A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja............................................................................................................4 2 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai, hatálya..........................................................................4 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya........................................................................................................6 4 Az intézmény alapvető és szakmai dokumentumai és szabályzatai.......................................................................6 4.1 Alapító okirat...................................................................................................................................................6 4.2 Pedagógiai program.........................................................................................................................................6 4.3 Iskolai Minőségirányítási Program.................................................................................................................6 4.4 Továbbképzési és beiskolázási terv.................................................................................................................7 4.5 Intézményi Esélyegyenlőségi Terv..................................................................................................................7 4.6 Intézményi éves munkaterv és beszámoló......................................................................................................7 4.7 Házirend..........................................................................................................................................................7 4.8 Belső szabályzatok..........................................................................................................................................8 5 Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodása..................................................................................................8 5.1 Munkáltatói jogok gyakorlója:........................................................................................................................9 5.2 Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága:...........................................................................................9 5.3 Az alaptevékenység feltételei, forrásai:...........................................................................................................9 5.4 A feladatellátás forrásai:..................................................................................................................................9 5.5 A költségvetés tervezése..................................................................................................................................9 5.6 A költségvetési előirányzatokkal való gazdálkodás......................................................................................10 5.7 Költségvetési előirányzat-módosítási kezdeményezés..................................................................................10 5.8 Létszám és személyi juttatások előirányzata.................................................................................................10 5.9 A szabályozás eszközei:................................................................................................................................10 5.10 Felelősségi szabályok..................................................................................................................................11 5.11 Gazdálkodási jogosultságok, rendelkezési jogkörök...................................................................................11 5.12 Gazdasági munkakörök, főbb feladatkörök:................................................................................................11 5.13 Ellenőrzés....................................................................................................................................................12 6 Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése....................................................................................................12 6.1 Az intézmény szervezeti felépítése................................................................................................................13 6.2 Az Igazgatótanács tagjai és jogai..................................................................................................................14 6.3 Magasabb vezető beosztású munkakör megnevezése, jogállása, feladata:...................................................15 6.4 Vezető beosztású munkakörök megnevezése, jogállása, feladata:................................................................17 6.4.1 A tagintézmény-vezető főbb feladatköre................................................................................................17 6.4.2 Az általános tagintézmény-vezető helyettesének főbb feladatköre........................................................17 6.4.3 A tagintézmény-vezető helyettesének főbb feladatköre.........................................................................17 6.4.4 Kollégiumvezető főbb feladatköre.........................................................................................................17 6.4.5 A gyakorlatioktatás-vezető főbb feladatköre..........................................................................................18 6.4.6 Gazdasági vezető főbb feladatköre........................................................................................................18 6.4.7 Tangazdaság, tankert vezető főbb feladatköre........................................................................................18 6.5 Egyéb munkakörök megnevezése, jogállása, feladata:.................................................................................18 6.5.1 Egyéb csoportok.....................................................................................................................................18 6.5.2 Szakmai munkakörök, kiegészítő, kisegítő munkakörök, fizikai alkalmazottak...................................19 7 A vezetők kapcsolattartásának és helyettesítésének rendje..................................................................................19 7.1 A vezetők kapcsolattartása............................................................................................................................19 7.2 A távollevő igazgató helyettesítése...............................................................................................................19 7.3 A tagintézmény-vezetők és egyéb vezetők helyettesítése.............................................................................19 7.4 Aláírási jogok................................................................................................................................................20 8 Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk......................................................................................20 8.1 Nevelőtestület................................................................................................................................................20 8.2 A Szülői Közösség.........................................................................................................................................20 8.3 Az Iskolaszék.................................................................................................................................................21 8.4 A Közalkalmazotti Tanács.............................................................................................................................21 8.5 Szakszervezetek............................................................................................................................................22 8.6 Az iskola működését segítő alapítványok.....................................................................................................22 8.7 A Diákközösség.............................................................................................................................................22 8.7.1 Diákkörök...............................................................................................................................................22 8.7.2 Diákönkormányzat.................................................................................................................................22 8.7.3 Diákközgyűlés........................................................................................................................................22 8.8 Az Osztályközösség.......................................................................................................................................23 8.9 Az iskolai közösségek kapcsolattartási rendje..............................................................................................23 8.9.1 Az igazgató és a nevelőtestület...............................................................................................................23

1

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 8.9.2 Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje......................................................................24 8.9.3 A szülők tájékoztatása, véleménynyilvánításának rendje.......................................................................24 8.9.4 A tanulók tájékoztatása, véleménynyilvánításának rendje.....................................................................25 8.9.5 Egyéb iskolai közösségek és a velük való kapcsolattartás rendje..........................................................25 9 A külső kapcsolatok..............................................................................................................................................26 9.1 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja ...............................................................27 10 A nevelőtestület..................................................................................................................................................28 10.1 Az intézményi nevelőtestület jogállása.......................................................................................................28 10.2 Az iskolai nevelőtestület jogállása..............................................................................................................28 10.3 A kollégiumi nevelőtestület jogállása..........................................................................................................28 10.4 A nevelőtestület feladata:............................................................................................................................28 10.5 A nevelőtestület egy csoportjára átruházott jog...........................................................................................29 10.6 Munkaközösségekre vagy azok tagjaira átruházott nevelőtestületi véleményezési jogok..........................29 10.6.1 A szakmai munkaközösségek...............................................................................................................30 10.6.2 Az intézményben működő szakmai munkaközösségek:......................................................................30 10.6.3 A munkaközösségek kiemelt feladatai:................................................................................................30 11 Az iskola dolgozóinak jutalmazásának elvei......................................................................................................31 11.1 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felosztásának elvei.....................................................31 11.1.1 Nem pedagógus munkakörben dolgozók.............................................................................................31 11.2 Előmeneteli rendszer...................................................................................................................................32 11.3 Helyettesítési szabályok, díjazások............................................................................................................32 11.4 Az illetményre vonatkozó egyéb szabályok................................................................................................33 11.4.1 Illetménykiegészítés.............................................................................................................................33 11.4.2 Illetménypótlék.....................................................................................................................................33 11.5 Jutalmazás....................................................................................................................................................33 11.5.1 A minőségi nevelő – oktató munka díjazása:.......................................................................................34 11.6 Béren felüli juttatások..................................................................................................................................35 11.6.1 Munkaruha juttatás:..............................................................................................................................35 11.6.2 Védőruha biztosítás:.............................................................................................................................35 11.6.3 Munkába járás költségtérítése:.............................................................................................................35 11.6.4 Étkezési hozzájárulás:..........................................................................................................................35 11.6.5 Szociális, jóléti ráfordítások:................................................................................................................36 12 A közalkalmazottakra vonatkozó fegyelmi és kártérítési felelősség..................................................................36 12.1 Fegyelmi felelősség.....................................................................................................................................36 12.2 Kártérítési felelősség...................................................................................................................................36 12.2.1 A munkáltató kártérítési felelőssége.....................................................................................................36 12.2.2 A munkavállaló kártérítési felelőssége.................................................................................................37 13 Az intézmény működési rendje..........................................................................................................................38 13.1 Az iskola munkarendje................................................................................................................................38 13.2 A pedagógusok munkarendje......................................................................................................................38 13.3 A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje.....................................................................................40 13.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje.......................................................................................................40 13.5 A tanév helyi rendje.....................................................................................................................................41 13.6 A tanítási órák rendje...................................................................................................................................41 13.7 A tanítási időben, a tanítási órákon kívüli tevékenységek rendje................................................................42 13.7.1 A mindennapi testedzés formái............................................................................................................43 13.7.2 Versenyek.............................................................................................................................................43 13.7.3 Egyéb programok, rendezvények.........................................................................................................43 13.8 A felnőttoktatás rendje.................................................................................................................................44 13.8.1 Iskolarendszerű nappali felnőttképzés:................................................................................................44 13.8.2 Iskolarendszeren kívüli szakmai képzés:.............................................................................................44 13.9 Az intézmény nyitvatartási rendje...............................................................................................................44 14 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje..................................................................44 14.1 A belépés és benntartózkodás rendje...........................................................................................................45 14.1.1 Belépés.................................................................................................................................................45 14.1.2 Benntartózkodás...................................................................................................................................45 14.2 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje...........................................................................................45 15 A tanulóra vonatkozó szabályok.........................................................................................................................45 15.1 A tanulók jogállása......................................................................................................................................45 15.1.1 A tanulók felvétele................................................................................................................................45

