A MEOSZ HEINE-MEDIN SZEKCIÓJÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A JELÖLŐ BIZOTTSÁG JELÖLÉSE ÉS MUNKÁJA VALAMINT A 2015-ÖS TISZTÚJÍTÁS KÉRDÉSEIRŐL
A MEOSZ alapítóinak igen jelentős rétege a Heine-Medin (járványos gyermekbénulás) által mozgáskorlátozottá vált emberekből állt. Ennek okán ismerjük a MEOSZ történetét, fejlődését, eredeti és megvalósult szándékait, értékeit, hibáit. Szükségesnek tartjuk megfogalmazni és közzétenni álláspontunkat a MEOSZ megújulásával kapcsolatos teendőkről. Állásfoglalásunk az alábbi részekből áll: Kiinduló pont rögzítése Helyzetértékelés A jelölő bizottság és jelölésének folyamata A majdani elnökség és jelölésének folyamata
Állásfoglalásunkat a szekció közgyűlési határozata ill. a megválasztott vezetőség egyhangú véleménye alapján állítottuk össze. Állásfoglalásunk nem nyilvános dokumentum, ezt a MEOSZ tagegyesületének vezetőségi tagjai valamint a MEOSZ vezetőségi tagjai számára adjuk át megvitatásra és felhasználásra. Minden egyéb nyilvánosság számára történő idézése csak a szekció elnökének vagy a MEOSZ elnökének előzetes hozzájárulásával lehetséges.
2014 Január
Kiinduló pont A MEOSZ 2015-ben teljes tisztújítást hajt végre. Ennek előkészítésére 2014-ben jelölő bizottságot hoz létre. Mindkét folyamathoz hozzá kívánunk szólni. Mindkét folyamat alapvető feladatait az alábbi vezérelvek szerint látjuk jól végrehajthatónak: - A jelölő bizottság és a későbbi elnökség választásakor ne a személyek ismertsége legyen az egyedüli és legfontosabb szempont, hanem az, milyen elvek és folyamatok végrehajtására keresünk alkalmas embereket. A jelölő szervezetekkel ezen szempontok és elvek kerüljenek ismertetésre és megvitatásra, és így jelöljenek. - A kiválasztási folyamatban jelenjenek meg megvitatott és a többség által elfogadott követelmények, szempontok az Alapszabályban foglaltak és a kijelölt teendők, szándékok, irányok szerint. - A jelölési folyamatok adjanak teret a jelenlegi munka értékelésére, hiányosságainak feltárására, ezáltal kiérlelve a 2015-től folytatandó feladatok főbb irányait, melyeket a jelöltek képviselnek és végrehajtanak majd. A jelölteknél meg kell kérdezni egyéni állásfoglalásukat e kérdésekkel kapcsolatban, hogy nyilvánvaló legyen, mit képviselnek. - Fontosnak tartjuk, hogy az új Elnökség ne csupán döntéshozó testület legyen, hanem tagjai egy-egy területet szakmai csoportokat maguk köré szervezve érdemben vigyenek. - Fontosnak tartjuk, hogy a jelölő bizottság és a majdan általuk vezényelt elnökségi jelölések során a jelöltek önéletrajza, mozgalmi múltja, a jelölésükről szóló szándéknyilatkozata írásban is rendelkezésre álljon, hogy a közgyűlés küldöttei ennek alapján érdemi döntéseket hozhassanak. Helyzetértékelés Tekintettel arra, hogy a MEOSZ tevékenységét döntően meghatározó Elnök és Elnökség ill. az ezek jelölésén egy évig dolgozó Jelölő Bizottság megválasztási folyamatának megalapozása a cél, szükségesnek tartunk néhány kritikai megállapítást tenni a MEOSZ és Elnöksége munkájáról, a jelenlegi helyzet általunk legfontosabbnak ítélt problémáiról. Kizárólag azokat a problémákat vesszük sorra, melyek megoldásában a jelölések és folyamata szerepet játszhat. A szakpolitikai kérdésekkel lehet a későbbiekben foglalkozni, nekünk azonban csak a rendszerszintű problémák megjelölése lehet e tárgyban a feladatunk. 