A MI VÁLLALATUNK
„Szakmánknak, az információtechnológiának olyan átmeneti idôszakát éljük, amikor a régi szabályok már nem alkalmazhatók, az újak viszont még nem alakultak ki teljes egészükben. Az emberek megcsömörlöttek a múlt túlzottan ambiciózus ígéreteitôl és elvárásaitól – de azzal tisztában vannak, hogy a megoldást semmiképpen sem a tétlenkedés jelenti. Néhány évvel ezelôtt elhatároztuk, olyan úton fogunk haladni, amelyen versenyképességünkre és az ügyfeleknek szállított értékekre összpontosítunk. Vállalatunk, az IBM ma egyetlen, központi üzleti modell, az innováció köré építkezik.” Samuel J. Palmisano elnök-vezérigazgató, IBM Corporation
A mi vállalatunk: Az IBM Magyarországon Cégünkrôl szólva nem feledkezhetek el az elôzményekrôl, hiszen 1936-os alapításunk óta megszakítás nélkül jelen vagyunk Magyarországon. A 2006-ban hetvenedik születésnapját ünneplô IBM Magyarországi Kft.-t Watson Electrical Bookkeeping Ltd. néven indította útjára anyacégünk hazai leányvállalataként – nyolc alkalmazottal és tízezer dolláros alaptôkével. Elsô ügyfeleink fôként a bankok körébôl kerültek ki, de köztük volt az Országos Társadalombiztosítási Intézet is. A megrendelôk a vállalat lyukkártyás gépein dolgoztatták fel könyvtárnyi mennyiségû, elsôsorban pénzügyi, könyvelési adataikat. Számos ügyfelünk ma pontosan ugyanezt a szolgáltatást igényli tôlünk – természetesen korszerû eszközökön. A rendszerváltás óta a teljes portfóliónkat jelentô összes eszköz és szolgáltatás elérhetô Magyarországon. Személyi számítógépeket, kisebb és nagyobb teljesítményû szervereket éppúgy forgalmazunk, mint szoftvereket, s mindemellett – a piacon egyedülálló módon – teljes körû üzleti és informatikai szolgáltatásokat és tanácsadást kínálunk. Nem volt ez mindig így. A nyolcvanas években a gazdasági embargó, az amerikai COCOM rendelkezései miatt termékeinknek csupán kis hányadát értékesíthettük. Az ezredfordulót követôen aztán komoly változásokon ment keresztül a cég. Erôteljesen fejlesztettük váci tevékenységünket, ennek köszönhetôen az IBM váci egysége vált az ország egyik legnagyobb exportôrévé. Vácon készülnek például 1999 óta – világviszonylatban egyedülálló módon – a világ technikai élvonalába tartozó, csúcskategóriás tárolórendszereink. Tanácsadó részlegünk létrehozásával pedig az üzleti konzultációban is megkerülhetetlenek lettünk. Jelentôs beruházások után most a budapesti nemzetközi szintû szolgáltatóközpontunkból magasan kvalifikált, nyelveket beszélô
munkatársainkkal végezzük az emberi erôforrással kapcsolatos, pénzügyi, beszerzési és számlafeldolgozási szolgáltatásainkat. A Székesfehérváron létrehozott informatikai-szolgáltatási egységbôl informatikai, üzemeltetési és „helpdesk” tevékenységgel látjuk el megrendelôinket. Az IBM többségi tulajdonában álló ISC Hungária Kft. pedig arra szakosodott, hogy részben vagy teljesen átvegye a cégektôl a mûködésükhöz szükséges informatikai feladatokat. Az elôbb említett szolgáltatások világosan és határozottan megmutatják az IBM stratégiáját, célját: az informatika eszközeinek felhasználásával s a folyamatok átszervezésével képessé tenni az ügyfeleket arra, hogy megfeleljenek a piaci környezet felgyorsult változásainak: megfelelô idôben és módon válaszolhassanak a megrendelôk elvárásaira, a versenytársak váratlan lépéseire, a kereslet hektikus ingadozásaira vagy az ármozgásokra – egyidejûleg csökkentve költségeiket. A hatékonyabb mûködés érdekében szakértôi támogatást nyújtunk a különbözô vállalatoknak üzletmenetük folytonosságának megteremtéséhez, infrastruktúrájuk optimalizálásához, adatbiztonságuk növeléséhez és rendszereik integrációjához. Ehhez, az úgynevezett „on demand” üzleti modellhez igazítjuk termékeinket, szolgáltatásainkat, sôt saját mûködésünket is. Az eredmények pedig azt mutatják, jó irányba haladunk: az IBM Magyarország jelenleg több területen piacvezetô pozíciót foglal el, és emellett folyamatosan keressük a további lehetôségeket, nyitunk új ötletek és módszerek felé.
Dr. Paál Péter vezérigazgató IBM Magyarország
1
A lehetôség: MINDEN JEL ARRA UTAL, HOGY AZ ÚJ PIACOK MEGJELENÉSE MELLETT TARTÓS ÉS JELENTÔS FEJLÔDÉS VÁRHATÓ AZ 1,4 BILLIÓ DOLLÁR ÖSSZFORGALMÚ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI IPAR TERÜLETÉN. EBBÔL AZ EREDMÉNYBÔL AZONBAN NEM MINDENKI RÉSZESÜL MAJD EGYFORMÁN. A NYERESÉG AZOKHOZ A VÁLLALATOKHOZ ÁRAMLIK, AMELYEK A KEDVEZÔTLEN VÁLTOZÁSOKAT IS KÉPESEK LESZNEK ÜGYFELEIK JAVÁRA FORDÍTANI.
Iparági tendenciák Napjainkra az informatikai ipar új korszak határához érkezett, melyet új számítástechnikai architektúra és az általa megteremtett új üzleti modellek jellemeznek. Az IBM ezt nevezi az „on demand vállalatok” korszakának. 2002 óta jelentôs lépéseket tettünk annak érdekében, hogy erôsítsük cégünk képességeit ügyfeleink on demand céggé válásának elôsegítése terén és hogy az általunk értelmezett koncepciót közvetítsük feléjük, ugyanúgy, ahogy alkalmazottaink és partnereink felé. E változások hátterében három múltbeli fejlôdési tényezô konvergenciája áll:
Az új üzleti modellek és az új számítógépes architektúra teljes mértékben kihasználja a hálózatok széles körû elterjedését, kiszorítva a már meglévô modelleket az elkövetkezô évek során.
2. NYÍLT SZABVÁNYOK 1. A HÁLÓZATOK SZÉLES KÖRÛ ELTERJEDÉSE Az internet – az egyre erôsebben behálózott világ leglátványosabb bizonyítéka – mára mintegy 800 millió emberhez jut el. Néhány elemzô 2007-re több mint egymilliárd felhasználót jósol. Az internet azon túl, hogy hozzáférést biztosít a világ információkincséhez, viharos gyorsasággal válik bolygónk elsô számú operációs infrastruktúrájává. Embereket, vállalatokat és intézményeket kapcsol össze, valamint több milliárd, sôt elôbb-utóbb több billió eszközt – nemcsak számítógépeket, mûholdakat és telefonvonalakat, hanem autókat, orvosi és ipari berendezéseket, háztartási gépeket is. Megkönnyíti és átalakítja a legkülönbözôbb tranzakciókat – a kereskedelemtôl kezdve a kormányzati szolgáltatásokon, oktatáson és egészségügyön át a szórakoztatóiparig, az emberi kapcsolatokig és a nyilvános párbeszédekig.
2
A prózai, de mégis létfontosságú mûszaki és tranzakciós specifikációk képezik minden ipar alapját. Mikor ezek szabvánnyá válnak – vagyis széles körben elterjednek – ösztönzôleg hatnak új termékek és szolgáltatások létrehozására. Ily módon születtek az elektromos, a telefon- és tévéhálózatok, a CD, a DVD, a bank- és hitelkártya, valamint a globális pénzügyi piac, sôt – bôvebb értelemben – minden, e rendszerek által mûködtetett üzleti és közszolgáltatás. Napjainkra egyre inkább a szabványok uralják az információtechnológiát: meghatározzák a számítógépek mûködését, a szoftveralkalmazások kifejlesztését, a digitális tartalom kialakítását, feldolgozását, megosztását és tárolását, valamint a legkülönbözôbb tranzakciók lebonyolítását. Ezek – az úgynevezett nyílt szabványok – nem képezik egyetlen cég vagy jogi személy tulajdonát sem, illetve nem állnak azok ellenôrzése alatt. (Maga az internet is nyílt szabványokra épül.) Így van ez más iparágakban is, de az információtechnológiában mindez radikális elmozdulást jelent.