2

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 15.1.2 Tanulói jogviszony...............................................................................................................................46 15.2 A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakövetelmények................................................................................46 15.3 Távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések.................................................46 15.4 A tanulók jutalmazásának elvei és formái...................................................................................................48 15.5 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei......................................................................49 15.6 Az anyagi felelősség....................................................................................................................................49 16 Az intézmény védő, óvó előírásai......................................................................................................................50 16.1 Fontosabb általános szabályok....................................................................................................................50 16.2 Az egyes munkakörökben dolgozók munkavédelmi- és tűzvédelmi feladatai ...........................................51 16.3 Jogkörök, feladatok.....................................................................................................................................51 16.4 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. estén szükséges teendők...............................................................52 16.5 Eljárás baleset és tűz esetén........................................................................................................................52 16.6 Egyéb rendelkezések...................................................................................................................................53 17 Az intézményi hagyományok ápolása, ünnepségek rendje................................................................................53 17.1 Az intézmény dolgozóinak feladata az iskolai hagyományok ápolása terén...............................................54 18 A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések.....................................................54 18.1 A térítési díj és tandíj csökkentése...............................................................................................................54 18.2 Az érettségire vonatkozó térítési díj............................................................................................................55 18.3 Felnőttoktatás térítési díja:..........................................................................................................................55 18.4 A térítési díj, visszafizetése.........................................................................................................................56 19 Az iskolai tankönyvellátás rendje.......................................................................................................................56 19.1 Tartós használatba vételű tankönyvek.........................................................................................................57 20 A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Kollégiumának szabályzata..............................58 20.1 A kollégiumi nevelőmunka szervezeti felépítése a nevelők közötti feladatmegosztás:..............................58 20.2 A növendékek közösségei:..........................................................................................................................59 20.3 Kollégiumi növendékközösség...................................................................................................................59 20.4 Az önkormányzat szervei............................................................................................................................59 20.5 A kollégium munkarendje...........................................................................................................................60 20.6 A kollégiumi nevelők munkarendje.............................................................................................................60 20.7 A tanulók jutalmazásának elvei és eszközei................................................................................................61 20.8 Fegyelmező intézkedések és fegyelmi eljárás.............................................................................................63 20.9 Együttműködés:...........................................................................................................................................64 21 Záró rendelkezések.............................................................................................................................................66 22 A szervezeti és működési szabályzat véleményezése, elfogadása és jóváhagyása.............................................67

3

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

1

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat olyan helyi dokumentum, mely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembe vételével meghatározza az oktatási intézmény szervezeti felépítését, működésének rendjét, valamint a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket.

2

A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai, hatálya.

1993. évi LXXIX. tv.

A közoktatásról

1993. évi LXXVI. tv.

A szakképzésről

2001. évi XXXVII. tv.

A tankönyvpiac rendjéről

2001. évi LI. tv.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról

1992. évi XXXVIII. tv.

Az államháztartásról

1992. évi XXXIII. tv.

A közalkalmazottak jogállásáról

1992. évi XXII. tv.

A Munka Törvénykönyvéről

1999. évi XLII. tv.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

1997. évi CXL. tv.

A kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

1997. évi XXXI. tv.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1993. évi III. tv.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásról

1992. évi LXIII. tv

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

20/1997.(II.13.) Kormányrendelet.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

217/1998.(XII.22.) Kormányrendelet

Az államháztartás működési rendjéről

138/1992.(X.8.) Kormányrendelet

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

277/1997.(XII.22.) Kormányrendelet

A pedagógus - továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről

4

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet

A nevelési - oktatási intézmények működéséről

30/1999. (II.15.) Kormányrendelet

A diákigazolványról

26/1997.(IX.3.) NM rendelet

Az iskola - egészségügyi ellátásról

5/1998.(II.18.) MKM rendelet

A tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

9/1989.(IV.30.) MM rendelet

A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról

34/2001. (IX.14.) OM rendelet

Az iskolai sporttevékenységről

28/2000. (IX.21.) OM rendelet

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

24/2000. (VIII.29) OM rendelet

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés

1993. évi XCIII. tv.

A munkavédelemről

46/2001. (XII. 22.) OM rendelet

A kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról

17/2004. (V. 20.) OM rendelet

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló


A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről

26/2001. (VII. 27.) OM rendelet

A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről


Az Országos Képzési Jegyzékről

2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

5


3

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) hatálya a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium •

alkalmazottaira

•

tanulóira

•

kollégista tanulóira

•

különböző szintű közösségeire terjed ki.

Az SzMSz és a mellékletét képező belső szabályzatok betartása az intézmény valamenynyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Az SzMSz a fenntartó jóváhagyásával, ennek hiányában, legkésőbb a nevelőtestület jóváhagyását követő 30. napon lép hatályba és határozatlan időre szól. 4

Az intézmény alapvető és szakmai dokumentumai és szabályzatai 4.1 Alapító okirat A fenntartó határozata a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium működéséről, amelyben meghatározza az iskola típusát, feladatait és a működési feltételeinek biztosítását. A 101/2007. (VII. 19.) Kgy. Határozattal módosított alapító okirat módosítását a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a /2009 (V. 27.) Kgy. határozatával hagyta jóvá, 2009. július 1-i hatállyal.

4.2 Pedagógiai program Az alapító okiratban szereplő feladatok az alapja, az iskola nevelőtestülete készíti el, aminek része a helyi tanterv és a szakmai program.

4.3 Iskolai Minőségirányítási Program Az közoktatási intézmény nevelő-oktató munkájának másik legfontosabb irányító, szabályozó dokumentuma, mely meghatározza az intézmény hosszú távra szóló elveit és azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket. A feladatok hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza a minőségpolitikát. Ennek végrehajtása érdekében ki kell építeni és működtetni a minőségfejlesztési rendszert. A minőségpolitika az intézmény „hitvallása" a minőségről; stratégiai és gyakorlat egyben. A minőségfejlesztési program rögzíti az intézmény működésének folyamatát; azokat a kulcsfolyamatokat, melyek elsődleges fontosságúak az intézményi célok elérése érdekében. 6


4.4 Továbbképzési és beiskolázási terv Az intézményekben a továbbképzés, átképzés rendezett tervezést igényel. A tervezésnél a 277/1997.(XII.22) kormányrendeletet (továbbiakban: rendelet), az iskola középtávú fejlesztési tervét, a pedagógiai programját, minőségirányítási programját, valamint a szakmai munkaközösségek terveit kell figyelembe venni.

4.5 Intézményi Esélyegyenlőségi Terv Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi és állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés (faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vélemény, származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti) nélkül. Ez a rendelkezés felfogható a diszkriminációmentességhez fűződő alanyi jogként. Másrészt az Alkotmány állami kötelezettségvállalást is megfogalmaz: „a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti”.

4.6 Intézményi éves munkaterv és beszámoló A közoktatási intézmény éves munkaterve elkészítésének folyamatleírása szerepelhet – mint az intézmény működését segítő folyamat – kulcsfolyamatként az IMIP-ben. Ennek a dokumentumnak az elkészítését és elfogadásának rendjét a közoktatási törvény szabályozza. Az éves munkaterv kötelező tartalmi elemeire a törvény rendelkezésein kívül részletes szabályok vonatkoznak a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletből is. Ezeket egészíti ki az adott évre a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet is. Az intézményi munkaterv és beszámoló tartalmára határozhat meg helyben érvényes és kötelező tartalmi elemeket a közoktatási intézmény fenntartója. Az éves munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő-oktató munkáját, szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.

4.7 Házirend A HÁZIREND a Kt. 10-12.§; 40.§ (7)-(9) és 62-64.§; valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. MKM rendelet alapján az iskola törvényes működésének biztosítására létrehozott jogi norma. A házirend nem lehet ellentétes az SZMSZ szabályaival. Az iskola életének kollektíven megalkotott belső jogforrása, az intézmény diákjai, pedagógusai és az intézménnyel jogviszonyban állók részére.

7


4.8 Belső szabályzatok •

Adatvédelmi szabályzat

•

Alkalmazottak munkaköri leírása

•

Árképzési szabályzat

•

Belsőellenőrzési szabályzat

•

Bélyegzőkezelési szabályzat

•

Bizonylati szabályzat

•

Értékelési szabályzat

•

FEUVE szabályzat

•

Gépjármű használatának szabályzata

•

Gyakornoki szabályzat

•

Iratkezelési szabályzat

•

Iskolai csoportok működési szabályzata

•

Költségvetési ellenőrzési szabályzat

•

Könyvtár gyűjtőköri szabályzata

•

Közbeszerzési szabályzat

•

Kulcskezelési szabályzat

•

Leltározási szabályzat

•

Munkavédelmi szabályzat

•

Naposi szolgálat és nyári gyakorlat rendje

•

Pénzkezelési szabályzat

•

Selejtezési szabályzat

•

Számviteli politika

•

Tankert működési szabályzata

•

Tűzvédelmi szabályzat

•

Utalványozási szabályzat

A Szervezeti és Működési Szabályzat további mellékleteként az iskolai élet hatékony működéséhez az igazgató igazgatói utasításokban rendelkezhet egyes feladatok szakszerű megvalósítása érdekében.

5

Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodása Az intézmény neve: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium

8

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény székhelye, címe: 6900 Makó, Posta u. 4. -6. Az intézmény fenntartója: Csongrád Megye Önkormányzata; 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Az intézmény alapító okiratának kelte: 2007. augusztus 1. Az intézmény alapításának az éve: 2007 Az intézmény számlaszáma: 11600006—00000000-31909039 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15359324-2-06 Az intézmény statisztikai számjele: 15359324-8021-322-06 Az intézmény OM azonosító száma: 200964 Az intézmény PIR száma: 359320000

5.1 Munkáltatói jogok gyakorlója: fenntartó, igazgató, igazgatótanács, Egyéb munkáltatói jogok gyakorlói a tagintézmény-vezetők /A kollégiumot érintő munkáltatói jogok tekintetében a kollégiumvezető véleményének előzetes kikérésével/

5.2 Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: ÁFA körbe tartozó adóalany, negyedéves bevalló

5.3 Az alaptevékenység feltételei, forrásai: A feladatellátás (végrehajtás) szervezeti, személyi, pénzügyi, gazdasági feltételeit a fenntartó, felügyeleti szerv biztosítja, rendeli hozzá a közszolgáltatások végzésének mértékéig. A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezik gazdasági szervezettel, amely ellátja a József Attila Gimnázium megállapodásban rögzített meghatározott feladatait.

