Magyar Egyházzene XXIII (2015/2016) 411–436
DOKUMENTUM Göblyös Péter
A Mátyás templom Ének- és Zenekarának repertoárja Bárdos Lajos működésének idején Bárdos Lajos (1899–1986) 1942 és 1962 közt, Göblyös Péter ny. radiológus főorvos, egyetemi pontosan húsz éven keresztül volt a Buda- magántanár (Budapest). vári Koronázó Főtemplom (Mátyás templom) zenei vezetője. Működéséről részletes munkanaplót vezetett, ennek két vaskos kötete a Bárdos Archivum-ban lelhető fel. Ezek alapján működése részletesen megismerhető, kiegészítve Létray István énekkari, Wittinghoff Béla zenekari tagok, valamint Göblyös Péter orgonista feljegyzéseivel. Tevékenységében legfőbb támasza helyettese, Várhelyi Antal orgonaművész volt, aki az Együttes irányításában olyan mértékben vett részt, hogy ezt a korszakot Bárdos–Várhelyi korszaknak is nevezhetjük, annak hangsúlyozásával, hogy a szellemi irányítás mindvégig Bárdos kezében maradt. Várhelyi Antal (1907–1987) húszéves volt, amikor Sugár Viktor meghívta a Mátyás templom orgonistájának és kántorának, majd 1935-ben másodkarnaggyá léptette elő. Sugár halálától Bárdos kinevezéséig ő vezette az ének- és zenekart. Másodkarnagyi beosztását Bárdos idejében is, 1961-ig, a templomtól való kényszerű távozásáig megtartotta. (Várhelyi személyes közlései alapján.) Bárdos Lajos első ízben 1942. július 26-án, próbán találkozott az énekkarral, majd augusztus 1-én a zenekarral összpróbát tartott. Első templomi szereplése 1942. augusztus 2-án Liszt Koronázási misé-jének vezénylésével folyt le, ünnepélyes beiktatására augusztus 15-én, a búcsú napján került sor, Mozart Koronázási misé-jének vezénylése keretében. Az ének- és zenekar ettől kezdve folyamatosan működött, minden vasár- és ünnepnap a délelőtti 10 órás nagymisén szerepelt. Tevékenységében csak a háborús események okoztak kényszerszünetet. Az énekkar működése Budapest ostroma közben, a légitámadások idején is folyamatos volt, Várhelyi pontosan, percről percre feljegyezte, mikor kellett a vasárnapi nagymisét légiriadó miatt félbeszakítani. 1944. november 2-án Várhelyi vezényletével még előadták Mozart Requiem-jét, miközben a templomba már behallatszott Budapest ostromának ágyúdörgése. 1944. dec. 24-én, vasárnap, a nagymise után Bárdos még próbát tartott a karácsonykor elénekelni szándékozott művekből, 1944 karácsony estéjén azonban olyan elemi erővel tört ki Budapest és ezen belül különösen a Várnegyed ostroma, hogy a templom hosszú időre megközelíthetetlenné vált.
412
7
GÖBLYÖS PÉTER
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 413
414
GÖBLYÖS PÉTER
Budapest ostromának iszonyata február 13-ig, Budapest teljes megszállásáig tartott, a frontvonal Nyugat felé húzódott tovább. A Vár ostroma közben a templom is súlyos károkat szenvedett, belsejének egy része sokáig életveszélyes volt, ezért el volt kerítve. Az orgona is súlyosan megrongálódott. Az énekkar működése 1945 virágvasárnapján indult el újból, ez március 25-re esett. Az énekkar néhány bátor nőtagja (az elhurcolástól való félelem miatt férfi egy sem!) Bárdos irányításával énekelt; közreműködésükkel a nagyhét sem maradt zene nélkül. Miközben április 2-án Győr elfoglalásakor szenvedett vértanúhalált Apor Vilmos püspök, a Mátyás templom énekkara már működött. A létszám lassan nőtt, Várhelyi újjászervezte a háborúban szétzilált zenekart, és 1947 húsvétján Várhelyi vezényletével felhangzott a háború utáni első zenekari mise: Mozart Koronázási misé-je. Ezután Várhelyi az énekkar néhány férfitagjának segítségével, saját kétkezi munkájával használható állapotba hozta az orgonát, mely 1947 júliusában az ő keze alatt szólalt meg először. 1947 októberében Várhelyi kezdeményezésére a Zeneakadémián nagy érdeklődés mellett nagy anyagi sikerrel adta elő az énekkar Bárdos vezényletével Liszt Esztergomi misé-jét, a templom helyreállításának javára. A hangversenyt többször is megismételték. 1949. június 1-től a Főváros megszüntette az együttes —egyben Bárdos és Várhelyi— díjazását. A romba dőlt, elnéptelenedett Várnegyed súlyosan sérült templomának plébániája a zenei életet jelentősen támogatni nem volt képes. Az énekkar hősies elhatározása azonban az énekkart továbbra is együtt tartotta, díjazás nélkül sem lett hűtlen szeretett templomához és karnagyához. Az így önfenntartóvá lenni kényszerült énekkar saját, és a ritka zenekaros misék előadásának költségeit új kezdeményezéssel fedezte: vasárnap délutánonként különböző budapesti, ill. Budapest környéki templomokban egyházzenei hangversenyeket rendezett, s ennek —belépőjegyek kiadásával vagy perselygyűjtéssel szerzett— bevételéből fedezte kiadásait. A hangversenyek többségét Bárdos vezényelte, időnként egy-egy tehetséges tanítványát azzal jutalmazva, hogy egy-egy művet elvezényelhettek. A műsorban általában 10–12 motetta szerepelt, az egyházi év adott időszakának megfelelő művekből. Egy-egy műsort több helyen is elénekeltek, így típusműsorok alakultak ki: advent–karácsony, nagyböjt–húsvét, Mária-tisztelet. A korszak és egyben Bárdos karnagyi művészetének csúcspontja Beethoven Missa solemnis-ének 17 előadásból álló sorozata volt 1951 és 1955 között. A magas színvonalú művészi teljesítmény egyben jelentős politikai tett is volt: óriási tömegeket vonzott a templomba. Az 1956-os forradalmi események újabb kényszerszünetet jelentettek. 1956. október 21-én, vasárnap Várhelyi vezényletével még előadták Liszt Esztergomi miséjét, a forradalmi események, majd Budapest megszállása, az utcai harcok, a közbiztonság hiánya, a kijárási tilalmak azonban lehetetlenné tették az énekkar működését.
7
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 415
416
GÖBLYÖS PÉTER
A rendszeres munka Várhelyi irányításával 1956. december 2-án, advent I. vasárnapján indult meg, Bárdos csak később, december 23-tól kapcsolódott be az énekkar irányításába. Az együttes működése most már rendezettebb lehetett volna, Bárdos egyre súlyosbodó szívbetegsége azonban a munkát megnehezítette. A nehézségeket fokozta, hogy 1961-ben Várhelyi is megválni kényszerült a templomtól. Utolsó alkalommal 1961. augusztus 27-én vezényelte az együttest. Mozart Missa triumphalis-ának előadásával életének diadalmas korszakát zárta le. (A Missa triumphalis a Spatzen-messe csak a Mátyás templomban használt elnevezése: Sugár a Spatzent túl köznapinak tartotta, azért nevezte át a misét a Kyrie trombita-fanfárjai miatt Missa triumphalis-nak.) Bárdos zenekari misét utoljára 1962. január 1-én vezényelt: Halmos Karácsonyi misé-jének zenekari változata hangzott el, Vincze Ottó hangszerelésében. Ezután Bárdos, megrendült egészségi állapota miatt, zenekaros misék vezénylését már nem vállalta. Az énekkarral 1962. június 24-én, Úrnapján találkozott utoljára. A misén saját Missa I-ját vezényelte, majd a körmenet énekeit is irányította. Ugyanaznap délután egy Vác környéki faluban, Nézsán adott hangversenyt az énekkar. Itt vezénylés közben Bárdos olyan súlyos szívrohamot kapott, hogy életét is csak nagy küzdelem árán lehetett megmenteni, majd 1962. augusztus 2-val, tehát első szereplésének pontosan 20. évfordulóján, hivatalosan is beadta lemondását. Távozásával a Mátyás templom zenetörténetének jelentős korszaka zárult le. Működésének ideje alatt az ének- és zenekar által előadott művek az alábbiak voltak: Teljes misék1 Bárdos: Missa I. (1947) 2 Bárdos: Missa III. (1944) Beethoven: C-dúr mise (1943) Beethoven: Missa solemnis (1951)
