Király Júlia
A makroök on ó mia vége, avag y egy megkés ett Nobel - díj (Robert E. Lucas)
Lucas ürügyén azokról a kérdésekr l szeret nék beszélni, amelyeknek
a megfogalm a zá s a is kom oly tudom á n yo s tett volt a maga idejében, a Lucas által adot t válasz n a k pedig vannak egyszer en csak zseniálisnak mondh at ó elemei. 1 Lucas term és z e te se n
nem
“újklass zi k u s na k”
indult, már
ha egyáltalán
ragas zk o d u n k a címkézés he z. A hatvan a s (de még a hetvenes) évek amerikai
modellez - laborat óriu m ba, ahol a
modellez
csopor t és alcsopor t egyikének
graduat e és postgra d u a t e hallgatóját valahogy úgy kell elképzelni, hogy végzés után beker ül t egy Wharton - jelleg szám o s lázasan tevékenyked
tagjaké nt próbálk ozo t t egy hatal ma s IS/LM jelleg klein - i
sem mi nt
Minden kinek
jutot t
keynesi) legalább
mod ell egy
egy- egy ici- pici
(inkább hicks - i vagy
egyenletének
egyenlet
a
becslésével.
hatal m as
IS/LM
ren d s ze r b l. A világ átlát hat óna k és tökéletesen “finom an behangolhat ó na k” tetsze tt, ahol min den csak azon múlik, hogy az egyre nagyobbra növ makro m o dellben még pontos abba n becsüljenek egy- egy egyenletet. Ekkor a 1 A nyolcvana s években szá mos fiatal (és kevésbé fiatal) kuta tó szám ára valami egésze n újat jelente tt Robert Lucas. Számom ra nem csak azért, amiért hasonkorú nyugati kollégáim szám ára, mert tényleg forradal ma t jelentet t a makroökonóm iá ban, amiért a makroökonóm iai problé má ka t a mikroökonómi a és a mikroalapoz á s ú ökonomet ria segítségével kezdte elemezni, hanem mert én Lucas sze müvegén keresz tül ismerte m meg – már végzett egyetemist aké nt – a makroökonóm iát, a mikroökonó miát és az id sorok ökonome t riáját. Mint tervmate ma tika szakos szere ncsére az olvasáshoz szüksége s eszközt á rat úgy- ahogy ismerte m, valamennyit akkorra már Samuelson - ból olvastunk, de Lucas kapcsá n voltam kénytelen móds ze re sen végigolvasni egy makroökonó mi a és egy mikroökonóm ia (Varian) könyvet és Harvey (1981a,b), akkoriba n friss és szelle mes id sor elemzését. Szerencsé m volt: hála Lucas - na k nem a tagolt és evidensen szétes egyete mi oktatás ból szívtam fel az ismereteke t, így mikroökonó mia, makroökonómi a és ökonom et ria egyetlen tudom á ny volt, ami ugyanarra a kérdésre próbált válasz adni. Mindazonált al irigyen figyelem fiatal pályatársaim at, akik sok felesleges dolog helyett ma már els rangú könyvekb l akár magyar nyelven is tanulha tna k mikro - és makroökonómi át és egyetlen feladatuk, hogy összerakjá k magukba n a tanultakat.
2
gazdas ág p olitiku sok n ak fejl dési
konkrét
alter n atív ákat
ajánlásokat
felvázolni,
akik
lehet megfogalm a z ni, valós ezek
közöt t
a
társadal m i
preferenciák alapjá n választ a na k és a gazda ság stabilan, és szabályozot t an
töretlen ül megy el re. Ezt a hitet többek közöt t szintén Lucas verte szét, de err l
majd
kés bb.
matem a tik u s
Az
optimiz m u s
közgaz dá s zo k
világméret
kelet - európ ai
társai
volt:
az
ekkoriban
amerikai hatal m as
lineáris progra m o z á si modelleket szerk es z t get t ek (és futtat ta k a szobányi szám ító gép ek e n), követke z
hogy
pont osab ba n
k is mindez t nagyméret
ötéves
kés bb már
minél
terv opti mális
hogy azt án a tervezh et
változat át,
meg
tudják
hogy aztán
határoz ni
a
egy évtizeddel
ökonom et riai modellekkel tegyék. És
és tökéletes en szabályo zh at ó gazd aság álom kép e
“itt” is “ott” is darab okr a hulljo n. Szám os kortár sá ho z hasonl óa n egy ilyen apró csontot rágó modellez volt a fiatal Lucas, aki azonb an kollégájával a nem különbe n fiatal Rapping gel együtt speciálisan egy olyan terület modellezés ével próbálkozot t, ami a hagyomá nyo s IS/LM elemzés b l egy kicsit kilógott, nevezete sen a keynesi mu nka er piaccal. A munkaer piac
kapcsán
azt
próbálgat t ák,
valamiféle mikroöko nó m i ai, az egyéni döntés ho z ó
adhat ó - e
preferenciáira
megalap o z á s Keynes munkae r - piaci elméletének, hogyan vezethet
épül le az
akto rok r a tett szok ás os feltevésekb l a “ragadós bérek” elmélete. Szinte mellékter m é kké n t érvényes
kialakítot t ák
prot otí pus át
a munkae r - piaci modellek egyik, máig
(Lucas - Rapping,
mu nkav állaló a szabadid / m u n k ai d
1970). 2
Ebben
a
modellben
a
megos zl ásá t választ ja meg úgy, hogy
több perió d u s ú hasz n os sá gát opti malizálj a. Az elem zési keret olyan elegáns és szép, hogy megér de m el te a legszellem esebb fricskát a nem kevésbé Nobel díjas Tobin részér l: “tehát Önök szerint a Nagy Válság idején a krónikus lustaság hatal masodott el a munk av állalókon ”. A fricskák azonban ma már csak az elmélettör t én et részét képezik, míg a Lucas - Rapping modell ma is érvényes elem zé si keretet jelent.
A modell felt nést keltett, és Lucas - t Phelps meghívta egyik 1970 - es konferen ciájár a. A f
téma az infláció és a munka nél küliség volt, vagy ha
2 Számos munka - közgaz d as ágt a nbeli (labor economics) tanulm ány még ma is, közel 30 év elteltével hivatkozik a Lucas - Rapping modellre.
úgy tetszik a Phillips - görbe. A meghívott ak az “eretnekek” voltak, akik ezért vagy azért a Phillips - görbét és a ráépül
gazda ságpolitikát nem fogadták el,
gon dolko dá s u k inkább az akkor még nem Nobel díjas, de már iskolavezet Fried ma n nevezete s 1967 - es karácsonyi el adásá ho z (Friedman, 1967) állt közelebb. Phelps, a méltatlan ul nem Nobel díjas Phelps kort ár sai szerin t talán a leginspi rálóbb közgaz d a volt: képes sége volt arra, hogy meglássa a releváns kérdéseket, és úgy tegye fel azokat, hogy a jelenlev k megérezve az intellek tu ális kihívást n e tudj an ak
szab adul ni a problém á t ól. Lucas - t -
visszae m lék ez és e szerint (Lucas, 1996) - az ezen az 1970 - es konferencián a Phelp s
által megfogal m a zo t t
árszínvon alról,
kérdések
többperiódusú
(mit gondolnak
döntéseikben
az
az
emberek
árszínvonal
vagy
az az
árarányo k alakulása számít, levezethet - e a munka nélküliség inflációmentes gazd aság b a n …) indítot tá k el a korábbiak tó l egészen eltér
úton.
A kérdés: árak, reálmen nyiségek, pénz m en n yiség és a gazdasági ciklus
“A Nobel díjat arra a mu nkár a kapta m, melynek során megpróbált am megérteni hogyan hatn ak a monetáris politika irányváltásai az inf lációra, a foglalkoztat ásr a és a termelésre. Annyi an
foglalkozt ak
már ezzel, hogy
feltehet leg rég megoldották. De nem így van: ez nem volt megoldott kérdés 1970 - ben, amikor mu nk á m a t kezdte m, és nem mondhat j uk ma sem, hogy teljes
és általánosan
elfogadott
válasszal
rendelkezü nk.”
nyilatk o zt a Lucas a Nobel díj átvétele kapcsán. A f
(Lucas,
1996)
kérdés tehát a fentebbi
gazdas ági változók együtt es mozgás a, avagy együt t nem mozgás a és ezen ingado z ás b a n a pénz szerepé nek megh at á ro z á s a.
