A MÁV VASÚTŐR VAGYONVÉDELMI és SZOLGÁLTATÓ KFT. Kollektív Szerződése A 2006. évi módosításokat egységes szerkezetbe foglalva.
2
Tartalomjegyzék 1. § A Kollektív Szerződés hatálya, közzététele és aláírása .................................................................. 3 2. § A Kollektív Szerződés felmondása ................................................................................................. 3 3. §. Munkaügyi kapcsolatok .................................................................................................................. 4 4. §. Munkaviszony ................................................................................................................................ 7 5. §. A munkaidő ................................................................................................................................... 12 6. §. Munkaidő keretek .......................................................................................................................... 12 7. §. A Kft-nél alkalmazható munkarendek........................................................................................... 12 8. §. A munkaidő beosztás általános szabályai...................................................................................... 13 9. §. A munka díjazása .......................................................................................................................... 14 10. §. Nyelvtudási pótlék....................................................................................................................... 17 11. §. Pihenőidők ................................................................................................................................... 18 12. §. A rendes munkaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések ............................................................... 19 13. §. Költségtérítések ........................................................................................................................... 19 14. §. Hátrányos jogkövetkezmények ................................................................................................... 20 15. §. A munkavállaló kártérítési, valamint leltárhiányért fennálló felelőssége .................................. 21 16. §. A munkáltató anyagi felelősségének feltételei a munkahelyre bevitt tárgyak esetén ................ 21 17. §. Jóléti és szociális juttatások ......................................................................................................... 22 18. §. Egyeztetési eljárás ...................................................................................................................... 23 19. §. Közvetítő, illetve döntőbíró (továbbiakban békéltető) alkalmazása a munkaügyi jogvitában .... 23 20. §. Egyéb rendelkezések ................................................................................................................... 25 1. sz. melléklete ..................................................................................................................................... 26 2. sz. melléklete ..................................................................................................................................... 31 3. sz. melléklete ..................................................................................................................................... 35
3
A MÁV Vasútőr Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft Kollektív Szerződése A 2006. évi módosításokat egységes szerkezetbe foglalva. 1. § A Kollektív Szerződés hatálya, közzététele és aláírása 1.
A Kollektív Szerződés (továbbiakban: KSZ) hatálya kiterjed a MÁV Vasútőr Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban Kft.) valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére.
2.
Nem terjed ki a KSZ hatálya a Kft. ügyvezető igazgatójára és helyetteseire.
3.
A KSZ határozatlan időre jött létre. A KSZ-ben foglaltakat minden év 12. hó 20-ig a megkötésre jogosultak felülvizsgálják és módosításait - elfogadás esetén - kiadják.
4.
A munkáltató (Kft.) a Kollektív Szerződésbe, - módosítások elfogadása után munkaidőben -, köteles a munkavállalók számára a munkahelyeken megismerés céljából betekintést biztosítani.
5.
A KSZ megkötésére jogosultak:
5.1.
A munkáltató részéről a Kft. ügyvezető igazgatója.
5.2.
A munkavállalók képviseletében az Mt. 33. §-ban meghatározottak szerinti szakszervezet(ek).
6.
A Kollektív Szerződés Helyi Függelékét a Tkp-nál a helyi érdekképviseleti szervekkel egyetértésben kell megkötni. A helyi függelék - a KSZ-ben foglaltakkal ellentétes szabályozást nem tartalmazhat - a helyi sajátosságokat, az alkalmazandó munkarendeket és annak időbeosztását tartalmazza.
7.
A munkáltató köteles ellátni a KSZ, illetve Helyi Függelékének egy-egy példányával azt a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a KSZ rendelkezéseinek alkalmazása, valamint az Üzemi Tanács tagjait és a szakszervezet(ek) munkahelyi tisztségviselőit.
2. § A Kollektív Szerződés felmondása 1.
Az Mt. 39. §-ban foglaltakat is figyelembe véve a KSZ felmondása csak akkor gyakorolható, ha a felmondási szándékot és annak részletes indoklását a szerződés megkötésére jogosult felmondó fél a többi féllel előzetesen írásban közölte és a közlést követő 8 napon belül megkezdett egyeztető tárgyalás 15 napon belül nem vezet eredményre.
2.
A munkáltató a felmondási nyilatkozatával egyidejűleg köteles részletes javaslatot tenni az új KSZ-re vonatkozóan.
3.
Az e §-ban foglaltaknak meg nem felelő felmondás érvénytelen.
4
3. §. Munkaügyi kapcsolatok 1.
Szakszervezetek.
1.1.
A munkáltató és a Szakszervezet(ek) közötti kapcsolat alapelvei.
a)
A felek egymás jogait és jogos érdekeit tiszteletben tartják.
b)
A felek jogaikat és kötelezettségeiket jóhiszeműen gyakorolják, illetve teljesítik.
c)
A felek tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely a másik felet megillető jog érvényesülését kizárná vagy akadályozná, illetve alkalmas lehet arra, hogy a másik fél jó hírnevét csorbítsa.
d)
A felek törekednek a konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konfliktus békés megoldására.
e)
A felek kölcsönösen biztosítják a joggyakorláshoz szükséges információ-áramlást.
1.2.
A Szakszervezet(ek)et megillető jogok a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések rendezésében:
a)
A munkáltató köteles kikérni az illetékes Szakszervezet(ek) előzetes véleményét minden olyan intézkedés előtt, amely a munkavállalók nagyobb csoportját (Mt. 94/A. § (1.) bek. ) érinti.
b)
A Szakszervezet(ek) véleményezési jogát megsértve hozott munkáltatói intézkedés érvénytelen. A Szakszervezet(ek) a véleményt a megkereséstől számított 15 napon belül jogosult(ak) megadni. Ezen határidő elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha a Szakszervezet egyetértett(ek) volna az előterjesztéssel. Érvénytelenségre a Szakszervezet(ek) az intézkedés tudomására jutásától számított 5 munkanapon, legfeljebb azonban az intézkedés megtételétől számított 30 napon belül hivatkozhat(nak).
c)
A véleményezési jog megsértésével hozott intézkedés - a Szakszervezet(ek) véleményének kikéréséig - nem hajtható(k) végre, vagy a végrehajtást fel kell függeszteni.
d)
A jogszerű állapot helyreállítása érdekében - a Szakszervezet(ek) megkeresése alapján - az intézkedést hozó szerv felettes szerve köteles haladéktalanul intézkedni. A szakszervezeti jogok megsértőivel szemben felelősségre vonást kell alkalmazni, melyről a szakszervezetet is tájékoztatni kell. A területi központok felettes szerve a Kft. Központja.
1.3.
A Szakszervezet(ek) a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indoklását nem tagadhatja meg (Mt.22. § (1.) bek.).
1.4.
A Szakszervezet(ek) jogosult(ak) a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét közölni és ezzel kapcsolatosan konzultációt kezdeményezni. (Mt.22. § (1.) bek.)
5
1.5.
A munkáltatónál képviselettel rendelkező Szakszervezet(ek) jogosult(ak) a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül lehet benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet. A kifogással kapcsolatos eljárási rendre az Mt.23. §-a az irányadó.
1.6.
A Szakszervezet(ek) választott tisztségviselőiről, valamint a bekövetkezett változásokról a Munkáltatót tájékoztatni köteles.
2.
A Szakszervezet(ek) tárgyi és infrastrukturális támogatása
2.1
Irodahelyiség használata: A munkáltató a KSZ hatálya alatt - a Kft szervezetét érintő változások arányában - az 1996. évi mértékben biztosítja az irodahelyiségek használatát a Szakszervezet(ek) részére. A használat munkaidőben és munkaidőn kívül is térítésmentes. A szakszervezeti taglétszám Szakszervezet(ek) közötti módosulása esetén az irodahelyiségek további használatát az érintett Szakszervezet(ek) megállapodása rendezi. Megállapodás hiányában a Szakszervezet(ek) döntőbírót kérnek fel a helyiséghasználat kérdésének megítélésére. Indokolt esetben - a helyi lehetőségek függvényében - új helyiség is biztosítható.
2.2.
Egyéb helyiségek használata: A Szakszervezet(ek) működésével közvetlenül összefüggő esetekben értekezletek, egyéb összejövetelek alkalmával egyeztetés (egyeztetés 1 héttel előbb) alapján, bérleti díj fizetés nélkül használhatják a munkáltató tárgyaló helyiségeit.
2.3.
Telefonhasználat: A munkáltató a vasútüzemi telefon használatát a 2/1. pontban szabályozott irodahelyiség használatához kapcsolódóan térítésmentesen biztosítja a Szakszervezet(ek) részére. A munkáltató által biztosított önálló MATÁV, vagy más - Westel, Pannon GSM, stb. - telefon használatáért a Szakszervezet(ek) a kiszámlázott díjat köteles megtéríteni.
2.4.
A vonalposta használata: A vonalpostán továbbításra kerülő küldemények tekintetében a 2. pontban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. A Szakszervezet(ek) ilyen küldeményeit, általa lezárt zsákban, csomagban, egységborítékban vagy borítékban köteles elhelyezni és továbbítani. A Kft. csak e küldemény továbbításáért felel, annak tartalmát nem vizsgálja, azért a szakszervezet(ek) tartoznak felelősséggel.
2.5.
Berendezések, eszközök biztosítása, használata:
a)
A Szakszervezet(ek) által használt irodahelyiség(ek)ben a munkáltató a munka végzéséhez szükséges mennyiségű és színvonalú irodabútort, írógépet, stb. biztosítja. Ezek használata térítésmentes.
b)
Egyéb eszközök biztosításáért, illetőleg használatáért fizetendő díjat a Szakszervezet(ek) és a munkáltató megállapodása határozza meg.
6
2.6.
A Szakszervezet(ek) felelőssége az általa használt dolgokért: A munkáltató - a Szakszervezet(ek)kel egyeztetett időpontban - a használt dolgokat és eszközöket évente egy alkalommal leltárilag ellenőrizheti. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Szakszervezet(ek) a dolgokban keletkezett károkért a PTK szabályai szerint felel. A használat megszűnése esetén a Szakszervezet(ek) köteles a dolgot rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni vagy az ennek érdekében felmerülő költséget megtéríteni.
3.
A szakszervezeti működés támogatása: Munkáltató a képviselettel rendelkező Szakszervezet(ek) működését a 2. pontokban foglaltakon túlmenően is támogathatja. A támogatás módját, formáját és feltételeit a munkáltató és a szakszervezet(ek) között évenként megkötendő megállapodások határozzák meg.
4.
A Munkáltató és a Szakszervezet(ek) közötti kapcsolat rendszeressége:
4.1.
Munkáltató és a Szakszervezet(ek) legalább negyedévenként munkaértekezletet tartanak. A munkaértekezlet célja az, hogy a munkáltató tájékoztatást adjon a munkavállalókat érintő lényeges gazdasági és szociális kérdésekről. A Szakszervezet(ek) egyéb kérdések megtárgyalását is kezdeményezhetik.
4.2.
Az első pontban meghatározott munkaértekezletet a Kft. valamennyi Területi Központján meg kell tartani, feltéve, hogy ott a Szakszervezet(ek) képviselettel rendelkezik(nek).
5.
A Szakszervezet(ek)et megillető jogok csoportos létszámcsökkentés esetén: A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntését megelőzően - az Üzemi Tanáccsal (üzemi megbízottal) fennálló ez irányú kötelezettségén túl - köteles az illetékes Szakszervezet(ek)kel is konzultációt kezdeményezni. A konzultációnak ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés elveire, a létszámcsökkentés elkerülésének módjára, illetve eszközére, vagy azzal érintett munkavállalók számának csökkentésére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre. A konzultációt megelőzően legalább hét nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni:
a)
a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait,
b)
a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban,
c)
a döntést megelőző, az Mt. 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámát,
d)
a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időbeni ütemezését, és szempontjait. A konzultáció - az erre vonatkozó megállapodás alapján - lefolytatható a munkáltató, a Szakszervezet(ek) és az Üzemi Tanács képviselőiből álló bizottságban is.
6.
A szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkaidő-kedvezmény igénybevétele (Mt. 25. §):
7
6.1. A Szakszervezet(ek) tárgyévet megelőző december 31-ig tájékoztatást adnak a tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény alapját képező taglétszámukról a Kft. ügyvezetése részére. Tájékoztatás hiányában, a munkaidő-kedvezmény alapját a tagdíj fizetési kötelezettségét a munkabérből munkáltatói átutalással teljesítő munkavállalói létszám képezi. 6.2.
