15!)
pedig egy
harmadik
Spanyolors/ágban, egy
faj
Éjszak-Németországtól
faj
Francziaois/ágban, uiíg a
faj
egész
Szibéria
keleti széléig
van elterjedve.
B, Tretniilae Büttn,
1.
(1817).
Ámbár
e faj földrajzi el-
terjedése két világrészre terjed, azért mégis mindenütt
van
Német-
ez
valamint
vidékén,
m
e
i
s
t
és Oroszországban,
Magyarországban. Bánságból.
e r írta le a
resy Dénes akadt megyében Hátszeg Károly
ritka.
így
Kaukázusban ós az Amur Hazánkból legelször B u r-
Késbb
Kend
az azóta elhunyt
e-
reá 1876. márczius és április havában Hunyad-
Brancsik
Fels-Farkadin mellett; majd Dr.
és
úr Trencsén
Chyzer
a
odvas
körül találta
fában
:
végre
pedig Dr.
barátom gyjtött belle két példányt 1884. november 4-én a zemplénraegyei Szinnaikn. *) Kornél
Aneurus Curt. (1825.) Az egyetlen
faj,
mely e nemet Európában képviseli, Magyar-
országban sem hiányzik.
A, laevis Fahr. és nem ritka. Nálunk
\.
jedve
Egész Európában
(1794).
eddig május közepén és júliustól szep-
tember végéig tölgy- és bükkfakéreg
megyékben
:
a
alatt találtuk
következ
Abauj- Torna (Komjáti), Baranya (Villány), Bihar (Nagy-
várad), Brassó
Krassó-Szörény (Hoverlasza),
van ter-
el
(Brassó), Fogaras (Fels-Kercz),
(Mehádia,
Pest
Temes (Temesvár)
Oravicza
(Péczel), és
Szeben
és
Hajdú (Debreczen), Máramaros
Trenczfalva),
(Nagy-Csür és
Kis-Disznód),
Trencsén (Trencsén). Dr. Horváth Géza.
A méh
ellenségei. I.
Az emberiség egyik legnagyobb kedvencze a méh mert az ember és a természet háztartásában felette fontos szerepet játszik ;
és
nem egy embernek, st
családnak biztosítja egész
lételét.
Tisztelt
olvasóink közt bizonyára lesznek szenvedélyes méhészek, azért lesz
felesleges s érdektelen,
szünk, melyek a szorgalmas méhikének ellenségei.
nagyobb része a méh *) »Rovartani
közel
Lapok«
II. p.
nem
ha azon állatokról röviden megemlékálló
137
Ez
állatok leg-
rokonai, a mennyiben többnyire
160
—
ugyanazon állatkörbe
—
—
a rovarokhoz
A méh
meg
pusztított,
Ez évben
vonta.
más
s
között valóságos
Hellebusch a következket oldenburgi
itteni
nagy méhellenségnek bizonyult,
oly
negyven évi gyakorlatom rothadástól
méhek
a
már
:
irja: »A homokos vidékeken hogy az összes méhbarátok figyelmét magára
véghez.
vitt
méhfarkas nyolcz hét óta az
nagyon
fel és
Phüanthus
»Mémoire domestiques.« Német-
insecte qui nourrit ses petits d'abeilles
vandali pusztítást
—
franczia tudós
Latreille
egyik munkájában
róla
országban e század közepén lépett
oly
-
Régóta ismerik,
emlékszik
e század elején
un
ugyanazon rendbe
és
tartoznak.
egyik legnagyobb ellensége a méhfarkas
triangulum Fabr.
sur
—
az ízeltlábúakhoz
efféle
alatt
még sohasem
mint én azt
A
tapasztaltam.
költés-
betegségtl nem félek annyira, mint épen
tle, mert ezeknek a mindenesetre veszedelmes betegségeknek a tapasztalt
méhész mégis némileg a méhfarkas
veheti, de
elejét
pusztításait
mérvben
—
— fleg,
lép
A
méhfarkas a hártyarö-
— Hymenoptera — tara Rapientia —
még pedig
tozik,
—
rablódarázsok
—
A
Hossza 10 méhfarkas (Phüanthus
nek
triangulum).
idén
lehetetlen meggátolni.
püekhez
11. ábra.
ha oly nagy
mint az
fel,
alsó
— 24
csoportjába.
mm. Nagy
fejé-
halványsárga.
része
Háta pontozott, potroha sárga, az egyes
gyrkön
Végtagjai
ersen
egy fekete háromszögalakú
—
ersek
igen
hajlottak.
szúrni,
csúszik, de vész.