Azok a cégek, amelyek nyílt szabványokra épülô innovációkkal állnak elô, elônyre tesznek szert, mivel eszközeik felszabadulnak a nagyobb értékû munka számára, piaci lehetôségeik pedig a szabványok rohamos elterjedésével tovább bôvülnek.
3. ÚJ ÜZLETI MODELLEK A hálózatosított világ és a nyílt szabványok egyidejû megjelenése teljesen új üzleti modelleket hív életre, ami a cégvezetôk és más döntéshozók számára korábban megvalósíthatatlan lehetôségeket biztosít. A cégek ma már sokkal rugalmasabban és gyorsabban reagálhatnak a gazdaság, a vásárlói magatartás, az ellátás, a forgalmazói hálózatok, a fogyasztói ízlés, a geopolitikai realitások vagy akár az idôjárás terén bekövetkezô változásokra. Ennek az a magyarázata, hogy mûködésük horizontálisan is integrálható – az ügyfelekkel való kapcsolatfelvételtôl egészen a kiterjesztett ellátási láncig. Mivel a fontos információk az adott vállalaton belül mindenhol elérhetôk és kezelhetôk, a hálózatosított cégek elôre fel tudják mérni a várható eseményeket és sokkal gyorsabban reagálhatnak rájuk. (Innen származik az „on demand” kifejezés.) Számítógépes infrastruktúrájuk hasonlóan reagálókész és rugalmas, az azt megalapozó nyílt szabványok pedig sokkal kisebb költségek mellett is lehetôvé teszik az integrációt.
A vállalati IT-alkalmazásokhoz még a közelmúltban is igen gyakran szükség volt kész szoftvercsomagok telepítésére és üzembe helyezésére. Most azonban az on demand mûködéssel járó versenyelôny megszerzése érdekében a vállalatok maguk tervezik és implementálják egyedi igényeiknek, illetve az adott iparágnak megfelelô vállalati folyamatokat és azok mûködését. Ezért van az, hogy az IT-cégek számára az iparág és a vállalati folyamatok elmélyült ismerete – mélyreható technológiai tudással kiegészülve – elengedhetetlen a növekedési lehetôségek megragadásához.
Ügyfeleink egyre komolyabb beruházásokat valósítanak meg e specifikus üzleti és technológiai területeken: egyrészt a nyílt szabványokra épülô és a nagy teljesítményû, rendkívül rugalmas infrastruktúrákat támogató hardverek és szoftverek, másrészt a szolgáltatások terén, amelyekkel a cégek a versenyelôny érdekében gyökeresen átalakíthatják mûködésüket, illetve annak menedzselését.
Ugyanakkor a fent említett változások a hagyományos IT-iparágon túl is számottevô növekedési lehetôséget jelentenek. Az új lehetôségek a világ cégei és intézményei által értékesítésre, általános és adminisztratív költségekre, az értékesített áruk egyes költségeire, továbbá kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásaiban keresendôk – ami az IDC ipari elemzô cég becslése szerint évente 23,6 billió dollárt tesz ki. Ebbôl jelenleg 1,4 billió jut harmadik félhez, ami 2008-ig az elôrejelzések szerint évente több mint kilenc százalékkal fog nôni (a hagyományos informatikai ipar hat százalékával szemben).
Az 1,4 billiós kiadás egy része olyan területekre összpontosul, mint az ellátásilánckezelés, a mérnöki tervezô szolgáltatások, a humánerôforrás-gazdálkodás, a szervizszolgáltatás és az ügyfélkapcsolat. Tehát olyan vállalati mûveletekre és folyamatokra irányul, amelyek nagymértékben függnek az információtechnológiától vagy radikálisan átalakíthatók és továbbfejleszthetôk annak révén. Ezt a piacot az üzleti teljesítménynövelô szolgáltatások (Business Performance Transformation Services) piacának nevezzük. Erre a piacra, vagyis a vállalati folyamatok átalakításának, illetve bizonyos esetekben e folyamatok mûködtetésének piacára még alig törtek be a hagyományos IT-szolgáltatók. Ennek 1,4 billiós piacán belül évente 500 milliárd dollárt is meghaladó lehetôséget látunk az IT- és egyéb cégek számára – feltéve, hogy rendelkeznek a megfelelô összetételû szakértelemmel és megfelelô technológiával, és mindezt megfelelô mennyiségben szállítani is tudják.
3
A feladat:
INNOVÁCIÓ
AZ IBM MA JÓ POZÍCIÓBAN VAN AHHOZ, HOGY MEGRAGADJA A GYORSAN VÁLTOZÓ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI IPAR LEGÉRTÉKESEBB LEHETÔSÉGEIT.
Cégünk üzleti modellje 5. oldal
Ügyfélkörünk 10. oldal
Csapatunk 16. oldal
4
Az üzleti modell egy cég lényegi váza. Az IBM modellje – a vállalati innováció – egy évszázad alatt átélt változások sodrában is biztosította fennmaradásunkat, és jól illeszkedik a jelenlegi piaci lehetôségekhez.
Egy adott vállalatról sokat elárul az, hogy mely cégek választják partnerüknek. Az IBM piacvezetô és élenjáró cégekbôl álló ügyfélköre hisz abban, hogy a technológia által vezérelt innováció biztosítja a szervezeti átalakításhoz szükséges erôt.
A versenyelônyt ma szakértelemmel lehet elérni – a szakértelem pedig nem statikus dolog. Az IBM foglalkoztatja a világ legnagyobb tudású, legsokoldalúbb üzleti és technológiai innovátorait, akiket fejlett együttmûködési rendszerek és a folyamatos tanulást ösztönzô kultúra is támogat.
CÉGÜNK ÜZLETI MODELLJE AZ IBM SZÁMÁRA FONTOS AZ INNOVÁCIÓ AZ ÜZLETI MODELL EGY CÉG LÉNYEGI VÁZA. AZ IBM MODELLJE – A VÁLLALATI INNOVÁCIÓ – EGY ÉVSZÁZAD ALATT ÁTÉLT VÁLTOZÁSOK SODRÁBAN IS BIZTOSÍTOTTA AZ IBM FENNMARADÁSÁT, ÉS JÓL ILLESZKEDIK A JELENLEGI PIACI LEHETÔSÉGEKHEZ.
– A GONDOLAT minden fejlôdés alapja az idôk kezdete óta – mondta id. Thomas J. Watson, az IBM megalapítója. A „THINK” egyszavas szlogenje az 1900-as évek elejétôl fogva megjelent cégünk összes irodájában és gyáregységében.
5
INNOVÁCIÓ A VÁLLALATNAK Az IBM legendás történetet mondhat magáénak az új technológiák feltalálása és azok vállalati igényekhez való igazítása terén. Számos technológiai változtatáson át tesszük mindezt évtizedek óta – a mai napig. Sok cég a piacon új technológiát fejleszt és kínál. Mások a versenyelôny növelése érdekében segítik ügyfeleiket vállalatuk átalakításában. Az IBM azért egyedülálló, mert mindkettôhöz megfelelô kapacitással rendelkezik. Mi ezt nevezzük innovációnak! Ez pedig többet jelent annál, mint hogy egy vállalat egyszerûen innovatív számítógépgyártó vagy IT-cég legyen. Számunkra az innováció üzleti modell és rendezôelv is egyben. Ehhez a modellhez fûzôdô hûségünk lehetôvé tette, hogy az IBM hosszú ideje megtartsa vezetô pozícióját az iparágban. Ennek megvalósítása érdekében az IBM idônként újraszervezi, formálja önmagát – mind az ügyfeleknek kínált termékek és szolgáltatások tekintetében, mind saját belsô mûködésében – követve a technológia és az ügyfelek igényeinek fejlôdését. 6
SZÁZ ÉV INNOVÁCIÓJA
Bár az IBM órák, mérlegek, elektromechanikai tabulátorok és egyéb ipari berendezések gyártójaként kezdte meg mûködését, soha nem korlátozta tevékenységét bizonyos termékek vagy technológiák körére. A számítógépesítés területén elnyert vezetô pozíció megszerzését követôen továbbra is folyamatosan foglalkozott újfajta számítógép-technológia kifejlesztésével, kereste az alkalmazások új módszereit. Kezdve onnan, hogy a harmincas években lyukkártya-tabulátorokkal automatizálta az Egyesült Államok Társadalombiztosítási Intézetének rendszerét, a XX. század második felében a mainframe-gépek megalkotásával forradalmasította a banktevékenység elektronizálását, a kiskereskedelmet és a légitársaságok helyfoglalási rendszereit, majd ezt követôen, a nyolcvanas években a személyi számítógépek tömeggyártásának etalonja és hajtómotorja lett.
