A MÁKVIRÁG ÓVODA Intézményi Minőségirányítási Programja

A MÁKVIRÁG ÓVODA Intézményi Minőségirányítási Programja 2007. Hatálybalépés dátuma: 2007. Felülvizsgálat időpontja: 2009.

P. H. Készítette:

Jóváhagyta:

Molnárné Horváth Mária Óvodavezető

Budapest Főváros XVII. kerület Képviselő-testülete

Tartalomjegyzék 1. Általános rész 1.1. Óvodánk rövid bemutatása minőségfejlesztési szempontból .............................................. 3 1.2. Fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó elemei ........................ 4 2. Óvodánk minőségpolitikája 2.1. Jövőképünk, Küldetésünk, Minőségirányítási elveink, Minőségpolitikai nyilatkozatunk . 5 2.2. Az óvoda minőségcéljai (Hosszú, közép, és –rövid távú célok).......................................... 7 2.3. Sikerkritériumok ................................................................................................................. 8 3. Óvodánk minőségfejlesztési rendszere ..................................................................................... 3.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége ............................................................................ 3.1.1. Jogszerű működés, jogszabály tisztelet .......................................................................... 3.1.2. Az óvoda tervezési rendszere ......................................................................................... 3.1.3. Vezetői ellenőrzés .......................................................................................................... 3.1.4. Az intézményértékelés területei, éves értékelés ............................................................ 3.1.5. Teljes körű önértékelés ................................................................................................

10 11 13 14 16 19 21

3.2. Az intézmény belső működési rendje ............................................................................ 22 3.2.1. Az intézmény információs rendszere ..............................................................................22 3.2.2. Az óvodánk szervezeti struktúrája ................................................................................. 23 3.2.3. Támogató szervezet és vezetőjének fő feladatai ............................................................ 24 3.3. Nevelés, szakmai működés .............................................................................................. 3.3.1. A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése ................................................................... 3.3.2. A csoport előrehaladásának értékelése ........................................................................... 3.3.3. A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése ....................................................... 3.3.4. Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataink ............................................................... 3.3.5. Beiratkozás ..................................................................................................................... 3.3.6. A Helyi Nevelési Program beválásának vizsgálata ........................................................ 3.3.7. Teljesítményértékelés ...................................................................................................

25 25 26 27 28 30 31 32

3.4. Partneri kapcsolatok működtetése ................................................................................ 3.4.1. Partneri kommunikáció .................................................................................................. 3.4.2. Partneri igény – és elégedettség, elégedetlenség mérés ................................................. 3.4.3. Intézkedési terv készítése, megvalósítása ...................................................................... 3.4.4. PR arculat .......................................................................................................................

36 37 37 38 38

3.5. Emberi erőforrás menedzselése ..................................................................................... 3.5.1. A dolgozók kiválasztása, betanítása ............................................................................... 3.5.2. Humán erőforrás fejlesztése ........................................................................................... 3.5.3. Humán erőforrás értékelése, ösztönző rendszer működtetése ........................................

38 38 40 41

3.6. Mérés, elemzés, javítás .................................................................................................... 42 3.6.1. Belső audit ...................................................................................................................... 42 4. A minőségirányítási rendszer működésének tervezett rendje ................................................ 42 5. A minőségirányítási program hatályba léptetése és felülvizsgálatának a rendje ................. 43 6. Legitimációs záradék ................................................................................................................. 43 Mellékletek (Jegyzőkönyvek) .......................................................................................................... 44

2

1. Általános rész 1.1. Óvodánk rövid bemutatása a minőségfejlesztés szempontjából Óvodánk Önkormányzati fenntartású lakótelepi intézmény, 8 csoportban 200 kisgyermekről gondoskodunk. A helyi nevelési programunk az egészséges életvitel értékeire épít. Biztosítjuk a szomatikus és mentális nevelést, a helyes életvitel szokásainak megalapozását, és a környező világ szépségeire való rácsodálkozást. Kiemelt feladatunk a komplex személyiségfejlesztés a művészetpedagógia eszközeivel, és népi hagyományok ápolásával. A gyermekek számára biztosítjuk a játék szabadságát, örömét, a játékon belüli fejlesztés lehetőségeit, a differenciálást és az egyéni bánásmódot. A minőségfejlesztési munkát a 2000/2001-es tanévben kezdtük el a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modellje alapján, támogatás és tanácsadói segítség nélkül. A minőségfejlesztés kiépítésében indulási nehézségeink adódtak, ezért 2003. szeptemberében – újraértékelve az addigi eredményeket– új stratégiát dolgoztunk ki. Új minőségfejlesztési team alakult, új minőségfejlesztési munkatervet készítettünk. A Mákvirág Óvodai Intézmény Minőségirányítási Programjának működtetéséért az intézményvezető a felelős. A vezető - erőforrás terv alapján - a leghozzáértőbb óvodapedagógust bízza meg egy-egy folyamat gondozásával, (Felelősség Mátrix) így biztosítva azt, hogy a nevelőtestület magáévá tegye programunk értékrendjét. Az erőforrástervet és a folyamatok szabályozását az óvoda által létrehozott Minőségirányítási Kézikönyve (Mkk) tartalmazza. A támogató szervezet vezetője az intézményvezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi az IMIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelősek, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az intézményi folyamatok három területet ölelnek fel: vezetési-, fő- és támogató jellegű folyamatokat, amelyek kiegészülnek folyamatszerű tevékenységekkel is, a jogi megfelelés biztosítása céljából. A folyamatszabályozás bevezetésének lépései: • a folyamatgazdák képzése a támogató szervezet vezetője által, • a folyamatszabályozás megfeleltetése az alapdokumentumoknak, jogszabályoknak, • a szabályzások által érintettek tájékoztatása a „szabályozás tervezetéről”, esetleg módosítási javaslat, • munkatársi/nevelőtestületi elfogadtatás, • próbaműködtetés (a folyamatgazdák a próbaműködtetés során értékelik a folyamat működését, összegző értékelést készítenek, szükség esetén módosítási javaslatot tesznek és beépítik a folyamatba), • nevelőtestületi megvitatás a próbaműködtetés értékeléséről, esetleges módosításáról. A működő folyamatok adatokat szolgáltatnak az éves tervezéshez, a vezetői ellenőrzéshez és a belső audithoz. Vezetői elvárás, hogy a dolgozók is vegyenek részt a teamek munkájában. Az intézményi munka koordinálására éves munkatervet készítünk.. A szervezés megalapozott, a megbízott személyek teljes felelősséggel tartoznak a feladat sikeres elvégzéséért és a szükséges döntések meghozataláért. A vezetés biztosítja a feltételeket a team munkához (külön helyiség, munkaidő kedvezmény - heti 1-1 óra a minőségfejlesztő csoport vezetőjének, illetve a folyamatgazdáknak-). A vezető megismeri a munkatervet, és folyamatosan figyelemmel kíséri a team munkát.

3

1.2. Fenntartói minőségirányítási program intézményünkre vonatkozó elemei Fő elvárások: Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzatának Képviselő - testülete Előterjesztés száma: 135/2006. (III. 16.) Kt. határozat Minőségirányítási elvárások

Sikerkritériumok, Várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás, gyakorisága, határidő Folyamatos

Intézményi Minőségirányí- Folyamatos fejlesztés va- Önértékelés, fo- Óvodavezető, tási Programok megvalósí- lósul meg. Működik a lyamatos partneri programkészítők. tása. minőségfejlesztési rend- igénymérés, szer. trendvizsgálatok, irányított önértékelés. Óvodai nevelési programok A kitűzött célokhoz köze- Eredményvizsgá- Óvodavezető, Folyamatos megvalósítása, folyamatos lít a napi tevékenység. lat, ellenőrzés, óvodapedagógukövetése. értékelés. sok Óvodapedagógusok, peda- Humán erőforrás minőgógiai munkát segítők to- ségközpontú fejlesztése. vábbképzési terve, beiskolázási terv elkészítése.

Jelentkezés, ter- Óvodavezetők vezés, elfogadás.

5 év, illetve évente

A helyi igényekből fakadó, az óvodák sokszínűségének további megőrzése, megvalósítása.

Sokoldalú programkínálat Fejlesztő progra- Óvónők, dajkák. az alternatív óvodai neve- mok lési program választhatóságának biztosítása.

Folyamatos

Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás.

Egyenlő esélyek az iskolakezdéshez.

Folyamatos

A 3-7 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése.

100 %-os óvodai elhelye- Iskolaérettség zés. vizsgálata, szakszolgálatok.

Differenciált bánásmód.

Óvodavezető, óvónők, dajkák.

Folyamatos, Óvodavezető, óvónők, szakszol- az iskolagálati munkatár- kezdés előtt. sak.

Az óvodai felvételek és a A férőhely kihasználtság férőhelyek kihasználtságá- optimalizálása az egyes nak folyamatos követése. intézmények adottságaira tekintettel.

Évente

Belső ellenőrzési rendszer működtetése.

Évente

A gyermekek fejlesztési igényeinek feltárása szakszerű diagnosztizálással, a kimenet mérése Difer– módszerrel.

Oktatási Iroda Körzethatárok rugalmas alakítása Óvodavezető a kerület demográfiai helyzetének alakulásához. A folyamatos méréssel, Ellenőrzés, mérés, Óvodavezető értékeléssel képet kapni a értékelés. hozzáadott pedagógiai értékről.

Évente Időben megtörténik a gye- Szűrések, vizsgá- Óvodavezető Pedagógiai Szaklatok. rekek, tanulók szűrése, szolgálat lehetővé válik a korai fejlesztés.

4

Speciális, a Mákvirág óvodára vonatkozó elvárások: (1173 Budapest, Újlak u. 108.) Állapot

Javaslat Minőségfejlesztési tevékenység

Önállóan végzik a Comenius I. modell kiépítését. Mű- A minőségirányítási gyakorlat kiterjesztése az inködik a belső ellenőrzés rendszere, az óvodapedagógu- tézményműködés valamennyi területére. A szabályozók elkészítése a beazonosítható kulcsfolyamasok önelemzése, a partnerek igényeinek felmérése. tokra. Mérés-értékelés Fejlődési személyiséglapok (bemenet-kimenet összeha- Az ellenőrzés, mérés, értékelés helyi gyakorlatának sonlítása). dokumentált követése, tökéletesítése. Programbeválás – eredményvizsgálat (3 évenként). A DIFER–mérések folytatása az óvoda kimenet mérésére, a hozzáadott pedagógiai érték összehasonlító elemzése érdekében. Minőségirányítási Sikerkritériumok, Módszerek, Felelősök, Megvalósítás, elvárások Várható eljárások közreműködők eredmények gyakorisága, határidő Hagyományápolás a művé- A maradandó értékeket A jeles napokhoz Óvodavezető Folyamatos szetpedagógia eszközeivel. megismerik a gyerekek. kapcsolt művészeti foglalkozások.

2. Óvodánk minőségpolitikája 2.1. Jövőképünk Mi, a Mákvirág Óvoda megújulásra kész csapata, a kerület olyan óvodája szeretnénk maradni, ahol munkánkat továbbra is a gyermekek szeretete hatja át. Ahol közvetlen kapcsolatokra építve, a legkisebb- és legnagyobb partnereink igényeit is minél szélesebb körben ki tudjuk elégíteni, rugalmasan alkalmazkodva a kihívásokhoz. Ahová a szülők óvodánk programja miatt, célirányosan hozzák gyermekeiket, maximálisan partnerek az óvoda életében, ismerik óvodánk hagyományait, és segítik annak megvalósulását. Ahol a szülő biztonságban érezheti és tudhatja gyermekét. Ahol az óvoda fejlődése, és a gyerekek fejlesztése érdekében együttműködünk más nevelési intézményekkel is, széleskörű kapcsolatrendszert építve ki. Ahol az egészséges életmód, az egészséges életvitel már hozzátartozik mindennapjainkhoz, és igényként jelentkezik nemcsak óvodánk, de a családok életében is! Ahol közvetlen tapasztalatszerzés útján, megtanulják a régi, magyar néphagyományok őrzését, ápolását, és tiszteletben tartását. Ahol a gyermekek személyisége olyan képességekkel gazdagodik, amelyek alkalmazásával alkotó tagjává válik csoportjának, családjának, az életnek. Ahol az óvodásaink kisgyermekkorukat kiteljesedve, boldogan és felszabadultan élhetik, életkori sajátosságaiknak megfelelően sok játékkal és játékosan tölthetik. Ahol a gyermekek kedvükre mozoghatnak és van idő az elmélyült beszélgetésekre, az egyéni törődésre. Ahol az intézmény dolgozói céltudatos, pontos, lélekkel teli munkavégzéssel dolgoznak, közösséget formálnak oly módon, hogy az egyéniségük feladása nélkül összetartanak, és önmaguk építése mellett kollegáik csiszolásában is segítenek, valamint nyitott szívvel fogadják a segítő szándékú kritikát. 5