Midn
testét
szúrja
meg
meg nem
—
a
s
látható.
végízek
sértheti.
Ha
a
méh meg le-
nstény megtermékenyíttetett, rögtön hozzáfog a
mélység
s
a végén
E
czélból a földbe
kigömbölyödött
aljára egy petét rak s ilyen lyukat,
néha 50 — 60-t
középfolt
a méhet, úgy ez menthetetlenül oda-
életfeladatához, a peterakáshoz.
lábnyi
sárgák
úgy fulánkja a méhfarkas testérl egyszeren
ha a
nézve
Egész testpánczéla a méhénél sokkal ersebb,
úgy hogy a méh fulánkja akarja
színre
lyukat
fúr,
melybe egy-egy petét
A munkával
f
körülbelül egy
melynek toj
bele,
fejld álczáknak való táplálék után néz s eme anyai gondoskodása nem egy méhecskének életébe kerül. Rendszerint méhek által gyakran látogatott is
virágokat keresi
készít.
fel
s
ott lesbe
áll.
elkészülve, a
A mitsem sejt méhecske
oda-
161
hogy a kehelybl az édes nedvet
száll a virágra,
ers
szerre hátulról reáesap a méhfarkas és
Egy-
kiszívja.
fulánkját belemélyeszti
még pedig egymásután háromszor, a mellkasban három fekv idegdúczba. A méh látszólag hirtelen halva összerogy, mozogni sem testébe
képes,
ellensége
már készen
fölkapja s röpül vele a
lyukba,
álló
melynek aljában a fiatal álcza van. Erre vagy gyakran ez alá fekteti els zsákmányát s újra útra kél, hogy még két-három méhet hozzon. Felette érdekes ez egymásután
A
alá venni.
méh
csak kétszer,
szúrva
így az
s
harmadízben
a
méh
utolsó
méheket
látszólag megölt
kimutatták,
vizsgálatok
hogy
elejtett
meghuzamosabb id
csak egyszer van
elejtett
kábult
csakis
vizsgálat
másodízben
a
csak
s
—
múlva hal meg. S ezt épen nem ok nélkül teszi a gondozó anya, elsnek elejtett méh els sorban emésztetik fel a fejld álcza
az
méh
még mindig friss tápmegszúrt méh pedig természetesen legtovább birja ki s míg reá kerül a sor, szintén elpusztul. A fiatal álcza 5 6 nap múlva kel ki és 12 mm. hosszú, s midn a tápláaddig a kétszer megszúrt
által,
elhal és
anyagul szolgálhat, az egyszer
—
méheket felemésztette, bebábozza magát
lékul szolgáló
s
nemsokára
mint imago a földön keresztül fúrja magát. Eddigelé
még nem
ellene
sikerült
egyedüli védeszköz az, hogy ahol
feltalálni,
vakmer
szemtelenséggel
mint azt például Kleine és Quentel
fajul,
irja
—
hogy még a méhkasokba is betolakodik s külömiáltal a méhésznek nem csekély
már,
tapasztalta
—
szert
látjuk s birtokunkba ejthetjük,
öljük meg. Rablótermészetük gyakran
mert nem egy méhész
pusztító
nösen a királynket pusztítja,
gondot okoz.