Az egyetlen, csaknem végzetes kivételt a nyolcvanas évek vége és a kilencvenes évek eleje jelentette. Az IBM történetében elôször a cég nem alkalmazkodott a technológia, a versenytársak és az ügyfelek változó igényeihez, annak ellenére, hogy megalkotta a korszak számos formabontó technológiáját. A vállalat változatlanul nagymértékben támaszkodott az elôzô korszak rendkívül sikeres innovációjára, a mainframe-gépekre, és azokra a vállalatokra, forgalmazási csatornákra és költségszerkezetre, melyeket a mainframe-gépek folyamatos dominanciája határozott meg. Ugyanakkor az alternatív, olcsó technológiák megjelenése, az új számítógépes architektúra, a piaci réseket meglovagoló versenytársak gyors térnyerése, az ügyfelek vásárlási szokásainak változása együttes hatásukban érzékenyen érintették a vállalatot, jelentôs piacvesztést és pénzügyi veszteséget elôidézve.
A korszak keserves tanulságai közvetlenül vonatkoznak napjainkra is, legalább két tekintetben. Elôször is az informatikai ipar több szinten egyidejûleg ismét alapvetô
változáson megy keresztül, ami megint csak gyôzteseket és veszteseket eredményez majd. Másodszor, az IBM az összeomláshoz közeli idôkben a kilábalásért hozott számos intézkedése elônyös helyzetbe hozta a vállalatot az új korszak piaci versenyében, mely pozíciója számottevôen megerôsödött az utóbbi években.
Az IBM-nek ebben a kényszerhelyzetben minden téren sikerült alkalmazkodnia az új realitásokhoz. Ez azt jelentette, hogy az IBM jelentôs fejlesztéseket indított el a vállalati szoftverek és szolgáltatások piacán – egy olyan piacon, amely 1995-tôl az ágazat összbevételét képviselô 49 százalékról 2004-ig 59 százalékra nôtt. Az IBM esetében a szoftverek és szolgáltatások a vállalat összbevételének 16, illetve 48 százalékát teszik ki.
Az IBM mainframe-korszakban elért bruttó árrését nem lehetett fenntartani. A versenyképesség megôrzése érdekében át kellett alakítani a gazdálkodási és költségstruktúráját, úgy, hogy közben elegendô forrás maradjon a nagy értékû innovációs vállalati modell megvalósítására is. Forgalmazási és piacra jutási csatornákat épített ki annak érdekében, hogy új döntéshozókat érjen el és növelje a lefedettséget. Hardver- és szoftverplatformjait nagy teljesítményû technológiákra helyezte át. Végül saját, jogvédett architektúráiról nyílt architektúrákra állt át.
Napjainkban az IBM erôsségeinek – az üzleti tanácsadásnak, a rendszerintegrációnak, az információtechnológiai és a vállalatátalakítási erôforrás kihelyezésének, a nyílt vállalati szoftvereknek és a nagy teljesítményû hardvereknek – köszönhetôen képes megragadni az elôtte álló ígéretes lehetôségeket. Ez újfajta együttmûködés kiépítését teszi lehetôvé az ügyfelekkel – mélyebb és komplexebb együttmûködést, melyben a hagyományos informatikai cégek általában nem versenytársak.
7
ON DEMAND VÁLLALAT Ipari fókusz Az on demand megoldások a konkrét iparágak dinamikájára és folyamataira épülnek. Az IBM 17 iparágban és 56 ipari ágazatban bôvítette jelentôsen szakismereteit. Az IBM telekommunikációs szakmában szerzett ismeretei lehetôvé tették, hogy a cégek átalakítsák az ügyfeleikkel folytatott interaktív kommunikáció módszereit, javítva ezzel az elégedettségi mutatókat. A pénzügyi szolgáltatások terén szerzett ismereteinkkel hozzásegítettük a hitelkártyakibocsátó cégeket új termékeik piacra jutási idejének csökkentéséhez. De dolgoztunk biztosítótársaságokkal is, kockázatkezelési módszereik javításán.
Új analitika Az on demand vállalat lehetôvé teszi, hogy a cégvezetô új megvilágításban tekintsen a vállalatra – „komponensenként” lássa az alkalmazottakat, a folyamatokat, az erôforrásokat, a vagyontárgyakat és a stratégiákat. Ezek a dinamikusan újrakonfigurálható vállalat építôkövei. Az IBM több mint 120 ügyfélnek – köztük olyanoknak, mint a Bank of America vagy a pénzügyi szolgáltatásokat kínáló brit Egg cég – nyújtott segítséget a Component Business Model (CBM) keretrendszer alkalmazásában, üzleti és informatikai stratégiájuk összehangolásában. Az IBM eddig 55 egyedi CBM ipari térképet dolgozott ki.
8
ON DEMAND BUSINESS REAGÁLÓKÉSZ
SOKOLDALÚ
CÉLIRÁNYOS
RUGALMAS
Az on demand vállalati mûködés az üzleti tevékenység és menedzselés új módját jelenti. Lehetôvé teszi, hogy a vállalatok magasabb szintû reagálókészséget, rugalmasságot és hatékonyságot érjenek el, mint amit a korábbi ipari korszak üzleti modelljei vagy akár az újabban kifejlesztett egyéb modellek biztosítani tudnak. Mindez a számítástechnika architektúrájának fejlôdésével vált lehetôvé, amely az alkalmazkodóképesség és az együttmûködés új dimenzióit teremtette meg a korábban egymással kapcsolatban nem álló IT-rendszerek között. A technikai integráció ilyen szintje a végpontok közötti üzleti integrációt is lehetôvé teszi az egyébként hagyományosan elkülönülô mûveletek tekintetében, nemcsak a vállalaton belül, hanem akár különbözô vállalatok között is – gördülékeny együttmûködést biztosítva. Ennek eredményeként az on demand vállalat képes arra, hogy érzékelje a kereslet, a kínálat, az árképzés, a versenytársak lépései, az ügyfél-preferenciák, valamint a piac dinamikája terén tapasztalható változásokat, és gyorsan reagáljon azokra. Az on demand mûködésnek köszönhetôen a vezetôk kihelyezhetik az erôforrásokat külsô partnerekhez, miközben szorosan integrálják ezeket a vállalaton belül zajló mûveletekkel. Mivel az on demand vállalatok világszínvonalú szakértelemmel bíró partnerek között válogathatnak, költségeik alacsonyabbak és jobban tudnak összpontosítani stratégiai céljaikra anélkül, hogy a minôség terén kompromisszumra kényszerülnének. A legtöbb vállalat az on demand céggé válás elsô lépéseként a hatékonyság, a költségmegtakarítás, a termelékenység és az IT-integráció javítására törekszik – ami tulajdonképpen az utóbbi húsz év infrastruktúrájával és szervezeti megosztottságával való szakítást jelenti. De amint a vállalat elindul ezen az úton, vezetôi hamarosan felismerik az on demand vállalati modellben rejlô lehetôségeket, melyekkel élve teljesen új képességeket fejleszthetnek ki bevételeik növelésére. Az egészségügyben például az on demand szemlélet a személyre szabott gyógykezelés irányába halad: a beteg kórtörténetének és genetikai adatainak integrációja megváltoztatja a diagnózis és a kezelés természetét. A biztosítási szakmában az on demand szemlélet lehetôvé teszi, hogy a termékek és szolgáltatások a kötvénytulajdonosok szokásaihoz igazodjanak.
