A mátrix filozófia
Készítette: Deák Fanni
A legtöbben elhisszük, hogy olyan a világ, amilyennek saját szemünkkel látjuk, amilyennek halljuk és érezzük. Dolgozatom olvasója most például azt hiszi, hogy egy karosszékben ül, és olvas. Úgy véli, ez az igazság. Itt az a fontos, hogy ha már egyszer kimondtuk, akkor viszont egyértelm nek t nik, talán túlságosan is egyértelm nek. Ki merné valaha is azt állítani, hogy nem úgy van, ahogy mondjuk? Thomas Anderson is ugyanúgy meg van gy z dve arról, hogy
adófizet állampolgár, aki
egy tekintélyes szoftvercégnél dolgozik. Ilyen értelemben Anderson ugyanúgy vélekedik a valóságról, mint bármelyikünk. Ezért számunkra is érthet , hogy miért döbben meg annyira, amikor rájön, hogy a világ valójában egyáltalán nem is létezik. De akkor mi a valóság? És mi a válasz a kérdésre, miszerint mi a mátrix? „A világ az, amit a szemedre húztak és elfedi az igazságot…hogy rabszolga vagy.” Neo élete káprázat, amelyet intelligens számítógépek hoznak létre Anderson agyában. Ezek a gépek felnevelik és betanítják az embert, majd pedig mintegy learatják ket, mert bel lük merítik a számítógép m ködéséhez szükséges energiát. „Vannak mez k Neo, végtelen mez k, ahol az emberi lények többé nem születnek. Termesztik ket. Jó ideig el se akartam hinni. Azután a saját szememmel láttam.” Azt szoktuk mondani, hogy ’hiszem, ha látom’, de valójában a mondat úgy hangzik: ’hiszem, ha látom az igazság kézzel fogható’. De vajon mit lát a néz ?! De ne ugorjunk ennyire a dolgok közepébe. Tehát a mátrix egy látszatvilág, amelyet az agyunkra ható elektromos impulzusokkal tartanak fent. De akkor mi valóság? És hogyan lehet szabadulni a gépek fogságából? A válasz keresése kivezeti Neót a mátrixból a való világba. Ugyanúgy jut ki, mint Platón foglya, de míg az övé a formák világába jut, ahol a szépség ragyogása tölti meg, Neo egy taszító világba kerül, amit az emberek és gépek között folyó háború tett tönkre. A lét kimerül a minimális életszükségletekben és mindenki a haláltól retteg. Vajon véletlen, hogy Neo kiszabadítója a Morpheus nevet kapta? A görög mitológiában Morpheus az alvás istene, aki az álmokban változtatja alakját. És ki lehetne nála alkalmasabb arra, hogy megértse, mi a különbség az álom és az ébrenlét között.?! A Platón barlangjából kivezetett embert is zavarja a fény, akárcsak Neót. „Miért fáj a szemem? – Mert még soha nem néztél vele” Mindkét alak nehezen szokja meg az új világot. Ennek oka, hogy a fénnyel és az általa láthatóvá vált igazsággal nem könny szembe nézni, meg nem is kellemes. De vajon valóban ez az igazság? Lehet-e bárki is szabad? Morpheus az embereket akarja kiszabadítani a mátrixból, Cypher Morpheustól akar megszabadulni, Smith ügynök pedig a számítógépeket akarja megszabadítani az emberekt l. De még ha megszabadulhatnak is ezek az emberek feltételezett elnyomóiktól, csakugyan a
saját kezükben lenne az életük? Maguk irányítanák sorsukat, vagy elkerülhetetlenül a végzetük áldozatává válnának? A film néz iben tehát felmerül a kérdés: mit tud az Orákulum? Mit mond a jóslat? Véletlenek-e a hasonlóságok a delphoi-, és a mátrix-beli jósda között? A delphoi jósda a világ köldökénél fekszik, a filmbéli Orákulum pedig a mátrix szívében. Mindkett jövend mondó papn , és mindkett egy háromlábú sámlin ül. Mindkét orákulumban az a jelmondat van a bejárat fölé írva: „Ismerd meg önmagad!”