A
kevésbbé vérengz méhellenség a darázsok Könnyen felismerhetk orsóalakú potrohúk által, mely a
méhfarkasnál
általában.
mellkassal egy vékony nyelecske által van összekötve.
séges fajok többnyire feketék, potrohúk
A mells
sárga szinüek.
hosszában egyszer
nagyobb 24
-
faj
a
gyrinek
A nálunk
közön-
hátsó kerületén
szárnyak sokkal nagyobbak a hátsóknál és
vannak ránczba
fektetve.
A
—
lódarázs
—
Vespa crabro L.
32 mm.-nyi nagyságot
is elér.
hazaiak
közt leg-
melynek nsténye
Potroha sárgásvörös szalagokkal,
a középmellkas két egymáshoz közel álló barna sáv ál'al van jellegezve.
Ers
életmódja hasonló.
fulánkja
igen
van,
érdekes
Többnyire
s
szúrása
sok
odvakban
igen
fájdalmas.
tekintetben
fészkelnek
a s
A
lódarázsok
méhek életmódjához
rendszerint
egy egész
kolónia köszöni egy anyadarázsnak létrejöttét.
Az idevágó dolgozatok közül
Müller
és
Quentel
lelkészek
162
megemlékezni. Különösen Miiller
biivárlatairól fogok
volt az,
18ll-ik év nyarán tanulmányozta a lo'darázsok életmódját tapasztalatait
közzé
is
tette. *)
érdekes
s
midn
május havában,
ugyanis
az
ki
méhesében foglalatoskodott, egy nstény lódarazsat vett észre, mely a kasok között vigan röpdösve egy üres szalmakasba repült. Rögtön utána nézett s csakhamar meggyzdött, hogy a egyszer
kas fels részében egy darázsfészek alapja van megvetve. körülbelül
már
az
els költés
Midn
állott.
nagyságú
tallér
alakú
volt,
A
fészek
belsejében
mely petéket tartalmazó hét sejtbl
volt látható,
a kast
félgömb
üres
s
nyugtalankodni
fölemelte, a darázs
kezdett
Néhány perez múlva
fészke körül röpdösve csakhamar eltnt.
s
vísz-
szatérve, a fészek kibvítéséhez fogott s az e czélból magával hozott
építanyag, többnyire végzik
munkájokat,
A
mutatják.
összerágott
mint
azt a papirfinomságú
eleintén a kas
darázs
Valóban
fából állott.
mesterileg
fészkek
eléggé
is
fölemelése miatt folyton nyug-
késbb a szemlélt annyira megszokta és annyira hogy egészen megszelidült, st a czirogatásnak sem állt ellent. Egy reggelen a lelkész urat azon nem csekély öröm érte, hogy a darazsat tojni láthatta, mit ez akként végzett, hogy de
talankodott,
megkedvelte,
—
eleintén a sejtet
megfordult perczig a
sejt
már
s
fejét és tapogatóit
potrohát
maradt
midn
;
fenekén
bemélyesztette,
potrohát
lehetett venni, mint rágja
alakú tápanyagot
s
pete
a
megvizsgálva
állásban
vagy
már
ott
tiz
volt
Idközben néhány petébl
táplálék után
is
Észre
kellett néznie.
a darázs a magával hozott gömb-
szét
abból egy darabot leharapva, a sejtbe bujt be,
mit ez
rátevén azt az álcza fejére,
mohón
elfogyasztott. Vizsgálat
szemlél nem csekély fájdalmára kitnt,
alá véve a tápanyagot, a
hogy
mely
a
kihúzta
tovább.
így folytatta
s
álcza fejldött ki s így
—
beledugva
méhekbl állott. Mint ezt azonban nem annyira az él, mind-
ez többnyire összeaprított
magam
is
tapasztaltam, ezen
inkább
a
méhkasokból kidobott
darázsfaj holt
dolgozókat
pusztítja,
ezek
hiányában azonban az élket sem kiméli meg, tehát mégsem olyan
vérengz,
mint a méhfarkas.
a lelkész úr
maga segédkezett
sr
egy vékony fanyelecskén is
fogadott
költést, s
s
dolgok
folyását
tovább szemlélve
az etetésnél a darázsnak.