{és}
A K&F újra felfedezése A technológia nem feltétlenül a tudomány mostohagyermeke: át is tudja alakítani a tudomány mûvelésének módját. Az IBM 2002 októberében beindított, mûszaki és technológiai szolgáltatásokat nyújtó Engineering & Technology Services (E&TS) részlege az IBM saját K&F menedzsmentjét és annak rendszereit is új bevételtermelô forrássá alakította. Az E&TS például segítséget nyújt a Honeywell cégnek légtérkutatást támogató fejlett elektronikai rendszerei optimalizálásában. Ebben egyrészt széles körû szakértelmével, másrészt mûszaki eszközökkel és szellemi tulajdonnal vesz részt.
A szakértelem A vállalati folyamatok kihelyezése (Business Transformation Outsourcing – BTO) során az IBM a pénzügyektôl a humán erôforrásokon át az ügyfélkapcsolatig a legkülönbözôbb rendszerek menedzselését és átalakítását vállalja. Egy aktuális példa: a félvezetô berendezéseket gyártó Lam Research az IBM segítségével 42 százalékkal csökkentette mûködési költségeit, további 52 százalékkal birtoklási és berendezési költségeit, valamint piaci részesedésre tudott szert tenni egy hanyatló idôszakban. Magyarországon – Budapesten és több megyében – villanyszámlák millióinak adatfeldolgozását és elôállítását az IBM többségi tulajdonában álló ISC Hungária Kft.-be szervezte ki az áramszolgáltató.
ON DEMAND INFRASTRUKTÚRA ON DEMAND INFRASTRUKTÚRA Szolgáltatásorientált Az IBM több ezer ügyfele állítja át technológiai infrastruktúráját egy kifejezetten webszolgáltatásokra épülô, szolgáltatásorientált architektúrára (SOA). Hogy miért? Mert a SOA szabványosított szoftverkomponensekre épül, ezáltal felgyorsítja a megoldások tervezését és telepítését, és csökkenti annak költségeit. A Yankee Group elôrejelzése szerint a következô évben a vállalatok 75 százaléka vásárol majd ilyen architektúrát.
Gridek és virtualizáció Az IBM virtualizációs megoldásai lehetôvé teszik, hogy az ügyfelek a különbözô számítógépes rendszereiket, adattároló eszközeiket és a hálózati kapacitást egyetlen virtuális „eszközbankba” vonják össze, amely a szervezet egésze számára akár világméretekben is hozzáférhetô és kezelhetô. Az IBM több mint 200 ügyfél számára telepített már grid-alapú számítástechnikai megoldást. A Magna Steyr osztrák autó-összeszerelô üzem például az IBM grid-rendszerének alkalmazásával az autókomponensek elemzési idejét három napról négy órára csökkentette.
INTEGRÁLT
NYÍLT
VIRTUALIZÁLT
AUTONÓM
Az utóbbi húsz évben az olcsó PC-k megjelenése folytán számos szervezet halmozott fel hatalmas informatikai kapacitást és állította üzembe azt vállalati egységeinél – de egymástól elszigetelten mûködtetve. Ennek eredményeként sok cég dolgozik földrajzilag távoli pontokon mûködô alkalmazásokkal, rendszerekkel, amelyek egymás melletti mûködtetése nem mindig egyszerû, ezért messze nincsenek kihasználva. Mindez rendkívül komplex, nehezen kezelhetô és drágán karbantartható IT-infrastruktúra létrejöttéhez vezetett. Az informatikai kiadások egyetlen szegmensében – a szerverekében – a mûködési és karbantartási költségek ma már önmagában jóval meghaladják az új szervertermékekbe és kapacitásba fektetett beruházások értékét. A helyzet orvoslása során integrálni kell a technológiát a vállalati folyamatokkal, és hasznosítani az új, hatékony kulcstechnológiákat, mint a virtualizációt vagy az autonóm rendszereket.
Nyílt szabványokra épülô A nyílt szabványokra épülô technológiák megkönnyítik az interoperabilitást, és gyarapítják a lehetôségeket. A nyílt forráskódú Linuxplatform gyorsan az operációs rendszerek megszokott elemévé válik. A nyílt szabványokra épülô grid-számítástechnika összesíti az egyébként nem megfelelôen kihasznált rendszerek számítógép-kapacitását. Az IBM aktívan támogatja a nyílt szabványokat: az Eclipse Foundation, amelyet az IBM a szoftvereszköz-integráció nyílt ökoszisztémájának létrehozása érdekében indított útjára, 18 millió letöltési kérelmet regisztrált. Az IBM, a Sony, a Synopsis, a Red Hat, a Novell és kilenc másik cég által létrehozott Power.org felgyorsítja az IBM Power Architecture mikroprocesszorhoz kapcsolódó nyílt együttmûködést és innovációt.
Önmenedzselô Az IT-környezetek egyre összetettebbé válása megnehezíti és költségessé teszi a rendszerek kezelését, valamint azok biztonságának és stabilitásának fenntartását. 2004-ben az IBM több mint 200 önmenedzselô funkciót vezetett be teljes termékportfóliójában. Ezek közé tartozott többek között a DB2 Design Advisor, amely a manuálisan konfigurált rendszerekéhez képest 6,5-szeresére növeli az adatbázis-teljesítményt. Már több mint 50 partner mûködik együtt az IBM-mel az autonóm funkciók integrálása terén, és egyre nô az érdeklôdés világszerte. Az elsô autonóm számítástechnikai tárgyú nemzetközi konferenciát 2004-ben tartották New Yorkban.
9
ÜGYFÉLKÖRÜNK EGYRE TÖBBEN, EGYRE TÖBBET MINDEN VÁLLALATRÓL SOKAT ELÁRUL AZ, HOGY MELY CÉGEK VÁLASZTJÁK PARTNERÜKNEK. AZ IBM PIACVEZETÔKBÔL ÉS ÉLENJÁRÓKBÓL ÁLLÓ GLOBÁLIS ÜGYFÉLKÖRE HISZ ABBAN, HOGY A TECHNOLÓGIA ÁLTAL VEZÉRELT INNOVÁCIÓ BIZTOSÍTJA A SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ERÔT.
A New York-i Modern Mûvészetek Múzeumának olyan IT-infrastruktúrát szállított az IBM, amely integrálja, felügyeli és automatizálja a múzeum mûködését – a mûalkotások kiállításától az oktatási eszközökön, a könyvtárarchívumon át az online áruházig.
10
AZ IBM ÜGYFELEI: AZ ÜZLETI VILÁG KITERJEDTSÉG, VÁLTOZATOSSÁG ÉS GLOBÁLIS JELENLÉT TEKINTETÉBEN AZ IBM ÜGYFELEI LENYÛGÖZÔ SORT ALKOTNAK AZ ÜZLETI ÉLET, A KORMÁNYZATOK, AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS AZ OKTATÁS TERÉN. A GYORS NÖVEKEDÉS ELÔTT ÁLLÓ KIS CÉGEK ÉPPÚGY MEGTALÁLHATÓK KÖZÖTTÜK, MINT A LEGHATALMASABB, LEGTEKINTÉLYESEBB NAGYVÁLLALATOK ÉS INTÉZMÉNYEK.
1
Az elsô lépés: a figyelemre méltó ügyfélkör;
Az IBM minden ügyfelének – kortól, vállalati mérettôl és iparágtól függetlenül – az a meggyôzôdése, hogy az információtech-
2
számuk egyre nô – már a dinamikus üzleti szegmensekben is;
Az on demand üzleti és számítógépes megoldások tovább javítják a vállalatok gazdaságosságát és bôvítik a rendelkezésükre
3
és a legnagyobb, gyorsan fejlôdô piacokon.
Az IBM ügyfelei az on demand üzleti megoldások átvételével nagy lépésekben haladnak elôre az új számítógépes architek-
nológia bevetése kézzelfogható üzleti elônyöket eredményez, és mind készen állnak arra, hogy mûködésük lényegi elemeit az IT erejére bízzák. Az IBM ügyfelei tehát azért fektetnek be új technológiákba és szolgáltatásokba, hogy on demand cégekké váljanak. Mivel elsôként mozdulnak, már korán jelentôs elônyre tesznek szert versenytársaikkal szemben.
