A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

Tartalom 1. Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................ 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása ..................................... 6 2.1 Módszertan a humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódó területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére ........................................................................................................................ 6 2.1.1 A területfejlesztés jogszabályi környezete és annak kapcsolódódása a megyei önkormányzati rendszerhez ............................................................................................................ 6 2.1.2 A közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányok felmérése ............................................... 8 2.1.3 Javaslattétel a hiányzó kapacitások (státuszok) betöltéséhez szükséges motivációs eszközrendszerre ........................................................................................................................... 10 2.2 A létrejött fejlesztési dokumentumok, az ágazati OP-k és a korábbi fejlesztések alapján a megyei fejlesztési hiányosságok feltérképezése, és a feltárt hiányosságok kezelésére vonatkozó javaslattétel ....................................................................................................................................... 13 2.2.1 A releváns fejlesztési dokumentumok bemutatása ............................................................. 13 2.2.2 Elemzési szempontrendszer kidolgozása, különös tekintettel az operatív programok célrendszerére és az azokban megnevezett támogatható tevékenységekre (humán fejlesztések) ....................................................................................................................................................... 21 2.2.3 Javaslatcsomag a megye kiemelten támogatandó fejlesztési területeire............................ 25 2.3. A megye sajátosságainak figyelembevétele mellett a fejlesztendő területek beazonosítása, azon belüli feladatok és témák lehatárolása ..................................................................................... 26 2.3.1 A leginkább szükséges ágazati fejlesztések meghatározása ................................................ 26 2.3.2 A megyén belüli területi különbségek bemutatása .............................................................. 40 2.3.3 A megyében leginkább szükséges fejlesztések meghatározása ........................................... 53 2.3.4 A demográfiai és társadalmi helyzet elemzésén alapuló keresleti elemzés ........................ 54 2.3.5 Beavatkozási lista az ágazati és területi szintű megyei fejlesztésekről ................................ 62 2.4 Fejlesztési szempontrendszer ..................................................................................................... 84 2.4.1 Módszertan a fejlesztési elképzelések objektív szempontok szerinti értékelésére ............. 84 2.5 Értékelő rendszer ........................................................................................................................ 86 2.5.1 A területi különbségeket, az ágazati fejlesztési szükségleteket és a lakosságszámot figyelembevevő „értékelő rendszer” bemutatása ........................................................................ 86 2.6 A megyében megvalósuló fejlesztések összehangolásához szükséges tevékenységek meghatározása .................................................................................................................................. 93 2.6.1 A megyei fejlesztéssel foglalkozó intézmények, irodák számbavétele, feladatkörük elemzése, kapacitásvizsgálat ......................................................................................................... 93 2.6.2 A 2014-2020-as programozási időszak megyei fejlesztési forrásainak menedzselésére alkalmas szervezet (projektmenedzsment) kialakításának bemutatása ....................................... 99

2

2.7 Módszertan a megyei szereplők projektjeinek és fejlesztési elképzeléseinek összehangolására ......................................................................................................................................................... 103 2.7.1 Az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztésekben érintett megyei szereplők azonosítása ..................................................................................................................................................... 103 2.7.2 A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák feltárása ...................................................................................................................... 107 2.7.3 A sikeres projektvégrehajtás kereteinek meghatározása, javaslatcsomag ........................ 109 2.8 Módszertan és javaslattétel a humán fejlesztési igények meghatározására az infrastrukturális projektek esetében ......................................................................................................................... 111 2.8.1 A közszolgáltatások elérhetőségének és az infrastruktúra-problémák feltérképezése ..... 111 2.8.2 Problémalista (infrastruktúra, közszolgáltatások) .............................................................. 111 2.9 Humán fejlesztések ................................................................................................................... 113 2.9.1 Módszertan és javaslattétel a helyzetfeltárás eredményeképp megismert humán fejlesztésekhez szükséges képzési problémák orvoslására ......................................................... 113 2.9.2 Módszertani útmutató a szakember-kapacitás felméréséhez és képzési tervek összeállításához ........................................................................................................................... 116

3

1. Vezetői összefoglaló A 2014-2020-as programozási időszakban az előző ciklushoz hasonlóan ismét lesz területi logikájú operatív program Magyarországon. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében lesz lehetőség a területileg decentralizált fejlesztések megvalósítására megyei- és megyei jogú városi szinteken. A kormány indikatív forrásokat társított minden megyéhez és minden megyei jogú városhoz, abban bízva, hogy a helyi gazdasági-társadalmi adottságokban vannak olyan sajátosságok, erőforrások és potenciálok, amelyek kibontakoztatása területileg integrált stratégiák alapján jelentősen képes hozzájárulni a hazai gazdaság fejlődéséhez, megerősödéséhez. Az operatív program egy másik, kiemelt feladata, hogy hozzájáruljon a területi különbségek csökkentéséhez. Ahogy az Európai Bizottság által elfogadott operatív programban ez megfogalmazásra kerül: „(…) az országon belül jelentős területi eltérések figyelhetők meg a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságok terén, valamint a társadalom és a gazdaság fejlettségében. Ezért az egyes térségekben eltérő, a sajátos térségi adottságokra szabott beavatkozásokra van szükség, amelyek a térségi gazdaságfejlesztés révén hozzájárulnak e különbségek csökkentéséhez is. Különösen nagyok a különbségek az alacsonyabb (megyei és járási) területi szinteken.” Mivel jelen dokumentum Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési elképzeléseit kívánja támogatni, olyan kiegészítéseket tettünk a fejlesztési dokumentumokhoz és olyan módszertanokat dolgoztunk ki, amelyek a TOP által rögzített alapelvek érvényesülését szolgálhatják. A tanulmányban bemutatásra kerül a területfejlesztés jogszabályi környezete és annak kapcsolódása a megyei önkormányzati rendszerhez. Megvizsgáltuk a közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányokat és megállapítottuk, hogy járásonként eltérő mértékben, de alapvetően az egész megyére jellemzőek. A 2007-2013-as európai uniós programozási időszakban elsősorban intézményfejlesztések és –bővítések, illetve energetikai korszerűsítések valósultak meg a térségben, ennek eredményeképpen némileg csökkentek az ellátórendszerre jellemző kapacitásproblémák, de a helyzet további javítására erőfeszítéseket szükséges tenni. A Kormány 1709/2015. (X. 5.) Korm. határozata a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetéséről felismerte, hogy Magyarország több területén is komoly nehézségeket okoz a közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, illetve azok minősége, főként kapacitáshiány (szakemberhiány) és közszolgáltatás-szervezési problémák miatt. Felismerve, hogy megye komoly problémáin segíthetnek a kormányrendelet tervezett intézkedései, javaslatokat tettünk ehhez kapcsolódóan a hiányzó kapacitások (státuszok) betöltéséhez szükséges motivációs eszközrendszer megyei kidolgozására. A releváns megyei fejlesztési dokumentumok bemutatását követően egy rövid elemzési szempontrendszert dolgoztunk ki az operatív programok célrendszerére és az azokban megnevezett támogatható tevékenységekre vonatkozóan, a lehetséges humán fejlesztésekre fókuszálva. A rendelkezésünkre álló információk alapján igyekeztünk meghatározni a leginkább szükséges ágazati fejlesztéseket, bemutatva települési önkormányzatok feladat- és hatáskörei a humán szolgáltatások területén. Az elemzés elkészítésére rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem volt lehetőség Borsod-Abaúj-Zemplén megye mind a 358 településének közszolgáltatási potenciálját felmérni és elemezni. Ennek hiányában a központok, azaz a járásszékhelyek humán közszolgáltatásainak állapotát elemeztük röviden az Integrált Településfejlesztési Stratégiájukban foglaltak alapján. 4

Ezt követően a megyén belüli területi különbségeket elemeztük (2.3.2-es fejezet). A szükséges fejlesztendő területek meghatározására a megyében található járások és települések helyzetének, a területek közötti egyenlőtlenségek bemutatása alapján kerítettünk sort. Ez azért rendkívül fontos – talán az egyik legfontosabb – feladat, mivel a TOP hangsúlyozott célja a területi különbségek mérséklése a saját fejlesztési eszközeivel. Ezt az elvet a kormány első körben azzal érvényesítette, hogy az egyes megyéknek szánt indikatív forráskeretek meghatározásánál nem hagyatkozott kizárólag e közigazgatási területi egységek lakosságszámára, hanem figyelembe vette gazdasági és társadalmi helyzetüket is. A területi különbségek meghatározásánál figyelembe vettük azokat a kormányrendeleteket, amelyek az egyes járások, települések gazdasági és társadalmi helyzetét vizsgálták, illetve a járások településeinek szegénységi kockázati mutatóit is elemeztük. A megye járásait ezt követően a lakosságszámot is figyelembe véve sorba rendeztük fejlettségük szerint. A tanulmány egy másik fejezetében (2.5.1) a TOP előírásaihoz igazodva ismételten megvizsgáltuk a járások közötti különbségeket, ezúttal azonban a Miskolci járás mutatóit Miskolc Megyei Jogú Város adatai nélkül számoltuk ki. Ezt az indokolta, hogy a 1702/2014. (XII. 3.) kormányhatározat szerint a megyei önkormányzatnak a megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a TOP keretei között tervezési feladatát ellátnia (megyei területi szint), és a Miskolci járás székhelye egyúttal a megye központja, és Megyei Jogú Város is. A megyében leginkább szükséges fejlesztések meghatározása mellett Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai és társadalmi helyzetének elemzésén alapuló keresleti elemzést is készítettünk. Megvizsgáltuk az ágazati és területi szintű megyei fejlesztésekről szóló járási elképzeléseket, a tervezett beavatkozási listákat. Kidolgoztunk egy fejlesztési szempontrendszert és bemutatunk egy, a területi különbségeket, az ágazati fejlesztési szükségleteket és a lakosságszámot figyelembevevő értékelő rendszert is. Ezt követően a megyében megvalósuló fejlesztések összehangolásához szükséges tevékenységeket igyekeztünk meghatározni. Elsőként a fejlesztéssel foglalkozó intézményeket, irodákat vettük számba, elemeztük feladatkörüket. Javaslatot tettünk a 2014-2020-as programozási időszak megyei fejlesztési forrásainak hatékony felhasználásának irányítására alkalmas projektmenedzsment kialakítására, megyei és járási szinten is. A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák kialakítására is javaslatot tettünk, támogatva egy internetes platformon megvalósított testreszabott vállalatirányítási rendszer bevezetését. Meghatároztuk továbbá a sikeres projektvégrehajtás kereteit, ezzel kapcsolatban javaslatcsomagot állítottunk össze. Végül a humán fejlesztésekhez kapcsolódó képzéseket érintő kérdésköröket jártuk végig.

5

2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása 2.1 Módszertan a humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódó területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére 2.1.1 A területfejlesztés jogszabályi környezete és annak kapcsolódódása a megyei önkormányzati rendszerhez A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt (Tftv.) a 2011. évi CXCVIII. törvény több ponton is módosította, a változások 2012. január 1. napjától léptek életbe.1 Eddig az időpontig a területfejlesztési és területrendezési feladatokat területi szinten a területfejlesztési önkormányzati társulás, a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei önkormányzat, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács látta el. 2012. január 1. napjától ezeket a feladatokat területi szinten a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei önkormányzat, a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a megyei területfejlesztési konzultációs fórum, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési ügynökség valósítja meg. A továbbiakban a területfejlesztés megyei szervezeti hatás és illetékességi körére, feladataira fókuszálunk. A területfejlesztés Tftv. által rögzíti definíciója: „Az országos, valamint a térségi szintű társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok feltérképezése és a beavatkozási irányok meghatározása, továbbá a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési célok, koncepciók meghatározása és fejlesztési programok keretében történő megvalósítása.” A törvénymódosításnak köszönhetően a megszűnő szervezetek a következők:   

kistérségi fejlesztési tanács, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács.

Az újonnan létrejövő szervezetek:   

a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a megyei területfejlesztési konzultációs fórum és a regionális fejlesztési ügynökség.

A megyei területfejlesztési tanács megszűntetésével a jogalkotó a megyei önkormányzathoz telepítette a megyei területfejlesztési tanácsnak a települési önkormányzatok, a területi államigazgatási szervek, valamint a civil és szakmai szervezetek irányában fennálló együttműködési kötelezettségét. Szintén a megyei önkormányzat vette át a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek megye területén belüli összehangolásával járó feladatait. 1

A törvényi változtatások bemutatásakor a Kormányhivatal összefoglalóját is felhasználtuk. Forrás: http://www.kormanyhivatal.hu/download/e/ce/20000/1%20A%20ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s%20%C3%A9 s%20ter%C3%BCletrendez%C3%A9s.pdf

6

2012. január 1. napjától a megyei területfejlesztési tanács feladatait jogutódként átvette a megyei önkormányzat. Az újonnan létrehozott megyei területfejlesztési konzultációs fórumot a megyei közgyűlés és a megyében működő megyei jogú városok közgyűlései kötelesek létrehozni. A tagság fele-fele arányban a megyei közgyűlési és a megyei jogú városi küldöttekből áll össze. A fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztési ügyeiben; külön munkaszervezete nincs. A törvénymódosításnak köszönhetően a jogi személyiségű térségi fejlesztési tanács létrehozásának joga is a megyei közgyűlésre szállt át. Az új szabályozás megállapítja a térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges források körét (költségvetési hozzájárulás, pályázatokon elnyert források, a szavazat jogú tagok befizetései), azzal, hogy költségvetési hozzájárulás csak kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanácsnak nyújtható. A térségi fejlesztési tanácsok felett gyakorolt törvényességi felügyelet szabályai szerint a tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal a térségi fejlesztési tanács szabályzatai, működése, szervezete, döntéshozatali eljárása jogszabályszerűségét vizsgálja. A regionális fejlesztési tanács jogutódja szintén a területileg érintett megyei önkormányzat lett. A jogutódlással kapcsolatos átadás-átvétel során a hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállomány azonban nem került átadásra, azt a regionális fejlesztési ügynökség (RFÜ) kezeli a továbbiakban, melyet az illetékes miniszter működtet nonprofit gazdasági társasági formában – egyebek mellett a – megyei fejlesztési programok megvalósításához kapcsolódó előkészítési és végrehajtási feladatok ellátása érdekében. Az egyes RFÜ-k feladata a kapcsolattartás, a területfejlesztési programok megvalósításának szervezése, és a lebonyolításukban való észvétel. A regionális fejlesztési ügynökség térítésmentesen került 2012. január 1. napjától a magyar állam tulajdonába. A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Az önkormányzati törvény 27. § (1) bekezdése megerősíti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglaltakat: „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselőtestülete a közgyűlés.” A törvény alapján a területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) alapfeladatává vált. A megyék lettek felelősek a hosszú- és középtávú fejlesztéseket megalapozó és meghatározó dokumentumok kidolgozásáért. A Kormány 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról A fejezetben meg kell továbbá említeni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei önkormányzatokra szignált feladatait szabályozó joganyagot is. A kormányhatározat rögzíti, hogy a TOP keretein belül meghatározott források tervezése integrált területi programok kialakításával két területi szinten, megyei szinten és megyei jogú város (MJV) szinten fog 7

megvalósulni. A kormány egyetért azzal, hogy a megyei szintű integrált területi program tervezési feladatát a megyei önkormányzat lássa el a kormányhatározat két pontjának keret- és szempontrendszerének figyelembevételével. Ezek a következők: „A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) területi szempontú operatív programként előre meghatározott forráskeret alapján elsődlegesen gazdaságfejlesztési céllal, gazdaság- és településfejlesztési beavatkozásokat tartalmazzon, (…) 3. egyetért azzal, hogy a TOP és az integrált területi programok keretében folyó tervezés során figyelembe kell venni: a) a kohéziós politikai kereteket, b) a Partnerségi Megállapodást, c) a megye területfejlesztési koncepciójának és programjának fejlesztési irányait, d) a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájának fejlesztési irányait (…)” A megyei önkormányzatnak a megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a tervezési feladatát ellátnia (megyei területi szint), továbbá az ezen a területen lévő érintett települési önkormányzatokat is be kell vonnia a tervezési folyamatba. A kormányhatározat a megyék számára indikatív forrást határozott meg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára 128,31 milliárd forintot.2 A határozat a TOP keretében folyó tervezési munka összehangolását a megyei önkormányzatok feladatául jelöli ki. Az egyes megyékre jutó indikatív források a megyei és a megyei jogú város(ok) programjainak megvalósítására együttesen vonatkozik. Az indikatív forráskeret felhasználásnak tervezésekor a megyei önkormányzat annak legfeljebb 67,23%-át, míg a megyei jogú város legfeljebb 32,77%-át veheti igénybe. Így Borsod-Abaúj-Zemplén megye 93,05, míg Miskolc 35,26 milliárd forintra tervezhet.

2.1.2 A közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányok felmérése A közszolgáltatásokhoz köthető kapacitáshiányok járásonként eltérő mértékben, de alapvetően az egész megyére jellemzőek. A 2007-2013-as európai uniós programozási időszakban elsősorban intézményfejlesztések és –bővítések, illetve energetikai korszerűsítések valósultak meg a térségben, amelynek eredményeképpen némileg csökkentek az ellátórendszerre jellemző kapacitásproblémák. Ugyanakkor az is kirajzolódott, hogy az egyes területek ellátottságának fenntartható javításához hosszú távon nem elegendőek csupán az infrastrukturális jellegű beavatkozások, hanem ezzel párhuzamosan szükség van mind a humán kapacitás bővítésére, mind a „soft” jellegű intézkedésekre, különösen az oktatás és szociális ellátás területén. 2

Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással együtt, 310,1 Ft/Euro árfolyamon számolva.

8

A kapacitáshiányok elsősorban a periférián elhelyezkedő falvakra jellemzőek. Ezeken a területeken nem ritka a teljes ellátórendszer hiánya egy-egy szakterület vonatkozásában (pl. a bodrogközi települések jelentős részén előreláthatólag megszűnik az általános iskolai oktatás), amely nem csupán azért probléma, mert a hátrányos helyzetű térségekben csökkenti a társadalmi kohéziót, hanem a járásközpont ellátórendszerére is plusz feladatokat hárít. Az óvodák esetében – részben a kötelező óvodáztatás bevezetése miatt – az elmúlt években jelentősen megemelkedett a gyermeklétszám, így több helyen további csoportszobákat szükséges kialakítani, valamint a dolgozói létszámot is ennek megfelelően bővíteni kell. A humánerőforrás tekintetében lényeges olyan szakképzett óvónők alkalmazása, akik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásában, integrálásában gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Az általános iskolai oktatás tekintetében egyrészről a hozzáférhetőséget kell biztosítani, de a tornaszobák, közösségi terek kialakítása is lényeges. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, gyakran mélyszegénységben élő gyermekek számára mindenképpen biztosítani kell az egész napos iskola tartalommal való megtöltését (a tanulószobai foglalkozásokon túl készségfejlesztő foglalkozásokat, szakköröket, sportolási lehetőséget, egyéni fejlesztéseket szükséges szervezni), valamint a napi rendszeres étkezést is. Külön figyelmet kell fordítani az iskolaelhagyások arányának csökkentésére, valamint a felnőttképzésre, amelyhez a szakképzett pedagógusi háttér és egyedi oktatási módszerek kidolgozása elengedhetetlen. Egyes járásokban kapacitáshiány miatt további bővítésre van szükség. A megyében sok iskolában nem biztosítottak a mindennapi testnevelés feltételei, elsősorban a tornaterem hiánya miatt. A középiskolai képzés során fontos, hogy a térségben mind a szakképzés, mind a gimnáziumi képzés általánosan elérhető legyen. A szakképzés esetében valós munkaerő-piaci igények mentén kell kialakítani a képzési struktúrát, együttműködve a helyi vállalkozókkal, kamarákkal, oktatási intézményekkel. Fontos cél továbbá, hogy minél több hátrányos helyzetű gyermek kerüljön érettségit adó középiskolába és épüljön ki az a támogató rendszer – például tanodák támogatásával – amely megakadályozhatja a lemorzsolódásukat. Bölcsődei ellátás leginkább a járásközpontokban biztosított, amelyek több esetben közel 100%-os kihasználtsággal működnek. A kapacitásokat mindenképpen bővíteni szükséges, mert ez elősegítheti a nők munkaerőpiacra történő visszatérését. Azokon a településeken, ahol bölcsődei ellátási formára nincs lehetőség, ott a családi napköziket kell preferálni. A közösségi terek száma az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek kialakításával jelentősen nőtt, azonban tartalommal a legtöbb helyen nem sikerült megtölteni ezeket az intézményeket, a gyermekek számára biztosított rendszeres programok is fájóan hiányoznak. A kisebb falvak nagy részében nincs közösségi térnek alkalmas épület, esetleg romos, kevésbé alkalmas akad, azonban forráshiány miatt felújításukra nem kerülhet sor. A megye több járásában az elmúlt hónapokban zárultak le a Kistérségi Gyerekesély Program, ezek egyik igen fontos tapasztalata az volt, hogy a közösségi házaknak, tereknek nagyon pozitív hatása van a gyermekekre, akik az utcai csavargás helyett szervezett keretek között tölthették el szabadidejüket. A közösségi élet kereteinek biztosítása népességmegtartó erővel is bír.

9

A szociális és gyermekjóléti szolgálat humán kapacitását és szolgáltatási körét különösen a hátrányos helyzetű, periférikus területeken kell bővíteni. Ezek a szolgáltatások a törvényi előírások miatt ugyan mindenhol elérhetőek, de sok helyen csak heti 2-3 óra áll rendelkezésre ügyfélfogadásra, családlátogatásra, sok esetben éppen azokon a településeken ahol a gyereklétszám, a családok nehéz helyzete indokolttá tenné a szociális intézményrendszer intenzívebb jelenlétét. A tevékenységbe mind az egyházak, mind a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzat bevonása szükséges lehet. Az időskorúak ellátásának javításához a nappali intézmények kapacitásait kell bővíteni.

2.1.3 Javaslattétel a hiányzó kapacitások (státuszok) betöltéséhez szükséges motivációs eszközrendszerre A Kormány 1709/2015. (X. 5.) Korm. határozata a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetéséről felismerte, hogy Magyarország több területén is komoly nehézségeket okoz a közszolgáltatások elérhetősége, főként kapacitáshiány (szakemberhiány) és közszolgáltatásszervezési problémák miatt. E problémák leginkább az ország nehezebb helyzetű megyéinek országhatár melletti (külső perifériák), illetve a megyehatárok közelébe eső (belső perifériák) területeket érintik. A helyzet javítása érdekében összehangolt intézkedéscsomagra van szükség, ahogy a kormányhatározat fogalmaz: „A Kormány 1. a területi különbségek csökkentése és a társadalmi felzárkózás elősegítése érdekében elfogadja a részére bemutatott, a humán közszolgáltatások területi differenciálásáról szóló koncepciót (a továbbiakban: Koncepció), melynek célja a helyi társadalmi szükségletekhez rugalmasan igazodni képes, célzott, az ágazatközi, komplex eszközrendszert biztosító új szolgáltatások bevezetése, a mennyiségi és minőségi kapacitások koncentrált biztosítása és a szolgáltatáshiányos térségek számának csökkentése; 2. a Koncepcióban foglalt célokat az alábbi alapelvek szerint kívánja elérni: a) a differenciálásnak illeszkednie kell az adott közszolgáltatás rendszerszintű átalakításához, illetve az átalakítás nem zárhatja ki a differenciálás lehetőségét; b) kerülendő új intézmények létrehozása, vagyis meglévő szervezetek feladatainak átalakításával kell a felmerülő térségi szintű szolgáltatásszervezési feladatokat ellátni; c) a területileg kiegyensúlyozottabb hozzáférhetőséget, az egyenlő lehetőségek biztosítását fokozatosan kell elérni úgy, hogy a javulás már 2018-tól érzékelhető legyen; d) a differenciálást az adott közszolgáltatáson belüli összes intézményfenntartó bevonásával és együttműködésével kell megvalósítani.”

10

A kormányhatározat az egészségügyi, köznevelési, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, és társadalmi felzárkózási, ifjúság- és családügyi, gyermekek napközbeni ellátását célzó, továbbá kulturális szolgáltatásoknál várja el az emberi erőforrás minisztertől, hogy a differenciálást szolgáló intézkedési tervet dolgozzon ki, bemutatva a tervezett intézkedések uniós fejlesztési és költségvetési forrásait és hatásait, és a várható eredményeket. A humán közszolgáltatások elérhetőségével, azok szolgáltatásának minőségével az aprófalvas szerkezetű és rendkívül elszegényedett térségekkel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is sok probléma van, ezek közül néhány: a betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok magas száma, betöltetlen védőnői státuszok, szegregálódó települések egyre romló színvonalú iskolái, a közösségi terek működtetéséhez szükséges források hiánya. A Megyei Önkormányzatnak felismerve a kormányhatározatban és a Koncepcióban foglalt kormányzati szándék fontosságát, proaktív tevékenységgel szükséges előkészíteni a 2018-ig bevezetni kívánt, a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetését szolgáló intézkedéseket. Az előkészítő szakaszban egyrészt opcionális közszolgáltatás-szervezési modellek kidolgozására, illetve problématérkép összeállítására és egy saját erőforrásból megvalósítható támogatási kataszter, azaz egy helyi motivációs eszközrendszer felállítására lenne szükség. E fő tevékenységtípus végrehajtásához az alábbiakban kívánunk ötleteket adni. A) Megyei közszolgáltatás-szervezési opcionális modellek és problématérkép összeállítása 



 

A közelmúltban elkészült fejlesztési dokumentumok, stratégiák alapján opcionális közszolgáltatás-szervezési modellek felállítására van szükség. Ezen modellek alapelvei közé kell, hogy tartozzon: a lakosság által elérhető szolgáltatások színvonalának jelentős mértékű javítása, a közszolgáltatásokkal minél teljesebben lefedett területek elérése. Ezen modellek elkészítéséhez a területfejlesztési, közszolgáltatás-szervezési és a helyi (települési) vezetés és közszolgáltatásban dolgozók összehangolt munkája elengedhetetlen. Az opcionális közszolgáltatás-szervezési modellek kialakításához nagyon alapos helyzetfeltárásra van szükség. Fontos lenne az elmúlt években elkészült stratégiai dokumentumok helyzetfeltáró részének alapos felülvizsgálata a közszolgáltatás-szervezés szempontjából. Helyszíni bejárásokkal és a közszolgáltatások munkatársaival való folyamatos konzultációval és a visszacsatolás biztosításával kell helyettesíteni a jórészt kiürült tartalmú partnerségi egyeztetéseket. A közszolgáltatások minőségi biztosítása érdekében meg kell vizsgálni a területen jelenlévő egyházak, civilek, kisebbségi önkormányzatok lehetséges szerepét. A modellek kialakításába, működésük megtervezésébe be kell vonni a szomszédos járások képviselőit is, egy racionális közszolgáltatás-szervezési modellnek a járáshatár „nem állhatja útját.” Ezt azért is érdemes megfontolni, mivel a hatályos 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról 6/A. §-a is támogatja az ilyen irányú fejlesztési elképzeléseket: „A nem kedvezményezett járás területén megvalósuló, közszolgáltatás ellátására irányuló fejlesztés tekintetében a komplex programmal fejlesztendő járással egy tekintet alá esik a vele határos, nem kedvezményezett járás, ha a fejlesztendő közszolgáltatást nyújtó intézmény ellátási területe a komplex programmal fejlesztendő járás területére kiterjed, vagy a fejlesztés eredményeként a közszolgáltatás a komplex programmal fejlesztendő járás területére vagy annak nagy részére kiterjeszthető.” 11



A modellek felvázolása előtt közszolgáltatási problématérkép összeállítására van szükség, amelyet az opcionális modellek részletesen kidolgozásáig vélhetően folyamatosan tovább lehet fejleszteni. Ez annak lesz köszönhető, hogy a tervezési folyamat a megszokottól eltérő lesz: a tervezők nem csak a statisztikai adatokból és mutatókból, a helyi szereplőktől esetlegesen beérkező inputokból tudnak dolgozni, hanem a helyszíni bejárásokon szerzett információkkal, a közszolgáltatások lokális munkatársaival folytatott konzultációk tapasztalatait is felhasználhatják, ezáltal árnyaltabb képet lesznek képesek festeni a megyei közszolgáltatások problémáiról.

B) Motivációs eszközrendszer: saját erőforrásból megvalósítható támogatási kataszter 



Annak érdekében, hogy a humán közszolgáltatások differenciált szervezésének bevezetését szolgáló intézkedések minél felkészültebben érjék a megyét, meg kell kezdeniük saját erőforrásaik felmérést abból a szempontból, hogy saját szellemi és materiális forrásaikból hogyan lehet segíteni a humán szolgáltatások helyiség- és eszközigényeit, milyen helyi erőforrásból megteremtett feltételek biztosításával lehetséges motiválni a jelenleg hiányzó szakembereknek a megyébe települését. Ennek érdekében egy humán szolgáltatásokat helyi erőforrásból támogató egyfajta motivációs katasztert szükséges kidolgozni. Minderre azért van szükség, mert vannak állami kezdeményezések arra, hogy az ellátás-hiányos területeken dolgozó szakembereket anyagilag is motiválják. Az ilyen típusú állami kezdeményezéseket nagyon jól kiegészíthetik a helyben nyújtott térítésmentes vagy nagyon kedvezményesen nyújtott szolgáltatások. A saját erőforrások részét képezi a helyi szakember állomány, azok, akik helyben élnek és azok is, akik máshol telepedtek le. Nekik megvan a helyi tudásuk, ismerik a lokális viszonyrendszereket és adottságokat, a helyi embereket. Fontos kidolgozni azt a motivációs erővel bíró eszközrendszert, amely segíthet helyben tartani a területen élő szakembereket, illetve az elszármazottakat a visszatérésre bírhatja. A motivációs eszközrendszer alapja a szakképzett munkaerő összekapcsolása a végzettségének megfelelő munkahellyel. A szakemberek helyben maradását segítő programok kidolgozását nem kell a nulláról indítani, hiszen a megyében az LHH Program3 keretében már lezajlott egy kísérlet. A Zemplén Régióért Egyesület „Vissza a szülőföldre, Zemplénbe” kétéves kistérségi TÁMOP programja példaértékű. A program abból az alapvetésből indult ki, hogy „a régió humán erőforrás potenciálja észrevehetően meggyengült, kevés a fejlesztésekhez, vállalkozáshoz kezdeni és érteni tudó fiatal, s romlanak a demográfiai viszonyok, a szülők öregségükre magukra maradnak.”4 A munka 2010-ben a vállalati és intézményi felsőfokú humánerőforrás igények feltérképezésével, a hallgatói gyakorlati-gyakornoki fogadókészség fejlesztésével indult. Ennek eredményeként sikerült egy, a szakképesítési igényekre vonatkozó adatbázist kialakítani, mely alapján az egyesület képet alkothatott a felsőfokú végzettségűekre vonatkozó potenciális és konkrét kistérségi munkaerő-piaci igényekről. Az így megszerzett ismereteket a felvételi jelentkezéseket megelőző középiskolai pályaválasztási tanácsadások és a hallgatói mentorálások során hasznosította az egyesület. A programhoz csatlakozott foglalkoztatók közül a kétéves projektidőszak alatt 43 a gyakorlatra fogadásra vállalkozott, 25

3

A Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Fejlesztési Programja, 2008-2012. A program ismertetését a Sárospataki kistérség honlapján lévő projektzáró beszámoló alapján ismertetjük. Forrás: http://www.spatakikisterseg.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=74:ujabb-sikeresprojekt-valosult-meg-az-lhh-program-kereteben&catid=1:hirek&Itemid=4 4

12



esetben a közcélú foglalkoztatás lehetőségét is felajánlották és 10 esetben konkrét állásajánlatokig is eljutottak. A Zemplén Régióért Egyesület a munkaerő-piaci felkészítés, mentorálás mellett személyes kistérségi elhelyezkedési tanácsadást és katalizálást is végzett. A projektmegvalósítás időszakában a résztvevő 101 fő felsőfokú tanulmányait folytató, vagy már befejezett fiatal közül 46 esetben sikerült kézzelfogható eredményt elérni: 18 fő gyakorlati helyhez, 18 fő támogatott közcélú foglalkoztatási lehetőséghez jutott és 10 fő – elsősorban a gyakorlati teljesítménye alapján - állásajánlatot is kapott. A helyi szakemberek helyben maradását a szakképzettségnek megfelelő munkahely biztosítása mellett egyéb motivációs eszközökkel is lehet segíteni: o Meg kell vizsgálni a közszolgáltatás-hiányos területeken (járásokban) az önkormányzati vagy állami tulajdonú ingatlanok körét abból a szempontból, hogy vannak-e szolgálati lakásnak alkalmas lakóházak, lakások. Ezek adatait kataszterbe kell rendezni. Egy pályakezdő fiatal szakembernek, de az idősebbek számára is a lakhatási feltételek biztosítása komoly súllyal esik latba egy állás elfogadásának mérlegelésekor. Amennyiben ez biztosított, komoly motivációs erőt jelenthet. o Fel kell mérni, hogy milyen helyben termelt alapanyagokkal, termékekkel vagy akár szolgáltatásokkal lehetséges a letelepedni kívánó szakembert támogatni. o A tervezett járási-, megyei fejlesztési programok projektjeiben is érdemes a projektmegvalósítás időszaka alatt, a projekt forrásaiból kiegészítő tevékenységet biztosítani azoknak a szakembereknek, akik az infrastrukturálisan rossz helyzetű, elszegényedett térségekben vállalnak munkát. o A leginkább periférián lévő járásokba Önkéntes Program indítása javasolt. A program során konkrét feladatokat szükséges meghirdetni és ezek elvégzéséhez biztosítani a feltételeket. Fontos, hogy a megyén belül legyen a programnak gazdája, aki az erre a célra létrehozott internetes felületet kezeli, az igények begyűjti, az önkéntesekkel a kapcsolatot tartja és az egyes járásokba való „kiközvetítésük” után nyomon követi őket, a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosításában szervezési feladatokat lát el.