Ahol az igényesség, tolerancia, az udvariasság, egymás elfogadása és tiszteletben tartása alapvető emberi tulajdonság, és ez megnyilvánul gyermekeink nevelésében, és a munkatársi kapcsolatainkban is. Ahol biztosított a minőségi munkavégzéséhez az egyének szakmai és specifikus fejlődése, és ahol a minőségi munkában mindenki részt vesz, erejéhez mérten. Mindezen értékek segítségével, továbbvitelével európai igényeknek és színvonalnak megfelelő nevelési intézménnyé szeretne válni. Amiről majd néhány év múlva gyermekeink elmondhatják: „Én egy nagyon jó óvodába jártam, a Mákvirágba”! Küldetésünk Mi egy új közösséget nyújtunk gyermekének, a Mákvirág Óvoda családját, mely hagyományaival, ünnepeivel a szülőktől távol töltött órákban meleg, szeretetteljes otthont biztosít a gyermekek számára. Segítséget nyújtunk lakótelepi környezetünkben mozgással, jó levegővel, helyes táplálkozással, tiszta környezettel az egészséges életvitel megalapozásához. A gyermeki lélek ápolását népi kultúránk, néphagyományaink szépségeivel is erősítjük. Játék és változatos tevékenységek által felfedeztetjük velük a bennük, alkotásaikban és környezetükben rejlő szépséget. Az együtt töltött idő önmaguk és társaik feltétlen elfogadása mellett egyéni és közösségi értékekkel gazdagítja jelenüket és jövőjüket. Mindezeket egy lelkes, nyitott, sokoldalúan képzett, szülőkkel jól együttműködő nevelőközösség valósítja meg. Mottó: „Igaz értékeink tetteinkben, gyermekeink mosolyában mutatkozik meg.” A minőségirányítási elveink • Partnerközpontúság, partnerkapcsolatok. • Eredményes és hatékony működés, melyben ismert és elfogadott a rendszerszemlélet, szabályozottak a folyamatok. • A folyamatos fejlesztés eredményeként fejlődik a szervezet kultúrája. Az óvodavezetés elkötelezettsége tükröződik aktív részvételében és a kitűzött célok megvalósításában, a munkatársak felelősséggel vesznek részt a fejlesztő csoportmunkában. • A folyamatos fejlesztést segítjük a tényeken alapuló döntéshozatallal, a mérés-értékelés eredményeinek felhasználásával, fejlesztési projektek indításával. Minőségpolitikai nyilatkozatunk Feladataink törvényes, szakszerű és hatékony végrehajtása, folyamatos működtetése és javítása céljából határoztuk meg minőség-politikánkat. Rendszeres önértékeléssel és környezetünk – önmagunk által is formált – igényeinek megfelelő szolgáltatással kívánjuk működtetni kiépülő minőségfejlesztési rendszerünket, mely a Comenius program elvei szerint valósul meg. Működésünk hosszú távra szóló elveit óvodai nevelésünk és szervezeti működésünk szinkronja alapján fogalmaztuk meg. Értékeink megvalósításának gyakorlatában mindenkor a játékosság a fő irányelvünk. Elveink megvalósításában a szemléleti egység alapján a közösen döntött és elfogadott sajátosságaink mindennapokban érvényesülő gyakorlata jellemez minket. Óvodai nevelésünk a szabad és élmény dús játék, hidat képez a családi meleg elfogadó és az iskolai elváró, megerősítő módszerek között. Ezek középpontjában nevelésünk kiinduló pontja áll, személyiségfejlesztés a művészetpedagógia eszközeivel, az egészséges életmód kialakítása, néphagyományok ápolása, az egyénenkénti képességfejlesztés, a tudatos és rendszeres munkavégzés dominál. Módszereink kiemelt jellemzője a következetes kivárás gyakorlata mellett a mindennapokban megnyilvánuló simogató elfogadás. Mindezzel védjük a gyermek azon jogát, hogy életkorának, érdeklődési körének és képességeinek megfelelő tevékenységekben vegyen részt. 6

2.2. Az óvoda minőségcéljai 1.

Célunk, hogy nevelőmunkánk eredményeként a gyerekek testileg, lelkileg egészségesek, kiegyensúlyozottak, nyitottak legyenek. Alapozódjanak meg az egészséges életmód szokásai. Alakuljanak ki azok a készségek, képességek, amelyek megkönnyítik az óvoda-iskola átmenetet, és alkalmassá teszik őket az iskolai életmód megkezdésére.

2.

Helyi Nevelési Programunk hatékony megvalósítása, folyamatos nyomon követése.

3.

Gyermekvédelmi tevékenység kooperációja, hatékonyságának javítása.

4.

Óvodapszichológusi hálózat működtetése.

5.

Az intézmény belső működési rendje, belső ellenőrzési rendszer működtetése.

6.

Szervezeti kultúra fejlesztése, munkahelyi klíma javítása, pedagógusok együttműködése.

7.

A belső értékelési munkaközösségek és a támogató csoport munkájának összehangolása az intézmény eredményesebb működése érdekében.

8.

Partnereinkkel való kommunikáció kialakítása, továbbfejlesztése.

9.

Partneri igény-elégedettség mérése.

10.

A gyermekek egyéni mérése, értékelése.

11.

Óvodai PR kiépítése, óvodai arculat megteremtése.

12.

Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítők továbbtanulási kedvének fokozása.

13.

A teljesítményértékelés.

Hosszú távú céljaink (3-4 év) Középtávú céljaink (2-3 év)

Rövid távú céljaink (1 év)

1. 6. 12.

1. 8. 9. 10.

1. 2. 3. 4. 5. 7. 11. 13.

7

2.3. Sikerkritériumok MinőSikerkritérium ségcél 1. Az általános iskolába lépő gyermekeknél csökken a tanulási kudarcokkal, beilleszkedési zavarokkal rendelkező gyermekek aránya. 2. A HNP megvalósítása látványosabb, eredményekben lesz mérhető. Javul a nevelés minősége.

Mérés módszere

Feladat

Felelős

Határidő

Gyermekek megfigyelése, hatékony mérőeszközök alkalmazása, készítése. DIFER

A beiskolázás tervszerűségének javítása, az óvoda - iskola átmenet összehangolása, javítása, a beiskolázási rend kialakítása. A munkaközösség részére konkrét feladatszabás, munkájuk tervszerűségének kialakítása, összehangolása, ellenőrzése.

Óvodavezető Óvodapedagógusok

2006 -tól folyamatos

Óvodavezető,

2008. 12. 31.

Eredményvizsgálat

Munkaközösség vezető. 3. A gyermekvédelmi Korai szűrés, preven- Az óvoda gyermekvé- Óvodave- 2007. 12. 31. ill. tevékenység hatékony- ció, felmérés, rendsze- delmi tevékenységének zető, sága nő. res értékelés, beszákialakítása, az érintett folyamatos moló. szervezetek munkájának Gyermekjobb összehangolása. védelmi felelős. Megfigyelés, est meg- A gyermekek megfigye- Óvodape- 2007. 09. 014. A nevelőtestület és a től szülők szakmai segítsé- beszélések, szakmai lése, azonnali beavatko- dagófolyamatos zás, kapcsolat felvétel a gusok, get kapnak nevelési – vizsgálat. szakemberrel a probléma pszichológiai problémáészlelésénél. Közvetlen Pszichoik megoldásához. Kevetanácsadás, segítségsebb lesz a nehezen lógus nyújtás. kezelhető, kudarcokkal küzdő gyermek. 5. Kialakul az intézmény Szabályzók felülvizs- A vezető munkatervében Óvodave- 2007 - től fozető lyamatos rögzíti az elvégzendő gálata működési - és belső ellenőrzési rendszere. Éves auditterv, ütem- feladatokat, pedagógiai, tanügy-igazgatási, munAz intézmény törvénye- terv készítése. káltatói és gazdálkodási sen és hatékonyan művonatkozásban. ködik.

6. Személyes fejlődés, konfliktuskezelés, kellő önismeret, a munkavégzés hatékonyságának növelése, az egyénekben rejlő képességek kibontakozása, kiegyensúlyozott munkahelyi légkör.

Önképzés, önismeret, Tudatos szervezetfejtovábbképzés, lesztés, tervezés. csoportos és egyéni beszélgetések.

8

Óvodavezető

2008.09.01től folyamatos

7. A munkaközösség és a Team munka összetámogató csoport mun- hangolása, mérések. kája összehangolt, az intézményi működés mérhetően hatékonyabb. 8. Folyamatos és állandó Tervezés, ellenőrzés. kommunikáció van partnereinkkel. Az intézményben működik az információs rendszer a szervezeti struktúrának megfelelően. 9. A partnerek 80%-a elé- Kérdőív gedett a partnerközpontú működéssel.

Munkatervben rögzített, egyeztetett feladatok végrehajtása, prioritások figyelembe vétele. Kulcsfolyamatok leszabályozása. Korrekt, hatékony információs rendszer kialakítása és működtetése.

A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelőmunkába, folyamatos információsere az elért eredményekről. 10. A rendszerrel a szülők Gyermekek mérésére, A csoportra- és a gyerés az iskolák elégedett- értékelésére szolgáló mekekre vonatkozó mésége 80 %-os. mérőlapok. rési – értékelési rendszerrel a gyermekek fejlődésének hatékony nyomon követése. 11. Az óvoda megismerte- Menedzsment Az Internet lehetőségeitése, elismertségének nek széleskörű kihasznánövelése. lása. Jól felkészült, új mód12. A pedagógusok 80 %-a Továbbképzési terv szerek alkalmazására eleget tesz a hétévente Beiskolázási terv kész, megújulásra képes kötelező továbbképzési nevelőtestület működtekötelezettségnek. tése. Új programunkhoz elengedhetetlen kompetenciák megszerzése. Intézményi szintű belső 13. A dolgozók elégedett- Önértékelés sége 80%-os a rendszer Óvodavezetői értéke- önértékelésre épülő teljesítményértékelési működtetésével kapcso- lés rendszer működtetése. latban. Egymás értékelése Erőforrástervben vállalt feladatok teljesítése

9

Óvodavezető, Munkaközösség vezetők. Óvodavezető

2007. 12. 31.

2006-tól folyamatos

2006-tó folyamatos

Óvodape- 2006. szepdagógusok tember 1-től folyamatos

Óvodavezető

2008.12.31.

Óvodavezető

2008. 12. 31.

Óvodavezető

2008/2009-es tanévtől folyamatos

3. Óvodánk minőségfejlesztési rendszere A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Jogszerű működés, jogszabály tisztelet

Vezetési folyamatok

Az óvoda tervezési rendszere Vezetői ellenőrzés Az intézmény értékelés területei, éves értékelés Teljes körű önértékelés

Az intézmény belső működési rendje Az intézmény információs rendszere Az óvodánk szervezeti struktúrája Támogató szervezet és vezetőjének fő feladatai

Nevelés, szakmai működés A gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése A csoport előrehaladásának értékelése A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése

Minőség célok

Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataink Beiratkozás A Helyi Nevelési Program beválásának vizsgálata Teljesítményértékelés

Fő folyamatok

Partneri kapcsolatok működtetése Partneri kommunikáció Partneri igény – és elégedettség, elégedetlenség mérés Intézkedési terv készítése, megvalósítása PR arculat

Emberi erőforrások menedzselése A dolgozók kiválasztása, betanítása Humán erőforrás fejlesztése Humán erőforrás értékelése, ösztönző rendszer működtetése

Mérés, elemzés, javítás Belső audit 10

Támogató folyamatok

3.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Cél: Az intézmény vezetése biztosítja minőség iránti elkötelezettségét a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez. Biztosítja a szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályzók előírásainak betartásával, a HNP és a minőségpolitikai nyilatkozat ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervének készítésével és az - ötévenkénti – teljes körű önértékelés lebonyolításával. Az intézményvezető kapcsolatot tart fenn, és koordinálja a partnerekkel az együttműködést, biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását, menedzseli az intézményt, felügyeli a rendszer működését, és személyes példaadással segíti a rendszer megvalósulását. Az intézmény vezetése a közoktatás egészét érintő változásokra azonnal reagálva törekszik, azon ismeretek megszerzésére, amelyeket személyükön keresztül hatékony segítségként és iránymutatásként tudnak nyújtani a nevelőtestületnek a nagy horderejű szakmai feladatok intézményi szintű megvalósításához. A stratégiai célok meghatározásához döntési alternatívák készülnek, amely alapján, a döntés előkészítés fázisában az érintettek javaslatot tehetnek a végső célok meghatározására. A döntést konszenzus alapján az intézmény vezetése hozza meg. A célokhoz kapcsolt sikerkritériumok kitűzése a folyamatos fejlesztésre, javításra készteti az alkalmazottakat. A vezetés egyik legfontosabb feladatának tartja a munkatársak megnyerését, bevonását az egységes értékrend kialakítása érdekében. A munkatársak továbbképzésre történő beiskolázásával a vezetés, a szakmai, egyén óvodapedagógusi kompetenciák erősödését segíti elő. Szervezetfejlesztés során alapvető feladata, és stratégiája az intézmény vezetésének: • A szervezeti stratégia egyértelmű, világos megfogalmazása, oly módon, hogy az, minden dolgozó számára ismert legyen, • A munkatársak által elfogadott közös értékek kimunkálása, annak követése, • A kommunikációs rendszer kiépítése, működtetése, • A valós problémák megismerése, és megismertetése a dolgozókkal (partneri igény- és elégedettség méréssel), • Szakmailag kvalifikált vezetés alakítása, aki igényt tart a beosztottak véleményére, • A teljesítmények differenciált honorálása, • A szociális problémákkal küszködők problémáinak megismerése és azokra megoldás keresése.