’49 és ’58 között egyszer sem rendszeresen rendszeresen ’51 és ’55 között 17 alkalommal, utána már nem; csak hangversenyen, misén sohasem Deák Bárdos: Missa diatonica (1949) rendszeresen Deák Bárdos: Szent Imre mise (1946) rendszeresen Halmos: e-moll mise (1946) rendszeresen, de ’51 után már csak egyszer Halmos: Győri mise (1949) csak egyszer Halmos: h-moll mise (1946) rendszeresen Halmos: Hála-mise (1942) ’49-ig rendszeresen, utána már csak kétszer Halmos: Karácsonyi mise rendszeresen — orgonával (1949) 3 Halmos—Vincze: Karácsonyi mise ’52 és ’60 között egyszer sem, ’60-tól ’62-ig csak zenekarral — zenekarral (1949)
Összesen 45 mise, ezek közül 17 zenekarral. Zárójelben bemutatásuk, ill. első műsorra tűzésük éve Bárdos Lajos működése idején. 3 Délelőtt a zenekari változat, este a szentév hivatalos megnyitásán az orgonás változat. 1 2
7
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 417 Halmos: Missa barbara (1960) Halmos: Missa Deo gratias (1948) Halmos: Missa polyphonica (1949) Halmos: Napmise (1945) Halmos: Szent László-mise (1945) Harmat: Missa Assumpta est (1960) Haydn: Nelson-mise (1942) Kósa: Mise (1948) Körmendy: Ordinárium (1949) Liszt: Esztergomi mise (1946)
Liszt: Koronázási mise (1942) Liszt: Missa choralis (1947) Lotti: Dór mise (1948) Magyar ordinárium (1957) Mozart: Koronázási mise (1942) Mozart: Missa triumphalis (= Spatzen-messe) (1942) Mozart: Requiem (1942)
egyszer egyszer rendszeresen, de ’55 és ’59 között egyszer sem rendszeresen rendszeresen egyszer rendszeresen Ez Kósa I. miséje, Bárdos mutatta be, hangversenyen kétszer adták elő, misén egyszer sem, később nem egyszer ’48 és ’55 között egyszer sem Bárdos csak hangversenyen vezényelte, misén sohasem, három misén Várhelyi vezényelte ’44 és ’50 között egyszer sem egyszer, Várhelyi vezényletével, többször nem ’55-től rendszeresen, előtte csak egyszer, ’48-ban néhányszor rendszeresen rendszeresen
az ostromig rendszeresen, a háború után összesen egyszer, Bárdos sohasem, mindig Várhelyi vezényelte Palestrina: Missa brevis (1943) rendszeresen Palestrina: Missa iste confessor (1961) ebben az évben kétszer, máskor nem Palestrina: Missa Lauda Sion (1954) egyszer, Várhelyi vezényletével Rheinberger: C-dúr mise (1943) csak az ostrom előtt Schubert: G-dúr mise (1943) rendszeresen, a legnagyobb előadási számmal Seiber: Missa brevis (1953) rendszeresen Sztojanovits: Ünnepi mise (1943) csak az ostrom előtt Vavrinecz: c-moll mise (1942) az ostromig rendszeresen, a háború után csak ritkán Vavrinecz: e-moll mise (1942) csak az ostrom előtt Vavrinecz: Karácsonyi mise (1942) rendszeresen, az egyházi vezetőktől kierőszakolva Vavrinecz: Requiem (1944) csak az ostrom előtt, akkor is csak egyszer Vincze: Missa in d (1957) ’57-ben bemutató, ’58-tól már egyszer sem VIII. gregorián mise (1943) rendszeresen IX. gregorián mise (1946) rendszeresen, de ritkán XIII. gregorián mise (1945) csak ’45–’46-ban XVII. gregorián mise (1942) rendszeresen Missa Romana (1950) csak ’50–’51-ben
Bárdos ízlését, és a közönség igényét jól mutatják az egyes misék előadási számai is. Az előadási számokba beletartozik a hangversenyeken vagy vendégszerepléseken való ( ) és a rádióközvetítéseken, ill. rádióbeli szerepléseken való [ ] előadások száma is. Csak a teljes misék előadását jelölöm, az egyes tételek előadását nem számítom bele. (Összesen 957 előadás.) Schubert: G-dúr mise Mozart: Koronázási mise Haydn: Nelson-mise Bárdos: Missa III. Beethoven: C-dúr mise
95[1] 86(2)[4] 75(2)[2] 66 47(6)[1]
Halmos: e-moll mise Halmos: Karácsonyi mise (orgona) Halmos—Vincze: Karácsonyi mise (zkar) Lotti: Dór mise Seiber: Missa brevis
10 10 10 10 10
418
GÖBLYÖS PÉTER
Deák Bárdos: Szent Imre mise 47(2) Halmos: Napmise 46(1) XVII. gregorián mise 46[2] Mozart: Missa triumphalis 42 Liszt: Koronázási mise 38[2] Palestrina: Missa brevis 32 VIII. gregrorián mise (De angelis) 32(1) Halmos: Hála-mise 31 Halmos: Szent László mise 29 Deák Bárdos: Missa diatonica 21 Vavrinecz: c-moll mise 18 Beethoven: Missa solemnis (17) csak hangversenyen, 16-szor Bárdos, egyszer Várhelyi vezényletével; a Bárdos-korszak legnagyobb diadala Bárdos: Missa I. 16 Vavrinecz: Karácsonyi mise 16 Halmos: Missa polyphonica 15 IX. gregorián mise (De Beata) 14(3) Rheinberger: C-dúr mise 12
Halmos: h-moll mise Liszt: Esztergomi mise Vavrinecz: e-moll mise Sztojanovits: Ünnepi mise XIII. gregorián mise Mozart: Requiem Magyar ordinárium Vincze: Missa in d Harmat: Missa Assumpta est Kósa: Mise Missa Romana Palestrina: Missa Iste confessor Halmos: Győri mise Halmos: Missa barbara Halmos: Missa Deo gratias Körmendy: Ordinárium Liszt: Missa choralis Palestrina: Missa Lauda Sion Vavrinecz: Requiem
9 9(6) 7[3] 6[2] 6 5 4 4 3(1) (2)[1] 2 2 1 1 1 1 1 1 1
Szerzők (18) műveik ( ) és előadási számuk szerint: Halmos (10+1) 163 Mozart (3) 133 Gregorián misék (4) + Missa Romana 100 Schubert (1) 95 Bárdos (2) 82 Haydn (1) 75 Deák Bárdos (2) 68 Beethoven (2) 64 Liszt (3) 48 Vavrinecz (4) 42
Palestrina (3) Rheinberger (1) Lotti (1) Seiber (1) Sztojanovits (1) Magyar ordinárium Vincze (1) Harmat (1) Kósa (1) Körmendy (1)
35 12 10 10 6 4 4 3 2 1
Bárdos 2 miséjének 82 előadása az összes miseelőadás 9%-át teszi ki, míg Halmos 10+1 miséje a művek 22%-ának, az előadási szám 17%-ának felel meg. Terjedelmesebb kórusművek Franck: 150. zsoltár Kodály: Assumpta est Kodály: Budavári Te Deum Kodály: Jézus és a kufárok Kodály: Psalmus Hungaricus Lajtha: Magnificat
’47-től rendszeresen, gyakran 65(25) ’53-tól 3(2) ’53-ban kétszer, ’55-ben egyszer, összesen háromszor ’47-től ’56-ig, utána már nem, ’48-ban gyakran; összesen 26-szor, mindig hangversenyen ’47-ben egyszer ’54-ben ősbemutató, hangversenyen, egyetlenegyszer
Motetták Arcadelt: Ave Maria
7
’42-től igen gyakran, a 2. legnagyobb előadási számmal
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 419 Aschner: Korál Aschner: Jézushoz Bach: Ascendit / Surrexit / Ragyogva Bach: Az Úristen nagy nevének Bach: Dicsérd Bach: Jézus, világ Megváltója Bach: Karácsonyi korál Bach: Királyi zászló Bach: Ma minden angyal énekel Bach: Mennyekbe száll a glória Balassa: Sok háborúságban Bárdos: Adjunk hálát mostan Bárdos: Adorate (vízk. u. III. intr.) Bárdos: Adorna thalamum / Ékítsd fel Bárdos: Ah, hol vagy Bárdos: A keresztfához megyek Bárdos: A teremtés zsoltára Bárdos: Ave maris stella Bárdos: Az Úristent magasztalom Bárdos: Beatus servus Bárdos: Boldogasszony-kánon Bárdos: Christus vincit Bárdos: Dicit Dominus (p. u. XXIII–XXIV. intr.) Bárdos: Dícsérjétek, mindenek, az Urat Bárdos: Ecce sacerdos Bárdos: Golgotádon Bárdos: Ingrediente Bárdos: Istené az áldás Bárdos: Jeremiás próféta imádsága Bárdos: Karácsonyi bölcsődal Bárdos: Karácsonyi kyrie Bárdos: Krisztus / Mária a mennybe Bárdos: Libera
