A menetrend szerinti autóbusz közlekedés jármőveinek (Volán) területi képe a fıváros környezetében VARGA GÁBOR Bevezetı A cikk bevezetıjében mindenekelıtt annak „indíttatását” rögzítem elıször. A 2007 év folyamán a Hazai Térségfejlesztı Zrt.-nél végzett, a BKV Zrt. megbízásából elkészített vizsgálat1 során a fıváros környékére vonatkozólag nagy volumenő adatbázist dolgoztunk fel a közösségi közlekedés egyes szegmenseire (BKV városon kívüli vonalai, elıvárosi vasutak, továbbá a Volán járatai) vonatkozólag. Ennek során hozzáférhetıvé vált mintegy 188 – az adatkérés során megjelölt – településre a menetrend szerinti autóbusz közlekedés fıbb információs adatbázisa. Ez az adatbázis tette lehetıvé annak a vizsgálatnak a lefolytatását, amely a vizsgált terület menetrend szerinti autóbusz közlekedésének fıbb földrajzi összefüggéseit hivatott megadni, mindenekelıtt a jármővek típusaira vonatkozólag. A továbbiakban szükséges meghatározni, hogy megy terület alkotja pontosan a vizsgálat tárgyát (mit értünk a címben is megjelölt a „fıváros környezete” alatt?) ? Nem mellékes talán az sem, hogy milyen módon alakult ki éppen ez a vizsgált térség, ugyanis az – már elöljáróban leszögezhetı – nem azonos semmilyen közigazgatási vagy területfejlesztési térséggel. A vizsgált földrajzi terület A vizsgált terület megegyezik azzal a térséggel, amelyet a fent említett tanulmány során alkalmaztunk. Ezt a térséget egyébként Budapesti Közlekedési Térség név alatt definiáltuk. A terület magában foglalja a Budapesti Agglomerációt (78 település), egyéb Pest megyei településeket és további, a szomszédos megyékhez tartozó települést. Pest megye „lefedettsége” annyiban nem teljes, hogy a Börzsöny térsége –szobi kistérség, illetıleg a fıvárostól délkeletre fekvı, fıközlekedési vonalak (M5, 5, 4, 31 fıutak és az érintett vasútvonalak) által „bezárt” települések nem szerepelnek a vizsgálatban. A szomszédos megyék érintettsége nyugati irányban (Fejér és Komárom-Esztergom megyék) erıteljesebb (14-12 település). A térségrıl az 1.ábra bıvebb áttekintést nyújt.
1
Hazai Térségfejlesztı Zrt.: A Budapesti Közlekedési Térség Fejlesztési Stratégiája, Budapest 2007. július
1
1. ábra: A Budapesti Közlekedési Térség területe Forrás: Hazai Térségfejlesztı Zrt.: A Budapesti Közlekedési Térség Fejlesztési Stratégiája, Budapest 2007.
A Volán társaságok és az általuk használt jármőtípusok A térségben igen nagy súllyal a Volánbusz Zrt. végez közcélú személyszállítási tevékenységet, lévén közszolgáltatási ellátási területe Pest megyére és a szomszédos megyék bizonyos térségeire koncentrálódik. Mellette olyan társaságok említhetıek, mint az Alba Volán Zrt., a Jászkun Volán Zrt., a Kunság Volán Zrt., aVértes Volán Zrt. Eseti jelleggel néhány magánszolgáltató (pl. Nexus Kft.) tovább árnyalja a képet. A vizsgálati területen sokszínő jármőállomány látja el a közösségi közlekedés autóbuszos szegmensét; s elmondható, hogy az állomány folyamatosan korszerősödik, egyre több alacsonypadlós és légkondicionált autóbusz jelenik meg a hálózaton (Berényi J., 2007.). A szóló típusok éppúgy jelentıs forgalmat hordoznak, mint a csuklós autóbuszok, és új elemként van jelen az ún. „hosszú” kialakítású – ezek zömmel 15 m-es jármőhosszt jelentenek - autóbuszok alkalmazása. A régebbi típusok (fıként Ikarus) mellett egyre nagyobb teret nyernek az új, illetve korábban nem jellemzı márkák (MAN, Credo, Neoplan, RábaContact, Mercedes-Benz stb.). Az egyes márkák gyakran magukkal hoznak bizonyos jellemzıket az autóbusz kialakításával, komfortjával kapcsolatosan (pl. légkondicionáló léte, természetes szellızés /ablak, tetıablak formája/, ülések kialakítása; de a márkán belül is eltérések adódhatnak az ilyen jellemzıkben, fıként a régi gyártású és az új jármővek között). Ezen a ponton is érdemes megjegyezni, hogy az Ikarus mennyire sok típussal fut napjainkban (szóló IK-395, szóló IK-394, szóló IK-256, szóló IK-E94, szóló IK-C56, csuklós IK-280, csuklós IK-C80). 2
