A mentális zavarokkal küzdő elkövetőkkel szemben alkalmazott speciális szabályozás a büntetőjogban

Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Konzulens Dr. Váradi Erika

A mentális zavarokkal küzdő elkövetőkkel szemben alkalmazott speciális szabályozás a büntetőjogban

Gál Nikolett A3DEZ3

Miskolc 2016.

University of Miskolc

Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology Consultant Erika Váradi Dr.

Special regulations in criminal law for offenders with mental disorders

Nikolett Gál A3DEZ3

Miskolc 2016.

2

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS 1. Kóros elmeállapot, mint büntetőjogi fogalom 1.1. Büntetőtörvénykönyv szabályozása 1.2. A kóros elmeállapot leggyakrabban előforduló típusai 1.3. Az orvostudomány és társtudományok kapcsolódása a joghoz 2. A kriminálpszichológia és az igazságügyi elmekórtan 2.1. Deviáns viselkedésről általában 2.2. A személyiségzavarok eredete 3. A személyiségzavarok meghatározása 3.1. Paranoid személyiségzavar 3.2. Szkizoid személyiségzavar 3.3. Szkizotíp személyiségzavar 3.4. Antiszociális személyiségzavar 3.5. Borderline személyiségzavar 3.6. Hisztrionikus személyiségzavar 3.7. Nárcisztikus személyiségzavar 3.8. Dependens személyiségzavar 3.9. Bipoláris zavarok 3.10. Szkizofrénia 3.11. Epilepszia 4. Történeti előzmények 4.1. A kóros elmeállapot büntetőjogi előzményei 4.2. Az elmebetegség kezelésének történeti előzményei 5. Az IMEI-ben történő gyógykezelés feltételei és szabályozása 5.1. A beszámíthatóság véleményezéséről általában 5.2. Szakértői tevékenység 5.3. Az IMEI-ben történő kezelés szabályozása 5.4. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata 5.5. A kényszerítő eszközök alkalmazása 5.6. Összegezve az IMEI-ben történő kezelés 6. A mentális betegségek kezelése és új intézmények létesítése 7. IMEI által végzett retrospektív felmérés ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYJEGYZÉK HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE

4 6 6 7 9 10 11 12 13 13 15 15 16 17 18 19 19 21 22 22 23 24 27 28 28 29 34 39 40 41 41 42 43 46 48 49

3

Bevezetés Szakdolgozatom témája a mentális zavarokkal küzdő elkövetőkkel szemben alkalmazott speciális büntetőjogi szabályozás. Olyan kóros elmeállapotok kerülnek bemutatásra, melyek befolyásolják az elkövető cselekedeteit, azonban büntetőjogi felelősségre vonása vitatott, vagy éppen az adott mentális zavar nem releváns az ügy megítélésében, végül akár eme állapot a büntethetőséget is kizárhatja. Emiatt fontos a büntethetőséget kizáró kóros elmeállapot és a beszámítási képességet befolyásoló, vagy korlátozó tudatállapotok elhatárolása. Az elkövetés pszichológiai háttere és okai mellett, kifejtésre kerülnek azok a kóros

elmeállapotba

tartozó

megbetegedések,

amelyek

büntetőjogilag

értékelendők. Ezen betegségek, mind a büntetőjogban előforduló kóros elmeállapotok, mind az orvostudományban használt diagnózisok oldaláról egyaránt kifejtésre kerülnek. Tekintettel arra, hogy a megbetegedések között a legtöbb, olyan pszichiátriai kórkép, mely az elkövető büntethetőségét kizárja, fontos azon kórképek ismertetése is, amelyek bár nem zárják ki a büntethetőséget, de mentális zavarnak minősül, emiatt befolyásolhatja az elkövető magatartását. Mindkét esetben, fontos a pszichiátriai betegség felismerése mellett, a kezelése is, amelyekről a hazai büntetőjogi jogszabályok is rendelkeznek. Ennek oka, hogy a mentális zavarban szenvedő elkövető kényszergyógykezelése szükséges és elengedhetetlen társadalmi érdek. A kényszergyógykezelés végrehajtásának intézményi bemutatása, jellemző feladata, illetve ennek szabályozása is bemutatásra kerül. Így az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (továbbiakban IMEI) működésének szabályozása. Összefoglalva jelenik meg a jog és az egészségügy különös kapcsolata. A megjelent szakirodalom és a hatályos jogszabályok ismertetésén keresztül képet kapunk két szakterület szoros összefonódásáról és kapcsolatáról. Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi egészségügyi intézményes nehézségek minden ágazatot érintenek, így a pszichiátria szakterületét is. Az egészségügyi intézmények bezárása, továbbá osztályok megszüntetése a pszichiátriai osztályokat is érinti. Ezzel párhuzamosan a betegek száma azonban folyamatosan nő, ezzel együtt azon betegek száma is, akik valamilyen kezeletlen, nem felismert vagy már kezelt pszichiátria megbetegedésben szenvednek és ezen 4

állapotukban követnek el bűncselekményt. Emiatt szeretném összefoglalni, azokat a mentális zavarokat, melyek jogilag büntethetők, vagy éppen a büntethetőséget kizárják, továbbá bemutatásra kerül az IMEI összetett feladatai és annak szigorú szabályozása, mely intézmény országos lefedettséggel, mindösszesen 311 ágyszámmal, milyen szakmai, etikai, társadalmi és jogi kötelezettségekkel bír. A társadalom által elítélt pszichiátriai betegségek, továbbá egy bűncselekmény elkövetéséhez társuló kirekesztettség, a kóros elmeállapotban elkövetett bűncselekmény esetében kumulálódik. Kiemelt szerepe van a mentális zavar gyógyításának, a további bűnelkövetés megelőzésének, és nem utolsó sorban a betegség időbeli észlelésének és kezelésének, amellyel akár egy bűncselekmény elkövetését

is

meg

lehet

akadályozni.

Emiatt

elengedhetetlen,

olyan

tudományterületek (így például a büntetőjog, az orvostudomány, a pszichológia, a kriminológia stb.) együttműködése, melyek segítik ezen elkövetői kör sajátosságainak megismerését, felismerését, kezelését, ezáltal csökkentve azon esetek számát, amelyben kóros elmeállapot miatt történik egy bűncselekmény elkövetése. Továbbá kiemelendő, hogy azon személyek, akik valamilyen mentális zavarban szenvednek, és ebben az állapotukban követnek el bűncselekményt érdekük, illetve a közösség érdeke is, hogy amikor a gyógykezelés, kényszergyógykezelés megszűnése után újból visszakerülnek a hétköznapokba, megfelelően tudjanak integrálódni.

5

1. Kóros elmeállapot, mint büntetőjogi fogalom Az alábbiakban kerül kifejtésre a büntetőjog által meghatározott kóros elmeállapot fogalma, és annak tartalmi elemei. Fontos a büntetőjogban, illetve az igazságügyi orvos szakértő által használt szakkifejezések és a pszichiátriában ismert elnevezések közötti különbségtétel. Ennek oka, hogy az orvostudományban használt mentális zavarok elnevezései és csoportosításaik, nem minden esetben azonosak, a büntetőjogban használt rendszerezéssel. Olyan betegségek jelennek meg,

melyek

büntetőjogilag

relevánsak

egy

bűncselekmény

elkövetése

szempontjából. A kiindulópontot a büntetőjog, azon belül a Büntető törvénykönyv adja. 1.1. Büntetőtörvénykönyv szabályozása A hatályos 2012. évi C. törvény a Büntetőtörvénykönyvről (továbbiakban Btk.) alapján „nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros

állapotában

követi

el,

amely

képtelenné

teszi

cselekménye

következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.”1 Ezen rendelkezés értelmében a kóros elmeállapotot büntethetőséget kizáró okként szabályozza a Btk. Továbbá „a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.”2 A Btk. rendelkezése értelmében az elkövető beszámítási képességét a kóros elmeállapot csupán korlátozza. Továbbá a Btk. értelmében „személy elleni erőszakos közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelést kell elrendelni, ha elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb

büntetést

kellene

kiszabni”.3

A

törvény

meghatározza

a

kényszergyógykezelés elrendelésének okait, amely szerint az elmeműködés zavara, a személy társadalomra veszélyessége, az ismételt elkövetés lehetősége, 1

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 17§ (1)

2

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 17. § (2) 2012. évi c. törvény a Büntető Törvénykönyvről 78. § (1)

3

6

maga a cselekmény súlya és minimum büntetési tétele is feltétele a gyógykezelésnek. Annak, hogy valakit bűncselekmény elkövetése miatt felelősségre lehessen vonni, alapvető feltétele, hogy az elkövető beszámítási képességgel rendelkezzen. Azt kell vizsgálni, hogy az elkövető képes volt-e cselekménye következményeinek felismerésére vagy e felismerésnek megfelelő cselekvésre. A beszámítási képességet kizáró, a psziché kóros működését megalapozó biológiai okokat a Btk. a kóros elmeállapot gyűjtőfogalmában foglalja össze. Azonban önmagában a kóros elmeállapot, nem jelenti azt, hogy az elkövető eleve mentesül a felelősségre vonás alól.4 Ezen a ponton lép be az orvostudomány az igazságszolgáltatás zárt rendszerébe. A bűnüldözési szerveknek, a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek és a bíróságnak nem feladata orvosi szempontból megítélni, diagnosztizálni az elkövető pszichés állapotát. Ezért szükség van szakmai ismeretekkel rendelkező orvos szakértők bevonására a büntetőeljárás és büntetés végrehajtás menetébe. 1.2. A kóros elmeállapot leggyakrabban előforduló típusai A Btk. a kóros elmeállapot jelentését nem magyarázza, azonban a Btk. miniszteri indoklásában kifejtésre kerül az öt leggyakoribb pszichés zavar illetve kórok, melyek kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető belátási képességét. Ezen indoklás értelmében a kóros elmeállapotot a következő elnevezések alapján rendszerezi. Az első csoport, az elmebetegség (pszichózis), ami általában tartós megbetegedés, amelyben a magasabb rendű idegműködésben súlyos zavarokat idéz elő, és amely többek között az abban szenvedő személy gondolati, akarati, értelmi, érzelmi és indulati világára is kihat.5 Az orvostudomány által megkülönböztetett pszichózis formák közé tartozik a hasadásos elmezavar, a mániás-depresszió, a bénulásos elmezavar, a paranoia illetve bizonyos esetekben az epilepszia.6

4

Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész, Wolters Kluwer, Budapest 2014, 206.o. 5 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 6 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész, Wolters Kluwer, Budapest 2014, 207.o.

7

A második csoport a gyengeelméjűség (oligophrenia). Nem betegség, hanem az értelmi teljesítőképesség csökkent állapota, amelynek oka lehet az agy veleszületett

vagy

esetleg

a

gyermekkorban

szerzett

károsodása.7

Az

orvostudomány a gyengeelméjűséget súlyossági mértékük szerint három csoportra osztja: idiotizmus, imbecillitás és a debilitás. Fontos megjegyezni, hogy a debil személyek gyakran rendelkeznek beszámítási képességgel.8 A súlyosabb fokban gyengeelméjű az élet minden területén csak korlátozott szellemi tevékenységre képes, értelmi, akarati, érzelmi színvonala alacsony. 9 A harmadik csoport a szellemi hanyatlás (dementia), ezen betegségben a már kifejlődött értelmi teljesítőképesség különböző kórokú és mértékű, olykor csak az értelmi működés bizonyos körére kiterjedő, végleges, visszafordíthatatlan, többnyire előrehaladó csökkenése.10 A negyedik csoport a tudatzavar, amely általában időleges, múló jellegű, oka lehet a központi idegrendszer megbetegedésein kívül mérgező anyagok fogyasztása (kábítószer, alkohol), illetőleg bizonyos élettani folyamatok következményeként is előfordulhat. Az indulatok általában beszűkítik a tudatot, de pszichiátriai szempontból ez nem értékelhető a beszámítási képességet korlátozó vagy kizáró tényezőnek. A bírói mérlegelés hatáskörébe tartozó „méltányolható okból származó erős felindulásban” elkövetett emberölés, ezért nem feladata a szakértői véleményezésnek. A tudatzavar megállapításánál, fontos szempont annak súlyossága, illetve hogy beszámíthatóságát ez az állapot mennyire korlátozta.11 A beszámíthatóságot súlyosabb formájú személyiségzavar is befolyásolhatja. Büntetőjogi szempontból ennek egyik legjelentősebb formája a pszichopátia. A pszichopátia nem betegség, hanem olyan személyiségtorzulás, amely a társadalmi elvárások szempontjából elégtelen magatartáshoz vezethet. A személyiségzavarok biológiai és környezeti tényezők hatására alakulnak ki, a személyiség összetevői nem illeszkednek harmonikusan egymásba, ez a kiegyensúlyozatlan állapot teremti meg egyes esetekben a társadalmi szabályokhoz való alkalmazkodás nehézségeit, különösen testi-lelki megterhelések idején. Az ilyen dekompenzációk lehetnek olyan fokúak, amelyek kimerítik a kóros lelki reakciók, pszichés 7