2.2 A létrejött fejlesztési dokumentumok, az ágazati OP-k és a korábbi fejlesztések alapján a megyei fejlesztési hiányosságok feltérképezése, és a feltárt hiányosságok kezelésére vonatkozó javaslattétel 2.2.1 A releváns fejlesztési dokumentumok bemutatása Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A koncepcióban a megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerőkínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön. Ennek érdekében átfogó célokat határozott meg, melyek közül a humán területtel foglalkozik részben a „Foglalkoztatás bővítése” átfogó cél, a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok munka világába való bevonásával. A „Társadalom alkalmazkodóképességének javítása” átfogó cél pedig főleg a humán területekre fókuszál. Ennek keretében cél, hogy a perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségügyi és mentális állapota, 13

motivációja) jelentősen javuljon. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. Cél: az ezer foglalkoztatottra vetített szociális segélyezettek számának megfelezése az országos átlaghoz viszonyítva, valamint, hogy csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. A „Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása” átfogó cél is részben érinti a humán területeket azzal, hogy a kulturális örökség elemeinek és gyűjteményeinek fenntartható és integrált módon történő megőrzését és hasznosítását irányozza elő. A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határozták meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A stratégiai célokon belül részcélokat, illetve tervezett beavatkozásokat is megfogalmaz a dokumentum. Az átfogó és stratégiai célok kapcsolatát az 1. ábra mutatja.

1. ábra: A megye átfogó és stratégiai céljai Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A stratégiai célok közül a második, „A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása” fókuszál a humán területre. Itt öt részcél kerül meghatározásra:     

A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése; Leszakadó csoportok felzárkóztatása; Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések; Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása; Határ menti társadalmi kapcsolatok.

14

A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése Olyan köznevelési rendszerre van szükség, ami képes a hátrányok felszámolására, és a megfelelő kompetenciák átadására. Fontos a megyében élők képzettségi szintjének emelése, úgy, hogy az oktatás a gazdasági trendekre rugalmasan reagálni képes rendszerben történjen. Az oktatási rendszer kialakításába az összes érintett szereplőt be kell vonni. A képzési programoknak el kell érni a megye összes települését, illetve le kell fedni különböző intenzitással (diáklétszámmal) az egyes szakterületeket, gazdasági ágakat. A szakképzés fejlesztésénél törekedni kell arra, hogy rugalmas, a vállalati igényekre gyorsan reagáló, gyakorlatorientált rendszer működjön a megyében. A duális képzés előnyeit szintén ki kell használni. Törekedni kell a munkavállalók idegen nyelvisemeretének fejlesztésére, az élethosszig tartó tanulás részeként ösztönözni kell a felnőttképzést, főleg a munkanélküliek és alacsonyan képzettek körében. A sárospataki Comenius Főiskolai Kar fejlesztésével az innovációs potenciál rendelkezésre áll. Tokaj-Hegyalján, sárospataki központtal nemzetközi színvonalú, felsőfokú borászati, gasztronómiai és vendéglátó-ipari szakképzés kialakítása szükséges. Leszakadó csoportok felzárkóztatása Olyan közösségi foglalkoztatási programokat kell működtetni, amik a leszakadó csoportok (pl. periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák) igényeit szem előtt tartják. A foglalkoztatási programoknak egyszerre kell elősegíteniük a képzettség, a foglalkoztathatóság javítását és a szociális, mentális problémák kezelését. A foglalkozatási programoknak szolgálniuk kell a helyi közösséget kiszolgáló közcélú infrastruktúrák (pl. épületek, zöldfelületek) karbantartását és korszerűsítését is. A Nemzeti Roma Stratégiával összhangban az alábbi célok elérésére kell törekedni:  

     

a roma és a munkaerő-piaci szempontból halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási rátájának növelése; a közoktatásban mindenki számára biztosítani kell az óvodai nevelést, az alapfokú oktatásban biztosítani kell az alapvető készségek megszerzését, ezekkel megalapozva a szakismeretek elsajátítását, támogatni kell a felnőttek körében az általános iskolai végzettség megszerzését; a hátrányos helyzetű, roma fiatalok közép- és felsőoktatásba való eljutásának, bennmaradásának elősegítése, akár kiegészítő képzési programok segítésével; a hátrányos helyzetűek speciális igényeinek megfelelő szociális ellátás biztosítása; az érintett roma és nem roma közösségek bevonása a felzárkóztató programokba, szemléletformálás; a romák civil és politikai szerepvállalásának ösztönzése; a kulturális intézményrendszer nem-formális és informális oktatásban való részvételének bővítése; az oktatási, a szociális, az egészségügyi és egyéb intézmények, civil segítő szervezetek összehangolt cselekvésének elősegítése.

15

Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések Ide tartozik az egészséges életmód elterjesztéséhez kapcsolódó programok (pl. dohányzásról való leszokás támogatása, drog prevenció, egészséges táplálkozás és aktív mozgás elterjesztése, a lakhatási feltételek javítása integrált szociális célú programok részeként), illetve a szervezeti és térségi együttműködésre építő egészségügyi ellátási fejlesztések megvalósítása. Az egészségügyi alapellátásban a szakember hiány csökkentése csoportos orvos-praxisok létrehozásával és a kistelepülési körzetekben az ellátás ösztönzése kedvezőbb finanszírozási feltételek kialakításával. A mozgás és szabadidő infrastruktúrának helyet adó szabadtéri és fedett terek korszerűsítése, fenntartása, illetve a szolgáltatási kínálat bővítése egészségügyi szempontból is fontos feladat. Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása Innovatív megoldásokat, akciókat kell alkalmazni a helyi társadalom megújulásának, fejlődésének szolgálatában, illetve a helyi kötődés, lokálpatriotizmus erősítése érdekében. A társadalmi akciók során a településszerkezethez igazodó, civilek bevonásával számoló modellek alkalmazása kerül előtérbe: a házi segítségnyújtás mellett a falugondnokok alkalmazása, közösségszervezők a lakótelepeken és a kistelepüléseken, családi napközik a nők munkába való visszatérésének támogatása érdekében. Határ menti társadalmi kapcsolatok Feladat a határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása a határ két oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program – Stratégiai program Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója után elkészült a megyei fejlesztési program is. A megyei fejlesztési program két részből, a stratégiai programból és operatív programból áll. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. A Stratégiai program harmadik prioritása a „Társadalom alkalmazkodóképességének javítása”, mely szinte teljes egészében a humán szféra egyes területeit érinti. A prioritás fő területei a következők:       

Hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja; Nők munkába állásának ösztönzése; Idősek, fogyatékkal élők ellátása; Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések; Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése; Egészségfejlesztési és prevenciós programok; Kulturális programok.

A hátrányos helyzetűek komplex társadalom-fejlesztési programja konkrét beavatkozási céljai többrétűek. Konkrét célként határozzák meg az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását közfoglalkoztatás és képzési programok révén. A hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának javítását mentális fejlesztés és egészségfejlesztés révén. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatásának 16

színvonalának javítását. A korai gyermeknevelés minőségének javítását és a hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítását és a munkanélküliek elhelyezkedésének ösztönzését. A nők munkába állásának ösztönzése a bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítése, fenntartása valamint a rugalmas foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő) alkalmazásának ösztönzése révén érhető el. Idősek, fogyatékkal élők ellátásánál figyelembe kell venni a kistelepülések lakosságának elöregedését, ami miatt fontos a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezése. A hátrányos helyzetű személyeket minél szélesebb körben be kell vonni a településeknek kötelezően ellátandó feladatainak igénybevételébe (étkeztetés, házi segítségnyújtás, falugondnoki szolgálat, családsegítés, idősek nappali ellátása). Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések között konkrét cél az oktatás, nevelés eredményességének javítása, ezen belül az alapkészségek és kompetenciák megerősítése, valamint a szakképzés hatékonyságának javítása és gyakorlatorientált oktatási módszerek elterjesztése. Az egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése során fontos az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, az adott szolgáltató szinten lehetséges végleges és minőségi ellátás kialakítása, szolgáltatói együttműködések fokozása és az ellátásszervezés folyamatos biztosítása, valamint a lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási szolgálatok „szolgáltatói szerepének” megerősítése. Az egészségfejlesztési és prevenciós programok feladata az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták ösztönzése, az életmód és szokások javítása az egyén egészségi állapotának, mint a foglalkoztathatóságot alapvetően befolyásoló tényezőnek a javítása érdekében. A kulturális programoknak az identitás erősödését, a térségi imázsváltás ösztönzését, valamint a helyi közösségi együttműködések ösztönzését, kreatív közös tanulás formáinak elterjesztését kell szolgálnia.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program – Operatív részprogram Ez a fejlesztési program kizárólag gazdaságfejlesztési intézkedéseket tartalmaz. Két intézkedés kapcsolódik a humán területhez: „A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” és az EFOP ágazati programhoz kapcsolódó, „A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” intézkedések. A „Gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer BorsodAbaúj-Zemplén megyében” intézkedés célja a gazdaság foglalkoztatási igényeivel összhangban a megye lakosságának képzettségi szintjének emelése. Azaz a minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes, megyei szinten összehangolt szak- és felnőtt-, valamint felsőfokú képzési rendszer kialakítása, többek között a megyei kereskedelmi és iparkamara és a Miskolci Egyetem szerepvállalásával. Fontos, hogy a szakképzés a megye gazdasági igényeihez illeszkedjen, a duális képzést és a mérnökképzés gyakorlati helyeit támogatni kell. A pályaorientációs 17

tevékenységeket és a fiatal vállalkozókat, és a munkavállalók idegen nyelvismeretének fejlesztését is segíteni kell. A megye összes települését el kell érni a képzési programokkal. „A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” intézkedés célja a leszakadó csoportok felzárkózásának és társadalmi mobilitásának elősegítése a megyében. Ennek keretében térségi alapon szervezett közösségi foglakoztatási programok megvalósítása történik, melyek figyelembe veszik a speciális célcsoportok (pl. a periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák, stb.) igényeit, lehetőségeit és motiváltságát. A foglalkoztatási programokat kiegészíti a piaci alapú foglalkoztatást ösztönző állami-önkormányzat segélyezési rendszer. Megvalósul a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése tehetséggondozási képzési programok és ösztöndíjak működtetésével. Cél a gyermekek számára az átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az oktatási intézmények pedagógiai programjának megvalósítását támogató, tanórai, tanórán kívüli, szabadidős és kulturális tevékenységek és programok megvalósítása. Azért, hogy a leszakadó társadalmi csoportok kapcsán komplex változást érjenek el, szükség van a szociális ellátás fejlesztésére, a „társadalmi innováció” keretében a helyi társadalom megújulására, a közösségek bevonására a felzárkóztatási programokba, és a pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékkal élők, krízishelyzetbe kerültek, állami gondoskodásban nevelkedettek intézményi ellátásból az önálló életvitel felé vezető szolgáltatások és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések megvalósítására is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja 2014-2020 A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra a Terület és Településfejlesztési Operatív Program biztosítja a fő kereteket a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A megyei önkormányzatok elsődlegesen a TOP finanszírozásával megvalósuló fejlesztések megalapozására készítettek megyei integrált területi programokat (ITP-k) a TOP tartalmi és pénzügyi keretei között. Az ITP-t a megyei Területfejlesztési Koncepció és a Megyei Fejlesztési Program alapozza meg. A hatályos kormányhatározat szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye indikatív forráskerete 93,05 milliárd forint lesz a TOP keretében. A megyei ITP céljainak kétirányú illeszkedést kell mutatniuk, egyrészt az ITP alapjául szolgáló megyei fejlesztési dokumentumok felé, másrészt a finanszírozást biztosító operatív program és annak vonatkozó öt prioritása céljai felé. Az ITP céljai emellett illeszkednek Miskolc Megyei Jogú Város fejlesztési céljaihoz és a többi ágazati operatív programhoz is.

2. ábra: Az ITP viszonya a megyei területfejlesztési programhoz és a TOP-hoz Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja 18

Az ITP-ben meghatározott hat cél megegyezik a megye fejlesztési dokumentumaiban szereplő stratégiai célokkal. Ezek közül a humán területet érinti a „Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése” cél keretében a fenntartható turizmusfejlesztés, a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése és a népességmegtartó településfejlesztés. „A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása” cél, főleg a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével, az egészségügyi és szociális alapellátás infrastrukturális fejlesztésével, a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló programokkal és a helyi közösségi programok megvalósításával járul hozzá a humán területhez. „Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása” cél, a turisztikai beavatkozásokra helyezi a hangsúlyt, de az itt elért fejlesztések a helyi lakosság kulturális igényeit is ki tudják szolgálni, valamint ide tartozhatnak a leromlott városi területek rehabilitációja és közösségi programok szervezése is. „Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése” cél a humán szolgáltatásokat ellátó önkormányzati ingatlanok fejlesztését is megvalósíthatja. A „Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása” cél pedig főleg a leromlott városi területek rehabilitációja, az önkormányzati épületek energiahatékonyságának fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló programok kapcsán végez humán beavatkozást.

19

3. ábra: A Megyei Fejlesztési Program stratégiai célok és a TOP viszonya Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Integrált Területi Programja Az ITP a fejlesztési célrendszer meghatározásakor a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre külön kiemel fejlesztési célokat. Ezek közül humán fejlesztések: Miskolc - Tiszaújváros - Kazincbarcika térségében a magas színvonalú szak- és felsőoktatási képzés működtetése, Ózd térségében a turisztikai attrakciók fejlesztése és a szak- és felsőoktatási képzés előmozdítása. Tokaj-Hegyalja – Zemplén térségében a turisztikai szolgáltatások javítása, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások fejlesztése. Abaúj – Cserehát térségében fontos a társadalmi felzárkóztatás elősegítése a helyi foglalkoztatás szervezésével, a képzettség javításával és intenzív szociális-közösségszervező munkával. Mezőkövesd – Tiszaújváros térségére nem határoz meg kiemelt humán beavatkozást. A Taktaköz térségét pedig az ITP szerint komplex fejlesztési programmal kell segíteni, ami érinti a képzést és a szociális támogató rendszer fejlesztését is.

20

2.2.2 Elemzési szempontrendszer kidolgozása, különös tekintettel az operatív programok célrendszerére és az azokban megnevezett támogatható tevékenységekre (humán fejlesztések) Általános kiválasztási, elemzési szempontrendszer A következőkben ahhoz szeretnénk szempontokat adni, hogy mely megyei fejlesztések támogatása a leginkább indokolt a humán fejlesztések területén. 1. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a tervezett fejlesztést hol kívánják megvalósítani. A megyén belül is óriásiak a fejlettségbeli különbségek, ehhez alapos elemzéseket készítettünk a 2.3.2 fejezetben, javasoljuk figyelembe venni, és előnyben részesíteni a leszakadó, periférikus járások és települések fejlesztési igényeit. 2. Az önkormányzati fejlesztések estében az infrastrukturális fejlesztések a kapósabbak, a humán fejlesztések kevésbé népszerűek, ez általános tapasztalat. Ennek oka az a rossz beidegződés: hogyha kész az infrastruktúra, akkor a többi már megy magától. A tények azt mutatják, hogy ez nem így van. Lehet egy iskola a legkorszerűbb módon felújítva, a legmodernebb digitális oktatási taneszközökkel felszerelve, ha a gyerekeket kiégett pedagógusok fogadják, a megszokásból is frontális oktatással megtartott tanórák pedig nem kötik le a gyerekek figyelmét, mindez pedig a foglalkozások megzavarásához, a pedagógus frusztráltságának erősödéséhez vezet. Ezzel ellentétben, ha egy nem igazán kielégítően felszerelt iskolában a pedagógusok módszertani megújulását segítő, valamennyi tanár részvételével megtartott innovatív pedagógiai módszertani képzés akár csodát is tehet az iskolában. Ennél a példánál maradva (oktatás), amikor fejlesztési elképzeléseket neveznek meg a megyében annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetén javítsanak, akkor elsősorban ESZA forrásokból megvalósítható fejlesztéseket kell támogatni: szakemberek (pedagógusok) képzését, tanodák működtetését, második esély típusú középiskolai oktatás feltételeinek megteremtését, iskolai szociális munkások alkalmazását, az egész napos iskolát tartalommal megtöltő programok szervezését jelenti elsősorban. (Továbbra is a példánál maradva: Természetesen lehetnek iskolák, amelyek infrastrukturális fejlesztésére, bővítésére, korszerűsítésére szükség van, és ez a TOP vagy az EFOP II. prioritási tengelyének forrásaiból meg is oldható, azonban javasoljuk, hogy ezen beruházások mellé mindig társítsanak „soft” programokat, például a pedagógusok módszertani megújulását támogató képzéseket.) Mindezek okán javasoljuk a felmerülő társadalmi problémát, problémákat elsőként a „soft” programok tervezésével megoldani, az EFOP, mint ezt hamarosan be fogjuk mutatni, erre számtalan lehetőséget biztosít. A hátrányos helyzetű csoportokat – legyenek gyerekek vagy felnőttek – érintő infrastrukturális fejlesztések mellé mindig legyen illesztve egy, a szakemberek módszertani eszköztárának fejlesztését megcélzó képzés is. 3. Előnybe szükséges részesíteni a kooperáción, partnerségen alapuló, a településhatáron átnyúló, a szomszédokkal (járás, település) összefogó programokat. Minél több szervezet, önkormányzat, civil, helyi szakember összefogásából születik meg egy fejlesztési elképzelés, annál valószínűbb annak sikere.

21

4. A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatását célzó programokat minél fiatalabb korosztályokra érdemes kiterjeszteni. A korai fejlesztés (0-3 évesek) a célterülete a Gyerekházaknak, a Kistérségi Gyerekesély Programoknak. Elmondható, hogy a legnehezebb sorsú családok gyermekei esetében minél korábban kezdődik el a személyre szabott fejlesztés, annál eredményesebb lehet. Mindezek alapján javasoljuk előnybe részesíteni a minél fiatalabb korosztályoknak szóló programokat, sorrendben: 0-3 évesek, óvodáskorúak, általános iskola alsó tagozatosai, általános iskola felső tagozatosa, szakképző intézménybe és érettségit adó középiskolába járók, fiatal felnőttek, felnőtt korosztály. 5. Előnyben kell részesíteni az integrált, komplex programokat ezek szinergiahatásai miatt. Fontos, hogy ne pontszerű fejlesztések valósuljanak meg egymás mellett, hanem egymással összeérő, egymást erősítő programelemek. Például egy energiahatékonysági fejlesztésnél folyamatos szemléletformálást is szükséges megvalósítani vagy egy egészségügyi szolgáltatás fejlesztésénél a szűrővizsgálatok népszerűsítése, majd azok rendszeresítése során adódnak össze igazán a projektek hatásai. Humán fejlesztések operatív programonként A) Általános cél: A leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (EFOP) A megyei Integrált Településfejlesztési Stratégiákban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) intézkedései közül a társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség biztosítása az általánosan elfogadott célkitűzés a humán fejlesztésekhez kapcsolódóan. Az operatív program stratégiai célja, hogy elősegítse a társadalmi befogadást, fejlessze az oktatást, ezáltal növelje a foglalkoztatást, valamint ösztönözze a technológiai fejlődést és az innovációt. Az Európai Unió tizenegy tematikus célterület támogatását teszi lehetővé a 2014-2020-as tervezési időszakban. Ezek közül az EFOP teljes egészében a 9. tematikus célkitűzést – „A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem” valamint a 10. tematikus célkitűzést – „Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében” támogatja. A megyében – és ez hangsúlyosan megjelenik a fejlesztési dokumentumokban is – a leszakadó társadalmi csoportok, köztük jelentős részarányban a romák felzárkóztatása a kiemelt cél. Az, hogy mely fejlesztési forrásokkal elehet elérni ezt a célt, az operatív programokból kiolvasható. Az EFOP elsősorban ESZA forrásokat használt, tehát főként „soft” fejlesztések megvalósítására alkalmas, igaz infrastrukturális fejlesztésekre is lehetőséget biztosít a II. prioritási tengely. A humán fejlesztések széles spektrumára nyújt lehetőséget az EFOP, közülük rengeteg lehetőség van olyan „emberi beruházásokat” megvalósítani, amelyek segíthetik a leszakadó társadalmi csoportokat. Az általános elemzési szempontrendszer alapján az EFOP első két prioritási tengelyének intézkedéseit lenne szükséges preferálnia a megyének. Ezek:

22

I. prioritási tengely (ESZA)           

A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése; A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása; Társadalmi együttélés erősítése; Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése; Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai; Tartós szegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése; Az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése; Népegészségügyi program, az egészségtudatosságot erősítő programok és szolgáltatások fejlesztése; A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve a korai intervenció megerősítése; Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás; Hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel.

II. prioritási tengely (ERFA)    

A rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése; A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése; Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal; Tartós szegénységben élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások.

B) Általános cél: A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (GINOP) A megyei fejlesztési dokumentumok alapján a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) humán fejlesztési lehetőségei közül a megyében a képzettség növelésére, szakképzés fejlesztésére, továbbképzésre leginkább szükség. Az operatív program horizontális központi célja a foglalkoztatás növelése, ehhez kapcsolódóan tartalmaz humán fejlesztéseket. A megye foglalkoztatási mutatóinak javítása érdekében a GINOP humán fejlesztési programjainak forrásait minél szélesebb körben igénybe szükséges venni, különös tekintettel a 6. prioritási tengely intézkedéseire. A humán szolgáltatásokat leginkább a 6. prioritási tengely a „Versenyképes munkaerő” érinti. Itt cél munkaerő-kínálat fejlesztése egyrészt a kompetencia-fejlesztés és a felnőttképzés támogatásával, másrészt a képzési rendszernek a gazdaság igényeihez igazodó fejlesztésével. Külön figyelmet fordít 23

az alacsony képzettségűekre, biztosítani kell számukra a képzés lehetőségét és ezáltal növelni esélyüket a nyílt munkaerő-piacra való belépésre. Célként határozza meg, hogy a munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek részvétele nőjön a munkaerő-piaci kompetenciákat javító formális képzésekben, javuljon az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférésük. Feladat az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása is. A 7. prioritási tengely a „Turizmus” is részben érinti a humán szolgáltatásokat, az itt megvalósult turisztikai-kulturális fejlesztések nem csak a településekre látogató vendégek igényeit elégítik ki, hanem javíthatják a helyiek kulturális, sportolási feltételeit is. C) Általános cél: A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával és Közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, szociális gazdaság bővítése (TOP) A megyei fejlesztési dokumentumok alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) humán fejlesztési lehetőségei közül a megyében a népesség megtartására, a szociális ellátás javítására és a nemzetiségi és civil kapcsolatok fejlesztésére szükséges fókuszálni. A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. Két fő stratégiai célja a gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása és a vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, az önkormányzatok gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő, településfejlesztést támogatja. A prioritási tengelyek közül több keretében is lehetőség van humán fejlesztések megvalósítására. Az általános kiválasztási, elemzési szempontrendszer alapján a 4-5. és a 7. prioritási tengely intézkedéseire lenne szükséges a megyének fókuszálnia. 1. Prioritási tengely: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Ezen tengely célkitűzéseinek egyike a kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által, tehát itt a gyermekellátási kapacitások bővítésére, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésére lehet családbarát fejlesztéseket megvalósítani. 3. Prioritási tengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken Itt a humán területet főleg az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok energetikai korszerűsítése érintheti, megújuló energiaforrások alkalmazásával is (kazánházak, hőtermelők, hőszigetelés fejlesztés). 4. Prioritási tengely: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Ez a fejlesztési terület jórészt a településeken működő humán területet fedi le, az önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javításával. Támogatást nyújt az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztésére, pl. háziorvosi rendelő felújítás, eszközfejlesztés, a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére. Ezek keretében 24

akadálymentesítés, családbarát funkciók előtérbe helyezése valósulhat meg. A városokban szociális városrehabilitáció, lakótelepek, leszakadó városrészek, külterületi telepek fizikai rendbetétele, fejlesztése, a lakhatási körülmények javítása történhet meg. 5. Prioritási tengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés A megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó, foglalkoztatást elősegítő támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, továbbá a helyi identitás és kohézió erősítése valósul meg. Itt „soft” fejlesztések történnek úgymint a gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása, a szociális városrehabilitáció szoft elemei, pl. társadalmi felzárkóztatás, együttműködés. A helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése is célkitűzés közösségi programok, helyi közösségfejlesztés és ösztöndíjak megvalósításával. 6. Prioritási tengely: Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban A megyei jogú városokban megvalósítandó fejlesztések közül több is érinti a humán területet. A kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által célkitűzés. A vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozások célkitűzés feladatai között is szerepel a családbarát, szabadidő eltöltésére alkalmas városi rekreációs területek fejlesztése. Az önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése érinti a humán szolgáltatások intézményeit is. A prioritási tengely önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése célkitűzés szintén a helyi szintű humán szolgáltatások megújítását célozza. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése célkitűzés szintén szociális kérdés. Valamint a társadalmi kohéziót célzó helyi programok megvalósítására is lehetőség van. 7. Prioritási tengely: Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Ennek keretében kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével, alulról szerveződve alakított helyi akciócsoportokon keresztül, helyi fejlesztési stratégiákon alapuló fejlesztések történnek. Támogatást nyújt a humán területen belül a kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére (városi kulturális intézmények felújítása, eszközfejlesztése pl.: könyvtárak, közösségi házak esetében), helyi közösségszervezésre, a helyi identitást erősítő tevékenységek, kulturális programok támogatására.

2.2.3 Javaslatcsomag a megye kiemelten támogatandó fejlesztési területeire Borsod-Abaúj-Zemplén megye humán infrastruktúra szempontjából eltérő adottságokkal rendelkezik, de az egészségügyi ellátás és a köznevelés a megye egész területén fejlesztésre szorul. A két említett területen bővíteni kell a rendelkezésre álló humán-kapacitást, illetve szükség van az épületek infrastrukturális fejlesztésére, bővítésére is. A szociális ellátások fejlesztése elsősorban az elöregedő települések esetében kulcskérdés, míg a fiatalos korszerkezetű falvakban és városokban a gyermekjóléti és családvédelmi szolgáltatásokat kell új alapokra helyezni. 25

A térség munkaerő-piaci versenyképessége érdekében lényeges a felnőtt, munkaképes korú lakosság képzettségének növelése keresletvezérelt, gyakorlati szakképzés formájában. Törekedni kell az endogén erőforrásokon alapuló helyi gazdaság helyzetbe hozására, amelyhez a megfelelően képzett munkaerő elengedhetetlen. Az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkóztatás jegyében lényeges a tervezett fejlesztések, beavatkozások hozzáférhetőségének biztosítása is, azaz a szolgáltatásokat minden lakos részére elérhetővé kell tenni. Ez megvalósulhat infrastrukturális fejlesztésekkel (pl. eszközbeszerzés, akadálymentesítés), vagy a szolgáltatások „házhoz szállításával”, amelyhez a civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok aktív részvétele elengedhetetlen. A települések népességmegtartó képességéhez, a lakosság életminőségének javításához folytatni kell a falvak és városok megújítását. A közösségi terek, kulturális szolgáltatások nem csupán a helyiek közösségtudatát erősítik, hanem rendszeres rendezvényekkel, vásárokkal, piacokkal lokális turisztikai vonzerőt is jelenthetnek.

2.3. A megye sajátosságainak figyelembevétele mellett a fejlesztendő területek beazonosítása, azon belüli feladatok és témák lehatárolása 2.3.1 A leginkább szükséges ágazati fejlesztések meghatározása A települési önkormányzatok feladat- és hatáskörei A megye irányításával és koordinációjával megvalósuló területfejlesztési programok fejlesztései az egyes településeken valósulnak meg (a települések közötti úthálózat fejlesztése állami feladat). A területfejlesztési célok kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy az egyes települési önkormányzatok milyen minőségben, kapacitással és infrastrukturális feltételek biztosításával képesek ellátni jogszabályban rögzített feladataikat, melyek közül a legfontosabbak egyike a közszolgáltatások biztosítása a lakosság részére. A települési önkormányzatok ellátják a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköreiket. A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) sorolja fel azokat a feladatokat, helyi közügyeket, helyben biztosítandó közfeladatokat, amelyekért kifejezetten a települési önkormányzatok felelnek. Ezek között szerepel a településfejlesztés és a településrendezés is. A településfejlesztés jogszabályi hátterét az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről adja. Ezen felül az Mötv. a települési önkormányzat feladatai között sorolja fel a következőket: •

•

Településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); az egészségügyi alapellátás az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; az óvodai ellátás;

26

•

• • • • • • • • • • • • • • •

kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; lakás- és helyiséggazdálkodás; a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A fentiekben felsorolt feladatok ellátásáért felelnek a települési önkormányzatok, tehát az ezeket érintő fejlesztések mindegyikében szerepet játszanak valamilyen formában. A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre a területfejlesztési törvény szerint. Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzati törvény szerint a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni kell, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a gazdasági teljesítőképesség, a lakosságszám és a közigazgatási terület nagysága szerint. A következőkben megvizsgáljuk az önkormányzati feladatok törvényi hátterét. Közoktatás (2011. évi CXC. törvény alapján) Köznevelési intézményt a) az állam, valamint a törvény keretei között nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik.

27

Általános alapelv, hogy az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról az állami intézményfenntartón keresztül. A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik, míg a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetését. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével5 - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A köznevelési intézmény működtetésének egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. Az a települési önkormányzat, amelynek illetékességi területén a települési önkormányzat tulajdonában lévő épületben működik az állami intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmény, a helyi önkormányzati képviselők választását követő év június 15. napjáig külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében - nyújtja be a nyilatkozatát arról, hogy a működtetői feladatokat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év szeptember 1-jétől el kívánja látni vagy a működtetői feladatokat nem vállalja, továbbá, ha a működtetési kötelezettséget a) nem tudja vállalni, kérelmet a működtetési kötelezettség alóli felmentésre a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat esetében, b) vállalni tudja, kérelmet a működtetésről való gondoskodás vállalására vonatkozóan 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat esetén. A határidő elmulasztása jogvesztő. Közművelődés (1997. évi CXL. törvény alapján) A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata, ezt a községi és a városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával vagy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesítheti. A megyei könyvtár (akárcsak a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár) költségvetési szervként működő nyilvános könyvtár.

5

A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek - ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket - bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása.