IK-256 típusú autóbusz
egy klasszikus: IK-280 csuklós
Az Ikarust azért is érdemes kiemelni, mivel a legtöbb települést – a vizsgálati térségben – ez a márka szolgálja ki mind a mai napig (az, hogy ez a korábbi évtizedekben is így volt, érthetıen nem véletlen), s a jármőcsaládon belül pedig említést érdemel az Ikarus 395 (IK-395) szóló típus mint a szám szerint legtöbb települést érintı busztípus. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ez a típus inkább a térség távolabbi településeit szolgálja ki, s nem kimondottan helyközi hanem távolsági autóbusz típus. Jelentısége is inkább elvi, lévén az, hogy hány településen fordul meg a típus, még nem jelenti a kiszolgálás gyakoriságát. Ugyanezen az elven – a települések számát alapul véve – sok településen futnak a MAN és a Rába-Contact típusok is.
Rába-Contact 292
egyre gyakoribb típus:MAN SL263
Az autóbusztípusok megjelenése az egyes településeken („autóbuszföldrajz”)
Léteznek olyan települések, ahol a vizsgálati területet kiszolgáló típusokból mindössze egy autóbusztípus (márka) fordul elı. Jónéhány településen viszont két vagy még több típus teljesít szolgálatot. A több típussal is kiszolgált települések földrajzi eloszlásában nincsenek kitüntetett jellemzık, minden szektorban elıfordulnak. Az is lényeges, hogy a több típus között mindig szerepel egy Ikarus típus, és mellette egy másik –külföldi- típus. (bıvebben a továbbiakban). Megállapíthatjuk, hogy a vegyes jármőállománnyal kiszolgált települések általában nagyforgalmú vonalakon fekszenek, jó elérhetıséggel rendelkeznek. (Három vagy annál több
3
típusú autóbusz szolgálja ki járataival Alsónémedit, Budaörsöt, Dunaharasztit, Érdet, Fótot, Pilisvörösvárt, Sóskutat.) Tehetı néhány valóban jellegzetes földrajzi összefüggés a jármőállomány vonatkozásában: -
-
a szóló MAN típusok fıként a Zsámbéki-medence tágabb környezetében, valamint az 51.sz. út menti településeken szolgáltatnak, szóló Rába-Contact típus kizárólag a Csepel-sziget déli részén található, csuklós Rába-Contact típusok jellemzıek a Pilisi térségben a 10.sz. út környezetében, továbbá a 2. sz. fıút mentén Vác városig, hosszú MAN típusok Gödöllıre ill. az azon túli M3-as autópálya menti településekre közlekednek, szóló CREDO típusok a Pilisi térség településein teljesítenek szolgálatot. csuklós IK-280 típusok a Csepel-szigeten, továbbá Budapesttıl délre, délkeletre futnak egészen az M5-ös autópálya vonaláig, csuklós IK-C80 típusok az Ecser-Maglód-Gyömrı-Monor-Péteri-Üllı településhalmazban járnak.
Hosszú Neoplan Transliner, ami Érden és térségében fut
Mercedes o345-conecto
4
A vizsgált térség településeinek megoszlása az egyes településeken elıforduló autóbusz-típusok száma szerint 1 típussal 2 típussal 3 típussal 4 típussal egyéb (nincs Volán, nincs adat)
2.ábra
-
Hosszú Neoplan MEGATr típusú buszok Szigethalom, Szigetszentmiklós és Tököl településeken járnak (Csepel-sziget) A hosszú Neoplan TRANSLINER buszok Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Diósd, Érd településeket szolgálják ki. (az agglomeráció déli szektora, a budai oldalon, vagyis a Duna jobb partján)
Az egy jármőtípussal kiszolgált települések
Az egy jármőtípussal kiszolgált települések földrajzi lehatárolása a térségben egyértelmően nem lehetséges. A 3. és a 4. ábra felvilágosítást ad az egy jármőtípussal kiszolgált települések autóbusz típusairól. Ezek között kettı kivételével (IK-435 és Neoplan Megatrans) megtalálható a teljes jármő típus-park. A 4. ábra nagyobb csoportokba összegezve segíti az egyes típusok könnyebb áttekinthetıségét.