11

A szervezetfejlesztés Az azonosíMunkatársak bevonása a fejlesztési Megoldási javaslatok problémakörei tás eszközei feladatokba Személyes fejlődést Klímateszt, Objektív kritériumok, értékelési Egyéni véleményezés és állásfoglalás rendszer meghatározása. Egyé- után kerül közös elfogadásra. Alkalés teljesítményt el- személyes be- nileg történő vezetői értékelés és mazásának eredményeit folyamatolenőrző rendszer interjú, rendszeres önértékelés. san elemezzük. A belső ellenőrzés kialakítása és működ- szélgetés feladatai megoszlanak a testület tagtetése (ellenőrző jai között. A működtetés mélyíti rendszer, önértékeegymás alaposabb megismerését, a lés). másikra való „figyelés” gyakorlatát is. Ellentétek, konfliktu- Klímateszt „Tartalékaink és belső értéke- A konfliktusok nyílt, az érintettek sok láttatása, feloldáink” személyiségfejlesztő tré- bevonásával történő közös tisztázása. sa, a problémák nyílt ning. és őszinte feltárása. Klímateszt, Több, kötetlenebb együttlét, a Team munka, feladathoz kapcsolt Vezetői stílus: személyes beszélgetések számá- egyéni hatáskör. -Döntéshozatal, fel- személyes nak növekedése, mellyel tovább A szakmai csoportok feladat szerinti adatmegosztás széle- interjú. mélyül a munkatársak „fontos- működése biztosított, tevékenységi sítése. ság érzése”, az informáltság és körük meghatározott. Javaslataikra tájékozottság biztosítása. építünk. Egymás látogatásával, ellenőrzésével a döntéshozatal legideálisabb szinten történő működtetése. Minden munkatárs véleményének meghallgatása, figyelembe vétele. Intézményi motiváci- Klímateszt, Ösztönző rendszer kidolgozása, Teljes dolgozói körben történő véleós rendszer kidolgo- személyes „Mákvirág díj” létrehozása, az ményeztetés és elfogadás, egyéni beszélgetés. egyes emberek közösség előtti karrierterv elkészítése. zása, működtetése. elismerése/kiemelése, Kapcsolaterősítő, szervezetfejlesztő tevékenységek. Az egyénekben rejlő Klímateszt, A megszerzett képességek kiak- A népi kismesterségekben jártas foglehetőségek mélyebb Ismeretfejnázása, egyéni karriertervek lalkozásokat tart. A továbbképzéselesztő tréning készítése. kiaknázása. ken résztvevők beszámolnak tapasztalataikról.

Az intézmény vezetése a dolgozók motiválásakor a belső és külső motivációs tényezők összehangolására törekszik, mert az egyéni és intézményi érdekek találkozásától várja a munkatársak aktív részvételét az intézmény céljainak megvalósításában. Ezért készül egyéni karriertervet tartalmazó beiskolázási terv. Az intézmény által képviselt értékek közvetítésének eszköze a dolgozói teljesítményértékelő rendszer.

12

3.1.1. Jogszerű működés, jogszabálytisztelet (Folyamatszabály: Mkk. 1. sz.) Cél: Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében a vezetés biztosítja az intézmény használói számára, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok (törvények, különböző szintű rendeletek, fenntartói és intézményi szintű belső szabályzók) hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Minőségfejlesztési tevékenységünk tartalmi elemeit és folyamatát az alábbi jogszabályok, szabályozók és fenntartói rendelkezések határozzák meg: • A 3/2002.(II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. • A 2003. évi LXI. törvény, • Kt. 85. §. Fenntartói közoktatási feladatellátást meghatározó intézkedési terv: 373/2000. (VI. 15.) • Önkormányzat Minőségirányítási Programja: 135/2006. (III. 16.) Kt., • Az 1993. évi LXXIX. Kt. 40. § (10) (11), mely szerint az IMIP-nek tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá pedagógus munkakörben alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. • Kt. 104. § (5) „Az intézmény évente átfogó beszámolót ad a fenntartónak”. • Kt. 133. § (5)” Az óvodák, és az iskolák 2007. március 31-ig küldik meg a fenntartónak a MIP-et jóváhagyás céljából”. Jogi szabályzók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény működését szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézmény-specifikus Oktatási Közlöny, valamint Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek 1-1 példánya az intézményvezető irodájában találhatók meg. Az IMIP megtalálható az óvodavezetői irodában és a minőségügyi vezetőnél. A megismerés biztosítása Az intézményben a helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyben, ill. postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az óvodavezető tekinti át. A működést befolyásoló információt körlevélben teszi közzé, ill. az érdekelt személyhez továbbítja. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja az érdekvédelmi fórumok részére, az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkoztatásainak ismertetését. Ha a szabályozás az intézmény működésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az óvodavezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályzók betartásának biztosítása két úton valósul meg az intézményben: • Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. • Másrészt az Óvodavezető az érdekképviseleti fórumok (szakszervezet, közalkalmazotti tanács) számára a véleményezési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését teszi lehetővé. 2006. szeptemberében elvégeztük a belső szabályozók jogi megfelelősségének vizsgálatát, melynek eredményét az Mkk. 1. sz. mellékletben összesítettünk. 13

3.1.2. Az óvoda tervezési rendszere, stratégiai és operatív szintjei (Folyamatszabály: Mkk. 2. sz.) Cél: A tervezési feladatok meghatározásával és szabályozásával az óvodánkban, mint szervezetben a munkánk kiszámítható, egymásra épülő és ellenőrizhető tevékenységekkel valósuljon meg. Sikerkritérium: A tervezett programok 75%-a az ütemezett időben valósul meg. DOKUMENTUM Helyi Nevelési Program

MIP

ELKÉSZÍTÉSÉNEK A ÉRTÉKELÉS RENDJE -Megfelel az O.O.N.P.-nak. Elkészíti: - Ha a törvény nem rendeli -Néphagyományőrző program. Nevelőtestület el másként, évenként érté-Alapelvek, célok, feladatok tevékeli a nevelőtestület, bekenységek, gyermek- és ifjúságvéde- Elfogadja: számoló formájában tanév lem, szülő, gyermek, pedagógus Nevelőtestület nyitó– és záró értekezleegyüttműködési formái, a nevelési Módosítja: ten. program végrehajtásához szükséges Nevelőtestület nevelőmunkát segítő eszközök és Jóváhagyja: felszerelések jegyzéke. Fenntartó - Évenkénti értékelés, nyitó -Minőségpolitika, minőségirányítási, Elkészíti: Óvodavezető, és záró értekezleten. és minőség fejlesztési rendszer minőségirányítási vezető TARTALMA

Elfogadja: Alkalmazotti közösség Jóváhagyja: Fenntartó Elkészíti: -Óvodavezető

SZMSZ és mellékletei -Munkáltatói feladatok -Munkavédelmi szabályzat, Tűzvédelmi szabályzat, tervezése Szabadságolási terv, Átruházott jogkörök. -Gazdálkodási tervezés -Költségvetés tervezése, Selejtezési, leltározási, egyéb gazdálkodási tervek, Beszerzés, Karbantartás, Továbbképzési terv, Humán erőforrás tervezése. Vezetői pályázat

Továbbképzési program

-Pedagógiai program -Vezetői program

-Óvodavezető -Megbízott

- Évente

Elkészíti: pályázó

Ideje: Öt évenként

Véleményezi: Nevelőtestület, SzK. Jóváhagyja: Fenntartó -Szakvizsgára, továbbképzésre, finan- Elkészíti: Óvodavezető szírozásra, Helyettesítésre vonatkozó alapprogram.

14

- Évenkénti értékelés nyitó– és záró értekezleten.

2006–2010-ig

ELKÉSZÍTÉSÉNEK A RENDJE -A nevelő-oktató munka lényeges Elkészíti: Óvodavezető Éves munkaterv és tartalmi változásai. (helyzetelemzés) mellékletei (továbbképzési terv, -A nevelési év kiemelt feladatai (nev. Elfogadja: Nevelőtestület gyermekvédelmi mun- programból lebontva) -A minőségirányítási rendszer építékaterv, munkaközösségi mun- sének, működtetésének éves ütemkaterv) terve. -Csoportbeosztások, megbízatások, munkaköri leírások átadása. -Az intézményi szintű rendezvények és ünnepélyek tartalma és időpontja. -A nevelés nélküli munkanapok időpontja és programja. -A nevelési időn túli egyéb foglalkozások és azok rendje. -A minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés elvének elfogadása. -A minősítés ütemezésének elfogadása. -Az ellenőrzési tervek elfogadása, melyeket az ellenőrzési jogkörrel rendelkezők készítenek Elkészíti: Óvodavezető Belső ellenőrzési ter- Pedagógiai Tanügy-igazgatási vek Munkáltatói Gazdálkodási Egyéb -Aktuális feladatok Elkészíti: Éves minőségügyi -A meglévő leszabályozott feladato- Támogató szervezet fejlesztési terv kat, hogyan tudjuk kijavítani, és el- vezetője lenőrizni, értékelni. Elkészíti: Óvodavezető Dokumentumok érvé- 3. 2. 1. pontban rögzítettek szerint nyessége, felülvizsgálat rendje Vezetői ajánlás Elkészíti: Belső Értékelési Munkaközösségi terv: MunkaközösségekMunkaközösség (HNP és Mérés- feltáró mérési eszközök, Vezetői - intézkedési tervek, értékelés) - összesítés a fejlesztési eredmények- Jóváhagyja: Nevelőtestület ről. - Lista a hátrányos és veszélyeztetett Elkészíti: Gyermekvédelmi Gyermekvédelmi gyerekekről munkaterv - Veszélyeztetettség okait vizsgáló Felelős szempontsor Elfogadja: Nevelőtestület - Javaslatok, esetmegbeszélések Helyi Nevelési Programmal koherens, Elkészíti: Csoportnaplók egységesen értelmezett, áttekinthető, Óvodapedagógusok nevelési könnyen kezelhető, törvényi előíráés ütemtervei soknak megfelelő. DOKUMETUM

ÉRTÉKELÉS

TARTALMA

15

Évente a nevelési évnyitó és záró értekezleteken.

Évente az óvodavezető

Alkalmazotti közösség

1 év Évente a nevelési évnyitó és záró értekezleteken.

Óvodavezető

Óvodavezető

3.1.3. Vezetői ellenőrzés (Folyamatszabály: Mkk. 3. sz.) Cél: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a folyamatos fejlesztéshez. A meglévő állapotok, folyamatok követelményekhez, előírásokhoz, normákhoz való ténymegállapító viszonyítása. A célokat és a folyamatokat gátló tényezők feltárása, javaslat annak kiküszöbölésére, a felelősség megállapítására. A rendszeres és szabályozott ellenőrzés, értékelés csökkenti a szubjektivitást és az ötletszerű döntéshozatalt. Sikerkritérium: Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megjelennek az intézményi értékelési rendszerben. Feladata: • Az intézményben végzett nevelőmunka ellenőrzése, • Az írott dokumentumok, követelmények, normák összehasonlítása, megfeleltetése a valódi működéssel, • Visszacsatolás a valóság, a gyakorlat és az elképzelt célok összevetése érdekében verbális, közvetlen, illetve közvetett tapasztalatszerzés formájában. • A nevelőmunka belső ellenőrzése kiterjed annak egész területére, a komplex foglalkozások és foglalkozáson kívüli időre is. • A nevelőmunka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az óvodavezető a felelős. • Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a nevelési évre elkészített ellenőrzési terv tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni. • Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lebonyolításáról az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti az óvodavezető-helyettes, a munkaközösség-vezető, illetve a minőségbiztosítás kiépítéséért felelős személy. • Az óvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. • Az óvodában az ellenőrzés és értékelés alapja a pedagógiai munka hatékonyságának mérése. • Az értékelés a kitűzött célok és feladatok gyakorlattal való szinkronja alapján tényszerű öszszehasonlítással történik. • A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a nevelési év során valamennyi pedagógus munkája értékelve legyen. A pedagógus kérésére minősítést szükséges írni. • A konkrét megállapításokat tartalmazó objektív tényfeltáráson alapuló, segítő szándékú tevékenység tapasztalatairól dokumentáció készül, melynek elemzése az érintettek jelenlétében önelemzés és véleménynyilvánítás formájában történik. • Elrendelhető: kötelező hospitálás, hiánypótlás, képzésen való részvétel, fegyelmi felelősségre vonás, javító team működése, folyamatszabályozás, módszertani útmutató kötelező használata. Az ellenőrzés tárgya: • Dokumentumok ellenőrzése, • A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése, • A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, (a gyermekek szokás- és szabályrendszere, normák, a programban meghatározott „fejlődés várható eredménye óvodáskor végére” sikerkritériuma), • A helyi nevelési program nevelési gyakorlatának nyomon követése ellenőrzése. Általános elveink: • Az ellenőrzés tartalmának konkrét meghatározása, • Az előző ellenőrzés tapasztalatainak figyelembe vétele, • Az ellenőrzés hatására innovációs folyamatok megindítása, • A kompetencia határok tisztázása. 16

Belső ellenőrzésre jogosultak: • Az intézmény vezetője (a teljes intézményi működési és pedagógiai munkáért felelős, ezért az intézményi szintű ellenőrzés is elsősorban az ő kompetenciája. • A munkaközösség-vezető az általa irányított szakmai területre vonatkozólag jogosult ellenőrizni, az intézményvezető felkérésére. • Ellenőrzést végezhet a nevelőtestület által az ellenőrzésre feljogosított pedagógus is. • Az óvodapedagógusok elsősorban önellenőrzést végeznek, és saját munkájukat értékelik. Ellenőrzési szabályaink: • Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal egyeztetni kell az ellenőrzés formáját, módszerét, időpontját, időtartamát, • Az ellenőrzés megállapításait megkapja az ellenőrzésben érintett, • Az ellenőrzés megállapításaival egyet nem értés esetében, kérhető legyen a felülvizsgálat, • A minősítés a sikerkritérium megvalósulására vonatkozzon, • Az ellenőrzés dokumentumait a nevelőtestület számára hozzáférhetővé kell tenni. • A gyakorlati munka ellenőrzése során elsődleges szempontunk az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés az elfogadott elvek számonkérése. Az ellenőrzés során követelményeink: • objektivitás, melynek feltétele az összeférhetőség és tényszerűség, • tervszerűség, • folyamatosság, • következetesség, • demokratizmus biztosítása. A pedagógiai ellenőrzés belső színterei intézményünkben Neveléssel kapcsolatos tevékenységek