28

A települési önkormányzat kötelező feladata továbbá a helyi közművelődési tevékenység támogatása, ennek rendkívül széleskörű formáit a törvény részletesen ismerteti. A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A közművelődési intézmény szerepét – meghatározott feltételek fennállása esetén – betöltheti: a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház, b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ, c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény, d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül. Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet. A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik, ezért ennek szabályozásának ismertetésétől eltekintünk. A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőtere egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum), vagy b) több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy egy járás (járási múzeum) közigazgatási területére terjedhet ki. A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság fenntartásában működhet. Szociális ellátások: Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások (1993. évi III. törvény alapján) 1993. évi III. 58/B. § (2) bekezdése alapján a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény települési önkormányzati feladatként határozza meg, hogy a képviselő-testület a törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt. A törvény 45. § (1) bekezdése szerint Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen:

29

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A megyei jogú város kötelességeit jelen tanulmányban részletesen nem ismertetjük. A megyei jogú városokkal ellentétben az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzatok a szolgáltatásaik megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatják, hogy csak saját településük lakosai részére biztosítják az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha a szociális törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, illetve a társulás más helyi önkormányzattal vagy társulással kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, esetleg szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át. Gyermekvédelem, gyámügyi igazgatás (1997. évi XXXI. törvény alapján) A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselőtestülete, illetve a gyámhatóság gyakorolja. Bizonyos eseteket kivéve a helyi önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye határozza meg. A települési önkormányzat gyámhatósága a jogosult gyermek számára – törvényben meghatározott feltételek mellett – rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) való jogosultságot állapít meg és a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. A települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. Az a települési önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a)és b) pontokban meghatározottak mellett 30

családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot köteles működtetni. A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. A települési önkormányzat által fenntartott bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 15%-áig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja. A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését társulás útján is biztosíthatják. A Biztos Kezdet Gyerekház (a továbbiakban: Gyerekház) célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. A Gyerekház a gyermek és család sikeres társadalmi integrációja érdekében együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői szolgálattal, az óvodával, egyéb gyermekintézménnyel, valamint szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet.

31

Egészségügyi szolgáltatások (1997. évi CLIV tv alapján) Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség - az e törvényben foglaltaknak megfelelően - az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, valamint a térségi egészségszervezési államigazgatási szervet terheli. A települési önkormányzat együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben az ezeket végző szervekkel és személyekkel, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezen tevékenységeket. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, biztosítja a külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, és folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, Az állam felelőssége körében az egészségügyi szakellátások tekintetében az állam kötelezettségét képezi a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása, továbbá az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátásról és a járóbetegszakellátásról való - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak szerinti – gondoskodás. A járásszékhelyek humán szolgáltatásainak helyzete, erőssége és gyengesége az Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk alapján Az elemzés elkészítésére rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem volt lehetőség Borsod-AbaújZemplén megye mind a 358 településének közszolgáltatási potenciálját felmérni és elemezni. Ennek hiányában a központok, azaz a járásszékhelyek humán közszolgáltatásainak állapotát elemezzük röviden Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk alapján. Cigánd Óvoda: A járásszékhelyen egy óvoda van, amely 2012-ben 50 férőhellyel bővült. A gyereklétszám miatt további csoportszobák kialakítására lenne szükség. Általános iskola: Kizárólag állami fenntartású iskola van a kisvárosban, az oktatási intézménynek térségi jelentősége van. Várhatóan több bodrogközi településen megszűnik az általános iskolai oktatás, emiatt egyre több gyerek fog Cigándon eleget tenni a tankötelezettségnek. Ennek következtében a cigándi általános iskolában új tantermek kialakítására van szükség, továbbá a közösségi tér fejlesztése is indokolt. Az iskolában az elmúlt időszakban sor került az energetikai rendszer korszerűsítésére.

32

Középiskola: A településen egy középiskola (gimnázium) van, csak esti tagozattal, csökkenő létszámmal. A gyerekek főként Sárospatakra járnak középiskolába. Egészségügyi ellátás: 2012 óta működik a Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ, amely 900 millió forintos európai uniós pályázati forrásból jött létre. Az intézmény a helyi szükségleteket kielégíti. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma az országos átlag alatti. Szociális ellátás: A Szociális Szolgáltató Központ Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye a járás 17 települését látja el, azonban komoly kapacitáshiánnyal küzdenek: a 16 férőhelyen 19 főt látnak el. Megoldott az idősek nappali ellátása, azonban 50 fő helyett 71 fő ellátásáról gondoskodnak. Bölcsőde a járáson belül csak Cigándon van, 100%-os kihasználtsággal. Edelény Óvoda: A településen két óvodában 3 épületben 14 gyerekcsoport kap helyet. 2012-ben és 2014-ben mind a két óvoda felújításra és bővítésre került, azonban a gyermeklétszám miatt további bővítés szükséges. Általános iskola: Egy állami és egy egyházi fenntartású térségi jelentőségű általános iskola van a településen. Az egyházi iskolában a közelmúltban energetikai fejlesztésre és korszerűsítésre került sor. Az állami fenntartású iskolában 8 új tanteremre, csoportszobára és tornateremre lenne szükség. Mind a két intézményben cél a multimédiás központ kialakítása. Középiskola: Egy egyházi fenntartású középiskola, melynek térségi szerepköre van, széles képzési kínálata van. Az intézményben magas a HHH diákok aránya. Felsőfokú oktatás: Szükséges a felsőfokú szakképzések, illetve a kihelyezett főiskolai képzések feltételrendszerének a megteremtésére.

Egészségügyi ellátás: A városban 5 háziorvosi-, 3 gyermekorvosi- és 3 fogszakorvosi rendelő van, az ügyelet biztosított. Az egészségügyi ellátás térségi központként működik. 2014-ben az Egészségház (benne a gyermekorvosi és fogászati rendelővel) teljes körű felújítására sor került. A járóbeteg szakellátás megoldott, a városban kórház is működik, 5 osztállyal. A kórház 2002-ben felújításra és bővítésre került, oktatóintézményként működik, megyei és regionális szerepköre van. Szociális ellátás: A bölcsődében két csoport van, férőhelybővítés szükséges. A városban egy alapítványi fenntartású kisegítő iskola és egy Szociális Szolgáltató Központ is működik. Az itt működő Idősek otthonának kapacitásbővítése megoldásra vár. 2014-ben megtörtént a Családsegítő Szolgálat felújítása és korszerűsítése. Kultúra: Működik: Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum. A városban kapott helyet a Borsodi Tájház Sport: 2014-ben új sporttelep került kialakításra.

33

Encs Óvoda: A településen három óvoda van, a dolgozói létszám fejlesztése szükséges. Általános iskola: Az egy állami, és egy egyházi iskola közel 100%-os kihasználtsággal működik, térségi szerepkörrel. Középiskola: Egy gimnázium és egy szakiskola van a városban, mindkettőnek térségi szerepköre van, utóbbi széles képzési spektrummal működik. A szakiskolában sok a HHH, többségükben roma gyerek, alacsony a motiváltság. A szakképző-helyek száma kevés.

Egészségügyi ellátás: A városban 4 háziorvos, 2 gyermekorvos praktizál. 2014-ben a gyermekorvosi rendelő, valamint a területi Egészségügyi Központ járóbeteg szakellátási részlege felújításra került. Szociális ellátás: Egy bölcsőde van, 100% feletti kihasználtsággal. A Gondozási Központ kistérségi társulási szerződés alapján működik, térségi szerepköre van. További szolgáltatások: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Támogató Szolgálat, Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, Idősek Ápoló- és Gondozó Otthona. 2006 októberében indult a Biztos Kezdet Esélyteremtő Preventív Program. Kultúra: Városi Művelődési Központ és Könyvtár, illetve Városi Galéria működik a városban. Gönc Óvoda: A városban egy óvoda van, amely 4csoporttal működik, az intézményt 2013-ban korszerűsítették. Általános iskola: A településen egy állami iskola működik egy részlegesen felújított épületben, azonban sok szülő a szomszédos Göncruszkára viszi iskolába gyermekét.

Egészségügyi ellátás: Két háziorvos, egy fogorvos, két védőnő, egy fizikoterápiás asszisztens praktizál a városban, ahol 2011-ben modern Járóbeteg Szakellátó Központot adtak át, amely európai uniós forrásból épült. 1992 óta Mentőállomás is van a településen. Szociális ellátás: A gyermekek napközbeni ellátása, a szociális rászorultak étkeztetése, a családsegítés és házi segítségnyújtás a kistérségi társulás fenntartásában működik. A Gönci Gyermekotthon 44 férőhely van, 5 új lakással tervezik bővíteni. Bölcsőde nincs a településen. Kultúra: A Városi könyvtár felújítása és korszerűsítés TIOP forrásból valósult meg. A Művelődési Ház felújításra szorul. A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia Kiállítás mellett a város nevezetessége a „Huszita-ház" Sport: 2008-ban Városi uszoda épült. Sportpálya: kiszolgáló épületek korszerűsítése szükséges. Kazincbarcika Óvoda: Egy székhelyintézményt, 6 városi és 2 vidéki (Sajókaza és Szuhakálló településeken találhatóak) tagóvodát tart fenn a város. Az intézmények 96%-os kapacitás-kihasználtsággal működnek. Egy egyházi óvoda is működik a városban 2011-től. 2007-13 között 3 óvodai tagintézmény 34

akadálymentesítése és egy felújítása történt meg. A szükségletfelmérés szerint további felújítás, rekonstrukció szükséges Általános iskola: A városban egy székhelyintézmény (Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola) van, amelyhez 5 tagintézmény tartozik, melyekből egy vidéken, Szuhakállóban található. A székhelyintézmény és egy tagintézmény épületei teljes körű infrastrukturális felújításra kerültek, továbbá 2-2 tagintézményben épületenergetikai korszerűsítés és akadálymentesítés valósult meg. További energetikai korszerűsítés szükséges az egyes tagintézményeknél. A városban található még két egyházi iskola, ezek közül az egyik kifejezetten HHH-s gyerekek befogadója. Középiskola: A városban négy gimnáziumi oktatási és szakközépiskolai intézmény van, ebből egy állami, három egyházi. A középiskoláknak térségi szerepköre van, de kihasználtságuk nem 100%-os. Felsőfokú oktatás: A Miskolci Egyetemmel a gazdasági és szakképzési kapcsolatok szorosabbra fűzése további fejlődési lehetőséget hordoz.

Egészségügyi ellátás: A városban 13 háziorvosi és 5 gyermekorvosi praxis működik, az ügyelet biztosított. A városi kórház térségi krónikus-rehabilitációs kórházként működik. Korszerűsítése TIOP keretből valósult meg. Széles spektrumú járóbeteg szakrendelés vannak a településen, amelynek teljes körű felújítására, infrastruktúrafejlesztésére egy 2013-as TIOP pályázat biztosított forrást. Szociális ellátás: A városban két bölcsőde van, kapacitásbővítés és rekonstrukciójuk ÉMOP keretből valósult meg. Kihasználtságuk 92%-os. Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ: szociális alap- és szakosított ellátások, valamint a gyermekjóléti alapellátások. Személyes gondoskodás keretében étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítés valósul meg. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitáskihasználtsággal működnek. Mezőcsát Óvoda: A járásszékhelyen egy állami óvoda két tagintézménnyel és egy egyházi óvoda működik. Járási szinten óvodai férőhelyhiány van! Általános iskola: Egy állami iskola van a városban, amelyben 2006‐ban 10 tanteremmel, könyvtárral és irodahelyiséggel bővült. Egy egyházi iskola is van, amely 2001‐ben új épületszárnnyal, tornateremmel, könyvtárral, oratóriummal, diákéttermi résszel bővült Középiskola: A városban egy térségi szerepkörű egyházi középiskola van, széles képzési spektrummal, melyben 2013-ban épületkorszerűsítés és bővítés történt.

Egészségügyi ellátás: Az Egészségfejlesztő Központ 2011-től működik 2 fogorvosi szolgálattal, 3 felnőtt háziorvosi szolgálattal és egy házi gyermekorvosi szolgálattal. A településen három körzeti védőnői, illetve egy iskolavédőnői szolgálat, továbbá Mentőszolgálat található. Szociális ellátás: Egy bölcsőde van, ahol 2011-ben férőhelybővítésre került sor. Járási szinten bölcsődei kapacitáshiány van. 2004‐óta Humán Szolgáltató Központ látja el kistérségi szinten a települési szociális alapszolgáltatásokat, itt 2009-ben épületkorszerűsítésre és bővítésre került sor. Az idősek nappali ellátó intézményének kapacitása 50 fő, kapacitáskihasználtsága 80%‐os. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nincs. 35

Kultúra: Intézmények: Mezőcsáti Általános Művelődési Központ, Könyvtár, Közösségi Ház. Mezőkövesd Óvoda: Egy óvoda működik három tagintézménnyel, 20 csoporttal. Megtörtént: egy tagóvoda kapacitásbővítése, nyílászárócseréje, energetikai korszerűsítése. Módszertani fejlesztésre is sor került. Általános iskola: Egy állami fenntartású székhelyintézmény működik a városban 4 tagiskolával, továbbá egy egyházi iskola. Középiskola: Egy állami gimnázium és szakközépiskola, egy egyházi szakképző iskola, illetve egy kollégium található a városban.

Egészségügyi ellátás: Praxisok: 9 háziorvos, 3 gyerekorvos, 1 fogorvos. Hat védőnő dolgozik a városban. Szakorvosi ellátás elérhető (térségi szerepkörrel). Szociális ellátás: Egy bölcsőde működik 2 telephelyen, 10 csoporttal. A közelmúltban kapacitásbővítésre került sor. Kistérségi Szociális‐ és Gyermekjóléti Szolgálat: Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, Idősek Otthona (100%-os kapacitáskihasználtsággal), Idősek Klubja (50%-os kapacitáskihasználtsággal), Idősek gondozóháza (100%-os kihasználtsággal), házi segítségnyújtás, fogyatékkal élők ellátása, szociális étkeztetés, hajléktalan ellátás. A városban van továbbá három nem állami tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmény. Kultúra: A Közösségi ház 2011-ben komplex felújításra került. A Városi könyvtárnak térségi szerepköre van. Matyó Múzeum, Gépmúzeum, Galéria, Emlékház. Sport: Sportcentrum, sportcsarnok, uszoda, stadion. Miskolc A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei szintje szempontjából nem releváns Miskolc Megyei Jogú Város. Ózd Óvoda: A városban 5 központi óvoda van 8 tagóvodával. 2013-ban 2 tagóvoda 3-3 csoportszobás bővítésére és 2 tagóvoda energetikai korszerűsítésére került sor. Általános iskola: A járásszékhelyen 8 állami és 2 egyházi iskola működik 10 feladatellátási helyen. Középiskola: Egy egyházi és négy 4 állami intézmény van a városban, széles képzési spektrummal. Felsőfokú oktatás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ózdi kihelyezett tagozat.

Egészségügyi ellátás: A városi egészségügyi ellátórendszernek térségi szerepköre van: 14 háziorvosi, 9 gyermekorvosi körzet és 6 fogszakorvos praxis működik, az ügyelet biztosított. A településen 18 védőnői körzet és 9 iskola-egészségügyi szolgálat található. Kórház és Mentőszolgálat is működik. A kórház felújítására 1995-2000 között került sor, 2007-2009 között

36

pedig a szakrendelő felújítására került sor. 2010-ben TIOP támogatásból ellátás- és infrastruktúra-fejlesztés valósult meg. Szociális ellátás: Az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézménynek térségi szerepköre van, 100%-os kapacitáskihasználtsággal működik. Két bölcsőde biztosított a térség 29 települése számára, melyek kapacitáskihasználtsága 100%-os. Jelentős a civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátásban. A Biztos Kezdet Gyerekház TIOP forrásból került kialakításra. Kultúra: Művelődési Központ, Könyvtár. Városi Muzeális Gyűjtemény. Kormányzati szándék szerint Nemzeti Filmtörténeti Élménypark épül a városban. Sport: Sportcsarnok, Tanuszoda Putnok Óvoda: A Putnok – Dubicsány – Gömörszőlős – Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás egy székhelyóvodával és 2 tagóvodával 14 csoportot fenntartva működik. Általános iskola: A városban két állami iskola van, magas a HHH és SNI gyerekek száma, aránya. Az iskolák épületkorszerűsítése szükséges. Középiskola: Állami gimnázium és szakképző iskola van a városban, térségi szerepkörrel.

Egészségügyi ellátás: A Humán Szolgáltató Központ önkormányzati társulás formájában működik. A városban hat háziorvos praxis van, az ügyelet biztosított. Gyerek háziorvos nincs, működtetéséhez az infrastruktúra sem biztosított. A fogászati körzetek száma három, a szakrendelések biztosítottak. Szociális ellátás: Nincs bölcsőde. Önkormányzati tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága 100%-os, tervezik további kapacitás kialakítását. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat működik, a házi segítségnyújtás biztosított. Kultúra: Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeum, Galéria. A kulturális intézményeknek térségi szerepköre van. Sárospatak Óvoda: A városban egy önkormányzati, egy egyházi és egy alapítványi óvoda működik. Általános iskola: A négy általános iskolából kettő egyházi, kettő állami fenntartású. Középiskola: Két egyházi, egy állami gimnázium, illetve szakközépiskola működik a városban, a kollégiummal együtt 8 feladatellátási helyen. Széles képzési spektrum. Felsőfokú oktatás: Eszterházy Károly Főiskola Comenius Karának sárospataki telephelye (tanítóképzés).

37

Egészségügyi ellátás: A járóbeteg-szakellátás biztosított. A városban hét felnőtt es három gyermek háziorvosi praxis van. Kórház nincs. Szociális ellátás: Egy, térségi szerepkörű önkormányzati bölcsőde van a városban, ahol férőhelybővítésre került sor 2010-ben. A Sárospataki Gondozási Központ két telephelyen működik, hét szakfeladatot ellátva. A kapacitáskihasználtság az idősek nappali ellátása esetében 100%-os, az étkeztetés, házi segítségnyújtásé 92-93%-os. A bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény 100%-os kapacitáskihasználtsággal működik. Kultúra: A város rendkívül gazdag múzeumokban, képtárakban és egyéb kulturális látnivalóban, a Református Kollégium könyvtára világhírű. Művelődési Ház, könyvtár üzemel a városban. Sátoraljaújhely Óvoda: Az óvodai ellátás biztosított, 2013-ban egy intézménybe szervezték valamennyi városi óvodát. Általános iskola: A városban nyolc általános iskola található Középiskola: Térségi szerepkört tölt be a hat városban működő középiskola. Felsőfokú oktatás: Felsőfokú oktatási intézmény nincs a városban.

Egészségügyi ellátás: Az Erzsébet kórház 2012-ben állami fenntartásba került, 8 felnőtt és 4 gyermek háziorvosi praxis van a városban. Magánvállalkozásban működő szakrendelő is van a városban. Szociális ellátás: 2010 új bölcsőde épület került kialakításra, nagy kapacitással. A városban van Biztos Kezdet Gyermekház. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitáskihasználtsága 100%-os. Kultúra: Kossuth Lajos Művelődési Központ, könyvtár, múzeumok. Szerencs Óvoda: A városban egy óvoda három feladatellátási helyen működik, mindhárom teljes felújítása megtörtént a közelmúltban. Általános iskola: Két egyházi iskola van a városban, részleges felújítások, energetikai korszerűsítések zajlottak mindkettőben. Középiskola: A középfokú oktatást egy egyházi és egy állami intézmény biztosítja.

Egészségügyi ellátás: A városban 4 háziorvosi praxis, 2 gyermek háziorvosi praxis, 3 fogorvosi praxis van. Az Egészségház épülete 2010-ben teljes körűen felújításra került. Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet a kistérség lakosságának szakellátásáért felel. Az épület illetve a kapcsolódó eszközállomány 2012-ben fejlesztve lett. Kórház nincs a városban. Szociális ellátás: A városban egy bölcsőde van. A szociális szolgáltató intézmények integráltan működnek (Szociális és Gyermekjólétei Alapszolgáltatási Központ): Idősek Klubja. Idősek Gondozóháza (átmeneti, maximum egy éves elhelyezést nyújt). Utóbbi 2005-ben került kialakításra, 38

bővítése azonban indokolt. A városban két idősek otthona van, az egyik 2014-ben felújítva, a másik felújításra szorul. Az idősek nappali intézményének kapacitáskihasználtsága 93%. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is az Alapszolgáltatási Központba tagozódott. Kultúra: Szerencsi Általános Művelődési Központ. Sport: Városi Tanuszoda, Sportcsarnok, Sporttelep. A Fürdő és Wellness-ház 2007-ben lett felújítva. A szabadtéri sportterületek fejlesztést igényelnek. Szikszó Óvoda: A városban két óvodai feladat ellátási hely van. Általános iskola: A településen az iskolai férőhely-kihasználtság 100%-os. Középiskola: A városban egy középiskola és három szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási hely van, utóbbiak alapítványi fenntartásban. Egészségügyi ellátás: Kórház, mentőállomás, Egészségügyi központ van a városban. Szociális ellátás: Egy bölcsőde található a járásszékhelyen. Kultúra: Művelődési Ház, Könyvtár van a településen. Tiszaújváros Óvoda: A Napközi Otthonos Óvoda 4 óvodai intézményegységgel működik. Általános iskola: Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat működik a városban hét intézményegységgel. A településen egy egyházi tagiskolában is teljesíthető a tankötelezettség. Középiskola: Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 2 intézményegységgel működik. Egészségügyi ellátás: Kórház nincs, 12 gyermek‐ és felnőtt háziorvos, 7 fogorvos. 24 szakrendelés biztosított. A városnak saját mentőállomása van. Szociális ellátás: Humánszolgáltató Központ: Ezüsthíd Gondozóház, a Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Napsugár Bölcsőde, a Családsegítő‐ és Gyermekjóléti Szolgálat. A Hajléktalanszállás 92%-os kihasználtsággal működik. Tokaj Óvoda: Egy óvoda van a városban, amely hat csoporttal működik. Általános iskola: Egy állami fenntartású iskola van a településen, amely épületenergetikai fejlesztésre szorul. Középiskola: A gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyek száma kettő, épületfelújítás, férőhelybővítés szükséges.

39

Két szakiskolai feladatellátási hely van, a konyha felújítása szükséges. A kollégiumi feladatellátási helyek száma egy, épületfelújítás szükséges. A szakiskola széles képzési spektrummal rendelkezik, a képzési kínálat korszerűsítésre szorul, eszközbeszerzés indokolt lenne. Egészségügyi ellátás: Házi gyermekorvosi praxisok száma egy, háziorvosi praxisok száma kettő, fogorvosi praxisok száma szintén kettő. A betöltött védőnői álláshelyek száma három. Kórház nincs, járóbeteg szakellátó intézmény van, az egészségügyi dolgozók TÁMOP forrásból finanszírozott humánerőforrás-fejlesztési és egészségfejlesztési programokban vettek részt. Szociális ellátás: Bölcsőde és családi napközi nincs a településen. Időseket is ellátó nappali intézmények és a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekből egy van. Kultúra: Kulturális és Konferenciaközpont EU-s támogatásból került kialakításra, 2006 óta működik. A város kulturális infrastruktúráját színház, mozi, könyvtár, múzeum biztosítja. Sport: A településen két sportcsarnok is van, sípálya is kialakításra került. A vízi‐sportok háttere fejlesztésre, bővítésre szorul.

2.3.2 A megyén belüli területi különbségek bemutatása A fejezetben a megyén belüli területi különbségek kerülnek bemutatásra. A szükséges fejlesztendő területek meghatározására a megyében található járások és települések helyzetének, a területi különbségek bemutatása alapján kerítünk sort. Mielőtt hozzákezdenénk Borsod-Abaúj-Zemplén megye területi különbségeinek elemzéséhez, érdemes megvizsgálni az Észak-magyarországi régió helyzetét az Európai Unió tagállamainak kontextusában. A régiót alkotó Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyékből álló terület a regionális bruttó nemzeti termék (GDP) nagysága alapján összeállított fejlettségi rangsor6 szerint 2013-ban az Európai Unió 28 tagországának 272 régiója közül a 265. helyre került, azaz mindössze hét szegényebb régió volt az EU teljes területén! Mindezek alapján nem meglepő, hogy a régió legnagyobb megyéjét alkotó járások többsége a magyarországi fejlettségi rangsorokban is rendkívül kedvezőtlen pozíciót foglal el. A 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelete a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról meghatározott módszertan alapján, egy komplex mutató segítségével újra közzétette a járások fejlettségük szerinti rangsorát. A komplex mutatót négy mutatócsoport (társadalmi és demográfiai helyzet mutatói, lakás és életkörülmények mutatói, helyi gazdaság és munkaerő-piaci mutatók és infrastruktúra és környezeti mutatók) 24 mutatójának használatával alakították ki. A rangsor emelkedő, az 1. sorszámú járás a legrosszabb helyzetű. Magyarország 197 járása (beleértve a fővárosi kerületeket is) közül a leginkább leszakadó, a magyarországi népesség 10%-a által lakott 36 komplex programmal fejlesztendő járás közé Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 8 járás került. Ezek (zárójelben a rangsorszámuk a komplex mutató értéke alapján): Cigándi (1.), Gönci (3.), 6

Regional GDP. GDP per capita in the EU in 2013: seven capital regions among the ten most prosperous. Eurostat News Release, 90/2015 – 21 May 2015

40

Encsi (9.), Ózdi (11.), Szikszói (12.), Edelényi (15.), Mezőcsáti (17.), Putnoki (28.). Mindez azt jelenti, hogy a megye 16 járásának a fele a leghátrányosabb helyzetű járások közé tartozik! Komplex programmal fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Járás neve

Járás lakosságszáma, (2013.01.01.)

fő A fejlettségi rangsorszám

Cigándi

16.294

1.

Gönci

19.459

3.

Encsi

21.783

9.

Ózdi

54.527

11.

Szikszói

17.566

12.

Edelényi

34.012

15.

Mezőcsáti

14.635

17.

Putnoki

19.252

28.

Összesen:

197.528

1. táblázat: Komplex programmal fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: saját számítás A táblázatban szereplő lakosságszámok a 2013. január 1-jei állapotot tükrözik, ez év elején a megye teljes lakónépessége 682.350 fő volt. Megállapítható, hogy a megye lakosságának 28,94 százaléka a leginkább leszakadó, komplex programmal segítendő járásokban él. Az 1. táblázatban felsorolt járásokat érdemes összevetni a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. mellékletében megnevezett, szintén az ország lakosságának 10 százalékát kitevő leghátrányosabb helyzetű (LHH) 33 területi egységgel, akkori meghatározás szerint kistérséggel. A 2007-es 33 LHH kistérség között 10 tartozott Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. Az 1. táblázatban szereplő 8 járás közül 7 (a Bodrogközi kistérség szinte teljes mértékben lefedi a Cigándi, az Abaúj-hegyközi pedig a Gönci járást) tartozott a komplex programmal fejlesztendő kistérségek közé. Itt szükséges megjegyezni, hogy a járási rendszer kialakításával az egyes kistérségekhez tartozó települések közül több is váltott, másik járásba kerültek besorolásra, de újak is létrejöttek, amennyiben a lakosságszám ezt indokolta. Így például a Putnoki kistérség nem is létezett 2013. január 1-e előtt, a Putnoki járás az Edelényi-, Kazincbarcikai- és Ózdi kistérségek településiből lett létrehozva. A 2007-es fejlettségi rangsor egymilliós lakosságot lefedő kistérségei közül „kiesett”a Sárospataki, a Szerencsi és Tokaji kistérség (a későbbiekben járás). Mint a következőkben látni fogjuk, a Szerencsi és a Tokaji alig sorolódott hátrább, míg a Sárospataki jelentősen jobb pozícióba került. További 18 járással kiegészülve, az ország népességének 15%-át teszik ki a fejlesztendő járások. Közülük kettő B-A-Z megyében található: Szerencsi (38.), Tokaji (45.). Az ezekben a járásokban élő népesség a megye lakosságának 8,1 százalékát teszi ki. 41

Fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Járás neve

Járás lakosságszáma, (2013.01.01.)

fő A fejlettségi rangsorszám

Szerencsi

41.937

38.

Tokaji

13.383

45.

Összesen:

55.320 2. táblázat: Fejlesztendő járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: saját számítás

A komplex mutató alapján az 55-109. rangsorszámú járások (melyeknek a komplex mutatójuk 46,68 alatti) a kedvezményezett járások. Közülük a Sárospataki (77.), a Mezőkövesdi (86.), a Sátoraljaújhelyi (93.) és a Kazincbarcikai (95.) járások találhatóak B-A-Z megyében. Ezeknek a járásoknak a komplex mutatóik még az országos átlag alatt vannak. A kedvezményezett járások lakossága a megyében élők 22,86%-át teszi ki.

Kedvezményezett járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Járás neve

Járás lakosságszáma, (2013.01.01.)

fő A fejlettségi rangsorszám

Sárospataki

25.057

77.

Mezőkövesdi

42.442

86.

Sátoraljaújhelyi

22.673

93.

Kazincbarcikai

65.823

95.

Összesen:

155.995 3. táblázat: Kedvezményezett járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Forrás: saját számítás

Elmondható, hogy gazdasági fejlettségük miatt komplex programmal fejlesztendő vagy fejlesztendő, illetve kedvezményezett kategóriába sorolt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járások össznépessége 408.843 fő, azaz a megye lakosságának az 59,91 százaléka olyan járásokban él, melyek gyengébb mutatókkal rendelkeznek, mint az országos átlag. A megye két legjobb helyzetű, nem kedvezményezett járása a Tiszaújvárosi (129.) és a Miskolci (130.). Annak ellenére, hogy e két járás kedvező pozícióban van az országos rangsorban, mind a kettőben komoly problémát jelent a legszegényebb lakosság, főként a romák iskolázottsági, munkaerő-piaci és térbeli elkülönülésükkel súlyosbított rossz lakhatási helyzete.

42

A 4. táblázatban összesítve közöljük a járások besorolását, a lakosságszámot és a megyén belül elfoglalt rangsorukat. A) A kedvezményezett járás rangsorszáma a 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet alapján

Sorszám

Cigándi

1.

1.

Miskolci

245384

1.

Gönci

3.

2.

Kazincbarcikai

65823

2.

Encsi

9.

3.

Ózdi

54527

3.

Ózdi

11.

4.

Mezőkövesdi

42442

4.

Szikszói

12.

5.

Szerencsi

38259

5.

Edelényi

15.

6.

Edelényi

34012

6.

Mezőcsáti

17.

7.

Tiszaújvárosi

31801

7.

Putnoki

28.

8.

Sárospataki

25057

8.

Szerencsi

38.

9.

Sátoraljaújhelyi

22673

9.

Tokaji

45.

10.

Encsi

21783

10.

Sárospataki

77.

11.

Gönci

19459

11.

Mezőkövesdi

86.

12.

Putnoki

19252

12.

Sátoraljaújhelyi

93.

13.

Szikszói

17566

13.

Kazincbarcikai

95.

14.

Cigándi

16294

14.

Tiszaújvárosi

129.

15.

Mezőcsáti

14635

15.

Miskolci

130.

16.

Tokaji

13383

16.

