A MŰKÖDŐTŐKE-IMPORT JELENE ÉS JÖVŐJE A DÉL-ALFÖLDI

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat, EU üzleti tanulmányok szakirány

A MŰKÖDŐTŐKE-IMPORT JELENE ÉS JÖVŐJE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

IVÁNYOSI SZABÓ ESZTER

Budapest, 2003

Tartalomjegyzék Bevezetés .....................................................................................................................4 I. A külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországon .........................................6 I.1. A tőkebefektetések típusai, beruházói motivációk...............................................................6 I.2. A tőkeimportőrök elvárásai .................................................................................................10 I.3. A működőtőke-befektetések hatásai....................................................................................11 I.4. Külföldi tőkebefektetések Magyarországon.......................................................................14 I.4.1. A külföldi beruházások jogi háttere ................................................................................14 I.4.2. Privatizáció és zöldmezős beruházások ...........................................................................15 I.4.3. A külföldi tőkeberuházások hatása a magyar gazdaságra .............................................17

II. A Dél-Alföldi régió helyzetelemző bemutatása ................................................21 II.1. Általános ismertetés ............................................................................................................21 II.2. Gazdasági helyzet ................................................................................................................26 II.3. Speciális beruházásvonzó övezetek....................................................................................30 II.4. A Dél-Alföldi régió SWOT-analízise .................................................................................32

III. A befektetés-ösztönzés Magyarországon és a Dél-Alföldi régióban .............35 III.1. A működőtőke vonzásának tapasztalatai hazánkban ....................................................35 III.1.1. A befektetés-ösztönzés fejlődésének állomásai ............................................................35 III.1.2. A gazdaságfejlesztés legfontosabb szervezetei..............................................................37 III.2. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht...................................................39 III.2.1. A társaság felépítése......................................................................................................39 III.2.2. Az ITDH szolgáltatásai .................................................................................................42 III.2.3. A szervezet tevékenységének pénzügyi forrásai ...........................................................43 III.2.4. A feladatok megvalósítása ............................................................................................44 III.2.5. Az ITDH által elért eredmények az elmúlt két évben ..................................................47

IV. A külföldi tőkebefektetések jövője ...................................................................54 IV.1. Az Európai Unió egységes piaca .......................................................................................54 IV.2. Az EU-csatlakozás várható hatásai a működőtőke-importra........................................57 IV.2.1. A vámszabadterületek jövője .........................................................................................58 IV.2.2. Kedvezmények, állami támogatások a csatlakozás után ..............................................59 IV.2.3. A dél-alföldi tőkeimport és az ITDH jövője..................................................................60

Befejezés ....................................................................................................................64 Függelék ....................................................................................................................66 Táblázatok és ábrák jegyzéke .................................................................................73 Irodalomjegyzék.......................................................................................................74

3

Bevezetés Az elmúlt évben több híradás is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy nagy jelentőségű

multinacionális

vállalatok

elhagyják

Magyarországot,

és

termelésüket

kedvezőbb feltételeket biztosító országokba telepítik át. Ezáltal a külföldi érdekeltségű vállalatok a figyelem középpontjába kerültek. Magyarország Európai Uniós teljes jogú tagságának közeledtével az új gazdasági keretfeltételek bevezetése kapcsán szintén felmerül a kérdés, vajon milyen jövő vár a már hazánkban működő külföldi vállalkozásokra, illetve milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésre a tőkeimport további ösztönzésére. Dolgozatomban ezért a hazai gazdasági növekedés motorját képező külföldi befektetések múltjával, jelenével és ösztönzésük jövőjével foglalkozom, kecskeméti származású lévén elsősorban a Dél-Alföldi régióra koncentrálva. Röviden összefoglalom a rendszerváltozás

óta

eltelt

időszakban

Magyarországon

tapasztalható

változást

a

működőtőke-beáramlást illetően. Megvizsgálom mind a befektetők döntését meghatározó preferenciákat, mind a befogadó ország elvárásait. A külföldi beruházások hazai tevékenységére vonatkozó jogszabályi háttér bemutatása után elemzem a privatizációs folyamat során tapasztalható vállalatfelvásárlások, valamint a zöldmezős beruházások szerepét és arányát a magyar gazdaságban, majd pedig elemzem a tőkebefektetések hazai gazdasági környezetre, teljesítményre gyakorolt hatásait. Ezután a Dél-Alföldi régió helyzetét a külföldi befektetők szemszögéből igyekszem vizsgálni. Részletesen bemutatom a térség gazdasági adottságait, az egyes ágazatok szerepét, a külkereskedelem jellemzőit, az ipari parkok és vállalkozói övezetek helyzetét, de figyelmet fordítok olyan általános jellemzőkre is, mint például a természeti erőforrásokkal való ellátottság, a demográfiai helyzet, az infrastruktúra, vagy az oktatás is. A régió külföldi befektetőknek nyújtott lehetőségeit és hátrányait, veszélyeket rejtő adottságait foglalja össze a fejezet végén található SWOT-analízis. A befektetések ösztönzésének vizsgálatakor a jogi és a – a teljesség igénye nélkül felvázolt – intézményi háttér bemutatása után nagy részletességgel foglalkozom a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság országos szintű és a DélAlföldi régióra vonatkozó tevékenységével arra keresve a választ, hogy a szervezet milyen területeken, milyen eszközökkel és nem utolsósorban milyen hatékonysággal mozdítja elő a külföldi tőke megtelepedését a térségben. Az ITDH tevékenységének hiteles bemutatása érdekében szót ejtek a hazai kis- és középvállalatok számára biztosított támogatási 4

formákról is, azonban mivel elsősorban a külföldi érdekeltségű vállalatok helyzetének alakulását kívánom vizsgálni, sem e területre, sem a beszállítói kapcsolatok elemzésére nem fektetek nagy hangsúlyt. Az

Európai

Unióhoz

történő

csatlakozás

kapcsán

azt

vizsgálom,

milyen

szabályozások módosulása várható a külföldi befektetőkkel kapcsolatosan, s ez milyen módon hat a Dél-Alföldön már megtelepedett beruházásokra, illetve a későbbiekben mekkora befektetői érdeklődéssel lehet számolnunk. Arra is választ kívántam keresni, hogy az ITDH befektetés-ösztönzési szerepe esetlegesen módosul-e, s ha igen, milyen változások várhatók. A külföldi működőtőke-import kérdéskörét több szempontból vizsgálták már szerzők mind hazánkban, mind külföldön. J. H. Dunning elméleti síkon közelíti meg a multinacionális vállalatok kérdéskörét, többek között például a tőkebefektetők motivációit elemzi. A magyar szerzők közül Árva László több tanulmányt írt a külföldi tőkeáramlás történeti alakulásáról a világgazdaságban, a multinacionális vállalatok szerepéről a globalizációs és privatizációs folyamatokban, valamint a közép-kelet-európai országok működőtőke-vonzásban elfoglalt helyzetéről. Hamar Judit, a téma másik jelentős hazai kutatója, cikkeiben elsősorban Magyarország helyzetével foglalkozik. Vizsgálja a külföldi tőke megoszlását mind az ország régiói, mind az egyes gazdasági ágazatok között. A multinacionális vállalatok Magyarország egyes térségeiben betöltött szerepéről is születtek munkák: Marsi Anikó, például, Kecskemét tőkevonzó képességének fejlődését elemzi. Tudomásom szerint azonban nem született olyan tanulmány, mely kifejezetten a DélAlföldi régió helyzetére összpontosít, amely megerősített abban, hogy dolgozatomban e térséget vizsgáljam. A dolgozatom megírásához szükséges szakirodalmat részben a témában megjelent, könyvtárakban is hozzáférhető könyvekből, folyóiratokból – mint például a Külgazdaság, vagy a Külpolitika -, illetve a Miniszterelnöki Hivatal gondozásában megjelent kiadványsorozatból gyűjtöttem. Emellett az Európai Unió hivatalos honlapján, valamint minisztériumok

Internetes

oldalain

elérhető

dokumentumokból

is

merítettem

információkat. Nagy hasznát vettem az ITDH által kiadott kiadványoknak, a vállalati anyagoknak, illetve a szervezet Működési Szabályzatának is, ám legnagyobb segítségemre a társaság rendezvényein szerzett tapasztalataim, valamint a Dr. Bányainé Bajzik Magdolnával, a Közép-Magyarországi Regionális Képviselet irodavezetőjével folytatott interjúm voltak. A fenti források révén lehetőségem nyílt a témában való elmélyülésre, illetve felmerült kérdéseim megválaszolására. 5

I. A külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországon Az elmúlt évszázadban a világgazdaság motorjának szerepét a külkereskedelem helyett a külföldi működőtőke-áramlás vette át. A gazdasági fejlődés hátterében már nem az áru-, hanem elsősorban a tőkeforgalom áll. Ezt igazolja az a tény, hogy a világgazdaságban az elmúlt 30 év során a tőkekivitel kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a termékek és szolgáltatások külkereskedelme. Emellett a működőtőke-import a gazdaságilag fejletlenebb országok számára a felzárkózás lehetőségét is rejti, hiszen ilyen módon nem csak a hiányzó tőke, fejlett technológia és szakismeret pótolható, hanem a fejlett országok világgazdasági rendszerébe történő integrálódás felé is megnyílik az út. I.1. A tőkebefektetések típusai, beruházói motivációk Árva László 1 a tulajdonszerzéssel járó nemzetközi tőkemozgások vizsgálata során a külföldi beruházások következő két típusát különbözteti meg: a portfólióberuházásokat valamint a közvetlen külföldi tőkeberuházásokat. Míg az előbbiek esetében a beruházó külföldi állampapírok vagy vállalatok által kibocsátott értékpapírok vásárlása révén nem törekszik külföldi vállalkozások felett ellenőrzéssel bírni, addig az utóbbi beruházó a külföldi vállalatban szerzett tulajdonjogot az adott vállalat ellenőrzésére kívánja fordítani. A portfólióberuházások legfőbb motívuma a megtakarítások jövedelmező befektetése, míg a működőtőke-beruházások esetében a külföldi vállalat felett szerzett kontroll révén a nyereségszerzés mellett egyéb célokat is el kíván érni (többek között olcsó munkaerő felhasználása, zárt piacra történő behatolás) a befektető. A működőtőke-beruházásokat Árva négy csoportba osztja: új vállalat alapítása külföldön, már létező külföldi vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész vásárlása, külföldi

vállalat

nyereségének

újrabefektetése,

hitelezés

és

alaptőke-emelés

a

leányvállalatnál. Antalóczy Katalin és Sass Magdolna azonban

az

előbbiekkel

szemben

csak

2

hasonló szempontrendszert alkalmaz,

három

működőtőke-beruházási

kategóriát

különböztet meg: a zöldmezős befektetést, a felvásárlást illetve egyesülést (M&A) és ha a 1

Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet-Európában; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995 2 Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Zöldmezős működőtőke-befektetések Magyarországon: statisztikai becslés, vállalati motivációk, gazdasági hatások; Külgazdaság XLIV. évf. 2000. október

6

befektető már rendelkezik tulajdonnal az adott országban, a pótlólagos befektetést, kapacitásbővítést. A szerzőpáros részletesen elemzi a beruházói motivációkat az eltérő beruházási lehetőségek (elsősorban a zöldmezős beruházás ill. a felvásárlás) között történő döntés során. Az egyesülés és felvásárlás mellett való döntést valószínűsíti ha a befektető vállalat különleges menedzseri és vezetési tudással bír, ha a megcélzott ország piaca, egy helyi márkanév vagy értékesítési hálózat megszerzése kiemelt fontosságú a beruházó számára. Egy, az adott országban már leányvállalattal rendelkező cég újabb befektetése során a felvásárlást preferálja, valamint akkor is ezt a formát választja a beruházó, amennyiben az adott ágazat gyengébb növekedési kilátásai, valamint az erősödő verseny költségcsökkentésre késztetik. Fejlett országokban a gyors technológiai változások is a felvásárlásra, egyesülésre ösztönzik a cégeket. A vállalatok ilyen módon hatékonyan tudják növelni méretüket, rugalmasságukat és piaci részesedésüket, valamint a stratégiai szövetségek révén lehetőségük nyílik a K+F területén történő együttműködésre is. A zöldmezős beruházás mellett a speciális technológiai ismeretekkel rendelkező befektetni szándékozó vállalat dönt, de ugyanerre indíthatja a céget a fogadó ország piacának regionális elosztási központtá történő fejlesztésének terve is. Az erős verseny és a költségmegtakarítás kényszere elsősorban abban az esetben serkenti zöldmezős beruházásra a befektetőt, ha alacsonyabb munkaköltségű, munkaintenzív ágazatba kíván tőkét fektetni, illetve ha a munkaigényes szakasz leválasztható a termelési folyamatról. Ez a jelenség elsősorban az átalakuló gazdaságokban tapasztalható, ahol bizonyos, korábban hiányzó iparágak zöldmezős beruházás révén jöttek létre. A fejlődő országokban elsősorban az autóipar és az elektronika területén tapasztalható gyors technikai fejlődés is zöldmezős beruházásokat indukál, hiszen ezekben az ágazatokban a munkaintenzív termelési szakasz alacsony bérköltségű területre telepíthető át. A fogadó ország gazdaságpolitikája és gazdasági helyzete is befolyásolja, hogy a beruházó vállalat milyen formában fekteti be tőkéjét. A magas infláció, az elmaradott jogrendszer, vállalati és pénzügyi szektor növeli a beruházás kockázatát, ezért ilyen esetben elsősorban kisebbségi vagy éppen csak többségi tulajdonszerzésre törekszenek a beruházók. A gazdasági nyitás, a privatizáció megindulása számos átalakuló gazdaságban a felvásárlások számának növekedését eredményezte, ilyen módon magánosították az állami nagyvállalatok nagy többségét. A helyi kedvezmények nyújtása, valamint a kormányzati támogatások biztosítása azonban a zöldmezős beruházások elterjedésének is kedvez. 7

A külföldi befektetők motivációira részben már rávilágítanak az előzőekben tárgyalt, a beruházási formát érintő döntési tényezők. Egy adott országban történő befektetést megelőzően azonban a fentiek mellett számos egyéb faktort is figyelembe vesznek a beruházó vállalatok. Elsősorban a célország piacának méretét, a fizetőképes vásárlók számát, a gazdaság fejlődési ütemét, valamint az egyes ágazatok helyzetét vizsgálják meg. A beruházói döntést befolyásolhatja az exportőr és a fogadó ország közti kereskedelmi kapcsolat megléte vagy hiánya is: a már korábban partnerségi viszonyban álló országok között nagyobb valószínűséggel indul meg vállalatok révén tőkeáramlás, s vonzóak a liberalizált kereskedelmet folyató, kereskedelmi egyezményhez csatlakozó országok is. A beruházók figyelembe veszik a vállalati működést befolyásoló tényezőket is, mint például a nyersanyaggal, energiahordozókkal való ellátottságot. Sarkalatos kérdés az adott ország infrastrukturális helyzete is, hiszen az áruszállítás során elengedhetetlen a könnyű, gyors elérhetőség. Éppen ezért számos külföldi vállalat preferálja az autópályák közelségét. A képzett, rugalmas munkaerő megléte is vonzó tényező a beruházó számára, különösen akkor, ha bonyolult tevékenységet igénylő termelési folyamatot kíván az adott külföldi országban végeztetni, illetve amennyiben kutatás-fejlesztési feladatokat is itt kíván végrehajtani. A részvénypiac helyzete (tőzsde megléte), a bankszektor fejlettsége, azaz a vállalati finanszírozás jó lehetőségei, valamint a kormányzati-önkormányzati ösztönzőrendszer kedvező feltételei is vonzóvá tehetik az adott országot a beruházók számára. A versenypolitikai tényezők vizsgálatakor a beruházók a piacralépés korlátait, annak költségeit, valamint a beruházás rentabilitását, a megtérülés idejét veszik figyelembe. Mindezek

mellett

megvizsgálják

az

adott

ország

politikai,

gazdasági

feltételrendszerét is, hiszen a politikai stabilitás, a jó nemzetközi megítélés, az ország jog-, adó-, és bankrendszeréhez kapcsolódó intézményrendszer megfelelő kiépítettsége és hosszú távon kiszámítható működése mind az ott történő beruházásra serkenthetik a befektetőket. A nyitott piaci berendezkedés, a többpárti demokrácia megléte, az intézményi

stabilitás,

a

versenysemlegesség,

a

beruházók

jogi

védelme

és

az

információkhoz való könnyű hozzáférés is pozitívan befolyásolhatja a külföldi beruházót.

8

A külföldi működőtőke mozgásának törvényszerűségeit, valamint a befektetők motivációit jól jellemzi és foglalja össze a Dunning által létrehozott modell. 3 Ennek alapján könnyen magyarázhatók a világgazdaságban tapasztalható tőkeáramlások, és elkülöníthetők a befektetői csoportok és motivációik. Dunning négy csoportra osztja a külföldi működőtőke-befektetéseket, és az alábbiak alapján határozza meg a különböző típusú beruházók céljait. 1. Helyi erőforrásokra építő külföldi befektetések. A beruházó elsősorban a termelési tényezők költségeinek nemzetközi különbségeit kihasználva kívánja növelni versenyképességét. Az előállított terméket leggyakrabban exportálja a beruházó. 2. Piacorientált befektetések. A beruházó célja ebben az esetben a fogadó ország és környezetének ellátása adott termékekkel. Több tényező sarkallhatja a beruházót az ilyen jellegű befektetés megvalósítására, például a főbb vevők és szállítók követése, azaz a befektető azokban az országokban hoz létre kapacitásokat, ahol a legfontosabb vevői és szállítói megtalálhatók. Emellett ha a helyi piacok ellátása révén szállítási és termelési költségeket kíván megtakarítani, vagy ha a globális piaci verseny miatt bizonyos fontosnak tekintett piacokon megjelenni kényszerül a beruházó. Végül pedig a fogadó ország korlátozó, diszkriminatív kereskedelempolitikájának kivédése esetén alkalmaz a beruházó piacorientált befektetést. 3. Hatékonyságnövelő befektetések. A cél ebben az esetben a már létező, piacorientált

beruházás

racionalizálása,

versenyképességének

javítása

pótlólagos

befektetések révén. 4. Stratégiai előnyöket érvényesítő befektetések. Ennek során a beruházó külföldi vállalatokat vásárol fel versenyképessége növelése érdekében. Kisebb vállalatok az ismeretlen piacra történő belépés kockázatának csökkentésekor alkalmazzák ezt az eszközt, hiszen a felvásárolt helyi cég révén az adott piac jobb ismeretét biztosítják maguk számára. A befektetéstípusok fenti sorrendje a megjelenésük időbeli rendjét is tükrözi, hiszen az erőforrás- és piacorientált befektetések leginkább bemutatkozó beruházások, míg a hatékonyságnövelő és stratégiai célt szolgáló beruházások pótlólagos jellegűek. A befektetői típusokat és a hozzájuk rendelt legfontosabb motivációk felsorolását az UNCTAD jelentése tartalmazza, mely az 1. táblázatban olvasható.

3

Dunning, J. H, Multinational Enterprises and the Global Economy. 1994. Addison-Wesley, Reading, UK

9

1. táblázat A befektetők típusai és motivációi A befektető típusa Piacorientált

Erőforrás-orientált

Főbb motivációi A piac és az egy főre jutó jövedelem nagysága A piac növekedése A regionális és a globális piacokhoz való hozzáférés Országspecifikus fogyasztói preferenciák Piaci szerkezet Nyersanyagok Alacsony költségű képzetlen munkaerő Képzett munkaerő Technológiai, innovációs és egyéb előnyök/adottságok (márkanév) Infrastruktúra (utak, kikötők, telekommunikáció, energia)

Hatékonyságorientált Erőforrások költségei, kiegészítve a munkaerő termelékenységével Egyéb input költségek (közlekedési és kommunikációs költségek) Egyéb intermedier termékek költsége Tagság olyan regionális integrációs egyezményben, mely elősegíti a regionális vállalati hálózatok létrejöttét Forrás: UNCTAD, World Investment Report, 1998

I.2. A tőkeimportőrök elvárásai A közép-kelet-európai átalakuló országokban a rendszerváltoztatást követően gazdasági nyitás ment végbe, a szovjet-orientációt felváltotta a piacgazdaság, megjelent a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás törekvése. 1989-1990-t követően ezekben az országokban, így Magyarországon is fokozatosan megjelentek a külföldi részesedéssel működő vállalatok, melyek megtelepedését a térség országai támogatták, üdvözölték. Ezek az átalakuló gazdaságok, valamint általában a kevésbé fejlett, külföldi tőkét fogadó országok sokrétű elvárásokat támasztanak a befektetőkkel szemben. Többek között a tőkehiány enyhítését, az adósságterhek csökkenését várják a betelepülő vállalatok működésétől, emellett az általuk meghonosítandó/meghonosított új technológiák, vezetési ismeretek és know-how révén a helyi gazdaság versenyképességének javulását is. A működőtőke beáramlásához a foglalkoztatás növekedésének, az infrastruktúra javulásának, valamint a befektető országban lévő új piacok szerzésének reményét is fűzik ezek a tőkeimportőr országok.