’46–’47-ben ’46–’47-ben ’52-től ritkán, ’58-tól gyakrabban ’50-ben egyszer ’50-ben egyszer ’50-ben egyszer ’50-ben egyszer ’54-ben egyszer ’50-ben egyszer ’60-tól rendszeresen ’48-tól ritkán, ’53 és ’59 között egyszer sem ’45-től rendszeresen, csak hangversenyen ’49-től ’61-ig ritkán ’47-től rendszeresen ’44–’45-ben ’44-ben egyszer ’52-től, ritkán ’54-től ritkán, ’54 és ’59 között egyszer sem ’46-tól rendszeresen, különösen ’46-tól ’48-ig gyakran ’50-ben egyszer ’48-tól rendszeresen, igen gyakran, ’50-től ritkán, ’55-től ’62-ig egyszer sem ’44-től ’58-ig igen ritkán, ’45-től ’52-ig egyszer sem
’59-től rendszeresen ’47-től ’49-ig, utána már nem ’56-tól ritkán ’48-től rendszeresen ’48-ban, ’50-ben, később nem ’57-től rendszeresen ’46-től rendszeresen ’46-tól rendszeresen ’49-től rendszeresen ’46-tól ’58-ig rendszeresen, azután már csak ’62-ben egyszer Bárdos: Magyarok fénye ’44-től ’53-ig ritkán Bárdos: Mária siralom ’47-től ’56-igen ritkán, ’48-tól ’55-ig egyszer sem Bárdos: Mária szíve ’49-től rendszeresen Bárdos: Megfeszített Jézus ’44-ben egyszer Bárdos: Mirabuntur (vízk. u. IV. comm.) ’61-ben egyszer Bárdos: Mondj, szívem, dalt ’45-ben egyszer Bárdos: Napkeleti királyok ’51-től rendszeresen, főleg ’51–’52-ben gyakran, de ekkor csak hangversenyen Bárdos: Nyújtsd ki mennyből ’46-tól rendszeresen, különösen ’47 és ’54 között igen gyakran, de azóta is gyakran, ez a leggyakrabban előadott Bárdos-mű, egyben az énekkar leggyakrabban előadott műsorszáma Bárdos: Ó, ékes szép virág ’59-től rendszeresen Bárdos: Ó, dicsőséges Asszonyság ’46-tól ’49-ig rendszeresen, azután már nem Bárdos: Ó, gyönyörűszép ’46-tól ’60-ig ritkán Bárdos: Ó, kegyelem ’61-ben egyszer Bárdos: Örvendetes napunk támadt ’48-ban
420
GÖBLYÖS PÉTER
Bárdos: Pázmány Péter himnusza ’48-tól rendszeresen Bárdos: Popule meus ’55-ben és ’57-ben Bárdos: Recordare (p. u. XXII. off.) ’48-tól, ritkán Bárdos: Rex clementissime / Üdvöz’45-től igen ritkán, ’48-tól ’59-ig egyszer sem, légy, nagy Király azután is csak ’62-ben Bárdos: Sacerdotes Domini (úrnapi off.) ’44-től rendszeresen Bárdos: Sanctificavit Moyses ’49-től rendszeresen (p. u. XVIII. off.) Bárdos: Sperent in te (p. u. III. off.) ’50-től, ’53-, ’57-, ’59-ben egyszer-egyszer Bárdos: Szent István-proprium ’49-től, igen ritkán Bárdos: Szent kereszted ’59-től rendszeresen Bárdos: Úrnapi himnuszok csak ’44-, ’48-’49-ben Bárdos: Világmegváltó Jézus ’48-tól rendszeresen Bárdos: Vir dolorum ’56-ban egyszer Bárdos: Zarándok-ének (az Alexiusból) ’46-tól, ’46 és ’53 között egyszer sem, azután gyakran Beethoven: Isten dicsősége ’50-től rendszeresen, ’51-ben gyakran Bogisich: Ah, hol vagy ’45–’46-ban Bogisich: Boldogasszony, Anyánk ’45-ben egyszer Casciolini: Panis angelicus ’45-től ’47- ig, utána már csak egyszer, ’58-ban Croce: O bone Iesu ’44-ben egyszer Croce: O vos omnes ’46-tól rendszeresen, de ritkán Deák Bárdos: Cecília-köszöntő ’47-től rendszeresen, gyakran Deák Bárdos: Confirma hoc Deus ’43-tól ’60-ig rendszeresen Deák Bárdos: Crucifigatur! ’44-től rendszeresen, gyakran Deák Bárdos: Dicsőség légyen ’50-től rendszeresen Deák Bárdos: Éli! ’50-től rendszeresen, ’53-ig gyakran Deák Bárdos: Krisztus Király-proprium ’48-tól rendszeresen Deák Bárdos: Redemptor ’58-ban egyszer Deák Bárdos: Szentháromság-proprium ’49-től rendszeresen Demény: Adeste fideles ’48-től rendszeresen, ’61-ben gyakran — Jöjjetek, ó, hívek Demény: Aranyszárnyú angyal ’47-től rendszeresen Demény: Corde Patris / Puer natus ’45-től rendszeresen Demény: Énekeljük el ’45-’46-ban Dienes: Engesztelő ének csak ’53 és ’58 között Dienes: Szűz Mária ’59-ben, egyszer Dienes: Temetésre ’57-ben, egyszer Dienes: Világnak Királyné asszonya ’60-ban, egyszer Eisvogel: Te Deum csak ’42–’43-ban Ett: Tantum ergo ’43-ben egyszer Farkas: Áldott éj ’50-től rendszeresen, gyakran Ferch: Memento ’46-ban és ’55-ben Gallus: Ecce quomodo moritur iustus ’43-tól ’61-ig ritkán, ’48-tól ’61-ig egyáltalán nem Gasparini: Adoramus te Christe ’44-től rendszeresen, gyakran Gebhardi: Glória szálljon ’46-tól rendszeresen, különösen ’52-ben gyakran, azután ritkán Gloria ambrosiana ’62-ben egyszer Gumpelzhaimer: Zengj hálát ’45-től ’48-ig, ’46-ban különösen gyakran, utána már csak ’59-ben és ’62-ben Gumpelzhaimer: Jézushoz ’46-ban és ’60-ban Gyulai (=Bárdos L.): Mennyből az angyal ’46-tól ’48-ig, ritkán Halmos: Ad te levavi (adv. I. off.) ’42-től rendszeresen
7
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 421 Halmos: Ave Maria (adv. IV. off.) ’42-től rendszeresen Halmos: Áldjátok Istenünket ’58-től rendszeresen, gyakran Halmos: Benedixisti (adv. II. off.) ’42-től rendszeresen Halmos: Cantate-vasárnapi proprium ’49-től rendszeresen (h. u. IV.) Halmos: Confitebor (nb. V. off.) ’43-tól ’57-ig ritkán Halmos: Deus tu conversus (adv. II. off.) ’42-től rendszeresen Halmos: Domine in auxilium ’49-től ’60-ig (p. u. XVI. off.) Halmos: Ecce sacerdos magnus ’43-tól ’57-ig rendszeresen Halmos: Exspectans exspectavi ’49-től ’60-ig ritkán (p. u. XV. off.) Halmos: Énekmondók szentje csak ’48–’49-ben Halmos: Hálazsoltár ’47-ben egyszer Halmos: Hoc corpus (nb. V. comm.) ’43-tól ’57-ig ritkán Halmos: Immittet angelus ’49-től ’54-ig (p. u. XIV. off.) Halmos: Intellige (nb. II. comm.) ’43-tól ’58-ig ritkán Halmos: In te speravi (p. u. XIII. off.) ’49-től ’54-ig ritkán Halmos: Ierusalem ’43-tól ’61-ig ritkán (nb. IV. comm+adv. II. comm.) Halmos: Iubilate B-dúr ’46-tól rendszeresen, ’52-ben gyakran Halmos: Iubilate D-dúr ’46-tól ’60-ig rendszeresen, ’48-ig különösen gyakran Halmos: Iustitiae Domini (nb. II. off.) ’43-tól ’58-ig rendszeresen Halmos: Laudate Dominum (nb. IV. off.) ’43-tól rendszeresen Halmos: Magnificat ’49-től rendszeresen, gyakran Halmos: Mária, Szűzanya csak ’51 és ’54 között Halmos: Mária, szűz virág csak ’51 és ’54 között Halmos: Meditabor (nb. II. off.) ’43-tól ’58-ig rendszeresen Halmos: Minden földek ’45-től ’50-ig ritkán, azután már nem Halmos: Ó, Szent Cecília ’48-ban, egyszer Halmos: Pascha nostrum (húsvéti comm.) ’50-től rendszeresen Halmos: Passer invenit (nb. III. comm.) ’43-tól ’58-ig ritkán, ’44 és ’54 között egyáltalán nem Halmos: Scapulis suis (nb. I. off.+comm.) ’43-tól ’58-ig rendszeresen Halmos: Szülte a Szűz csak ’46–’47-ben Halmos: Terra tremuit (húsvéti off.) ’50-től rendszeresen, ’51-ben különösen gyakran Halmos: Tui sunt caeli (karácsonyi off.) ’55-ben egyszer Harmat: Alleluja ’52-ben egyszer Harmat: Alma Redemptoris ’46–’47-ben, azután nem Harmat: Ave Regina caelorum ’48–’49-ben, utána már csak ’60-ban egyszer Harmat: Boldogasszony, Anyánk ’60-ban egyszer Harmat: De profundis ’44-től rendszeresen, gyakran (p. u. XXIII–XXIV. vas. off.) Harmat: Jézusomnak szívén ’46-tól ’48-ig gyakran, utána csak ritkán, ’52-től ’59-ig egyszer sem Harmat: Iubilate ’46-ban egyszer Harmat: Krisztus Király-proprium csak ’42-ben és ’44-ben Harmat: Plange quasi virgo ’55 és ’60 között ritkán Harmat: Regina caeli ’44-től rendszeresen, gyakran Harmat: Terra tremuit ’49-ben egyszer, hangversenyen Harmat: Tui sunt caeli (karácsonyi off.) ’49-től ’60-ig nagyon ritkán Harmat: Tulerunt ’50-től ritkán
422
GÖBLYÖS PÉTER