A Szakszervezet(ek) a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejelentését - az 1 napot (szolgálatot) meg nem haladó igénybevétel esetén legalább 3 nappal, - az 1 napot (szolgálatot) meghaladó, de a 15 napot el nem érő igénybevétel esetén legalább 8 nappal, - az egybefüggő, legalább 15 napot eltérő igénybevétel esetén legalább 15 nappal korábban közli a tisztségviselőt létszámban tartó szolgálati hely vezetőjével.
6.3.
A 6.2. pontban meghatározott határidőkön belüli megkeresések is teljesíthetők. Amennyiben a munkáltató elutasító döntést hoz, a Szakszervezet kérésére azt meg kell indokolnia.
6.4.
A munkaidő-kedvezmény (a munkából távol töltött idő) tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg (Mt. 25. § (3) bek.).
6.5.
A munkáltató az Mt. 25. § (2) bekezdése alapján járó munkaidő kedvezmény mértékét évente megállapítja és tájékoztatja a szakszervezeteket. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról félévenként ad tájékoztatást. A munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató évente utólag bruttó összegben fizeti ki az érintett szakszervezet részére. A munkaidő-kedvezmény felhasználásának mértékét, és az igénybevett időt a munkáltató központja állapítja meg és fizeti ki a szakszervezetnek.
4. §. Munkaviszony
1.
Munkaviszony létesítése
1.1.
A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló közötti írásbeli munkaszerződéssel jön létre.
1.2.
A munkaszerződés esetleges kiegészítéseit és módosításait is írásba kell foglalni.
1.3. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kft. mindenkori ügyvezetője, valamint megbízása alapján a humánpolitikai ügyvezető igazgató helyettes. Az ügyvezető a munkáltatói jogokat a Kft. területi központvezetőire átruházhatja. 1.4.
A munkaszerződés kötelező elemei: - a felek azonosító adatai, - a munkavállaló személyi alapbére, - a munkavégzés helye - annak állandó vagy változó jellege - , - a munkaszerződés időtartama, - a munkavállaló munkaköre, - a próbaidő tartama, - a munkaidő mértéke, - a munkába állás napja, - a speciális felelősségi szabályok.
8
1.5.
Amennyiben a munkáltató a munkavállaló munkakörére vonatkozó kötelező erejű szabályokat alkot (Munkaköri leírás, Szabályzatok), úgy a munkaszerződés megkötésekor a Munkavállaló tudomásul vétele jeléül azt jóváhagyólag aláírja, és az a munkaszerződés mellékleteként kezelendő.
1.6.
Változó munkahelyre történő alkalmazás esetén a munkavállalóra irányadó telephelyet, valamint a foglalkoztatás helyét is pontosan kell meghatározni. A munkaszerződés megkötésének helyét kell telephelyének tekinteni, ha a munkaszerződés erre vonatkozóan nem rendelkezik.
1.7.
A munkaviszony létesítése során, egyenlő alkalmazási feltételek megléte esetén az alábbi személyeket kell, a feltüntetett sorrend figyelembevételével előnyben részesíteni: - azt a volt MÁV ZRt. vagy Kft. munkavállalót, akinek munkaviszonya önhibáján kívül szűnt meg, - a Kft. - munkavállaló gyermekét és házas(élet) társát, - a Kft-nél hasznosítható szakképzést nyújtó közép- és felsőfokú oktatási intézetek végzett hallgatóit.
1.8.
A tevékenység kihelyezéssel jogutódlással társaságunkkal munkaviszonyt létesítő munkavállalókra a jogelőd munkáltató Kollektív Szerződésének hatálya a jogutódlást követő 1 évig érvényes, azt követően a MÁV Vasútőr Kft Kollektív szerződése a mérvadó.
1.9.
A jogutódlással átkerült munkavállalókat a jogelődnél biztosított béren kívüli juttatások mindaddig - egy éven túl is - megilletik, amíg a jogelőd munkáltató a juttatások ellenértékét megtéríti.
2.
A munkaszerződésben a próbaidőt három hónapban kell megállapítani.
3.
Alkalmazási feltételek
3.1.
A munkáltató szabályzataiban meghatározhatja azon munkaköröket, amelyek betöltéséhez megfelelő szakképesítés, szakmai gyakorlat szükséges, illetve amely munkakörökben nőt vagy fiatalkorút alkalmazni nem lehet.
3.2.
Hozzátartozókat nem lehet olyan munkakörökben alkalmazni vagy foglalkoztatni, amelyekben egymással alá-fölérendeltségi, elszámolási vagy ellenőrzési viszonyba kerülhetnek. E pont alkalmazása során hozzátartozó: - egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, - az örökbefogadó és nevelőszülő, - az örökbefogadott és a nevelt gyermek, - testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, - a házastársának egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa A foglalkoztatási tilalom alól a Kft. ügyvezető igazgatója különösen indokolt esetben a reprezentatív Szakszervezet(ek) véleményének kikérése mellett felmentést adhat.
3.3.
A munkáltatónál minden munkakör betöltésének a feltétele a 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, kivéve a fegyveres biztonsági őri munkakört, ahol az 1997. évi CLIX. törvény 4. § g) pontja és a 6. § 2. 3. pontjában foglaltak alapján kiadott alkalmassági hozzájárulás szükséges.
9
3.4.
A Kft-nél megszűnt munkaviszonyt követően 2 éven belül nem alkalmazható ismételten az, akinek munkaviszonya: - a munkáltató részéről gyakorolt rendes felmondással szűnt meg, végkielégítésben részesült és a végkielégítés összegét nem fizette vissza, - a munkavállaló jogellenes felmondásával (Mt. 101. §) szűnt meg, - 5 éven belül nem alkalmazható az a személy, akinek munkaviszonyát a Munkáltató rendkívüli felmondással szűntette meg. Az e pontban foglaltak alól a Társaság ügyvezető igazgatója felmentést adhat.
4.
További munkaviszony
4.1.
Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kíván létesíteni, köteles azt írásban a Munkáltatójának bejelenteni.
4.2.
A munkáltató a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését - jogos gazdasági érdekei védelmében - megtilthatja.
4.3.
Az előző pont szerinti bejelentés elmulasztása, illetve a munkáltató által megtiltott munkaviszony létesítése vagy fenntartása súlyos kötelezettségszegésnek minősül.
4.4.
A további munkaviszony különösen akkor veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, amennyiben a munkavállaló azt a munkáltató versenytársával kívánja létesíteni vagy fenntartani, illetve a további munkaviszony hátrányosan befolyásolja a munkavállaló munkaképességét. Vezetői és középvezetői munkakör esetén a munkáltató gazdasági érdekeit az is veszélyezteti, ha további munkaviszonyt - szakértői tevékenység kivételével - a Kft.-vel szerződéses viszonyban álló partnernél létesít.
5.
Munkaviszony
5.1.
A munkaviszony megszűnik: - a munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határozott idő lejártával.
5.2.
A munkaviszony megszüntethető: - a Munkáltató és a Munkavállaló közös megegyezésével, - rendes felmondással, - rendkívüli felmondással, - azonnali hatállyal a próbaidő alatt, - az Mt.88. § (2.) bek. meghatározottak szerint.
5.3.
A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
5.4.
Rendes felmondás esetén a felmondási idő legalább 30 nap, az 1 évet azonban nem haladhatja meg.
10
5.5.
A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) 3 év után 5 nappal, b) 5 év után 15 nappal, c) 8 év után 20 nappal, d) 10 év után 25 nappal, e) 15 év után 30 nappal, f) 18 év után 40 nappal, g) 20 év után 60 nappal meghosszabbodik
5.6.
A munkáltatónál munkaviszonyban töltött időnek minősül a MÁV ZRt-től a Munkáltató alapításakor átvett, valamint azon munkavállalók folyamatos munkaviszonya, akik a Társasággal, a Társaság alapítását követő későbbi időpontban a MÁV ZRt., a Munkavállaló és a Társaság közös megegyezése alapján létesített munkaviszonyt.
5.7.
A felmondási idő (Mt. 92. § (2) bek.) legalább felére fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót, ha a munkaviszonyát nyugdíjra jogosultságára tekintettel, rendes felmondással szünteti meg a munkáltató. Ha a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató létszámcsökkenés vagy átszervezés címén rendes felmondással szünteti meg a felmondási idő és a munkavégzés alóli kötelező felmentés ideje legalább 60 nap.
5.8.
A végkielégítésre vonatkozó szabályokra a Mt. 95. § rendelkezései az irányadók. Az Mt-ben meghatározott végkielégítésen felül azt a dolgozót, aki korábban a MÁV ZRt-nél munkaviszonyban állt az alábbi összegű külön végkielégítést is megilleti. Az e pontban meghatározott végkielégítés azt a munkavállalót illeti meg, akinek munkaviszonyát a munkáltató létszámleépítés, átszervezés, munkakör megszüntetés (azaz a munkáltató oldalán felmerülő ok) miatt rendes felmondással szüntette meg. Nem illeti meg ez a külön végkielégítés azt a munkavállalót, akinek végkielégítésre való jogosultságát az Mt. 95. §. kizárja. A Mt-ben meghatározott végkielégítés: - legalább 10 évi MÁV munkaviszony esetén 1 havi, - legalább 15 évi MÁV munkaviszony esetén 2 havi, - legalább 20 évi MÁV munkaviszony esetén 3 havi, - legalább 25 évi MÁV munkaviszony esetén 4 havi, - legalább 30 évi MÁV munkaviszony esetén 5 havi megemelkedik.
5.9.
átlagkeresetnek megfelelő összeggel
A munkáltatói rendes felmondás korlátozása
5.9.1. Az Mt. 90. §. (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak különösen indokolt esetben szünteti meg a munkáltató rendes felmondással annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, aki: - legalább 20 évi folyamatos (megszakítás nélküli) a munkáltatónál fennálló, (amelybe beszámítandó a MÁV ZRt.-nél munkába töltött idő) munkaviszonnyal rendelkezik, - saját háztartásában legalább négy családtagja eltartásáról egyedül gondoskodik (eltartott családtagnak kell tekinteni a gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozási támogatást igénybevevő házastársat is), - egyedülállóként 16 éven aluli gyermeke eltartásáról gondoskodik, - gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe (Mt.138. § (5) bek.).
11
5.9.2. A különösen indokolt esetre a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának (MK) 10 sz. Állásfoglalásában foglaltak irányadóak. 6.
Rendkívüli felmondás (Mt. 96. §.)
6.1.
A munkáltató különösen akkor gyakorolhatja a rendkívüli felmondás jogát, ha a munkavállaló - jogerős ítélettel megállapított bűncselekményt vagy jogerős határozattal megállapított vagyon elleni szabálysértést követett el, - olyan cselekményt követett el, amelyben tetten érték, vagy vétkességét beismerte és ezen cselekménye miatt ellene büntető vagy vagyon elleni szabálysértési eljárás indult, - a munkáltató sérelmére, vagy munkaviszonyával összefüggésben elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja miatt ellene büntetőeljárás indul, - szándékos, illetve kirívóan súlyos gondatlan magatartása miatt maga vagy munkatársai testi épségét vagy egészségét sértette, vagy jelentős mértékben veszélyeztette, - olyan magatartást tanúsít, amely munkatársai személyiségi jogait sérti és ezért ellene eljárás indul, - a munkavégzésre kijelölt helyen alkoholos, kábító- vagy bódítószeres befolyásoltság alatt jelenik meg, vagy ott ilyen szerek használatán, illetve terjesztésén tetten érik, illetve az erre irányuló vizsgálaton való részvételt megtagadja, - a munkahelyről igazolatlanul távolmaradt, és a munkáltató írásbeli figyelmeztetése ellenére távolmaradásának okát 2 munkanapon túl sem igazolja, - a munkája során tudomására jutott üzleti (üzemi) titkot, a munkáltató tevékenységével kapcsolatos alapvető fontosságú adatot vagy információt illetéktelen harmadik személynek különösen a munkáltatóval hasonló tevékenységet folytató versenytársnak - kiad vagy hozzáférhetővé tesz, - a munkáltató sérelmére tisztességtelen versenycselekményt végez, vagy egyéb módon a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyezteti, - szándékos magatartással a munkáltató sérelmére kárt okoz, - gondatlan magatartásával a munkáltató sérelmére 300.000 Ft-ot meghaladó kárt okoz, - a munkaviszonyával kapcsolatosan az utasítási joggal rendelkező felettes jogszerű utasítását kellő alap nélkül megtagadja, vagy a kapott utasítással ellentétesen jár el, - az üzemi balesetvédelmi és óvórendszabályok szándékos megsértése miatt munkaképtelenné válik, - ismételten elkövetett súlyos kötelezettségszegés esetén (ha már korábban hasonló eset miatt a munkavállalót munkáltatói intézkedés során elmarasztalták). Súlyos kötelezettségszegésnek minősül: - szolgálati időben történő alvás harmadik esete, - a szolgálati hely közvetlen vezető engedélye nélkül történő elhagyása (engedélyt adhat: őrségparancsnok, diszpécser, őrparancsnok, szolgálatvezető), - nem az elvárásoknak megfelelő munkavégzés következtében a második esetet meghaladóan 50.000 Ft feletti árukár keletkezése esetén.