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi: i.m., 207.o. 9 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 10 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 11 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele 8

8

állapotok fogalmát, és olyan mértékűek lehetnek, hogy a beszámíthatóságot enyhe vagy súlyosabb fokban korlátozzák, kivételesen kizárását eredményezhetik.12 1.3. Az orvostudomány és társtudományok kapcsolódása a joghoz A forenzikus pszichiátria az orvostudomány, azon belül a pszichiátria kapcsolódása a hazai jogrendszerhez. A forenzikus pszichiátria magába foglalja a büntetendő cselekményt elkövetett betegek igazságügyi pszichiátriai véleményét, a kóros elmeállapotú beteg gyógykezelését, a bűnismétlés lehetőségének becslését és annak megelőzését, a pszichiátriai ellátás során észlelt erőszakos magatartás észlelését, az aktuális jogszabályok és orvos etikai álláspontok közötti ellentmondások

feloldására

irányuló

törekvéseket,

módszertani

anyagok

kidolgozását, konzultációk biztosítását társszakmákkal, továbbá a terület tudományos művelését és oktatását. Az igazságügyi pszichiátria nem csupán a kóros elmeállapot diagnosztizálására, hanem olyan kutatásokra is hangsúlyt helyez, amelyek segítenek megismerni a bűnözővé válás okát vagy éppen bűnöző személyiség kialakulását. A büntetőeljárás során a jog szakértő bevonását kezdeményezi, ennek egyik kötelező esete a kóros elmeállapot esetében elmeorvos bevonása. A pszichiáter szakértő a büntetőeljárás során két fő feladatot lát el. Az egyik az elkövető beszámíthatóságának véleményezése, továbbá a kényszergyógykezelés kérdésében állásfoglalás nyújtása.13 Az igazságügyi pszichiátriáról összegezve elmondható, hogy gyakorlatát az adott ország jogrendje erősen meghatározza.14 Továbbá az éppen hatályos jogszabályok keretet adnak a különböző szaktudományok eljárásainak és módszereinek alkalmazására és annak továbbfejlesztésére. A két egymástól elkülönülten működő terület közös metszéspontja éppen a kóros elmeállapot felismerése. A mentális zavarral küzdő elkövetővel szemben alkalmazandó speciális eljárások, a büntetőeljárás és a büntetés végrehajtás során. Fontos megjegyezni, hogy az orvostudományon kívül más szakterületek is segítik a jog fejlődését ezen a speciális területen. Itt szükséges megemlíteni a 12

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele Füredi János Németh Attila A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2015., 688-697 o. 14 Füredi János Németh Attila Tariska Péter A pszichiátria rövidített kézikönyve, Medicina könyvkiadó, Budapest 2007., 591.o. 13

9

kriminálpszichológia

és

a

kriminológia

különálló

tudományát,

illetve

szakterületükön végzett kutatásokat és azok eredményeit. A kriminálpszichológia a pszichológia alkalmazott szakága, a bűncselekmény és a tudatállapot közötti szoros összefüggéseket vizsgálja, pszichiátriai értelemben vett kóros folyamatokat, amelyek akár antiszociális cselekedetekhez vezethetnek, és mely kórképek érintik a beszámíthatóságot.15 Továbbá azokat az ép tudatállapotú, beszámítható elkövetőket vizsgálja, akik értelmi és cselekvőképességük teljes birtokában ismerik és megértik a társadalomban való együttélés szabályait és normáit, ezeket a szabályokat azonban valamilyen okból nem tartják be, nem követik. Ennek következménye, hogy valamilyen bűncselekményt, deliktumot követnek el. Érdemes megjegyezni, hogy a bűnelkövetők nagy része a deviáns személyiségalakulás, illetve a deviáns magatartás kategóriájába sorolhatók.16 A

kriminológia

alapvetően

tapasztalati

társadalomtudomány,

mely

interdiszciplináris tudásanyagát a bűnözésről, a bűnelkövetőkről, az áldozatokról, a bűnözési kontroll intézményeiről multidiszciplináris kutatásokkal gyűjti.17 Feladata az ismeretek gyűjtése, empirikus kutatások folytatása, többek között a bűnözői emberi magatartásról, az elkövető személy individuál-pszichológiai jellegzetességeiről. Továbbá feladata még adatok gyűjtése és szolgáltatása, és a gyakorlati

kutatások

folytatása,

mely

a

bűnüldözés

és

a

büntető

igazságszolgáltatás összefüggéseire keres tapasztalati ismereteken nyugvó választ.18

2. A kriminálpszichológia és az igazságügyi elmekórtan Az előzőekben részletezve lettek a büntetőjog által nevesített pszichiátriai megbetegedések. Fent említett tudományterületek segítségével jelen fejezetben olyan pszichiátria betegségek kerülnek bemutatásra, melyek nem a büntetőjog által használt kóros elmeállapotra vonatkozó kategóriákat tartalmazza, azonban azokat

magába

foglalja,

tartalmi

szempontból

megegyeznek.

Ezen

15

Popper Péter: A rejtőzködő lélek keresése Pszichológiai írások, SAXUM, Budapest 2012., 321.o. 16 Lénárd Ferenc: Alkalmazott pszichológia, Gondolat, Budapest 1984., 455.o. 17 Gönczöl Katalin Kerezsi Klára Korinek László Lévay Miklós Kriminológia-Szakkriminológia, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2006., 27-28.o. 18 Gönczöl Kerezsi Korinek Lévay: i.m., 31.o.

10

megbetegedések az orvostudomány, azon belül a pszichiátria által ismert elnevezések, típusok és osztályozások. Hasonlóan a büntetőjog által használt megbetegedésekhez, ezek is korlátozhatják, vagy kizárhatják az elkövető beszámítási

képességét.

Ezen

kóros

mentális

állapotok,

pszichiátriai

megbetegedések kizárólag a jogi vonatkozások szempontjából kerülnek kifejtésre. 2.1. Deviáns viselkedésről általában Amennyiben egy viselkedés számottevően eltér a társadalmilag elfogadhatónak ítélt viselkedéstől, akkor abnormálisnak, devianciának, vagy betegségnek tartják, ebből következik, hogy a társadalmi értékrendtől függően kezelendő vagy büntetendő. Az évszázadok során a normalitás büntetőjogi megítélése nagyon eltérő. Spárta ókori görög államában természetesnek minősült a nem teljesen egészséges újszülöttek megölése. Ma ez a magatartás szándékos emberölésnek minősíthető. Továbbá nemcsak koronként, hanem azonos korban különböző társadalmi csoportok körében is szélsőségesen eltérő lehet, mit tekintenek bűncselekménynek és mit nem.19 A devianciák valamennyi formája összetett szocializációs zavarra vezethető vissza. Kialakulásában az egyén egész múltja, fejlődéstörténete szerepet játszik. Nem csupán egyszeri ártalmas hatás, csábítás váltja ki az ilyen viselkedésmódot, hanem az egyéni életelőzmények tehetik fogékonnyá a személyiséget a devianciára.20 A devianciák, kórós elmeállapotok kialakulásával, okaival kapcsolatban az idők során különböző elméletek alakultak ki. Ezen nézetek közös vonása, hogy a mentális zavar alatt, nem pusztán genetikai defektust, szervi vagyis idegrendszeri elváltozást értenek, hanem mindegyikben megjelenő a személyiségfejlődésben bekövetkezett a zavart, azaz az elsődleges és másodlagos szocializációs folyamatok sérülését is. Ezzel hangsúlyozva, hogy nem csupán biológia, élettani okok határozhatják meg a személyiség ilyen fajta torzulását, hanem a környezet direkt és indirekt hatása is befolyásolja a mentális zavar kialakulását. Magát a mentális zavart a különböző tudományterület megközelítése szerint is lehet differenciálni. 19

Fekete Mária Dr. Grád András Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak, hvgorac, Budapest 2002., 57.o. 20 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1977., 119.o.

11

2.2. A személyiségzavarok eredete A kriminalitás szempontjából veszélyeztető személyiségzavarokat három tényező együttes megléte hozhatja létre. Az első feltétel a kriminális személyiség általános éretlensége, a személyiségfejlődés elakadása következtében. A második faktor a morális defektus, vagyis a viselkedést szabályozó saját erkölcsi normák hiányos vagy torzult volta. Az utolsó elem a nagy intenzitású agresszív telítettség, melynek társadalmilag elfogadható megoldási lehetőségei hiányoznak.21 A személyiség sérültségét kifejező kriminális, antiszociális viselkedés sokféle bűntényben realizálódhat, így például a szökés, a lopás, a csavargás, továbbá az erőszak különböző formái. Amikor egy fiatal bűncselekményt követ el, már csak a végeredmény látható, az út, amely a tettig elvezette rejtve marad. A gyermek azért lehet hajlamos a bűnözésre, mert értelmi fejlődése nem megfelelő, érzelmi életének fejlődése sérült. Továbbá gyenge és elégtelen az énrendszerének szervezettsége, differenciálatlanok a szorongáscsökkentő és az énvédő technikái. Jellemző még, hogy nincs megfelelő érték és normarendszere, alacsony a lelkiismereti kontrollja, és a feszültségtűrése, nem tudja késleltetni vágyainak megvalósítását, infantilisan mohó, és esetleg a frusztrációkra azonnali agresszióval tanult meg válaszolni, ennek oka, hogy kevés érzelmet kapott a családjában, ezt pótolja más úton, egyben antiszociális magatartásával bosszút áll környezetén.22 Fontos megemlíteni, hogy a gyermekkorban ért traumás élmények, elhanyagoltság felderítése, azon helyzetek felismerése nehéz feladat. Amennyiben már gyermekkorban bekövetkezett személyiségtorzulás nem felismert, annak következményei előfordulhat, hogy csak felnőttkorban, valamilyen kóros elmeállapotban elkövetett bűncselekmény miatt elrendelt orvosi szakértői vizsgálat alkalmával derül ki. Függetlenül a szülők iskolázottságától és a gyermek congenitális ártalmaitól, felbecsülhetetlen szerepe van a gyermek számára, hogy optimális környezetben nevelkedjen.

21 22

Lénárd: i.m., 470.o. Dr Bagdy: i.m., 124.o.

12

3. A személyiségzavarok meghatározása A kóros elmeállapotok és azok jellemzőinek ismerete a büntetőjog számára is elengedhetetlen. Ezen betegségek tipikus megjelenési formái a büntetlen előéletű személyek körében is előfordul, és ismert. Ezen személyek közül nem mindegyik válik bűncselekmény elkövetőjévé, valószínűsíthető, hogy egy részük sohasem fog bűncselekményt elkövetni, függetlenül attól, hogy az alább felsorolt kórképek egyikében szenved. Annak, hogy nem mindegyik mentális zavarú beteg lesz bűncselekmény elkövetője, több oka is lehet, például időben felismert és kezelt személy esetében, aki betegségtudata miatt tisztában van a kezelés fontosságával, és a gyógyszeres terápia szükségszerűségével. A személyiségzavarok súlyosságának, kártékonyságának mértéke igen eltérő. A típusok elkülönítése a jellegzetes, visszatérő viselkedési minták alapján is meghatározható. Így három nagy csoport különíthető el. Az első csoportba a különc viselkedéssel, érzelmi visszahúzódással jellemzett személyiségzavarok tartoznak, ezek közül kiemelendő a paranoid, a szkizoid és a szkizotíp személyiségzavar. A második csoportba a kiszámíthatatlan, teátrális viselkedéssel, érzelmi-indulati túlfűtöttséggel jellemzett személyiségzavarokat lehet sorolni. Ilyenek például az antiszociális, a borderline, a hisztrionikus és a nárcisztikus személyiségzavarok. Végül az utolsó csoportba a szorongással, félénk viselkedéssel jellemezhető személyiségzavarok tartoznak. Ezek közül például az elkerülő, a dependens és a kényszeres személyiségzavarok.23 3.1. Paranoid személyiségzavar A paranoid személyiségzavar nagymértékben befolyásolja az egyént, hogy különféle jogi eljárások alanyává váljon. Ezen betegségben szenvedő személyek, nagy késztetést éreznek a vélt igazuk bármi áron történő érvényesítésére, akár gátlástalanul kezdeményeznek jogi eljárásokat, melyek kimenetelét azonban képtelenek objektíven megítélni, ennek következtében gyakran kudarcot vallanak. A kudarcokat azonban nem képesek elfogadni, hanem vagy az igazságszolgáltatás

23

Fekete: i.m., 160-161.o.

13

hibájának

vélik,

vagy

összeesküvés

részének

képzelik.