5.4 A feladatellátás forrásai: -

önkormányzati költségvetés: támogatás

-

saját bevételek

-

pályázati átvett pénzeszköz

-

fejlesztési, működési célra átvett pénzeszköz

5.5 A költségvetés tervezése A költségvetés tervezése során az önálló intézmény iránymutatást ad a részben önálló költségvetési szervnek (József Attila Gimnázium) az elemi költségvetési javaslat elkészítéséhez, a Pénzügyminisztérium és a fenntartó által kiadott tervezési segédlet-

9

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata nek megfelelően. Az önálló intézmény a költségvetési javaslatból összevontat készít, de a ad a részben önálló rendelkező költségvetési szerv előirányzatait elkülönítetten kezeli. Az önálló intézmény az összesített költségvetési irányszámokat kiemelt előirányzatonkénti bontásban terjeszti véleményeztetésre, feladategyeztetésre a Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala Közgazdasági osztályára. Az egyeztetési eljáráson az eljárási rendnek megfelelően a részben önálló intézmény vezetője és képviselője, az igazgató valamint a gazdasági vezető vesz részt.

5.6 A költségvetési előirányzatokkal való gazdálkodás A költségvetési intézmény az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatokon belül szabadon gazdálkodik.

5.7 Költségvetési előirányzat-módosítási kezdeményezés A költségvetés tervezésére, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok módosítása, felhasználására, a költségvetés végrehajtására, a beszámolóra a közgyűlés által jóváhagyott kétoldalú Ügyrendi megállapodás (az SZMSZ függelékét képezi) szabályai az irányadók. Jóváhagyott kiemelt költségvetési előirányzat módosítására az igazgató és a gazdasági vezető tehet javaslatot a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgazdasági osztályánál.

5.8 Létszám és személyi juttatások előirányzata A megyei közgyűlés által jóváhagyott létszámkereten belül a munkáltatói jogok gyakorlása az intézmény igazgatójának feladat- és jogköre, a létszám- és illetmény előirányzatok keretein belül a vonatkozó törvényi szabályozás mellett szabadon gazdálkodhat. Az intézmény gazdálkodásából származó, szabadon felhasználható, bevétel felhasználásának tervezetéről, az intézmény érdekképviseleti szervezeteinek véleményezési joga van.

5.9 A szabályozás eszközei: A jogi szabályozás mellett a Csongrád Megye Közgyűlése által jóváhagyott Megállapodás, az Ügyrendi megállapodás, az SZMSZ és az ahhoz kapcsolódó szabályzatok, munkaköri leírások, eseti rendelkezések. Az önálló intézmény operatív gazdálkodás vitelére vonatkozó gazdasági-pénzügyi szabályzatainak hatálya kiterjed a részben önálló költségvetési szervekre is: -

Számviteli politika

10

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata -

Számlarend

-

Pénzkezelési szabályzat

-

Eszközök és források leltározási, leltárkészítési és selejtezési szabályzata

-

Értékelési szabályzat

-

Bizonylati szabályzat és bizonylati album

-

Szabályzat az analitikus nyilvántartási rend és a főkönyvi könyvelés kapcsolatrendszeréről

Az SZMSZ -hez kapcsolódó saját belső szabályzatok naprakész vezetéséről, a jogszabályoknak megfelelő hatályban tartásáról a költségvetési intézmény vezetője gondoskodik a gazdasági vezető által.

5.10 Felelősségi szabályok Az államháztartási törvényben és az államháztartás működési rendjét szabályozó kormányrendeletben meghatározott a költségvetés végrehajtásával összefüggő alapvető felelősségi szabályok, valamint a külön szabályzatok az irányadók.

5.11 Gazdálkodási jogosultságok, rendelkezési jogkörök A gazdálkodás vitelével összefüggő jogosítványok, egyes gazdálkodási jogosultságok gyakorlására az SZMSZ, a függelékét képező szabályzatokban meghatározottak, a munkaköri leírásban foglaltak vonatkoznak, ill. esetenként a névre szólóan kiadott megbízásokban, felhatalmazásokban rögzítettek szerint gyakorolhatók.

5.12 Gazdasági munkakörök, főbb feladatkörök: A gazdasági iroda az intézmény közös pénzügyi-, számviteli-, munkaügyi feladatait ellátó szervezet, melynek munkaköri összetétele a következő: •

Gazdasági vezető

•

Pénzügyi ügyintéző

•

Főkönyvi könyvelő

•

Pénztáros

•

Humán erőforrás gazdálkodási ügyintéző

•

Analitikus

•

Nyilvántartó

A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének részletes meghatározását a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek az SZMSZ függelékét képezik.

11


5.13 Ellenőrzés A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, valamint részben önálló intézménye (József Attila Gimnázium) esetében a belső ellenőrzési tevékenységet a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala Önkormányzati Belső Ellenőrzése látja el a Belső Ellenőrzési Szabályzata alapján. Az Áht. Működési rendjéről szóló kormányrendelet alapján az SZMSZ függelékét képezi a Költségvetési ellenőrzés című eljárási rend. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzata részletesen tárgyalja a vezető ellenőrzési feladatait.

6

Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése

12


6.1 Az intézmény szervezeti felépítése Igazgatótanács

Igazgató Titkárság

Kollégiumvezető

Gazdasági alkalmazottak

Gazdasági vezető Kollégiumi nevelők Galamb József Tagintézmény-vezető

Erdei Ferenc Tagintézmény-vezető Iskolatitkár

Iskolatitkár

Általános tagintézményvezető helyettes

Tagintézmény-vezető helyettes

József Attila Gimnázium gazdasági osztálya

Rendszergazdák Oktatástechnikus Ifjúságvédelmi felelősök

Gyakorlati oktatási vezető

Tankertvezető

Munkaközösség vezetők

Nevelőtestület

Könyvtárosok TMK vezető

Munkaközösség vezetők

Gyakorlati oktatási vezető

Nevelőtestület

13

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Az intézmény: -

egységes szervezeti rendszerben működik

-

belső szervezeti egységekre tagolódik

6.2 Az Igazgatótanács tagjai és jogai Az igazgatótanács kompetenciái: •

Az igazgatótanács a többcélú, közös igazgatású intézményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján segítheti az igazgató munkáját.

•

Az igazgatótanács megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

•

Nyilvános pályázat alapján dönt a tagintézmény-vezetők határozott időre szóló megbízásáról és visszahívásáról.

•

Egyéb munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik.

•

Az igazgatótanács szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról

•

Javaslatot tesz a jutalmazásra és a kitüntetésekre.

Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai •

az intézmény igazgatója

•

kollégiumvezető

•

az Erdei Ferenc tagintézmény vezetője és a gyakorlati oktatás vezetője

•

a Galamb József tagintézmény vezetője és a gyakorlati oktatás vezetője

•

tagintézményenként két – két, titkos úton választott pedagógus

Tanácskozási joggal jelen van: •

gazdasági vezető

Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet. Az Igazgatótanács működése •

Rendkívüli ülést a többcélú intézmény igazgatója vagy a tagok kétharmada kezdeményezheti az okok megjelölésével.

•

Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha legalább 7 fő jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt.

•

Az tagintézmény–vezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához 5 igazgatótanácsi tag titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személyek a szavazásban nem vehet részt.

14

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata •

Az igazgatótanács tagjainak feladata az alkalmazotti közösséget tájékoztatni az igazgatótanácsi ülés, döntéseiről. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az igazgatótanács saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van.

•

Az Igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül.

Döntési jogköre: •

A tagintézmény-vezetői pályázatok kiírásának feltételeiről

•

a tagintézmény-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról

•

a tagintézmény-vezetőkkel szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi büntetés megállapításáról

•

a intézmény belső kitüntetéseinek odaítéléséről

•

saját ügyrendjéről

6.3 Magasabb vezető beosztású munkakör megnevezése, jogállása, feladata: Munkakör megnevezése: igazgató Jogállása: magasabb vezető beosztású egyszemélyi felelős vezető Kinevezési és megbízási rendje: Csongrád Megye Közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az igazgató határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezése és határozott időre szóló vezetői megbízása. A kinevezési jogkör magába foglalja a felmentés, megbízás visszavonását, az összeférhetetlenség megállapítását, a fegyelmi eljárás megindítását, a fegyelmi büntetés kiszabását. Az egyéb munkáltatói jogkört a Közgyűlés elnöke gyakorolja, melyen a kinevezési jogkörön kívül minden más munkáltatói jogot kell érteni. Az igazgató feladatai, felelőssége Az iskolát az igazgató képviseli. Ezt a jogkörét - az ügyek meghatározott körére – az Igazgatótanács tagjaira, munkaközösség-vezetőkre, esetenként az iskola más dolgozójára – írásban – átruházhatja. Az igazgató joga gazdálkodási szempontból: - a költségvetési előirányzatok - a költségvetési szakmai előirányzatok A gazdálkodás ellenőrzésének alapja az iskola FEUVE szabályzata.