Óvodán kívüli tevéPedagógiai attitűdök kenységek és kapcsolatok rendszere közösen Pozitív bánásmód Csoportellenőrzés a Szülőkkel HNP alapján, évente szervezett programok meghatározott különböző nevelési célokkal Dokumentumok (cso- Kirándulások Empátia port-, mulasztási napló, egyéni fejlettségmérő lap) Rendezvények, ünne- Közművelődési intéz- Egyéni fejlesztés. pek, szülői fórumok, mények látogatása fogadóórák (művelődési ház, múzeum, könyvtár) Program specifikus Sportlétesítmények Szociális érzékenység szolgáltatások használata (uszoda, tornaterem, stb.) Eszközök kiválasztása, Erdei óvoda Az egyén tiszteletben felhasználása, gazdasátartása mellett a gyergossága. mek szocializációjának megvalósítása

17

Egyéb Gyermekvédelem

Munkaközösségek működése Házirend betartása

Továbbképzéseken részvétel, annak kamatoztatása Egyéb szakmai csoportok működése

Pedagógiai gyakorlatunk ellenőrzésének szintjei: • a gyermekek fejlettsége (egyéni fejlettségi lapon rögzítve), annak ellenőrzése, hogy a gyermek önmagához képest mennyit fejlődött egy adott időszak alatt, • az óvodai csoportok szokás és szabályrendszere - a csoportok játékának, a társas kapcsolatok alakulásának, és a gyermekek viselkedés kultúrájának ellenőrzése, • az óvodapedagógusok gyakorlati munkája - a végzett munka értékeinek, a megújulási képesség és innovációs fejlesztés ellenőrzése. Az intézményi belső ellenőrzés egyéb színterei

· · · · ·

· · ·

· · ·

Tanügy-igazgatási feladatok Gyermek felvétel, átvétel lebonyolítása, Gyermekcsoportok kialakítása, Éves statisztika elkészítése, Mulasztások pontos jelölése, összesítése, Nevelési év rendje (nevelés nélküli munkanapok számának és idejének meghatározása és közlése), Nyári zárva tartás feladatainak ellátása, Dolgozók munkarendjének kialakítása Szülői Szervezet tanüggyel kapcsolatos feladatainak segítése Gyermekek egészségügyi ellátásának figyelemmel kísérése Beiskolázás megszervezése Gyermekvédelmi munka ellátása

·

·

· · · ·

Munkáltatói feladatok Személyzeti munka (besorolás, átsorolás, jubileumi jutalom, jutalmazás, megbízás) A munkaidő pontos betartása (túlmunka elszámolása) A dolgozók munkavégzése Szabadságolási terv elkészítése Szociális juttatások Kollektív szerződés felülvizsgálata

· · · · · · · ·

Gazdálkodási feladatok Költségvetés elkészítése Karbantartási feladatok Épület felújítási feladatok Tárgyi feltételek javítása Alapítvány működtetése Helyiségek bérbeadása Leltározás selejtezés Nyilvántartások vezetése

18

PR - tevékenység · Az intézmény közéleti tevékenysége · Az intézmény menedzselése · Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel stb. · Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége

Egyéb · · · · ·

Munka – tűz – vagyonvédelem Rendszeres orvosi ellátás megnevezése Gyermek balesetek megelőzése Dekoráció Tisztaság

3.1.4. Az intézményértékelés területei, az éves értékelés Cél: Az intézmény rövid és középtávú értékelési rendjének áttekinthetővé tétele a célok, felelősök és időrend meghatározásával. Az intézmény működésének, a szabályozásoknak, a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Sikerkritérium: A tervszerű értékelési rend naprakész működése. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok javítása beépül a napi munkába, és a PDCA/SDCA logika alapján javul az intézményi munka. Az intézmény értékelését az intézményvezetés évente elvégzi, az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek részére (fenntartó, szülők, alkalmazottak) nyilvánosságra hozza. Az értékelés során vizsgáljuk az intézményi működés eredményességét és hatékonyságát. Az eredményesség a szabályozásnak és a partneri elvárásoknak való megfelelést jelenti, a hatékonyságot pedig az eredmény elérése érdekében felhasznált ráfordítás alapján ítéljük meg. Az eredmények alapján dönt a vezetés a szükséges intézkedések elvégzéséről. Az intézkedéseket intézkedési terv alapján készíti el az intézmény. A mérés, értékelés megnevezése

A vizsgálat módszere

A vizsgálat időpontja

A vizsgálatot végző személy

összehasonlítás, elemzés kérdőív megfigyelés

október 15.

óvodavezető

Indikátorok A táblázat alatti felsorolásban Anamnézis Bemeneti szűkített A gyermek fej- mérés lettségének vizs- A fejlődést mutató gálata mérések

Iskolára való felkészültség mérése A nevelési év értékelése

óvodapedagógusok megfigyelés, Kiscsoport: mérés, május 31. gyermekrajz elemzése Középső csoport: május 31. Nagycsoport: november 30. DIFER Január 30. óvodapedagógusok mérés, elemzés

Teljesítményértéke- önértékelés, vezetői értékelés lés Vezetői önértékelés egymás értékelése Partneri igényés elégedettségmérés A szervezeti kultúra állapot mérése A MIP éves értékelése A MIP felülvizsgálata

óvodakezdéskor óvodapedagógusok november óvodapedagógusok

mérés, elemzés Klímateszt Mérés, elemzés mérés, elemzés

A HNP beválás vizsgála- mérés, elemzés ta Teljes körű önértékelés mérés, elemzés

június 15. június 15.

óvodavezető, munkaközösség-vezető alkalmazottak, óvodavezető, MIP vezető

A partneri mérés szabály- MIP vezető, zata szerint támogató csoport A partneri mérés szabály- MIP vezető, támogató csoport zata szerint Június 15. MIP vezető MIP vezető, négyévente támogató csoport MIP vezető, négyévente munkaközösség-vezető, nevelőtestület MIP vezető, ötévente támogató csoport, teljes alkalmazotti kör

19

Az értékelés az alábbi területeket érinti: Területek 1.1. FELTÉTELRENDSZER ƒ Tárgyi feltételek o Épület, környezeti jellemzők o A minimális felszereltség o A HNP teljesítéséhez szükséges eszközök ƒ Társadalmi feltételek (mikro és makro-környezeti elemek) o Elvárások, elégedettség o Szociokulturális háttér

Az éves értékelés módjai Adatbázis Önértékelés Éves statisztikai elemzések

Adatok, indikátorok Épület állapota, környezete, csoportszobák száma, konyha, könyvtár, nevelői szoba, egyéb kiszolgáló helyiségek.

Férőhely, kapacitás A partneri igényfelmérés értéke- Elégedettség-mutatók lésének megküldése a fenntartóGyereklétszám, szociálisan hátrához nyos helyzetű, veszélyeztetett, Adatbázis magatartási-tanulási problémás Önértékelés gyerekek aránya. Pénzügyi ellenőrzés alapján Központi költségvetésből normaƒ Pénzügyi feltételek tív támogatás o Intézményi költségvetés o Egyéb források, pályázatok, Adatbázis Pályázati támogatás, Alapítvány. Önértékelés alapítvány Önértékelés Számított pedagógus álláshely, 1.2. HUMÁN TÉNYEZŐK tényleges pedagógus létszám. ƒ Az óvodapedagógusok minősége Továbbképzések célvizsgálata Pedagógiai munkát segítők. o Korosztályi arányok, végzettség, kompetencia Képesítési előírásoknak való mego Mesterségbeli tudás, kompetenfelelés, bértábla. cia fejlesztés, a nevelés minőHNP-vel szinkronizált továbbképsége zések teljesítése. o Pedagógiai munkát segítők, dajkák Pedagógiai mérés-értékelés. Gyermekek mérési eredményei, a ƒ Eredményesség hozzáadott pedagógiai érték elvéo Iskola készültség, nek érvényesülésével. o Nevelési eredmények, Gyermek elvándorlás, ha meghao Gyermekek iskolaérettsége, taladja a 2 %-ot. nulási képességek, o Tanulási motiváció, attitűd, Szocializációs készségek. o Szociális és pszichológiai készségek. Szabályozottság, szervezettség, 1.3. SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS Törvényességi ellenőrzés törvényesség, tanügy-igazgatási ƒ Struktúra és vezetés tevékenység. o Tanügy-igazgatási tevékenység, Az intézményi minőségfejleszdokumentáció, szabályozottság. tés részeként elvégzett mérések A vezetés elfogadottsága, minőséo A vezetés minősége (vh. is), el- értékelésének megküldése a ge, információáramlás. fenntartónak. fogadottsága. Magasabb vezetői önértékelés a megbízás 4. tanévében.

20

Klímateszt, alkalmazotti elégeÖnértékelés ƒ Szervezeti kultúra dettség. o Értékek, célok, elvek, normák, o Problémamegoldás, konfliktus- Az intézményi minőségfejlesztés Konfliktusok, problémamegoldás. kezelés, részeként elvégzett, szervezeti kultúrára vonatkozó mérés- értéo Nevelőtestületi klíma. kelés eredményeinek megküldése a fenntartónak. Önértékelés Pedagógiai-nevelési program miƒ Pedagógiai folyamatok o Nevelési program, nősége, értékek, célok, intézményi o Korai szűrés és fejlesztés, diffe- A nevelési év kiemelt vezetői specialitások. renciált követés. ellenőrzési szempontja Pedagógiai elvek, gyakorlat, a folyamatok irányítottsága. Az iskolai életmódra való felkészítés eredményei, Gyermeki különbségek kezelése. ƒ Külső kapcsolatok

Partneri elégedettség, interjú

Szülőkkel, más ágazati partnerekkel való kapcsolattartás. Kapcsolat más intézményekkel, együttműködés, PR. Honlap, médiák

ƒ Nyilvánosság biztosítása

3.1.5. Teljes körű önértékelés (Folyamatszabály: Mkk. 4. sz.) Cél: Az intézmény teljes körű önvizsgálata meghatározott területek, szempontok és mutatók alapján. Sikerkritérium: A szervezet működésével a partnerek 85%-a elégedett. Az intézmény ötévente (intézményvezető választás előtti évben) teljes körű irányított önértékelést végez, melyet kiterjeszt a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is. A teljes körű önértékelést a KMD modell alapján végzi az intézmény vizsgálva az adottságokat és eredményeket. A teljes körű önértékelés hiteles és folyamatos nyomon követése érdekében, az indikátorrendszerben kidolgozott szempontok szerint, rögzítésre kerülnek az éves mérési eredmények.

21

3.2. Az intézmény belső működési rendje Az óvodavezető megtervezte és biztosítja az intézmény belső működésének rendjét. 3.2.1. Az intézmény információs rendszere Cél: Az intézményben az információáramlás gyors és hatékony működtetésének megoldása. Az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás és információ áramlás útjának egyértelművé tétele. Sikerkritérium: Az információ áramlás működésével a partnerek 85%-a elégedett. Információs rendszer működése intézményi szinten: • • • • • • • •

Naponta, személyes megbeszélés az óvodavezető-helyettessel. Feladattól függően hetente (kéthetente) hétfőnként nevelőtestületi megbeszélés. Információs füzet alkalmazása a mindenkit érő kérdésekkel kapcsolatban. Munkaközösség vezetőkkel megbeszélés negyedévente ill. a munkaközösségi foglalkozásokon, munkafolyamatba illesztve. A gyermekvédelmi felelős félévente szóbeli tájékoztatót ad, ill. esetmegbeszélés szükség szerint. Érdekképviseleti szervek vezetőivel havonta egyszer vezetői értekezleteken aktuális téma kapcsán. Technikai dolgozókkal munkatársi értekezleten alkalomszerűen. Adminisztratív dolgozóval napi munkafolyamat kapcsán.

