A meleg mérsékelt öv élõvilága A meleg mérsékelt övben a nyár forró, a tél enyhe, az átmeneti évszakok – a tavasz és az õsz – rövidek. A hõmérõ higanyszála ritkán esik fagypont alá, a csapadék többnyire esõ formájában hull, csak elvétve havazik. 1. A mediterrán éghajlat diagramja
2. Paratölgy A paratölgy puha kérgének hántolásával állítják elõ a parafát.
3. Nemes babér A nemes babér vékony levelei miatt kevésbé tûri a szárazságot, magasabb fák árnyékában él. Levele közismert fûszer. Az ágaiból font koszorú az ókor óta a ha talom és a dicsõség jelképe.
KEMÉNYLOMBÚ ERDÔK ÉLÔVILÁGA A meleg mérsékelt övbe tartozó területek egy részén mediterrán éghajlat van, azaz a tél csapadékos, a nyár pedig száraz (1. ábra). A mediterrán területek a kontinensek nyugati partvidékein találhatók, a társulásaikat keménylombú erdõk alkotják.
A mediterrán területeken a növények nem egy idõben jutnak a fejlõdésükhöz szükséges napfényhez és vízhez. A kedvezõ fényviszonyok miatt a fák levelei nyáron a szárazság ellenére sem hullnak le, vagyis a mediterrán erdõk örökzöldek. A fák a télen és tavasszal lehulló csapadékból igyekeznek minél többet felszívni és megtartani. Leveleik általában kis felületûek, vastag, viaszos bõrszövet és gyakran sûrû szõrzet védi õket a párologtatástól. Levéllemezüket többnyire szilárdítóelemek tartják feszesen, erre utal ezeknek az erdõknek az elnevezése. A fák között gyakoriak az örökzöld tölgyfajok, köztük a paratölgy (2. ábra). A növények leveleiben sokszor illóolajok halmozódnak fel. A mediterrán területekrõl származnak leggyakrabban használt fûszereink (3. ábra). Néhány száz évvel ezelõtt hatalmas területeken még keménylombú erdõk szegélyezték a Földközi-tenger partvidékét is. A kíméletlen fakitermelés következtében a táj képe gyökeresen megváltozott. Az erdõk helyére a talajré4. Makkia
54
A FÖLD ÉLÔVILÁGA
5. Rozmaring
teg pusztulása miatt sûrû bozótos növénytakaró, a makkia települt (4. ábra). A makkia növényei közé tartozik az olajokban gazdag magvú vadpisztácia és a fûszeres illatú rozmaring (5. ábra). A Földközi-tenger partvidékének jellegzetes kopár sziklái az ember természetátalakító tevékenységének maradandó nyomai. A sok száz évvel ezelõtt végzett erdõirtások következtében a talajréteg lemosódott a sziklákról. A talaj pusztulása miatt a növények nem tudtak ismét megtelepedni, az egykor erdõségekkel borított táj kietlenné vált.
6. A közönséges kaméleon a Földközi-tenger környékén honos
A mediterrán területek állatvilága kevéssé tér el a valódi mérsékelt övitõl. A kedvezõbb hõmérsékleti viszonyok miatt lényegesen nagyobb az itt élõ hüllõk fajszáma. A közönséges kaméleon ujjai a fákon való kapaszkodásra fogószervvé módosultak (6. ábra). Messzire kiölthetõ nyelvét nagyon gyorsan mozgatja, ezzel kapja el rovarzsákmányát. Szemei egymástól függetlenül, minden irányban mozgathatók. Ennél a különös képességénél fogva feje forgatása nélkül is tökéletesen látja, mi történik körülötte. Bõrének színét környezetének megfelelõen, rendkívül gyorsan képes változtatni. BABÉRLOMBÚ ERDÔK ÉLÔVILÁGA A meleg mérsékelt övben, a szárazföldek keleti partvidékein a csapadékot hozó szelek nyáron érkeznek, azaz monszun éghajlat van (7. ábra). Ezeken a területeken a növények egy idõben jutnak csapadékhoz és fényhez, vagyis az éghajlat nagyon kedvezõen hat fejlõdésükre. A keleti partvidékeket övezõ babérlombú erdõk örökzöldek, fajgazdagságuk vetekszik a trópusi esõerdõkével. Az erdõt alkotó fák között gyakoriak a babérfélék, amelyek levele vékony, pergamenszerû. Nem ritka a feltûnõ, színes virágokat hozó liliomfa sem (8. ábra). A fák lombozata viszonylag sok fényt enged át. A fejlett cserjeszintben gyakoriak a több méter magasra is megnövõ, üreges szárú, szálas levelû bambuszok (9. ábra).
