A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében
Dr. Horváth Luca Kornélia jogi referens JNOI Országgyőlési Biztosok Hivatal Budapest 2010. október 6.
Áttekintés • Megelızés elve jelentısége, összefüggései, Kvt-ben, AB gyakorlatában • Településrendezés • Építési engedélyezés • Zajkibocsátási határérték megállapítása • Kereskedelmi engedélyezés, telepengedélyezés • Közterület-használat engedélyezése
A megelızés jelentése • A megelızés elve: – A legrégibb általános környezetpolitikai és környezetjogi alapelv • Mint alapelv legfontosabb szerepe, hogy keretet nyújtson a jogalkotói, a jogalkalmazói munkában • Irányt mutasson a jogértelmezési kérdésekben – Számos nemzetközi, európai uniós és hazai dokumentum, jogszabály is megfogalmazza – Központi gondolata: a környezeti ártalmakkal, szennyezésekkel szemben preventív eszközöket alkalmazzunk
A megelızés elve összefüggései – A megelızés elve szorosan összefonódott az elıvigyázatosság elvével • végsı céljuk, hogy a környezethasználók és a hatóságok környezeti károk utólagos elhárítása helyett a hangsúlyt a károk megelızésére, elkerülésére fektessék – Elkülönítésük azonban indokolt: • Az elıvigyázatosság elve szerint: „ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indoklásként a környezetromlást megakadályozó (…) intézkedések elhalasztására.” Itt tehát nem vagyunk tisztában a környezeti károk konkrét következményeivel. • A megelızés elvénél viszont pontosan tudjuk, hogy milyen ártalomról van szó. – A környezeti károk tekintetében a hatékony elıvigyázatosság mellett azok elkerülésére kell törekedni, akkor is, ha nem visszafordíthatatlanok.
A Kvt. vonatkozó rendelkezései • Kvt. szerint: – a környezethasználat és a környezet igénybevétele során a környezeti, mőszaki és gazdasági körülményeket figyelembe vevı leghatékonyabb megoldás szerint kell eljárni és amennyiben lehet az elérhetı legjobb technikát kell alkalmazni. • A Kvt. 6-8. §-a foglalkozik részletesen a megelızés elvével • A környezeti elemek meglévı állapotát egyrészt megırizni, másrészt javítani szükséges. • A követelmény érvényre juttatása érdekében – jogszabály meghatározhatja a környezethasználat feltételeit, – tiltó vagy korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg.
A megelızés az AB határozataiban Az egészséges környezethez való jog: – A környezet védelmére és az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozó állami kötelesség – Az állam köteles a jog megvalósítását szolgáló intézmények kialakítására és mőködtetésére – Az elvi alapok, módszerek, jogalkotási és kormányzati teendık megválasztásában szabad, ugyanakkor a környezethez való jog intézményes védelmének mértéke nem tetszıleges – az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje – a jövı generációk életfeltételeinek biztosítása és védelme tekintetében kifejezetten nevesíti, hogy az államnak az eszközei megválasztásakor elsısorban olyan jogintézményeket kell alkalmaznia, amelyek a megelızést szolgálják. Hiszen a károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot.
Településrendezés • megelızés elve elsı lépcsıje : a településrendezés – Az elfogadott jogszabályok hosszú távon meghatározzák a település fejlıdési irányait, környezetállapotát, a lakosság életfeltételeit. • Kritériumok, melyek alkalmazása megteremti az ember és környezete harmóniáját: – megalapozott – elsıdlegesen a köz illetve a közösség érdekeire, egészségére tekintettel lévı – a környezeti erıforrásokkal megfelelıen gazdálkodó – megteremti az ember és a környezete harmóniáját. • A mindezekkel ellentétes településrendezési tervek: – hosszú évekre elhúzódó, – mély környezeti zaj konfliktusok forrásai lehetnek, – s veszélyeztethetik, károsíthatják a környezetet és az emberi egészséget.
A Zr. és a településrendezés
A környezeti zaj-és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (Zr.) 9. § (2) bekezdése a településrendezéssel kapcsolatban a következıket írja elı: – a védendı területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. – Ez rendkívül szők körő szabályozás és túl általános
Építési engedélyezési eljárás A zajproblémák kialakulása még idıben, – az építési engedélyezési eljárás során is megakadályozhatók lennének, • ha az építéshatóság és a szakhatóságok megfelelı körültekintéssel járnának el a létesítmény engedélyezése tekintetében és • kellı figyelmet fordítanának – az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. LXXVIII. törvény (tv.) – a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek, így többek között az OTÉK vonatkozó elıírásaira – az építendı létesítmény jövıbeni funkciójára, – a zajforrások zajhatásaira.
– Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy egyre több az engedély nélkül, bejelentéssel létesíthetı építmény. Pl. gokart pálya – A vállalkozó így abban a tudatban van, hogy mindent megtehet, holott a bejelentéssel a cél csupán az adminisztratív terhek csökkentése volt. Késıbb pedig elıfordulhat, hogy a zajterhelés miatt költséges zajcsökkentési intézkedéseket kell bevezetnie.