A

paranoid

személyiségzavarral küzdő személy, képtelen elfogadni a számára előnytelen döntést, ennek ellenére képes arra, hogy egész életen át egy adott üggyel foglalkozzon. Ezen betegekre jellemző, hogy alanyai lehetnek közigazgatási, munkaügyi, szabálysértési, és büntető ügyeknek.24 Bizonyos paranoid zavarok altípusaiban olyan magatartást is kifejthetnek, melyek akár önmagukra, akár a közvetlen környezetükre káros, veszélyes lehet. Általában a személyiségük megtartott. Ezen személyekkel való kontaktus felvételt nehezíti a nagyfokú bizalmatlanságuk és a gyanakvásuk. Az első alcsoport az erotomániás típus, akinek téveszméje egy másik ember iránta érzett szerelme. Általában ezek a személyek minden cselekedetben megerősítést éreznek, előfordulhat, hogy a vélt szerelmes személyt minden kommunikációs csatornán zaklatják, akár agresszív cselekedeteket is végrehajthatnak téveszméik miatt. A második csoport a grandiózus típus, akik gyakran Istennel vagy a természetfelettivel való közvetlen kapcsolatukat hangoztatják, és gyakran válik belőlük vallási szekta vezető. A harmadik csoport a féltékenységi típus. Ebben a paranoid zavarban szenvedő beteg meg van győződve arról, hogy házastársa vagy élettársa hűtlen. Általában férfiakat gyakrabban érint, esetenként kapcsolódva az alkoholizmussal. A betegségben szenvedő személyek téveszméik hatására agresszív, korlátozó magatartást tanúsítanak a házastárssal vagy az élettárssal szemben. Jellemző az élettárs vagy házastárs folyamatos megfigyelése, ellenőrzése.25 Cselekményeik általában erőszakosak, brutálisak, a cselekvő általában beszámíthatatlan, kényszergyógykezelése

indokolt.

A

perlekedési

tébolyban

szenvedők

a

hatóságoknak jelentenek komoly problémát, gyakran követnek el becsületsértést, rágalmazást, hamis vád bűncselekményét, vagy életveszélyes fenyegetést.26 A negyedik csoportba a perzekutoros típus tartozik, amely a leggyakoribb paranoia forma. A téveszmék a vonatkoztatásos, a megfigyeléses tartalmaktól, az üldöztetéses, a mérgeztetéses és a megöléses téveszmékig terjedhetnek. A téveszme középpontjában valamilyen igazságtalan sérelem áll, amelyet jogi úton akar kiegyenlíteni. Ez által különböző hatóságokat, bíróságokat keres fel és zaklat 24

Fekete Dr. Grád: i.m., 163-164.o. Füredi Németh: i.m., 248-250 o. 26 Bálint Máté Mór: A kóros elmeállapot a statisztika tükrében. In: Bűnügyi tudományok 2015.02.27. http://epa.oszk.hu/02500/02567/00001/pdf/EPA02567_Studia_Iuvenum_Iurisperitorum_1_2001_1 79-359.pdf 180-181. o. 25

14

beadványaival (paranoia querulatorica). Az utolsó csoportba a szomatikus típus tartozik, amelyben a téveszme testi működéssel vagy érzékeléssel függ össze. A betegek a különböző típusú megbetegedésekhez téveszmés szinten ragaszkodnak, ezektől eltéríteni nem lehet.27 3.2. Szkizoid személyiségzavar Klinikai sajátossága, hogy a betegek érzelmileg hidegek, tartózkodóan elkülönülőek, zárkózottak, humortalanok és befelé fordulók. Gyakori, hogy egész életükben magányosak, nem kötnek házasságot, hobbijaik is magányos időtöltést jelentenek. Szexuális érdeklődésük csökkent, általában kerüli az emberekkel való konfliktust. A szkizoid személyiségzavar az átlagpopuláció 5%-át érinti, a férfi-nő arány 2-1.28 A szkizoid személyiségzavarra jellemző továbbá a szociális visszahúzódás, a közönyösség mások visszajelzései iránt. Érzelmeik kifejezési képessége beszűkült, csökkent örömérzés jellemzi. Hiányzik a más emberek felé megnyilvánuló bizalom és empátia. Érzéketlenek a szociális normák iránt. Ezzel párhuzamosan élénk érdeklődést mutatnak a metafizikai és tárgyi világ iránt, ebből következik, hogy fantáziatevékenységük fokozott.29 Ritkán fordulnak elő jogi eljárásokban, az alapbetegségből adódó visszahúzódó magatartásuk miatt. Bűncselekményeket nem követnek el, pereket nem indítanak.30 3.3. Szkizotíp személyiségzavar A szkizotíp személy - betegségéből adódóan - hajlamos a környezetében élő emberek viselkedésének teljesen téves jelentést tulajdonítani. A betegek bizarr és különc magatartást mutatnak, beszédük furcsa és elvont lehet, öltözködésük szokatlan, gyakran meglepő. Mélyen hisznek a telepátiában, hajlamosak lehetnek a vonatkoztatásos, furcsa gondolatokra, kóros jelentőséget tulajdonítanak dolgoknak, gyakran szokatlan percepciós zavarról számolnak be. A szkizotíp 27

Füredi Németh: i.m., 248-250 o. Füredi Németh: i.m., 435.o. 29 Csernyikné Dr. Póth Ágnes Fogarasi Mihály Ph.D Kriminálpszichológia, Rejtjel Kiadó, Budapest 2006., 137.o. 30 Fekete: i.m., 167.o. 28

15

zavar a populáció 2-3%-át érinti.31 A valóságtól elrugaszkodott gondolkodásukra tekintettel a tetteik a külvilág számára nem láthatók előre, ami fokozza veszélyességüket. Általában az e kórképben szenvedőkre nem jellemző a bűncselekmények elkövetése, veszélyességük inkább kiszámíthatatlanságukból fakad. Nem követnek el több családon belüli erőszakos cselekményt, mint akik nem szenvednek mentális zavarban, azonban a reakciója bizonyos helyzetekben előreláthatatlan. Ebből adódóan beszámítási képességük korlátozott, vagy akár kizárt is lehet, mely alapján akár büntethetőséget kizáró kóros elmeállapotról is beszélhetünk.32 3.4. Antiszociális személyiségzavar Az antiszociális személy kialakulásának egyik magyarázata szerint, számos bizonyíték szól amellett, hogy az antiszociális viselkedésnek genetikai háttere van, azonban ez csupán a fokozott hajlamot jelenti. Ahhoz, hogy maga a személyiségzavar kialakuljon kedvezőtlen környezeti hatásoknak is jelen kell lenniük. Azon férfiak, akiknek kromoszóma rendellenesség miatt nemi kromoszómájuk megduplázódott, agresszívabbak, erőszakosabban viselkednek. A genetikailag meghatározott személyiségjegyek mellett a frontális lebenynek fontos szerepe van a viselkedés kialakításában, ezen terület károsodása esetén antiszociális személyiség alakulhat ki. Másik nézőpont szerint a kisgyermek esetében az anya tartós hiánya következtében, az endorphintermelés csökken, emiatt nincs meg a megfelelő hormonszint a feszültségoldásra, így a gyermek idegrendszere megerősítés hiányában saját maga állítja elő a kémia anyagot. Ennek következtében az ilyen gyermek ahhoz, hogy jól érezze magát nincs ráutalva mások megerősítésére, szeretetére. Továbbá az antiszociális személyiség kialakulásában szerepet játszhat még a veleszületett agykárosodás is. A kedvezőtlen hatások közül a legkiemelkedőbb a család szerepe. Ezeknek a személyeknek általában zaklatott, nehéz a gyermekkora. Végül elmondható, hogy a pszichopata személyiség éretlen. Deviáns viselkedésének oka, hogy felettes énje nem fejlődik ki, ezért tudja függetleníteni magát a társadalom szabályaitól,

31 32

Füredi Németh: i.m., 435.o. Fekete Dr. Grád: i.m. 170-171.o.

16

továbbá emiatt nem alkalmazkodik a szociális normákhoz. Nincs visszatartó én védő mechanizmusa, lelkiismeret furdalása, és bűntudata.33 Antiszociális viselkedés egyik megközelítése szerint három féle csoportot lehet megkülönböztetni. Az első csoportba azok az antiszociális személyek sorolhatók, akik nem követnek el bűncselekményt. Ezen személyeket a büntetőjog tudomány számításba veszi, azonban a generális prevenció visszatartó hatása miatt, azaz a büntetőjogi

következményektől

való

félelem

okán

nem

követnek

el

bűncselekményt. A másik csoportba a szociálisan jól adaptált személyiségek tartoznak,

akik

bűncselekményt

követnek

el,

például

az

úgynevezett

krízisbűnözők. Végül a harmadik csoportba azok az antiszociális személyiségek tartoznak, akik szintén bűncselekményt követnek el, de ebbe a csoportba a krónikus bűnözők köre tartozik.34 Az ember már az elsődleges szocializáció során elsajátítja azokat az ismereteket, hogy az életben vannak bizonyos szabályok, viselkedési formák, örömszerzési módok, amelyeket másokra való tekintettel korlátozni vagy késleltetni kell. Ezen készségeket ezek a személyek nem tanulják meg, ezáltal a társadalmi, közösségi normákhoz nem alkalmazkodnak megfelelően, nem tartják be a társas együttélés szabályait, megszegik a törvényeket. Önmagában az antiszociális viselkedés nem feltétlenül jelenti a bűnöző életmódot. Jellemző ezekre a személyekre, hogy impulzívak,

ingerlékenyek,

pillanatnyi

késztetései

irányítják,

gyenge

a

frusztrációtűrésük és fizikai agresszióban vezetik le indulataikat. Nem szorong, nem érez lelkiismeret furdalást, sem bűntudatot, sem megbánást. További jellemzője, hogy önző és manipulatív személyiség. Tartós kapcsolatra az ilyen típusú személy képtelen, ebből kifolyólag családi élete is zaklatott. Gyakran előfordul, hogy bántalmazza gyermekét, vagy feleségét. Családja általában komoly megélhetési gondokkal, anyagi problémákkal küzd, emiatt gyakori a bűncselekmények elkövetése haszonszerzés céljából. Ezen személyiségzavar már 15 éves korban jelentkezik, és végig kíséri az egyén életét. Gyakori, ezen személyek körében az alkoholfüggőség és a drogfüggőség.35 3.5. Borderline személyiségzavar

33

Fekete Dr Grád: i.m., 175-177.o. Lénárd: i.m., 460.o. 35 Fekete Dr Grád: i.m., 171-175.o. 34

17

A borderline személyiség elsősorban az affektív instabilitás, az instabil interperszonális kapcsolatok, a visszatérő krónikus ürességérzés, az önsértő magatartás és az impulzivitás jellemzi. Kapcsolataikat könnyen megszakítják, magatartásukkal provokálják környezetüket, gyakran szélsőséges indulatokat keltenek a velük élőkkel vagy kezelőkkel szemben. Többnyire tizenéves lányoknál figyelhető meg a betegség, akik autodestruktív magatartást mutatnak, gyakran evészavar tünetei is tapasztalható náluk, alkohol és drogot egyaránt fogyasztanak, jellemző rájuk a promiszkuitás. A fent említett tünetek felnőtt korban is változatlanul megmaradnak. Az ebben a betegségben szenvedők egy része élt át gyermekkorukban szexuális, fizikai vagy verbális abúzust. Az egészségügyi ellátórendszerbe öngyilkosság vagy azzal való fenyegetőzés miatt kerülnek be.36 A borderline személyiségzavarú elkövető tipikusan indulati bűncselekményt követ el. Hajlamos az élet és testi épség elleni bűncselekmények elkövetésére, valamint az indulat vezérelt vagyon elleni bűncselekmények elkövetésére. Beszámítási képességük,

betegségük

miatt

érintett,

büntethetőségük

kétséges,

kényszergyógykezelésük igazságügyi orvos szakértő véleménye szerint javasolt lehet.37 3.6. Hisztrionikus személyiségzavar A hisztrionikus személyiséget a dramatikus és teátrális jelleg, az élménykeresés és az extraverzió jellemzi. Alapvetően énközpontúak, ebből adódik, hogy képtelenek fenntartani mély vagy hosszabb interperszonális kapcsolatokat. Gyakran zsarolják környezetüket

dührohamaikkal,

érzelmi

megnyilvánulásaikkal,

valamint

demonstratív öngyilkossági kísérleteikkel. Amennyiben nincsenek középpontban, diszkomforot, szorongást vagy diszfóriát élnek át. Elhárító mechanizmusaik közül az elfojtás és a disszociáció a jellemző.38 Elsősorban nőbetegeknél előforduló mentális zavar. Labilis érzelmi állapot, szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, állandó újdonságkeresés

jellemzi.