1. Az egyesületek egymáshoz viszonyított helyzete az alapítás óta döntően megváltozott. Az eredeti - viszonylag egyszerű - megyei rendszert széttagolt és sokszor egymással ellenérdekeltségűen versenyző egyesületi felállás váltotta fel. Van olyan megye, ahol egy egyesület van, van, ahol harminc. A MEOSZ tevékenységében a koordináció jószerivel csak a pénzügyi szabályozókon keresztül érvényesül, a helyi együttműködések javítása, a közösen megoldott feladatok közös előnyei felé vezető egymás közti társadalmi kommunikáció előmozdítása gyakorlatilag nem létezik. Ugyancsak rendkívül eltérő az egyes egyesületek szakmai felkészültsége, melyeken az olykor-olykor bekövetkező központi továbbképzések nem segítettek érdemben. Ezért a jövő egyik legfontosabb feladatának látjuk, hogy legyenek belső jószolgálati "nagykövetek", akik aktívan foglalkoznak az egyes területeken élő
egyesületek közösséggé építésével. Az új elnökségnek ezt részben végeznie, nagyrészt irányítania kell. 2. A MEOSZ legfontosabb tevékenysége elhárító jellegű, kezeli a kormányzatok cselekvéseit, jó esetben él a kínálkozó lehetőségekkel és előterjesztéseket tesz. Valójában ez csak szerény töredéke kell legyen a kívánt tevékenységnek. A széleskörű társadalmi kapcsolatok építése legtöbbször reprezentációs részvételekben merül ki, nincs tudatosan tervezett kapcsolat építés, lobbi tevékenység, tudatos személyes kapcsolat keresés, támogatói politika, PR és CMR (társadalmi felelősségvállalás) tevékenység. Ennek következtében sem a MEOSZ-nak sem az egyesületek többségének nincs jelentősnek mondható, igazi, rendszeres, kalkulálható támogatói és szponzori köre. A MEOSZ sem reklám és PR tevékenységgel, sem szponzori munkával nem támasztja alá társadalmi súlyát és kiválóságát. A MEOSZ-nak mint szervezetnek nincs média arculata, nincsenek tervezett üzenetei, melyek átvitelével súlyát és kormányfüggetlenségét növelhetné, elhárító jellegű tevékenységét ellensúlyozhatná. Az alapításkor az egyik fontos szerep a kezdeményezés volt, ezt újra előtérbe kell helyezni. Az új elnöknek és elnökségnek elsősorban saját kezdeményezéseinek képviseletére kell koncentrálnia. 3. Az egyesületek 60%-ának nincs vagy csak 1 alkalmazottja van, 25%-ának 10 fő alatti alkalmazottja van, 15%-ának 10 főt meghaladó alkalmazottja van. Az alsó 60%-nak nincs, a középső 25%-nak egy képviselője van a MEOSZ vezetésében. A MEOSZ vezetésében szereplők 80%-a vezetőként is érintett célvállalati foglalkoztatás irányításában. A MEOSZ Támogatási forrásainak 50%-a jutott a felső 15%-nak. Mindez azt mutatja, hogy az elmúlt évek kiválasztási fő szempontja az egyesületi anyagi kiválóság terén elért eredmény volt, ami viszont azt eredményezte, hogy a klasszikus társadalmi szervezeti lét, melyben az egyesületek döntő többsége él, háttérbe került. A szervezet e beszűkült szemléletmód következtében klasszikus versenyszféra értékszemlélettel működik, amely viszont azzal járt együtt, hogy a szervezet társadalmi fő bázisának sem perspektívát, sem programot, sem támaszt nem nyújt elegendő mértékben. A magas szintű, de kevesek számára elérhető szolgáltatások, ellátások fenntartása, a csökkenő állami részvétel ellensúlyozása felemészti az anyagi és emberi erőforrások nagyobbik részét, miközben a tagság számára sokhelyütt az sem világos, miért kell és éri meg egyesületi tagnak lenni. E folyamatok egyesülve az általános társadalmi kohézió megbomlásával, a szegényellenes állami politika 8 éve tartó, kormányokon átívelő töretlen erősödésével errodálták a MEOSZ társadalmi hálójának alapjait. A MEOSZ, ha fizető tagjait tekintjük valódi tagnak, elvesztette tagságának 75%-át és egyesületeinek 25%-át. Bármi is legyen a véleményünk e folyamatok bonyolult okairól, az új vezetésnek középpontba kell helyeznie az egyéni tagsághoz közvetlenül eljutó programokat, a társadalmi bázis tudatos építését. Ezt irányítania, szerveznie, alátámasztania és személyi összetételében reprezentálnia kell.
