I. A "Mikológiái Közlemények" 1963. és 1964.évfolyamaiban megjelent jelentősebb dolgozatok, referátumok. In den Jahrgängen 1963. und 1964.der "Mikologischen Mitteilungen" erschienene wichtigere Aufsätze und Referate. Works and summaries of major importance in the volumes 1963 and 1964 of the "Micological Publications". 1. BOHUS GÁBOR dr.: . /1963,1.p.25-26./ Gombaspórák az Óceánok légterében. Pilzsporen im Luftraum der Ozeane. Fungus spores in- the air-space of the Ozeane. 2. BOHUS GÁBOR dr. - BABOS LORÁNTné ... /1963,11.p.3-34/ A gombacönológiai kutatás módszertana. Methodik der mykozönologischen Forschungen. Methodology of coenological research of fungi. 3. ÜSAPODY ISTVÁN v. /1963,I.p.7-12,/ !Sopron és környékének,gombaflórája* ! Die Pilzflora von Sopron und Umgebung. Mushroom-flora of the city of Sopron and its surroundings. 4. GÁLPPY ZOLTÁN dr.: /Í963 ,1 .p , 13~17 ./ A száritoftygomba rovarkártevői. Insektenschädlinge der Trockenpilze. , Insect pest of dried mushrooms. 5. .HERMANN»MILA: • /1963 ,1 .p . 23-24./ A bükkfatapló felhasználása a gyógyászatban és tüzgyuj- . tásra. ' Verwendung des Zünderschwammes in der pharmacie und als Zündmittel. Use of the Fomes fomentarius in therapeutics and making fire. 6. IGMÁNDY ZOLTÁN dr.: /1964,I.p.38-45*/ A szenes tölgytapló /Xanthödarous cuticularis/ előfordulása és károsítása hazankban. Vorkommen und Schädigung des Eichen-rostporlings. /Xanthochrous cuticularis/ in Ungarn. The presence of /Xanthochrous cuticularis/ in Hungary and the damages caused by same. 7. KALMÁR ZOLTÁN dr.: /1963,1.p.18-20./ Eltérő gombapéldányok rendszertani elbirálása» Systematische Beuhrteilung ungewönlichen Pilz-Exemplaren. Taxonomic judgement of mushroom 8. KALMAR ZOLTÁN dr.: /1964,11.p.97-103./ A kalaposgombák növényiöldrajzáriák jelentősége. Die Bedeutung'der pflanzengeographie der Pilze. The importance of the phytogeography of higher fungi. 327901
II. 9. KARPINSKI,JAN JERZY: /1964,11.p.63-72./ Kisérletek a vargánya laboratóriumi termesztésével. Versuche über die Züchtung des Steinpilzes /Boletus edulis/ in Laboratorium. Experiments for growing of Boletus edulis in laboratory. 10. KISS LÁSZLÓ: . . /1964,1.p.46-55-/ A mikorriza-kutatás eredményeinek gyakorlati felhasználása. Praktische anwendung der Ergebnisse der ^ykorrhiza forschung. Use in practice of the findings of mycorrhiza research. 11. KREISEL,HANKS dr. : /19.63 ,1.p.21-22./ A lilaspórás Calvatia-fajok rendszertani problémája. Zur Nomenklatur der lilasporigen Galvat 1a-Arten. problems in respect of the nomenclature of the lilac spored Calvatia-species. 12. PAGONY HUBERT dr.: /1964,11.p .73-81./ Az erdeifenyő tühullását okozó gomba elleni védekezés. Verteidigung gegen den Nadelausfall der Kiefern verursachende Pilze. < protection againts fungi causing the loss of the pineneedles of pinus silvestris. 13. RAWALD,WOLFGANG dr.: /1964,1.p.5-37./ A magasabbrendü gombák ökológiájáról és a micélium növekedésének az.alomhoz és a fához való viszonyáról. Uber die Ökologie höherer Pilze und die Beziehungen des Mycelwachstums zu Streu und Holz. Contributions to the oekology of higher mushrooms and to the development of the mycelium in relation to the •forest-litter and the tree. 14. SZEMEP.E LÁSZLÓ: /1964 ,11 .p .82-90./ A gombatermőtestek geotropizmusa és regeneráló képessége. Regenerierungsvermögen der Fruchtkörper der Pilze. Geotropism and regenerative capacity of the fruitbody of mushrooms. 15- URAI PÁL dr.: /1964 ,11 .p .91-96 .,/ Gombán élő gombák. Pilze, die auf anderen Filzen wachsen. Fuhgi living on other fungi. 16 /1964.III.p.123-225./ Az 1964.évi Keszthelyi mikológiái vándorgyűlés előadásainak anyaga. Das Material der Mykologischen Landestagung 1964,in Keszthely. The material of the Keszthely Mycology Meeting 1964.
327901
M I K O •L Ó G I Á I
K Ö Z L• E' M É N • Y-•E'K 1965I.
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET
MIKOLÓGIÁI
SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA
M Y K O L O G I S C H E
M I T T E I L U N G E N
1965. I.
LANDESVEREIN FÜR PORSTWESEN,
MYKOLOGISCHE SEKTION
Budapest, V., Szabadság tér 17
3279ol
Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Dr. Kalmár Zoltán Készült: a METESZ sokszorosító üzemében, Budapest, V., Szabadság tér 17.
- 3 -
T A R T A L 0 M Oldal Az olvasóhoz
5
Dr.KALMÁR ZOLTÁN: A gombamérgezések leküzdésének 20 éve hazánkban
7
Dr.TJRAI PÁL: A gombahatározás uj .módszere
13
KORONCZY IMRÉNÉ: Aidőszerű csiperketermesztés alapanyagának kérdései
23
SCHUSTER VIKTOR: Az étkezési gomba jelentősége és kereskedelmi szqrepe Európában
31
KOTLABA ,FRANTISEK: A III. Európai Mikológiái Kongresszus Skóciában, 1963-ban
44
+ Dr. NÁNAY ERNŐ: Vizsgálatok a gombák termőtestképzésének egyes körülményeire, különös tekintettel a Boletus edulis alakkörére
47
Nekrológok
49
I N H A L T An den Leser Dr. KALMÁR, ZOLTÁN: Zwanzig Jahre der Bekämpfung der Pilzvergiftungen in Ungarn
Seite 5 7. '
Dr.URAI ,PAUt Neue Methode der Pilzbestimmung
13
Frau KORONCZY, ILDIKÓ: Aktuelle Fragen im Zusammenhang mit dem Grundmaterials der Champignonzucht
23
SCHUSTER, VIKTOR: Die wirtschaftliche Bedeutung der ' essbaren Pilze in Europa
31
327901 •
- 4 Seite KOTLABA, FRANTISEK: Der III. Europäische MykologenKongress in Schottland, 1963 -•
44
+ NÁNAY, ERNŐ: Untersuchungen einiger Umstände der Fruchtkörperbildung der Pilze, unter spezieller Rücksicht auf den Boletus edulis und seinen Formenkreis
47
Nekrologe
. . . ,
49
C O N T E N T S Page To the reader
5
KALMÁR, ZOLTÁN: Twenty years of fight against mushroom poisoning
7
URAI, PÁL: New method of mushroom determination
13
Mrs. KORONCZY, ILDIKÓ: Actual questions regarding the ground substance of the mushroomculture
23
SCHUSTER, VIKTOR: The economic importance of the edible mushrooms in Europe
31
KOTLABA, FR4NTISEK: The 3-rd European Mycological Congress, Scotland, 1963 •
44
+ NÁNAY, ERNŐ: Researches in respect of some conditions of the development of the receptacles of the mushrooms, with special regard to .the Boletus edulis and subspecies
47
Necrologues
49
327901 •
AZ
O L V A S
ÓH 0 Z !
A "Mikológiái Közlemények" mint az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztályának kiadvány-sorozata, 1963-ban indult meg. Az elmúlt két év alatt igyekeztünk a mikológia összes tudományterületéről megirt közleményekkel, ismertetésekkel megfelelő tájékoztató anyagot nyújtani olvasóinknak. Több értékes és érdekes dolgozatot sikerült közreadni, sajnos azonban mégsem annyit és olyat, mint ahogy szerettük volna, és főleg nem a mikológia minden területéről. Ezeken a hiányokon szeretnénk most azzal segiteni, hogy olyan szerkesztőbizottságot alakítottunk, amelyben a mikológia minden ága képviselve van. Szeretnénk ezzel biztositani, hogy olvasóinknak, Szakosztályunk tagjainak minden igényét kielégíthessük, hogy kiadványsorozatunk a hazai és külföldi mikológiái életről, a tudományos kutatásokról és a gyakorlati eredményekről minden, téren sokoldalú, részletes és érdekes képet nyújthasson. Munkánkhoz azonban kérjük olvasóink, különösen pedig a szakintézmények támogatását is. Kérjük elsősorban.azt, hogy mikológiái vonatkozású publikálásra szánt közleményeiket küldjék el hozzánk, nemcsak azokat, amelyekben szakkérdések hazai és külföldi állásáról szóló ismertetéseket, referátumokat közölnek, hanem olyant is, amelyben önálló kutatási eredményeiket ismertetik, örömmel fogadnánk továbbá tagjainktól megfigyeléseik leirását, rövid hireket, hogy ezáltal is szinesebbé tehessük kiadványainkat. Minthogy a kiadás csak rotációs megoldással lehetséges, sajnálattal közöljük, hogy fényképes ábrák közzétételét megol327901
- 6 dani nem tudjuk, valamint arra sincs sajnos lehetőség, hogy honoráriumot fizethessünk. Azt azonban biztositani tudjuk, hogy a nagyobb közleményekből a szerzőknek 25 db különlenyomatot bocsáthatunk rendelkezésére. A szűkös anyagi lehetőségek miatt a "Mikológiái Közlemények" csak annyi példányban készülhet, hogy a Szakosztály tagjainak, valamint az érdekelt szakintézményeknek tudjuk: csak megküldeni. Tartalékolt példány is kevés marad, ezért'a régebbi számok utólagos megküldésére vonatkozó kérelmeket csak egészen kivételes esetekben teljesíthetjük. Éppen ezért az 1963 és 1964 évben megjelent számok tartalmából a jelentősebb közlemények címjegyzékét ehhez a számunkhoz mellékeljük. Ebben az évben ünnepeljük felszabadulásunk 20. esztendejét. Ennek kifejezésre juttatására minden számban rövid áttekintést kivánunk nyújtani a mikológia egy-egy munkaterületén a 20 év eredményeiről. A következő számokban a hazai mikológiái tudományos kutatás, a. gombatermesztés, és a farontó gombák elleni védekezés témaköréből teszünk közzé ilyen jellegű tájékoztató közleményt. Következő számaink anyagában egyébként : tervbe vettük a gyógyszergyártási mikológia, a mikrobiológia és a mikológiái biokémia tématerületéről is egy-egy értékes közlemény közreadását. Reméljük, hogy a magyar mikológia felvirágoztatása érdekében társadalmi munkában vállalt fáradozásunk megértésre talál, és olvasóink törekvéseinket olyan lelkesedéssel fogják támogatni, mint amilyennel azt végezni igyekezünk.
A Szerkesztőbizottság 3279ol
- 7 Mikológiái Közlemények, 1965./3/ évf . , l.szám. A GOMBAMÉRGEZÉSEK LEKÜZEÍÉSENEK 20 ÉVE HAZÁNKBAN Dr. KALMÁR ZOLTÁN, Budapest
Magyarországon aránylag mindig sok gombamérgezés fordult elő. A mérgezések száma az utóbbi években erősen csökkent, a szomszédos- országokhoz képest azonban még most is eléggé sok. A hazai gombamérgezések nagy száma kétségtelenül összefügg éghajlatunk sajátosságaival. Nálunk ugyanis megtalálhatók Európa északi boreális, keleti kontinentális, déli mediterrán, és nyugati óceánikus flóraelemei egyaránt. Ezért mérges gombafaj is többféle található, mint Európa mas tájain. De a földrajzi adottságokon kivül a mérgezések legfőbb oka a helyes ismeretek hiánya, a tudatlanság, mert az ország lakosságának nagy része nemcsak a mérgező gombákat nem ismeri, hanem azzal sincs tisztában, hogy hogyan kerülhető el a gombamérgezés. A gombamérgezések felszámolására, megszüntetésére, illetve megakadályozására a felszabadulás után indult meg az erélyes küzdelem. A mérgezések megszüntetésére természetesen a preventív védekezés kiépitésére volt elsősorban szükség, mert a már bekövetkezett mérgezések gyógyitása orvosi feladat. Az első kezdeményezések 1946-ban az ismeretterjesztés terén indultak meg. Az első evek munkája elég volt ahhoz, hogy a figyelmet felkeltse, és az illetékesek érdeklődését a kérdés jelentőségére terelje. Komolyabb eredmény azonban csak akkor mutatkozott, amikor az Egészségügyi Miniszter 1954-ben a 327901 •
= 8 = 8200-7/195^. száma rendeletével a gombák forgalombahozatalát országosan rendezte, a Földmivelésügyi Miniszter .pedig 1955ben a Gombaszakoktatási Bizottságot életre hivta. Ezek a rendelkezések olyan kötelezettségeket róttak az illetékes intézményekre, amqlyeknek eredményeként kiépült elsősorban az árusitás ellenőrzés alá helyezése. A 8200-7/1954. számú rendelet ugyanis előírta, hogy a gombák árusitását minden piac vagy csarnok területén gombaismerői tanfolyami képesítéssel rendelkező ellenőrnek kell gondos átvizsgálás után engedélyeznie. Az átvizsgálás lebonyolitás-módját, valamint az ennek megtörténtét tanusitó ellenőrzőjegy kitöltését az utasitás ugyancsak részletesen megadta. Az ellenőrök kiképzését a hivatkozott rendelet a megyei tanácsok kereskedelmi osztályainak feladatává tette. A Belkereskedelmi Miniszter pedig a 31-869/1958. számú rendeletével biztosította, hogy az ellenőröknek a helyi tanácsok gombavizsgálói pótdijat kötelesek fizetni. Ezeknek a rendelkezéseknek eredményeként az országban létrejött a gombaellenőri hálózat. Ma már csak kevés olyan piac van az országban, ahol még nincs tanfolyamon résztvett gombavizsgáló. A gombamérgezések kiküszöböléséhez, a piaci árusitás szigorú ellenőrzéséhez, és a lakosság felé végzendő felvilágosító munkához igen fontos, hogy mindenütt megfelelő számú szakképzett gombavizsgáló legyen. A piacellenőrök gombaismerői kiképzésében, a szaktanfolyamok ismételt és gondos megrendezésében példaadóan elől jártak eddig, és ezért külön dicséretet érdemelnek Budapest főváros és egyes megyék tanácsainak kereskedelmi osztályai, ahol az előadók mindent elkövettek annak érdekében, hogy a tanfolyamok eredményesen legyenek megtarthatók, és minden piacon legyen szakképzett ellenőr. 3279ol
- 9 A már működő gombavizsgáló piacellenőrök egységesen és helyesen végzett szaktevékenységének biztositására szükség van továbbá központi irányításukra és továbbképzésükre is. A Belkereskedelmi Minisztérium az Országos Gombaspakoktatási Bizottságot kérte fel arra, hogy a gombavizsgálatot és ellenőrzést végző gombaismerők munkáját figyelemmel kisérje, a felmerülő nehézségek elhárításában helyszini tanácsadással segitse-, szaktudásukat pedig a megyeszékhelyen tartandó konferenciákon fokozza. A gombaárusitás ellenőrzésének szigorú megszervezése azt eredményezte, hogy az orszagban a piaci kereskedelemben árusitott, ellenőrzött gombától most már nem fordul elő mérgezés. A még mindig előforduló gombamérgezések részben a házaló árusításból származnak, mert ez sajnos még mindig előfordul. Az illetékes szervek ezért kiadott figyelmeztetések, felhivások, sajtóközlemények stb. utján igyekeznek az ország lakosságával tudatosítani, hogy a házaló gombaárusitás rendprileg tilos, házalótól tehát saját érdekében senki ne vegyen gombát, hanem a házaló árust egészségrontási kisérlet miatt adja át hatósági személynek. A legtöbb mérgezést a saj'átszedésü, ellenőrzés léikül fogyasztott gomba okozza. A vidéki lakosság és a városi kirándulók általában szivesen szednek maguknak gombát. A gomba értékes fehérjedus táplálék, zamatanyagai pedig nemcsak kivánatossá • teszik fogyasztását, hanem az emésztést serkentő hatásuk miatt az emberi táplálkozást jelentékenyen javitó élelemmé avatják. Ezért a néptáplálkozás szempontjából fontos is, hogy az emberek minél több gombát fogyasszanak. Ha azonban a gombafogyasztás fokozódik, akkor fel kell készülnünk fokozottabban a mérgezési veszély elháritására is. 327901 •
- 10 Ennek elkerülésére a terv az, hogy szakképzett gombaismerőkből álló hálózatot épit ki kormányzatunk olyan személyekből, akikhez a szedett gombát el lehet vinni bemutatni, s akik a gombáról dijtalanul adnak véleményt. Ezt a szaktanácsadói működést minden vizsgázott gombaismerő kötelességének is tartja kifejteni. A gombavizsgáló piacellenőröknek fontos feladata az árusitás engedélyezésén kivül a lakosság felé ilyen véleményadó .tevékenységet, felvilágositó munkát is végezni. A felvilágosito és tanácsadó működést a piacvizsgálókon kivül más gombaismerők /pl. gombagyüjtő állomások vezetői, gyógyszerészek, egészségőrök/ is vállalják. Teljes és sikeres felvilágositó tevékenység azonban e téren csakis ugy képzelhető el, ha az országban minden városban és' minden községben lesz olyan hivatalosan is kijelölt személy, aki a lakosság számára szaktanácsadóként működik. Ennek a célnak elérése érdekében inditotta el az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztálya 1965 tavaszán kísérletképpen a gombamérgezések elhárítására szaktanácsadó szolgálatat. Ez a szaktanácsadó szolgálat az árra társadalmi munkában vállalkozó vizsgázott gombaismerőkből, szakértőkből, egyelőre csak az ország néhány városában indul meg, de ha beválik, ugy V, a következő évben nagyobb arányban is kiépitneto lesz. Kormányzatunk a gombamérgezések leküzdése terén is mindent elkövet tehát a lakosság védelmének biztositására. Az ismeret terjesztés, népfelvilágositás fejlődése, szaktanfolyamok és előadások évente ismétlődő hosszú sora, a megjelent szakkönyvek, ismertető füzetek, kiadványok, sajtóközlemények hatására sok ember figyelt fel e problémára és kerülte el a mérges gom bát. A lakosság felvilágosításán és megvédésén egyébként számos intézmény fáradozik. Az Egészségügyi Minisztérium Felvi327901 •
- 11 lágositási Osztálya jelentős segítséggel, anyagi áldozatokkal, kiváló propaganda anyaggal, a Gombaszakoktatási Bizottsággal szoros összhangban, 10 éve folytat fontos népfelvilágositást. A Budapesti Közegészségügyi és Járványügyi Állomás• /KÖJÁL/' a hazatérő kirándulók számára szaktanácsadó helyeket létesitett, az erdőszéleken figyelmeztető táblákat, a villamosokon intő plakátokat helyezett el. Az Erdei Termékeket Értékesítő Vállalat a gyűjthető ehető gombakat bemutató plakátokat adott ki, a Budapesti Csarnok- és Piacigazgatóság hetenként ismétlődő állandó gombakiállitást rendszeresített stb. i Az illetékes hatóságok /tanácsok, Köjálok stb./ és társadalmi szervek /TIT, Vöröskereszt/ is mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kiadványokkal, felhívásokkal, kiállítások és szaktanácsadó szolgálatok szervezésével adják meg a lakosságnak a felvilágosításokat. • 1 Az ismeretterjesztés, a figyelmeztető felhivások, a kiállítások, a megszervezett ingyenes szaktanácsadasok sok száz esetben mentették már meg a hozzájuk fordulókat. Sokan és sokat tettek tehát ebben az ügyben, és kétségtelenül ennek eredménye, hogy a mérgezések száma az utóbbi években a sajátszedésü gomba esetében is csökkent. Elvárjuk tehát mindazoktól is, akik a Mikológiái Szakosztály tanfolyamot végzett tagjai és felvilágosító tevékenység végzésére lehetőségük van, hogy érezzék át a felelősség kérdését és tegyenek meg minden tőlük telhetőt, vállalják el a népfelvilágósitásban és a szaktanácsadó szolgálat kiépítésében való részvételt.
327901 •
zwanzig Jahre der Bekämpfung der Pilzvergiftungen In Ungarn. Die Zahl der Pilzvergiftungen in Ungarn ist verhältnismässig bedeutend, da zufolge der geographischen und klimatischen Verhältnisse des Landes, die mediterranen, ozeanischen, borealen und kontinentalen Plora-Elemente gleicherweise häufig vorzufinden sind. Gros sänge legte Präventivmas snahme'n wurden in den letzten 20 Jahren zur Minderung der Zahl der Pilzvergiftungen vorgenommen. Der auf den Märkten sehr verbreitete pilzverkauf wurde durch Ministerialerlasse geregelt und unter strenge Aufsicht gestellt. Das aus Marktaufsehern ausgebaute Netz, deren Mitglieder ihre Kenntnisse in Pilzkennerfachkursen erworben h^ben, sichert tadellos, dass die Konsumenten mit kontrollierten essbaren Pilzen versehen werden, unterbindet den ..früher üblichen Verkauf durch Hausierer und setzt sich zum Ziele, dass die Bevölkerung durch Propagierung der Kenntnisse auf gesellschaftlicher Ebene, aufgeklärt werde. Es ist sehr verbreitet, dass Pilze seitens der Bevölkerung, besonders durch Ausflügler und Touristen, für eigene Zwecke »t gepflückt werden. Aus diesem Grunde begann man jetzt auch ein solches Netz von Pilzberatern auszubauen, welches der ' Bevölkerung über die vorgelegten Pilze eine kostenlose Auskunft erteilt. Die Regierung unternimmt übrigens seit der Befreiung Ungarns mit grossen materiellen Aufwendungen, mittels Ausgabe von Fachbüchern, Broschüren, Veröffentlichungen, Filmen, Plakaten, Ansichtskarten und Organisierung von Enqueten, die Zahl der Opfer herabzusetzen. Die Erreichung dieser Zielsetzung wird durch die Statistik damit bewiesen, dass sich die Fälle der Pilzvergiftungen auf ein Fünftel der vor 20 Jahren verzeichneten Zahl, verringert haben.
327901
- 13 Mikológiái Közlemények 1965-/3/ évf., l.szäm. A GOMBAHATÁROZÁS' UJ MÓDSZERE Dr. URAI PÁL, Budapest
Az uj határozási módszer nemcsak a gombák, hanem a virágos és virágtalan növények, állatok, ásványok stb. meghatározására is alkalmas. Ezt az uj rendszerű határozási módot a jelenlegi határozó rendszer fogyatékosságai tették szükségessé. Az eddig általánosan használatos dichotomikus határozó módszer szerint ugyanis a határozás folyamán az .egyes alaki tulajdonságokat /morfológiai bélyegeket/ olyan sorrendben kell figyelembe venni, .amilyen sorrendet a határozó szerkesztője megszabott, továbbá a határozóban egy-egy faj /nemzetiség stb./ meghatározása csak egészen kevés számú tulajdonsággal történik. Az egyes alaki tulajdonságok megítélésénél'pedig bizonytalanság léphet fel, egyrészt abból a körülményből, hogy a fajra /nemzetségre stb./ jellegzetes alaki tulajdonságok nem minden esetben eléggé jellegzetesek, másrészt annak következtében' is, hogy nem mindenkiben egyformán kifejlődött a forma-, szin-, szagérzék, izlés stb. A vázolt bizonytalanságok következményeként egyes esetekben a határozás folyamán nem tudunk biztosan dönteni, hogy a határozókulcsban felvett két tulajdonság közül melyik felel meg a határozandó egyednek. Ilyenkor a határozást mindkét irányban tovább "kell folytatni. Ha ilyen kétség merül fel már a határozás elején, és az esetleg ismételten is előfordul, ugy a határozás igen nehézkessé és bizonytalanná válik. 327901 •
- 14 E bizonytalanságok és nehézségek csak agy küszöbölhetők ki, ha a meghatározásnál a fajra /nemzetsegre stb./ jellemző alaki tulajdonságok közül csak azokat, vagy legalább is elsősorban azokat vesszük figyelembe, amelyek a meghatározandó egyeden nemcsak a legjellegzetesebbek, hanem általüti'• is a legbiztosabban felismerhetők. Ez a követelmény a jelenlegi határozó módszerrel nem valósitható meg. Ezt a célt csak egy olyan uj határozási móddal, módszerrel érhetjük el, amelyben a fajra /nemzetségre stb./ jellemző felsorolt tulajdonságok közül - bizonyos keretek között - magunk válogatjuk ki azokat, amelyekkel határozni akarunk. Az újfajta határozási mód a következő elgond®láson nyugszik. Egy-egy alaki tulajdonság rendszerint több fajra /nemzetségre stb./ jellemző, vagyis az egyes alaki tulajdonságokhoz a fajoknak /nemzetségeknek stb./ egy-egy csoportja tartozik. Ha két tulajdonságot veszünk figyelembe, akkor szintén kapunk egy csoportot. Ez a csoport azokból a fajokból /nemzetségekből stb./ áll, amelyek a figyelembe vett mindkét tulajdonsághoz tartozó'külön-külön csoportban egyaránt előfordulnak. Hasonlóképpen mind szűkebb csoportot kapunk 3 vagy több alaki tulajdonság figyelembe vétele esetén. Végsősorban - kellő számú alaki tulajdonság figyelembe vétele esetén - egy fajhoz /nemzetséghez stb./ az. éppen keresetthez kell eljutnunk. Vegyük példának az Amanita nemzetséget. Ebből a nemzetségből a tulajdonságokat feltüntető "A" táblázatban /i.: 19,old./ található "Kalap peremének felülete sima" alaki tulajdonsággal a következő fajok rendelkeznek: aspera, citrina, echinocephala, ovoidea, phalloides, porphyria, rubescens, spissa, strobiliformis, verna és virosa. Ezzel szemben a "Bocskor szemölcsökre, pikkelyekre szétszakadó"'alaki tulajdonságok 327901 •
- 15 az alábbi fajoknál találhatók meg: aspera, echinocephala, inaurata, muscaria,. muscaria var. umbrina, rubescens és spissa. Ha most az emiitett két tulajdonságot együttesen szemléljük, ugy csak a következő fajok jöhetnek szóba: aspera, echinocephala, rubescens és spissa; vagyis ez a négy faj van meg a fent emiitett mindkét alaki tulajdonsághoz tartozó csoportban egyaránt, mig a többi faj vagy csak az egyik, vagy csak a másik csoportban fordul elő. Ha most még egy harmadik alaki tulajdonságot is figyelembe veszünk, pl.: "Kalap szirté piros", ahová a caesarea, muscaria, pantherina var. abietina, és a rubescens tartozik, ugy azt látjuk, hogy az előbbi két csoporttal összevetve csak egy faj maradt, a'rubescens, amely mind a három csoportban egyaránt előfordult. De ha figyelembe vettük volna még a következő tulajdonságokat is: "A gomba nagy termetű" /I.3./, "A kalapot sok apró szemölcsszerű burokmaradvány boritja /III.3./ "A gyürü megmarad«? hártyás, alul-felül bordás" /VI.4./ és a "Kalap peremének felülete sima" /IV.1./, ugy megint csak a rubescens lett!volna a meghatározás eredménye. Ez a rendszer tehát nem követeli meg az alaki tulajdonságok figyelembe vételénél a meghatározott sorrendet. Itt ugyanis mind nagyobb számú'alaki tulajdonság együttes szemlélete eredményezi a csoport leszükitését a keresett fajra. De fennáll a válogatás lehetősége is, mert egy nemzetség fajaira /család nemzetségeire stb./ jellemző lehet, ill. megállapítható akár 8-10 alaki tulajdonság is, de a meghatározáshoz elegendő lesz 3-5 tulajdonság is. A meghatározáshoz tehát csak azokat az alaki tulajdonságokat használjuk fel, amelyeket biztosan felismerünk. A most vázolt elveknek gyakorlati megvalósítását, uj rendszerű határozóját a galócák /Amanita/ nemzetségén mutatom be. 327901
Az egyes alaki tulajdonságokat az "A" táblázat /1.: 19.old/ sorolja fel, mig a "BM táblázat /1.: 21.old./ a római számozású oszlopok és az egyes fajok vizszintes sorainak keresztezésében tünteti fel az egyes alaki tulajdonságok "A" táblázat szerinti számjelzését. így pl. a 9-sorszámu muscaria vizszintes sorának és a III.sz. oszlopnak keresztezésében látható 3-as szám az "A" táblázat III.3. alatti: "\ kalapon sok apró szemölcsszerű burokmaradvány" alaki tulajdonságot jelenti. A határozásnál tehát'azt kell megállapítani, hogy melyik az a vizszintes sor, amelyben a meghatározandó gombafaj alaki tulajdonságai szerepelnek. Ennek megállapitásáho'z a két táblázaton kivül szükséges még egy úgynevezett "határozócsik". Ez a legegyszerűbb esetben nem más, mint egy bárki által elkészíthető kartonpapir-esik, a következő minta szerint'., a B. táblázat beosztásának és méretének megfelelően: "C" határozócsik
I
II
III IV
V
VI VII VIII
A meghatározás pedig a következőképpen történik: A határozócsik megfelelő római számai feletti üres kockába beirjuk a meghatározandó gombapéldányom megfigyelt alaki tulajdonságok /arabs/ számjeleit az "A" táblázat szerint. Ha például a meghatározandó gombapéjldány kalapja fehér, akkor a határozó327901
- 17 esik II. jelzése feletti üres kockába beirjuk az l-es számot, ha pedig a kalap pl. szürke lenne, akkor az 5~ös számot stb., és ugyanigy a többi kockába is a többi tulajdonság számjelzését. Nem kell minden kockát kitölteni, csak azokat, amelyekhez tartozó tulajdonságokat adott esetben biztosan felismerünk. És éppen itt mutatkozik meg e határozó módszer előnye. Az "A" táblázatban felsorolt alaki tulajdonságok közül ugyanis válogathatunk, mert a gyakorlatban a meghatározáshoz a legtöbb esetben a táblázatban feltüntetett többszörös mennyiséggel szemben 4-6•tulajdonság is elegendő. A határozás technikai kivitele pedig a következő: A határozócsikot a "B" táblázatra fektetjük a legfelső vizszintes sor /l.sz. asp era/ magasságában ugy, hogy a megegyező római számok egymás ala kerüljenek. A határozocsikot ezután függőlegesen lefelé csúsztatjuk, es megnézzük, hogy a határozócsikon feltüntetett arabs számok es a "B" tablázat egyes vizszintes sorainak számai melyik vizszintes sorban, vagy sorokban egyeznek meg egymással. Ha a határozócsik jelzése töbh vizszintes sor jelzésevei egyezik, ez azt jelenti, hogy kevés számú alaki tulajdonságot figyeltünk meg és tüntettünk fel. Ekkor meg egy vagy ket ujabb alaki tulajdonság számjelzését kell a határozócsikra felvezetni, és újból határozni. A meghatarozandó gombapéldányon péJdául az "A" tablázat tulajdonságai közül a következő alaki tulajdonságokat tudjuk könnyen megfigyelni: "Kalap élénk sárga /II.3./» a bocskor tág, elálló, hártyás /VII.1./, és a kalapon nincsen burokmaradvány /III.l./. Ezt megjelöljük a határozócsikon:
327901 •
- 18 -
*
I
3.
1.
II
III
1.
IV
V
VI VII
VIII
A határozásnál azoi ban kiuerül, hogy ez kevés, mert a határozócsik^n feltüntetett tulajdonságok megegyeznek a caesarea és a vaglnata fajok alaki tulajdonságaival egyaránt. Ezért még egy ujabb tulajdonságot kqll megfigyelni és jelölni a határozócsikon. Legyen ez a további alaki tulajdonság a hártyás, bordás, állandó gallér a tönkön:
Most már a határozás sikerül, mert a határozócsik jelölese csak egy vizszintes sorral, a caesarea sorával egyezik. Ez tehát a keresett gombafaj. Befejezésül foglaljuk össze ennek az uj határozó -módszernek előnyeit: 1. Nem vagyunk kötve a felhasználandó alaki tulajdonságok meghatározott sorrendjéhez. 2. Azokat az alaki tulajdonságokat használjuk fel a határo327901
- 19 $
zéshoz /az "A" táblázat felsorolásai közül/, amelyeket az adott esetben könnyen és biztosan felismerhetünk. 3. Biztosabban és kevesebb szellemi erőfeszítéssel határozhatunk, mert csak egyszer kell alaposan megfigyelni a meghatározandó gombapéldányt, és a határozocsikon jelölni az alaki tulajdonságokat, ezután a többi müvelet már mechanikus jellegű. Nem szükséges;többféle szempontú határozókat használni, mert ugyanazon gombafaj eltérő kinézésű /fenotipusu/ egyedeinek határozása esetén az "A" táblázat felsorolásából ennek megfelelően válogatjuk ki a felhasznalandó alaki tulajdonságokat. 5. Ha nem tudunk elegendő számú alaki tulajdonságot megfigyelni és felhasználni, akkor is a legrosszabb esetben egy olyan szük csoportot kapunk, amelyen belül már a szóbajöhető fajok részletes leirása alapján tudunk dönteni.
"A" TÁBLÁZAT: Amanita genusz határozója /Bestimmungstabelle A. für Amanita genus/ I.
A gomba termete /Die Grösse der Pilze/: 1. Kis termetű /Kleine Pilze/ 2. Középtermetű /Mittelgrosse Pilze/ 3. Nagytermetű /Grosse Pilze/ Igennagy termetű /Übergrosse Pilze/.
II. A kalap szine /Die Farbe des Hutes/: 1. Fehér /Weisz/ 2. Halványsárga /Blassgelb/ 3. Sötétebb, vagy élénk sárga /Dunkler, oder lebhaft gelb/ 4. Világos barna /Hellbraun/ 5. Szürke /Grau/ 6. Szürkésbarna /Graubraun/ 7. Sötétbarna /Dunkelbraun/ 8. piros /Rot/ 9. Zöld, zöldes barna /Grün, grünlichbraun/.
- 20 Az "A" TABLÁZAT foi tatása: III. Burokmaradvány a kalapon /Scheidenreste am Hute/: T. Nincs, vagy esetleg egy-két nagyobb darab /FehJen,, oder 1-2 grossere Stucke vornanden/ 2. Több-kevesebb kisebb-nagy bb burokmaradvánnyal /Mio mehr oder wenige]?, kleineren,oder grösseren Scheidenresten/ 3. Sok apró szemölcsszerű burokmaradvánnyal /Viele, winzige, warzartige Scheidenre-te/. IV.