36

Füredi Németh: i.m., 437.o. Fekete Dr Grád: i.m., 186.o. 38 Füredi Németh: i.m., 438.o. 37

18

Befolyásolható személyiség, akinek az önértékelése nem megfelelő. Jellemző ezekre betegekre az attraktív öltözködés, szuggesztív viselkedés. Célja, hogy mások figyelmét mindenáron megszerezzék, erős bennük a feltűnési vágy. Visszajelzésekre van szüksége és ezt ki is provokálja. Céltalan szexuális csábítás jellemzi, emellett azonban frigid és éretlen. Tartós kötődésre képtelen. Gyakran válhat befolyásolhatósága és feltűnési vágya miatt szexuális bűncselekmények áldozatává. Ezen betegek viszonylag ritkán követnek el bűncselekményeket, velük szemben leggyakrabban a nemi erkölcs elleni cselekmény szokott előfordulni. Ennek oka, hogy a hisztrionikus csábító nő elzárkózik a potenciális elkövető kielégítésétől.39 3.7. Nárcisztikus személyiségzavar A nárcisztikus személyzavar legjellemzőbb vonása az, hogy önmagukat különlegesnek tartják, ebből adódóan úgy vélik, hogy különleges bánásmód illeti meg őket. A kritikát általában nehezen viselik, arra dühvel reagálnak. Kapcsolataik zöme felszínesek és egyirányúak, empátiára alig képesek, szimpátiára is csak akkor, ha az saját maguk felnagyításához segíti hozzá őket.40 A betegségben szenvedők önbecsülése alaptalanul eltúlzott, nagyképű, beképzelt, tehetségesnek tartja magát. Önhittsége miatt az emberekkel szemben sajátosak az elvárásai, például fontos, hogy figyeljenek rá, kedvesek legyenek hozzá és csodálják

rendkívüli

tulajdonságait.

A

nárcisztikus

személy

gyakran

konfrontálódik környezetével, önző és egoista. Kapcsolataiból hiányzik a mások iránti tisztelet, megbecsülés és odaadás. Mivel önteltsége alaptalan, önbecsülése nagyon sérülékeny. Azonban ebben a személyiségzavarban szenvedők nem kerülnek összeütközésbe a törvénnyel.41 3.8. Dependens személyiségzavar Az ilyen személyiségzavarban szenvedők betegségükből adódóan kritikátlanná válnak az őket irányító személy magatartásával és cselekményeivel kapcsolatban,

39

Fekete Dr Grád: i.m., 190.o. Füredi Németh: i.m., 438.o. 41 Fekete Dr Grád: i.m. 191-194.o. 40

19

hogy akár súlyos bűncselekmények társtetteseivé vagy bűnsegédeivé válhatnak. Ezen bűncselekmények leggyakrabban vagyon elleni, vagy a nemi erkölcs elleni cselekmények. Ezen személyek többnyire nem kriminogén hajlamú személyek, hanem

az

imádott

személy

elvesztésének

félelme

miatt

követ

el

bűncselekményeket. Beszámítási képességük azonban nem korlátozott.42 Ez a személy könnyen válhat családon belüli bűncselekmény áldozatává, különösen

akkor,

ha

valamilyen

szenvedélybetegség

is

társul

az

alapbetegségéhez.43

42 43

Fekete Dr Grád: i.m. 200.o. Csernyikné Fogarasi: i.m., 140.o.

20

3.9. Bipoláris zavarok Általánosságban elmondható a betegségről, hogy a beteg önbizalomhiányban szenved, szorong az egyedülléttől, a döntésektől és a felelősségvállalástól. Ez a mentális zavar a nők körében gyakoribb.44 Ebben a kórképben a különböző súlyosságú depressziós, mániás és kevert epizódok szabálytalan időközökben váltakoznak, hosszabb–rövidebb tünetmentes időszakok kíséretében. A negyedik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés, melyek társadalmi következményei jelentősek. Ezen betegségeknél mutatható ki leginkább a családi halmozódás.45 Megjelenési formái közül az egyik a depressziós és mániás állapotok váltakozásával járó bipoláris I. és a depressziós és hipomániás epizódok formájában megnyilvánuló bipoláris II. alcsoport. A betegséget a fokozott önértékelés, szórt figyelem és kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek is jellemzi. Súlyos estében korlátozza a beteget a munkavégzésben, a szociális tevékenységeiben, továbbá veszélyeztetheti saját és mások személyét, így kórházi felvétele szükségessé válhat. Mindezek mellett a betegnek nincs betegségtudata, illetve a betegség belátási képessége hiányzik. A mániás epizód során a hospitalizációra többnyire kényszerintézkedés során lehetséges, az esetek többségében mások kezdeményezésére.46 A

mániás

epizódokra

a

hirtelen

hangulatemelkedés,

ingerlékenység,

gátlástalanság is jelentkezhet, gyakran követnek el közlekedési, szexuális, erőszakos bűncselekményeket, illetve becsületsértést. A depressziós szakaszra a levertség, búskomorság a jellemző, őket inkább az autoagresszivitás jellemzi, tehát inkább önmagukra veszélyesek.47

44

Füredi Németh: i.m., 440.o. Bálint: i.m.: 180-181.o. 46 Füredi Németh: i.m., 256-258 o. 47 Fekete Dr. Grád: i.m.: 229-230.o. 45

21

3.10.

Szkizofrénia

A szkizofrénia, mint a tudat eltorzulására jelentős hatással bíró betegség jellemzői kerülnek ismertetésre. A szkizofrénia a személyiség alapvető zavara, a gondolkodás jellegzetes torzulása, olyan érzések kerítik hatalmába a beteget, mintha idegen erők kontrollja alatt állna. Néha bizarr téveszmék sora, percepciós zavar, abnormális indulati állapot, továbbá a realitással való kapcsolat zavara és az autizmus jellemzi. 48 Maga a megbetegedés nem hajlamosít bűncselekmények elkövetésére, mivel pszichopatológiai tünetei közül egy sincs, ami közvetlenül a bűnözést előidézné. Azonban gyakran követnek el kisebb bűncselekményeket, például bolti lopást vagy garázdaságot. Ebben az esetben hátrányos szociális helyzetük miatt kerülnek összeütközésbe a törvénnyel. Második eset, amikor alacsony tűrőképességük miatt erőszakos bűncselekményt követnek el. Ez jellemzően családon belül fordul elő. Ilyenkor általában a bűncselekmény a szkizofrénia első tünete is egyben. Itt maga az elkövetési magatartás különösen kegyetlen, erőszakosan végrehajtott lehet. További jellemző vonása a szkizofrén betegnek, hogy magát a tettét nem igyekszik leplezni, a történtekről közömbösen beszél.49

3.11.

Epilepszia

Végezetül az epilepszia betegségben szenvedők büntetőjogi szempontból releváns tünetei következnek. Ebben a betegségben szenvedőknél ritka magával az epilepsziás működészavarral összefüggésbe hozható agresszió. A rohamot megelőző és követő periódusban lehetnek pszichotikus tünetei. Jellemző az alapbetegséghez társuló hangulatzavarok megjelenése. A leggyakrabban a roham utáni állapotában lép fel agresszívabban a segítséget nyújtó irányába. Fontos leszögezni, hogy maga a betegség csupán akkor mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amennyiben az orvos szakértő megállapítja, hogy a bűncselekmény elkövetésének pillanatában a tudatzavar, beszűkült állapot,

48 49

Füredi Németh: i.m., 233-248 o. Csernyikné Fogarasi: i.m., 125-126.o.

22

pszichotikus állapot állt fenn. Tehát maga a cselekmény kapcsolatba hozható-e az epilepsziás rohammal.50 Összegezve elmondható, hogy a büntetőeljárások terheltjeinek és a büntetés végrehajtási

intézetek

elítéltjeinek

jelentős

része

antiszociális

személyiségzavarban szenved. Az egyént a betegség kialakulása miatt nem terheli felelősség, ebből következik, hogy ilyen típusú személyiségzavar esetén nem is kerül sor büntetéskiszabásra, vagy betegségük enyhítő körülménynek számít. Tehát megállapítható, hogy ezen betegek körében a beszámítási képesség korlátozott vagy kizárt volta. A különbség abban mutatkozik meg a büntetéskiszabás során, hogy a mentális zavar nem vagy csak csekély mértékben korlátozza az elkövetőt cselekményei következményeinek felismerésében. Ezen betegek leggyakoribb elkövetése a vagyon, élet és testi épség, nemi erkölcs, illetve a közrend és köznyugalom ellen irányul.51

4. Történeti előzmények A betegségek ismertetésén kívül, fontos a történelem során bekövetkezett társadalmi változások rövid összegzése a mentális zavarok tükrében. Szükséges a büntetőjog

és

az

orvostudomány

fejlődésében

megjelenő

elmezavarok

kezelésének, jelentésének változása. A kóros elmeállapot megítélése jogi és orvosi szempontból koronként eltér egymástól. A jelentősége abban áll, hogy miként ismerték fel a mentális zavart, mint betegséget, továbbá milyen módon szabályozta azt a büntetőjog. A két szakterületen különböző módon vált ismerté a kóros elmeállapot, különböző volt a koronkénti megítélése, azonban ez az út keresztezte egymást.

50 51

Csernyikné Fogarasi: i.m., 134-136.o. Fekete: i.m. 178-179.o.

23

4.1. A kóros elmeállapot büntetőjogi előzményei A történelem során az ókortól kezdve szabályozva voltak azok az esetek, amikor elmebetegekkel kapcsolatos gondoskodásról vagy bűncselekmény elbírálásáról volt szó. A római jog például az elmebetegség miatt elkövetett bűncselekményt büntethetőséget kizáró okként szabályozta.52 A magyar szabályozásban az 1792. évi törvényjavaslatban két eset jelenik meg, mint beszámíthatóságot befolyásoló tényezők. Az egyik, amikor a tettes nem szabadon cselekszik, a másik eset, amikor az elkövető nem is tudhatta mit cselekszik. Az 1795. évi Büntető Kódex tervezetben jelent meg először a beszámításra vonatkozó tétel. A teljes akaratképesség hiányát az elmebetegeknél, a pillanatnyi elmezavarban szenvedőknél, akarati képességet teljesen megbénító szellemi és testi betegségben szenvedő elkövetőknél szabályozza. Az 1843-as Büntetőjogi javaslat szabályozta a beszámíthatóság kérdését, mely szerint büntetés kizáró ok az őrültség, a tompaelméjűség, a siketnémaság, amennyiben a bűnösségi képességet kizárja, továbbá az erőszak vagy fenyegetés, a végszükség valamint a jogos védelem.53 Az 1878. évi V. törvény, a Csemegi-kódex VII. fejezetében szabályozza a beszámíthatóságot kizáró és enyhítő okok között az elmetehetség zavartságát: „Nem számítható be a cselekménye annak, kinek elmetehetsége meg volt zavarva és emiatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt”. 54 Ide tartoznak olyan magatartásformák, mint az öntudatlan állapot, az elmetehetség zavartsága, az ellenállhatatlan erő, továbbá a fenyegetés, a jogos védelem és a végszükség.55 A beszámíthatóságot kizáró okokat Vámbéry Rusztem jogász, aki a büntetőjog területével foglalkozott és korában a kriminológia elismert szakértőjének számított, három csoportra osztotta, így az első a fiziológiai, a második a lélektani és végül a pathologikus okok. A pathologikus okok alá tartozott az elmetehetség megzavarodása, de csak akkor zárhatja ki a büntethetőséget az ilyen állapotban 52

Füredi Németh: i.m., 688 o. Dr. Kőhalmi László A kóros elmeállapot és a beszámítási képesség büntetőjogi szabályozása, Büntetőjogi szemle 2012/3. szám 29. o. 54 dr. Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Doktori (PhD) értekezés A kényszergyógykezelés büntetőjogi megítélése 2013., 46.o. 2015.03.16. http://jog.unideb.hu/documents/doktori_nyilvanosvita/kovacszsuzsa-ertekezes.pdf 55 Dr. Kőhalmi: i.m. 30. o. 53

24

elkövetett büntetendő magatartás, amennyiben befolyásolta ez az állapot akaratának szabad elhatározását. Álláspontja szerint nem a büntetőjog, hanem az elmekórtan feladata ezen pszichiátriai betegségek meghatározása. A kor büntetőjogászai és jogtudósai nézetei szerint az elmekórtan és a büntetőjog szoros együttműködése

elengedhetetlen.

Fontos

annak

megállapítása,

hogy

az

elmeműködés zavara miként befolyásolja az elkövető büntethetőségének kizárását vagy korlátozását.56 Fayer László hangsúlyozza, hogy a Csemegi-kódex e tekintetben a korabeli Európa legliberálisabb szabályozását valósította meg.57 Az 1950. évi II. törvény (Btá.) rendelkezése szerint büntethetőséget kizáró ok az elmeműködés

zavarában,

vagy

öntudatzavarban

elkövetett

büntetendő

cselekmény. Az 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető törvénykönyvéről szintén büntethetőséget kizáró okként szabályozza az elmebetegséget,

a

gyengeelméjűséget

és

a

tudatzavart.