Harmat: Virágvasárnapi turbák Harmat: 150. zsoltár Haydn: Hálaének Haydn, M.: Tenebrae factae sunt Händel: Halleluja Händel: Jézus-köszöntő Hermann: Glória Horváth: Dextera Domini Ingegneri: O bone Jesu Járdányi: Alleluja, örvendezzünk Josquin: Ave vera virginitas Josquin: In flagellis Josquin: O Domine Josquin: Tu solus Josquin: Qui velatus Jósvay: Kis litánia (Angyaloknak) Kerényi: Szentlélek Isten / Ó, dicsőséges Asszonyság Kersch: Dextera Domini Kersch: Tristis est Kertész: Ének Szent Cecíliához Kertész: Mária-siralom Kertész: Ó, Jézus Kodály: Adventi ének (egyszólamú vált.) Kodály: Ah, hol vagy (közepes változat) Kodály: Ave Maria Kodály: Boldogasszony-köszöntő Kodály: Ének Szent István királyhoz (egyszólamú változat) Kodály: Krisztus feltámada Kodály: Miatyánk Kodály: Naphimnusz Kodály: Pange lingua (3 szólamú) Kodály: Stabat Mater / Áll a gyötrött Kodály: Tantum ergo I., IV., V. Kosch–Helmesberger: Tantum ergo Kósa: Benedictus sit (Szentháromság-vas. off.) Kósa: Bonum est (hetvenedvas. off.) Kósa: Introibo (hatvanadvas. comm.) Kósa: Oravi ad Deum (p. u. XVII. off.) Kósa: Perfice (hatvanadvas. off.) Kósa: Si ambulavero (p. u. XIX. off.) Koudela: Boldogasszony, Anyánk Kraft: Credo Lassus: Domine convertere Lassus: Iubilate Lassus: Iustorum animae Lassus: Mint enyhe forrást Lassus: Miserere — Bűnbánati zsoltár Lassus: Super flumina Babylonis
7
’62-ben ’47–’48-ban gyakran, utána ’52-, ’53-, ’60-ban egyszeregyszer ’49-ben egyszer ’47-ben egyszer, ’62-ben kétszer, közben egyszer sem ’49-től rendszeresen ’61-ben egyszer ritkán, ’53 és ’59 között egyszer sem ’49-ben egyszer ’44-től rendszeresen, ’48-ig különösen gyakran ’46-ban egyszer ’45-től rendszeresen, gyakran ’44-től ritkán ’47-ben egyszer ’44-től ’62-ig ritkán, ’44 és ’59 között egyszer sem ’44-től rendszeresen, gyakran ’46-tól 49-ig ritkán ’45–’46-ban ’49-től igen gyakran ’50-től ’58-ig; ’51-től ’54-ig gyakran ’46-tól rendszeresen, de ’53-tól’ 59-ig egyszer, ’57-ben ’49–’50-ben ’61–’62-ben ’52-től ritkán ’46-tól ’57-ig ritkán, ’50-től ’56-ig egyszer sem csak ’52-ben csak ’49-ben csak ’52–’53-ban ’46-ban ’52-től ritkán, csak hangversenyen ’54-től rendszeresen ’45-től rendszeresen, ’48-tól ritkán ’55-től rendszeresen ’46-tól rendszeresen, gyakran csak az ostrom előtt ’51-től ritkán ’49-től ’58-ig ritkán csak ’53 és ’58 között ’49-től rendszeresen ’50-től ’58-ig, ritkán ’53 és ’57 között, ritkán ’48-ban egyszer ’62-ben egyszer ’57-, ’59-ben ’46-tól ’59-ig rendszeresen, ’49-ig gyakran csak ’44-ben és ’47-ben ’46-ban, majd ’59-ig egyszer (’53-ban’), ’59–’60-ban ritkán ’46-tól ’52-ig ritkán, azután nem ’44-től rendszeresen, ’49-ig gyakran
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 423 Lányi: Adoramus Liszt: Ave Maria D-dúr Liszt: Ave verum / Jézust nézzed Liszt: Cantantibus organis Liszt: Dominus conservet Liszt: Korál Liszt: O salutaris hostia Liszt: Ó, ifjak, lányok Liszt: Tu es Petrus (egyszólamú vált.) Lotti: Crucifixus Lotti: Regina caeli Lukács: Mária, Mária Marenzio: Christus natus est Martini: Iesu Rex Mathia: Égi kertek Mozart: Ave verum Nádasdy: In dulci jubilo Orosz: Midőn a Szűz Ottó: Mária-sequentia Palestrina: Iesu Rex admirabilis Palestrina: O vos omnes Perti: Adoramus Perti: Inter vestibulum Péter: Dextera Domini Pikéthy: Édes Jézus Pikéthy: Tu es Petrus Pikéthy: 150. zsoltár Pitoni: Boldog, aki énekel Pitoni: Cantate Domino Pitoni: Laudate Dominum Praetorius: Psallite / Zengjétek Rossa: Hálazsoltár Rosselli: Adoramus te Christe Saint-Saens: Ave Maria Scarlatti, A.: Exsultate Schubert: In monte Oliveti Szabó Polikárp: Tu es Petrus Szentkúti: 150. zsoltár Szögi: Omni die Szögi: Zengj, szívem, dalt Sztojanovits: Regina caeli Viadana: Adoramus Viadana: Exsultate iusti — Örvendező zsoltár Viadana: Vinea mea Victoria: Ave Maria Victoria: Popule meus Weirich: Alma Redemptoris Werner Alajos: Adoramus Zöld: Sanctus Egy rejtélyes mű: Mel: O Iesu Christe
’50-től ’58-ig ritkán ’50-től ’59-ig ritkán ’50-től rendszeresen ’50-től ’54-ig ritkán, ’51–’52-ben egyszer sem ’43–’44-ben ’49-től ritkán ’45-től rendszeresen, gyakran ’48-ban ’43-tól ’59-ig ritkán, ’46 és ’56 között egyáltalán nem ’44-től ’57-ig ritkán ’44-től rendszeresen ’47-ben ’51-től ritkán csak ’45-től ’47-ig ’58-tól ritkán ’44-től rendszeresen, gyakran ’58-tól rendszeresen ’50-től rendszeresen, gyakran csak ’48–49-ben ’48-ben és ’56-ban egyszer-egyszer ’47-ben egyszer, ’55 után is ritkán ’61-ben egyszer ’44-től rendszeresen, gyakran ’43-tól ’54-ig gyakran, utána már egyszer sem ’46-tól ’48-ig ’49-ben ’50-ben egyszer ’50-ben és ’60-ban ’46-tól rendszeresen, ’46–’47-ben gyakran ’44-től ’49-ig gyakran, ’49-től ’57-ig egyszer sem, ’57-től rendszeresen, de ritkán ’45-től rendszeresen ’47-től rendszeresen, de ’53-tól ’58-ig egyszer sem ’59-ben egyszer ’57–’58-ban ’54-től ritkán, ’54 és ’59 között egyszer sem csak ’47–’48-ban ’43-ban egyszer ’53–’54-ben hangversenyen ’58-tól ritkán ’46-tól rendszeresen, gyakran ’43–’44-ben gyakran, 45’ után már egyszer sem ’61-ben egyszer ’43-tól rendszeresen, gyakran csak ’46-’47-ben csak ’54-ben ’43-tól rendszeresen ’42-től ’55-ig ritkán ’57-től rendszeresen csak ’42–’43-ban ’62-ben
424
GÖBLYÖS PÉTER
Összesen tehát 72 zeneszerző 235 motettája hangzott el, összesen 3966 alkalommal, az alábbi bontásban: Bárdos: Nyújtsd ki mennyből 117(86)[2] Arcadelt: Ave Maria 116(64)[3] Viadana: Exsultate 108(59)[2] Mozart: Ave verum 97(38) Bárdos: Boldogasszony-kánon 86(82) Kersch: Dextera Domini 84(48) Harmat: De profundis 81(39)[4] Demény: Corde Patris / Puer natus 78(29)[1] Halmos: Iubilate D-dúr 77(32)[5] Harmat: Regina caeli 74(45)[3] Liszt: O salutaris hostia 67(16)[1] Halmos: Magnificat 65(59) Szeghy: Zengj, szívem, dalt 65(51) Kodály: Tantum ergo I., IV., V. 63(16)[2] Deák Bárdos: Confirma hoc 62(38)[4] Farkas: Áldott éj 62(52) Gasparini: Adoramus te Christe 59(22)[1] Bárdos: Karácsonyi bölcsődal 58(47)[1] Bárdos: Libera 54(53)[3] Orosz: Midőn a Szűz 54(48) Josquin: Ave vera virginitas / Tengernek fényes csillaga 53(33)[2] Deák Bárdos: Cecília-köszöntő 52(46)[1] Bárdos: Az Úristent 51(30)[4] Deák Bárdos: Crucifigatur! 50(47)[1] Demény: Adeste fideles 47(16)[1] Halmos: Iubilate B-dúr 47(22)[3] Ingegneri: O bone Jesu 46(5)[2] Perti: Inter vestibulum 44(18)[1] Bárdos: Mária Szíve 42(39) Deák Bárdos: Eli! 43(40) Lassus: Iubilate 43(12)[1] Josquin: Qui velatus 39(24)[1] Lassus: Iubilate 39(11)[1] Bárdos: Adorna thalamum 38(32)[1] Bárdos: Napkeleti királyok 37(35) Demény: Aranyszárnyú angyal 37(21) Halmos: Terra tremuit 37(22) Kertész: Ének Szent Cecíliához 37(28)[3] Bárdos: Zarándok-ének (Alexius) 36(32) Bárdos: Pázmány Péter himnusza 35(27) Deák Bárdos: Dicsőség légyen 35(26) Kersch: Tristis est 34(33) Lassus: Super flumina 34(14) Händel: Halleluja 33(8) Pitoni: Laudate Dominum 33(6)[2] Praetorius: Psallite 33(17)[1] Victoria: Popule meus 32(23)[1]
7