10

I.3. A működőtőke-befektetések hatásai A külföldi működőtőke fogadó országokra gyakorolt hatásait illetően megoszlanak a vélemények. Sok szerző e beruházások árnyoldalait hangsúlyozza, kiemelve a multinacionális vállalatok globalizációt elősegítő negatív hatásait. Emellett azonban nem kevés azon szakembereknek a száma, akik a külföldi tőkebeáramlásban rejlő előnyöket is kiemelik. Valóban igaz, hogy azokon a piacokon, ahol gyenge verseny jellemző, a külföldi beruházó a tökéletlen verseny fenntartására, kialakítására törekszik, igyekszik a hazai, rosszabb pozícióval rendelkező vállalatokat kiszorítani. Sok esetben előfordul az is, hogy új munkahelyek teremtése helyett a külföldi beruházó a szervezet átalakítása előtt nagy fokú elbocsátást hajt végre. Ez elsősorban a korábban veszteségesen, előnytelen méretnagysággal működő állami nagyvállalatok privatizációja során (volt) jellemző. Annak ellenére, hogy a külföldi beruházásoktól elsősorban további külföldi befektetők megjelenését is elvárják a fogadó országok, ez nem feltétlenül valósul meg – itt elsősorban a Magyarország keleti régióiba települt multinacionális vállalatokra gondolok, melyek a környező piacok jobb elérhetősége miatt választották ezt a területet, ám nem sok követőjük akadt. A legtöbb esetben a külföldi befektetők a korábban megszokott beszállítóikat is az adott országba vonzzák, azonban ez hátráltathatja a fogadó gazdaságba történő integrálódásukat, a helyi beszállítói hálózatok kialakulását. Úgy vélem, a külföldi működőtőke-importnak nem vonhatók kétségbe a fent említett negatív hatásai, azonban be kell látni azt is, hogy számos előnyt rejt egy országban (itt elsősorban az átalakuló közép-kelet-európai államokra gondolok) a külföldi beruházók jelenléte. Többek között javítják a fogadó országban jellemző termelési, vezetési, szervezési kultúrát, de pozitív hatással vannak a külgazdaságpolitikára is. A külföldi működőtőke további kedvező hatásai Molnár Beáta elemzése alapján 4 a következőképpen foglalhatók össze. Növekedési

hatás:

A

külföldi

érdekeltségű

vállalatok

–

különösen

a

vámszabadterületi cégek – a legtöbb esetben külpiacra termelnek, melynek révén a fogadó ország kiviteli teljesítménye jelentősen megnövekszik. A átalakuló gazdaságokban a méretgazdaságos termelési folyamatok, versenyképes termékszerkezet kialakításával,

4

Molnár Beáta: A külföldi működőtőke-befektetések hatásai Magyarországon, Gazdaság és Statisztika, XIII. évf. 2001/1, KSH

11

valamint korszerű technológiák bevezetésével szintén jelentősen javult a gazdasági teljesítőképesség a fenti vállalatok révén. Fizetési mérlegre gyakorolt hatás: A folyó fizetési mérlegre is pozitív hatást gyakorol a külföldi működőtőke jelenléte, hiszen forrást biztosít a költségvetési passzívum finanszírozásához, az államadósság törlesztéséhez, miközben maga nem generál adósságot. A profit repatriálása azonban sokak számára vészjósló jelenség, hiszen ezáltal csökken a fenti jótékony hatás. Magyarország esetében azonban – amelyre hazánk helyzetének elemzése során kitérek – e természetes folyamat csak kis, elfogadható mértékben veti vissza a fizetési mérleg javulását. A

külkereskedelmi

potenciál

javulása

az

átalakuló

gazdaságokban

szintén

egyértelműen a multinacionális vállalatoknak köszönhető. A már stabilan működő, érett külföldi érdekeltségű vállalatok általában többet exportálnak, mint amennyi importra szükségük van, ezáltal valóban pozitívan befolyásolják a fogadó ország külkereskedelmi mérlegét. Költségvetési mérlegre gyakorolt hatás: A külföldi érdekeltségű vállalatok révén egy ország nagyobb mértékben számíthat központi és helyi adóbevételekre. Többek között magasabb foglalkoztatottság esetén emelkedik a személyi jövedelemadók, valamint a társadalombiztosítási járulékok összege. A magasabb profittal párhuzamosan nőnek a társasági adóbevételek is, noha sok helyen kedvezményeket biztosítanak a külföldi vállalkozások számára. Számos település az iparűzési adó elengedése révén is beruházókat kíván vonzani, ami rövidtávon bevételkiesést jelent. Azonban e vállalatok nyereséges működésének hatására infrastrukturális és foglalkoztatásbeli javulás következik be a fogadó országban, amely kompenzálja a fenti hátrányt. Régiókra kifejtett hatás: A külföldi beruházásokkal szemben gyakori az az elvárás, hogy csökkentsék a regionális különbségeket, egyenletes fejlődést biztosítsanak az adott gazdaság egészében. A külföldi érdekeltségű vállalatok valóban be tudják kapcsolni a fejletlenebb térségeket a világgazdaság vérkeringésébe, azonban – mint ahogy ezt Magyarország esetében is láthatjuk majd – a beruházók magas infrastrukturális és egyéb elvárásai miatt az egyenlőtlenségek felszámolása helyett gyakorta inkább elmélyítik azokat. Foglalkoztatottság: A külföldi részesedéssel működő vállalkozások hatása a foglalkoztatottságra nézve kettős. A zöldmezős beruházásokat tekintve feltétlenül kedvező, hogy új termelési kapacitások létrehozásával magas munkaerőigényt is támasztanak. A privatizációs folyamat során azonban a megvásárolt vállalat működésének 12

racionalizálása érdekében kezdetben gyakran létszámleépítésekre kerül sor. A későbbi vállalatfejlesztések,

terjeszkedések

során

azonban

ismét

újabb

munkaerő-felvétel

történhet. Jótékony hatással lehetnek a külföldi érdekeltségű vállalkozások a munkaerő versenyképességével

kapcsolatosan

is,

hiszen

ezek

a

vállalatok

az

átalakuló

gazdaságokban az átlagosnál magasabb bért biztosítanak dolgozóik számára, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak képzésére is. Beruházások: A zöldmezős beruházások révén nagy arányú invesztíció valósul meg a külföldi tőkét fogadó országban – privatizáció, illetve vállalatfelvásárlás esetén ez a hatás csak kisebb mértékben érvényesül. Folyamatos beruházások elsősorban a korszerű technológiát

igénylő

ágazatokban

működő,

exportorientált

vállalatok

esetében

valószínűek. A sikeres tevékenységet folytató külföldi társaságok partnereiket, esetleg konkurenciájukat is az adott országban történő megtelepedésre tudják ösztönözni, emellett a potenciális helyi beszállítókat is beruházásra sarkallhatják. Multiplikátor hatás: A külföldi működőtőke-beruházások multiplikátor hatásával, melyet a fogadó gazdaság más ágazataiba tovagyűrűző fejlődésben határozhatunk meg, Szalavetz Andrea nagy részletességgel foglalkozik 5. Tanulmányában példaként említi az Opel szentgotthárdi gyárának megnyitását, melynek hatására bővült és minőségileg is javult a környék elektromos- és gázhálózata, valamint a munkatársak elhelyezése érdekében lakások is épültek. A multiplikátor hatással kapcsolatban kiemelt kérdés a beszállítók helyzete, ami a helyi kis- és középvállalatok versenyképes nyugati cégekhez történő felzárkózását is eredményezheti. Hazánkban ez az együttműködés azonban sajnos számos törekvés, támogatás ellenére sem szoros, alacsony fokúnak mondható a külföldi vállalatok magyar gazdaságba történő integrációja. A fenti vizsgálat részben előrevetíti a külföldi beruházások hatásainak összetett jellegét. Számos tényező, többek között a fogadó ország gazdaságpolitikájával való kölcsönhatás is befolyásolja, hogy a külföldi tőke jelenléte mennyiben járul hozzá az adott gazdaság fejlődéséhez, és milyen mértékben érvényesülnek ennek hátrányai. Hamar Judit egyik tanulmányában 6 néhány sarkalatos pontra mutat rá. Többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a több országban is jelen lévő nagyvállalatok szembekerülhetnek a célországok gazdaságpolitikai szándékaival. Mivel könnyen változtathatják a termelés helyét a különböző leányvállalataik között, a 5

Szalavetz Andrea: A külföldi tőkebefektetések multiplikátor hatása. Külgazdaság 1996/2 Hamar Judit: A multinacionális vállalatok Magyarországon és az EU-csatlakozás várható hatásai, Európai Tükör 81

6

13

kormányok elveszthetik befolyásukat a külföldi érdekeltségű vállalatok felett. Emellett a szerző kiemeli a külföldi beruházások adózással kapcsolatos összefüggéseit is. A külföldi befektetők szívesen helyeznek tőkét olyan országba, ahol az adók mértéke az anyaországénál alacsonyabbak, ahol a kötelezettségek alól kedvezményeket kaphat. Az ezen vállalatokra kivetett

kisebb közterhek révén a

befogadó ország bevételei

alacsonyabbak lesznek, azonban az előbbi feltételek a beruházót a célországban történő újrabefektetésre is ösztönözhetik. Arra is rávilágít a cikk írója, hogy a külföldi érdekeltségű vállalatok révén gyengülhet a munkavállalói érdekérvényesítés, sőt ezek a több országban jelen lévő cégek a különféle érdekcsoportokat is kijátszhatják egymás ellen. A fenti példák is mutatják, hogy csak igen megfontolt, a prioritásokat világosan lefektető, ám mégsem rugalmatlan gazdaságpolitika kialakítása révén lehetséges a külföldi beruházások pozitív hozadékainak kiaknázása, s a jelenlétükből fakadó esetleges hátrányok, veszélyek csökkentése. I.4. Külföldi tőkebefektetések Magyarországon I.4.1. A külföldi beruházások jogi háttere A világgazdasági folyamatoktól nagyrészt elszigetelt magyar gazdaságban a külföldi tőkével szembeni nyitás első jelei 1972-ben mutatkoztak meg. Október elején pénzügyminisztériumi döntés született a vegyesvállalatok alapításának engedélyezéséről (28/1972

PM

rendelet),

mely

ugyan

nem

hozott

jelentős

átalakulást

a

hazai

vállalatszerkezetben, mégis a változás első lépéseként tartható számon. Néhány évvel később a 7/1977-es rendelettel a pénzügyi vezetés lehetővé tette a többségi külföldi tulajdonban lévő vállalatok kialakítását is. Ez az engedmény egyre vonzóbbá tette Magyarországot a külföldi beruházók számára a közép-kelet-európai országok sorában, valóban nőtt az érdeklődés az ide irányuló tőkekihelyezés iránt. Valódi áttörés a külföldi vállalatok magyarországi megjelenésében a rendszerváltozást megelőző években valósult meg az egyre liberálisabb gazdaságpolitikai rendelkezések nyomán. A külföld felé történő nyitás – mind a külkereskedelem, mind a tőkeimport terén – a beruházás-ösztönzés egyre hangsúlyosabb szerepének kialakulását is eredményezte. E folyamatot, valamint a tőkebeáramlást szabályozó újabb törvények és rendeletek hatásait a III. fejezetben részletesen elemzem.

14

I.4.2. Privatizáció és zöldmezős beruházások A kilencvenes években dinamikusan nőtt a Magyarországra történő tőkebeáramlás, 2000 végéig összesen közel 20 milliárd USD értékben érkezett külföldi működőtőke. A beáramlás mértéke 1,944 milliárd USD volt, ami közel azonos az 1999. évi 1,957 milliárd USD-t kitevő teljesítménnyel. A fenti külföldi működőtőke-állománnyal a kelet-középeurópai országok sorában hazánk a harmadik helyet foglalja el Lengyel- és Csehország mögött. Az egy főre jutó kumulált működőtőke állomány tekintetében a vizsgált hat ország között kicsi a különbség, a négy fejlettebb országban a fenti érték 1500-2000 USD között mozog. Ebben az összehasonlításban Magyarország a második (2000 USD körüli értékkel) 7. Az eltérő mérési módszerek következtében a fenti országok rangsorának hiteles megállapítása nehézségekbe ütközik, azonban a fenti adatok mégis iránymutatásként szolgálhatnak országunk helyzetének megítélésében. A kelet-közép-európai térségben 8, - így hazánkban is – elsősorban az állami vállalatok privatizációja során kapott nagyobb lendületet a működőtőke-beáramlás. A magánosítás folyamata Magyarországon kezdődött meg legkorábban ebben a régióban. 1989-ben került sor az első vállalati önprivatizációra, 1992-93-ban pedig egy sajátos magyar szabályozás révén megindult az állami nagyvállalatok kötelező részvénytársasággá történő átalakítása. A privatizáció 1990-től, az Állami Vagyonügynökség megalakulása után államilag szabályozottá vált, mely elsősorban kereskedelmi elven ment végbe. Az ún. kereskedelmi privatizációs programok az idegen tőke számára teljesen nyitottak voltak, néhány környező országgal ellentétben Magyarországon a külföldi beruházók hátrányos megkülönböztetése nem volt jellemző, így a kilencvenes évek elején erőteljes mértékben áramlott az országba külföldi működőtőke. Csáky György és Pitti Zoltán 9 felmérése szerint a privatizációs bevételek körülbelül 70%-a devizabevétel volt, amely a külföldi tőke kiemelt szerepét jelzi ebben a folyamatban,

ám

az

1997

végéig

beáramlott

körülbelül

16

milliárd

USD-nyi

működőtőkének csupán 40%-a származott a magánosítási folyamatból, 30-30% a zöldmezős beruházásokból, illetve a pótlólagos beruházásokból folyt be. A korán megindult privatizáció miatt a közép-kelet-európai térség fő tőkeimportőre 1990 és 1993 között Magyarország volt, a hat országban befektetett külföldi tőke 50-60%7

www.kum.hu, 2003. február 12. Árva László – Diczházy Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon, Kairosz kiadó, Budapest, 1998 9 Csáky György – Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban – a nemzetközi működőtőke-áramlás, Külpolitika, 2000. ősz-tél 8

15

a hazánkba áramlott. Az évtized második harmadában a külföldi tőkének még mindig körülbelül negyede hozzánk érkezett, ez az arány azonban 20% alá csökkent az évtized végére, 2000-ben pedig a külföldi tőkeberuházásoknak csupán 10,2%-a valósult meg Magyarországon. A fenti adatokat a 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat A működőtőke-beáramlás megoszlása a közép-kelet-európai országokban, 1990-2000 (%) 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

.. .. .. 11,1 19,4 22,8 16,2 14,2 27,5 38,6 23,9 Csehország .. .. .. .. .. .. .. .. Csehszlovákia 34,1 25,5 32,0 .. 2,4 3,2 4,8 1,8 1,7 2,9 4,3 1,9 2,1 Észtország Magyarország 51,2 62,1 42,7 45,9 25,6 39,6 25,9 23,7 15,1 11,9 10,2 Lengyelország 14,7 12,4 19,7 33,7 41,9 32,5 51,2 53,5 47,2 44,4 52,1 .. .. .. 3,9 5,5 1,7 2,9 2,2 4,7 2,2 10,8 Szlovákia .. .. 3,2 2,2 2,8 1,6 2,1 3,5 1,2 1,0 0,9 Szlovénia 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Összesen Forrás: UNCTAD, World Investment Report (1996) (2001) alapján saját számítás

Az évtized végén, illetve az ezredfordulón külföldi tőke elsősorban zöldmezős beruházások révén érkezett hazánkba. Azonban elgondolkodtató az a tény, hogy míg a rangsorban előttünk elhelyezkedő két országban – Lengyelországban és Csehországban – a nem privatizációból származó beruházások növekvő tendenciát mutatnak, Magyarországon a tőkebefektetések értéke az utóbbi években kis ingadozásokkal 1,5 milliárd USD érték körül stagnál. Részletes adatokat a 3. táblázat tartalmaz. A fentiek alapján látható tehát, hogy a környező országokkal nem tudjuk felvenni a versenyt a privatizációhoz kapcsolódó külföldi tőkeimport terén, ugyanakkor a nem magánosításból származó tőkebevételi komponens, a zöldmezős beruházások terén is mutatkoznak a lemaradás jelei. A Toyota-Peugeot-Citroën Csehországot választotta autóipari beruházásának színhelyeként, valamint az IBM is ezt a helyszínt preferálta Magyarországgal szemben IT-centrumának létrehozásakor. Igen fontos tehát hazánk komparatív előnyeinek felismerése, és ennek megfelelő ösztönző rendszer kialakítása a hatékony külföldi tőkevonzás érdekében.

16

3. táblázat A privatizációs beruházások részesedése az összes közvetlen befektetésből (millió USD-ban és %-ban)

Közvetlen befektetés Privatizációs bevétel Privatizációs bevétel részesedése (%) Nem privatizációhoz kötődő közvetlen beáramlás Közvetlen befektetés Privatizációs bevétel Privatizációs bevétel részesedése (%) Nem privatizációhoz kötődő közvetlen beáramlás

1996 1997 Csehország

1998

1999

2000

1 435,0

1 286,0

2 554,0

4 862,0

3 689,0

23,0

14,4

126,1

710,3

522,5

1,6

1,1

4,9

14,6

14,2

1 412,0 1 271,6 Lengyelország 3 159,0 3 116,0 401,7 443,0

2 427,9

4 151,7

3 166,5

4 604,0 1 475,4

6 467,0 2 370,2

8 813,0 3 983,7

14,2

32,1

36,7

45,2

2 757,3 2 673,0 Magyarország 1 787,0 1 807,0 577,0 272,0

3 128,6

4 096,8

4 829,3

12,7

Közvetlen befektetés 1 409,0 1 656,0 1 348,0 Privatizációs bevétel 11,0 0,0 -18,5 Privatizációs bevétel részesedése (%) 32,3 15,1 0,8 0,0 .. Nem privatizációhoz kötődő közvetlen beáramlás 1 210,0 1 535,0 1 408,2 1 656,0 1 348,0 Forrás: Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Magyarország helye a közép-kelet-európai működőtőke-beáramlásban – statisztikai elemzés, Külgazdaság, XLVI. évf. 2002. júliusaugusztus

I.4.3. A külföldi tőkeberuházások hatása a magyar gazdaságra A Magyarországra áramlott külföldi működőtőke sok tekintetben pozitívan befolyásolta a gazdaság alakulását 10. A tőkeberuházások növekedési hatása többek között abban nyilvánult meg, hogy 2000-ben a tíz legtöbbet exportáló vállalat közül kilenc külföldi részesedéssel működött. Ezek közül pedig hét vállalkozás zöldmezős beruházás révén jött létre. A teljes magyar exportból a külföldi érdekeltségű szervezetek részesedése az 1999. évi 74%-ról 2000-re több mint 80%-ra emelkedett. Ezen belül, míg a kizárólag magyar tulajdonban lévő vállalatok kivitele évi 12-13%-kal növekedett, a külföldi tulajdonú cégek 40-42%-kal emelték exportjukat. Különösen nagy mértékben járulnak hozzá a magyar kivitel javulásához az elsősorban külföldön történő értékesítésre termelő

17

vámszabadterületi társaságok. Míg 1996-ban a behozatal 13,9%-át és a kivitel 18,1%-át adták,

addig

2000-ben

ezek

az

arányok

43%

illetve

30,65%-ra

nőttek.

A

külkereskedelemben való részesedésük mértékét az 1. ábra szemléleti. 1. ábra Az ipari vámszabadterületek részesedése a külkereskedelmi forgalomból Magyarországon, 1997-2001 Kivitel 35000

28000

28000 millió USD

millió USD

Behozatal 35000

21000 14000 7000

21000

Vámszabadterület Vámbelföld

14000 7000

0

0 1997

1998

1999

2000

2001

1997

1998

1999

2000

2001

Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv, KSH 2002.

A külföldi érdekeltségű vállalatok külkereskedelmi áruforgalmának egyenlege 1999-ben javult az összes magyar vállalkozáséhoz képest, a teljes külkereskedelmi hiány 47% a jutott rájuk. E vállalatok részesedése 1995 óta csökkenő tendenciát mutat, amikor is a deficit 89%-áért ők feleltek, kivitelük tehát gyorsabban emelkedik mint a behozataluk. A folyó fizetési mérleg hiánya 2000-ben kedvezőbben alakult, mint 1999-ben, az 1741 millió USD-t kitevő hiány csak 82%-a az 1999. évi deficitnek. A működőtőkebefektetések terén az utóbbi néhány évben új szakasz kezdődött meg, mikor 1998-ban a külföldi érdekeltségű vállalatok körülbelül 1 milliárd USD értékben profitrepatriálást hajtottak végre. Ez a jelenség sokakat megrémített, attól tartva, hogy a ”hazautalt” összeg növekedni fog, ám ez nem következett be. Természetes folyamatnak tekinthető, hogy a külföldi vállalat a termelt nyereség egy részét az anyaországban kívánja felhasználni, a repatriált pénzmennyiség azonban az utóbbi évek során stagnált, számottevő emelkedése nem volt tapasztalható. A multinacionális szervezetek által termelt profithoz kapcsolódik egy további leányvállalatok

jelenség,

a

tulajdonosi

támogatásának

e

hitelek

formája

nyújtása.

adósságnövelő

Annak

ellenére,

tényező,

fejlesztések, korszerűsítés révén a termelés egyre versenyképesebbé válik.

10

Az alfejezet számadatai a www.gkm.hu honlapról származnak, 2003. március 18.

18

a

hogy

a

technológiai

A magyar költségvetésre a privatizáció során érkező külföldi működőtőke nagy

hatással volt, az ország 1995-ben jelentős mértékben törleszthette külföldi adósságait a magánosításból befolyt összegekből. A privatizáció lezárultával a hazánkba települt külföldi érdekeltségű vállalatok adóbefizetéseiből származott bevétele az országnak. Mivel, ahogy a 4. táblázat adataiból is látható, a külföldi tőkerészesedéssel működő vállalatok nettó árbevétele jelentős hányadot képvisel az ország összes vállalatának nyereségéből, ezért összességében nagyobb mennyiségű adót is fizetnek. A külföldi beruházóknak nyújtott kedvezmények lejártával az adóbefizetésük mértéke tovább emelkedik. Emellett a foglalkoztatottak egyre nagyobb hányada dolgozik külföldi érdekeltségű vállalatoknál, így e cégek részesedése a járulékfizetésekből szintén viszonylag magas. 4. táblázat Hozzáadott érték, nettó árbevétel és foglalkoztatottság a magyar vállalatokban, 2000 Ebből külföldi Megnevezés

Összes vállalkozás

összesen

kizárólag külföldi

külföldi többségi

hazai többségi

tulajdonú Hozzáadott érték, milliárd HUF Nettó árbevétel, milliárd HUF

5 531,4 27 089,8

2 734,7 13 552,5

Átlagos statisztikai állományi létszám, fő

2 133 637

584 059

Hozzáadott érték, ezer HUF 2 592 4 682 Nettó árbevétel, ezer HUF 12 697 23 204 Bruttó kereset, HUF 991 786 1 593 970 Forrás: Meskó Anna: A külföldi tőke Magyarországon.

1 257,6 7 470,2

1 147,9 4 556,3

329,2 1 526,0

277 996 215 829 90 234 Egy főre jutó 4 523 5 319 3 648 26 872 21 111 16 912 1 481 227 1 699 858 1 262 709 Gazdaság és Statisztika, 2001/4, KSH

A külföldi érdekeltségű vállalatok megjelenésével a hazai exportszerkezet jelentősen átalakult. Az 5. táblázat jól szemlélteti, hogy az 1996 utáni időszakban – ez a folyamat már korábban megindult – az érzékeny, azaz a világpiac és a külső kereslet hatásaitól jelentősen függő iparágak, például az élelmiszeripar, az ital- és dohánygyártás szerepe számottevően csökkent a kivitelben: az 1996-os 15,2%-ról 2001-re 7,5%-ra esett vissza. A nyersanyagok és energiahordozók exportja is visszaszorult, és 2001-ben 2% körül stabilizálódott. A gépek, gépi berendezések külpiaci értékesítésének jelentősége viszont igen megnőtt, míg 1996-ban csupán 36,3%-ban exportáltak gépeket, addig arányuk 60% körülire emelkedett 2001-re.