22

3.2.2. Az óvodánk szervezeti struktúrája

FENNTARTÓ

Szakszervezet

SzK Vezetők

Vezető

Munkaközösség Vezető

Támogató Szervezet Vezetője

Belső Értékelési Munkaközösség

Támogató Szervezet

Vezető-helyettes

Óvodapedagógusok

Óvodatitkár

Gondnok

Jelölések:

Közalkalmazotti Tanács

Dajkák

Vezetés: Nevelőtestület: 23

Szülők Közössége

3.2.3. Támogató szervezet vezetőjének fő feladatai (Folyamatszabály: Mkk. 5. sz.) • Felelős a minőségfejlesztési rendszer kiépítéséért, a működtetéshez szükséges feltételek biztosításáért és nyomon követéséért. • Irányítja és kontrollálja a minőségfejlesztési rendszer kiépítését és gyakorlati működését. A fejlesztési tervekben vállalt feladatok teljesítésére alakult csoport munkáját támogatja • Feladata az intézményi minőségfejlesztési rendszer irányítása. • Elkészíti a minőségfejlesztési munkatervet (fő célkitűzések, minőségügyi feladatok meghatározása, megvalósításuk koordinálása). • Javaslatot tesz az óvodai munkarend oly módon történő kialakítására, hogy a csoport hatékonyan és eredményesen végezhesse munkáját. • Feladata a minőségfejlesztési csoport működési feltételeinek biztosítása, munkájuk támogatása, értékelése, ellenőrzése. • Kapcsolatot tart és információt nyújt a partnerek felé. • Koordinálja a minőségfejlesztési feladatokat a rendszer kiépítésére készült munkaterv alapján. • Az óvodavezető támogatásával a minőségfejlesztési rendszer gyakorlati feladatait közvetlenül irányítja. • A minőségfejlesztési munkába aktívan bevonja a minőségfejlesztési csoport tagjait, a nevelőtestületet és egyéb dolgozókat. • A minőségfejlesztési munka során keletkezett dokumentációkat rendezi, a minőségfejlesztési irattárban tárolja. • Az intézményvezető megbízásából az intézményi feladatok gyakorlati végrehajtásáról beszámol. • Az óvodavezető felkérésére részt vesz a minőségfejlesztési rendszer kiépítésében közreműködők munkájának értékelésében. • Részt vesz az OM és egyéb szervezetek minőségfejlesztési fórumain, találkozókon, folyamatosan képzi magát. A minőségfejlesztési csoport vezetőjének ellenőrzési joga: A minőségfejlesztési csoport tagjainak, valamint a munkatervben megjelölt feladatok végrehajtásáért felelősök feladatvállalásának ellenőrzése. A minőségfejlesztési csoport vezetőjének döntési joga: Döntési helyzetekben a minőségirányítási rendszer kiépítésével összefüggő kérdésekben szavazategyenlőség esetében véleménye dönt. A minőségfejlesztési csoport vezetőjének javaslattételi joga: • • • •

A minőségfejlesztési munkaterv elkészítésében, A minőségfejlesztési munka során felmerült kérdésekben, A fejlesztési tervek végrehajtásával megbízott felelősök kijelölésében, A feladatok megoldásához szükséges módszerek és az ellenőrzés, értékelés módjának megválasztásában, • Jutalmazási javaslat a kiemelkedő munkát végző kollégák esetében, • Soron kívüli megbeszélések összehívásában. Minőségfejlesztési csoport tagjai: • Aktívan részt vesznek a minőségfejlesztési rendszer kiépítésében és működtetésben, segítik a minőségfejlesztési csoport vezetőjének munkáját. • A csoport vezetőjének távolléte esetén, ha szükséges, átveszik annak felelősségi körét. 24

3.3. Nevelés, szakmai működés 3.3.1. A gyermekek értékelése Cél: Olyan rendszer kidolgozása, amely gyermekközpontú szemlélettel, folyamatos megfigyelés módszerével rögzíti a gyermek egyéni fejlődési menetét, az óvodába lépéstől az iskolakészültség állapotáig. A mérések eredményeinek hiteles, reális, tapintatos interpretálása a szülők felé. Sikerkritérium: Az egyes gyermek képességeinek 100%-os ismerete. A szülők és az iskola 95%os elégedettsége. A gyermekek fejlődésének mérése, értékelése A mérést az értékelés eszközének tekintjük. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon-követése, mérése, elemzése értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása. Kiemelt jelentőségű a gyermekek személyiségének folyamatos, céltudatos, pedagógiai megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése. A rögzített adatokról mindenkor – egyéni fogadóóra keretében – a szülőket tájékoztatni kell, akik aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek a tájékoztatáson, illetve nyilatkoznak egyetértésükről a rögzítettekkel kapcsolatosan. Miért mérünk? 1. Az iskolaérettség, illetve -éretlenség gyanújának megállapítása miatt. 2. A gyermekről egy objektív, teljes képet tudjunk alkotni, mely a gyermek fejlesztésének irányát is jelzi. 3. A szülőt tudjuk tájékoztatni a gyermek általános fejlettségéről. 4. A nevelési tanácsadó, valamint egyéb szakértői bizottság részére is objektív, teljes képet tudjunk adni. 5. Meg kell vizsgálnunk, hogyan valósulnak meg a HNP célkitűzései (pl. a hangsúlyos területeken fokozottabb fejlődés figyelhető-e meg). Egyéni fejlettséget mérő lapok (Mkk.: 6. sz.) A konkrét mérés elvégzéséhez tizenhárom mérési terület kijelölésére került sor, melyeket az intézmény nevelőtestülete határozott meg. Az egyes mérés területeihez tíz-tíz szempont tartozik, melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk, a szempontok mellé 0-tól 5-ig tartó becslési skála tartozik, amely által a megfigyelésre épülő mérés regisztrálható. Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem értékítéletet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő elhelyezés útján. Az elkészített táblázatokba évente egyszer (májusban) kerül sor a számjegyekkel történő rögzítésre. A gyermek fejlődésének nyomon követése érdekében az óvodába lépést követően két hónapon belül történik az első diagnosztikus mérés rögzítése, valamint az iskolába lépőknek novemberben kerül eredmény a lapjára. A számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-, százalékot, szóródást, stb. számítani, valamint nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését a különböző nevelési területeken. A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és ok-feltárásra is hasznosíthatók.

25

A gyermek egyéni dossziéjának tartalma: 1. A nevelőtestület által elfogadott mérőlapok, (az egyéni dossziék elkészítése, mérőeszközök bemutatása a tájékoztató szülői értekezleten), 2. Anamnézis lap, (erre a legoptimálisabb módszer a családlátogatás alkalma, négyszemközti megbeszélésen, az óvónő tölti ki), 3. Környezettanulmány családlátogatásról, melyet az óvónő készít el: o Felvételt nyert gyermekek családjánál óvodába lépés előtt, o Újonnan jött (középső vagy nagycsoportokban) év közben érkező gyerekeknél folyamatosan, a szülőkkel való előzetes egyeztetés alapján. 4. Az első óvodába léptető orvosi igazolás, 5. TAJ-kártya fénymásolata, 6. Allergia, gyógyszerérzékenység, egyéb gyermeket korlátozó egészségügyi problémákat igazoló orvosi igazolás, 7. Emberábrázolás (kiscsoportban 1. a többiben 2. esetleg családrajz). 8. Bemeneti szűkített mérés, óvodakezdéskor, novemberben. (Testi szükségletet, higiéniai nevelést, érzelmi stabilitást, játékot és anyanyelvi nevelést töltjük ki!) 9. A fejlődést mutató mérések: o Kiscsoport: május 31. o Középső csoport: május 31. o Nagycsoport: november 30. o Iskolára való felkészültség DIFER szerint: január 30. 10. Tájékoztató lap, összegzés a gyermek mérési eredményeiről, fejlesztési javaslatok. (Tájékoztatás irányított fogadóóra keretében. A szülő az összegző lap aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást megkapta.) 11. Egyéb szakvélemények, logopédus, pszichológus, orvosi, neurológiai stb. 12. Visszamaradó tanköteles gyermekek fejlesztési útmutatója. 13. A jó képességű gyermekek fejlesztési eszközei, módszerei. 14. Egyéb rendkívüli bejegyzések, szülővel, óvodavezetővel aláíratva. 15. Iskolai beiratkozáshoz az óvodai szakvélemény, aláíratva a szülővel. 3.3.2. A csoport előrehaladásának értékelése Cél: A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás- és szabályrendjének megfigyelése, mérése, elemzése, értékelése, a kapott eredmények alapján továbbfejlesztés. A csoport előrehaladásának figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának - „hozzáadott értékének” meghatározása. Sikerkritérium: A csoportnaplóban – évente, csoportra – tervezett sikerkritériumok optimális megvalósulása, a csoportok egyenletes ütemű fejlődése. Intézményünkben a nevelési tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések eredményeit sikerkritériumokhoz viszonyítva mérjük. Méréseink: • szociális helyzet mérése (a törvényi előírásoknak megfelelően), • szociometria, • készség és képesség mérése, csoport és egyéni szinten, • tanköteles korú gyermekek szűrése DIFER módszerrel minden év januárjában, • az óvodapedagógusok hozzáadott értékét jelzi a gyermekek folyamatos fejlődése, amely az óvodába lépéstől évenként az iskolába lépésig tart.

26

Az intézmény vezetése az előző nevelési év tapasztalatai, és ellenőrzései alapján jelöli ki a fejlesztendő területet. Ez képezi az értékelési folyamat kiinduló pontját. Nevelő munkánk hatékonyságának növelésére tett intézkedéseink meghozatalakor a partnerek igényeinek, elégedettségének és elégedetlenségének eredményeit is figyelembe vesszük. 3.3.3. A csoport neveltségi szintjének mérése, értékelése A csoport és a gyermekek harmonikus egyensúlyban történő fejlődése, a nevelés hatékonysága párhuzamosan kerül mérésre, értékelésre, figyelembe véve az esetlegesen felmerülő hangsúlybeli eltolódás hátrányos hatását. A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. A terv rugalmasan kezelhető, nem megmásíthatatlan. Év végén az óvodapedagógusok összegző értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésünknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év, nevelési - fejlesztési tervezése, az alábbi táblázatos rendszerben. Kor/év Terület Egészséges életmód Mentális nevelés Játék Munka Tanulás Értelmi nevelés Mozgás Környezet Matematikai tapasztalatok Mese-vers Zenei nevelés Vizuális nevelés Anyanyelv

Sikerkritérium % Elvárt eredmény

Különbség

Ok

Feladatok

Elért eredmény

Az óvodapedagógusi munka hatékonyságát a csoport egészének neveltségi szintje mutatja, amelyhez csoportonként tényfeltáró elemzés is társul. A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó két óvodapedagógus munkájának megfigyelésére épül, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire.

27

3.3.4. Gyermekvédelem Gyermekintézmény lévén természetes az egyéni sorsokkal való törődés, a családgondozás, a gyermeki - és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. Cél: A prevencióra való törekvés, a korai felismerés, folyamatos értékelés. Sikerkritérium: • Feltárni mindazokat az okokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolják, akadályozzák; • Minden gyermek eljusson fejlődésének azon optimális fokára, mely által képes lesz egyéni készségének és képességének megfelelően az iskola megkezdésére; • A gyermekek, szülők és dolgozók körében a „másság” elfogadtatása. Feladatunk: • Lehetőségeinken belül megadni minden segítséget a hátrányok kompenzálásához a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között, ehhez intézményi gyermekvédelmi felelős biztosítása; • A gyermeki– és a szülői jogok megismertetése és érvényesítése az intézményben; • Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése; • Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel; • A gyermek képességének megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása; • Együttműködés a gyermekvédelmi partner társszervekkel; • A gyermeket, a családot megillető kedvezményekhez való hozzájutás elősegítése. Az óvodavezető feladata: • A gyermekvédelmi feladatok megszervezése, gyermekvédelmi fogalmak tisztázása; • A gyermekvédelmi felelős továbbképzésének támogatása, a gyermekvédelmi munka hatékonyabb, minőségileg tartalmasabb működtetése szempontjából; • A gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógusok közötti folyamatos kommunikáció kialakítása; • A gyermekvédelmi munkával kapcsolatos dokumentáció alkalmazása, folyamatos naprakész vezetése az óvodai csoportnaplóban. Elveink: A gyermekvédelem fontos alapelve a nevelési hatások összehangolása a fejlődő személyiség veszélyeztetettségének megelőzése érdekében. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Ezt tiszteletben tartva erősítjük a szülők felelősségérzetét, hangsúlyozva a családi nevelés fontosságát. Személyes kapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel. A titoktartási kötelezettség természetesen minden, családokat érintő kérdésben érvényesül. Az óvodák hagyományos együttműködését a családokkal új szemlélettel, új formákkal gazdagítjuk. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepét a legtöbb esetben igyekszik betölteni. Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A társadalmi folyamatok nemkívánatos hatására és egyéb okok miatt a család funkciói sérülhetnek. Előfordul, hogy az óvodának át kell vállalnia a család által meg nem oldott feladatokat is, a gyermek érdekében. Ilyen esetben az óvoda jelenti a gyermek számára a biztonságot, a családi fészek melegét. Ezekben a családokban is keressük az együttműködés lehetőségét. Lényegesnek tartjuk a családokhoz való közeledés szemléletét. A kapcsolatkeresésben, kapcsolatteremtésben a kezdeményező szerepet vállaljuk.