Bárdos: Világmegváltó Jézus 29(24) Kodály: Pange lingua 27(5)[2] Kodály: Stabat Mater 27(18) Lotti: Regina caeli 27(11)[1] Bárdos: Ingrediente 26(15)[2] Halmos: Ad te levavi 26(1)[1] Liszt: Ave verum 25(11) Rossa: Hálazsoltár 25(16)[3] Bárdos: Karácsonyi kyrie 24(19) Beethoven: Isten dicsősége 24(17) Gebhardi: Glória szálljon 23(14) Bárdos: Adjunk hálát (21)[1] Croce: O vos omnes 21(6) Werner, A.: Adoramus 21(8) Harmat: Jézusomnak szívén 21(4) Bach: Surrexit / Ascendit / Ragyogva 20(2) Halmos: Deus tu conversus 20(1) Bárdos: Krisztus (Mária) a mennybe 19(17) Pitoni: Cantate Domino 19(1)[1] Halmos: Scapulis suis 18(1)[1] Harmat: 150. zsoltár 17(10)[1] Gumpelzhaimer: Zengj hálát 16(3)[4] Kodály: Ének Szent István királyhoz 16(6)[1] Péter: Dextera Domini 16(4)[4] Bárdos: Adorate 15 Halmos: Ecce sacerdos 15[2] Halmos: Iustitiae Domini 15 Bárdos: Adorate 14 Bárdos: Sacerdotes Domini 14(1) Halmos: Áldjátok Istenünket 14(8) Halmos: Pascha nostrum 14(1) Kósa: Bonum est 14(3) Lassus: Miserere 14(11)[2] Balassa: 130. zsoltár: Sok háborúságban13(8)[2] Bárdos: Jeremiás próféta 13(12) Halmos: Cantate-vasárnapi proprium 13 Halmos: Mária, szűz virág 13(12) Bárdos: Rex clementissime 12 Halmos: Benedixisti 12 Halmos: Minden földek 12(1)[1] Kodály: Adventi ének 12(6) Palestrina: O vos omnes 12(1) Bárdos: Golgotádon 11(6) Bárdos: Szent kereszted 11(7) Casciolini: Panis angelicus 11 Deák Bárdos: Szentháromság-vasárnapi proprium 11 Kodály: Naphimnusz 11(9)
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 425 Bárdos: Ave maris stella 10(8) Bárdos: Ó, dicsőséges Asszonyság 10(3) Deák Bárdos: Krisztus Király-proprium 10 Halmos: Laudate Dominum 10 Halmos: Mária, Szűzanya (10) Halmos: Meditabor 10 Josquin: In flagellis 10(3) Martini: Iesu Rex 10(1)[1] Aschner: Korál 9(2)[1] Bárdos: Sanctificavit Moyses 9 Halmos: Ierusalem 9 Halmos: Meditabor 9[1] Kósa: Oravi 9 Lányi Adoremus 9(1) Liszt: Tu es Petrus 9 Lotti: Crucifixus 9(8) Nádasdy: In duci iubilo 9(2) Bárdos: Magyarok fénye 8(2)[1] Bárdos: Ó, ékes szép virág 8(3) Bárdos: Recordare 8 Gallus: Ecce quomodo 8(1) Kósa: Benedictus sit 8 Bárdos: A teremtés zsoltára 7(6) Bárdos: Christus vincit 7(2) Bárdos: Mária siralom 7(4) Bárdos: Ó, gyönyörűszép 7(1) Halmos: Confitebor 7 Harmat: Tulerunt 7 Kertész: Mária-siralom 7 Kósa: Perfice 7 Lassus: Mint enyhe forrást 7(3) Liszt: Ave Maria D-dúr 7(3) Mathia: Égi kertek 7(3) Ottó: Mária-sequentia 7(4)[1] Pikéthy: Édes Jézus 7 A. Scarlatti: Exsultate 7(1) Weirich: Alma Redemptoris 7 Bárdos: Dicit Dominus 6 Bárdos: Dícsérjétek mindenek 6(4) Bárdos: Ecce sacerdos 6 Halmos: Domine in auxilium 6 Halmos: Énekmondók szentje 6(5) Halmos: Hoc corpus 6 Halmos: Passer invenit 6 Harmat: Ave Regina caelorum 6(4)[2]Hermann: Gloria 6(4) Josquin: In flagellis 6[1] Josquin: Tu solus 6[1] Jósvay: Kis litánia 6(4) Sztojanovits: Regina caeli 6 Bach: Mennyekbe száll 5(3) Bárdos: Christus vincit 5(2)
Bogisich: Boldogasszony, Anyánk 5(1)[2] Dienes: Engesztelő ének 5(4) Halmos: Exspectans 5 Halmos: Intellige 5 Harmat: Tui sunt caeli 5 Kerényi: Szent Lélek, Isten / Ó dicsőséges 5 Kodály: Ave Maria 5(4) Kósa: Introibo 5 Liszt: Cantantibus organis 5(4) Marenzio: Hodie Christus natus est 5(3) Szeghy: Omni die 5 Bárdos: Sperent in te 4 Bárdos: Szent István-napi proprium 4 Ferch: Memento (4)[1] Halmos: Immittet angelus 4 Halmos: In te Domine 4 Kodály: Ének Szent István királyhoz 4(2) Kosch–Helmesberger: Tantum ergo 4 Lassus: Iustorum animae 4 Liszt: Korál (4) Liszt: Ó, ifjak, lányok 4(2)[1] Aschner: Jézushoz 3(2) Bárdos: Ah, hol vagy 3(2)[1] Bárdos: Örvendetes napunk 3(1)[1] Bárdos: Szent István-napi proprium 3 Bárdos: Úrnapi himnuszok 3 Gyulai (=Bárdos L.): Mennyből az angyal 3 Halmos: Szülte a Szűz 3(1) Harmat: Plange quasi virgo 3(1) Haydn, M.: Tenebrae factae sunt 3 Kodály: Miatyánk 3(1) Kósa: Si ambulavero 3 Saint-Saens: Ave Maria 3(1) Bárdos: Istené az áldás (2) Bárdos: Popule meus 2 Bárdos: Vir dolorum 2 Bogisich: Ah, hol vagy 2(1) Demény: Énekeljük el 2(1)[1] Eisvogel: Te Deum 2 Gumpelzhaimer: Jézushoz 2 Halmos: Ave Maria (adv. IV. off.) 2 Harmat: Alma Redemptoris 2 Harmat: Krisztus Király-proprium 2 Josquin: O Domine 2 Kertész: Ó, Jézus 2(1) Kodály: Boldogasszony köszöntése (2) Kodály: Krisztus feltámada 2(1)[1] Lassus: Domine 2 Liszt: Dominus conservet 2[2] Lukács: Mária, Mária 2(1) Palestrina: Iesu Rex admirabilis 2 Pikéthy: Tu es Petrus 2(1)
426
GÖBLYÖS PÉTER
Rosselli: Adoramus Schubert: In monte Oliveti Szentkúti: 150. Zsoltár Viadana: Vinea mea Victoria: Ave Maria Zöld: Sanctus Bach: Az Úristen nagy nevének Bach: Dícsérd Bach: Jézus, világ Megváltója Bach: Karácsonyi korál Bach: Királyi zászló Bach: Ma minden angyal énekel Bárdos: A keresztfához Bárdos: Beatus servus Bárdos: Megfeszített Jézus Bárdos: Mirabantur Bárdos: Mondj, szívem, dalt Bárdos: Ó, kegyelem Croce: O bone Jesu Deák Bárdos: Redemptor Dienes: Szűz Mária Dienes: Temetésre Dienes: Világnak Királyné asszonya
2 2 (2) 2 2(1) 2 (1) (1) (1) (1) (1) 1 1[1] 1 1 1 (1) 1 1 1 1 1 1
Ett: Tantum ergo Gloria ambrosiana Halmos: Hálazsoltár Halmos: Ó, Szent Cecília Halmos: Tui sunt caeli Harmat: Alleluia Harmat: Boldogasszony, Anyánk Harmat: Iubilate Harmat: Terra tremuit Harmat: Virágvasárnapi turbák Haydn: Hálaének Händel: Jézus-köszöntő Horváth: Dextera Domini Járdányi: Alleluja, örvendezzünk Koudela: Boldogasszony, Anyánk Kraft: Credo Perti: Adoramus Pikéthy: 150. zsoltár Rosselli: Adoramus Szabó P.: Tu es Petrus Viadana: Adoramus Mel?: O Iesu Christe
2
37 művet csak egyszer adtak elő, ez a művek 16%-a. Zeneszerzők szerinti bontásban (zárójelben az előadott művek száma): Bárdos (48) Halmos (33) Deák Bárdos (8) Harmat (15) Kodály (11) Demény (4) Liszt (8) Kersch (2) Arcadelt (1) Viadana (3) Josquin (5) Lasssus (6) Mozart (1) Szeghy (2) Farkas (1) Gasparini (1) Orosz (1) Pitoni (2) Kertész (3) Kósa (6) Ingegneri (1) Perti (2) Lotti (2)
7
878 494 264 222 167 164 123 118 116 111 110 102 97 70 62 59 54 52 46 46 46 45 36
Victoria (2) Händel (2) Praetorius (1) Bach (8) Händel (2) Rossa (1) Beethoven (1) Gebhardi (1) Croce (2) Werner, A. (1) Gumpelzhaimer (2) Werner (1) Péter (1) Palestrina (2) Balassa (1) Aschner (2) Casciolini (1) Palestrina (2) Martini (1) Pikéthy (3) Lányi (1) Nádasdy (1) Dienes (4)
1 1 (1) 1 1 (1) (1) (1)[1] (1) 1 (1) (1) 1 1 1 1 1 (1) 1 1[1] 1
34 33 33 31 26 25 24 23 22 21 18 18 16 14 13 12 11 11 10 10 9 9 8
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 427 Gallus (1) Bogisich (2) Mathia (1) Ottó (1) Scarlatti (1) Weirich (1) Hermann (1) Jósvay (1) Sztojanovits (1) Kerényi (1) Marenzio (1) Ferch (1) Kosch–Helmesberger (1) Gyulai (=Bárdos L.) (1) Haydn, M. (1) Saint-Saens (1) Eisvogel (1)
8 7 7 7 7 7 6 6 6 5 5 4 4 3 3 3 2
Lukács (1) Rosselli (1) Schubert (1) Szentkúti (1) Zöld (1) Ett (1) Haydn, J. (1) Horváth (1) Járdányi (1) Koudela (1) Kraft (1) Rosselli (1) Szabó P. (1)
2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1
Gloria ambrosiana
1
Mol?(1)
2
8 zeneszerző művét csak egyszer adták elő, ez a szerzők 11%-a. Bárdos műveinek száma a teljes repertoár 20%-a, az előadási szám 22 %-a. Halmos művei a repertoár 14%-át, az előadási szám 12%-át teszik ki. Világi művek Bárdos: Alexius-oratórium. Rádióbemutató: 1946, egyetlen előadás. Vez.: Szőke Tibor Ránki (Rajcs?) : A város peremén. Rádióbemutató, 1947, egyetlen előadás (A Munkanaplóban csak Rajcs neve szerepel. A karmester Várhelyi Antal volt.)