19

A magyar exportszerkezet versenyképességét jelzi, hogy a KSH adatai alapján a kivitel 82%-a a fejlett országokba áramlott 2001-ben, ezen belül pedig 74%-ban részesedtek az Európai Unió tagállamai 11.

5. táblázat A magyar export szerkezetének változása, 1996-2001

Forrás:

Árufőcsoport Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Összesen Antalóczy Katalin –

1996 1997 1998 1999 2000 2001 15,2 4,4 3,3 40,8

12,9 3,8 2,7 35,5

10,5 2,9 1,9 32,7

8,0 2,5 1,6 30,7

8,8 2,0 2,0 27,2

7,5 2,0 2,0 31,0

36,3 45,1 52,0 57,2 60,0 57,5 100 100 100 100 100 100 Sass Magdolna: Zöldmezős működőtőke-befektetések

Magyarországon: Statisztikai becslés, vállalati motivációk, gazdasági hatások; 2000-2001: A KSH jelenti, 2001/12.

A foglalkoztatást tekintve is változásokat hozott a külföldi érdekeltségű vállalatok megjelenése Magyarországon. Kezdetben a kedvezőtlen hatások kerültek felszínre, hiszen a privatizált állami nagyvállalatok átalakítása során nagy számban bocsátottak el dolgozókat a termelés racionalizálása érdekében. A kilencvenes évek második felében megvalósult zöldmezős beruházások hatására azonban új munkahelyek jöttek létre – elsősorban a Közép-Magyarországi, a Közép- és Nyugat-Dunántúli régiókban. A munkaerő számára pedig nagy vonzerőt jelentett és jelent ma is, hogy a multinacionális vállalatok foglalkoztatottaikat folyamatosan továbbképzik, illetve, amint azt az 5. táblázat mutatja, hogy az átlagosnál magasabb fizetést biztosítanak munkatársaiknak. A külföldi befektetések multiplikátor hatása a kilencvenes évek közepe óta érvényesült. Az ekkor megjelent General Electric, IBM, Suzuki és Philips vállalatokat számos más beruházó követett. Azonban a beszállítói hálózatok kiépítése terén még lenne tennivaló.

Például

a

Suzuki

kivételével,

melynek

alapvető

célja

volt

magyar

vállalkozásokkal kapcsolatba lépni, a hazánkba érkező külföldi vállalatok többségét ösztönözni

kell

a

helyi

beszállítókkal

történő

együttműködésre,

melynek

szorosabban integrálódnának gazdaságunkba, és növekedne jótékony hatásuk.

11

Külkereskedelmi Statisztikai évkönyv 2001, KSH, Budapest, 2002

20

révén

II. A Dél-Alföldi régió helyzetelemző bemutatása II.1. Általános ismertetés A Dél-Alföldi régió Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 18339 km 2 nagyságú régiója, melyet Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye alkot. Határ menti régióként délen Jugoszlávia, keleten Románia határolja, ezért jelentős tranzit szereppel bír. A térség földterületének jelentős része – 1 565 700 ha – termőterület, mely országos összehasonlításban a legmagasabb. Ahogyan a 2. ábra is mutatja, a föld több mint 75%-ban mezőgazdasági hasznosításra kerül, hiszen a napsütéses órák magas száma a termelés szempontjából igen kedvező. A Dél-Alföldet az ország éléskamrájának is szokták nevezni, mivel mind szőlő- és gyümölcstermelésben, mind pedig a szántóterületek nagyságában, azaz gabonatermesztésben élen jár ez a vidék. Békés megye adja például az ország gabonatermésének 10-15%-át. 2. ábra

Forrás: KSH

Annak ellenére, hogy a régióban ilyen magas a megművelt területek aránya, a mezőgazdaság nem rendelkezik domináns szereppel a tőketermelésben. Az utóbbi években megindult gazdasági struktúraváltás következtében mind az ipar, mind pedig a szolgáltató szektor jelentősége egyre inkább háttérbe szorítja az agrár ágazatokat. A régió gazdasági jellemzőinek, valamint a gazdasági ágazatok helyzetének részletes bemutatására a II.2. fejezetben kerül sor.

21

A KSH 2001 decemberében regisztrált adatai alapján a Dél-Alföldön él az ország lakosságának 13,5%-a. Részben a régió nagy kiterjedése, részben pedig az Alföld egyik egyedi jellemzője, a tanyán élő népesség magas aránya miatt a régió népsűrűsége országos viszonylatban az egyik legalacsonyabb. Mindez előrevetíti az országrész infrastrukturális, közlekedési nehézségeit és a fejlettségbeli jelentős területi eltéréseket, melyekre a későbbiekben visszatérek. Demográfiai szempontból kedvezőtlen az a körülmény, hogy a régió mindhárom megyéjében

egyre

romlik

a

halálozások

és

élve

születések

számának

aránya,

népességcsökkenés tapasztalható. Emellett elöregedés jellemzi ezt a területet: a 2001-ben 97,7%-os öregedési index országos összehasonlításban a második legmagasabb. Ez az érték az 1990-es adathoz képest több mint 25%-os emelkedést mutat 12. A fővárosba, illetve az ország más nagyvárosaiba történő elvándorlások számának növekedése egyre indokoltabbá, szükségesebbé teszi a fiatal népesség régióban tartására tett erőfeszítéseket, melyek révén az elöregedés megakadályozható lenne, valamint a gazdaságilag aktív népesség aránya is javulhatna 13. A jól képzett munkaerő számára a foglalkoztatási lehetőségek bővülésével pedig a régió gazdasági teljesítménye is növekedne. A Dél-Alföldi régió szénhidrogénben gazdag vidék. Magyarország legnagyobb földgáz-lelőhelye itt található, Békés megyéből származik az országos kitermelés 20%-a. Emellett jelentős a térségben, elsősorban Csongrád megyében, a kőolaj-termelés is. A régió termálvíz készletei is számottevőek, ezeknek közelítőleg 20%-át termelik ki. A mezőgazdaság elsősorban fóliaházak fűtésére alkalmaz termálvizet, kis százalékban pedig az ipar is hasznosítja. A szénhidrogén-lelőhelyek a jelenlegi becslések szerint még két évtizeden keresztül lehetővé teszik a gazdaságos kitermelést. Az előbbi ásványkincsek és a hévízvagyon hasznosítása is csak úgy képzelhető el, ha ezzel nem károsodnak sem ezek, sem más természeti erőforrások. Annak ellenére, hogy a Dél-Alföldi régió turizmus tekintetében viszonylag kedvezőtlen helyzetben van – a KSH előzetes adatai alapján 14 2002-ben az országban jegyzett vendégéjszakáknak csupán 5,2%-a jutott erre a térségre, s a külföldiek aránya is elmarad az országos átlagtól – , a romlatlan természeti környezet és a kedvező éghajlati 12 13

Területi Statisztikai Évkönyv 2001, KSH Az alfejezet további adatai a www.del-alfold.hu honlapról származnak, 2003. február 23.

22

adottságoknak köszönhetően a térség komoly potenciállal rendelkezik. A lehetőségek – a napsütéses órák igen magas számának, illetve a bőségesen rendelkezésre álló meleg vizű források – hatékony marketingje révén emelkedhetne a régió idegenforgalmi jelentősége. Az itt található termálvizek ásványianyag-összetételüket és hőfokukat illetően a gyógyvizek kategóriájába sorolhatók, amely a gyógyturizmus fellendítésére adhat módot. A fürdők közül például kiemelkedő az országosan elismert Gyulai Várfürdő, jelentős emellett a kiskunmajsai Jonathermál Gyógy és Élmény Fürdő, a Tiszakécske melletti Kerekdombi Strand, illetve az Orosoháza-Gyopárosfürdő. Szintén országos hírű a gyógyhatású szegedi Anna-víz, Nagyban

növelné

a

régió

vonzerejét

a

termálvizekben

rejlő

lehetőségek

kihasználása és a falusi turizmus fejlesztése. Ez utóbbi ma már - többek között - a bio- és a lovasturizmust, a kerékpározással, sporttal, öko-túrákkal kiegészített falusi üdülést, borturizmust, és a kulturális rendezvényeket is magába foglalja, mely egyrészt a külföldi látogatók nagyobb érdeklődését vívná ki, másrészt indirekt módon az infrastruktúra fejlődését is eredményezné. A Dél-Alföldi régió településeinek energiával való ellátottsága igen jónak mondható, a villamos energia hozzáférés szinte mindenütt biztosított, a gázhálózat kiépítettsége pedig megközelíti a 95%-ot. Az ország nemzetközi szerepének betöltése szempontjából a Dél-Alföldi régió az ország egyik logisztikai szolgáltató központjává válhat. Szegeden megépült a kikötő és egy Ro-La terminál, amely biztosítja, hogy a kamionok vasúti kocsikra rakva közvetlenül eljussanak Németországba és Ausztriába. Baján az országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központ kiépítése folyamatban van. Egy békéscsabai logisztikai központ kialakításának megfontolását pedig a IV. számú vasúti folyosó teszi indokolttá. Annak ellenére, hogy a szállítmányozás terén egyre fontosabb szerepet kaphat a Dél-Alföldi régió, a közlekedés feltételei kedvezőtlenek: a térség mind külső, mind belső elérhetősége nehézkes. Az 50-es és 44-es számú utak Budapesttel, valamint - kiegészülve a legforgalmasabb keresztirányú kapcsolattal, a 47-es számú másodrendű főúttal - a régió megyeszékhelyei között biztosítanak közvetlen főhálózati összeköttetést. A fentiek mellett a Baját a fővárossal, Kecskeméttel és Szegeddel összekötő 41-es, 54-es, és 55-ös számú másodrendű főutak jelentik a régió közúthálózatának gerincét. Ezen főútvonalak minősége azonban nem megfelelő, s a magas fokú leterheltségük miatt is csak lassú haladást 14

A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának a Dél-Alföldi régió idegenforgalmára vonatkozó adatgyűjtése.

23

biztosítanak. A térség gazdasági fejlődése szempontjából tehát kulcsfontosságú ezen utak szélesítése, javítása. A nyugat-keleti irányú közlekedés megkönnyítése érdekében pedig szükséges egy keresztirányú, a régiót a Dunántúllal összekötő gyorsforgalmi út létrehozása, ezzel párhuzamosan pedig a Dunán és a Tiszán átívelő hidak számának növelése is. Sajnálatos az a tény is, hogy a térségben 56 km hosszan húzódó M5-ös autópálya – mely a transzeurópai IV. korridor részét képezi – csak Kecskemét és Kiskunfélegyháza számára biztosít könnyű elérhetőséget. Ezek a települések és kistérségeik sokkal vonzóbbak a befektetők számára, illetve gazdaságilag dinamikusabban fejlődnek a közlekedési szempontból peremhelyzetű területeknél. Az infrastrukturális és gazdasági egyenlőtlenségek

mérséklése,

versenyképességének

javítása

valamint érdekében

a

hátrányosabb

szükséges

lenne

helyzetű az

települések

autópálya

mielőbbi

továbbépítése. A vasúti közlekedés terén is tapasztalhatók hiányosságok a régióban. Noha a térség földrajzi fekvése, illetve a csekély domborzati különbségek ideális terepet jelentenek a vasúti közlekedés számára, és a vasúthálózat sűrűsége – hazai és nemzetközi összehasonlításban is – jónak mondható, a minőségi jellemzők javítására nagy szükség van. A sínpályák elhasználódása miatt mind az utas-, mind a teherszállításban is gyakoriak a késések, melynek kiküszöbölése jelentős javulást eredményezne a régió elérhetőségét tekintve. Ezen felül a határokon átnyúló vasúti kapcsolatok újjáélesztése, fejlesztése tovább növelné a térség logisztikai jelentőségét. A vízi közlekedés terén a Duna EGB VI.C., a Tisza III.E. osztálynak megfelelő vízi út, ám e folyók fuvarozási kihasználtsága alacsony. A Duna érintett szakaszán Baján, míg a Tiszán Szegednél található közforgalmú kikötő, ahol szerepet kap az áruszállítás. További kikötők fejlesztésével, például Kalocsán, bővülhetnének az olcsó anyagmozgatás lehetőségei, így a befektetők számára nőne a régió vonzereje is. Annak ellenére, hogy a Dél-Alföld több repülőtérrel is rendelkezik, nincs utasforgalom. Az áruszállításba a békéscsabai és szegedi repülőtér is csak részlegesen kapcsolódott be: ún. vámrepülőtér státusszal rendelkezve ideiglenes határnyitás keretében bonyolítják a nemzetközi légi forgalmat. Amint a fentiekben is látható, a transznacionális hálózatok régióban húzódó vonalai mentén

a

logisztikai

lehetőségek

kihasználása,

valamint

a

térség

közlekedési

infrastruktúrájának fejlesztése – többek között az M5-ös autópálya továbbépítése - révén a

24

Dél-Alföld az ország nemzetközi szerepkörének, illetve logisztikai jelentőségének erősítésében kiemelkedő szerepet játszhat. A Dél-Alföldi régió legfontosabb erőforrása a magasan képzett munkaerő. A térség - Budapest után - az ország legnagyobb szellemi bázisa. A felsőoktatási és kutatásfejlesztési intézményekben felhalmozódott szellemi potenciál jelentős innovációs erőt képvisel. A Szegedi Tudományegyetem 10 karán, a Bajai Eötvös József Főiskola, a szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskola, valamint a Kecskeméti Főiskola karain több mint 30 ezer nappali tagozatos hallgató tanul; az itt tevékenykedő akadémikusok és tudományok doktorainak száma kiemelkedő. Az oktatás minden szakterületet lefed; magas színvonalú a természettudományos, közgazdasági, informatikai, műszaki, orvosi és idegen nyelvi képzés. A régióban működő felsőoktatási intézmények, valamint azok legfontosabb szakjainak

részletes

adatait

az

1.

melléklet

tartalmazza.

Az

oktatás

rugalmas,

gyakorlatorientált; a mindenkori piaci igényekhez szakmai gyakorlatok, speciális kurzusok révén alkalmazkodik. A Dél-Alföldi régió kutatóintézetei nemzetközileg is elismertek, egyes kutatási eredményeik világhírűek. A tudományos kutató és fejlesztő állások, valamint kutatóhelyek számát tekintve a Dél-Alföld felülmúlja - a Közép-magyarországi régió kivételével - az ország többi részét. Nyolc nemzetközileg elismert kutatóintézet és közel 200 kutatási tevékenységet folytató egyéb szervezet működik e térségben. A régióban e területen vezető szerepet játszik Csongrád megye, azon belül is elsősorban Szeged. A vidéki egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetemen végeznek – főként természettudományi és mérnöki területeken – jelentős kutatásokat. Emellett világhírű a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Központja, amely az Akadémia legnagyobb vidéki kutatóintézete. Itt a biofizika, a biokémia, a genetika, a növénybiológia illetve az enzimológia témaköréhez kapcsolódó vizsgálatok kapnak nagy hangsúlyt. Kiemelkedő a Gabonatermesztési Kutató Kht. tevékenysége is. A központ nemzetközi és hazai szinten is élen jár a vetőmag-nemesítésben, valamint a termesztési eljárások innovációjában. Békés és Bács-Kiskun megyében elsősorban a mezőgazdasághoz kötődő kutatások szerepe jelentős: például a Halászati- és Öntözési Kutatóintézet, valamint a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet folytat kiemelkedő kutatásokat ezen a területen.

25

II.2. Gazdasági helyzet Gazdasági szempontból15 a rendszerváltozást követő években a kialakított hét statisztikai régió között erőteljes differenciálódás ment végbe. A befektetések vonzásában és a gazdasági teljesítőképesség terén is az elsők közé tartozik a Közép-Magyarországi, valamint az Észak és Közép-Dunántúli régió. Az ország többi térsége földrajzi elhelyezkedésük, megközelíthetőségük, valamint egyéb adottságaik miatt lemaradtak ezektől a területektől. A Dél-Alföldi régió, ahogy a későbbiekben még kifejtem, az országos rangsorban az alsó középmezőnybe sorolható, több tekintetben pedig ennél kedvezőtlenebb helyet is elfoglal. Nemcsak az ország egyes részei között mutatkoznak jelentős eltérések, maga a délalföldi térség sem tekinthető homogénnek. A városok, különösen a nagyvárosok és kistérségeik gazdasági potenciálja, illetve jövedelemtermelő képessége sokkal erősebb, mint a kisebb központtal rendelkező kistérségeké. A versenyképesség különbségeinek egyik oka a fentiekben már említett közlekedési infrastruktúra helyzetében keresendő: az autópályához, gyorsforgalmi utakhoz viszonyított elhelyezkedés jelentős kihatással van az egyes települések fejlődésére. A régióban a humán erőforrások eloszlása is területi eltéréseket mutat. A magasan képzett, illetve jó szakképzettséggel rendelkező munkaerő a térség nagyobb városaiban koncentrálódik, ahol az oktatási, vagy kutatás-fejlesztési lehetőségek a legkedvezőbbek. A foglalkoztatottságot tekintve a 2002. I-III. negyedévi adatokat figyelembe véve a Dél-Alföldön a munkanélküliségi ráta (6%) az országos átlaggal (5,9%) azonos mértékű volt. E ráta tekintetében a megyék adatai között azonban eltérések tapasztalhatók. A legfejlettebbnek tekinthető térségben, Csongrád megyében a vizsgált időszakban 5%-os volt a munkanélküliségi ráta, míg Bács-Kiskunban az országos átlaggal egyező érték volt jellemző. Békés megyében a két másik megyéhez viszonyítva kiugróan magas adatot – 7,2%-ot – regisztráltak 16. A térség lakosságának aktivitási rátája (51,9%) elmarad az országos átlagtól, mely 53,9%. A régió megyéi közül egyedül Bács-Kiskunban volt ennél kedvezőbb ez az érték, valószínűleg a működő vállalkozások magas számának, ennek révén pedig a magasabb foglalkoztatottsági aránynak köszönhetően 17. 15

16 17

A fejezet megírásakor a www.gkm.hu/magyarorszagmegyeiesregioi honlap adatait használtam fel. www.ksh.hu , 2003. február 7. www.ksh.hu, 2003. február 7.

26

A bruttó hazai termék alapján mérve Magyarország regionális gazdasági fejlettségbeli differenciáltsága a 2001. év folyamán tovább erősödött. A rangsor első három helyét továbbra is Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl foglalja el, a többi régió sorrendje 1998 óta változatlan. A Dél-Alföldi régió és az ÉszakAlföld 9,6%-os részesedéssel, majd Észak-Magyarország 8,2%-kal követi a fenti térségeket. A GDP-ből való részesedés tekintetében 7,2%-os értékkel a Dél-Dunántúl zárja a régiók sorát (3.ábra). A Dél-Alföldi régió az 1998. évi 10,2%-os GDP-hez való hozzájárulása 2001-re 0,6%-kal csökkent, a Közép-Magyarországi régióhoz viszonyított lemaradása növekedett. Az egy főre jutó GDP tekintetében is elmarad a régió az országos átlagtól – annak 71,9%-a jellemző e térségre – , a régiók sorrendjét tekintve pedig az ötödik helyet foglalja el. Ezek az értékek azonban az agrárgazdaság általános nehézségeit figyelembe véve kedvezőnek tekinthetők. 3.ábra A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, 2001

Dél-Alföld

9,6%

Észak-Alföld 9,6% 43,1%

Észak-Magyarország Dél-Dunántúl

8,2%

Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

7,2% 11,1%

11,2%

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2001, KSH,

A régiót alkotó megyék gazdasági fejlettsége kevéssé tér el egymástól: a legfejlettebb

Csongrád

megyében

1

088

000,

Bács-Kiskun

megyében

887 000, Békésben pedig 864 000 HUF volt az egy főre jutó GDP 2001-ben. A gazdasági ágazatok tekintetében elsődlegesen a mezőgazdasági termelés számára kedvezőek a feltételek: a Dél-Alföld egyik fontos komparatív előnyének – a sokhelyütt homokos talaj ellenére – a viszonylag jó minőségű termőföld tekinthető. Az ezt kiegészítő kedvező klimatikus adottságok következtében a régióban az agrárszektor 23% 27

körüli mértékben járul hozzá az országos tőketermeléshez, amely igen magas aránynak tekinthető. Azonban – amint azt a 6. táblázat is mutatja – egyre csökken a mezőgazdaság részesedése a régióban termelt bruttó hazai termékből, az ipar és a szolgáltatások szerepe pedig emelkedő tendenciát mutat. Mindez a rendszerváltozást követő gazdasági szerkezetváltozás hatásának, jelének tudható be.

6. táblázat A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai között a Dél-Alföldi régióban, 1998-2000

Év

Bruttó MezőMezőIpar Építőipar Szolgáltatás Ipar Építőipar Szolgáltatás hozzáadott gazdaság gazdaság érték alapáron, aránya, % országos megoszlása, % milliárd HUF

1998 1999 2000 Forrás: A

906,4 13,2 25,9 4,2 56,7 23,9 9,3 9,5 993,1 11,3 24,7 4,5 59,5 23,3 8,9 9,6 1104 10,2 26,1 0,4 58,9 23,1 8,7 9,7 bruttó hazai termék területi megoszlása 2000-ben, KSH adatok alapján saját számítás

9,4 9,4 9,06

Az ipari termelés aránya a régióban megtermelt GDP-ben alacsony, 25% körüli értéket mutat, az országos rangsorban pedig 7,8%-os részesedéssel az utolsó előtti helyen áll. A régió ipari szerkezetében az országos átlaghoz képest magas az élelmiszeripar, a feldolgozóipar, valamint a textilipar részesedése. Békés megyében a hagyományok alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés, így feldolgozóiparában domináns a húsipar, baromfifeldolgozó-ipar, a malomipar, konzervipar és a tejipar. Az élelmiszeripar mellett a gépgyártás, valamint az itt található építőanyag-ipari ásványkincseknek (agyag, homok, kavics) köszönhetően jelentős a tégla-, cserép-, betonelem-gyártás is. Kiemelkedő jelentőségű az orosházi sík(float) és csomagolóüveg-gyártás is. Annak ellenére, hogy Békés megye kevés erdővel rendelkezik, számottevő az itt található faipari vállalkozások jelenléte. Bács-Kiskun megyében az ipari termelés 80%-át az élelmiszeripar, a fa-, papír- és nyomdaipar, valamint a gépgyártás adja. Az utóbbi ágazaton belül különösképpen a mezőgazdasági gépgyártásnak vannak nagy hagyományai ebben a térségben az AGRIKON csoport vállalatai révén. A földgáz, a kőolaj, a termálforrások és a meleg éghajlat együtt határozzák meg Csongrád megye gazdasági, azon belül is ipari szerkezetét. A térség élelmiszeriparában

28

nagy

hangsúlyt

kap

a

malomipar,

a

hús-

és

baromfifeldolgozás.