28

A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerését ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint a krízishelyzetben lévő családokét. Tapintattal és körültekintéssel segítjük a szülőket abban, hogy feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Ezt kívánja meg a gyermek érdeke, a nevelőmunka sikeressége. A gyermek családi körülményeinek figyelemmel kísérése, fejlődésének követésével együttesen történik. Az esetleges elakadás feltárásának folyamatában megjelenik a családi nevelés feltérképezése is. A megfelelő, őszinte kapcsolat a szülőkkel alapvető feltétel a problémák közös megoldásához. Az intézményünkben történő gyermekvédelmi munka koordinálását gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el. A gyermekvédelmi felelős feladatai: • A gyermekvédelmi felelős szociális eredetű pedagógiai problémákkal foglalkozik; • Koordinálja a szociális és a pedagógiai tevékenységeket, partneri kapcsolatot alakít ki az együttműködésben más szakemberekkel; • Gyermekvédelmi esetek, a hátrányokkal küzdő gyermekek kiszűrése, felmérése, családlátogatás; • Gyermekvédelmi teendők koordinálása az óvoda vezetőjével, a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal és a dajkákkal; • Állandó kapcsolattartás az Önkormányzat Szociális Osztályával, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Családsegítő Központtal. Törekszünk arra, hogy megelőzzük a veszélyeztetett státus kialakulását. Súlyos esetekben azonban, elkerülhetetlen a veszélyeztetett helyzetben élő gyermek, nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel szempontjai: 1. A gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők: (Veszélyeztetett helyzetben élő gyermekeknek tekintjük, akit családjában, környezetében ismétlődő fizikai; vagy lelki bántalmazás, zaklatás, erőszak, elhanyagolás ér és ezt nem ellensúlyozza semmi.) • A gyermek testi fejlődését, egészségét veszélyeztető okok; • Pszichés károsodás; • Tágabb környezet ártalmai, • Súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés; • Elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi-lelki bántalmazás, • Súlyos érzékszervi károsodás illetve betegség, 2. Hátrányos helyzetben élő gyermek: (Az, akit a környezet időszakosan, vagy folyamatosan gátol abban, hogy adottságaiknak megfelelően fejlődjön. Halmozottan hátrányos helyzetűnek tartjuk a gyermeket, ha a felsorolt tényezők együttesen vannak jelen.) • A szülők alacsony iskolai végzettségéből adódó hátrány; • A család rendkívül alacsony jövedelemszintjéből adódó hátrány; • Rossz lakáskörülményekből fakadó hátrány; • A szülők munkanélküliségéből adódó hátrány; • A család-stabilitás hiányából, rendezetlenségből adódó hátrány (felbomlott családok, csonka családok); • Emocionális (érzelmi) eredetű vagy genetikai (öröklött) hátrány; • A szülők alkoholizmusából adódó hátrány. 29

A megszűntetés feladatai: • A felzárkóztatás megszervezése; • Egyéni tehetséggondozás; • A hátrányok csökkentése érdekében egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése; • A szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltése érdekében; • Segítő szakemberek igénybevétele a problémák típusának megfelelően; • Együttműködés a társszervekkel, jelzőrendszer működtetése. Intézményen belüli tevékenységek, feladatok: • Óvodai szociális szolgáltatások felkínálása (étkeztetés, segélyjavaslat); • Logopédiai ellátás biztosítása; • Egyénre szabott fejlesztési tervek készítése, fejlesztés, a fejlesztés nyomon követése; A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei:

személyi dologi anyagi eszközök

-

intézményi gyermekvédelmi felelős alkalmazása, szakképzettség megszerzésének elősegítése, az óvodai dolgozók képzése gyermekvédelmi továbbképzéseken, technikai dolgozók folyamatos fejlesztése a témában, egészséges, nyugodt környezet kialakítása, pályázati lehetőségek kiaknázása, segélyszervezetek akcióinak megszervezése (Nagycsaládosok Egyesülete, stb.)

Kapcsolattartás a gyermekvédelmi társszervekkel: A részletes kapcsolattartást az intézményi partnerazonosítás kommunikációs táblája tartalmazza. Ebben a táblában minden partnerünket jelöljük, és szabály szerint frissítjük. Várható eredmény: • Érvényesülnek a gyermeki jogok; • Megvalósul a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek felzárkóztatása, tehetségfejlesztése; • Folyamatos, egymást segítő kapcsolat alakul ki a rászoruló családok és óvoda között; • Csökken az esélyegyenlőtlenség. 3.3.5. Beiratkozás (Folyamatszabály: Mkk. 7. sz.) Cél: Az intézmény sokszínű tevékenységének széleskörű megismertetésével az óvodaválasztás, illetve a szükséges teendők megkönnyítése az érdeklődők számára. Sikerkritérium: Az óvoda 100%-os feltöltöttsége.

30

3.3.6. A Helyi Nevelési Program beválásának vizsgálata (Folyamatszabály: Mkk. 8.sz.) Cél: Az intézmény helyi nevelési programjának felülvizsgálata, módosítása, folyamatos fejlesztése. Sikerkritérium: A program tartalmi megvalósulásával a partnerek 85%-a elégedett. Szempontjai a következők: 1. Célok, feladatok sikerkritériumokhoz rendelt vizsgálata. 2. Tevékenységrendszer vizsgálata az óvodáskor végére várható fejlődési eredmények összehasonlításával. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja ↓

Az Óvoda Helyi Nevelési Programja ↓

Az Óvoda minőségfejlesztési programja ↓

Az Óvoda éves pedagógiai munkaterve ↓

Az Óvodai munkaközösség programterve ↓

A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységi programterve ↓

A gyermekek egyéni fejlettségét mérő és fejlesztési feladatait (prevenció, korrekció) tartalmazó dokumentum Helyi nevelési programunk lebontásának dokumentumai, időkerete és megismertetésének módszerei a közvetlen partnereink körében az alábbiak szerint valósul meg:

Dokumentumok Intézmény éves pedagógiai munkaterve Munkaközösségek, éves munkaterve Gyermekcsoport nevelési terve

Időkeret 1 év 1 év

Dolgozóval

Nevelési évnyitó értekezlet, írásban Munkatársi értekezlet

3 hónap Csoportnapló

Gyermekcsoport 1 hét tevékenységi terve

Csoportnapló

Csoportélet

Csoportnapló

1 hét

Gyermekek egyé1 hét ni fejlesztési terve FolyaA gyermekek egyéni fejlődésé- matos nek nyomon követése

Az ismertetés módja FenntartóSzülővel Gyermeval kek-kel

Iskolával, bölcsődével

Meghívó az Intézményi értekezletre, SzK értekezlet írásos pld. szóban

Éves értéke- Értekezlet, lés, írásban fogadó óra, fali tábla Éves értéke- Értekezlet, lés, írásban fogadó óra, fali tábla Értekezlet, nyílt nap, fogadó óra, fali tábla

Csoportnapló

Fogadóóra

Csoportnapló Csoportmérési lapok

Egyéni mérő lap, fogadóóra

31

Szakmai nap CsoportszoSzakmai ba tábla nap Csoportszoba tábla

Amennyiben a folyamatos ellenőrzés során azt tapasztaljuk, hogy a tervek vagy részfeladatok megvalósítása nincs összhangban a nevelési program elfogadott cél és feladatrendszerével, valamint az intézményi működés szabályozásával, az eltérések okainak feltárása után a nevelőtestületnek lehetősége van a szükséges korrekció megtételére. A csoportok minden év végén elemzik és értékelik munkájukat. A következő év ellenőrző munkájának szempontjait ennek alapján meghatározzuk meg. Az ellenőrzés során közös pedagógiai elveket, közös attitűdöt és követelményrendszert érvényesítünk intézményi szinten. 3.3.7. Teljesítményértékelés (Lásd: Mkk. 9. sz.) Cél: Az intézményi alkalmazottak munkájának reális értékelése a még eredményesebb munkavégzés érdekében. A gyermekkehez való tudatos, szakmailag megalapozott hozzáállás erősítése, ahol a minőség, maga a nevelés. Sikerkritérium: A vezetői értékelés érje el a 80%-os eredményt. A dolgozói önértékelés – vezetői értékelés eredménye évről-évre közelítsen. A folyamat lényege: • A teljesítményértékelés kommunikációs csatorna a munkatársak és a szervezet között, segítve annak tisztázását, hogy mit várnak el egymástól.A munkavállalók teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az egyén és az intézményi célok összhangjának megteremtése.A teljesítményértékelés dolgozói önértékelésen alapul, amely a vezetői értékeléssel, valamint a dolgozók egymás munkájának értékelésével, összehasonlításával válik objektívvé. • Az önértékelés, a vezetői értékelés azonos kérdőívvel történik, egymás értékelése, és az erőforrás tervben vállalt feladatokról egy másik kérdőív segítségével. • A teljesítményértékelésnél az értékelés fejlesztő szerepét hangsúlyozzuk, mely segít abban, hogy az egyén tárgyilagosan hozzámérhesse saját tevékenységét a munkatársakéhoz. • A kidolgozott szempontsor alapján az óvodapedagógus tájékoztatást kap munkájának eredményességéről-minőségéről, kölcsönös megállapodás születik az elvárható eredményekről, a fejlesztendő területekről. Így várhatóan javul a dolgozók önértékelése, a tudatos teljesítmény javítása. • A vezető az értékelés során fejlődési irányt mutat a dolgozónak. A vezető követi a pedagógus egyéni fejlődését, és következetesen a szervezet erősségeire, a helyi sajátosságokra (hangsúlyokra) tervezi szervezetfejlesztő tevékenységét. • Csak számon kérhető feladatot, teljesítményt lehet értékelni, ezért az óvodapedagógusok munkaköri leírásának is kell tartalmaznia ezeket a területeket. Kérdőívek készítése: A kérdőívek kérdései évente felülvizsgálatra és módosításra kerülnek, természetesen az összehasonlíthatóság szempontjából vannak állandó kérdések, amelyekkel a folyamatos fejlődést is nyomon lehet követni és vannak módosítások az aktualitások figyelembe vételével. Értékelés szempontjai tág értelemben: • Szakmai tudás alkalmazása (tehetséggondozás, felzárkóztatás - differenciálás), • Kommunikációs kapcsolatok kezelése, • Megbízhatóság, felelősségvállalás, • Kapcsolattartás, együttműködés, közösségalakító tevékenység, • Komplexitás kezelés (feladat meghatározás terén átlátó-képesség, rendszerszemlélet),Magatartás- és személyes tulajdonságok (precizitás, empátia, humorérzék, stb.), • Munkafegyelem – adminisztráció, • Fejlesztés, képzés, önképzés – innováció, • Kötelező órán kívüli munkavégzés.

32

A vezetői értékelés és a dolgozói önértékelés, önelenőrzés szempontjai lehetnek: Milyen területet?

MiKi? Arány kor? Csoportnapló, gyerme- Óvodape- Évente Óvoda1. Nevelési eredményesség vezető kek egyéni dossziéja, dagógust • Tervezés, szervezés, • Az általa vezetett csoport munkájá- Fejlesztési tervek, DIFER vizsgáló módnak szervezettsége, • Mennyire tudatos a munkavégzés szer. annak érdekében, hogy a csoportba járó gyermekek képességeik maximumát tudják adni? Óvodape- Évente Óvoda• Értékelési kultúra, 35% pedagó- (10,5 kérdés) dagógust • Egyéni bánásmód, gus • Milyen módszereket, szervezeti formákat alkalmaz a differenciál képességfejlesztés érdekében? • Gyermekek ismerete, • Iskolára való előkészítés, • Korszerű nevelési módszerek, • Hogyan értelmezi a pedagógiai módszertani szabadságot? Csoportlátogatás, bemu- Óvodape- Évente Óvoda2.Szaktudás vezető dagógust • Módszertani kultúra, a pedagógiai, tató előadás, továbbképzési terv, tapszichológiai ismeret, jártasság, núsítványok, oklevelek, • HNP-nek való megfelelés, Szakmai publikáció, • Továbbképzési részvétel, 25% munkaközösség vezetés, (7,5 kérdés) • Pályázat írás, Tervezés, szervezés, • Elmélet-gyakorlat egysége, Óvodape- Évente Óvodaszülői értekezletek, • Csoportban végzett pluszmunka, pedagódagógust Pályázatok írása. • Óvodán kívüli programok, rendezgus vények, Sport, és egyéb verse- Óvodape- Évente Óvoda3.Etika vezető nyeken való részvétel, dagógust • Esélyegyenlőség biztosítása, Intézményi klíma. • Munkafegyelem, • Közösségért végzett munka, 20% • Milyen a kollektívában az (6 kérdés) együttműködési készsége? Óvodape- Évente Óvoda• Helyesen látja-e helyét a kollektípedagódagógust vában? gus • Törvényességi szempontok. A partnerek igény-és Óvodape- Évente Óvoda4.Kommunikáció vezető dagógust elégedettség mérése, • Konfliktuskezelés, Szülői értekezlet, foga• Együttműködési készség, dóóra. • Szociális érzékenység, 20% Óvodape- Évente Óvoda- (6 kérdés) • Kapcsolattartás: -gyermek - óvodapedagódagógust pedagógus, gus • -szülő - óvodapedagógus, • -óvodavezető - óvodapedagógus. Pontértékek

Hely

Kit?