Járás neve

Járás neve

B) A Sorszám kedvezményezett járás lakosságszáma

4. táblázat: A kedvezményezett járások rangsorszáma a 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet alapján, az egyes járások lakosságszáma és megyén belüli rangsoruk. Forrás: saját számítás A 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet mellékletében közzétett besorolásokat összevetve a megye járásainak népességszámával, jól látható, hogy a legnagyobb lakónépességgel rendelkező Miskolci járás helyzete a legkedvezőbb Borsod-Abaúj-Zemplénben. Fontos megemlíteni, hogy a 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet – egyebek mellett – a következő módosítást is beemelte a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletbe: „A nem kedvezményezett járás 43

területén megvalósuló, közszolgáltatás ellátására irányuló fejlesztés tekintetében a komplex programmal fejlesztendő járással egy tekintet alá esik a vele határos, nem kedvezményezett járás, ha a fejlesztendő közszolgáltatást nyújtó intézmény ellátási területe a komplex programmal fejlesztendő járás területére kiterjed, vagy a fejlesztés eredményeként a közszolgáltatás a komplex programmal fejlesztendő járás területére vagy annak nagy részére kiterjeszthető.” Mivel a komplex mutató alapján összeállított járási rangsorok keveset árulnak el az adott közigazgatási egységen belüli egyenlőtlenségekről, ezért településszintű vizsgálatokat is végeztünk. Ehhez igénybevettük a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről joganyagban rögzített települések listáját, illetve a legfrissebb szegénységi kockázati index elemzést. A 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete azokat a településeket sorolja fel, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. Az első esetben azok a települések kerültek megnevezésre, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét, a második esetben pedig a komplex mutató alapján rangsorolt települések legkedvezőtlenebb harmada. A komplex mutató egy társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám. A besorolásnak az adja a jelentőségét, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás tekintetében a kedvezményezett települések előny élveznek, ahogy a kormányrendelet 4.§-a megfogalmazza: „(1) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. (2) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. (3) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, és a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járásban található, a fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében.” A kormányrendelet 2. melléklete 220 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községet, várost sorol fel, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. Mindez azt jelenti, hogy a megye 358 településnek 61,45 százaléka hátrányos helyzetű, kedvezményezett, fejlesztendő település! Az egyes járások helyzetének feltárásához megvizsgáltuk a legrosszabb helyzetű községeket és városokat, azaz a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések eloszlását és számát, és az ezeken a településeken élő lakosság számát és a járáson belüli arányukat. 44

Járás neve

A jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból is kedvezményezett települések neve (száma)

Cigándi

Cigánd, Dámóc, Lácacséke, Pácin, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád (8)

Edelényi

Balajt, Becskeháza, Bódvalenke, Égerszög, Hangács, Komjáti, Ládbesenyő, Rakaca, Szakácsi, Szalonna, Szendrőlád, Szin, Szinpetri, Tornakápolna, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Viszló, Ziliz (18)

Encsi

Alsógagy, Beret, Büttös, Csenyéte, Detek, Forró, Gagyapáti, Hernádpetri, Hernádvécse, Krasznokvajda, Novajidrány, Perecse, Szalaszend (13)

Gönci

Abaújalpár, Baskó, Boldogkőújfalu, Felsődobsza, Göncruszka, Hernádcéce, Hernádszurdok, Kéked, Korlát, Vilmány, Vizsoly, Zsujta (12)

Kazincbarcikai

Felsőtelekes, Nagybarca, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Sajókaza (6)

Mezőcsáti

Hejőpapi (1)

Mezőkövesdi

Borsodgeszt, Sály (2)

Miskolci

Köröm, Sóstófalva, Újcsanálos (3)

Ózdi

Arló, Borsodbóta, Borsodnádasd, Bükkmogyorósd, Csermely, Csokvaomány, Domaháza, Farkaslyuk, Hangony, Járdánháza, Lénárddaróc, Ózd, Sáta, Uppony (14)

Putnoki

Dövény, Imola, Jákfalva, Kelemér, Ragály, Sajómercse, Sajónémeti (7)

Sárospataki

Györgytarló, Kenézlő, Makkoshotyka, Vajdácska, Viss, Zalkod (6)

Sátoraljaújhelyi

Filkeháza, Nyíri (2)

Szerencsi

Legyesbénye, Megyaszó, Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada (6)

Szikszói

Alsóvadász, Aszaló, Felsővadász, Gadna, Gagyvendégi, Kázsmárk, Kupa, Léh, Monaj, Nyésta, Pamlény, Rásonysápberencs, Selyeb, Szászfa (14)

Tiszaújvárosi

Hejőszalonta, Kesznyéten, Kiscsécs, Nemesbikk (4)

Tokaji

Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Taktabáj, Tiszaladány (5)

5. táblázat: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásokban a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezett települések neve, járásonként a számuk. Forrás: saját számítás

45

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tehát 121 olyan település van tehát, amely a kormányrendelet szerint jelentős munkanélküliséggel sújtott és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezett települések. Mivel az, hogy az egyes járásokban hány települést érint mindkét szempontból a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete, nem sokat árul el a járások helyzetéről, hiszen rengeteg köztük az aprócska falu. Éppen ezért megvizsgáltuk, hogy az egyes járásokban mekkora a jelentős munkanélküliséggel sújtott és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és mekkora az arányuk a járáson belül. Az eredményeket rangsoroltuk, ez látható az 6. táblázatban. Járás neve

A) Sorszám Járás neve Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők száma. (fő)

B) Sorszám Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők aránya a járáson belül. (%)

Ózdi

50550

1.

Ózdi

95,86

1.

Szerencsi

11833

2.

Cigándi

63,92

2.

Kazincbarcikai

10007

3.

Szikszói

43,19

3.

Cigándi

9664

4.

Encsi

37,37

4.

Encsi

7995

5.

Szerencsi

31,57

5.

Edelényi

7565

6.

Gönci

29,16

6.

Szikszói

7559

7.

Tokaji

24,53

7.

Gönci

5460

8.

Edelényi

22,9

8.

Sárospataki

4795

9.

Sárospataki

19,77

9.

Tiszaújvárosi

3938

10.

Kazincbarcikai

15,2

10.

Tokaji

3261

11.

Putnoki

14,82

11.

Putnoki

2792

12.

Tiszaújvárosi

12,36

12.

Miskolci

2517

13.

Mezőcsáti

7,91

13.

Mezőkövesdi

2331

14.

Mezőkövesdi

5,56

14.

46

Mezőcsáti

1119

15.

Sátoraljaújhelyi

Sátoraljaújhelyi

509

16.

Miskolci

2,24

15.

1

16.

6. táblázat: A munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és arányuk a járáson belül, az így sorba rendezett járások rangsora. Forrás: saját számítás Az Ózdi járás adatai kiugróan magasak, több mint 50 ezer ember, a járás lakosságának 95,86 százaléka él olyan településeken, ahol nagyon magas a munkanélküliség és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális mutatók rendkívül rosszak. A másik kiugró eredmény a Cigándi járásé, ahol a lakosság közel kétharmada munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt fejlesztésre szoruló (kedvezményezett) településen él. A különböző kormányrendeletekben rögzített járási és települési fejlettségi rangsorok és minősítések között egyfajta koherenciazavart tapasztalhatunk, ha összevetjük a járások rangsorát az egyes járásokban a munkanélküliség és kedvezőtlen társadalmi-gazdasági és infrastrukturális helyzetük miatt kedvezményezett településeken élők számával és arányával. Ennek az ellentmondásnak a feloldása miatt a Pannon.Elemző Iroda Kft. kiadás előtt álló, 2013 augusztusában véglegesített Szegénységi kockázatok – területi hátrányok című elemzésén keresztül is megvizsgáltuk a megye településeit. Az elemzés 2011-es adatok (Fiatalodási index, középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a személyi jövedelemadó-alap egy lakosra jutó összege, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, munkanélküliségi ráta, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők arány a 0-17 éves korosztályban, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők között) alapján számolta ki az egyes települések szegénységi kockázati indexét. A szegénységi kockázati index módszertana egyfajta pontozásos módszer segítségével dimenziótlanítja, s így hozza közös nevezőre az előbbiekben felsorolt hét alapváltozót. A tanulmány ezt a módszert a következőképpen írja le: „A dimenziótlanítási eljárás úgy zajlik le, hogy első lépésben ki kell számolni az adott változó Budapest nélküli, ún. „vidéki” átlagát, majd minden egyes település értékét ki kell fejezni ennek a vidéki átlagnak az arányában. Ezt követően mindegyik települést egy kódszámmal kell ellátni a szerint, hogy értéke mennyiben tér el a vidéki átlagtól.” Az iskolázottsági változó esetében módszertani megfontolásból eltérő kódolást kellett alkalmazni,7 de az így kialakított kódolás végül egy sokkal pontosabb és használhatóbb eloszlást képes megmutatni. A módosított kódolást követően a szegénységi kockázatok mutatószámai úgy alakulnak, hogy az 1-es érték azt jelenti, az érintett településen a szegénységi kockázat a vidéki átlag 60%-a alatt van, a 2-es érték szerint, hogy 60-70%-a és így halad felfelé egészen a 10-es értékig. A 10-es értékkel bíró, legrosszabb helyzetű településeken a szegénységi kockázat a vidéki átlag 140%-a felett található. A kódokhoz tartozó szegénységi kockázati értékeket a 7. táblázat mutatja be.

7

A rosszabb helyzetű településeknél részletesebb differenciálást volt szükséges bevezetni. Az eljárás nem járt információvesztéssel.

47

Kód

A település szegénységi kockázata

1

A vidéki átlag 60%-a alatt

2

A vidéki átlag 60-70%-a

3

A vidéki átlag 70-80%-a

4

A vidéki átlag 80-90%-a

5

A vidéki átlag 90-100%-a

6

A vidéki átlag 100-110%-a

7

A vidéki átlag 110-120%-a

8

A vidéki átlag 120-130%-a

9

A vidéki átlag 130-140%-a

10

A vidéki átlag 140%-a felett

7. táblázat: A szegénységi kockázati indexek kialakításának kategória-határai a módosított kódolás szerint Forrás: saját számítás A fenti kódolás alapján a legnagyobb szegénységi kockázattal rendelkező települések kódja a 8-9-10es. Az alábbi táblázatban az egyes járások 8-as, 9-es és 10-es kódjelű települései kerülnek felsorolásra. Járás neve

8-as szegénységi 9-es szegénységi 10-es kockázati Érintett kockázati kóddal kockázati kóddal kóddal rendelkező települések rendelkező száma (∑), rendelkező település település település darab

Cigándi

Bodroghalom, Karcsa, Karos

Edelényi

Abod, Bódvarákó, Lak, Boldva, Szuhogy Borsodszirák, Hegymeg, Martonyi, Szendrő, Tornaszentjakab

Encsi

Detek, Ináncs, Forró, Baktakék, Beret, 18 Hernádszentandrás, Csenyéte, Fáj, Krasznokvajda Méra, Novajidrány, Felsőgagy, Fulókércs,

Cigánd, Dámóc, Lácacséke, Ricse, Tiszakarád, Semjén, Zemplénagárd Tiszacsermely

48

11

Szalonna, Balajt, 19 Bódvalenke, Rakaca, Rakacaszend, Szakácsi, Szendrőlád, Szin, Tornanádaska

Szalaszend

Gönci

Abaújalpár, Felsődobsza Abaújkér, Abaújvár, Fony, Gönc, Göncruszka, Hernádbűd, Kéked, Pányok,

Kazincbarcikai

Felsőtelekes, Izsófalva, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep

Sajókaza

Mezőcsáti

Igrici, Tiszatarján

Hejőpapi

Mezőkövesdi

Hernádpetri, Hernádvécse, Pusztaradvány, Szemere Boldogkőújfalu, 16 Hernádcéce, Korlát, Pere, Vilmány, Vizsoly

6

Ároktő

4

Csincse

Sály

2

Miskolci

Ónod, Radostyán, Berzék Sóstófalva

Köröm, Sajóhidvég

6

Ózdi

Borsodnádasd, Csokvaomány, Hangony, Ózd, Sáta

Arló, Domaháza, 11 Farkaslyuk

Putnoki

Dövény, Királd, Alsószuha, Kelemér, Jákfalva, Putnok, Ragály, Sajónémeti Zádorfalva Sajómercse, Szuhafő

11

Sárospataki

Erdőhorváti, Györgytarló, Olaszliszka, Zalkod

Vajdácska, Viss

8

Sátoraljaújhelyi

Filkeháza, Vágáshuta

Kovácsvágás

5

Szerencsi

Legyesbénye, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Tiszalúc

Taktakenéz

8

Szikszói

Homrogd, Kázsmárk, Aszaló, Gagyvendégi, Abaújszolnok, Kiskinizs, Kupa, Léh, Monaj, Nyésta Alsóvadász, Nagykinizs, Felsővadász, Pamlény,

Borsodbóta, Csermely, Járdánháza

Kenézlő, Makkoshotyka

Nyíri, Füzérradvány

Prügy, Taktaszada

49

18

Rásonysápberencs, Szentistvánbaksa

Gadna, Selyeb

Tiszaújvárosi

Hejőbába, Kesznyéten, Oszlár

Girincs, Hejőszalonta

Tokaji

Csobaj

Taktabáj, Tiszatardos

Kiscsécs

6

3 Összesen 152

8. táblázat: A 8-as, 9-es és 10 szegénységi kockázati kóddal rendelkező települések Borsod-AbaújZemplén megyében járásonkénti bontásban (aláhúzással jelölve a járásszékhelyeket). Forrás: saját számítás A járásszékhelyek közül a járások negyede, azaz Cigánd, Gönc, Ózd és Putnok érintett nagyon magas szegénységi kockázati indexszel. A 8. táblázatba a szegénységi kockázati index három legrosszabb mutatójával 152 település került felsorolásra, ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések 42,45 százaléka! Mivel azonban az aprófalvas településszerkezet miatt rengeteg az alacsony népességszámú település, ezért ezek lakosságszámát, a járáson belüli lakosságarányukat is érdemes megvizsgálni. A következőkben a 8. táblázatban megnevezett települések lakosságának számát és arányát mutatjuk be járásonként, ezek eredményei láthatóak a 9. táblázatban. Feltüntettük a rangsorszámot is emelkedő sorrendben, ami azt jelenti, hogy az első helyre besorolt járás a legrosszabb helyzetű.

B) Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság aránya a járásban

Sorszám

A) Legmagasabb (89-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma a járásban

Sorszám

Ózdi

49833

1.

Ózdi

94,5

1.

Szerencsi

18947

2.

Cigándi

92,06

2.

Edelényi

16961

3.

Encsi

62,84

3.

Cigándi

13919

4.

Putnoki

59,8

4.

Encsi

13442

5.

Szikszói

55,85

5.

Járás neve

Járás neve

50

Miskolci

11639

6.

Edelény

51,35

6.

Putnoki

11264

7.

Szerencsi

50,56

7.

Kazincbarcikai

10697

8.

Gönci

46,02

8.

Szikszói

9775

9.

Mezőcsáti

33,94

9.

Gönci

8617

10.

Sárospataki

28,87

10.

Sárospataki

7001

11.

Tiszaújvárosi

19,4

11.

Tiszaújvárosi

6179

12.

Kazincbarcikai

16,24

12.

Mezőcsáti

4797

13.

Tokaji

11,28

13.

Mezőkövesdi

2647

14.

Sátoraljaújhelyi

8,28

14.

Sátoraljaújhelyi

1881

15.

Mezőkövesdi

6,32

15.

Tokaji

1500

16.

Miskolci

4,66

16.

9. táblázat: Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma és aránya az egyes járásokban. Forrás: saját számítás A 9. táblázat adatai alapján látható, hogy Ózd helyzete a megyén belül magasan a legrosszabb, mivel egy viszonylag nagy lakosságszámú járásszékhelyként Ózd is 8-as értéket kapott a szegénységi kockázati index elemzés során. Miután több szempontból is megvizsgáltuk a Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásainak gazdasági fejlettségét, szegénységi kockázati indexét, a lakosságszámot, majd ezek alapján rangsorokat állítottunk fel a következő lépésként a rangsorokat átlagoltuk és ez alapján felállítottuk azt a sorrendet, melyet véleményünk szerint a fejlesztési források elosztásánál megfontolandó lenne figyelembe venni. Hangsúlyozzuk, hogy a felállított rangsor több szempontot is figyelembe vett, köztük a lakosságszámot, a járások gazdasági helyzetét és legrosszabb helyzetű településeken élők számát és arányát járásonként. Az eredményeket, valamennyi vizsgálat során kiosztott rangsorszám feltüntetésével a 10. táblázat foglalja össze.

51

Járás neve

Rangsorszám átlaga

Rangsor

4. tábláz at A)

4. táblázat B)

6. táblázat A)

6. táblázat B)

9. táblázat A)

9. táblázat B)

Ózdi

2,16

1.

4.

3.

1.

1.

1.

1.

Cigándi

4,5

2.

1.

14.

4.

2.

4.

2.

Encsi

5

3-4.

3.

10.

5.

4.

5.

3.

Szerencsi

5

3-4.

9.

5.

2.

5.

2.

7.

Szikszói

7

5

5.

13.

7.

3.

9.

5.

Edelényi

7,5

6-7.

6.

6.

6.

8.

3.

6.

Gönci

7,5

6-7.

2.

11.

8.

6.

10.

8.

Kazincbarcikai

8,16

8.

14.

2.

3.

10.

8.

12.

Putnoki

9

9.

8.

12.

12.

11.

7.

4.

Sárospataki

9,66

10.

11.

8.

9.

9.

11.

10.

Tiszaújváros

11,16

11.

15.

7.

10.

12.

12.

11.

Miskolci

11,33

12.

16.

1.

13.

16.

6.

16.

Mezőcsáti

12

13.

7.

15.

15.

13.

13.

9.

Mezőkövesdi

12,16

14-15.

12.

4.

14.

14.

14.

15.

Tokaji

12,16

14-15.

10.

16.

11.

7.

16.

13.

Sátoraljaújhel yi

13,66

16.

13.

9.

16.

15.

15.

14.

10. táblázat: Az egyes járások fejlettségi mutatói, a területeken lévő kedvezményezett településeken élők és arányuk, a lakosságszám és a szegénységi kockázati index alapján készült rangsorok átlaga alapján felállított rangsor a leginkább fejlesztendő területektől növekvő sorrendbe állítva. Forrás: saját számítás

52

2.3.3 A megyében leginkább szükséges fejlesztések meghatározása Korábban (2.2.3. fejezet) már meghatároztuk, hogy mely humán ágazatok fejlesztése elengedhetetlen a megye népességmegtartó képességének javításához. Ebben a munkarészben részletesen bemutatjuk, hogy az egyes területekhez milyen konkrét fejlesztési lehetőségek kapcsolódhatnak. Az egészségügy fejlesztése a megye kiemelt feladata. Ez egyrészről infrastrukturális fejlesztést jelent, vagyis a meglévő alapellátás és szakellátás eszközfejlesztését, az épületek akadálymentesítését, szükség esetén energetikai korszerűsítését fedi le. Az intézményhálózat korszerűsítése azonban önmagában nem érheti el a kívánt hatás. Szükség van a prevenció és az egészségmegőrzés ösztönzésére, a lakosság körében az egészséges életmód népszerűsítésére. Javítani kell az önkormányzati intézmények egészséges élelmiszerrel történő ellátását, bővíteni kell az alkohol és drogproblémák prevenciós intézményi hátterét és támogatni kell az egyéni és közösségi szintű pozitív egészségmegtartási minta kialakítását. Növelni kell az egyéni egészségtervekre alapozott programok számát, csecsemő és gyermekgondozási programokat kell indítani az alacsony iskolázottságúak körében. Bővíteni kell a védőnői hálózatot és a koraszülés csökkentése érdekében növelni kell a szervezett egészségkommunikációs programok számát. Mindehhez megfelelő humán-erőforrás szükséges, azaz fel kell tölteni a hiányzó háziorvosi kapacitásokat, és további szakképzett védőnőket, ápolónőket kell a térségbe vonzani, valamint a helyi civil szervezetekkel együttműködve elő kell segíteni a szolgáltatások minél szélesebb kör számára történő elérhetőségét. A köznevelés és szakképzés tekintetében az infrastruktúra fejlesztés mellett szintén a soft beavatkozások szolgálhatják hosszú távon a tervezett célok elérését. Ez utóbbi jelentheti a tanári kompetenciák fejlesztését, a minőségi oktatáshoz-neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítását, az oktatást kiegészítő tevékenységek erősítését és a fiatalok lokális kötődésének erősítése érdekében fejleszteni kell az oktatási és kulturális intézmények együttműködésének hatékonyságát, biztosítani kell az iskolarendszerű közétkeztetést. A szakképzést nyújtó intézmények esetében együtt kell működni a helyi vállalkozásokkal, kamarákkal, hogy valódi igényekhez igazodó, gyakorlatorientált képzések valósulhassanak meg a térségben. Ki kell dolgozni egy olyan motivációs rendszert, amellyel csökkenthető a korai iskolaelhagyások száma. A pedagógusokat fel kell készíteni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrálására és a tehetséges gyermekek részére tehetséggondozó programok kidolgozására. Az iskolarendszerű képzésekbe integrálni kell a művészeti oktatást és a tömegsportot, amely elősegíti a gyermekek szervezett keretek közt történő, iskolaidőn túli elfoglaltságát. A sportoláshoz meg kell teremteni a szükséges infrastrukturális feltételeket. Kulturális szolgáltatások fejlesztésénél törekedni kell a közösségi terek, találkozóhelyek kialakítására és programokkal való megtöltésére, a természeti és kulturális örökség megőrzésére, fejlesztését szolgáló programokhoz való csatlakozásra. A programszervezésben a helyi civil szervezetek, kisebbségek, kisebbségi önkormányzatok részvétele elengedhetetlen. A rendezvények hozzájárulnak a térségi identitás erősítéséhez, de a szinergiahatások érvényesülése révén egy-egy térség idegenforgalmi vonzerejét is növelheti.

53

A szociális ellátások terén bővíteni kell a bölcsődei férőhelyeket, családi napköziket, valamint az időskorúak ellátásához szükséges intézmények kapacitásait, fejleszteni kell a házi segítségnyújtást, valamint a gyermek- és családvédelmi hálózatot egyaránt. A tevékenységbe mind az egyházak, mind a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzat bevonása szükséges lehet.

2.3.4 A demográfiai és társadalmi helyzet elemzésén alapuló keresleti elemzés

Demográfiai helyzet Egy térség fejlődési esélyeit alapvetően leírja és meghatározza a lakónépességének változása. A megye népessége 2000 és 2014 között közel 9%-kal csökkent, az állandó népesség 2014-ben 695 756 fő volt. A csökkenés mértéke csaknem az országos átlag háromszorosa. A megye minden járásában csökkent a lakónépesség, a legnagyobb arányban a Cigándi, a Gönci, az Ózdi és a Sárospataki járásban, míg a lakónépesség számának visszaesése a Miskolci és az Encsi járásban volt a legkisebb. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az élveszületések száma 2000 és 2013 között mintegy 1500 fővel 7000 fő alá csökkent, 2014-ben viszont növekedett és ismét 7000 fő fölött volt. A csökkenés megyei szinten az országos átlagnál nagyobb mértékű volt a vizsgált időszakban. Legnagyobb mértékű a Tokaji, Szikszói, Mezőcsáti, Sátoraljaújhelyi és Kazincbarcikai járásban volt. Mivel a halálozások száma folyamatosan meghaladja a születések számát, a megyében természetes fogyásról beszélhetünk. Járási szinten mindenhol negatív az egyenleg, települési szinten viszont vannak kivételek. Főként a szlovák határhoz közeli falvakban jellemző a természetes szaporodás (Tornanádaska, Felsőregmec, Szakácsi, Gadna, Bódvalenke).

4. ábra: A természetes szaporodás, illetve fogyás évi átlaga ezer lakosra Borsod-Abaúj-Zemplén megye településein (2004-2013) Forrás: KSH

54

A népességcsökkenés másik összetevője (a természetes fogyás mellett) az elvándorlás, amely a megye egyik legnagyobb demográfiai problémája. 2000 óta 62.797 fő hagyta el hagyta el a megyét, tehát a népességcsökkenés döntő oka az elvándorlás. Az aktív korú lakónépesség aránya az elmúlt években megyei szinten nem változott jelentősen, ugyanakkor a Gönci, a Cigándi, Tokaji járásban nőtt az arányuk. A 0-18 év közötti korosztály részesedését tekintve megállapítható, hogy az arányuk magasabb a megyében (19,0%), mint az országos átlag (17,2%), azaz a népességcsökkenés ellenére a megye korszerkezete fiatalabb az országos átlagnál. Ehhez kapcsolódóan érdemes áttekinteni az állandó népességből a 6-13 évesek számát. Ebben a korosztályban 2014-ben 2000-hez képest jelentős létszámcsökkenés volt a megyében: 21.841 fővel csökkent a teljes korosztály száma. Ez a létszámcsökkenés meghatározza a fiatalok oktatási-nevelési intézményeinek kapacitásigényét, illetve szervezési módját is. A kistelepüléseken a csökkenő osztálylétszámok egyre inkább, főként az általános iskola 5-8 osztályában a körzeti alapon működő iskolák kialakítását teszik szükségessé, de Miskolcon is további intézmény-racionalizálásokra lehet szükség. A korosztályban a legnagyobb arányú csökkenés a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi, a Kazincbarcikai és a Sárospataki járásokban volt. A 0-2 és a 3-5 éves korosztályt tekintve tovább folytatódik az egyes korosztályok népességcsökkenése, aminek üteme nagyobb volt az elmúlt egy évben, mint az országos érték. A lakónépesség az országos trendeknek megfelelően öregszik, ám lassabb ütemben. Az idősebb korosztály aránya leginkább a Tiszaújvárosi kistérségben emelkedett, aminek egyik meghatározó oka, hogy az 50-es évek után felfejlesztett város korstruktúrája rendkívül fiatal volt. A 60 év feletti korosztály száma nőtt még a Miskolci, Kazincbarcikai, a Sátoraljaújhelyi és a Szerencsi járásokban, minden más járásban csökkent a 60 éven felüliek száma 2014-re 2000-hez viszonyítva. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni. A nők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. Társadalmi helyzet Mivel a megye egészét tekintve az egészségügyi ellátórendszer állapota nem rosszabb az országos átlagnál, felvetődik, hogy a lakosság rossz egészségi állapotának hátterében döntően az egészségtudatossággal összefüggő tényezők állnak. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége, színvonala– elsősorban az aprófalvas településszerkezet következtében – területi egyenlőtlenségeket mutat a megyében. A helyzet felveti a kistelepüléseken igénybe vehető szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésének igényét és az igénybe vehető pályázatok kistelepülési igényeket figyelembevevő átalakításának szükségességét, pl. a településközi orvosi praxisok létesítését.

55

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb megyei jelentése alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye a munkaerő-piaci mutatók mindegyikében elmarad az országos átlagtól. Gazdasági aktivitás mutatószámai Mutatószám

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Magyarország

Aktivitási arány, %

56,3

59,8

Foglalkoztatási arány, %

51,3

55,7

Munkanélküliségi ráta, %

8,9

6,9

11. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország gazdasági aktivitási mutatószámai 2015. II. negyedév) Forrás: KSH, megyei jelentés A megyében 2,5 százalékkal alacsonyabb az aktivitási arány, 4,4 százalékkal pedig a foglalkoztatási arány, mint az országos átlag. A munkanélküliségi ráta – a közfoglalkoztatottakat is beleértve – pedig 2%-kal rosszabb, mint Magyarország egészéé. A nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen csökkent az előző időszak végéhez képest, 79,8%-ra. Még ennél is jobban csökkent az álláskeresési járadékban részesültek száma (3008 fő), ez az előző évinek a 71,7 százaléka. Az álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén 122,6 százalék volt 2014 I. félévének végéhez képest (az azonos időszakra vonatkozó országos mutató 109,5%). Területi szinten vizsgálva megállapítható, hogy a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal a szlovák határ menti járások (Ózdi, Szikszói, Cigándi) és a Tokaji járás küzd.

5. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, 2013. december Forrás: KSH Amennyiben a pályakezdők munkanélküliségi adatait vizsgáljuk kicsit más képet kapunk, ugyanis a megye déli járásai is nagyon kedvezőtlen helyzetben vannak (Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi, Mezőcsáti 56

járás). Az alkalmazásban állók számának és keresetének az előző év azonos időszakához viszonyított indexe pozitív, hasonló az országos átlaghoz. Alkalmazásban állók száma és keresete Mutatószám

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Magyarország

számának indexe

102,5

102,2

havi bruttó átlagkeresetének indexe

103,3

103,5

havi nettó átlagkeresetének indexe

103,3

103,5

Alkalmazásban állók….

12. táblázat: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon az alkalmazásban állók mutatószámai 2015. II. negyedév) Forrás: KSH, megyei jelentés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak. Az alábbi táblázatban a négy főnél több embert foglalkozó vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai kerültek feldolgozásra. A megyében az alkalmazásban állók száma 147.700 fő, átlagos bruttó fizetésük 189.337 forint, míg átlagos nettó fizetésük pedig 124.017 forint. A regisztrált vállalkozások számának indexe egy év alatt egy százalékponttal csökkent, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma országosan 55%-kal magasabb (172 db), mint a megyében (111 db). A megyében a regisztrál vállalkozások száma 73.939. Az ipar teljesítményének adatait vizsgálva jelentős fejlődés figyelhető meg 2014 első negyedévéhez képest, a javulás mértéke a legtöbb esetben jobb, mint az országos átlag. Az adatokat a 13. táblázat foglalja össze. Mutató/érték

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Magyarország

A) Termelés volumenindexe

109,0

107,6

A) Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft

1 809,6

1 373,2

B) Termelés volumenindexe

110,5

107,9

B) Értékesítés volumenindexe

110,9

107,1

B) Értékesítésből az export aránya, %

68,7

70,3

13. táblázat: Az ipari termelés megyei és országos mutatóinak és értékeinek összehasonlítása, 2015. I. félév. Forrás: KSH, megyei jelentés

57

A termelés volumenindexe (A) és az egy lakosra jutó termelési érték (A) a négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatait dolgozta fel, míg a következő két sor (B) a 49 főnél több embert foglalkoztató vállalkozások adatait. Mint látható, a kis- és középvállalkozások értékesítésének exportarányaiban van csak kisebb elmaradás az országos átlagtól, a több esetben a mutatók és értékek magasabbak, mint a magyar átlag. Az ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyezettek száma Nógrád megye után a második legmagasabb, mintegy két és félszer magasabb, mint az országos átlag. Területi eloszlást tekintve a legrosszabb helyzetben az Edelényi, a Szikszói, az Encsi és a Szerencsi járások vannak.

6. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra, 2013 Forrás: KSH A működő házi és gyermekorvosok száma a népesség csökkenésével párhuzamosan szintén csökkent. Megyei szinten 2013-ban átlagosan 15.52 fő jutott egy házi és gyermekorvosra, mely érték a megyék között nagyjából a középmezőnyben található. A 2000-es évhez viszonyítva mind országos, mind megyei szinten csökkent a működő kórházi ágyak száma. A csökkenés mértéke Borsod-AbaújZemplén megyében kisebb volt, mint országos viszonylatban, csak 6,4%-os. A működő kórházi ágyak száma az egészségügyi ellátás újabb átszervezésének következményeként tovább változott, megyei szinten tovább csökkent a kórházi ágyak száma és a területi megoszlása is változott. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma 20%-kal nőtt a 2014-es évre 2000-es évhez képest. A férőhelyek kapacitás kihasználtsága 100%-os a megyében, illetve a megye mindegyik járásában, az idősödő társadalomban az igények általában meghaladják a lehetőségeket. A legjelentősebb arányú kapacitásnövelés az Encsi és a Mezőcsáti járásokban volt. A jövőben a lakosság öregedésével párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére, vagy a meglévők bővítésére. A bölcsődei férőhelyek száma csaknem megduplázódott (931-1803 hely) 2000 és 2014 között. Szintén örömteli, hogy a bölcsődébe beíratott gyermekek száma is növekszik, 2014-ben 1.680 fő, így a bölcsődék 90% feletti kihasználtsággal működnek. 2013-ban már csupán a Szikszói és a Putnoki 58

járásban nem volt bölcsőde, ezen járások településein a családi napközik üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést. A bölcsődei ellátással szemben az óvodai férőhelyek száma nem változott 2000 óta, ami azzal is magyarázható, hogy folyamatosan csökken az óvodába beírt gyermekek száma. Ennek megfelelően mindössze egy járásban, a Szikszóiban jellemző az óvodák 100%-ot meghaladó kihasználtsága. Szintén csökkenő tendenciát mutat az általános iskolai feladatellátási helyek száma és drasztikus mértékben lecsökkent az általános iskolába beírt gyermekek száma. Míg 2000-ben még 78.000 főt jegyeztek, addig 2014-ben kevesebb, mint 57.000 gyermek járt általános iskolába a megyében. Szintén komoly nehézséget jelent, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya megyei szinten csaknem 50%-os, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye értéke után a második legmagasabb. Járási szinten kiemelkedően rossz az Edelényi, a Szikszói, az Encsi, a Gönci és a Szerencsi járás helyzete.

7. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolákban, % (2013-2014) Forrás: KSH A megyében a középiskolai képzés fejlődése igazodott a középiskolai oktatás fejlődésének nemzetközi és hazai irányaihoz. Jelentősen emelkedett az érettségit adó iskolákban tanulók száma, erősödött az általánosan alapozó képzés iránti igény. Növekvő hangsúlyt kapott az idegen nyelvek tanulása, a számítástechnikai eszközök alkalmazása, növekedett a szakközépiskolákban végzettek továbbtanulási szándéka. Az utóbbi évtizedben több vonatkozásban átalakult a szakképzés tartalma. Egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű szakmák. Elterjedt a szakképzésben is az informatikai ismeretek oktatása, szinte minden szakképesítéshez hozzákapcsolódnak a vállalkozási, közgazdasági ismeretek, javul a szakképzésben is az idegen nyelv oktatásának eredményessége. A gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási helyek száma ingadozva, de növekedett 2000 óta. Ez egyrészt örömteli és a keresleti igényekhez jobban alkalmazkodó képzési rendszernek köszönhető, másrészt viszont sajnos az általános iskolásokhoz hasonlóan, középfokú tanulmányokat folytatók 59

száma is évről évre csökken a megyében. Szintén magas a hátrányos helyzetű diákok aránya a középfokú oktatásban. Országos szinten óriási különbségek mutatkoznak. Míg Győr-Moson-Sopron megyében alig 4% az érték addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 26%. A legrosszabb értékkel az Edelényi járás rendelkezik, ahol a középfokú oktatásban tanulók 58%-a hátrányos helyzetű.

8. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú oktatásban, % (2013-2014) Forrás: KSH A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. A megyében a felsőoktatási bázis a főváros, Szeged, Debrecen, Pécs és Pest megye után a végzettek számát tekintve a következő a sorban. A felsőoktatási képzés megléte, illetve minőségi fejlesztése fontos ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége javuljon és több magasabban képezett szakember dolgozzon a megyében a nagyobb hozzáadott értéket hozó tevékenységekben. Ennek érdekében nemcsak a felsőoktatási bázis stabilizálása, gazdasággal való kapcsolatának erősítése, hanem a megyén belüli területi kapcsolatainak bővítése is fontos, különben a megye többi nagyobb városa, illetve Miskolctól távolabb eső térségei (Ózd és Sátoraljaújhely) nem profitálnak érdemben a Miskolci Egyetem jelenlétéből. Az Egyetemnek Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban is van kihelyezett tanszéke, de az oktatás jelenléte a jövőben lehetne intenzívebb. A közművelődési intézmények körében tartoznak a művelődési házak, színházak, levéltárak, egyéb kiállító helyek. Az elmúlt években jelentősebb számban fejlesztették a Nemzeti Vidékfejlesztési Program támogatásából az integrált közösségi szolgáltató központokat keretében a kistelepülések közművelődési intézményeit. Így ezek az intézmények a kulturális funkciójukon túl, szociális és közösségi szervezési, illetve egyéb helyi szolgáltatási feladatokat is ellátnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megkezdte működését a Civil Szolgáltató Központ, mely szervezet tanácsadással és információszolgáltatással segíti a megye civil szervezeteinek működését. A civil aktivitás a megyében erős, számos jól működő civil szervezet van, a civilek aktivitása a megyében az országos átlaghoz közelít, az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma 7,72 db, ami az országos átlag 95%-a.

60

Országos viszonylatban magas a cigány népesség száma, a népszámlálási adatok szerint a cigány nemzetiséghez tartozók 18,85%-a élt 2011-ben a megyében, ami a megye lakosságának 8,48 %-a (2001-ben 6,12%-a volt a hasonló adat). Járási szinten a már többször említett határmenti térségekben a legmagasabb az arány. Az Encsi járásban a lakosság 23,4%-a vallotta magát cigány származásúnak a 2011-es népszámlálás alkalmával, mely a legmagasabb járási érték Magyarországon.

9. ábra: A cigány (romani, beás) nemzetiségűek aránya, 2011 (népszámlálás) Forrás: KSH, Népszámlálás A cigány lakosság körében szociológiai kutatások alapján az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség és alacsonyabb az iskolázottságuk, így a szociális problémák a megyei átlagnál jobban érintik őket. A társadalmi szempontból problémás családok koncentrálódnak egy-egy településen, illetve azokon belül is egy-egy településrészen. Jellemző, hogy közülük sokan ún. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. Az egy területre koncentrált, lerobbant állapotú ingatlanokban lakó és az alacsony jövedelmű, iskolázottságú népesség számos helyen szegregátumot alkot, ami nehézséget jelent az alacsony státuszú társadalmi helyzetből való kitörésre. A cigány lakosság felzárkóztatása, illetve tartós munkához juttatása a versenyszférában, hosszú távra elhúzódóan nagyon komoly erőfeszítéseket igényel az államtól, a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatási-képzési-mentális fejlesztést is tartalmazó, kiszámíthatóan működő, az adott térség tartósan munkanélküli lakosaira koncentráló programok megvalósításával. Mindezen programoknak szem előtt kell tartania az érintett lakosság egészségfejlesztését, illetve az érintettek bevonásával a lakhatási körülmények javítását is. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye „A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő” stratégiája alapján a cigánynak minősített lakosság – ezen belül is különösen a 14 év alatti korosztály - lélekszámának és arányának növekedése várható az elkövetkezendő évekre. A legnagyobb arányban cigányok által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet- Cserhát, melyek jellemezően az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, „gettósodó tájakká”). 61

2.3.5 Beavatkozási lista az ágazati és területi szintű megyei fejlesztésekről Az alábbiakban a járásokból beérkező projektötleteket dolgoztuk fel. A beavatkozások meghatározásánál a járást, mint legkisebb, viszonylag homogén területi egységet vettük alapul és ezen belül különítettük el:         

az oktatást, képzést; az egészségügyet, a sportot; a közösségi terek kialakítását, a települési életminőség javítását, a szociális ellátást, család- és gyermekvédelmet; az akadálymentesítést, a civil szervezetek fejlesztését, valamint a kulturális szolgáltatásokat érintő fejlesztéseket.

Horizontális célként definiáltuk a társadalmi felzárkóztatást, az esélyegyenlőséget, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását, ezáltal pedig a települések népességmegtartó képességének javítását. A fenti szempontrendszer alapján az alábbiakban összegezzük az egyes járások tervezett ágazati beavatkozásainak összköltségét, valamint bemutatjuk a leginkább forrásigényes beavatkozásokat. Az látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc Megyei Jogú Város számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív program keretei között rendelkezésre álló 128,31 milliárd forint indikatív forrás háromszorosára érkezett be a járásoktól forrásigény. Járás neve

Cigándi Edelényi Encsi Gönci Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Putnoki Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Összesen

Népességszám

Tervezett fejlesztési forrás

16 294 14 326 162 975 34 012 10 518 586 500 21 783 12 992 112 910 19 459 21 694 155 134 65 823 21 468 680 650 14 635 3 059 963 400 42 442 26 000 822 363 245 384 176 612 752 258 54 527 12 584 915 092 19 252 4 318 472 000 25 057 22 401 581 876 22 673 31 797 461 209 38 259 10 420 254 500 17 566 6 544 369 000 31 801 3 437 014 401 13 383 5 671 826 316 682350 385 826 280 584 14. táblázat: A járások projektötleteinek forrásigénye, 2015.

A teljes megyei fejlesztési források hányada (%) 3,71 2,72 3,36 5,62 5,56 0,79 6,73 45,77 3,26 1,11 5,80 8,24 2,70 1,69 0,89 1,47 100,0

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás alapján saját számítás 62

Cigándi járás Ágazat Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Településrehabilitáció Mindösszesen

Projekt címe

Bodrogközi Sportakadémia létrehozása

Pályázó neve

Projekt helye település

A beavatkozással érintett ágazat

Forint 920 425 000 153 670 000 2 269 856 000

Megoszlás, % 6,4 1,1 15,8

3 087 445 000 4 399 686 975 3 199 170 000 16 510 000 279 400 000 14 326 162 975

21,6 30,7 22,3 0,1 2,0 100

Beruházási költség összesen

Cigánd Város Önkormányzata

Cigánd

Sport

2 147 483 647

Művelődési központ kialakítása Cigánd Város Agóra Önkormányzata

Cigánd

kulturális szolgáltatások

1 016 000 000

63

Projekt célja Kistérségi szinten szervezett szakképesítést adó 1 évfolyamos akadémia rendszerű intézmény létrehozása Cigándon. Célközönsége az olyan hátrányos helyzetű, mégis tehetséges diákok felemelése, akik a nagyobb sportklubok akadémiájára nem jutnak el anyagi okok miatt. Szoros együttműködés a civilekkel. Új típusú többfunkciós térségi közösségi színtér kialakítása a

Teremtett munkahelyek száma (fő)

15

3

Kistérségi mezőgazdasági foglalkoztatási és képzési program

Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás

Cigánd

oktatás, képzés

1 282 700 000

meglévő művelődési központ és könyvtár helyén. A kistérség több településén megvalósuló, képzéssel induló, majd foglalkoztatással folytatódó komplex program megvalósítása. A programban résztvevő településen élők képzést követően továbbfoglalkoztatásban részesülnek. Cél a helyiek által megtermelt javak, helyben történő feldolgozása, önellátás.

270

A megye egyik legszegényebb járásában a sportot gondolják kitörési pontnak, legalábbis a fejlesztési elképzeléseik alapján, hiszen a tervezett források közel egyharmadát erre a célra fordítanák. A források jelentős részét költenék a szociális ellátórendszer fejlesztésére (22,33%) és az oktatás fejlesztésére, képzési programokra (21,6%). Az összegyűjtött projektötletek megvalósításának összköltsége 14,326 milliárd forint. A 15 településből álló, 16 ezer fő s lakónépességű járás legnagyobb költségigényű projektterve a 2,14 milliárd forintból létrehozni kívánt sportakadémia 15 munkahelyet teremtene az előzetes kalkulációk szerint. Az 1,28 milliárd forintból megvalósítani kívánt kistérségi mezőgazdasági foglalkoztatási és képzési program a tervek szerint 270 munkahelyet teremtene. A járás szeretne a székhelyén egy többfunkciós kulturális teret is létrehozni a meglévő művelődési központ és könyvtár helyén 1,01 milliárd forintos beruházásból. A három legnagyobb tervezett fejlesztési projekt a járás székhelyén, Cigándon valósulna meg. A települések életminőségének javítását célzó projektek egytized százalékát teszik ki a projektötletek összes forrásigényének, ez meglepő.

64

Edelényi járás: Megoszlás, % Forint 0,6 Akadálymentesítés 63 500 000 0,6 Civil szervezetek fejlesztése 60 325 000 20,8 Egészségügy 2 184 019 000 2,6 Közösségi tér kialakítása 269 240 000 7,4 kulturális szolgáltatások 773 430 000 25,1 oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) 2 642 870 000 17,9 Sport 1 887 410 500 23,9 Szociális ellátás, család és gyermekvédelem 2 508 887 000 1,2 Települési életminőség 128 905 000 100,0 Mindösszesen 10 518 586 500 Ágazat

Projekt címe

Pályázó neve

Projekt helye település

A beavatkozással érintett ágazat

Beruházási költség összesen

Boldvai Idősek Bentlakásos Otthona

Boldva Községi Önkormányzat

Boldva

Szociális ellátás, család és gyermekvédelem

1 000 000 000

Energetikai hatékonyság fejlesztése a Koch Róbert Kórházban

Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet

Edelény

Egészségügy

1 666 240 000

Városi Sportuszoda építése Edelényben

Edelény Város Edelény Önkormányzata

Sport

820 420 000

65

Projekt célja Időskorúak szociális helyzetének javítása Korszerű energetikai megoldások alkalmazásával hatékonyan működtethető kórház kubatúra kialakítása, komfortos betegellátó terek létrehozása, meglévő munkahelyek fenntartása gazdaságosan működő szervezet keretén belül. Sport, rekreáció és prevenciós célzattal sportfejlesztéshez kapcsolódó beruházás megvalósítása uszoda építésével Edelényben.

Teremtett munkahelyek száma (fő) 22

0

0

Az aprófalvas Edelényi járás (45 település, 34 ezer fős lakosság) közel egyharmadával kevesebb forrásra tervezett a projektötletek szintjén, mint a Cigándi járás. A források egyötöde-egynegyede között szándékoznak egészségügyi, a szociális ellátást érintő, család és gyermekvédelemi és oktatási, képzési programokat megvalósítani, e három területre a tervezett forrásaik kétharmadát szánják. Idősek otthona (Boldva), kórház energetikai fejlesztése és sportuszoda (mindkettő Edelény) a három legnagyobb költségigényű projektjük. Encsi járás: Ágazat Civil szervezetek fejlesztése Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúrafejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Mindösszesen

Projekt címe

Pályázó neve

Projekt helye település

Orvosi rendelő felújítása, eszközök vásárlása

Detek Község Önkormányzata

Detek

Telepfelszámolás

Detek Község Önkormányzata

Detek

Szegregált élethelyzetek felszámolása

Detek Község Önkormányzata

Detek

Forint 77 470 000 2 467 178 200 270 510 000 1 819 275 210 2 252 218 000 116 840 000 5 777 484 000 211 137 500 12 992 112 910

A beavatkozással érintett ágazat

Egészségügy

Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Szociális ellátás, család és gyermekvédelem

66

Megoszlás, % 0,6 19,0 2,1 14,0 17,3 0,9 44,5 1,6 100,0

Beruházási költség összesen

1 880 870 000

1 143 000 000 1 206 500 000

Projekt célja Egészségügyi eszközök, körülmények korszerűsítése, egyszerű és modern betegellátás. Mély szegénységben lévők telepeinek a felszámolása. A mély szegénységben lévők felszámolása

Teremtett munkahelyek száma (fő)

0

0 0

A 29 településből álló, 21 ezer fős lakossággal rendelkező Encsi járás közel 13 milliárd forintra tervezett, dominánsan a szociális ellátás fejlesztésére, a család- és gyermekvédelem feltételeinek javítására (44,5%). Arányaiban a következő fejlesztési terület az egészségügy (19%) és az oktatási, képzési programok (17,3%). A három legnagyobb fejlesztési projekt orvosi rendelő felújítása a hozzá kapcsolódó eszközbeszerzésekkel, egy telepfejlesztési program és egy „Szegregált élethelyzetek felszámolása” nevű szociális program. E három program összköltségvetése meghaladná a 4 milliárd forintot és mindegyik a 300 fő lakónépességű Detek községben valósulna meg.

Gönci járás: Ágazat Civil szervezetek fejlesztése Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Akadálymentesítés Mindösszesen

Projekt címe

Pályázó neve

Projekt helye A beavatkozással település érintett ágazat

67

Forint 136 359 500 1 393 755 000 121 920 000 3 541 001 940

Megoszlás, % 0,6 6,4 0,6 16,3

5 128 375 500 5 246 244 647 3 831 225 000 2 222 248 547 73 025 000 21 694 155 134

23,6 24,2 17,7 10,2 0,3 100

Beruházási Projekt célja költség összesen

Teremtett munkahelyek

száma (fő) Vízi turizmus kialakítása a Hernád folyón.

Hidasnémeti Község Önkormányzata

Hidasnémeti

Sport

1 308 100 000

Abaúji Sportakadémia kialakítása Hidasnémeti Község Hidasnémetiben Önkormányzata

Hidasnémeti

Sport

2 147 483 647

Vidámpark szórakoztató és vásárcentrum kaszinóváros kialakítása Hidasnémetiben

Hidasnémeti Község Önkormányzata

Hidasnémeti

Települési életminőség

2 147 483 647

Abaúji Sportakadémia kialakítása Hidasnémeti Község Hidasnémetiben Önkormányzata

Hidasnémeti

Sport

1 920 000 000

A folyón eddig is népszerű kajakozás további ösztönzése, az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása, munkahelyek teremtése, turizmus fejlődése Hidasnémeti és térségében többféle sportágban szervezett utánpótlás képzés, tehetséggondozás az abaúji és a felvidéki gyermekek és fiatalok számára-Abaúji Futballakadémia, Birkózóakadémia, Asztalitenisz Akadémia. Magyarország és a környező országok számára egyedülálló turisztikai élmény biztosítása Többféle sportágban szervezett utánpótlás nevelés, tehetséggondozás az abaúji és a felvidéki gyermekek és fiatalok számára

A Gönci járás projektjeinek tervezett összköltsége meghaladja az Encsi és Edelényi járások projektterveinek összköltségét. A 20 ezer fős lakossággal rendelkező, 32 településből álló járás a fejlesztési források 30 százalékát sportcélú beruházásokba fektetné. A négy legnagyobb projekt Hidasnémetiben valósulna meg 7,5 milliárd forintból. A projektötletek közül a kaszinóváros kialakítása a legnagyobb léptékű fejlesztési elképzelés. Kazincbarcikai járás: Ágazat Egészségügy kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség 68

Megoszlás, % Forint 2 520 593 637 11,7 1 121 919 500 5,2 5 241 810 340 24,4 2 428 113 580 9 970 153 103 154 975 490

11,3 46,4 0,7

10

30

500

30

Akadálymentesítés Mindösszesen

Projekt címe

Pályázó neve

Projekt helye település

31 115 000 21 468 680 650

A beavatkozással érintett ágazat

Beruházási költség Projekt célja összesen

Sajószentpéter Lakótelepi rehabilitáció-Fecskeszög

Sajószentpéter Városi Önkormányzat

Szociális ellátás, Sajószentpéter család és gyermekvédelem

2 286 000 000

Energetikai hatékonyság fejlesztése a Kazincbarcikai Kórházban

Kazincbarcika Kórház Nonprofit Kft.

Kazincbarcika

Egészségügy

2 147 483 647

Kazincbarcika

oktatás, képzés

1 778 000 000

Energetikai korszerűsítés és helyi és körzeti tornatermi igények Tiszáninneni kielégítése Irinyi János Református Református Szakközépiskola és Egyházkerület Diákotthon intézményben Kazincbarcika város lakótelepeinek integrált szociális jellegű város rehabilitációja

Kazincbarcika Város Önkormányzata

Funkcióbővítő városrehabilitáció Kazincbarcika Város II. ütem Önkormányzata

Kazincbarcika

Kazincbarcika

Szociális ellátás, család és gyermekvédelem

Szociális ellátás, család és gyermekvédelem

69

0,7 100,0

1 682 750 000

1 501 902 000

Mélyszegénységben élők, romák felzárkózását és a szegregált élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások megvalósítása. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása a fejlesztésekbe, ezáltal munkalehetőségek biztosítása. Települési környezet javítása. A kórház működtetését segítő korszerű épületgépészeti megoldások alkalmazásával működési költségcsökkentés, optimális betegellátási kubatúrák kialakítása, meglévő kórház munkahelyek fenntartása. Külső-belső és tető szigetelése, nyílászárók korszerűsítése, fűtési rendszer megújítása. Az Irinyi tornatermi igényének kielégítése. A város lakótelepeinek fő problémái közé tartozik a rossz energiahatékonyságú épületek, felújítást igénylő közterületek, a társadalmi leszakadás veszélye, az idősek és hajléktalanok elhelyezése. A projekt célja ezek enyhítése. A funkcióbővítő belváros rehabilitáció I. ütemének szerves folytatása a Liget utca és a Jószerencsét út által határolt akcióterületen a vonzó lakókörnyezet és a befektetésösztönzés érdekében

Teremtett munkahelyek száma (fő)

0

0

0

0

20

A 65 ezres lélekszámú 22 településből álló Kazincbarcikai járás fejlesztési elképzeléseinek összköltsége 21,46 milliárd forint, 2 milliárd forinttal alacsonyabb a Gönci járás projektjeinek tervezett költségeinél. A források közel felét a szociális ellátások fejlesztésére, család és gyermekvédelemre fordítanák, öt egymilliárd forintot meghaladó beruházást terveznek, közülük négy a járásszékhelyen valósulna meg, egy pedig Sajószentpéterben.

Mezőcsáti járás: Ágazat Egészségügy kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Összesen

Projekt címe

Pályázó neve

A Mezőcsáti közösségi ház funkcióinak megújítása

AMK Kiss József Közösségi Ház és könyvtár

Átmeneti otthon kialakítása

Tiszatarján Község Önkormányzata

Igrici közintézmények fűtési Igrici Községi korszerűsítése Önkormányzat

Projekt helye A beavatkozással érintett település ágazat

Forint 295 046 400 1 082 040 000

Megoszlás, % 9,6 35,4

578 485 000 234 950 000 793 242 000 76 200 000 3 059 963 400

18,9 7,7 25,9 2,5 100

Beruházási költség összesen

Projekt célja

Teremtett munkahelyek száma (fő)

Mezőcsát

Kulturális szolgáltatások

406 400 000

Korszerű, hosszú távon fenntartható közösségi szolgáltató ház kialakítás a. Energetikai felújítás, szemlélet formáló tartalommal.

Tiszatarján

Szociális ellátás, család és gyermekvédelem

361 950 000

Átmeneti otthon kialakítása

8

Igrici

közvetett fejlesztések

317 500 000

A település középületei két blokkban helyezkednek el (1: Óvoda-Polgármesteri Hivatal-Konyha, 2: Művelődési Ház-Orvosi

1

70

2

Rendelő-Anya és Csecsemőgondozó-Idősek Nappali Ellátója), így energia-takarékossági célból célszerű közös fűtési rendszert, egyedi leválasztásokkal kialakítani.

A 8 települést magába foglaló 14 ezres Mezőcsáti járás 3 milliárd forintnyi projektötletet gyűjtött össze, ez a kétezer fővel nagyobb Cigándi járás forrásigénynek kevesebb, mint a negyede. A legnagyobb szeletet a tervezett fejlesztésekből a kulturális szolgáltatások hasítanák ki (35,4%), ezt követné a szociális ellátások és a család és gyermekvédelem fejlesztése (25,9%). A legnagyobb projektek között nem találunk 1 milliárd forintnál nagyobb beruházást igénylő tervet. Mezőkövesdi járás: Ágazat Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Akadálymentesítés Mindösszesen

Projekt címe

Pályázó neve

Projekt helye település

A beavatkozással érintett ágazat

Mária Park Idegenforgalmi szórakoztató és kulturális centrum

Mária Park Vagyonkezelő Kft

Mezőnagymihály kulturális szolgáltatások

71

Megoszlás, % Forint 3 253 318 647 12,5 44 450 000 0,2 7 715 762 800 29,7 3 666 076 207 14,1 2 225 137 911 5 121 100 000 3 889 886 798 85 090 000 26 000 822 363

Beruházási költség összesen 6 000 000 000

8,6 19,7 15,0 0,3 100,0

Projekt célja Olyan helyszín létrehozása, amely fenntartható működés mellett, a szórakozás, a kultúra és az iskolán kívüli

Teremtett munkahelyek száma (fő) 250

Szabadidős rekreációs központ kiépítése

Tiszabábolna község Önkormányzata

Tiszabábolna

Borsod-AbaújMezőkövesdi Rehabilitációs Zemplén Megyei Központ energetikai Kórház és Mezőkövesd fejlesztése. Egyetemi Oktató Kórház Szabadidő park Szabadidőpark és kialakítása és rekreációs központ Borsodivánka rekreációs központ kiépítése kiépítése

Települési életminőség

2 210 000 000

Egészségügy

2 147 483 647

Települési életminőség

1 524 000 000

oktatás területén nyújt egész napos, egész évben nyitva tartó új kínálatot. A pihenni vágyók természetes környezetben tölthessék el szabadidejüket, az építés során helyi munkaerő alkalmazása A BAZ Megyei Kórház mezőkövesdi telephelyének infrastrukturális és energetikai fejlesztése. A különleges adottságokkal rendelkező Kastélykertben rendezvények lebonyolítása és a megfáradt emberek pihenésének megteremtése, a turizmus fejlesztése.

A Mezőcsáti járás lakosságszámánál háromszor nagyobb népességű Mezőkövesdi járás (42 ezer lakos, 23 település) közel kilencszer akkora fejlesztési igényt fogalmazott meg, mint a szomszéd járás, összesen 26 milliárd forintra tervez, közel 30 százalékát kulturális szolgáltatások infrastrukturális hátterének megteremtésére szánná. Kimagaslóan nagy összeget, 6 milliárdot terveznek egy idegenforgalmi szórakoztató és kulturális centrum létrehozására. Miskolci járás: Ágazat Civil szervezetek fejlesztése Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások kulturális szolgáltatások, turizmus oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Akadálymentesítés 72

Megoszlás, % Forint 1,3 2 222 500 000 32 533 107 000 18,4 1 880 870 000 1,1 18 480 941 000 10,5 8 959 120 600 5,1 74 304 910 912 42,1 9 925 064 000 26 280 969 619 1 733 169 127 292 100 000

5,6 14,9 1,0 0,2

20

0

3

Mindösszesen

Projekt címe

Pályázó neve

176 612 752 258

Projekt helye A beavatkozással érintett település ágazat

Magas minőségű orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés Miskolcon

GYEMSZI

Miskolc

Egészségügy

Regionális steril központ kialakítása BAZ megyében

AA-MED Kft.

Miskolc

Egészségügy

1 KK Regionális anyag és földtudományi vizsgálócentrum létrehozása

Református Zenei udvar kialakítása Miskolc belvárosában

ME-Miskolci Egyetem

Tiszáninneni Református Egyházkerület

Miskolc

Miskolc

Beruházási költség összesen

100,0

Projekt célja

Ifjúsági kórházi osztály létrehozása (GYEK), Összevont gyermek sürgősségi betegellátás 6 604 000 000 és ügyelet (GYEK), Gyermek-pszichiátriai osztály/részleg kialakítása (GYEK), Gyermek szűrő- és fejlesztőközpont létrehozása, Biztos kezdet egészségház Cél a BAZ megyében működő egészségügyi intézmények központi sterilizációs 6 000 000 000 ellátásának támogatása, mellyel hatékony hightech-ellátási struktúra alakulna ki minőséget növelve ill. gazdaságossági tartalékokat képezve

oktatás, képzés

A ME kompetenciaterületein olyan regionális anyag - és földtudományi kutatási központ létrehozása, amely elsősorban analitikai hátteret fed le 5 715 000 000 (regionális igényekhez igazodva). Emellett anyag, nyersanyag feldolgozási technológiák, vízkészlet gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekkel foglalkozik.

kulturális szolgáltatások

A helyben és a vonzáskörzetben élő idősek, ellátásra szorulók számára szociális 2 személyes garzonlakások és a bentlakásos 4 762 500 000 200 személyes szociális otthon feltételeinek megfelelő helységek építése és üzemeltetése, megújuló bázisú villamos és hőenergia ellátással.

73

Teremtett munkahelyek száma (fő)

100

150

25

0

Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára 128,31 milliárd forint indikatív forrás áll rendelkezésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív program keretei között, ebből Miskolc Megyei Jogú Város „része” 35,26 milliárd forint. Mindehhez képest a Miskolci járás megjelölt fejlesztési forrásigénye 176,6 milliárd forint, ötszöröse a keretnek. Ózdi járás:

Ágazat Civil szervezetek fejlesztése Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Akadálymentesítés Mindösszesen

Projekt címe

Pályázó neve

Új iskolaépület építése Sajóvárkony településrészen

Ózd Város Önkormányzata

Emelt szintű idős ellátó hely Település rehabilitáció a Petőfi téri Akcióterületen

Ózd Város Önkormányzata Borsodnádasd Város Önkormányzata

Projekt helye település

A beavatkozással érintett ágazat

Ózd

oktatás, képzés

Ózd

Szociális ellátás, család és gyermekvédelem

Borsodnádasd

kulturális szolgáltatások

74

Megoszlás, % Forint 1,7 215 900 000 271 875 812 2,2 44 450 000 0,4 4 038 418 252 32,1 4 752 012 647 37,8 494 991 881 2 345 372 500 421 894 000 12 584 915 092

Beruházási költség összesen

3,9 18,6 3,4 100,0

Projekt célja

A Sajóvárkony és Tábla városrészekben az 2 147 483 647 általános iskolában tanulók részére korszerű oktatási körülmények megteremtése Minőségi idős ellátás kiépítése a 787 400 000 megüresedett reuma kórház épületében. Szociális célú épületfelújítások: a 762 000 000 telepszerű, erősen leromlott állapotú épületek és elhanyagolt környezetük

Teremtett munkahelyek száma (fő) 5

30 40

térhatároló elemeinek, burkolatainak cseréje, új városképi megjelenés, rendezetlen építmények megszüntetése, funkcionális és esztétikus kialakítás.

Az 54 ezer fős, 17 településből álló Ózdi járás 12,58 milliárd forintnyi fejlesztési forrást igényelne, elsősorban oktatási és képzési programokra (37,8%) és kulturális szolgáltatásokra (32,1%). A legnagyobb projekt egy új iskolaépület felépítése lenne Ózd Sajóvárkony városrészében (2,1 milliárd forint). Putnoki járás: Ágazat Civil szervezetek fejlesztése Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Mindösszesen

Projekt címe

Pályázó neve

Projekt helye település

A beavatkozással érintett ágazat

Szent Mihály Katolikus Általános Iskola fejlesztése Bánrévén

Egri Főegyházmegye

Bánréve

oktatás, képzés

Balassi Bálint Általános Iskola bővítése fejlesztése

Ragály Község Önkormányzata

Ragály

oktatás, képzés

Megoszlás, % Forint 0,5 22 860 000 119 380 000 2,8 64 770 000 1,5 1 750 822 000 40,5 1 748 795 000 40,5 272 415 000 310 220 000 29 210 000 4 318 472 000

Beruházási költség összesen 698 500 000

546 100 000

75

6,3 7,2 0,7 100,0

Projekt célja

Teremtett munkahelyek száma (fő)

Infrastrukturális fejlesztés

0

Az étkezés infrastrukturális feltételeinek megteremtése, valamint az iskola épületének teljes energetikai megújítása.

1

II. Városrehabilitáció Putnokon

Putnok Város Önkormányzata

Putnok

kulturális szolgáltatások

A városi vonzerő növelése, a településrészek fizikai megújítása, a 502 920 000 társadalmi kohézió együttes erősítése, új közösségi funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése.

0

A Gönci járáshoz hasonló nagyságú, 16 ezer fős Putnoki járás (26 település) kevesebb, mint ötödannyi fejlesztési forrást jelölt meg, mint a Gönciek. A 4,3 milliárd forintos fejlesztésekből 40,5-40,5%-kal részesedne a kulturális szolgáltatások és az oktatási-képzési terület. A legnagyobb projektek: két iskolafejlesztési program (Bánréve és Ragály), illetve egy putnoki városrehabilitációs program.

Sárospataki járás: Ágazat Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Mindösszesen

Projekt címe Belváros rehabilitációja

Pályázó neve Sárospatak Város Önkormányzata

Projekt helye település Sárospatak

A beavatkozással érintett ágazat kulturális szolgáltatások

76

Megoszlás, % Forint 453 640 000 2,0 147 320 019 0,7 10 206 046 460 45,6 9 031 945 597 40,3 170 649 900 1 038 449 900 1 353 530 000 22 401 581 876

Beruházási költség összesen

0,8 4,6 6,0 100,0

Projekt célja

8 405 000 000 Lakóház, közintézmény, Rákóczi út - Hild tér és Iskolakert felújítása Domján h,

Teremtett munkahelyek száma (fő) 3

Művelődési Ház, Sportpálya-, Idősek Otthona-iroda, Kazinczy utca 19; 33, Attila utca 9. Tanítóképző épületének teljes felújítása Energetikai korszerűsítés a Sárospataki Református Kollégium intézményeiben

Eszterházy Károly Sárospatak Főiskola Comenius Kar Tiszáninneni Sárospatak Református Egyházkerület

oktatás, képzés

2 147 483 647

oktatás, képzés

1 346 200 000 energetikai korszerűsítés a Sárospataki Református Kollégiumban

Bodrog part fejlesztése

Sárospatak Város Önkormányzata

Sárospatak

Települési életminőség

Sárospataki Református Kollégium fejlesztései

Sárospataki Református Kollégium

Sárospatak

oktatás, képzés

Tanítóképző épület teljes felújítása

Szabad-strand-, Kikötők, sójázó hely. Parti sétány fejlesztése, Gyalogos híd lét. ÓBodrog Horgászparadicsom fejlesztése 1 280 000 000 Árvízvédelem. Thököly és Fáy utca, Végardó és Bodroghalász térsége. Radvány p-. Suta p-hőterhelés problémájának rendezése Tornacsarnok ép, Régi műemlék Tornacsarnok felújítása, Iskolakert-kerítés helyreáll-építés, Teológia és Gimn. északi 1 100 000 000 homlokzat felújítása, Diákzsibongó és kávézóterasz, információs pont a Mudrány épületben, Iskolaudvar rendbetétele, Botanikai Kert helyreállítása

A Sárospataki járás 22,4 milliárdra tervezett projekteket. A 25 ezres, 16 településből álló járás a benyújtott projektek összköltségének 37,5%-át egy projektre, a járásszékhely belvárosának rehabilitációjára, annak kulturális fejlesztéseire költené.

77

3

0

2

5

Sátoraljaújhelyi járás:

Ágazat Civil szervezetek fejlesztése Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Akadálymentesítés Mindösszesen

Projekt címe

Zemplén Kalandpark továbbfejlesztése

Környezeti nevelési bázishely és turisztikai bemutatóhely kialakítása, infrastrukturális felszerelése, vízi és szárazföldi tanösvények

Pályázó neve

Projekt helye település

A beavatkozással érintett ágazat

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Sátoraljaújhely

Sport

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

Sátoraljaújhely

oktatás, képzés

Megoszlás, % Forint 0,1 25 400 000 1 328 160 000 4,2 249 555 000 0,8 3 665 445 500 11,5 15 129 695 000 47,6 5 721 963 108 4 797 302 601 332 620 000 547 320 000 31 797 461 209

Beruházási költség összesen

18,0 15,1 1,0 1,7 100,0

Projekt célja

A Zemplén Kalandpark attrakcióinak bővítésével, a térségbe látogató vendégek 2 147 483 647 és a helyiek számára még több aktív kikapcsolódást nyújtó szolgáltatás biztosítása a cél az ország és Közép-Kelet Európában egyedül álló módon. Erdei iskolai és ökoturisztikai bemutatóhely létesítés, infrastrukturális felszerelése, vízi 1 350 000 000 és szárazföldi tanösvények kialakítása Tájtörténet, őshonos állattartás, hagyományos tájhasználat, botanikai, zoológiai, kultúrtörténeti értékek

78

Teremtett munkahelyek száma (fő)

30

5

kialakítása a Long-erdő Természetvédelmi Területen a Bodrog folyó mentén Fogyatékkal élő gyerekek Füzérkomlósi vagy időskorúak Községi otthonháza és Önkormányzat rehabilitációs centrum vagy erdei iskola Környezeti nevelési bázishely és ökoturisztikai bázishely kialakítása a Long-erdő Természetvédelmi Területen

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

bemutatása a helyszínen a fenntartható turizmus eszközeivel.