Emellett

az

ásványkincsekre épülő közszolgáltató ipar jelentősége nagy, amely a megye teljes ipari termelésének egyötödét teszi ki. A régió gazdasági struktúráját jól tükrözi az egyes ágazatok külkereskedelemben betöltött szerepe, elsősorban az exportból való részesedése. A térséget alkotó három megye kivitelében az első tíz ágazat között kiemelkedő helyet foglal el a baromfihús feldolgozás, a síküveg gyártás, a híradástechnikai eszközök és textilipari termékek gyártása, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, valamint a szaniter kerámiatermékek gyártása. Az egyes megyékben az e területekről származó export az összes kivitelből 5-15%-ban részesedik. Bővebb adatokat a 2. melléklet tartalmaz. A külkereskedelem tekintetében 18 a Dél-Alföldi régió megyéi – mely Magyarország egészére is jellemző – elsősorban Németországgal tartanak fenn jelentős kereskedelmi kapcsolatot. Amint a 3. mellékletből is kiderül, ez az ország vezető helyen szerepel mind export, mind import szempontjából. Az Európai Unió tagországai közül az elsők között található még Olaszország, Franciaország, valamint Ausztria is. A régió legfontosabb külkereskedelmi partnereit figyelembe véve az export közel 74%-a a Közösség országaiba irányult, importjának pedig 70%-a ebből a térségből származott 2000-ben . A régióra jellemző mezőgazdasági hagyományok ellenére a Dél-Alföldön erős a vállalkozói kultúra. A térségben működő vállalatok számát tekintve – mely 2001-ben 97 361 volt – az országos rangsorban a harmadik helyet foglalja el ez a vidék 11,48%-os részesedéssel, melyet a 4. ábra szemléltet. Azonban ha ezt a kedvező értéket összevetjük a bruttó hazai termékből való részesedésre vonatkozó alacsony adattal, beláthatjuk, hogy az itt működő vállalkozások nagy része tőkeszegénységgel küzd és meglehetősen sérülékeny. A fenti összefüggés alapján pedig arra lehet következtetni, hogy a vállalkozások nagyobb része kevesebb munkaerőt

foglalkoztató

és

alacsonyabb

termelékenységgel

működő

kis-

és

középvállalkozás. Ezt igazolja az a tény, hogy országos szinten – a működő vállalatok jelentős részéről nem állnak rendelkezésre adatok – a vállalkozások körülbelül 32%-ánál volt 1-50 fő közötti a foglalkoztatottak létszáma. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a Dél-Alföldi

régióban

is

hasonlóan

magas

középvállalkozások.

18

www.gkm.hu, 2003. január 21

29

arányban

jelennek

meg

a

kis-

és

4. ábra A működő vállalkozások megoszlása Magyarország régiói között, 2002 III. negyedév 50%

40%

38,96%

30%

20% 10,32%

9,79%

8,86%

8,96%

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

Dél-Dunántúl

ÉszakMagyarország

10%

11,57%

11,48%

Észak-Alföld

Dél-Alföld

0% KözépMagyarország

Forrás: A működő gazdasági szervezetek száma 2002. III. negyedév, KSH Gyorstájékoztató

II.3. Speciális beruházásvonzó övezetek A külföldi működőtőke vonzásának hatékony eszközei a jó infrastruktúrával rendelkező ipari parkok 19. Az ország 155 ipari parkja közül 24 a Dél-Alföldi régióban található. A legtöbb parkkal, kilenccel Csongrád megye büszkélkedhet, ezt követi Békés megye, ahol nyolc ilyen terület létesült, végül Bács-Kiskun megye következik hét ipari parkkal. A parkok eloszlása Csongrád és Békés megyében egyenletesnek mondható, BácsKiskunban azonban azok koncentráltsága tapasztalható: az ipari parkok közel fele Kecskeméten található. A régió ipari parkjainak összterülete 1234 ha-ra rúg (részletesebb jellemzésük a 4. mellékletben található), kihasználtságuk azonban nem teljes, az országos 38,45%-os arányt közelíti. A parkok fejlődésük különböző stádiumában járnak, a Kecskeméti Ipari Park, a KÉSZ Ipari Park, valamit a Technik-Park Heliport sorolható az érett kategóriába. Ezek magas színvonalon kiépített infrastruktúrát kínálnak a már betelepült és a jövőben betelepülni szándékozó vállalkozásoknak, emellett kiterjedt kapcsolatrendszerük révén az egyetemekkel, kutatóintézetekkel és inkubátorházakkal való együttműködést is hatékonyan elő tudják segíteni.

30

A fentiekből is kitűnik, hogy a Kecskeméten elhelyezkedő ipari parkok dominálnak a régióban, ezek beépítettsége a legmagasabb fokú. Ennek nagy valószínűséggel a befektetők számára igen nagy fontossággal bíró autópálya közelsége az egyik oka. Az ipari parkokon felül a befektetők vonzásának fontos eszközei a vállalkozói övezetek, melyekkel további pénzügyi és egyéb kedvezmények biztosíthatók az adott térségben beruházni kívánó vállalkozások számára. A Dél-Alföldi régió területén három ilyen övezet található: Makó térségében, Békés megye északi részén, valamint átnyúlik ebbe a régióba a Mohácsi Vállalkozási Övezet kis része is. A Makó és Térsége Vállalkozási Övezet Csongrád megyében a magyar–jugoszláv– román hármas határ találkozásánál helyezkedik el. E speciális terület létrehozásának fő célja a versenyképes ipari vállalkozások erősítése, valamint a gazdasági struktúra megújítása volt. Emellett a határ menti gazdasági együttműködésen alapuló ipari tevékenységek előmozdítása, a feldolgozóipar fejlesztése, a nemzetközi tranzit útvonalhoz kötődő szolgáltató tevékenységek támogatása, illetve az idegenforgalom élénkítése szerepel az övezet fejlesztési stratégiai irányelvek között. A kedvezményekkel elsősorban a kis- és középvállalkozások tevékenységének fejlődését kívánják előmozdítani, azonban multinacionális és nagyvállalatok számára is kedvező feltételeket kínálnak. A preferenciát élvező ágazatok közül kiemelendő az élelmiszeripar, a gépipar, a környezetvédelmi ipar és a biotechnológia. A Békés Megyei Vállalkozási Övezetet 22 önkormányzat hozta létre 2000-ben a sarkadi és szeghalmi kistérségek területén. A stratégiai célok közül kiemelkedő jelentőségű a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének terve, a technológiai-műszaki innováció előmozdítása, az oktatás és képzés bővítése és az integrált, azaz a termelésiszolgáltatási együttműködésekre alapozott, élelmiszeripar kialakítása. Végül a Mohácsi Vállalkozási Övezet az ország déli határa mentén, a Duna két partján helyezkedik el; a Bács-Kiskun megyébe átnyúló része Baja környékét, valamint a mohácsi-szigeti községek vidékét foglalja magában. Ebben az övezetben a kereskedelmi és szolgáltatási lehetőségek fejlesztése mellett a zöldmezős beruházások támogatása, valamint egy Baján található innovációs központ létrehozása tartozik a legfontosabb célok közé. A Dél-Alföldi régió gazdasági teljesítménye messze az Európai Unió átlaga mögött van, a lemaradás a kilencvenes évek folyamán nem csökkent. Azonban megfelelő

19

Quarterly Review of the Hungarian Regions, ITD, 2002 március

31

stratégiai célkitűzések megfogalmazásával és azok hatékony megvalósításával, további külföldi befektetők vonzásával, valamint az Európai Uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségek kiaknázásával e hátrány csökkenthető. Ezáltal a régió még intenzívebben kapcsolódhat be a világ gazdasági vérkeringésébe. II.4. A Dél-Alföldi régió SWOT-analízise Annak érdekében, hogy egy befektetni kívánó vállalkozás ki tudja választani leendő telephelyét, számos tényezőt figyelembe véve kell megvizsgálnia a potenciális területeket, számba kell vennie az esetleges előnyöket és kockázatokat is. A következőkben ezért – a beruházások előkészítése során leggyakrabban felmerülő kérdéseket érintve – röviden összefoglalom a Dél-Alföldi régió kedvező és kevésbé vonzó adottságait, és az e térségben rejlő, további fejlesztések során kiaknázható lehetőségeket 20. Erősségek • Kiemelkedő vállalkozói aktivitás, erős szolgáltatói szektor, •

Dinamikusan fejlődő városi központok,

•

Működő ipari parkok és vállalkozói övezetek,

•

Versenyképes bérek országos és nemzetközi összehasonlításban,

•

Határ menti terület és potenciális tranzitszerep,

•

Dinamikusan bővülő regionális és euroregionális integrációs törekvések,

•

Értékes természeti erőforrások (földgáz, geotermikus energia) elérhetősége, zöldfolyosók,

•

Magas

színvonalú

felsőoktatási

intézmények,

kutatóintézetek,

innovációs

szervezetek jelenléte, •

Termelési hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok,

•

Speciális termőhelyi adottságok,

•

Versenyképes élelmiszergazdaság

•

Jelentős tapasztalatok az Európai Unió által támogatott regionális fejlesztési programok megvalósításában, a pályázatok/támogatások elnyerésében,

•

Természeti

erőforrásokon

alapuló

rendezvényturizmus

20

www.del-alfold.hu, 2003. február 7.

32

turizmus,

intenzív,

magas

színvonalú

•

Biztonság (Magyarország NATO-tagsága, bűncselekmények viszonylag alacsony száma).

Gyengeségek • Házi, önellátó gazdaságok viszonylag magas aránya, elaprózódott birtok- és tulajdonviszonyok, •

Alacsony szintű mezőgazdasági kiegészítő szolgáltatások,

•

Az alternatív energiahasznosítás alacsony fokú jelenléte,

•

Kiegyensúlyozatlan vízháztartás, árvízvédelmi hiányosságok,

•

A hulladékgyűjtés, -kezelés, -feldolgozás, -újrahasznosítás hiányosságai,

•

Alacsony szintű közcsatornázottság,

•

A régió közlekedési infrastruktúrájának hiányosságai (autópályák, keresztirányú gyorsforgalmi utak hiánya, úthálózat minőségi elégtelensége),

•

Nemzetközi vasúti összeköttetések hiánya, kevés számú határátkelőhely, híd,

•

A légi szállítás infrastruktúrájának alacsony kiépítettsége, kihasználtsága,

•

Elaprózódott vállalati szerkezet,

•

Ipari parkok nem megfelelő kihasználtsága, beépítettsége,

•

A vidéki területek lemaradása a fejlődési centrumokhoz képest,

•

A tudományos kutatások, az innováció hasznosítása a gazdaságban alacsony szintű,

•

Alacsony szintű ipari termelés, ipari foglalkoztatottság,

•

A piaci igényeknek nem megfelelő szakképzési rendszer,

•

Gyenge munkaerő-megtartó képesség,

Lehetőségek • Az "EU délkeleti gazdasági központja" szerepkör elérése, •

A régión áthaladó nemzetközi szállítmányozási tengelyek fejlesztése,

•

Logisztikai központ fejlesztése, dél-keleti üzleti központtá válás,

•

Vállalkozásorientált szolgáltatási szektor fejlesztése,

•

Határon átnyúló együttműködések,

•

A külföldi vállalatok és a helyi vállalkozások együttműködéseinek kialakítása,

•

Az agrártermelésre alapozott új tevékenységek kialakítása,

•

Alternatív energiaforrások fejlesztése, környezetkímélő termelési technológiák térnyerése,

33

•

A

természeti

turizmus,

a

kulturális

és

konferencia

turizmus

valamint

a

gyógyturizmus fejlesztése, •

Agrár minőségbiztosítási rendszer fejlesztése,

•

Vállalkozások hálózatainak fejlesztése, beszállítói hálózatok kiépítése,

•

Politikai stabilitás, keleti piacok közelsége,

•

Tudás és innováció alapú gazdasági fejlődés,

•

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a határon átnyúló vasúti kapcsolatok helyreállítása,

Veszélyek • Növekvő agrár-munkanélküliség, •

Függés

a

szomszédos

országok

vízgazdálkodásától

és

az

általuk

vízminőségi problémáktól, •

Az autópálya-építés és a vasúti törzshálózat fejlesztésének késlekedése,

•

A környező országok politikai instabilitása,

•

Minőségi munkaerő elvándorlása

•

Idegen nyelvi ismeretek hiánya a munkaerőpiacon,

•

Társadalmilag leszakadó rétegek.

34

okozott

III. A befektetés-ösztönzés Magyarországon és a Dél-Alföldi régióban III.1. A működőtőke vonzásának tapasztalatai hazánkban III.1.1. A befektetés-ösztönzés fejlődésének állomásai Magyarországon 21 az 1988. évi XXIV. törvény megjelenésével megindult a gazdasági

struktúra

átalakulása,

a

piacorientáció

felé

való

elmozdulás.

Ekkor

megmutatkoztak már a fejlett piacgazdaságok felé történő nyitás jelei, valamint megjelentek a külföldről érkező befektetések vonzására tett első gazdaságpolitikai lépések is. A fenti törvényben garantált rövid- és középtávú kedvezmények – például 10 évig biztosított adó- és vámkedvezmények – hatására egyre nagyobb mértékben áramlott az országba külföldi működőtőke. A

beruházások

számának

növelése

érdekében

ipari

vámszabadterületek

létrehozásáról döntött a gazdasági kormányzat, s a liberális szabályozásnak köszönhetően az ország bármely területén létesíteni lehetett vámhazai vállalatot. 1988-tól kezdődően a kizárólag külföldi tulajdonban lévő vállalatok is rendelkezhettek vámszabadterületi besorolással. Számos forrásból nyerhettek támogatást ezek a vállalkozások, többek között a befektetés-ösztönzési, kereskedelemfejlesztési, foglalkoztatási és területfejlesztési, valamint a műszaki fejlesztési alapból. A külföldi tőke vonzásának következő fontos eszközei, az ipari parkok 1991-ben jelentek meg. Az infrastrukturálisan jól ellátott iparterületeken számos vállalat telepedett meg, melyek további kedvezményekben részesültek. A vállalkozások jelenlététől a foglalkoztatottság emelkedését, a technológiatranszfer növekedését és az elmaradott térségek felzárkóztatását várta a magyar gazdasági vezetés. (A reményeket ezek a vállalatok csak részben váltották be: noha valóban nagy munkaerőigényt támasztottak, és általuk fejlett technológiák honosodtak meg az országban, megjelenésük hatására a regionális különbségek mégsem mérséklődtek.) 1993-ban kezdődött meg Magyarországon a befektetések ösztönzésének második szakasza, melynek során a korábbi versenytorzító, a nagybefektetőket preferáló támogatási rendszerrel szemben a versenysemlegességre való törekvés jelent meg. Annak ellenére,

21

E szakasz megírásában a Befektetésösztönzési Kézikönyv és Üzleti Kalauz, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2000 volt segítségemre.

35

hogy szigorodtak a vámszabadterületi vállalatokra vonatkozó szabályok, a multinacionális cégek továbbra is egyedi kedvezményekben, mentességekben részesülhettek. 1997-től kezdődően már nem csak a külföldi részesedéssel működő szervezetek vehettek igénybe adókedvezményeket,

hanem minden vállalkozás, amennyiben a

tevékenységük az adott térség gazdasági fejlődéséhez hozzájárult, valamint az ország exportteljesítményének növekedését eredményezte. Ez az egyenlő elbánásra törekvő szabályozás sem hozott jelentős áttörést, hiszen a megadott szigorú feltételek miatt a kisbefektetők jelentős része továbbra is kiszorult a támogatottak köréből. Az 1990-es évek közepére az ipari parkok száma intenzíven növekedett az országban, a betelepülő vállalatok száma is emelkedett. 1997-ben kezdődött meg a parkok kormányzati szabályozása az „ipari park” cím pályázati rendszer meghirdetésével. Ezt számos további pályázati lehetőség követett, melyek a parkok infrastruktúrájának kiépítését, minőségi fejlesztését segítették elő. Mindezek hatására 2002-re 155 terület nyert ipari park címet, ám a növekedés üteme lassult. 1997-ben 28, a következő évben 47, 1999-ben 37, 2000-ben 25, 2001 folyamán 12, végül a tavalyi évben csupán 6 ipari park létesült. 2001-re nem csak a parkok száma, de teljesítményük (árbevételük és exportjuk) is növekedett:

az

1997-es

értékek

ötszörösére.

Az

ipari

parkok

vállalkozásaiban

foglalkoztatottak száma pedig az öt évvel korábbihoz képest megnégyszereződött. 1998-ban szakaszába

a

lépett.

magyar Ekkor

befektetés-ösztönzési már

az

Európai

rendszer

Unió

elveit,

fejlődésének a

harmadik

transzparenciát

és

versenysemlegességet szem előtt tartva módosította a gazdasági kormányzat a korábban alkalmazott támogatási rendszert. A reformok hatására azonban még mindig csak elméleti szinten valósult meg versenysemlegesség, a multinacionális vállalatok továbbra is előnyöket élveztek, s az átláthatóság kérdését sem sikerült megoldani. Ugyanebben az évben jött létre a Beszállítói Célprogram 22 annak a felismerésnek nyomán, hogy a külföldi részesedéssel működő vállalatok nem integrálódtak a magyar gazdaságba az elvárt mértékben, alacsony szintű az együttműködésük a magyar kis- és középvállalkozásokkal. A 2001-ben megújított Célprogram pályázatok segítségével kínál támogatást ez utóbbi vállalatoknak korszerű minőségbiztosítási rendszerek kiépítéséhez, új gyártási technológiák meghonosításához, valamint az innováció és a K+F tevékenységek fejlesztéséhez. A kisvállalkozások termelésének minőségi javítása révén jobb kilátások

22

ITDH vállalati anyagok, www.itd.hu 2003. február 11.

36

nyílnak arra, hogy a multinacionális vállalatok alvállalkozóivá váljanak, illetve velük közös beruházásokat valósítsanak meg. Ahhoz azonban, hogy a versenyképes magyar vállalkozások iránt nőjön a külföldi érdekeltségű vállalatok érdeklődése, szükség van a fenti vállalkozások széles körben történő megismertetésére. Ezt a feladatot a Regionális Fejlesztési Holding Rt, valamint az ITDH Beszállítói Központja ágazati adatbázisai és személyes vállalkozásmarketing tevékenysége révén végzi. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott ún. SMART Hungary programmal 2002-ben új fejezet kezdődött a befektetés-ösztönzésben. A reformcsomag a korábbi ösztönzési rendszer továbbfejlesztésének elveit és főbb alkotóelemeit vázolja fel, javaslatot tesz támogatási eszközeinek módosítására, bővítésére, továbbá új beruházó- és vállalkozóbarát közigazgatási eljárások bevezetésére. A SMART program prioritásai között szerepel többek között az EU-konform intézkedések kidolgozása és megvalósítása, a gazdaság dinamikus fejlődéséhez szükséges beruházások számának növelése, a Magyarországon működő multinacionális vállalatok megtartása és érdekeltté tétele az új beruházásokban, valamint nyereségük fejlesztési célú visszaforgatásában. Emellett a program célul tűzi ki a környezetvédelmi követelményeket előtérbe helyező fejlődési folyamat gyorsítását, a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs képességek jobb kihasználását, valamint Magyarország regionális szerepének növelését vállalati irányító központok, "szolgáltató-centrumok" 23 kialakításával. (Az új befektetésösztönzési irányelvek részletes bemutatására a IV. fejezetben térek ki.) III.1.2. A gazdaságfejlesztés legfontosabb szervezetei A működőtőke-áramlás előmozdítására vonatkozó célkitűzések megvalósítása, illetve a támogatások megfelelő elosztása fejlett intézményrendszer meglétét igényli. Magyarországon

számos

–

sok

esetben

magánkézben

lévő

–

vállalat

végez

gazdaságfejlesztési, tőkebehozatalt elősegítő tevékenységet. A következőkben néhány, az állam által fenntartott beruházás-ösztönzéssel foglalkozó szervezetet mutatok be röviden. A fent említett állami intézmények közül a legfiatalabbnak a Regionális Fejlesztési Holding Rt 24 tekinthető, mely 2000. június 30-án, 500 millió HUF jegyezett tőkével jött létre. Ahogyan a honlapon olvasható, a tulajdonosi jogokat e szervezet felett a Gazdasági Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal gyakorolja. A vállalat alapítását két 23 24

www.gkm.hu,2003. január 8 www.rfhrt.hu, 2003. február 24.

37

körülmény indokolta. Egyrészt a Magyar Fejlesztési Bank Rt. befektetési tevékenységének megszűntével „gazdátlanná” váltak a bank tulajdonában álló regionális fejlesztési társaságok, másrészt pedig a kormányzatnak gazdaságpolitikai céljainak megvalósításához - beleértve az Uniós pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás intézményi feltételeit támogató eszközre volt szüksége. Az RFH Rt. alapvető feladatait a Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetében szereplő célelőirányzatokból finanszírozott programokkal kapcsolatosan az alábbiak jelentik: •

a regionális gazdaságfejlesztési programok (a korábbi Széchenyi Terv) pályázati támogatásainak

pénzügyi

lebonyolítása,

a

felhasználás

ellenőrzése,

a

támogatásokkal kapcsolatos monitoring-feladatok ellátása •

az Integrátori Beszállítói Program (a korábbi Beszállítói Célprogram) keretében nyújtott támogatási formák, pénzügyi konstrukciók kidolgozása, bevezetése, lebonyolítása, a Program irányítása

•

a turizmus fejlesztésével kapcsolatos regionális beruházási és befektetéskoordinációs feladatok végrehajtása, támogatási konstrukciók kialakítása és alkalmazása

•

a regionális gazdaságfejlesztési programokat támogató, az EU PHARE forrásait kiegészítő, illetve a gazdasági kormányzat célelőirányzataiból finanszírozott programok

kialakítása,

megvalósítása,

a

felhasználás

ellenőrzése,

a

támogatásokkal kapcsolatos monitoring-feladatok ellátása •

a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó valamennyi nemzetközi pénzügyi

támogatás

fogadási

feltételeinek

megteremtése,

a

kis-

és

középvállalkozói szektort támogató pénzügyi technikák kidolgozása és ezek alkalmazása. Az RFH Rt. a tevékenységéhez rendelt feladatait dekoncentrált módon, a regionális fejlesztési társaságokon keresztül központi irányítással végzi. Ezek a társaságok a régiókhoz illeszkedő, üzleti alapon működő, profitorientált részvénytársaságok, melyek 1993-1996 között jöttek létre a Magyar Fejlesztési Bank Rt. többségi tulajdonlásával, illetve helyi és területi önkormányzatok részvételével. Különböző pénzügyi (a kockázati tőkebefektetésekhez hasonló) konstrukciókat nyújtva a tőkehiánnyal küzdő kis- és középvállalkozások növekedését, valamint a régiók gazdaságának fejlődését mozdítják elő.