Ezzel

szoros

összefüggésben lévő beszámítási képességet e törvény rendelkezése nem definiálja.58 Összegezve elmondható, hogy az eddig említett jogszabályok, kódexek, mind rendelkeznek a kóros elmeállapot büntetendő magatartás elkövetésének lehetőségéről és annak büntethetőséget kizáró vagy korlátozó intézkedésről. Azon betegségek körét, és azok vizsgálatát az igazságügyi elmekórtan feladatának rendeli. Az 1978. évi IV. törvény már büntethetőséget kizáró okként szabályozza a kóros elmeállapotot, és ehhez hasonlóan a hatályos 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről is.59 Az elkövető felmentéséhez csak annak megállapítását követeli, hogy az elmetehetség megzavarodása olyan erős legyen, hogy az illető máshogyan ne tudjon cselekedni, tehát akaratának szabad elhatározása hiányozzon. Nagyon fontos körülmény, hogy nem a puszta betegség zárja ki a beszámíthatóságot, hanem az a körülmény, hogy a bűntettes nem bírt akaratának szabad elhatározásával betegsége következtében.60

56

Dr. Kőhalmi: i.m., 30. o. dr. Kovács: i.m., 46.o. 58 Dr. Kőhalmi: i.m., 32. o. 59 Dr. Kőhalmi: i.m., 32. o 60 dr. Kovács: i.m., 46.o. 57

25

A kóros elmeállapotú beteg büntethetőségének kizártsága igényt teremtett arra, hogy ezen elkövetők milyen körülmények között legyenek kezelve. Ennek első kísérletei a XX. században jelentek meg először, így a kényszergyógykezelés és a biztonsági őrizet. 61 Az elmebetegekre vonatkozó első magyarországi jogforrás III. István korából származik; az ún. Gratiani-féle dekrétum 1151-ből. A kóros elmeállapotú elkövetők gyógyintézetben való elhelyezésére csak az újkortól, a XVIII. századtól nyílt lehetőség. A megelőző századokban a rendes elmeállapotúakkal együtt börtönbüntetésre számíthattak azon elkövetők, akik a büntetendő cselekményt valamilyen pszichiátriai betegségük hatása alatt követték el. A helyzet megváltozása Pinel francia pszichiáter munkásságának nagyban köszönhető, akinek meggyőződése volt, hogy a kóros elmeállapotú személyeket betegként kell kezelni. Hazánkban először Mária Terézia uralkodása alatt kezelte magyar jogszabály valóban betegségként az elmebajt. A Csemegi-kódex nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy a kóros elmeállapotú elkövető kezelése milyen intézményi keretek között történjen. A közveszélyes elmebetegek elhelyezéséről a közegészségügy rendezéséről 1876. évi XIV. törvényben található rendelkezés az elmebetegek kezeléséről „Mindazon gyógyítható és gyógyíthatatlan elmebetegek, kik

a

közbiztonságra

veszélyesek,

gyógyítás,

illetőleg

eltartás

végett

elmegyógyintézetbe helyezendők”. Ezekre a rendelkezésekre jellemző, hogy a betegeket először csak egy kísérleti időtartamra veszik fel, végleges elhelyezés pedig elmeállapotának gondos megfigyelése után várható. A felgyógyult betegeket pedig elbocsátották. A beszámíthatatlanság miatt felmentett betegek kórházi

elhelyezésről

több

miniszteri

rendelet

született,

ezek

alapján

megállapítható, hogy ezen elkövetők kórházba történő beutalásáról, majd elbocsátásáról bíró nem ítélkezhetett, a döntés közigazgatási keretek között marad. A XX. század első felében az akkori jogtudósok gyógyletartóztató intézet létrehozását javasolták, ahol a gyógyítás mellett a büntetés is szerepet kap. 1896ban jött létre az első intézet, a Letartóztatottak és Elítéltek Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézete néven.62 A kényszergyógykezelés elrendelésének szabályozása és annak végrehajtása a fent említett évtől már intézményes keretek

61 62

Dr. Kőhalmi: i.m., 32.o. dr. Kovács: i.m., 36.o.

26

között zajlott, természetesen a jogszabályok változásával kísérve a mai napig ellátja feladatát. 4.2. Az elmebetegség kezelésének történeti előzményei Az ókori egyiptomi gyógyítók fejlett egészségkultúrával rendelkeztek. Az első kórházakat ősi templomaikban rendezték be, ahol zenével és szuggesztív módon próbálták javítani a betegek állapotát. Az ókori indiai és kínai orvoslás szintén foglalkozott már a mentális zavarokkal küzdő betegek gyógyításával. A görög kultúrában Hippokratész tanításai örökérvényűek maradtak, magát az elme működésének zavarát betegségnek tartotta, melynek gyógyítása orvosi feladat. Hippokratész a négy testnedv arányának megváltozását vélte a betegség alapjának. Az ő általa csoportosított személyiségtípusok a mai napig ismertek. A középkor folyamán az elmebetegekkel szembeni bánásmód erősen megváltozott. Inkább rendészeti és vallási elbánásban részesültek a kóros elmeállapotú személyek, ezek alapja, hogy a közösség természetszerűleg védekezik az élet rendjét megzavaró deviáns magatartásokkal szemben. Ezen egyéneket izolálták, kirekesztették, esetenként megölték. Németországban bizonyos pszichiátriai betegségben szenvedőket máglyára vetették, Franciaországban ugyanezen személyekre vadásztak. A XIII. században az elmezavarban szenvedőket vasra vetették, továbbá léteztek olyan börtönök melyekben kifejezetten csak elmebetegeket gyűjtöttek. a XIV.-XV. században ezen betegeket kimustrált vitorlás hajókon eresztették tengerre, vagy éppen a városfalakon belül nem engedték őket, így a vad- és kóborállatok áldozataivá váltak. Könyves Kálmán volt az egyik olyan felvilágosult uralkodó, aki fellépett a boszorkányüldözés ellen, mely során számos pszichiátriai beteget égettek meg. A felvilágosodás korában ismét életre kelt az elmebetegek orvosi kezelésének a lehetősége és igénye.63 A pszichiátria tulajdonképpeni kezdete, a francia forradalom idejére tehető, amikor Pinel, levetette a pszichiátriai betegekről a láncokat és a börtön helyett az elmegyógyintézeti hirdette. Nevéhez fűződik az ún.

„morális kezelés”

hangsúlyozása. Ezután kezdődött a pszichiátriai betegek viselkedésének, tüneteinek szisztematikus megfigyelése, és azok pontos dokumentálása. Napoleon

63

Csernyikné Fogarasi: i.m.,117-118.o.

27

nevéhez fűződik az országos tébolydák hálózatának kiépítése.64 A pszichiátria a XVIII. században vált önálló orvosi tudománnyá, megnyíltak az első tébolydák, melyek már gyógyhelyként működtek. A XIX. században a elmegyógyintézetek mellett, fontos szerepet kapott annak felismerése, hogy ezen betegeket újból integrálni kell a társadalomba, megtanítani újból az emberi életre, foglalkoztatni és tanítani szükséges. A század második felére már kidolgozásra kerültek a tudományos pszichiátria terminológiai alapjai, megkezdődött a betegségek osztályozása, a diagnosztikai rendszerek felállítása, továbbá a javasolt gyógymódok és terápiás eljárások fejlesztése.65 5. Az IMEI-ben történő gyógykezelés feltételei és szabályozása A kényszergyógykezelés büntetőjogi gyógyító jellegű kényszerintézkedés, amelynek végrehajtása hagyományosan a büntetés végrehajtás szervezet feladatrendszerébe tagolódik. 66 A büntetőjognak nem feladata a beteg egyének gyógyítása, ezt a feladatot az egészségügyi rendszer látja el. Ez a jogág az elmebeli rendellenességekkel a büntetendő cselekmények elkövetése kapcsán találkozik, ennek megfelelően a társadalom védelmét előtérbe helyezve kezeli ezt a kérdést. Beszámíthatóság híján a büntetés kiszabása nem jöhet szóba, marad az elmegyógyintézetbe utalás. Ennek ellenére ez a jogkövetkezmény is magában hordozza a morális elítélést, és a stigmatizációt. Az elmeorvos feladata, hogy a betegség tüneteiről felvilágosítást adjon a bírónak, azonban az már a jogalkalmazó feladata, hogy eldöntse, az elmebetegség kizárta-e az elkövető beszámítási képességét.67 5.1. A beszámíthatóság véleményezéséről általában A beszámíthatóság, mint jogi fogalom, feltétele, hogy valamely bűncselekmény elkövetőjét felelősségre lehessen vonni. lényegében az kell vizsgálni, hogy mindamellett, hogy képes volt-e cselekedete következményeinek felismerésére, 64

Füredi Németh: i.m., 4-5. o. Csernyikné Fogarasi: i.m., 117-118.o. 66 Dr. Lőrincz József Dr. Nagy Anita Tansegédlet a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához, 2016. 9.o. http://jogikar.unimiskolc.hu/bunteto_eljarasjogi_es_buntetesvegrehajtasi_jogi_tanszek_tansegedle 67 dr. Kovács: i.m., 57-59. o. 65

28

„tudott volna-e másképpen cselekedni” az elkövető. Fontos a biológiai és pszichológiai tényezőket együttesen értelmezni, ezért a beszámíthatóságot véleményező pszichiáter szakértő mindig csak egy konkrét bűncselekményre vonatkozóan nyilatkozhat. Ebből következik, hogy az elmeszakértői vélemény olyan szintézis, amely magába foglalja a pszichiátriai-pszichológiai vizsgálatot, a bűncselekmény-, a személyiség- és a szituációelemzés eredményeit, illetve azok összefüggéseinek megállapítását. A pszichiátriai szakértői vizsgálat általában ambuláns keretek között történik, amennyiben speciális diagnosztikai eljárások vagy célzott, tartós megfigyelés szükséges akkor a vizsgálat kórházban történik.68 5.2. Szakértői tevékenység A szakértő bevonása minden olyan esetben kötelező, amikor a bizonyítandó tény, vagy eldöntendő kérdés a személy kóros elmeállapota, továbbá amennyiben felmerül a kényszergyógykezelés szükségessége. Az elkövető képes lett volna vagy tudott volna másképpen cselekedni, ezen magatartásokat összességében vizsgálja a szakértő, mind a betegség mivoltát, továbbá hogy ezen kórkép és az elkövetés között van-e ok-okozati összefüggés, tehát a betegség vagyis kóros elmeállapot miatt követte el az akár szabadságvesztéssel is büntetendő cselekményt. Az eset összes körülményére figyelemmel végzi a szakértő a munkáját, ebből következik, hogy minden szakértői vélemény egy adott ügyre, abban elkövetett bűncselekményre vonatkozik. Maga a vizsgálat ambulánsan történik, kórházi vizsgálatra csak abban az esetben van szükség, ha speciális diagnosztikai eljárásra van szükség, vagy az elkövető célzott, szoros és tartós observatioja elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.69 A kényszergyógykezelés szükségességének megállapítása szakértői feladat, azonban annak elrendelése kizárólag bírói feladatkörbe tartozik. Magyarországon a kényszergyógykezelés kizárólag az Igazságügyi és Elmegyógyító Intézetben végezhető. Az igazságügyi pszichiátriai-szakértői vizsgálat módja a szokványos pszichiátriai vizsgálatokkal általában megegyezik, de a vizsgálat sajátos célja miatt egyes összetevőit hangsúlyosabban kell kezelni és ki kell egészíteni 68 69

Füredi Németh Tariska: i.m: 593-594.o. Füredi Németh: i.m., 692-697. o.

29

speciális

kérdésekkel

is,

továbbá

két

szakértőt

kell

kirendelni

a

kényszergyógykezelés megállapításához. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a pszichiátriai vizsgálathoz szükséges tárgyi és személyi feltételek hiánytalanul rendelkezésre álljanak. A kényszergyógykezelés elrendelésének feltételei a beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapoton kívül, az autoagresszivitás, személy elleni erőszakos cselekmények elkövetése, továbbá amikor az elkövető állapota miatt. Ilyen esetek például a merénylet, emberölés, testi sértés, hivatalos és közfeladatot ellátó személy, valamint elöljáró elleni erőszak, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, garázdaság, rablás vagy közveszélyt okozó bűncselekmény. Fontos feltétele még a kényszergyógykezelés megállapításának, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez a Btk. egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendelje.70 A szakértői vizsgálat először, hasonlóan, mint minden klinikai pszichiátriai vizsgálat az anamnézis felvétellel kezdődik. Természetesen a jogi szabályozások és az orvosi diagnosztika keretein belül. Az exploráció során a pszichopathológiai elváltozások feltárása a klinikai vizsgálattal azonos módon történik. A kórkép tüneteinek elemzése mellett, a szakértői vizsgálat esetén is fontos a kórfolyamat dinamikájának feltárása, megismerése. Ennek jelentősége abban áll, hogy a vizsgált személynél a betegség aktív folyamat eredménye vagy maradványtünet és ezek milyen fokban függnek össze a büntetendő cselekménnyel, hiszen maga a szakértői vélemény a személy beszámítási képességét érint, így ezen megállapítások

döntőek

lehetnek

a

kényszergyógykezelést

illetően.