15

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A gazdálkodás szabályszerűségéért, a gazdasági tevékenységek jogszabályi követelményeinek megfelelő érvényesítéséért, az intézményen belüli megszervezéséért a költségvetési intézmény vezetője a felelős. Az Áht. Szabályozása értelmében felelőssége általánosan kiterjed: -

az Alapító okiratban foglalt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeinek megfelelő ellátásáért

-

feladatai ellátásához a költségvetési szerv kezelésére, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért

-

az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményének érvényesítéséért

-

a tervezésre, beszámolásra, információszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megfelelő teljesítéséért, ezeknek a szolgáltatásoknak a teljességéért, valódiságáért, hitelességéért való felelősség

Az igazgató át nem ruházható hatáskörei: -

gyakorolja a munkáltatói jogokat,

-

dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe,

-

egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében az Igazgatótanács tagjaival,

-

rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működése nem biztosítható.

Az igazgató az Igazgatótanács, gazdasági vezető, a nevelőtestület véleményének megkérdezése után dönt: - Az intézmény fejlesztési, beruházási terveinek megállapításában, az iskolai költségvetésből az egyes szakterületekre fordítható pénzeszközök felosztásáról. - A pedagógus álláshelyek pályázatának kiírása, illetve a jelentkezett pedagógus felvétele ügyében (utóbbit a munkaközösség-vezetőn keresztül). - A tantárgyfelosztásról. A részletes feladatokat tartalmazó munkaköri leírást a kinevezési okirattal együtt a Közgyűlés elnöke adja ki, mely jelen szabályzat függelékét képezi.

16


6.4 Vezető beosztású munkakörök megnevezése, jogállása, feladata: Jogállása:

vezető beosztású közalkalmazott

Kinevezési és megbízási rendje: A közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezése és a vezetői megbízása az igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. Felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol.

6.4.1 A tagintézmény-vezető főbb feladatköre -

a nevelőtestület vezetése és folyamatos tájékoztatása

-

az oktató-nevelő munka tervezése, szervezése, ellenőrzése, irányítása

A tagintézmény-vezető döntéseit az iskola dolgozói, vagy tanulói közösségeinek jogosultságait figyelembe véve hozhatja meg. A részletes feladatokat tartalmazó munkaköri leírást az igazgató adja ki, mely jelen szabályzat függelékét képezi.

6.4.2 Az általános tagintézmény-vezető helyettesének főbb feladatköre -

Kapcsolattartás a tagintézmények között

-

Az intézmény külső kapcsolattartásának koordinálása

-

Kapcsolattartás az intézmény vezetése és a technikai alkalmazottak között

A részletes feladatokat tartalmazó munkaköri leírást az igazgató adja ki, mely jelen szabályzat függelékét képezi.

6.4.3 A tagintézmény-vezető helyettesének főbb feladatköre -

Kapcsolattartás az intézmény vezetése és a pedagógusok között

-

A pedagógiai tevékenységet segítő ügyviteli tevékenység elvégzése.


6.4.4 Kollégiumvezető főbb feladatköre -

Véleményt nyilvánít az igazgató hatáskörébe tartozó a kollégiumi dolgozókat érintő munkáltatói döntések előtt.

-

A kollégium dolgozói felett egyéb munkáltatói jogokat gyakorol /munkaidő beosztás, szabadság, javaslat jutalomra stb./

-

A tanulók kollégiumi felvételénél az SZMSZ 19.9. pontja szerint jár el.


17


6.4.5 A gyakorlatioktatás-vezető főbb feladatköre -

Irányítja és ellenőrzi a gyakorlati oktatásban részt vevő pedagógusok és gyakorlati oktatók szakmai - pedagógiai módszertani tevékenységét, ellenőrzi a tanulók előmenetelét, a gazdasági vezetővel együttműködve biztosítja a zavartalan munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket.

-

Felügyeli az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megteremtését, egységesíti a két terület nevelési eljárásait.

-

Az önállóan működő gazdasági szervezeteknél gyakorlaton lévő tanulók ellenőrzése.


6.4.6 Gazdasági vezető főbb feladatköre -

A gazdasági vezető segíti az igazgatót gazdálkodási, bérgazdálkodási jogkörének gyakorlásában.


6.4.7 Tangazdaság, tankert vezető főbb feladatköre Irányítja és megszervezi a tangazdaságban és tankertben folyó munkákat. Elvégzi a – az igazgató, tagintézmény-vezető és a gazdasági vezető bevonásával – tankert és a tangazdaság gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A részletes feladatokat tartalmazó munkaköri leírást az igazgató adja ki, mely jelen szabályzat függelékét képezi.

6.5 Egyéb munkakörök megnevezése, jogállása, feladata: Jogállásuk: beosztott közalkalmazottak, az igazgató irányítása alá tartoznak Kinevezésük rendje: A kinevezési jogkört az igazgató gyakorolja.

6.5.1 Egyéb csoportok Egyéb csoportokat az igazgató saját hatáskörében hozhat létre. Ezekbe a csoportokba tagokat javasolhat, melyenek vezetőjét az igazgató egyetértésével a csoport tagok választanak meg. A csoportok az iskola feladatainak változásával átalakulhatnak, megszűnhetnek, illetve újak alakulhatnak, de működésüket a jelen SZMSZ mellékletében minden esetben szabályozni kell, melyet a csoport minden tagja aláírásával hagy jóvá. A részletes feladatokat tartalmazó munkaköri leírást az igazgató adja ki, mely jelen szabályzat függelékét képezi.

18


6.5.2 Szakmai munkakörök, kiegészítő, kisegítő munkakörök, fizikai al-

kalmazottak Megnevezésük: pedagógusok, kollégiumi nevelők, gyermek- és ifjúságvédelmi nevelő, rendszergazda, könyvtáros, iskolatitkár, gondnok, takarítók, karbantartó-udvaros Jogállásuk: beosztott közalkalmazottak a tagintézmény-vezető és az általános tagintézmény-vezető helyettes irányítása alá tartoznak Kinevezésük rendje: A kinevezési jogkört az igazgató gyakorolja. Helyettesítésük rendje: a munkaköri leírásuk tartalmazza A részletes feladatokat tartalmazó munkaköri leírást az igazgató adja ki, mely jelen szabályzat függelékét képezi. 7

A vezetők kapcsolattartásának és helyettesítésének rendje 7.1 A vezetők kapcsolattartása A kapcsolattartás legfőbb területe a vezetőség, melyet minden héten összehív az igazgató. Az Igazgatótanács összehívható minden rendkívüli esetben, mely azonnali döntést igényel. Ennek módjáról és idejéről az igazgató dönt.

7.2 A távollevő igazgató helyettesítése A távollevő igazgatót az általános helyettesítési jogkörrel megbízott Galamb József tagintézmény-vezető helyettesíti a Galamb József tagintézményre vonatkozó, míg az Erdei Ferenc tagintézmény-vezető az Erdei Ferenc tagintézményre vonatkozó ügyek ellátásában. Az igazgató és egyik tagintézmény-vezető távollétében a vezetői feladatokat a másik tagintézmény vezetője látja el. Ez a helyettesítés a „távollévő igazgató helyettesítése” címen a kijelölt helyettes helyettesítési és aláírási jogköréből nem ad átruházódó jogokat, csupán az adott szakterületeken az azonnali intézkedést igénylő szakmai ügyekre, feladatokra és általánosan a tanulók megóvásával összefüggő kérdésekre terjed ki. Az aktuális helyettesítést a mindenkori iskolatitkár tudomására kell hozni.

7.3 A tagintézmény-vezetők és egyéb vezetők helyettesítése Ha az általános helyettesítési jogkörrel megbízott tagintézmény-vezetők is akadályoztatva vannak a vezetői feladatok ellátásában, a helyettesítési feladatokat az általános tagintézmény-vezető helyettes látja el. Az ő akadályoztatása esetén a Galamb József tagintézményben a tagintézmény-vezető helyettes, őt pedig a tagintézmény gyakorlati oktatásvezetője helyettesíti, míg az Erdei Ferenc tagintézményben a tá-

19

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata vollevő általános tagintézmény-vezető helyettest a tagintézmény gyakorlati oktatásvezetője helyettesíti.

7.4 Aláírási jogok Az iskolából kimenő összes iratot az igazgató írja alá, akadályoztatása esetén csak az aláírási jogkörrel rendelkező személyek írhatnak alá az igazgató tudtával. A gazdasági vezető aláírása a cégszerű aláírást igénylő iratoknál (pl. szerződéses megrendelések, pénzügyi elszámolások, stb.) szerepel második aláíróként az aláírási címpéldány szerint. 8

Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formái a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégiumának egészére nézve hatályosak. A munkáltató az intézményi közösségek működési feltételeit térítésmentesen biztosítja, megfelelő tárgyaló, telefon, fénymásoló és informatikai eszközök rendelkezésre bocsátásával.

8.1 Nevelőtestület •

intézményi nevelőtestület: 

iskolai nevelőtestület



kollégiumi nevelőtestület

Az iskolai és a kollégiumi nevelőtestületek együttesen képezik az intézményi nevelőtestületet. A nevelőtestület a tagjainak az értekezleteken való részvétel kötelező. A nevelőtestület jogkörébe utalt ügyek előkészítésére – az alapvető dokumentumok elfogadásának kivételével - tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról. A nevelőtestület egyes esetekben jogkörét a bizottság részére átruházhatja. A tanév során értekezleteket az éves munkatervnek megfelelően kell tartani, illetve akkor, ha a nevelőtestület egyharmada vagy az igazgató vagy a tagintézmény-vezető kezdeményezi.