A kalap peremének felülete /Die Oberfläche des Hutrandes/: TI A kalap pereme sim-A /Der Hutrand ist glatt/ 2. A kalap pereme kissé bordás /Der Hutrand ist ein wenig gerieft/ 3. A kalap pereme erősebben bordás /Der Hutrand ist stärker gerieft/.
V.
A tönk szerkezete /Der Bau des Stieles/? T~. A t'önk telt tömött /Der Stiel ist voll, gleichmässig f leischi g/ 2. A tönk csöves /Der Stiel ist röhrig/ 3. A tönk lazább szerkezetű, üregesedő /Der Stiej ist markig, hohl/.
VI.
A gyürü szerkezete /Der Bau des Ringes/: 1. Nincsen gyürü /Ring fehlt/ 2. A gyürü hártyát: múlékony /Der Ring vergänglich, häutchenartig/ 3. A gyürü gyapjas szétfoszlö /Der Ring ist wollig, früh in Brocken zerfallen/ A gyürü hártyásmegmaradó, bordás /Der Ring ist häutchenartig bleibend, unten, oder oben gerieft/ 5« A gyürü hártyás- megmaradó, sima nerr. bordás /Der Ring ist häutchenartig, bleibend, glatt, nicht gerieft/.
VII. A bocskor szerkezete /Der Bau der Scheide/: T~. A tönk tövétől elallo,hártyás /Stielgrund mit gelappter freier Scheide/ 2. A tönk tövére szorosan rátapadó, csak perem látszik /Die Scheide ist eng berandet/. 3. Szemölcsökre, pikkelyekre szétszakadó /Stielende mit mehreren warzigen oder perlartigen Gürteln/. VIII.A spóra /Die Sporen/: T. A spóra alakja gömbölyű /Die Sporen sind kugelig/ 2. A spóra alakja eliptikus, tojásdad /Die Sporen sind oval-elliptisch/. 3279ol
-
21
-
"B" TÁBLÁZAT: Amanita genusz határozója /Bestimmungs tabelle "B" für Amanita genus/ Sorszám Nummer
I
NÉV /Name/
II
III
IV
V
VI
VII
VI If
1. aspera
1.
2.4.
3.
1.
3. 4.
3.
2.
2. caesarea
3.
3.8.
1.
2.
3. 4.
2.
3. citrina
2.
1.2.9.
2.3.
1.
3. 5.
1. o cL,
4. echinocephala
2.
1.5.
3.
1.
1. 4.
3.
2.
5. e ü a e
2.
2.
2.
3.
2. 4.
2.
2.
6. excelsa
4.
1.5.6.
3.
2.
1. 2.
2.
2.
7. gemmata
2.
2.3.
2.
3.
2. 2.
2.
2.
8. inaurata
4.
6.7.
2.
3.
3. 1.
3.
1.
9. muscaria
3.4.
3.4.8.
3.
2.
3. 4.
3.
2.
10. muscaria var. umbrina
3.
7.
3.
2.
1. 5.
3.
2,
11. ovoidea
4.
1.2.
1.
1.
1. 3.
1.
2.
12. pantherina
2.
6.
3.
3.
3. 5.
2.
2.
13. pantherina var.abietina
2.
7.8.
3.
2.
1. 5.
2.
2.
14. phalloides
2.
1.4.6.9.
1.
1.
3. 4.5 . í.
1.
15, porphyria
2.
6.7.
2.
1.
3. 2.
2.
1.
16. rubescens
3.
8.
3.
1.
3. 4.
3.
2.
3. 1.2.3.5.. 2. 3.4.5.7. 1. 1.2. 1. 1.2. 1.
1. 1.
1. 4. 1. 3. 2. 1.
3. 2. 1. 1.
2. 2. 1. 2.
i.;
1' l
2. 17. spissa 18. strobiliformis 3.4. 2. 19. tvaginata 1. 20. verna . 21. iVirosa 2.
4.5.6.
3. 1. , I-
3. 5. 3. |2.
1.
-
22
-
Neue Methode der Pilzbestimmung Der Nachteil der derzeit gebräuchlichen Bestimmungsmethoden besteht darin, dass während der Bestimmung die einzelnen Eigenschaften in solcher Reihenfolge in Betracht gezogen werden müssen, wie das seitens des Verfassers der Bestimmungs» methode vorgeschrieben wurde. Sollten bei der Auswahl von zwei, eventuell mehreren Eigenschaften Zweifel auftauchen,• so wird die Bestimmung unsicher, und am Ende, erfolglos. Diese Nachteile werden durch die neue Bestimmungsmethode beseitigt. Aus den, in der Tabelle "A" engeführten Eigenschaften wählen wir diejenigen aus, welche wir an dem zu bestimmenden Exemplar bestimmt erkennen. Diese Eigenschaften schreiben wir. in das entsprechende Viereck des Bestimmungsstreifens "C" ein /Seite 16./. Z.B.: Falls an dem Hut keine Scheidenreste vorzufinden sind /Tab. "A" No."III"/l., Seite 19./ schreiben wir in jenes Viereck des Bestimmungsstreifens, welchés sich oberhalb des mit "III" bezeichneten Vierecks befindet, einen Einser ein. Wir bezeichnen auf diese Art einstweilen vier-fünf gut erkennbare Eigenschaften. Die Bestimmung erfolgt nun folgendermassen: Der Bestimmungsstreifen "G", aus einem Karton ausgeschnitten und der Tabelle "B" /Seite 21./ entsprechend rubriziert, wird solcherart auf die Tabelle "B" gelegt, dass die entsprechenden römischen.Ziffern untereinander kommen sollen. Der Streifen wird sodann über der Tabelle "B" von oben nach unten gezogen; wir müssen dabei schauen, in welcher Reihe die im Streifen "C" angeführten Bezeichnungen mit dei Rubrik der Tabelle "B" übereinstimmen. Wo sie übereinstimmen, dort finden wir die gesuchte Pilzart. Sollten aber zwei, oder mehrere Reihen übereinstimmen, so müssen am Bestimmungsstreifen "C" noch ein-zwei weitere Eigenschaften angeführt werden, und die Bestimmung muss wiederholt vorgenommen werden. e 327901 •
- 25 Mikológiái Közlemények 1965./3./ évf. , 1.szám. A CSIPERKETERMESZTÉS \L\T>ANYAGÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI KORONGZY IMRÉNÉ, Budapest
A csiperketermesztés 1707-ből származó első módszeres leírása szerint a mesterséges gombatermesztés alapanyaga kezdettől fogva a komposztált lótrágya volt. A trágyakazlakon., melegágyakban megjelenő termőtestek irányítottak rá a kertészek figyelmét a mesterséges termesztés lehetőségeire. S mivel a termőtestek általában lótrágyán jelentek meg, a mesterséges termesztés is ezzel az alapanyaggal próbálkozott. A siker nem maradt el és a gombatermesztés alapanyagául ma is zömében a komposztált lótrágya szolgál. Hazánkban éppen ugv, mint világszerte, a megfelelő minőségű lótrágya azonban egyre inkább csökken. Sőt időnként nagyobb mérvű hiány is jelentkezik, főként a gombatermesztésre alkalmas olyan lótrágyában, amelynél a követelmény a kizárólagos zab és lucernaszéna etetés. Magyarországon is például a lóállomány egyáltalán nem indokolja a hiányt, de kevés a kizárólag zab és széna etetés, s ezért nincs elegendő megfelelő trágya a gombatermesztéshez. A trágya más anyagokkal történő pótlása mellett felmerül a meglévő lótrágya jobb kihasználására törekvés is, a komposztálási módszer javitásával, valamint egyes tápanyagok mesterséges adagolásával. Hazánkban a termésátlag ugyanis 1 q alapanyagra számitva kb. 6 kg, mig külföldön a korszerűbb termesztési módszerekkel 14-15 kg, sőt ennél jóval több is lehet. 327901
» 24 ~ Az irodalmi adatok szerint ebben igen nagy része van a géppel történő trágyaforgatásnak, a szakszerű komposztálásnak, és a trágyához adagolt különböző anyagoknak. Ennek megfelelően a hazai alapanyagkérdés problémáit két témakörben csoportosíthatjuk: 1. A lótrágya pótlása olcsó és könnyen beszerezhető növényi hulladékkal. 2. A komposztálási módszer,és ezzel együtt a mütrágyaadagolás javitása, a meglévő lótrágya jobb kihasználása céljából. A lótrágya1pótlásával a kutatók már mintegy 35~40 éve foglalkoznak. 1929-ben LAMBERT, majd ezt követően SINDEN és 3TOLLER amerikai kutatók, végül az angol EDWARDS számolnak be ezzel kapcsolatos kiserleteikről, és kialakítják az -un. szintetikus komposztok elméletét és gyakorlatát. 1949~ben jelenik meg az angol Yaxley-i kutató intézet által kidolgozott un. MRA szintetikus komposzt formula, amelynek terméseredményei elérik a lótrágya termésszintjét, de előállitási költsége eléggé magas. Hasznalata ott terjed csak el, ahol megfelelő minőségű lótrágya nem all rendelkezésre, de mégis alapjat képezi a további szintetikus' komposztok és tragyapótló anyagok használatának. A szintetikus komposztok lényege, hogy növényi hulladékból kell biztositanunk a megfelelő fizikai szerkezettel rendelkező váz-anyagot, amely egyúttal a csiperke száméra szénforrásul is szolgál. A többi tápanyagot pedig szerves vagy szervetlen műtrágya formájában adagoljuk a komposzthoz. Az MRA komposzt vázanyaga éppen ugy szalma, mint a lótrágyáé. 327901
A nitrogént részben vérliszt, részben szervetlen műtrágya, a többi tápanyagot műtrágya alakjában adagoljak a komposzthoz. A szalma azonban világszerte igen draga váz-anyagnak bizonyult, ezért különösen Amerikában, ahol a legtöbb tlágyapótló anyagot használják, a legkülönbözőbb növényi hulladékokkal, igy borsószarral, dohányszarral, furészporral, tőzeggel, szénával, kukoricaszárral és kukoricacsutkával, de még városi szeméttel is dolgoznak. 4 hazai gombatermesztők eddig csak buza- és rozs-, valamint rizsszalmat haüznaltak fel kis mértékben a lótrágya pótlására. Különösen bevált a rizsszalma hasznalata /HELT AY-ZÁVODI, 1955 ./ , amelyet száraz allapotban 8-10 %-os mennyiségben adagolnak a trágyahoz, és ez nedves allapotban kb. 20 % trágyát helyettesit . A trágyapótlás fe,jlóaésének iranya továbbra is bizonyos menynyiségü , 30-50 % lotragya hasznalata, és ehhez különböző növényi hulladékok megfelelő adagolása. Ez a i'.egoldás latszik jelenleg a legcélravezetőbbnek és legolcsóbbnak. Ebből kiindulva állit ttuak be a "Lima" Kertészeti MTSZ gombatermelő részlegénél kukoricaszarral és kukoricacsutkaval kísérleteket. Az eddig lefolytatott kísérleteink még csak tajékoztató jellegűek voltak, de eredményeik arra utalnak, hogy főleg a kukoricaszár felhasznalása jelentős mérteJcben meg fogja oldani az alapanyagpótlás problémaját, a megfelelő komposztálási módszere azonban még gonaos kidolgozássá vár.
^279ol
Kísérleteinkben a következő keverési arányt alkalmaztuk: a/ 50 % lótrágya + 20 % kukoricacsutka + 20 % rozsszalma + + 10 % baromfitrágya, •< b/ 50 % lótrágya + 50 % kukoricaszár. A kukoricacsutka, kukoricaszár és szalma súlyszázaléka nedves állapotban értendő. A műtrágya-adagolás a lótrágyánál szokásos .adagon kivül a szaraz állapotú kukoricacsutka, szalma és kukoricaszár 1 qjára számitva 0,6 kg kénsavasammonia volt. A kukoricacsutkát benedvesitve és a kénsavasammoniával összekeverve 15 napig előérleltük, hogy megpuhuljon, és a megfelelő mennyiségű vizet felvegye. A kukoricaszárat ugyancsak 6 nappal előbb beöntöztük, s csak mikor a kellő mennyiségű vizet felvette, kevertük össze a trágyával. A továbbiakban a komposztot ugyanugy kezeltük, mint a tiszta lótrágyát. 16 napos komposztot készítettünk. Az.ágyazásra kész komposzt egyöntetű, jó fizikai szerkezetű, jó illatú komposzt lett, alig különbözött a kontroll lótrágyától. A terméseredmények megközelítették a kontroll.lótrágya eredményeit, a termőtestek minősége kifogástalan volt. A komposztálási módszerek átdolgozása 8-10 évvel ezelőtt a termésátlagokat csaknem kétszeresére emelte. SINDEN és HAUSER /1950/ 7 napos gyorskomposztálási módszere - a régi 3279ol
- 27 28 napos komposztálási módszerekkel ellentétben - valósággal forradalmasította a gombatermesztést. Hazánkban HELTAY IMRE /1956/ alkalmazta hazai pincetermesztési viszonyokra a gyorskomposztot, és alakitotta ki az azóta is alkalmazott 16 napos "aerob" komposztálási módszert. Ennek volt köszönhető, hogy az 1956 előtti 4 kg/ trágya q termésatlag ugrásszerűen 6-7 kg/ q-ra emelkedett. További fejlődést ezen a téren főleg a géppel történő trágyaforgatások bevezetése, valamint a korszerű termesztési móddal együttjáró pasztörizálás hozna. Az utóbbi években a külföldi kutatók egyre többet foglalkoznak az alapanyagok tápanyagokkal történő dusitásával, és ezekben a kísérletekben az alapanyag nitrogén tartalmának legnagyobb a szerepe. Megvizsgálva a különböző lelőhelyekről származó lótrágyák minőségét, meg kellett állapitanunk, hogy a friss lótrágya összes nitrogéntartalma megegyezik az irodalomban található külföldi adatokkal, azaz szárazanyagra számitva 0,8-1,1 % között ingadozik. Ugyanakkor azonban az ágyazásra kész! komposzt nitrogéntartalma 1,3-1,5 %, az irodalomban gyakran hangoztatott 2,0-2,5 %-kal szemben. Ezt követően megkíséreltük a nitrogéntartalmat műtrágyákkal, illetve baromfitrágyával emelni. Törekvésünk azonban nem sok sikerrel járt. A magasabb nitrogéntartalmú anyagok adagolása ugyanis azt eredményezte, hogy a 16 nap alatt elkészitett komposzt olyan nagy mennyiségű szabad ammóniát tartalmazott, hogy az a micélium fejlődését nemcsak gátolta, hanem el is pusztitotta azt. Ha pedig a komposztálást tovább folytattuk
327901 •
- 28 addig, amig az ammonia eltávozott, akkor a komposzt nitrogéntartalma ismét csak 1,5 % körül ingadozott. Tehát nyilvánvalóan a komposztálás módszerében volt a hiba. A trágyához adagolt nitrogéntartalmú anyagok, baromfitrágya, karbamid, kénsavasammonia, pétisó külföldön is, ugyanilyen mennyiségben használatosak. Ekkor jelent meg RASMUSSEN dán kutatónak ugyancsak a tápanyag-adagolással foglalkozó cikke, amely rámutatott arra, hogy a nitrogén'adagolása csak akkor eredményes, ha ugyanakkor a kalcium adagolását .is emeljük kalciumkarbonát, illetőleg gipsz alakjában. Ujabban beállitott kísérleteinkben már ezt az elvet alkalmaztuk, s ilyen modon sikerült baromfitrágya és kénsavasammonia adagolásával a nitrogéntartalmat 2,0-2-,2 %-ra felemelni anélkül, hogy a komposztban szabad ammonia a csiperkére nézve toxikus mennyiségben lett volna jelen. A gombatermesztés megfelelő alapanyagának a kérdése, - tekintettel a csiperke táplálkozásélettanának tisztázatlanságára - nehéz feladat elé állitja a kutatókat és termesztőket egyaránt. Megoldása azonban a gombatermesztés jövőjét, fejlesztésének lehetőségét jelenti. Kövid tanulmányomban csupán a hazánkban jelenleg mutatkozó, alapanyaggal kapcsolatos problémákat és megoldási lehetőségeket kiséreltem meg vázolni, ismertetve azt a kiserleti munkát is, amelyet ebben a tárgykörben termelőszövetkezetünkben végzünk annak érdekében, nogy a gombatermesztés fejlesztését elősegíthessük. 3279ol
- 29 Irodalom': 1. EDWARDS,R. 194-9: Synthetic mushroom composts. The Grower. 31/18. 2. HELTAY,I.1956: Experience connected with the application of "short" composting under conditions of cellar cultivation without pick-heating.Mushr.Sei.3. p.178-187. 3. LAMBERT,E.1929: Normal mushrooms from artificial manure. Science.70 p.126-128. 4. RASMUSSENjC.R.1964: Kurzbericht über eine Reihe von verschiedenen interessanten .Versuchsergebnissen. Der Champignon. JTo 3ö.p. 15-24. 5. RASMUSSEN,C.R.19S5: New world record in mushroom yield? MGA Bull. No 182. p 54-59- • 6., SCHISLER,L.C.-SINDEN,J.W. 1964: Nährstoffanreicherung im Champignon-Substrat beim Spicken. Der Champignon. 1964 No 34. p 4-18. 7. SINDEN,J.1938: Synthetic compost for mushroom growing. Penn.State Coll.School of Agr.&Exp.Sta.Bull. 365.p.1-27. « 8. SINDEN,J.-HAUSER ,E.1950: The short method of composting. Mushr.Sei 1.p.52-59. <
9. VAANDRAGER,M.-WITT ,W. 19.64: Ein Bericht vom II. Champignontag in Dänemark. Der Cnampignon. No 35. P 11-13.
327901 •
-
OO
-
Aktuelle Fragen im Zusammenhang mit dem Grundmaterials der Champignonzucht. Die Problemen des Grundmaterials .für Champignonanbau in Ungarn verteilen sich in zwei Themenkreise: 1. Das Problem des Mist-Ersatzes, aus Mangel an geeignetem pferdemist, 2. Die Verbesserung der Mistfermentations Methode um dadurch eine Ertragsteigerung zu erreichen. Der Ersatz des Pferdemistes ist .mit sogenannten "synthetischem Kompost" möglich, aber zwischen unseren Verhältnissen ist viel mehr zweckmässig und billiger 30-50 % Pferdemist und dazu 50-70 % verschiedene Pflanzenabfälle und Hühnerdung zu verwenden. Aus- diesem Grund hat der Autor mit Maisstroh und Maiskolben, die in Ungarn billig und in grosser Menge zur Verfügung stehen, Versuche eingestellt. 50 % Pferdemist+ + 20 % Maiskolben + 20 % Weizenstroh + 10 % Hühnerdung, und 50 % Pferdemist + 50 % Maisstroh haben bald so grosse Erträge gebracht, wie der gute Pferdemist. Die Mistfermentation ist im ganzen Lande vom 1956 mit HELTAY's 16 tägiger "aerob" Kompostierungsmethod durchgeführt. Diese Method hat die Erträge gegen die alte 28 tägige Methode beinahe verdoppelt. Weitere Entwicklung ist durch Mechanisation der Umsetzungen und verschiedene Nährstoff-Zusätzte möglich. In den folgenden berichtet uns der Autor über ihre Versuche mit Stickstoffdünger-Zusätzten.
327901
- 31 Mikológiái Közlemények 1965./3./évf. , l.szám. AZ ÉTKEZÉSI GOMBA JELENTŐSÉGE ÉS KERESKEDELMI SZEREPE EURÓPÁBAN SCHUSTER VIKTOR, Budapest
Az 1964. évben alkalmam volt Dr.LUKÁCS ISTVÁN főmérnökkel szakmai tanulmányutat tenni Bajorországban, ahol bepillantást nyertem több gombafeldolgozó üzem tevékenységébe, és az őket ellenőrző, Münchenben lévő felügyeleti szerv: a "Zentralstelle für Pilzforschung und Pilzverwertung", azaz "Gombakutató és Értékesitő Központ" munkájába is. Ennek a "Központ"-nak tevékenysége elsősorban a gombakonzervek minőségének ellenőrzésére terjed ki, elsősorban a fogyaszthatóság szempontjából. Vele szorosan együttműködik az ottani élelmiszerrendőrség /"Landpolizei"/, amelynek közegei állandóan figyelik és ellenőrzik a kereskedelmi forgalomban lévő készítményeket. A legcsekélyebb hiba esetén mintát vesznek, és felülvizsgálat végett beküldik a Gombakutató Központnak, de ide küldik készítményeik mintáit forgalombahozatal előtt, szakvéleményezés végett a konzervgyárosok is. Ez az intézet . minősiti, osztályozza és ellenőrzi a külföldről importált félkész és kész konzerveket, valamint a száritottgomba-küldeményeket is. A szabvány szerinti osztályozást is ott végzik. Az importőr-nagykereskedők minden árujukat megmintázzák, és minősítést kérnek. Tevékenysége kiterjed a'gombakészitmények fogyasztásának propagálására is. E cél érdekében a szakemberek részére kiallitásokat, tanulmányutakat, előadássorozatokat, tapasztalatcseréket szervez, és azokat anyagilag is 327901 •
- 32 támogatja. Szoros kapcsolatot tart végül aZ' európai élelmi-** szerkódex albizottságával, a különböző hazai és nemzetközi egyesületekkel, szövetségekkel is. Az Intézetet Dr.WERNER BÖTTICHER élelmiszer-vegyészmérnök vezeti, aki kitűnő irányításával nagy szaktekintélyt szerzett a Központnak. Szaktudásával még termesztési kísérleteket is irányit. A Feketeerdőben ugyanis az erdészet által rendelkezésre bocsátott területen termesztési kísérletek folynak vargányával, rókagombával, kucsmagombával és tőkegombával, mert az a kérdés, hogy hogyan lehetne a-gombát ermő test-kép ződést az időjárástól függetleníteni, őket is állandó kísérletekre készteti. A Központ hatásköre egyes kérdésekben Bajorország határain kivülre, tehát az egész szövetségi köztársaság területére is kiterjed, és hogy mennyire szükség van ott egy ilyen irányitó és ellenőrző intézetre, azt a számadatok, táblázatok bizonyítják. Dr. BÖTTICHER és Dr. KÖHN ugyanis a statisztikai hivatal adatai alapján kiértékelték a gombának mint élelmiszernek jelentőségét a német kereskedelemben. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió után a legtöbb gombát fogyasztó ország ma az NSZK,, mert 1963-ban a nem lebecsülendő saját gombatermésén felül 67 millió márkáért importáltak' külföldről gombát vagy gombakészitményeket saját fogyasztásra. Statisztikai táb' lázataik ezért nemcsak az ottani gombafogyasztás évenkénti emelkedését és az árak alakulását mutatják az utóbbi 5 évben, hanem abból képet kapunk az összes gombát exportáló ország rangsorolására, az európai gombakereskedelmi viszonyokra, az adatokból tehát következtetéseket vonhatunk le a magunk javára .is. /A számadataik közzétételéhez Dr.BÖTTICHER hozzájárult./ 327901 •
- 33 •'" Az I.az. táblázat /38.old./ a fris.a állapotban - tehát hütővagqnokban, vagy repülőgépen - szállitott nyers erdeigombák bevitelét matatja, 1959-től 1963-ig, a mennyiség évenkénti növekedésevei. Láthatjuk, hogy 1962-ben a bevitel már majdnem a háromszorosa az -1959. évinek, viszont 1963-ban a nyersgomba bevitel erősen csökkent,- bár az átlagár emelkedett. En• nek főóka a rendkívül gyenge rókagomba-termés volt, továbbá a Taiwan szigetén termesztett csiperkegomba jelentős előretörése az európai piacokon. A nyers erdeigombákat exportáló államok rangsorolását a II. táblazat mutatja. /38. old.//Aromagombák alatt a nagy mennyiségben termő különféle erdeigombákat, pereszkéket, galambgombákat, tinóru-fajokat, tölcsérgombákat, tejelőgombákat stb. kell érteni./ A III. táblázaton /38.old./ a termesztett csiperke importmennyiségeit látjuk nyers állapotban. Ez az áru főleg konzervipari feldolgozásra kerül. Az évenkénti fejlődés itt is fennáll, s•bár az importált mennyiségek állandóan emelkedtek, az átlagárak hullámzása figyelhető meg. A nyers termesztett csiperkét exportáló államok rangsora a IV.táblázatban található. /40.old./ Az V. táblázat /39«old./ az előtartósitott,sóslében importált hordós áru mennyiségének fejlődését mutatja. A fogyasztás évenkénti emelkedése az előtartósitott gombánál is megvan, az átlagár azonban I960 óta a kevesebb rókagomba és több aromagomba bevitele következtében állandóan csökken. Az exportáló országok rangsorolásában /VI.táblázat 39.old./ már a magas egységárakból is megállapítható, hogy Hollandia, Svájc, Franciaország, Spanyolország és Taiwan termesztett csiperkét szállitott elptartósitva. Az erdei gombákat expor3279ol
- 34 táló államok közül Magyarország érte el a legmagasabb egységárat jó minőségű rókagombájával, mig a legolcsóbb árut Bulgária exportálta. A VII.táblázat-/40.old./ meglepő adatai szerint a termesztett csiperke dobozolt konzervek bevitele 1959 óta - jelentős árcsökkenés mellett - majdnem megtízszereződött. 1963-ban már tizenhét és fél millió kg csiperke-konzervet importáltak, és ebből csak 37 ezer kg-ot exportáltak, tehát ez a hatalmas mennyiség belföldi fogyasztásra került. Ennek a nagyarányú import-növekedésnek érdekes és megfontolandó magyarázata: a Taiwan-i csiperketermelés és. konzervipar óriási fejlődése és előretörése. /VIII.táblázat, 40.old./ A taiwani csiperke 5 évvel ezelőtt még jóformán ismeretlen volt az európai piacon, s ma már utolérhetetlen hegemóniát vivott ki magának, mennyiségileg és árban is, a legveszélyesebb konkurenciát jelentve az eddigi csiperketermelő államoknak. Franciaország már kénytelen volt határait védővamokkal lezárni a taiwani dömping elől. A Német Szövetségi Köztársaság azonban nem kivánta védővámokkal csökkenteni a bevitelt, azt vélve, hogy a nagyarányú dömping egészséges hatással lesz a belföldi konzervipar árainak fékentartására. A csiperketermesztésben Taiwan óriási előretörése mutatja, hogy 1962-ben 56,6 1963-ban már 80 % exportot bonyolított le, ismételt árcsökkenés mellett. Franciaország és Hollandia összevont exportja 1962-ben 30 % volt, de egy evre rá már 18 %-ra csökkent. Igen érdekes 3 ázsiai ország egymás közötti küzdelme is a piaci hegemóniáért. Az olcsó ázsiai munkabért Taiwan tudta a legjobban kihasználni, ahol egy felnőtt munkás napi keresete alig éri el a 12-15 forintot. Ennek következtében a taiwani csiperkekonzerv-export 110 %-kal nőtt meg. Ez327901 •
- 35 zel szemben Japán és a Kinai Népköztársaság exportja 1962ben érte el a legmagasabb csúcsot, és 1963-ban a kinai export egy tizedére, a japán export egynegyedére esett vissza. A IX.táblázat szerint az erdeigomba kész konzervek importja 1960-tól 1963-ig közel 50 %-kal csökkent, meglehetősen nagy áringadozás mellett. Ennek nagy része is rókagomba konzerv, s elsősorban Lengyelország és Ausztria voltak a főszállitók. A X. táblázaton /41.old./ a száritott gomba bevitelének ingadozását láthatjuk, sőt némi csökkenését is. Az 1963. évi import a késői őszi termés miatt részben 1964-re tolódott el, s a folytonos áremelkedés megállt. A statisztika itt sajnos nem részletezi az országonkénti rangsorolást, s csak annyit állapított meg, hogy az importált szaritottgomba 75 %-át a szocialista államok szállították. Dr.BÖTTICHER a sokévi átlag alapján mégis rangsorolta a gombaszáritással és exporttal foglalkozó országokat. /XI.táblázat, 41.old./ E szerint első helyen áll Japán, 3 és fél millió kg száritott siitake /Cortinellus siitake/ gombával. Az egyéb gombák közül a délamerikai Chile főleg barna gyürlistinorut /Boletus luteus/, mig Argentina többféle erdeigombát szárit. Olaszország és Franciaország főleg az apró csiperkék szaritasával foglalkozik. A -nagyobbrészt száritott vargányát termelő országok között a rangsorolás a következő: Szovjetunió• Jugoszlávia Lengyelország Csehszlovákia
icb. »1 »1 11
Románia NSZK Ausztria Bulgária 3279ol
2 millió kg 500 ezer kg ti • 100 tt 100
it
ti
11
100
ti it it
• 100 50
tt 11 tt
11 tt ti
30
11
tt
- 3b Összesítve az összes ismertetett számadatokat, az NSZK-ban, 1963-ban, az összes import erdei gombákból - nyersen, sóslében, konzervdobözban és száritva - 22,436.000, termesztett csiperkéből nyersen és konzprvdobozban 44,667.000 márka volt. A saját termésű nyersgomba értékesítése 33,750.000 márka, a saját termésű száritmányok értéke 1,500.000 márka értéket képviselt. összesen tehát 102,553.000 márka értékű gomba került a kereskedelmi forgalomba, nem számitva a hazai konzervipar által feldolgozott belföldön felvásárolt vadontermő gombát, amiről nincsenek pontos számadatok. A gombaexport ugyanekkor csupán 2 millió márka értékű volt, a lakosság ezek szerint több mint 100 millió márka értékű gombát fogyasztott, azaz az egyévi, egy főre eső átlagérték 2 márka. \ Térjünk vissza most az európai úgynevezett "gombás országok" általános rangsorolására. Az exportáló országok közül első helyen áll Lengyelország, ahol a begyűjtés, feldolgozás és értékesítés - a mi szervezeti felépitettségünkhöz hasonlóan az erdészet érdekeltségébe tartozik. A választékbővítés szem előtt tartásával -mind több és több gombafajt gyűjtenek be és dolgoznak fel exportra, de ugyanakkor gondoskodnak a belföldi szükséglet kielégítéséről is. A kitűnő külkereskedelmi és szakmai együttmükö'dések kiépítése révén erősen előretörtek a külföldi piacokon. Részt vesznek minden jelentős nemzetközi i vásáron és szakembereik kitűnő értékesítési propagandát fejtariak ki külföldi vevőik között. A második helyre nagymennyiségű száritott gombájával feltört már Jugoszlávia. Konzerviparát most kezdi fejleszteni és nemsokára találkozni fogunk jugoszláv gombakonzervekkel is. A harmadik helyen megosztoznak Ausztria, Csehszlovákia, az
327901
- 37 NSZK és Magyarország', előbbiek konzerviparuk révén, mi pedig i jó minőségű száritott gombaexportunk révén. A negyedik helyet Románia és Bulgária foglalják el, s ezek „ az országok az utóbbi években erősen fejlődőben vannak. Befejezésül szeretném javasolni, hogy meritsünk tanulságokat a számadatokból. Ma már sokan belátják ugyan,hogy értékes milliókat jelent a kevés beruházást igénylő erdeigombák felhasználásának és feldolgozásának mielőbbi fokozása, gombakonzerv-gyártásunk azonban nagyon elmaradott. Feltétlenül szükségünk van pedig a belföldi piacon is gombakonzervekre, gombasalátákra, marinált gombára, kivonatra, levesporokra, még akkor is, ha erre a célra csak aromagombákat dolgoznánk fel. Külföldön az a vélemény, hogy minden erdei gombát el lehet adni, csak megfelelően kell feldolgozni és Ízlésesen csomagolni. Ebből pedig mi is tanulhatunk: "jól képzett szakemberek által készitett Ízléses csomagolású, jó minőségű árura törekedni", ez lebegjen mindig szemünk előtt, s akkor nem kell tartani attól,hogy a gombakészitményeink nem találnak vevőre. A külkereskedelemben azonban másképpen alakult az értékesítés vonala. A taiwani erős konkurencia miatt az aromagombák exportja mindinkább csökken, ezeket tehát éppen ezért is a belföldi piacon kell értékesíteni. Exportra csak a rókagomba meg a száritott vargánya számithat. De hogy állandó és biztos piacunk legyen, a minőség erős javitására kell törekednünk .