- a Mátrixban latinul, Delphoiban pedig görögül. Ez a bölcsesség nem csak a Mátrix alapját adja meg, ugyanúgy fontos Szókratésznak is, ott volt a Harcosok klubjában, a Mementóban, vagy akár A fiúk nem sírnak, ugye? cím klasszikusban. A kulcs mindegyikben az önismeret, ami nélkül a mérvadó tudós egyetlen más formájához sem juthatunk el. Delphoiban olvasható azonban még egy felirat: „Semmit se túlzottan”. A fekete Orákulum azt mondja Neónak: „Vegyél egy süteményt!”. A két felirat megértése lenne az, amely visszavezetné az embert a helyes útra. De ki az, akinek megvan a képessége, hogy beteljesítse a jóslatot? Ki a Kiválaszott? Morpheus, a jóslat szerint rátalál az Egyre, aki megtöri a mátrix erejét. Neo azonban nem akarja sorsát, nem hisz benne, szerinte saját kezében van a sorsa. És ha eleinte minden jel arra mutat, valóban nem kiderül, hogy mégis tévedett, hiszen
az akit Morpheus keresett, végül elkezd hinni és
a Kiválasztott. Ezek szerint az Orákulum tévedett? A papn , nem
soha nem mondta ennek ellentettjét. Az Orákulum azzal segít a követ inek
végigmenni az úton, hogy bátorításul elhiteti velük,
maga elismeri, merre visz. Hiszen akik
tanácsot kérnek t le, hisznek abban, hogy ismeri a jöv t. A prófécia segít abban, hogy a jóslat valóban beteljesedjék. De ha mégsem hibázott és ismeri a jöv t, akkor a jöv el van döntve? Mennyire a maga ura Neo abban a világban, ahol az ésszer ség keretein belül minden lehetséges?! Azonban haladjunk csak tovább a filmben. Amikor Neo és társai visszatérnek a kapuhoz melyen átléptek a virtuális világba, becsúszik egy kis hiba a számításba, vagy inkább a rendszerbe. Mi a jelent sége a ’déjá vu’ érzésnek? „A déjá vu hiba a Mátrixban. Ha változtatnak”. Vizsgáljuk meg jobban a kérdést, hogy mi is történt, avagy lehull a lepel a Mátrix Júdásáról. „Mert aki elégedett, az boldog. De amint valamely újabb kényelmetlenség jelentkezik, boldogságunk összezavarodik, minek folytán ismét munkálkodni kezdhetünk a visszaszerzése érdekében” – fogalmazta meg John Locke. Mi a boldogság? Kinek mit jelent ez a szó? A boldogság nehezen meghatározható fogalom, talán nem is lehet szavakkal körülírni, én most mégis megpróbálkozom vele. Akkor beszélünk egy ember boldogságáról, ha
huzamosabban boldog. Ilyen értelemben a boldogság nem kedélyállapot, pillanatnyi
öröm, nem mulandó érzés. Sem Platón barlangjában, sem a filmben nem err l az elmúló
boldogságról van szó. A boldog ember tehát feltehet leg elégedett saját életével, környezetével és mindazzal, ami t körülveszi. Az elégedett embernek megvan az, amit akar, elegend van neki mindabból, amit az ember általában megkíván, és ezzel be is éri. Nincs szüksége mesterséges valóságra, mint Cyphernek. És itt jön szóba az elégedettség természetes szövetségese a vakság. Cypher személyében kérd jelez dik meg az elégedettség és a boldogság kapcsolata. „Boldogok a tudatlanok” – mondja. Cypher belefáradt Zion védelmezésébe, abbahagyja a kutatást a társai után, és elárulja ket, amikor belemegy, hogy Morpheust Smith ügynök elé csalja. Mindezt lehet erkölcsi gyengeséggel magyarázni vagy érzékiséggel. Szavai azonban fenyegetnek és nyugtatnak akkor, amikor közli, hogy számára a mátrix valóságosabb, mint a való világ, mivel a mátrixban szerezhet tapasztalat teljesebb annál, amelyre azon kívül szert tehet. A mátrixban néz je vagyok a halálnak, jegyzi meg, miközben kihúzza a dugót Apocból és Switchb l, itt kinn meg csak egyszer en meghalsz. Maga a tény, hogy elárulja, s t megöli társait b n Cypher etikai megítélésében, de ha jobban belegondolunk, a filmet látva, mindenki a piros kapszulát választaná?! De még mindig ne siessünk a film végére! Amikor Apoc és Switch fejéb l kihúzza Cypher a zsinórt, miért haltak meg? Aki a mátrixban életét veszti, miért hal meg a való világban is? „A test nincs meg