álló opciókat – különösen a kis- és középméretû vállalatok (kkv) esetében. Az IBM kkv-ügyfélkörbôl származó bevétele 2004-ben 21,2 milliárd dollár volt, ami az elôzô évhez képest 8 százalékos növekedést jelent.
túrák és vállalati modellek felé az olyan gyorsan fejlôdô piacokon is, mint Kína, India, Brazília és Oroszország. Ügyfeleink között tudhatjuk India öt legnagyobb vállalatát és a tizenöt legnagyobb kínai cég közül is ötöt.
11
ÚJ KAPCSOLATOK, ÚJ PIACOK AZ ÜGYFELEK MA TELJESEN MÁST VÁRNAK AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIÁTÓL, MINT A MÚLTBAN: NYÍLT PLATFORMOKAT, SZÁMSZERÛSÍTHETÔ VÁLLALATI ELÔNYÖKET, NEM PEDIG ÖNCÉLÚ TECHNOLÓGIÁT, ÉS AMI TALÁN A LEGFONTOSABB, IGAZI MEGOLDÁSOKAT, ÉS NEM RÉSZTERMÉKEKET, MELYEKET SAJÁT MAGUKNAK KELL INTEGRÁLNIUK. AZ IT EGYRE INKÁBB ÁTJÁRJA A VÁLLALATOK VÉRKERINGÉSÉT, EZÉRT AZ INFORMATIKA ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA ÉS A PIACOK, MELYEK MEGNYÍLNAK ELÔTTE – ALAPVETÔ VÁLTOZÁSOKON MENNEK KERESZTÜL.
1
Az ügyfelek megoldásokra tartanak igényt – nem résztechnológiákra vagy alkalmi tanácsadásra.
Arra számítunk, hogy az integrált megoldások – vagyis egy vagy több olyan cég termékei, amelyek az ügyfelek problémáit megcélzó üzleti folyamatok kiépítése céljából a technológiát nagy értékû szolgáltatásokkal kombinálják – képezik majd 2007-re az IT-iparág vállalati termék- és szolgáltatásforgalmának 70 százalékát. Egy informatikai cégnél e változások nemcsak az értékesítés, hanem az üzleti modell szempontjából is nagy kihívást jelentenek. A megoldások nem tömeggyártásra készülnek, viszont dinamikusan konfigurálhatók. Nem egyetlen osztály vagy vállalat hozza létre ôket, hanem többek együttmûködésének eredménye.
12
2
Új termékeket, szolgáltatásokat és ügyfélszerzési modelleket hozunk létre.
Az IBM egyaránt megváltoztatja az ügyfelekkel való kapcsolattartás módját és a szállítási stratégiát. Az IBM Global Services és az IBM Software egyre több ügyfelünknél dolgozik együtt szolgáltatásorientált architektúra megoldások kiépítésén. Cégünk komoly beruházásokkal jelenik meg a Business Performance Transformation Services (BPTS) szolgáltatások területén, ami magában foglalja egy vállalat számára fontos, de nem kifejezetten a szakterületére vagy tevékenységi körébe illeszkedô mûködési részterületek átalakítását. E funkciókat az átalakítást követôen gyakran egy megbízható – e szolgáltatásokat fô partner által biztosított szolgáltatásként kapja a vállalat, mely partnernek éppen az ilyen szolgáltatások képezik a fô profilját.
1999-ben a technológiai beszerzések 22 százalékban az informatikai vezetôk döntései alapján történtek, 33 százalékban döntöttek tisztán üzleti szükségletek alapján. Az eseteknek mindössze 45 százalékban hoztak közös döntést az üzleti és az informatikai szempontok harmonizálása eredményeként. Három évvel késôbb már a döntések 87 százalékát összvállalati szinten hozták meg.
DÖNTÉSEK TECHNOLÓGIAI BESZERZÉSEKRÔL
A. A VÁLLALATI FOLYAMATOK KIHELYEZÉSÉNEK FELGYORSÍTÁSA Ez az újfajta kapcsolat a vállalati folyamatok kezelését és átalakítását is magában foglalja. E tevékenységünk több területen bôvül, többek között a pénzügy és számvitel, a humán erôforrások, a beszerzés, az ügyfélkapcsolat-kezelés, valamint a kormányzati, a biztosítási és a bankszféra ágazatspecifikus megoldásainak területén.
9% 4%
22%
B. AZ IBM MÉRETEINEK ÉS
VAGYONÁNAK KIHASZNÁLÁSA
INFORMATIKAI OSZTÁLY ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK KÖZÖS DÖNTÉSHOZATAL ÜZLETI ÉS INFORMATIKAI SZEMPONTOK SZERINT
Az IBM saját integrált ellátási láncán keresztül szerzett tapasztalatait a beszerzési területek számára kínált ajánlatokba is átülteti. Ellátási láncunkat olyan platformmá szeretnénk alakítani, amely számos ügyfélre és iparágra kiterjed.
33%
87%
45%
1999
2002
A múltban ha egy cég az adott feladat ellátásához testreszabott szoftvert igényelt, az elkészült alkalmazás nehezen volt képes együttmûködni más alkalmazásokkal vagy programokkal – ami akadályozta a végpontok közötti integrációt és a rugalmas üzleti modellek megvalósítását. A testreszabás és az interoperabilitás viszont ma már nem összeférhetetlen. Az alapvetô információkat leíró adatformátumok például – mint a raktáron tartott alkatrészek, az árak vagy az ügyfélrekordok – most már szabványosíthatók és megoszthatók; ez nemcsak a költségeket csökkenti, hanem olyan képességek létrehozását is lehetôvé teszi, amelyek valóban egyedivé teszik az integrált ellátási láncokat, a bolti, internetes és katalógusalapú kiskereskedelmi rendszereket, az integrált egészségügyi rendszereket, illetve megkönnyítik a felvásárolt cégek gyorsabb integrálódását. A lényeg: hatékonyabb, kevésbé költséges megoldások alkalmazása.
C. AZ IBM PORTFÓLIÓJÁRA ÉPÜLÔ MEGOLDÁSOK KITERJESZTÉSE STRATÉGIAI ÉS VÁLTOZÁSKEZELÉSI TANÁCSADÁS: Üzleti konzultáns kollégáink tanácsai segítenek a vállalati modellek elemzésében és optimalizálásában. VÁLLALATI TELJESÍTMÉNYKEZELÉS: Az IBM köztesszoftverei – mint a WebSphere –, valamint a vállalati analitika használatával a cégek szoftver triggereket építhetnek be folyamataikba, amelyek automatikusan figyelemmel kísérik, hogy mi történik a vállalattal. Ezt a külsô információkkal egybevetve megalapozottabbá, valós idejûvé válik a döntéshozatal. MÛSZAKI ÉS TECHNOLÓGIAI SZOLGÁLTATÁSOK: Vállaljuk ügyfeleink K&F vagy mûszaki tevékenységének átalakítását egymástól olyan távol esô területeken is, mint az orvosi mûszerek, a szórakoztatóelektronika vagy a telekommunikáció. SZOLGÁLTATÁSÁTALAKÍTÁS: Ez magában foglalja a cég értékesítés utáni szervizszolgáltatásainak átalakítását (például: szórakoztatóelektronikai termékek esetében). VÁLLALATOPTIMALIZÁCIÓS KÖZPONT: Ez az új módszer a tanácsadást az üzleti intelligencia, a matematika, a szuper-számítástechnika és a grid-technológia területével bôvíti, így az képes lesz választ adni a legnehezebb üzleti problémákra is, mint például az árképzés optimalizálása vagy a visszaélések kiszûrése. MEGRENDELÉSTÔL A FIZETÉSIG: A számlázás minden iparágban a legkomplexebb mûveletek közé tartozik, különösen a szolgáltatási szektorban, mint például a telekommunikáció területén. Az IBM segít ügyfeleinek abban, hogy szolgáltatásaikat még gyorsabban és ügyfeleik megelégedésére tudják nyújtani, és ezáltal hamarabb jussanak hozzá bevételeikhez.