A nagy el dök közül Lucas és Friedma n is egyöntet en Hume - ra hivatk o z n a k. mo net arist áir a
Ennek
a
nagyobb
18.
száza di
hatás a
volt,
gondolkodó n ak mint
bár mely
a
moder n
kort ár s án a k.
kor Mind
Fried ma n mind Lucas kedvtelve idézt e Hume - tól azt a pénz neutr alit ásár a vonat ko zó
-
és
valóban
minden
kés bb
állításu nka t
megel legez
-
gon dolat o t, miszeri n t “úgy vélem a társad al m at se a sok se kevés pénz nem boldogítja. Az egyetlen jó politika a pénz me n n yiség stabil növelése”, ám
min d ket t en felism er t ék, hogy létezik valamiféle gazdas ági súrlód ás, amiért az emberek mégis azt hiszik, hogy boldog abbak lehet nek, ha több a pénz ük (Fried m an
1992,
Lucas
1995).
E “súrlódás”
keresésébe n
gon dolat o kat fogal ma zot t meg, hogy az utána következ
Lucas
olyan
generációnak csak
össze kellett rakni a mozaikdar a b kákat és a “nem teljes piacok” (incomplete markets) elméletében integrál ni a pénz neut ralitásá r a vonat ko zó tételeket. A
bevezet
lucas - i
idézet ben
szerepl
gazdasági
változó k
együtt m o z gá s a els sorba n empirikus kérdés: ha a termelést a továbbiakba n y, a pén z mennyiséget
inflációt pedig
jelöli, akko r mára underg ra d ua t e
u közöt t negatív,
korreláció figyelhet
, ismeret an yag, hogy
m, a mun ka nélk üliséget u, a nominálbért
és m,
és u valami nt
az és
és y közöt t pedig pozitív
meg. Ez a megfigyelés azonba n nem is olyan
si, mint
esetleg a mai kor diákja gondol n á, hiszen el ször is tartós infláció kellett a megfigyelés he z,
ami a második
ponto kat
megel z en
nem
annyira
vidéki statisz tik us, Phillips nevezet , el ször rajzolt empirikus megfigyelései alapján az (u, ) pont osab ba n az (u, ) koordi nát ar e n d s ze r b en (azt
létezet t. Így nem meglep , hogy amikor bizo nyos
egy egyszer
világhábor ú t
feltételezve, hogy infláció és nomi nálbér tökéletese n korrelál), a pont h al m a z által sugallt ábrát azon n al Phillips - görbének nevezt ék el, és nagysza bás ú elmélet ek et építet tek köré. Csak kés bb kezdték el vizsgálni, hogy valójában milyen válto zók, milyen id sorairól mit is tudunk monda ni. Az empirikus kutatás tehát korán t se m ott tartot t, mint napj ai nkba n, amiko r lett légyen szó bá rmilyen hipot ézi sr l máris egy kom plett adat bá zis t varázs ol n ak
el
és
a
legszofis zti kált ab b
ökonom e t ri ai
móds z er ek kel
operacionali zál n ak és tesztelnek bármilyen állítást. Az ezeken a modelleken felnöv
nem zed ék talán meg is mosolyogná a har mi nc, illetve hús z évvel
ezel tti
két
nagyhat ás ú
empiriku s
tanul m á nyt
Friedma n
részbe n
gazdas ág t ör t é n et i könyvét (Friedm an, 1963) és Sims ökonom e t riai cikkét (Sims, 1972). Friedma n Anna Schwart - zal közö sen
írt monet ári s történel m e az
Egyesült Állam ok közel 100 éves id sorait elemezt e (egy évtizeddel kés bb vizsgálat uk at
megism ét elté k
most
már
Anglia
hoss z ú
id sorával
kiegészí tve).
Az
“id sor
elem zés”
kifejezést
nagyon
nagyvonal úan
has znál t u k ez esetben, hiszen ez valójába n a friedm a ni hipotézi sekhe z minél jobban illeszked
ábrák szerk es z t és ébe n testes ül t meg. A könyv nem
is statis zti kai értékei miatt vált nagyhatás úvá, s t, évtized del kés bb Hendry akkor már a moder n id sor - elem zés móds ze reit alkalma zva bemut at t a,
hogy a legtöbb állítás bizonyítása elégtelen volt. De egyrészt összeállt egy adatokr a van összegy jteni), másrés z t
adatbá zis, elkezd döt t egy statisz ti kai kutatás (milyen jelleg szüks ég,
hogyan
Friedma n
lehet
ezeket
megfogal m a zo t t
bizo nyul tak.
Az
egyik
rend s z er e se n
olyan talán
állításokat,
amelyek
legszeml élet esebb
id tállónak
állítás
a
kés bb
szám t al an s z o r idézett ”dallamf ütyü l s” hasonl ata volt: “A pénzállomán y és a többi gazdasági változó mozgása közti szoros kapcsolat még nem mond sem mit sem eredtükr l, sem a hatások irányáról.
Lehetséges, hogy a monetáris változók táncolnak a többi gazdasági változó független eredet
és az árak változásai táncolnak a független eredet fújta
változásainak dallamára, de az is lehet, hogy a jövedelem
dallamr a.
A
mind ketten megfelel
kett
lehet
kölcsönhatásban
monetáris változások egymással,
miköz ben
önállósággal is rendelkezne k, vagy az is elképzelhet ,
hogy mind ketten valamif ajt a har ma dik hatáscsoport által fütyült dallamr a mozog n a k” (Friedm a n, 1963, p.84) A másik, a közel egy évtizeddel kés bb, a hetvenes évek elején születet t és szint e az egész évtized empirik us kutat ás ai ra hatással lév
munka Sims
id sor elemz ése volt, ahol az id sor elem zés szót már a hagyomá nyo s ökono m et riai értelem ben has zn ál h at j u k. El ször próbált a meg valaki az ökono m et ria
oksági
teszt jeit
felhas z n álva
az
együtt m o z gá s át elemez ni. Ebb l a mun kából n kilencven es
évek
makro ö k on ó m i ai hibako r rek ciós
VAR
makrogaz d a s ági (vector
y,
u,
id sorok
majd ki a nyolcvanas és
ökonom et ri áj át
autiregresszív
m,
modell)
meghatá ro z ó elemz és,
modellcsal ád. Sims eredm é nyei nem mondt ak
és
a
ellent, az
akkor már többé - kevésbé elfogado t t, az id sorok együtt m o z gás á r ól szóló állítások n ak (lásd fentebb), de okságról, els dleges mozgat óról, cikliku s mo zgásr ól és f leg mindeze k elméleti hátterér l tud ot t megfoga lmazni.
is csak hipotézi seket
Az em piriku s
háttér
tehát
kezdet t
kirajzolód ni,
de az
elméleti
magyará za t még hiány zot t. Jött el bb Milton Friedm an, maj d jött a “ciklusok
közgazd áj a” (ahogy önmagát nevezt e) Robert Lucas, aki e ciklusok elméleti magyará za t á h o z a következ •
kérdések megválas zolás át t zte ki célul:
Mi a termelés, a pén z, az árak id sorai együt t m o zg ás á n a k
elméleti
magyará za t a (mi a “modell”) ? •
Van - e
kimut at h a t ó
oksági
kapcsolat
az
egyes
id sorok
közöt t,
felhas z n ál ha t ó - e ez gazdaságp olitikai célokra ? •
Ha egyáltalán van, akkor melyik válto zó képviseli a mozgat óer k (“melyik játss za a dallam ot”)?
E kérdések kapcsán három tan ul m á nyt fogu nk részletesebbe n áttekinteni: két Lucas mun k á t és azt a Sargent - Wallace írást, aminek alapján végül is elkezdt ek iskoláról beszél ni, amelyre a “racionális várakoz ás o k iskolája” avagy “újklass zi ku s iskola” címkét ragas zt ot t ák.