38

A befektetéseket ösztönző állami vállalatok sorában a Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaságot 25 lehet megemlíteni, mely 1997 júliusában kezdte meg működését 1 milliárd HUF-nyi alaptőkével. A társaságnál a Magyar Export-Import Bank Rt-n kívül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. rendelkezik részesedéssel. Az alapító intézmények fő törekvése az Rt. létrehozásával az volt, hogy tőkebefektetések megvalósításával, illetve tanácsadással és információ-szolgáltatással profitorientált, piaci alapon segítse elő a magyarországi vállalatok közép-kelet-európai tőkeexportját, a határon átnyúló vállalati kapcsolatok, illetve a regionális integráció elmélyülését. Az állam által fenntartott gazdaságfejlesztési társaságok közül legkorábban a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság jött létre elsősorban a külföldi

működőtőke

Magyarországra

vonzásának,

másrészt

a

hazai

kis-

és

középvállalkozások fejlesztésének céljából. A szervezet felépítését, tevékenységét és eredményeit a továbbiakban részletesen elemzem. III.2. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. III.2.1. A társaság felépítése A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) 26 a befektetés-ösztönzési célok megvalósításának egyik igen fontos intézménye. Az ITDH a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Külügyminisztérium háttérszervezete, mely összekötő kapocsként funkcionál a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek és a magyar vállalatok között. A magyar kormány ezt az ügynökséget 1993-ban hozta létre azzal a céllal, hogy ösztönözze a magyar gazdaság lényeges elemét alkotó nemzetközi gazdasági kapcsolatokat és azokkal összhangban az üzleti kezdeményezéseket. Az elmúlt évek során kiépült államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolataival, a megszerzett gazdaság- és piacismereteivel a szervezet kiemelkedik a hasonló profilú cégek közül. Az 1997-ben újjáformált ITDH kiterjedt belés külföldi hálózatán keresztül ma már sokféle információs és üzleti szolgáltatást nyújt a magyar és külföldi vállalkozók számára. A társaság európai mintára épül, azaz a fejlett piacgazdaságokban működő befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési állami szervekhez hasonló feladatokat lát 25 26

www.corvinusrt.hu, 2003. január 8. ITDH vállalati anyagok

39

el részben azonos eszközök alkalmazásával. A társaság non-profit alapon működik, tehát alapszolgáltatásait térítésmentesen nyújtja: a magyarországi áruértékesítési és befektetési lehetőségek iránt érdeklődő külföldi üzletemberek ingyen juthatnak hozzá a szervezet gazdasági, jogi, kereskedelemtechnikai stb. szolgáltatásaihoz. Annak érdekében, hogy az ITDH az egész ország területén hatékonyan tudja végezni tevékenységét, a vállalkozások minél szélesebb körének tudjon magyarországi, illetve külföldi befektetési, kereskedelmi lehetőségekről naprakész információkat nyújtani, a tulajdonos minisztériumok kiterjedt irodahálózatot hoztak létre. A szervezet budapesti székhellyel működik, a nagyobb vidéki városokban pedig regionális irodák találhatók, melyek száma 2002-ben 13-ra bővült. Ezen irodák területi megoszlását az 5. ábra szemlélteti. 5. ábra Az ITDH regionális irodahálózata Magyarországon, 2002

Forrás: www.itd.hu

A képviseletek hozzávetőlegesen egyenletesen oszlanak meg az ország régiói között, átlagosan két iroda működik az egyes térségekben. Noha a terület fejletlensége nagyobb jelenlétet tenne szükségessé, az Észak-Alföldön csupán egy iroda működik, Debrecenben. Ebben a régióban elsősorban erőteljes infrastrukturális fejlesztések, valamit újabb ITDH irodák megnyitása révén nagy valószínűséggel növekedne a térség tőkevonzó képessége, és bővülnének az itteni vállalkozások kereskedelmi kapcsolatai is.

40

A gazdasági teljesítmény tekintetében lemaradással küzdő régiók közül ÉszakMagyarország és a Dél-Alföld fejlesztésére fektetett nagy hangsúlyt a szervezet, ezekben a térségekben ugyanis három-három irodát tart fenn az ITDH. A Dél-Alföldi régióban a megyeszékhelyeken létesültek a társaság – illetve annak jogelődjének – képviseletei. Legkorábban Békéscsabán, 1982-ben, a következő évben Kecskeméten jött létre befektetés-ösztönzési iroda, végül három éve – egy rövid szünet után – újra megnyílt a szegedi képviselet. A belföldi irodák mellett a Magyarországgal szomszédos országokban a szervezet 11 képviselete tevékenykedik; helyi szakemberekből szerveződve összesen 28 országban 32 úgynevezett Kereskedelmi Szolgálati áll az ügyfelek rendelkezésére 27. A

fenti

szervezeti

alegységek

tevékenységének

összehangolása,

valamint

együttműködésük elősegítése érdekében az ITDH a vállalati felépítés tekintetében is követi a hasonló, nagy hatékonysággal működő nyugat-európai szervezetek példáját. A Kereskedelmi Szolgálatok és a Magyarországon belül működő tájékoztató irodák munkájának egymásra épülő jellegét tükrözi, hogy a vállalaton belül különálló csoportot képeznek. A szervezet másik nagy alegységét a gazdasági, marketing és protokoll területekért felelős igazgatóságok jelentik. Ezeket a részlegeket egészíti ki két, a társaság funkcióját tekintve igen fontos csoport, a Beszállítói Központ, illetve az Európai Információs Központ. A Beszállítói Központ elsõdleges feladata a külföldi alkatrész- és részegység gyártó vállalatok megnyerése a hazai zöldmezős beruházásokban való részvételre, illetve a magyar kis- és középvállalkozásokkal történő együttműködésre. A beszállítói hálózat fejlesztését a kis- és közepes vállalatok gazdasági teljesítményének növelése révén kívánja elérni a Központ. A versenyképes beszállítókat külföldi és hazai programokon mutatja be a külföldi vállalkozásoknak, s segítséget nyújt a nagy felhasználókkal történő kapcsolatok kialakítására. A Központ a meglévõ beszállítói termékeket külpiacra ajánlja ki, erősíti az országon

belüli

multinacionális

kapcsolatokat,

fejleszti

a

hazai

beszállítók

együttműködését mind regionális, mind országos szinten. Emellett az eszközök között szerepel az ágazati beszállítói adatbázisok készítése, a beszállítói konferenciák, fórumok és közvetlen befektetés-kereső akciók szervezése, valamint a külföldi és hazai beszállítói szervezetekkel

27

való

kapcsolattartás

is.

A

ITDH vállalati anyagok

41

Központ

kiemelt

figyelmet

fordít

a

kulcságazatok, azaz a gépjárműipari, gépipari, vegyipari, K+F, informatikai,

és

elektronikai terület beszállítói hálózatának fejlesztésére. Az Európai Információs Központ az 1987-ben az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága által létrehozott EIC hálózat tagjaként Budapesten az ITDH keretein belül tevékenykedik. Elsődleges feladata a kis- és középvállalkozások Európai Uniós csatlakozásra való felkészítése. E cél elérése érdekében tájékoztatja a vállalkozásokat az EU vállalkozáspolitikájának kulcselemeiről, információt nyújt a Közösség áruk- és szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó szabályozásáról, minőségi követelményekről, a belső piacot érintő jogi rendelkezésekről, valamint a Magyarország számára nyitott Uniós programok részvételi feltételeiről és a pályázati lehetőségekről. A tájékoztatás mellett

a

központ

szolgáltatásai

között

megtalálható

a

gazdag

dokumentumtár

rendelkezésre bocsátása, szemináriumok szervezése, információs standok működtetése és az üzleti partnerkeresés is. Az ITDH regionális irodahálózatán belül Egerben, Veszprémben és Debrecenben működik információs központ, a salgótarjáni, szolnoki, pécsi, szegedi és nyíregyházi kirendeltségek a megyei iparkamaráknál találhatók meg. III.2.2. Az ITDH szolgáltatásai Az ITDH elsősorban szolgáltató jellegű szervezet. A külpiacra készülő hazai, valamint a magyarországi befektetések iránt érdeklődő külföldi vállalatok számára sokrétű szolgáltatásokat kínál a szervezet, melyeket a következőkben lehet összefoglalni 28. Egyrészt a befektetések ösztönzőjeként a partnerkeresésen és –közvetítésen kívül általános jogi, adózási, illetve pénzügyi információkat nyújt a befektetési környezetről, segít a külföldi befektetés hazai telephelyének kiválasztásában, az ipari parkok hasznosításában, regionális projektek menedzselésében, zöldmezős beruházások, valamint vegyes vállalatok beruházási döntéseinek előkészítésében. Másrészt, mint a kereskedelem fejlesztője, export- és importlehetőségeket kutat fel magyar vállalatok számára, külkereskedelmi partnereket keres, és az említettekkel összhangban támogatja a külpiaci megjelenést vásárokon, kiállításokon. Harmadrészt Beszállítói Központjában fejleszti a hazai beszállítói hálózatot, és elősegíti a cégek külpiacokra történő kijutását, míg végül az Európai Információs Központ

28

ITDH vállalati anyagok

42

révén az Unió egységes belső piacával kapcsolatban szolgál információkkal, és tájékoztatást nyújt az EU közbeszerzési tendereit illetően is. Mindezeket kiegészíti a kommunikációs tevékenység, amely integrált eszköztár segítségével televíziós és rádiós szerződések megkötését, sajtórendezvények, kampányok szervezését, hirdetéskészítést, illetőleg a vállalkozások konferenciákon, fórumokon való részvételének előmozdítását takarja. Ezeken felül magyar és különféle idegen nyelven megjelenő információs kiadványok, üzleti és kereskedelmi kézikönyvek széles skálájával támogatja az ITDH a hazai és külföldi befektetőket. III.2.3. A szervezet tevékenységének pénzügyi forrásai Az ITDH mint a gazdaság működéséért felelős minisztériumokhoz kötődő, és azok tevékenységét támogató szervezet, az állami költségvetésből elkülönített forrásokat használ fel működése során. Ezek közül a legjelentősebbek a Gazdaságfejlesztési, illetve a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat. Az előbbi forrás felhasználásával– mely 2003-ban közel 18 milliárd HUF – a gazdasági kormányzat elsősorban a működőtőke-befektetések és a beruházások ösztönzését, a már működő kis- és középvállalkozások verseny- és munkahelyteremtő képességének javítását, illetve a beszállítói kapcsolatok bővítését eredményező beruházások támogatását célozza meg. A

Gazdaságfejlesztési

Pályázat

egyik

kiemelten

támogatott

területe

a

feldolgozóipar, valamint az alkatrészek, csomagolóanyagok gyártására irányuló háttéripar. A magasan feldolgozott, az EU minőségi követelményeinek megfelelő, versenyképes termékek előállítására alkalmas gyártókapacitás kiépítéséhez juthatnak kamatmentes hitelhez a vállalkozók, mely támogatás a beruházás összegének 25%-áig, illetve legfeljebb 200 millió HUF-ig terjed. Szintén ebből a pályázatból részesednek a nemzetközi színvonalú szállodai szolgáltatás kiépítését célzó, valamint a minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek kiépítésére irányuló beruházások is. A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat 29 olyan programok támogatását célozza, melyek a külgazdasági egyensúly javítását, a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének kereskedelemfejlesztési

javítását, forrás

külpiaci elsősorban

értékesítését a

kis-

és

segítik

elő.

középvállalkozások

Ez

a

külpiaci

megjelenését támogatja. Külföldi kiállításokon való részvételhez – kivételt képeznek ez alól az ITDH által szintén e célelőirányzatból már támogatott I. és II. kategóriás

43

kiállítások – marketingeszközök készítéséhez és alkalmazásához, külföldi vállalati képviselet működtetéséhez, valamint az exportot elősegítő oktatáshoz nyerhető a költségek 50%-áig terjedő, vissza nem térítendő támogatás. Ezen felül támogatott terület a külgazdasági feladatok megoldását megalapozó kutatás, tanulmány, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést biztosító nemzetközi programokban való részvétel is. A gazdasági ágazatok közül pedig prioritást élvez a feldolgozóipar, az építőipar és a számítástechnika területe. III.2.4. A feladatok megvalósítása Az ITDH regionális irodái – így a Dél-Alföldi régióban működő képviseletek is – számos szervezettel működnek együtt tevékenységük végrehajtása során. Amint az a Dr.

Bányainé

Képviseletének

Bajzik

Magdolnával,

vezetőjével

folytatott

az

ITDH

interjúmból

Közép-Magyarországi

Regionális

kiderült,

a

elsősorban

Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara kirendeltségeit, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerveit, valamint a regionális fejlesztést célzó szervezeteket lehet kiemelni a partnerek közül. A befektetés-ösztönzési feladatok ellátása terén kiemelkedő jelentőségű a fenti intézményeken kívül az egyéb szervezetekkel történő szoros kapcsolattartás is, hiszen a befektetési

környezetre

vonatkozó

naprakész

adatok

rendelkezésre

bocsátása

kulcsfontosságú a külföldi vállalkozások vonzása során. A befektetők szempontjából nagy jelentőségűek a magyar jogi, pénzügyi és adózási szabályozásokat érintő információk, valamint a helyi adókedvezményekre, a munkaerő képzettségére és átlagkeresetére vonatkozó adatok. A befektetők kérdéseinek pontos megválaszolása érdekében az ITDH irodáinak vezetői rendszeresen tájékozódnak a polgármesteri hivataloknál a helyi adókedvezményekről, a munkaügyi központoknál a rendelkezésre álló szabad munkaerő számáról, a helyi vámhivataloknál pedig a legfrissebb vámügyi szabályozásokról. Az információszolgáltatás a legtöbb esetben személyes tanácsadás keretében zajlik, melynek során nem csak a fent említett, helyi viszonyokat érintő adatokat biztosítja az ITDH, hanem az ország egészére vonatkozó, a jogi és gazdasági feltételekkel kapcsolatos, a főbb európai nyelveken megjelenő füzetsorozatot (Investors’ Booklet) is az érdeklődők rendelkezésre bocsátja. A Magyarországon megvalósuló külföldi befektetések előkészítésében nagy segítséget nyújt az ITDH, rajta keresztül egymásra talál a kereslet és a kínálat. A szervezet 29

Útmutató a 2003. Évi Kereskedelemfejlesztési pályázat elkészítéséhez, Budapest, 2003. február

44

Működési

Szabályzatában 30

foglaltak

szerint

a

külföldi

befektetési

szándékok

felkutatásában fontos szerepe van a Kereskedelmi Szolgálat (a továbbiakban KSZ) irodáinak, hiszen feladataik közé nemcsak a magyar vállalkozók külpiaci lehetőségekről való tájékoztatása tartozik, hanem a náluk érdeklődő külföldi befektetőknek a magyarországi gazdasági környezet adottságainak bemutatása is. Többek között tehát ezeken a képviseleteken keresztül, külgazdasági attasék, konzultáns cégek közreműködése révén, az ITDH befektetési rendezvényein, vagy akár közvetlenül a szervezet budapesti és regionális irodáin keresztül történik a kapcsolatfelvétel a befektetni szándékozó vállalattal. A tervezett beruházás alapvető adatainak összegyűjtése az országba történő belépésig a KSZ irodák feladata. Az információkat a projekt témafelelősének továbbítják, aki a szervezet adatbázisában keres a befektető igényeinek megfelelő telephelyet. Amennyiben nem áll rendelkezésre alkalmas helyszínre vonatkozó információ, a Kereskedelmi Szolgálat a regionális irodák segítségét kéri, akik a későbbiekben ismertetett módon kutatnak fel telephelyeket. A beruházó döntésének elősegítése érdekében a potenciális helyszínekre látogatást, szükség esetén szakértői megbeszéléseket is szervez az

ITDH. A befektetések

megvalósításában a szervezet nem vállal szerepet, azonban az információszolgáltatás terén továbbra is rendelkezésre áll. Ezen felül figyelemmel kíséri a beruházó jövőre vonatkozó terveit, s amennyiben beszállítói igények merülnek fel, segítséget nyújt a partnerek felkutatásában, kiválasztásában. Az ITDH a külföldi vállalkozások Magyarországon történő megtelepedését nemcsak a befektetési szándékok felderítése, és információ biztosítása révén segíti elő, hanem az országhatáron belül megvalósítandó projektek számára célzottan is keres külföldi támogatókat, partnereket. Ezen felül a hazánkban rendelkezésre álló ipari parkokról, termelési, logisztikai célra alkalmas csarnokokról, felvásárolható cégekről illetve kooperációs lehetőségekről is gyűjt információkat a szervezet, így igyekszik felkelteni a potenciális befektetők érdeklődését. A belföldön rendelkezésre álló el- vagy kiadó telephelyek, ipari parkokban található területek felkutatásának egyik lehetséges módjaként az ITDH regionális irodavezetői, illetve alkalmazottai folyamatosan figyelik a térség ingatlanpiacát, és megkeresik – az 5. mellékletben található kérdőív kiküldése útján – a megfelelőnek talált

30

Minőségirányítási Kézikönyv, ITDH, Budapest, 2002

45

telephelyek tulajdonosát. Emellett azonban az ingatlant, illetve területet értékesíteni vagy bérbe adni kívánó vállalkozók gyakran személyesen keresik fel a képviseleteket. Személyes megbeszélés esetében a telephely vagy csarnok paramétereit egy adatlapra vezetik fel, részletesen kitérve a terület elhelyezkedésére, a közlekedési adottságokra

(autópályától,

vasútvonaltól,

határátkelőhelytől

való

távolságra),

a

környezettisztasági feltételekre, a rendelkezésre álló épületek jellemzőire, valamint az infrastruktúrával való ellátottságra. A tulajdonosnak is lehetősége van a telephelyre vonatkozó szöveges bemutatás, térkép és tervrajz mellékelésére is, valamint nyilatkoznia kell a tulajdonviszonyokat és az árat, bérleti díjat illetően. A információkat bizalmasan kezelve a fenti adatokat az ITDH belső adatbázisában rögzítik. A telephelyek állapotát az irodavezetők általában személyesen is felmérik, hiszen sokuk ingatlanbecslői képesítéssel is rendelkezik. A helyszínen tett látogatás során fényképek készülnek, melyek tovább bővítik az adott telephelyről készült anyagot. A regionális irodák a telephelyek felmérése mellett kötelesek negyedévente ellenőrizni a térségükben nyilvántartott befektetési projekteket, és a változásokat az adatbázisban rögzíteni. A kormányzati projektekre, beruházási tervekre vonatkozó információk gyűjtése az ágazati referensek feladata, ők rögzítik az adatokat a megfelelő kérdőíven, vagy a befektetési projektek adatbázisában. A befektetési lehetőségek adatbázisban szereplő információkhoz a KSZ irodák munkatársai hozzáférnek, feladatuk közé tartozik a befektetési projektek terjesztésére leginkább alkalmas csatornák felkutatása, és igénybe vétele. Emellett összevetik a külföldi befektetői szándékokat az adatbázisban található lehetőségekkel, és a potenciális partnerek együttműködését a fent leírtak alapján segítik. A magyar kis- és középvállalkozások és a hazánkban megtelepedett multinacionális vállalatok együttműködését elősegítő beszállítói lehetőségek felkutatása elsődlegesen az ITDH budapesti központjában működő Beszállítói Központ feladata. Ez a szervezeti alegység végzi a projekteket tartalmazó adatbázis folyamatos karbantartását és bővítését is. A nagyvállalatok beszállítói igényeinek kielégítéséhez a Központ az ITDH egészén belül

hozzáférhető

cégadatbázist

hívja

segítségül,

s

az

itt

nyilvántartásba

vett

vállalkozások közül választja ki a potenciális beszállítókat. Amennyiben további segítségre

van

szükség

a

partnerkeresésben,

a

szervezet

regionális

irodái

is

bekapcsolódnak a munkába, s az adatbázisban esetlegesen még nem regisztrált, az elvárásoknak megfelelő vállalkozásokat is megkeresik. Sajnálatos azonban az a tény, hogy 46

ez az együttműködés igen laza, a két alegység tevékenysége ritkán találkozik. Pedig nagy szükség lenne a folyamatos kapcsolattartásra, mivel a regionális gazdaságfejlesztésnek és a multinacionális vállalatok nemzetgazdaságba történő bekapcsolásának fontos eszköze a beszállítói hálózatok bővítése. Az együttműködés emellett a regionális képviseletek szélesebb körű, pontosabb információszolgáltatását is elősegítené. Az ITDH céljai között szerepel a kereskedelemfejlesztés is, azon belül pedig többek között a magyar vállalkozások külföldi befektetéseinek előmozdítása is. A szervezet egyrészt felkutatja a hazai vállalkozók tőkekihelyezési szándékait, másrészt a külföldi beruházási lehetőségekről ún. KSZ konzultációk – a Kereskedelmi Szolgálat vezetőinek tájékoztatói – révén nyújt információt. Az ITDH egyik fontos feladata az üzleti, kereskedelmi partnerek keresése és közvetítése. Folyamatosan frissített cégadatbázis segítségével választja ki a szervezet a megfelelő potenciális partnereket egy megbízás teljesítése során, s amennyiben arra szükség van, a legmegfelelőbb vállalat kiválasztásában tanácsadással is segítséget nyújt. Az ITDH kereskedelemfejlesztési feladatkörébe tartozik a magyar vállalkozások külföldi megjelenésének, többek között vásárokon és kiállításokon való részvételének elősegítése is. A kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe amennyiben ún. I. és II. kategóriás kiállításokon kiállítóként szeretnének részt venni.