8.2 A Szülői Közösség A közoktatási törvény 59.-61. §-ai rendelkeznek a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről. Ennek alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítése, a kötelességük teljesítése érdekében közösséget hozhatnak létre. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői közösség számára: 20

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata - A ballagó ruhák meghatározásában, illetve minden egyéb, a tanulókat érintő anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában a szülői közösségnek döntési joga van. - A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről. - Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői közösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZK elnök vagy az osztályfőnökök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. - Az intézmény szülői közösségét az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal összehívja és tájékoztatja az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülői közösség elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot.

8.3 Az Iskolaszék A közoktatási törvény 59.-61. §-ai rendelkeznek a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről. A nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása érdekében az intézményben iskolaszék alakulhat. Az iskolaszék munkáját saját ügyrendje alapján végzi, melyet a hatályos törvények alapján kell elkészíteni.

8.4 A Közalkalmazotti Tanács Az intézmény közalkalmazottainak legalább 30%-nak kezdeményezésére, Közalkalmazotti Tanácsot kell választani. A Közalkalmazotti Tanács megalakulását, működését, megszűnését a KJT 14-19 §-i és a MT. 43-70. § -i szabályozzák. A Közalkalmazotti Tanács munkáját a Közalkalmazotti Szabályzat alapján végzi, melyet a hatályos törvények alapján az iskola igazgatójával egyetértésben kell elkészíteni. A Közalkalmazotti Tanács érdekegyezetést kezdeményezhet az iskola vezetőségével. Jogszabályokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítva, érdekegyeztető fórumot működtet bármely fél kezdeményezésére. A munkáltató biztosítja a Közalkalmazotti Tanács tisztségviselőinek részére a feladataik ellátásához szükséges munkaidő kedvezményt. A kedvezmény felhasználásának módját a szerződő felek írásos külön megállapodásban rögzítik.

21


8.5 Szakszervezetek A munkavállalók alkotmányban biztosított joga, hogy szociális, gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében érdekképviseleti szervezetet, szakszervezetet alakítsanak. Az érdekképviseleti szervezetek létrehozását és működését a következő törvények, rendeletek szabályozzák: Alkotmány 70/C §, Mt. 14-19. §, Kjt. 4. § és az egyéb rávonatkozó törvények. A kapcsolattartás formáit a kollektív szerződés és a szakszervezet ügyrendje tartalmazza. A Közalkalmazotti Tanács érdekegyezetést kezdeményezhet az iskola vezetőségével. Jogszabályokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítva, érdekegyeztető fórumot működtet bármely fél kezdeményezésére.

8.6 Az iskola működését segítő alapítványok Az intézmény a működését, illetve a tagintézményekhez köthetően működő alapítványok részére ingyenesen biztosítja a működésükhöz szükséges technikai eszközök hozzáférését (telefon, nyomtató, helyiségek stb.)

8.7 A Diákközösség

A közoktatási törvény 54-62. §-ai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben.

8.7.1 Diákkörök

A törvény alapján az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az iskolában működő diákköröket az éves munkaterv tartalmazza.

8.7.2 Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamenynyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat élén működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő pedagógus támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat segítő pedagógusán keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az iskola vezetőségéhez.

8.7.3 Diákközgyűlés

A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékoztató-tájékozódó fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bár-

22

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata melyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A DÖK tagjai az iskola vezetőségét bármikor felkereshetik. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen használhatja.

8.8 Az Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Tagjai a tanórák túlnyomó többségét – a csoportbontások kivételével – közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége -

megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát,

-

küldötteket delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe

Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagintézmény-vezetők és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg.

8.9 Az iskolai közösségek kapcsolattartási rendje A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Intézményi Minőségirányítási Programjáról, illetve Házirendjéről az iskola igazgatójától, tagintézmény-vezetőitől előre megbeszélt fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

8.9.1 Az igazgató és a nevelőtestület

Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a pedagógusiban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a pedagógusokat. Az iskolavezetés ülései után tájékoztatja az irányítása alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. A szakmai vezetők az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetítik az igazgatóság, az iskolavezetés felé. A pedagógusok kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük útján közölhetik az iskolavezetéssel vagy az igazgatóval. Az iskola igazgatója a munkatervben meghatározott időpontokban, valamint rendkívüli értekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet a legfontosabb aktuális kérdésekről.

23

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Az órarendben rögzített szabad sávban tartható előre tervezett értekezlet a Munkaterv alapján, ettől eltérni rendkívüli esetben lehet. Rendkívüli értekezletet lehetőleg nagyszünetben kell megtartani, vagy a szabad sávban. Az előre tervezett értekezleteken a részvétel kötelező, melyről távol maradni az igazgató tudtával és beleegyezésével lehet.

8.9.2 Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje Az iskolában működő munkaközösségek, az éves tervükben meghatározott módon, egymás között félévente egyszer megbeszélést kezdeményeznek. A megbeszélésen a munkaközösségek vezetői, illetve az iskola vezetése van jelen. A megbeszélésre a munkaközösségek vezetői a tagok véleményének kikérésével tervezetet készítenek a következő témákban: − közös problémák − munkaközösségek közötti együttműködési lehetőségek − óratervezetek, óraleosztások felülvizsgálata − felújítási, karbantartási ötletek, javaslatok A tervezetet a megbeszélés előtt egy héttel eljuttatják az iskola vezetőségének. Rendkívüli megbeszéléseket bármelyik munkaközösség vezetője kezdeményezhet az indok megjelölésével az iskola igazgatójánál.”

8.9.3 A szülők tájékoztatása, véleménynyilvánításának rendje

Az igazgató tájékoztatja az iskolai szülői közösséget és az iskolaszéket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról évente legalább két alkalommal. Az osztályfőnök az -

osztály szülői értekezletén évente legalább két alkalommal (9. és 12. évfolyamon lehetőleg 3 alkalommal) tájékoztatja a szülőket.

-

szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet szervez,

A tanuló egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: -

szülői értekezlet,

-

fogadóórák,

-

írásbeli tájékoztatók.

A szülői értekezletek és nyílt napok idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A fogadóórák és írásbeli tájékoztatók rendjét a Házirend szabályozza. A tanév első szülői értekezletén a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a szülői közösségben felmerülő problémák megoldására. Az értekezlet megtartásához a tagintézmény-vezető előzetes engedélye szükséges.

24


8.9.4 A tanulók tájékoztatása, véleménynyilvánításának rendje A tanulók rendszeres tájékoztatását, az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi döntést, ami érinti a tanulókat. Az iskolarádió szintén használható hasonló célra. A tanulók őket érintő kérdésekben kérhetik az igazgatói vagy tagintézmény-vezetői meghallgatást. A tanulók hivatalos ügyeik intézését, iskolai időben, az iskola titkárságán, gazdasági irodában az alábbiak szerint kérhetik: -

szeptember 15-ig 800-1200-ig

-

szeptember 15-től1040-1055-ig, 1420-1440-ig

iskolaidőn kívül (tanítási szünetekben): - minden héten szerdán 900 – 1200-ig Az osztályfőnökök osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat, a tanulók itt mondhatják el véleményüket, kérdéseiket. A tanulók egyéni haladásáról a szakpedagógusok, a tanuló kérése kötelesek tájékoztatást adni. A tanulóval az osztálynaplóba beírásra kerülő jegyeket külön kérésre is közölni kell. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső, sokat hiányzó tanuló esetében, az osztályfőnök december első hetéig és a végzősöknél március utolsó, egyéb esetben április utolsó hetéig köteles tájékoztatni a szülőt és a vezetőséget. Rendkívüli esetben az osztályfőnök haladéktalanul behívatja a szülőt. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. Előzetes bejelentkezés alapján az iskola igazgatója és helyettesei, valamint a gyereket tanító pedagógusok bármikor fogadhatják a szülőket.

8.9.5 Egyéb iskolai közösségek és a velük való kapcsolattartás rendje Az iskolában a közösségek rendeződése a következő:

Csoportok közösségeit képezik a szakkör, érdeklődési körök tagjai az iskolai diák-

-

sportkör tagjai. Az iskola közösségét képezi valamennyi fent felsorolt egység, minden iskolai szerve-

-

zet, az iskolai diákönkormányzat tagjai A velük való kapcsolattartás formái, rendje: -

a szakkörök, érdeklődési körök tagjaival kapcsolatot tart 

a szakkör, érdeklődési kör vezetője



a szaktárgyi munkaközösség vezetője



a tagintézmény-vezető 25


a diáksportkör tagjaival kapcsolatot tart 

a diáksportkör pedagóguselnöke



a testnevelő pedagógus



a tagintézmény-vezető

A kapcsolattartás a közösség és a közvetlen vezető között rendszeres, a többi vezető között időszakos a feladatoktól, problémáktól függően. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a függelék szerinti működési szabályzat rögzíti. A diákönkormányzatot segítő pedagógus a jogszabályban előírtak szerint szervezi a diákközgyűlést. A diákközgyűlés évfolyamonként vagy küldöttek részvételével is szervezhető. A tanulók véleményüket, javaslataikat, kéréseiket a közösség diákvezetője vagy a közösség felnőtt vezetője (pl. osztályfőnök) útján is továbbíthatják. Önálló helyiséggel az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat nem rendelkezik. A diákönkormányzatok hivatalos ügyintézéséhez az intézmény telefonjai, a telefax és az Internet eszközei is használhatók. Szabadidős rendezvények az iskolai tagintézmény-vezető helyettessel és a kollégiumvezetővel való egyeztetés után az intézmény helyiségeiben tarthatók. A rendezvényekhez az intézmény szórakoztató elektronikai eszközöket lehetőségeihez mérten, előzetes egyeztetés alapján biztosít.