Megjegyzések A misék felsorolásának és előadási számának áttekintése bizonyos aránytalanságokat tár fel Halmos László miséinek javára, az összes többi korszaknak és alkotóiknak rovására. Túl a jó személyes kapcsolaton (Halmos Bárdosnak ajánlotta a Missa polyphonica-t) magyarázza ezt a Halmos-misék szellemessége, dallamos volta, igénytelensége, könnyű megtanulásának lehetősége. Műsorra tűzésük mellett szólnak az énekkar működésének nehézségei, mostoha körülményei is. Az is kétségtelen, hogy Bárdos ezeket a műveket rendkívüli pontossággal, igen magas színvonalon tanította be és vezényelte. Mindenek alapján elmondható, hogy Bárdos a Mátyás templomot a Halmos-kultusz központjává tette. Bárdos helyzetét nehezítette, hogy a modern egyházzenei törekvéseket óhajtotta pártfogolni, ugyanakkor figyelembe kellett vennie a templom hagyományait, melyek évszázadok óta a zenés misék teátrális pompáját tartották szem előtt, és ezzel vonzották a közönséget is. A templom egyházi vezetése, képvi-
428
GÖBLYÖS PÉTER
selőtestülete kifejezetten ennek a stílusnak továbbvitelét várta el, sőt követelte meg Bárdostól. Működésének első három évében, az ostrom előtt ezeket az igényeket szem előtt is tartotta, radikálisabb lépésekre csak a háború után szánta el magát — részben a befolyásoló külső tényezők kényszerítő hatására. A XX. és XXI. század pápái X. Piustól XVI. Benedekig egyértelműen kinyilvánították, hogy a katolikus egyház hivatalos zenéje a gregorián és a reneszánsz polifónia. (Fontosabb megnyilatkozások: X. Pius: Tra le sollecitudini motu proprio, 1903, XII. Pius: Musicae sacrae enciklika, 1955) E téren Bárdos nem ment el túl messzire. Öt gregorián misét tartott műsoron, eléggé rendszeresen, 100 előadással. Ez a miséknek is, az előadásoknak is 11%-a. A polifónia legnagyobb mestere, Palestrina összesen egy rendszeresen előadott misével szerepel, az utolsó években bemutatott tíz másik Palestrina-mise alig egy-két előadást ért meg. Ez a művek 7%-ának felel meg, míg az előadások 4%-át sem teszi ki. Lotti dór misé-je nem tartozik az igazán reprezentatív művek közé, tíz előadása sem jelent sokat. Ugyanakkor feltűnő, hogy Lassus, Josquin miséi közül egyet sem vett fel a műsorba, holott Josquin jelentőségére éppen ő hívta fel a magyar zenei világ figyelmét. Érdekes, hogy Josquin des Prèz nevét mindig csak Josquin-nek írta. A kisebb mesterekre sem szánt energiát (Anerio, Victoria). A barokk kor egyébként is gyér misetermése nincs is képviselve. A bécsi klasszikusok már a fentebb vázolt okok miatt sem álltak közel hozzá, a Sugártól örökölt repertoárt egyetlen klasszikus misével sem bővítette. Ezek vezénylését szívesen át is adta Várhelyinek. Különösen érdekes Mozart Requiem-jéhez való elutasító viszonya: a művet egyetlen egyszer sem vezényelte, ezt mindig Várhelyi irányította, aki e mű vezénylésével érte el karmesteri művészetének csúcsát. Az ostrom előtt még minden évben előadták, a háború után csak egyetlen egyszer, egy neves zenekari tag, Csuka Béla elhunyta alkalmából. Azon meggyőződését, hogy ezek a misék a hangversenyterembe valók, Beethoven Missa solemnis-ének előadássorozatával bizonyította. A 17 előadás nem csak Bárdos karnagyi művészetének csúcspontja, nem csak ennek az időszaknak talán legjelentősebb zenei eseménye volt, de ebben az időben jelentős politikai tettnek is bizonyult. Előadásaival tömegeket vonzott a templomba. Bárdos után ezt a művet sokáig a legnagyobb magyar karmesterek sem tűzték műsorra. Ugyanez a meggyőződés váltotta ki azt is, hogy Liszt Esztergomi misé-jét csak hangversenyeken vezényelte, misén való előadását egyetlen egyszer sem irányította, vezénylését mindig Várhelyinek adta át. A romantika mesterei közül Liszttől csak Koronázási misé-t tartotta műsoron, a Missa choralis-t egyetlen egyszer adta elő az énekkar, akkor is Várhelyi vezényletével. Ezenkívül csak Schubert G-dúr misé-je szerepelt műsorán, a szerző legigénytelenebb miséjének műsoron tartásával kissé le is járatva az együttest.
7
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 429 Néhány romantikus, ill. utóromantikus mise csak az ostromig volt műsoron, a háború után már nem adta elő (Rheinberger, Sztojanovits, Vavrinecz). Elődje, Vavrinecz c-moll misé-jét a szerző halálozási évfordulója miatt, a Karácsonyi misét az egyházi vezetőség évenként megújuló kifejezett kényszerítésére volt kénytelen műsoron tartani, de csak ritkán vezényelte. Érthetetlen, hogy az utóromantika legnagyobb egyházi zeneszerzőjének, Brucknernek egyetlen művét sem tűzte műsorra. Az utóromantika ceciliánus ágának szerzőit is mellőzte, a magyar utóromantikusokat is beleértve (Kereszty, Kersch, Demény, Beliczay). A kortárs misetermés Halmoson kívül alig szerepelt a repertoárban, saját művei közül is csak kettőt vezényelt, a Missa I-t és a Missa III-t, öccsének, Deák Bárdos Györgynek viszont ugyancsak két miséjét tartotta műsoron, 68 előadással, ez az előadások 7%-a. Működési ideje alatt összesen két zenekari kíséretes misét vett fel a műsorba: Vincze Ottó miséjét és Halmos Karácsonyi misé-jének Vincze Ottó által meghangszerelt változatát. Harmat Artúr egyetlen miséjét összesen háromszor adta elő, Kósa I. misé-je csak kétszer hangzott el, mindig csak hangversenyen. Ezt alig ellensúlyozza Seiber miséjének 10 előadása. Mindezek magyarázzák azt az egyre feszültebb viszonyt, mely közte és a rajta Sugár teátrális pompáját számon kérő egyházi vezetőség között egyre inkább elmérgesedett. A motetták áttekintésekor már árnyaltabb kép tárul elénk. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Bárdos működésének súlypontját a kortárs magyar egyházzene népszerűsítése jelentette. Mind az előadott művek, mind az eladások mennyiségében Bárdos vezet 48 művének 878 előadásával. Ez az előadások 22%-ának felel meg. Ez szerénytelenségnek is mondható, bár meg kell jegyeznünk, hogy ezek között olyan népszerű művek is voltak, melyeket az egész országban énekeltek, a templom és a hangversenyek közönsége tehát joggal várta el, hogy ezeket a leghitelesebb előadásban, a szerző vezényletével hallják. Nem véletlen, hogy a Nyújtsd ki mennyből, a virtuóz Boldogasszony-kánon, a hangulatos Karácsonyi bölcsődal olyan gyakran volt műsoron. Az is egyértelmű, hogy Bárdos „a kis formák mestere” volt, rövid, frappáns, szellemes egyházi és világi kórusművei mindenütt sikert arattak. Halmos motettái állnak a következő helyen 33 művének 494 előadásával. Ez az előadási számok 12%-a. Ezek egy része adventi, nagyböjti proprium, (Halmos az egész egyházi év propriumait végig megkomponálta), másrészt az ő művei is ország-, sőt világszerte népszerűek voltak. A két Iubilate vagy a Minden földek rendkívül sikeres volt. Kettejük művei a művek 34%-át, az előadások 35%-át teszik ki, tehát a repertoár egyharmad részét alkotják. A többi korszak irodalma lényegesen kisebb arányban szerepel. Önálló gregorián tételek közül alig egy-kettőt énekeltek (Gloria ambrosiana, Adoro te devote, Adoremus in aeternum), viszont a Korális füzetek-ből csaknem
430
GÖBLYÖS PÉTER
minden vasárnap propriumát a gregorián tételek képezték, hacsak nem találtak valami műzenei alkotást. A reneszánsz polifónia meglepően kis számban szerepel. Palestrinának öszszesen két (nem túl nagy igényű) műve volt műsoron, Lassustól is csak 6, Josquintől is csak öt művet adtak elő, igaz, hogy eléggé gyakran. Legtöbbször Arcadelt Ave Maria-ja, a zeneirodalom talán legnépszerűbb motettája volt műsoron, Viadana 3, Croce, Gumpelzhaimer, Lotti, Perti, Pitoni, Victoria 2-2, Casciolini, Gallus, Gebhardi, Marenzio, Martini, Praetorius, Rosselli, A. Scarlatti, 1-1 művel szerepel, viszont eléggé gyakori előadási számmal. A polifónia alkotói a szerzők 22, a művek 12, az előadások 13%-ának felelnek meg. A barokk korszakot összesen a két legnagyobb szerző képviseli: Bach és Händel, 8, ill. 2 művel, és összesen 64 előadással. A Bach-művek nagy részét összesen egyszer énekelték, azokat is egyetlen hangversenyen, 1950-ben, Bach halálának 200. évfordulóján, Margittay Sándor Bach-orgonahangversenyének betétszámaiként. Ez a szerzők 3, a művek 4, az előadások 2%-át jelenti. A klasszikus korszakot még szerényebb mennyiségek képviselik: Ett, J. Haydn, M. Haydn, Mozart, Beethoven 1-1 művét adták elő, Mozart Ave verumának jóvoltából összesen 114 alkalommal. Ez 2, 7, ill. 3%-nak felel meg. A „nagyromantikánál” sem jobb a helyzet: Liszt 8, Schubert 1 műve volt műsoron, Liszt O salutaris-a jóvoltából 125-ször. Ez 3, 4, ill. 3%-ot tesz ki. Az utóromantika arányát a magyar utóromantika javítja: Saint-Saens, Weirich, Kosch 1-1 művével szemben Demény 4, Bogisich, Kersch 2, Eisvogel, Sztojanovits 1 művének (Demény és Kersch jóvoltából) 311 előadásával. Ez 11, 6, ill. 8%-nak felel meg. Ugyanakkor Goller, Griesbacher szertartáskönyveit az utolsó évekig használták. Az viszont feltűnő és érthetetlen, hogy Brucknert —mint a miséit is— teljesen mellőzte. A kortárs zenét érthető okokból szinte kizárólag magyar szerzők alkotják. Bárdoson és Halmoson kívül 30 zeneszerző 74 művének 1095 előadása történt. Ez 42, 32, ill. 28%. Ha ehhez hozzáadjuk Bárdos és Halmos összesen 81 művének 1372 előadását, ez a 32 kortárs szerző 155 művének 2467 előadását teszi ki, azaz az összes szerző 44%-át, az összes mű 64%-át, az összes előadás 62%-át alkotják a kortársak. Jellemző: Bárdos és Halmos műveinek és előadásainak száma felülmúlja az összes többi kortárs zeneszerző adatait. Az egyszer előadott művek valamilyen alkalmi előadás műsorszámai, vagy kortárs szerzők esetén udvariassági gesztus jelei: ha olyan helyen vendégszerepelt a kórus, ahol a vendéglátó karvezető zeneszerző is volt, az ő valamelyik művét is műsorra tűzték.