A Lucas - féle sziget modell (infor máció elmélet) (“Expectations and the Neutrality of Money”, 1972)
1972 - ben
szület et t
ez a szeri nt e m
legnagyobb
jelent ség
tanul m án y (Lucas, 1982), tehát több mint negyeds z á z a d a
Lucas
és mára nem
kevésbé aktu ális a mond a n d ój a, az elem zé si kerete, a gondolatvilága. Az írás némileg
hányat ta t o t t
sors ú
volt: több
neves
amer ikai folyóirat
(pl az
American Econo mic Review) visszad o bt a, mert túl zott a n matem ati z ált n ak találta. Végül a Journal of Economic Theory - ban jelent meg és nem váltott ki különösebb visszh a n g ot. A közvetlen kort ár s ak közül talán csak az egy matem a tik u s
Gale (a növeked és
elmélet
mate m at ikai
kiteljesít je), aki
könyvet kezd írni e cikk alapján (Gale, 1978). Lucas pedig saját maga is egyik tartja, ezt egyaránt hangs úlyoz z a mind gy jtemé ny es kötete (Lucas, 1995) el szavában, mint a Nobel díj átvételeko r mondot t beszé dé be n (Lucas, 1996). A tankönyvek és a kézikönyvek, a gy jtemé ny es kötetek és a vitap ar t ne r ek legfeljebb csak a hátt ér be n legjelent sebb
m vének
említetté k
meg a sziget m odellt, hogy aztán
aszi m m e t ri ku s
infor m ációs
elmélet
a kilencvenes
virágkorával,
a nem
években teljes
az
piacok
elmélet ének kiteljesedésével újra az 1972 - es Lucas - t fedezz ék fel, mint el futár u k a t. A cikkben megfogal m a zo t t tézisek végül két, a tanul m á ny alapján kész ül t konferen cia
el adás
(“A
természetes
ráta
hipotézis
tesztelése”,
“A
gazd aság p olitika ökönometriai elemzése” ) révén hatot ta k a kortár sak r a. A kés bbi Lucas, Sargent és Wallace írások és kötetek a nyolcvanas évek elejére elfogad ot tá tették a racionális várakozá so k fogal mát, az új fogalom gazdas ág el m életi jelent ségét – és általában a nyolcvanas években ezekre a kés bbi írásokr a hivatkoz n ak maj d.
Az elemzési keret Bár egy- egy
tan ul m á ny
esetében
nem
feltétlenül
lényeges
kérdés
az
alkalma z ot t elem zé si keret (és csak nagyon unal m as és nagyon form ális elmélet tör t én e t kedvéért”
könyvek
hossz an
és
szer z je
szokt a
aprólék os an
minden
elemezget ni)
esetben jelen
a “teljesség
esetben
nem
a
“teljesség kedvéért” kell kivételt tennün k. Az alkalm az ot t elem zési keret – amely
miat t
visszadob t ák
és
nem
igazán
keltett
felt nést
–
mai
elvárásain kkal tökéletes összha ng b an áll. S t, még ma sem teszi a cikket könn yed esti olvasm á nny á, hanem izzas z t ja még a phd. hallgatóka t is. Máris
megraga d h at j u k
egyik
lényeges
jellem z jét:
alapkövetel m én yn e k
tekinti a form ali zált megközelítést. Lucas szeri nt ugyani s “sem a keynesi nézetrendszer sikere, sem annak kudarca nem érthet
azon a tökéletesen
verbális nyelven, amin maga Keynes is fogal maz o tt” (Lucas- Sargent, 1981) 3 . Mindazon ál t al a jelen gyakorlat ba n arra a lehetetlenre vállalko zu nk , hogy Lucas - t többé - kevésbé verbálisan értel me zz ü k.
3 Ne tévessze n meg senkit, hogy Keynes mate ma tikus volt, hiszen ne felejtsük el, hogy példá ul a saját korába n nagy matema tikus na k szá mít ó Leonardo leny gözve nézte és tanulmá nyoz t a a szorzót á blá t. Lucas formaliz m us a egy Arrow - Debreu utáni formaliz m us volt, Keynes - é pedig múlt szá za di. És ez nem Keynes degradálása, csak a tények rögzítése, hiszen például az egyensúlyelmélet alapjának nevezet t Walras is olvasha ta tl an ArrowDebreu után, s t, ma az Arr ow - Debreu, vagy a Lucas modellt is elegánsabba n írja fel egy phd hallgató. Lucas saját magára úgy tekintett, mint aki “egész életembe n egyenleteket irkáltam, és néha ma úgy érzem többé - kevésbé feleslegesen, a kezde tben megfogalm a z ot t kérdésekre megnyugt ató választ végül is nem találtam”(Lucas, 1996)
A másik lényeges eleme ennek a megkö zelítés módnak a racionális döntéshozó feltevése, és annak következet e s alkalm az á s a. Ezt az elemet már a koráb bi Lucas- Rapping tanul m á n yb an is felfede zhe t t ü k és a nyolcvanas évek máso dik felében, majd úgy nyer polgárj ogot magának és íratja át az egyetemi
makr o ökonó mi ai
mikroö ko nó m i ai
tankönyveke t,
megalapo zá s
hogy
“nincs
nélkül”. Ez gyökeres
makr oöko nó m i a
szakít ás
a korábbi
szemlélet tel: az IS/LM alapú megközelítés azért abból indult ki, hogy létezik azzal a néh ány alapegyenlet tel leírhat ó gazdaság, és pontosíta ni tudj uk az egyenlet ek et, ha mon d j u k a beruh áz á s i vagy a fogyasz t ási egyenlet mögé az egyéni viselked ést is esetleg tükröz a
bevezet ben
már
említett
minim odelleket építünk. Így jöttek létre
makro m e dellek
és
ezek
kelet - európai
megfelel i, amelyek köz ül nem egy, a kor divatj án ak megfelel en, már diseq uilibriu m mod ell volt. A mikrom egal apo z á s azt jelenti, hogy el röl kezdj ük az egészet: egy egységes mikrokeret et építünk ki és abból kiindulva, annak keretében próbálj uk a makroö ko n ó m i a kérdéseit tárgyalni. Ezt a keretet
sokáig majd
az az együtt
él
nem z edé ki
modell (overlapping
generation modell) jelenti (lásd például az egyik klass zik us kísérletet a Dorn bu sc h - Fischer - t a kilencvenes években felváltó Blanchar d - Fischer - t), amelyet
a
zseniális
Samuelso n
szigetm o dell ben volt az egyik els
“talál t
fel”
1958- ban,
de
Lucas
a
nagyhat ás ú alkalm az ój a.
A mikro - megközelítés és a racionális döntés ho zó paradigm áj á na k elfogad ása azt is jelenti, hogy Lucas ezt az elvet kiterjes zti az aktoro k várako zá s ain ak kialakításá ra. Lucas, saját értékelése szeri nt Phelps azon ominóz u s tópar ti konferencián megfogal m az o t t kérdései alapján kísérelte meg az adaptivitás lecserélését egy annál az elem zés egész szemlélet ével jobb összh angb a n lév
racionalitás sal. Ez a mome nt u m “forrad al m a”
megkez d döt t.
dönt vé vált: a
racio nális
várako zá so k
(Nem
véletlenül
has znál o m
a “forradal om” és “ellenfor rad alo m” szavakat, a nyolcvanas
években minth a szám u n k r a is oly ismer s ideológiai hábor ú zajlott volna). A racio nális
várako zá s
a
tökéletes
el relátás
“alkal ma zá s a”
volt
a
bizo nytal an s ág melletti döntés ho z á s esetére. A racionális várakozá s annyit mo n d ki, hogy az egyén a ren delkezé sér e álló infor m ációkat felhas z nálj a még akkor is, ha azok bizonyt alano k és nem csak a közvetlen, szinte
bizo nyos múlt alapjá n tekint el re. A sziget m o d ell lényeges eleme ugyanakk or, hogy nem áll minden infor m áció
a gazdálko dó
alanyok
rendelk ezé sé re:
egymást ól
szep ar ál t
szigeteke n élnek, csak saját szigetü ket és a korm á nyza t gazdaság po litikáját képesek megfigyelni. Ez a “modell” az elszigetelt piacok, elszigetelt term el k esete: a piacok koránt se m teljesek és tökéletesek az infor m ációho z való hoz záj u t ás korláto z o t t. Ez az a piaci súrlódás , amelyben Lucas megtalálni vélte a piac nem tökéletes semlegességének okát. Ez olyan lényeg es elem, hogy
még
egyszer
máské pp e n
is
megfogal m az o m :
az
emberek
a
ren delke zé s ü k r e álló inform ációt tökéletese n (racionálisan) has znál ják fel, de a gazd aság atomi zál t, a piacok töredeze t t jelegéb l következ en nem áll min den
lényeges inform áció rendel kez é sükr e és, implicit módon
tartal m a z z a
a modell, a pótlólagos
inform ációk
megsze r zé s e
azt is
nagyobb
többlet költ séggel jár, mint amennyi többletha s z no t eredm é nye z. A harm adi k
jellegzetes ség,
hogy
szakítva
az
akkor
burján zó
diseq uilibriu m vagy legalább is lass an alkalm az ko d ó árakat
feltételez
írásokkal
a market
Lucas
siet
leszöge zni,
hogy
szám ár a
alapfelt evés
clearing, a “piackitiszt ul ás”, azaz a kereslet és a kínálat egyens úlyba jutása. (Sajnos nem cserélhet jü k fel a piackitiszt ulá st az egyensúly szóval, hiszen a nyolcvanas
évek már
tele van olyan
modellekkel, amelyek
megoldás a
egyensúlyi, ám kínálat és kereslet mégse m jut egyensúlyb a, az árak nem tisztítj ák ki a piacot. Ilyen például a klass zik us hiteladagol ás modell). A divato s disequilibriu m elméletr l Luc as egyik kortár sa egy szellemi fricska erejéig annyit mon d, hogy ez olyan, mint ha a síel re úgy tekintenén k, aki a folytono s egyen súlyt alans ág állapotába n leledzik (és valóban, ne is felejtsü k el, hogy néha
aztán
rettenet ese t
bukik), pedig mozgás át
megcso dálva
mégiscsak az a benyo m á s u n k, hogy ez maga az egyens úly, még ha folytonos ciklikus
ingado zá s ba n
is
testes ül
meg
az
egyensúly.
