A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZE T Ő K R I S ZTINA
A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés.
Célja van: pl diagnosztikus cél – fejlesztő cél, Az információgyűjtés, -feldolgozás, -elemzés, valamint a következtetések levonása, tévedések, torzítások értelmezése a megismerésben, a spontán kép és az egészleges-komplex kép különbsége, jellemzőik, okai feltárása nem akció, hanem folyamat.
A megfigyelés tudatossága szerint lehet Strukturálatlan nincs előre meghatározott terve és szempontrendszere, általában felderítő vizsgálatoknál alkalmazzák, a megfigyelőre a legerősebb ingerek hatnak, melynek következtében a szelektív figyelem súlyos problémája lép fel, többségében nem várt eseményekhez kötődik, így nehéz a megfigyelési szempontokat kialakítani (de lehet egy séma – megfigyelési űrlap). Strukturált előre kidolgozott konkrét terve, szempontrendszere és időkerete van, leíró (jellemző) és magyarázó (oksági viszonyokat kereső) vizsgálatoknál használják,
objektívebb információkat nyújt, mert a szelektivitás és a szubjektivitás kiszűrhetőbb.
Különböző megfigyelési formák
KRISZTA
DÁVID
TOMI
komplexitás: a környezeti tényezők összefüggésében
az ökorendszer 7 szintje: az ember fiziológiai-biológiai állapota intraperszonális (a gondolkodás és az érzelmek) interperszonális (egyes emberek közötti interakciók)
kapcsolat a családdal és más kiscsoportokkal a lakóhely, a település nyújtotta szolgáltatások viselkedés- és problémamegoldási mintát nyújtó társadalmi-családi gyökerek, személyes identitás, kultúra az állam törvényei által nyújtott lehetőségek, szolgáltatások, a társadalmi erőforrásokhoz való hozzájutás esélye
mesterséges támaszok
természetes támaszok, „védőhálók”
Humánökológiai modellek – Welch, 1987
Humánökológiai modellek – Bronfennbrenner , 1987 ~„természet vagy tanulás” / „öröklés vagy környezet” fejlődésre gyakorolt hatásának vitája inspirálta ~ a gyermek fejlődését meghatározó tényezőket vizsgálja: (vizuálisan megjelenítve koncentrikus körök – a rendszerek) ~ a környezetek azok a rendszerek, melyek hatnak a gyermek fejlődésére: 1. 2. 3. 4.
Makrorendszerek Exorendszerek Mezorendszerek: a mikro rendszer interakciói alakítják és alkotják. Mikrorendszerek: az egyén közvetlen környezete.
Humánökológiai rendszer
MAKRORENDSZEREK EXORENDSZEREK értékek
kultúra MEZORENDSZEREK
MIKRORENDSZEREK
politika
média
EGYÉN
Iskola
eszmék, ideológiák Család
Kortársak, kapcsolatok
interakciók munkahely
szomszédság helyi közösségek
idő, történeti idő, életciklus Bronfenbrenner, 1979 nyomán
társadalmi intézmények
Makrorendszerek – A kultúra viszonyulás a gyermekhez nyelv pedagógiai munka illem
A kultúra azon elemei, melyeknek az egyén tudatában van.
viselkedés tradíciók
az iskola társadalmi elvárásai gyermekkép gondolkodási minták értékek hitek
Nem tudatos kulturális elemek.