Adalékként: A tagegyesületek 1,6 MRD forintos össz bevételükből mindössze 1,3%-ot fordítanak csoportjaik működtetésére és 2%-ot rendezvényeikre, bér és bérjellegű költségekre bevételeik 60%-át fordítják. Nehezen megválaszolható, összetett kérdés, de mérlegelendő kérdés, hogy e költségek, melyek az 56.000 fős fizető tagság 1%-ánál alig több fő és részmunkaidős alkalmazottakra kerülnek elköltésre, a 98,6% számára elég társadalmi hozadékot jelentenek-e. Kérdés, hogy a szervezet "intézményesült" fenntartásához szükséges bevételeinek megszerzése érdekében tett érdekképviseleti kompromisszumok arányban állnak-e a társadalmi haszonnal. Tekintettel arra, hogy a bevételek 11%-a származik intézményi tevékenységtől független forrásból (pl. adó 1%-ból 0,7% bevétel összesen), az látható, hogy az alkalmazottak a tisztán társadalmi funkciók betöltéséhez szükséges források előteremtését kevéssé szolgálják. 4. A gazdálkodási adatok szerint az önkormányzati támogatás az összes tagegyesületi bevétel 1,8%-át teszi ki, a rendezvény adatok szerint az 1007 településen jelen lévő csoportok 252 helyi találkozót tartottak (csak 25%-uknak volt összejövetele), jól látható, hogy a települési szinten megvalósuló aktivitás gyenge. Ugyanakkor örvendetes, hogy a rendezvényeken 2530% a nem mozgáskorlátozottak részvétele, viszont szomorú, hogy bár a tagság 14%-a kerekesszékes, az ő rendezvényen való részvételük 2,5%. A Pest megyében végzett statisztikailag releváns felmérés szerint a tagság 41%-a sosem vett részt rendezvényen. 74%uk valamilyen ügyintézés miatt kereste fel az egyesületét, 26%-uk sosem járt az egyesületben. Ezt és a MEOSZ statisztikát egybe vetve állítható, hogy a tagság 30%-a kap közösségi élményt, ami meglehetősen ellentmond a klasszikus társadalmi szervezeti funkcióknak, inkább utal központosított és hivatali jellegű funkciókra. Az új vezetésnek kiemelten kell kezelnie a helyi részvétel, megmutatkozás, helyi kapcsolat kérdéseit, már csak azért is, mert a helyi döntések határozzák meg a tagság életét befolyásoló akadálymentesítés, támogatói, segélyezési, munkába helyezési ügyek intézésének nagy részét. Ugyanakkor a helyi tevékenység erősítésében látjuk a legkönnyebb áttörési lehetőséget a politikailag befolyásolt és elnyomott civil szervezeti lét fejlesztésére, mert itt érvényesülnek jobban a polgárok mindennapi életének és szimpátiájának elemei, helyben lehet a legkönnyebben elismertséget és "kiválóságot" elérni a politikai semlegesség megtartása mellett. Jelenleg az elnökség összetétele és aktivitása e szempontnak nem felel meg. 5. Rendkívül pozitív módon a MEOSZ elnöksége és elnöke aktívan támogatja a fiatalítást, a helyi és országos utánpótlás megtalálását. Ezt mind a jelölő bizottság mint a majdani új vezetés összetételében is favorizálni kell. Ebben a helyzetben azonban rá kell mutatnunk, hogy az egyesületek tevékenységében a fősodortól különállóan, elkülönítetten folyik az ifjusági munka, csak nagyon kevés helyen vonják be a fiatalokat az érdemi döntésekbe. A fiatalok demokrácia deficitként élik meg, hogy az erőforrások elosztásába, a döntések meghozatalába, a tervezésbe nem szólhatnak bele. A többségi demokrácia szabályai szerint ez nem kifogásolható, mivel azonban a szervezet jövőjét tekintve az ő részvételük kiemelten fontos, itt pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Ezt az új elnökségre vonatkozó elképzelések megvitatásánál figyelembe kell venni.