A

vizsgálatnak ki kell térnie arra is, hogy a vizsgált személy hogyan ítéli meg cselekedeteit, és betegségét. Betegségtudata van-e, avagy csak félre szeretné vezetni a hatóságot. Ezen belül az elkövető hogyan meséli el a történteket, az ismételt kérdésnél máshogyan meséli, vagy az egész történéseket idegennek éli meg. Fontos kérdés, hogy a cselekmény motivált volt-e, illetve ez a motiváció nem volt-e kóros pszichés tünetek által meghatározott. A vizsgálatnak ki kell terjednie a vizsgált személy emberi kapcsolataira, a családban betöltött szerepére, esetlegesen felmerülő szociális problémákra. Ez nem csupán a betegség diagnosztizálásához, de a későbbi kényszergyógykezelésbe bevont hozzátartozók

70

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele

30

körét is befolyásolja. Ezekre jellemzően a személyiségzavaroknál van szükség. Ezen esetekben a vizsgálat tárgyát, a személyiségzavar súlyosságát is érinti, fontos hogy a személy az általános normáktól miként tér el, amely befolyásolja a szociális alkalmazkodóképességét, ez az emberi kapcsolatok nagymértékű zavarához vezet. Tisztázandó, hogy a vizsgált személy fel tudja-e mérni cselekménye következményeit, illetve az esetleges ellentmondó ismertetések, az iratoktól eltérő kijelentések pszichológiai eltérések következményei-e vagy a célszerű védekezés összetevői. Ezen kívül szakértői véleménynek tartalmazni kell a belgyógyászati, továbbá neurológiai vizsgálat eredményeit is. A vizsgálatok eredményeiben a legnagyobb hangsúlyt a pszichés státusz leírása kapja, hiszen ez tartalmazza az elkövető/beteg pszichopatológiai elemzését, a tünetek részletes bemutatását és magatartásának rendellenességét. Ezeken belül a vizsgálat tárgyát képezi az elkövető/beteg intellektusa. Nem csupán az aktuális vizsgálatok eredményeit szükséges együtt vizsgálni, hanem a beteg előző vizsgálati eredményeit, azaz kórelőzményét is értékelni kell az adott vizsgálattal összefüggésben. Természetesen csak azok a vizsgálati eredmények értékelhetők, amelyek befolyásolhatják a vizsgálati eredményt. Ezen vizsgálati eredmények beszerzése nem a szakértő, hanem az elrendelő hatóság feladatkörébe tartozik. Amennyiben a vizsgálathoz szükséges, még további vizsgálóeljárás bevonására van lehetőség, ezt azonban a szakértő mérlegelése alapján dől el. Ilyen lehet a pszichológiai vizsgálat, EEG.71 Amennyiben az elmeállapot megfigyeléséhez hosszabb idő szükséges, akkor a bíróság elrendeli a maximum 30 napig tartó megfigyelést. Szükség esetén ez az idő további 30 nappal meghosszabbítható. Előzetes letartóztatásban lévő személy esetén ezt a megfigyelést az IMEI-ben kell végrehajtani, szabadlábon lévő személy esetében azonban a területileg illetékes pszichiátriai osztályon kell elvégezni.72 A fent említettek értelmében az IMEI-ben nem csupán a kényszergyógykezelésre ítélt kóros elmeállapotú elkövetőket kezelik, hanem ebben az intézményben történik az ideiglenes kényszergyógykezelésre utaltak, továbbá mindazon 71 72

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele Füredi Németh: i.m., 692.o.

31

elítéltek, akik a büntetés végrehajtás ideje alatt váltak kóros elmeállapotúvá, így szabadságvesztésüket nem lehet végrehajtani. Ezen kívül ebbe a körbe tartoznak azok az előzetes letartóztatottak, akiknek a bíróság elrendelte az elmeállapot megfigyelését, vagy olyan elkövetők vagy elítéltek, akiknek kóros elmeállapota, illetve szervi-idegrendszeri megbetegedés gyanúja miatt szükséges a kezelés, továbbá azon személyek is akiknek megállapították korlátozott beszámítási képességét. Az IMEI-ben történik azon elítéltek kezelése is, akiknél a büntetés végrehajtási intézet orvosa a büntetés végrehajtása során személyiségzavarra, mentális zavarra utaló tüneteket észlelt és ennek a mentális zavarnak a megfigyelését tartja szükségesnek.73 Tekintettel a IMEI szerteágazó feladatára, érdemes kitekinteni arra a tényre, hogy önmagában a szabadságvesztésüket töltő elkövetők körében is jelentkezhet valamilyen mentális zavar, ennek mértéke határozza meg, hogy az IMEI-ben történik-e kezelés. Ez újabb nehézséget jelent arra az intézményre, mely az egész ország területére kiterjedő hatáskörrel rendelkezik. IMEI-ben történő kezelés feltételei és szigorú szabályozása előtt, az eddig említett jogszabályok

mellett

maga

a

büntetések,

az

intézkedések,

egyes

kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (továbbiakban Bv. tv.) is rendelkezik a kóros elmeállapotú elkövetőkkel szemben alkalmazandó szabályokról. A törvény célja az elítélt jogkövető magatartásának, társadalomba való beilleszkedésének elősegítése, amely a joghátrány és egyéb pozitív hatások érvényesítésével érhető el. A törvény általános érvényű célja mellett, külön nevesít két, sérülékeny csoportot, így a fiatalkorúakat és a kóros elmeállapotú betegeket, akikkel szemben az alkalmazott intézkedés speciális célját is megjelöli.74 „ A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését. 73

Magyar Helsinki Bizottság jelentése az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben 2013. augusztus 7-9-én tett látogatásról http://helsinki.hu/wp-content/uploads/HHC_jelentes__IMEI_vegleges.pdf 2015.04.25. 74 Dr. Lőrincz József Dr. Nagy Anita Tansegédlet a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához, 2016. 9.o. http://jogikar.unimiskolc.hu/bunteto_eljarasjogi_es_buntetesvegrehajtasi_jogi_tanszek_tansegedle

32

(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy az a) a büntetésben és az intézkedésben megnyilvánuló joghátrányon, illetve a megelőzést szolgáló rendelkezések érvényesítésén túl elősegítse az elítélt társadalmi beilleszkedését és a jogkövető magatartás kialakulását, b) a fiatalkorúak tekintetében a gyermekek jogainak érvényesülését is szolgálja, c)

a

kényszergyógykezelés

esetén

a

társadalom

védelmén

túl,

a

kényszergyógykezelt számára megfelelő kezelést és gondozást biztosítson.”75 A törvény a rendelkezik a büntetés végrehajtás rendjéről, ezen belül is a gyógyító terápiás részlegről. Ezen részlegre utalt elítéltek nagy része valamilyen személyiségzavarban, így például az antiszociális, disszociális, szkizoid, kevert típusú és borderline személyiségek. Továbbá erre részlegre kerülnek az enyhevagy középsúlyos értelmi fogyatékos elkövetők, vagy krízishelyzetben lévő személyek, valamint a szkizofrén elítéltek. Ezen elkövetők körét a törvény taxatíve határozza meg.76 „ Gyógyító-terápiás részlegre kell elhelyezni - az IMEI-ben végzett kivizsgálás után - azt az elítéltet, a) akinek korlátozott beszámítási képességét állapították meg, b) akit a szabadságvesztés végrehajtása alatti időben - kóros elmeállapota miatt az IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés folytatását nem akadályozza, c) akinek a személyiségzavar jellege, vagy annak súlyossága miatt a gyógyítóterápiás részlegen való elhelyezése indokolt.”77 Fő szabály szerint az elítélt gyógyító terápiás részlegen való elhelyezése, az IMEIben történő kivizsgálást követően kerülhet sor. Az IMEI szervezeti felépítése alapján három Pszichiátriai és Rehabilitációs osztályt, egy Női Neuropszichiátriai osztályt, egy Neuropszichiátriai osztályt,

75

2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 1.§ 76 Dr. Lőrincz József Dr. Nagy Anita Tansegédlet a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához, 2016. 26.o. http://jogikar.unimiskolc.hu/bunteto_eljarasjogi_es_buntetesvegrehajtasi_jogi_tanszek_tansegedle 77 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 106.§

33

Pszichopedagógiai osztályt, Klinikai Pszichológiai osztályt és a Központi Kivizsgáló és Módszertani osztályt különböztetünk meg.78 5.3. Az IMEI-ben történő kezelés szabályozása A kényszergyógykezelés összetett pszichiátriai és elmegyógyászati tevékenység. Ez magába foglalja a testi-lelki-szociális téren károsodott személy segítése, hogy a társadalomba újból be tudjon illeszkedni. Ehhez szükséges a különböző szakemberek szoros együttműködése, továbbá orvosi, pszichológiai, pedagógiai módszerek alkalmazása, és a szociális gondozás eszközeinek igénybevétele. Ezeknek a módszereknek azért van nagy jelentősége, mert a pszichiátriai rehabilitációt gátolják a betegségükkel kapcsolatban elterjedt és mélyen gyökerező előítéletek. Ez különösen érvényes a bűnelkövetőkre, akik mintegy élő bizonyítékai lehetnek az előítélet jogosságának. Az erősen megnyilvánuló elzárkózás, visszautasítás, kirekesztés, a gyógyult, javult beteg társadalmi beilleszkedését nagyon megnehezíti, illetve a már helyreállított lelki egyensúlyát újra és újra próbára teszi. Összességében elmondható, hogy elmebeteggé minősülni

sokkalta

súlyosabb

presztízsvesztés,

mint

a

bűnözőként

megbélyegzés.79 Az intézkedés végrehajtása során biztosítani kell a beteg felügyeletét, szakellátásához szükséges megfelelő elhelyezését, anyagi és egyéb egészségügyi ellátását,

szociális

és

jogi

érdekeinek

védelmét,

az

életvitelszerű

benntartózkodásához az IMEI rendjével összhangban lévő feltételeket. 80 Az IMEI az illetékes egészségügyi hatóságok szakmai felügyelete alatt álló, az igazságügy miniszter irányításával működő, zárt jellegű, országos feladatkörű büntetés-végrehajtási intézmény, melynek szakfelügyeletét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a törvényességi felügyeletét pedig a Fővárosi Főügyészség látja el. A külső szakmai felügyeletet a szakterület szerint érintett 78

Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet Szervezeti Felépítése 2016.05.14. http://bv.gov.hu/download/d/af/01000/Szervezeti%20fel%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s.pdf 79 Dr. Lőrincz József Dr. Nagy Anita Tansegédlet a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához, 2016. 71.o. http://jogikar.unimiskolc.hu/bunteto_eljarasjogi_es_buntetesvegrehajtasi_jogi_tanszek_tansegedle 80 dr Pallo József PhD értekezés A büntetőjogi gyógyító jellegű kényszerintézkedések végrehajtásának, fogalmi és alkalmazási kérdése2009, 161. o. 2015.04.10. http://www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/pallo_mhelyi.pdf

34

országos szakfelügyelő az ellenőrzött szerv illetékes főorvosával együttműködve látja el.81 Az IMEI-ben kezelt betegek többféleképpen kerülhetnek az intézménybe, a fent említettek értelmében az egyik, amikor a bíróság kényszergyógykezelést rendel el, vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendel el, illetve a szabadságvesztés végrehajtási helyeként az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet jelöli ki. A másik eset, amikor a már fogvatartott, szabadságvesztés büntetését töltő elkövető kóros elmeállapot vagy szervi-idegrendszeri megbetegedésre utaló tünetek alapján a büntetés-végrehajtási intézet orvosa az IMEI-ben történő kivizsgálásra vagy kezelésre beutalja, vagy olyan elkövető, akinek a bíróság az elmeállapota megfigyelését rendeli el.82 Az IMEI-ben nem csupán a beteg pszichiátriai kezelése történik, hanem a rehabilitációja is, továbbá az ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt személyek kivizsgálása. Az Intézetben ezen kívül egyéb feladatokat is ellátnak, így például a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak pszichiátriai szakrendelését, gondozását, addiktológiai szakrendelői ellátást. Mindezek mellett szakmai és módszertani feladatokat is ellát.