7
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 431
Összefoglalás Bárdos működésének 20 éve alatt az énekkar 1512 alkalommal szerepelt, 487 alkalommal a zenekar közreműködésével. A szereplések 32%-ában volt tehát a zenekar is hallható. A szerepléseket 978 alkalommal Bárdos vezényelte, 445 alkalommal Várhelyi irányította. Ez azt jelenti, hogy a szereplések 65%-át Bárdos, 29%-át Várhelyi, a többit mások vezényelték, vagy nincsenek adatok. Ehhez még hozzá kell számítanunk, hogy 14 alkalommal a vezénylést a közben rosszul lett Bárdostól Várhelyinek kellett átvennie. Miséken, szertartásokon az együttes 1204 alkalommal vett részt, 456-szor zenekari kísérettel. Zenekaros mise tehát az összes miseszereplés 41%-a volt. A miséket 733 alkalommal Bárdos, 402-szer Várhelyi vezényelte, ez tehát 61%-ot, ill. 33%-ot jelent. Az előbbi okokból 12 misén vezényeltek közösen. A többi alkalommal vendégkarmester működött közre, vagy nincsenek adatok. Az együttes a 20 év alatt templomunkban 35 hangversenyt tartott, ebből 29-et, tehát az események 83%-át Bárdos vezényelte. A hangversenyekben benne foglaltatnak a Missa solemnis előadásai is. Más templomokban, ill. helyszíneken az együttes 242 alkalommal vendégszerepelt, 196 alkalommal Bárdos, 28 alkalommal Várhelyi vezényletével. Ez azt jelenti, hogy Bárdos a vendégszereplések 81%-át, Várhelyi 12%-át vezényelte, a többi vendégkarmesterek közreműködésével zajlott le. Ezeken kívül két hangversenyt is Várhelyinek kellett befejeznie. 1949-ig az együttes a Rádióban is szerepelt, az ostromig a szereplések többsége miseközvetítés volt, stúdiószereplés csak egyszer adódott. A háború után már csak stúdiószereplésekre volt lehetőség, ezek egy kivétellel egyenes adásban hangzottak el. Összesen 46 rádiószereplés történt. 15 misét közvetítettek, ebből 13 alkalommal a zenekar is szerepelt, Bárdos 10, Várhelyi 5 alkalommal vezényelt. A 31 stúdiószereplés közül Bárdos 20, Várhelyi 10, egy alkalommal Szőke Tibor volt a karmester. A fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy Bárdos a szereplések kb. 2/3-át, Várhelyi 1/3-át vezényelte. Ily módon tehát jogos a Bárdos–Várhelyi-korszak említése, annak ismételt hangsúlyozásával, hogy az irányítás mindvégig Bárdos kezében maradt.
Kiegészítések A %-értékeket kerekítettem, tizedszázalékok megadásának nem láttam értelmét. A motetták túlnyomó többsége a cappella vagy legfeljebb orgonakíséretes mű. Kosch–Hel(l)mesberger Tantum ergo-ját Sugár idejében gyakran játszották, de a Bárdos Archivumban találtam egy körlevelet, melyben Bárdos óva intette karmester kollégáit ennek a műnek a műsorra tűzésétől. Kraftról sem tudtam biztos adatokat beszerezni, valószínűleg Wilhelm Kraft lehet a szerző. Rejtély, hogyan került az anyag Bárdoshoz. Valószínűleg nem a Haydn-kortárs Kraft művéről van szó.
432
GÖBLYÖS PÉTER
A régebbi archívum a jelenleg folyó átépítési munkálatok miatt nem hozzáférhető. Emiatt a csak az ostrom előtt műsorra tűzött művek közül már nem lehet kiválasztani, melyek voltak zenekarosak. Bárdos egyébként gyakran Mozart Ave verum-át is a cappella énekeltette, még orgonakíséretet sem igényelt. Érdekes, hogy Kodály 5 Tantum ergo-ja közül a 3.-at sohasem énekeltette, a 2.-at a Pange lingua szövegére adta elő. Bárdos a zeneakadémiai tanév végén balatonmáriafürdői nyaralójába vonult vissza, és csak a Lajos-nap augusztus 25-i megünneplése után, szeptember elején tért vissza. Addig vagy nyári szünet volt, és a búcsún, augusztus 15-én, valamint Szent István napján sem volt szereplés, vagy a nyarat Várhelyi vezényelte végig, ilyenkor zenekaros miséket tűzve műsorra. Várhelyi távozásáig Bárdos az év végi hálaadáson sohasem volt jelen, vezénylését mindig Várhelyire bízta, aki ilyenkor megengedte magának, hogy egy-két régi, Sugár idejében műsoron volt művet visszacsempésszen, a régi várbeli hívek nagy örömére. Bárdos Halottak napját sem ünnepelte, ilyenkor csak egyszerű gyászénekek, népénekek voltak műsoron, mindig Várhelyi vezényletével. Mozart Requiem-je is lekerült a műsorról. Mindezeket az egyházi vezetőség érthető okokból nem nézte jó szemmel.
Függelék A kevésbé ismert zeneszerzők életrajzának néhány vázlatos adata.4 Arányi-Aschner György (Georg) (1923–): Székesfehérvárott, Budapesten tanított, majd kivándorolva Grácban zeneakadémiai tanár volt, régóta Mogersdorfban (Nagyfalva) él. Sok műfajban alkotott, egyházzenét is. Balassa: Balassi Bálint 130. zsoltárának egyszólamú dallama Illyés István Zsoltároskönyv-éből, 1693-ból. Bogisich Mihály (1839–1919): r. k. pap, c. püspök, író, zeneszerző, zenetörténész, 1882–1898 között a Mátyás templom plébánosa. Az OMCE alapítója és haláláig elnöke. Számos egyházi és világi zeneművet írt, régi egyházi énekeket dolgozott fel. Deák-Bárdos György (1905–1991): Bárdos Lajos öccse, zeneszerző, karmester, zeneakadémiai tanár, Bárdos utódaként a városmajori templom karnagya. Műveinek stílusa Bárdosénál választékosabb, 10 miséje, számos kantátája, motettája (Éli!, Crucifigatur!) külföldön is ismert. Demény Dezső (1871–1937): r. k. pap, pápai kamarás, zeneszerző, karmester, a Bazilika karnagya, zeneakadémiai tanár. Egyházi és világi zeneműveket egyaránt írt, 10 miséje közül a Szegedi mise a Fogadalmi templom fölszentelésére kiírt pályázaton Dohnányi művével megosztva kapott első díjat 1929-ben. Számos zenei folyóiratot szerkesztett, értékes hangversenykalauz társszerzője. 4 Több szerző részletesebb életrajzát a forrásokkal együtt ld. GÖBLYÖS Péter: „Vavrinecz Mór zeneszerző, a Mátyás templom egykori karnagya (1858–1913). Halálának 100. évfordulóján”, Magyar Egyházzene XX (2012/2013) 371–390, különösen a lábjegyzetek.