7. A mérsékelt övezeti monszun éghajlati diagramja
8. Liliomfa virága
9. Bambuszerdõ A bambusz gazdasági szempontból is fontos növény. Szárát építkezésre, bútorkészítésre használják, leveleibõl szõ nyeget, különféle használati eszközöket fonnak. A FÖLD ÉLÔVILÁGA
55
A bambuszerdõk ismert állata az óriás panda (10. ábra). Csaknem kizárólag a bambusz rügyeivel és hajtásával táplálkozik. A kihalás szélén álló, erõsen veszélyeztetett faj. A nemzetközi természetvédelem címerállata. A babérlombú erdõk Délkelet-Ázsia keleti partvidékein foglalnak el nagyobb területeket, bár kiterjedésük csupán töredéke az egykori erdõségeknek. A meleg, csapadékos lejtõkön fõként rizs- és teaültetvények zöldellnek.
RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
10. Óriás panda Miért tartozik a fokozottan védett állatfajok közé az óriás panda?
ÉRDEKESSÉG Az óriás panda a medvefélék közé tartozik. Talpon járó, ügyesen mászik fára. Már csak Kínában, egy néhány ezer négyzetméteres területen él vadon, természetes körülmények között. Népességének egyed száma mindössze 1000 körüli. A pandák idejük nagy részét táplálkozással töltik, naponta 10–12 órán át esz nek! A bambusz mellett rovarokat, kisebb emlõsöket is fogyasztanak. A kifejlett állatok testtömege 80–120 kg, magassága 1,5–1,8 m. A nõstények viszonylag késõn, 6 éves ko rukra válnak ivaréretté. Az óriás panda nagyon nehezen szaporodik fogságban, ami nehezíti a faj megmentését a kihalástól. ■
A meleg mérsékelt öv területén négy évszak váltakozik. Magas az évi középhõmérséklet, csak ritkán fagy, a csapadék legtöbbször esõ formájában hullik. A szárazföldek nyugati partvidékeit övezõ mediterrán területeken a nyár száraz, a tél csapadékos. Ezeken a tájakon alakultak ki az örökzöld keménylombú erdõk, amelyek fái jól tûrik a nyári forróságot és szárazságot. A szárazföldek keleti partvidékein monszun éghajlat van, a nyári hónapok a csapadékosak. Az itt található fajokban gazdag babérlombú erdõk fái örökzöldek és kevéssé szárazságtûrõk. A meleg mérsékelt övben az egykor kiterjedt erdõségek nagy részét kiirtották, helyükön mezõgazdasági termelést folytatnak. A mediterrán területeken az erdõirtás következtében sok helyütt lepusztult a talaj, az erdõk helyére cserjés-bozótos makkia települt. ■
ÚJ FOGALMAK keménylombú erdõk
•
makkia
•
babérlombú
erdõk
KÉRDÉSEK, FELADATOK
➊ Mi jellemzõ a mediterrán éghajlatra? Elemezd az 1. ábrát! ➋ Hasonlítsd össze a keménylombú és a babérlombú erdôket!
➌ Jellemezd a mediterrán erdõk fáit! ➍ Melyik állatcsoportba tartozik a közönséges kaméleon? Mi jellemzõ testfelépítésére és életmódjára?