A
lucasi
egyensúlyfogalom a ciklikus kilengésekkel tehát tökéletes összha ngb an van, ha ez nem így lenne, Lucas munkás s ága sem létezne. Végül a negyedik
lényeges
mo n da nivalój ával is össz ha ngba n
már a modell áll (az el z eket mint általános elem zési feltevés, ami azonba n
elveket tekint he tj ü k), az az, hogy a modell mentes a monetá ri s illúzió min den elemét l, azaz Hume - ot idézve a szerepl k preferenciái bizt osítják, hogy a “több pén z nem boldogítja
ket”. A modell eredm é nye, a pénz nem -
semlegessége tehát nem a feltevések b l követke zik. A monetári s illúzió teljes elvetése rend kívül lényeges elem volt, és szorosa n kapcsol ódot t a racio nál is várakozá s ok például Fried ma n
alkalm az á s á ho z,
nagyhat ás ú
hisze n
az
1968 - as beszédébe n
adaptív
modellben,
a monet áris politika
hatásos ság á ról és a term és ze t es ráták ról a monet áris illúzió érvényesül t abban az alkalm a zk o d á si periódu s b a n, amíg a várakozá s ok adaptálódt a k.
A modell és következtetései El ször
Lucas
egy
kétperiód us ú
“egyszem élyes”
együt t
él
nem zed ékek (overlappin g generation illetve a továb biakba n OG) modellel kísérlete zet t. Az OG mo dellek alapkér d é se, hogy ha a fiatalko rban
az
el állított ter mék nem tárolhat ó (és belát ha tj uk, hogy például valóban kevés élelmis zer tárolh at ó évtizedekig), hogyan lehet a nem tárol hat ó jószágot a
jöv be tran sz fer ál ni fogyasz tá s r a. Ha egyetlen Robinson létezik, akkor a válasz egyszer : sehogy, Robinson élvezze az életet és ne takarékos kodj o n. Samuel so n klasszik u s alap - OG tanul m án yáb an azt mutat t a meg, hogy ha Robinson többgener ációs Robinson, akkor kétféle megoldás létezik: az egyik a
társa d al om bi zt o sí tá s
(és
ekkor
a
generációk
kölcsönöse n
bíznak
egymásb an), a másik pedig a pénz (és ekkor mindenki bízik a pénz be n). Lucas vizsgálat a az OG modellek e második megoldás át vette alapul, tehát egy olyan mo netári s OG modellb l indult ki, ahol a gazdaságba pum pál t pénz m e n n yi ség az egzogén válto zó. Számár a meglep hagyomá nyo s
feltevések
súrlód ás t ól
eltekint ün k
tökéletes en
neu tr ális
mellett és
egy
tökéletes
marad,
a
ilyen
rends ze r be n,
el relátást
pénzp u m p a
eredm é nyt kapot t: a ha
feltételezü nk csak
inflációs
minden a
pén z
adókén t
jelentk ezik és ron tja a term elés szintjét. Ez a modellkísérlet gy zte meg arról, hogy valamiféle súrlódás
feltevése nélkül nem
fog tudni induló
kérdéseire választ adni. Szám ár a a súrló dá st az egyes piacok szeparál ts ágá na k feltevése jelentett e: a
gazdas ág egyes részpiacait úgy tekint et t e, mint izolált szigeteket, amelyek bizo nyos
minden
(például
a
szigeten
pénz kínálat
megfigyelhet
alakul ása),
de
infor m ációho z egymás ról
hozz áj ut n a k
nincsene k
részlet es
infor m ációik. Ez a feltevés még ma is, a “tökéletes inform ált ság” korában elfogad h a t ó, ha arra gondolu nk, h ogy míg az összevont gazdas ági adato k szint e már ingyen és korlátlan ul a ren delke zés ü n k r e állnak, addig az egyedi adatok ér t
vagy olyan borsos
árat kell fizetni, hogy már nem éri meg
megven ni, vagy meg se lehet venni. Lucas szám ár a tehát az inform ációtól való elzár t ság (fizikai vagy gazdasági elzárt ság) jelentet te azt a súrlódás t, amire egy új világot épített (ha nem is a sem mib l). A Lucas modellben tehát két fizikailag szeparál t sziget létezik, mindket t n
véletlens z er en
élnek “fiatalok” és “id sek” (kétperiódu s ú
OG modell), ezek nagyjából
áraml ana k a két sziget között minden term elési periódu s
elején, de ezen túlme n en a két sziget közöt t nincs sem miféle kapcsolat. A fiatalok által el állított fizikai term éke n kívül csak pénz létezik, amit a mo net áris hatós ág pum pál a rends ze r b e, örökség nincs, az el nem költött pénz visszas z áll a monetári s hatóság ra. Csere a szigetek közöt t nincs, csak az azo no s szigeten él el az id sek
két nem ze dé k közöt t történik: a fiatalok árut adnak
pén zéér t. Az árak, mint
említet t ük egyensúlyi árak, ezt
biztosít an d ó mindk ét piacon aukció zajlik és az egyens úlyi áron megy végbe a csere.