Nem jellemző Kevésbé jellemző Részben jellemző Általában jellemző Teljes mértékben jellemző 33

1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont

Óvodapedagógus - óvodapedagógus évenkénti értékelésének szempontjai lehetnek: Elméleti szakmai tudás képzettség: • Mennyire aktív a közösségben? Vannak-e ötletei, elmondja-e azokat? • Szakmailag mennyire fejleszti önmagát? • Olvas-e szakirodalmat? • Új ismeretek átadása, alkalmazása? • Dokumentációs rendszere mennyire precíz, naprakész? A nevelőmunka hatékonysága a gyermekek neveltségi szintjének emelése érdekében: • Helyes szokások kialakítása? • Következetes nevelés? • Az egyéni bánásmód alkalmazásának tudatossága? • Az átlagtól eltérő gyermekek nevelésének hatékonysága? • A képességfejlesztés tudatossága, rendszeressége? A játékban való tudatos tevékenysége: • A játékosság módszerének tudatos alkalmazása? • Eredeti játék ötletek megvalósításának segítése? • A játékon belüli nevelési helyzetek tudatos kezelése? A gyermekek egészségének védelme: • A gyermekek lelki egészségvédelmének biztosítása? • Testi, higiénés szokások alakítása? • Edzettség, rendszeres testmozgás biztosítása? A baleset megelőzés érdekében végzett munkája: • A gyermekek biztonságos felügyelete? • Balesetmentes környezet biztosítása? Gyermekvédelmi feladatok teljesítése: • A gyermeki jogok biztosítása a problémák feltárása, okkeresés? Kapcsolattartás: • A gyermekekkel magatartása szeretetteljes, modellértékű? • A szülőkkel, a gyermekek érdekében segítőkész? • A közvetlen kollégájával korrekt, kollegiális? • A munkatársakkal nyílt, udvarias, emberséges? • A szakmai szervekkel együttműködő? Közös tevékenységekben való szerepvállalás: • Együttműködési hajlandóság, segítőkészség? • A megbízatások vállalása? • Ünnepek, rendezvények lebonyolításának színvonala? • Pályázatokat, szakmai anyagokat készít? • Beszéde, kommunikációja példaértékű? • A környezet iránt igényes? Pontértékek

Nem jellemző Kevésbé jellemző Részben jellemző Általában jellemző Teljes mértékben jellemző

34

1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont

Vezetői értékelés szempontjai lehetnek az intézmény egyéb dolgozóinak évenkénti önellenőrzésére, önértékelésére: • Mi jellemző munkavégzésének szervezettségére, összehangolására? • Hogyan ítéli meg az intézményben elfoglalt helyét? • Milyen mértékben tud azonosulni az óvoda cél- és feladatrendszerével? • Véleménye szerint elfogadják-e a gyermekek, tudja-e irányítani a gyermekcsoportot? • Hogyan valósul meg a gyermekek óvodakezdése? Milyen a gyermekekkel való együttműködése? • Elegendő információt kap-e óvodai munkájához? • Vállalja e a felelőséget a hibáiért? • Mennyire valósul meg a tervezett (napirend, heti rend, stb.) napi életritmus szervezettsége? • Milyen szinten van a gyermekcsoporthoz való alkalmazkodása? • Mennyire felel meg munkaterületének tisztasága, rendje a kívánalmaknak? • Milyen színvonalú a munkaköri leírásban meghatározott tevékenységek végzésének rendszeressége, pontossága? Hogyan valósul meg a másokkal való együttműködés?

• Képességeinek megfelelően végzi-e munkáját? • Közösségben végzett munkája milyen színvonalú? Milyen a segítőkészségének mértéke, emberi magatartása? Hogyan segíti az óvónők munkáját a csoportban, óvodában? • Nevelőpartnerként szolgál-e? Milyen a stílusa, kommunikációja?

Munkaközösség vezetői értékelés: (a munkaközösségi tagok munkájára) • Mennyire aktív a munkaközösségben? Vannak-e ötletei, elmondja-e azokat? • Szakmailag mennyire fejleszti önmagát? • Segíti-e a kollégáit a munkaközösségben tanultakkal? • Dokumentációs rendszere mennyire precíz, naprakész? Az értékelés eszköze: megfigyelés, beszélgetés. Összehasonlítás, elemzés: Az összehasonlítást, az áttekinthetőség szempontjából Radar diagrammal ábrázoljuk. Minden kérdőív harminc db kérdésből áll, melyek max. 5-5 pontot érnek. A pontértékeket felvezetjük a dolgozói önértékelő-, a vezetői értékelő- és az egymást értékelő lapokról, kinyomtatjuk majd egyéni megbeszélés, egyeztetés után, meghatározásra kerülnek az erősségek, melyek a jutalmazás alapját képezik és a gyengeségek, melyek a fejlesztendő területeket határozzák meg. Az erőforrás tervben vállalt feladatok teljesítésére összeállított kérdőívet a támogató szervezet vezetője ellenőrzi, és értékeli. A %-os eredmény kimutatása a dolgozók minősítését mutatja, amely egyben az ösztönző rendszer része. Az összesítés az alábbi táblázat szerint történik. Név

X

Dolgozói Önértékelés

Vezetői értékelés

Óvodapedagógusóvodapedagógus értékelése

(150 pont a maximum)

(150 pont a maximum)

(150 pont a maximum)

150

150

150 35

Erőforrás tervben vállalt feladatok teljesítése (kötelező óraszámon felül teljesített és vállalt feladatok) (150 pont a maximum) 150

Összesen

600pont=100%

3.4. Partneri kapcsolatok működtetése Az intézmény szabályozta a partnerek azonosításával, igényeiknek megismerésével és elégedettségének mérésével kapcsolatos folyamatokat. Az elégedettség mérése során feltárjuk a partnerek elégedetlenségét is, illetve annak okát az abból következően célokat határozunk meg, és intézkedési tervet készítünk a lehetséges javításra, változtatásra. Önértékelés

Partnerek azonosítása

Partnerek igény és elégedettség mérése

Elemzés

Célok, prioritások meghatározása

Ok elemzés, Intézkedési tervek készítése

Megvalósítás

Megvalósítás visszamérése, elemzés Elértük-e a kitűzött célunkat?

Igen

Nem

Standardizálás

Korrekció

Teljes körű önértékelés

36

3.4.1. Partneri kommunikáció (Mkk. 10. sz.) Cél: A partnerek azonosítása a képviselők és a kommunikáció módjának meghatározásával. Sikerkritérium: A napi munka során jól alkalmazható partneri lista áll rendelkezésre. Az intézmény szabályozza a közvetlen és közvetett partnerekkel történő kommunikációját, az őket érintő információk teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét. Az intézmény minőségfejlesztő csoportja minden nevelési év elején – szeptemberben - azonosítja a partnereket és elvégzi az információs tábla frissítését. 3.4.2. Partneri igény- és elégedettség, elégedetlenség mérése (Lásd: Mkk. 11. sz.) Cél: A partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenségmérés hosszú távú tervezése és beépítése az intézmény működésébe. A partnerek igényeinek megismerése és elégedettségük mérése, elemzése. Az elemzés eredményeinek felhasználása az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. Sikerkritérium: A mérési rend biztosítja az ismételhetőséget és összehasonlíthatóságot. Fejlesztésünk kiinduló pontja a partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérése alapján készített igénylista. A partneri igényekre akkor reagálunk, ha: • több partner jelzi, • egy partnernél a megkérdezettek legalább 20 %-a jelzi, • a szülők, alkalmazottak megerősítik a csekélyebb számú felvetést, • a különböző partnerek véleménye szórást mutat, • a partner véleménye 10%-nál nagyobb mértékben esik vissza. A problémák prioritását a minőségfejlesztő csoport végzi, akik elkészítik a problémakatalógust, a vezetés és a nevelőtestület bevonásával, a HNP céljaihoz igazítva. A partneri igény- és elégedettség-, elégedetlenség mérése az alábbiak szerint történik: Közvetlen partnerek Gyermek Szülő Fenntartó Iskola Alkalmazottak

Közvetett partnerek

Kérdezés formája Fotók Nyitott mese Kérdőív Kérdőív Interjú Kérdőív Interjú SWOT analízis Kérdőív Klíma teszt Vezetői önértékelő kérdőív Interjú

37

3.4.3. Intézkedési terv készítése, megvalósítása (Lásd: Mkk. 12. sz.) Cél: A kategorizált célokra hozott intézkedések elkészítése, végrehajtása, ellenőrzése, korrekciója és a korrekció megvalósítása. Az intézkedési terv a kiválasztott célok megvalósításának projektszerű megtervezését jelenti. Az intézkedési tervek lépéseit rögzítjük az éves munkatervben, a feladatok cselekvési lépéseihez felelősöket és erőforrásokat rendelünk. Sikerkritérium: Az intézkedési tervek segítségével világosan láthatóvá válik mindenki számára az intézkedések megvalósításához vezető út, amely beépül az intézmény éves munkatervébe. 3.4.4. PR arculat (Lásd: Mkk. 13. sz.) Cél: Széleskörű tájékoztatás, pozitív kép nyújtása az intézmény működéséről és a konkrét szakmai munkáról. Az intézmény népszerűsítése első sorban az intézményvezető feladata. A nevelőmunka népszerűsítése a szakmai munkaközösségek és szakmai csoportok feladata, melyet a minőségfejlesztő csoport vezetője felügyel. Sikerkritérium: A partnerek visszajelzései alapján 85%-os a tájékozottsági szint.

3.5. Emberi erőforrás menedzselése 3.5.1. A dolgozók kiválasztása, betanítása Cél: Olyan eljárás működtetése óvodánkban, mely optimális személyi feltételrendszert biztosít a nevelési programban meghatározott nevelő, fejlesztő tevékenységek elvégzéséhez, küldetésünk megvalósításához. A szabályzat tartalma: Az éves munkaterv része a személyi feltételek áttekintése. Az adott nevelési év változásait figyelembe véve, elemezni kell a meglevő emberi erőforrást. Amennyiben új dolgozó felvételére van szükség, az óvodavezető átgondolja, hogy: • Milyen feladatra hiányzik az ember? • Belső átcsoportosításra van-e lehetőség? A szabályzatot alkalmazzuk: • Óvópedagógusok felvételénél, • Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak felvételénél, • Egyéb dolgozók felvételénél. Kiválasztás: Cél: Olyan munkatársak alkalmazása, akik elnyerik a szülők, gyermekek és alkalmazottak szimpátiáját, azonosulni tudnak az intézmény alapelveivel, cél- és feladatrendszerével. Az intézmény az egyenletes színvonalú szolgáltatás érdekében kiválasztási és betanulási rendet működtet. Ennek érdekében szabályoztuk a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak felvételét. A jogi előírások mellett az intézmény gondoskodik arról, hogy a felvételre kerülő munkatársak az intézmény értékeit elfogadják, szokásainkkal megismerkedjenek. Sikerkritérium: A munkatársak elégedettsége 85%-os az új dolgozóval.

38

A kiválasztás során ellenőrizzük, hogy rendelkezik-e a jelölt a munkakör betöltéséhez szükséges, a törvény által előírt feltételekkel: Alkalmasság Jogi alkalmasság Egészségügyi alkalmasság Pszichológiai alkalmasság Pedagógiai alkalmasság Vizsgálandó terület Tudás, képesség, készség

Személyes irányultsága

Személyiségvonások

Fizikum

Életkörülmények

Feltétel Megfelelő iskolai végzettség, erkölcsi bizonyítvány Érvényes egészségügyi kiskönyv Kiegyensúlyozottság HNP ismerete Feltételek • Képzettség és a képzés alatt elsajátított ismeretek, tudás használhatósága, • Eddigi munkatapasztalatok, • Általános intelligencia, tanulékonyság, taníthatóság, • Nyelvi kifejezőkészség, • Specifikus képességek, • Érdeklődési kör, • Egyéni értékrend, • Az adott munkára való motiváltsága, • Eddigi pályafejlődés, hivatástudat, • Karriercélok, ambíciók, egyéni jövőkép, • Extrovertált, vagy introvertált, • Önálló, vagy önállótlan, • Versengő, vagy együttműködő, • Személyiségérettség, • Empátia szintje, alkalmazkodási képessége, • Egészségi állapot, • Testi alkalmasság, • Megjelenés, • Beszédhiba, • Pszichés egészség megléte, • Család, • Lakás és munkahely közti távolság, • Közlekedési lehetőségek.

Óvópedagógusok felvételénél a kiválasztás szempontjai: • Azonosulni tudnak a Mákvirág Óvoda Helyi Nevelési Programjával. • Szakmai-pedagógiai érdeklődésük, beállítottságuk hasonló a programunkhoz, pedagógusainkhoz. • Folyamatosan magas színvonalon tudnak dolgozni. • Készek a folyamatos önképzésre, ismeretszerzésre. • Készek egy viszonylag magas létszámú nevelő közösségben dolgozni. Az óvópedagógusok felvételének menete: • A megfelelő szakmai önéletrajz benyújtása után személyes beszélgetés az óvoda vezetőjével, ismerkedés az óvoda épületével, dolgozóival. • Beszélgetés a felvételi bizottság tagjaival (vezető helyettes; munkaközösség-vezető; a Közalkalmazotti Tanács 1 tagja). • A jelentkezők közül megfelelőnek vélt kollegának felkínáljuk annak lehetőségét, hogy megismerje nevelési programunkat. • Amennyiben azonosulni tudott programunk céljaival, feladataival, esetleges kérdéseit személyesen megbeszélheti az óvoda vezetőjével.