E
czélból
mézet adott neki, melyet el rögtön az álczáknak nyújtotta. Késbb idtlen méh-
st él méheket
is
elébb alkalmas tésztává
*)
A
folyó
adott neki, melyeket szintén elfogadott
gyúrva adta
át az álczáknak.
sGerman's Magazin für Entomologie* Bd.
III.
pag
56.
A
darázs
163
midn
ezen etetést annyira megszokta, hogy
rögtön hátsó hibáira
ledett,
s
a íizemlél hozzá köze-
potrohára támaszkodva,
száját i'eléje
nyitva tartotta, hogy a nyert falatot elkapja.
—
Az álczák legidosbbjei — sejtjeik nyilt részét befödve csaktáján közepe elérték hamar magukat bebábozták. Június teljesen állapotukat s elhagyták sejtjeiket. Néhány kifejlett image nappal késbb kirepültek s épít anyagot magukkal hoz t-a hozzáanyjuknak segítend fogtak a fészek kibvítéséhez, máskü-
—
—
—
—
lönben szintén olyan
ket.
lelkész úr kikelésüktl fogva szoktatta
A késbbi figyelemmel a
—
kisérte
még üresen
azt
—
generátiók
melyeknek
15-én
Ugyanis
állottak.
meg
jegyezte
olajfestékkel
kis
hogy már június
különös
kifejldését
hímekbl
dolgozókból és
sejteket egy
álló
tapasztalta,
mert a
mint az anyadarázs,
szelídek voltak,
petékkel
voltak
s
telve,
melyekbl öt nap múlva álczák keltek ki. Jun. 29-én bebábozták magukat s két hétre reá az egyes sejtekbl mint kész darázsok bújtak
ki,
hogy a
mit úgy végeztek,
sejt
fedelét
kirágva,
lassan
kimásztak, mells lábaikkal és tapogatóikkal testüket tisztogatva a belebújva, azt a hátramaradt piszoktól megszabadímely munka 15 perczig is eltartott. Ezután rögtön a dologhoz fogtak hozzá, a mi abból állott, hogy a náluknál idsebb
sejtbe ismét tották,
testvérektl
átvették a kívülrl
tápanyagot
hozott
czákat etették. Két nap múlva szintén
magukkal hozva üres sejtekbe
folytatták
petéket
rakott
foglalt helyet és kis
Midn
Müller
s
tányérnagyságú
kirepültek
fogott,
mely
régi alatt
a
volt.
megfigyeléseivel
az a baj támadt, hogy az anyadarázs tért,
ál-
kibvítését.
építéséhez
érdekes
fejld
a
s épít anyagot Az anyadarázs az a nálánál kisebb dolgozókkal id-
fészkük
közben a második költéstér
s
annyira
kirepülve,
valószínleg véletlen szerencsétlenség
érte.
haladt
volt,
többé vissza
Ugyan
e
nem
tünemé-
nyeket tapasztalta ekkor, melyek anyátlan méhkasoknál fordulnak el, a dolgozók csakhamar elpusztultak
Annál érdekesebb felfedezést egy ilyen darázskoloniánál. elpusztulása után az anyátlan
*)
U.
i.
édes
végre az egész fészek kiürült.
Quentel
tett
azt tapasztalta,
nemsokára egy
kicsinyeket
s
új
lelkész
1884-ben
hogy az anyadarázs
anyadarázs jelent meg,
gyermekei gyanánt ápolta
s
mely fel
is
nevelte, szóval az elpusztult anyadarázst tökéletesen helyettesítette
*) j>Biene.
Organ des Verbandes
Bieneuzüchter-Vereiue in
der
Hessen, Nassau und Kreis Kreuznach« 1886.
1
,
3.
és
4.
sz.
beiden
164
és munkáját folytatva a fészket a
Bizonyára érdekes
mely
eset,
megsemmisüléstl mentette meg magasfokú
határozottan az állatok
szellemi életére mutat.