A

kiállításokhoz

kapcsolódóan

szervezett

üzletember-találkozókon

–

megbeszéléseken – pedig lehetőséget biztosít az ITDH az induló, illetve a már meglévő partneri együttműködések elmélyítésére. III.2.5. Az ITDH által elért eredmények az elmúlt két évben Az ITDH a Magyarországra érkező működőtőke-befektetések 30-40%-ának beáramlásában működik közre. 2001-ben – a szervezet éves jelentése szerint 31 – összesen több mint 800 millió EUR értékű zöldmezős beruházásra vonatkozóan hoztak döntést külföldi befektetők a társaság közvetítése révén, melynek hatására 10 000 új munkahely létesült. A korábbi években született befektetési döntéseket is figyelembe véve összesen 429,1 millió EUR értékű termelés kezdődött meg az országban. 2001-ben a külföldi befektetések közel 50%-a a Koreai Köztársaságból, 13%-a Hollandiából, 10%-a az Egyesült Államokból érkezett hazánkba, Németországból származott a befektetések 9%-a, Indiából azok 7%-a, végül Japánból 6%-a. A beruházások

47

származási ország tekintetében 2002-ben eltérő megoszlást mutatnak az előző évihez képest. Az Európai Uniós tagországokból érkező befektetések értéke az összes külföldi beruházáson belül 72%-ot képviselt, amelyben meghatározó jelentőségű a német befektetők szerepe. A tengerentúli országok közül Japán részesedése 12%, Kanadáé 8% az USA-é pedig 6% volt. Látható, hogy ez a megoszlás eltér a 2001-es adatoktól, hiszen a pozitív beruházási döntésekből akkor Korea részesült igen jelentős mértékben, megelőzve Németországot. A német „pozícióvesztés” a Samsung cég 334,8 millió EUR értékű, Gödön megvalósult beruházásának következménye, ám ez csupán időleges német visszaszorulást jelentett, hiszen 2002-ben ismét „helyreállt” a beruházó országok korábban jellemző sorrendje. A befektetések régiók közötti megoszlása a vizsgált két évben nem volt egyenletes, a beruházások értékét és számát tekintve is jelentősebb volt az ország keleti és középső területeinek részesedése. Amint a 6. ábra mutatja, 2001-ben a befektetések közel fele a Közép-Magyarországi régióban valósult meg. 20% körüli részesedést tudhat magának a Közép-Dunántúl, ezt követi Észak-Magyarország valamint a Dél-Alföldi régió. Ez utóbbi térségben a beruházások nagysága elérte a 107 millió EUR-t. A befektetések fennmaradó 7%-a a Dél-Dunántúli, az Észak-Alföldi és a Közép-Dunántúli régió között oszlott meg. 6.ábra A beruházások megoszlása régiónként, 2001

9,47% 3,49% Dél-Alföld 13,99%

Észak-Alföld Észak-Magyarország

48,95% 0,61% 2,92%

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

20,56%

Forrás: ITDH, Éves jelentés 2001 adatai alapján saját számítás

31

Éves jelentés 2001, ITDH

48

2002-ben 32 az előző évihez képest közel azonos számú, ám kisebb értékű beruházási döntések megszületésében működött közre az ITDH (48 eredményes befektetési projekt közel 305 millió EUR értékben). A területi megoszlási tendenciák hasonlóak voltak a 2001-es eredményekhez. A 2002. június és 2003. január közötti időszakban megvalósult, 1 millió EUR feletti beruházások között megfigyelhető, hogy Nyugat-Magyarországon több, ugyanakkor kisebb értékű projekt realizálódott – összesen 14 db, közel 80 millió EUR értékben. Ezzel szemben Kelet-Magyarországon kevesebb számú, ám nagyobb volumenű tőkebefektetés valósult meg – összesen 6 db, 117 millió EUR értékben. A fenti befektetések közel 4500 új munkahelyet teremtettek. A projektek nagy része a Közép-Dunántúli (7 db), a Közép-Magyarországi (6 db), illetve az Észak-Magyarországi régiókban (5 db) realizálódott. A térségek befektetésekből való részesedésének sorrendje a rendszerváltozást követően stabilizálódott, attól számottevő eltérés az utóbbi években sem volt tapasztalható Az ITDH a külföldi működőtőke-bevonás promóciója során kiemelt feladatának tekinti a high-tech célzatú, K+F tevékenységeket előmozdító beruházások támogatását. A szervezet 2001-ben is szorgalmazta, hogy a

munkaintenzív

ágazatok helyett

a

technológiaintenzív területek felé történjen elmozdulás, s sikerrel közvetített partnereket az utóbbi szektorokban. A Dél-Alföldi régió szempontjából nagy jelentősséggel bír az osztrák Stoessel Technologie GmbH innovációs központjának kialakítása Szegeden. A projekt értéke meghaladta a 6,5 millió EUR-t, és 150 ember foglalkoztatása vált lehetővé. A külföldi működőtőke-befektetésekkel kapcsolatosan az ITDH szervezésében 2001 folyamán egy fórum zajlott Budapesten a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Egyezmény keretében, melyen a résztvevő hét ország tapasztalatot cserélhetett a multinacionális vállalatok vonzásának tekintetében. A beszállítói kapcsolatok bővítése terén a 2002. év során nagy érdeklődést váltott ki az ún. Gripen ellentételezési program 33, mely a Gazdasági Minisztérium és a svéd Gripen International vállalat között 2001. december 20-án aláírt megállapodás alapján jött létre. A magyar állam 14 Gripen típusú repülőgép 10 évre történő bérléséről kötött egyezséget a svéd féllel. A repülőgépek bérleti értékének ellentételezésére a Gripen International a bérleti összeg 32%-nak megfelelő értékű magyarországi befektetés megvalósítását vállalta. A magyar vállalkozók számára megnyílt a lehetőség, hogy a programban - mint a befektetések befogadója, mint exportőr, vagy mint közvetlen beszállító - részt vegyenek. 32 33

Éves jelentés 2002, ITDH www.gripen.hu, 2003. március 5.

49

A program ismertetése céljából a Dél-Alföldi régióban működő ITDH regionális képviseletei is konferenciákat szerveztek, melyeken nagy számú érdeklődő, vállalkozás vett részt, s került be a programhoz kapcsolódó adatbázisba. Az ITDH közreműködésének is köszönhető, hogy 2002-ig országszerte 876 millió USD értékben regisztráltak ellentételezési projekteket. 2003. február 3-án kiemelt ellentételezési megállapodás jött létre a partner országok között, melyben a svéd fél megnövelte az ellentételezési kötelezettségét. Azonban a teljesítés határideje is módosult, a korábbi 9 év helyett 14 év alatt kell megvalósulnia a befektetéseknek. 2002 decemberében érkezett meg az első, megközelítőleg 165 millió EUR értékű ellentételezési igény, mely életképes, hosszú távú fejlődést biztosító projektekre vonatkozik. Az ITDH 2001-ben megvalósult rendezvényei közül 82 befektetés-ösztönzési, 222 pedig kereskedelemfejlesztési program volt. A külföldi I. és II. kategóriás kiállítások száma 122-t tett ki, amely 2000-hez viszonyítva 50%-os emelkedést jelentett. Ezeken a rendezvényeken több mint 1000 vállalkozás vett részt kiállítóként vagy a kapcsolódó üzletember találkozókon tárgyalóként. A kis- és középvállalkozások számára 2001 folyamán több helyszínen tartottak tájékoztatást

a

Gazdaságfejlesztési,

a

Kereskedelemfejlesztési

Célelőirányzat

pályázatairól, valamint az EU-csatlakozást illető kérdésekről. A rendezvények többek között Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben és Békéscsabán zajlottak. Kecskeméten a Hírös Héthez, Szolnokon a Jász Expohoz, Egerben pedig az Agria Vásárhoz kapcsolódóan tartottak

kereskedelemfejlesztési

szemináriumot,

valamint

több

vidéki

városban

folytatódtak a korábban megkezdett településfejlesztési konferenciasorozat előadásai. A 2003-as első negyedévi tevékenységével kapcsolatban az ITDH a következőket hozta nyilvánosságra. A szervezet közel 200 befektetési projekt előkészítésében működött közre, melyek közül 36 jelentős, azaz 1 milliárd HUF feletti beruházási értéket képvisel. A 2002. december 31-i állapothoz képest 6 újabb projekt megvalósulásáról is beszámol a társaság, amely 1500 új munkahely teremtését eredményezte. Az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenységének, programjainak köszönhetően hét pozitív beruházási döntés született a Dél-Alföldi régióban 2001 folyamán, melyek közül öt Bács-Kiskun, kettő pedig Csongrád megyében valósult meg. A külföldi beruházások révén több mint 1400 munkahely létesült a térségben.

50

7. táblázat Az ITDH közreműködésével megvalósult külföldi beruházások a Dél-Alföldi régióban, 2001 Vállalat

Ország

Tevékenység

Beruházási Tervezett érték (USD) létszám 1 000 000 60

Helyszín

Vincent Sheppard NV

Belgium

bútorgyártás

Kiskunhalas

Stoessel Technologie GmbH

Ausztria

innovációs központ

Szeged

7 568 220

150

PRITO Foundation

Hollandia

Tázlár

55 000 000

350

Diethart Henning/Verano GmbH

Németország

Nagylak

47 000 000

125

Stema GmbH Cab Tec AG

Németország Svájc

364 000 2 100 000

32 500

Pridgeon & Clay Inc.

USA

turizmus szolgáltatás szigetelőanyagok gyártása utánfutók összeszerelése kábelgyártás présszerszámok gyártása

3 000 000 116 032 220

200 1417

Kecskemét Kecskemét Apostag Összesen

Forrás: ITDH Éves jelentés, 2001

A 7. táblázatban bemutatott beruházásokkal 1782-re bővült a Dél-Alföldi régióban külföldi érdekeltséggel működő vállalkozások száma34, amely az országban megtalálható hasonló vállalatok mennyiségének 7%-át teszi ki. A Dél-Alföldi régióban a legtöbb, 816 külföldi érdekeltségű vállalkozás Csongrád megyében található, Bács-Kiskunban 743, Békésben pedig 223 volt a számuk, amint az a 8. táblázatban is látható. A térség vállalkozásai közül 1035 volt kizárólag külföldi tulajdonban, 377 többségi külföldi tulajdonúként, 370 pedig többségében belföldi tulajdonúként működött. Az elsőként megnevezett vállalatok aránya Csongrád megyében, az utóbbi két típusúé pedig Békés megyében volt a legmagasabb. 8. táblázat A Dél-Alföldi régió külföldi érdekeltségű vállalkozásainak adatai, 2001 Szervezetek száma Megye, régió db

megoszlása, %

Jegyzett tőke milliárd, HUF

megoszlása, %

Bács-Kiskun 743 2,9 37,3 Békés 223 0,9 33,4 Csongrád 816 3,2 79,7 Forrás: Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Tájékoztató,

34

Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Tájékoztató, 2002/3

51

Ebből külföldi részesedés milliárd HUF

1,0 35,1 0,9 29,2 2,2 59,9 2002. december

Ezer lakosra jutó

megoszlása, % 1,1 0,9 1,9

külföldi szervezet részese-dés, száma HUF 14 6 19

6429 7317 13991

A

külföldi

részesedéssel

működő

vállalkozások

jegyzett

tőkéje

2001-ben

meghaladta a 150 milliárd HUF-ot, ezen belül a külföldi tőke több mint négyötödnyi részt tett ki. Ez az arány az országban jelen lévő külföldi vagyon 4%-ának felel meg. A régióban működő külföldi érdekeltségű vállalatok tőkeereje országos összehasonlításban kedvezőtlen, az átlagnak csupán hattizedét érte el. Az ezer lakosra jutó külföldi tőke nagysága (9045 HUF) szempontjából sem kedvező a térség pozíciója az országos rangsorban. E tekintetben a legelőnyösebb helyzet Csongrád megyében alakult ki, ahol ezer főre közel 14 000 HUF jut, Békésben ez az érték 7317, míg Bács-Kiskun megye 6429 HUF-tal foglalja el az utolsó helyet. A KSH felmérése szerint 35 a Dél-Alföldi régióba elsősorban Franciaországból (20%) áramlott külföldi tőke, a következő jelentős befektető az Amerikai Egyesült Államok (8% körül), majd 5% alatti részesedéssel Olaszország, Németország, Hollandia és Ausztria volt 2000-ben. A külföldi beruházók körében legnagyobb érdeklődés a feldolgozóipar iránt mutatkozott a térségben, az ágazaton belül pedig az élelmiszer-feldolgozás, a nyomdaipar, a mezőgazdasági gépgyártás, a híradástechnika és elektronika területén történtek jelentős tőkebefektetések 36. A szolgáltatások, például az ingatlanügyletek, pénzügyi tevékenységek kisebb jelentőséggel bírtak a régióba irányuló külföldi beruházások között. Az ITDH Dél-Alföldi régióban működő regionális képviseleteinek 2002-re vonatkozó tevékenységét a 7. melléklet foglalja össze. Annak ellenére, hogy a csongrád megyei iroda által biztosított éves jelentés a táblázat számos rovatát tekintve nem tartalmazott adatokat, a régióban elért eredményeket a következőkben lehet összefoglalni. A Dél-Alföldi régióban tervezett 54 szakmai program közül összesen 37 valósult meg. A legkedvezőtlenebb helyzet Békés megyében alakult ki, ahol a rendezvények 46%-a maradt el – ehhez azonban hozzájárult az irodavezető-váltás is. Az év során az irodák összesen 728 új vállalkozást rögzítettek a szervezet cégadatbázisában. Erre a tevékenységre folyamatosan figyelmet fordítottak a munkatársak, hiszen minden hónapban körülbelül 20 vállalat adatait rögzítették. A projektek, telephelyek gyűjtésében a Békés megyei képviselet bizonyult legeredményesebbnek, legfőképp bérbeadó vagy eladásra szánt kastélyokat, csarnokokat kutattak fel. Ezzel szemben Bács-Kiskun megyében új zöld és barnamezős befektetésekre

35 36

Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Tájékoztató, 2002/3 Éves jelentés, 2002, ITDH

52

alkalmas területeket mértek fel legnagyobb számban, noha ez utóbbiak terén kevesebb lehetőséget sikerült feltárni mint a régió dél-keleti területein. Sajnálatos

módon

nagyobb

számban

kínáltak

a

Dél-Alföldön

befektetés

megvalósítására alkalmas telephelyet, mint amekkora érdeklődés mutatkozott az itteni telephelyek, beruházási lehetőségek iránt. Békés megye területén elsősorban ingatlanokat, kastélyokat, illetve telephelyeket kínáltak hasznosításra. Mind ebben a térségben, mind pedig

Bács-Kiskun

vegyesvállalati

megyében

partnerség

magas

kialakítására,

volt

a

amely

helyi részben

vállalkozások

érdeklődése

a

nyitottságát,

vállalatok

kooperációs készségét bizonyítja, azonban mindez tőkeszegénységükre is következtetni enged. A régió megyéiben elsősorban a bács-kiskun megyei székhelyű vállalkozások érdeklődtek a külföldön történő befektetések, termelés-kihelyezési lehetőségek iránt. Az ITDH irodáinak tanácsadási statisztikái is ezt igazolják, hiszen a fenti megyében működő regionális irodában tapasztaltak a kiállításokra, külkereskedelem-technikára, relációs lehetőségekre, üzleti partnerkeresésre vonatkozó magas információigényt. Emellett mind Békés,

mind

Bács-Kiskun

megyében

nagy

számban

tudakozódtak

vállalkozások

pályázatok, támogatási lehetőségek iránt. A fenti adatokból és eredményekből látható, hogy a Dél-Alföldi régió vállalkozásai számára elsődleges fontosságú a külföldi partnerekkel való együttműködés, azonban ennek lehetőségei korlátozottak a térségben. Kevés számú ugyanis az itt befektetni kívánó külföldi tőketulajdonos, valamint a régióban működő külföldi érdekeltségű vállalatoknak történő beszállítói tevékenység is csekély mértékű. A külföldi tőke vonzása érdekében ezért igen fontos a jövőben a térség infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a régió adottságaiban – például a magasan képzett munkaerőben – rejlő lehetőségek jobb kihasználása. A helyi kis- és közepes vállalkozások versenyképességének jelentős javítása és a beszállítói kapcsolatok fejlesztése révén pedig javulhatna a régióban működő külföldi tulajdonrésszel működő vállalatok gazdaságunkba történő integrálása, mely a térség gazdasági teljesítőképességét tovább erősítené.

53

IV. A külföldi tőkebefektetések jövője IV.1. Az Európai Unió egységes piaca Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása révén egy egyedülálló gazdasági környezet, az egységes piac részévé válik. A magyar gazdaság egésze, valamint a vállalatok – így a külföldi érdekeltségű társaságok is – a jelenlegitől eltérő piaci erőtérbe kerülnek,

a

szabályozások

átvételével

módosulnak

működésük

körülményei

és

támogatásuk módszerei is. Mielőtt a külföldi tőkével rendelkező vállalatok jövőbeli lehetőségeit, a csatlakozás rájuk gyakorolt hatásait mérlegelném, megvizsgálom azt a feltételrendszert, mely 2004 májusától tevékenységüknek keretet ad. Már az 1957. március 25-én aláírt Római Szerződés, melyek az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrejöttét fektette le, egyik alapvető célként jelölte meg a közös piac, azaz a vámunión felül az áruk, szolgáltatások, a tőke, valamint a munkaerő szabad áramlásának megvalósítását 37. A szerződés létrejöttét követő 15 éves időszakot a gyors belső integráció jellemezte, a tagállamok között a vámunió már 1968 közepére létrejött. A tőke és a munkaerő szabad áramlásának megvalósulása még váratott magára. Az olajválságok hatására egyre fokozottabb mértékben alkalmaztak a tagállamok

nem

vámjellegű

korlátozásokat

piacaik

védelme

érdekében,

amely

veszélyeztette a már elért integrációs eredményeket. Az Egyesült Államokhoz illetve Japánhoz képest fokozódott Nyugat-Európa technikai és szerkezeti hátránya, amely egyre szükségesebbé tette a piaci együttműködés szorosabbra fűzését. 1985-ben az Európai Bizottság ezért egy Fehér Könyvet alkotott meg, amely a belső piac megvalósítása mellett az egységes piac létrejöttének fizikai (határellenőrzés), pénzügyi (költségvetési, adózási szabályozások) és technikai (eltérő szabványok, előírások) korlátainak felszámolását is célozta. A szuverenitásuk további korlátozására késznek mutatkozó tagállamok ennek hatására 1986-ban aláírták az Egységes Európai Okmányt, melynek rendelkezése szerint az egységes piac kialakítását 1993-ra el kell érni. A célkitűzés megvalósítása érdekében megindult a tagállami jogszabályok közel 300 közösségi irányelv alapján történő összehangolása. Az egységes piac tökéletesítése érdekében a megszabott határidő után is folytatódott a jogalkotás, s a mai napig is tart e folyamat. 37

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002

54

Annak

ellenére,

hogy

a

közösségi

jog

számos

területre

vonatkozóan

szabályozásokat vezetett be, az egységes piac tiszta teljesülését a még mindig sok tekintetben eltérő tagállami adórendszerek, szabványok, vagy akár állami berendezkedési formák akadályozzák. A következőkben röviden összefoglalom, milyen eszközök biztosítják a négy alapszabadság érvényesülését. Az áruk szabad mozgása. Az egységes piac működésének egyik legalapvetőbb eleme az áruk szabad mozgása, melyet a vámunió létrehozása, valamint a mennyiségi korlátozások megszüntetése biztosít. A vámunió keretében a tagállamok közötti vámok és az azokkal azonos hatású díjak (diszkriminatív jellegű adók) alkalmazása tiltott, emellett a harmadik országokkal szemben az EU országai azonos vámtarifákra épülő közös kereskedelempolitikát folytatnak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a Közösség területére bárhol beérkező árura egységes nagyságú vám megfizetése kötelező, ennek megtörténte után a termék szabadon szállítható a tagállamok között. Az Unió tagországai között korábban meglévő kereskedelmi kvótákat 1961 végéig sikeresen felszámolták,

azonban

a

mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések (például engedélyek, igazolások, melyek költségesebbé, nehezebbé teszik az importot) megszüntetése mind a mai napig gondot okoz. A személyek szabad mozgása. A Római Szerződést, mely csupán a gazdaságilag aktív személyek szabad áramlását engedélyezte, a Maastrichti Szerződés tett teljessé, garantálva a mozgásszabadságot az EU minden állampolgára számára. A foglalkoztatottak áramlására a munkaerő szabad mozgása, a szabadfoglalkozásúakra a letelepedés szabadsága, a szolgáltatást nyújtókra pedig a szolgáltatás nyújtásának szabadsága vonatkozik. E három alapelv a diszkrimináció tilalmára épít, azaz a más tagállamból érkező

munkavállalókat

ugyanolyan

jogok

illetik

meg,

mint

az

adott

tagállam

munkavállalóit. A más tagállamban munkát vállalók nemcsak a fenti „egyenlő elbánásban” részesülnek, hanem az addig megszerzett társadalombiztosítási jogosultságukat is megtartják. A szabadfoglalkozásúaknak, illetve a vállalkozóknak jogukban áll más tagállamban tevékenységet folytatni,

vállalatot

alapítani.