9

A külső kapcsolatok Az intézmény napi kapcsolatot tart fenn a város középfokú intézményeivel: -

József Attila Gimnázium,

-

Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola,

-

Makói Magán Zeneiskola

-

Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,

-

Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium,

Az intézmény külföldi testvériskolai kapcsolatai: -

Műszaki Iskola, Ada

-

Group Scolar Mihai Eminescu, Zsombolya

-

Joannes Kájoni Közgazdasági Szakközépiskola, Csíkszereda

-

Mezőgazdasági Szakiskola, Löbau

26


9.1 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala Szeged, Rákóczi tér

-

Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgálat Közhasznú Társaság

-

Makó Város Önkormányzata Közoktatási Osztály

-

Makó város oktatási intézményei

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató-nevelő munka érdekében az iskolarendszeres munkakapcsolatot tart a(z): -

Oktatási és Kulturális Minisztériummal

-

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

-

Pénzügyminisztériummal

-

Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal

-

OH OKÉV Dél-alföldi Regionális Igazgatóságával,

-

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal,

-

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel,

-

Kézműves, Kereskedelmi és Iparkamarával, Agrárkamarával.

Ápolja kapcsolatait a hasonló profilú szakképző intézményekkel. Állandó kapcsolatot tart az intézmény gyakorlati képzőhelyeivel, vállalkozókkal, cégekkel. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola rendszeres kapcsolatot tart fent a város által kinevezett iskolaorvossal, az Iskolaegészségügyi Szolgálattal. A kapcsolatot az ifjúságvédelmi felelős, az iskolatitkár és a védőnők koordinálják. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megoldásában az ifjúságvédelmi felelős állandó (napi, illetve heti) kapcsolatot tart: -

a Gyermekjóléti Szolgálattal,

-

a Nevelési Tanácsadó Intézettel,

-

a Családsegítő Központtal,

-

az Önkormányzat gyámügyi osztályával és szociális csoportjával,

-

a Drogcentrummal,

-

Csongrád Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Csoportjával,

-

Pszichológussal, pszichiáterrel.

27


10 A nevelőtestület 10.1 Az intézményi nevelőtestület jogállása Az intézményi nevelőtestület dönt: az intézmény egészét érintő (iskola, kollégium, gazdaság) kérdésekben, amelyeket a jogszabályok a nevelőtestület hatáskörébe utalnak. Együttes - tervezett - nevelőtestületi (iskolai + kollégiumi) értekezletek: - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - nevelési értekezletek

10.2 Az iskolai nevelőtestület jogállása Az iskolai nevelőtestület önállóan dönt a nevelőtestületi hatáskörbe utalt iskolai tanulói ügyekben. Tanácskozási joggal részt vesz a döntés kialakításában a kollégiumvezető és az adott tanuló(k) osztályfőnöke.

10.3 A kollégiumi nevelőtestület jogállása A kollégiumi nevelőtestület önállóan dönt a nevelőtestületi hatáskörbe utalt kollégiumi tanulói ügyekben, az adott tanuló(k) „anyaiskolájának” képviselője (tagintézmény-vezető által kijelölt képviselő vagy osztályfőnök, vagy iskolai ifjúságvédelmi felelős) tanácskozási joggal vesz részt a döntés kialakításában. Az iskolai és a kollégiumi nevelőtestületek hetenkénti rendszerességgel külön-külön munkaértekezletet tartanak. A nevelőtestület tagja a nevelési oktatási intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja és a gazdasági vezető.

10.4 A nevelőtestület feladata: - Az iskola Pedagógiai Programjának kidolgozása, elfogadása és végrehajtása. - A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek jóváhagyása, illetve a jóváhagyást megtagadó döntés ellen felülvizsgálati kérelem benyújtása - a Munkaterv jóváhagyása - az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a Házirend elfogadása és betartása, betartatása - a tanulók tanulmányi munkájának különleges esetekben való megítélése (Pl. osztályozhatóság, osztályvizsgára bocsátás), a tanulók súlyos fegyelmi ügyeiben való döntés

28

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata - a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása A nevelőtestületnek javaslattevő joga van az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben. A nevelőtestület döntéseit az értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyet a nevelőtestületnek két tagjának hitelesítenie kell. Ettől eltérni csak a nevelési értekezletek alkalmával lehet a nevelőtestület beleegyezésével. Ha a nevelőtestület a döntési, véleményezési vagy javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell tartani, ahol valamennyi dolgozónak azonos joga van. Az iskola valamennyi dolgozóját titoktartás kötelezi minden olyan adattal, ismerettel kapcsolatban, amit a tanulóról és annak szüleiről munkája során megtudott. (Kivétel: rendőrség, igazságügyi szervek, gyámhatóság) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések: A nevelőtestület tevékenységét az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és a művelődési és közoktatási miniszter 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelete és az azt módosító rendeletek szabályozzák.

10.5 A nevelőtestület egy csoportjára átruházott jog A nevelőtestület a Közoktatási Tv. 57.§ (1) g pontja alapján fennálló, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására vonatkozó jogát a pedagógusoknak az adott osztályban tanító tagjaiból álló résztestületére ruházza át. A nevelőtestület tagjaiból fegyelmi bizottság alakulhat, mely a tanulók fegyelmi ügyeiben járhat el.

10.6 Munkaközösségekre vagy azok tagjaira átruházott nevelőtestületi véleményezési jogok - Tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatásának kérdései (illetékes szakmai munkaközösségek). - Az iskolai költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának kérdései (illetékes szakmai munkaközösségek). - A munkaközösség-vezetők, illetve a megbízott tagok a kijelölt vezetőnek a rájuk ruházott feladatokról a munka folyamán a tagintézmény-vezetőnek folyamatosan, a nevelőtestületnek évente kétszer beszámolnak. 29


10.6.1A szakmai munkaközösségek A munkaközösségek feladata a szakterületüknek megfelelő nevelő-oktató munka minőségének javítása, a módszertani eljárások egyeztetése és az egységes követelményrendszer kialakítása. Munkaközösség létrehozását az iskolavezetés, illetve legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezheti. Egy pedagógus több - iskolai és iskolaközi - munkaközösségnek is tagja lehet. A munkaközösség vezetőjét a tagintézmény-vezető bízza meg - 2 évre - a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A munkaközösségek minden tanév elején munkatervet készítenek, melyet az iskolavezetés jóváhagyásával a tanév során végrehajtanak. A munkaközösségi munkaterveket figyelembe kell venni a vezetői munkatervek elkészítésénél.

10.6.2Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: Az Erdei Ferenc Tagintézményben: -

Humán

-

Idegen nyelvi

-

Kereskedelmi

-

Közgazdasági

-

Osztályfőnöki

-

Természettudományi

A Galamb József Tagintézményben: -

Idegen nyelvi

-

Informatikai

-

Humán

-

Matematika- Fizika

-

Mezőgazdasági

-

Gépészeti

-

Osztályfőnöki

-

Természettudományi

-

Testnevelés

-

Építészeti

10.6.3A munkaközösségek kiemelt feladatai: •

döntenek:

30


működési rendjükről és munkaprogramjukról, a belső továbbképzési programokról, bemutató órák szervezéséről

-

a tanulók ellenőrzésének, értékelésének, osztályozásának elveiről, az írásbeli és szóbeli számonkérés arányáról, amennyiben magasabb szintű szabályozás ezt nem tiltja

-

az iskolai tanulmányi versenyek programjáról, a tanulói pályaművek elbírálásáról a tanulók szaktárgyi versenyen elért eredményeinek elismeréséről, jutalmazásáról

-

Az egységesen használatos tankönyvekről, taneszközökről és egyéb tanulmányi segédletekről

•

javaslatot tesznek:

-

az iskolai pedagógiai pályázatok kiírására, díjazására

-

a pedagógusok továbbképzésben való részvételére

-

a pedagógus álláshelyek pályázatának elbírálásával kapcsolatban

-

az iskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására

-

az alternatív órakeretek felhasználására és a tanórán kívüli foglalkozások programjára

-

szakmai kapcsolatok létesítésére.


11 Az iskola dolgozóinak jutalmazásának elvei 11.1 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felosztásának elvei -

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felosztásánál a KJT 67. § -át és 77 § -át kell alkalmazni.

-

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben (KIMUKI - ban) bármely munkakörben foglalkoztatott részesülhet.

-

A teljesítményértékelést figyelembe kell venni

11.1.1 Nem pedagógus munkakörben dolgozók -

Munkaköri leírásban meghatározott feladatainak maradéktalan ellátása

-

Az iskola állagának védelme

-

Munkakörén kívüli egyéb feladatok alkalmankénti ellátása

-

A takarékos gazdálkodás segítése

31


11.2 Előmeneteli rendszer -

A közalkalmazottak besorolását, előmeneteli rendszerét és illetményét a Kjt 6067. §-ai, valamint az MT 144., illetve a 144/A §-a szerint kell megállapítani.