6. A Heine-Medin szekciónak szilárd álláspontja, hogy a MEOSZ alapvető szerepe a súlyosan mozgáskorlátozottak érdekképviseletének és reprezentációjának előtérbe helyezése. Számunkra érthető de nem elfogadható, hogy a legnagyobb és legjobb egyesületek reprezentációja dominál a jelenlegi elnökségben, és ennek megfelelően a legnagyobb foglalkoztatók érdekei (a megváltozott munkaképességűek érdekképviseletének lobbi igénye) előtérbe kerülnek a legsúlyosabb mozgáskorlátozottakéival szemben. Ezért leszögezünk néhány alapelvet amelyet következetesen képviselünk a jelölő bizottság és a majdani elnökség jelölésével kapcsolatban: - a súlyosan mozgáskorlátozottak jelölését pozitiv diszkriminációval kell támogatni - a súlyosan mozgáskorlátozottak elnökké, elnökségi taggá történő jelölését azzal is támogatni kell, hogy ki kell mondani: a megválasztásuk esetén ha szükséges, feladatuk ellátásához a MEOSZ szállítást és személyi segítést is biztosít - a MEOSZ társadalmi reprezentációjához elengedhetetlen, hogy a leendő elnök és az elnökség tagjainak döntő többsége látható mozgássérültséggel rendelkezzék - a MEOSZ - néhány ritka, a mozgássérültek számára döntően fontos kivételtől eltekintve - ne vegyen részt és ne szerepeljen olyan eseményeken, amelyeket nem akadálymentes körülmények közt rendeznek meg és ezt nyíltan deklarálja - a MEOSZ saját rendezvényein legyenek biztosítva minden esetben az akadálymentességi és személyi segítői feltételek A felsoroltak jelenleg csak részben teljesülnek, szekciónk azonban azt javasolja az egyesületeknek, hogy a felsorolt szabályokat kötelezőként érvényesítsék a majdani működés ill. a jelölések során. 7. A Heine-Medin szekció fontosnak tartja az ország jelenlegi politikai szétziláltságán túlmutató civil lét erősítését és ezen belül alapvetőnek tartja, hogy a MEOSZ az eredeti polgárjogi harcmodorát visszanyerve ne a kormányokkal, hanem a társadalom többségével folytasson elsősorban kommunikációt. Fontosnak tartjuk, hogy az utóbbi tíz év kényszerűségei adta "nincs siker de legalább megvédtünk egy-két vívmányt" politikájával szakítsunk, folyamatosan képviseljük azon érdekeinket, melyek az emberi jogokból és kisebbségi jogokból levezethetőek. Fontosnak tartjuk, hogy fellépjünk a szegényellenes politika és a civilek kezdeményezéseinek negligálása ellen. Fontosnak tartjuk, hogy a majdani vezetés úgy kerüljön kiválasztásra, hogy tevékenységének döntő része ne a jogalkotásban való követő részvételben merüljön ki, hanem kezdeményező, pozitív és karakteres társadalmi összefogásokat generáljon. Erőteljesen javasoljuk a jövőre nézve, hogy erőfeszítéseket tegyünk arra, hogy az államtól minél inkább anyagilag független lehessen a MEOSZ tevékenysége, mert látható, hogy ma ez sokszor teremt olyan kényszerhelyzeteket, melyek működését torzítják.