6.2.
A munkavállaló különösen akkor gyakorolhatja a rendkívüli felmondás jogát, ha a munkáltató - nem biztosítja a munkavégzéshez előírt feltételeket a munkavállaló tájékoztatása ellenére, - az esedékességet 10 napot meghaladóan nem fizeti meg a munkavállaló munkabérét, - a munkavállalót bűncselekmény elkövetésére utasítja.
6.3.
A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 naptári napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
12
5. §. A munkaidő (Mt. 117. §; 117/B. §) A munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől, annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. 1.
1.1.
A teljes munkaidő napi 8 óra. Készenléti jellegű munkakörökben foglalkoztatottak esetében napi teljes munkaidő tartama megállapodás alapján legfeljebb 12 óra lehet. Az egy szolgálatban töltendő munkaidő legrövidebb időtartama 6 óra.
2.
Az egy szolgálatban eltölthető idő a készenléti jellegű munkakörökben a napi 12 órát meghaladhatja. A készenléti jellegű munkakörök: - fegyveres biztonsági őr, - vasútőr, - személyzetirányító, - takarítók, - recepciós (portaszolgálatot ellátó).
3.
Az egészségre különösen ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munka esetén az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható idő a napi (szolgálatonkénti) 6 órát nem haladhatja meg.
4.
Az 1. pontban foglalt 8 óránál rövidebb, teljes napi munkaidő kikötése érvénytelen. Munkaszerződés keretében azonban, meg lehet állapodni arra vonatkozóan, hogy a munkáltató csak a teljes munkaidő egy részére alkalmazza a munkavállalót. (részmunkaidő)
6. §. Munkaidő keretek (Mt. 118. §; 118/A §) 1.
Heti munkaidő keretben kell foglalkoztatni az állandó nappalos, a két vagy több műszakos, valamint a nyújtott munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat.
2.
Négyhavi munkaidő keretben kell foglalkoztatni a készenléti jellegű munkakörben alkalmazott munkavállalókat.
3.
A munkavállalóra vonatkozó munkaidő meghatározások: A kötelező munkaidő az 5. § 1. pontban meghatározott napi munkaidő szorozva a munkanapok számával.
7. §. A Kft-nél alkalmazható munkarendek 1.
-
állandó nappalosok nyújtott, állandó nappalos munkarend (12/36, 5+5, 4+3, stb.) több műszakos munkarend, megszakítás nélküli munkarend (12/24-12/48, 24/72, 12/24, 24/48) a Helyi Függelékben meghatározott egyéb munkarend
13
2.
Az adott szolgálati helyen alkalmazható az üzemidőhöz és a technológiához igazodó munkarendeket a Helyi Függelékben kell meghatározni.
3.
Amennyiben valamelyik fél a HF-ben meghatározott munkarend módosítását kezdeményezi, a javaslatról, a javaslat átadásától számított 15 napon belül kell megállapodni.
4.
A munkarend megváltoztatása különösen indokolt a következő esetekben: - menetrend változás, - technológia váltás, - a foglalkoztatást befolyásoló műszaki, fejlesztési és szervezési intézkedés.
5.
A Helyi Függelék megkötésének határidejének lejáratáig a megállapodás nem jön létre, akkor a munkáltató állapítja meg a munkarendet.
6.
A fegyveres biztonsági őröknél alkalmazható munkarendet a belügyminiszter 27/1998. (VI.10.) BM rendeletének 48 §-a határozza meg. Ezek a következők: - 8 órás váltásos - 12-24 órás váltásos - 24-48 órás váltásos - 24-72 órás váltásos. Az alkalmazott munkarendet a KSZ Helyi Függelékében kell meghatározni.
8. §. A munkaidő beosztás általános szabályai 1.
A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 12 órát, illetve a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24 órát, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.
2.
Négyhavi munkaidő keret alkalmazása esetén az egymást követő hónapokra átvihető plusz, illetve mínusz óra maximum 24 óra lehet.
3.
A munkaidő beosztás elkészítésénél figyelembe kell venni a teljes munkaidőre, pihenőidőre, valamint a rendkívüli munkaidőkre vonatkozó szabályokat is.
4.
A készenléti jellegű munkakörökben az egy szolgálatban eltölthető idő az 1. pontban meghatározott heti óraszám egy szolgálatra eső része, de annak felső határa 24 óra.
5. A munkaidő beosztás módosítása 5.1.
A munkavállaló előzetesen közölt munkaidő-beosztását a munkáltató legalább 10 nappal korábban módosíthatja, melyről a munkavállalót dokumentáltan értesíteni kell. A vezénylés eredeti adatainak a változtatás után is olvashatónak kell maradnia.
5.2. Az előzetesen közölt munkaidő beosztás módosítását a munkavállaló írásban kezdeményezheti. Amennyiben a munkáltató a kérésnek nem ad helyt, azt indokolással utasíthatja el. 5.3. Nem minősül munkaidő beosztás módosításnak, ha az adott szolgálat teljes egészében elmarad. 5.4. FBŐ-k esetén a belügyminiszter 27/1998. (VI.10.) BM rendelet 56 §-a szerint kell a munkaidő beosztást elvégezni.
14
6.
A keresőképtelensége megszűnésének időpontját a munkavállaló köteles a tudomására jutása után a munkahelyi vezetőjének bejelenteni a következő szolgálat meghatározása érdekében. Ha nem így jár el, a munkáltató nem köteles a munkavállalót munkába állítani. Az 5.§ 1.1. pontjában foglaltak erre az esetre nem vonatkoznak.
7.
Az állandó nappalosok munkaideje a munkaidő keret előírt munkanapjaira egyelően oszlik meg. A Helyi Függelék rendelkezése esetén a hét utolsó munkanapján 8 órától rövidebb, de legalább 6 órai munkaidőtartam is megállapítható. Ilyen esetben a hét többi munkanapján a munkaidő arányosan növekszik. A hét utolsó munkanapján ha a munkaidő a 6 órát meghaladja, úgy a munkaközi szünet idejével csökken a munkahelyen kötelezően eltöltendő idő.
9. §. A munka díjazása 1.
A munkavállalót eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérének megfelelő munkabér illeti meg. A szellemi foglalkozás esetén a személyi alapbér havibér, fizikai foglalkozás és a központi személyzetirányítók esetében (megszakítás nélküli munkarendnél) órabér.
1.1.
A munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett munkavállalót, az aznapi munkájáért járó munkabérén felül távolléti díj is megilleti.
2. A munkavállalót megillető munkabért utólag egy összegben a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell banki átutalással megfizetni a munkavállaló által előzetesen megadott pénzintézeti számlájára oly módon, hogy a munkavállaló a munkabérével legkésőbb a megjelölt napon rendelkezhessen. A munkabér kifizetési naptól eltérő időben történő bérkifizetést – figyelemmel az Mt. 157. § (2) bekezdésében foglaltakra is – kizárólag a munkabérelőleg fizetése, a munkáltató hibájára visszavezethető téves munkabér megállapítás korrigálása és a munkaviszony megszűnése esetén lehet teljesíteni. 3.
Műszakpótlék - A személyi alapbér 30 %-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat, (a ledolgozott időre). - A személyi alapbér 10 %-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg a 12/36-os 5+5ös munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat, ha a munkaidő délelőtti és délutáni műszakra esik a munkaközi szünetet is figyelembe véve a munkaidő eléri, vagy meghaladja a 11 óra 30 percet. - A személyi alapbér 15 %-ának megfelelő műszakpótlék illeti meg a Munkavállalót a délutáni műszakban végzett munka után (14.00 órától 22.00 óráig).
4.
Pótlékok
4.1.
Személyi alapbér 40 %-ának megfelelő bérpótlék illeti meg az éjszakai műszakban végzett munka után azon munkavállalókat, akik műszakpótlékra nem jogosultak. (22.00 órától 6.00 óráig)
4.2. Kutyavezetési pótlékként 300,- Ft és kutyagondozási pótlékként 150,- Ft illeti meg szolgálatonként a kutyás-járőr munkavállalót. Kutyagondozási pótlék: 150,- Ft/szolgálat, mely a kutyavezető bármely okból történő távollétekor illeti meg a kutyagondozásával megbízott munkavállalót a ténylegesen, kimutathatóan végzett munkáért.
15
4.3.
A szolgálatvezető nappalos munkarendből való kiváltása esetén a megszakítás nélküli munkarendben szolgálatot végző szolgálatvezetői feladattal megbízott munkavállalót szolgálatonként 350,-Ft pótlék illeti meg.
4.4.
A munkáltató által 10 napon belül kezdeményezett munkaidő beosztás módosítása esetén a munkavállalót a módosított szolgálatonként 400,- Ft rendkívüli átvezénylési díj illeti meg. Nem illeti meg a munkavállalót rendkívüli átvezénylési díj, ha a módosításra az Mt. 128. § (1) bekezdésében foglaltak miatt kerül sor.
5.
Teljesítmény jutalom Társaságunk teljesítmény jutalmat fizet, ha az éves eredmény erre fedezetet biztosít. Mértékét az Üzleti terv eredménye határozza meg, melynek mértéke a munkavállalónként számított éves alapbér 8 %-át nem haladhatja meg. Az így rendelkezésre álló teljesítmény jutalomkeret felosztása differenciáltan történik. Kifizetési határideje: a gazdasági évet követő 03. hó 31. napja.
6.
Rendkívüli munkavégzés Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a Munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a Munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
6.1.
A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló évenként maximum 200 túlóra végzésére kötelezhető. A túlóra mértéke a kötelező munkaidő kereten felüli óra.
6.2.
A nappalos munkarendben foglalkoztatottak esetén a túlmunka felső határa heti 8 óra.
6.3.
A túlmunkáért a munkavállalót a személyi alapbérén felül az alábbi bérpótlék illeti meg: - 30 óráig 50 %-os pótlék, - 31-100 óráig 75 %-os pótlék, - 101-200 óráig 100 %-os pótlék. A túlmunka idejét egész órában kell számítani (30 percig lefelé, 31 perctől fölfelé kell kerekíteni). A túlmunka szabadidővel való megváltásánál az Mt. 147. § szerint kell eljárni.
6.4.
Négyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottaknál a túlmunka mértéke a négyhavi munkaidőkereten felül teljesített óraszám.
6.5. A szállítmánykísérés esetén az egy szolgálatban 20 órán felül teljesített munkaidőt, függetlenül a munkaidőkeret teljesítésétől, rendkívüli munkavégzésként kell elszámolni. 7.
A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló a végzett munkáért járó munkabéren felül legalább 50 %-os bérpótlékra jogosult, ha számára másik pihenőnapot biztosított a munkáltató (Mt. 147. § (3) bek.), ennek hiányában 100 %-os bérpótlék jár.
8.
A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidő kereten felül végzett munka esetén ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő is adható a felek megállapodása alapján, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A szabadidőt, illetve a pihenőnapon végzett rendkívüli munkavégzés esetén a másik pihenőnapot legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret
16
alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a másik pihenő napot (pihenő időt) legkésőbb az adott munkaidő keret végéig kell kiadni. 9.
Készenlét A készenlétet a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető rendelheti el írásban. Ennek mértéke évenként maximum 500 óra.
9.1.
Munkahelyi készenléti szolgálat rendelhető el a Kft. tevékenységének zavartalan biztosítása érdekében a közvetlen termelésirányítók, fizikai foglalkozásúak részére. Díjazása a személyi alapbér
50 %-a.
Amennyiben a készenlét időtartama alatt munkavégzésre kerül sor, úgy azt a túlmunka szabályai szerint kell díjazni, a riasztástól a készenlét helyére történő visszaérkezésig. 9.2.
Lakáson töltött készenlét, üzembiztonsági, illetve munkavédelmi feladatot ellátók részére rendelhető el. Díjazása a személyi alapbér 25 %-a.
10.