39

Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak, egyéb dolgozók felvételének menete: • A megfelelő szakmai önéletrajz benyújtása után személyes beszélgetés az óvoda vezetőjével, ismerkedés az óvoda épületével, dolgozóival. • A leendő alkalmazott feladatkörének ismertetése, tisztázása abból a célból, hogy a vele szemben támasztott követelményeknek meg tud-e felelni. • Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a leendő alkalmazott beszélgethessen a technikai dolgozók közalkalmazotti képviselőjével. A dolgozók betanításának menete: • Az alkalmazásra kerülő munkatársat megismertetjük konkrét feladataival. • A nevelőtestület figyelmét az új kolléga segítésére irányítjuk. • A próbaidő letelte után a vezető és a felvételi bizottság dönt a dolgozó további alkalmazásáról. • A dolgozó betanításáért az óvodavezető a felelős. 3.5.2. Humán erőforrás fejlesztése Cél: A továbbképzés és az éves beiskolázás zavartalan működésnek biztosítása, az intézmény célkitűzéseinek megfelelő – kihelyezett – továbbképzések biztosítása. Az intézményben kötelezően előírt pedagógus továbbképzési rendszer mellett törekszünk a belső továbbképzési rend működtetésére is. Elsődleges célunk a stratégiai célok, valamint az éves cselekvési program megvalósulásához szükséges képzések biztosítása. Sikerkritérium: Az elvégzett képzéseken szerzett tapasztalatok beépülnek a mindennapi munkába. A szerzett ismeretek átadásra kerülnek belső képzéseken. A működés szempontjából meghatározó partnerek – pedagógusok és nem pedagógusok – továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és a HNP figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készül az éves beiskolázási terv, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetet az éves költségvetési keret biztosítja. Szorgalmazzuk a másoddiplomás képzéseket, hogy a gyermekek speciális igényeit saját dolgozók tudják kielégíteni. A külső továbbképzéseken szerzett ismereteket belső képzések során, a továbbképzésen résztvevő óvodapedagógusok szakmai megbeszélés keretében adják át a nevelőtestületnek. A belső továbbképzések megszervezésével érjük el, hogy anyagi ráfordítás nélkül valósuljon meg az egymástól való tanulás. Óvodánkban önképzéssel, belső- és külső továbbképzéssel biztosítjuk a dolgozók szakmai fejlődését. A továbbképzések rendjét szabályzatban rögzítettük: Ebben megjelöltük a belső továbbképzések irányát, nevelési programból kiemelt területek és a minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. Ehhez az ütemtervet évente készítjük a nevelőtestület véleményének és javaslatainak figyelembevételével. A belső továbbképzés a teljes alkalmazotti körre vonatkozik. A külső továbbképzéseket az 5 évre készített továbbképzési szabályzat tartalmazza. Ennek figyelembevételével készítjük el évente a beiskolázási tervet.

40

3.5.3. Ösztönző rendszer működtetése Cél: A dolgozók motiválása, munkájuk eredményének differenciált elismerése az intézmény ösztönző rendszerének segítségével. Az intézmény alkalmazottainak ösztönzése az alapértékek magas szintű teljesítésére. Sikerkritérium: A dolgozók 85%-a elégedett az intézmény ösztönző rendszerének működésével. A vezetés a havonta történő megbeszélések keretében értékeli az egyéni és csoportteljesítményeket, amely ösztönzőleg hat a színvonalas teljesítmények továbbfokozására, hiányosság esetén pedig felhívja a figyelmet a jövőbeli teendőkre. A munkatársak elismerése teljesítményértékelési rendszerben foglalt sikerkritériumokhoz történő megfeleltetés alapján történik. Jogszabályban biztosított lehetőségek: • A minőségfejlesztési munkát, és a minőségi munkavégzést a 3/2002 (II. 15.) OM rendelet szerint anyagilag elismerjük. Felelős: az óvodavezető. • A Továbbtanulással biztosított előmeneteli rendszer (156/2001.(IX. 12) Kormányrendelet) is ösztönző hatású: o Szakvizsga megszerzése által előlépés „G” fizetési osztályba. o 7 évenkénti továbbképzés után a bérbesorolásban való előrelépés várakozási idejének csökkentése. Felelős: óvodavezető. • Jubileumi jutalom a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint. Felelős: óvodavezető. • Tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedő teljesítmény esetén a Kjt. 65§ /3/ bekezdése szerint a bértáblában a soros előrelépés várakozási ideje csökkenthető. Az éves értékelés alapján az előlépésről az óvodavezető és helyettese dönt. • Pótlékok (vezetői, munkaközösség vezetői). Belső karrier út Vezetői, középvezetői megbízatásokkal érvényesíthető. • • • •

Óvodavezetői megbízás (pályázattal), Óvodavezető-helyettesi megbízás (óvodavezetői megbízással), Munkaközösség-vezetői megbízás (tantestületi szavazással), Minőségfejlesztési csoportvezetői megbízás (óvodavezetői megbízással).

Fenntartói lehetőségek Kerületi kitüntetés: Életmű Díj Óvodai elismerés (Mkk 14. sz. melléklet) • „Mákvirág Díj” alapítása. E díjat az adott nevelési tanévben a legsikeresebb, legelismertebb óvodapedagógus ill. technikai dolgozó kaphatja Pedagógusnap alkalmából. • Karácsonyi, pedagógus napi ajándékcsomag, • Jutalom.

41

3.6. Mérés, elemzés A mérés, elemzés, javítás során, két szinten tervez intézményünk. Egyrészt az intézmény szintjén, másrészt az egyes folyamatok szintjén. A leírt követelményeket intézményi szinten és a folyamatok értékelési (C) és beavatkozási (A) szakaszában szabályozzuk. 3.6.1. Belső audit Cél: A szervezet minőségirányítási rendszerének karbantartása, javítása, fejlesztése. Az intézményvezetés az általa meghatározott szabályozás szerint belső értékelést végez annak érdekében, hogy felmérje az alkalmazott folyamatok, szabályozások mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyire segítik az intézményi célok megvalósulását. Sikerkritérium: A nem megfelelősségre hozott intézkedések korrekciója után a módosított folyamat eredményesen és hatékonyan működik.

4. A Minőségirányítási rendszer működésének tervezett rendje Feladat

Érintettek, végrehajtók A minőségirányítási Alkalmazotti gyakorlat kiterjesz- közösség tése az intézmény működés valamenynyi területére.

Módszerek Erőforrás Comenius Humán, módszerek idő, számítógép, papír

Minőségfejlesztési csoport vezetője és tagjai Szabályozók elkészí- Nevelőtestület Intézkedési tervek tése a beazonosítható kulcsfolyamatokra.

Az ellenőrzés, mé- Nevelőtestület rés, értékelés helyi gyakorlatának dokumentált követése, tökéletesítése. A DIFER- mérések Gyermekek folytatása az óvodai kimenet mérésére Teljes körű önérté- Alkalmazotti közösség kelés

Humán, idő, számítógép, papír

Humán, idő, számítógép, papír

DIFER

Humán, idő, számítógép, papír KMD adott- Humán, ságok, idő, száeredmények mítógép, papír

42

Felelős

Határidő

Dokumentálás Óvodavezető, 2009.12.31. Munkaterv, CD, számítóMinőségfejgép lesztési csoport vezetője és tagjai

Óvodavezető, Minőségfejlesztési csoport vezetője és tagjai, Mérésértékelés munkaközösség Mérésértékelés munkaközösség, Óvodavezető, A minőségfejlesztési csoport, tagok. Mérésértékelés munkaközösség

2008.12.31. Munkaterv, CD, számítógép

2007-től folyamatos

Munkaterv, CD, számítógép

2006-tól folyamatos

Munkaterv, CD, számítógép

Óvodavezető, 2010. Minőségfejlesztési csoport vezetője és tagjai

Munkaterv, CD, számítógép

5. A minőségirányítási program hatályba léptetése és felülvizsgálatának a rendje A Minőségirányítási Program felülvizsgálatát 4 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. Kötelező a MIP felülvizsgálata: • A Helyi Nevelési Program, • Az Önkormányzati (fenntartói) Minőségirányítási Program változása esetén, • Ha a vezetői átvizsgálások során felmerült szempontok ezt indokolják.

Legitimációs záradék Véleményezések dátuma: • Szülői választmányok: 2007. március 20. • Alkalmazotti közösség elfogadásának dátuma: 2007. március 20. • A minőségirányítási programot készítette: Molnárné Horváth Mária óvodavezető • A fenntartóhoz benyújtás dátuma: 2007. március 31. • A fenntartó jóváhagyásának dátuma: 2007. • A minőségirányítási program hatálybalépésének időpontja: 2007. • A minőségirányítási program felülvizsgálatának időpontja: 2009.

Budapest, 2007. március 8. Molnárné Horváth Mária s. k. óvodavezető

43

Mellékletek Jegyzőkönyv Ideje: 2007-03-20 Helye: Mákvirág Óvoda hivatalos helyiségében Jegyzőkönyvet vezeti: Verebélyi Lászlóné óvodatitkár Jelen vannak: Jelenléti ív szerint Téma: MIP elfogadása Az óvodavezető köszönti a nevelőtestületet. Ismerteti a MIP megírásának, módosításának törvényi hátterét, körülményeit, és a munka előzményeit. Kéri az alkalmazotti közösséget a MIP törvény által előírt módosításának elfogadására. A nevelőtestület azt egyhangúlag elfogadta.

k. m. f. Verebélyi Lászlóné. s. k. Jegyzőkönyv vezető

Hurbánné Csúcs Andrea s. k. J. hitelesítő

44

Jelenléti ív 2007-03-20 Az óvodapedagógus neve

Az óvodapedagógus aláírása

1. Klemm Ervinné

s. k.

2. Bukucs György

s. k.

3. Láng Károly Péterné

s. k.

4. Ficzere Zoltánné

s. k.

5. Dobi Pál

s. k.

6. Vargáné Szűcs Anna

s. k.

7. Hurbánné Csúcs Andrea

s. k.

8. Horoszné Kiss Györgyi

s. k.

9. Koroknai Hajnalka

s. k.

10. Andóné Kelemen Mariann

s. k.

11. Boros Lászlóné

s. k.

12. Pál Kázmérné

s. k.

13. Gerendai Zsuzsanna

s. k.

14. Varga Adrienn

s. k.

15. Szabó Ágnes

s. k.

16. Hegedűs Andrásné

s. k.

45

Jelenléti ív 2007-03-20 Technikai dolgozók névsora

Technikai dolgozók aláírása

1.

Baranyi Lászlóné

s. k.

2.

Baranyainé Kassiár Márta

s. k.

3.

Bartisek Lászlóné

s. k.

4.

Gólya Istvánné

s. k.

5.

Görög Gabriella

s. k.

6.

Jakab Pálné

s. k.

7.

Kocsisné Horváth Mária

s. k.

8.

Opoczki János

s. k.

9.

Pál Erzsébet

s. k.

10.

Pálvögyi Gyuláné

s. k.

11.

Tóth Anikó

s. k.

12.

Váradi Erzsébet

s. k.

13.

Verebélyi Lászlóné

s. k.

14.

Zsukk Andrásné

s. k.

46

A Mákvirág Óvoda MIP teljesítményértékelési szempontjainak, és az értékelés rendjének véleményezése a Mákvirág Óvoda Szülői Közösségének részéről (Szilárdné Réti Judit, az SzK elnökének képviseletével)

A teljesítményértékelés fontos része egy intézmény (de beszélhetnénk a vállalkozói szféra szereplőiről is) működésének. A folyamatos munka-, helyzet-, kapcsolat értékelés elengedhetetlen a zökkenőmentes munka folytatásához, hiszen így könnyebben kiszűrhetőek az esetleges problémák, vagy talán csak félreértések, melyek megoldás nélkül több gondot okozhatnak. A Mákvirág Óvoda által kidolgozott értékelési rendszer összetett, a változás, változtathatóság lehetőségét hordozva magában, a standard értékek megtartása mellett. Nem egy egyoldalú értékelés, hanem rendszerben van, a rendszer összes „szereplőjének” bevonásával. Jó gondolat a különböző értékelések összevetése, reális képet alkotva ezáltal a vezető és az óvodapedagógusok önmagukhoz, illetve egymáshoz való viszonyáról. Nagyon lényeges, hogy az értékelés végeredménye nem csak a „fegyelmezésre”, a problémákra való rávilágításra korlátozódik, hanem az ösztönzésre, az erősségek meghatározására és ezen keresztül a jutalmazásra is odafigyel, amely nélkül – szerintem – lehetetlen egy embert „kimozdítani” a megszokott munkavégzéséből, jobb eredmények elérésére ösztönözni. Bár tudom, hogy a különböző kérdőívek kitöltése, az egyeztetések, megbeszélések további terheket rónak a vezető illetve az óvodapedagógusok vállára, mégis szükséges tehernek tartom, hisz a gyermekeink fejlődésnek lényeges alapköve a folyamatos fejlesztés.

Budapest, 2007. március 20. Szilárdné Réti Judit s. k. A Mákvirág Óvoda SzK elnöke

47

VÉLEMÉNYEZÉS Az Óvodavezető által átadott IMIP részeként kidolgozott teljesítményértékelő rendszer ( a továbbiakban T.É.R.) fő koncepciója összességében a jogszabályoknak, és javaslatoknak megfelelően készült el. A vizsgálandó területek és arányok elfogadhatóak számunkra. A konkrét kérdőív kidolgozásakor, javasoljuk az objektivitás érdekében a kérdések megfogalmazásának árnyaltabbá tételét, egyszerűsítését a „csak számon kérhető feladatot lehet értékelni”, mondatnak a maximális figyelembe vételét. A T.É.R., mint mérőeszköz akkor használható, ha pontos, megbízható, és ellenőrizhető. Pontosan definiálni, mindenki számára egyértelműen érthetővé tenni azt, hogy egy-egy kérdéskör mit takar. Olyan konkrét kérdéseket érdemes feltenni, amire egyértelmű válasz adható. A T.É.R. szempontjából legfontosabb feladat, hogy az érintettek arra és úgy használnák, amire való,akkor valóban képes rámutatni erős és kevésbé jó területekre, ami a munka minőségének javításához vezethet. A vezető feladata, hogy a dolgozókkal megértesse, az értékelés szerepe nem a hibák keresése, hanem az óvodai munka színvonalának emelése. Ahhoz, hogy az értékelés működjön nagyon szoros együttműködésre, és kölcsönös jóindulatra van szükség. Végezetül kérjük az Óvodavezetőt, hogy a konkrét kérdőív készítésénél a T.É.R. funkciói közül a hangsúlyt, a fejlesztő értékelésre, ne a minősítő értékelésre helyezze.

Budapest, 2007-03-20. Marosvölgyi Ágnes s. k. A Gomba csoport Szülői Közösségének elnöke

48