A
darazsak tehát a méhekhez hasonló életet folytatnak, minden
kolóniában van
egy
anyadarázs,
mely a királyné szerepét viszi, A hímek és nstények
azután vannak hímek, nstények és dolgozók. fulánknélküliek és a rendes
munkán
dolgozók csakis a munkára rendelvék.
nagyobb része tények
közeledtével a
nstények
elpusztulnak.
megmarad, mely alkalmas búvóhelyeket
kisebb része
keresve
tél
midn utóbbiak fajfentartási A megtermékenyített ns-
a dolgozók és a hímek,
:
kötelmeiknek megfeleltek,
míg a
kívül a fajfentartásra,
A
ébredve
új
kolóniákat
darázsfaj a Vespa vulgáris L.
—
közönséges
tavaszszal ismét
áttelelnek,
föl-
életre
alapítanak.
Egy másik kisebb darázs
—
mely a lódarázshoz hasonló
életet folytat.
mely czélra már kész nyílásokat,
építi,
állatok lyukait keresi
illetve
Fészkét a földbe
vakond, egér
Ezen darázsfaj igen gyakori
fel.
s
s
másféle
fleg a gazd-
asszonyoknak igen kellemetlen vendége, mert rendszerint az éléskamrákat látogatja, hol húst és édességeket
talál,
de gyümölcsös kerte-
más gyümölcsökben viseltetik. Ezen 12 — 16 mm. hosszú, világossárga potrohgyrkkel biró darázsfaj, melynek sárga fejpajzsa fekete hosszsávval van ellátva, tehát nemcsak mint méhellenség bir jelentséggel, hanem a természet háztartásában is káros szerepet játszik. — Azon darázsfajokat, melyek
ket
tesz
is
fleg almákban, körtékben
felkeresi s
nrgy
kárt.
Szl
iránt
is
s
nagy elszeretettel
A legegyszerbb
földbe építik fészküket, többféleképen lehet pusztítani.
mód
hogy a földben lev búvóhelyeiket kikutatjuk
az,
s
azt vízzel,
melylyel kevés terpentinolaj vagy petróleum van keverve, kiöntve jól elrekeszeljük.
Puskaporral
kevésbbé veszedelmes szerint czélt
20 liter mert ez
nem
érünk,
vizet öntünk. is
irtási
A
czélszerfítlen,
helyet találnak.
szokták felrobbantani, ennél azonban
is
mód
a
kikénezés. Forró vizzel
^
Azon darázsfajokat, melyek fákra vagy más építenek,
nehezebb
tartunk, vagy
rend-
ha egy lyukba lyukak egyszer betömésétl tartózkodjunk, a mennyiben rövid id múlva új kibúvó legfeljebb azon esetben,
irtani.
zsákot
Legjobb,
helyezünk
földfeletti
ha a fészek alá
alája s
a
fészket
a
ég
helyekre szurkot
darázsokkal
együtt leseperve, forró vizzel leöntjük.
Mindeme részt,
pusztítási
mert akkor
módszereket tanácsos
fészkükben
vannak,
éjjel
másrészt
végezni, egy
meg nappal
—
165
—
bajos hozzájuk férni, méhészsapka és jó vastag kezty nélkül mert csoportosan is megrohanják az embert. legjobb fájdalomcsillapító szer az Szúrásuk igen fájdalmas ammóniák, melylyel a megszúrt testrészeket kezelve a fájdalom ;
Ha
rögtön megsznik.
ég
az nincs kéznél, ajánlatos a sebnek dohány-
még egyszerbben
bedörzsölése, vagy
lével való
tehetjük,
ha egy
szivar szájban tartott részével a sebet jól bekenjük.
Az említettekbl
hogy a darazsak általában a mé-
láthatjuk,
hekre nézve a káros rovarok közé tartoznak, irtásukat minden rendelkezésünkre
A
álló eszközzel kell foganatosítani.
Lepidopterák
hanem mint a méznek halálfej
—
pille
A
pillangója.
igen
— 13
szenderek
halálfhöz
—
hasonló
közvetlen
barátja
jó
L.