E szabadság érvényesítésének

egyik

legjelentősebb korlátját a tagállamokban megkövetelt eltérő képesítések képezték. A kölcsönös elismerés elvét ezért e területen is bevezették, így 1989 óta a tagállamok elfogadják a többi országban kiállított felsőoktatási diplomáját, 1992-től pedig egymás szakképesítéseit is. Bizonyos szakterületek esetében azonban továbbra is kérni kell a képzettség elismerését. 55

A letelepedés szabadsága a jogi személyekre is vonatkozik, amelyek ügynökséget, leányvállalatot létesíthetnek a Közösség bármely tagországában. Az erre vonatkozó irányelveket társasági jogi irányelveknek is nevezik. A 2000 decemberében zajlott nizzai csúcstalálkozón létrejött az európai vállalat fogalma. Legalább két tagállamból származó vállalat összeolvadásával, vagy legalább két éve leányvállalatot működtető vállalat átalakulásával jöhet létre „Societas Europeae”, mely egyetlen szabályozási keret alapján tevékenykedhet a Közösség bármely tagországában. A szolgáltatások szabad áramlása. A szolgáltatások szabadsága azokra a tevékenységekre vonatkozik, melyek esetében a szolgáltatás nyújtója és igénybe vevője különböző tagországban lakó személy. A szolgáltatónak jogában áll másik tagországban tartósan munkálkodni, például képviseletet nyitni, de tevékenységének alapvetően másik tagállamhoz kell kötődnie. E területre is vonatkozik a diszkrimináció tilalma: az egyes tagországok nem alkalmazhatnak korlátozásokat más tagállamból származó szolgáltatókkal szemben. A szolgáltató szektor liberalizációja az Európai Unióban lassan haladt. Az ezredfordulóra

megtörtént

a

pénzügyi,

telekommunikációs

és

a

banki

szféra

liberalizációja, azonban több területen – például a postai, áram- illetve gázszolgáltatást illetően, ahol a szolgáltatók sokszor még állami tulajdonú vállalatok– még csak kezdeti szakaszban tart ez a folyamat. A 2000 márciusában lezajlott lisszaboni csúcstalálkozón az ún. belső piaci szolgáltatási stratégiát az uniós gazdaságpolitika egyik központi elemévé tették. Ez a stratégia horizontális szabályozás létrehozását tűzte ki célul, mely minden szolgáltatási területen alkalmazható, valamint a modern technológiákon alapuló szolgáltatások megfelelő fejlődését is lehetővé teszi. A tőke szabad mozgása. A Római Szerződés a tőke és fizetések szabad mozgását csak olyan szinten kívánta biztosítani, amíg azt a „közös piac megfelelő működése kívánta”, alapvetően azonban a munkaerő, áru és szolgáltatások szabad áramlásának kiegészítő szabadságaként értelmezte. 1988-ban a 88/361/EGK irányelv a tőkeáramlás korlátozásainak teljes felszámolását írta elő, a tőkemozgások liberalizációját pedig tovább erősítette, hogy a Maastrichti Szerződés ezt a gazdasági és monetáris unióhoz történő csatlakozás előfeltételévé tette. 1994 elejére tehát a tőke szabad áramlása elől gyakorlatilag minden akadály elhárult.

56

IV.2. Az EU-csatlakozás várható hatásai a működőtőke-importra Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása nem a Csatlakozási Szerződés aláírásával hirtelenszerűen bekövetkező váltás, hanem egy közeledési folyamat, mely már az 1991. december 21-én aláírt Társulási Megállapodással megindult. Országunk tizenkét év alatt számos tekintetben közeledett az EU szabályrendszeréhez, így 2004 májusától, az Uniós kereskedelempolitika és vámtarifák átvételével igazán jelentős változás csak néhány tekintetben valószínű a külföldi részesedésű vállalatok működése terén, lényegében azonban hasonló keretek között gazdálkodhatnak. Számos szerző tényként állapítja meg, hogy Magyarország csatlakozása után dinamizálódik a működőtőke-beáramlás, azonban egyetértek Losoncz Miklóssal 38, aki az EU-csatlakozás hatásait vizsgálva arra a megállapításra jut tanulmányában, hogy nem valósulnak meg a hazai gazdaság kereskedelempolitikai feltételrendszerében olyan változások, amelyek önmagukban a külföldi beruházások intenzív növekedését idéznék elő. Az ország külső kereskedelmi kapcsolatai tekintetében a csatlakozás után az Unió közös kereskedelempolitikája lesz irányadó, amely a korábbiakban megkötött, a közös politikának nem megfelelő szabadkereskedelmi megállapodások feladásával jár. A nyugateurópai államokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokra nézve ez nem hoz különösebb változást, azonban a harmadik országokhoz való viszony jelentősen átalakul. Az Uniós kereskedelmi szerződésrendszer átvételével Magyarország többek között elveszíti az Egyesült Államok által biztosított vámkedvezményeket, valamint a jelenleginél sokkal szélesebb körben, és akár hazánknál fejlettebb országokkal szemben is preferenciális bánásmódot alkalmaz majd. 39 Miután az ország bekapcsolódik a vámunióba, az átlagos vámszint csökkenése várható, azonban mivel a hazai külkereskedelem több mint 70%-ban a jelenlegi Uniós tagállamokkal,

szabadkereskedelmi

megállapodások

keretében

zajlik,

a

közösségi

vámtarifák átvételével az import csak kis hányadát érinti majd a vámcsökkentés. A vámkorlátozások lebontása révén nagy valószínűséggel megnő az EU piacaira szállító vállalatok száma. Ezzel párhuzamosan várhatóan a hazánkba áramló áruimport is növekszik majd, amely azonban a verseny fokozódását eredményezi. A csatlakozással 38

Losoncz Miklós. Az EU-csatlakozás hatása a külföldi működőtőke-importra Magyarországon, Európai Tükör VI. évf. 2001/1 39 Hídvégi Mária: Az EU-csatlakozás várható hatása Magyarország harmadik országokkal folytatott kereskedelmére. EU Working Papers, 2001/4, BGF-KKFK

57

együtt járó újabb gazdasági nyitás tehát a vállalatok versenyképességének növelését kívánja meg, melynek elérése a hazai – leginkább pedig a csak hazai piacra termelő – kisés középvállalkozások számára jelent majd nagy kihívást. IV.2.1. A vámszabadterületek jövője Az

egységes

piacba

történő

bekapcsolódással

megszűnnek

Magyarország

árumozgásra vonatkozó korábbi vámrendelkezései, ami átalakulást hoz az ország külföldi befektetők számára egyik legvonzóbb lehetőségével, a vámszabadterületi vállalatok létrehozásához, működéséhez kötődő kedvezményekkel kapcsolatban. 40 A vámszabadterületi vállalatokra vonatkozó magyar és Uniós vámjogi szabályozás közötti leglényegesebb eltérés abban rejlik, hogy hazánkban e vállalkozásoknak nemcsak a termeléshez szükséges vámáru, de a termelőeszközök vámmentes beszállítására is lehetőségük van, amely kedvezmény Magyarország teljes jogú taggá válásától kezdődően megszűnik. Akkor ugyanis az ország egész területe „vámszabadterületté” válik, azaz az árumozgásokra vonatkozó korábbi vámfizetési kötelezettség megszűnik, amely elsősorban a

vámbelföldi

exportőrök

számára

hoz

kedvezőbb

működési

feltételeket.

Ezzel

párhuzamosan azonban a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatokra vonatkozó általános forgalmi adó fizetése (termékek behozatalakor) a vámszabadterületi vállalatokra is kötelező érvényűvé válik. Látható tehát, hogy a vámszabadterületen működő vállalatok vám szempontjából nem kerülnek a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe, azonban elveszítik a vámbelföldi vállalkozásokhoz képest eddig birtokolt előnyeiket. Az ÁFA megfizetése, noha minden exportáló vállalatot sújt, valóban nagy terhet ró ezután a vámszabadterületi cégekre. Az Uniós szabályozások fokozatos átvételének érdekében Magyarország csatlakozásának időpontjáig a vámszabadterületi vállalatoknak lehetőségük van a 2001. december végéig vámmentesen

behozott

termelőeszközök

gyorsított

amortizálására,

melynek

révén

mentesülnek az e berendezések után fizetendő vámkötelezettség alól. Amennyiben ezt 2004 májusáig nem teszik meg, kötelesek állni a vámterheket. A vámeljárások és vámszabadterületek engedélyezése tekintetében is kapott átmeneti mentességet Magyarország: a közösségi normák szerinti új engedélyek kibocsátásáig, de legfeljebb a csatlakozástól számított egy évre szólóan a csatlakozáskor

40

www.kulugyminiszterium.hu, 2003. ápr.2.

58

érvényben lévő és az EU vámszabályaival összhangban álló magyar engedélyek érvényességét a Közösség elismeri. A csatlakozást követően a vámszabad területek és vámszabad raktárak (az előbbiek területét a tagállamok közigazgatási szervei jelölik ki, amelyről a Bizottságot tájékoztatni kell, az utóbbiak kialakítását az egyes vállalatok kérelmezhetik a helyi hatóságoknál, azonban létrehozásukkal kapcsolatban nincs tájékoztatási kötelezettség a Bizottság felé) tevékenységi engedélyét az Unió tagállamainak beleegyezésével adják ki akkor, ha működésük nem sérti a tagországok termelőinek érdekeit. A hozzájárulást elsősorban a harmadik országból származó importból harmadik országba irányuló exportra termelő vállalatok kapják meg, amely kritériumnak Magyarországon igen csekély számú cég felel majd meg, azaz a vámszabadterületi vállalatok számának igen jelentős csökkenése (a jelenlegi 125-ről 5-10 körülire) várható. IV.2.2. Kedvezmények, állami támogatások a csatlakozás után Az EU adózási és versenypolitikai szabályozásai tiltják a vállalatoknak nyújtott olyan jellegű állami vagy helyi támogatásokat, melyek a piaci verseny torzulását eredményezhetik. Magyarországon az Uniós csatlakozást követően tehát több, külföldi vállalkozásoknak biztosított kedvezményt módosítani kell, esetenként pedig meg kell szüntetni. A várható változások közül itt csak néhányat emelek ki. A hazai 18%-os társasági adókulcs igen kedvezőnek mutatkozott a külföldi befektetők számára, ez a tényező is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a kilencvenes évek közepéig vezető pozíciót tölthetett be a külföldi működőtőke-vonzás terén a keletközép-európai régióban. Noha az Európai Unióban nem alakult ki közös adópolitika, így egységes társasági adó sem, a tagállamok többségében ez az adókulcs 36-40% körüli. A legalacsonyabb értéket, 28%-ot Írország szabta meg. Magyarországnak a csatlakozás után legalább ez utóbbi szintre kell majd felemelnie a társasági nyereségadó mértékét, amely megnöveli az országunkban működő vállalatok terheit. Azonban a költségvetési bevételekre gyakorolt kedvező hatása miatt az adókulcs növelésével párhuzamosan megnő az állam újraelosztási forrása is. A hazánkban eddig alkalmazott osztalékadó szabályozás 41 nem volt összhangban az Európai Uniós rendelkezésekkel. A csatlakozási tárgyalások során e tekintetben a két félnek sikerült közös álláspontot kialakítania, s megszületett egy, a 90/435/EGK

59

irányelvnek megfelelő döntés. Ennek értelmében 2004 májusa után a belföldi személy által külföldinek fizetett osztalék mentes az osztalékadó alól, ha annak megszerzése napján a külföldi cég már legalább két éve a magyar vállalkozás leányvállalatának minősül, azaz a hazainak legalább 25 % részesedése van a külföldi társaságban. Noha az Európai Unió nem támasztott jelentős kifogásokat a magyar helyi adózási rendszerrel szemben, fel kell számolni a külföldi érdekeltségű beruházóknak biztosított átmeneti adómentességeket és kedvezményeket, melyek a versenysemlegességet sérthetik. Hazánk teljes jogú tagságával egyidejűleg megszűnnek például a térségi, vállalkozási övezeti beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények 42. Véleményem szerint mindez az ipari parkok jelentőségét növeli majd a tőkebefektetések ösztönzésének terén, hiszen a direkt pénzügyi támogatási lehetőségek nagy mértékű szűkülésével egyre inkább a kedvező infrastrukturális adottságok, valamint széles körű, színvonalas szolgáltatások kialakítása és fejlesztése révén lehet majd fokozni a befektetők érdeklődését hazánk, illetve a Dél-Alföldi régió iránt. IV.2.3. A dél-alföldi tőkeimport és az ITDH jövője Annak ellenére, hogy az EU-csatlakozás hatására a világgazdaságban megnő a bizalom Magyarország iránt, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a 2001 óta stagnáló külföldi működőtőke-import dinamikus növekedésnek induljon. A korábbi direkt állami ösztönzők megszűnésével még szükségesebbé válik a hazai és regionális komparatív előnyök megerősítésére irányuló fejlesztési stratégia, illetve az ezen alapuló EU-konform, hatékony befektetés-ösztönzési tevékenység megvalósítása. Kozma Ferenc „az igényes, K+F és szakértelemgazdag területeken való bedolgozói kapcsolatokban” látja Magyarország ideális szerepét az Unió tagállamaival való munkamegosztásban, amely „egyfelől gyorsíthatná a termelőerők modernizálódását, másfelől kiépítené a szerves, fejlődés-indukáló kapcsolódást a nyugat-európai központ műszaki és üzleti hálózatához” 43. Az Uniós tagság révén Magyarországon várhatóan emelkednek majd a munkabérek, így a külföldi tőkevonzás tekintetében az olcsó munkaerőt igénylő ágazatok esetében tovább romlik hazánk versenyképessége. Azonban a dolgozók képzésének átalakítása és a tudásintenzív ágazatok fejlesztése valószínűleg jó lehetőséget biztosítana arra, hogy Magyarország a termékfejlesztés és a magasabb 41 42

www.hidasi.hu, 2003. április 7 www.coplex.hu, 2003. április 7

60

hozzáadott

értéket

tartalmazó

cikkek

gyártása

terén

működjön

együtt

külföldi

beruházókkal, s ezáltal megőrizze vonzerejét. A külföldi befektetések ösztönzésének irányvonalait a 2002 őszén létrehozott ún. Smart Hungary program, egy középtávú koncepció fekteti le. A megfogalmazott stratégiai célok között szerepel a fent említett munkaerőképzés, valamint a fejlett infrastruktúra kialakítása, hiszen a gazdasági környezet javítása és a beruházási klíma kedvezőbbé tétele által nagy valószínűséggel elérhető a „gazdaság szerkezetét korszerűsítő és teljesítőképességét fokozó beruházások dinamizálása” 44. Ez az EU-konformitásra törekvő, a jogbiztonságot és kiszámíthatóságot biztosítani kívánó stratégia egyrészt felvázolja a beruházás-ösztönzési rendszer továbbfejlesztésének elveit, javaslatot tesz a támogatási eszközök módosítására, valamint vállalkozóbarát közigazgatási eljárások bevezetésére. A célok megvalósításakor a következő prioritásokat határozza meg a program: ! a Magyarországon működő külföldi érdekeltségű vállalatok megtartása, új beruházásokra és a nyereségük fejlesztésekre történő visszaforgatására való ösztönzése; ! Magyarország beszállítói hálózatainak fejlesztése, fokozottabb igénybevétele; ! az ország regionális szerepének növelésére „szolgáltató-centrumok” létrehozása; ! a hátrányos helyzetű,

munkaerő-felesleggel

rendelkező régiók tőkevonzó

képességének növelése; ! a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs képességek jobb kihasználása; ! környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő fejlődés előmozdítása. A fenti célok megvalósítását a program pro-aktív eszközökkel kívánja elérni: kedvezményes beruházói

telephelyek

igényeket

biztosítása,

kielégítő

az

formáinak

infrastruktúra-fejlesztése, és

a

a

szakképzés

környezetvédelmi/ökológiai

célok

érvényesítésének támogatása révén. A fejlesztések magvalósítására szánt forrásokat pályázati úton kívánja biztosítani a program, mely támogatások között nagy hangsúlyt kapnának az egyszeri, vissza nem térítendő juttatások. A Telephely-fejlesztési program 3 pályázat meghirdetésével segítené egyrészt a multinacionális vállalkozások telephely-választását (több milliárd HUF-ot meghaladó mértékű beruházások esetében), az Ipari Park program átalakítása révén a 43 44

Kozma Ferenc: Magyar vállalatok az európai integráció sodrásában, Pénzügyi Szemle, 1999. 8. szám, p.731. www.gkm.hu, 2002. november 19.

61

beszállító közép- és nagyvállalkozások, végül pedig a kis- és középvállalkozások telephelyének fejlesztését. A külföldi érdekeltségű nagyvállalatok a pályázat segítségével támogatást kaphatnak

az

infrastruktúrával

ellátott

területek

megvásárlásához

és

megfelelő

kialakításához. E vállalkozások számára a későbbiekben az elmaradottabb régiók egyetemi városaiban kíván előkészíteni telephelyeket a gazdasági kormányzat, ezáltal gyorsítva a beruházások megtelepedését. A fentieken túl az infrastruktúra fejlesztéséhez, a közép- és nagyvállalkozások munkaerő-fejlesztését célzó képzések finanszírozásához, valamint tőkeerős beruházások számára rövid távú képzési és átképzési programok megvalósításához lehet majd támogatást igénybe venni. A beszállító vállalkozások letelepedését egyes ipari park címmel rendelkező célterületeken

kívánja

ösztönözni

a

program

kedvezményes

bérleti

konstrukciók

segítségével, lehetőleg a regionális eltérések figyelembe vételével. A kis- és közepes vállalatok telephelyhez jutását többek között az elhagyott ipari ingatlanok felújításával, illetve bizonyos ipari parkok fejlesztése révén segítené a pályázat. Az előzőeken túl kiemelt céljának tekinti a program a beszállítóipar fejlesztését, a környezetvédelmi célú ipari termékek hazai előállítását, valamint a regionális vállalati központok kialakításának támogatását. Ez utóbbi pályázat a Magyarországon beruházó külföldi tőkével működő vállalkozásokat újabb szolgáltató funkcióinak (logisztika, marketing, vevőszolgálat, oktatás stb.) letelepítésére, európai regionális központjuk itteni kialakítására kívánja ösztönözni. Amennyiben a Smart Hungary program megvalósításában az ITDH bel- és külföldi irodahálózata fontos szerepet játszik majd részben a befektetés-ösztönzési pályázatokra vonatkozó információk minél szélesebb körű, hatékony terjesztésével. Emellett négy pályázati Regionális

konstrukcióhoz vállalati

kapcsolódóan

központok

(Versenyképes

kialakításának

támogatása,

beruházások Korszerű

támogatása, menedzsment

rendszerek támogatása, Logisztikai Központok és Ipari Parkok minőségi szolgáltatásának fejlesztése) koordinációs feladatokat is ellát a társaság. A támogatási eljárások átláthatóbbá tétele érdekében a gazdasági kormányzat ún. „egyablakos” rendszer kiépítését tervezi, azaz a pályázati tanácsadással, a pályázatok összegyűjtésével, döntésre történő előkészítésével, majd a döntésről történő kiértesítéssel egyetlen szervezetet, az ITDH-t bízná meg. E rendszer révén valóban egyszerűbben nyomon követhetővé válhatna a

62

pályázati folyamat, jelentősen nőne a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht szerepvállalása e téren, s vélhetően hatékonyabbá válna befektetés-ösztönzés hazánkban. A Magyarország Uniós csatlakozásával életbe lépő szabályozások várhatóan a DélAlföldi régióban is nehezebb helyzetbe hozzák a harmadik országból érkezett és érkező külföldi beruházókat. Annak érdekében, hogy ne csökkenjen a külföldi beruházók érdeklődés a térség iránt, sőt annak szintje emelkedjen, fejlesztések, valamint a régió komparatív előnyeinek hatékonyabb kihasználása révén vonzóbb befektetői környezet kialakítása szükséges. E célok elérésében az állami befektetés-ösztönzési eszközök mellett szerepet kapnak majd a Strukturális Alapokból igényelhető regionális fejlesztési támogatások. Az alapok hatékony felhasználása érdekében kialakított Nemzeti Fejlesztési Terv Dél-Alföldi régióra vonatkozó stratégiája 45 valóban nagy hangsúlyt fektet a térség gazdasági versenyképességének javítására, azaz a mezőgazdasági termelési szerkezet átalakítására, a vállalkozások innovációs készségének növelésére, a kutatóintézetek és vállalatok együttműködésének javítására, valamint a régió turizmusának fejlesztésére. Prioritásként kezeli a program a külföldi működőtőke beáramlásának ösztönzését is a technológia és tudástranszfer elősegítése érdekében; célul tűzi ki a régióspecifikus termékek forgalmazásának támogatását; végül pedig a térség nemzetközi szerepkörének erősítése céljából az infrastruktúra, a határátkelőhelyek minőségének fejlesztését és a régiót érintő helsinki folyosók országhatárig történő meghosszabbítását. Céltudatos fejlesztések, az ITDH befektetés-ösztönzési pályáztatásban betöltött kulcsszerepének kialakítása, valamint az elnyerhető Uniós támogatások és kormányzati források hatékony felhasználása révén a Dél-Alföldi régió valóban versenyképes, a külföldi befektetők számára egyre vonzóbb térséggé, az „EU keleti kapujává” válhat.

45

NFT munkaközi anyag, www.euforium.hu, 2003. január 25.

63

Befejezés Dolgozatomban két kérdéskört vizsgáltam. Egyrészt a Dél-Alföldi régió külföldi működőtőke-vonzásban

elfoglalt

helyét,

másrészt

a

Magyar

Befektetési

és

Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság befektetés-ösztönző szerepét ebben a térségben. E két terület jelenlegi helyzetének elemzése mellett arra is kerestem a választ, milyen változások várhatók a beruházások ösztönzése valamint a régió tőkeimportja terén hazánk Európai Uniós csatlakozását követően. Vizsgálataim során elemeztem, hogy az elmúlt tizenhárom évben hogyan változott a privatizáció illetve a zöldmezős beruházások révén megvalósult külföldi befektetések szerepe

a

magyar

működőtőke-behozatalban,

valamint

megvizsgáltam

a

külföldi

érdekeltségű vállalatok az ország külkereskedelmére, gazdasági ágazataira gyakorolt hatásait. A Dél-Alföldi régió általános bemutatása mellett a térség gazdasági helyzetét is jellemeztem, s a befektetők számára kiemelkedő szempontokat figyelembe véve SWOTanalízist készítettem. A befektetés-ösztönzés jogi hátterének feltárása után megvizsgáltam az ITDH DélAlföldön végzett tevékenységét, a szervezet utóbbi két évben elért eredményeivel párhuzamosan pedig a külföldi befektetések szerepét is vizsgáltam a régióban. Végül szemügyre vettem, milyen,

a külföldi

befektetők tevékenységét szorosan

érintő

szabályozások módosulásával kell számolni Magyarország Uniós csatlakozását követően, milyen

változások

várhatóak

a

befektetések

ösztönzésére

használható

eszközök

tekintetében. Ezek alapján következtetést vontam le arra nézve, hogyan alakul a tőkeimport a Dél-Alföldi régióban, s milyen szerepe lesz a jövőben az ITDH-nak a befektetések vonzásában. Vizsgálataim alapján megállapíthattam, hogy míg Magyarország az 1990-es évek közepéig vezető helyet foglalt el a közép-kelet-európai országok sorában a külföldi befektetők vonzása tekintetében, az utóbbi években a privatizáció lezárulásával évi 1,5-2 milliárd USD érték körül stagnál a magyar tőkeimport. A Dél-Alföldi régió a külföldi befektetők érdeklődése szempontjából kedvezőtlen helyzetben van természeti erőforrások, demográfia valamint infrastruktúra tekintetében is. Annak ellenére, hogy az utóbbi években az ITDH jelentős eredményeket ért el a külföldi befektetők vonzásában (két évvel ezelőtt több mint 1400 munkahely jött létre a szervezet közreműködésével), 2001-ben a külföldi beruházásoknak csak 9,47%-a valósult meg ebben a térségben. Ezáltal a régió a tőkevonzás tekintetében csupán a negyedik helyet foglalja el az országos rangsorban, s a bruttó hazai termék előállításában is az utolsók között található. 64

Magyarország

Európai

Uniós

csatlakozásával

a

vállalkozási

övezetekre,

vámszabadterületekre, valamint a külföldi beruházókat érintő adókedvezményekre vonatkozó szabályozások változásával nagy valószínűséggel csökken majd a harmadik országból érkező tőkebefektetők érdeklődése hazánk, így a Dél-Alföldi régió iránt is. Noha az Uniós tagállamokból érkező beruházókat a szabálymódosítások nem befolyásolják majd jelentősen, a vámszabadterületekre ezután érvényes ÁFA-fizetési kötelezettség őket is terheli majd. A Smart Hungary befektetés-ösztönzési program a fenti kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében többek között a befektetők telephely felkutatását, az ipari parkok szolgáltatásainak bővítését kívánja támogatni, valamint a képzett munkaerő további fejlesztése révén az ország és a régió e komparatív előnyének növelését célozza meg. Mindezek hatására várhatóan egyre vonzóbb környezet jön létre Magyarországon a külföldi beruházók számára, és a feldolgozóipari ágazatok mellett a K+F tevékenységek szerepe is megnő a már hazánkban működő és a jövőben betelepülő külföldi érdekeltségű vállalatok között. A fenti program mellett a Strukturális Alap is segítséget nyújt majd a Dél-Alföldi régió

fejlődéséhez,

külföldi

befektetőket

vonzó

adottságainak

fejlesztéséhez.