13
Felsôoktatás XXI. SZÁZADI SZAKÉRTELEM
Az IBM felsôoktatási programja a tananyaggal kapcsolatos tanácsadás formájában, kifejezetten a nyílt szabványokra épülô szoftverek támogatására összpontosul. Ez a program, amely világméretekben több mint kilencezer egyetemi és fôiskolai tanárt, továbbá 4500 intézményt támogat, a jövô 280 ezer mûszaki innovátorának képzését segíti elô. Az IBM forradalmian új alapokra helyezi az egyetemekkel folytatott együttmûködését. Az IBM-Stanford Spintronic Science and Applications Center (SpinApps) az elektronok mágneses keringésén alapuló, jövôbeni processzortechnológián dolgozik. Az Albany NanoTech, a SUNY Albany Egyetemén mûködô egyedülálló intézménymodell a nanotechnológia határait feszegetô tudományos és ipari kutatást egyesíti, többek között az elektronika és az anyagok vizsgálata területén. Magyarországon a Budapesti Mûszaki Fôiskolával karöltve Intelligens Tudásmenedzsment Innovációs Központ kiépítésébe kezdünk. AZ INNOVÁCIÓ GLOBÁLIS HELYZETE Az IBM 2004-ben tudósok, vállalatvezetôk és kormánytisztviselôk közremûködésével készítette el elsô Global
Az IBM hozzájárul a szellemi tulajdonkezelés XXI. századi modelljének kifejlesztéséhez, amely egyensúlyba hozza az alkotók jogainak védelmét a nyílt, együttmûködô innovációk támogatásával. Szabad hozzáférést engedtünk ötszáz IBM-szoftverszabadalom által lefedett technológiához, mégpedig szabad felhasználással, ami az elsô lépés egy „szabadalom-közösség” létrehozásának útján. Ebbôl a közösségbôl jöhet létre a kereskedelmi innováció és szoftver-interoperabilitás platformja. Megerôsítettük a Linux jelentôségét és vállaltuk: nem terjesztünk be IBM-szabadalmat a Linux kernel vonatkozásában, noha számos szakértônk tevékenykedik a kernelfejlesztés területén. Hardvereinket és szoftvereinket Linuxra is optimalizáljuk.
Kormányzatok AZ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA ÉS A NYÍLT SZABVÁNYOK TERJEDÉSÉNEK VILÁGMÉRETÛ FELGYORSÍTÁSA
Az IBM kormányhivatalokkal, közösségi szervezetekkel, vállalatokkal és egyetemekkel együttmûködve támogatja az innovációbarát állami és gazdaságpolitikát, valamint a tananyagfejlesztést. Linux Kompetencia Központokat alapítunk (Linux Competency Center) azzal a céllal, hogy biztosítsuk a Linux oktatását, technikai támogatását és terjesztését a fejlesztôk, kormányhivatalok és kereskedelmi partnerek körében.
Innovation Outlook (GIO) tanulmányát. A Sanghajban, Zürichben, New Yorkban és Washingtonban tartott, interdiszciplináris munkamegbeszélések az egészségügyre, a kormányok és állampolgárok viszonyára, valamint a hivatali és magánélet átfedési pontjaira összpontosítottak.
A GIO többek között az alábbi megállapításokat tartalmazta:
Az IBM-nek már több mint 200 kormányzati ügyfele használ Linuxot – többek között Franciaország, Spanyolország, Ausztrália, Mexikó, az USA, az Egyesült Királyság, Kína, India, Brazília és Japán kormányhivatalai – költségmegtakarítás, terheléskonszolidálás, hatékonyságnövelés és az e-kormányzati átalakulás érdekében.
Az orvostudomány a megelôzéstôl az elôrejelzés irányába fog elmozdulni, különös hangsúlyt helyezve a testreszabott kezelésekre. Sok nemzetgazdaság specializálódhat a tehetség megszerzéséért folytatott küzdelemben.
Üzleti partnerek EGYÜTTMÛKÖDÉS A MÉG TELJESEBB MEGOLDÁSOKÉRT
A nagyvállalatok egyre fontosabb szerepet játszanak majd a képzésben.
Nyílt szabványok és szoftverközösségek A RÉSZVÉTEL ÉS A VÁLASZTÁS LEHETÔSÉGÉT KIBÔVÍTÔ VÁLLALATI ÉS TECHNOLÓGIAI INFRASTRUKTÚRA LÉTREHOZÁSA
Az IBM azzal járul hozzá a nyílt szabványok fejlesztéséhez, hogy aktívan részt vesz megközelítôleg 250 szabványügyi intézmény és ipari csoportosulás munkájában. Az utóbbi öt évben az IBM segítette azokat a nyílt csoportokat és alapítványokat, amelyek támogatják a szabványokat és nyílt forráskód kezdeményezéseket, ezen belül az XML, az UDDI és az Eclipse platformokat.
14
Az IBM üzleti partnerkapcsolat-rendszere bôvül: a tanácsadók, a független szoftvergyártók (ISV) és a rendszerintegrátorok számának folyamatos növekedésével. Az IBM e partnerektôl származó bevételének részaránya a nyolcvanas években tíz százalék körül mozgott. Jelenleg ez az arány körülbelül harminc százalékra nôtt. Az IBM elkötelezettségét a nyílt szabványok és a nyílt forráskód mellett többen is osztják az iparágban. Ez az egyik oka annak, hogy 55 ország mintegy hatvanezer független szoftvergyártója foglalkozik az IBM nyílt infrastruktúrájára épülô megoldások fejlesztésével és értékesítésével.
Az IBM Magyarország 2004-ben programot indított független szoftverfejlesztôk számára, akik pályázati alapon ingyenesen férhetnek hozzá a több millió dollár értékû hardvereszközökkel felszerelt, budapesti IBM Innovációs Centrum szolgáltatásaihoz: programjaikat tesztelhetik, fejleszthetik, portolhatják, megoldásaikra az egész világon elfogadott IBM-tanúsítványokat szerezhetnek és képzésekben is részt vehetnek. Az ISV Incubator Program túlmutat a technológiai együttmûködésen. Az IBM a legígéretesebb szoftverek alkotóival közösen jelenik meg a piacon, s nemzetközi hátteret biztosít ahhoz, hogy a hazai fejlesztés az IBM csatornáin külföldre is eljusson.
Természeti katasztrófák esetében az IBM Crisis Response Team együttmûködik a helyi hatóságokkal, megfelelô technológiák, szolgáltatások és megoldások telepítésével segítve az érintett közösségeket. Az elmúlt tíz évben több mint hetven nagy természeti katasztrófa következményeinek enyhítéséhez járult hozzá ez a csapat.
Helyi közösségek
2003-ban, a Rational Software felvásárlásával az IBM egy vezetô céggel bôvítette az alkalmazási szoftverfejlesztési piacot, és stratégiailag megerôsítette az IBM szélesebb körû on demand kínálatát. Az IBM így már teljes körû fejlesztési környezetet tud ajánlani a vállalatoknak az üzleti folyamatok integrálásához a cégen belül, a szállítókkal és az ügyfelekkel kapcsolatban egyaránt. Az elmúlt öt évben az IBM developerWorks webhelye sûrûn használt erôforrássá vált a globális fejlesztôi közösség körében, és a nyílt forráskód, illetve nyíltszabvány-fejlesztés középpontjába került. E közösségnek 4,5 millió bejegyzett felhasználója van, akik a világ fejlesztôinek 43 százalékát képviselik, de arányuk évente 25 százalékkal nô. 2003 áprilisa óta több mint százezer Linux-fejlesztô regisztrálta magát, és hozott létre több mint 6500 Linux-alapú alkalmazást.
FELTÁRULÓ LEHETÔSÉGEK A TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG NÖVEKEDÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA
Az IBM 2004-ben 144 millió dollár piaci értékben biztosított eszközöket, mûszaki szolgáltatásokat és készpénztámogatást nonprofit szervezetek és oktatási intézmények számára világszerte. Az IBM 2004 novemberében indította el World Community Grid programját, amely több ezer számítógép többletkapacitását egyetlen virtuális szuperszámítógéppé egyesíti, ezzel példátlan mennyiségû adat összegyûjtését és elemzését lehetôvé téve a kutatók számára. A program célja a genetika, a betegségek, valamint a természeti katasztrófákkal kapcsolatos kutatások elômozdítása. A Human Proteome Folding nevet viselô elsô projektben – amely olyan betegségek lehetséges kezelési módjának kifejlesztéséhez nyújt segítséget, mint a malária vagy a tbc - ez idáig 85 ezer eszköz részvételét regisztrálták világszerte.