-

Az illetményen munkabért kell érteni, amely tényleges munkavégzés esetén fizetendő.

-

A munkahelyen történő megjelenés nem jelent egyben munkavégzést.

-

A közalkalmazottat az ellátandó munkakör alapján kell a megfelelő közalkalmazotti osztályba besorolni.

-

Egy évvel csökkenhet a várakozási idő, ha a közalkalmazott legalább 7 éve a munkáltatóval áll munkaviszonyban, illetve jogviszonyban és ez idő alatt ellene fegyelmi eljárást nem folytattak, tartósan magas színvonalú munkát végzett, igazolatlan mulasztása nem volt. Ezt a csökkentést 7 évente meg lehet ismételni, de visszamenőleg nem alkalmazható.

-

A várakozási idő csökkentésére a közalkalmazott közvetlen munkahelyi vezető tehet javaslatot, a jóváhagyás az igazgató jogkörébe tartozik.

-

Egy évvel csökkenthető a közalkalmazott várakozási ideje, ha kiemelkedő, az iskola szempontjából jelentős munka, illetve szakmai, vagy tudományos teljesítményt ért el.

-

A várakozási idő csökkentése az igazgató hatáskörébe tartozik.

-

A címek adományozásával, a beosztásban való előmenetellel a várakozási idő csökkentése együtt jár. (Címek adományozásával kapcsolatos döntés előtt ki kell kérni a fenntartó hozzájárulását.)

11.3 Helyettesítési szabályok, díjazások -

Pedagógus munkavállalók esetében, ha saját kötelező óraszámán belül csoport összevonással tanít, az így teljesített órák után a megállapított óradíján felül óradíjának 50 %-a illeti meg.

-

A csoport összevonásra a közvetlen felettes adhat ki utasítást. A pótlék csak akkor jár, ha az összevont létszám a csoportlétszám normatívát (8 fő) meghaladja.

-

Nem pedagógus munkavállalók esetében a meghatározott helyettesítési feladat ellátásra közös megegyezés alapján, a munkáltató vezetője bízhat meg erre alkalmas dolgozót. Ennek díjazásáról az iskola vezetője, a jogszabályban előírtaknak megfelelően dönt.

32


11.4 Az illetményre vonatkozó egyéb szabályok -

A tévesen kifizetett illetmény visszafizetésére a munkáltató a tudomást szerzést követő 90 napon belől kötelezheti a munkavállalót.

-

Az illetményből a munkáltató levonást vagy átutalást csak a jogszabályi előírások alapján, valamint hatályos bírósági, közigazgatási határozat vagy a munkavállaló írásos felhatalmazásával eszközölhet.

11.4.1 Illetménykiegészítés -

Az iskola költségvetésében előírt és az alaptevékenységeivel összefüggő, a szakmai oktatás és gyakorlati képzés feltételét képező termelési (árbevételi) terv túlteljesítése esetén az iskola szűkebb vezetését a teljes árbevétel 2 %-a illetheti meg.

-

Az eredmény elérésében közreműködő közvetlen vezetőket, dolgozókat a teljes árbevétel 6 %-a illetheti meg.

-

A bevételből származó illetménykiegészítésre fordítandó keretösszeg felosztásáról a mérlegbeszámoló elfogadását követően az igazgató és a gazdasági vezető dönt, a közalkalmazotti tanácsot véleményezési jog illeti meg. Az igazgatónak járó illetménykiegészítés csak a munkáltatói jog gyakorlójának egyetértésével vehető fel.

-

A terven felüli többlet bevétel felhasználása: o szakmai (elméleti és gyakorlati oktatás) felszerelések beszerzése, pótlása, o szerszámok beszerzése, o épületek belső karbantartása.

11.4.2 Illetménypótlék -

Osztályfőnöki pótlék

-

Diákönkormányzatot segítő pótlék (órakedvezmény)

-

Munkaközösség-vezetői pótlék (órakedvezmény)

-

Vezetői pótlékok (KJT. 70. §. 1. bek. )

-

Címzetes igazgatói (KJT. 75. §. 1. bek.)

11.5 Jutalmazás -

A közalkalmazottat a huszonötödik, harmincadik, illetve negyvenedik évi közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött ideje után a Kjt. 78. §-a szerint jubileumi jutalom illeti meg:

 25 év  30 év  40 év

2 havi illetmény 3 havi illetmény 5 havi illetmény (nyugdíjazás esetén 35 év felett)

33


Az iskola igazgatója jutalmat állapíthat meg a kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző közalkalmazottaknak az iskola költségvetésében szereplő jutalom keret terhére.

-

Tartósan jó munkavégzésnek a legalább öt éve az iskolánál dolgozó és ezen idő alatt legalább egy alkalommal dicséretben, várakozási idő csökkentésében, vagy nyilvános elismerésben, kitüntetésben részesült közalkalmazott munkája tekinthető.

11.5.1 A minőségi nevelő – oktató munka díjazása: -

Az iskola pedagógusai a tanulókkal való közvetlen foglalkozás, valamint a pedagógiai fejlesztőtevékenység keretében nyújtott átlagon felüli teljesítményük alapján egy összegben, vagy havi rendszerességgel legfeljebb 1 tanév időtartamra kereset-kiegészítést kaphatnak.

-

Minőségi munkavégzésnél preferált szempontok: o bemutató órák vállalása o

érettségi, képesítő és szakmunkásvizsgára való eredményes és színvonalas felkészítés

o a tanulók versenyeztetése és az ott elért eredmények o az osztályfőnöki munkában, ezen belül a közösségteremtő tevékenységben végzett eredményes munka o

-

állami, valamint megyei kitüntetésben részesült.

Többlet feladat vállalása esetén preferált szempontok: o lelkiismeretes ügyeleti szolgálat végzése o

iskolai, megyei és városi diák, és egyéb rendezvények segítése

o szakkörök, érdeklődési körök vezetése, szervezése o pályázatok írásánál közreműködés o korrepetáló tevékenység o tantárgyának tárgyi feltétel javítása

34


11.6 Béren felüli juttatások 11.6.1 Munkaruha juttatás: -

Munkaruhára az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban állók, valamint részfoglalkozású munkavállalók jogosultak az iskola Munkavédelmi Szabályzatában meghatározott munkakörökben és kihordási (lejárati) időre vonatkozóan.

-

A munkaruhát természetben kell biztosítani, a munkába lépést követő harminc nap után. A juttatási időbe beleszámít a próbaidő.

-

A munkaruha tisztítása, karbantartása a munkavállaló kötelessége.

-

A munkaruha a juttatási idő elteltével a munkavállaló tulajdonába megy át.

-

Ha a juttatási idő alatt a munkavállaló munkaviszonya megszűnik - kivéve nyugdíjazást, elhalálozást, a még fennmaradó idővel arányos munkaruha árát a munkavállaló tartozik megtéríteni, utolsó havi béréből levonható.

-

Formaruha a pénzügyi lehetőség figyelembevételével adható.

11.6.2 Védőruha biztosítás: -

A Védőruha biztosításának szabályait az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.

-

Elveszett védőruha, illetve védőfelszerelés esetén kártérítési eljárásnak van helye.

-

Közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a védőruhát vissza kell adni.

11.6.3 Munkába járás költségtérítése: -

A munkáltató a munkába járáshoz a törvényben előírt térítést biztosítja.

-

A saját tulajdonú személygépkocsi hivatali használatát egyedi esetben a munkáltató részéről az igazgató engedélyezheti. A térítés mértéke a mindenkor érvényes rendelet szerinti elszámolási rend.

11.6.4 Étkezési hozzájárulás: A munkáltató étkezési utalványt biztosíthat a munkavégzést végző közalkalmazottak részére. A részmunkaidőben foglalkoztatottak a foglalkoztatásuk arányában válhatnak jogosulttá az étkezési utalványra. -

A GYES-en ill. GYED-en lévők nem részesülhetnek étkezési utalványban.

-

A táppénzes állományban lévő közalkalmazottnak 15 nap a jogosultsága.

-

Természetbeni étkezést az iskola nem térít.

35


11.6.5 Szociális, jóléti ráfordítások: -

Az iskola rendszeres segélyezésre, illetve üdülés, beiskolázás támogatására elkülönített pénzügyi keretet a fenntartó jóváhagyása esetén biztosíthat.

-

A nyugdíjba vonuló közalkalmazottak részére a lehetőségnek megfelelő ünnepség szervezhető.

12 A közalkalmazottakra vonatkozó fegyelmi és kártérítési felelősség 12.1 Fegyelmi felelősség -

A fegyelmi vétségre, a kiszabható fegyelmi büntetésekre, a fegyelmi eljárásra a Kjt. 45. – 53. §-ai a mérvadók.

-

A Kjt-ben meghatározottakon felül fegyelmi vétségnek minősül:

o munkaköri feladatok nem teljesítése, o a munkavállaló egy féléven belüli kettő vagy több igazolatlan hiányzása, o egy naptári negyedéven belül kettő, tíz percet meghaladó igazolatlan késése, o a gondatlanságból okozott, tízezer forintot meghaladó károkozás. o a munkahely önkényes elhagyása, -

A fegyelmi büntetés csak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos és erre az időre vonatkozhat. Ha a közalkalmazotti jogviszony a fegyelmi büntetés ideje alatt megszűnik - kivéve elbocsátás - és a munkavállaló olyan munkahelyen létesít munkaviszonyt, amelyre az MT rendelkezései vonatkoznak, a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos fegyelmi büntetés további ideje alól mentesül.