83

Elmegyógyászati szempontból osztályonként a

csoport-terápiákat, közösségi foglalkozásokat lehetővé tevő helyiségeket kell kialakítani és működtetni, ezekben a többcélú helyiségekben kerül sor a kulturális, illetve

szabadidő

programokra,

pszichológiai,

egészségügyi

nevelői

foglalkozásokra is. Az osztályokon a csoportterápián túl a munkaterápiás tevékenység számára megfelelő helyiségek kerültek kialakításra, melyek a munkatermek funkcióját töltik be. A betegek részére biztosítani kell a szabad levegőn tartózkodást,

testmozgást, sportolást lehetővé tevő sétaudvarok

kialakítását. Az elhelyezési körülmények között kiemelkedő fontosságot kell tulajdonítani a higiénés szabályok betartásának, ennek érdekében a helyiségek évente kétszeri fertőtlenítő meszelésére kerül sor.84

81

dr Pallo: i.m., 158-159.o. 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól 1.§ 83 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól 2.§ 84 dr Pallo: i.m., 174-180.o. 82

35

Az IMEI-ben alkalmazott elmegyógyászati rehabilitáció eszközei az alábbiak lehetnek. Első sorban kiemelendő a gyógyszeres kezelés, melynek célja a beteg pszichotikus állapotának megszüntetése, a tünetek csökkentése, majd ezen állapot fenntartása. A rehabilitáció része az egyéni és csoportos pszichoterápiák különböző formái, a pedagógiai és gyógypedagógiai foglalkozás. Ide tartozik a krízis

intervenciós,

suicid

prevenciós

és

mentálhigiénés

tevékenység.

Amennyiben lehetséges és a beteg állapota megengedi a családterápia. Továbbá fontos része a gyógyulásnak a szocioterápiás eljárásokon, kreativitási, kulturális, játék-, videó-, biblio- és mozgásterápiákon való részvétel. Fontos az egyházak közreműködése, lelki gondozás és a vallásgyakorlás biztosítása. Beteg állapotához mérten képesítést adó szakmai képzés, terápiás foglalkoztatás, munkáltatás. A terápia helyes megválasztása nemcsak egészségügyi, de biztonsági kérdés is. A munkaterápiának kiemelt szerepe van a gyógyulás folyamatában. Azokat a betegeket,

akiknek

gyógyulását,

a

társadalomba

való

beilleszkedését,

munkaképességének megtartását, és fejlesztését vagy szakmai átképzését várhatóan előmozdítja, munkaterápiával kell foglalkoztatni. A munkaterápia módját, mértékét és időtartamát a főigazgató főorvos a betegegészségi állapotához és munkaképességéhez mérten állapítja meg.85 A kényszergyógykezelés kezdete az IMEI-be történő befogadás napja, abban az esetben, ha ezt ideiglenes kényszergyógykezelést előzte meg, akkor a kezdő nap az

ideiglenes

kényszergyógykezelés

első

napja.

Kizárólag

bírósági

kényszergyógykezelés céljából, a bírósági értesítőlap végrehajtási utasítása alapján lehet az IMEI-be befogadni a beteget. A felvételt követően a pszichiátriai kezelés megelőzően, illetve azzal párhuzamosan elengedhetetlen a kezelt cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezésének a szükségességének megállapítása, amennyiben személye vagy vagyona védelmének érdekében ez szükséges, értesíteni kell a gyámhivatalt.86

85

Dr. Lőrincz József Dr. Nagy Anita Tansegédlet a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához, 2016. 71.o. http://jogikar.unimiskolc.hu/bunteto_eljarasjogi_es_buntetesvegrehajtasi_jogi_tanszek_tansegedle 86 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól 5.§

36

Tekintettel arra, hogy az IMEI egy speciális fekvőbeteg ellátó intézmény, így mindazok a dokumentációk intézményekben

kötelező.

és

azok vezetése kötelezők, amely ezen

Ennek

jelentősége

abban

áll,

hogy

a

kényszergyógykezelés folytatásának feltétele ezen dokumentumok hiánytalan megléte és azok pontos vezetése. Lege artis minden olyan állapotváltozást dokumentálni kell, amely a gyógyulást vagy kezelés hatékonyságát, sikerét befolyásolja,

a

későbbiekben

ezek

alapján

határozható

meg

a

kényszergyógykezelés folytatása vagy éppen felfüggesztése. A kórlapon a kényszergyógykezelést elrendelő bíróság nevét is fel kell tüntetni. Azon betegek, akik ellátása során intézeten kívüli kezelésre is szükségük van, az egészségügyi ellátás után, amikor a beteg állapota megengedi, vissza kell szállítani az IMEIbe.87 Az IMEI zárt elmegyógyintézeti és büntetés-végrehajtási intézményi működésének belső rendjét, biztonsági feladatait a főigazgató főorvos szabályozza. Az IMEI-ben a beutaltak és betegek felügyeletét egészségügyi végzettségű szakápolók (pszichiátriai szakápoló és gyógyfoglalkoztató, diplomás ápoló) és biztonsági felügyelők biztosítják. Az elmeosztályokon fokozott biztonsági körülményeket megvalósító megfigyelő és őrző kórtermeket lehet működtetni, a heveny elmekóros állapotú, nyugtalan, illetve biztonságot veszélyeztető betegek számára. Egyes orvosilag indokolt esetekben elhelyezésénél a kórházi követelményektől egyes eltérések megengedhetők.88 Az IMEI-ben történő gyógykezelés és rehabilitáció alkalmával, ha a beteg állapota lehetővé teszi, adaptációs szabadságra bocsátható. Az adaptációs szabadság fontos eleme lehet a rehabilitációnak, mivel a beteg saját otthonában, a közeli hozzátartozóival a már ismert környezetben tud gyógyulni. Ennek elengedhetetlen feltétele a megfelelő támogató családi háttér és környezet. Ehhez szükséges

a

család

szociális

körülményeinek

felmérése,

pontos

környezettanulmány megléte. Minden kockázati elem, amely a gyógyulást, illetve a rehabilitációt gátolja, ki kell küszöbölni, amennyiben ez lehetséges az adaptációra bocsátás előtt. Az adaptációs szabadság mellett, ahogyan ezt az egészségügyről szóló törvény is szabályozza, a betegnek joga van a

87

13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól 9.§ 88 dr Pallo: i.m.,147.o.

37

kapcsolattartáshoz, az IMEI-ben ezen jogok a házirendben vannak részletesen szabályozva. Természetesen ezen rendelkezések csak olyan állapotban lévő betegeknél megengedhető, akik sem magukat sem más személyeket nem veszélyeztetnek az adaptációs idő alatt, természetesen állapotrosszabbodás esetén azonnali visszahelyezés indokolt. A kóros elmeállapotú elítélt gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy adaptációs szabadságra nem bocsáthatók.89

89

13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól 13.§

38

5.4. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata Mint minden személyi szabadság elvonásával együtt járó jogkövetkezménynél, így a kényszer-gyógykezelésnél is alapvető és garanciális jelentőségű a fenntartás szükségességének felülvizsgálata.90 A kényszergyógykezelés felülvizsgálatát érintő kórrajzkivonatot a főigazgató főorvos a Bv. törvény szerint megküldi a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára jogosult bíróságnak. Erre törvényben szabályozott időközönként szükség van ahhoz, hogy a kezelt kényszergyógykezelésének fenntartása szükséges-e, vagy megszüntetése indokolt, továbbá, hogy a beteg egészségi állapota lehetővé teszi-e a tárgyaláson való részvételt. A kényszergyógykezelés kezdetétől eltelt három hónap után, majd hathavonta szükséges a beteg állapotáról a bíróságot tájékoztatni.91 Amennyiben a kényszergyógykezelés szükségessége már nem áll fenn, akkor a főigazgató

főorvos

a

kényszergyógykezelés

megszüntetésére

vonatkozó

előterjesztés mellett, írásban értesíti a beteg törvényes képviselőjét vagy a beteg által kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját. Ha a beteg önálló életvitelre képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, illetve arra alkalmas lenne, a főigazgató főorvos a kényszergyógykezelés megszüntetésére vonatkozó előterjesztés megtétele előtt megteszi a szükséges intézkedéseket a beteg további gondozása érdekében. Ha az elbocsátásig a megtett intézkedések nem vezetnek eredményre, a főigazgató főorvos kezdeményezi a beteg soron kívüli

ellátását

a

megfelelő

intézményben.

Ha

a

beteg

pszichiátriai

gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll, az IMEI főigazgató főorvosának a kényszergyógykezelés végső napjának lejárta előtt legalább harminc nappal kell a bíróságnál kezdeményeznie a kötelező gyógykezelés iránti eljárást. Továbbá a megállapított pszichiátriai intézménynek vagy osztálynak az összes rendelkezésre álló és a beteg állapotával kapcsolatos dokumentáció másolatát megküldi. Ezen kívül értesíteni kell a beteg törvényes képviselőjét vagy

90

dr Pallo: i.m.,164.o. 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól 15.§ 91

39

a beteg által kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját.92 Az IMEI-ből történő elbocsájtás általában 5-6 év eltelte után következik be, ezzel lehetővé téve a személy büntetőjogi jogkövetkezmények alóli kikerülést.93

5.5. A kényszerítő eszközök alkalmazása Az IMEI belső rendjének érvényre juttatásakor biztosítani kell az általános és speciális biztonsági előírások mellett a pszichiátriai betegek ellátásával kapcsolatos szabályokat. A kezelt betegek aktív fázisaiban, ún. shubjaiban jelentkező auto- vagy heteroagresszivitás kiküszöbölésére, esetleg nyugtalanságuk megelőzésére

speciális

eszközök

alkalmazása

szükséges

lehet,

emellett

elengedhetetlen feltétel, hogy az ápoló személyzet folyamatos kongruens viselkedés mellett, bizalmat sugározzon a beteg felé. Fontos a következetesség, az egyszerű kérések vagy utasítások a betegek felé, továbbá fontos erősíteni bennük a

kitűzött

cél,

azaz

a

gyógyulás

kommunikációnak köszönhetően fel

elérésének

fontosságát.

lehet térképezni

Megfelelő

a kezeltek kóros

gondolataikat, késztetéseiket és ezáltal lehetőség van arra, hogy csökkenjen az erőszakos

cselekmények

száma,

ezáltal

maga

a

kényszergyógykezelés

sikerességének esélye nő. A beteggel szemben korlátozó testi kényszer, megfogás, vagy lefogás alkalmazható, ha saját, vagy mások életét, testi épségét sérti, vagy veszélyezteti az intézet rendjét, biztonságát, anyagi javait sérti vagy veszélyezteti, illetve engedély nélküli távozását másképp nem lehet megakadályozni, továbbá ha a vizsgálattal, illetve a gyógykezeléssel szemben aktív ellenállást tanúsít. A gyakorlatban elsősorban a beteg testi épségének megóvása érdekében alkalmazzák megelőző intézkedésként a beteg hevederrel való ágyhoz rögzítését, mely az orvos által meghatározott ideig tarthat. Az IMEI-ben történt kényszerítő eszköz alkalmazásáról minden esetben, a büntetés-végrehajtási szervezet biztonsági szabályzatában előírt jelentést kell készíteni.94

92

13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól 11.§ 93 Dr. Lőrincz József Dr. Nagy Anita Tansegédlet a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához, 2016. 72.o. http://jogikar.unimiskolc.hu/bunteto_eljarasjogi_es_buntetesvegrehajtasi_jogi_tanszek_tansegedle 94 dr Pallo: i.m., 147.o.

40

A beteggel szemben alkalmazott korlátozott testi kényszer szükségességéről a főigazgató főorvos haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi felügyelet ellátó ügyészt, a beteg törvényes képviselőjét, a beteg kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját és az IMEI betegjogi képviselőjét.95 5.6. Összegezve az IMEI-ben történő kezelés A kényszergyógykezelés elrendelése, a fent említettek értelmében kizárólag bírósági határozat alapján lehetséges. Az IMEI-ben történő kezelésre jogi a büntetőjog, a büntetés-végrehajtási jog szabályai mellett az Egészségügyi törvény ide vonatkozó rendelkezései is irányadók. Ennek értelmében a büntetendő cselekményt elkövető kóros elmeállapotú személyekre is vonatkoznak mindazok a jogosultságok,

amelyek

egy

egészségügyi

intézményben

kezelt

betegre

vonatkoznak. Természetesen a személy jogai nem sérülhetnek illetve bizonyos megszorítással korlátozhatók. Ebben az esetben a tájékoztatáshoz való jog, a kapcsolattartás joga csak annyiban korlátozható, amennyiben azt a beteg állapota miatt nem tudná gyakorolni. A jogalkotó a kóros elmeállapotban bekövetkezett veszélyeztető magatartás elkövetőjével szemben azért él korlátozással, mert azzal a saját, illetve mások élethez, testi épséghez való alkotmányos jogát védi. A bírósági határozattól függetlenül kell mérlegelni a korlátozás jogszerűségét, ezért fontos a kényszergyógykezeltről készült pontos dokumentáció, mely igazolhatja azt, hogy korlátozó intézkedésre már nincs szükség, a veszélyeztető magatartás már nem áll fenn és a bűnismétlés lehetősége is kizárt.96 6. A mentális betegségek kezelése és új intézmények létesítése Az elmebetegek kirekesztése, megbélyegzése hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Az ismeretlentől való félelem, a betegséggel élő stigmatizálása, a lenézés a leggyakoribb társadalmi viselkedési forma.97 A kényszergyógykezelés célja elsősorban a társadalom védelme, azonban emellett a beteg elkövető gyógyítása

95

13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól 28-29.§ 96 Füredi Németh: i.m., 684. o. 97 Füredi Németh: i.m., 688. o.