Fejlesztôk ERÔFORRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA AZ INNOVÁCIÓK ÉS NYÍLT SZABVÁNYOK BEVEZETÉSÉNEK FRONTVONALÁBAN
Az IBM és tizennégy további cég által 2004 decemberében létrehozott Power.org az elsô számú nyíltszabvány-ügyi szervezetként szolgál majd a Power Architecture technológia és specifikációk fejlesztése, telepítése és promóciója terén.
FOLYAMATOSAN BÔVÜLÔ INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA AZ IBM KITERJEDT, VÁLTOZATOS ÖSSZETÉTELÛ ÉS EGYRE BÔVÜLÔ KAPCSOLATRENDSZERRE ÉPÍTHET A VÁLLALATÁTALAKÍTÁST CÉLZÓ MEGOLDÁSOK KIALAKÍTÁSA, A NYÍLT SZABVÁNYOK SIKERES ALKALMAZÁSA ÉS AZ ON DEMAND VÁLLALATOK TÁMOGATÁSI POLITIKÁJÁNAK FEJLESZTÉSE TERÉN.
15
CSAPATUNK SZAKÉRTELEMBÔL VERSENYELÔNY A
VERSENYELÔNYT
MA
SZAKÉRTELEMMEL
LEHET
ELÉRNI
– A SZAKÉRTELEM PEDIG NEM STATIKUS DOLOG. AZ IBM FOGLALKOZTATJA A VILÁG LEGNAGYOBB TUDÁSÚ, LEGSOKOLDALÚBB ÜZLETI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁTORAIT, AKIKET FEJLETT EGYÜTTMÛKÖDÉSI RENDSZEREK ÉS A FOLYAMATOS TANULÁST ÖSZTÖNZÔ KULTÚRA IS TÁMOGAT.
16
A MUNKAERÔ HÁROM DIMENZIÓJA A XXI. SZÁZADBAN A MEZÔGAZDASÁGI TERMELÉS KORSZAKÁBAN A FÖLD ÉS AZ OTTHONI GAZDÁLKODÁS HATÁROZTA MEG A VERSENYELÔNYT. AZ IPARI TERMELÉS KORSZAKÁBAN EZT A NYERSANYAG ÉS A GYÁRTÁSI KAPACITÁS VÁLTOTTA
N
G YA AN
N MÁ DO TU
I AT YZ ÁN A RM NK KO MU
SS LEK ED ÉS É
KÖ Z
SZ Á MÍT ÓG É
YOK
KOHÁSZAT
S ÉLETTUDOMÁNYOK ELEM É GVÉD SZSÉ EGÉ
P-T
ENER KÖZSZ GIAIPA R O L G Á LT É S ATÁ SO K
MÉ DIA
É
SS ZÓ RA K
ÉS MOS TER VEZ
KISK E KEDE RESLEM FOGYASZTÁSI CIKKEK
ELEKTRO
G ÍTÓ ÁM SZ
ÉPO
LEK TE
ÉS VE Z TER R PA ÓI
UD O M ÁN Y
AT ZT
S
CIÓ
LAJIPA R
Á NIK MU OM
VEGYIPAR ÉS O
fikus szakterületének fôbb kérdéseivel és dinamikájával.
A
és teljes mértékben tisztában vannak ügyfeleik speci-
Az IBM egyedülálló technológiai szakértelemmel rendelkezik – a programozóktól kezdve az IT-tervezôkön, a szolgáltatásmegoldási szakértôkön és rendszermérnökökön át a világhírû kutatókig, számos témakörben és szakterületen.
ELE KTR ON IK
szükségük, akik a kutatás frontvonalában dolgoznak
KÉMIA
170 000 TECHNOL ÓGIA I SZ AK É RT Ô
IPAR AUTÓ
ÜZLETI ÉS IPARI SZAKEMBERT ALKALMAZ Az IBM az utóbbi öt évben 67 ezer tapasztalt szakembert szerzôdtetett, akik közül sokan rendelkeznek iparspecifikus szakismerettel. Jelenleg 29 ezer specialistát foglalkoztatunk, akik 17 kiemelt iparágban jártasak.
FIZIKA
részévé vált. A vállalatvezetôknek olyan partnerekre van
LEM DE VÉ LÉG
70 000
OK TA TÁ
vonatkozásában – mára a vállalati döntéshozatal szerves
O F
ÉS
tudás – mind a jelenlegi, mind a jövôbeli lehetôségek
S
M
stratégiai szakértelemre is szükség van. A technológiai
SÍT Á
A T EM AT IK A
gô kérdéseinek megválaszolásához technológiai és
SZ
Az IBM
EGYÜTT, EGY HELYEN
Napjainkban az ügyfelek versenyképességgel összefüg-
B IZ TO
S EZÉ
AR IIP
ALKALMAZÁSÁNAK KÉPESSÉGE.
1
ÛS
IPARI TERV EZÉS
ÉS EZ RV TE ER
TÔKE LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS
Üzleti és technológiai szakértelem
M
RV TE KI A Z
PÉNZ P IA C OK
TV
SZAKÉRTELEMRE ALAPOZOTT SZELLEMI
S
BANKSZEKTOR
G LÉ
ZÁ LL Í TÁ
FEL, NAPJAINKBAN PEDIG A TÖBBDIMENZIÓS
Z ÁS ALMA ORG MI F ÁSOK L E T ED TA ESK OLGÁL ER YK ÉS SZ G A
17
2
Változatos és globális NEM CSAK ETNIKUMOK ÉS NEMEK SZERINTI ÉRTELEMBEN
Az együttmûködésben születô innováció a nézetek, tapasztalatok és szakterületek változatosságára épül. Cégünk üzleti modellje a változatosságot annak minden dimenziójában hasznosítja.
az alkalmazottakkal, üzleti partnerekkel
Alkalmazottaink 75 országban 174 ország ügyfeleit szolgálják ki,
és szállítókkal együtt.
és több mint 165 nyelven beszélnek.
Nagyszámú munkaerô, több mint egymillió ember
3
Kutatólaboratóriumok Svájcban, Japánban, Kínában, Indiában, Izraelben, valamint az Egyesült Államokban (Kalifornia, Massachusetts, New York és Texas államban).
Adaptív és együttmûködô
Az innováció – eredendô természetébôl adódóan – dinamikus és állandóan változik. Az ügyfeleinek innovációt szállító cégnek
EGYÉNENKÉNT ÉS EGYÜTT IS
mégpedig nem csupán az ismeretek megosztásában, hanem teljesen új szellemi tôke létrehozásában.
az új termékeket a piac ismeretével kell összhangba hoznia. Ez folyamatos tanulási kultúrát, készségfejlesztést és együttmûködést igényel, ami azt jelenti, hogy a technológiai és üzleti szakembereknek szorosan együtt kell mûködniük,
VIRTUÁLIS EGYÜTTMÛKÖDÉS A GYÁRIPARRA ÉPÜLÔ GAZDASÁGBAN A CSAPATMUNKA LEGINKÁBB A MANUÁLIS MUNKA SPECIÁLIS FORMÁI KÖZÖTTI NAGYSZABÁSÚ KOORDINÁCIÓT JELENTETTE. AZ INNOVÁCIÓRA ÉPÜLÔ ÜZLETI MODELL AZONBAN SOKKAL EGYÉNIBB ÉS EGYÜTTMÛKÖDÔBB MUNKAERÔSTRATÉGIÁT IGÉNYEL. ERRE A CÉLRA AZ IBM A VILÁG EGYIK LEGJOBB INTRANET-HÁLÓZATÁVAL RENDELKEZIK, AMELY AZ EGÉSZ VÁLLALATHOZ ELJUTTATJA AZ INFORMÁCIÓT, AZ ALKALMAZÁSOKAT ÉS AZ EGYÜTTMÛKÖDÉSI ESZKÖZÖKET. RUGALMAS MUNKAHELY
ÚJ KUTATÁSI FRONTVONALAK
AZ IBM MINDEN TÍZ ALKALMAZOTTJÁBÓL NÉGY
Az IBM tudósai és kutatói – köztük öt Nobel-díjas – folyamatosan bôvítik a felfedezés határait, és néha meglepô területek felé terelik az információtechnológiát.
a hagyományos értelemben vett irodán kívül dolgozik: az ügyfél telephelyén, útközben vagy otthon.