A gazdaság m köd ését ezek után a következ ké ppe n kell elképzel ni: az is, de Lucas éppenséggel stacio nári us népes séggel szám ol t) véletlens z er en oszlik meg a két sziget között, majd az azo nos termeléke nység fiatalok el állítják a adott
létszá m ú
generáció
(amely
id ben
akár
b vülhet
teljes jószágm e n n yiséget, melynek egy részét – az árak és az árvárakoz ás o k alapján
optim ális megoldást
választva
a kétperiód us ú
a fogyas zt ás ho z
kapcsoló d hasz n os s ág m axi m ali záló megol dás na k megfelel en – eladják az id seknek. Az id sek mindkét szigeten annyian vannak, hogy a két szigeten a pén zkí n ál at tökéletesen megegyezze n . A fiatalok döntés ük során nem csak a jelenlegi árakat (amin eladják termékü ket), hane m az árvárako zá s ok at is figyelemb e veszik (amin öregkor uk b a n
majd
k fognak vásárol ni). Egy
lényeges apróságr a szeret né m felhívni a figyelmet: ez az állítás nem más,
mint a kés bb Lucas - féle kínálati függvénynek elkeres zt el t egyenlet els változat a: a kibocsát ás az árakt ól és az árvárakoz á s ok t ó l függ. Az id sek csak vásárolnak és fogyaszt a n ak. Létezik egy szigetek felett álló korm á n y, amelyiknek módja van növelni a pénzkí nál at ot, de csak úgy, hogy az id sek meglév
pénzkés zl et ei t arányosa n megnöveli (– ha valakinek 10
escudója van annak 50 lesz – akkor akinek 25 volt annak 125 lesz). Súrlódás nélkül nyilvánvaló, hogy ebb l csak árszí nvonal fiatalok azonban
növekedés
adódna. A
nem tudj ák mire vélni a jelenlegi árakban közvetítet t
infor m ációt:
nem
tudják,
korm á n yza t
megnövelt e
hogy abból a pénzt,
adódik
vagy, mert
az
árnöveke dé s,
mert
a
relatíve felértékel döt t
a
ter mék ü k, mivel az adot t szigeten éppen kevesen vannak. Nyilvánvaló, hogy az áralakulás
a monet áris
sokk
pénzkí n ál at o t)
és a reálsokk
(hánys zor os ára növelte
(mennyire
egyenletesen
a kor má ny
oszlana k
meg
a a
fiatalok) kölcsö n ha t á sá t ól függ. Ha csak monet ári s sokk van, azaz mindenki tudj a, hogy a fiatalok egyenletesen oszlanak meg a szigetek közöt t, akkor a mo net áris
sokkr ól
az
árak
tökéletesen
infor m ál na k,
teljesül
a
pénz
neut ralitás a, az árak arányosa n változn ak, a kínálat ra nincs hatáss al. Ha csak
reálsok k
tökéletes en
van, azaz
stabil
a korm á ny za t
monet áris
politika
nem
akkor
többs zör ö zi minden
a pénzt
árelmo z d ul ás r a
és a
kibocsátá s reagál, mivel az árak tökéletesen tükrözi a reálsokkot (ahol kevesebb fiatal van megn nek az árak és megm oz d ul na k a szigetek közötti árará ny ok). Azonban ha kétféle sokk egyszerr e van, akkor a monetá ris sokk nak is lehet reálhat ás a, de ismétel jük, kizárólag azért, mert az árak alakulásáb a n nem lehet szétválas zt a ni a kétféle sokk hatását. A modellben az a szép, hogy úgy szerkes z t e t t ü k meg, hogy nincs benne oksági, még kevésbé van a kor má ny za t által kihas zn ál ha t ó kapcsol at az infláció (áremelked és) és a term elés közöt t, de mégis pozitív a korreláció e két változó közt.
A lokális és globális áringadoz ások modellje (volatilitás - elmélet) (“Some International Evidence on Outp ut - Inflation Tradeoffs”, 1973)
Ezt a sziget m o dell he z tekin t he t
képest
inkáb b
csak
apró
szöss z e n e t n ek
írást egy évvel a korábbi kudarcot követ en már hajlandó volt
közölni az amerikai Közgaz das á gi Szemle , az American Economic Review . Ezen cikk alapján vált közis m er t t é a Lucas féle kínálati függvény, pedig lényegét már a sziget m o dellb l is ki lehetett olvasni. Modell leírás
A kibocsátá s – y(z) – kétkom po n e n s : a trendb l (hoss zú távú pálya), amit most nem részletez ü n k és a multiplikatív ciklikus kompo ne ns b l - y c (z) tev dik össze. A szokás os loglineáris form ában: y(z) = trend + y c (z), ahol z a z- edik szepar ál t piacra utal A ciklikus kom pon e n s a relatív árakra (P(z)/P) vonatkoz ó várakozá s t ól
kisbet k):
függ, ahol P(z) megfigyelhet
tehát loglineáris for mába n (ezt jelölik a
y c (z) = a·E([p(z) – p] = a·[p(z) – p e ]. Feltéve,
hogy
a lokális
zajok
ismételte n
multi plikatív
formába n
rakó dn a k a globális ármozgás okr a, és mind a globális ármozgás mind a zaj logarit m u s a norm áli s eloszlás ú: p(z) = p + z
p ~N(p*,
2
) z~N(0,
2
)
belát ha tó, hogy p e a globális árszí nvonal történ el m i átlagától és a r elatív szór ásokt ó l függ. Figyeljük meg, hogy a közgaz d a s ágt a n b a n általános a n hasz n ál t kényel mes feltevés szerep ét: logarit m u s u k ba n
lineáris kifejezések, logaritm us uk b a n norm ális eloszlású változók. A kínálati
egyenletet,
mint
egy egyszer
feltételes
várha tó
értéket
kifejtve és z- kre aggregálva y = konst an s +
/( + 2
2
2
) ·(p- p*), ahol láth at ó an a helyi és a globális
szór ások aránya az így kialakuló Phillips görbe (de most már Lucas féle kínálati függvény) meghatá ro z ó param ét e re. A sziget mo d ell
alapk ons t r u k ci ó ja itt
is megm ar ad:
elszigetelt,
lokális
ter mel k tevékenyked nek, akinek kibocsát ás a a relatív árakra vonat ko zó várako zá s aikt ól függ, de megfigyelni csak lokális áraikat és a globális
árszínv on al történel mi átlagát tudj ák.
A jelent s egyszer sítés a sziget m od ellhe z képest, ami emész t he t bbé és
szint e olvasm á n y os sá tette az írást, hogy Lucas nem teljesen általános eloszlásf ü ggvényre
fogalma z z a
meg
tételeit,
hanem
egyszer
kétp ar a m ét e re s norm ális eloszlást feltételez, amib l egyenesen következi k, hogy az inf ormációt közvetítik.
a szórás ok
Így a modellben
(az árak
a kínálat
ingadoz ás ai
varianciája
átlagaik
körül)
a helyi és globális
ármo zg á so k szór ásá na k arányától függ, mivel a lokális piacon ez adja a kínálato t
mozgató
relatív
árvárak oz á so k
param ét er ét.
Ha
jobban
belegon d ol un k, e közgaz da s ágilag várakoz ás el m élett el alátám as zt o t t Lucas -
féle kínálati függvény mögött nem egyéb húzódi k meg, mint a klass zik us valószín ségel mél eti tanul m á nyai nkból
oly jól ismert
feltételes
érték regress zió. Az
elszigetelt
te rmel ket
egyszer en
aggregálva
függvényt melléillesztve Lucas
és
egy
legegyszer bb
értel mez h et
várható
keresleti
makrogaz d a s ági
pályák at tudo tt felrajzol ni és elemez ni. A modell operacionali zált formáját ezt
követ en
alkalma z t a
néhán y
országr a, ami a kor ízlésének megfelel
nyugat - európai
illetve
dél - amerikai
ökono me t ri ai tesz tet jelentet t (Lucas
kés bb err l úgy nyilatkozo t t, hogy ezek a teszte k inkább illuszt rá ciót sem mi n t
a
megalapo zo t t
ítéletalko t ás t
szolgálták).
Mindeneset re
a
megfogal m a z h at ó állítások a sz ig etmodellel ellentétben egy mindenki által emés zt h e t
elem zési keret ben és empiriku s bizonyítékokkal alátá m as z t va
jelentek meg. A magas inflációjú országokat általában az infláció magas abb volatilitása
(szórás a) is jellem zi (ez az állítás korábba n is azót a is elfogadhat ó na k t nik). Ahol nagy a globális árak varianciája, úgy ez a lokális varianciáho z képest is nagy, vagyis a helyi variancia tükrözi a globális varianciát, azaz kulcspar a m é t e r
/( 2
2
+
) 1, 2
a
így a kínálati görbe közel vertikális. Az
alacsony inflációjú ország ok ba n a globális variancia alacsony, így a helyi árak
mo zg ását
sokk al
inkább
tulajd o ní tj ák, azaz 1- t l eltér
a
relatív
árarányok
megváltozás á n a k
lesz a kínálati függvény param é te r e és
látszólag kiakná z h a t ó Phillips - görbe áll el . Ugyani s a keresleti sokk ebben
az esetben egyirányba lendíti reálváltoz ó kat és árakat
A “tehetetlenségi tétel” (Sargen t - Wallace,
1975
“Rational
Expectations,
the
Optimal
Monetary
Instru m e n t and the Optim al Money Supply Rule”)
Bármilyen
meglep
az
új
klassziku s oknak
tulajdoní tot t
legfonto s ab b állítás, az úgynevezet t “tehetetlens égi tétel”, ami annyit akar kifejez ni, hogy csak látszólagos Phillips görbe van, de kiaknáz h a t ó Phillips görbe nincs, a monet áris politika hatást al an marad racionális várako zá so k feltevése mellett nem egy Lucas - tanul m ány, hanem
Sargent és Wallace
szint e klassziku s sá vált közös tanul m á nyá na k nyom án vált közis m er t t é és tanítot t ák, min t a Lucas iskola, az újklass zi kus o k meghat ár oz ó, közpo nti tételét. E sajátságos elmélett ört é net i jelenségnek több okát is fel tudjuk sorolni, de valójáb an csak afféle sejtések ezek, hiszen nem éltünk benne a hetvenes évek közepének amerikai akadém iai tudo m á nyáb an.