5
Települések száma
Az egy jármőtípussal kiszolgált települések száma autóbusz-típusonként a térségben
30 25 20 15 10 5 0
Autóbusz típusok ("márkák")
3.ábra
Települések száma
Az egy jármőtípussal kiszolgált települések száma az autóbusz-típusok összevont csoportjai szerint a vizsgált térségben
60 50 40 30 20 10 0
Autóbusz-típus csoportok
4.ábra
A vegyes (kettı vagy több jármőtípus) kiszolgálású településekrıl A vegyes típusokkal kiszolgált települések egy részében két jármőtípus a jellemzı (20 település). A jármőpárok típusait illetıen 17 esetben igaz, hogy egy Ikarus típus mellett fut
6
egy másik gyártású, általában korszerőbb kivitelő jármő. Diósd esetében Mercedes és Neoplan típus közlekedik, csuklós és hosszú jármő kivitelben. Két pilisi település esetében (Pilisjászfalu és Piliscsaba) pedig Rába Contact és Credo típusok futnak. A három (12 település) vagy négy (3 település) típussal kiszolgált települések esetében mindig van Ikarus típus is a jármővek között. A legvegyesebb állománnyal (és négy típussal) Érd és Fót kerül kiszolgálásra. Ennek okai között szerepel, hogy ezeket a Budapest közeli nagy településeket több autóbuszvonal érinti, szolgálja ki. Nagy utasforgalmat bonyolítanak és ezeket többféle jármőtípus alkalmazásával érik el.
Az általában két jármőtípussal kiszolgált települések elhelyezkedése: Részben fıváros közeli, részben viszont távoli települések, földrajzi elhelyezkedésükben különösebben erıs jellegzetesség nincsen. Ami megjegyezhetı, a Csepel-sziget több települése valamint a 2-es és az 1-es fıútvonal néhány települése érintett ebben a relációban.
A három vagy négy típussal ellátott települések elhelyezkedése: Ilyen, több jármőtípussal kiszolgált település sorában kiemelkedik Szentendre és tıle északra a Duna jobb partjának (11es út) érintettsége, továbbá a Pilisi térség települései.
A vegyes kiszolgálású (2 és annál több autóbusz típussal kiszolgált) települések száma és egymáshoz való viszonya a vizsgált területen
települések száma
25 20 15 10 5 0 2 típussal
3 típussal típusok
5.ábra
7
4 típussal
Az autóbusztípusok települési vonatkozásainak összefoglalása (az egy típussal kiszolgált és a vegyes forgalmú települések együttes értékelése)
Az egyes típusok „kvázi rangsora” is felállítható aszerint, hogy hány településen fordulnak meg (lásd… táblázat). Megállapítható, hogy az elsı három helyen lévı Ikarus típusok után felkapaszkodik a csuklós Rába contact típus, majd a szóló Man két típusa (SL 263, SL 283) következik. Rögzíthetı tehát, hogy az Ikarusok mellett –ezek a típusok a vizsgált térség minden öt településébıl háromba befutnak – a Rába Contactok és a MAN típusok szolgálnak ki nagyon sok települést.