Társadalmi részvétel az építési engedélyezési eljárásban – Fontos hangsúlyozni a társadalmi részvétel jelentıségét • ha megfelelı módon a környék lakossága észrevételeit már itt az építési engedélyezés során elıadná a konfliktusforrás megelızhetı lenne. • Problémát jelent ugyanakkor, hogy az építési engedélyezési eljárás során a hatóság általában csak a közvetlenül szomszédos telekkel rendelkezni jogosultak ügyféli jogállását vizsgálja. • A speciális ügyfélfogalomra tekintettel pedig nem alkalmazható a Ket. 15. §-ra, amely szerint mindenki ügyfél, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. • A tapasztalatok márpedig azt mutatják, hogy egy zajforrás hatásterülete nem korlátozódik a közvetlenül szomszédos telekre.
Az OTÉK és a Zr. • OTÉK 55. § (2) bekezdését maradéktalanul érvényesíteni kell. Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, (…), hogy – a rendeltetésszerő használatuk során keletkezı zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külsı környezetének rendeltetésszerő használatát ne akadályozza, – az elıírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, – továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok elıírásainak. • A Zr. 9. §-a rendelkezik a létesítés során érvényesítendı követelményekrıl. – Elıírja különösen, hogy a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendı területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. – Kérdés, hogy a gyakorlatban ez mennyire érvényesül.
Zajkibocsátási határérték megállapítása • A megelızés elve hatékony érvényesítési lehetısége: az üzemi és szabadidıs zajforrások zajkibocsátási határérték megállapítása: – az építési engedélyezési eljárást követıen a Zr. 10. § (1) bekezdése alapján az üzemeltetı köteles a tevékenység megkezdése elıtt zajkibocsátási határérték megállapítását kérni a környezetvédelmi hatóságtól. – Amennyiben a környezetvédelmi hatóság tudomására jut, hogy valamely létesítmény zajkibocsátási határérték nélkül üzemel, akkor hivatalból kell az eljárást lebonyolítania a Zr. 11. § (3) bekezdése alapján – A hatóságnak 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet alapján kell azt megállapítani. – A jogintézmény mőködéséhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a hatóság folyamatosan ellenırizze a megállapított határértéket.
Kereskedelmi- és telepengedélyezés • Komoly problémaként merülhet fel, ha a megépített létesítmény funkciója megváltozik, s egy a korábbinál fokozottabb zajterheléssel járó tevékenységet végeznek az adott területen, térben. Pl. lakóházban üzlet, mőhely létesítésére kerül sor. • Ekkor a kereskedelmi- és telepengedélyezési hatóság feladata, hogy érvényt szerezni a zaj elleni védelemnek. • Különösen aggályos, hogy a kereskedelmi tevékenységek döntı többsége egy 2009-es átfogó módosítás következtében bejelentés köteles tevékenység és csak kevés kivétellel szükséges mőködési engedélyezési eljárás lefolytatása. • Hasonló a helyzet a 2008-ban módosított telepengedélyezési rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknél. • A bejelentés jogintézményének általánossá tételével elmarad a társadalmi részvétel, amelynek pedig a környezeti ügyekben kiemelkedı jelentsége van. • Ebbıl következıen azonban a kereskedelmi és telepengedélyezési hatóságoknak a zaj elleni védelem biztosítása érdekében a mőködés ellenırzése során kell megfelelıen eljárni.
A telep- és kereskedelmi engedélyezés a JNOI gyakorlatában
• Mind a telepengedélyezésre, mind pedig a kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó jogszabályok 2008-as, illetve 2009-es átfogó módosítása során – felhívtuk a jogalkotó figyelmét, hogy a jogszabályok ilyen irányú módosítása nem felel meg a megelızés elvének, s az egészséges környezethez való jog sérelmét idézi elı. • A telepengedélyezésrıl szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alkotmányellenessége megállapítása érdekében Irodánk az Alkotmánybírósághoz fordult. • Kiadott állásfoglalásainkban minden esetben arra a következtetésre jutottunk, hogy a megelızés alkalmazása kínálja a leghatékonyabb megoldást. Ld. Strabag zrt. tárgyában kiadott állásfoglalás, Napfény utcai Spar áruház, mohácsi farostlemezgyár
Közterület-használat • A közterület-használat és a zajterhelés két esetben kapcsolható össze. • egyrészt a szabadtéri, közterületi rendezvények tartásával, • másrészt a kerthelyiséggel mőködı szórakozóhelyekkel összefüggésben. • A közterületi rendezvények megtartása elıtt, illetve a kerthelyiségek esetében mindenképpen szükséges egy elızetes engedélyezési eljárás lefolytatása, amelyre önkormányzati hatósági ügy keretében kell, hogy sor kerüljön, alkalmazva a Ket. garanciális rendelkezéseit. • Nem tartjuk megfelelınek, ha a tulajdonos önkormányzat a terület használatára szerzıdést köt, hiszen itt az önkormányzat közhatalmi megbízatásának tesz eleget, közérdekő lakossági igényeket elégít ki. • A kerthelyiséggel mőködı szórakozóhelyek tekintetében hatékony eszköz lehet, ha az önkormányzatok hónapról hónapra megújítják a közterülethasználati engedélyeket vagy éppen nem adják meg azokat. • Kiváló példa erre a JNOI Time Café tárgyában kiadott állásfoglalása.
Összefoglalás • Bemutattuk tehát, hogy a megelızés elve hatékony érvényesítésének mely útjai állnak rendelkezésre jelenleg a jogalkotó és jogalkalmazói munkában. • Látható volt az erıs visszalépés is a jogalkotásban. • Lényeges tehát, hogy a hatóságok hatásköreik keretei között megtegyék a szükséges lépéseket a zajterhelés csökkentése és a meglévı kedvezı állapot megırzése érdekében .
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] 06-1-4757-333