Füzérkomlós

Szociális ellátás, család és gyermekvédelem

Sátoraljaújhely

oktatás, képzés

Prevenció, egészségügyi szolgáltatások kialakítása meglévő épületben megújuló 1 270 000 000 energiaforrások és alternatív gyógyászati lehetőségek kihasználásával. Az európai és a keleti orvoslás együttes alkalmazásával. Környezeti nevelési bázishely, erdei iskolai és ökoturisztikai bemutatóhely kialakítása, infrastrukturális felszerelése, vízi és 1 000 000 000 szárazföldi tanösvények kialakítása a Longerdő Természetvédelmi Területen a Bodrog folyó mentén a növény- és állatvilág és hagyományos tájhasználat bemutatása

A 22 ezer fős, 21 településből álló Sátoraljaújhelyi járás az egyik legnagyobb fejlesztési igényre tart igényt projektötletei összköltsége alapján, 31,79 milliárd forintra. Ennek közel felét oktatási és képzési programokra költené. A négy, egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó projekt közül három Sátoraljaújhely területén valósulna meg. Szerencsi járás: Ágazat Civil szervezetek fejlesztése Egészségügy Közösségi tér kialakítása kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem 79

Megoszlás, % Forint 0,1 6 096 000 244 757 000 2,3 20 955 000 0,2 412 750 000 4,0 5 364 667 500 51,5 3 558 540 000 812 489 000

34,2 7,8

10

3

Mindösszesen

Projekt címe Szerencsi Szakképző Intézet fejlesztése Szabadidő központ fejlesztése Bocskai István Katolikus Gimnázium Szakközépiskola infrastruktúra fejlesztése Szerencsen

Pályázó neve Szerencs Város Önkormányzata Szerencs Város Önkormányzata Egri Főegyházmegye

10 420 254 500

Projekt helye település

A beavatkozással érintett ágazat

Szerencs

oktatás, képzés

Szerencs

Sport

Szerencs

oktatás, képzés

100,0

Beruházási költség összesen

Projekt célja

Teremtett munkahelyek száma (fő)

1 651 000 000 A leromlott állapotú épület teljes megújítása, rekonstrukciója, bővítése. 1 079 500 000 A mozgás és az egészséges szabadidőeltöltés feltételeinek megteremtése 1 019 810 000 Infrastrukturális fejlesztés

A 38 ezres szerencsi járásban 14 település van, fejlesztési igényeiknek 85 százaléka oktatási és képzési fejlesztési programokra tervezték, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket is. Az egymilliárd forint feletti beruházásokat a járásszékhelyen kívánják megvalósítani. Szikszói járás: Ágazat Egészségügy kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Akadálymentesítés Mindösszesen

80

Megoszlás, % Forint 2 497 050 000 38,2 525 825 000 8,0 872 240 000 13,3 2 153 700 000 88 900 000 385 064 000 21 590 000 6 544 369 000

32,39 1,4 5,9 0,3 100,0

0 10

0

Projekt címe

II. Rákóczi Ferenc Kórház energetikai fejlesztése Ökoklinika - rehabilitációs és rekreációs központ létesítése Rekreációs központ és footgolf pálya létesítése és üzemeltetése

Pályázó neve Borsod-AbaújZemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Aszaló Község Önkormányzata

SPORTNORD Kft.

Projekt helye település

A beavatkozással érintett ágazat

Szikszó

Egészségügy

1 299 210 000

Aszaló

Egészségügy

1 016 000 000

Szikszó

Beruházási költség összesen

Projekt célja

Teremtett munkahelyek száma (fő)

A BAZ Megyei Kórház szikszói telephelyének energetikai és infrastrukturális fejlesztése. Helyi foglalkoztatás teremtés településfejlesztés

A Hollandiából indult footgolf nevű sport egyre népszerűbb hazánkban is, azonban 880 000 000 jelenleg még csak egy pálya van. Emiatt szeretnénk egy ilyen pályát kialakítani (egyelőre 9 lyukú változatban bővíthető opcióban 18 lyukúra).

Sport

A Szikszói járás (17 ezer fő, 24 település) feleannyit tervezett fejlesztésekre, mint a szomszédos Encsi járás. Fejlesztési elképzeléseik között az egészségügyi és sport projektek élveznek prioritást, a két területre fordítanák a tervezett források több mint 70%-át. A legnagyobb projekt a járásszékhelyen található kórház energetikai fejlesztése lenne. Tiszaújvárosi járás:

Ágazat Egészségügy kulturális szolgáltatások közösségi tér kialakítása oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel együtt) Sport 81

Megoszlás, % Forint 799 555 000 23,3 297 180 000 8,6 410 845 000 12,0 1 068 070 000 31,1 357 000 001

10,4

0

110

20

Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Települési életminőség Akadálymentesítés Mindösszesen

Projekt címe Tiszaújvárosi rendelőintézet B és C épület és alapellátás fejlesztése Szent István Király Katolikus Általános Iskola fejlesztése Tiszaújvárosban Nevelési oktatási intézmények épületeinek energetikai korszerűsítése

Pályázó neve

Projekt helye település

A beavatkozással érintett ágazat

Tiszaújváros Város Önkormányzata

Tiszaújváros

Egészségügy

Egri Főegyházmegye

Tiszaújváros

oktatás, képzés

Tiszaújváros

oktatás, képzés

Tiszaújváros Város Önkormányzata

439 950 000 21 107 400 43 307 000 3 437 014 401

12,8 0,6 1,3 100,0

Beruházási költség összesen 550 000 000

349 250 000

300 990 000

Projekt célja

Teremtett munkahelyek száma (fő)

Tiszaújvárosi rendelő intézet B és C épület egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

0

Infrastrukturális fejlesztés

0

Energiahatékonyság növelése önkormányzati tulajdonú, közfeladatot ellátó intézményben

0

A legkisebb fejlesztési forrással a Tiszaújvárosi járás (31 ezer fő, 16 település) tervezett, összesen 3,43 milliárd forintot. Ennek az összegnek közel egyharmadát az oktatás fejlesztésére és képzési programokra költenék. Egymilliárd feletti projektötlet nem volt, a legnagyobb beruházások a járásszékhelyen valósulnának meg.

Tokaji járás: Ágazat Egészségügy kulturális szolgáltatások oktatás, képzés (infrastruktúra-fejlesztéssel 82

Megoszlás, % Forint 825 500 000 14,6 762 000 000 13,4 2 084 200 000 36,7

együtt) Sport Szociális ellátás, család és gyermekvédelem Mindösszesen

Projekt címe Vízi-, kerékpáros-, lovasturisztikai bázishely kialakítása a TokajBodrogzugi Tájvédelmi Körzetben

Pályázó neve

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

Projekt helye település

Bodrogkisfalud

A beavatkozással érintett ágazat

közvetett fejlesztések

Tokaji Ferenc Gimnázium és Tokaji Ferenc Szakközépiskola Energetikai Gimnázium és korszerűsítése Szakközépiskola

Tokaj

oktatás, képzés

Rehabilitációs intézmény kialakítása Tokajban

Tokaj

Egészségügy

Tokaj Város Önkormányzata

216 000 000 1 784 026 316 5 671 826 316

Beruházási költség összesen

3,8 31,5 100,0

Projekt célja

Teremtett munkahelyek száma (fő)

Vízi-, kerékpáros-, lovasturisztikai bázishely és környezeti nevelési helyszín, erdei 900 000 000 iskolai és ökoturisztikai fogadóhely kialakítása, infrastrukturális felszerelése, vízi és szárazföldi tanösvények kialakítása a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzetben A project célja az iskola felújítása, energetikai korszerűsítése, és az 869 950 000 egészséges életmódra nevelés érdekében tanuszoda és kondicionáló terem kialakítása Onkológiai rehabilitáció megvalósítása a 825 500 000 szakorvosi rendelőintézet infrastruktúráján. Kiemelt célcsoportot képeznek a külföldiek.

A Tokaji járás fejlesztési igénye 5,67 milliárd forint. A 13 ezres, 11 településből álló járásban az oktatás fejlesztésére és képzési programokra költenék forrásaik 36,7%-át.

83

5

2

8

2.4 Fejlesztési szempontrendszer 2.4.1 Módszertan a fejlesztési elképzelések objektív szempontok szerinti értékelésére Fejlesztési elképzelései minden településnek vannak, azonban a források végesek. Éppen ezért a megyei szintű fejlesztések esetén is olyan módszertan kidolgozása szükséges, amely alátámasztott, átlátható szempontok szerint osztja meg az indikatív forrásokat és valamennyi megyei szereplő szerint az alkalmazott eljárás igazságos. Mit is jelent a források alátámasztott, átlátható és igazságos megosztása? Azt, hogy az adott eljárás: 









Nem kizárólag az adott járás lakosságszámát veszi figyelembe. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy egy nagyobb népességű járás jobb gazdasági pozícióban van, mint egy alacsonyabb lélekszámú, ráadásul fejlesztési szükségletei sem az alap közszolgáltatásokat és a legegyszerűbb infrastruktúrafejlesztést igénylik, hanem emelt szintű szolgáltatások megvalósítását, miközben a kevesebb lakossággal rendelkező járás településein alapvető infrastrukturális fejlesztési hiányok lehetnek. Tekintettel van az adott járás lakosságszámára is, hiszen minél többen laknak egy adott területen, annál összetettebb és nagyobb ellátórendszert szükséges működtetni és az infrastruktúrafejlesztés- és fenntartás is nagyobb volumenű. (A Miskolci járás esetében Miskolc Megyei Jogú Város lakosságszáma nélkül kell számolni a járás lakosságszámát, mivel a megyeszékhely külön forrásból valósítja meg fejlesztési programjait! Ezt az elvet követjük a többi mutató kiszámításánál is, igaz a 2.3.2 fejezetben a megye területi különbségeinek bemutatásával a Miskolci járás egészével számoltunk.) Figyelembe veszi az adott járás társadalmi, gazdasági és infrastrukturális helyzetét. A kormányzat sorba rendezte fejlettségük révén a járásokat (106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet), megállapította (105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete), hogy Magyarországon melyek azok a települések, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. A megyén belül sorba lehet rendezni fejlettségük alapján tehát a járásokat. Sorba lehet tovább rendezni a járásokat az alapján is, hogy területükön hányan laknak jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településeken, és az ilyen településeken lakó népesség mekkora arányt képvisel a járás összlakosságán belül. Figyelembe lehet tovább venni a szegénységi kockázati index alapján leginkább veszélyeztetett településeken élők számát és arányát az adott járáson belül. Az elosztandó források egy részét egyenlő mértékben teríti szét a járások között. Az egyes járások között óriási fejlettségbeli különbségek vannak, azonban ezek csak relatív különbségek, a legjobb helyzetű járások többsége országos viszonylatban a fejlesztendő járások közé tartozik, ezért a megosztandó források egy részét egyenlő mértékben szükséges elosztani közöttük. Tekintettel van a fejlesztési szükségletekre. Megyei szinten lenne szükséges konszenzusos döntést hozni arról, hogy az egyes járásokban, az egyes járások települései által megfogalmazott fejlesztési szükségletek mennyire megalapozottak. Az ellentétes érdekek 84

miatt, a szükségesnek vélt fejlesztések megítélésének bizonytalansága miatt, a fejlesztési hiányok megállapítását szolgáló kritériumrendszer kidolgozhatatlansága miatt a fejlesztési szükségletek megalapozottsága nem állapítható meg objektív szempontok alapján, vagy csak rendkívül bonyolult modellezési kísérletek után, és még akkor sem biztos, hogy a megállapított eljárás konszenzussal elfogadásra kerül. Éppen ezért egy alternatív és objektív módját ajánljuk a fejlesztési szükségletek figyelembevételére: az adott járás településszámát. Köztudott, hogy az aprófalvas vidék helyzete a leginkább reménytelen, igaz van néhány, amely üdülőfaluként funkcionál, de ez nem jellemző. Nem lehet azonban lemondani arról, hogy ne a fejlesztési szükségleteknek megfelelő beruházásokra, képzésekre kerüljön sor. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldására azt javasoljuk, hogy a különféle mutatók alapján elvégzett forrásmegosztást követően egy problématérkép alapján, annak megfeleltetve lehessen fejlesztési projekteket végrehajtani. A fentiek alapján a fejlesztési elképzelések objektív alapú értékelésére teszünk javaslatot. Mint az előzőekben is megfogalmaztuk, a fejlesztési elképzelések objektív megítélésének kereteit rendkívül nehéz, hiszen a fejlesztés szükségességéről megyei szinten konszenzussal dönteni szinte lehetetlen. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a különféle mutatók alapján készüljön egy megyei forrásmegosztás járásokra lebontva, majd egy problématérkép, amely a fejlesztési szükségleteket azonosítja a járások településein. A problématérképen szereplő fejlesztési szükségletek pedig élvezzenek előnyt járáson belül. A megyei forrásmegosztáshoz használt eszközök: 

Lakosságszámmal súlyozott fejlettségi mutató, amely a következő rangsorszámok átlagából szükséges képezni: o A 106/2015. (IV. 23.) kormányrendelet a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról meghatározott módszertan alapján, egy komplex mutató segítségével újra közzétett járások fejlettségük szerinti rangsora. A komplex mutatót négy mutatócsoport (társadalmi és demográfiai helyzet mutatói, lakás és életkörülmények mutatói, helyi gazdaság és munkaerő-piaci mutatók és infrastruktúra és környezeti mutatók) 24 mutatójának használatával alakították ki. o A 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet 2. melléklete azokat a településeket sorolja fel, amelyek jelentős munkanélküliséggel sújtott települések és/vagy társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések. Az első esetben azok a települések kerültek megnevezésre, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét, a második esetben pedig a komplex mutató alapján rangsorolt települések legkedvezőtlenebb harmada. Olyan rangsorok felállítása szükséges, amelyben a munkanélküliséggel sújtott településeken és társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett településeken élők száma és aránya szerepel járásonként. o A járások lakosságszáma. o A vidéki szegénységi index (Pannon.Elemző) legrosszabb (8-9-10-es) pontjaival rendelkező településeken élők száma és aránya járásonként, ezek rangsor szerint sorba rendezve. Az elemzés 2011-es adatok (Fiatalodási index, középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a személyi jövedelemadó-alap egy lakosra jutó 85





összege, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, munkanélküliségi ráta, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők arány a 0-17 éves korosztályban, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők között.) alapján számolta ki az egyes települések szegénységi kockázati indexét. A megyei forrás egy hányadának egyenlő 16 részre osztása. Ezt az indokolja, hogy az egyes járások között óriási fejlettségbeli különbségek vannak, azonban ezek csak relatív különbségek, a legjobb helyzetű járások többsége országos viszonylatban a fejlesztendő járások közé tartozik, ezért a megosztandó források egy részét egyenlő mértékben szükséges elosztani közöttük. Fejlesztési szükségletek (opciók): o Az egyes járásokban, az egyes járások települései által megfogalmazott fejlesztési szükségletek konszenzussal elfogadott listája alapján (nem javasolt a vélhetőleg kialakuló konszenzushiány miatt), vagy o az adott járás településszáma. Köztudott, hogy az aprófalvas vidék helyzete a leginkább reménytelen, fejlesztési szükségleteik jelentősek. A mutató egyszerű és objektív. A járások településszámai 8 és 45 között szóródnak. Amennyiben erre a mutatóra esik a választás, akkor is szükséges egy problématérkép alapján a fejlesztési szükségletek azonosítása.

A forrásmegosztás módszertana javaslatunk szerint:   

33,3% Települési fejlettség mutatója a lakosságszámmal súlyozva; 33,3% Egyenlő elosztás a 16 járás között; 33,3% Fejlesztési szükségletek vagy települések száma (utóbbi esetben problématérkép alkalmazásával, amely kiemelten a közszolgáltatások elérhetőségére és minőségére fókusszal).

2.5 Értékelő rendszer 2.5.1 A területi különbségeket, az ágazati fejlesztési szükségleteket és a lakosságszámot figyelembevevő „értékelő rendszer” bemutatása A forrásokért a megyén belül komoly harcok folynak, hiszen Magyarországon a fejlesztésre fordítható összegek általánosan elfogadott becslés szerint a 95%-ában európai uniós forrásokból valósulnak meg. Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban ott valósuljanak meg, ahol a leginkább szükség van rá, egyfajta értékelő rendszer megalkotására van szükség. Az értékelő rendszernek legalább két pillérre szükséges támaszkodnia. Mindenképpen figyelembe kell venni a területi különbségeket, azaz a periférikus helyzetű, rendkívül rossz gazdasági mutatójú, leromlott infrastruktúrájú területeket, járásokat előnybe kell részesíteni a kedvezőbb helyzetű járásoknál. Nagyon fontos szempont továbbá, hogy hol van a legnagyobb elmaradás a közszolgáltatások elérhetőségében és azok színvonalában. E két szempont sokszor egybeesik, de nem minden esetben, hiszen a nagyobb lakosságszámú, gazdaságilag erősebb és több állampolgárnak közszolgáltatást nyújtó területeken is akadhatnak komoly problémák a közszolgáltatás-szervezés minőségével.

86

A fenti megállapítások miatt azzal a javaslattal élünk, hogy a fejlesztési források megosztásakor egyrészt figyelembe kell venni a terület (járás) fejlettségi szintjét, másrészt a közszolgáltatások terén gyengébben ellátott fejlesztési szükségleteit is figyelembe kell venni. A következőkben ezen állapotok beazonosításához kívánunk támpontokat adni. A források megosztása a járások fejlettségbeli különbségei és az eltérő járási lakosságszámok együttes figyelembevételével A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról alapozta meg a 2008ban induló Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Fejlesztési Programját (LHH program), melynek célja az volt, hogy fejlesztési többletforrásokat juttasson a legkedvezőtlenebb helyzetű területekre. Mivel ez a program a magyarországi lakosság 10%-át felölelő 33 legrosszabb helyzetű térségekre irányult, a dedikált források elosztásánál a kormányrendeletben meghatározott, komplex mutató által kijelölt sorrend nem játszott szerepet, hiszen valamennyi, ebbe a körbe bekerült kistérség fejlettségük alapján meglehetősen homogén csoportot képzett. Éppen ezért a dedikált forrás (96,9 milliárd forint) megosztásakor ez a szempont érthető módon nem érvényesült. A forrásmegosztás a kistérségek között a következő módszertan alapján valósult meg:   

a forrás 1/3-a egyenlő megosztással, a forrás 1/3-a népességszám-arányos megosztással, forrás 1/3-a településszám-arányos megosztással.

Az egyenlően elosztott dedikált forrás egyharmada egyfajta alapként szolgált. A népességszámon alapuló súlyozásra azért volt szükség, mert a 33 LHH kistérség népességszáma 11-72 ezer között szóródott (Lengyeltóti és Ózdi kistérség), ezt a jelentős eltérést nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A maradék egyharmadnyi településszám-arányos megosztás részben figyelembe vette a fejlettségbeli különbségeket, hiszen köztudott, hogy az aprófalvas térségek küzdenek a legnagyobb problémákkal. Egyébként ebben a szegmensben is óriási volt a szórás, a 33 kistérségben 4 és 49 között volt a településszám (Jánoshalmai és Fehérgyarmati kistérség). A mostani programozási ciklusban hasonló helyzetben vannak a megyék, így Borsod-Abaúj-Zemplén megye is, mint az LHH program tervezésekor: indikatív forrásokat fel megosztani a területén lévő járások között. A Kormány 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára 128,31 milliárd forint8 indikatív forrást határozott meg. A határozat szerint az egyes megyékre jutó indikatív források a megyei és a megyei jogú város(ok) programjainak megvalósítására együttesen vonatkozik. Az indikatív forráskeret felhasználásnak tervezésekor a megyei önkormányzat annak legfeljebb 67,23%-át, míg a megyei jogú város legfeljebb 32,77%-át veheti igénybe. Így BorsodAbaúj-Zemplén megye 93,05, míg Miskolc 35,26 milliárd forintra tervezhet. A 2.3.2 fejezetben több szempont és fejlettségi sorrend alapján megvizsgáltuk a megye 16 járásának helyzetét, majd növekvő sorrendbe raktuk őket, a leginkább fejlesztendő járásnak adva az 1. sorszámot. Mivel a 1702/2014. (XII. 3.) kormányhatározat szerint a megyei önkormányzatnak a 8

Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással együtt, 310,1 Ft/Euro árfolyamon számolva.

87

megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a TOP-ban tervezési feladatát ellátnia (megyei területi szint), és a Miskolci járás székhelye egyúttal a megye központja, és Megyei Jogú Város is. Éppen ezért a következőkben újraelemezzük az általunk a 2.3.2 fejezetben elvégzett vizsgálatokat úgy, hogy a Miskolci járás adataiból kivesszük a Miskolcra vonatkozó adatokat (pl. lakosságszám). A területi különbségeket figyelembevevő értékelő rendszer arra a területre kell kialakítani, amelyet potenciálisan elérhetnek a fejlesztési források. A munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és arányuk a járáson belül, az így sorba rendezett járások rangsorában kisebb módosulás történt, amikor a Miskolci járás területéről „kiemeltük” Miskolc Megyei Jogú Város lakosságát. Ezt mutatja be az 14. táblázat.

Járás neve

Ózdi Szerencsi Kazincbarcikai Cigándi Encsi Edelényi Szikszói Gönci Sárospataki Tiszaújvárosi Tokaji Putnoki Miskolci Miskolc MJV nélkül Mezőkövesdi Mezőcsáti

A) Sorszám Járás neve Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők száma. (fő) 50550 11833 10007 9664 7995 7565 7559 5460 4795 3938 3261 2792

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

2517 2331

13. 14.

Ózdi Cigándi Szikszói Encsi Szerencsi Gönci Tokaji Edelényi Sárospataki Kazincbarcikai Putnoki Tiszaújvárosi Mezőcsáti

B) Sorszám Munkanélküliségből és a társadalmigazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők aránya a járáson belül. (%) 95,86 1. 63,92 2. 43,19 3. 37,37 4. 31,57 5. 29,16 6. 24,53 7. 22,9 8. 19,77 9. 15,2 10. 14,82 11. 12,36 12.

7,91 5,56

13. 14.

Mezőkövesdi Miskolci Miskolc MJV 1119 15. nélkül 3,06 15. ↑ Sátoraljaújhelyi 509 16. Sátoraljaújhelyi 2,24 16. ↓ 15. táblázat: A munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból egyaránt kedvezményezettnek minősített településeken élők száma és arányuk a járáson belül, az így sorba rendezett járások rangsora. A Miskolci járás értékei ebben a táblázatban Miskolc Megyei Jogú Város mutatói nélkül kerültek kiszámításra! 88

Forrás: saját számítás Az A) oszlopban nem történt változás, hiszen Miskolc városa nem minősült munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településnek, ezért az eddigi létszámadatok a járás egyéb településeire vonatkoztak. A B) oszlopban azonban mind az arányokban, mind a járási rangsorban változás következett be, amint a Miskolci járásnak a Miskolcon kívül eső településeinek helyzetével számoltunk. Ez nem véletlen, hiszen a Miskolci járás lakosságának kétharmada Miskolcon él, az A) oszlopban jelzett lakosságszám arányát tehát az eredetinél harmadnyi népességszámra kellett kiszámolni. A változások következtében a munkanélküliségből és a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális helyzetből adódóan egyaránt kedvezményezett településeken élők aránya a járáson belül a háromszorosára növekedett és ezzel egy hellyel előrébb lépett a rangsorban, helyet cserélve a Sátoraljaújhelyi kistérséggel. A következő, 15. táblázatban a 8—9-10-es szegénységi kockázati kóddal rendelkező településeken élő lakosok számát és arányát mutatjuk be járásonként, ezúttal úgy, hogy a Miskolci járásba nem számítjuk bele Miskolc Megyei Jogú Várost. Az A) oszlopban ezúttal sem történt változás, hiszen Miskolc nem tartozott bele a legmagasabb szegénységi kockázati indexű települések közé, azonban a járásban az egyharmadnyi (Miskolc nélküli) lakosságra számítva háromszorosára nőtt a legrosszabb helyzetű településeken élők aránya a járásban, ezáltal három helyet ugrott előre a járás a rangsorban.

Járás neve

Ózdi Szerencsi Edelényi Cigándi Encsi Miskolci Miskolc MJV nélkül Putnoki Kazincbarcikai Szikszói Gönci Sárospataki Tiszaújvárosi Mezőcsáti

A) Legmagasabb (89-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma a járásban 49833 18947 16961 13919 13442

Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Járás neve

Ózdi Cigándi Encsi Putnoki Szikszói Edelény

B) Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság aránya a járásban 94,5 92,06 62,84 59,8 55,85

Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6.

11639 11264 10697 9775 8617 7001 6179 4797

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Szerencsi Gönci Mezőcsáti Sárospataki Tiszaújvárosi Kazincbarcikai Miskolci Miskolc MJV 89

51,35 50,56 46,02 33,94 28,87 19,4 16,24

7. 8. 9. 10. 11. 12.

14,15

13. ↑

nélkül Mezőkövesdi 2647 14. Tokaji 11,28 14. ↓ Sátoraljaújhelyi 1881 15. Sátoraljaújhelyi 8,28 15. ↓ Tokaji 1500 16. Mezőkövesdi 6,32 16. ↓ 16. táblázat: Legmagasabb (8-9-10) szegénységi kockázattal rendelkező településeken élő lakosság száma és aránya az egyes járásokban. A Miskolci járás értékei ebben a táblázatban Miskolc Megyei Jogú Város mutatói nélkül kerültek kiszámításra! Forrás: saját számítás Amennyiben a 2.3.2 fejezet összesítő táblázatába átvezetjük azokat a változásokat (lásd a 16. táblázatot), amelyek abból adódtak, hogy a Miskolci járás adatait Miskolc népességszáma nélkül számoltuk újra, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Miskolc és a Tiszaújvárosi járás helyet cserél, előbbi így a 11. helyre ugrott, míg a Tiszaújvárosi visszaesett a 12. helyre. A Mezőkövesdi járás a megosztott 1415. helyről egy helyezéssel feljebb került a 13-14. helyre, Mezőcsáttal osztozva ezen a pozíción. Mivel a Mezőkövesdi járás már nem azonos pontszámmal rendelkezik, mint a Tokaji, így utóbbi egyedül maradt a 15. pozícióban, a Sátoraljaújhelyi járás pedig továbbra is maradt a 16., azaz a legkedvezőbb helyzetű járás pozíciójában.

Járás neve

Rangsorszám átlaga

Rangsor

106/2 015. (IV. 23.) 4. 1. 3. 9. 5. 6. 2. 14. 8. 11. 16.

Lakossá gszám

14. táblázat A)

15. táblázat B)

15. táblázat A)

15. táblázat B)

Ózdi 2,16 1. 3. 1. 1. 1. 1. Cigándi 4,5 2. 14. 4. 2. 4. 2. Encsi 5 3-4. 10. 5. 4. 5. 3. Szerencsi 5 3-4. 5. 2. 5. 2. 7. Szikszói 7 5 13. 7. 3. 9. 5. Edelényi 7,5 6-7. 6. 6. 8. 3. 6. Gönci 7,5 6-7. 11. 8. 6. 10. 8. Kazincbarcikai 8,16 8. 2. 3. 10. 8. 12. Putnoki 9 9. 12. 12. 11. 7. 4. Sárospataki 9,66 10. 8. 9. 9. 11. 10. Miskolci 10,66 11. 1. 13. 15. 6. 13. Miskolc MJV nélkül Tiszaújváros 11,16 12. 15. 7. 10. 12. 12. 11. Mezőcsáti 12 13-14. 7. 15. 15. 13. 13. 9. Mezőkövesdi 12 13-14. 12. 4. 14. 14. 14. 14. Tokaji 12,66 15. 10. 16. 11. 7. 16. 16. Sátoraljaújhel 14 16. 13. 9. 16. 16. 15. 15. yi 17. táblázat: Az egyes járások fejlettségi mutatói, a területeken lévő kedvezményezett településeken élők és arányuk, a lakosságszám és a szegénységi kockázati index alapján készült rangsorok átlaga alapján felállított rangsor a leginkább fejlesztendő területektől növekvő sorrendbe állítva. Forrás: saját számítás 90

A fentiekben kialakult rangsorszám átlagokra kiszámolva azok járási átlaga: 8,6. Véleményünk szerint az ez alatt lévő településeknek van a leginkább fejlesztési forrásokra szükségük. Persze az átlag alatt lévő járások között is óriások a különbségek, akárcsak az átlag fölöttiek esetében. Az objektív értékelés érdekében a 16 járás átlagához viszonyított sávos beosztást készítettünk, amely segítséget nyújthat a források megosztásához szükséges súlyozáshoz (Lásd 17. táblázat).

A megyei átlag (8,6) százaléka (%) 20% (0-1,72) 40% (legfeljebb 3,44) 60% (legfeljebb 5,16) 80% (legfeljebb 6,88) 100% (legfeljebb 8,6)

Érintett járás Ózdi (2,16) Cigándi (4,5), Encsi, Szerencsi (5-5) Szikszói (7), Edelény, Gönci (7,5-7,5), Kazincbarcikai (8,16) 120% (legfeljebb 10,32) Putnoki (9), Sárospataki (9,66) 140% (legfeljebb 12,04) Miskolci (10,66), Tiszaújvárosi (11,16), Mezőcsáti, Mezőkövesdi (12-12) 160% (legfeljebb 13,76) Tokaji (12,66) 180% (legfeljebb 15,44) Sátoraljaújhelyi (14) 18. táblázat: A megye járásainak fejlettségbeli rangsorátlagától való eltérés 20%-os sávokban. Forrás: saját számítás A közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének javításának és egyéb fejlesztési szükségletek megállapítása 

A 2.4.1 fejezetben összefoglaltuk a fejlesztési szükségletek objektív megállapításának akadályait: „Megyei szinten lenne szükséges konszenzusos döntést hozni arról, hogy az egyes járásokban, az egyes járások települései által megfogalmazott fejlesztési szükségletek mennyire megalapozottak. Az ellentétes érdekek miatt, a szükségesnek vélt fejlesztések megítélésének bizonytalansága miatt, a fejlesztési hiányok megállapítását szolgáló kritériumrendszer kidolgozhatatlansága miatt a fejlesztési szükségletek megalapozottsága nem állapítható meg objektív szempontok alapján, vagy csak rendkívül bonyolult modellezési kísérletek után, és még akkor sem biztos, hogy a megállapított eljárás konszenzussal elfogadásra kerül. Éppen ezért egy alternatív és objektív módját ajánljuk a fejlesztési szükségletek figyelembevételére: az adott járás településszámát. Köztudott, hogy az aprófalvas vidék helyzete a leginkább reménytelen, igaz van néhány, amely üdülőfaluként funkcionál, de ez nem jellemző. Nem lehet azonban lemondani arról, hogy ne a fejlesztési szükségleteknek megfelelő beruházásokra, képzésekre kerüljön sor. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldására azt javasoljuk, hogy a különféle mutatók alapján elvégzett forrásmegosztást követően egy problématérkép alapján, annak megfeleltetve lehessen fejlesztési projekteket végrehajtani.”

A 2.1.3 fejezetben már hangsúlyozottan felhívtuk a figyelmet egy megyei problématérkép összeállításának szükségességére, amelynek a középpontjában a szolgáltató állam koncepciójának minél magasabb színvonalú megyei megfeleltetése áll azáltal, hogy a közszolgáltatások elérhetősége és minősége széles körben garantált. 91

A közszolgáltatás fogalmának egyik lehetséges meghatározása: „A közszolgáltatás a szolgáltatások azon sajátságos típusa, melynek legfőbb jellemzője a közösségi jelleg. Közszolgáltatás mindazon – az állam, a helyi önkormányzatok, vagy más szervezetek által nyújtott – szolgáltatás, amely a lakosok széles körének nyújt valamilyen ellátást, és nem minősül az állam egyoldalú közhatalmi aktusának.”9 A problématérképnek meg kell állapítani:       

 

Az egyes közszolgáltatások (telephelyei) hány embert látnak el (mekkora a körzetük); Az ellátott körzetből hányan vették igénybe az adott szolgáltatást? (Évre lebontva az elmúlt 5 évben); Az adott szolgáltatás melyik településen heti, illetve havi hány órában érhető el?; az adott szolgáltatás igénybevételére van-e túljelentkezés? (bölcsőde, óvoda); Egyes közszolgáltatások elérhetősége (távolság) a különböző településekről (km, Volánbusz menetjegy ára oda-vissza); Vannak-e ellátatlan területek?; Vannak-e olyan települések, ahonnan egy adott közszolgáltatás egy közeli járásban (akár megyében) jobban elérhető, mint abban a járásban (megyében), ahova az adott település tartozik?; Minden egyes területen: a megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek a megye (járás) minden területét lefedik?; Mely területeken van a legtöbb helyettesítő szakember (pl. védőnő, háziorvos)?