Az

elnyerhető támogatások révén növekedhet a térség versenyképessége, javulhat a helyi gazdasági szereplők innovációs készsége. Az M5 autópálya továbbépítése, a gazdasági infrastruktúra fejlesztése, valamint logisztikai központok létrehozása révén a régió egyre inkább növelni tudja majd nemzetközi szerepkörét. Amennyiben ezeket a vonzó körülményeket valóban sikerül megteremteni a régióban, nagy valószínűséggel nem kell a külföldi befektetők érdeklődésének alábbhagyásával számolni. Az ITDH a Smart Hungary program megvalósítása, illetve a kormány által tervezett egyablakos ösztönző rendszer kiépítésében betöltendő központi szerepe révén várhatóan még intenzívebben és hatékonyabban láthatja el feladatait a jövőben, ezáltal a jelenleg kedvezőtlen helyzetben lévő térségek, így a Dél-Alföldi régió tőkevonzó képességének, valamint gazdasági teljesítőképességének fejlesztéséhez is jelentősen hozzájárul majd. Dolgozatomban nem volt lehetőség a külföldi érdekeltségű vállalatok beszállítói hálózatainak részletes elemzésére, sem a hazai vállalkozások tőkekivitelének vizsgálatára. E témák további tanulmányok tárgyát képezhetik, melyek révén egyrészt a külföldi tőkével működő vállalatok magyar gazdaságba történő integrációs fokára lehetne következtetni, másrészt lehetőség nyílna a magyar vállalkozások versenyképességének, az Európai Unió piacán történő helytállási esélyeik feltárására.

65

Függelék 1. melléklet

A Dél-Alföldi régió felsőoktatási intézményei, képzési szakai

Intézmény, kar

Szak

Eötvös József Főiskola /Baja/ építőmérnöki szak környezetmérnöki szak Pedagógiai fakultás: könyvtár művelődésszerező tanító, óvodapedagógus Gábor Dénes Főiskola /konzultációs központ távoktatásban: Kecskemét/ gazdasági informatikai műszaki informatikai informatikai statikus és gazdasági tervező Kecskeméti Főiskola /Kecskemét/ kertészmérnöki szak Kertészeti Főiskolai Kar: Műszaki Főiskolai Kar: gépészmérnöki szak műszaki informatikai szak műszaki menedzser szak Tanítóképző Főiskolai Kar: óvodapedagógus szak tanító szak tanító-óvodapedagógus szak Szegedi Hittudományi Főiskola /Szeged/ Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Kar /Szarvasi képzési hely/ szlovák, román nemzetiségi tanító óvodapedagógus Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kar környezetgazdasági agrármérnöki /Szarvas/ meliorációs mérnöki növénytermesztési mérnöki hulladékgazdálkodási technológus Szegedi Tudományegyetem /Szeged/ Állam és Jogtudományi Kar: jogász munkaügyi kapcsolatok társadalombiztosítás Általános Orvostudományi Kar: általános orvos, fogorvos Bölcsészettudományi Kar Egészségügyi Főiskolai Kar: általános szociális munkás Műszaki fakultás:

diplomás ápoló, védőnő, gyógytornász közgazdász-gazdálkodási gyógyszerész

Gazdaságtudományi Kar Gyógyszerésztudományi Kar Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Konzervatórium

énekművész, énektanár hangszerművész, -tanár mezőgazdasági mérnöki szak élelmiszeripari gépészmérnöki élelmiszertechnológus mérnöki vállalkozómenedzser mérnöki műszaki tanár csillagász, fizikus, szoftver mérnök biológus, kémikus, matematikus

Mezőgazdasági Főiskolai kar /Hódmezővásárhely/ Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar

Természettudományi Kar Forrás: www.del-alfold.hu, 2003. március 23.

66

2. melléklet A Dél-Alföldi régió megyéi exportjának legfontosabb tíz ágazata, 2000 Bács-Kiskun megye TEÁOR 3230 1512 2922 1823 1930 3430 1533 3110 1511 3420

Ágazat megnevezése Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártása Baromfihús feldolgozása, tartósítása Emelő-, anyagmozgató gép gyártása Alsóruházat gyártása Lábbeli gyártás Közúti járműmotor, -alkatrész gyártása Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Villamos motor, áramfejlesztő gyártása Húsfeldolgozás, -tartósítás Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása Tíz ágazgat összesen Teljes export

Forgalom (ezer USD) 78 298 39 476 35 359 34 245 33 854 31 342 25 173 23 525 22 325 20 558 344 155 698 554

A teljes export %-ában 11,2 5,6 5,1 4,9 4,8 4,5 3,6 3,4 3,2 2,9 49,3 100

Békés megye TEÁOR 1512 2611 1822 1533 1823 111 1511 2932 1513 3430

Ágazat megnevezése Baromfihús feldolgozása, tartósítása Síküveg-gyártás Felsőruházat gyártása Egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Alsóruházat gyártása Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Húsfeldolgozás, -tartósítás Egyéb mezőgazdasági gép gyártása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Közúti járműmotor, -alkatrész gyártása Tíz ágazgat összesen Teljes export

Forgalom (ezer USD)

A teljes export %-ában

42 377 30 303 24 667 13 526 13 377

14,2 10,2 8,3 4,5 4,5

13 054 11 482 10 175 8 410 8 361 175 732 298 106

4,4 3,8 3,4 2,8 2,8 58,9 100

Forgalom (ezer USD)

A teljes export %-ában

49 900 43 516 29 970 21 136 16 330 16 063 11 897 11 040 10 495 10 400 220 747 413 398

12,0 10,5 7,2 5,1 4,0 3,9 2,9 2,7 2,5 2,5 53,3 100

Csongrád megye TEÁOR

Ágazat megnevezése

2513 1513 1512 2622 1551 1511 111 2626 1930 1772

Egyéb gumitermék gyártás Hús- és baromfitermékek gyártása Baromfifeldolgozás és tartósítás Szaniter kerámiatermékek gyártása Tejtermékgyártás Húsfeldolgozás- és tartósítás Gabonatermesztés Tűzálló kerámiatermékek gyártása Lábbeli gyártás Kötött-hurkolt pulóverek gyártása 10 ágazat összesen Teljes export Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

67

3. melléklet A Dél-Alföldi régió megyéinek legfontosabb külkereskedelmi partnerei, 2000

Országok Export összesen Németország Olaszország Franciaország Ausztria Portugália Románia Svájc Bosznia-Hercegovina Hollandia

Békés megye forgalom pozíció (USD) 291 378 760 101 608 795 1 25 725 402 2 16 511 545 3 14 544 146 4

13 636 503

Bács-Kiskun megye forgalom pozíció (USD) 632 030 825 296 449 092 1 71 071 587 2

forgalom (USD) 154 086 330 40 263 222 25 260 412 12 642 654 9 609 792

4 3

27 365 178

5

20 665 368

4

12 061 158

5

5

Békés megye Országok

27 748 056 33 100 557

Csongrád megye forgalom pozíció (USD) 392 184 883 176 263 122 1 33 427 280 2 30 581 476 3

pozíció

Import összesen Németország 1 Olaszország 2 Franciaország 4 Ausztria 5 Japán Románia 12 892 723 3 Nagy-Britannia Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Bács-Kiskun megye forgalom (USD) 459 656 746 165 473 565 67 102 197 13 764 386 23 884 585 30 059 198

68

pozíció 1 2 5 4 3

Csongrád megye forgalom (USD) 275 677 650 64 151 970 57 699 020 20 399 285 10 053 389

pozíció

10 774 247

4

1 2 3 5

4. melléklet A Dél-Alföldi régió ipari parkjainak jellemzői, 2002

Ipari Park

Székhely

Terület

Egyben bekerített

Cégenként bekerített

Infrastruktúra

Hasznosítható épületek

Szolgáltatások

Áram

Gáz

Víz

Csatorna

150 000

van

tervezett

van

tervezett

F, L, T

30 000 2 000

van van van van van van tervezett

van van van van van van tervezett

van tervezett van van van van tervezett

van tervezett van van van van tervezett

K, T, F, L

van van van van van

van van van van van

van van van tervezett van

van van van tervezett van

F,K, L, T, A,O F F,K, L, T, A,O T, A, O F, K, L, A, O

tervezett van tervezett van van van van van van van van

tervezett van tervezett van van van van van van van van

tervezett van van van van van van van van van bővíthető

tervezett van van van van van van van van van van

(m2) Békéscsabai Almáskert Ipari Park Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park Első Szegedi Ipari Park Gyomaendrődi Ipari Park Gyulai Ipari Park Halasi Ipari Park Heavytex Ipari Park Hód-Ipari Park Homokhát Térségi AgrárIpari Park Kalocsa Foktő Ipari Park Kálvária Ipari Park Kecskeméti Ipari Park Kész Ipari Park Kiskunmajsa és Térsége Ipari Park Kunszentmiklósi Ipari Park Makói Ipari Park Mezőhegyesi Ipari Park Nagylaki Ipari Park Orosházi Ipari Park Sarkadi Ipari Park Sárréti Ipari Park Szarvas Ipari Park Szentes Ipari Park Technik-Park Heliport Jelmagyarázat:

Békéscsaba Csongrád Szeged Gyomaendrőd Gyula Kiskunhalas Szeged Hódmezővásárhely Mórahalom Kalocsa Szeged Kecskemét Kecskemét Kiskunmajsa Kunszentmiklós Makó Mezőhegyes Nagylak Orosháza Sarkad Szeghalom Szarvas Szentes Kecskemét

190 000

190 000

232 756 112 000 492 504 2 293 999 40 495 230 000 570 672

105 000 200 000

150 133 410 000 251 000 322 000 230 000 756 651 150 000 227 856 365 000 806 000 398 000 1 650 000 310 000 544 000 120 000 473 220

180 000

127 756 7 000 10 774 130 670 18 000 40 000 191 276 79 850

410 000 145 000

20 000

454 4 000 8 000 1 500

45 000

43 000 2 000

650

106 000 171 600

15 600 5 600 20 000

100 000

2 000

50 000 15 000

2 350

122 000

200 000

80 000

E-étkeztetés; K-konferencia terem; A-recepció, adminisztráció, telekommunikáció; T-tanácsadás, kutatás-fejlesztés; F-őrzés, karbantartás; L-logisztikai szolgáltatások; O-oktatás, képzés, rendezvényszervezés

Forrás: Quarterly Review of the Hungarian Regions, ITD alapján

69

T K, É F, L L

F, K, L, A, O K, A, T, F, L,O E,F,K,L,T,A,O F, L, O K,A,T,F,L,O F,L,T,A,O E,F,K,L,T,A,O E, F, L, T E, F, K, A

5. melléklet Az ITDH Zöld - és barnamezős telephely befektetési információs lapja 1. Elhelyezkedés Megnevezés: Régió: Megye: Kistérség: Irányítószám, település:

Irányítószám

Település neve

Cím (utca, hsz. vagy hrsz.): 2. Közlekedési, szállítási feltételek Távolság (km) Budapest: (gépkocsival) Legközelebbi határátkelőhely: Legközelebbi főút vagy autópálya: Legközelebbi városközpont: Saját iparvágány: Legközelebbi vasúti rakodóhely:

van/nincs

3. Környezettisztaság Szabályozás szerinti értékek Talaj (%) Erős erózió (több mint 70% lepusztult): Közepes erózió (30-70% lepusztult): Gyenge erózió (kevesebb mint 30% lepusztult: Víz Felszíni vizekbe vezetett szennyvíz (m³/nap): Levegő SO2 (µg/m³): NO2 (µg/m³): Ülepedő por (g/m²x30nap): Szálló por (µg/m³): Ózonkoncentráció (µg/m³): Zaj (dB): 4. Meglévő épületek leírása (gyártócsarnok,

raktárépületek, irodaépületek, egyéb épületek)

Megnevezés, leírás

Szintek száma

Nettó m2 Belmagasság (m) Építés éve

1 2 (A számozott sorok mennyisége szabadon növelhető) 5. Tulajdoni viszonyok Tulajdonos(ok) neve: Kontakt személy: Telefon: Fax:

70

6. Ár, bérleti díj (indikációs adatok) Vételi ár (HUF/m²) Föld: Épület: Bérleti díj (HUF/m²/hó) Föld: Épület: 7. Részletes leírás (max. 1 oldal) 8. Telephely jellemzői Jellemzők: Zöldmezős x Barnamezős Telephely mérete: (m2): Telek mérete (m2): Nem adatrovat Beépített terület (m2): Nem adatrovat Beépíthető terület (m2): Megjegyzés: (Megjegyzés ”Jellemzők”: megfelelő oszlop "x" jelzést kap, a másik oszlop bezár, de úgy, hogy az "x" áthelyezhető legyen) 9. Infrastruktúra, közművek (indikációs egységárakkal) Teljesítménye Átlagár egységre vonatkoztatva (HUF/1 egység) Villamos energia (kW): Gáz (m3/óra): Víz: (m3/nap): Távhő: (MJ/óra): Csatorna (m3/nap): Adatátviteli hálózat (Mb/sec): Telefon (fő/mellékvonal): 10. Háttérfájlok felsorolása Megnevezés Tartalom 1 Pl. fénykép, tervrajz, térkép, szöveg, stb. Csarnok távlati képe 2 3 4 5 6 7

x

Háttérfejlesztési hozzájárulás egységre jutó értéke

Fájlnév xxcsar.jpg (link)

Az ITDH az információs lapon szereplő adatokat csak nemzetközi befektetők keresése, és befektetésre ösztönzése céljából használja fel. Forrás: ITDH

71

6. melléklet Az ITDH regionális képviseleteinek tevékenysége a Dél-Alföldi régióban, 2002 Bács-Kiskun Csongrád Békés megye megye megye Összesen db 1. Szakmai programok 13 7 17 Megvalósult 37 3 6 7 Elmaradt 16 Összesen:

16

13

24

53

2. Cégadatbázisban rögzített vállalatok száma

227

281

220

728

3. Projektgyűjtés Zöldmezős Barnamezős, telephely, csarnok Logisztikai központ Fürdőfejlesztés Kastélyok

3 4 1 1 0

0 11 1 1 11

Összesen:

9

24

db

4. Befektetések Magyarországon Magyarországi befektetések iránti érdeklődések

3 15 2 2 11 21

54

2

4

db

Zöldmezőt keres

1

1

Telephelyet keres

2

3

5

Termőföldet keres

0

3

3

Vegyesvállalati partnert keres Kastélyokat, ingatlanokat keres

12 1

12 3

24 4

Összesen:

16

22

2

40

Magyar befektetési lehetőségek kínálata Zöldmezőt kínál Telephelyet kínál Termőföldet kínál Kastélyokat, ingatlanokat kínál

0 1 0 0

2 6 3 19

2 7 3 19

Összesen:

1

30

31

db

5.Külföldi beruházások, magyar tőkekivitel

db

Külföldi befektetési lehetőségek iránti érdeklődés Termeléskihelyezés Telephely, ingatlan

73 11 0

1 1 2

74 12 2

Összesen:

84

4

88

6. Tanácsadás, információ szolgáltatás Pályázat Külker technika Üzleti partner keresés Relációs információk Kiállítások Egyéb

152 83 432 112 325 103

139 15 29 18 30

27 65 30

318 163 491 130 355 103

Összesen:

1207

231

122

1560

Érdeklődők száma

Forrás: ITDH

72

Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok

1. táblázat A befektetők típusai és motivációi 2. táblázat A működőtőke-beáramlás megoszlása a közép-kelet-európai országokban, 1990-2000 3. táblázat A privatizációs beruházások részesedése az összes közvetlen befektetésből (millió USD-ben és %-ban) 4. táblázat Hozzáadott érték, nettó árbevétel és foglalkoztatottság a magyar vállalatokban, 2000 5. táblázat A magyar export szerkezetének változása, 1996-2001 6. táblázat A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai között a Dél-Alföldi régióban, 1998-2000 7. táblázat Az ITDH közreműködésével megvalósult külföldi beruházások a Dél-Alföldi régióban, 2001 8. táblázat A Dél-Alföldi régió külföldi érdekeltségű vállalkozásainak adatai, 2001

10 16 17 19 20 28 51 51

Ábrák 1.

ábra

Az

ipari

vámszabadterületek

részesedése

a

külkereskedelmi

forgalomból Magyarországon, 1997-2001

18

2. ábra A Dél-Alföldi régió földhasználata

21

3. ábra A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, 2001

27

4. ábra A működő vállalkozások megoszlása Magyarország régiói között, 2002. III. negyedév

30

5. ábra Az ITDH regionális irodahálózata Magyarországon, 2002

40

6. ábra A beruházások megoszlása régiónként, 2001

48

73

Irodalomjegyzék ANTALÓCZY KATALIN – SASS MAGDOLNA: Zöldmezős működőtőke-befektetések Magyarországon:

statisztikai

becslés,

vállalati

motivációk,

gazdasági

hatások;

Külgazdaság XLIV. évf. 2000. október ANTALÓCZY KATALIN – SASS MAGDOLNA: Magyarország helye a közép-keleteurópai működőtőke-beáramlásban – statisztikai elemzés, Külgazdaság, XLVI. évf. 2002. július-augusztus ÁRVA LÁSZLÓ: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet-Európában, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. ÁRVA LÁSZLÓ-DICZHÁZY BERTALAN: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon, Kairosz kiadó, Budapest, 2000 Bács-Kiskun Megyei Statisztikai Tájékoztató, 2002/3, Központi Statisztikai Hivatal, Kecskemét Befektetésösztönzési Kézikönyv és Üzleti Kalauz, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 2000 CSÁKY GYÖRGY – PITTI ZOLTÁN: Magyarország a világgazdaságban – a nemzetközi működőtőke-áramlás, Külpolitika, 2000. ősz-tél DUNNING, J. H: Multinational Enterprises and the Global Economy, Addison-Wesley, Reading, 1994. HAMAR JUDIT: A multinacionális vállalatok Magyarországon és az EU-csatlakozás várható hatásai, Európai Tükör V. évf. 81., Miniszterelnöki Hivatal, Budapest, 2000 HAMAR JUDIT: A külföldi és hazai vállalatok szerepe a magyar iparban. Külgazdaság, XLV. évf., 2001. április

74

HAMAR JUDIT: A külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországon belüli területi jellemzői. Külgazdaság, XLIII. évf. 1999. március. HÍDVÉGI

MÁRIA:

Az

EU-csatlakozás

várható

hatása

Magyarország

harmadik

országokkal folytatott kereskedelmére. EU Working Papers, 2001/4, BGF-KKFK HORVÁTH ZOLTÁN: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002 ITDH, Éves jelentés 2001 ITDH Minőségirányítási Kézikönyv, Budapest, 2002 ITDH vállalati anyagok KENDE TAMÁS – SZŰCS TAMÁS (SZERK.): Az Európai Unió politikái, Osiris, Budapest, 2000 KOZMA FERENC: Magyar vállalatok az európai integráció sodrásában, Pénzügyi Szemle, 1999. 8. szám KSH Gyorstájékoztató 2002. III. negyedév, Budapest, 2002 Külkereskedelmi Statisztikai évkönyv 2001, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002 LOSONCZ MIKLÓS: Az EU-csatlakozás hatása a külföldi működőtőke-importra Magyarországon, Európai Tükör VI. évf. 2001/1., Miniszterelnöki Hivatal, Budapest MARSI ANIKÓ: Kecskemét, a Dél-Alföld „kistigrise” és a külföldi működőtőkeberuházások.

MTA

Világgazdasági

Kutatóintézet,

Műhelytanulmányok

33.

szám,

Budapest, 2001. október MESKÓ ANNA: A külföldi tőke Magyarországon, In: Gazdaság és Statisztika, Központi Statisztikai Hivatal 2001/4., Budapest 75

MOLNÁRBEÁTA:

A

külföldi

működőtőke-befektetések

hatásai

Magyarországon,

Gazdaság és Statisztika, XIII. évf. Központi Statisztikai Hivatal 2001/1. Quarterly Review of the Hungarian Regions, ITD, 2002. március SZALAVETZ ANDREA: A külföldi tőkebefektetések multiplikátorhatása. Külgazdaság, XL. évf. 1996/2. Területi Statisztikai Évkönyv 2001, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002 UNCTAD: World Investment Report, 1998, 1996, 2001, United Nations, New York & Geneva Útmutató a 2003. Évi Kereskedelemfejlesztési pályázat elkészítéséhez, Budapest, 2003. február

Elektronikus források: www.business2hungary.hu www.coplex.hu www.corvinusrt.hu www.del-alfold.hu www.euforium.hu www.europa.eu.int www.gkm.hu www.gripen.hu www.hidasi.hu www.itd.hu www.ksh.hu www.kulugyminiszterium.hu www.kum.hu www.rfhrt.hu

76