Ügyelet Ügyeleti szolgálatot az ügyvezető igazgató és helyettesei rendelhetik el az előadók és ennél magasabb beosztású munkavállalók részére a Kft. tevékenységének zavartalan biztosítása érdekében. Az ügyeletet írásban kell elrendelni, évenként maximum 240 óra.
10.1. Az ügyeleti szolgálatért közvetlenül annak letelte után az első munkanapon azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. Amennyiben ez nem biztosítható, úgy az ügyeleti szolgálatért személyi alapbér 60 %-ának megfelelő díjazás illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló az ügyeletet lakásán látja el, személyi alapbére 30 %-ának megfelelő díjazás illeti meg. Ezen díjazások az ügyeleti szolgálat során felmerült kisebb munkavégzések díját is magában foglalják. 11.
Munkabér előleg A legalább 6 hónapi, főállású munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló kérésére adható. A munkáltatótól tanulmányi ösztöndíjban részesült, első munkaviszonyt létesített munkavállaló munkába lépése után - kérelmére - munkabér előlegben részesíthető. A munkabér előleg felső határa - figyelembe véve a munkavállaló nettó munkabérét, valamint a munkabérét terhelő levonásokat is - 60.000.-Ft, visszafizetési ideje legfeljebb 6 hónap. A munkabér előleg csak akkor, és olyan összegben adható, ha az az egy hónapra megállapított visszatérítés, valamint a munkavállaló munkabérét terhelő egyéb fizetési kötelezettségek együttes összege a jogszabályban megállapított levonási mértéket nem haladja meg. A munkabér előleg odaítéléséről az Ügyvezető igazgató és az Üzemi Tanács közösen dönt.
11.1. A munkáltató a munkabér előleg fedezetére félévente 4.000.000.-Ft-ot biztosít.
17
11.2. Az előleg levonása az átutalást követő hónapban elszámolásra kerülő munkabérből történik először. 11.3. Munkaviszony megszűnése esetén - kivéve a munkáltató részéről történő átszervezést, vagy létszámleépítést - a munkabér előleget egy összegben kell visszafizetni. 11.4. A munkabér előlegben részesült munkavállaló annak lejártát követő 3 hónapig nem jogosult újabb előleg felvételére. 12.
Helyettesítési díj
12.1. Helyettesítésnek minősül az átirányítás, ha a munkavállaló a munkaköri feladata ellátása mellett olyan módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különül el. 12.2. A helyettesítést minden esetben előzetesen írásban rendeli el a munkáltató, meghatározva annak várható időtartamát, az elvégzendő feladatot és az ezért járó helyettesítési díjat. 12.3. A helyettesítési díj mértékét a többlet feladat időtartamának és jellegének megfelelően a helyettesített munkavállaló helyettesítési idejére eső személyi alapbérének 30 %-áig terjedően kell megállapítani. 12.4. Betöltetlen munkakör feladatainak ellátása esetén a munkakört utoljára betöltő munkavállaló személyi alapbérének 50 %-os mértékéig, ennek hiányában a hasonló munkakört betöltő munkavállalók személyi alapbére átlagának hasonló mértékéig kell a helyettesítési díjat megállapítani. 13.
A legalább hat hónapja társaságunknál munkaviszonyban álló önkéntes pénztári tagsági jogviszonnyal rendelkező munkavállaló tagdíjfizetési kötelezettségét a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). Az átvállalt tagdíj a pénztári tag havi bruttó keresetének, illetve a társadalombiztosítás keretében kapott ellátás 2,9 %-a.
10. §. Nyelvtudási pótlék 1.
Az olyan munkakörökben, ahol az idegen nyelv tudás nélkülözhetetlen, illetve ajánlott, nyelvpótlékot lehet megállapítani és folyósítani. Ezek: - ügyvezető igh-ek, - határátkelőknél alkalmazott munkavállalók és azok vezetői.
2.
A pótlék megállapítását a törzsbér %-ában kell meghatározni. Egy felsőfokú nyelvvizsga esetén maximum 20 %-nál, két felsőfokú nyelvvizsga esetén maximum 40 %-nál több nem lehet. Középfokú nyelvvizsgánál arányosan kell csökkenteni a pótlék összegét. Alapfokú nyelvvizsgáért pótlék nem jár.
3.
A nyelvtudási pótlék meghatározására a Kft. ügyvezető igazgatója jogosult.
18
11. §. Pihenőidők 1.
Munkaközi szünet (Mt. 122. §) A munkaközi szünet tartama valamennyi területen 6 órát meghaladó napi, illetve rendkívüli munkavégzést követően egységesen 30 perc, minden további 3 óra eltelte után újabb 30 perc. Helyi Függelékben kell meghatározni a munkaközi szünet helyét és kiadásának időpontját. A munkaközi szünet valamennyi munkavállaló esetében a munkaidőn belül kerül kiadásra.
2.
Napi pihenőidő
2.1.
A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak napi pihenőideje 12 óra, amelyet a lakásra (állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyre) való érkezéstől az onnan való munkába indulásig kell figyelembe venni. A helyi függelék ezektől a mértékektől eltérhet, de a napi pihenőidő 8 óránál kevesebb nem lehet.
2.2.
A készenlétet követően a munkavállalót pihenőidő nem illeti meg. Ha a munkavállaló a következő munkanapi munkaidő megkezdése előtt a készenlét tartalma alatt munkát végzett, részére a munkavégzés befejezését, illetőleg a túlmunkaként még elszámolt időt követően 8 órai pihenőidőt kell biztosítani.
3.
Pihenőnap (Mt. 124. §)
3.1.
Nappalos munkarendben dolgozók heti pihenőnapja szombat és vasárnap.
3.2.
Megszakítás nélküli munkarendűek esetén: Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók heti két (havonta az adott hónap szombatja és vasárnapjai száma által meghatározott) pihenőnapját oly módon kell kijelölni és kiadni, hogy a két szolgálat között legalább 42 óra megszakítás nélküli pihenő idő legyen. Ebbe az időtartamba egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esni. A legalább heti 42 órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidő keret átlagában legalább heti 48 óra pihenőidőben kell részesülnie. A következő hónap pihenőnapjait legkésőbb a megelőző hónap 23-ig ki kell jelölni és arról a munkavállalót kimutathatóan értesíteni kell. Helyi Függelék rendelkezése alapján kettőnél több pihenőnap összevontan is kiadható.
3.3.
A nyújtott munkaidejű, (12/36) állandó nappalosok pihenőnapjait a szolgálatokat követő napokon kell biztosítani, úgy hogy hetente két nap legyen pihenőnapként kijelölve. A munkavállaló előzetes kérésére havonta kettő pihenőnapot, szombaton és az azt követő vasárnapon kell kiadni.
3.4.
A négybrigádos munkarendben (12/24-12/48) a heti pihenőnapot (pihenőidő) két szolgálat közötti, hosszú szabadidőben kell biztosítani.
4.
A szabadság kiadása [ Mt. 134.§ (3) a)] A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ez alól kivétel a szellemi foglalkozású munkavállalói állomány, akik esetében a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-éig kell kiadni.
19
12. §. A rendes munkaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések 1.
Az egyes munkakörökre kötelezően előírt oktatáson, továbbá a kötelező időszakos vizsgán eltöltött idő munkaidőnek minősül. A kötelező oktatáson, illetve időszakos vizsgán eltöltött idő tényleges tartamát, de legalább 6 órát kell munkaidőként elszámolni.
2.
A különböző vizsgákra (szakvizsgákra) előkészítő oktatáson eltöltött idő- ha ezen a munkavállaló részvétele nem kötelező - nem munkaidő.
3.
Az időszakos és a munkáltató által kért soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges és igazolt tartamát - naponként legfeljebb az átlagos munkaidőre - munkaidőként kell elszámolni. Az orvosi vizsgálatra a munkavállalót - a munkaidő-beosztás részeként - előre vezényelni kell. Ha a munkavállaló az orvosi vizsgálatot önhibájából elmulasztja, a munkavégzéstől el kell tiltani, és az orvosi vizsgálat elvégzéséig munkabérre nem jogosult.
4.
A Kft. működési körén kívül felmerült okból kiesett munkaidőre a munkavállalónak munkabér csak a jogszabályban meghatározott esetben jár. A munkavállaló kérésére azonban lehetővé kell tenni, hogy le nem dolgozott időt utólagosan teljesíthesse. (Az utólagos teljesítés ideje nem rendkívüli munkaidő.)
5.
Munkaviszony megszűnése esetén a leszámolást a munkában töltött utolsó napon kell elvégezni a munkavállalónak, amely a havi munkaidő része.
13. §. Költségtérítések 1.
Kiküldetés A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére (ha a szolgálati idő a 6 órát eléri) napidíjat kell elszámolni, melynek átalány összege 500 Ft/szolgálat. Nem minősül kiküldetésnek, ha a Munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzi. Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a Munkavállaló munkaidő beosztása szerinti munkaidőn kívül esik és a két órát eléri az ezt meghaladó idő díjazására a készenléti díjazásra vonatkozó (KSZ 9. § 9.1. pontja) szabályt kell alkalmazni.
2.
Munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítése A munkavállaló részére munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha: - a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, - a munkavállaló munkaidő-beosztása miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy két órát meghaladó várakozással tudna igénybe venni (szolgálatba jövet vagy szolgálatból való távozáskor).
3.
A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költséget, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült
20
fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult. 4.
Vállalati gépjármű rendszeres vezetése esetén üzemanyag-megtakarítást kell fizetni, kivéve azokat a munkavállalókat, akik magán célú gépjárműhasználatra jogosultak a velük kötött megállapodás alapján.
4.1. A vállalati gépjármű vezetésére - főfoglalkozású gépjárművezető hiánya miatt - a munkaadó a munkavállalóval megállapodhat, hogy munkakörének ellátása mellett gépjármű-vezetési feladatot is rendszeresen ellásson. Ennek feltételei: - a munkakör vagy a feladat ellátása ezáltal gazdaságosabb, - a munkavállalónak az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedélye van. 4.2. A Munkavállalót az igazoltan teljesített kilométer után az SZJA törvényben meghatározottak szerint - a 4.3. pontban foglaltak figyelembe vételével - költségtérítés illeti meg, melynek mértéke az üzemanyag megtakarítás 100 %-a. 4.3.
A gépjárművezető hibájából bekövetkező károk esetében a biztosítási önrészt a károkozó munkavállalónak kell megtérítenie. Ebben az esetben a KSZ kártérítési eljárásra vonatkozó szabályai az irányadók.
14. §. Hátrányos jogkövetkezmények 1.
A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben - a cselekmény, illetve a magatartás súlyát mérlegelve - alkalmazható munkáltatói intézkedések a következők: a) szolgálati megrovás, b) bérfejlesztésből kizárás, c) prémium, illetve jutalmak megvonása, d) más munkakörbe történő áthelyezés.
2.
Egy munkavállalóval szemben egy cselekményért csak egy intézkedés alkalmazható. A b) - d) pont alatti jogkövetkezmények határozott időre és legfeljebb 1 évi időtartamra alkalmazhatóak. Az d) pont esetében az intézkedés hatályát a Kft. mindenkori ügyvezetője a cselekmény súlyát mérlegelve indokolt esetben további 1 évvel meghosszabbíthatja.
2.1.
Az e paragrafus szerinti intézkedéseket a munkáltatói jogkör gyakorlója alkalmazhatja.
2.2.
A munkavállaló csak olyan munkakörbe helyezhető, amellyel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságát előzetesen megállapították.
3.
A hátrányos jogkövetkezmények kiszabását gyakorló munkáltató - figyelemmel a cselekmény súlyára, illetőleg az intézkedéssel érintett munkavállaló egyéni és családi körülményeire is - a hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását egy évig terjedő próbaidőre felfüggesztheti. Ha a próbaidő alatt a munkavállaló nem követ el olyan újabb vétkes kötelezettségszegést, amelyért ismételten hátrányos jogkövetkezményt alkalmaznak vele szemben, a hátrányos jogkövetkezményt végrehajtani nem lehet. Amennyiben az érintett munkavállalóval szemben a próbaidő alatt újabb hátrányos jogkövetkezményt szabnak ki, a felfüggesztett hátrányos jogkövetkezményt is végre kell hajtani, vagy a cselekményeket összevontan kell mérlegelni.
21
4.
A hatályos jogkövetkezmények tárgyalására vonatkozó eljárási rendet az 1. sz. melléklet tartalmazza.
15. §. A munkavállaló kártérítési, valamint leltárhiányért fennálló felelőssége 1.
A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt. szerinti kártérítési felelősséggel tartozik.
2.
Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló hat havi átlagkeresetéig terjedhet.