327901
I.táblázat /Tabelle I./ Nyers erdeigomba import, konzervipari feldolgozásra Import von rohen Waldpilzen f.die Konservenindustrie év Jahr
összsuly/kg Gewicht/Kg
átlagár/kg Durchschnitt Preis
összérték/DM Gesamtwert DM
1959 I960 1961 1962
1.865. 100 2.854.300 3 . 6 8 6 . 100 5.251. 300 3.518. 000
2,73 3,01 3,21 ' • 3,15 3,41 /aroma/ 3,85 /rókagomba/
5 .091 .700 8 .951 .400 11 .832 .400 16 .541 .600 12 .769 .000
1963
kg kg kg kg kg
II.táblázat /Tabelle II./ Nyers erdei gombát exportáló országok. Liste d.Exportlander v.rohen Waldpilzen 'átlagár kg/DM Durchschnittpreis 59% 1. Lengyelország polen 2. Ausztria 30% Österreich 3. Jugoszlávia jugoslavien 4. Hollandia Holland 5* Olaszország Italien 6. Csehszlovákia Ts checho slovakei 7. Svájc Schweiz
róka és aromagomba Pfifferling,Aroma. it ti
3,29
vargánya Steinpilz vegyes verschiedene tf
2,41
2,88
1,85 2,69
róka és vargánya 2,64 Pfifferl.u.Steinpilze róka és vegyes 3,01 Pfifferl.u.verschiedene
III.táblázat /Tabelle III./ Nyers termesztett csiperke importimport v. rohen Zucht-CJaampignons ev Jahr
összsuly/kg átlagár /kg Gewicht Durchschnittpreiá
198.000 1959 I960 198.000 1961 301.100 1962 945.900 1963 1.157.000 3279ol
kg kg kg kg kg
2,54 3,18 2,68 • 2,78 2,54
összérték /DM Gesamtwert 502.920 629.640 806.948 2.629.602 2.943.000
- 3.9 IV.táblázat /Tabelle IV./ Nyers termesztett csiperkét exportáló országok Liste d.Exportländer v.rohen Zucht-Champignons
1. Hollandia Holland 2. Dánia Dänemark 3. Franciaország Frankreich 4. Belgium Belgien stb.
átlagár kg/DM Durchs chnittpr. 2,88
70 % 18 %
2,24 2,89 3,06
V.táblázat /Tabelle V./ Sóslében előtartósitott gomba import/hordós áru/ Import von Waldpilzén in Salzlake /in Fässern/ összsuly/kg Gewicht/Kg
ev Jahr
358.900 481.400 909.100 1.077.200 1.100.000
1959 I960 1961 1962 1963
kg kg kg kg kg
átlagár/kg Durchsnittpr./Kg 2,95 3,99 3,10 3,00 ' 2,55
összérték/DM Gesamtwert/DM 1.058.800 1.920.800 2.818.200 3.231.600 2.809.000
VI.táblázat /Tabelle VI./ Sóslében előtartósitott gombát exportáló országok Liste der Exportländer vor Pilzen in Salzlake átlagár kg/DM Durchschnittpreis ~ 2,78
1. Lengyelorsz. Polen 70% rókag.és aroma Pfifferl. , Aroma 2. Hollandia Holland 10% term.csiperke Champignon 3. Bulgária Bulgarien 9% róka és aroma Pfifferl.»Aroma 4. Svájc Schweiz 4% term.csiperke Champignon 5. Ausztria Österreich 2% róka és aroma Pfifferl.,Aroma 6. Románia 2% róka, varganya, aroma Rumänien pfiff.Steinp.,Aroma 7. Jugoszlávia 2% róka,vargánya,aroma Jugoslávien pfiff.Steinp.,Aroma 8. Francaiao.Frankreich term.csiperke Champignon 9. Spanyolorsz. Spanien term.csiperke'Champignon 10. Taiwan term.csiperke Champignon 11. Magyarorsz. Ungarn rókagomba Pfifferling 327901
4,05 1,96 4,41 3,87 3,60 3,17 4,51 4,24 2,91 4,04
- 40 VII.táblázat /Tabelle VII./ Termesztett csiperkegomba import /konzervdobozokban/ Import v.gézücht. Champignons /Nasskonzerven/ sterilisiert átlagár/kg összsuly/kg összérték/DM ev Durchschnittpr. Jahr Gesamtwert/DM Gewicht/Kg 1.858.700 3.439.000 5.235.400 11.662.400 i7.526.OOO
1959 I960 1961 1962 1963
kg kg kg kg kg
2,79 3 ,02 2,78 2,60 2,38
5.185.800 10.385.800 14.554.400 30.322.200 41.924.000
VIII. táblázat /Tabelle VIII./ Termesztett csiperke konzervet exportáló országok Exportländer v.gezücht.sterilisierte Champignons/Nasskons./ 1. 2. 3. 4. 5.
Taiwan 80 % Franciaország 18 % Japán Hollandia Kinai Népk. /Volks rep.China/ 0 . 1 %
átlagár kg/DM 2,27 2,45 2,30
Ázsiai országok csiperkekonzerv exportjának alakulása Entwicklung des Pilzexportes d. Asiatischen Länder 1962 1963 I960 1961 Kinai Népköztársaság 2,4 t 3t 207,5 t 20 t Japán 25ö,8 t 682 t 1200 t 388 t Taiwan 62,2 t 1497 t •6607 t 14102 t IX. táblázat /Tabelle IX./ Erdeigomba konzerv import /róka és aromagombák/ Import von Waldpi lzen in Blechdosen ./Pfifferlinge u. Aromapilze/ év Jahr
összsuly/kg Gewicht/Kg
I960 1961 1962 1963
348.000 34.3.000 308.000 229.000
32790.1
kg kg kg kg
átlagár/kg Durchschnittpr. 3,47 4,09 2,68 3,50
összérték/DM Gesamtwert/DM 1.207.600 1.402.890 825.400 Ö02.000
- 41 X.táblázat /Tabelle X./ Száritottgomba import Iffiport Von Tröckenpilzen
év Jahr
összsuly/kg Gewicht/Kg
1959 I960 1961 1962 1963
211.300 278.000 209-800 344.000 312.000
kg kg kg kg kg
átlagár/kg Durchschnittpr. 10,74 12,63 20,26 24,40 19,40
összérték/DM Gesamtwert/DM 2.269.300 3.511.100 4.250.500 8.393.600 6.056.000
ebből /davon/ 210.000 kg vargánya /Steinpilz/ és /und/ 102.000 kg aromagomba /versch. Aromapilze/
23.- DM 12.- DM
XI.táblázat /Tabelle XI./ Gombaszáritással foglalkozó országok rangsorolása több évi átlag alapjan Dr.BOTTICHER szerint Aufstellung der Exportländer f.Trockenpilze, nach BÖTTICHER szárm.mennyiség: Quantum getr.: 1. Japán 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Szovjetunió Jugoszlávia Olaszország Lengyelország Franciaország Chile
3. 500.000 kg 2. 000.000 500.000 250.000 200.000 150.000 150.000
kg kg kg kg kg kg
főleg siitake gomba haupts.Shiitake vargánya és aromag. ti ti " és term.csip. " és aromag. term.csip.és szarvasg. főleg barnagyürüstinóru haupts. Butterpilz varganya és aromag. it it _ tt vargánya és " tt tt ti tt ti tt
Magyarország 100.000 kg Csehszlovákia 100.000 kg Argentina 100.000 kg Románia 100.000 kg NSZK /DBR/ 100.000 kg Ausztria 50.000 kg Bulgária 30.000 kg Fenti mennyiségek a mindenkori termés szerint csökkennek, vagy emelkednek. Obige Quantitäten erhöhen sich oder sinken, je nach der Ernte. Vargánya = Steinpilz, aromagomba = verschiedene Pilze 6. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
3279ol
- 42 Die wirtschaftliche Bedeutung der essbaren Pilze in Europa /Kurze Zusammenfassung des Vortrages an der Tagung in Keszthely 1964./ Im Jahre 1964 war mir die Möglichkeit gegeben mit Hernn Dipl. Forstingenieur Dr.ST. LIKACS eine Studienreise in Bayern zu machen, wo wir in einigen Betrieben die Aufarbeitung der Pilze studieren und gleichzeitig einen sehr wertvollen Erfahrungsaustausch mit Herrn Dr. W.BÖTTICHER, Leiter der Zentralstelle für Pilzfcrschung und Pilzverwertung in München verwirklichen konnten. Bei dieser Gelegenheit war es uns möglich, an Hand der statistischen Angaben in die Wirtschaftsbedeutung der essbaren Pilze Einblick zu nehmen. Vorstehende Tabellen zeigen uns die grosse Entwicklung der Einfuhr in die Bundesrepublik in den letzten fünf Jahren. Tab.l. /S.38./ zeigt uns den Import von frischen Wald-Pilzen, die II.Tab. dagegen die Reihenfolge der Exportländer. Die "Entwicklung der Einfuhr von frischen Zucht-Champignons und die Bedeutung der Exportländer zeigen uns die Tab.III. und IV. Die Ein! uhr von Waldpilze in Salzlake ersehen wir an der Tab.V. /S.39./, die Exportländer an der Tab.VI. Eine grosse Überraschung ersehen wir an der Tab.VII. und VIII. /S.4Q./. Die Einfuhr der gezüchteten Champignons-Konserven steigt von Jahr zu Jahr. Im Jahre 1959 wurden nämlich nur 185 Tonnen in das BR. eingeführt, 5 Jahre später,also im Jahre 1963, schon fast das zehnfacne Quantum. Eine Erklärung der steigenden Quantitäten ist mit der fast unglaublicher Entwicklung der Champignon-Züchtung im.Taiwan /Insel Formosa/ zu erklären. Vor 5 Jahren war der Export ganz bedeutungslos und heutzutage liefert Taiwan Fantastische Mengen in sehr guter Qualität, zu ganz niedrigen Preisen. Die Konservenindustrie in T a i w a n ist 327901 •
-
43
-
heute schon die grösste Konkurrenz der Vereinigten Staaten, dann für Holland, Dänemark, träniereicn und Deutschland. Bs ist sehr interessant den grossen wirtschaftlichen Kampf zwischen den asiatischen Ländern zu beobachten. Im Jahre I960 stand noch Japan an erster Stelle mit 259 Tonnen Export, und Taiwan nur mit 62 Tonnen an zweiter Stelle. Vier Jahre später ist der Export von Taiwan auf 14.102 Tonnen gestiegen. Es ist ganz selbstverständlich, dass mit der starken Entwicklung der Einfuhr von Champignons-Konserven gleichzeitig mit einem Rückgang der Einfuhr anderer Waldpi1z-Konserven zu rechnen ist /Tab.IX. ,S.40./. Ein Kapitel für sich ist die Einfuhr der Trockenpilze /Tab.X.,S.41./. Die Quantitäten und die Preise waren von 1959 bis zum Jahre 1962 im Steigen. Im Jahre 1963 ist die Einfuhr et^/as gesunken. Die statistische Augaue^ ^er Lieferländer fehlen uns ganz. Man konnte nur soviel erfahren, dass 75% der importierten Trockenpilze aus der sozialistischen Länder stammen. An den restlichen 25% beteiligen sich 6 Europäische und Übersee-Länder. BÖTTICHER hat aber selbst eine Statistik der Exportländer aufgestellt /Tab.XI./ und an Hand dieser die wirtschaftliche Bedeutung der essbaren Trockenpilzen leicht auszurechnen ist. Nach die Gesammtimportzahlen wurden im Jahre 1963 insgesammt für 102 Millionen DM. in das BR.Pilze eingeführt und verbraucht.
Bemerkung: Falls jemand für den ganzen Text des Vortrages Interesse hat, so wird es vom Autor auf Wunsch in deutscher Spräche zugesendet. 327901
- 44 -
A III.EURÓPAI MIKOLÓGIÁI KONGRESSZUS SKÓCIÁBAN, 1963-BAN Kivonatos közlemény a szerzőnek a "Biologische Rundschau", 1964./2/évf . , l.sz. 48-50.oldalán megjelent ismertetéséből. KOT-LAB A, P. Pruhonice - Praha /CSSR/ i
Az I. Európai Mikológiái Kongresszust /1956 szeptember I522/ Belgiumban, és a II. Kongresszust /I96O augusztus 28szeptember 11/ 9. ÖSSR-ben, követte 1963-ban /szeptember 1-13/ a III. Kongresszus, amelyet Skóciában tartottak. Ezen a különböző európai országokból 213 mikológus vett részt. : . ' 1 • A kongresszus megszervezése igen jó volt, amelyért köszönet illeti az Organizációs Bizottságot, és annak vezetőit, Dr.J. G.MANNERS, Dr.S.A.HUTCHINSON és Dr._G.GwELLIOT mikológusokat, akik mindent megtettek, hogy a résztvevők jól dolgozhassanak és Skóciában ugy érezzék magukat, mint otthon. Külön ki kell emelnünk, hogy a kongresszus egész légköre igen baráti, konvenciómentes és szivélyes volt.
A kongresszust a Glasgow-i Egyetemen tartották. Itt a résztvevők számára a hallgatótermen kivül egy kb. 60 személy befogadóképességű, mikroszkóppal és irodalommal felszerelt, nagy laboratórium is rendelkezésre állt, valamint egy külön helyiség a kongresszus tartama alatt gyűjtött gombák kiállítása számára. A kongresszus szeptember 1,-én nyilt meg. Elnökévé az ismert holland mikológust, Dr.M.A. DONK-ot, helyettesekké Dr.M.LE 327901
- 4b •
'
GAL asszonyt és Dr,J. RAMSBOTTOM-ot, titkárokká pedig Dr.J. G.MANNERS-t és asszisztenseit: P.K.C.AUSTWICK-ot és Dr.N. MONTGOMERY kisasszonyt választották meg. Szeptember 3.-át előadásokra és vitákra /diszkussziókra/ fordították. Délelőtt symposiumot tartottak a Gasteromycetesről /amelyen a következő referátumok hangzottak el: F.E. ECKBLAD: Néhány Gasteromycetes elterjedése Skandináviában; D.M.DRING: Gasteromyoetes-problémak Nyugat-Afrikában; M. L\NGE és H.DISSING: A Geastrum genusz taxonómiai problémái; Z.MOPAVEC: ökológiai tanulmányok a Gasteromycetesről/. Délután főként taxonómiai előadások hangzottak el /M.P.CHRISTIANSEN: "Resupinatus" gombák gyűjtése és meghatározása; M. A.DONK: A Cyphellaceae család átértékelése; M. LE GAL: A Dyscomycétes egyes ismertetőbélyegeinek taxonómiai értékelése; R.L. STEYAERT: A Ganoderma genuszra vonatkozó általános megfontolások, külön tekintettel az európai fajokra; &0TLABA és Z.PuuZAR: A Homobasidiomycetes spóráinak és más termőtestelemeinek anilinkékkel való megfestése és ezek jelentőr sége a taxonómia számára/. Este jelentést adtak az.Európában kiválasztott 100 nagygombafaj térképezésének állásáról. M. LANGE áttekintést adott az egész akcióról és beszámolt két faj térképezésének ideiglenes eredményeiről. F.KOTLABA a szocialista országokban történő térképezésről beszélt, D.M. HENDERSON pedig az Angliában folyó térképezés állásáról. A többi napokon kirándulásokat rendeztek: szeptember 1.-én a Glasgow melletti Douglawton Estate-be; szeptember 2.-án az ismert Loch Lomond melletti Rossdhu-ba és Luss-ba /mindkét területnek parkszerű növényzete van/; szeptember 4.-én Közép-Skócia hegyeiben a Loch Rannoch-on lévő természetes 327901
- 25 fenyőerdőbe. Szeptember 5« ~én 3 exkurzió közül lehetett választani. /A szerző a Glasgow melletti régi, természetes tölgyerdőt: a Gadzow Park-ot kereste fel./ Szeptember 6.-án egyik legérdekesebb kirándulás volt a Skócia nyugati tengerpartján lévő ismert Holy Loch öböl közelében fekvő Ben More Estate parkszerű részbe. Szeptember 7.-én tartották a záróülést, amelyen többek között azt is közölték, hogy a legközelebbi kongresszus 1966-ban Lengyelországban, vagy esetleg Dániában lesz. A tulajdonképpeni kongresszus utan a legtöbb mikológus még nagyobb kirándulásokon is részt vehetett Észak-Skóciában és a környező szigeteken. A brit mikológusok tudatosan rendezték a kongresszust Skóciában, mivel Skócia Írország mellett Nagybritannia mikológiailag leggazdagabb területe; azonkívül Skócia vegetációja Angliáétól igen eltérő,.különösen a kontinentálisabb hatás alatt lévő részében. Meglepő, hogy olyan gombafajok egész sora hiányzik, vagy nagyon ritka itt, amelyek Közép-Európában gyakoriak, mint pl.: Schizophyllum commune, Fomitopsls pinicola, Climacocystis borealis, Hymenochaete rubiginosa, Phellinus robustus, ph. contiguus. Másrészről viszonylag gyakran találtak olyan fajokat, amelyek Közép-Európában igen ritkák, mint pl. a Hygrophorus lacmus, pleurotus porrigens, Russula claroflava, Qmphalina luteovitellina és 0. luteolilacina. A kongresszus sok szempontból tanulságos és hasznos volt, és ezért a sikerért valamennyi résztvevő hálával tartozik a brit mikológus oknak. Várható, hogy a következő, kongresszus sem fog elmaradni 3 elődje mögött, és remélhető, hogy ott majd több mikológus fog résztvermi 'a szocialista országokból is, akiknek jelenlétét Skóciában nagyon hiányolták. 3279ol
- 47 -
VIZSGÁLATOK
A GOMBÁK TERMŐTESTKÉPZÉSÉNEK EGYES KÖRÜLMÉNYEIRE >
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BOLETUS EDULIS
ALAKKÖRÉRE
/Mélyebb talajrétegek hőmérsékletének alakulása/ - Kivonaros közlemény a szerzőnek a "Botanieseszkij Zsurnal" , Moszkva-Leningrád, 1964 /49/évf.1620-1624. oldalán megjelent dolgozatából. + Dr. NÁNAY E., Budapest
Azok a megfigyelések, amelyek során megállapítható volt, hogy az R-tényező optimális jelentkezése esetén sem jelennek meg a nagyobb termőtestü Boletus- és egyéb gombafajok, arra engednék következtetni, hogy ezen fajok micéliumtelepei a talaj mélyebb rétegeiben helyezkednek el. Miután a mélyebb talajrétegekuen lezajló micéliumnövekedés - az ott uralkodó általában megfelelő nedvességviszonyok között - elsősorban a talajhőmérséklet függvénye, !a vizsgálatok tárgyát - ezért az altalaj hőmérsékletének alakulása képezte. A szerző 1956-1961 között rendszeres talajhőmérséklet-méréseket végzett /2792 mérés/. A mérések alapján az alábbi megállapítások tehetők: 1. 50 cm mélységben a hőmérséklet március és szeptember hónapok között 1-11 C° között ingadozott. 2. Miután ismeretes, hogy a gombafajok micéliuma 5 0° körül még nagyon vontatottan növekszik, igy a mélyebb talajrétegekben elhelyezkedő micélium növekedése azokban az időszakokban jelentős, amikor a talajhőmérséklet ott 8-11 C° 327901
- 48 körül vari. Ez a tény látszik magyarázatot 'adni számos, eddig kellően meg nem magyarázható észlelésre, igy pl. arra, hogy miért jelent meg 1959-ben nagyobb csapadékmennyiség mellett jóval később a Boletus edulis, és ugyanakkor kisebb mennyiségben, mint 1960-ban /1959-ben 50 cm mélységben a talajhőmérséklet májusban 5*2-5,9 C°, junius első felében 7»2 C°, junius második felében 8,2 C° , ugyanakkor 1960-ban az értékek magasabbak; májusban 6-8, junius első felében 8, második felében 8,5 C° volt./. Mindezeket egybevetve megállapítható, hogy azon fajok esetében, amelyek micéliuma a felszini talajrétegekben helyezkedik el, a szokványos értelemben meghatározott R-faktor értéke jellemzi a legjobban a termés mennyiségi viszonyait. Azon fajok esetében viszont - igy a Boletus edulis alakkör tagjai esetében is - amelyek micéliuma nagyrészt vagy jelentős részben a mélyebb talajrétegekben van, figyelembe veendő természetszerűleg a mélyebb talajrétegek hőmérsékletének alakulasa is. Az optimális R-tényező érték esetén a micélium fejlődése a mélyebb talajrétegekben is meggyorsul, de a kellő mértékű növekedés eléréséig, a termőtestkezdeményeknek a talaj felszinén vagy a felszin alatt történő megalakulásáig hosszabb idő szükséges. Ez megmagyarázza a termes késedelmes megjelenését: végleges elmaradását viszont ezen felső talajréteg időközben való alkalmatlanná válása okozhatja.
3279ol
_ 49 -
; -f : TAPOLCSANYI KAROLY !
Érzékeny veszteség érte a magyar mikológusokat 1964 őszén TAPOLCSÁNYI KÁROLY gombaszakértő halálával. Személyével olyan férfi távozott el körünkből, akire mindenkor feltekinthettünk, és akit a fiatalabb generáció példaképül állithat mindenkor maga elé. Bár tudtuk, hogy hosszas betegségéből nem tér vissza Íróasztalához, mégis megrendülten álltuk körül sírját 1964. szeptember 22.-én. Mindannyiunk "Károly bácsi"-ja Kistapolcsány felvidéki községben született 1890-ben. Középiskoláit Léván és Esztergomban végezte el kitüntetéssel, majd Bécsbe került a Pázmáneumba, mert a theológia tudományának akarta szentelni életét. De a Sors közbeszólt, mert hiába tanulta nagy szorgalommal a keleti nyelveket, hiába volt már perfekt a héber, görög s latin nyelvekben, irt és beszélt szlovákul, csehül, a tudomány nem mentette fel őt az első világháború szenvedéseitől, amelyben végig részt vett, előbb á szerb, majd az olasz fronton. A vesztett háború utáni nehéz években latint és keleti nyelveket tanitott. Szociális beállitottsaga miatt a II. világháború alatt hosszabb időt töltött el német fogságban. Kiszabadulása után gyönyörű eredményeket ért el a gombatermesztés terén saját pincéjében, amelyet tudományos alapozottsággal vezetett. Minden igyekezetével azon volt, hogy az akkori világversenyben előkelő helyet elfoglaló magyar termesztők eredményeit még jobban fokozza. Fáradt szervezete azonban nem birta mér ezt a nagy munkát, s ezért pincéjét teljes felszereléssel átadta' az állami vállalatnak, ahol ő is elhelyezést nyert. Később S Z Í V Ó S akaraterővel megszerezte a gombaszakértői oklevelet és ettől kezdve a mikológiái tudománynak szentelte életét. Bár eredeti élethivatása, tanári- működése nem volt szoros összefüggésben a mikológiával, mégis már gyermekkorában kapcsolatba került a gombákkalAmint ő maga mesélte, kisdiák korában a nyári szünidőben, a Tapolcsány körüli erdőkben rendszeresen gyűjtött gombát, amelyet azután megszárított és a nyár végén értékesített. A kapott pénzből fedezte az évi tandiját és szerezte be iskolaszereit. Gombaszakértől minőségében elévülhetetlen érdemeket szerzett az egész országra kiterjedő gombabegyüjtés megszerve3279ol
- 50 zésében. Szervezőmunkáját dicséri a Dunántul északi részén a gombabegyüjtés megindítása. Az ő fáradhatatlan adatgyűjtő munkájának köszönhető, hogy az ország területéről a legfontosabb 25 ehető gomba termőhelyeit és előfordulási viszonyait ismerjük. A nyers és szárított gomba minőségellenőrző módszereit is javarészt ő dolgozta ki. Jól ismerte a gombafeldolgozási eljárásokat, igy az üzemi munka minden területén hasznosíthatta képességeit. Kitűnő oktató volt. Mint a Gombaszakoktatási Bizottság előadói karának lelkes- tagja, számos tanfolyamon tanította a gombaismeretet. Az alapfokú gimbaismertető tanfolyamok tananyagát javarészt ő dolgozta ki. Ezen tanfolyamok előadójaként oktatói keze alól számos szakember került ki az ország minden részében. Ezen felül számos nagysikerű ismeretterjesztő előadást is tartott a társadalmi egyesületek rendezésében. A világ mikológiái szakirodalmának kiváló ismerője volt. Széleskörű nyelvtudásával igen sok értékes szakcikket forditott magyar nyelvre, és tett hozzáférhetővé a magyar gombászok számára. Hosszú ideig ..vezetőségi tagja volt a magyar gombászokat öszszefogó Természettudományi Ismeretterjesztő Társaság Gombászati Szakkörének, és tagja volt az Orsz.Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztályának is. Rendkivüli képzettséggel, gazdag tapasztalatokkal és higgadt életbölcsességgel rendelkezett. Munkáját mindig a legnagyobb alapossággal és körültekintéssel, fáradtságot nem ismerve végezte; kötelességtudásban pedig utolérhetetlen volt. Tudását készséggel, sőt örömmel adta át mindenkinek; meg nem szűnt tanitani! Kritikáiban mértéktartó, fellépésében komoly és tiszteletetkeltő, mindamellett szeretetreméltó, derűs és jókedélyü volt. Szellemi frisseségét mindvégig megőrizte. 1 TAPOLOSÁHYI KÁROLYBAN kristályos jellemű igaz embert vesztettünk el. Ezért becsülték és szerették őt olyan sokan, ezért is jött küldöttség szülőfalujából azzal az óhajjal, hogy hamvai ott legyenek eltemetve Kistapolcsányban, ahová ő is mindig visszavágyott. Ezért köszönik neki a magyar mikológusok, és nem felejtik el, amit a magyar mikológia fejlődéséért, tett.
327901 •
Dr. NÁNAY ERNŐ i
1964 őszén elhunyt a magyar mikológusok egyik jelentős tagja, Dr. NÁNAY ERNŐ gombaszakértő. Munkássága 1952-től I96Óig főleg a magyarországi vadon termő gombák begyűjtésének és a gombakereskedelemnek megszervezésére, fejlesztésére irányult. Kitűnő szervezőképessége, elméleti és gyakorlati vonatkozásban magasszinvonalu tudása, valamint jó kereskedelmi érzéke révén hosszú ideig az allami gombabegy.üjtés , feldolgozás és értékesités irányitója volt. Eredményekben gazdag működésének főbb pontjai a következőkben foglalhatók össze: kezdeményező szervezőmunkássága nyomán az ország gombatermő vidékein már 1953-ban megindult az állami gombagyüjtés 380 gombagyűjtő állomassal és kb. 30-40 ezer alkalmi gombagyüjtővel. Ennek a gombagyűjtő hálózatnak fokozását, szakképzett személyekkel való bővitését fáradhatatlan gonddal épitette tovább. Évről-évre fokozta a vargánya és rókagomba, valamint egyéb gombafajok száritmányainak begyűjtési és exportértékesítési mennyisegeit, ugyanakkor javitva azok minőségét is. Megszervezte a nyers rókagomba NSZK-ba irányuló közvetlen exportját. -Ennek során évente kb. 1400 q friss, nyers rókagomba került hűtővagonokban'kiszállításra. Kidolgozta az exportra kerülő száritott vargánya minőségi követelményeit is, amelynek alapján később Magyarország kiváló minőségű száritott vargányát exportálhatott külföldre. Megoldotta a keserügomba szárítását.és exportértékesítését is. Működésé idején évi átlagban 600 q száritott vargánya, és 40 q vegyes száritott gomba került exportra. Igen értékes és eredményes munkát fejtett ki a gombakonzerválás terén. Elsősorban kidolgozta a sós gowbaelőtertósitás technológiáját, amelynek alkalmazásaval már az első évben 200 q előtartósitott rókagombát exportálnatott Magyarország, és ez a mennyiség később tovább nőtt. Kidolgozta a száritott vargánya penésztelenitésére irányuló eljárását, amellyel nagy mennyiségű varganyát tett ismét használhatóvá. Uj eljárása alapján megkezdték a gombák mélyhütését is. Számos kísérletezéssel mindig ujabb és ujabb kész gombaétel konzerveket és gombasaláta konzerveket készített, keresve a lehetőséget a gombák ily módon való további értékesítésére is. 327901
- 52 Tagja volt a Gombaszakoktatósi Bizottságnak, közreműködött az alap-, közép- és felsőfokú szakemberek képzésében. Ennek során résztvett a tanfolyamok tematikájának kidolgozásában, és a tanjegyzetek elkészítésében is. Tudományos felkészültségét a mikológia terén állandó önképzéssel fokozta. Kiválóan ismerte a külföldi szakirodalmat és • olyan átlagon felüli rendszertani ismeretekre tett szert, ami a tudományos téren működő'bel- és külföldi hivatásos mikológusokkal egy színvonalra emelte. Ezt a kiváló szaktudását igazolja annak a-több ritka,gombafajnak általa begyűjtött, és az Orsz.Természettudományi Múzeum Növénytárának herbáriumában elhelyezett bizonyitópéldánya, amelyet gyüjtőutjain megtalált, felismert és meghatározott. Nevét és munkásságát országszerte ismerték és a szakkörökben. mindenütt nagyra becsülték. Munkássága példaadó marad a fiatal mikológusok számára, emlékét kegyelettel megőrizzük.
F O T Ó P Á L Y Á Z A T ! A Gombaázakoktatási Bizottság a legfontosabb ehe- " tő és mérgesgombák témakörében fotopályázatot hirdet. pályázni.lehet a gombák természetes lelőhelyén készitett szines és fekete fényképfelvételekkel. Pályázati dijak: szines papirkép /legalább 13x18 cm/, I.dij 1000 Ft, Il.dij 500 Ft, Ill.dij 250 Ft; szines diapozitiv /5*5 Gra/ I-dij 800 Ft, II.d-ij 400 Ft, III.dij 200 Ft; fekete-fehér- fénykép /legalább 13x18 cm/ I.dij 500 Ft, Il.dij 250 Ft, Ill.dij 100 Ft. A Bizottság fenntartja a jogot, hogy a dijat nem nyert' szines és fekete képek közül bármelyiket 40 Ft-os árban megvásárolhassa. A jeligével ellátott, borítékba zárt pályázatok legkésőbb 1965.november hó 15~ig küldendők be a Bizottság címére. /Budapest, II., Keleti Károly utca 24./
327901
M I K O L Ó G I A !
K Ö Z L E M É N Y E K
1965 II. *
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA
M Y K O L O G I S C H E
M I T T E I L U N G E N 1965 II.
LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN, MYKOLOGISCHE SEKTION
Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: dr.Kalmár Zoltán Budapest, V., Szabadság tér 17.
328115/Rné
- 54 -
Készült: a MTESZ sokszorosító üzemében, Budapest, V. , Szabadság tér 17. 328115/Rné
-
T A R T A L O M Oldal: A mikológiái kutatások 20 éve Magyarországon /makroszkopikus gombák/ . LENGYEL GYÖRGY: Gombakárositás a magyarországi feketefenyő állományokban . .oi ü.; SZEMERE LÁSZLÓ: Adatok az uj telepítésű. erdők gombaflórágának kialakulásához Í
57 67 79
. - -'
DR.KALMAR ZOLTÁN: A kalaposgombák uj rendszerezéséről •
85
1
BABOS LORANDNE: Adatok Magyarorszag ritka kalaposgombáinak és pöfetegeinek ismertetéséhez
89
Rövid közlemények és irodalom- ismertetés
92
Nekrológ
97
Szakosztályunk tudományos élete
98
I N H A L T Seite: Zwangig Jahre der mykologischen Forschungen in Ungarn /makroskopische Pilze/
57
LENGYEL,GYÖRGY: Das Triebesterben der Schwarzkiefer /Pinus nigra ssp.austriaca/ in Ungarn . . .
67
SZEMERE,LÁSZLÓ: Angaben zur entwicklung der Pilzflora . neu angepflanzter Wälder
79
DR.KALMÁR,ZOLTÁN: Von der neue Systematisierung und Namenbezeichnung der Agaricales
85
Frau BABOS,MARGIT: Angaben über die seltenen Hut- und Bauchpilz Arten Ungarns
89
Kurze Mitteleilungen und Literatur
92
Nekrolog Wissenschaftliches Leben unserer Mykologischen Sektion . .
97 98
528115/Rné
- 56 C O N T E N T S Page: Twenty
years of mycological research in Hungary /macroscopic mushrooms/
LENGYEL,GYÖRGY:
SZEMERE,LÁSZLÓ:
KALMÁR,ZOLTÁN:
57
Damages provoked by fungi in the Hungarian Black Pine /Pinus nigra ssp. austriaca./ forests . . . .
67
Data regarding the development of the fungus flora in newly planted forests
79
The new systematization and nomenclature of Agaricales
85
Mr s. BABOS, MARGIT": Cent rib ut ion to the description of some species of larger Hungarian fungi
89
Short Notices and Literature
92
Necrology
97
Scientific Life in our Mycological Section
98
328115/Rné
- 57 A mikológiái kutatások 20 éve Magyarországon /A makroszkopikus gombákra vonatkozó kutatások/
A felszabadulás óta hazánkban a mikológiái kutatások igen sokrétűen és nagyarányúan kifejlődtek. Régebben az országban jóformán csak 3 szakintézményben foglalkoztak gombákkal, és e helyeken is többnyire csak egy szakember. Igaz ugyan, hogy a mult évtizedekben és a mult évszázadban is volt mindig egy-egy olyan kiváló magyar mikológus, akinek a neve külföldön is elismert szaktekintély volt* De rajtuk kivül nem igen akadtak, akik a gombákkal tudományos szempontból foglalkoztak volna. Ezzel szemben, ha ma végignézünk szakintézményeink névsorán, vagy a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott kutatási témák felsorolásán, a nagygombákkal kapcsolatban igen sokoldalú, más-más vonatkozásokkal kapcsolatos kutatómunkát találunk. A legtöbb helyen nem is egy, hanem több értékes szakember, kiváló szaktekintély foglalkozik a gombákkal, nem is szólva a számos jól képzett, Mamatőr"-nek ma már nem is nevezhető olyan értékes külső munkatársakról, akik megfigyelő és kisérletező munkásságukat társadalmi munkában, kedvtelésből és ügyszeretetből végzik. Ebben az évben, amikor húszéves eredményeinket minden vonalon érdemes felmérni és ismertetni, a magyar mikológiái kutatások fejlődését és felvirágzását is örömmel tesszük ismertté. A számos intézményben, értékes szakembereink által folytatott eredményes kutatómunka megérdemli, hogy mikológusaink, olvasóink megismerjék, és az eltelt husz év fejlődését ezen a téren is megbecsüljék. Az elmúlt husz év alatt végzett és jelenleg folyó hazai mikológiái kutatások témáit az intézmények kérésünkre összeállították és azt itt a következőkben soroljuk fel: 328115/Rné
- 58 -
A./ EGYETEMI INTÉZETEK:
Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológiai Intézete»Budapest. /DR.BÁNHEGYI JÓZSEF, M.BR.NÖVÁK BRZSÉBEff, I.ZELLER LÍDIA, Megjelent: 2 könyv, 3 dolgozat./ Foglalkoztak a mikroszkopikus gombákon kiviil egyes nagygombák, elsősorban a Discomycetes és Tuberales sorozat, különösen a hazai csészegomba fajok rendszertani és ökológiai kutatásával. Az Egyetem Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetével és az OMMI-val együttesen rendszeres kutatás folyt az ősi alföldi homoki természetes- és kultur növénytársulások, valamint a gombaVegetáció közötti kapcsolatok feltárására. Elkészitették a "Magyarország nagygombái" c. határozó kézikönyvet /1953s lásd OMMI/. Elkészült a "Növényhatározó" részére a "Tömlős nagygombák" c. rész /3 kiadás: 1952, 1955, 1962./ Eötvös Lóránd Tudományegyetem Alkalmazott Növénytani Intézete, BudapesTT /DR.STIEBER JÓZSEF, DR.DÁNOS BÉLA, - Megjelent: 2 dolgozat./ Megfigyeléseket és termőhelykutatást végeztek a kalaposgombák ökológiai és cönológiai viszonyainak tisztázására. Foglalkoztak a nagygombák gyógyanyagainak és egyéb hatóanyagainak biokémiai kutatásával.