Acherontia Atropos
jesztett szárnyhossza 11
Hátán
nem mint
közül
els sorban említend a Hossza
5—6
cm., kiter-
Európa egyik legnagyobb
cm., s így
—
Spingidae rajzot
méhellenségek,
visel
családjába
fleg
s
tartozik.
nevezetes,
azáltal
hogy testének mells részével hangot képes adni. Repülése züma denevérnek repüléséhez. Rendes tápláléka nedvek-
mög, hasonló bl áll.
Gyakran vehetjük naplemente kas
röpüllyukára
tolakodik.
t
—
után
Az rt
észre,
száll
s
ide
s
tova
jóval a
repülve valamely
azon keresztül hatolva a kas belsejébe
méhek kétségbeesetten harczolnak
álló
igyekszenek,
visszaszorítani
—
hogy szép szi estéken
méhes eltt
a
de minden
fáradozásuk
ellene s
hiábavaló
munka, mert folytonos mozgásban lev szárnyaival s ers izomzatú lábaival könnyen veti vissza ket. Eg^es méhek szrébe kapaszkodva igyekszenek
t
megszúrni,
de
ez
nem
sikerül,
mert ers
nem ejtméhek dühe legnagyobb fokát eléri, a kas összes lakói támadják meg s a szószoros értelemben agyonkínozzák. Felette érdekes a halálfej pille által már egyszer meglátogatott kast közelebbrl megvizsgálni, valóban bámulatra méltó a méhek hadákitines pánczéláról a fulánk lecsúszik s a pille testén sebet
hetnek.
Midn
a
min
védsánczokat építenek a röpüllyuk elé, vagy szkebb járatokat, melyeken keresztül a halálfejfí pillének hatolnia csaknem lehetetlen, a védsánczok és járatok ers volta és
szati tehetsége, látni lehet
testének vastag potroha miatt.
A is
halálfej
pille
nem
nagy barátja a méznek,
ha egy ilyen
közvetlen ellensége a méhnek,
mirl
igen
hanem igen
könnyen meggyzdhetünk,
méhkasból kijövet elfogva bonczolás alá veszünk. Nagyobb példányoknál a gyomor gyakran egy kávéskanálnyi pillét
a
166
folyékony mézet tartalmaz, melyet ily
látogatás
A
— mely ha sikerül
mi a halálfej
—
szí
magába, mert
— 5 perczig
legfeljebb 2
tart.
származását, fejldését és szaporodását
pille
egészen biztos adatokkal
illeti,
igen gyorsan
neki
még nem
rendelkezünk.
Valószín,
hogy Amerikából a burgonyával származott át hozzánk, mert hernyója azon él. Közép- és Észak-Európában nem oly gyakori mint a délibb vidékeken, hol két generatiója
végén és június lép
fel.
elején,
is
ismeretes.
Az els május
a második július végén és augusztus elején
Ez utóbbi generatió
északibb vidékeire
is
volnának azok, melyek Európa fleg akkor, ha az idjárás és repülési képességüket nem gátolja. Sokan szülöttjei
eljuthatnak,
szél állítólag igen kitartó
a búvárok közül eme állításban nem osztozkodnak, nevezetesen dr. Hesz véleménye szerint föl nem tehet, hogy egyrészt a halálfej pillének csupán második
nehéz potrohú
generatiója
vándorolna,
pille oly kitartó röpülési
másrészt hogy e
képességgel birna. Nevezett
búvár ugyanis 1870-ben Northeimban július közepén két
még
kifejlett
hármat Hannovera közelében burgonyamezkön. Mindkét esetben e hernyók nem származhattak az elbb említett második generatióból, továbbá hernyót
kapott,
s
azonfelül
július
végén
is
találtak
pille már ápril-májusban kel Ezen megfigyelések alapján hajlandó dr. Hesz kimondani, hogy mindkét generatió Európa északibb részein is kifejldik s hogy a második generatió bábjai alkalmas körülmények között át is
pedig a fogságban tartott bábokból a ki.
telelnek, amit lepkészeink
Irtása
nem nehéz
is
tapasztalásból igazolnak.
a mennyiben
a burgonyán talált hernyókat kifejlett pilléket
nem lépnek
egyszeren leszedjük
fel
s
tömegesen, megöljük.