A jelölő bizottság és jelölésének folyamata Tekintettel a feladat fontosságára, nem tartjuk kielégítőnek, hogy a jelölő szervezetek csupán neveket dobjanak be a kalapba, melyek közül a közgyűlés alaposabb információ nélkül választ. 1. A jelölő szervezetek (egyesületek, szekciók) kapjanak vitaanyagot a MEOSZ személyi jelöléseinek elvi és gyakorlati szempontjairól. Ezek alapján vitassák meg javaslataikat és terjesszék be jelölő bizottsági tagokra adott jelöléseiket. 2. A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó írásos jelölés tartalmazza az alábbiakat: A./ A jelölt személyi adatai. B./ A jelölt jelöléséhez szükséges kötelező elemek megléte: érvényes, rendes tagság a MEOSZ valamelyik tagegyesületében lehetőleg legalább középfokú végzettség erkölcsi és büntetőjogi feddhetetlenség nyilatkozat arról, hogy nem tagja politikai pártnak
C./ A jelölt jelölésének indoklása maximum egy oldalban, melyben a jelölt ajánlásánál a jelölő szervezet mutassa be, hogy a jelölt mennyiben felel meg az alábbi szempontoknak (a jelölt legalább két-három szempontnak feleljen meg): egyesületek közti kapcsolat építésben való jártasság egyesületben betöltött aktív vezetőségi funkció, mozgalmi múlt új kezdeményezésekben való részvétel, kezdeményező készség társadalmi kapcsolatok építésében való jártasság fiatalításban való részvétel mozgáskorlátozottság súlyossága D./ A jelöléshez csatolandó mellékletek a jelölt személy aláírt önéletrajza nyilatkozat arról, hogy a jelölést vállalja ill. hogy megfelel a B pont követelményeinek E./ A jelölt maximum egy oldalban fejtse ki, a jelölő bizottság munkája szempontjából a maga részéről mit tart fontosnak érvényesíteni a jelölő folyamat során.
3. A MEOSZ központ a formai és tartalmi szempontoknak megfelelő jelölések anyagát állítsa össze, összesítse és a küldöttek valamint egyesületi elnökök számára küldje meg legalább 30 nappal a közgyűlés előtt. 4. A közgyűlés vitassa meg a jövendő vezetőség megválasztásának elvi szempontjait, a jelölő bizottság munkájának irányelveit, a jelölés folyamatát. Hozzon erről határozatot. A közgyűlés ezután válassza meg a jelölő bizottságot és válasszon póttagokat, akik az esetleges kieső tag helyébe lépnek. A majdani elnökség és jelölésének folyamata A folyamat 1. A jelölő bizottság első lépésként tartson vitanapot arról, milyen szempontok szerint kell kiválasztani a jövendő elnököt és elnökséget, mik a jövendő vezetőség legfontosabb feladatai. A vitanapon az egyesületek és szekciók képviselői, szakértői előzetes regisztráció alapján vehetnek részt. Az előzetes regisztráció akkor érvényes, ha minimum 15 gépelt sorban a regisztráló egy vagy több figyelembe veendő javaslatot benyújt. A vitanap előtt e javaslatokat elektronikusan közzé kell tenni. A vitanap végén a jelölő bizottság összegzi a tapasztalatokat, majd ennek alapján kibocsájtja jelölést kérő körlevelét, ismertetve a legfontosabb jelölési szempontokat. 2. A jelölő szervezetek megteszik első körös jelöléseiket, melyeket a jelölő bizottság megvitat. A bizottság által a megadott szempontoknak megfelelő, elfogadott jelölésekben szereplő jelöltekkel a bizottság személyesen elbeszélget. Pontosítják a jelöléskor nem tisztázott részleteket, javítják a jelöltről szóló anyagot, ha szükséges. Ez után felszólítják a jelöltet, hogy 30 napon belül nyújtsa be személyes vállalásait és javaslatait a MEOSZ jövőbeli vezetőségében végzendő munkájával ill. a vezetőség általa fontosnak tartott jövőbeli munkájával kapcsolatban. 