3.
A munkáltató jogosult közvetlenül kártérítésre kötelezni a munkavállalót az okozott kár 300.000,-Ft-ot meg nem haladó részében. A kártérítés kiszabására vonatkozó eljárási rendet az 1.sz. melléklet tartalmazza.
4.
A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
4.1.
Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
4.2.
A munkavállalót a 4. pont szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag, stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelőség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
4.3.
A 4. pont szerint teljes anyagi felelősség terheli a munkavállalót a munkavégzéshez a munkáltató által biztosított felszerelési tárgyakban bekövetkezett hiány esetében is függetlenül attól, hogy azt csak a munkavégzés idejére biztosítja kizárólagosan számára a munkáltató.
5.
A leltárhiánnyal terjedhet.
6.
A leltárhiánnyal kapcsolatos felelősség megállapítására vonatkozó eljárási rendet az 1.sz. melléklet tartalmazza.
kapcsolatos felelősség mértéke a munkavállaló hat havi átlagkeresetéig
16. §. A munkáltató anyagi felelősségének feltételei a munkahelyre bevitt tárgyak esetén (Mt. 176. § (2) bek.) 1.
A munkavállaló köteles a munkahelyére bevitt dolgait - a munkaközben is magánál tartott szokásos ruházati és személyi felszerelési tárgyak kivételével - a megőrzőben, vagy öltözőben elhelyezni. Ha a munkahelyre bevitt dolog a szokásosnál nagyobb értéket képvisel, a munkavállaló még az elhelyezés előtt köteles azt a szolgálati hely vezetője által kijelölt személynek bejelenteni, akinek az elhelyezés módjára vonatkozó rendelkezését be kell tartania.
22
2.
Megőrző vagy öltöző hiányában - a munkába járáshoz szükséges szokásos ruházati és személyes felszerelési tárgyakon felül - más dolgot a munkahelyre bevinni nem szabad.
17. §. Jóléti és szociális juttatások 1.
A munkáltató az üzleti év kezdetén 3.200.000,-Ft-ot különít el jóléti és szociális célokra. Ebből temetési segélyre 200.000,-Ft-ot - melynek összege minimum 16.000,-Ft/eset -, lakáscélú kölcsönre 3.000.000,-Ft-ot.
2.
A jóléti célokra elkülönített pénzeszközök felhasználásáról az Üzemi Tanácsot együttdöntési jog illeti meg.
3.
Az Ügyvezetés az Üzemi Tanáccsal egyetértésben határozza meg a jóléti célokra elkülönített pénzeszközök felhasználására vonatkozó rendet.
4.
A temetési segély iránti kérelmét a munkavállaló a Területi Központ Vezető útján az Üzemi Tanács részére írásban nyújtja be.
5.
A Társaság valamennyi munkavállalóját érintő balesetbiztosítást és temetkezési biztosítást kötött. (A temetés költségeit a biztosító az évente aktualizált összeg erejéig átvállalja. Ez az összeg 2006. évben 211.000,- Ft.)
6.
A munkavállalót - az ebben a pontban foglalt kivétellel és feltételek szerint – a tárgyhót követő hónapban utólagos elszámolással havonta levásárolható utalvány formájában étkezési hozzájárulás illeti meg, amelynek mértéke a mindenkor hatályos jogszabályokban megállapított, adómentesen e jogcímen kifizethető összeg maximuma. Nem jogosult étkezési hozzájárulásra az a munkavállaló, aki az adott hónapban munkavégzés hiányában munkabérre sem jogosult (kivéve munkabaleset és úti baleset miatti keresőképtelenség időtartama). Az étkezési hozzájárulás mértéke az adott hónapban a munkabérrel ellátott idő arányában jár. Újfelvételes, illetve munkaviszonyát megszűntető munkavállaló részére időarányosan kell az étkezési hozzájárulást biztosítani. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az étkezési hozzájárulás a munkavállaló kötelező munkaidejének arányában jár.
7.
A munkáltató a jóléti célokra előirányzott pénzösszegeiből a közte és a MÁV ZRt. között meglevő megállapodás alapján biztosítja munkavállalóinak, családtagjainak, nyugdíjasainak, ösztöndíjasainak, valamint munkavállalója özvegyének (annak újházasságáig) és a baleset következtében elhunyt munkavállaló özvegyének és gyermekének a MÁV ZRt.-nél biztosított üdülési lehetőségek igénybevételét. Az üdültetési feltételeket a MÁV ZRt. hivatalos értesítője tartalmazza.
8.
Lakáscélú kölcsön
8.1.
A jóléti célokra elkülönített pénzeszközökből a munkavállaló részére lakáscélú kamatmentes kölcsön nyújtható.
8.2.
A lakáscélú kölcsönnyújtás feltételeit a 2. sz. melléklet tartalmazza.
8.3.
Lakáscélra vissza nem téríthető támogatás nem adható.
23
9.
Ruhaellátás A munkavállaló ruhával történő ellátásának szabályait a Ruházati Szabályzat (3. sz. melléklet) tartalmazza.
18. §. Egyeztetési eljárás A munkavállaló a munkáltató által hozott a munkavállaló által vitatott intézkedés ellen egyeztetést kezdeményezhet az intézkedést meghozó a Kft. szervezeti működési szabályzatában megjelölt, önálló munkáltatói jogkörrel felruházott vezetőnél. Az egyeztetési kérelem beadásának határideje a kifogásolt intézkedés átvételétől számított 15 nap. Ezen határidő nem módosítja a Munka Törvénykönyvében meghatározott 30 napos jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidőt. A "munkáltató vezetője" megjelölése alatt a MÁV Vasútőr Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatában, illetőleg az annak végrehajtására kiadott külön utasításban megjelölt, önálló munkaügyi hatáskörrel felruházott szerv vezetőjét kell érteni.
19. §. Közvetítő, illetve döntőbíró (továbbiakban békéltető) alkalmazása a munkaügyi jogvitában 1.
A munkáltató, illetőleg a munkavállaló, a közöttük felmerült munkaügyi jogvita esetére, megállapodásuk alapján, békéltetőt vehetnek igénybe. Ennek alapján minden olyan munkáltatói intézkedésben, amely ellen a munkavállaló jogorvoslattal élhet, fel kell hívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy az intézkedés elleni jogorvoslat során lehetőség van békéltető igénybevételére. A munkáltató egyidejűleg meg is jelölheti az általa javasolt békéltetőt. Ha a munkavállaló az intézkedéssel szemben egyeztetést kezdeményez, nyilatkozhat a békéltetés, illetőleg a munkáltató által megjelölt békéltető elfogadásáról, vagy maga is megjelölheti a békéltető személyét.
2.
Nem kerülhet sor a békéltetésre, ha azt a munkavállaló nem igényli, vagy a békéltető személyében a felek nem tudnak megállapodni.
3.
Békéltető olyan személy lehet, akinek személyében az érintett felek előzetesen megállapodtak, és aki az adott ügyben a békéltetést vállalja. A békéltető köteles a békéltetés tartama alatt a felektől és az ajánló szervhez vagy szervezethez való tartozástól független, korrekt és részrehajlás nélküli magatartást tanúsítani. A békéltető egyik fél által sem befolyásolható és senki által nem utasítható. A békéltető eljárása során kizárólag az általa megismert tényeket, illetőleg a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat veheti figyelembe. A békéltetőt a békéltetés miatt hátrány nem érheti.
4.
A munkáltató és a Szakszervezet(ek) által békéltetőnek közösen ajánlott személyek nevét, és a békéltetéshez szükséges egyéb adatait külön melléklet tartalmazza. Helyi Függelék tartalmazhatja azon személyek listáját, akiket a békéltetésre fel lehet kérni. A listákon csak olyan személyeket lehet megjelölni, akik előzetes nyilatkozatuk alapján a békéltetést vállalták.
24
5.
A békéltető eljárása a) Ha a felek békéltető személyében megállapodtak, a munkáltató köteles a megállapodást a békéltetőhöz haladéktalanul eljuttatni. A megállapodással egyidejűleg a békéltető részére továbbítani kell az ügyben eddig keletkezett lényeges iratok másolatait, különösen a vita alapját képező intézkedést. b) A békéltető - az a) pontban megjelölt iratok megérkezésétől számított - 3 munkanapon belül köteles az egyeztetés időpontját kijelölni, melyről a feleket írásban értesíti. Az egyeztetésben felhívhatja a feleket további iratok, dokumentumok becsatolására, illetőleg intézkedhet tanúk, szakértők meghallgatásáról is. c) Az egyeztetést a munkavállalót létszámban tartó területi központon kell megtartani. Ettől csak a munkavállaló beleegyezésével lehet eltérni. d) A békéltető munkáját a felek elősegítik, melynek keretében felhívásra kötelesek az ügyre vonatkozó iratot, dokumentumot vagy más bizonyítékot részére átadni, illetőleg tudomására hozni. A békéltető az iratok, dokumentumok és más bizonyítékok megtekintésén túl a feleket is meghallgatja, továbbá megtehet minden intézkedést, amely az egyezség létrehozását elősegítheti (tanú meghallgatása, szakvélemény beszerzése, szemle stb.). e) A békéltető az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti a felek közötti egyezség létrehozását. f) Ha a felek között egyezség jön létre, azt a békéltető köteles írásba foglalni. Egyezség hiányában - a felek erre vonatkozó kérése alapján - a békéltető megállapításait, az egyeztetés befejezését követő három munkanapon belül írásban közli a felekkel. Eredménytelen egyeztetést követően a békéltető tájékoztatja a vitát kezdeményező felet a további jogorvoslat módjáról, határidejéről, valamint az eljárásra jogosult szervről (bíróságról). g) A békéltető eljárásnak feltételeit, így különösen megfelelő helyiséget és jegyzőkönyvvezetőt a munkáltató köteles biztosítani. h) A békéltetési eljárás időtartamát a békéltető jogosult meghatározni, de annak tartama az 5 munkanapot nem haladhatja meg. Ezt az egyeztetés időpontjának kitűzésétől kell számítani [ b) pont].
6.
Több munkaügyi jogvita során egyetlen békéltetési eljárásra is sor kerülhet, feltéve, hogy a) a viták tárgyai (intézkedések, mulasztások, igény érvényesítések) azonos jogalapból származnak, b) valamennyi érintett munkavállaló munkaszerződés szerinti szolgálati helye azonos, c) a vita tárgyát képező intézkedést (mulasztást) ugyanaz a munkáltatói jogkör gyakorló hozta (követte el), d) a vita tárgyát képező intézkedések (mulasztások) időpontjai azonosak, e) a békéltető személyét valamennyi érintett fél elfogadta.
25
7.
A Kft-vel munkaviszonyban álló békéltetőt, a békéltetés időtartamára mentesíteni kell a munkavégzés alól. A békéltetés időtartamát a munkaidő részének kell tekinteni. Meg kell téríteni a békéltetőnek a békéltetés során felmerült szükséges és indokolt költségeit is (pl.: napidíj, szállásdíj stb.)
8.
A Kft-vel munkaviszonyban nem álló békéltetőnek a békéltetés során felmerült szükséges és indokolt költségeit - a felek egyező megállapodása alapján - a munkáltató viseli.
20. §. Egyéb rendelkezések
1.
A Kollektív Szerződést kötő felek a Kollektív Szerződéssel jogcselekményüket írásban kötelesek végezni.
kapcsolatos
minden
2.
A jelen Kollektív Szerződés nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvének megfelelő rendelkezései az irányadóak.
3.
Amennyiben a szerződő feleket a Kollektív Szerződés eredményes végrehajtása érdekében szabályzatok, eljárási rendek kidolgozása kötelezi, úgy ezen okiratok elkészítését az érdekelteknek a Kollektív Szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül el kell készíteni.
Budapest, 2007. január 25.
Dr. Vágó Ervin Ügyvezető Igazgató
Deli Tamás Vasutasok Szakszervezete Vasútbiztonsági Tagozat vezető
Rakóczki Lajos Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete Vezető ügyvivő
26
MÁV Vasútőr Kft. Kollektív Szerződésének 1. sz. melléklete I. Az eljárás résztvevői 1.
Az e mellékletben meghatározott munkáltatói intézkedések, valamint a munkáltatói közvetlen kárigény és leltárhiány érvényesítése az itt szabályozott módon a munkáltató hatáskörébe tartozik.
2.
Jelen mellékletben foglaltak végrehajtása során az eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott vizsgálóbiztos folytatja le. Amennyiben az eljárás nagysága és bonyolultsága azt megkívánja, a vizsgálóbiztos helyett bizottság rendelhető ki.
3.