Egyrészt Lucas eszk ö z t ár a (még a nagyon könnyed el bb elem ze t t cikk is) nehézk e s nek,
túlbon yolítot t na k,
makro ö k on ó m u s ai
szám á r a.
túl
formalizál t nak
A mikroökonó m i á ba n
t nt
az
adott
elfogadot t
volt
kor az
Arrow- Debreu eszk öz t ár, de a makroökonó mi a ennél sokkal könnyedebb,
ered m én y ei t még az egyszer sokkal
kevesebb
felkész ül t s éget
igényl
diszciplínán ak
t nt.
(Hiába,
mezei gazdas ágpolitikusok na k is meg kellett
tud ni, érteni). Másrész t a Sargent - Wallace modell nem “keverte bele” a makroöko nó m i áb a a mikroö k onó m i á t (az inter m edi at e Varian - t tanulókna k nem igazán volt emés zt h e t
Lucas egyik írása sem). Ehelyett a kor ízlésének és szokás án a k
megfelel en vett egy IS/LM modellt, mint a gazda ság keresleti oldalát, ehhez hoz záillesz t et t egy Lucas - féle kínálati függvényt, és a szokás os, inflációs és foglalko z t at á si célokban kvadratikus célfüggvény alkalma z ás ával a szokás os kérdést tett fel: a kamatláb vagy a pénz m e n nyi ség politika a hatásosa bb
(Pool
1970 - es
klass zi kus
makro ö k on o m é t e r n e k).
cikke
Az
óta
egész
ez
kedvelt
eszköz t ár,
az
tém ája egész
volt
minde n
kérdésfeltevés
közelebb állt a makro ökon ó m u s kortár sa k közízléséhe z. Harm ad s z o r
ren dkívül elegáns an
és egyszer en
mondt a
ki miért nincs
Phillips - görbe, és ehhez csak súrlódás m e n t es világot kellett feltételeznie. Lucas egyszer re mutat t a meg miért van mégis, ha egyszer nincs: és ezt nem tehet t e máskép p, mint súrlódás t vitt a modellbe, szám ár a a nem teljes piacokat az infor m ációs halma zb a n “nincs
Phillips
görbe”
állítást
szepar ált részpiacok jelentet té k. 4 A
kétségtelenül
könnyebb
súrlódás m e n t e s
világban megfogalm a z ni, nem is beszélve arról, hogy akkor hoss z ú éveken százai n keresz t ü l lehet vitázni a modell feltevései nek valóságh ségér l, és arról, hogy mennyiben vezet a racionális várakozá so k
és
cikkek
feltevése egy ilyen “döbbenetes” eredm é ny he z. Mindene set re
tény, hogy e cikk megjelen ését
követ en kezdt ek
az “új
klass zik u s ok r ól” cikkezni, jelent ek meg folyóiraton kén t átlag tízesével a hol a “racion ális várako zá so kat ”, hol a “tehetetlenségi tételt” teszel min de z
tartot t
jó
“makro ö ko nó m i a tankön yvek et
b
évtizedig,
meghalt”.
fabrikálták
illeszt getve
ide- oda,
makro ö k on ó m i át
ezt
amikor
Eladdig
át
egy- egy követ en
a
is
Fischer
korábbi Lucas
írások, és
leírta,
hogy
sztende r d
féle
kínálati
nyilvánvalóvá
vált,
kell írni, és ennek legjobb, leginkább
a
makro függvényt hogy
új
tankönyvbe ill
megfogal m a zá s á t, azt hisze m, még mind ig keresik.
tehet etlens égi tételt egy egyszer Az átlát ha t ó ság
kedvéért
a Sargen t - Wallace (továbbiakba n
S- W) féle
modellen illuszt r álj uk:
y d = - bp + cx (Ez a keresleti függvény az eredetib en egy IS/LM görbe, ahol
az
árak
a
pénzp iacokat
szabályoz ó
nomin ális
kamatláb
és
a
4 Elmélettörté ne tileg érdekes, hogy Friedm an két híres Phillips görbe tanulm ánya közül az els 1968 - as (el adás az Amerikai Közgaz da sági Társaság vándorgy lésé n), a második 1977 - es (el adás a Nobel - díj átvételekor és a kett közöt t jelennek meg a legfont osa bb Lucas írások. Míg az 1968 - as beszéd egyértelm en adaptív várakozá sokra épül, és arról szól, hogy a munkavállalókat megtévesz tik (fool the people) és ebb l adódik a rövid lejárat ú Phillips görbe, addig az 1977 - es- ben a Phillips görbe kialakulá sának oka már az, hogy a lokális termel k árarány változás na k fogják fel az árszínvonal változás t és ezen információs tökéletlenség következté be n rosszul reag álnak. Ez pedig kísértetiesen lucas - i gondolat.
reálgazda s ág ot mozg ató reálka m at láb összeka pc solás ak or jönnek be. Az “x” gazdas ág p olitikai
változó
vagy a nominálkam a t láb
vagy a
pénz m e n n yiség, És az egészhe z még hozz át a r t o zi k egy kvadra ti ku s célfüggvény. De ezeknek a kortárs ak szám á r a a cikket olvashat óvá varázs oló
értelme zé se kt l
most
nyugodt an
eltekint het ün k
és
általános abb form ába n is kimond h at j uk a tételeket.)
y- y n = a (p - p e ) + u (Ez az el z kínálati
függvény,
ahol
tanul m á n yok ból megism e rt Lucas féle
tudju k,
hogy
az
“a” param ét e r
(Az árvárakozá s o k n a k
ez a képlete
a relatív
árvolatilitások t ól függ) pe =
(1/b)
(cx e - y n )
az
el z
kétegyenlet es modell red ukált form áj ából adódik) p - p e = (1/(a +b))(c(x- x e )+u) (ebb l az egyenletb l már látható, hogy az árvárako zá s hibáján ak szórása már csak a gazdaságpolitik a szórásá t ól függ – ha tehát a gazda ságpolitik a kiszám í t ha t ó, akko r a várakozá so k hibája zérus szórás ú, így nem közvetít infor m áci ót, azaz nincs hatása) y- y n = (ac/(a+ b)) (x- x e ) + (b/(a + b)) u Ez utób bi egyenlet pedig már maga a tehet etlenségi tétel, aza z ha x helyébe bár milyen gazdasá gpolitikai változót képzelünk, ami kiszámít h atóa n
egy
opti mális pályát követ, akkor az output ciklikus ingado zásár a láthatólag nem lesz hatással, tehát a kiszá mí tható stabilizációs politika hatástalan). Az
ere deti
elmélet tör t én e ti változóval
leglényegesebb követke zt e té se ugyan ez, de az h ség kedvéér t foglaljuk össze a kétféle gazdaságpolitikai
mo dell
(pénz m e n nyi ség
–
kamatl ába k)
kapcsolat os
legfontos ab b
követke zt et é sei t: • ha a várakoz ás o k
racionálisak, akkor az out put
pályája független a
választ ot t monet ári s szabálytól – csak a meglepet és szám ít • ha a kam atlába k at rögzítik, akkor az árak pályája kiismer het et len lesz • adap tív várakoz ás o k mellett az out pu t és az infláció közöt t trade off jön létre, ekkor megad ha t ó az optim ális stabilizációs politika. A “tehetetlen ségi tételt” megfogal m az ó alapm o dell egyenes következ m é ny e
volt az az állítás, mib l aztán az úgynevezet t “meglepet és” modellcsalád (surprise models) kin tt: a gazd aságpo litik ába n eszeri n t csak a meglepetés szám ít, a kiszám ít ha t ó gazd aságpolitika hatást al an.
A Lucas kritika (ökono met ria elmélet) (“Econo met ric Policy Evaluation: A Critique”, 1976) A Lucas - kritika volt végül az az írás, amely alapvet kora
közgaz da s ági
és
ökonom e t riai
gondolkod á s ár a.