328770/Rné
- 59 Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelemtani Intézete^Sopron. /DR.HARACSI LAJOS, DR.IGMÁNDY ZOLTÁN. Megjelent: 2 könyv, 23 dolgozat./ Foglalkoztak a magyar erdők farontó taplógombáinak és azok életkörülményeinek rendszeres kutatásával. Az erdészeti Tudományos Intézettel /ERTI/ közösen vizsgálták a fehér- és szürke-nyárasok gesztkorhasztó gombáinak ökológiáját. A faanyagvédelem területén vizsgálták a cserfa, anyagának természetes ellenállóképességét és a MÁV Fatelitő Vállalattal közösen vizsgálták a faanyag korhadás elleni kezelési lehetőségét. A taplók floriszt'ikai kutatásaival kapcsolatban összeállították Sopron környékének Polyporaceae flóráját. Elkészítették az "Erdővédelemtan" c. technikumi tankönyvben /1950/ a magyar erdők jelentős gombakárositóival részletesen foglalkozó anyagot. Az ERTI—vei és a MÁV Fatelitő Vállalat kutatóival közösen elkészítették a "Faanyagvédelem" c, könyv egyes fejezeteit /1964/. Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőhasználattaní Intézete,Sopron. /DR.BENEDEK ATTILA. - Megjelent: 1 disszertáció, 1 dolgozat./ Tanulmányozták az erdőállományok gombavilágának értékesítésére és" gazdasági jelentőségének kielemzésére alkalmas eljárásokat, A MTA Talajbiológiai Kutató Laboratóriumával együttesen tisztázták különféle fántermo ehető gombák /Siitake, késői laska, Stb./ életkörülményeit" .és"kidolgozták a zárthelyi és szabad— földi termesztésük technológiáját. Műszaki Egyetem Élelmiszerkémiai Intézete«Budapest. /DR.NEDELKOVITS JÁNOS, DR.TÖRLEY DEZSŐ. - Megjelent: 3 dolgozat./ Kutatásokat folytattak a nagygombák termőtestében található anyagok kémiai összetételének feltárására és a kimutatásukra alkalmas vizsgálati módszerek megállapítására.
328115/Rné
- 60 B./ TUDOMÁNYOS KUTATÓ INTÉZETEK: Természettudományi Muzeum Növénytára, Budapest. /BABOS LORMDNÉ,DR.BOHUS GÁBOR, és SZEMERE LÁSZLÓ külső munkatárs. Megjelent: 5 szakkönyv és 29 dolgozat./ Rendszeres kutatást folytattak a kalaposgombák rendszertani és florisztikai kérdéseinek tisztázására. Rendszeres kutatás folyt a lomboserdei növénytársulások és a gombavegetáció közötti összefüggések felderítéséibe. Ökológiai területen vizsgálták a gombák micéliumának szárazságtűrését és hőigényét. A Gombatermelési Vállalat Mikológiái Kutató Laboratóriumával közösen rendszeres kutatást végeztek a csiperkegomba termésmennyiségének növelésére; ennek során uj fajtáknak a termelésbe vonására. Faanyagvédelmi témakörben a Növényvédelmi Kutató Intézettel és a MAV Patelitő Vállalattal közösen vizsgálatokat végeztek a fenolszármazékok fungicid hatásának, valamint a nyomás és a hőmérséklet együttes, hatásának tisztázására. A Műanyagipari Kutató Intézet segítségével pedig a farontógombák rádióaktiv sugártörésével kapcsolatos kísérletek folytak. A Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetével közösen vizsgálták a makrogombák micéliumának a rezisztens baktériumokra és a gombákra kifejtett antibiotikus hatását. Kikísérleteztek és bevezettek egy alkalmas módszert a kalaposgombák herbárium! preparálására. Összeállították a termesztett csiperke életfolyamataival kapcsolatos kutatások eredményeit és a Gombatermelési Vállalat Mikológiái Kutató Laboratóriumával közösen elkészítették a "Kulturflora" sorozat számára a "A termesztett csiperke" c. kötetet /1961/. Elkészítették a "Magyarország kalagosgombái" és "Magyarország nagygombái", valamint az "Erdő Mező Gombái" c. hatarozókönyveket. /1956/
328115/Rné
- 61 SZEMERE LÁSZLÓ elkészítette azt a képsorozatot /728 akvarell/ amely a Muzeum Növénytárában van elhelyezve. SZEMERE LÁSZLÓ több évi tanulmányai alapján elkészítette Magyarország földalatti gombáinak szines táblákkal illusztrált monográfiájáty amelyet az Akadémiai Kiadó német nyelven jelentet meg még a folyó évben. Foglalkoztak a "Clusius Codex'1 tinoru gombáinak és galambgombáinak megfejtésével.. Erdészeti Tudományos Intézet, /ERTI/ Sopron. /+ DR. BOKOR REZSŐ, KISS LÁSZLÓ, DR.PAGONY HUBERT.Megjelent: 2 könyv, 22 dolgozat./ Rendszeres kutatás folyt a mikorriza gombáknak az erdő és az egyes fafajok életében betöltött szerepéről, társulási viszonyaikról. Kidolgozták a mikorriza gombák mesterséges tenyésztésére, a csemeték mesterséges mikorrizálására alkalmas eljárásokat. Vizsgálták a növényvédőszereknek a mikorriza gombákra, és rajtuk keresztül a facsemetékre kifejtett hatását. Kidolgozták az álgesztesedés és fülledés mikológiái vonatkozásait és a károk csökkentésére vonatkozó módszereket. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelemtani Tanszékével közösen foglalkoztak a nyárak korhadásának és a károk csökkentési lehetőségeinek vizsgálatával. Elkészítették az "Erdővédelemtan11 kézikönyvében /1963/ az erdőt károsító gombákkal és az ellenük való védekezés lehetőségeivel foglalkozó részletes fejezetet. A MÁV Fatelitő Vállalattal és az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelemtani Tanszékével közösen elkészítették a "Faanyagvédelem" c. kézikönyvben /1964/ a faanyagot károsító gombákkal és az ellenük való védekezéssel behatóan foglalkozó részt. Faipari Kutató Intézet, Budapest. /BÁLINT GYULA. - Megjelenti 1 könyv, 5 dolgozat/ Tanulmányozták a lakóépületek faszerkezetét támadó farontógombák elterjedésének és fajonkénti százalékos megoszlásának viszonyait . 328115/Rné
- 62 Foglalkoztak a hűtőtornyok faszerkezetében fellépő lágykorhadás okozóinak vizsgálatával» Vizsgálták a farostlemezek gombaállóságát Merulius, Coniophora, és Poria tesztgombák alkalmazásával. Rendszeres megfigyeléseket végeztek a kertészeti felszerelések faanyagának antiszeptikus védelmére és egyes fungicidek fitotoxikus mellékhatására vonatkozólag. Foglalkoztak a bányaácsolati faanyagok, forgácslapok stb. dettségének mikológiái vizsgálatával.
vé-
Elkészült a "Beépitett faanyagok korhadása és védelme" c. könyv
/1956/ Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet,/OMMI/ Budapest. /DR.GÁLFFY ZOLTÁN, DR.KALMÁR ZOLTÁN, DR.KONECSNI ISTVÁN, és számos külső munkatárs. Megjelent: 5 szakkönyv, 10 dolgozat, 2 disszertáció./ Magyarország gombaflórájának feltárása és feldolgozása céljából országosan megszervezett megfigyelőhálózat segítségével 25 év óta rendszeres ökológiai-előfordulási adatgyűjtést végeztek, és az adatanyagot fajonként kartotékolták. Termésprognózisokat készítettek. A Természettudományi Muzeum Növénytárával együttesen rvágezték a^kalaposgombák állandó rendszertani kutatását és egyes morfológiai és szövettani kérdések tisztázását. Terepmegfigyelések alapján tisztázták, hogy mely hazai gombafajok élnek az erdei fafajokkal mikorriza kapcsolatban. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Mikrobiológiai Intézetével agyú c ess en rendszeres vizsgálatokat folytattak az alföldi erdőtársulások és a gombavegetáció közötti kapcsolatok feltárására, továbbá a klimatikus hatások, a talajviszonyok és a gombatermés közötti összefüggések felderítésére. Kísérleteket végeztek a külső munkatársak bevonásával az ördögszekérgomba és több erdei gombafaj mesterséges termesztésére, valamint szabadban való termésfokozására, a különböző erdőtipusokban kijelölt parcellákon és kisérleti gombatermesztő pincében.
328115/Rné
- 63 Kísérleteket végeztek a száritott gomba raktározásával és a raktári kártevők leküzdésével kapcsolatban felmerült problémák megoldására. A Természettudományi Muzeum Növénytárával, a Növényvédelmi Kutató Intézettel és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Mikrobiológiai Intézetével együttesen elkészítették a "Magyarország Kalaposgombái", "Magyarország Nagygombái" és az "Erdő—mező Gombái" c, határozókönyveket, továbbá az"Ehető és Mérges Gombáink" és a "Jó gombák és felhasználásuk" c. gyakorlati kézikönyveket /1951j 1953, 1955, 1956, 1960/. Magyar Tudományos Akadémia Talajmikrobiológiai Kutató Csoport Sopron /GYURKÓ PÁL./ Vizsgálatokat folytattak a mikorrizagombák tenyésztulajdonságainak alaposabb megismerésére oltóanyag előállítása céljából,továbbá a mikorrizagombáknál tapasztalható változékonyság okának felderítésére. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőhasználattani Intézetével közösen laboratóriumi kísérletekkel tisztázták egyes fántermő ehető gombafajok /pl. Siitake, késői laskagomba/ tápanyaglgényét és életkörülményeit, és kidolgozták szabadföldi termesztésük technológiáját. C./ EGYÉB INTÉZMÉNYEK: Gombatermelési Vállalat Mikológiái Kutató Laboratóriuma,Budapest. /HELTAY IMRE, KORONCZYNÉ WONNESCH ILDIKÓ, UZONYINÉ LÁTKÓCZKY ADÉL. Megjelent: 1 könyv, 8__dolgozatL./ Természettudományi Muzeum Növénytárával, közösen rendszeres kutatás folyt a csiperkegomba termésmennyiségének növelésére és uj fajták termesztésbe vonására. A termesztési alapanyag fermentálására rövidebb és hatásosabb eljárást alakitottak ki. Kidolgozták a termesztési alapanyag /lótrágya/ pótlására, ill. kiegészítésére a rizsszalma felhasználásának módját»
328115/Rné
-
64
-
Vizsgálták a termesztett csiperke "leromlásának" okait és a laboratóriumi tenyészetek változásmentes fenntartására alkalmas eljárásokat. Kisérleteket folytattak a minél jobb és gazdaságosabb gombacsira előállitására, valamint az uj fajták csiraanyagának megtermelésére . A nagyüzemi termesztés biztonságossága érdekében a különböző csiperkefajták termesztési értékének ellenőrzésére kidolgozták a csiperkefajta összehasonlító kisérletek módszerét. Kidolgozták a gombatermesztésben használatos táptalajok részletes laboratóriumi ellenőrző vizsgálatának eljárásait. A népi demokratikus államok mezőgazdasági minisztériumainak felkérésére kidolgozták a korszerű gombacsirakészitő laboratórium megépítésére egy típustervet /teljes technológiai, tervek és műszaki leirások./ Elkészitették "A termesztett csiperke" c. /1961; lásd: TTM. Növénytár/
"Kulturflóra" kötetet.
Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesitő Vállalat Budapest. /DR,KŐNEK ARTÚR,KUKLIS KÁLMÁN, +DR.NÁNAY ERNŐ, PUSKÁS GÉZA, SCHUSTER VIKTOR, +TAPOLCSÁNYI KÁROLY. - Megjelent: 3 dolgozat./ Az ország jó gombatermő területeinek feltárására, rendszeres termőhelykutatást, előfordulási adatgyűjtést, a termésmennyiségek és az ökológiai körülmények közötti összefüggések vizsgálatát végezték,Telepitési; öntözési stb. kisérleteket végeztek az erdőtalajon termő éhötó gombák termésfokozására és termőhelyi féregtelenitési eljárásokat kerestek. Kisérleteket folytattak a fántermő ehető gombák termesztésére, természetes körülmények között elhelyezett fatuskókon és kuglifákon . A gombatartósitáshoz /száritás, előtartósitás/ gazdaságosabb és jobb módszereket kísérleteztek ki és vezettek be a gyakorlatba. Különféle kereskedelmi célra alkalmas uj tartósított készítmények kikísérletezésével foglalkoztak. Foglalkoztak a száritottgomba tárolásával kapcsolatos sulyveszteségi, raktározási és féregtelenitési kérdésekkel, /lásd: OMMI./ 328115/Rné
- 65 MÁV Fatelitő Vállalat, Budapest /GYARMATI BÉLA. - Megjelent: 1 könyv, 1 dolgozat./ Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelemtani Intézetével együttesen vizsgálták a faanyagok korhadás elleni védekezésének lehetőségét. A Természettudományi Muzeum Növénytárával együttesen vizsgálták egyes favédő fungicid anyagok, valamint a nyomás és hőmérsékletnek a farontógombákra gyakorolt hatását. Elkészítették a "Faanyagvédelem" c, könyv'vonatkozó fejezeteit. Korányi Kórház Belgyógyászati Osztály, Budapest. /DR.BALÁZS GYULA, DR.CSIKY PÁL, DR.LÁZÁR IMRE, DR. VÁRHELYIZOLTÁN/. Rendszeresen tanulmányozták a gombamérgezések tünettanát és kidolgozták a helyes kezelés metodikáját, Budapest Főváros Csarnok- és Piacigazgatósága.Budapest. /BODNÁR ELEMÉR ., DRÁGUS PÁL, JAKAB ALBERT./ A Budapest Főváros Tanácsa VB. Kereskedelmi Osztályával együttesen piackutatást végeztek az árusitott ehető gombafajok, begyüjtőhely, felhozatal, sulymennyiség, naptári megjelenési idő stb. piacok szerinti megoszlásának statisztikai feldolgozására. D./ TERÜLETI MAGÁNKUTATÁSOK: /DR.ÁROKSZÁLLÁSY ZOLTÁN, Miskolc; DR.CSAPODY ISTVÁN, Sopron; DR.KONECSNI ISTVÁN, Gyömrő; ,+LENKY JífNŐ, Sopron; SZEMERE LÁSZLÓ, Pamuk; VARGA JÁNOS, Pécs; stb. stb. Megjelent több dolgozat./ Gombaflorisztikai feldolgozások, ökológiai, cönológiai megfigyelések, telepitési és szabadföldi gombatermesztési kísérletek; a TTM. Növénytárának, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetnek és az Erdészeti és Faipari Egyetem Növényvédelemtani Intézetének irányitása mellett.
528115/Rné
- 66 A teljesség kedvéért meg kell jegyeznif hogy a felsorolt gombakutatással rendszeresen foglalkozó intézményeken kivül egyes esetekben előfordult még más intézmények keretén belül is olykor egy-egy probléma megoldására irányuló kisérletezés, kutatás. /Például az Országos Élelmezéstudományi Intézetben egyes kalaposgombák tápértékének kisérletes vizsgálata, a Duna Termelő Szövetkezetben a csiperketermesztés uj alapanyagaival és uj , termelési módszerekkel folytatott termésfokozási kisérletek stb./
Az ismertetett gazdag anyag jól megvilágítja, hogy a nagygombákkal kapcsolatos érdeklődés és foglalkozás a felszabadulás óta eltelt husz év alatt milyen sokoldalúan fejlődött ki és gazdasági jelentőségében is megnőtt. A gombákkal kapcsolatos kutatómunka ehhez a fokozódó jelentőséghez igazodva, most már eredményekben gazdag, a gyakorlati életet segitő anyagot foglal össze, és a megsokszorozódó problémák megoldására még jobban fokozódó fejlődés előtt áll. Mindazoknak, akik a nagygombákkal foglalkoznak, gondolniok kell tehát arra, hogy a gombákkal kapcsolatos kutatómunkát egymás támogatásával, egységes szempontok és irányitás szerint, összehangoltan, tervszerűen és céltudatosan végezzék, hogy kulturális és gazdasági fejlődésünket e téren is a legeredményesebben vihessük előre.
328115/Rné
- 67 MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1965•/3/évf»2.szám. Gombakárositás a magyarországi feketefenyőállományokban. LENGYEL GYÖRGY,Budapest I960 tavaszán sok helyen figyeltek fel a feketefenyő állományokban észlelhető tüvörösödésre, illetve a hajtások pusztulására. A tünet a nyár folyamán olyan méreteket öltött, hogy az állományok messziről is vörösödő képet mutattak és megmaradásukat illetően jogos aggodalom támadt. Tisztázni kellett, hogy a pusztulás milyen alapokra vezethető vissza, hogy ezek ismeretében állást lehessen foglalni a teendő intézkedéseket illetően. A feketefenyő járványszerü megbetegedésének vizsgálata során a megbetegedett ágakon, természetesen más gombák egyidejű megjelenése mellett, általában Cenangium ferruginosum FR. ivaros termőtesteket találtunk. A hazánkban elterjedt nézetet,hogy a kórokozó a Brunchorstia destruens ERIKSS vizsgálataink nem támasztották alá. Az általunk talált és vizsgált spórák alakja és mérete a Cenangium spórák irodalmi átlagadataival egyezett meg. Egy gombakárositás nagyarányú kibontakozásának elsőrendű előfeltétele, hogy a gomba tömegesen találjon fiziológiailag legyengült egyedeket. Gyakorlati erdészeti szempontból tehát bennünket elsősorban az érdekelt, hogy ml okozhatta a feketefenyő állományaink fiziológiai legyengülését. Ebből a célból különféle vizsgálatokat végeztünk. Megnehezítené az áttekintést, hogy részint pozitív, részint negativ eredményű vizsgálataink mindegyikéről részletes ismertetést adjak- Ezért csak a közérdeklődésre jobban számottartó néhány megállapításunk ismertetésére szoritkozom és ezek közül is sulypontosan a meteorológiai viszonyok vizsgálatát emelem ki. 328115/Rné
- 68 Már a legáltalánosabb elemzés is nyilvánvalóvá tette, hogy a megbetegedések nem hozhatók kiragadottan egy-egy tényező, tehát csak a hőmérsékleti, vagy csak a csapadék, ill. relativ páratartalmi viszonyok alakulásával kizárólagosan összefüggésbe» Szükségszerű volt a feltételezés, hogy amennyiben a gombakárositás kibontakozását valóban abiotikus okok tették lehetővé, a meteorológiai tényezőknek csak valamely komplex hatásáról lehet szó, A vizsgálatokat a következő módszer szerint végeztük. Először vizsgálat tárgyává tettük a feketefenyő őshonos elterjedési területének /Balkán f.sz./ idő járását, és igyekeztünk feltárni, hogy a sok évi átlagadatok szerint milyen különbségek mutatkoznak e területek és hazánk éghajlata között. Azon az alapon, hogy hazánkban a feketefenyőt őshonos területein kivül telepitjük, feltételezhető, hogy az időjárásnak minden olyan alakulása, amely ezeket a különbségeket fokozza, károsan hat a feketefenyő fiziológiai állapotára. Ezért egyrészt ezekből az éghajlati különbségekből, másrészt az időjárásnak egyéb általánosan is kedvezőtlennek ismert alakulásaiból kiindulva, megállapítottuk azokat a tényezőket, amelyek valószínűleg kedvezőtlenek a feketefenyő tenyészete szempontjából. Természetes, hogy ezek egyike sem képes egymagában a feketefenyő fiziológiai leromlását előidézni. Ha azonban az időjárás ugy alakul, hogy több ilyen tényező hatása egyszerre, vagy sorozatosan egymás után érvényesül,már elképzelhető, hogy az együttes összhatás annyira kedvezőtlen, hogy a2fc a fafaj megsínyli.
328115/Rné
- 69 A feketefenyő tenyészetére és fiziológiai állapotára feltételezhetően kedvezőtlenül ható emiitett meteorológiai tényezők a következő hat pontban foglalhatók össze; Első tényezőt Az évi hőmérsékleti ingás amplitúdójának a növekedése. A januári és juliusi középhőmérséklet közötti különbség az őshonos elterjedési területen 20-22 C°. A 22 C°-os évi ingás vonala az őshonos elterjedésnek csaknem határt látszik szabni. Hazánkban a hőmérséklet évi ingásának nagyobb az amplitúdója, mint az őshonos területeken. Ennek alapján feltételezhető, hogy ha az ingásnak a mértéke bizonyos években emelkedik, akkor ez a körülmény, fokozva as éghajlati differenciát, kedvezőtlenül hathat. Második tényező: vaszi felmelegedés.
A tél hosszúsága, illetve a gyors ta-
A havi középhőmérsékletek grafikonjait közelebbről vizsgálva azt látjuk, /l_.vábra/ hogy a tavaszi felmelegedés ütemét illetően az őshonos vidékek és hazánk éghajlata között 50 év átlagában lényeges különbség mutatkozik. Hazánkban lényegesen hidegebb a tél vége és a hőmérséklet a balkánit márciusban hirtelen emelkedéssel éri utói. /:Az ábrán a folytonos vonal a feltétlenül őshonos területekre'vonatkozik:/.
328115/Rné
HOMERSEKLET fV/ ALAKULASA A BALKAN TELSHÜETEN ás HAZÁNKBAN
idóra
.; f X
CSAPADÉKELOSZLÁS
MENETE
A &ALKÁN FÉLSZIGETEN ES HAZÁNK&AN
Z.ábrci J2Ó.H5
- 71 Különösen azt kell figyelembe venni, hogy a talaj hőmérséklete sokkal lassabban emelkedik, mint a léghőmérséklet,tehát egy késői hirtelen kitavaszodás viz-utánpótlás nélküli erős transpiráoióra kényszerítheti a feketefenyőt. Harmadik tényezőt
A téli hőmérséklet rendellenes inga-
dozása. Ha egy átlagosnál lényegesen melegebb decemberi vagy januári időjárást hirtelen és hosszabban tartó hideg követ, vagy a hőmérséklet erősen ingadozik, ez az életműködésüket télen sem teljesen beszüntető örökzöld növényekre károsan hat. Több megfigyelésből lehet arra következtetni, hogy a feketefenyő nem rendezkedik be olyan mértékben a téli nyugalmi állapotra, mint kontinentális éghajlathoz szokott más fáink. Pl.DR.JÁRÓ ZOLTÁN alomvizsgálatai során kimutatta, hogy mig az erdeifenyő tük K-tartalma november elejétől kezdve rohamosan csökken, a feketefenyő tűkben még december végén is változatlan mennyiségben van K. Saját transpirációs, ill. vizveszteségi méréseink is azt mutatják, hogy a feketefenyő zöld tüsulyra vonatkoztatott vízvesztése a vegetációs idő végén és télen eléri, sőt meghaladja az erdeifenyőre vonatkozó értékeket. Mindezekből következik, hogy a feketefenyő érzékenyen reagál a téli
idő-
szak alatti meleg periódusokra. Negyedik tényező:
A tavaszi hidegvisszaesés.
A feketefenyő jobban reagálva az esetleges kora tavaszi felmelegedésre, valószinüleg más fás növénynél érzékenyebben megsinyli a hidegvisszaeséseket.
328115/Rné
ÍO Í
Ötödik tényező : A tavaszi.^zárfeizság. «•• *J *TIUC:'>'•'/•< C • '
m
F
beáXems rxBQC
ÍJIJS.Í
r
«:í3toa eúaÍJTÉ
Köztudottan minden növényi.vegetációra kedvezőtlen. J'j.'e ő Id-driíiie.N Hatodik tényező: Az őszi szárazság. i i'ojjii
. .
;
rí;örí M é í A
t ős'.
--én .nőtoé'ilqBac
i
m
E tényező káros fiziológiai hatása' annak tulajdonítható , hogy ez a száraz periódus egybeesik az őshonos elterjedés területén tapasztalható csapadékeloszlás második maximumával /2.ábra/. Őszi szárazságai esetién, tehát a c s apádé keloszlás éppen egy kritikus időben csap át maximumba.! v..;' .!.• . ; e-i.:... ír v n ÖXÖS2ÍÖ1Ö öúi hűfsi id neaec.íeí ms Feketefenyő állpmányainkban a gombaepidémia.há:fcvom hullámban volt észlelhető. Az 1.960-ban és 1962-ben észlelt gombakárositáson kivül hasonló jelenség 1948-ban is tapasztalható volt. Egyes.vidékeken a három alkalommal az állományokban a gombakárositás mértéke eltérő volt, igy ez a körülmény öszszehasonlitó vizsgálatokra adott lehetőséget. • : • ÍIBV NSDGÉ
Az egyes meteorológiai tényezők hatását a megbetegedési hullámok idején több vidék vonatkozásában ki ni lehetett . 3 mutatni. Leghatározottabban fel lehetett tárni e tényezők sze: J}: - .I- , • . •••n,; ; . i :v repét a Mecsekben 1948, I960 és 1962-ben, a Bakonyban I960 és 1962-ben,-a Gödöllői dombvidéken I960 és 1962-ben. A tárgyalt egyes tenyezok feltetelezett hatásának erősségét, te.. . i - v3691 Üö'tßcass L9 QV'•''•« B >'<)]'• B . :-.lX5©33 v (J O k m t v e , hogy ez számszerűen nem fejezhető ki, bécslés sze,*v: . ;>; , L< '.Is ' rint 1, 2, ill. 3 fokozatba soroltam. E fokozatokat keresztekkel jelölve, egyes évek vonatgr tekintsük •' f T\ •. át ! i az ' 1\ P J3VBJvidékek A * OS1és ® >'Ll 9Ct íl ii)9Y*99rl kozásában a helyzetet, /lásd a táblázatot/. — c:L i
ío-j!-/!VÍá|B9i ixBddot '(.«elect9^91 A i-f/t' -con ? •••'! aßßi seli/nl^BÖlp ^begaXemXel Is .ítsiöeéaeü.'jp.E', h' ? ••id IX^xie^9.a; i'ie
• iisr 328115/
- 73 -
Hajtáspusztulás volt
Mecsek 1948
Bakony 1960
A pusztulás mértéke
+++
+++
Az évi hőmérsékleti ingás
+++
A tél! h o s s z ú s á g a A téli hideg v i s s z a esések
-
+++
-
Hajtáspusztulás nem vagy c s a k alig volt.
Bakony 1962
Mecsek 1962
+++
+++
-
+++
+++
++
+++
+++
+++
+++
+++
Gödöllő 1962 ++
-
-
++
+++
Mecsek 1960
Gödöllő 1960
-
-
-
-
+++
-
+
+
+++
+++
+
+
+++
+++
++
++
-
-
•
A tavaszi szaesés
hidegvisz-
Az előző őszi s z á r a z ság
-
+++
A táblázat bal oldalán felsorolt vidékeken, a jelölt években bekövetkezett a hajtáspusztulás, a jobboldaliakon nem. Láthatjuk, hogy megbetegedés esetén a hat ismertetett tényező közül legalább négynek erős vagy közepes hatása kimutatható. A makroklima előbbiekben emiitett hatását fokozva vagy enyhitve, több más tényező is befolyásolhatta. így pl. a talaj vizellátottsága és vízgazdálkodása. A talajviz nélkül, csak légköri nedvességre utalt állományok esetében döntően befolyásolja a vizellátottságot az, hogy a lehulló csapadékból mennyi szivároghatott beja_talajba.A csapadék egy részét a koronák fogják fel, A koronákon átjutott csapadék egy részét az alomtakaró felfogja és közvetlenül elpárologtatja.
328770/Rné
- 74 A bomlatlan alom vizvisszatartó képességére vonatkozóan saját méréseket is végeztünk:. Ezek eredményeként általában azt a megállapítást tehetjük, hogy a bomlatlan alom feketefenyő esetében légszáraz súlyának kb. 0,8-szeresét képes visszatartani. Ez a mennyiség csapadékmilliméterre átszámítva 15-20 mmnek felel meg. A koronák és az alom által együttesen visszatartott viz mennyisége tehát nagyon jelentős lehet. Fentiek alapján pl. az 1959 őszén Balatonfüreden mért csapadékból számításaink szerint semmi sem juthatott a feketefenyő állományok talajába. Az ország kereken 16.000 ha-nyi feketefenyő állományából 1960-ban mintegy 2.200 ha—t érintett a betegség. A kitermelt faanyag kb. 30.000 is5. Statisztikai feldolgozásaink során nem találtunk határozott összefüggéseket az állományok megbetegedése és az állományok kitettsége, elegyessége, valamint záródási viszonyai között. Kiemelten figyelembe kell azonban venni az állományok kormegoszlását; 40 éves kor alatt a megbetegedési arány jelentéktelen, és a 40 évesnél idősebb állományokban ugrásszerűen emelkedik. A Bakony hegység déli részén termőhelyi osztályonként vizsgáltuk a megbetegedési arányokat, figyelembe véve a termőhelyi osztályonkénti kormegoszlást is. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a megbetegedések annál nagyobb százalékos arányban következtek be, minél gyengébb volt a termőhely, illetve minél idősebb az állomány.
328115/Rné
- 75 -
A Bakonyban pl. 50 éves kor alatt számottevő megbetegedés /27 %/ csak a VI. termőhelyi osztályban volt. Az 50 évnél Idősebb állományok eseteiben a következő volt: IV. V. VI.
termőhelyi osztályban a megbetegedési arány 40 % -"-«'-"- 55 % -"-"-"82 %
Ezek a számok határozottan arra matatnak, hogy preventativ intézkedésként a feketefenyő vágásérettségi korát a termőhelytől kell függővé tenni, és a termőhely minőségének megfelelően csökkenteni. Összefoglalva az elmondottakat, vizsgálataink szerint a feketefenyő állományaink hajtásbetegségét évek sorozatán át a feketefenyő fiziológiai állapotára kedvezőtlenül ható időjárási viszonyok idézték elő. A vizsgálati eredményeket illetően az azokból levont következtetések helyességét az epidémia lezajlása óta már két év tapasztalata igazolta. Az időjárás a feketefenyő tenyészete szempontjából a tárgyalt módszer szerint vizsgálva - kedvezően alakalt. Az állományok élve maradt egyedeinek fiziológiai állapota helyreállt. A regenerálódott fák a gombának a hajtásokban való továbbterjedését, tehát a hajtások további pusztulását fokozott gyantakiválasztással megfékezték. Beigazolódott tehát, hogy a pusztulás nem gazdálkodási hibák következménye, hanem abiotikus okok tették lehetővé a gomba epidémikus elterjedését és gazdasági kártételét.
528115/Rné
- 76 - , , . . - I I r o d a l o m :
BAVENDAMM, W. : Bemerkenswertes Auftreten einer durch. Cenangium abietis hervorgerufenen Kiefernkrankheit. "Mitteilungender Deutschen Dendrologischen Gesellschaft". 1934. 46.
176-181.p. DONAUBEUER, E. : Die Kiefertriebsterben-Kalamität 1959/60. "Allg. Forstztg". I960. 9/10. LEONTOVYC, R.: Ako postupovat v borovych porastoch napadnutych hubou Cenangium ferruginosum FR. "Les". 1961. 17-5« 133-135.P. LIESE, J.: Starkes Triebsterben der Kiefer in Norddeutschland. "Der Deutsche Forstwirt". 1934. 16. 359-p. ORLOS, H.: Cenangium abietis nowa epifitoza w lasach polskich.."Las Polski". 1961. 35- 10.7-9.P-
Das Triebesterben der Schwarzkiefer in Ungarn I960 BIS 1962 GYÖRGY LENGYEL, Budapest.
Die durch die rötliche Verfärbung der Nadeln gekennzeichnete Triebekrankheit trat nach den Angaben der Forstwirtschaftsbetriebe auf etwa 2173 ha mit verschiedener Stärke auf. Zur Bestimmung der Ursachen dieser Krankheit suchte Verfasser vor allem einen Zusammenhang zwischen den klimatischen Verhältnissen des natürlichen Verbreitungsgebietes der Schwarzkiefer /Pinus nigra ssp. austriaca/ und denen des Landes/ Darauf folgend wurde der Verlauf der Meteorologischen Verhältnissen des Landes in Zusammenhang mit der Erkrankung geprüft.
328115/Rné
- 77 Dabei wurde eine besondere Aufmerksamkeit auf die Gesamtwir— kung der Klimafaktoren auf den physiologischen Zustand der Schwarzkiefer gewendet. Die örtlichen Faktoren, die zur ungünstigen Wirkung des Wetters noch beitrugen /Senkung des Grundwasserspiegels. Wasserbindung der unzersetzten Streu, Wasserversorgung des Bodens, Nadelmasse, Transpiration usw./, wurden auch eingehend geprüft. Das Ausmass der Erkrankungen wurde den Altersklassen, Ertragsklassen, dem Sohlussgrad und der Himmelsrichtung gegengestellt. Die Wirkung der Mischung der Schwarzkiefer mit der Robinie wurde ebenfalls geprüft. Auf Grund der Untersuchungen wurde festgestellt, dass die Triebskrankheit der Sohwarzkieferbestände I960 bis 1962 durch die Witterungsfaktoren verursacht wurde,die auf den physiologischen Zustand der Schwarzkiefer Jahre hindurch ungünstig, gleichzeitig aber auch die Kultur des Pilzes Cenangium ferruginosum FR. günstig auswirkten und den Übergang des Pilzes zu einer parasitischen Lebenweise ermöglichten. Es kann angenommen werden, dass naoh einer n Änderung der klimatischen Verhältnisse oder mindestens nach ihrer Normalisierung zum vieljährigen Mittel der physiologische Zustand der Bestände, in denen sich die Pilzkrankheit nicht allzusehr verbreitete, sich wieder verbessert und"dass die Voraussetzungen zur grossen Vitalität der Pilzkrankheit nicht mehr bestehen werden. Da nach dem Ergebnis der statistischen Bearbeitung der Angaben bei den Beständen über 50 Jahre zwischen dem Ausmass der Erkrankung und zwischen der Standortsklasse ein enger Zusammenhang besteht, schlägt Verfasser die Herabsetzung des Hiebsalters der Schwarzkiefer je nach der Bonität vor.
328770/Rné
- 78 - ,
RÖVID GOMBATERMESZTÉSI HÍREK
Gombatermelő üzem Dieskauban DR.WERNER ARNOLD a "Gärtner Fost" 1965.III.19-számának mellékletében érdekes tájékoztatást nyújt az NDK gombatermeléséről. Az NDK gombatermelése jóformán teljesen tönkrement a háború idején. 12 éve kezdte meg működését a dieskaui üzem, s ma már mint kutató állomás, 31 országgal tart kapcsolatot, és a német gombatermelés fellendítésében nagy része van. A jelenlegi NDK-beli gomba—termőfelület meghaladja a háború előtti, egész németországi termőfelületet, mintegy 230.000 m2. Jövő .évre tervezik egy nagy termelésű gombacsira-laboratórium épitését, valamint gombakombinát kialakitását is, amelyben üzemeltetéskor évi 125 tonna gomba terem majd. Az első ilyen gombakombinátot később az ország területén több helyen is ujabbak követik. A termelés alapanyagául jóminőségü lótrágyát használnak. Nem kielégitő minőségű trágyák helyett inkább szintetikus komposztot ajánl a dieskaui kisérleti állomás. A szintetikus komposzt alapanyaga: buza- vagy rozsszalma, lenszár, nádhulladék, repceszalma, stb. Szerves N—dusitásul baromfitrágyát, mélyalmot, hulladék vért, deritőiszapot, és egyéb ipari és mezőgazdasági hulladékokat alkalmaznak. A kormányzat elősegiti a gombatermelés fejlesztését, különösen a termelőszövetkezetek és állami gazdaságoknál nagyarányú a haladás e téren. Uj kezdeményezés, hogy az iskolai politechnikai oktatás keretében a fiatalokat megismertetik a gombatermeléssel; a gyermekek tanulmányait előnyösen egésziti ki ez a foglalkoztatás, s egyben népszerűsíti is a gombatermelést. UZONYT S.-NÉ "Világrekord" a gombatermesztésben! 1965 februárjában olvashattuk az angol gombatermesztők lapjában /MGA Bull. No 182. p.54-59-/ G.R.RASMUSSEN dán kutató cikkét, -amelyben a gombatermesztésben elért uj "világrekordjáról" számol be. Egyik mütrágyaadagolási kísérlete.28 napi termési-. dő alatt m2-ként ugyanis 35,4 kg gombatermést eredményezett, amely trágya q-ra számitva 29,74 kg-nak felelt meg. A teljes termés 56 nap alatt elérte a 44 kg/m2—t, illetve 37 kg/ trágya q-t. Ez az eredmény nálunk annál is inkább csodálatosnak tűnik, mivel hazai termésátlagaink hasznos m2-re számitva 5-6 kg, trágya q-ra pedig 6-7 kg körül vannak. KORONCZY I. —NÉ 328115/Rné
- 79 -
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1965-/3/ évf.2.szám
Adatok az uj telepitésü erdők gombaflórájának kialakulásához. SZEMERE LÁSZLÓ, Hárskút /Veszprém megye/.