18
TÚLLÉPÜNK A HAGYOMÁNYOS INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA HATÁRAIN: automatizálás, autonóm számítástechnika, bioinformatikai és biomedikai tervezés, információmenedzsment, vezetéstudomány, nanotechnológia, operációkutatás és statisztika, gyógyszeripar, pszichológia, szolgáltatások (ellátási lánc, tervezés és technológiai szolgáltatások), valamint beszédtudomány.
BEFEKTETÉS A KÉPZÉSBE – ÉS A SIKERBE AZ IBM 2004-BEN KÖZEL 700 MILLIÓ DOLLÁRT FORDÍTOTT ALKALMAZOTTAI KÉPZÉSÉRE, AMI TÖBB MINT 15 MILLIÓ TANULÁSI ÓRÁT ÉS KARRIERFEJLESZTÉSI LEHETÔSÉGET JELENTETT. AZ OKTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL 2004-BEN 29 SZÁZALÉKKAL NÔTT, MIKÖZBEN A PROGRAMKÖLTSÉGEK ÉVRÔL -ÉVRE TÍZMILLIÓ DOLLÁRRAL CSÖKKENTEK.
A PIAC ÁLTAL ÉRTÉKELT KÉSZSÉGEK:
AZ IBM ÁLTAL KÉPZÉSRE FORDÍTOTT 700 MILLIÓ DOLLÁR:
PROFESSZIONÁLIS KÉSZSÉGEK: márkák közötti értékesítés, vállalatifolyamat-átalakítás, komplex árképzés és konzultatív értékesítés.
ON DEMAND STRATÉGIÁK: on demand operációs környezet, szolgáltatásorientált architektúrák és üzleti komponensekre bontás.
IPARÁGI TENDENCIÁK ÉS PIACI DINAMIKA, különös tekintettel olyan területekre, mint a banktevékenység, a kormányzati munka, a kiskereskedelem, az élettudományok, valamint a kis- és középméretû vállalkozások.
TECHNOLÓGIAI TERÜLETEK: webszolgáltatások, vezeték nélküli rendszerek, széles körben használt számítástechnika, biztonság, Linux, adatkezelés, teljes körû rendszerfelügyelet, valamint rendszertervezés és architektúra.
Több, mint amennyit a Harvard University költött oktatásra 2003-ban. Csaknem kétszer annyi, mint amennyit a MIT (Massachusetts Institute of Technology) költött oktatásra 2004-ben. Több, mint amennyit a Wharton School of Business költött oktatásra 2003-ban. Több, mint a Carnegie Mellon University 2003-as költségvetése. Hétszerese a párizsi Hautes Études Commerciales (emelt szintû üzleti fôiskola) 2004-es hallgatói oktatásra szánt költségkeretének.
VEZETÔI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
Ahhoz, hogy megszerezzük a globális üzleti világ és a technológiai szakemberek ismereteinek lehetô legértékesebb részét – különösen akkor, ha ezeknek a szakembereknek dinamikus, on demand piacon kell együttmûködniük –, az embereket újfajta módon kell vezetni, és a vezetést újfajta módon kell fejleszteni. KONSZOLIDÁLT ESZKÖZÖK Az IBM On Demand Workplace menedzserportálja integrálja azokat az erôforrásokat, cikkeket, eszközöket és alkalmazásokat, amelyekre szükség lehet a vezetôi feladatok végrehajtásához. A menedzserek 59 százaléka úgy érzi, hogy a portál javítja döntéshozatali képességüket, 72 százalékuk szerint pedig a portálnak köszönhetôen havonta két órával csökken az adminisztrációs munkára fordított idô. BEFEKTETÉS AZ EMBEREK POTENCIÁLIS KÉPESSÉGEIBE Az IBM nem várja meg, hogy az alkalmazottakat vezetôi ismeretek nélkül léptessék elô: kiválasztja a potenciális menedzsereket és megkezdi felkészítésüket, már 1–3 évvel az elôléptetés elôtt.
GLOBÁLIS MUNKACSOPORTOK Az egyes földrajzi régiókat képviselô menedzserekbôl álló tanácsadó testületek rendszeresen találkoznak, hogy egyeztessék a folyamatokat akadályozó, általánosan felmerülô tényezôket és idôbeli korlátokat, teszteljék a fejlesztés alatt álló eszközöket és felvázolják a vezetési folyamatok és az IT-fejlesztés prioritásait. MEGOSZTOTT VEZETÔI MODELL Abban, hogy a menedzserek, csúcsvezetôk, értékesítési és mûszaki vezetôk kiemelkedôen teljesítsenek az on demand vállalatnál, az IBM-nek – e gyakran egymást átfedô munkakörök számára – a „vezetôi kompetenciák” átfogó keretét biztosító tanulási programja jelenthet segítséget – testreszabott fejlesztési programok kialakításával erôsítve és továbbfejlesztve az IBM vezetôinek készségeit.
19
Összefoglalás:
KILÁTÁSAINK
Nagyszerû lehetôségeket látunk a hagyományos információtechnológiai ipar piacán éppúgy, mint az új, korábban nem jegyzett piacokon. Az IBM hosszú ideje az innováció vezetô szereplôje – amely fejlett technológiáival segíti hozzá ügyfeleit a versenyelôny megszerzéséhez. Az ügyfeleink technológiavásárlási és alkalmazási szokásaiban bekövetkezett alapvetô változások alapján úgy gondoljuk, hogy innovatív és integrált megoldásokat biztosító modellünk azon versenytársainkhoz képest jelentôs elônyt biztosít számunkra, akik csak részmegoldásokat vagy tömegcikknek számító technológiákat és szolgáltatásokat kínálnak. Meggyôzôdésünk, hogy a számítástechnika alapvetôen el fog mozdulni a nyílt szabványokra, a hálózatosított világra, a feltörekvô technológiákra, valamint az IT elérésének és kezelésének megváltozott módszereire épülô, új architektúra irányába. A nagyvállalati hardverek, szoftverek és kulcstechnológiák szilárd bázisára építve, e változások zászlóvivôi vagyunk. Úgy véljük, nagyvállalati ügyfeleink vásárlási döntéseit egyre inkább az üzleti szakértelem és technológia kombinációjának igénye határozza meg, az ügyfelek pedig mindinkább partnereikre bízzák vállalati tevékenységeik egy részének átalakítását, mûködtetését. Jelentôs mértékben bôvítettük ezért tanácsadási kapacitásainkat, valamint ismereteinket az iparági és a vállalati folyamatok terén, illetve komoly összegeket fordítunk vállalatátalakítási és folyamatkihelyezési (outsourcing) tevékenységeink fejlesztésére.
20
Az ipar nagy értékû szegmenseihez való szoros kötôdésünknek köszönhetôen olyan technológiával, ötletekkel és megoldásokkal látjuk el ügyfeleinket, amelyek valóban megkülönböztetik ôket a piacon, továbbá kellô jövedelemnövekedést és árrést biztosít számunkra is innovációra épülô vállalati modellünk mûködtetéséhez. Iparágunk nagy értékû szegmensei iránti elkötelezettségünk arra késztet bennünket, hogy folyamatosan megújítsuk termékeink, szolgáltatásaink és vállalkozásaink portfólióját. Képességünk a szellemi tôke minden formájának létrehozására valóban megkülönbözteti vállalatunkat a többiektôl. Ehhez egyrészt megfelelô szakértôi gárdára van szükség a szakterületek és diszciplínák egyre bôvülô világában, másrészt olyan rendszerekre és olyan kultúrára, ami folyamatosan gondoskodik a szakismeret és a tudás fejlesztésérôl.
TOVÁBBI FORRÁSOK ELÉRHETÔK AZ INTERNETEN, A KÖVETKEZÔ CÍMEN: ibm.com/hu A dokumentum letölthetô az alábbi címrôl: ibm.com/ibm/hu/
produkció: Rest Art Reklám