A
hatáss al volt hatásár a
és
fogad t at á s ár a jellem z , hogy már kézirat ba n, megjelenése el tt cirkulált. A hatás azért nem azon nali és nem általáno s volt, de a nyolcvana s évek végére kétségtelen ül ez a tanul m á ny vált a legelfogadot t a bb, talán a legkevésbé vitatot t Lucas írássá. A hetvenes években burj án z ó, a nyolcvanas években kulmináló, min de n folyóirat hasábját elborító “újklasszi kus - keynesi” vitát, amelyben
a lényegi állítások vajmi kevés, a címkék osztogatá s án a k
és
egymás gyengeségei felemlegetésé nek annál nagyobb szerepe volt, eleinte meg sem érintet te ez a szint én korán születet t írás. A tanul m á ny f a valamen nyi
fél által eladdig
meglehet sen
gyenge
üzenete
nagy kedvvel, de mai szem m el
appará t u s r a
tám as zk o dva
has znál t
ponto sa b b a n az id sor elem zés re támas zk o dó el rejelz
nézve
ökonom et riá t,
modelleket vette
célba. Az ökon om et ria
a hetvenes
években
vált általános a n
elterjedt
“teszt -
eszköz zé”, aminek segítségével próbált ak bizonyos állításoka t a tényekkel szem besít eni mo dellek
és ennek
látsz ólag
alapján
egyszerr e
el rejelzés eke t voltak
tenni. Az ökono m e t riai
sikeresek
(az
adatokho z
való
illeszk ed é s “ponto ss ágába n”) és sikertelenek (a “jó, stabil” el rejel zésekben). A mod elleket tech nikailag kezdt ék el farigcsálni: finom odt ak
a becslési
eljárások, kialakult ak a nagyobb rends z e re k együttes becslésére alkalma z ot t különféle mó ds z er ek, hogy aztán néhán y “eretnek” írás hatásár a el röl kezdjék
az
egész
“alkalm az o t t
em píria”
máso dik felében, a nyolcvanas évek els
felépítését.
A hetvenes
évek
felében Engle, Granger, Hendry ,
Harvey (Engle- Granger, 1987, Engle- Hendry - Richar d, 1983, Granger 1981, Harvey 1981, a, b) és a többi (ha úgy tetszik) “új” ökono m ét e r (v.ö. “új”
klass zik u s) hatásár a kialakuljon egy “új” ökonom e t ri a, amelynek alapelvei máig
nem
változta k.
Az
alapgo nd ol at
borzas zt óa n
leegyszer sí tve
körülbelül annyi, hogy nem az adatokat kell addig mass zí ro z ni, amíg végül is belefér nek egy bármilyen modell adta keretbe, hane m meg kell próbálni felszín re juttat ni az adat okba n ténylegesen meglév
stati szt ikai inform ációt.
Egy apró jellem z : Engle egyetlen (egy korabeli divatos nagymodellben szint e
mellékesn ek
becslésén ek
tekint et t,
percek
egy harmi ncol dalas
alatt
tanul m á nyt
“megbecsült”)
egyenlet
szentelt, amiben
a modell
valame n nyi változóját repre ze n t áló id sor az adatokban meglév
jellem z it
foko zat o s an kibont o tt a. Az öko no m e t ri án ak ez a megúj ulás a hozta a Lucas - kritika újrafelfedezé s ét: a Lucas sugallta “elemi ökonom e t riai tévedés” teljes össz ha ngba n állt az új ökono m ét e re k n ek a modellekr l és az id sorokról vallott elveivel . A Lucas kritika valóban egyetlen mond a t b a n öss zefoglalhat ó: “Feltéve, hogy minden ökono metriai modell struktúráj a a gazdasági szerepl k opti mális mag a ta rt ási
szabályait
döntéshozók
szá m ára
együtt
tükrözi, és hogy releváns
szisztem a tikusan
gazd aság p olitikába n
ezek
az opti mális döntések
id sorok struktúráján ak
megváltoz nak,
bekövetkez
akkor
változás
megváltoz ásával
teljesül, hogy
meg
fogja
a
bár mely
változtatni
a az
ökono met riai modellek struktúráját” (Lucas, 1976). A hagyomá nyos (nem az m ációkat kiakná zó) ökonom e t riai modellek tehát m köd hetinfor nek rövidtávo n. Nagyon jól illeszked he t n ek a múlt
id sorokba n meglév nagyon jól adataira.
De
tökéletesen
alkalm atla nok
el rejelzés re
és
még
inkább
alkalma tlan ok gazda ságpolitikai akciók szim ul álásá r a. Minden
korábbi modell, amikor
a gazda ságpolitika hat ás át
modellezt e,
figyelmen kívül hagyta, hogy valójába n már egy másik modellel dolgozik.
),
Tételezz ü n k fel egy plauzi bilis gazdas ágpolitikai szabályt: x=G(y, ahol
y
a
gazda ságot
gazdas ág p olitikát jellemz
jellem z
endogén
para m ét er együttes,
változók,
,
, a
pedig az a “zaj”,
amit a modellezésko r nem kívánok elemezni. Kétféle
gazdas ág poli tikai
hatás m ec h a ni z m u s
képzelhet
“meglepetéseke n” alapul ó, illetve a rezsi mvált áso n alapul ó.
el:
a
Meglepetés mod ellek: ha
, azaz
a “zaj” válto zik meg: nem változik
meg a gazdas ág politikai stratégia, csak éppen valamifaj ta sokk éri a ren ds ze r t, ez elemezh et
a régi strukt ú r á b a n
A “rezsi m - shift”, avagy gazdaságpolitikai irányt váltó modellek: ebben az esetben
,
azaz a gazda ság politikai szabály param et ri zál ts ága
változik meg, de ezzel együtt az eredeti modell strukt ur ális formája is, hiszen a fenti gazdas ág politiká nak megfelel
rends z er egyenlet y=F
(y,x, ,( ), ) lesz, ahol nem lehet változatla n struk t ú r áv al szám ol ni el rejelzésko r
A Lucas - kritika a gazda ságpolitika “könny , gyors” modellez het ségébe n
vetett hitet romb olt a szét, ha negatívan nézzü k, akkor “lerom bolt a” a nagy
ökono m et riai kutató m helyeket. Kétségtelen, hogy a kora hetvenes éveket jellem z
óriás modellek, gazdas ág politikát modellez
hogy annál értékeseb b
részered m é n ye kr l lehessen
m helyek kihaltak, beszá m ol ni egy- egy
részt er ül et elem zése kapcsán (árfolyam modellek, t zsdei modellek…)
Válaszok az eredeti kérdésre és az utóhatások Ha Lucas eredeti kérdéseire gon dolu nk, akkor röviden összefoglalha tj uk az ezekre adott válaszo kat is: • a kiemelt id soro k közöt t van együt t m o zg á s, de ez az együt t m o zgá s inkább csak statisz tikai, nem kiaknáz h a t ó; • magyará za t o t
tudn ak
adni
arra,
(látszólagos), de statis zti kailag
hogy miért mérhet
jön
létre
együtt m o zgá s
a “spuriou s” anélkül, hogy
tartó s logikai kapcsolat lenne; • az együtt m o zg á s elem zés ekor nem a vizsgálat id távja számít, hanem a gazdas ági szerepl k infor m ál t sága; • kiaknáz h a t ó gazdaság politikai hatás nincs:
• csak alacsony és nem volatilis infláció mellett valószín , hogy az infor m ációs hatás sokkot okoz; • a gazd aságpo litikai rezsim vál to zá s beépül a várako zá so k ba;
• csak a meglepetés szám ít.
Ezek a válaszok
a Lucas által érintet t
tudom á nyte r ület ek
egyikét sem
hagyták érintetlen ü l: • átalak ult
az
ökono m e t ri a,
kialak ult
a
moder n
id sor
elem zés:
a
“klassziku s” ökono m et ri a eszk özeivel nem lehetett választ adni az új kérdések r e
(VAR
modellek,
hibako r rekciós
mod ellek,
egzogenit ás
vizsgálat ok, modells pecifik ációs tesztek, kointegrációs modellek); • meghalt ak
a
klass zi kus
makrom od ellek,
megsz ül etet t
a
mikro -
megalapo z á s ú makroöko n ó m i a; • kano ni zál ó do t t a racionális várakozá s ok fogalm a; • kialak ult a racionális várakozá so k mod ellcsaládja, amelyn ek célja feltárni a gazd asági szerepl k viselkedéséne k lényegi para mé t er eit; • kialakult
az
inform ációs
irodalom
és
eljutott
az
egyensúlyi
és
a
maga
a
piackitiszt ít ó árak fogalmá nak szétválas z t á s áig; • nem
csak
a
keynesi
közgaz d a s ági
gondolkod á s,
hane m
makro öko n ó m ia korábbi értelme kérd jelez döt t meg.
a “keynesi fordalom Romanovj ait” (Tobin, 1981). A sz klátókör séggel, gyenge
A kortárs ak
nem ezt a tudom á n y m eg újít ót
látták Lucas - ban, hane m
felkész ül t s éggel, de még elfogultsággal sem igazán vádolhat ó Tobin Lucas tevékenység ét
sokáig
els sorban
mo netari st a
ellentá m a d á s n a k
tekinti.