Hogyan és mikor indul meg az erdőknek gombákkal való benépesedése, erről többen irtak már, és különféleképp vélekednek az elgombásodás gyorsaságáról. Mivel a mikorrhizaviszonyt erdészetileg hasznosnak tartják, többféleképpen törekednek is arra, hogy az erdőben a "társulás" mielőbb létrejöjjön, s megjelenjenek a mikorrhiza-viszonyban élő gombák. Megfigyeléseim szerint a gomba és, fás növény között létrejövő kapcsolat nemcsak ugy alakulhat ki a talajban, hogy a gomba a kifejlett növény gyökereivel lép kapcsolatba. Véleményem szerint az erdő talajára lehullott termésekre és magvakra is rákerülhet már a gomba spórája vagy micélium-részecskéje. Ennek eredményeként a kikelt csemete gyökérzetével a micélium azonnal kapcsolatot vesz fel, majd az 1-2 éves csemetévé nőtt fácska mellett, kevés késéssel, megjelenik a gomba is, amelynek a micéliuma már a termésre vagy magra rátelepült. Ez nem feltételezett lehetőség, mert már a franciák szarvasgomba-termesztése is ezen az alapon indult meg; olyan erdőben szedett makkot vetettek el, amelyben a francia szarvasgomva /Tuber melanosporum/ már honos volt. Saját megfigyelésem ezzel kapcsolatban igen tanulságos. Ha a föld, illetve az erdőtalaj felszinén bizonyos ideig heverő makkra egy föld alatt termő gomba micéliuma rátelepülhet, akkor ebből az is következik, hogy a földalatti gombák micéliuma az erdőtalaj felszinét is behálózhatja. Ebben rejlik annak a magyarázata, miért tudtam én egy "kefesürüségü" fia328115/Rné
- 80 -
talosban 1964 julius 22-én, majd 27-én mind földalatti,mind pedig földfeletti gombákat találni. De előbb ismertetem azt az esetet, amelynek során magam is megállapítottam, bogy némely gomba micéliuma a makkra rátelepülés után milyen gyorsan hozhat termőtestet. Egy kis tölcsérgomba-faj, a változékony pénzecskegomba /Laocaria laccata SCOP./ nevezetes terjeszkedési szívósságáról. Ez az 1-6 cm. kalapátmérőjü kis gomba igen közönséges, s hol szép lila, hol meg sárgás—vörösesbarna szinével vonja magára a figyelmet. Szívóssága abban is megnyilatkozik, hogy a letarolt erdők helyén, szántók szélén, árokpartokon stb. még évtizedekig eltengődik, de csenevész, torz alakban. A csak 1-2 cm kalapátmérőjü ilyen példányokat régebben külön fajnak /Laccaria echinospora SPEG./ tartották. Ha később a kiirtott erdők helyére ismét erdőt telepitenek, akkor a .:gotaöánk hamar megjelenik a régi szokott helyén. Egyizben Pamukon /Somogy m./ egy tölgyerdő szélétől 300 méterre, parlagon hagyott szántóföldön, másfél arasz magasságú kis tölgycsemetét találtam, s mellette ott volt a szóbaríforgó pénzecskegombának egy termőteste is. A csemete legfeljebb 2 éves lehetett, s a gomba micéliuma annyira behálózta a fácska gyökerének szűk életterét, hogy micéliuma termővé fordult! Tulajdonképpen ebben semmi csodálnivaló nincs, hiszen a csiperkegomba micéliumával beoltott ágyások már pár hónap multán termőre fordulnak. Inkább az a meglepő a dologban, hogy az a kevés micélium, amely az erdő talaján a makkra települt azon rövid idő alatt, mig talán egy varjú a szántóföldre kivitte, elég S Z Í V Ó S volt ahhoz, hogy uj helyén - a szántóföldön! -* aránylag hamar elhatalmasodhasson.
328770/Rné
- 81 A varjak, de a szajkók is fölsz'edik ugyanis a makkot, elrepülnek vele, azután ügyetlenségből elejtik és nem szállnak le éiv te a földre, hanem más makkot hoznak az erdőről; de játékból is el-el ejtenek egy-egy makkot, mig röptükben viszik. Ilyen módon növekedett 8—10 tölgyfácska volt a pamuki szőlőmben, mégpedig a szőlőt szegélyező öreg meggyfák alatt. Odaszálltak a szajkók, az odavitt makkot kiejtették a csőrükből, s az a földre esve, ott kikelt. A gombák gyors megjelenésére a fiatal facsemeték mellett más bizonyítékom is van, 1962 junius 4-én a hárskúti Hajag-hegy lábánál, az un. Törkü lapon, facsemetéket kapálva a kapások négyféle földalatti gombát találtak. A gombák mind apró méretűek voltak, s a Hymenogaster, Melanogaster, Hysterangium és Rhizopogon genuszokba tartoztak. A dolog nem hagyott nyugton, s julius 22-én, majd 27-én egy-egy napot szenteltem annak,hogy a helyszinén széttekintsek. A Törkü lapnak az északi szélén van az a kb. 7 kat.hold nagyságú sürü fiatalos,ahol a gombákat találták, illetve az emiitett napokon magam is találtam. A talaj itt kötött agyag, a szabálytalan négyszög alakú fiatalosnak keleti felében erdeifenyők, a nyugatiban pedig tölgyek vannak, köztük egy keskeny kőris-vonulat húzódik. Az 1952 évi telepítésnek azokat a részeit, ahol a csemeték nem .'eredtek meg, uj csemetékkel pótolták. A telepítésben tehát itt-ott olyan kisebb foltok vannak, ahol a csemeték a többinél jóval alacsonyabbak, mert csak 2-5 évesek. Ezek zöme lucfenyő, de tölgy és juhar csemeték is vannak közöttük. Mindezeken kivül vannak a területen az első telepítéskor meghagyott, vagy a telepítés óta oda belopakodott egyéb fák és bokrok is /nyár, galagonya, vadrózsa stb./. Az erdőgazdaság természetesen csak a hiányok pótlására ültetett apró csemetéket kapáltatta meg.
328115/Rné
-
82
-
hogy azokat a fű el ne ölje. A telepítés nagyobb fáit már nem volt szükséges kapáltatni. A szóbanlévő 'gombákat tehát mind az apró /2~3 éves/ csemeték alatt találták. Az én keresésem viszont á korábbi "telepítésű, nagyobb fákra szorítkozott^ amelyek alatt találtam is mindkét keresési napon egy fajt /Hymenogaster tener/, a tölgyfák alatt. Ugyanekkor az apró csemeték'közelében"itt-ott a kapavágásoktól megkímélt példányait észleltem a pénzecskegombának, amely itt is nyomon követte a csemetéket, még a fenyőket is! Ez a fenyőmag utján nem volt lehetséges, hanem csakis közvetve, alighanem ugy, hogy annak a csemetekertnek a talaja, ahonnan a csemetéket hozták, már telítve volt nemcsak az említett földalatti gombák micéliurnával, hanem a pénzecske gombának micéliumával is. A pénzecske gombának itt is csak apró torz /echinospora/ példányait találtam. Az erdők elgombásodása tehát már a csemetekertek fertőződésével is megindulhat, s a telepítés meggyéritéséig ellappanghatnak a fiatalosban az egyes gombák micéliumai, sőt a termőtestek is megjelenhetnek. Mivel a mikorriza-gombák minél gyorsabb megtelepülése és elszaporodása a facsemeték jobb fejlődése miatt kívánatos, azért minél gyorsabb elterjesztésükre törekedni is kell.
I r o d a l o m ; BÁNHEGYI J.-BOHUS G.-KALMÁR Z.-UBRIZSY G.: Magyarország nagygombái. Budapest, 1953« BULLER,A.H.: Researches on fungi, III. London, 1909-1924. SMOTLACHA,M.: Atlas hub. Praha, 1952. SZEMERE L.: Gombáskönyv kezdők ré-szére, Budapest, 1926,
328770/Rné
- 83 Angaben zur Entwicklung der Pilzflora neu angepflanzter Wälder. LÁSZLÓ SZEMERE, Hárskút. «
Die Ansichten über die Frage, wie schnell sich die neugepflanzten Wälder mit Pilzen bevölkern, sind sehr unterschiedlich. Ich stellte bei Prüfung dieser Frage fest, dass die Pilze sehr schnell, fast sofort erscheinen und kann in diesem Zusammenhange über einige, sehr interessante Erfahrungen, die ich gemacht habe, berichten. Beim Suchen von Hypogeae-Pilze habe ich öfters die Erfahrung gemacht, dass pilze s-chon in einem "bürstendichten" Neuwalde reichlich vorzufinden sind. Bereits beim Hacken" der Setzlinge, die zur Auffüllung der Lücken des Baumbestandes der Wälder gepflanzt werden, können Hypogeen immer vorgefunden werden. Es ist wohlbekannt, dass die Feldraben,die Feldraben, die Häher und andere Waldvögel im Schnabel Eicheln aus dem Walde schleppen, welche dann in der Nähe des Waldes auf die Felder niederfallen. Ich stellte fest, dass zwischen den Wurzeln der aus diesen Eicheln aufgegangenen Setzlinge das Myzelium der Pilze sofort, in ein-zwei Jahren sogar der Fruchtkörper, zu finden sind. Es kann angenommen werden, dass Pilzsporen, oder Stückchen des Myzeliums ursprünglich auf der Eichel gewesen waren. Offensichtlich tritt der Setzling schon in der Baumschule mit den Myzelien verschiedener Pilze in Verbindung. Zufolge des günstingen Einflusses, welchen die Mycorrhiza-Verbindung auf die Entwicklung, der Setzlinge ausübt, scheint es zweckmässig in den Forstwirtschaften zu trachten, dass die Erde der Baumschulen aus einem, Myzelien, Pilzsporen, bezw. dürres Laub enthaltenden Waldboden bestehen soll.
328115/Rné
-84VI. Nemzetközi CxOmbate-rmee-^tAp+ikIo mánvi Ko-no-resszus Aas z t er dan h p r^ A csiperketermesztők részére a gombatermesztés-tudományi kongresszusokat 3-évenkint rendezik meg. Az elsőt Yaxlevban tartották 1950-ben, meglehetősen szükkörü részvétellel, majd mind nagyobb érdeklődéstől kisérve Gembloux, Páris, Kopenhága majd Philadelphia következett. Most Amszterdamban, a holland Gombakutató Állomás rendezésében, a hatodik alkalommal gyűltek össze termesztők és kutatók a világ jelentősebb gombatermesztő államaiból. A Kongresszust május 28-50 között tudományos symposium előzte meg, ahol főleg elméleti jellegű előadások kerültek ismertetésre. A VI. Kongresszus május 30-tól junius 4—ig tartott naponta mintegy 5-6 órát kitevő előadásokkal. Tanulmányi kirándulások, szemlék, megbeszélések, a kisérők számára pedig különféle szórakoztató rendezvények töltötték ki a program további részét. UZONYI S.-NÉ A tejpereszke terjedése Magyarországon. A tejpereszke /Tricholoma pannonicum BOHUS/ az utóbbi évtizedekben tűnt fel Magyarországon es mindig gyakrabban került elő. Ezt a májusi pereszkéhez hasonló, de nagyobb termetű, igen vastag husu, és kezdetben gömbölyű kalapjárói,zöldes árnyalatú fehér szinéről, valamint eltérő, jellegzetes szagáról felismerhető gombát nyilt füves helyeken,réten,legelőn találjuk, májustól egész nyáron át, októberig. Kezdetben általában májusi pereszkének vélték. Mikológusaink azonban hamarosan felfigyeltek rá, de meghatározni nem sikerült, mert ilyen gomba a szakirodalomban leirva nem volt. Első leírását és a faj tudományos nevét ezért DR.BOHUS GÁBOR a "Botanikai Közlemények" I960./48/évfolyamában /3-4.füzet, 232-234,oldal/ és 1962./49./ évfolyamában ,/3-4.füzet, 246250.oldal/adta meg. Legközelebbi rokonai Ázsia belsejében, a mongol hegyvidék pusztáin élnek. Hazánkban különösen az Alföldön,minden évben gyakoribb.Az utóbbi években már számos piacon nagy mennyiségben árusitott»közismert gomba lett. A falusi nép hamar felismerte mint jóízű ehe'tő fajt,és fehér szinéről "tejgombá"-nak nevezte el. Érdekes, hogy Európa más országaiban eddig még nem tudnak róla. A tejpereszke igen jól felhasználható konzervcélokra és száritható is. Érdemes lenne mesterséges termesztésével is kísérletezni,mert életkörülményei a csiperkéhez hasonlóak,s igy valószínűleg könnyen lenne termeszthető. DR,KALMÁR Z. 32&115/Rné
- 85 MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1965./3•/évf.2.szám. A kalaposgombák uj rendszerezéséről. /Magyarázat a Szakosztály által külön kiadványban közreadott gombanévsorhoz./ DR.KALMÁR Z.Budapest. A tudományos értelemben vett kalaposgombák, az Agaricales sorozat rendszerezése az utóbbi években nagyon megváltozott. A legújabb szövettani és fejlődéstörténeti kutatások kiderítették, hogy a régebben használt rendszerek nem a természetes rokonsági kapcsolatokon nyugvó, hanem erősen mesterséges csoportosítások, s ezért nem tarthatók fenn. Különösen nagy változást hozott a SINGER 1949-ben megjelent könyvében ismertetett uj rendszer, amely az egész világ gombaflórájára kiterjesztett alapos kutatásainak eredménye. SINGER ebben a müvében a kalaposgombákat fejlődéstani,szövettani és álaktani tulajdonságaik szerint az addig használatos rendszerektől igen eltérően csoportosította. Rendszerét az európai fajokra 1955-ben MOSER alkalmazta, majd azt SINGER könyvének 1962-ben megjelent második kiadásában módositotta. /R.SINGER: Taxonomy of fungi. Weinheim,1962./ A SINGER-MOSER-féle rendszerezés alapvető különbsége az eddigi rendszerekkel szemben, hogy a kalaposgombák /Agaricales/ közé sorolja a régebben Polyporaceae családba tartozó Polyporus squamosus és P.brumalis fajokat, valamint ezek rokonait. Viszont nem veszi ide a Cantharellus,Graterellus, Leptoglossum és Trogia nemzetségbe sörölt"fajokat, mivel ezeket az ujabb rendszerezők külön sorozatba /Cantharellales/ osztják be. A sorozatot a régebbi két család /Agaricaceae, Boletaceae/ helyett 16 családra osztja. Az idetartozó nemzetségek közül egyeseket /pl.Tricholoma^ Pholiota, 328115/Rné
- 86 Naucoria, Pleurotos/ több uj nemzetségre bontja fel, és számos fajt más nemzetségbe sorol. Természetesen ezeknek a változtatásoknak következményeként a gombafajok latin neve közül is igen sok megváltozott, tehát uj nomenklatura bevezetése is szükségessé vált. A SINGER-MOSER—féle rendszer szerint a kalaposgombák /Agarioales sorozat/ 16 családjának felosztása /a régi nemzetségek feltüntetésével/ a következő: 1./ család. Pleurotaceae /a régi Pleurotus, Lentinus, Schizophyllum és a Polyporaceae család néhány faja/ 2./ család. Hygrophoraceae /a régi Limacium, Camarophyllus es Hygrocybe nemzetségek./ 3./ család. Tricholómataceae. /a régi Clitocybe, Omphalia, Mycena, Märasmius, Collybia, Tricholo- ( ma stb./ 4./ család. Amanitaceae. /Amanita, Volvaria, és Pluteus./ 5./ család. Agaricaceae/a régi Lepiota és Psalliota./ 6./ család. Coprinaceae. /Coprinus, Panaeolus és Psathyrella/ 7./ család. Bolbitiaceae• /a régi Naucoria és Bolbitus stb./ 8./ család. Strophariaceae• /a régi Stropharia, Hypholoma, Pholiota es Plammula./ 9./ család. Cortinariaceae• /Inocybe, Hebeloma, Gortinarius./ 10./ család. Crepidotaceae. /a régi Crepidotus, Paxillopsis és Tubaria./ 11./ család. Rhodophyllaceae• /Rhodophyllus és Clitopilus/ 12./ család. Paxillaceae. /Paxillus./ 13./ család. Gomphidiaceae. /Gomphidius./ 14./ család. Boletaceae. /Boletus./ 15./ család. Strobilomycetaceae /Strobilomyces/ 16./ család. Russulaceae /Russula, Lactarius./ A SINGER-MOSER-féle rendszerezés helyessége bizonyos szempontokból vitatható. Kétségtelen, hogy a szövettani tulajdonsá328770/Rné
- 87 gok, a természetes rokonságot tükröző fejlődéstani, származástani kapcsolatok döntő jelentőségűek, de ha csak annak alapján haladunk, külső morfológiai tulajdonságokban erősen eltérő fajok kerülhetnek össze. A gyakorlati gombafelismerésben, a gombák meghatározásában pedig ez rendkivül nagy nehézségeket okoz. És ki állithatja nyugodtan, hogy a morfológiai külső tulajdonságok /pl. teljes burok, részleges burok, lemezállás stb./ nem lehetnek egyes esetekben épp oly fontos, vagy még döntőbb rokonságot jelző jelek, mint egy szövettani bélyeg /pl. cisztidák alakja, a sejtplazma egyes vegyi anyagoktól bekövetkező elszíneződése stb./? Nem lehet például helyes az egymástól külsőleg igen eltérő Tricholoma és Collybia fajoknak a Lyophyllum nemzetségbe összefogása stb. A feltételezhető hibák miatt külföldön vannak, akik nem ezt a rendszerezést, hanem a franciák által használt KÜHNER-ROMAGNESI-LOCQUIN rendszert követik. Tárgyilagos elbírálással azonban megállapíthatjuk, hogy abban még több kifogásolható pont van. Ezért a magyar gombaszakértői kar az 1964-ben Keszthelyen megtartott vándorgyűlésen az Európaszerte általánosan használt SINGER-féle rendszert fogadta el, és a kalaposgombák latin nevét ezentúl a SINGERMOSER-féle nomenklatura szerint használjuk. Bizonyos,hogy a jövőben ez a névhasználat még módosulni fog, jelenleg azonban a legjobbnak tekinthető, a külfölddel való együttműködés és a tudomány mai állásával való lépéstartás szempontjából pedig halaszthatatlanul követendő. Az uj nomentklatura szerint megváltozott tudományos latin neveket tartalmazó gombanévsort a Szakosztály tagjainak, valamint minden gombaszakértőnek sokszorosítva megküldöttük.
328770/Rné
- 88 - , Megküldöttük továbbá ennek kiegészítéséül azt az összeállítást is, amelyben megtalálható, hogy az uj tudományos nevek melyik eddig használt névnek felelnek meg. Az összes gombafajok teljes névjegyzékét nagy terjedelme miatt itt közreadni nem tudjuk, de remélhető, hogy rövidesen erre is sor kerül. Az elmondottak szerint az uj rendszer alapján készitett névjegyzékben megadott tudományos nevek ugy tekinthetők, mint a "Magyarország kalaposgombái" c. könyvben közzétett, hivatalosan használandó gombaneveknek a jelenlegi nemzetközi álláspont szerint elfogadott módositásai. Ezért igen kivánatos, hogy mindazok a magyar kutatók és gyakorlati szakemberek,akik a kalaposgombákkal foglalkoznak, munkájukban a korszerű és egységes névhasználat érdekében az elfogadott SINGER-féle rendszerben lévő, kiadványainkban közreadott uj latin neveket használják, és a "Magyarország kalaposgombái" c. könyvben a neveket e szerint módosítsák.
Biológus Tanárok figyelmébe! A Komárom megyei T.I.T. szervezet Tatabányán és Tatán, 1964-1965 telén, hetenként egyszer, 14-19 hallgatóval gombaismerői tanfolyamot rendezett a biológus tanárok részére. A tanárok a továbbképzésnek is elfogadott tanfolyamon nagy lelkesedéssel vettek részt, hogy az ifjúságot a helyes és biz-r tos gombaismereti tudással oktathassák, és igy a jövő generációnak a gombamérgezések elkerülését biztosithassák. Ezt a példát érdemes lenne minden megyében követni, már csak azért is, hogy a tanárok a biológus szakkörökben tarthassanak alapfokú tanfolyamokat is.
328115/Rné
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK. 1965./3./évf.2.szám. -•89 Adatok. Magyarország ritka kalaposgombálnak és pőfetegféléinek ismertetéséhez. BABOS LÓRÁNDNÉ, Budapest Magyarország gombaflórájának feltárására DR.BOHUS GÁBOR mikológussal együtt végzett, kb. 15 éve folyó rendszeres gombacönológiai kutatások során az utóbbi években sikerült több olyan uj kalaposgomba-faj és pőfetegféle hazai előfordulását kimutatni, amely eddig Európában többnyire csak igen ritkán került elő. Az eredményeket, a fajok és adatok részletes felsorolását a Természettudományi Muzeum kiadványában, a Fragmenta Botanica Musei Historico- Naturalis Hungarici 1963 /3/ évfolyama 1-4 füzetének 29-39 oldalán megjelent közleményben részletesen ismertettem. Ebből az érdekesebb hazai uj fajok adatait itt, is közreadom: Boletus torosus FR. Pilis-hegység, 1963.VIII.22,IX.2./Bohus_G./ Coprinus insignis Peck, Budai-hegység,1963.VI.25-/ /Babos M. és Bohus G./ Inocybe corydalina QUÉL. Murarátka /Zala m./, 1962.X.13, 1963-IX. 10. 7Babos M. és Bohus G./ Inocybe halophila HEIM. Nagykáta, 1963.V.5. /gyűjtő ismeretlen/ Inocybe pusio KARST. Balatonlelle,1962.VII.19. /Babos Á./ - Leuoopaxlllus amarus /ALB.et SCHW./ KÜHNER.Bükk-hegység /Balázs-hegy/, 1955-IX.9- /Babos M. és Bohus G./,Bükk-hegység /Hosszusom/, 1955.X.8. /Babos M. és Bohus~Ü./ Leucopaxillus paradoxus /COST.et DUFOUR/ BOURS. Budapest /Pestlőrinc/, I960.X.12. /Tudja/; Gödöllő, 1963. IX.13/Gombaszakértői tanf. hallgatói/ Phlegmacium /Cortinarius/ xanthophyllum /CKE./MOSER.Zemplénihegység /Telkibánya/, 1958.XI.14, /Babos M. és Bohus G./ Pleurotus lignatilis FR.Mátra-hegység /Ilona-völgy/, 1957« X.6. /Babos M./; Budapest /pincében,.tűzifán/, 1959-X.5« /Babos L./. . .. 328115/Rné
- 90 Russala pseudodellca LANGE. Pilis-hegység /Gizella-telep/, 1963• IX-,2./Bohus G. és Babos M./ Squamanita scheirei IMBACH ex IMBACH. Budai-hegység /Hármashatárhegy/, 1963•VIII. Phellorinia herculeana /PERS./KREISEL.Budapest /Pestlőrinc/, 1961. VI., 1963- IX.19./Szőke A./
A felsoroltakon kivíil több helyen is előkerült ritkább fajok voltak még a Marasmius gr amin um ER. ex LIB. , Mycena haematopoda PR. ex PERS., Nyctalis asterophora FR. stb. A felsorolt adatok különben a Természettudományi Muzeum Növénytárának herbáriumában elhelyezett bizonyítópéldányok adatai. \ V \
Angaben über die seltenen Hut- und Bauchpilz Arten Ungarns. Frau MARGIT BABOS,Budapest. Im Laufe der ungefähr seit 15 Jahren, gemeinschaftlich mit Herrn DR.GÁBOR BOHUS zwecks Erschliessung der Pilzflora Ungarns angestellten systematischen pilzzönologischen Forschungen, gelang es uns in den letzten Jahren, das Vorkommen einer Anzahl solcher Hut- und Bauchpilz Arten in Ungarn festzustellen, welche bisher in Europa allgemein nur sehr selten vorzufinden waren. Die Ergebnisse,die ausführliche Anführung der Arten und Angaben, veröffentlichte ich eingehend in einer, auf Seite 29-39 des 1-4 Heftes, Jahrgang 1963 /3/> in den "Fragmenta Botanica Musei Historie o-Naturalis Hungarici" erschienenen Veröffentlichung. Die interessanten neueren Arten hievon sind die folgenden:
328115/Rné
- 91 Boletus torosus FR., Coprinus insignis PECK, Inocybe corydallna QUEL., Inocybe halophila HEIM, Inocybe puslo KARTS., Leucopaxillus amarus /ALB. et SGHW. /KÜHHER, Leucopaxillus paradoxus /COST, et DUFOUR/ BOURS., Phlegmaolum xanthophyllum /CKE./ MOSER, Pleurotus lignatllis FR., Russula pseudodelica LMGE.Squamanita scheirei IMBACH ex IMBACH, Phellorinla herculeana /PERS./KREISEL. Ausser den oben angeführten, waren noch weitere seltenere Arten, die auf mehreren Stellen vorgefunden wurden, die folgenden; Marasmius graminum FR. ex LIB., Mycena haematopoda FR. ex PERS., Nyctalis asterophora FR. usw. Obige Angaben sind übrigens Daten der, im Herbarium der Botanischen Abteilung des liaturwlssenschaftlichen Museums befindlichen Beweis-Exemplare.
328770/Rné
-
R Ö V I D
92
-
K Ö Z L E M É N Y E K ÉS I R O D A L O M I S M E R T E T ' E S E K
Kölcsönös vonatkozások a gombák és a rovarok között. Közismert, hogy a növények magjainak, spóráinak elterjesztésében gyakran közreműködnek az állatok. Az eddigi feltevés szerint a spórák - hasonlóan a méhek által továbbvitt virágporhoz — a szömörcsög kalapjának felületén képződő, erősen dögszaga, ragadós anyag segítségével a legyek lábaira tapadnak, s igy viszik azok azt tovább. F.SCHREMMER vizsgálatai /Weschselbeziehangen zwischen Pilzen and Insekten... Östsrreicb.ische . Botanische Zeitschrift, Wien, 1963-/110./évf. 4. füzet, 380-400 old./ azonban azt bizonyitják, hogy a Phallus impudicus spórái "endozoikus" uton terjednek, vagyis a kémiai és optikai csalogatás /szag és csillogás/ hatására a gombára szálló legyek megeszik a spóranyálkát. Nedv hozzáadásával folyékonyabbá teszik és magukba szivják. Ha emésztőcsatornájuk megtöltődött, elrepülnek. A táplálékfelvétel és elrepülés után nagyon hamar, hig ürülékben leadják a csiraképes spórákat, s igy biztositják a gomba elterjedését. Érdekes felvételek illusztrálják a cikket. BABOS L.-né A kalaposgombák stroncium-90 tartalma. Korábbi vizsgálatok alkalmával kimutatták, hogy az erdei füveknek, moháknak és bogyós gyümölcsöknek relative magasabb a Sr-90 tartalma, mint a kulturtalajon nőtteké. Ezen eredményekből arra következtettek, hogy a gombáknál is hasonló lehet a helyzet. Mivel a gombák egy része emberi és állati táplálékul szolgál, igy hozzájárulhat az emberi szervezet Sr-90 szennyeződéséhez. Ezzel a kérdéssel kapcsolatos vizsgálataikról számoltak be MARAH,MERTEN és SZAERANITZ./Egyes gombafajok strontium-90 tartalma. "Medizin und Ernährung", 1962./II./évf.253.old./ Vizsgálataik eredménye szerint 1960-ban a München környékén gyűjtött gombafajok legtöbbjénél valóban magasabb mértékű Sr-90 tartalom volt megállapítható. Táblázatban összefoglalt adataik szerint - a vizsgált 10 fajnál - a hazánkban is közismert ehető gombák közül a Lepista /Tricholoma/ nuda, Armillariella /Clitocybe/mellea es a Tricholoma térré um. 'termőtestében mértek a legnagyobb mennyiséget. A szerzők megfigyelése szerint lehetetlen volt bármilyen összefüggést felismerni a növekedési feltételek, illetve a növekedési periódus és a kontamináció mértéke között. BABOS L.-NÉ 328770/Rné
- 93 - , "Gombamérgezés"
—
egy dupla feketekávé után.