A fentiekben csak iránymutatást kívántunk nyújtani a problématérkép elkészítéséhez. Fontos lenne a fenti kérdések mentén részletesebben is kidolgozni, hogy mely területeken van a legnagyobb gond a megyében (járási szintre lebontva) a közszolgáltatások területén. A problématérkép alapján a szükséges ágazati fejlesztéseket sorba kell rendezni. A növekvő sorrendbe rakott fejlesztések (járási, illetve települési szintre lebontva) jelentős eleme lehet az értékelő rendszernek. Az értékelő rendszer kidolgozásakor javaslatunk szerint a forrásokat a következőképpen szükséges megosztani a járások között:   

33,3% Települési fejlettség mutatója a lakosságszámmal súlyozva; 33,3% Egyenlő elosztás a 16 járás között; 33,3% Fejlesztési szükségletek vagy települések száma (utóbbi esetben problématérkép alkalmazásával, amely kiemelten a közszolgáltatások elérhetősége és minősége fókusszal).

Amennyiben az elképzelés megyei szinten támogatható, részletezett forrásmegosztási módszertant szükséges készíteni!

9

Dicső László: A helyi közszolgáltatások szervezése. Forrás: http://toosz.tsoft.hu/digitalcity/servlet/PublishedFileServlet/AAABGFOC/dicso-kozszolgaltatasok-p.pdf

92

2.6 A megyében megvalósuló tevékenységek meghatározása

fejlesztések

összehangolásához

szükséges

2.6.1 A megyei fejlesztéssel foglalkozó intézmények, irodák számbavétele, feladatkörük elemzése, kapacitásvizsgálat A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kötelező fejlesztési feladatai A megyei önkormányzat a 2011. évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat is ellát. E tevékenységének feladat- és hatáskörét a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és az egyéb ágazati jogszabályok állapítják meg. A területfejlesztési törvény szerint a megyei önkormányzatok kötelező feladatai a területfejlesztési tervezéssel kapcsolatban a megyei területfejlesztési program kidolgozása, az országos és a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciók véleményezése, a térségi területfejlesztési koncepciók és programok előzetesen véleményezése, valamint részvétel a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában. A területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében nyomon követi és értékeli a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési programok végrehajtását, dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) irányításában, megvalósításának végrehajtásában. Figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról. A megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönző tevékenységet lát el. A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését. Szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit együttműködve a megye gazdasági szereplőivel. Vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) rendelkezésére bocsátja, segíti annak működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait. 93

A területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról is, továbbá összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel. A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel. A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében. A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat önként vállalt fejlesztési közfeladatai A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl önként is vállalhatja közfeladatok ellátását. A megye fejlesztésékkel összefüggő területeket érintő önként vállalt közfeladatai a saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint: „(…) b) a munkahelyteremtés és a megyei székhelyű vállalkozások működésének elősegítése; c) a hátrányos helyzetű települések, kistérségek felzárkóztatásának segítése, szakmai, szervezési és pénzügyi támogatása; d) a kulturális értékek, az alkotóművészet, a sport, a lakossági művelődés, a tudományos teljesítmény támogatása, a megye szellemi, tárgyi és humán értékeinek gyarapítása; e) a civil társadalom intézményeinek és kezdeményezéseinek segítése, közreműködés a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőtlenségének felszámolásában, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekben élők gondjaira; f) a települési önkormányzatok fejlesztési lehetőségeinek feltárásában, koordinálásában való közreműködés; (…)” A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fejlesztési feladatokat is ellátó bizottságai A Közgyűlés az alábbi bizottságokat hozta létre, és ezeknek a következő fejlesztési feladataik is vannak: 94

a) Pénzügyi és Társadalmi Bizottság Figyelemmel kíséri a megye foglalkoztatási helyzetének javítását célzó pályázati kiírásokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására, a foglalkoztatást érintő fejlesztési források felhasználására; részt vesz az országos és megyei gazdasági folyamatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak elemzésében; figyelemmel kíséri a foglalkoztatáspolitikai eszközök megyei arányainak kialakítását és felhasználását b) Területfejlesztési Bizottság 

 

    

  

    

Előkészíti a megye területére az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó tervekkel összhangban a területfejlesztési koncepciót, fejlesztési programot, a megyei területrendezési tervet, gondoskodik a dokumentumok közötti összhang biztosításáról; előzetesen véleményezi a megye területét érintő fejlesztési források felhasználásának megalapozását szolgáló stratégiákat és programokat (ágazati tervek és uniós tervek); előzetesen véleményezi a településrendezési terveket, gondoskodik a megyei területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangjáról; részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez; figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik a fejlesztési programok nyomon követésében és értékelésében, a területfejlesztési programok megvalósulásának monitorozásában és a programok megvalósulásának előzetes, közbenső és utólagos értékelésében; felügyeli a decentralizált pályázati rendszer működését; koordinálja a települések fejlesztési tevékenységét a települési önkormányzatok felkérése alapján; közreműködik a területfejlesztési stratégiák és programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében; gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről; kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, területi államigazgatási szervekkel, társadalmi és szakmai szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel; segíti a területi gazdaságszervezést; részt vesz a megyei önkormányzat területi gazdaságpolitikájának kidolgozásában; a térség fejlesztését közvetlenül befolyásoló üzleti vállalkozások előkészítésében; a nemzetközi alapok térségi igénybevételének szervezésében; vizsgálja és értékeli a megye társadalmi, gazdasági helyzetét, adottságait; koordinálja a megye több települési önkormányzatát érintő térségi feladatokat; együttműködik Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékes bizottságaival a területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása, illetve a területfejlesztési tervek koordinálása területén; közreműködik az épített és természeti környezet védelmével, a térségi terület rendezésével kapcsolatos feladatok összehangolásában; figyelemmel kíséri a vízellátás, csatornázás és egyéb műszaki infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó megyei komplex tervek végrehajtását; véleményezi a hulladékok környezetkímélő kezelésének elősegítését szolgáló terveket, a megyei hulladékgazdálkodási tervet; részt vesz a megye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásában; véleményezi a műszaki, kommunális és tömegközlekedés fejlesztésével összefüggő elképzeléseket; 95

 

véleményezi környezet- és természetvédelmi szempontból a kiemelt beruházásokat; javaslatot tesz környezetvédelmi szempontból védett területek kijelölésére, a környezeti ártalmak megszüntetésére, illetve csökkentésére.

Észak-magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek a 1996. évi XXI. törvény szerint. A fórum feladatköre egyrészt eljárni a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben (pl. javaslattétel regionális kiemelt projektekre, új pályázati kiírások véleményezése. Másrészt a konzultációs fórum összehangolja a megyei önkormányzatok területfejlesztési döntéshozatalát, képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját. Az Észak-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum (ÉMRTFK) 2012. január 18-án alakult meg, az elnöki funkciót a tag megyei közgyűlések elnökei féléves rotáció szerint látják el. A tagság fele-fele arányban a megyei közgyűlési és a megyei jogú városi küldöttekből áll össze. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum szavazati joggal rendelkező tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés által delegált képviselő és a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által delegált képviselő. A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Az ÉMRTKF titkársági feladatait a mindenkori soros elnök által irányított megyei önkormányzati hivatal látja el. Az ÉMRTKF feladatainak ellátásában együttműködik: a) a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal; b) a térségi fejlesztési tanáccsal vagy tanácsokkal; c) a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel; d) a területi gazdasági kamarákkal és e) a régió területén működő társadalmi szervezetekkel. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fejlesztési fókuszú gazdasági társaságokban lévő érdekeltségei A) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Az Ügynökség 1994-ben jött létre, egyszemélyi tulajdonosa a B-A-Z Megyei Önkormányzat. Jelenleg a 2014-2020-as EU tervezési ciklushoz kapcsolódóan a megyei szintű tervezés kulcsszereplője. Intenzív projektgenerálást és komplex pályázati tanácsadást folytat. Az új pályázati ciklusra felkészülés jegyében konferenciákat, ismeretbővítő fórumokat, előadásokat, szakmai műhelyeket szervez a megye közigazgatási szereplői, vállalkozók, civil szervezetek részére. Tervező, stratégiai és operatív munkája megkerülhetetlenül kapcsolódik a megyei önkormányzat gazdaság- és területfejlesztési tevékenységéhez, együttműködve az érintett minisztériumokkal. Az Ügynökség fő szervezeti céljai: 

A fejlesztés megyei szervezeti rendszerének újraépítése, működtetése: erős, országos és megyei szinten mértékadó, akkreditált megyei ügynökség (mely egyben módszertani központ is), kistérségi szervezeti háló, településszintű szakembergárda szervezése, létrehozása, képzése;

96



    

a partner szervezettekkel (kamarák, egyetem, civil szervezetek, dekoncentrált és decentralizált fejlesztési és egyéb szervezetek) a kapcsolati háló újraépítése, a munka összehangolása; az elfogadott komplex megyei fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program végrehajtása; megyei szintű lobbi team megbízása (jogi előírásoknak megfelelően) és felkészítése, (lobbizás a beadható illetve már beadott célszerinti projekttámogatások elnyeréséért; a kialakított rendszer folyamatos, intenzív működtetése; jó gyakorlatok széleskörű megismertetése; mindezekkel a következő EU tervezési és végrehajtási ciklusra való felkészülés szervezeti, személyi feltételeinek és tervezési alapdokumentumainak előkészítése.

B) NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság A nonprofit közhasznú szervezetként működő társaság célja a régióban folyó kutatásfejlesztés, valamint az innovációs folyamatok fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudás és technológia transzfer tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok működtetése által elérhető szinergiák kihasználásával elősegíteni és fejleszteni a régió, és a régióban működő vállalkozások, kiemelten a KKV-k gazdasági versenyképességét. A Társaság az alábbi fejlesztési fókuszú közhasznú tevékenységeket végzi:  







Az Észak-magyarországi Régió innovációs és kutatás-fejlesztési folyamataiban érintett szereplők együttműködésének elősegítése, a közös érdekek és feladatok feltárása; közreműködés a régió innovációs intézményrendszerének kialakításában, annak fejlesztésében, valamint hozzájárul az innovációhoz és kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó feladatokat ellátó szervezetek munkájának összehangolásában; a regionális fejlesztési programok innovációt és gazdaságfejlesztést érintő kérdéseivel kapcsolatos koordinációs munkák ellátása, a kapcsolódó tervezési, programozási, projektmenedzselési, projektgenerálási, képzési, nemzetközi kapcsolatépítési tevékenységek végzése; a régiót érintő innovációs támogatási programok, valamint a Tanács döntési hatáskörébe utalt hazai támogatási forrásokhoz kapcsolódó pályázati rendszerkialakítási és előkészítési feladatok koordinációja és ellátása; az országhatáron túlnyúló regionális együttműködések kialakítását elősegítése;

C) Miskolc-Kassa /Kosice/ Régióért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A közhasznú társaságnak több mint tíz tagja van, a megyei önkormányzat mellett többek között Miskolc Megyei Jogú Város is tagja. Társasági szerződése szerint közhasznú feladata a Miskolc és Kassa közforgalmú autópálya megépítése, üzemeltetése és karbantartása; a közforgalom számára megnyitott híd, út, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység és az euróatlanti integráció elősegítése. Széchenyi Programirodák a megyében 97

A Kormány 2011-ben hozta létre a Széchenyi Programirodák országos hálózatát az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minőség és hatékonyság elveinek megvalósulása érdekében. A Programiroda projektjei közé tartozik az Észak-magyarországi Operatív Programból megvalósuló projektek projektfelügyeleti feladatainak ellátása is. A megyében Mezőkövesden, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen működik Széchenyi Programiroda. NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség A területfejlesztési törvény szerint az egy régió területén működő megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzata területi operatív programok megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A gazdasági társaság irányításáról, tulajdonjogáról és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjáról a régió területét alkotó megyei önkormányzatok megállapodásban döntenek. A regionális fejlesztési ügynökség feladatai a törvény szerint különösen: a) közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében; b) külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet; c) közreműködik a megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában. A NORDA az Új Széchenyi Terv megvalósításában az Észak-magyarországi Operatív Program közreműködő szervezeteként vett részt. A 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban a regionális fejlesztési ügynökségek működése és feladatkörei jelenleg még tisztázatlanok. Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv) 15. § (1) bekezdése alapján a megyei közgyűlések a régió–határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy ilyen fejlesztési tanács működik a Tokaj Borvidék térségében, amely 2014-ben alakult meg. Az 1996. évi XXI. törvény szerint területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a Tokaji Borvidék térségében a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács látja el, ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;

98

b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját; c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, és d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában. Miskolc Megyei Jogú Város A megyei jogú város illetékességi területének fejlesztéséért a megyei jogú város települési önkormányzata felel. Ezeket a fejlesztési célokat a 2014-ben elkészült Miskolc Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója tartalmazza a 2030-ig terjedő időszakra. A megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. A megyei jogú városok véleményét a megyét érintő fejlesztési koncepciókról ki kell kérni. A megyei jogú városok a megyei önkormányzatokkal megállapodást kötnek közszolgáltatások nyújtására, közös intézményfejlesztésre, közös finanszírozásra. Kapacitásvizsgálat Az egyes intézmények feladatkörét, az intézményekben dolgozó kollégák konkrét feladatait össze kell hangolni, külön vizsgálatot igényel az átfedések feltárása. A meglévő kapacitáshiányok kimutatása a hatékony munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen feladat. A fejlesztésekkel összefüggő projektekben dolgozó szakemberek munkaköri leírásának elemzése szolgálhat elsődleges forrásául a párhuzamos munkavégzések feltárásának és az ellátatlan, azaz csak ad hoc módon betöltött feladatvégzések azonosításához. Különösen fontos az előző programozási időszak tapasztalatait felhasználni az új, 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus forrás-felhasználási és projekt-végrehajtási folyamatainak kialakítása során.

2.6.2 A 2014-2020-as programozási időszak megyei fejlesztési forrásainak menedzselésére alkalmas szervezet (projektmenedzsment) kialakításának bemutatása Irányítási struktúra alapelveinek tisztázása A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei szintű (a megyei önkormányzatnak a megye közigazgatási területének a megyei jogú város közigazgatási területén kívüli részére vonatkozóan kell a tervezési feladatát ellátnia) indikatív forráskerete 93,05 milliárd forint, amelyből több száz projekt megvalósítása várható. Az összeg nagyságával egyenes arányban fontos a megfelelő projektmenedzsment kialakításának feladata, hiszen a tervezett fejlesztések sikeres megvalósítása garantálja a forrásvesztés elkerülését. 99

Elsőként arról szükséges döntést hozni, hogy teljes mértékben központosított, vagy decentralizált, esetleg valahol a kettő közé eső, a dekoncentráció elvén működő irányítási struktúrában gondolkodik-e a megye. A teljes mértékben központosított irányítás (döntéshozatal, a fejlesztési folyamatok irányítása, az adminisztráció központosítása) mellett valóban nem valósulhat meg az irányító (megyei önkormányzat) szándéka ellenére semmiféle fejlesztés, azonban ez a megoldás rendkívül lelassítja a fejlesztési folyamatot, hiszen minden információ egy központi irodába fut és minden egyes projektmegvalósításai tevékenységgel kapcsolatos döntésnek és azok végrehajtásának a központi menedzsment lesz a felelőse. Ez avval jár, hogy nagy létszámmal működő apparátust kell kiépíteni, melynek tagjai elszakadnak a projektek megvalósításának helyszínétől, az egyedi problémákra nem lesznek képesek egyedi megoldásokat találni és kizárólag az indikátorok – bármilyen módon „hozott” – elérésére fognak törekedni. A kizárólagos központi irányítás ellen szól az is, hogy egyfajta „vízfejjé” növi ki magát a megyei fejlesztési források menedzselésével foglalkozó hivatal vagy iroda, ahol az információk könnyen elmennek egymás mellett, már csak a szervezetben dolgozók nagy száma miatt is. Ez a megoldás ráadásul sérti a járások, a települések önállóságát és azáltal, hogy a projektmenedzsmentben nem helyi lakosok vesznek részt, a projekt lokális beágyazódását és elfogadottságát is hátráltatja. A teljes mértékben decentralizált irányítási struktúra véleményünk szerint nem járható út, hiszen a fejlesztési források felhasználásának felelőssége teljes mértékben a megyét terheli. A decentralizált irányítási struktúra ellen szól a periférikus helyzetű járásokban a menedzsment tapasztalatokkal rendelkező szakemberek hiánya is. Az általunk javasolt irányítási struktúra a dekoncentráció elvén működik. A megyei önkormányzat által felállított projektmenedzsmenté az irányítás joga, azonban a világosan megfogalmazott célok és elvárások mellett az egyes járásokban olyan munkaszervezetek (projektmenedzsmentek) jönnek létre, amelyek felelősséggel tartoznak a területeken megvalósuló projektek végrehajtásáért, az egyes fejlesztések előrehaladásáról beszámolási kötelezettséggel tartoznak a megyei fejlesztési projektmenedzsmentnek. Javaslatunk szerint kétszintű projektmenedzsment létrehozására lenne szükség: a fő irányítási feladatok a megyei fejlesztési projektmenedzsment kezében lennének, így egycsatornás kommunikációs rendszert tudnának kialakítani az európai uniós források felhasználásnak feltételeivel foglalkozó minisztériumi hivatalokkal (az irányító hatóságok utódaival) és a közreműködő szervezetekkel. A megyei fejlesztési projektmenedzsment alá tartozhatnának a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, a szakmai továbbképzések és tájékoztatók megszervezése, a projektvégrehajtás szakmai támogatása is. A közbeszerzések az európai uniós források felhasználásakor a tapasztalatok szerint a kisebb településeknek, de akár városoknak is gondot jelentettek a folyamatosan változó jogszabályi környezet és a rendkívül bonyolult eljárási szabályok miatt. Egy központi közbeszerzési csoport segíthetné a kiírások törvénynek megfelelő kiírását, természetesen a leendő projektgazdát bevonva a szakmai specifikáció kritériumainak meghatározásába. A másik szint a járási fejlesztési projektmenedzsment lenne, amely a területén megvalósítani kívánt projektek előkészítését és megvalósítását támogatná. Vizsgáljuk meg az elképzelést részletesebben is! 100

Megyei fejlesztési projektmenedzsment A megyei fejlesztések irányítása ennek a vezetői csoportnak a kezében futnak össze, ők felelősek megyei szinten a forráslehívásért, a projektek előkészítéséért, azok egymásra épüléséért, a forrásfelhasználás és a közbeszerzések szabályosságáért, a járási munkaszervezetek és a fejlesztési tevékenység egyéb szereplői közötti kapcsolattartásért és kommunikációért, a pénzügyi elszámolásokért és a projektek zárásáért. A megyei fejlesztési projektmenedzsment javasolt összetétele, a tagjaiktól elvárt kompetenciák, feladataik és felelősségi körük: A) Vezető projektmenedzser: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 300 millió forintot meghaladó projektben) szerzett projektmenedzseri tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a megyei szintű TOP fejlesztések koordinálása, a források törvényes felhasználásának felügyelete, a menedzsment irányítása. Felelős a teljes és szabályos forráslehívásért, a menedzsment munkájának koordinálásért, a TOP forrásaiból megvalósuló projektek megalapozottságáért, a fejlesztési szükségletek alátámasztottságáért, és végül a TOP megyei szintű forrásfelhasználásának eredményességéért. (jogi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi egyetemi végzettség) B) Pénzügyi vezető: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 300 millió forintot meghaladó projektben) szerzett pénzügyi vezetői tapasztalat, legalább három éves pénzügyi vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete, különös tekintettel a pénzügyi szabályozásokra és a közbeszerzések szabályozására. Feladata a források kezelésének szabályos felhasználásának biztosítása, belső ellenőrzési rendszer létrehozása. (Gazdaságtudományi, pénzügyi egyetemi végzettség) C) Szakmai vezető (infrastrukturális fejlesztések): Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 300 millió forintot meghaladó projektben) szerzett szakmai vezetői tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete, különös tekintettel az építésügyi szabályozásra. Feladata a megyei infrastrukturális beruházások összehangolása, azok megvalósításával kapcsolatos szakmai kérdések és problémák rendezése. (Mérnöki, építészi egyetemi végzettség) D) Szakmai vezető (gazdaságfejlesztés): Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 100 millió forintot meghaladó projektben) szerzett szakmai vezetői tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a megyei gazdaságfejlesztési beruházások összehangolása, azok megvalósításával kapcsolatos szakmai kérdések és problémák rendezése. (Gazdaságtudományi végzettség) E) Szakmai vezető (humán fejlesztések): Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult humán erőforrás-fejlesztési projektekben (legalább egy 50 millió forintot meghaladó projektben) szerzett szakmai vezető tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési 101

forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a megyei humán fejlesztések összehangolása, azok megvalósításával kapcsolatos szakmai kérdések és problémák rendezése. (Társadalomtudományi, bölcsész egyetemi végzettség) A megyei önkormányzat vezetésének szándékától függően érdemes lenne a fent megnevezett operatív testület mellett egyfajta felügyelőbizottság-szerű konzultatív csoportot is felállítani, amelynek munkájában helyet kapnának a megye különböző fejlesztésekkel foglalkozó szervezeteinek vezetői, a Megyei Önkormányzat vezetői. A projektmenedzsment munkáját segítendő Fejlesztési Iroda felállítása javasolt. Ebben kell helyet kapniuk a szakmai vezetők asszisztenseinek, a jogászoknak, a közbeszerzési szakértőknek. Járási fejlesztési projektmenedzsment A munka hatékonnyá tétele és a dekoncentráción alapuló irányítási struktúra járási projektmenedzsment felállítását is igényli, mind a 16 járásban. Szerencsére a 2007-2013-as időszak projektjeinek végrehajtása során a járásokban is megfelelő szakmai tapasztalat halmozódott fel, a megye több területén is kistérségi programok (pl. Kistérségi Gyerekesély Program) megvalósítására is sor került. A járási fejlesztési projektmenedzsmentet egyfajta munkaszervezetként szükséges létrehozni, melynek irányítói jogosultsága is van a helyi operatív ügyekben. A helyi fejlesztések irányítása a járási fejlesztési projektmenedzsment feladata lenne, ők felelnének a helyi projektek előkészítéséért, azok egymásra épüléséért, a megyei projektmenedzsment tagjaival és a megyei fejlesztési tevékenységek egyéb szereplői közötti kapcsolattartásért és kommunikációért, a megye felé történő adatszolgáltatásért, a különböző településeken futó projektek ütemezéséért, azok szabályos végrehajtásáért. A járási fejlesztési projektmenedzsment javasolt összetétele, a tagjaiktól elvárt kompetenciák, feladataik és felelősségi körük: A) Vezető járási projektmenedzser: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 100 millió forintot meghaladó projektben) szerzett projektmenedzseri tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a megyei szintű TOP forrásokból megvalósuló fejlesztések koordinálása, a menedzsment irányítása. Felelős a teljes és szabályos forráslehívásért, a járási fejlesztési menedzsment munkájának koordinálásért, a helyi (járási) projektek terv szerinti megvalósulásáért. (jogi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi egyetemi végzettség) B) Projektmenedzser: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 50 millió forintot meghaladó projektben) szerzett projektmenedzseri tapasztalat, legalább három éves vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete. Feladata a főbb fejlesztési irányok (infrastrukturális fejlesztések, gazdaságfejlesztés, humán fejlesztések) projektjeinek ismerete helyi (járási) szinten, a projektek megvalósulásának figyelemmel kísérése, a megyei fejlesztési menedzsment szakmai vezetőivel való rendszeres egyeztetés. Felelős a járás területén megvalósuló projektek megvalósításával összefüggő

102

nehézségek megoldásáért, szakmai támogatást nyújt a helyi (járási) projektek terv szerinti megvalósulása érdekében. (jogi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi egyetemi végzettség) C) Pénzügyi vezető: Minimum két éves, az európai uniós forrásokból megvalósult projektekben (legalább egy 50 millió forintot meghaladó projektben) szerzett pénzügyi vezetői tapasztalat, legalább három éves pénzügyi vezetői tapasztalat, az uniós fejlesztési forrásokkal összefüggő EU és magyar szabályozási joganyag ismerete, különös tekintettel a pénzügyi szabályozásokra és a közbeszerzések szabályozására. Feladata a források kezelésének szabályos felhasználásának biztosítása járási szinten, a helyi projektek számviteli fegyelmének biztosítás tanácsadással, ellenőrzéssel. (Gazdaságtudományi, pénzügyi egyetemi végzettség) A szűk járási vezetői stáb (projektmenedzsment) munkavégzését segítő asszisztensi és jogi tanácsadói munkatársak biztosítása szükséges. A megyei és a járási projektmenedzsment közötti információáramlás és kommunikáció kulcsfontosságú a megyei szintű Terület- és Településfejlesztési Operatív program megyei szintű megvalósításának sikeréhez. A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák feltárása a 2.7.2 fejezetben kerül ismertetésre.

2.7 Módszertan a megyei szereplők projektjeinek és fejlesztési elképzeléseinek összehangolására 2.7.1 Az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztésekben érintett megyei szereplők azonosítása A megyei fejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzati feladatokat, intézmények, irodákat a 2.6.1 fejezetben vettük számba, feladatkörük elemzésére ott került sor. A megyei területfejlesztési tevékenység megvalósításában, összehangolásában kitüntetett szerepe van a megyei önkormányzatnak, ezt a 2011. évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (önkormányzati törvény) írja elő. Ezt a tevékenységet tartalommal, a feladat- és hatáskörök meghatározását a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a különböző ágazati jogszabályok állapítják meg. Az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztésekben érintett megyei szereplők: I. Megyei irányítás alatt álló szereplők A) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés egyes bizottságai 

Az uniós források megyei szintű TOP forrásainak segítségével tervezett fejlesztésekben döntő szava van a Területfejlesztési Bizottságnak. A 2.6.1 fejezetben már ismertetésre kerültek feladatai, most csak néhány nagyon erős jogosítványát említjük meg. A különféle területfejlesztési dokumentumok, stratégiák, programok véleményezése mellett biztosítja közöttük az összhangot. Közreműködik a területfejlesztési stratégiák és programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében. Vizsgálja és értékeli a megye társadalmi, gazdasági helyzetét, adottságait és koordinálja a megye több települési önkormányzatát érintő térségi feladatokat. Ez utóbbi két feladat azért nagyon fontos, mert minden térségi programnál előfordul, hogy a jobb helyzetű települések érdekérvényesítő 103



képessége erősebb és bár fejlesztési szükségleteik nem annyira fontosak, mint a rosszabb gazdasági-, infrastrukturális- és társadalmi helyzetű településeknek, sok példát lehet arra említeni, hogy mégis ezek a fejlesztések valósulnak meg. A Területfejlesztési Bizottság pozíciójából eredően az ilyen esetekben a megyei érdeket, azaz a területi különbségek csökkentésére irányuló elképzelések megvalósítását tudja támogatni. Jelentős testület a Pénzügyi és Társadalmi Bizottság is, hiszen tevékenysége foglalkoztatásbővítés fókuszú, és a leszakadó térségek, járások legnagyobb problémája a munkahelyek hiánya, mely helyzetre a közfoglalkoztatás rendszere nem adekvát válasz, hiszen a benne résztvevőknek alacsony jövedelmet biztosít – igaz, ez rengeteg családnak óriási segítséget jelent – és csak korlátozottan, kivételes esetekben segíti az elsődleges munkaerőpiacra lépésüket. A bizottságnak döntő szava van a foglalkoztatást érintő fejlesztési források felhasználásával kapcsolatban.

B) Észak-magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum A 2.6.1 fejezetben már ismertetett testület szerepe elsősorban az Észak-magyarországi régió három megyéje közötti kommunikációt segíti, területfejlesztési fókusszal. Lényegében a konzultációs fórum összehangolja a megyei önkormányzatok területfejlesztési döntéshozatalát, képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját. A jövőben fontos lenne, ha a Konzultációs Fórum a megyehatárok közelébe található úgynevezett belső perifériák gyorsuló ütemű leszakadását megállító programokat dolgozna ki. A munkaszervezettel nem rendelkező ÉMRTKF titkársági feladatait a mindenkori soros elnök által irányított megyei önkormányzati hivatal látja el. A Konzultációs Fórum feladatainak ellátása során együttműködik: a) a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal; b) a térségi fejlesztési tanáccsal vagy tanácsokkal; c) a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel; d) a területi gazdasági kamarákkal és e) a régió területén működő társadalmi szervezetekkel. C) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat egyszemélyi tulajdonában álló Ügynökség a 20142020-as EU tervezési ciklushoz kapcsolódóan a megyei szintű tervezés kulcsszereplője. Projektgenerálást és komplex pályázati tanácsadást folytat. Az új pályázati ciklusra felkészülés jegyében konferenciákat, szakmai műhelyeket szervez a leendő fejlesztésekben irányítóként, projektgazdaként, lehetséges kedvezményezettként vagy egyéb szerepben megjelenők részére. Tervező, stratégiai és operatív munkája megkerülhetetlenül kapcsolódik a megyei önkormányzat gazdaság- és területfejlesztési tevékenységéhez, együttműködve az érintett minisztériumokkal. Az Ügynökség egyik kiemelt szervezeti céljai az elfogadott komplex megyei fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program végrehajtása. D) NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség A területfejlesztési törvény szerint az egy régió területén működő megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzata területi operatív programok megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági 104

társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A gazdasági társaság irányításáról, tulajdonjogáról és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjáról a régió területét alkotó megyei önkormányzatok megállapodásban döntenek. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat egyharmad részben tulajdonosi jogokat gyakorol. A Norda közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében; külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet; A NORDA az Új Széchenyi Terv megvalósításában az Észak-magyarországi Operatív Program közreműködő szervezeteként vett részt. A 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban a regionális fejlesztési ügynökségek működése és feladatkörei jelenleg még tisztázatlanok.

II. Részben megyei irányítás alatt álló szereplők A) NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság A megyei önkormányzat által 16,6%-os részben tulajdonolt nonprofit közhasznú szervezetként működő társaság célja a régióban folyó kutatásfejlesztés, valamint az innovációs folyamatok fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudás és technológia transzfer tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok működtetése által elérhető szinergiák kihasználásával elősegíteni és fejleszteni a régió, és a régióban működő vállalkozások, kiemelten a KKV-k gazdasági versenyképességét. A 2014-2020-as uniós fejlesztési források gazdaságfejlesztési programjainak kialakításakor, új források bevonásának lehetőségeinek feltárásában az Ügynökség vélhetően partner lesz. B) Miskolc-Kassa /Kosice/ Régióért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A közhasznú társaságnak több mint tíz tagja van, köztük a megyei önkormányzat is. A társaság vállalt elsődleges közhasznú feladata a Miskolc és Kassa közforgalmú autópálya megépítése, üzemeltetése és karbantartása. C) Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv) 15. § (1) bekezdése alapján a megyei közgyűlések a régió–határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy ilyen fejlesztési tanács működik a Tokaj Borvidék térségében, amely 2014-ben alakult meg. A Tanács tagjai:  

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke és képviselője, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, 105

  

a Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke, a nemzetgazdasági miniszter (egy képviselője), a miniszterelnökséget vezető miniszter (egy képviselője).

Az 1996. évi XXI. törvény szerint területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a Tokaji Borvidék térségében a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács látja el, ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja; b) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját; c) előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, és d) figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában. D) Miskolc Megyei Jogú Város A megyei jogú város illetékességi területének fejlesztéséért a megyei jogú város települési önkormányzata felel. Ezeket a fejlesztési célokat a 2014-ben elkészült Miskolc Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója tartalmazza a 2030-ig terjedő időszakra. A megyei jogú város települési önkormányzat, amely – törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel – azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. A megyei jogú városok véleményét a megyét érintő fejlesztési koncepciókról ki kell kérni. A megyei jogú városok a megyei önkormányzatokkal megállapodást kötnek közszolgáltatások nyújtására, közös intézményfejlesztésre, közös finanszírozásra. III. Külső szereplők A) Széchenyi Programirodák a megyében A Kormány 2011-ben hozta létre a Széchenyi Programirodák országos hálózatát az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minőség és hatékonyság elveinek megvalósulása érdekében. A Programiroda projektjei közé tartozik az Észak-magyarországi Operatív Programból megvalósuló projektek projektfelügyeleti feladatainak ellátása is. A megyében Mezőkövesden, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen működik Széchenyi Programiroda. B) Egyéb szervezetek 

Kamarák (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara), elsősorban a foglalkoztatási-, gazdaságfejlesztési programoknál lehet szerepük; 106

 

Civil szervezetek, a több éves múltra visszatekintő területfejlesztési fókuszú szervezetek (pl. (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Alapítvány, Cserehát Szövetség); Miskolci Egyetem területfejlesztéshez, gazdaságfejlesztéshez köthető karai, szakjai.