A
pedig egyszer készülékek segítségével akként szok-
méhkasok röpüllyukai felé helyezik. Ezen készüléket könny és egyszer módon akként állíthatjuk el, hogy a röpüllyuk hosszának megfelel két lúdtollat vesszünk, melyekbe egymástól 4 mm.-nyi távolságban vékony gombostket szúrunk, így létrához hasonló készüléket nyerünk, melynek egyes fokai ták fogni, hogy azokat estefelé a
méhak átmehetnek, de a halálfej pille legfeljebb fejét ha mells lábaival oly ert fejt ki, hogy a hajlékony gombostket szótnyomja. Ha fejével behatolt a gombostk visszapattanak és így a gombostk között fejével megakadván, vastag mellkasa már nem fér keresztül.
között
a
dughatja be,
nagyobb bajt okoznak a méhésznek a viaszmolyok. Ezeknek egyike a Galleria mellionella L., melynek hernyója mézbl, másika az Achroi aalvearia Bahr., melynek hernyója viaszból él. Ez Sokkal
167
Nyugvó állapotban könnyen
utóbbit a 12. ábra fels képe mutafja.
hogy szárnyait teste körül tekerve szokta mint azt az alsó képen látható.
felismerhet tani,
azáltal,
tar-
Mindkett a Microlepidopterákhoz tartozik ós pedig a Pt/ralidae nstényének hossza 1'6 cm., kiterjesztett száriiyhossza 3-4 cm. Színe sötétszürke, mells szárnyai bíborvö-
családba. Achroia alvearia
rösen
világosabb
foltokkal.
a
hátsó
porozottak,
kisebb,
szárnyai
Tojócsvel
petéit
méhkas repedéseibe
is kis
jában rakja; a peték kicsinyek,
A hím
szürkésfehérek.
mells szárnyai a méhes st csomók alak-
szélén
színezetíí,
sokkal
bíborvörös
gömbölyek
ós világos vörös színek.
A petékbl alján
kibúvó
helyezkednek
viaszmorzsalékokkal
sbb
azonban
is
hernyók
kas
a
hol eleintén
el,
apró
megelégszenek, ké-
a viaszlépekbe ^
hatolva
fleg, ha nagy számban lépnek
fel
pánt pusztításokat visznek véghez,
—
— rops
^.,
..
ilyenkor
—\
A viaszmoly (Achroia alvearia Fah.)
1^. ábra.
nem
,
ritka eset,
hogy
egész kasokat tönkre tesznek.
Az els védeszköz ellenük az, hogy a kasok legkisebb repedését is jól kell elzárni, nehogy a nstények petéiket belerakhassák. Ha a viaszlépek már megtámadvák legjobb azokat kikopogtatni s kénnel kifüstölni, miáltal a hernyók elpusztulnak. Egész ép lépeket molymentesen eltartani H a m m e r méhész utasítása szerint akként
lehet,
hogy légmentesen záró ládákba rakjuk és azokba kis
úgy helyezünk el, hogy a lépeket ne érje. E csészében ként égetünk el, melynek füstje a hernyók kifejldését lehetetlenné teszi.
csészét
Ez a legbiztosabb
A A
irtási
mód.
^-^^^^^
hernyók conserváiása.
természetrajzi oktatáshoz szükséges
állítására,
Nándor.
praeparált állatok el-
valamint a szakféríiak gyjteményeihez szükséges conser-
vált állatok helyes és
czélszer kezelésére számos eljárás (methodus)
létezik.
A mi
az állatok kitömését és csontváz-kikészítését, továbbá a
rovarvilág száraz conserválását
illeti,
ezeknél,
megállapodott módszer szerint szoktunk ismeretesek, minthogy ezekrl
mondhatnám, bizonyos Ezek sokkal inkább
eljárni.
bvebben
kellene szólani.