Az intézkedés megalapozottságáért a munkáltatói jogkör gyakorlója, a tényállás megalapozottságáért a vizsgálóbiztos, az eljárás jogszerűségéért a munkáltatói jogkör gyakorlója és a vizsgálóbiztos együttesen felelős.
II. A jogkör gyakorlója, az eljárás lefolytatója 1.
A munkáltatói intézkedésére jogosult - a Kollektív Szerződés vagy a Munka Törvénykönyve eltérő rendelkezése hiányában - a munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója.
2.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a naptári évre vagy eseti vizsgálatra vonatkozóan kijelöli a munkáltatónál eljárásra jogosult vizsgálóbiztos(ok) személyét. A vizsgálóbiztos(ok) személyét úgy kell kijelölni, hogy területi (szervezeti) egységenként biztosítani lehessen a jelen melléklet szabályainak végrehajtását.
3.
A vizsgálóbiztos személyéről - a kijelöléssel egyidejűleg - valamennyi illetékes szervezeti egységet értesíteni kell. A kijelölés tárgyában hozott intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
4.
Nem lehet vizsgálóbiztos a.) aki a mulasztást az eljárás alá vont munkavállalóval együtt követte el, b.) aki a mulasztást az eljárás alá vont munkavállalónak közeli hozzátartozója, c.) vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyébként nem várható el.
5.
A 4./ pont szerinti kizárás szabályai a munkáltatói intézkedésre jogosultra megfelelően alkalmazandó.
6.
A kizárási okra mind az eljárás alá vont, mind a vizsgálóbiztos hivatkozhat.
7.
A kizárási okot a vizsgálóbiztos a Társaság ügyvezetőjének köteles bejelenteni. A munkavállaló bejelentését a vizsgálóbiztosnak jelenti be, aki köteles a bejelentéssel kapcsolatos nyilatkozatával 3 napon belül a Társaság ügyvezetőjének írásban megküldeni. A kizárással kapcsolatos döntést a bejelentéstől számított 8 napon belül el kell bírálni.
8.
Ha a bejelentéssel kapcsolatban a döntésre jogosult úgy találja, hogy a kizárási ok fennáll, intézkednie kell az új személy kijelöléséről, és az ügy iratait részére meg kell küldeni. Ellenkező esetben az ügy iratait az eljárás lefolytatása végett vissza kell küldeni.
27
III. Az eljárás megindítása 1.
Az eljárást a munkáltatói jogkört gyakorló indítja meg a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben.
2.
Ha az eljárás alá vont munkavállalóval szemben ugyanazon jogkörgyakorlónál egyidőben több eljárás is folyamatban van, azokat lehetőség szerint egyesíteni kell.
3.
A szolgálati vétséget (kötelezettségszegést) együttesen elkövető munkavállalók ügyét egy eljárásban kell elbírálni.
4.
Az eljárás megindítását követő 3 napon belül az ügy iratait át kell adni az illetékes (kirendelt) vizsgálóbiztos részére.
IV. A vizsgálat 1.
A vizsgálat célja a tényállás megállapítása, az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségének biztosítása, az eljárás alá vont munkavállaló terhére, illetve javára szolgáló körülmények felderítése, továbbá annak bizonyítása, hogy a munkavállalónak az eljárás megindítása alapjául szolgáló magatartása jogellenes és vétkes volt e.
2.
A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az eljárás alá vont munkavállaló munkaviszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegte, illetve a kártérítési felelősség érvényesítésének feltételei fennállnak. Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli.
3.
A bizonyítási kötelezettség teljesítése érdekében az eljárás alá vont munkavállaló meghallgatásán túl tanú meghallgatásának, szakértő bevonásának, iratok csatolásának, szembesítésnek, stb. is helye van.
4.
Minden munkavállaló köteles a vizsgálat érdekében tőle elvárható adatokat, felvilágosításokat megadni és a kijelölt hivatalos iratokat elismervény ellenében átadni. Az eljárásban érintett munkavállalók e kötelezettségüket elszámolt munkaidőként teljesítik.
5.
Az ügyre vonatkozó iratokat és egyéb bizonyítási eszközt a tényállás tisztázása érdekében akkor is meg kell tekinteni, ha azok a munkáltatón kívüli szerv birtokában vannak, a megtekintésről feljegyzést kell készíteni és azt a vizsgálati jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
6.
Azokat a személyeket, akiknek nyilatkozatai lényeges körülményeket tekintve eltérőek, szembesíteni kell.
7.
A vizsgálat során az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségét minden esetben biztosítani kell. Ennek során az eljárás alá vont munkavállaló jogosult: a.) képviselőt igénybe venni, b.) vizsgálati iratokba betekinteni, c.) saját nyilatkozatáról készített jegyzőkönyvről másolatot kérni, d.) bizonyítási indítványt előterjeszteni, e.) észrevételt tenni.
8.
Az eljárás alá vont munkavállaló a 7./ pont b.) szerinti jogát az üzleti titokra vonatkozó szabályok szerint gyakorolhatja.
28
9.
Az eljárás alá vont munkavállalót az eljárás során meg kell hallgatni és az ott elhangzottakat jegyzőkönyvbe kell foglalni. Amennyiben a munkavállaló betegállományban van, vagy személyes megjelenése egyéb okból tartósan akadályozott, úgy fel kell hívni a vele írásban közölt megállapításokra és bizonyítékokra vonatkozó írásbeli védekezésre.
10.
Az eljárás lefolytatását nem akadályozza, ha a munkavállaló a szabályszerű értesítés ellenére alapos ok nélkül nem jelenik meg és írásbeli védekezést sem terjeszt elő.
11.
Az eljárás során foganatosított meghallgatásokról folyamatos vizsgálati jegyzőkönyvet kell vezetni.
12.
A jegyzőkönyv fejrovatának kötelező elemei: a.) a jegyzőkönyv felvételének helye és ideje, b.) az eljárásban résztvevők neve és eljárásban betöltött szerepe, c.) a meghallgatott személyi adatai.
13.
A jegyzőkönyvben a nyilatkozatokat egyes szám első személyben kell rögzíteni. A nyilatkozatokat összefüggően kell rögzíteni és a kérdésekre, annak elhangzásánál ki kell térni.
14.
A meghallgatás kezdetekor rögzíteni kell, hogy az eljárás alá vont: - tudomásul vette-e az eljárás megindítását, - megértette-e, hogy milyen cselekmény miatt indult ellene eljárás, - kíván-e bármely, részére biztosított joggal élni (II./3., IV./7.)?
15.
A meghallgatás befejezésekor a jegyzőkönyv elolvasását követően a jegyzőkönyv minden oldalát a meghallgatottal alá kell íratni, az aláírás megtagadása esetén e tényt az ok megjelölésével szintén rögzíteni kell. Ezt követően az eljárást lefolytató a jegyzőkönyvet lezárja.
16.
Bármely, a jegyzőkönyvben eszközölt javítást (törlés, átírás) - külön jelöléssel a lap jobb szélén - a meghallgatottal alá kell íratni.
17.
Amennyiben a vizsgálat okirati bizonyítékot alkalmaz, azt másolatban a vizsgálati anyaghoz kell csatolni.
V. A kártérítési és leltárhiánnyal kapcsolatos eljárásra vonatkozó eltérő szabályok 1.
Az okozott kár mértékét pontosan, forintban kifejezett összegben kell meghatározni és a munkavállalóval közölni.
2.
Ha a károkozással érintett dolog nem pótolható egyedi darab, akkor a beszerzési árat kalkuláció alapján kell megállapítani.
3.
Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója munkáltatói közrehatást vesz figyelembe, annak elbírálásánál mérlegelnie kell a munkavállaló és a munkáltató közrehatásának arányát és a kár összegét ennek megfelelően kell meghatároznia.
4.
A kártérítésre vonatkozó eljárásban a IV. fejezet rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a.) A kártérítési igény érvényesítésekor a munkavállalóval közölni kell a kárigényt megalapozó tényeket, az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, a kár pontos összegét, a
29
kiszámított kiszabható, illetve érvényesíteni kívánt kártérítési összeget. Ezt követően fel kell hívni a munkavállalót az önkéntes teljesítésre. Amennyiben a munkavállaló az önkéntes teljesítésre hajlandó - ideértve az esetleges egyezséget is - a fizetés módjában, az esetleges részletfizetés mértékében is meg kell állapodni és a megállapodást írásba kell foglalni. b.) Ha a munkavállaló a kártérítés jogalapját nem vitatja, azonban annak összegszerűségével nem ért egyet, a KSZ és az e melléklet szabályainak megfelelő egyezség köthető. Az egyezségben az a.) pontban meghatározott adatokat rögzíteni kell. c.) Ha egyezség nem jön létre, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést a közvetlen kötelezésre vonatkozó értékhatáron belül határozatban szabhatja ki, az Mt-ben meghatározott összegnél magasabb összegű kárigény esetén azt a bíróság előtt kell érvényesíteni. d.) A kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozást vagyoni haszonszerzés célzatával, vagy szándékosan, vagy ittasan követték el. e.) A kártérítés részletfizetési kedvezménye legfeljebb 12 hónap és legalább 3.000.-Ft/hó lehet. Ettől eltérni csak rendkívüli méltánylást igénylő esetben, az ügyvezetés egyetértésével lehet.
VI. A határozat 1.
A munkáltatói jogkör gyakorlója döntését a lezárt vizsgálati jegyzőkönyvre vezeti rá.
2.
A határozat meghozatalánál nem szabad olyan körülményeket figyelembe venni, amelyre vonatkozóan az eljárás alá vont részére a védekezés lehetőségét nem biztosították.
3.
Indokolt határozattal meg kell szüntetni az eljárást, ha: a.) az eljárás alá vont munkavállaló meghalt, b.) megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont munkavállaló nem követte el a terhére rótt cselekményt, c.) nem bizonyítható, hogy a mulasztásért, cselekményért, kárért, leltárhiányért az eljárás alá vont munkavállaló tartozik felelősséggel, d.) munkáltatói intézkedés felülvizsgálata esetén a határozat meghozatala előtt a munkavállaló munkaviszonya megszűnt vagy sorkatonai szolgálatra hívták be.
4.
A 3. pontban fel nem sorolt esetekben marasztaló - kártérítésre kötelező vagy munkáltatói intézkedést jóváhagyó, illetve kártérítésre kötelezést és munkáltatói intézkedést tartalmazó határozatot kell hozni.
5.
Ha a munkáltatói intézkedés és a kártérítésre kötelezés együttes alkalmazása esetén az ügy egy határozattal a kárszámlák hiánya miatt egy hónapon belül nem zárható le, külön munkáltatói intézkedést kimondó határozatot lehet hozni, de ebben utalni kell az anyagi felelősség későbbi érvényesítésére.
6.
A határozat rendelkező részből és indoklásból áll.
7.
A rendelkező rész kötelező tartalmi elemei: 7.1. az ügy száma, 7.2. eljárás alá vont munkavállaló személyi adatai, 7.3. a 14.§ 1. pontja szerinti marasztalás meghatározása, 7.4. V.f. 4./ pont szerinti kártérítésre kötelezés rendelkezései, 7.5. jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatás.
30
8.
Az indoklás kötelező tartalmi elemei: 8.1. a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállás leírása, 8.2. a tényállásra vonatkozó bizonyítékok leírása, 8.3. az eljárás alá vont munkavállaló védekezésének és az azzal kapcsolatos megállapítások leírása, 8.4. megsértett rendelkezések felsorolása, 8.5. mérlegelt körülmények leírása.
9.
A határozat kézbesítése az érdekeltek részére szolgálati úton, közvetlen kézbesítéssel vagy tértivevényes küldeményben, postán történik.
10.
Szolgálati úton történő kézbesítés esetén, amennyiben az eljárás alá vont munkavállaló a határozat átvételét megtagadja, a határozatot az átvétel elismerése nélkül is nála kell hagyni, az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a megtagadás tényét és idejét két érdektelen tanú közreműködésével rögzíteni kell.
11.
A kézbesítést követő 8 napon belül a határozat kijavításának van helye, ha az eredeti határozatban névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás történt.
VII. különleges eljárási szabályok 1.
A szolgálati vétség elkövetésének alapos gyanúját bizonyító iratok (így különösen szakvizsgálati jelentés, alkoholszondás vizsgálati, illetve véralkoholvizsgálati jegyzőkönyv, eseménykönyvi jelentés, megállapítási jegyzőkönyv) alapján a további eljárás mellőzésével határozat hozható, ha a hibáztatott munkavállaló két tanú aláírásával igazolt-, vagy sajátkezűleg olyan záradékkal látja el, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a megállapításokat elfogadja, azokra nézve érdemi észrevételt nem tesz.