41

is.98 Napjainkban fontos, hogy a mentális betegségek számának növekedésével lehetőség nyíljon azok korai felismerésére, továbbá intézményi keretek közötti kezelésére. A megváltozott társadalmi értékek és szociális helyzetek újabb területek irányába mutat. Így például a szexuális bűncselekmények elkövetése miatt új terület született, továbbá kiemelt szerepet kapott, illetve elfogadottá vált a bíróságok által a nem pusztán fizikai károsodás, hanem a lelki sérülés következményeinek hatása az egyénre. Mindezeken kívül a büntethetőség alsó korhatára a 12. életév, ennek következményeként megnőtt az igény az igazságügyi gyermekpszichiátria szakértői tevékenysége iránt. Több olyan társadalmi jelenség tapasztalható, amely korunk sajátja, amely befolyásolja a pszichiátria fejlődésének területét.

Ezen

belül

a

társadalom

elöregedése

miatt,

növekszik

a

gerontopszichiátria iránti igény.99

7. IMEI által végzett retrospektív felmérés A felmérést a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar, a Péterfy Sándor Utcai Kórház és Rendelőintézet, a University of Notre Dame Ausztrália, a Nyírő Gyula Kórház és az Igazságügyi megfigyelő és Elmegyógyító Intézet munkatársai készítették. A vizsgálat célja a pszichiátriai betegségben szenvedők erőszakos bűncselekményeinek összefüggése korábbi bűnelkövetéseikkel. A vizsgálatban 2000 és 2010 között a kényszergyógykezelés után elbocsátott páciens teljes jogi és egészségügyi anyagát tanulmányozták. Ez 294 erőszakos bűncselekményt elkövetett major pszichiátriai zavarban szenvedő páciens. Összehasonlították azokat a személyeket, akik korábban már elkövettek valamilyen bűncselekményt, azokkal az elkövetőkkel, akik a kényszergyógykezelés elrendelésének oka előtt nem

követtek

el

bűncselekményt.

Az

eredmények

szerint

a

violens

bűncselekmények elkövetésének esélye a szkizofrénia esetén a legmagasabb. Továbbá a teljes minta 73%-a már részesült pszichiátria ellátásban az IMEI-be történő bekerülés előtt. A korábban bűncselekményt elkövetők 42%-a korábban már elkövetett olyan bűncselekményt, mint ami a kényszergyógykezeléshez vezetett. A cselekmények jogi összehasonlítása szignifikáns különbségeket 98 99

dr. Kovács: i.m., 60.o. Füredi Németh: i.m., 689. o.

42

mutatott a korábban bűncselekményt elkövetők és a korábban büntetlen elkövetők között, a kivételes brutalitás és egyéb minősítő körülmények gyakoribbak voltak a már korábban bűncselekményt elkövetők körében. A vizsgált betegek 29%-a követett már el korábban kényszergyógykezelést megelőzően, violens vagy kisebb bűncselekményt. Az eredmények szerint a vizsgált anyagban észlelt bűnismétlés 5%. Továbbá fontos kiemelni, hogy a korábban bűncselekményt elkövetők 28%-a valamilyen pszichoaktív szer hatása alatt követte el a kényszergyógykezelés elrendelésének

alapjául

szolgáló

violens

bűncselekményt.

A

korábban

bűncselekményt elkövetők kétszer gyakrabban követtek el emberölést vagy emberölési kísérletet követtek el, mint a vizsgált másik csoport. Továbbá a különös kegyetlenség, a többrendbeliség, illetve egyéb minősítő körülménnyel jellemezhető emberölés szintén ezen csoportra jellemzőbb. A tettlegesség, szexuális erőszak és a rongálás a korábban büntetlen elkövetők csoportjában volt gyakoribb. A vizsgálatok szerint áldozatok leggyakrabban a családtagok vagy közeli ismerősök voltak. Tekintettel arra, hogy Magyarországon minden olyan pszichiátriai betegségben szenvedő személyt, aki violens, személy elleni, büntetendő cselekményt követ el és veszélyt jelent a társadalomra az IMEI-ben gyógykezelik, tehát ez az egyetlen forenzikus intézmény, így az eredmények az egész országra vonatkozóan jellemzik a pszichiátriai betegségben szenvedők által elkövetett bűncselekményeket.100 Összegezve az igazságszolgáltatás és az egészségügyi ellátórendszer fokozottabb odafigyelése és szorosabb együttműködése elengedhetetlen és szükséges a forenzikus előzménnyel rendelkező pszichiátriai betegségben szenvedő betegek ismételt bűnelkövetésének megelőzésében. Továbbá az ehhez szükséges stratégiák kidolgozása és alkalmazása is ezen két terület feladata. Fontos, hogy a korábban violens

bűncselekményt

elkövető

betegek

a

gyógykezelés

után

is

monitorizálhatók, utánkövethetők legyenek.101 Összegzés

100

Baran Brigitta Kovács Magdolna Ungvári S. Gábor Szabó Ferenc Ádám Uzonyi Adél Gazdag Gábor Kara Borbála Antal Albert Pszichiátriai betegségben szenvedők erőszakos bűncselekményeinek összefüggése korábbi bűnelkövetéseikkel, Med. et Jur. 2016. 7. évfolyam 1. szám, 4-9.o. 101 Baran Kovács Ungvári Szabó Uzonyi Gazdag Kara Antal: i.m. 9.o.

43

A szakdolgozatom készítése során több értekezést, jogszabályt és szakirodalmat ismerhettem meg, melyek bizonyítják, hogy az igazságügyi elmekórtan, továbbá az IMEI-ben történő kényszergyógykezelés illetve gyógyítás kiemelt fontosságú szabályozást és szakmai hátteret jelent a büntetőjog számára. Ennek eredménye, hogy mind a jogrendszer, mind az orvostudomány, azon belül a pszichiátria és az igazságügyi elmekórtan kizárólag együttműködéssel tud eredményeket, és az adott speciális területen változást elérni. A jogi szabályozás az adott területen kiemelkedő jelentőséggel bír, keretet adva az orvostudománynak, ezen belül a igazságügyi elmekórtannak, továbbá a bűnözési kontroll intézményeinek, a büntetés végrehajtás szerveinek egyaránt. A fent kifejtett betegségek, kóros elmeállapotok alapján megállapítható, hogy sok esetben nem csupán az egyén élettani, genetikai adottságainak, hajlamainak tudható be maga az elkövetésre predesztináló hajlam. Az elkövetői magatartás kialakulásának szempontjából kiemelt szerepe van egy részről a családnak, mint elsődleges szocializációért felelős közegnek. Fontos annak felismerése, hogy a gyermek

életét

a

szülő,

vagy

közvetlen

környezete

előre

mennyire

meghatározhatja. Minden olyan környezet, amely a gyermek egészséges személyiségfejlődéséhez szükséges és szülői kötelezettség, nem számon kérhető, nehezen ellenőrizhető. A szocializáció mellett kiemelném még az egészségügyi ellátó rendszer feladatát. Sok esetben olyan pszichiátriai betegségek maradnak rejtve, amire csak későn derül fény, akár már csak a betegség előrehaladott állapotában. Ebből következik, mint ahogyan már arra többször is történt utalás, hogy a pszichiátriai ellátórendszernek kiemelkedő szerepe van az adott területen. Az IMEI által végzett felmérés szerint a mentális zavarban szenvedő elkövetők nagy része már állt pszichiátriai gondozás alatt. A problémát nem a szakemberek nem megfelelően megválasztott terápiájában látom, hanem abban, hogy maga a kezelés az érintett személy esetében bizonyos költségekkel jár, bár a pszichiátriai gyógyszerek támogatottak, mégis anyagi vonzata van a kezelésnek. Emellett megemlíteném, hogy a betegségtudatnak nagy szerepe van a gyógyulásban, vagy az orvoshoz fordulás szempontjából. Ennek hiányában ugyanis hiába jelzi a beteg környezete, hogy orvoshoz kellene fordulnia, maga a beteg ezt nem teszi meg, hiszen magát egészségesnek gondolja. Elengedhetetlen a pszichiátriai betegek megfelelő kezelése, támogatása az egészségügy ellátó rendszer és a szociális ellátó rendszer irányítása alatt. Itt térnék ki a szociális háló feladataira, hiszen 44

bizonyos helységekben, ha szakellátás nincs is, szociális hálózat azonban minden településre kiterjedő munkát tud ellátni, ezzel is segítve az egészségügyi ellátórendszer feladatát. Fontosnak tartom összegezni, hogy az IMEI országos felvétettel bíró speciális pszichiátriai intézmény, ebből következik, hogy feladatai sok szakmai területet felölelő, szerteágazó és erősen specializálódott. A büntetőeljárás során, illetve a büntetés végrehajtás foganatosítása során észlelt mentális zavarú elkövetők kivizsgálása, megfigyelése, kezelése kizárólag az IMEI feladata. A szakmai feladatok mellet, módszertani feladatot is ellát. Ebből következik, hogy az intézet vitathatatlanul túlterhelt. Elengedhetetlen lenne az intézet tehermentesítése, azaz a kezeltek - amennyiben betegségük lehetővé teszi- más intézményben történő elhelyezése. Továbbá ahogyan olvasható új területekkel foglalkozó osztályok létesítése is nélkülözhetetlen. Ezen szakmai területek bővülése és az pszichiátriai alapellátás kiterjesztése, segítené a gyógyítható mentális betegségben szenvedők lehetőségeit a társadalomban való teljes és előítéletektől mentes életét. Valamint nem csupán a reintegrációt segítené elő, hanem csökkentené azon elkövetők számát is, akik valamilyen mentális zavarral küzdenek és így válnak bűncselekmény elkövetőivé.

45

Irodalomjegyzék

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész, Wolters Kluwer, Budapest 2014. Füredi János Németh Attila A pszichiátria magyar kézikönyve Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2015. Füredi János Németh Attila Tariska Péter A pszichiátria rövidített kézikönyve Medicina könyvkiadó Zrt., Budapest 2007. Csernyikné Dr. Póth Ágnes Fogarasi Mihály Ph.D Kriminálpszichológia, Rejtjel Kiadó, Budapest 2006. Gönczöl Katalin Kerezsi Klára Korinek László Lévay Miklós KriminológiaSzakkriminológia, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2006. Popper Péter A rejtőzködő lélek keresése, Saxum Kiadó, Budapet 2012. Lénárd Ferenc Alkalmazott pszichológia, Gondolat, Budapest 1984. Dr. Bagdy Emőke Családi szocializáció és személyiségzavarok, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest 1977. Dr. Kőhalmi László A kóros elmeállapot és a beszámítási képesség büntetőjogi szabályozása, Büntetőjogi szemle 2012/3. szám Baran Brigitta Kovács Magdolna Ungvári S. Gábor Szabó Ferenc Ádám Uzonyi Adél Gazdag Gábor Kara Borbála Antal Albert Pszichiátriai betegségben 46

szenvedők

erőszakos

bűncselekményeinek

összefüggése

korábbi

bűnelkövetéseikkel, Med. et Jur. 2016. 7. évfolyam 1. szám Fekete Mária Dr. Grád András Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak, hvgorac, Budapest 2002.

Dr. Lőrincz József Dr. Nagy Anita Tansegédlet a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához,Miskolc 2016. http://jogikar.unimiskolc.hu/bunteto_eljarasjogi_es_buntetesvegrehajtasi_jogi_tan szek_tansegedle

47

Jogszabályjegyzék

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól

48

Hivatkozások jegyzéke

Magyar Helsinki Bizottság jelentése az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben 2013. augusztus 7-9-én tett látogatásról http://helsinki.hu/wp-content/uploads/HHC_jelentes__IMEI_vegleges.pdf 2015.04.25 Igazságügyi

Megfigyelő

és

Elmegyógyító

Intézet

Szervezeti

Felépítése

2016.05.14. http://bv.gov.hu/download/d/af/01000/Szervezeti%20fel%C3%A9p%C3%ADt% C3%A9s.pdf dr. Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Doktori (PhD) értekezés A kényszergyógykezelés büntetőjogi megítélése 2013., 2015.03.16. http://jog.unideb.hu/documents/doktori_nyilvanosvita/kovacszsuzsa-ertekezes.pdf

dr.

Pallo

József

PhD

értekezés

A

büntetőjogi

gyógyító

jellegű

kényszerintézkedések, fogalmi és alkalmazási kérdése 2009, 2015.04.10. http://www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/pallo_mhelyi.pdf Bálint Máté Mór: A kóros elmeállapot a statisztika tükrében. In: Bűnügyi tudományok 2015.02.27. http://epa.oszk.hu/02500/02567/00001/pdf/EPA02567_Studia_Iuvenum_Iurisperit orum_1_2001_179-359.pdf

49