Az autóbusztípusok mőszaki jellemzıinek együttes értékelése
A települések számát tekintve nagyjából fele-fele arányban futnak a szóló és csuklós típusok . Az újabb típusok között megtalálhatóak a szóló, de hosszított változatban gyártott jármővek (adott esetben hátul két keréktengellyel) így a szokásos 12 m hosszúságú jármővek mellett ezek a 14,6 vagy 15 m-es típusok is megtalálhatóak (ezek hivatalosan „15 méteres” néven említhetıek). Az autóbusz típusok nagyjából fele helyközi típus, harmada kb. helyi-helyközi típus, és a fennmaradó részben fordul elı tisztán távolsági illetve helyközi-távolsági jármő. Utóbbi kettı Ikarus. A legnagyobb csomagtérrel értelemszerően a két, távolsági forgalomra sorolt jármő rendelkezik, míg sok jármőnél a csomagtér egyszeően hiányzik is, következve mindez a betöltött személyforgalom jellegébıl (helyi-helyközi jelleg). Az autóbuszok ülései esetén egyre inkább a „VOGEL” márkát alkalmazzák, az újabb Ikarusoknál is, míg a régieknél általánosan elterjedtek az „IMAG” különbözı típusai. A Man buszok „Grammer” nevő ülésekkel rendelkeznek. Ez az értékelés a települések érintettsége, az autóbuszok típusait helyezte elıtérbe. 2
IRODALOM: Hazai Térségfejlesztı Zrt.: A Budapesti Közlekedési Térség Fejlesztési Stratégiája, Budapest 2007. július. Témafelelıs: Veres Lajos Berényi J.: A Volánbusz Zrt. hálózata, infrastruktúrája és jármőállománya. 2007. In: Hazai Térségfejlesztı Zrt.: A Budapesti Közlekedési Térség Fejlesztési Stratégiája, Budapest http://www.volanbusz.hu valamint egyéb autóbuszközlekedési internetes portálok.
2
Ez az autóbusz állományra korántsem igaz, az állítás a települési elıfordulásokra vonatkozik. Például a Volánbusz Zrt. jármőállományában 68%-ban szóló jármővek vannak, és a fennmaradó részben (32%) szerepelnek a csuklós és a 15m-es jármővek.
8
Köszönettel tartozom a Volánbusz Zrt.-nél Laukó Máriának, aki lehetıvé tette a társaság autóbuszvonalairól és jármőparkjáról összeállított településsoros adatbázis hozzáférését a fent hivatkozott munkaanyag elkészítéséhez. Ezt az információs bázist használtam fel tudományos célra ennek a cikknek az elkészítéséhez.
MELLÉKLET: Összefoglaló táblázat a vizsgált térség autóbusz állományának néhány mőszaki jellemzıjérıl:
a jármő típusa IKARUS 256 típusok IKARUS C56 típusok IKARUS 280 típusok IKARUS C80 típusok IKARUS EAG E94 IKARUS EAG395.12; 16 Scania IKARUS 435.10; 14A; 14B MAN SL263 (A74) MAN SL283 (A74) MERCEDES 0405 GN2 Neoplan N318 L/NF Transliner Neoplan N4020/3 Megatrans RÁBA Contact 092 RÁBA Contact 292 KRAVTEX CREDO EC11
IK-394
az autóbusz jellege szóló szóló
jármő hossza
az autóbusz hatóköre
helyközi 11 távolsági
csuklós
12 helyközi helyi 16,5 helyközi
csuklós
csomagtér 4,1 2 (3,7)
üléskialakítás férıhely IMAG Székesfehérvár IMAG Körmend IV.
45-65 45 (72-76)
---
IMAG Debrecen 107-164
16,5 helyközi
---
VOGEL 600
121-140
szóló
12 helyközi
0,9
VOGEL 2020
83-91
szóló
12 távolsági
4,5
VOGEL ECO 010
51-69
csuklós
helyi 18 helyközi
--
szóló
12 helyközi
1,5
szóló
1,5
csuklós
12 helyközi helyi 18 helyközi
--
Vogel 600/1
105+49+1=155
(szóló)
15 helyközi
--
Vogel 400
119-127
(szóló)
14,6 helyközi
--
Vogel 600/1
35+82+1=118
szóló
12 helyközi
--
VOGEL 600
40+2+45+1=88
csuklós
18 helyközi
1,6
szóló szóló
12 helyközi
IMAG Halas Grämmer Compact Grämmer Pratico/Compact
VOGEL 600
4 Komárom II.
9
129-151 40+53=93 84-91
52+80+1=133
38+52=90
A szövegben nem közölt autóbusz típusok felvételei:
IK-394 IK-395 IKARUS C80
IKARUS C56
IK-435
10
NEOPLAN Megatrans
RABA-Contact 092
KRAVTEX CREDO EC11
11