Rendkívül fontos lenne, ha a megyei szereplők között meglenne a kommunikáció, az arra épülő feladatmegosztás, a többirányú információáramlás. A különböző szereplők különféle tudással rendelkeznek, ezek megosztása a fejlesztési elképzelések megtárgyalása, az egyes projektek előkészítése során segíthetne a programok szakmai megalapozásában, azok fenntarthatóságot szem előtt tartó megvalósításában. Ennek kereteit egy rendszeresen megszervezett konzultációs fórum biztosíthatná, amelyhez egy internetes platform csatlakoztatásával lehetőséget lehetne biztosítani a folyamatos párbeszédhez. A 2.6.2 fejezetben a kétszintű (megyei, járási) projektmenedzsment felállítására tettünk javaslatot. Már ott megemlítésre került, hogy legyen rendszeres formális találkozó a fejlesztésekben közvetlenül vagy közvetve érintett testületeknek, szervezeteknek, társaságoknak és intézményeknek.

2.7.2 A megyei fejlesztésekben érintett szereplők közötti kommunikációs és döntéshozatali csatornák feltárása Mivel nincsenek ismereteink a megyei fejlesztésekben szereplők közötti formális és informális kommunikációs és döntéshozatali csatornákról, ezért feltárásukra nem vállalkozunk, de javaslattal élünk Megyei szinten ilyen volumenű forrásokat megmozgató komplex területi fejlesztési programra még nem volt példa Borsod-Abaúj-Zemplénben. Ez óriási kihívást fog jelenteni a projektmenedzsment számára. A siker vagy a kudarc azon fog múlni, hogy hogyan sikerül kialakítani a megfelelő kommunikációs csatornákat ebben a többszereplős és többszintű fejlesztési folyamatban. A vélhetőleg már a pályázati felhívások megjelenésekor jelentkező problémahalmaz ahhoz lesz hasonlatos, mint amikor egy kisvállalkozás robbanásszerűen növekedni kezd és tulajdonosa egyre kevésbé átlátni az üzemi folyamatokat, a beszerzéseket, a raktárkészletet, a munkaerő-szükséglet változását, vagy a cash-flow-t. A megyei fejlesztési programok indulása előtt fontos lenne felkészülni a feladatra, a projektmenedzsment felállításával párhuzamosan meg kell kezdeni egy informatikai alapokon nyugvó kommunikációs és döntéshozatali csatorna kiépítését. Az informatikai (internetes) platformot az követeli meg, hogy a fejlesztések a megyében szétszórtan, a megye 16 járásában fognak megvalósulni (kivéve Miskolc Megyei Jogú Várost, amely külön forrásokból és vélhetően önálló menedzsmenttel fog nekivágni a városfejlesztő munkának). A fenti példánál maradva, a piaci környezetben egy ilyen hirtelen megugró vállalkozásnak többféle terméket is kínálnak a különféle szolgáltatók a vállalatirányítási rendszerek (EPR) területén. Mivel a megyei fejlesztés forrásmennyisége, a projektek száma, az azokban dolgozó emberek sokasága szinte vállalatléptékű, ezért érdemes megvizsgálni a felkínált megoldást. Ezek a szoftverek – leegyszerűsítve – képesek a rengeteg helyen zajló folyamatok naprakész állapotáról információt szolgáltatni, továbbá elektronikus úton képesek „továbbléptetni” a 107

döntéshozási folyamatot, mindezt úgy, hogy az egyes szereplőkhöz jogosultsági feltételeket rendel hozzá. Mindez azt jelenti, hogy egy központi projektmenedzseri döntéshozói folyamat állapota csak azok előtt látható, akikre a megfelelő jogosultsági szint engedélyezve lett, de mondjuk egy projektmegvalósítási helyszín cash-flow állapota bárki számára megtekinthető – a jogosultságok kiosztásának függvényében. Egy ilyen rendszer alkalmas arra is, hogy dokumentumok, szabályzatok, sablonok és különféle iratminták legyenek letölthetők. A 2.6.2 fejezetben javasolt kétszintű (járási és megyei szint) projektmenedzsment közötti kommunikációt jelentősen megkönnyíthetné egy ilyen – természetesen testreszabott – vállalatirányítási szoftver alkalmazása. Az információk, dokumentumok oda-vissza áramoltatása könnyen megoldható egy ilyen rendszer segítségével. Nagy előnye továbbá, hogy adattáblák, folyamatábrák, összesítések összeállítására is alkalmas. Rengeteg adminisztrációs teher is kiváltható lenne, hiszen külön csatornákon – egy gombnyomással – lehetne a valamennyi járási projektmenedzsmentnek szóló információkat továbbítani, ugyanakkor lehetőség lenne az egyes járásokkal is, amennyiben szükséges, kommunikálni. A megyei fejlesztési projektmenedzsment tagjai az előzetesen rögzített illetékességi- és hatáskörüknek megfelelően a döntésüket meghozva azt egyből láthatóvá tennék ezen az informatikai platformon és így az „zöld jelzést” kap a továbbhaladásra. Egy példa: egyetlen vezető se szívesen ír alá olyan szerződést, amely jogilag, pénzügyileg bizonytalan státuszú. Amennyiben egy testreszabott vállalatirányítási rendszerrel dolgozik a projektmenedzsment, akkor csak úgy kerülhet a pénzügyi vezető elé egy szerződés, ha a jogász azt „továbbengedi” a rendszerben, mivel az a törvényi szabályozás szerint nem aggályos, a pénzügyi vezető csak ekkor láthatja, és miután ő is engedélyezi, mivel megvan a fedezet, csak ezt követően kerülhet a projektmenedzser elé a szerződés aláírásra. A rendszer az egyes döntéseket, „továbbléptetéseket” naplózza, így a felelősség kérdése bármikor megállapítható. A projektmenedzsmentről szóló fejezet mellett a megyei szereplők beazonosításáról szóló részben is szóba került, hogy a megyei fejlesztésekkel érintett kör meglehetősen nagy, igaz, különböző szinteken állnak a döntéshozatal befolyásolásával kapcsolatban. Három kategóriát különböztettünk meg: megyei irányítás alatt álló szereplőket, részben megyei irányítás alatt álló szereplőket és külső szereplőket. Ezeknek a szervezeteknek, testületeknek a többszintű tájékoztatására is alkalmas lenne a fentebb vázolt informatikai rendszer, hiszen különbséget lehetne tenni például az irányításban leginkább érintett megyei szereplők és a többi szereplő között azzal, hogy az elérhető információkat különböző jogosultsági körökhöz lehetne társítani, szélesebbre vagy szűkebbre tárva az elérhető adatokat. Egy testreszabott, a területfejlesztési munka projektmenedzsmentjének igényeihez igazított vállalatirányítási rendszer bevezetése igazi innováció lenne, Borsod-Abaúj-Zemplén megye a fejlesztési folyamat koordinációját pedig a rendelkezésre álló leghatékonyabb eszköz alkalmazásával lenne képes levezényelni.

108

2.7.3 A sikeres projektvégrehajtás kereteinek meghatározása, javaslatcsomag A sikeres projektvégrehajtás alapja, hogy a megvalósítani kívánt projekt indokolt legyen, az adott településen ne legyen más, égetően fontosabb fejlesztési szükséglet. Nagyon nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy azért erre a kevésbé fontos fejlesztésre kerül sor, mert „erre van pénz”. Éppen ezért nagyon fontos, hogy legyen egy sorrendbe rakott, priorizált fejlesztési szükséglet lista, amelyet ismer is az adott közösség és egyet is ért azzal. Mindez az infrastrukturális projektekre vonatkozik elsősorban, hiszen a humán fejlesztési vagy a kár a gazdaságfejlesztési projektek is sokkal kevésbé érik el a lakosság ingerküszöbét, ezek ráadásul a politikai viták teréből is könnyebben kivonhatók. Javaslatok:  

Települési szintű projektlista elkészítése, amely sorba rendezi a fejlesztési szükségleteket; A projektlistához lehetséges forrástérkép összeállítására van szükség.

A sikeres projektvégrehajtást a legjobban a projekt előkészítettsége alapozhatja meg, a tervezési szakasznak ezért igen nagy a jelentősége. Sokan nem is gondolnák, hogy milyen összetett feladat úgy megvalósítani egy projektet, hogy az egymásra épülő projektelemek ténylegesen egymást kövessék. Bár egyszerű logisztikai feladatnak tűnik, ám minden projekt sokszereplős játszma és ez könnyen felboríthatja a tervezett menetrendet. Javaslatok:  

Részletes projektmegvalósítási terv készítése; A megvalósítás folyamatában a vélelmezhetően felmerülő akadályokra alternatív megoldások kidolgozása.

Érdemes már a projekttervezés időszakában is, de legkésőbb a projekt megkezdésekor mindenképpen tájékoztatni az érintett lakosságot, ennek eszköze lehet a helyi televízió, a helyi újság, vagy postaládába dobott szórólap. Még szintén a tervezési fázisban lehetőséget kell adni arra, hogy az érdeklődők egy fórum keretében tájékoztatást kaphassanak a készülő projektről és kérdéseiket feltehessék, arra pedig szakszerű választ kapjanak. Ezek a lépések rengeteg felesleges feszültség kialakulását akadályozhatják meg. A projektgazda lakosságnak szóló tájékoztatási tevékenységét a projekt végrehajtása során sem megkerülhető, haszna, hogy a fejlesztéssel érintett lakossági csoportok nyomon tudják követni a fejlesztés előrehaladását. Ha van rá mód és elképzelés, érdemes a közösséget valamilyen módon bevonni a fejlesztéshez kapcsolód valamilyen tevékenységbe, hogy minél inkább magukénak érezzék a projektet. Javaslatok:  



Tájékoztatási kampányt kell tervezni legkésőbb a projekt indulásakor (helyi televízió, megyei napilap, helyi újság, szórólap, plakát); Tájékoztató fórumot kell szervezni a lakosság számára, ahol feltehetik a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseiket. A projektgazdának gondoskodni kell arról, hogy rendelkezésre álljanak a fórumon azok a szakértők, akik megválaszolják a kérdéseket; A tájékoztató tevékenységet a projekt megvalósítása során folytatni szükséges, érdemes azt az egyes mérföldkövek teljesítéséhez kötni.

109

Nagyon fontos egy ilyen összetett, megyei szintű fejlesztésnél kihasználni azt, hogy a megye több területén is hasonló beruházás vagy képzési program megvalósítása folyik. Annak érdekében, hogy ne egymástól független, atomizált projektmegvalósításról beszélhessünk, érdemes összehangolni a szakértői támogatást. A szakmai tanácsadásra nem folyamatosan van szükség, hanem leginkább az egyes mérföldkövek elérése elé tornyosuló váratlan akadályok esetén fontos szakmai tanácsadással támogatni a projektvezetést. Érdemes lenne egy szakértői katasztert összeállítani a megyében, hogy amikor kárelhárításra vagy sürgős, speciális szakmai problémamegoldásra van szükség, lehessen hova nyúlni. Javaslatok:   

Meg kell szervezni a megyei szakértői támogatás bázisát; Megyei szakértői kataszter kell összeállítani; A projektgazdák számára biztosítani szükséges a szakértői támogatást.

A projektmegvalósítás során nem szabad mindenáron ragaszkodni az eredeti elképzelésekhez, ha beigazolódik, hogy a tervezés során nem sikerült mindent végiggondolni, és emiatt az eredeti fejlesztési szándék félre fog csúszni. A projektgazdának rugalmasnak kell lennie. Még ha komoly adminisztrációs teherrel is jár, de legyen inkább kezdeményezve egy szerződésmódosítás, mint tovább folytatni a projekt megvalósítását akkor, amikor kiderül, hogy a fejlesztés nem a tervezett módon és színvonalon fogja szolgálni a lakosságot. Inkább csússzon a projekt megvalósítása, mint hogy nehezen vállalható kompromisszummal valósuljon meg a projekt. Javaslatok:  

Ki kell dolgozni a projektmegvalósítás eredményeinek folyamatos értékelését; Bátorítani szükséges a projektmenedzsereket a rugalmasságra: amennyiben látnak arra lehetőséget, hogy a tervezettnél jobb megoldások is vannak a projekt megvalósítására, akár szerződésmódosítással is az új és jobb terv felé induljanak el.

A projektmenedzser sorvezetője az előre kijelölt mérföldkövek, melyek a projektmegvalósítás egyegy szakaszát zárják le. Ezek időbeli ütemezését folyamatosan szem előtt szükséges tartani. Fontos, hogy a projektmegvalósítás során a vezető stáb minden hét elején értekezlettel nyisson, amelyben a kijelölt feladatok számonkérése, a felmerülő problémák megbeszélése és új feladatok kijelölése mellett a következő mérföldkő határidőre történő teljesítésének feltételei is meghatározásra kerülnek. Javaslatok: 



A projektmegvalósítás tervezett ütemezéséről folyamatos visszacsatolást kell, hogy kapjon a megyei szint projektmenedzsmentje: minél hamarabb észlelik az elakadást, annál hatékonyabb segítséget lesznek képesek nyújtani; Ki kell alakítani a helyi projektmegvalósítói csoport (projektmenedzsment, stáb) munkájának a ritmusát: heti értekezlet és annak állandó tematikája, mérföldkövek értékelése.

110

2.8 Módszertan és javaslattétel a humán fejlesztési igények meghatározására az infrastrukturális projektek esetében 2.8.1 A közszolgáltatások elérhetőségének és az infrastruktúra-problémák feltérképezése A közszolgáltatások terén a legnagyobb hiányosság az oktatás és az egészségügy területén tapasztalható. Noha számos intézményben megvalósult az akadálymentesítés és megtörténtek az energetikai fejlesztések, korszerűsítések, további infrastrukturális beavatkozások szükségesek. Az óvodák esetében elengedhetetlen további csoportszobák kialakítása, míg az általános iskolák kapcsán a tornatermek hiányát kell kiemelni. Lényeges ezen szolgáltatások elérhetőségének biztosítása, különösen a megye periférikus, rossz közlekedési kapcsolatokkal rendelkező települései esetében, ahol a közoktatás leginkább a járásközpontban biztosított. Az egészségügyi szolgáltatások esetében eszközfejlesztés, intézménykorszerűsítés a legfontosabb beavatkozási terület, de az elérhetőség biztosítása érdekében fontos a háziorvosi, védőnői, valamint szakrendelők szolgáltatásának bővítése is. A közművelődés tekintetében az iskolai könyvtárak korszerűsítése a legégetőbb feladat, hogy elősegíthessék a tanulók önálló tanulását és lehetővé tegyék az informatikai eszközök használatát is. A szociális ágazatban a bölcsődei férőhelyhiány, valamint az időskorúak ellátását elősegítő intézményrendszer túlterheltsége jelenti a legnagyobb akadályt. Folytatni kell a városközpontok, leszakadó vagy szegregációval veszélyeztetett településrészek megújítását, közösségi és szolgáltató terek kialakítását, azok programokkal való megtöltését. Ehhez szervesen kapcsolódhatnak azok a sport infrastrukturális beruházások, amelyek a térségben élő fiatalok aktív és szervezett kikapcsolódódását segítik elő. A legfontosabb problémákat járási bontásban a következő fejezet tartalmazza.

2.8.2 Problémalista (infrastruktúra, közszolgáltatások) A részletes helyzetfeltárás, dokumentum- és adatelemzés infrastruktúrájában az alábbi főbb problémák azonosíthatóak Járás neve Cigándi

alapján

a

Problémák beazonosítása  Bölcsődei férőhelyhiány  Férőhelyhiány: óvoda, általános iskola (járásközpont), míg a bodrogközi településeken várhatóan megszűnik az általános iskolai oktatás  Cigándon 1 gimnázium van, amelyben folyamatosan csökken a tanulói létszám  Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye túlterhelt; akár csak az idősek nappali ellátását biztosító szolgáltatás  Művelődési házak korszerűsítésének elmaradása  Alacsony a civil szervezetek aránya, alacsony civil aktivitás 111

megye

humán

Edelényi

     



Encsi

  

Gönci

  

Kazincbarcikai

  

Mezőcsáti

 

Mezőkövesdi

 

Miskolci

 

Ózdi

Putnoki

      

Sárospataki



Sportinfrastruktúra hiánya Bölcsődei férőhelyhiány Óvodai férőhelyhiány HH diákok koncentrált jelenléte Általános iskolák korszerűsítése Felsőfokú képzőhely hiánya; a felsőfokú szakképzések, illetve a kihelyezett főiskolai képzések feltételrendszerének megteremtése szükséges szociális ellátórendszer túlterheltsége; az idősek otthonának kapacitásbővítése indokolt lenne Bölcsődei férőhelyhiány óvodai dolgozói létszám kevés szakiskolákban a HHH-s, roma gyerekek koncentráltan vannak jelen Bölcsődei férőhelyhiány Művelődési házak korszerűsítésének elmaradása Sportpálya és kiszolgáló egységek felújításának elmaradása Óvodák felújításának elmaradása általános iskolák energetikai korszerűsítésének folytatása A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitás kihasználtságon működnek Bölcsődei férőhelyhiány Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nincs Idősek Otthonának és az Idősek gondozóházának túlterheltsége az Idősek Klubja alacsony kihasználtsággal üzemel az Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény növekvő terheltsége Miskolci Egyetem további infrastrukturális és oktatási-kutatási fejlesztései Bölcsődei férőhelyhiány Óvodai férőhelyhiány Egészségügyi ellátás korszerűtlensége Bölcsődék hiánya általános iskolák további épületkorszerűsítése szükséges A bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhelyhiánya nincs gyermekorvos és az infrastruktúra sincs meg hozzá Az idősek nappali ellátása túlterhelt 112

 a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények bővítése elengedhetetlen  Étkeztetés, házi segítségnyújtás kapacitásait bővíteni kell Sátoraljaújhelyi  A bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények férőhelyhiánya Szerencsi  Idősek otthona felújítása, maximális kapacitáskihasználtság  házi- és gyermekorvosi praxis betöltetlensége  szabadtéri sportterületek is fejlesztést igényelnek Szikszói  Bölcsődék hiánya Tiszaújvárosi  Hajléktalanszálló bővítése szükséges Tokaji  Bölcsődék hiánya  Vízi sportok háttérfejlesztésének elmaradása 19. táblázat: Járási szintű fejlesztési szükségletek, problémalista, 2015.

2.9 Humán fejlesztések 2.9.1 Módszertan és javaslattétel a helyzetfeltárás eredményeképp megismert humán fejlesztésekhez szükséges képzési problémák orvoslására Általános alapelvek Rendkívül fontos a humán fejlesztések kapcsán a képzések helyszíne, ez a városokban élők számára általában nem okoz gondot, azonban a periféria apró falvaiban vagy a közösségi közlekedéssel rosszul megközelíthető településeken lakók számára komoly probléma lehet. A képzési helyszín elérhetőségét, a képzések hozzáférhetőségét meg kell könnyíteni. A helyzet kezelésére a járási alközpontokba, a községekbe, nagyközségekbe is szükséges volna képzéseket szervezni, igény szerint. A képzéseknek helyet adhatnának az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek, az önkormányzat közösségi épületei, az iskola. A képzéshez való hozzáférhetőség erősen akadályozott lehet, ha a járásközpontban koncentrálódnak az iskolák, főleg ott, ahol a mélyszegénység is jelen van, ott ez komoly gondot okozhat. Az egyik legfontosabb célcsoport a már nem tanköteles, de nem is foglalkoztatott fiatalok. Számukra olyan képzéseket szükség szervezni, amely motivációs tréninggel indul, és olyan ösztönzőket tartalmaz, amely segít meggátolni lemorzsolódásukat. Ezen fiatalok körében érdemes második esély típusú középiskolai képzést is szervezni, hiszen leérettségizve életpálya-esélyeik jelentősen növekedhetnek. Főbb humán fejlesztési területek A demográfiai és társadalmi helyzetfeltárás adatai alapján a megyében a humán fejlesztésekhez kapcsolódó képzéseknek a következő területekre szükséges koncentrálnia:  

Oktatás; Szociális ellátórendszer; 113

 

Egészségügy; Foglalkoztatás.

A következőkben megvizsgáljuk, hogy a felsorolt területek képzési problémáinak milyen megoldásai lehetnek, illetve milyen képzési szükségletek megfogalmazását javasoljuk. A) Oktatás A megyében a köznevelés legnagyobb problémáját a szegregálódó iskolák jelentik. Az iskolákban megjelenő szegregációt napjainkban leginkább egy spontán módon felerősödő mechanizmus idézi elő, amely a szabad iskolaválasztás miatt jöhetett létre. Aki ezzel a lehetőséggel élni tud, általában a biztosabb egzisztenciájú családok, sok esetben a közeli város magasabb oktatási színvonalat biztosító, általában tagozatos iskolájába íratja be gyermekét és naponta autóval szállítja oda, így a diák bejáróként vesz részt a nem a saját településén működő köznevelési intézményben. Ez a folyamat a megyére is igaz, ennek következtében sok településen az iskolák között szélsőséges szociális és etnikai polarizáció alakult ki. Már a 2006-os országos kompetenciamérés adatai is azt mutatták, hogy az ötezer főnél kisebb településeken a tanulók 20-25 százaléka nem a saját iskolakörzetébe járt.10 A másik jelenség, amely szegregációhoz vezet, az aprófalvakból történő elvándorlás, melynek eredményeként gettófalvak jönnek létre évről-évre növekvő roma népességi aránnyal. Még tíz évvel ezelőtt is gyakori volt az etnikai elkülönítésnek az a formája, melyben kisegítő, majd eltérő tantervű (napjainkban Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények) iskolákkal szegregált, ma már ezek az intézmények a valóban sajátos nevelési igényű tanulók oktatását végzik. Az elkülönülten kezelt, az iskola által problémásnak tekintett – többségükben roma – gyerekek külön csoportban oktatása nem hatékony. Ennek okai:    

az egyes gyerekek nehézségeit felerősíti, a csoportban kedvezőtlen pszichés klímát teremt; elzárja a gyereket a pozitív mintáktól, amelyekben integrált csoportban része lenne (pedig ebben az életkorban a gyerek elsősorban mintakövetéssel tanul); a gyerek énképét kedvezőtlenül befolyásolja („velem valami baj van, hiszen ebben a csoportban/osztályban vagyok”); nehéz feladat elé állítja az óvodapedagógust/tanítót, hiszen ebben a kedvezőtlen pszichés klímában kellene naponta megújuló jelenléttel egyenként felépíteni a gyerekekben azt, ami az eddigi fejlődésükből kimaradt.11

A képzések szempontjából számunkra az utolsó pont a fontos, hiszen a kialakult helyzet valóban rendkívül nehéz feladat elé állítja a tanárokat, ráadásul képzésük során olyan eszközöket sem kaptak a kezükbe, hogy urai legyenek a helyzetnek. Mindezek alapján olyan pedagógusképzésekre van szükség, amely eszközöket biztosít a pedagógusoknak, hogy a szegény- és cigánytelepen szocializálódott nehézsorsú gyerekeket motiválni legyen képes, elősegítve figyelem- és magatartászavara leküzdését, hogy együtt legyen képes haladni a többiekkel. Az ilyen képzések 10

Varga Júlia: Az iskolaügy intézményrendszere, finanszírozása. In: Fazekas Károly, Köllő János, Varga Júlia (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. ECOSTAT, Budapest. 2008. 11

Kereszty Zsuzsa: Mindenkinek jó – a hátrányos helyzetű gyermekek és a kompetencia alapú fejlesztés. In: Bernáth Gábor (szerk.): Esélyegyenlőség – deszegregáció – integráló pedagógia – Egy stratégia elemei. Educatio, Budapest, 2008.

114

elsősorban pedagógiai módszertani képzések (pl. kooperatív oktatás, projektmódszer stb.). A megyében egyébként több jó példa is van, amikor innovatív pedagógiai megoldásokkal voltak képesek segíteni a nehézsorsú gyerekek iskolai pályafutásának támogatásában. Borsod-AbaújZemplén megyében a 2014/2015-ös tanévben nyolc helyszínen működött TÁMOP forrásból a Szimfónia program,12 amelynek projektgazdája a Magyar Máltai Szeretetszolgálat volt, a program több iskolában a projekt zárása után is működik. Megemlíthető továbbá a Hejőkeresztúri-modell,13 azaz a Komplex Instrukciós Program módszerét alkalmazó oktatás, mely módszert egyre több magyarországi iskola adaptálja. B) Szociális ellátórendszer A szociális szabályozás folyamatosan változóban van, több elemét már az önkormányzatok helyi rendeletben határozza meg. A kapacitások rendkívül szűkösek, mind a forrásokat, mind a szakembereket tekintve. A szakemberhiány egyik oka, hogy a szociális szféra bérei nem versenyképesek, emelésére évek óta nem került sor vásárlóértéke folyamatosan csökken, emiatt sok a pályaelhagyó. A megye településein egyes településekre az elöregedés jellemző, de vannak olyan falvak is, ahol rengeteg a gyerek, ezek talán a legszegényebb települések. Mind estben a szociális ellátórendszer intenzív jelenlétére van szükség. A szociális ellátórendszer kapacitásainak erősítése érdekében fontos lenne egyrészt szociális alapképzéseket (pl. szociális szakgondozó, szociális asszisztens, szociális gondozó és ápoló) és ún. ráépülő, illetve posztgraduális képzéseket támogatni a helyi szakemberek képzettségi szintjének az emelése érdekében. C) Egészségügy A megyében szintén neuralgikus terület az egészségügy. Ennek oka egyrészt az aprófalvas településszerkezetből fakadó intézményi ellátottság hiánya, másrészt a betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok magas száma. Az intézményrendszer egyébként megyei szinten kiépült, a kórházi ágyakkal való ellátottság jó. Az egészségi állapot kedvezőtlen mutatóit elsősorban olyan életmód és életvezetési problémák okozzák, amelyek szorosan összefüggenek a szegénységgel, az egészségtelen lakhatási körülményekkel. Éppen ezért elsősorban olyan, a lakosság számára széles körben elérhető prevenciós és az egészségtudatos életvezetésről szóló előadásokra van szükség, amelyek szorosan összekapcsolódnak különféle szűrési programokkal. Igény esetén az egészségügyben dolgozó szakemberek képzettségi szintjét emelő képzések megszervezésére is szükség lehet. D) Foglalkoztatás A lakosság legszegényebb rétegére jellemző az alacsony iskolázottsági szint, ezért az ő esetükben első lépésként felzárkóztató oktatás megszervezésére van szükség, segítve őket azzal, hogy meglegyen az általános iskolai 8 osztályos végzettségük, ezáltal be tudnak lépni olyan képzésekre, amelynek ez a feltétele.

12 13

www.szimfoniaprogram.hu http://www.h2oktatas.hu/hu/szuelknek/63-a-hejkereszturi-altalanos-iskola-tanitasi-modellje

115

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betanító jellegű képzéseknek nem sok értelme van, hiszen elvégzőjét nem segíti az elsődleges munkaerőpiacra. Fontosabb lenne a több 100 órás OKJ-s, valódi szakmai tudást és végzettséget biztosító képzések megszervezése. Annak ellenére, hogy ugyanakkora forrás esetén kevesebb embert érne el ez a képzési forma és a lemorzsolódás veszélye is magasabb, a képzést elvégzők elhelyezkedési esélyei sokkal kedvezőbbek lennének. Megfontolandó olyan képzések megszervezése is, amelyben a képzés egy konkrét cég munkaerőszükségleti igényeihez igazodik és az oktatási folyamat a termelőüzemben valósul meg. A tapasztalatok szerint a munkaadó a képzés ideje alatt információkat képes begyűjteni a képzésen résztvevőkről és amennyiben elégedett, a legjobbaknak és legmegbízhatóbbaknak állást ajánl. Egy ilyen program megvalósítása érdekében együttműködési megállapodást szükséges kötni a képző szervezettel és a képzés helyszínéül szolgáló munkaterület (üzem) tulajdonosával.

2.9.2 Módszertani útmutató a szakember-kapacitás felméréséhez és képzési tervek összeállításához Amint lezárul a megyei szintű fejlesztések projektlistájának kiválasztási majd jóváhagyási folyamata, meg kell győződni arról, hogy helyben rendelkezésre áll-e a megfelelő szakemberállomány. Mivel a megyében egy erőteljes elvándorlási folyamat figyelhető meg, nehezen képzelhető el, hogy sikerrel lehetne távolabbi vidékről a megfelelő végzettséggel és tudással rendelkező szakembereket bevonzani. Éppen ezért a helyi szakemberekre érdemes építeni, illetve azokra, akik kellő motivációs rendszer megléte esetén hajlandóak új szakismereteket elsajátítani annak érdekében, hogy egy későbbiekben megvalósuló projekt keretei között munkát vállaljanak. Az előző programozási időszak tapasztalatai alapján várhatóan a megyei fejlesztési programok nagy része 2016 második felében, 2017 első felében fog elindulni, tehát elégséges idő van a szakemberszükséglet felmérésére és a képzési tervek összeállítására. Ezt a munkát mielőbb szükséges elkezdeni. A szakember-kapacitás felmérést járásonként és szakmaterületenként szükséges elvégezni. Első lépésben szakterületenként meg kell vizsgálni a megye által jóváhagyott projekteket abból a szempontból, hogy milyen humánerőforrás kapacitást igényel azok végrehajtása és milyen végzettséggel, illetve speciális szaktudással rendelkező munkatársak alkalmazását kívánja meg az adott projekt. A projekteket abból a szempontból is érdemes megvizsgálni, hogy milyen készségeket, képességeket vár el a megvalósítóktól. Megvalósítókon nem csak a projektgazdát és a helyi projektmenedzsmentet értjük, hanem a megyei hivatalban dolgozó szakembereket is, akiknek vélhetőleg szerepük lesz a projektek koordinálásban, a pénzügyi folyamatok lebonyolításában, a szervezési munkákban. A felmérést követően fel kell mérni a projektekben alkalmazni kívánt szakemberek végzettségét, szaktudását és ezt összevetni szükséges a megvalósítóktól elvárt végzettséggel, szaktudással, készségekkel és képességekkel. Emellett a projektekben foglalkoztatni kívánt szakembereket is meg kell kérdezni, hogy véleményük szerint milyen kiegészítő képzés segítségével lenne képes leendő projektfeladatát eredményesebben elvégezni.

116

Az eredményeket szakterületenként összesíteni szükséges és a bevonni kívánt szakembereket nyilatkoztatni kell, hogy el kívánják végezni az adott képzést. Jelezni kell számukra, hogy amennyiben vállalják a képzésen való részvételt, egy, leginkább a tanulmányi szerződésre emlékeztető szerződést kell majd aláírniuk annak érdekében, hogy a „képzésbe bevont személyek száma” indikátor tartható legyen. A képzési típusok összesítését követően elő kell készíteni a közbeszerzési dokumentációt annak érdekében, hogy a beszerzési eljárás mielőbb elindulhasson. Meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e feltételes közbeszerzést indítani, tehát hogy a beszerzés nyertesével kizárólag a forrás rendelkezésére állását követően kerüljön aláírásra a szerződés, amiatt, hogy amennyiben a forráslehívás lehetősége valamilyen oknál fogva elhúzódik vagy végül mégsem áll rendelkezésre a szükséges keret, a megyei önkormányzat emiatt semmilyen jogkövetkezményt ne szenvedjen el. Egy képzést külön is ki kell emelnünk. A 2.7.2 fejezetben esett arról szó, hogy a megyei szintű fejlesztési folyamatának sikere nagymértékben függeni fog az eredményes kommunikációtól. Javaslattal éltünk egy, a megyei fejlesztési programhoz igazított vállalatirányítási rendszer beszerzésére. Amennyiben ez a javaslat elfogadásra kerül, a szoftver testreszabott verziójának specifikációját el kell készíteni és be kell szerezni. Ezt követően a projektvégrehajtásban dolgozók minél szélesebb körében egy képzés keretében kell a használatát elsajátíttatni. Amennyiben a projektek megvalósítóinak nagy részének sikerül a szoftvert napi szinten rutinszerűen használni, jelentős adminisztrációs és koordinációs terhektől mentesülhetnek a megyei és a járási projektmenedzsmentek.

117