Sikerét Harry Johnso n r a hivatko zva abban látta, hogy az éppen akt uális gazdas ági kudarcokér t könnyen támad ha t ó és az okolható a mindenkor i ortod oxia, az adott esetben éppen a keynesi gazdaságel m élet jelenlét e. A siker
másik
eleme,
hogy
új,
társadal milag
releváns
és
szakm ailag
elfogad h a t ó technik ával bizonyít ot t következ te t éseke t tud felm ut at ni, ami intellek tu ális és móds z er t a ni izgalmat vált ki a fiatal tudós ne m z e dé k be n. A “nagy
iskolák
keynesi z m u s
halála”
a
megjósolt
ki fog hunyni”,
módokon
“Johnso n
(“Schum pet e r
1970: a monet ari z m u s
1948:
a
ki fog
huny ni”) azon ban
sosem
következik
be, mert
az új tudósne m z e d é ke k
min dig képesek a korábbiak gondolatait, eszköz t ár á t megújít ani. A Lucas - féle racio nális egyenlet,
mint
egy
várako z ás új
mint
egyenlet
form ula, a Lucas féle kínálati
hamar
betört
a
hagyom ányos
makro ö k on ó m i ai tankönyvekbe. De csak mint egy olyan elem, ami szépen, kényelme sen beilleszt he t koráb b an
az eddigi rends ze r be, anélkül, hogy mindaz t amit
évtizedekig tanítot t ak, megírtak, hasz nált ak
ki kellene dobni.
Közel két évtized n e k kellett eltelnie (ez állítólag nor m ális átfut ási id ), hogy a lucasi elem zé si keret betörjö n a makr oöko nó m i ába és elkezdje ne k új könyveket írni. Jellem z en a nyolcvanas évek tankönyveiben Lucas - ból a racio nális
várako zá so k
közhellyé
silányítot t
megfogal m az á s á t
és
a
tehet etlen s égi tételt találjuk. A kilencvenes
évek tankönyvei (például a
méltán
“téves
neves
Hall- Taylor,
1997)
már
a
érzékelése n
alapuló
mo delleket” és az “egyenl tlen infor m áció - eloszlás t” emelik ki, mint a lucasi
egyértelm en
gazdas ág elem z é s
két
lényeges
elemét,
míg
a
hatást al ans ági
tételt
ezzel csak részben összef ü gg , de más típus ú eredm ényt
mut atj ák be. Lucas
végül
is szkeptiku s
tudós,
így nem
meglep , hogy
saját
ered m én y eivel kapcsolatb a n is szkeptik u s. Nobel díjat nem akkor kapot t, amiko r a tudo m á ny t megújíto t t a, hane m mikor ez már beszivárgott az egyetemi
tananyag okon
keresz t ü l
a
gazd asági
gondolkodó k
széles
tömegeinek tudatáb a. Ekkorra a gazda ság mozgásá r a vonatkoz ó feltevései kezdt ek
kétségbe
vonódni,
a
monet áris
beavatko z ás o n
alapuló
ciklu sm o dellek egyre inkább kezd t ék átad ni helyüket az ún. reál - ciklus mo delleknek. Mindazon ál t al úgy gon dolo m, hogy azért abban, hogy ma a mikroö ko nó m i a
és
a
makroöko n ó m i a
nem
egymáss al
szint e
köszön viszon y ba n sem lév
diszciplína, hogy ciklusról, gazdasági változók
mo zgásár ól és e mozgás ok
közöt ti kölcsönha t á s r ól, a gazda ságpolitik a
hatásár ól máské ppe n gondolkod u n k , mint negyeds z á z a d a némi szerepe volt a macskái társaságába n továbbra is békésen egyenlet eket irogató Rober E. Lucas - nak.
Felhasznált irodalom
Blanchar d,
O.J.
and
S. Fischer
(1989):
Lectures
on
Macroecono mics,
Cambridge, Mass.: MIT Press Engle,R.F. and C.W.J.Garnger (1987): “Co- Integration and Error Correction: Represen t at io n, Estimation and Testing” Econometrica , 55, 251 - 276 Engle, R.F. , Hendry, D.F. and J.F.Richard (1983): “Exogenity” Econometrica , 51, 277 - 304 Friedma n,M.
(1963):
Friedma n,M:
“Az
Infláció,
Egyesült
Államok
monet ariz m u s,
monet áris
történel m e”
munka nélküliség ,
73- 99,
in: KJK,
Budapest 1986 Fried ma n,M. (1967): “A monetá ri s politika szerepe” in: Friedma n,M: Infláció, monet ariz m u s, munka nélküliség , KJK, Budapest 1986, 221- 239 Fried ma n,M. (1977): “Infláció és munka n él k üliség”, in: Friedman,M: Infláció, monet ariz m u s, munka nélküliség , KJK, Budapest 1986, 240- 263 Fried ma n,M. (1992): “The Quantity Theory of Money” in The New Palgrave Dictionary of Money and Finance 247- 264, Newman,P. et al eds, MacMillan Press Limited, 1992 Gale, D. (1978): Money: In Equilibriu m, Cambri dge: Cambri dge University press. Granger,C.W.J. (1981): “Some Properties of Time Series Data” Journal of Econometrics, 16, 121 - 130 Hall,R.E. and J.B. Taylor (1997): Makroökonó mi a , KJK, 1997 Harvey, A.C. (1981a): The Econometric Analysis of Time Series, Philip Allan, Oxford Harvey, A.C. (1981b): Time Series Models, Philip Allan, Oxford Hendry,D.F. (1986): “Economet ric Modelling with Cointegrat ed Variables” Oxford Bulletin of Economics and Statistics, 48, 3, 201 - 212 Király Júlia (1995): “A racionális döntés ho z ó - Robert Lucasról” Élet és
Tudo má n y 1995 decem be r 8 Király
Júlia
(1985):
“Racionális
várakoz ás ok
és
az
új
klass zi ku s
makro ö kon ó m i a” Közgazdasági Szemle, 1985 március Lucas,R.E. (1972): “Expectations and the neutr ality of money” Journal of Econo mic Theory , 4, 103 - 124 Lucas,R.E.
(1973):
“Some
internati onal
evidence
on
output - inflatio n
tradeoff s”. American Economic Review , vol 63, 326- 334 Lucas,R.E. (1976) : “Economet ric policy evaluation: a critique”. in: Lucas,R.E. (1995): Studies in Business Cycle Theory , MIT Press, 104- 130 Lucas,R.E: (1981): “Tobin and Monetari sm.” Journal of Economic Literature , vol 19, 558- 567 Lucas,R.E. (1995): Studies in Business Cycle Theory , MIT Press Lucas,R.E. (1996): “Nobel lecture: Monetary neut rality”. Journal of Political Econo my, vol 104, 661- 682 Lucas,R.E. and L.A. Rapping (1970): “Real Wages, Employm ent, and Inflation” in Microecono mic Foundations of Employ ment and Inflation, eds Phelps et al, New York, Norto n Lucas,R.E. and T.J. Sargent (1978): “After Keynesian Macroeconom ics” in After the Phillips Curve: Persistence of High Inflation and High Unemploy me n t, Federal Reserve bank of Boston Conferencem Boston? Federal Reserve bank, 19, 49- 72 Lucas,R.E. and T.J. Sargent (1981): Rational Expectations and Econometric Practice, Minneapolis: The University of Minnesota Press Sargent,T.J. and
N.Wallace
Monetary Instru m e n t
(1975): “Rational
Expectations,
the
Optimal
and the Optimal Money Supply Rule” Journal of
Political Economy , 1975, vol 83, 241- 254) Sims, C.A. (1972): “Money, Income, and Causality”, American Economic Review , 62, 540 - 552 Tobin,J (1981): “A monet aris t a ellenfor ra dal om ma. Egy értékelés” in: Tobin,J (1984): Pénz és gazdasági növekedés, KJK, 299- 319