3. A jelöltekről szóló anyagot ez után a jelölő bizottság elektronikusan megküldi minden jelöltnek és egyesületi vezetőségnek. Ezeknek 30 napon belül lehetőségük van korrekciót kérni, visszalépni, további jelöltet beterjeszteni (most már a 2. pont szerinti vállalási dokumentummal együtt). 4. A jelölő bizottság véglegesíti a listát és a személyekhez tartozó anyagokkal együtt megküldi minden egyesületnek és minden közgyűlési küldöttnek. 5. A 2015-ös közgyűlés dönt.
A jelölő bizottság munkájának feltételei A közgyűlés a jelölő bizottság megválasztásával egyidejűleg határozza meg a jelölő bizottság munkafeltételeit. A bizottság működéséhez biztosítani kell az utazási költségek teljes megtérítését a telefon költségek megtérítését az esetleges szállás és személyi kísérői költségek megtérítését a MEOSZ titkárságon belüli lebonyolítást segítő munkatársakat Az általunk javasolt személyi követelmények Az elnökségi tagok jelöléséhez szükségesnek tartott elemek A./ A jelölt személyi adatai
B./ A jelölt jelöléséhez szükséges kötelező elemek megléte: érvényes, rendes tagság a MEOSZ valamelyik tagegyesületében lehetőleg legalább középfokú végzettség erkölcsi és büntetőjogi feddhetetlenség nyilatkozat arról, hogy nem tagja politikai pártnak C./ A jelölő szervezetnek le kell írnia, hogy jelöltjét mely terület vagy területek vezetésére tartja alkalmasnak azon túl, hogy részt vesz minden más téma elnökségi döntésében. Főbb területek:
egészségügyi-rehabilitációs (alap-, szak-, intézményi ellátások: kórházak, szanatóriumok, rehabilitációs intézmények hozzáférhetősége mozgáskorlátozott emberek számára, fokozottabb figyelem a szolgáltatások időbeni szervezésében, környezeti feltelek megteremtésében. Sérültséghez alkalmazkodó, gyógyszerellátás, beutalási, felíratási rendszer) gyógyászati segédeszköz ellátás (az ellátás színvonalának, minőségének emelése. A szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek bővítése, folyamatos feltérképezése az új gyógyászati segédeszközök bevezetésének. megoldások, lehet szociális gondoskodás (házi és intézményi ellátás, támogató szolgáltatások, egyéb ellátások megszervezése, foglalkoztatás, szociális ellátórendszerben speciális ellátási formák, mint pl. fogyatékossági, közgyógyellátás, előrehozott nyugdíj stb., Önálló életvitelre nevelés, eszközök, módszerek, lehetőségek, önálló életvitel centrumok (sorstársi tanácsadások, pszichológusok egyéb segítők bevonásával) szervezése, szakmai működésük segítése