elme nélkül”. A virtuális világban bekövetkezett halál, csak azért végz dik a valódi világban is halállal, mert az elme a virtuálisan bekövetkezett halált tévesen valódinak fogja fel, és ennek megfelel en búcsút mond a testnek. A mentális képek megváltoztatják a szívverést, a lélegzetvételt és az adrenalinszintet – jutnak eszünkbe a hmongok és halált hozó álmaik. De mivel magyarázható, hogy Neo mégsem halt meg, amikor Smith ügynök szíven l tte? Hatott-e a buddhizmus a filmre? Amikor Neo meghal, Trinity rögtön búcsút mond félelmeinek és kinyilvánítja Neo iránt érzett szerelmét. „Az Orákulum elmondta, hogy szerelmes leszek, és
lesz Az.” Ez a jelenet nagyon jó példa a pratityasamutpadára, arra az
egyetemes összefüggésre, amely a szerelem megváltó, valóban életet ment köszönheti különösképpen az erejét. Trinity hite befolyásolja Neót, hogy
erejének is higgyen
önmagában és így tudják felszabadítani elméjüket. És csak, ha az elme felszabadult, akkor tudják önmagukat is felszabadítani. Buddhista tükörb l nézve az elme az igazi mátrix. Az elme rabul ejt bennünket, amikor rászokunk az illúziókra, amikor rávesszük saját magunkat, hogy higgyük el, az a világ, amelyet látunk, és amelyre reagálunk, a való világ. Maga a film kétséget kizáróan több m faj keveréke. A Mátrix meglehet sen sokat merített filozófiai témákból. Alapvet
metafizikai és ismeretelméleti kérdéseket érint, etikai és
morálfilozófiai kérdéseket boncolgat. A filozófusok azonnal rámutatnak a Mátrix és olyan kanonikus szövegek párhuzamára, mint Platón Az állam, illetve Descartes Elmélkedések az
els
filozófiáról cím
m vek. De ott vannak benne spirituális és vallási vonatkozások,
amelyek Nietzsche Übermenschét l a zen buddhizmuson keresztül az apokaliptikus kereszténységig húzódnak. A Mátrix forrásai között van középkori lovagregény, ismer s filmm fajok sora, népszer videojáték, valamint olyan kulturális szövegek, mint a divatos barbár és neopunk, rocker és hippi stílusok. Ugyanakkor magán hordozza a közönségfilm jegyeit is. A mátrix vérbeli tudományos-fantasztikus románc filozófia kérdésékkel. A Mátrix varázsa abban van, hogy egyszerre jeleníti meg a nyugati és keleti kultúra filozófiai és vallási elemeit. Mesteri módon kikevert metaforáival egyszerre utal a kereszténységre, a platonizmusra és a buddhizmusra, miközben a jelenkor számítógépes kontextusába, a cyber-térbe helyezi a cselekményt. Szerintem a Mátrix zseniális alkotás. Amikor a film bekerült a mozikba 12 éves voltam. Mozi rültként rögtön elrohantam, hogy lássak egy újabb hollywoodi remeket. S bár a bemutató látványos elemei felkeltették az érdekl désem, bevallom, amikor kijöttem a moziból, kissé csalódottan konstatáltam, nem értem a filmet. És pont ez az, amiért a Mátrix zseniális, mert ahogy Neót, a néz t sem hagyja nyugodni a kérdés: mi a mátrix? Amikor aztán kijött különböz adathordozókon, persze újra-újra meg leültem és próbáltam megfejteni a rejtélyt. Tehát, újra meg újra beteljesítettem a filmalkotók célját. Míg aztán egyszer megfogalmaztam magamban, hogy mi is lehet a mátrix, elkezdtem hinni benne, hogy megértettem. Gondoljuk csak végig, mi állt a Mátrixot hirdet unbelievable”, tehát „Higgy a hihetetlenben”.
plakátokon: „Believe the
„Higgy a hihetetlenben“ – a film plakátja
“Hogyan? –
Az”
Szemüveg vagy tükör??
A film elejét l érezhet a vonzalom Neo és Trinity között. De vajon felfigyeltünk-e arra, hol csattan el az els csók? Sokszor használjuk hétköznapjainkban, hogy az els igazi csók. És ez esetben érdekes, hogy az els igazi csók, valóban a valóságban, és nem a virtuális világban csattan el.