7
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 433 Dienes (sz. Geiger) Valéria (1879–1978): író, költő, zeneszerző, táncpedagógus, filozófus. Az első magyar női egyetemi tanár (filozófia). Táncműveihez Bárdos írt kísérőzenét. Eisvogel Ferenc (1862–1929): zeneszerző, karmester, zenepedagógus, egyházi és világi művek szerzője. Sugár felkérésére számos misét áthangszerelt. Ett, Caspar (1788–1847): német egyházi zeneszerző, a régi egyházzene kutatója és népszerűsítője. Tantum ergo c. műve a legnépszerűbb motetták közé tartozik. Ferch Stella (?–1955): Kósa György (1897–1984) zeneszerző tanítványa és második felesége (Kósa-Ferch Stella). Énekesnő, műkedvelő zeneszerző. Gumpelzhaimer, Adam (1559–1625): zeneszerző, egyházi műveket, énekiskolát írt. Gyulai Lajos: Bárdos Lajos szerzői álneve volt, aki korai, kisebb kórusműveit ezen a néven közölte a Magyar Kórus-ban. (Leánya, Bárdos Ágota személyes közlése.) Hermann László (1890–1966): zeneszerző, karnagy, hegedű- és orgonaművész, zenei író, Székesfehérvárott a zeneiskola első igazgatója volt, az iskolát később róla nevezték el. A győri zeneiskolai igazgató is volt. Székesfehérvárott hunyt el, Veszprémben temették el. Horváth: talán G. Horváth József, Bárdos veje? Jósvay: (?) Jósvay Gábor (1876–1948): kántortanító, igazgató (Lelki gyöngyök. Ima- és énekeskönyv. Összeáll. Bp. 1921); (?) Jósvay Gábor dr., zeneszerző. Kerényi György (1902–1986): zeneszerző, népzenekutató, író, fordító, karmester, kiadó, zeneiélet-szervező. A Magyar Kórus kiadó társalapítója. 1949– 1970: az MTA Zenetudományi Intézete Népzenekutató Csoportjának osztályvezetője; a Magyar Népzene Tára egyik főszerkesztője. Kersch Ferenc (1853–1910): zeneszerző, 1886-tól a nagyváradi, 1897-től az esztergomi székesegyház karnagya. Egyházi művein kívül (17 mise, számos motetta) világi műveket, énekeskönyveket, összhangzattani tankönyvet is írt. Kertész Gyula (1900–1967): zeneszerző, zenetanár, a Magyar Kórus kiadó társalapítója. Egyházi és világi kórusművei, népdalgyűjteményei ismeretesek. Társszerkesztője a Harmonia Sacra és a Magyar Cantuale énekeskönyveknek. Kosch-Hel(l)mesberger: azonosítása még várat magára, talán (?) Albin Kosch osztrák karmester és (?) Joseph Hellmesberger (1828–1893) osztrák karmester, 1867-ben Budán Liszt Koronázási misé-je bemutatójának hegedűszólistája. Koudela Géza (1894–1939): r.k. pap, zeneszerző, karmester, orgonaművész, zenei író, zeneakadémiai tanár. A Magyar Cantuale társszerkesztője, imakönyveket is szerkesztett, zenei folyóiratok szerkesztője is volt. Egyházi és világi dalokat, kórusműveket alkotott, leghíresebb műve az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus (Bangha Béla szövegére írt) himnusza: Győzelemről énekeljen. Lányi (Langsfeld) Ernő (1861–1923): zeneszerző, karmester, Egerben egyházi karnagy, zeneiskolai igazgató (Miskolc, Szabadka), a szabadkai Szent Terézszékesegyház karnagya, a Szabadkai Filharmónia megalapítója.
434
GÖBLYÖS PÉTER
Lukács (?): eddig semmilyen adatot nem tudtam róla találni. Mathia Károly (1902–1961): zeneszerző, népzenekutató, magyar–latin–történelem szakos középiskolai tanár, bölcsészdoktor. Számos műve az utóbbi időben vált ismertté. (Döbrössy János karnagy személyes közlése.) Nádasdy Kálmán (1904–1980): rendező, műfordító, zeneszerző. Az Operaház főrendezője, majd igazgatója, a Színművészeti Főiskola főigazgatója. Háromszor kapott Kossuth-díjat. Kevés zeneművet írt, közöttük egyházzene is van. Orosz István. Volt ugyan egy Orosz István operettszínházi karmester (1945– 1985), de nem valószínű, hogy a két személy azonos volna. Ottó Ferenc (1904–1976): zeneszerző, főleg színpadi műveket, egyházi és világi kórusműveket, dalokat, orgonaműveket írt. Koholt vádak miatt 7 évet börtönben ült; 1956-tól mellőzötten, szűkös anyagi körülmények között élt. Péter József (1911–1976): zeneszerző, karmester, zenetanár, a Szent Annatemplom karmestere, a Budai Szent Cecília kórus másodkarnagya, majd a Fővárosi Énekkar karnagya, kórusművek, tankönyvek szerzője. Pikéthy Tibor (1884–1972): zeneszerző, karmester, orgonaművész, zenetanár. A váci székesegyház karmestere, orgonaművésze, a Nemzeti Zenede tanára. Vácott zeneiskolai igazgató. Élete végén megalázóan mellőzték. Énekkari, orgona- és zongoraműveket szerzett, leghíresebbé vált művei a Missa pro pace és az orgonára írott Himnusz-variációk. Rossa Ernő (1909–1972): zeneszerző, szövegíró, karnagy, zenetanár, jogi doktor. Főleg tömegdalok, mozgalmi dalok zeneszerzője és szövegírójaként vált ismertté, egyéb kórusműveket is írt. Seiber Mátyás (1905–1960): zeneszerző, a Zeneakadémia elvégzése után csaknem egész életét külföldön töltötte, véglegesen Londonban telepedett le. Zenetudománnyal is foglalkozott. Művei között egyházzene is van, de filmzenét is alkotott. Szabó Polikárp (1894–1979): r. k. pap, ferences szerzetes, tanár, zeneszerző, karmester, egyházzenei doktor. Egyházi zeneműveket alkotott. Szolnokon plébános, a háború idején jelentős szerepet játszott Szolnok lakosságának megmentésében: 350 iskolás gyermeknek biztosított ebédet, 40 000 (!) „árjaságot” igazoló bizonyítványt állított ki, ezzel ennyi emberéletét mentve meg. Sokat tett Szolnok zenekultúrájáért, ő szervezte meg Beethoven Missa solemnis-ének első, nem budapesti előadását. (Korábban csak Pozsonyban adták elő.) Hősies élete, munkássága még kellő méltatásra vár. (Az adatok Szabó Polikárp Sugár Viktorhoz írott leveleiből származnak melyek a Mátyás templom archívumában lelhetők fel: Szolnok, 1937. XI. 18; Szolnok, 1942. II. 9.) Szentkúti Kornél (1913–1985): zeneszerző, karmester, zenetanár, magyar– latin–történelem szakos középiskolai tanár, bölcsészdoktor. A Zeneakadémiát is elvégezte; a budapesti Rákócziánum tanára, az ehhez tartozó Krisztus Király-kápolna zenei vezetője, majd élete végén a máriaremetei kegytemplom karnagya volt. Számos egyházi és világi művet alkotott. Érdekes műve: Versenymű orgonára, zenekarra és énekkarra.
7
A MÁTYÁS TEMPLOM … BÁRDOS LAJOS MŰKÖDÉSÉNEK IDEJÉN 435 Szögi (Szeghy) Endre (1898–1972): zeneakadémiát végzett zeneszerző, zenetanár, főleg Szegeden működött. Sztojanovits Jenő (1864–1919): zeneszerző, karmester, zenetanár, szervező. A Bazilika felszentelése után ő volt annak első karmestere, majd 1913-től haláláig a Mátyás templom karnagya. Ő szervezte meg az iskolai énekoktatás országos rendszerét. Megalapította a Fővárosi Énekkart, kezdeményezte a Fővárosi Zenekar alapítását. Főleg színpadi műveket alkotott: operákat, baletteket, operetteket, világi műveket, de néhány egyházi zeneművet is írt. Vavrinecz Mór (1858–1913): zeneszerző, karmester, zenetanár, 1886–1913 között a Mátyás templom karmestere. Számos műfajban alkotott. Művei: operák, szimfonikus művek, dalok, zongoraművek, egyházzene: 8 mise, egy Requiem, nagyszámú motetta. Elméleti könyveket is írt. Weirich, August (1858–1921): osztrák egyházi zeneszerző, 1903–1921 közt a bécsi Szent István-dóm karnagya. Werner Alajos (1905–1978): r. k. pap, pápai kamarás, a Központi Szeminárium tanára, a Schola Regia gyermekkar vezetője, zeneszerző, karmester, zenetörténész. Motettákat, zenetörténeti tanulmányokat írt, a Hozsanna énekeskönyv, a Szent Vagy, Uram! énekeskönyv társszerkesztője. Koholt vádak alapján 3, majd később még 2 évet töltött börtönben, utóbbi rabsága alatt írta meg a Mercedes-misé-t. Zöld Károly (1871–?): zeneszerző, karmester, ének- és zenetanár, orgonaművész, Vavrinecz tanítványa, a Mátyás templom segédkántora, a Budai Dalárda örökös karnagya. Sugár Viktor barátja volt, műveit Sugár gyakran tűzte műsorra. Később Balatonalmádiban volt kántor.
Felhasznált irodalom BÁRDOS Lajos Munkanapló I–II. kötet Létray István énekkari tag feljegyzései Wittinghoff Béla zenekari tag feljegyzései Dr. Göblyös Péter feljegyzései SZABOLCSI–TÓTH: Zenei Lexikon. BROCKHAUS–RIEMANN: Zenei lexikon. Magyar Katolikus Lexikon MOLNÁR I. (szerk.): A Magyar muzsika könyve. 1936. Wikipédia-szócikkek Gyászjelentések a Széchényi Könyvár gyűjteményében. (Bárdos Lajos működési idejét évekre lebontva részletesen is feldolgoztam, ezek a feljegyzések a Bárdos Archivumban és a Koronázó Főtemplom Archivumában fellelhetők, még nem közöltettek.) A fotókat és a kottákat Bárdos Ágota (a Bárdos Archívum vezetője) bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte. (A Felelős szerk.)
436
GÖBLYÖS PÉTER
Fent: Bárdos Lajos a Máyás templom karzatának pulpitusán.
Lent: Bárdos Lajos.
7