közlekedés (pozitív diszkrimináció: parkolás, közlekedési támogatások, jogszabályi engedmények, behajtások, parkolások és a Kreszben foglalt igazolvánnyal rendelkezőket érintők, tömegközlekedés stb.) gyógyászati segédeszközök kultúra, oktatás, sport: mozgáskorlátozott emberek integrált kulturális, szabadidős és sport életének biztosítása, kulturális rendezvények, tehetségkutatás és publikálás, integrált oktatás, speciális oktatás és oktatási, sportolási lehetőségek feltérképezése, bővítése. Ehhez tartozik a média tevékenység felügyelete és koordinálása is. jogalkotás-jogszabályi véleményezés: Társadalmi integráció elősegítése érdekében, szükség esetén pozitív diszkriminációs jogszabályok előkészítése, jogszabálytervezetek vizsgálata és véleményezése a mozgáskorlátozott emberek társadalmi esélyegyenlőségének védelme érdekében. Hátrányos szabályozás ellen való fellépés. Konkrét és építő javaslattétel kompromisszumos szabály megalkotására. egyesületi és társadalmi együttműködés programjainak formálása, az egyesületi munka dinamizálása, szponzorációk és támogató nagykövetek szervezése, társadalmi mozgósító kezdeményezések szervezése ifjúsági, jövőépítő munka programjainak formálása, innovációs tevékenység, a társadalom fiatalabb korosztályaival való kommunikáció erősítése
D/ A jelölt jelölésének indoklása maximum két oldalban, melyben a jelölt ajánlásánál a jelölő szervezet mutassa be, hogy a jelölt mennyiben felel meg az alábbi szempontoknak (a jelölt legalább két-három szempontnak feleljen meg): egyesületek közti kapcsolat építésben való jártasság egyesületben betöltött aktív vezetőségi funkció, mozgalmi múlt új kezdeményezésekben való részvétel, kezdeményező készség társadalmi kapcsolatok építésében való jártasság fiatalításban való részvétel mozgáskorlátozottság súlyossága E./ A jelöléshez csatolandó mellékletek a jelölt személy aláírt önéletrajza nyilatkozat arról, hogy a jelölést vállalja ill. hogy megfelel a B pont követelményeinek
F./ Az érvényes jelöléshez szükséges a 2. pontban leírt vállalás és program jelölt általi benyújtása.
Az elnök jelöléséhez szükségesnek tartott elemek A./ A jelölt személyi adatai
B./ A jelölt jelöléséhez szükséges kötelező elemek megléte: látható mozgáskorlátozottság (mivel az elnök megjelenésében is reprezentálja a szervezetet) érvényes, rendes tagság a MEOSZ valamelyik tagegyesületében lehetőleg felsőfokú végzettség erkölcsi és büntetőjogi feddhetetlenség nyilatkozat arról, hogy nem tagja politikai pártnak C./ A jelölő szervezetnek le kell írnia, hogy jelöltjét milyen tudása, tapasztalatai, emberi értékei és mozgalmi teljesítményei alapján tartja alkalmasnak az elnöki posztra. D./ A jelölt személynek nyilatkoznia kell arról, vállalja-e a jelölést és azt milyen feltételekkel képes teljesíteni (mennyi időben képes rendelkezésre állni, igényel-e főállású munkaszerződést, milyen költségtérítésekre tart igényt, stb.) E./ A jelölő bizottsági elfogadást követően a jelöltnek írásban kell benyújtania a szervezet jövőjéről, az új elnökség munkájáról, a saját szerepfelfogásáról szóló elképzeléseit. F./ A jelöléshez csatolandó mellékletek a jelölt személy aláírt önéletrajza nyilatkozat arról, hogy a jelölést vállalja ill. hogy megfelel a B pont követelményeinek Összegzés A MEOSZ Heine-Medin szekciója fontosnak tartja, hogy a szervezet méltó módon újuljon meg, polgárjogi harcaihoz a régi következetességgel és új dinamizmussal térjen vissza, adjon perspektívát a sorsukkal küzdőknek az összefogás erejével. Ehhez alapos, megfontolt, jó választás kell. Dr. Derera Mihály Peksáné Gyémánt Ágnes Horváthné Szittyai Sára Tarjányiné Molnár Zsuzsa Dr. Urbán Szabó Béla 2014.01.13