Meglehetősen ritka és meglepő "gombamérgezés"-ről számolt be a MykolögiSchee . Mitteilungsblatt" 1964. /7./évfolyamának 2. száma. Egy kétségkívül gyomor-béltünetes /gastroin^testinális tipusu/ mérgezésről, amely feltűnő módon gombásétel után fogyasztott babkávé hatására következett be. A mérgezést a gyapjas tintagomba /Coprinus comatus/ után azonnal fogyasztott feketekávé váltotta ki. A mergezés lefolyása a következő volt: a gombásétel fogyasztása után megivott feketekávé kb. 1/2-3/4- óra lappangási idő után émelygést, rosszullétet okozott, a beteg verejtékezett, majd erős hányinger fogta el. A hányás után a rosszullétet gyors megkönnyebbülés és jó érzés váltotta fel, mintha mi sem történt volna. A trópusokon honos kávécserje koffein tartalma 0,8-1,2 % közt váltakozik. Mivel a tea fő hatóanyaga ugyancsak a koffein, amelyből átlag 0,5-3»5 %-ot tartalmaz, s teofillin nevü alkaloidája mellett sok egyéb rokonságot is mutat a kávéval, feltehető, hogy a tintagombás ételek után fogyasztott sürü tea is kiválthatja a leirt mérgezéshez hasonló tüneteket. A feltűnően törékeny, puhahusu Coprinusok mintegy 20 faja közt mérgező nincs, sőt jóizu ehető gombák, bár tudomásunk van arról, hogy a ráncos tintagomba /C.atramentarius/, és egyes mikológusok szerint a kerti tintagomba /C.micaceus/ is szeszesital fogyasztása esetén kellemetlen tüneteket, vertódulást okoz. Mivel a többi tintagomba részben ritkán fordul elő, részben jelentéktelen, s igy fogyasztás szempontjából alig jöhet számitásba, ezért ezek hatásáról /kávé- és szeszfogyasztás esetén/ nem igen van tudomásunk. DR.POKORNY F. Egészségvédelmi ankét'a gombamérgezések megelőzésére. Az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztálya 1965 május 28-án rendezte meg az Egészségügyi Minisztérium Felvilágosítási Központjával és a Gombaszakoktatási Bizottsággal együttesen a gombamérgezések megelőzésére minden évben összehivott ankétot. A szükséges sürgős tennivalóknak ismertetése mellett megvitatták a meginduló szaktanácsadó szolgálat problémáit,amely társadalmi munkában, egyelőre 35 helyen fog az ország lakossága számára véleményt mondani a saját fogyasztásra szedett gombáról. DR.KALMÁR Z. 328115/Rné
_ 94 Faanyagvédelmi Ankét az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztálya rendezésében. Az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztálya az Épitőipari Tudományos Egyesülettel és a Faipari Tudományos Egyesülettel közösen ez év április 27-én rendezte meg a Technika Házában az első magyar faanyagvédelmi ankétot. Ezen a hazai műszaki faanyaggazdálkodás és favédelem számos területén érdekelt, közel száz szakember részvételével a témakör időszerű, nagy problémái kerültek megvitatásra. DR. MADAS ANDRÁS, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke "Faanyagvédelem népgazdasági jelentősége"; DR.IGMÁNDY ZOLTÁN, az Erdészeti és Faipari Egyetem docense "Faanyagvédelem, problémái a termelő és feldolgozó üzemekben", BÁLINT GYULA a Faipari Kutató Intézet főmunkatársa "Beépítésre.kerülő-és beépitett faanyagok védelmének kérdései"; és GYARMATI BÉLA a MÁV.Fatelitő Vállalat főmérnöke "Szabadban felhasznált faanyagok védelmének feladatai" cimmel tartottak előadást. Az előadásokhoz a hét felkért hozzászólón kivül is számos hozzászólás hangzott el, amelyek értékes javaslatokat is tartalmaztak. Az ankéton elhangzottakat SZABÓ DÉNES, az Erdészeti és Faipari Egyetem dékánjának zárószavai foglalták össze. A négy főelőadás és az ezekhez kapcsolódó felszólalások sok olyan aktuális kérdést vetettek fel, amelyek tekintetében • átfogó és sürgős intézkedésekre van szükség. Rámutattak azokra a hatalmas népgazdálkodási károkra, amit a hibák és hiányok e téren okoznak. Az előadók számadatokkal bizonyították például, hogy bár műszaki munkáinkban messzemenően igyekezünk a fát - mint hiány-anyagot - pótolni és más anyagokkal helyettesíteni, mégis évről-évre jelentős mértékben emelkedik a fabehozatal. Az import emelkedését pedig öulyos mulasztások Okozzák. Í
Az építőiparban jóformán az egész famennyiséget impregnálni kellene beepites, ill. felhasználás előtt. Ezáltal annak élettartama 2-J-szorosára nőne. Ezzel szemben csupán 4-5 %-a kerül az épitőipari fának védelmére. A beépitett, nagy -értékű f.avagyon állagvizsgálatára, védelmére nincsenek kidolgozott módszerek, vegyszerek, eszközök, szakszemélyzet. i A bányászatban egyike vagyunk azon nemzetnek, amelyek a legnagyobb mennyiségű bányafát használják fel. Nem azért, mert olyan mértékű vagy technológiájú a hazai bányászat, hanem mert a takarékosság célkitűzéseit rossz értelmezéssel valósítjuk meg. Nem a fával, hanem a századrészébe kerülő védővegyszerekkel és tartósító munkával takarékoskodunk! A védelem nélkül beépitett bányafák élettartama átlag legfeljebb 2-5 év. 328115/Rné
- 95 Védőkezeléssel ez 3-4—szeresre lenne növelhető. Általában a hazai felhasználásra kerülő minőségi műszaki faanyagoknak mintegy 50 %-át kellene tartósítani, a jelenlegi védelem mértéke ezzel szemben az 5 %-ot sem éri el. Az évente keletkező kár sok millió forint, annál is inkább, mert a gomba és rovarkárt szenvedett fa kicserélése, a bontások, helyreállítások stb. miatt költséges müvelet. A külföldö'n bevált, rovar és gombakár elleni használható védőve^yszereket itthon is kellene gyártani, vagy azokat a szomszédos baráti államokból importálni, ahol - annak ellenére, hogy fában jóval gazdagabbak - a favédelem sokkal jobban megszervezett ipari tevékenység. Súlyos, alapvető hiba nálunk a megfelelő számú szakember hiánya. Az ankéton bejelentették az illetékesek, hogy ennek megszüntetésére most nagyjelentőségű kezdeti lépés történt. A Mikológiái Szakosztály kezdeményezésére ugyanis a három tudományos egyesület most együttesen faanyagvédelmi szaktanfolyamot rendez szakelőadók képzésére. A hat honapos, vizsgaköteles tanfolyamot végzett szakelőadókból kialakulhat később egy országos faanyagvédelmi szakértői hálózat. Az ankéton számos hasznos és időszerű javaslat hangzott el, és határozatokat hoztak a mulasztások megszüntetésére. Ezeket a három tudományos egyesület szakemberei majd kölcsönösen kiértékelik és felterjesztik megvalósítás végett a szakminisztériumok felé. VÉSSEY E. Az NDK Mikológiái Folyóirata ujabban szakosztályunk könyvtárának is jár. Mykolo^isches Mitteilungsblatt a Német Demokratikus Köztársaság évente kétszer megjelenő folyóirata. Kiadja a megyei közegészségügyi szolgálat, Halléban. /Szerkesztői MILA HERRMANN, Halle/S., Martha Str.2?. és-FRIEDER GRÖGER, Remstädt, Kreis Gotha./ Az évente két füzetben'megjelenő, tetszetős kivitelű kis folyóirat számos érdekes közleményt tartalmaz a nagygombák tudományterületéről. Különösen gazdag azonban a hiranyaga és az irodalomismertetési rovata, amelyekben bel- és külföldi szakmai eseményeket, felfedezéseket, gombaelőfordulási megfigyeléseket, szervezési kérdéseket és személyi hireket közöl. A folyóiratot a magyar szakintézmények is megrendelhetik. LÁSZLÓ I. 328770/Rné
- 96 AZ ÉV ELEJÉN UJ GOMBAISMERETET-TERJESZTŐ KIADVÁNYOK JELENTEK MEG: A gombamérgezések megelőzése. Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosítása Osztályának "Előadói segédanyagok" 35» száma kiadványa. Budapest, 1964. /Szerző: DR.KALMÁR ZOLTÁN és DR.MAKARA GYÖRGY./ A 11 oldal terjedelmű sokszorositott füzet elsősorban tanárok, tanítók, valamint a népfelvilágositás és ismeretterjesztés társadalmi munkájában közreműködő személyek számára készült. Részletes utmutatást nyújt ahhoz, hogy a gombamérgezések elkerüléséről szóló ismeretterjesztő előadásoknak mi legyen az anyaga, gondolatmenete, hogyan célszerű azokat megszervezni, milyen szemléltetési és egyéb segédeszközök használhatók fel stb. Az utmutatót nemcsak egészségügyi szervek és személyek, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezete kapja meg, hanem azt a Gombaszakoktatási Bizottság minden-vizsgázott gpmbaszakértőnek, a gombák gyűjtését végző Erdei Termékeket Értékesitő Vállalat pedig minden gombabegyüjtő telepének is megküldötte. DR.GÁLFFY Z. Erdészeti Gombaismertető Tanfolyam Jegyzete. A Gombaszakoktatási Bizottság kiadása, Budapest, 1964. /Összeállította: DR.PRÉM LORÁND, átdolgozta: SCHUSTER VIKTOR*/ - • - •. A Gombaszakoktatási,Bizottság által szervezett gombaismertető tanfolyamok keretében az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Szakosztálya alapfokú jellegű "erdészeti gombaismertető" tanfolyamokat rendez az egész országban, főként az erdészek és természetjárók számára. Ezekhez a tanfolyamokhoz készült el sokszorosítva a jegyzet, amelyben a legfontosabb gombák leírásán kívül a gombák gazdasági értéke, a gombák életfeltételei, a gombák alakja, a gombák gyűjtése és forgalma, a gombatartósitás, a forgalombahozatali jogszabályok, valamint a mérges gombák és gombamérgezések című fejezetek anyagából sajátíthatók el a gombákkal kapcsolatos legelemibb tudnivalók. A 47 oldal terjedelmű, de technikai okok miatt képanyagot sajnos nem tartalmazó jegyzet 5 Ft-os árban beszerezhető a Gombaszakoktatási Bizottságnál /Bp.II.,Keleti Károly utca 24./ MIKES J. 328770/Rné
- 97 T A K Á C S
I M R E
1964. őszén munkaképessége teljében váratlanul elhunyt TAKÁCS IMRE gombaszakértő, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet volt igazgatója. TAKÁCS IMRE 1914-ben Kalocsán született. Iskoláit szűkös körülmények között végezte, ezért kis kora óta iskolatársai tanításával szerezte meg a továbbtanuláshoz szükséges feltételeket. Ennek ellenére mindvégig a legszebb tanulmányi eredményt érte el és kémia-fizika—matematika szakos tanári oklevelet szerzett. Diplomájával a felszabadulás előtti nehéz időkben elhelyezkedni nehezen tudott, majd pályáját az Orsz. Chemiai Intézetben, mint vegyész kezdte meg. Munkahelyén rövidesen a takarmányvizsgálati ügyek szaktekintélye lett. Az intézet megszűnése után pedig az uj Orsz.Mezőg.Minőségvizsgáló Intézet egyik megalapítója és annak megalakulásától kezdve 1960-ig igazgatója volt. A gombákkal kezdetben mint természetjáró kiránduló foglalkozott. Annyira megszerette a gombákat, hogy hivatalos vidéki utjain sem mulasztotta el gyűjtésüket, és már 1949-ben elvégezte a gombaszakértői tanfolyamot. Igazgatói munkakörében is arra törekedett, hogy a gombaismeretet minél szélesebb körben terjessze. Ezért nemcsak saját dolgozói számára szervezett tanfolyamokat, hanem azt is lehetővé tette, hogy intézete a főváros lakossága, a kirándulók és turisták százai számára tartson minden évben gombaismerői tanfolyamot. 1955-ben hivatali beosztásában segitette a Gombaszakoktatási Bizottság létrehozását és működésének megindítását. Legértékesebb és legnagyobb jelentőségű intézkedése a gombamérgezések elleni küzdelem terén az volt, hogy a piaci gombaárusitás ellenőrzését végző szakemberek kiképzéséhez olyan segítséget biztositott, amely nélkül az Egészségügyi Minisztérium rendelkezését a tanácsok anyagi fedezet hiányában nem tudták volna megvalósítani. Az országos gombavizsgáló ellenőri hálózat, amely mintaszerűen működik és tiz év óta annyi gombamérgezéstől védte meg az ország, lakosságát, az ő igazgatói intézkedései nélkül nem tudott volna kiépülni talán még ma sem. A gombavizsgáló ellenőrök megfelelő kiképzésére pedig mindvégig annyira figyelt, hogy a vidéki gombaismerői tanfolyamok vizsgáin sokirányú elfoglaltságát félretéve, számos esetben vizsgaelnökként részt vett. A magyar gombaszakértői kar és a gombamérgezések leküzdésén fáradozó egészségügyi szervek ezért hálásak TAKACS IMRE gombaszakértőnek és emlékét kegyelettel megőrzik.
528115/Rné
- 98 A Mikológiái Szakosztály tudományos élete. /1964 szeptember - 1965 Junius./
A mult év augusztus 29 - szeptember 2. között megtartott, keszthelyi III. Mikológiái Vándorgyűlést követő mintegy tiz hónapban Szakosztályunk tudományos élet terén kifejtett munkássága, főként egyes témakörök előbbrevitelére összpontosult. A technika és tudomány rohamos fejlődése, az ismeretanyag bővülése egyre inkább szükségessé teszi valamely konkrét probléma több oldalról történő szemléletét,megvitatását és megoldását. így fokozottabb tudományos eredmények várhatók a tudományos egyesületek együttműködésétől.Ezeknek a tudományos és gyakorlati- előnyöknek" a szem előtt, tartásával rendezte meg Szakosztályunk az Építőipari Tudományos Egyesülettel közösen a faanyagvédelmi problémák megvitatására irányuló előadásait, amelyek keretében,meghívásunkra, J.V.HOLMES, az angol Királyi Rovartani Társaság tagja két nagysikerű előadást tartott a "Nedvesség, gombák és rovarok, okozta epületkarok tipusai és az azokkal kapcsolatos tapasztalatok Angliában", valamint "A keletkezett épületkárok elháritása különféle módszerekkel." cimen. Az előadásokat három,szines hangosfilm bemutatása követte ,amelyek a kárositókat,károsításaikat,valamint a megelőzés és megszüntetés korszerű • módszereit ismertették. Egyesületünk klubhelyiségében egyébként a keddi és csütörtöki napokon-számos, értékes..előadás,beszámoló, hangzo11 el.Ezek közül, mint kiemelkedő előadássorozatot kell megemliténünk DR. BÁNHEGYI JÓZSEF egyetemi tanárnak "A mikológiái tudomány sokoldalúsága" cimmel megtartott,a mikológia széles területét ismertető előadásait, a gombaszákértői továbbképzésünk keretében. Az előadások főbb témakörei a mikológia gyakorlati alkalmazásai , növényi kórokozó gombák,növényvédelem,orvosi mikológia, antibiotikumok előállítására alkalmas gombák,ipari erjesztők,hasznos penészek,biológiai kórokozók,fárontók és trópusi penészek voltak. A mindvégig érdekes,vetitettképes előadásokon a legkorszerűbb irodalom ismertetésére is sor került. Kiemelésre méltó HELTAY IMRE értékes beszámoló-sorozata is az NSZK-beli tapasztalatairól,a; korszerű csiperke termesztésről. Az előadó egyéves tanulmányúton és tapasztalatcserén tartózkodik külföldön,ahonnan folyamatosan tájékoztatja Szakosztályunkat a szakintézetekben szerzett tapasztalatairól»kutatásainak eredményeiről. Sikeres előadások hangzottak el a mikológia legkülönbözőbb területeiről Szakosztályunk tagjai: BABOS LÓRÁNDNÉ, DR.BOHUS GÁBOR, HORVÁTH LÁSZLÓNÉ, DR.IGMANDY ZOLTÁN, DR.JÓZSA.TIVADAR, 328770/Rné
- 99 -
DR,KALMÁR ZOLTÁN, KISS LÁSZLÓ, KOLLÁR GYULA, DR.KOMLÓSSY GYÖRGY, DR.KONECSNI ISTVÁN,KORONCZY IMRÉNÉ,KUKLIS KÁLMÁN, DR.LUKACS ISTVÁN, SÁNDY Á.KÁROLY,SCHUSTER VIKTOR, SZODERID ISTVÁN, DR,TÖRLEY. DEZSŐ, DR.URAI PÁL,VÉSSEY EDE és ZOLTÁN BÉLA részéről. Ezen előadások témái közül.a következők érdemelnek említést: "A Clayíceps purpurea biológiájáról és laboratóriumi termeléséről. Érdekességek a Cortinariu'-? nemzetségben. A gombatermesztés időszerű problémái. Az Agaric ales uj rendszerezése és nomenklatúrája. A Merulius lacrymans kártétele az épületekben és vizsgálata. A^pathogén gombák szerepe az állattenyésztésben, A gombaspórák típusai és jelentősége. A budai hegyek erdőtársulásai és erdészeti jelentőségük. Műemlékeink védelme a gombák kártétele ellen. A huspenészek, Ehető gombák konyhai felhasználása. Adatok a nyárfaerdők kalaposgombáiról. Erdei gombák mesterséges termesztéséről. Ujabb eredmények a gombák kémiájának kutatása terén.Magyarország ritka és érdekes csiperkéi. A galócákról és jelentőségükről. " Szakosztályunk tudományos életének szerves része a tagjaink számára ebben az évben is megrendezett szaktanfolyamok, A felsőfokú gombaszakértői, a levelező gombászakértoi §s az alapfokú gombaismerői tanfolyamokon kívül külön emiitest érdemel a nagysikerű csiperketermesztési tanfolyam, amelyet ez év tavaszán már másodizben tartottunk meg. Megszerveztük továbbá az országban az erdész szakmunkásképző, iskolák és az erdészeti technikumok számára a gombaismerői tanfolyamokat, és ezeket előadóval, tananyaggal segitettük, patronáltuk. Kiadványunk, a "Mikológia! Közlemények", 1964-ben 3 füzetben jelent meg, összesen 225 oldal terjedelemben. A terv szerint kb. ugyanígy fog ebben az évben is megjelenni. Mint értékes gyakorlati előnyöket jelentő, tudományt szolgáló eredményt emlithetjük meg a "Kalaposgombák latin névhasználata" c, nomenklatura kiadását, amelyet DR,KALMÁR ZOLTÁN kezdeményezett és állított össze a keszthelyi, vándorgyűlésen elfogadott SINGER - MOSER féle rendszer alapján. Szakosztályunknak ez. a külön... kiadvány a kiküszöböli ugyanis azt a sok nehézséget, felreertest, amit a régi és uj latin nevek •a rendszertani besorolások közötti különbségek a meghatározó munkában okoztak. Szakosztályunk szervező és ismeretterjesztő munkája terén ki kell emelnünk az Országos Tanácsadó Szolgálat SCHUSTER VIKTOR által történt megszervezését és megindítását. E tár328770/Rné
- 100 -
sadalmi munkában működő szolgálat célja az, hogy az ország számos helységében kijelölt gombaszakértők álljanak tanácsadóként a lakosság rendelkezésére, meghatározott időben,ingyenes gombavizsgálatra, a gombamérgezések számának csökkentése, továbbá a helyileg gyűjtött, jó ehető gombák nagyobbmérvü fogyasztása érdekében. E nagyjelentőségű kezdeményezéssel párhuzamosan alakítottuk meg a Társadalmi Erdei Szolgálatot. Ennek keretében a jelvénnyel és igazolvánnyal ellátott, tudományos gyűjtőmunkában erdőt járó mikológusaink a gombamérgezések elháritása terén kifejtett társadalmi oktató és felvilágosító tevékenységűkkel egyidejűleg elősegíthetik az erdő védelmét, megakadályozzák az erdei tűzkárokat is. Az egyesületek közötti együttműködés eredményes példája volt az első magyar faanyagvédelmi ankét, amelyet Szakosztályunk kezdeményezett és szervezett meg. 7ismertetése a 94. oldalon/ Az elmúlt év őszén nemzetközi kapcsolataink kiszélesítésére is sor került. Tiz lengyel vendeg latogatott el hazánkba és Szakosztályunk tagjai közül ugyanilyen számú mikológus-csoport látogatta meg Lengyelországot. VÉSS ET E. F O T O P Á L Y Á Z A T . A Gombaszakoktatási Bizottság a legfontosabb ehető és mérgesgombák témakörében fotópályázatot hirdet. Pályázni lehet a gombák természetes lelőhelyén készitett szines és fekete fényképfelvételekkel. Pályázati dijak: szines papirkép /legalább 13x18 cm/, I. dij 1000 Ft, II. dij 300 Ft III. dij 250 Ft szines-diapozitiv /5x5 cm/ I. dij 800-Ft, Il.dij 400 Ft, III. dij 200 Ft; fekete-fehér fénykép /legalább 13x18 cm/ I. dij 500 Ft, II". dij 250 Ft; III. dij 100 Ft. A Bizottság fenntartja a jogot, hogy a dijat nem nyert.szines és fekete képek közül bármelyiket megvásárolhassa. A jeligével ellátott, boritékba zárt pályázatok legkésőbb 1965 november hó 15-éig küldendők be a Bizottság cimére. /Budapest, II., Keleti Károly utca 24./ .
328115/Ené
MAG*
ÓGlAI
MIKOLÖCIAI 11KÖZLEMÉNYEK
M I K O L Ó G I A !
K Ö Z L E M É N Y E K 1965 III.
AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MIKOLÓGIÁI SZAKOSZTALYÁNAK KÜLÖN KIADVÁNYA
M Y K O L O G I S C H E
M I T T E I L U N G E N 1965. III.
LANDESVEREIN FÜR FORSTWESEN, MYKOLOGISCHE SEKTION
Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: DR. KAIMÁR ZOLTÁN Budapest, V., Szabadság tér 17.
328770/Rné
Készült: az MTESZ Sokszorosító Üzemében, Budapest, V . , Szabadság tér 17.
328770/65/450/P Rné
- 103 T A R T A L O M Oldal DR.DÁNOS BÉLA:
Ujabb eredmények a nagygombák szekundér anyagainak kutatásában
DR. GÁLFFY ZOLTÁN: A szárított gomba víztartalma
105 127
KORO^CZYNÉ, WONNESCH ILDÜcá Uj betegség a
CSERI ZOLTÁN:
termesztett csiperkegombán
133
Gomba- fermentációs kutatásainak ismertetése..
139
Kiegészítés a "Mikológiái kutatások 20 éve Magyarországon" c. közleményhez
141
Beszámoló az 1965. évi amszterdami Csiperketermesztési Tudományos Szimpóziumról
142
A Német Demokratikus Köztársaság rendelete a gombatanácsadásról és felvilágosításról
145
Könyvismertetés
146
Folyóiratszemle
148
I N H A L T : Seite DR. DÁNOS, BÉLA:
Neuere Ergebnisse in der Forschung Uber sekundäre Stoffe der Grosspilze
105
DR. GÁLFFY, ZOLTÁN: Der Wassergehalt der Dörrpilze
127
KORO NC ZY- WONNESCH, ILDÜcá Eine neue Erkrankung des Zucht-Champignons
133
328770/Rné
- 104 Seite Kurzbericht Uber Forschungen des Mikrobiologen Z. CSERI auf dem Gebiete der Pilzfermentierung
139
Ergänzungen zu unserer Veröffentlichung "Zwanzig Jahre der mykologischen Forschungen in Ungarn"
141
Bericht Uber das im Jahre 1965 in Amsterdam abgehaltene Wissenschaftliche Champignonzucht-Symposiinn
142
Literaturbesprechung
146
C O N T E N T S : , /
Page
/
DANOS, BE LA:
GÁLFFY, ZOLTÁN:
Recent results of researches in respect of the secundary substances of mushrooms
105
Water content of the dried mushroom
127
KORONCZY-WONNESCH, ILDIK<^: A new disease of the cultivated mushroom
133
Research in respect of fermentation provoked by wood-rotting fungi
139
Supplements to the publication "Twenty years of mycological research in Hungary
141
Report on the Amsterdam Scientific Mushroom-Growing Symposium
142
Literary review
146
328770/Rné
- 105 MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1965. (3) évi. 3. szám
Ujabb eredmények a nagygombák szekundér anyagainak kutatásában DR. DÁNOS BÉLA, Budapest
A növényeknek az élelmezésben és gyógyításban betöltött szerepe az emberi társadalmakban kezdettől fogva igen nagy jelentőségű. Természetesnek vesz szűk, hogy a primitiv ember az élelmezésére felhasznált anyagok közül
a
növényvilágban találta meg azokat, amelyekkel gyógyítani tudott, s még ma is növényi un. "hatóanyagok" (szekundér anyagcseretermékek) szolgáltatják gyógyszerkincsünk jelentős részét. E gyógyszerkincset azonban századunk elején, de még a 30-as években is,
főleg a magasabb szervezettségű, virá-
gos növények adták, a gombák közül viszont
- egy-két népgyógyászati uta-
láson kívül - csupán az anyarozs (Claviceps purpurea)
szkleróciumát
(az abban levő alkaloidákat) alkalmazták. Feltűnő, hogy az egész világon oly nagyon elterjedt nagygombák nem kerültek a gyógyászati érdeklődés reflektorfényébe annak ellenére, hogy e gombáknak is mindig szerepe volt a népek táplálkozásában, akár a mérgezések előidézésében betöltött szerepükre gondolunk, akár élvezeti termékként való felhasználásukat tekintjük.
Ugyanez nem mondható el azon mikroszkópikus gombákról (pl. penészekről), amelyek képesek más hasonló szervezetek növekedését gátolni, vagy azokat elpusztítani. Az un. antibiotikumok eredete ugyanis a néphagyományban lelhető fel, hiszen a primitiv népek ősidők óta alkalmaztak gyógyítás céljából penészes kenyeret, sajtot, rothadásban lévő gyümölcsöket stb. A mult század 70-es éveitől kezdve többen,
(pl. ROBERTS, PASTEUR
- 106 -
stb.) mutatták rá e jelenségre, de mégsem figyeltek fel rá kellően addig, amig végül a húszas évek végén FLEMMING a penicilinnel kapcsolatos véletlen felfedezése uj utat nyitott a gombák kémiai megismerése, illetőleg gyógyászati hasznosításuk felé.
Azóta, de különösen az utóbbi két évtized alatt e mindjobban kibontakozó uj kutatási terület sikerét nagymértékben elősegiti az a tény is, hogy a rohamléptekben fejlődő szerveskémia és farmakológia mellett uj, nagy szelektivitású növényanalitikai eljárások (kromatográfia, spektroszkópia stb.) láttak napvilágot, segitségükkel pedig olyan vegyületcsoportok ismerhetők meg, amelyeknek különválasztására, azonosítására és többirányú vizsgálatára ezidáig nem volt lehetőség.
Az elmúlt években a nagygombák kémiai anyagainak megismerése terén elsősorban WIELAND, LIST, és TYLER úttörő munkásságára utalhatunk, akiknek kezdeményezésére a hasonló munkaterületen dolgozó szakemberek mintegy láncreakciószerűen kezdték meg egyes gombafajoknak és azok tápanyagforgalmának biokémiai vizsgálatát. Hazai viszonylatban ki kell emelnünk TÖRLEY és NEDELKOVITS elsősorban
az elsődleges anyagcseretermékek (a gombatestet felépitő
alapvegyületek, szénhidrátok, aminósavak, lipidek stb.) megismerésére törekvő munkáit (1961,
1962,
1963).
Jelentősek továbbá a
Gyógynövénykutató Intézet kollektívájának a nitrogéntartalmú bázisokra és alkaloidtermészetü vegyületekre vonatkozó kutatásai. (1963-1965) Érdekesek végül CSERI-nek a taplófélék mesterséges tenyészetein végzett biokémiai vizsgálatai is.
(1965).
Mindezek előrebocsájtása után tekintsük át a következőkben az egyes vegyületcsoportok (szekundér jellegű anyagcseretermékek) megismerése terén elért ujabb eredményeket.
398770/Rná
- 107 -
I. Növényi savak: A gombák az eddigi adatok szerint tipikusan savképzőknek tekinthetők. Különösen a citromsav és származékai érdemelnek emlitést. A nagygombák közül a Fomes officinalis-ban, ujabban pedig a Polyporus betulinus -ban
mutatták ki az agaricin- és ungulinsavat (I. tábla).
Ezeken kivül egyes gombákbői olyan jellegzetes zsirsavakat is nyertek, amelyek nemcsak gliceridek savkomponenseiként, hanem szabadon is előfordulnak a tejnedv alkotórészeként (Lactarius fajokban), vagy glikolipidek formájában (Russula fajok).
II. Terpének: A magasabbrendü növényekhez hasonlóan a gombák körében is megtalálhatjuk ezt a vegyületcsoportot, egyes sajátos képviselőit szabadon, vagy származékként. Különös figyelmet érdemelnek azok a triterpén származékok (pinicolsav, eburicolsav, dehidroeburicolsav, pachymasav) (II. tábla),
amelyeket az elmúlt években mutattak ki a Fomes, Lentinus,
Poria, Polyporus
nemzetségek egyes fajaiból (VALENTIN-KNÜTTER,
1957; ISED A - YAGISHITA, valamint SHIBATA 1958; GRAF és WINCKELMANN 1960).
E vegyületek azért kerültek az érdeklődés homlok-
terébe, mert szerkezeti felépitésüknél fogva esetleg szteroidhormonok előállitásának kiindulási anyagaként is számitásba jöhetnek. WINCKELMANN
GRAF és
munkájuk perspektivájáként mesterséges tenyészetek
beállításáról is tájékoztatnak, megemlitve, hogy célkitűzésűk a jövőre nézve gyógyszeripari szempontból magas hatóanyagtartalmu micélium előállítása.
Megemlíthető továbbá, hogy azulenogén sesquiterpéneket a Lactarius deliciosusból
izoláltak, STEWARD és
Peziza és Lactarius
munkatársai pedig (1955)
a
fajokból polyisopréneket nyertek, szárazanyagra
vonatkoztatva 1,7 %-ban.
- 108 -
A terpének egyébként - mint tudjuk - a magasabb szervezettségű növényekben igen jelentős százalékban az illőolajok alkotórészeként fordulnak elő.
Az
1950-es évektől kezdve igy afelé fordulj a figyelem, vajon a gombák körében előfordul-e
ez a jellegzetes anyagcseretermék.
Ezzel kapcsolatban első-
sorban SPRECHER munkásságára utalhatunk (1958, 1963), aki hivatkozva irodalmi adatokra és saját eredményeire (Inocybe piriodora corydalina
és Inocybe
száraz termőtesteiből vizgőzdesztilláciőval 0,7 % illőolajat tudott
elválasztani),
megállapítja, hogy a gombák a magasabbrendü növényekhez
hasonlóan képesek bioszintézis utján éterikus olajokat előállitani.
Ennek e l -
döntéséhez azonban - ugy hisszük - további vizsgálatokra van még szükség, hiszen olyan adatok egyelőre nem állnak rendelkezésünkre, hogy a kivont illőolaj milyen összetételű a gombákban. Talán csak a Lactarius deliciosusből kivont illatos anyag lehet kivétel, amelynek a pontos összetételét is sikerült megállapítani (PLATTNER, BENESOVA, HEILBRONNER és SCHMID, 1954-55). Természetesen nem minden illat é s szag vezethető vissza illőolajra, ezt bizonyitja számos vizsgálati eredmény. MÜLLER (1951) pl. 430 gombafajnak vizsgálva az illatát és összetétel viszonyát, a következő megoszlást állapította meg:
11-12 10-11 8-9 7-8 6-7
% lisztszagu % gyümölcsillatu % retekszagu % ánizsillatu % undorító szagú
A többi, több mint 50 %-nyi gombafajnál jellegzetes szagot nem tapasztalt. Az összetételből pedig kiadódott, hogy a gyümölcsillatot mindenekelőtt különböző észterek, a retekre emlékeztető szagot a mustárolaj, az ánizsillatot pedig az ánizsaldehyd okozza. A kifejezetten kellemetlen gombaszagot végül különböző aminők eredményezik (BIRKINSHAW és munkatársai, 1944, 1952-57).
- 109 -
III. Benzol és kondenzált gyűrűs származékok: Az irodalomban gyakran találkozunk azzal a megjegyzéssel, hogy a gombák e vegyületek szintézisének specialistái. Valóban, a gombákban a napjainkig megismert és kimutatott, idesorolt származékoknak igen gazdag változatossága található. Mindenekelőtt a fenol származékokról kell megemlékeznünk, amelyek számos gombának Jellegzetes szagát vagy illatát adják (ánizsaldehyd, fahéjsav, ánizs- és fahéjsavészterek stb.) Gyakoriak a rezorcin, hydrochlnon. pirogallol és phloroglucln származékok is, amelyek egyes Polyporusok kimutatható vegyületei. A gombák szinét többek között benzochinon-tipusu pigmentek okozzák (III. tábla), mint pl. a polyporsav a Polyporua nemzetségben, az aurantiatin a Hydnumban, vagy a muscarufin az Amanita muscariában. 1959-ben azonositották továbbá a telephorsavat, amely a Cantharellus, Hydnum és Polystictus nemzetség tagjainak lilásfekete szinezőanyaga (AGHORAMUSTHY, 1959). Végül e vegyületcsoportban az antrachinonok - gombák vonatkozásában is - igen jelentősek, sárga vagy narancs színnel tűnnek szembe, és legtöbbjük rokonságot mutat a magasabbrendü növények antrachinonjaival. Ezek közül a Boletus-fajokban előforduló boletol
jelentősebb (IV. tábla).
Megemlítjük továbbá, hogy egyes virágos növények sennidin-jellegü diantrachinonjaival mutat rokonságot a hypericin, amelyet SHIMANO és munkatársai (1956) a Trametes versicolorból
nyertek.
IV. Nitrogéntartalmú vegyületek:
IV/a.
Mk^m^ermész^U_vegyületek:
A nagygombákban szórványosan
szintén kimutathatók, általában azonban csak az egyszerű felépítésű típusok (biogén aminők,
alkilaminok stb.).
Az eddig kimutatott ilyen természetű
vegyületeket azon gombafajok feltüntetésével, amelyben találták, táblázatos felsorolásban foglalhatjuk össze:
a következő
- 148 A. / Alkaloidok nem gyűrűbe zárt nitrogénatommal (V. tábla) 1. / Több N-atomot tartalmazó alifásláncu alkaloidok: PUTRESCIN
Amanita muscaria, Boletus edulis, Suillus elegáns, Suillus luteus, Coprinus atramentarius, Inocybe patouillardi.
GUANIDIN
Hydnum aspratum, Coprinus atramentarius.
2 . / Aromás alkylaminok: & -PHENYLETHYj, AMIN Suillus luteus, Collybia peronata, Phlegmacium melliolens, Kuehneromyces mutabilis, Polyporus sulfureus, Coprinus micaceus, Coprinus atramentarius, Inocybe patouillardi. TYRAMIN
Coprinus comatus, Coprinus atramentarius, Inocybe hirsuta.
3 . / Heterociklusos aminoalkoholok: MUSCARIN
Amanita muscaria, Inocybe fastigiata.
MUSCAREDIN
Inocybe umbrina, Inocybe bongardii, Inocybe patouillardi, stb.
B. / Alkaloidok gytlrube zárt nitrogénatommal I. A nitrogénatom egy gyűrűben (V. tábla). 1 . / Imidazol vázat tartalmazó alkaloidok: ERGOTIONEIN R-HS
Coprinus comatus.
HERCININ R-H-
Agaricus campester, Amanita muscaria, Boletus edulis, Coprinus comatus, Polyporus sulfureus.
HISTAMIN
Coprinus comatus.
2. / Piridin vázat •tartalmazó alkaloid: •v.
HOMARIN
328770/Rné
Polyporus sulfureus.
- Ill -
II. A nitrogénatom két gyűrűben (VI. tábla) 1. / Indolvázas alkaloidok
(indol-alkilamin-vázas alk.)
BUFOTENIN ( = MAPPIN)
Amanita citrina, Amanita muscaria, Amanita panther ina, Amanita porphyria.
PSILOCIN
Psilocybe astecorum, Psilocybe mexicana, Psilocybe caerulescens.
PSILOCYBIN
Psilocybe zapotecorum, Psilocybe semperviva, Stropharia cubensis.
SEROTONIN és 5 HYDROXI TRIPTOPHAN
Panaeolus és Inocybe fajok.
Az utóbbi évek vizsgálati eredményei arra is rámutattak, hogy az alkaloidtartalomban még az egy genuszon belüli fajok között is jelentős eltérések lehetnek. Erre álljon itt példaként a következő két táblázat:
Muscarin-tartalom friss gombákban, °/oo -ben (EUGSTER - MULLER, 1959.) Inocybe fastigiata umbrina " bongardii patouillardi Amanita muscaria (egész termőtest) (csak kalap)
0,100 0,030 nyomok 0,370 0,002 0,100
Muscarin-tartalom Inocybe fajok száraz termőtestében, %-ban (BROWN-MALONE-STUNTZ-TYLER, 1962) Inocybe picrosma " terrifera geophylla " lilacina pudica agglutinata subdestricta griseolilacina " lacera griseoscabrosa
0,009 0,03 0,16 0,38 0,17 0,32 0,22 0,17 0,08 0,02
Inocybe pallidipes " cinnamomea " sororia " mixtilis " hirsuta " xanthomelas " nigrescens " albodisca " napipes " subexilis
0,16 0,03 0,28 0,10 0,01 0,01 0,03 0,01 0,71 0,02
- 112 -
Az alkaloidokkal összefüggésben ki kell térnünk arra is, hogy az Amanita pantherina és Amanita muscaria kivonataiban LEVIS (1955), ill. MANIKOWSKI és NIERGODZKI (1962) a papirkromatográfiás uton kapott alkaloida-foltokat hyoscyaminnal és atropinnal azonositotta. A gombakémiával foglalkozó kutatók természetesen nagy érdeklődéssel fordultak ezen eredmény felé, hiszen ezzel a gombákból eddig azonositott alkaloidtipusu vegyületek sorát tropánvázasokkal gyarapították volna. Ezért egyesek kétkedéssel fogadták ezen eredményeket, és megismételve a kísérletet, BRADY és TYLER, (1959) az Amanita pantherinát, TYLER és GROGER (1964) pedig az Amanita muscariát vizsgálták felül. Mindkét esetben kimutattak alkaloid tipusu vegyületeket, de ezek - szemben az előbbi megállapításokkal - egyik fajnál sem voltak azonosíthatók tropán alkaloidokkal (lásd a következő táblázatokat). Amanita pantherina kivonatának és néhány tropánalkaloidának értékei (Papirkrom. rn.butanol-ecetsav-viz 4:1:5)
felvitt anyag gomba-kivonat scopolamin hyoscyamin
R - értékek 0,51
0,68
0,87
0,55 0,64
Amanita muscaria kivonatának és néhány tropán-alkaloidának R f -értékei (Papirkrom,: n.butanol-ecetsav-víz 4:1:1)
felvitt anyag gombakivonat (7) (8) (9) tropin scopolamin atropin
cioo Hírt rn-í
Rf - értékek 0,0" 0,20 0 , 0 0,19 0 , 0 0,21
0,30 0,28 0,30
0,38 0/38 0,38
0,52 0,00 0,52 0,60 0,67 0,75
- 113 -
Amint láthatjuk, az uj alkaloid tipusu vegyületek kutatása igen nehéz, alapos körültekintést és pontos azonositást, ill. szerkezetbizonyitást igénylő feladat. Ezt mutatja különben az a tény is, hogy a legrégebben ismert ilyen vegyületnek, a muscarinnak pontos szerkezetbizonyitása BOWDEN és MOGEY révén csak 1958-ban sikerült; társalkaloidjának, a muscaridinnak leirására KÖGL és munkatársai által pedig csak 1960-ban kerülhetett sor. Figyelemre méltóak végül e vonatkozásban TYLER és STUNTZ 254 gombafajjal végzett alkaloid-azonositó vizsgálatai is (1962, 1963), amelynek során a vizsgálati anyag többségében alkaloid reagensekkel pozitiv reakciókat kaptak, ennek ellenére a nagyszámú vizsgálati mintáknak csupán 2,8 %-a volt biztosan alkaloida tartalmú, a többi esetben egyéb nitrogén-tartalmú bázisokról lehetett szó.