VIII. Jogorvoslat, végrehajtás 1.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat kézbesítését követő 30 nap elteltével köteles az eljárás alá vont munkavállalót nyilatkoztatni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet az illetékes bírósághoz vagy egyeztetési kérelmet. A munkavállaló köteles nyilatkozatot tenni.
2.
A határozat azon a napon válik végrehajthatóvá, amelyen: a.) az egyezséget írásba foglalták, b.) a kereset benyújtására nyitvaálló határidő letelt és az eljárás alá vont nem élt a jogorvoslati lehetőséggel, c.) a bírósági határozat jogerősség vált.
3.
A végrehajthatóság időpontját a határozatra fel kell vezetni.
4.
A végrehajtás során biztosítani kell, hogy az eljárás alá vont munkavállalót a határozatban, illetve ezzel összefüggésben a jogszabályban és a KSZ-ben foglaltakon túl egyéb hátrányos következmény ne érje.
Budapest, 2007. január 25.
Dr. Vágó Ervin Ügyvezető Igazgató
Deli Tamás Vasutasok Szakszervezete Vasútbiztonsági Tagozat vezető
Rakóczki Lajos Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete Vezető ügyvivő
31
MÁV Vasútőr Kft. Kollektív Szerződésének 2. sz. melléklete
Lakáscélú kölcsön feltételrendszere A Kft. üzemi (üzleti) érdekeivel összhangban lakáscélú kamatmentes kölcsönt nyújt munkavállalóinak az alábbi feltételek szerint.
1.
Lakáscélú kölcsönben az a munkavállaló részesíthető, aki: a.) legalább két éves folyamatos Kft-beli munkaviszonnyal rendelkezik vagy az alól a 6. pont szerint felmentést kapott, b.) vállalja, hogy a Kft-beli munkaviszonyát a kölcsönszerződés-kötésben foglalt törlesztési ideig, de 10 évnél rövidebb futamidő esetén a törlesztés futamidejének lejártáig - a nyugdíjazás esetét kivéve - saját kezdeményezésére vagy neki felróható módon nem szünteti meg, c.) hitel- és fizetőképes, d.) hozzájárul, hogy a tulajdonába kerülő (lévő) ingatlanra a kölcsöntartozás erejéig jelzálog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan nyilvántartásban bejegyzést nyerjen a Kft. javára, e.) vállalja a kölcsönnyújtással járó költségek és a d.) pont szerinti bejegyzéssel kapcsolatos illetékek megfizetését, illetve megtérítését, f.) vállalja, hogy ha a kölcsönszerződést megszegné, a tartozását 30 napon belül egy összegben kiegyenlíti.
2.
A 1./ pontban felsorolt feltételek alapján lakáscélú kölcsönben részesíthető az a munkavállaló is, akinek a Kft-beli munkaviszonya a kérelem benyújtásának időpontjában jogszabály alapján kötelezően biztosított fizetés nélküli szabadság miatt szünetel, így különösen az, aki gyermekgondozás, gyermekápolás, közeli hozzátartozó ápolása vagy magánerős építkezés céljából veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot. (Mt. 138. § (5) bek. a/b pont, 139. §, 140. §) Lakáscélú kölcsönben részesíthető az a munkavállaló is, akinek a nyugállományba vonulásig hátralévő ideje 10 évnél ugyan rövidebb, de a megelőző és a hátralévő ideje együttesen eléri a 10 évet.
3.
Új munkavállaló belépését követően - kérésére - az előző munkáltatójánál fennálló lakáscélú tartozását illető hitelezői jog- és feladatkört a Kft. akkor vállalhatja át, ha a kölcsönnyújtás e §ban szabályozott feltételei az új munkavállaló esetében fennállnak és a tartozása nem haladja meg az 5./ pontban meghatározott mértéket, továbbá a tartozás átvállaláshoz az előző munkáltatója hozzájárult.
4.
Lakáscélú kölcsön kizárólag adómentes hitelcélra [1995. évi CXVII. tv. 7.§ (1) c)] engedélyezhető, vagyis ha a kölcsön igénybevétele pénzintézet útján történik, lakásépítés, bővítés, korszerűsítés céljára és a lakás nem haladja meg a kérelmező külön jogszabály (12/2001. (I. 31.) Korm. rend.) szerinti méltányolható lakásigényének mértékét.
32
Előzőek alapján a következő lakáscélokra és feltételekkel nyújtható kamatmentes kölcsön: a.) A kérelmező tulajdonába kerülő lakás építéséhez, vásárlásához. Amennyiben a kérelmező vagy a vele együtt költöző családtagja tulajdonában lakásingatlan van, illetve bérlakás vagy szolgálati lakásbérleti joga van, csak abban az esetben nyújtható kölcsön, ha az ingatlant elidegenítik és az abból származó ellenértéket, bérlakás esetén a bérleti jogról való lemondásáért kapott lakás használatbavételi díjat annak a lakásnak a vételára, építési költsége kiegyenlítésére fordítja a kérelmező, amelyhez a kölcsönt kéri. b.) A kérelmező tulajdonában lévő és általa állandó jelleggel életvitelszerűen használt lakás legalább egy lakószobával való bővítéséhez, korszerűsítéséhez.
5.
A lakáscélú kölcsön engedélyezhető mértéke: a.) Lakásépítés, lakásvásárlás, saját tulajdonú lakás bővítése esetén a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség, vételár legfeljebb 30%-a, saját tulajdonú ingatlan korszerűsítése esetén a kiviteli költség 30%-a, a b.) pontban foglalt lakásvásárlás kivételével. b.) Állami, önkormányzati vagy társasági (pl.: MÁV ZRt.) tulajdonban lévő bérlakásnak a bentlakó részére történő kedvezményes értékesítés esetén az adásvételi szerződés megkötésekor kötelezően befizetendő (az értékesítő szerv által meghatározott) vételár részlet összegéig terjedhet azzal, hogy annak mértéke nem haladhatja meg az 100.000,-Ftot. c.)Bérlakás bővítése, korszerűsítése esetén lakásonként legfeljebb 50.000.-Ft-ig terjedhet, ha ez az összeg - különösen korszerűsítésnél - nem haladja meg a kiviteli költség 30%-át. d.) Ha a házastársak (élettársak) a Kft. munkavállalói és mindketten megfelelnek a kölcsönnyújtás e §-ban meghatározott feltételeinek, a lakáscélú kölcsön 30%-os mértéke kizárólag az a.) pontban felsorolt hitelcéloknál - a két kérelmező esetében összeadódik, vagyis lakásonként elérheti a 60%-os mértéket.
6.
A lakáscélú kölcsön odaítéléséről, összegéről, valamint a 2 éves folyamatos Kft-beli munkaviszonyra vonatkozó előírás alóli felmentésről a Kft-nél a legalább 1 év munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók esetében az Ügyvezetés és az Üzemi Tanács közösen dönt.
7.
A lakáscélú kölcsön iránti kérelmek elbírálása során a Kft. üzemi (üzleti) érdekeit kell figyelembe venni. A kérelem elutasítását meg kell indokolni és erről a kérelmező 15 napon belül írásban értesíteni kell.
8.
A lakáscélú kölcsön nyújtásának lényeges feltételeit, valamint a dolgozó szerződésszegésének következményeit írásban kell rögzíteni a munkavállalóval megkötendő szerződésben. A szerződésben kell meghatározni a törlesztés időtartamát is, a Kft. érdekeinek, továbbá a munkavállaló egyéni teherviselő képességének figyelembevételével. A törlesztési idő legalább 10, de legfeljebb 20 év lehet. A törlesztési idő tartamát a nyújtott kölcsön függvényében kell megállapítani. A törlesztés kezdő időpontját úgy kell megállapítani, hogy a törlesztést legkésőbb a szerződéskötéstől számított negyedik hó 1. napjával meg kell kezdenie.
33
Lakásépítés vagy lakásvásárlás esetén a 35. éves életkor alatti házasok, pályakezdők, gyermekét egyedül nevelő szülő, a három, vagy ennél több gyermeket egyedül nevelők részére – kérésükre - a kölcsöntörlesztés megkezdésére legfeljebb 1 év halasztás engedélyezhető. A kölcsönszerződésben rögzíteni kell a munkavállaló hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy az ingatlanra a Kft. a nyújtott kölcsön erejéig jelzálogot jegyeztet be. A szerződésben azt is ki kell kötni, hogy fizetési késedelem akkor áll be, ha a munkavállaló a kölcsön törlesztési kötelezettségét két hónapot meghaladóan nem teljesíti.
9.
Abban az esetben, ha az adós a kölcsönszerződést megszegi, a tartozását egy összegben köteles visszafizetni a szerződésszegéstől számított 30 napon belül. Amennyiben ezt a kötelezettséget nem teljesíti, akkor tartozása után a Ptk. 301.§ (1) bek. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie. Szerződésszegésnek minősül különösen, ha a munkavállaló neki felróhatóan: a.) a kölcsönt nem a szerződésben feltüntetett hitelcélra, b.) a Kft. rendelkezésében álló lakást a vállalt határidőig nem, vagy nem rendeltetésszerű állapotban adja vissza, c.) építés, korszerűsítés esetén a munkálatok elvégzésére vállalt határidőt nem teljesíti, d.) munkaviszonya megszűntetésével megszegi az 1. b.) pontban foglaltakat, e.) a kölcsön iránti kérelemben valótlan adatokat közölt. Ezekben az esetekben a munkavállaló körülményeitől függetlenül a tartozás egyösszegű visszafizetésének van helye. Nincs helye a tartozás egyösszegű visszakövetelésének, ha a munkavállaló a megállapodásban vállalt kötelezettségét neki fel nem róható okból (pl.: súlyos betegség, üzemi baleset) nem teljesítette vagy ha a tartozást az új munkáltatója megtéríti. Rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén vagy sorkatonai szolgálat időtartama alatt a munkavállaló kérésére legfeljebb 1 év törlesztési halasztás engedélyezhető, de ezzel nem hosszabbodhat meg a kölcsönszerződésben kikötött törlesztési idő. Átszervezés, létszámleépítés, szervezeti változás miatti (10 éven belüli) munkaviszony megszűntetés esetén a munkavállaló a tartozását változatlan feltételekkel törlesztheti tovább.
10.
Ha a Kft. által kölcsönben részesített munkavállaló a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette és: a.) A kölcsönnel terhelt lakását az e §-ban meghatározott feltételekkel rendelkező másik Vasútőr Kft-beli munkavállaló részére idegeníti el, közös kérésükre a tarozás átvállalásához hozzá lehet járulni. b.) A kölcsönnel terhelt lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli, adásvétel útján szerez másik lakást vagy újabb lakást épít, a kölcsöntartozást biztosító jelzálog a megszerzett lakásra átjegyezhető, ha ennek költségeit az adós megtéríti és a tartozás nem haladja meg a megszerzett ingatlan értékének 30%-át. c.) Házassági vagyonközösség megszűntetésével összefüggésben a tartozással terhelt lakásban a Vasútőr Kft-vel munkaviszonyban nem álló volt házastárs marad, az e §-ban foglalt eljárási és döntési szabályok figyelembevételével hozzá lehet járulni, hogy a volt házastárs a tartozást átvállalja.
34
Az átvállalás feltételeit külön megállapodásban kell rögzíteni. Ha a lakásban maradó volt házastárs a Vasútőr Kft-vel munkaviszonyban áll, kérelmére a kölcsönt változatlan feltételekkel fizeti tovább.
11.
Ha a Kft. által kölcsönben részesített munkavállaló az 1. b.) pontban foglaltakat megszegi, hozzá lehet járulni ahhoz, hogy az 1. pontban meghatározott feltétekkel rendelkező házastárs a tartozását átvállalja.
12.
A kölcsönnel terhelt ingatlan örökösei közül a közeli hozzátartozók (Ptk. 685. § b.) pont) kérésére engedélyezhető, hogy a tarozást változatlan feltételekkel törlesszék tovább. Ha a visszafizetési kötelezettség kizárólag kiskorú örökösre hárul, akkor a törlesztést - kérelmére nagykorúvá válásáig, tanulmányok folytatása esetén legfeljebb 25 éves koráig, illetve jövedelemszerző tevékenysége megkezdéséig fel lehet függeszteni. Az ingatlan elidegenítése esetén azonban az örökös egyösszegű visszafizetési kötelezettsége beáll.
13.
Vasútőr Kft. pénzügyi forrásából vissza nem térítendő támogatás nem nyújtható.