A gyermek/fiatal fejlődésére ható tényezők ~ ~ ~ ~
attitűdök motiváció tevékenységek sikeresség
~ ~ ~
MEZORENDSZEREK
~ ~ ~
MIKRORENDSZEREK
Iskola
~ ~ ~
értékek normák társas szerepek
EGYÉN
Kortársak, kapcsolatok
életkor nem kogníció: tanulási sajátosságok domináns intelligenciaterületek) érzelmek nézetek – hitek – attitűdök énkép, szerepek
Család
~ ~ ~ ~
szülői bánásmód kulturális tőke szociokulturális háttér szocioökonómiai státusz
(stílus,
stratégia,
viselkedés, tevékenységek, cselekvés
teljesítmény: sikerek – kudarcok az iskolai kontextusban
nem, életkor fizikai környezet/ tárgyiasult kulturális tőke társas kapcsolatok
kommunikáció
érzelmek
közvetlenül hozzáférhető/megfigyelhető információk
A megfigyelés lehetőségei
közösségi szerepek jólét iskolakép
identitás
objektív/szubjektív szegénység
önértékelés, énkép reakció-, és problémamegoldási mintázatok, kezdeményezőkészség
szülői bánásmód
kulturális tőke
szocioökonómiai státusz
nézetek, hitek múltbeli tapasztalatok
rejtett információk
szociokulturális háttér
A családi hatások rendszere Az egyén elsajátítja az adott társadalom (közösség): viselkedésére, életvezetésére, világképére vonatkozó norma-, érték- és szokásrendszerét, ezek elsajátításához külső ingerekre van szükség. Evolúció során kialakult pszichológiai mechanizmusok, biológiai folyamatok és környezeti ingerek folyamatos egymásra hatása. Családon belüli hatások: genetikai alapok és társadalmi elvárásrendszer.
A családi hatások rendszere rejtett és tudatos nevelési stratégiák (azonnali gátlás – megerősítés, szabályozó értékrend megerősítése vagy gátlása. Nevelési stílus: gondoskodás, korlátozás autonómiára nevelés A család, mint csoprt: nevelési célok, értékek, normák.
Mikrorendszerek Család – természetes támasz/ védőháló? Társadalmi helyzet/örökség
• modellek, identitás • értékhorizontok
-ökonómiai státusz
• közös tevékenységek minősége • szülői viselkedésminták / kapcsolatrendszer • szülői válaszkészség, bevonódás, érdeklődés • kommunikáció (nyelvi hátrány)
szociokulturális;
• biztonságérzet megteremtése: problémamegoldási mintázatok
•első interakciós, szocializációs színtér •érzelmi környezet •légkör •tárgyi környezet
Szülői bánásmód
kommunikációs-,
énkép, önértékelés
Természetes támasz
• kulturális tőke (rejtett) átörökítése • a késleltetett jutalmazás sémája (az igények kielégítésének késleltetése) • gazdasági helyzet • lakóhely
Mikrorendszerek Család „Klinikai elemzők azt figyelték meg, hogy a kedvezőtlenebb helyzetben lévő szülők kevesebbet beszélgetnek a gyerekeikkel, és alacsonyabb a válaszkészségük is, mint középosztálybeli társaiké (Tul kin, 1973). Ezt részben megmagyarázza alacsonyabb iskolázottságuk, de nem csak erről van szó. A szegénységben élő szülők gyakran „úgy gondolják, nem képesek hatást gyakorolni gyerekük fejlődésére”, mint ahogy a saját életkörülményeiken sem képesek változtatni (Tul kin, 1973; Minuchin, 1965), maguk is kiszolgáltatottak, és nem bíznak abban, hogy képesek befolyásolni a gyerekeik sorsát.”
Mikrorendszerek Család „A szülői bánásmód minősége a szülők szociális helyzetétől függetlenül kedvezően hat a gyerekek teljesítményére: minél jobb a szülői bánásmód, annál kedvezőbbek a gyerekek teljesítményét mérő mutatók az iskolai teljesítményben és a társas készségekben.”
Mikrorendszerek Az egyén ~ Életkor, nem ~ Identitás ~ Családi környezet ~ Kogníció: ~ tanulási preferenciák (stílus, stratégiák) ~ intelligencia saktulyák vs. tanulói szükségletek, érzelmek, motivációk megismerése
~Affektív tényezők a megismerési/tanulási folyamatban ~ attitűdök – nézetek – hitek szerepe a megismerési folyamatban
Irodalom OFI (2009): Az érzelmi intelligencia http://www.ofi.hu/tudastar/erzelmi-intelligencia
szerepe
a
nevelői
Réger Zita (2002): Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció http://www.nytud.hu/utak_a_nyelvhez/utak_reger.pdf
–
munkában.
nyelvi
hátrány.
In:
In:
Pierre Bordieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. Sallai Éva (2008): Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései. In: http://old.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2068