IV/b.
CiánhWrqgénes_yegyületek:
Már régen ismeretes, hogy a kalapos gombák különböző ciánhidrogénes vegyületeket tartalmaznak, sőt a ciánhidrogén gyakran szabadon is előfordul. MÜLLER és BACH (1944-1948) 23 kalapos gombáról állapitották meg a ciánogén jelleget, elsősorban a Clitocybe, a Marasmius és a Pholiota nemzetség egyes fajairól.
W/e.
Mus_tárolaj _- _glykozidok:
A gombákban glykozidikus kötésben mustárolajszármazékok is előfordulhatnak, amintarról FREISE (1935) közleménye tájékoztat. Dolgozatából vett táblázatos összefoglalásban a szárazanyagtartalomra vonatkoztatva a glykozid és a fermentativ lebontás után szabaddá tett olaj értékei a következők:
39.8770 /Rn4
%-os
- 114 -
Gombafaj Clitocybe clavipes Cortinarius sp. Hydnum cyathiforme Hygrophorus sp. Polyporus melanocarpus
Glykozid
Olaj
%
%
2,37 4,12 6,50 5,20 6,95
1,10 1,21 2,22 1,85 1,97
Az olaj főkomponense bensilmustár -olaj tt tt tt phenilethyl mustár-olaj ti ti it bensil mustárolaj
V. Ciklikus peptidek.
E vegyületcsoporthoz az Amanita nemzetség legtoxikusabb vegyületei tartoznak. WIELAND és munkatársainak nevéhez fűződik ezen anyagoknak kémiai felderitése, szerkezetbizonyitása és tisztán valő előállitása (1937-1946). Annakellenére, hogy az Amanita phalloides
ősidők óta halálos kimenetelű
mérgezéseket okoz, mégis csak 1937-ben sikerült a falloidin nevü lipeptidet, majd 1941-ben az amanitint előállitani.
po-
Az Amanita phalloides
legmérgezőbb anyagának az amanitint tartották, amely a további vizsgálatok szerint 80 %-ban alfa amanitinből és 20 % arányában béta-amanitinből áll. 1956-ban azután még a gamma-amanitint, és 1957-ben a falloin fedezték fel. C
35 H 46 N 8 S
6H
polipeptidet
A falloidin struktúráját tekintve általános képletét 2 ° ~nak
álla
P i t o t t á k meg. Amint az általános képletből látjuk,
a molekulában egy kéntartalmú csoport is van, amely cystein jelenlétére utal. Az óvatos és lépcsőzetes lebontás eredményeképpen a felépitő többi aminósav azonositása szerint a szóbanlévő polipeptid a következő alapvegyületekből épül fel:
i 1 2 1 1 1 *
mol. " " " "
cystein alanin threonin oxyprolin -oxytriptophan f-f dioxileucin
- 115 -
E tárgykörben BLOCK és munkatársainak 1955-ben sikerült olyan módszert kidolgozniok, amellyel az amanitatoxinok egész kicsiny mennyiségeit lehet kimutatni. Ilymódon 46 északamerikai Amanita-faj
és fajta vizsgálatát
végezték el, és ugy találták, hogy bennük a felsorolt méreganyagok különböző arányban találhatók, sőt egyes fajokban (és subspeciesekben) egyik-másik anyag hiányozhat is.
Az elmúlt években feltárt gombahatóanyagok gyógyászati értékének vizsgálata is folyamatban van. Azt lehet mondani, párhuzamosan folyik a növénykémiai-biokémiai tanulmányokkal, és igyekszik támaszkodni népgyógyászati adatokra is (STANCEV, BALABANOV, 1959). Eredményeit a következő 4 pontban foglalhatjuk össze:
1.) Az ehető- és mérges
gombák élelmezéstudományi, valamint toxikoló-
giai-farmakológiai kivizsgálásán túlmenően a népgyógyászati
adataik revízió-
ja is lendületesen halad előre, és néhánynál máris történt gyógyászati értékelés (Russula vesca: vizelethajtő; Phallus impudicus: vérnyomáscsökkentő; Psilocybe mexicana: psicholitikum stb.).
2.) Az alacsonyabbrendü gombák antibiotikus anyagainak további kutatása a nagygombák viszonylatában is eredményeket
hozott, hiszen az Agaricus
campester, Clitocybe nebularis, Pholiota dura, Phlegmacium traganum, Paxillus atromentosus, Lactarius deliciosus, a Boletusok, Polyporus és Trametes
fajok stb. jól definiált antibakteriális (fungális) vegyületeket
tartalmaznak, amelyek közül már többet gyógyszeres kezelésben is kipróbáltak (VESELSKY, 1961).
3.) Figyelemre méltó továbbá a már emiitett terpénszármazékok (sterinek) kiterjedtebb kutatásának megindulása különböző taplógombákban,
39.8770 /Rn4
- 116 -
mert ennek eredménye uj - a virágos növények adta eddigi lehetőségeken túlmenően - gyógyszeripari nyersanyagforrást jelenthet a szterán-vázas hormonkészítmények gyártása terén (GRAF-WINCKELMANN, 1960).
4.) Lehetséges végül, hogy a rákos-megbetegedések leküzdésében is hathatós vegyületeket kaphatunk a nagygombák hatóanyagai közül. Erre feljogosítanak a nagygombák közül a Calvatia maximával
elért sikerek
is,
mert ROLAND és munkatársai ennek a pöfeteggombának kivonatásal kezelt 20 karcinóma, ill. szarkóma közül 14 esetben kifejezett gátlást mutathattak ki. Ujabban pedig a Boletus ok, Poria obliqua és a Polyporus betulinus hasonló hatóértékét, is többen emiitették (PIASKOWSKI, 1962; BLUMENBERGKESSLER, 1963).
A vázolt eredmények alapján is láthatjuk, hogy a nagygombák ismeret-anya ga a nagygombák kemizmusáról és az egyes vegyületek élettani hatásáról jelentős uj adatokkal bővült.
Ez biztató perspektívát jelent, aminek alap-
ján remélhetjük, hogy a jövőben az általunk jól ismert nagygombák is nemcsak mint ehető és mérges gombák, hanem mint gyógyászatilag és gyógyszeriparilag jelentős növényi nyersanyagok lesznek ismeretesek.
De az elmondottak kifejezésre juttatják azt is, hogy a gombakémia terén sok még a tennivaló, igen alapos munkára van szükség ahhoz, hogy végleges választ adhassunk egy-egy vegyület-tipus kimutatásáról gombáinkban. Ezért közleményünkkel is fel gombákban rejlő lehetőségekre,
akarjuk hivni a figyelmet nemcsak a nagyhanem a hazai gombakémiai-kutatás
szervezettebb megindulásának szükségességére is.
39.8770 /Rn4
- 117 -
I r o d a l o m : 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ 6. / 7./ 8./ 9./ 10./ 11./ 12./ 13./ 14./ 15./ 16./ 17./ 18./ 19./ 20./ 21./ 22./ 23./
AGHORAMURTHY,K. et al. (1959): Tetrahedron Letters 8,20. BACH, E. (1944-48): Friesia, 3,377 (cit.: HEGNAUER, R.). BENEŐOVÁ, V. et al. (1954-55): Chem.Llsty. 48,882; Coll. Czechoslov. Chem. Commun. 20,510. BIRKINSHAW, et al. (1944-52-57): Biochem.J. 38,131; Blochem. J. 50, 509.; Biochem.J. 66,188. BLOCK, S. S. et al. (1955): Science 121,505. BLUMBERG, F. W. - KESSLER, F. J. (1963): Arzneimittel Forsch. 13,189. BO IT, H. G. (1961): Ergebnisse der Alkaloid-Chemie bis 1960, Akademie V . , Berlin. BOWDEN.K. - MOGEY,G.A. (1958): J. Pharm. Pharmacol. 10,145. BRADY, L.R. - TYLER, V. E. Jr. (1959): Journ.Amer. Pharm. Ass. Sei.E.48,417. BROWN J. K. et al. (1962): Journ. of Pharm. Sei. 51,853. CSERI, Z. (1965): Acta Microbiol. Acad. Sei. Hung. 12, 45; 12,49; 12,55. DÁNOS,B. (1962): Herba Hung. I. 2; I. 3; Szemle. EUGSTER, C. H. - MÜLLER, G. (1959): Helv. Chim. Acta 42, 1189 FREISE, F.W. (1935): Perfumery Essent. Oil Record 26,91. (cit.: HEGNAUER,R.). GRAF, E. - WINCK ELMANN, H.J. (1960): Planta Medica 8, 403. HEILBRONNER, E. - SCHMIDT, R.W. (1954): Helv. Chim. Acta 37, 2018 HEGNAUER, R. Chemotaxonomie der Pflanzen Bd. I. (1962) BIRKHÄUSER, V. , Basel - Stuttgart. ISEDA, SH. - YAGISHITA, K. (1956): J. Pharm, Soc. (cit.: HEGNAUER, R.) KÖGL, F. et al. (1960): Ree. trav. chim. (cit.: HEGNAUER, R.) LEWIS, B.S. (1955): African med. J. 29, 262. (cit.: BRADY-TYLER) LIST, P. H. (1960): Planta med. 8,383. LIST, P. H. - MÜLLER, H. (1959): Archiv. Pharm. 292,777. MANIKOWSKI, W. - NIEZGODZKI, L. (1962): Poznan Tow. Przy. Nauk. Wyd. Lekar. Prace Kom. Farm. 1,49 (cit.: TYLER - GRÖGER)
39.8770 /Rn4
- 118 -
2 4 . / MÜLLER, A. (1951): Fette; Seifen, - Anstrichmittel 53,752 (cit.: HE GNAUER, R.). 2 5 . / MÜLLER,D. (1944-48): Friesia, 3,52 (cit.: HE GNAUER, R.). 2 6 . / PIASKOWSKI, S. (1962): Sylwan, Warszawa, 106,23. (Fordítás). 2 7 . / PLATTNER, P. et al. (1954): Chemistry and Industry 1202. 2 8 . / SHIBATA, Sh. et al. (1958) Chem. Pharm. Bull. 6 , 608. 2 9 . / SHIMANO, N. et al. (1956): C.A. 50, 13183 (cit.: HE GNAUER, R.). 3 0 . / SPRECHER,E. (1958): Die Pharmacie 13,218. 3 1 . / STANCEV,N. - BALABANOV,K. (1959) Mykologicky Sbornik, Praha 36, 78. 3 2 . / STEWARDT.D.W.et al. (1955): Science, 122,1270. 3 3 . / Természettudományi Lexikon, I.k. (1964). Akadémiai Kiadó, Bp. 34. / TÖRLEY D. - NEDELKOVITS J.: Az ehető és mérges gombák kémiai összetételéről,
I, II, III, IV. Eleim.Vizsg.Közi;
7 (1961), 344.; 8 (1962), 34.; 9 (1963) 309. oldal. 3 5 . / TYLER, V.E.Jr. - GRÖGER,D. (1964): Planta med. 12, 334. 3 6 . / TYLER,V.E.Jr. - STUNTZ D.E. (1962): Lloydia, 25, 225. 3 7 . / TYLER, V.E.Jr. - STUNTZ,D.E. (1963): Lloydia 26, 158. 3 8 . / VALENTIN, J. - KNÜTTER, S. (1956): Pharm. Zhalle 96, 478. 3 9 . / WIELAND,Th. - HALLERMEYER,R. (1941): Ann. Chem. 548,1. 4 0 . / WIELAND, Th. (1949): Ann. Chem. 564, 152. 4 1 . / WIELAND,Th. et al. (1953): Ann. Chem. 581,10. 4 2 . / WIELAND, Th. - SCHÖN, W. (1955): Ann. Chem. 953, 157. 4 3 . / WIELAND, Th. - DUDENSING, Ch. (1956): Ann. Chem. 600,156. 4 4 . / WIELAND, Th. - MANNES, K. (1957): Angewandte Chem. 69,389. 4 5 . / WIERJ.K. - TYLER, V.E. Jr. (1963): Journ. of. Pharm. Sei. 52, 419
39.8770 /Rn4
119
I. tábla
Néhány, nagygombában található szerves sav képlete
ungulinsav
328770/Rné
- 120 II. tábla
Taplógombákból azonosított triterpén-karbonsavak
pinicolsav-A
dehidroeburicolsav
eburicolsav
pachymasav
- 121 -
III. tábla
Nagygombák benzochinon-jellegü pigmentjel
polyporsav
aurcmtiacin
muscarufin
telephorsav
- 122 IV. tábla
Nagygombák antrachinon vegyületei
boletol
kék a n t r a c h i n o n
dionthron
- 123 III.
tábla
Nagygombákból kimutatott alkaloid-természetű vegyületek
- 124 -
III. tábla
Nagygombákból kimutatott indol-alkylamin-vázas alkaloidok:
- 125 -
Neuere Ergebnisse in der Forschung über sekundäre Stoffe der Grosspilze DR. BÉLA DÁNOS, Budapest Eötvös Lóránd Universität, Lehrstuhl für angewandte Botanik und Histogenese.
Autor gibt in dieser Arbeit eine literarische Zusammenfassung und Vergleichung über die neueren Ergebnisse der Pflanzenchemie bei Grosspilzen, mit besonderer Rücksicht auf die Produkte des sekundären Stoffwechsels und ihre Benutzung in der Heilkunde.
In der Einleitung wird auf die enorme Bedeutung der Pflanzen, unter anderen auf ihre Rolle in der Nahrung des Menschen und in der Heilkunde hingewiesen, wobei auf die bisherige unverständliche Vernachlässigung der derartigen Nutzbarmachung der niedrigeren und der Grosspilze eine Hindeutung gemacht wird.
Nur die vergangenen letzten drei Jahrzenten brachten der Meinung des Autors nach eine Veränderung auf diesem Gebiete, besonders infolge Wirkung der Entdeckung des Penizillins und der Untersuchungsmethoden grosser Selektivität.
Die Besprechung der Verbindungsgruppen in der Arbeit und die Aufführung der für die Grosspilze bisher
festgestellten Angaben bringen zum
Ausdruck, dass eine jede der bedeutenderen Verbindungsgruppén Fruchtkörper der Pilze, bzw. in ihren Kulturen vorhanden ist. Daraus kann aber gleichzeitig auch die Folgerung gezogen werden
39.8770 /Rn4
im
- 126 -
dass diese eine höhere Biogenesis haben; ihr Chemismus ist in der Relation der Genera und Arten charakteristisch und erblich, also sie haben - gleich den blumentragenden Pflanzen - die Fähigkeit von einander abweichende Stoffwechselprodukte zu bilden und anzuhäufen.
Diese Festsetzungen ermöglichen Anschauung der
ferner eine Bewertimg moderner
essbaren und giftigen Pilze,
die je vollkommenere
Zusammenstellung ihres Systems und auch das Ermessen und die Benutzung ihres heilkundlichen Wertes.
Endlich beabsichtigt der Autor durch die mitgeteilten Angaben die Aufmerksamkeit auf die in den Grosspilzen verborgenen Möglichkeiten und auf die Notwendigkeit einer organisierten pilzchemischen Forschung in Ungarn zu lenken.
- 127 -
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1965. (3. )évf. 3. szám.
A szárított gomba víztartalma DR.GÁLFFY ZOLTÁN, Budapest.
A szárított gomba víztartalmának ismerete és szabályozása nagy jelentőségű
követelmény, mert a száritmány minőségét befolyásoló tényezők
közül a döntő.
Jelentőségét bizonyítja, hogy a nemzetközi kereskedelmi
forgalomban a szárított gombára vonatkozó kereskedelmi kötések minőségi előírásai elsősorban a víztartalmat maximálják. Általában 12 % víztartalmat írnak elő, ami azonban nehezen teljesíthető, mert a szárított gomba víztartalma többnyire 14-19 % között változik. A 12 % víztartalom előírása azonban indokolt, mert ha ennél lényegesen magasabb, akkor a száritmány minősége gyorsan romlik. A magasabb víztartalom bámulást eredményez, kedvez a molyosodásnak és a száritmány penészedéséhez vezethet.
A száritmány
barnulása kedvezőtlen színváltozást jelent, mert jelenté-
kenyen csökkenti annak minőségét. A jó minőségű szárított vargányagomba például világos-fehéres színű; ha barnult színű, már csak második osztályú, ha sötétebb barna, akkor legfeljebb harmadik osztályú lehet.
A száritmány magasabb nedvességtartalma és barnulása között - tárolási kísérleteim alapján - a következő összefüggéseket találtam: 10 - 12 - 14 - 16 - 18 % nedvességtartalmú szárított vargányagombát négyrétegü bitumenes
nátronpapirzacskóban 3 hónapig szobahőmérsék-
leten tartva, a 10, 12 % víztartalmú minta színe nem változott meg, a 14 % nedvességtartalmú minta kissé,
39.8770 /Rn4
a 16 és 18 % nedvességtartalmú
- 128 -
minták szine pedig lényegesen barnább lett. Megfigyelhető volt, hogy a barnulási folyamat a magasabb viztartalmu mintákon előbb indult meg, ennek a körülménynek ismerete pedig - bár még pontosabb kísérleteket igényel - a minőség megőrzése miatt jelentős. A kisérlet eredményei tehát igazolják azt a tapasztalati tényt, hogy a magasabb viztartalmu száritmányok
hosz-
szabb tárolás alatt barnulnak. Bizonyítja továbbá azt, hogy a 12 és 14 % víztartalom közötti érték jelenti azt a normális víztartalmat, ami a száritmány színének megőrzése miatt is indokolt.
A tárolás alatt bámulást idézhet elő a száritmány nedvességtartalmának megváltozása i s , ami viszont a légköri páratartalom változásainak a függvénye. A száritottgomba anatómiai felépítése (finom hifafonalak szövedéke) miatt porózus, tehát nagy felületű anyag, ezért nagyon higroszkópos.
Könnyen vesz fel a légköri nedvességből vizet és könnyen
le is adja. A víztartalom változásoknak fokozatos barnulás az eredménye. A szárított vargányagomba víztartalmának változása a légköri páratartalom hatására a szárított
gomba tárolásával, export-importjával foglalkozó
kereskedelmi szakemberek körében jól ismert tény, amivel számolniuk kell. Ha a légnedvesség alacsony, akkor a szárított gomba "szárazabb" lesz,
mert víztartalmának egy részét leadja. Ez a száradás önmagában
nem lenne baj, de azzal jár, hogy a száritmány szine - ha csak árnyalattal is - de barnul.
egy
Veszélyesebb hatással van a száritmányra a
magas légnedvesség, mert a gomba;jelentékeny mennyiségű vizet vehet magába, a száritmány nemcsak barnul, hanem romlékonysága is fokozódik, ezért eltarthatósága csökken.
A légköri páratartalom hatásának kiküszöbölése jó tárolással és megfelelő csomagolással megoldható.
328770/Rné
Apáratartalom csökkentésére ismert
- 129 -
kémiai és fizikai módszerek és berendezések szolgálnak. A csomagolástechnikai megoldások pedig a száritmány meghatározott víztartalmának megőrzésére hivatottak.
A légköri nedvességtartalom hatását a szárított gomba víztartalmára behatóan vizsgálták BÖTTICHER és GÖRING. Megállapították, hogy a szárított gomba víztartalma, a különböző légköri nedvességektől függően, határozott értékre áll be.
Különböző víztartalmú (8, 10, 12, 14%, stb.) száritmányok 32 % légköri nedvességnél vizet veszítenek, míg víztartalmuk 6-9 % állandó értékre csökken. 47 % légköri nedvességnél szintén vizet veszítenek, de 52 %-nál már vízfelvétel van. A kettő között van tehát az az érték (kb. 50 %), amikor a víztartalmat nem befolyásolja a légköri nedvességtartalom.
52, 75, 90,
100 % légköri nedvességnél tehát vizet vesz fel a szárított gomba, megállapításuk
szerint 19, 20, 30, 50 % lesz a víztartalma a fenti értékeknek
megfelelően.
A vízfelvétel és vizleadás gyorsasága függ a légköri ned-
vesség mennyiségétől, de függ a száritmány kezdeti víztartalmától is; minél magasabb a víztartalom, annál gyorsabb a vízfelvétel.
A szárított vargányagomba minőségének vizsgálata során azt találtam, hogy a száritmányok víztartalma függ a szeletelés technikájától is. A vékonyabb szeletekből álló száritmánynak kevesebb, a vastagabb szeletekből állónak több a víztartalma. Ez első pillanatban ellentmond annak a várakozásnak, hogy a vékonyabb szeletekből álló - tehát nagyobb felületű száritmány nagyobb víztartalmú kellene legyen.
Magyarázatát abban látom,
hogy a vastagabb szeletek nehezebben száradnak ki, ezért kezdő víztartalmuk magasabb; továbbá a gombaszeleteknek nem csupán felülete, hanem laza szövetű belseje is könnyen vesz fel vizet a légköri
- 130 -
nedvességből, és belsejében azt jobban megtartja, mint a felületén. Valószinü ok lehet az is, hogy a száritáskor a szeletek felületi állománya, igy vizmegkötő képessége is a belsőbb állománytól eltérően jobban megváltozik. Ebben látom a magyarázatát annak a kisérleti megfigyelésemnek, hogy a nedves zárt térben tartott, 12 % kezdő viztartalmu száritmányok viztartalma a szeletelés vastagságától függően megváltozott: a 2 mm-es szeletek 13,2 %, a 4-6 m m - e s szeletek 14,6 %, a 10 mm-es
szeletek
15,5 % viztartalmuak lettek.
A víztartalommal kapcsolatba rá kell mutatnom végül arra a kisérleti eredményeimmel is igazolt tapasztalatra, hogy a magasabb nedvességtartalmú száritott vargányagomba mintákban az elmolyosodás mértékét mindig nagyobbnak találtam, mint a kisebb nedvességtartalmuakban. A készletmollyal (Ephestia elutella)
végzett kisérleteim során bebizonyosodott,
hogy a molyhernyók normális fejlődéséhez kellő nedvességtartalmú gomba szUkségés mint táplálék.
A hernyók táplálkozásához és egészséges fejlő-
déséhez a 15-16 % viztartalmu száritott gomba felelt meg legjobban.
A száritott gomba víztartalmára vonatkozó külföldi kereskedelmi szabványok és szokások Jóllehet
általában 12 % maximális víztartalmat irnak elő.
az ilyen viztartalmu gombaszeletek eléggé töredeznek, és igy
az áruban sok. a törmelék, mégis a 12 % víztartalom előirása a minőség alapfeltétele, mert -
jó
a kisérleti eredményekkel bizonyíthatóan -
a barnulás, molyosodás, romlás, és egyéb értékcsökkenést előidéző folyamatok kiküszöbölése csak akkor oldható meg, ha a víztartalom maximális értéke 12 %.
39.8770 /Rn4
- 131 -
Der Wassergehalt der Dörrpilze Dr. ZOLTÁN GALFFY,
Budapest. «
Die Festsetzung eines maximalen Wassergehaltes der Dörrpilze bildet die wichtigste Bedingung des Pilzexportes. Wassergehalt von 12 % vorgeschrieben.
Im allgemeinen wird ein
Dieser
Bedingung kann man unter
unseren Verhältnissen nur schwer nachkommen, da der Wassergehalt der Dörrpilze, - bedingt durch verschiedenartige Faktoren - zwischen 15 % - 19 % variiert.
Ein Wassergehalt von 12 % ist jedoch begründet,
denn wenn dieser Uberstiegen wird, so verschlechtert sich schnell Qualität der Dörrpilze.
die
Die Änderugen des Wassergehaltes rufen eine
Bräune hervor, ein höherer Wassergehalt begünstigt die Verbreitung der Motten, und führt zur Verschimmelung der Dörrpilze. Veränderungen des Wassergehaltes der
Die
Dörrpilze sind in erster Linie
von der Luftfeuchtigkeit abhängig, Uber eine 50 %-ige
Luftfeuchtigkeit
steigt, unter derselben sinkt der Wassergehalt des Exsikkates.
Der
Wassergehalt ist auch von der Technik der Zerstückelung und der Abdörrung abhängig.
Trockenpilze, bei welchen die einzelnen Schnitten
dicker als 3 mm sind, haben einen höheren Wassergehalt als jene, wo die Schnitten dünner sind. Die dickeren Schnitten nehmen von
der
Luftfeuchtigkeit leichter Wasser auf. Der Wassergehalt der Dörrpilze ist auch von den Lagerungsbedingungen
abhängig, wenn die
Lagerung und die Art der Verpackung eine entsprechende ist, so kann »» die Änderung des Wassergehaltes-, Qualität zur Folge hat-,
die eine Verschlechterung
ausgeschlossen werden.
der
- 132 -
Olvasóink s z i v e s figyelmét felhivjuk a Szerkesztőségünkhöz érkezett alábbi körlevélben foglaltakra:
A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata értelmében 1966 január 1-tól m e g k e l l inditani az ACTAPHYTOPATHOLOGICA cimü folyóiratot. Ez a folyóirat 25 B/5 iv terjedelemben fog megjelenni, évenkénti két duplaszámmal. A folyóirat célja az, hogy elsősorban angol (kivételesen német, francia és orosz) nyelven a külfölddel megismertesse a hazai növényvédelmi kutatás kiemelkedő eredményeit. A folyóirat témaköre tehát felöleli az általános növénykörtani, kisérleti mikológiái, bakteriológiai, virológiái és kórélettani tudományterületeket, továbbmenően ismerteti a kisérleti rovarökológiai, rovarpatholőgiai é s élettani eredményeket, valamint a növényvédőszerek hatásmechanizmusával foglalkozó kisérleti eredményeket. A beküldendő dolgozatok maximális terjedelme mintegy 15 gépelt oldal. A fordításról a kiadóvállalat gondoskodik. Az első számba szánt munkák beküldési határideje ez év november 15. A második szám összeállításának határideje 1966. február 1. A dolgozatokat két példányban kérjük a következő cimre küldeni: ACTA PH YTOPATHO LOGIC A Szerkesztősége, Bp. II. Hermann Ottó u. 15. Növényvédelmi Kutató Intézet. Budapest, 1965. október 5. Dr. Ubrizsy Gábor akadémiai levelező tag, főszerkesztő
Szerkesztőségünk örömmel üdvözli a magyar mikológia uj vívmányát, jelentőségükben fontosabb mikroszkópikus gombákkal foglalkozó induló folyóiratot és működéséhez sok sikert kiván 1 328770/Rné
a
- 133 -
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1965. (3.) évf. 3. szám
Uj betegség a termesztett csiperkegombán KORONCZYNÉ, WONNESCH ILDIK(4, Budapest, Az utóbbi években
az F. 1. -es krémszinli termesztett csiperke fajtán
szórványosan, kisebb foltokban találkozhattunk egy eddig nálunk i s m e r retlen betegséggel.
A betegség tíinetei a következők voltak: a termőtes-
tek satnyák, könnyen nyilók, a kalap szokatlanul lapos, a szokásos krémszínűnél sötétebbre színeződik, a gombák száraz, szivacsos állományúak lesznek és fejlődésikben megállnak. Sok esetben a termőtest csak sötétebb, szürkés színével tér el az egészségestől, de ha ezt a termőtestet leszedjük, másnapra nyirkos tapintású lesz és igen kellemetlen szagot áraszt.
Tekintettel arra, hogy a fent leirt betegség nagyobb károkat nem okozott, ezért a termelők nem nagy gondot fordítottak rá. A "Duna Termelőszö2
vetkezet" 1963 október ében telepitett, 1300 m nagyságú pincéjében azonban az emiitett betegség olyan méreteket öltött, hogy a pince a tervezett 6 kg/trágya q termésátlag helyett 2 , 4 kg/trágya q termésátlaggal termett. Az eddig tapasztalt tünetek mellett a betegségnek még a következő jellemzői voltak:
Az első hullámban nagyszámú un. "vizes gomba" jelent meg, ezek a termőtestek igen nagyra kifejlődtek, de tönkjük belseje üvegesen áttetsző volt, a
328770/Rné
- 134 -
tönkök külsején, ritkábban a kalap tetején apró vizcseppek jelentek meg. A leszedett termőtestek néhány órai állás után igen kellemetlen szagot árasztottak.
A második hullámban nagy számban jelentek meg a kisebb-
nagyobb, sötétebbre szineződött, puha, szivacsos, valamint a vastag, hasasodó, pudvás tönkü termőtestek. A 3. hullám termőtestei már egészen elsatnyultak, deformáltak és elszineződöttek voltak. Végül a 3. hullám után a termőtestképzés teljesen leállt.
Ugyanebben a pincében kb 20 %-ban fehérszínű, XVII -es fajtát is telepítettünk, amelyen ezt a betegséget egyáltalában nem észleltük. Ugyanazon ágyáson a közvetlenül egymás mellé telepitett F. 1. és XVII -es fajta teljesen eltérő képet mutatott. A z F . l . fajtán kizárólag beteg, deformált termőtestek voltak láthatók, amig a XVII - e s fajta esetében az ágyás sürün tele volt egészséges gombával.
A pincét a szokásos alapos fertőtlenítés után 1964 márciusában újra telepitettük. A jelenség megismétlődött, a termés ezúttal a 2 kg/tárgya q termésátlagot sem érte el. A tünetek pontosan megegyeztek az előző telepítésnél
2 észlelt tünetekkel. Sőt a fertőzés átterjedt a szomszédos, 800 m területü pincére is. A betegség fertőző voltát éppen a szomszédos pincében is fellépő betegség látszott alátámasztani. A pincék előtt lévő udvarra hordtuk ki ugyanis az előző pince letermett trágyáját, s bár azt elkülönítetten tároltuk az elszállításig, az időközben lezudult zápor bemoshatott valamennyit a
kint
tároló letermett trágyából a pincébe. A betegség a záport követően 2-3 hétre jelentkezett a pincében, s ott a másik pincéhez hasonló méreteket öltött.
39.8770 /Rn4
- 135 -
A beteg termőtestekről kórokozó gombát, vagy baktériumot kitenyésztenünk nem sikerült.
Az ágyásokban kisebb mennyiségben találtunk fonálférget,
de ezt megtaláltuk ugyanilyen mennyiségben a XVII - e s fajtával csirázott ágyásokban is, ahol viszont a betegség tünetei nem jelentkeztek. Az
in
vitro, valamint a termesztésben végzett mesterséges fertőzési kísérleteink sem jártak eredménnyel.
Tekintettel arra, hogy felszerelés hiányában a kórokozó további vizsgálata nem állt módunkban, ezért csak a nálunk jelentkező tünetek és az irodalomban leirt betegségek tüneteinek összehasonlítására szorítkozhattunk. Az összehasonlítás pedig ahhoz a megállapításhoz vezetett, hogy az előbbiekben leirt betegség feltehetően azonos az irodalomban leirt "X-betegség" -gel, vagy "elhalásos" (Die-back) betegséggel,
amelyet GANDY és HOLLINGS
vizsgálatai szerint virus okoz.
Néhány munkát kiemelve a gomba-virus betegség irodalmából, a különböző szerzők a betegség tüneteit a következőkben körvonalazzák:
D. G. GANDY 1959-ben a "vizes gombáról" azt írja, hogy a termőtest tönkje üvegesen áttetsző, a kalapon barna vizcsöppek jelennek meg. LAMBERT 1961-ben az X-betegség jellemző tüneteiként az abnormális termőtesteket jelöli meg, ami abban áll, hogy a tönk vagy tul vastag, vagy tul vékony, a kalap lapított formájú, a termőtestek színe világosszürke, majd barna lesz, végül elrothad. HOLLINGS 1962-ben megjelent dolgozatában ugyancsak megállapítja , hogy a betegség jellemzői: a rendestől eltérő, deformált termőtestek és a csökkent termés. Az abnormálitások igen különbözők lehetnek, igy feltehetően nedves körülmények között vizes tönkü termőtestek jelennek meg,
míg száraz körülmények
39.8770 /Rn4
között satnya, bőr szerű termőtestek.
- 136 -
Általános tünetként jelentkeznek az un. dobverő alakú termőtestek. HOLLINGS vizsgálatai szerint á'vizes gomba"
az X-betegség és
a
La France betegség okozója egyaránt virus, ezért egy közös nevet adott a betegségeknek,
a gomba "elhalásos betegsége" nevet.
A kiragadott irodalmi adatok és az általam leirt tünetek teljesen megegyeznek egymással, noha a virus jelenlétét eddig megfelelően bizonyitani nem tudtuk. Mégis a következőkben a virusfertőzés
feltételezéséből kiindulva,
a pincét még a benne lévő letermett trágyával együtt formaldehides gázosítással kifertőtlenítettük, majd a trágya kihordása és alapos kitakarítása után nátriumhidroxid-oldattal a pince talaját alaposan megöntöztük. A következő telepítéshez 80 %-ban a betegséggel szemben immúnisnak mutatkozó XVII-es fajtát, 10 %-ban egyéb fehér fajtát, 10 %-ban pedig F. 1. -es fajtát használtuk.
A termés ezúttal megfelelő volt. A XVII-es, valamint egyéb fehér fajtákon Verticilliumon kívül más betegség nem mutatkozott,
az F. 1. fajtán
is csak egészen szórványosan fordult elő a szóbanforgó betegség.
A letermés
után a pincét ismét alaposan fertőtlenítettük, és 3 hónapig
pihentettük. A pihentetés után telepitett pince jelenleg még terem. Termése nagyon jónak mondható. A pince 50 %-át elfoglaló F. 1. fajta eddig teljesen egészségesnek mutatkozik.
Összegezve a betegséggel kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat, szeretnők felhívni a termesztők figyelmét erre az uj betegségre, amely igen komoly terméskieséseket idézhet elő.
39.8770 /Rn4
- 137 -
A betegség megelőzésének legfontosabb tényezője a tisztaság, a letermett trágya és egyéb szerves hulladék, gombamaradvány azonnali eltávolítása a gombatermesztő telepről.
Védekezés: a pince talajának, valamint a munkaeszközöknek 10 %-os nátron luggal történő fertőtlenitése, a termesztőhelyiség pihentetése, ellenálló fajták termesztése.