Budapest, 2007. január 25.
Dr. Vágó Ervin Ügyvezető Igazgató
Deli Tamás Vasutasok Szakszervezete Vasútbiztonsági Tagozat vezető
Rakóczki Lajos Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete Vezető ügyvivő
35
MÁV Vasútőr Kft. Kollektív Szerződésének 3. sz. melléklete
Ruházati Szabályzat I. Általános rendelkezések: Jogosultság, viselési idő 1.
A szabályzat hatálya kiterjed a Társaság valamennyi formaruha viselésére kötelezett munkavállalójára. A munkavállaló a formaruhát kizárólag a Társaságnál - munkaviszony alapján - munkavégzésre használhatja. A formaruha Társaságon kívüli használata munkáltatói intézkedést von maga után. Indokolt esetben a területi központ vezető, illetve megbízottja írásbeli engedélyével a formaruha és a „MÁV Vasútőr” szolgálati jelvény a munkahelyről hazavihető. Ennek szabályozását a Kollektív Szerződés helyi függelékében kell rögzíteni.
2.
A munkavállaló akkor válik ruházatra jogosulttá, ha a munkakörébe - a próbaidő letelte után beosztást nyert. Amennyiben próbaidőre új ruházattal lett ellátva, úgy a próbaidő letelte után a ruházatra való jogosultságát a próbaidő kezdetétől kell figyelembe venni. Használt ruhával való ellátás esetén a kihordási idő leteltével kell ismét formaruhával ellátni. Új jogosultság esetén a munkáltató a munkavállalót írásban értesíti a ruházat átvételnek idejéről és helyéről. A munkavállaló önhibájából történő mulasztás esetén 30 nap elteltével nem követelheti az elmaradt ruha megváltását, sem a viselési időnek a jogosultság kezdetétől való figyelembe vételét.
3.
A ruházat viselési idejét hónapokban kell számítani. A viselési idő kezdete, ha a munkavállaló az adott hónap 15-ét megelőző napján válik jogosulttá, az adott hónap első napja, ha 15-én vagy azt követően, akkor az adott hónapot követő hó első napja. Amennyiben a munkavállaló jogosultsága a hónap 15-ét megelőző napon szűnik meg, akkor a hátralévő viselési időt a tárgyhó első napjától, ha a jogosultság 15-én vagy azt követően szűnik meg, a tárgyhót követő hó első napjától kell számítani.
4.
Az egy hónapot meghaladó folyamatos távollét esetén a távollét időtartamával - rendes szabadság kivételével - (betegség, gyes, gyed, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, katonai szolgálat) a viselési idő a 3. pontban foglaltak szerint meghosszabbodik.
5.
A területi központ vezető a felelős a "formaruha viselési szabályzat" betartásáért, valamint azért, hogy a ruha-nyilvántartási jegyzékre a változások felvezetésre kerüljenek (pl.: a viselési idő módosítása, a munkakör változása, méret változás, stb.).
6.
A ruházatot, valamint a rendszeresített jelvényeket és jelzéseket a területi központ vezetőknek kell igényelni a központi készletgazdálkodó útján.
7.
A munkavállaló méretadatainak helyességét az igénylés előtt 3 hónappal felül kell vizsgálni és a megváltozott méretszámokat módosítani kell. A méretszámok ellenőrzése a szolgálat vezető (őrségparancsnok), a ruha nyilvántartási jegyzék vezetésével megbízott munkavállaló, valamint az igényjogosult munkavállaló együttes kötelezettsége.
8.
A munkavállaló által átvett ruházat a viselési idő lejártáig a Társaság tulajdonát képezi, tisztítása és karbantartása a munkavállalót terheli.
36
A ruházat cseréje, pótlása, minőségi kifogások 9.
Ha a munkavállaló testméretének lényeges változása esetén a viselési idővel terhelt valamely ruhadarabot a méret eltérés miatt nem tudja használni, kérésére a következők szerint lehet azt kicserélni. Elsősorban használt ruhát kell részére biztosítani a nem megfelelő méretű ruhadarab tisztítás utáni bevonásával. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő méretű használt ruhadarab, abban az esetben jegyzőkönyv készítése-, valamint a hátralévő viselési időre jutó érték megtérítése mellett, az új méretnek megfelelő ruhaféleségeket ki kell adni. A viselési idő kezdetét ezeknél a ruhadaraboknál a kiadási idő határozza meg.
10.
A munkavállalót a részére kiadott ruházatban keletkezett kár (indokolatlan túlviselés, rongálás), elvesztés esetén az érvényben lévő jogszabályok szerinti anyagi felelősség terheli. A ruházat szabálytalan juttatásáért az utalványozás időpontjában érvényes jogszabályok szerinti együttes anyagi felelősség terheli a területi központ készletéért felelős gazdasági ügyintézőt és a területi központ vezetőt.
11.
Amennyiben a ruházat a kiosztástól számított egy hónapon belül rejtett gyártáshiba miatt használhatatlanná válik, az anyagkezelésre vonatkozó előírások szerint reklamációval kell élni.
12.
Ha a munkavállaló részére kiadott lábbeli a viselési idő lejárta előtt használhatatlanná válik, az alábbi eljárást kell lefolytatni a területi központ vezetőnek. A használhatatlanná válás körülményeit vizsgálni szükséges. A vizsgálat során tisztázza: - a viselési idő kezdetét, - a meghibásodás okát, a felelősséget, - gazdaságosan javítható-e a lábbeli. Amennyiben a vizsgálat eredménye alátámasztja a használhatatlanságot – nem a dolgozó hibájából eredő - amely indokolja a cserét, vagy gazdaságosan nem javítható, akkor a hátralevő viselési időre eső érték megtérítésének mellőzésével kiadható új lábbeli. A viselési jogosultságot a csere napjától kell számítani.
13.
Amennyiben a lábbeli javítható, azt javítás után vissza kell adni a korábban használó munkavállalónak. A viselési időbe a javítás ideje beleszámít, de a pótlásra kiadott lábbeli viselési ideje csak az eredeti lábbeli viselési idejének lejártát követően nyílik meg. Ebben az esetben a munkavállaló munkaviszonyának megszűntetése esetén mindkét pár lábbelit téríteni köteles a viselési idő arányában (a javítás költségei a munkáltatót terhelik).
14.
Amennyiben a lábbeli nem javítható, és a használhatatlanná válás nem a munkavállalónak felróható okból következett be, a pótlásra kiadott lábbeli viselési ideje a kiadástól kezdődik.
15.
Ha a használhatatlanná válás a munkavállalónak felróható okból következett be, a lábbelit a korábbi használónak vissza kell adni, és a hátralévő viselési időre a munkavállaló térítést köteles fizetni. A pótlásra kiadott lábbeli viselési idejének kezdete a használhatatlanná vált lábbeli bevonásának időpontja.
16.
A munkavállaló köteles azonnal jelenteni, ha a viselési idővel terhelt ruházata elveszett. Erről a felelősség megállapításával jegyzőkönyvet kell felvenni, és a munkavállaló részére az elveszett ruházat helyett újat kell adni. Az új ellátmány viselési idejét a kiszolgáltatás időpontjától (3. pont szerint) kell számítani. Kivétel, ha az elveszett ruházat viselési ideje korábban járt le, mint az új ruházat kiszolgálásának időpontja. Ez esetben a viselési időt folyamatosnak kell tekinteni.
37
Amennyiben a munkavállaló a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az elvesztés neki felróható okból következett be, akkor az elveszett ruházat még viselési idővel terhelt értékéig kártérítési felelősséggel tartozik.
A jogosultság megszűnése 17.
A ruházat a viselési idő leteltével a munkavállaló tulajdonába megy át kivéve a pólót, mert az csereköteles.
18.
Határozatlan idejű munkaszerződés esetén, ha a munkavállaló munkaviszonya bármely okból megszűnik, akkor – a bakancs kivételével – a használatában lévő, még viselési idővel terhelt ruhadarabjait, kitisztított és használható állapotban köteles visszaszolgáltatni. A vagyonőr jelvényt és a derékszíjat ugyancsak visszaszolgáltatási kötelezettség terheli. A le nem adott vasútőr jelvény értékét (5.000,-Ft) a munkavállaló köteles megtéríteni. A Társaság hibájából ki nem szolgáltatott ruhadarabok időarányos értékét bérelszámoláson keresztül ki kell fizetni. Ha a dolgozó a részére biztosított ruhadarabokkal nem tud leszámolni, vagy nem tisztítatta ki, továbbá használhatatlan (sérült, szakadt), akkor a még hátralévő viselési idő arányos részét köteles megtéríteni. A bakancsot 100%-os állapotban vissza lehet venni, minden más esetben térítésköteles.
19.
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt szűnik meg, a munkavállaló a használatában lévő ruházatát térítésmentesen megtarthatja.
Ha a munkavállaló munkaviszonya az Mt. 86.§ a.), b) pontja szerint a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, akkor a viselési idővel terhelt ellenértékét nem kell a munkavállalónak (hozzátartozójának) megtéríteni. Ha az Mt. 86.§ c.) pontja szerint (a határozott idő lejártával) szűnik meg a munkaviszony, abban az esetben a munkaszerződés vonatkozó rendelkezése az irányadó. A 19. pontban foglaltakat 2004. március hó 10. napjától kell alkalmazni.
20.
Ha a munkavállaló a ruházatát önhibáján kívül nem kapta meg, igényjogosultságának fennállása esetén részére azt utólag ki kell szolgáltatni (a viselési időt folyamatosan kell számolni), vagy meg kell téríteni (bérelszámolás keretében).
21.
A jogosultság megszűnése után a formaruhát csak jellegétől megfosztva szabad viselni. Ennek elmulasztásából okozott kárért kártérítési felelősség terheli a ruha viselőjét.
Mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruházat 22.
Mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruházatok: - a 2003. december 31-én készleten lévő nullaértékű, tisztított formaruha, - a munkaruha, - a gumicsizma, - a derékszíj. Mennyiségi ruházattal kell ellátni a munkavállalót: - ha kutya gondozásával bízzák meg, továbbá - derékszíjat kell kiadni valamennyi formaruha viselésére kötelezett munkavállalónak.
38
23.
Mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruhaként elsősorban használt (tiszta állapotú) ruhát kell biztosítani.
24.
A mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruhát a területi központok a munkahelyi kézi raktárban kötelesek tartani, és a munkavállalók részére esetenként szerszámkönyvre biztosítani.
25.
A mennyiségi nyilvántartásra kötelezett ruhát a kiadás alapjául szolgáló ok megszűnése esetén kitisztított állapotban haladéktalanul be kell vonni. Ha ez nem lehetséges, akkor a munkavállaló a ruhadarab eredeti beszerzési árának 25%-át köteles téríteni.
II. Formaruházati ellátás Formaruha ellátásban részesülő munkakörök - fegyveres biztonsági őr, - személyek beléptetését végző portaszolgálat, - személyzetirányító, - vasútőr. A formaruha kihordási idejét és járandóságát a formaruha táblázat tartalmazza.
39
Ruhajárandóság táblázatos összefoglalása Viselési idő
Új ruhával való
Hónap
ellátás
60
Gyakorló dzseki
1
X
X
X
X
48
Gyakorló zubbony
2
X
X
X
X
24
Gyakorló nadrág
1
X
X
X
X
24
Téli nadrág
1
X
X
X
X
24
Gyakorló bakancs
1
X
X
X
X
12
Nyári póló
2
X
X
X
X
12
Téli póló
1
X
X
X
X
48
Pulóver
1
X
X
X
X
12
Nyári sapka
1
X
X
X
X
24
Téli sapka
1
X
X
X
X
24
Kesztyű
1
X
X
X
X
24
Félcipő
1
X
24
Öltöny/Kosztüm 3 részes (nadrág,mellény,zakó)
1
X
24
Öltöny (2 nadrág mellény,zakó)
1
24
Nyakkendő
1
X
X
12
Ffi.ing/blúz
2
X
X
Beosztás szerinti eloszlás db VŐR
FBŐ
Portaszolg.
Diszpécser
Szem.ir.
VŐR/Porta
X
X
Budapest, 2007. január 25.
Dr. Vágó Ervin Ügyvezető Igazgató
Deli Tamás Vasutasok Szakszervezete Vasútbiztonsági Tagozat vezető
Rakóczki Lajos Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete Vezető ügyvivő
X
40
ZÁRADÉK
A MÁV VASÚTÕR VAGYONVÉDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 2006. évre érvényes Kollektív Szerződésében foglaltakkal egyetértek.
Budapest, 2006. október ____.
................................................… MÁV ZRt.