➎ Ismertesd a monszun éghajlat jellemzõit! Használd a 7. ábrát!
56
A FÖLD ÉLÔVILÁGA
A MELEG MÉRSÉKELT ÖV TERMESZTETT NÖVÉNYEI KIEGÉSZÍTŐ ANYAG
A meleg mérsékelt öv európai, afrikai és ázsiai területeirõl nagyon sok nálunk is kedvelt gyümölcs, fûszer és élvezeti cikk származik. Az olajfa a mediterrán területek jellemzõ örökzöld fája. Igénytelen növény, sziklás, köves helyekre is ültethetõ. Leveleinek fonákját ezüstös szõrök borítják, amelyek védenek a túlzott párologtatástól (1. ábra). Termésébõl, az olajbogyóból préselik az értékes és egészséges olívaolajat. Idõsebb példányainak törzse feltûnõen göcsörtös, kemény fájából dísztárgyakat faragnak. A citrom- és narancsféléket nagy ültetvényeken sok helyen termesztik. Húsos, lédús, úgynevezett narancstermésük rendkívül ízletes, sok vitamint tartalmaz. A levelekben és a termésfalban található illóolajokból fûszert, illatszert készítenek. Ebbe a csoportba tartozik a citromon és a narancson kívül a mandarin, valamint a grapefruit is (2. ábra). A füge igénytelen, sokfelé elterjedt növény. Levelei karéjosak, hajtása tejnedvet tartalmaz (3. ábra). Édes termését aszalják, szárítják. Meleg éghajlaton hatalmas fává nõ, szinte folyamatosan terem és virágzik. Hazánkban a telepített példányok inkább bokorszerûek, és ritkán érik be a termésük.
JÓ, HA TUDOD! A mediterrán területekrõl származik a szõlõ is, amelynek nagyon sokféle nemesített változata ismert. Az egyik legrégebben ültetett növény. A csemegeszõlõknek a gyümölcsét fogyasztják, a borszõlõkbõl pedig különféle, alkoholtartalmú italokat állítanak elõ. A mazsolaszõlõnek szárított, mag nélküli bogyói az értékesek. ■
3. Fügefa és termése
2. Narancsfa terméses hajtása 1. Olajfa hajtása és termése
A FÖLD ÉLÔVILÁGA
57
A teacserjét a monszun éghajlatú területeken termesztik (4. ábra). Fiatal leveleibõl állítják elõ a közkedvelt ital alapanyagát. A leszedett leveleket szárítják, erjesztik. Az erjesztés hatására a levelek megbarnulnak, és jellegzetes ízt kapnak. Ez a fekete tea, amely Európában és Amerikában közkedvelt. A tea õshazájában, Ázsiában az erjesztés nélkül készült zöld teát fogyasztják, amely az utóbbi években nálunk is egyre népszerûbb. A tealevelek koffeintartalma magasabb a kávéénál. A koffeinen kívül más frissítõ hatású anyagokat is tartalmaznak. 4. Teraszosan mûvelt teaültetvény
A rizs a pázsitfûfélék közé tartozik. Szemtermése keményítõben és fehérjében gazdag. Ez a gabonanövény szolgáltatja az ázsiai népek legfontosabb táplálékát. Nagyon vízigényes, termõterületeit el kell árasztani (5. ábra).
KÉRDÉSEK, FELADATOK
➊ Nézz utána, hogy az említetteken kívül milyen fûszereink származnak a mediterrán területekrõl!
➋ Miért egészségesebb a hántolatlan barna rizs fogyasztása, mint a fehér szemû hántolt rizsé?
➌ A hegyoldalakra ültetett tea- és rizsültetvényeken teraszos mûvelést alkalmaznak. Mi az elõnye ennek az eljárásnak?
5. Rizstermesztés
58
A FÖLD ÉLÔVILÁGA
Segít a 4. ábra!