Eine neue Erkrankung des Zuchtchampignons I. KORONCZY-WONNESCH,
Budapest
Der Verfasser berichtet, dass in Ungarn in den Champignon-Kulturen in den Jahren 1963-64 eine Krankheit aufgetreten ist, die hier bisher unbekannt war. Nach den Symptomen ist die Krankheit mit der
Virus-
Krankheit identisch,
oder
"Die Back" nennt.
die man in der Fachliteratur X-Krankheit, In den Folgenden schreibt der Verfasser den
Verlauf der Kranheit und die Bekämpfung ab.
Uj mikológiái tárgyú könyvek I Az Akadémiai Könyvkiadó kiadásában két jelentős mikológiái tárgyú tudományos szakkönyv jelent meg a közelmúltban. Az egyik a Növényvédelmi Kutató Intézet kollektivája által megirt, DR.UBRIZSY GÁBOR által összeállított Növénykórtan uj, második kiadása (a második kötet a növényi kórokozó gombákat ismerteti).
A másik SZEMERE LASZL(4 gombaszakér-
tő németnyelvű müve a földalatti_^ombákról. Mindkét könyvet
következő
számunkban ismertetni fogjuk. K. Z. 39.8770 /Rn4
- 138 -
Az 1965. évi gombamérgezések tanulságai.
Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet és a budapesti Korányi Frigyes é s Sándor Kórház az 1965. évi gombamérgezések kezelése és kivizsgálása során néhány uj, érdekes megállapítást tett, amelyekre felhívja az érdekeltek figyelmét, és amelyeknek tanulságait a következőkben adja közre: A súlyos mérgezéseket ebben az évben is majdnem kizárólag a gyilkos galóca (Amanita phalloides) okozta. A gombát minden esetben az illető maga szedte: a legtöbbször minden hozzáértés nélkül. Előfordult az is, hogy ehető gombával tévesztették ö s s z e (pl. zöld galambgombákkal, zöld harmatgombával stb.). Az esetek zöme súlyos volt ugyan, de az eredményes ujabb kórházi kezelési eljárások következtében mégis kevés végződött halállal, s így az elhalálozás számaránya erősen javult. A többi mérges gomba okozta enyhébb mérgezések közül a legtöbb eset a kerti susulyka (Inocybe fastigiata) gombától fordult elő. Az ősszel több esetben volt enyhe gyomor-béltünetes (gastrointestinalis) tipusu mérgezés a piacon árusított gyürüs tölcsérgombától (Armillariella mellea). Ez a gombafaj Európaszerte árusitásra is engedélyezett, nagy mennyiségben gyűjtött és fogyasztott, közismert, ehető gomba. Tudjuk azonban róla, hogy nyersen kissé mérgező. A rosszullétek így most is azért következtek be, mert a gombát nem elég hosszú ideig főzték. A jövőre nézve tehát fontos tanulság: a gyürüs tölcsérgombát csak azzal a feltétellel szabad árusítani, ha a vevőt figyelmeztetik, hogy ezt a gombát sokáig kell főzni ! Ennél többet azonban tenni nem lehet, mert ezt az országosan igen nagy mennyiségben árusított és fogyasztott, népgazdálkodási szempontból jelentős fajt a közfogyasztásból száműzni nem szabad. Néhány enyhe gyomor-béltünetes rosszullét fordult elő az azelőtt ritka, ujabban a főváros környékén igen gyakori gyökeres tinorutól (Boletus radicans) is. Mérgezésének tünetei kissé eltérők, mert heves fejfájás is jellemzi. Ez a mérgező tinoru-faj különben azért érdemel figyelmet, mert tönkje nem vörös, s igy az általános rendelkezést a kerülendő tinorukról módosítani kell.
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÉGVIZSGÁLÓ INTÉZET NÖVÉNYTANI OSZTÁLYA
398770/RnP
- 139 -
CSERI ZOLTÁN gomba-fermentációs kutatásainak ismertetése A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa (Acta Microbiol. Acad. Sei. Hung.) 1965. (XII.) évfolyamának 45. -48. oldalán három rövid tanulmány jelent meg, amelyben CSERI ZOLTÁN mikrobiológus beszámol gomba-fermentációs kutatásairól. Ezeknek a beszámolóknak a szerző által közreadott rövid összefoglalásait - a szerző engedélyével - itt a következőkben ismertetjük: 1. / A lilás réteggomba (Stereum purpureum) tenyészthetőségének vizsgálata fermentációsipari szempontból. Kísérleteink alapján megállapítható, hogy a Stereum purpureum tenyészthetőség szempontjából megfelel a fermentáciősipar követelményének. Megfelelő technológia alkalmazása esetén homogén diszperzitásu tenyészet előállithatő. A csomóképzés fUgg a táptalaj összetételétől és annak pH-játől, mig a pigmentképzés az alkalmazott táptalajok egymásutániságától és a táptalaj pH-játől. 2. / A Stereum purpureum szubmerz tenyészetének amiláz-aktivitása. A farontő-gombák közé tartozó Stereum purpureum szubmerz, levegőztetett, homogén tenyészetének amiláz-aktivitását vizsgálva megállapítottuk: 1. A keményitő-szójás táptalaj keményitőtartalma és pH-ja sterilizálás közben megváltozik. 2. A Stereum purpureum szubmerz, homogén tenyészete gyorsan bontja a táptalaj keményitőjét. 3. A Stereum -amiláz aktivitását a táptalaj sterilizálása közben keletkezett bomlástermékek koncentrációjuk arányában gátolják. 4. Magas amiláz-aktivitású fermentlé előállításához sterilizálás előtt 4 , 0 - e s pH-ra beállított keményítős-szőjás táptalaj a legmegfelelőbb. 5. A Stereum-fermentlé valószínűleg tartalmaz olyan enzimet is, amely az 1-, 6- glűkozid kötéseket bontja. 3. / A PH-hatása néhány farontó-gomba növekedésére szubmerz tenyészetben. Kísérleteink eredményeit összegezve megállapítottuk, hogy a Stereum purpureum, Trametes versicolor és a Phellinus igniarius szubmerz, levegőztetett, homogén tenyészetben a glükózt energiaforrásként felhasználja. Ezek a fajok nagyobb micéliumhozamot adtak szőjás-keményítős táptalajon, mint a szőjakivonat-glUkőzos táptalajon. A növekedés pH-optimuma szójás-glükózos táptalajon a fajtól függően különböző. A növekedés mértéke a Trametes versicolornál és a Phellinus igniariusnál a savasság irányában haladva csökkenő tendenciát mutat. A Stereum purpureum növekedési görbéje ettől eltér, mert 7 , o - e s és 5 , 0 - ö s pH-nál igen gyenge növekedésű.
39«77fl /Rhp
- 140 -
Mivel az összefoglalókban ismertetett kutatási eredményeket jelentőseknek tartjuk, azért azok összefoglalóit a megjelent eredeti angol szövegezésben itt i s közreadjuk. . DR.LÁSZLÓ IMRE Researches in respect of fermentation provoked by wood-rotting fungi In the 1965 (XII) issue, on pages 45-48 of the Acta Microbiologica Academiae Scientiarum Hungáriáé (issued by the Hungarian Academy of Sciences) Mr. ZOLTAN CSERI, microbiologist, reports in three short Treatises about his researches malle in respect of fermentation provoked by fungi. Below we give a short summary published besides by the author himself, concerning the treatises in question. 1. /
Studies on the fermentation of Stereum purpureum. It has been show that fermentation of Stereum purpureum meets industrial requirements. By use of adequate technology homogeneously dispersed cultures can be prepared. Formation of pellets depends on the ingredients and the pH of the medium. Pigment production varies with the media used for subculturing the strain and with the pH of the fermentation medium.
2. / Amylase activity of submerged Stereum purpureum cultures. The amylase activity of homogeneous areated cultures of Stereum purpureum has been examined. I. The starch content and pH of starch-soy extract medium changes during sterilization. II. Homogeneous submerged cultures of Stereum purpureum decompose starch rapidly. III. Inhibition of amylase activity is proportional to the amount of a decomposition product formed during sterilization of the medium. IV. Maximum amylase activity is exerted in starchsoy extract medium adjusted to pH 4 before sterilization. V. The fermentation fluid of Stereum purpureum probably contains an enzyme breaking up 1,6- glucoside bonds. 3. / Effect of pH on the growt in submerged culture of some wood-rotting fungi. Homogeneous, aerated submerged culture of Stereum purpureum, Trametes versicolor and Phellinus igniarius were found to utilize glucose. Higher mycelium yields were obtained in soy-starch than in soy extract-glucose medium. The optimum pH for growth i s soy glucose medium varied with the fungal species. With the lowering of pH, the yields of Trametes versicolor and Phellinus igniarius decreased gradually. The growth curve for Stereum purpureum was different; at pH 7 , 0 and 5,0 very poor growth occurred. DR. I. LASZL<4 39.8770 /Rn4
- 141 -
Kiegészítés a "Mikológiái kutatások 20 éve Magyarországon" c. közleményhez.
A jelentős múltra visszatekintő és érdemleges ; hazai mikológiái kutatások és vizsgálódások utóbbi husz évének fontosabb eredményeit és adatait ismerteti a "Mikológiái Közlemények: 1965. évi II. számában megjelent tanulmány, kizárólag a makroszkopikus gombákat illetően. Az ismertetés nem terjedhetett ki - bár nemzetközi jelentőségét és elismerését illetően a makroszkopikus gombákét lényegesen meghaladja - a mikroszkópikus gombákkal végzett kutatásokra, s ezek sorából is a phytopathológiai munkákra. Kétségtelenül hasznos lenne a mikroszkopikus gombákkal foglalkozó intézmények (beleértve a talajmikológiái, orvosi, állatorvosi mikológiái és antibiotikum-kutatási munkálatokat és munkahelyek) és az ott folyó kutatások rövid bemutatása is a hazai gombászati szakemberek részére. *
Azonban a megjelent közlemény hiányos, mert makromicétákkal a felsoroltakon kivül más intézmények is foglalkoznak, igy pl. az agrártudományi intézetek és tanszékek közül a Növényvédelmi Kutató Intézet, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola növényvédelmi tanszéke, az Agrártud. Egyetem, és a vidéki agrártud. főiskolák növényvédelemtani (korábban növénykórtani) tanszékei stb. Intenzivebb munka csak a Növényvédelmi Kutató Intézetben folyik, ahol a hazai erdőtalajok makroszkopikus gombavegetációjának korszerű synökológiai-cönológiai feldolgozása tervfeladatként is szerepel (51-es koordinációs téma!). Az intézet igazgatója: DR. UBRIZSY GÁBOR, a M. Tud. Akadémia 1. tagja, Kossuth-dijas, az 51-es koordinációs témán belül valamennyi hazai makro- és mikromikológiai kutatás-csoport koordinátora és összefogója. Még 1937-ben megkezdte az akkor gombaszociológia néven gyermekcipőkben járó uj tudományág hazai müvelését és kimunkálását, s saját munkásságával jelentékenyen hozzájárult a mai mikocönolőgia módszertanának, terminológiájának és eredményeinek kialakulásához. Több, mint 25 makromikológiai tárgyú dolgozata látott napvilágot (ezek jórésze gombacönológiával foglalkozik !), s négy mikológiái szakkönyv szerkesztésében, ill. megirásában vett részt (Magyarország nagygombái; Magyarország kalapos gombái; Növénykórtan két kiadása, 1952, 1965; Az antibiotikumot termelő gombák monográfiája a Kulturflóra-sorozatban). Megirta a gombák korszerű rendszerét Soó R. "Fejlődéstörténeti növényrendszertanában (1953, 1963); ismertette a legfontosabb hazai nagygombákat a Soó-Jávorka: A magyar növényvilág kézikönyve, I-II. 1951. c. munkában, mely tanulmány külön kiadásban is megjelent. * A most induló uj szakfolyóiratban (lásd a 132. oldalon) ez lehetséges lesz. (A szerk.)
39.8770 /Rn4
- 142 -
Az intézetben a talajlakő nagygombák synökológiájával és cönológiájával foglalkoznak, továbbá a xylofág nagygombák növénykőrtani jelentőségével, végül antibiotikumokat alkalmaznak egyes farontő gombák ellen (1.: az aktidion alkalmazását néhány korhadást előidéző gomba ellen: UBRIZSYVÖRÖS, 1963, 1964). Az intézetben dolgozták ki azt az uj és korszerűbb gombarendszert is (1.: UBRIZSY-VÖRÖS, 1964; angolnyelvü ujabb átdolgozása megjelenés alatt), mely a "Növénykőrtan" II. miicológiai kötetében alkalmazásra került. Ugyanitt SZIRMAI JÁNOS foglalkozott a nagygombák antibiotikum anyagainak hatásával a növényi virusbetegségekre. Megemlítendő még néhai TIMAR LAJOS dolgozata is "Gombák a Tiszántúlról" (Bot. Közi. 48. 1961. p. 235-238.), mely főként nagygomba-adatokat tartalmaz, továbbá SZAB<^ GYULÁNE munkássága, aki a mikorriza-képzés fiziológiai és genetikai kérdéseivel foglalkozott a MTA Genetikai Intézetében. NÖVÉNYVÉDELMI KUTATC^ INTÉZET, Budapest * +(A Növényvédelmi Kutató Intézet Igazgatósága felkérte Szerkesztőségünket az itt közreadott közlemény közzétételére. A kérésnek készséggel tettünk eleget. Megkell azonban említenünk, hogy az 1965. évi 2. számunkban közölt összeállításunkból az itt felsorolt kutatások azért maradtak ki, mert a szakintézményekhez kiküldött adatgyűjtő körlevelünkre annakidején választ nem kaptunk. Az összeállítást pedig közleményünk írója a beérkezett válaszokból készítette el. A Szerkesztőség)
Beszámoló az 1965. évi amszterdami Tudományos Szimpóziumról.
Csiperketermesztési
A csiperkegomba-termesztés terén 3 évenként nemzetközi kongresszusokat rendeznek. Ez évben a VI. Kongresszus megtartására került sor, május 30-tól junius 6-ig, Amszterdamban, a Holland Gombatermelők Szövetsége védnöksége alatt. A kongresszusok történetében ez alkalommal választották először külön az elvontabb, elméleti kérdésekkel és kutatási problémákkal foglalkozó előadásokat a gyakorlati termesztést közvetlenül érintő közleményektől és bemutatóktól. A csiperkegomba-termesztési Tudományos Szimpóziumot a Kongresszust megelőző 2 napon, május 28-29-én tartották meg a holland mezőgazdasági oktatás és kutatás jónevü központjában: Wageningenben. A Szimpózium keretében szűkebb körben, - 17 országból 88 résztvevő előtt, hangzottak el és kerültek megvitatásra a közlemények.
39.8770 /Rn4
- 148 Az előadások számát tekintve Anglia 2, Franciaország 2, Hollandia 3, Írország 1, Japán 2, Kanada 1, Magyarország 1, NSZK 2, és az USA 2 közleménnyel képviseltette magát a Szimpóziumon. Témák tekintetében az előadások megoszlása a következő volt: a. /
A termesztési alapanyagok komponenseinek és tulajdonságainak vizsgálatával 4 közlemény foglalkozott: J. P.G.GERRITS, és H. C. BELS-KONING, a Holland Gombakutató Állomás munkatársai alapos és sokoldalú komposzt-kémiai kutatásaik részeredményeit közölték. Az intézmény jelentős előrehaladást tett a szintétikus komposztok készitése terén i s . Munkájukat sok vonatkozásban kiegészíti más jellegű kutató intézmények (feldolgozóipari, erjedés-kémiai területen dolgozó szakemberek) közreműködése is. J.DELMAS és N. POITOU előadása a N-összetevőknek és aminősavaknak a gombatermesztésben kifejtett szerepéről szólt, és felhivta a figyelmet arra, hogy a termesztési alapanyaghoz, a komposzthoz adagolt aminősavak jelentősen befolyásolhatják a termés minőségét. D. C. O'DONOGHUE ir kutatőnő kimutatta a komposzt több tényezőjének: a N-tartalomnak, az ammóniának és a PH-nak összefüggését a terméshozamok alakulásával.
b./
Genetikai tárgykörben 3 előadás hangzott el: B. B. IVÁNOVICH (USA) a meritett kulturában tartott tenyészetek micéliumának citológiai jellegű változásairól közölte vizsgálati eredményeit. G. FRITSCHE (NSZK) ismertette mutáció-nemesitéssel és micélium-multiplikáció utján elért érdekes és újszerű eredményeit. J.PELHAM (Anglia) az un. "iker-spóra izolálás" (egyetlen bazidium 2 spórája) technikájáról és alkalmazásáról számolt be. Az előadások számos értékes adatot nyújtottak a csiperkenemesités eddig ismert anyagához.
c./
A növekedést szabályozó anyagok szerepéről és a termőtestképzés nyeiről 4 előadás hangzott el:
körülmé-
H. E. GRUEN (Kanada) kvantitatív vizsgálatai során kimutatta, hogy a termesztett csiperke növekedését szabályozó aktivitás a lamellákban rejlik. Sem a tönk, sem a kalap trama-rétege nem veheti át ezt a szerepet még a lamellák eltávolítása után sem. M.KONISHI (Japán) hasonlóképp kimutatta a lamellákban a növekedést kontrolláló anyagok jelenlétét, és megkísérelte az extrakciót is. Következtetése szerint hormon-prekurzorok vagy aktivátorok működnek itt.
328770/Rné
- 144 -
G.EGER (NSZK) Különböző fajú gombák szövet-darabkáinak egymásrahatását, növekedését befolyásoló hatását vizsgálta, valamint a regenerációs képességet tanulmányozta. T. URAYAMA (japán) a Psilocybe panaeliformis MURILL termőtestképzése során a Bacillus psilocybe 1. stimuláló hatását és anyagát vizsgálta. Kisérleteiben ugyanez a baktérium több gomba termőtestképzését is serkentette még (igy: Marasmius gxaminum var, equicrinis, Agaricus bisporus,Coprinus macrosporus, Stropharia sp.) d. / A termesztett csiperke anyagcserefolyamataival 3 előadás foglalkozott: J.D. LOCKARD (USA) kromatografia és infravörös spektroszkópia utján kimutatta, hogy a csiperke gáznemű anyagcseretermékei között a CO^ mellett még számos más gáz is van, amelyek feltehetőleg az egyes életfolyamatokat és a termőtestek alakját is befolyásolják. J. G. H. WELLE LS (Hollandia) a Schizophyllum commune-val; LE ROUX pedig a termesztett csiperkével végzett vizsgálatok során mutatott rá a termesztési táptalajok szénhidrát- és N-tartalmának a termőtestképzésre gyakorolt nagy befolyására. e . / A 4-spórás csiperke, az Agaricus macrosporus (MOELL. et. SCHFF) PILÁT tiszta tenyészetben tartásával, termesztési kérdéseivel és enzim-adaptációjának vizsgálatával foglalkozott: UZONYI S-né és BOHUS G. közleménye. f. / A termesztett csiperke kórtanának tárgyköréből egy előadás hangzott el: M.HOLLINGS (Anglia) nyújtott összefoglaló beszámolót a virusos megbetegedés kutatásában elért egyedülálló eredményekről. A Szimpózium hivatalos nyelve angol, német, francia és holland volt. A különböző nyelvű és nemzetiségű résztvevők között mind a Szimpózium, mind az azt követő Kongesszus folyamán a közös szakmai érdeklődés és megértés barátságos szelleme alakult ki.
UZONYINE J LATKC^CZKY ADÉL
39.8770 /Rn4
- 148 A Német Demokratikus Köztársaság rendelete a gomba-tanácsadásról és felvilágosításról. A Német Demokratikus Köztársaság egészségügyi minisztériuma 1954-ben rendeletet adott ki a gomba-tanácsadás és gomba-felvilágositás megszervezéséről. A rendelkezés főbb pontjai az alábbiakban foglalhatók össze: Az ország kerületeiben (megfelel a magyar megyéknek) meg kell szervezni a gomba-tanácsadást és felvilágositást. A tanácsadás és felvilágosítás nemcsak a mérgező gombákra és azok mérgező hatására , tehát a gombamérgezések l e küzdésére, hanem az ehető gombák fogyasztásának propagálására é s a néptáplálkozásban való felhasználásuk ismertetésére is kiterjed. A tanácsadást és felvilágosítást a kerületi (megyei), járási és helyi gomba szakértők végzik. A kerületi szakértőket a kerületi egészségügyi intézetekben (a megyei KÖJÁL-nak felelnek meg), a rendeletben meghatározott állásban kell alkalmazni. A kerületi szakértők irányitják a járási és helyi szakértők munkáját. A járási és helyi gombaszakértők ápr. 1-től okt. 31-ig - személyes kiadásaik fedezésére - havonként 60, illetve 25 márka havi dijazást kapnak. A járási és helyi (községi) gombaszakértőket a megyei egészségügyi intézet bizza meg. A gombaszakértők megyénként munkaközösséget alkotnak, rendszeres megbeszéléseket tartanak és szakmai továbbképző előadásokat hallgatnak . A szakértők feladata a szaktanácsadás, véleményadás a bemutatott gombáról, valamint a gombaismeretek terjesztése. Ezért felvilágositő munkájuk során a különböző tömegszervezetekben előadásokat is kell tartaniok és a szervezeteket aktivizálniok. A tanácsadó és felvilágositó munkán túlmenően a gombaszakértők feladata a gombát feldolgozó ipari Üzemek, továbbá a gombát árusitó kereskedések és piacok ellenőrzése i s . Az ellenőrzést az egészségügyi felügyelővel együtt végzik. (A piaci ellenőrzés csak irányitó jellegű, nem azonos tehát a nálunk kiépitett állandó és rendszeres piaci gombavizsgálattal.) A gombamérgezési esetekről a kezelőorvos a gombaszakértőt értesiteni köteles, hogy az a mérgezést megelőző felvilágositő munkáját megfelelően kiterjeszthesse. Végül felhivja a rendelet az iskolák biológia-szakos tanárait, hogy a gombaismereteket terjesszék, és a tanulókörökben is foglalkozzanak a gombákkal. DR. KONECSNI ISTVÁN 328770/Rné
- 146 -
K Ö NY
V
L
S
MER
T _E _T _É S_
EDMUND MICHAEL - BRUNO HENNIG:
Handbuch für Pilzfreunde (Gombakedvelők kézikönyve); I, , II., III. kötet; 260, 328, 286 oldal; 120, 120, 120 szines tábla. Gustav Fischer Verlag, Jena; 1958, 1960, 1964. (Beszerezhető, ill. megrendelhető Budapesten a nagyobb könyvesboltokban. Ára kötetenként kb. 150 Ft. A szerkesztő.) Az 1895. évben jelent meg először ennek a miinek első kiadása EDMUND MICHAEL szerkesztésében. Ekkor még csak egy kötetből állt 47 ábrával. Ezt követte több bővitett kiadás. A legutolsó - 4, majd 5 kötetre tervezett és BRUNO HENNIG által átdolgozott - kiadásnak eddig megjelent az I. (1958), a II. (1960) és a III. (1964) kötete. A mü mind terjedelmében, mind színvonalban a németnyelvű népszerű mikológiái szakkönyvek között az első helyen áll. Az egyes kötetek két fő részre tagolódnak. Az első részben találjuk a mikológia általános kérdéseinek tárgyalását, és a nemzetségek és ennél nagyobb rendszertani egységek ismertetését. A leiró részek tartalmazzák a nagygombák egyes fajainak részletes leírását és a szines ábrákat. A fajok tipikus jellemvonásait mutató és kiváló nyomdatechnikával készült ábrák a fajokat lehetőleg természetes nagyságukban ábrázolják. A mü a tudományos igényeket is kielégiti, ennek ellenére nyelvezete é s stílusa egyszerű és közérthető. Az eddig megjelent kötetek tartalma a következő: I. kötet. A legfontosabb és leggyakoribb gombák, különös tekintettel a mérges gombákra. Általános része fejezetekre oszlik, 128 oldal terjedelemben. Legkiemelkedőbbek a gombamérgekről, mérgezési tünetekről, mérges gombákról és a mérgezések elkerülésének módjáról szőlő fejezetei. Jelentősek még a gombák színéről (szintáblázat mellékelve), szagáról, izéről és kémiai reakcióiról, továbbá a gombák szervezetéről és fejlődéstörténetéről szóló fejezetek is. Az általános részt lezárja a legújabb és legfontosabb szakirodalomról szőlő összeállítás. A leiró rész a 200 legfontosabb és leggyakoribb gombafaj részletes leírását és szines ábráját tartalmazza. II. kötet. A nem lemezes termőrétegü gombák. Általános része 27 fejezetre oszlik, 188 oldal terjedelemben. Legfontosabbak azok a fejezetek, amelyek az Agaricaceaen kívüli többi nagygomba nemzetségeit és ennél magasabb rendszertani egységeit ismertetik. Ezenkívül említésre méltók még a gombaspórák keletkezéséről, a virággombákről és a legfontosabb középeurőpai
39.8770 / R n 4
- 160 -
csillaggombákről szőlő fejezetei. Leirő része 300 faj leírását és szines ábráját tartalmazza. III. kötet. A világosspőráju, lemezesbéléstl kalaposgombák (Leucosporae és Rhodosporae), a tejelő és galambgombák kivételével. Altalános része 17 ferendszer szerinti jezetben, 125 oldal terjedelemben - a SINGER-MOSER felosztásban - elsősorban az egyes nemzetségeket ismerteti. Kiegészitik az általános részt a német gombanevek eredetéről, a bioluraineszcenciáről, a boszorkánygyürüről, a mélyhtitéses és vákuumos szárításról, ill. a konzerválásról szóló fejezetek. Leíró része 295 faj leírását és szines ábráját tartalmazza. A hátralevő IV. kötet a söiétspóráju kalaposgombák, mig az V.kötet a galamb- és tejelőgombákat fogja , majd tartalmazni. DR. URAI PÁL
KATHARINA BICKERICH-STOLL: Taschenbuch der wichtigsten heimischen Pilze (A legfontosabb hazai gombák zsebkönyve). 144 oldal és 48 szines tábla. Urania Verlag, Leipzig-Jena-Berlin, 1964. Az igen csinos külsejű, keskeny alakja folytán zsebben könnyen hordozható németnyelvű kis kézikönyvben a szerző igen alaposan és részletesen leirja a legfontosabb ehető és mérges gombákat. A részletes leirásokat az előfordulási viszonyaik alapos ismertetése, valamint az összetéveszthetőségekre való figyelmeztetések teszik teljessé! A fajok leirása mellett megtalálható a gombák leheletfinom szinekkel, aprólékosan kidolgozott, élethű és művészies szines képe, amelyeknek értékét emeli, hogy a gombaszakértő és festőművész szerző saját festményei. A fajleirások után külön fejezetek nyújtanak részletes tájékoztatást a gombahatározás, a gombák háztartási felhasználása és tápértéke, a gombagyüjtés, a gombák szaporodása és fejlődése, továbbá a gombamérgezési kérdések tudnivalóiról, valamint a gombák árusitását és forgalombahozatalát szabályozó németországi rendeletről. Az ismertetett kis gombáskönyv nemcsak értékes utmutató és segitőtárs lehet a gombák világában eligazodni óhajtó érdeklődőknek, hanem méltó disze lesz minden mikológus könyvtárának is. Ezért ezt az igen tetszetős és művészies kivitelű könyvet mindenkinek a legmelegebben ajánljuk. DR. KALMÁR ZOLTÁN
39.8770 /Rn4
- 148 -
FOLY^IRATSZEMLE THORNTON, JONES A.D.
és NORTH, PAMELA M.
The Preservation of fungi (Gombapreparátumok készitése). The Pharmaceutical Journal, 138. kötet, 1964. nov. 14. -i szám, 481-482. oldal. Bemutatási, oktatási, valamint gyiljteményösszeállitási célra fontos, hogy olyan preparátumokat tudjanak készíteni, melyek a gombák eredeti alakját, szinét és más jellegzetességeit megőrzik. A szokásos herbáriumkészitési módszereknél, ahol a gombát kb. 40 C -on száritják meg, a szin - sőt az alak is - sok esetben károsodik. Ha folyadékban tárolják a gombát, akkor a színanyagok mindig elbomlanak. (A folyadék általában polyetilén glykol.) Ezeknek a nehézségeknek az elkerülésére dolgozták ki a szerzők uj, fagyasztásos-száritásos módszerüket. Ammanita, Russula, Boletus, Lactarius, Agaricus és más fajokon próbálták ki ezt a mindenkinek ajánlható módszert, ami nagy vonalakban a következőkből áll: Már a begyűjtéskor vigyázni kell arra, hogy a gomba fiatal és száraz legyen. óvatos kiemelés után dobozba vagy tartályba helyezzük a termőtestet ugy, hogy károsodás nélkül haza tudjuk szállitani. Ha mód van rá, minden fajt külön plasztik dobozba helyezünk és igy helyezzük el a mélyhűtőben, vagy a frigider jégkocka-készitő fiókjában. Az optimális hőmérséklet a mélyhütéshez -15-től -20 C -ig. A gombákat egy éjszakán keresztül tartjuk mélyhütésben, majd átvisszük a vákuum száritőba, ahol a száritást koncentrált kénsav felett végezzük, 0, 2 higany mm nyomáson. Kisebb példányok száritása 24 óráig, a nagyobbaké megfelelően hosszabb ideig tart. A száritás után a gombát óvatosan kivesszük a száritőből és mivel a levegőnedvesség még mindig kárt tudna benne tenni, normál nyomáson tovább száritjuk foszforpentoxid, vagy más szokásos száritőanyag felett. Végül egyenként plasztik dobozba zárjuk. A dobozban előzőleg gipszből megfelelő környezetet készitünk ugy, hogy leveleket, fenyőtűket, ágdarabokat nyomunk a gipszbe, ezekből pozitiv nyomatot készitünk, a nyomatot egy éjszakán át 100 C -on száritjuk, megfelelően befestjük, majd behelyezzük a dobozba. Az esetleges későbbi nedvességártalmak elkerülése végett minden dobozban elhelyezünk egy kis szilikagéllel töltött csövet is. H(4DY 328770/Rné
JÁNOS
- 149 -
SMARDA, FRANTISEK: Hozzászólás a nagygombák európai térképezéséhez, a Xerocomus parasiticus (BULL.ex FR.) csehszlovákiai feldolgozása alapján. "Ceská Mykologie", Praha. 1963. 17. évf. 3. füzet. 127. oldal. A s z e r z ő kiértékeli a Xerocomus parasiticus eddigi csehszlovákiai adatait, hogy az a skóciai 3. európai mikológiái kongresszuson a nagygombák európai feltérképezéséről folyó vita kiindulási alapja legyen, é s leírja a következőket: Csehszlovákiában eddig a Xerocomus parasiticus-nak 36 előfordulási adata van. Ebből 33 Csehországban, 3 Morvaországban. Szlovákiából eddig még adata nincsen. Ha az előfordulás gyakoriságát mérlegeljük, akkor azt találjuk, hogy az elterjedés súlypontja Dél-Csehországban és az Elbe-Alföldön van. Ez körülbelül a szubatlantikus növényfajok flóra-területe Csehszlovákiában. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Xerocomus parasiticus gyakori előfordulásának ökológiai feltételei hasonlóak ahhoz, amelyek a szubatlantikus növényfajok elterjedését szabályozzák. Ebből következik még, hogy szükséges Csehszlovákiában még mindazokon a helyeken kutatni e gombafaj után, ahol a szubatlantikus flóraterületre jellemző növényvilág él. A gombák előfordulási adatainak gyűjtését, felsorolását, és kiértékelését két szempontból lehet végezni. Tudományos szempontból, ha az egyes fajok monografikus feldolgozása a cél, és adatgyűjtési célból az európai térképez é s kartotékszerü kimutatás számára. Az előbbihez a tudományos kutatások által megkívánt ökológiai, cönológiai, szisztematikai, és egyéb (pl.meteorológiai) megfigyelések pontos végzésére is szükség lehet és azt a kutatási téma által előirt kívánalom szerint kell végezni. Az utóbbihoz, amely csupán egy korológiai összeállítás, az utmutatást és a mintát a térképezést előkészitő bizottság megadta. Ebben a lelőhelymegjelölést földrajzi koordináták és tengerszint feletti magasság feltüntetésével találjuk, továbbá feltünteti még a gyűjtés időpontját, a gyűjtő nevét, és a gyűjteményt, ahol a bizonyitópéldány el van helyezve. Ezek az adatok a földrajzi térképezéshez, a kartotékszerü korológiai feldolgozáshoz bőven elegendők. A kartotéklapok megszerkesztése olyan, hogy könnyen lehetővé teszi ezekből az egész európai anyagnak, az egyes fajok európai elterjedésének egységes módon történő pontos feldolgozását.
DR. KALMÁR ZOLTÁN
328770/Rné
- 150 -
Dr. MAKARA GYÖRGY: A gombamérgezések alakulása és a megelőzés időszerű feladatai. "Egészségügyi Felvilágosítás", Budapest, 1965. évf. 2 . s z . 76. oldal. A szerző elemzi a magyarországi gombamérgezések utolsó 10 év alatti előfordulásainak adatait és megállapítja, hogy a gombamérgezések elleni szakszerű küzdelem eredményeként jelentős javulás következett be. Ismerteti a gombamérgezések különböző típusait s részletesen foglalkozik a további javuláshoz szükséges tennivalókkal. Hangsúlyozza, hogy a kereskedelem rendszeres ellenőrzése óta a gombamérgezések veszélye nagyrészt az un. saját szedésll gombákra korlátozódik. Ezen a téren pedig eredményt a lakosság széleskörű felvilágosításával lehet elérni. Részletezi az egészségügyi felvilágosításnak azokat a formáit és módszereit, amelyek a gombamérgezések ellen jól beváltak s így elterjesztésük indokolt. DR. CSUKASSY LÖRÁNTNÉ
NORTH, PAMELA M: Letters (Levelek a szerkesztőséghez). "The Pharmaceutical journal" 1962, 136. kötet, nov. 24-i szám. 515. oldal. Az Angol Királyi Társaság Gyógyszertudományi Osztálya, "The Society's Department of Pharmaceutical Sciences", 24 x 36 mm-es diafilmekből öszszeállitott egy sorozatot az Angliában honos mérges gombákból. A sorozat célja, hogy felvilágosító előadások és gombaszakoktatási bemutatók keretében jobban tudjanak küzdeni a mérgezések ellen. Tervbevették, hogy a sorozatot magyarázó szöveggel együtt kereskedelmi forgalomba is fogják hozni. H<4DY JÁNOS
Olvasóinknak hozó
eredményekben gazdag,
b o 1 d o g
UJ
ÉVET
sok
sikert
kivánunk ! A Szerkesztőség