12.2 Kártérítési felelősség -

Az MT 166-173. §-ai, illetve a Kjt. 81-83. §-ában foglaltak az irányadók a munkavállalók kártérítési felelősségének kérdéseiben.

-

A munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállalónak a munkaviszonyával öszsze-függésben okozott kárért az MT 174-184. §-a szerint történik.

12.2.1A munkáltató kártérítési felelőssége -

A munkáltatónak kártérítési felelőssége akkor keletkezik, ha: o - a közalkalmazottat kár érte, és a o - a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte. A két feltételnek együttesen fent kell állnia.

36


Mentesül a kártérítés alól a munkáltató, ha: o kárt kizárólag a károsult okozta, o a munkáltató részéről a kár elháríthatatlan volt.

-

A munkáltató csak azon - a közalkalmazott tulajdonában lévő - dolgok munkahelyi káráért felel, amelyek közvetlenül a munkavégzéshez szükségesek: o ruházat, o saját tulajdonú taneszköz, tanszer, szerszám

-

Készpénz, értéktárgy, egyéb eszköz, vagyontárgy iskolába történő bevitele csak a munkavállaló egyéni felelősségére történhet.

12.2.2A munkavállaló kártérítési felelőssége -

Gondatlan károkozásért a közalkalmazott három havi illetménnyel felel, ha: o

a munkáltató gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

o ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okoz kárt, o

ha a kár olyan jogszabályba ütköző utasítás teljesítéséből következett be, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta.

-

A fenti eseteken túli gondatlan károkozásért a közalkalmazott egy havi illetményének 50 %-ával felel.

-

Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítési eljárás során meg kell állapítani a kártérítési felelősségek következő három feltételének együttes fennállását: o közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség megszegése, o vétkesség, o ezekkel összefüggésben a munkáltatónál kár keletkezik.

-

A bizonyítási eljárásra a munkáltató kötelezett.

-

Minden esetben a munkavállalónak felróható kötelezettségszegés: o munkahelyről késés, o igazolatlan mulasztás, o munkahely önkényes elhagyása.

37


Vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli a közalkalmazottat a vissza-szolgáltatási, illetve elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiány miatt.

13 Az intézmény működési rendje 13.1 Az iskola munkarendje A tanév rendjét minden évben az Oktatási Minisztérium rendelete szabályozza. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat, mint pl: -

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

-

az iskolai rendezvények és ünnepségek módját és időpontjait,

-

a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

-

a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül,

-

a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, a munkavédelmi, tűzvédelmi és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök, a gyakorlati oktatásvezetők, az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Jelenléti ívet köteles naprakészen és folyamatosan vezetni: -

minden technikai dolgozó

-

minden pedagógus beosztásban dolgozó (lásd: osztálynapló)

-

minden pedagógiai munkát segítő szakmai alkalmazott

13.2 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok heti munkaideje 40 óra A Közoktatási Törvény rögzíti a pedagógusok jogait és kötelességeit, és előírja, hogy a pedagógus heti munkaideje kötelező órából, és más, a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órákat az egy tanévre szóló tantárgyfelosztás rögzíti, amelynek felosztása az órarendben történik. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézményvezetők, illetve a tagintézmény-vezető helyettes állapítják meg. A konkrét napi munka38

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata feladatok összeállításánál elsősorban az intézmény zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni, de indokolt esetben – a fenti alapelvek figyelembe vételével – egyéni kérések is teljesíthetők. (Továbbtanulás miatti szabadnap, vidékről naponta bejárás pedagógusoknál a közlekedés, stb.) A pedagógus köteles 10 perccel a tanítási óra vagy ügyeleti beosztása előtt munkahelyén megjelenni. Munkából való rendkívüli távolmaradását előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a tanítás megkezdése előtt 10 perccel köteles jelenteni az ügyeletes vezetőnek. Helyettesítés esetén köteles a tanítandó anyagra vonatkozó tájékoztatást (tanmenet, tankönyv) megadni, hogy a helyettesítő pedagógus biztosítani tudja a tanuló előrehaladását. A pedagógus köteles a tantermeket szünetekben, illetve a tanítási nap végén bezárni, berendezéseit rendben hagyni. Köteles minden órája elején és végén szemrevételezni a tanterem állapotát és amennyiben hiányosságot, rongálást tapasztal, azt jelenteni a következő szünetig az iskola valamelyik vezetőjének. Amennyiben a szünetben a tanulók valamely okból a tanteremben tartózkodnak, úgy a pedagógus is köteles a teremben tartózkodni. A számítástechnika termek rendjéről az SZMSZ mellékletében található Informatikai Szabályzat külön is rendelkezik. A pedagógusok számára egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató, tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes, gyakorlati-oktatásvezető, munkaközösség-vezető, csoportvezető adja. Előre ismert távollétet köteles a távolmaradás dátuma előtt 3 nappal jelezni a vezetőség felé, illetve ezután az „Előre tervezett távollétek” füzetben azt felvezetni. Az ebből fakadó óracseréket a tagintézmény-vezetők, illetve a tagintézmény-vezető helyettesek engedélyeznek. Tartós távollét esetén a helyettesítést úgy kell megszervezni, hogy ugyanazt a csoportot egy – lehetőleg szakos – pedagógus tanítsa, esetleges ideiglenes órarendi változtatással is. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az óraközi szünetekben és napközben a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógus, illetve vezető látja el. A délutáni foglalkozások ideje alatt az ügyeletesi teendőket a tanfolyamon, foglalkozáson tanító pedagógus látja el. Az ügyeletes pedagógus az ügyelet időtartama alatt a felügyeleti területen köteles tartózkodni és az észlelt rendkívüli eseményt (pl. baleset, tűz, stb.) az igazgatónak, tagintézmény-vezetőnek vagy helyettesei közül bármelyiknek azonnal köteles jelenteni. Tűz

39

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata vagy bombariadó esetén az előírásnak megfelelően az épület kiürítésénél közre kell működniük.

13.3 A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkát végző közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény vezetője állapítja meg oly módon, hogy a zavartalan működés biztosítva legyen. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az egyes részlegek vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, a szabadságok kiadására. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe beszámít a 20 perces munkaközi szünet időtartama is. (Mt. 117. §a. pont). Egyéb kérdésekben az Mt. 117.§-125. § a mérvadó. Munkaidő beosztás munkakörönként: -

0600 - 2000 0700 - 1500 0630 - 1430 0600 - 1400 1200 - 2000

Porta Titkárság TMK Takarítók

Ettől eltérni, csak az igazgató írásos engedélyével lehet, de a heti munkaidő rovására nem. A nyári és a téli iskolai szünetben az oktatás leállásának az idején 5-5 munkanapra az iskola, kollégium, tanműhely bezárásra kerülhet eseti ügyelet biztosításával. A műszaki, adminisztratív és technikai dolgozók szabadságát általában szorgalmi időn kívül kell kiadni a karbantartási és felújítási munkák függvényében. Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól az Mt. 107 § -ának megfelelő esetekben és erre az időre a munkabére megilleti.

13.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje A Házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit és a belső munkarend részletes szabályozását. A Házirend betartása a tanulók számára kötelező. A csengetési rend: -

0715 - 0800 0805 - 0850 0900 - 0945 0955 - 1040 1055 - 1140 1150 – 1235 40


1245 – 1330 1335 – 1420

A nyári szünetekben a tanulók ügyeinek intézése szerda 9-12 óra között történik.

13.5 A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében. Ennek megfelelően dönt: -

az új tanév feladatairól,

-

a vizsgák rendjéről,

-

a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,

-

a tanórán kívüli foglalkozásokról,

-

az iskolai szintű rendezvények időpontjáról, az ünnepélyek szervezéséről,

-

az értekezletek időpontjáról és témájáról,

-

osztályozó értekezlet időpontjáról

-

szülői értekezlet és fogadóóra időpontjairól

-

félévi és év végi értékelő értekezlet időpontjáról

-

nyílt napok tartásáról, a beiskolázási feladatokról.

13.6 A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés, a tantárgyfelosztással összhangban lévő, kétheti ciklus órarend alapján történik, a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama 5, 10 és 15 perc. A feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. 41

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Az óraközi szünetek rendjét a beosztott pedagógusok, esetleg diákok, felügyelik. Két egymás után tartandó egyforma óra szünet közbeiktatása nélkül is tartható, elsősorban dolgozatírás esetén, vagy egyéb előre bejelentett okból.

13.7 A tanítási időben, a tanítási órákon kívüli tevékenységek rendje A tanítási órákon kívüli, de még tanítási időbe eső tevékenységek rendjéről a Közoktatási Törvény 52 §-a, illetve az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról ugyanazon törvény 114 §-a rendelkezik, egyéb vitás esetbe az intézmény Házirendjében leírtak a mérvadóak. Az igazgató saját jogkörében hozhat olyan rendelkezéseket, melyek további szabályozást állítanak fel. Ide tartozik az iskolai kirándulások kérdése is. Az iskola alkalmazottjai szabadságot, illetve a gyermekek után járó szabadnapokat csak rendkívül igazolt esetben vehetnek igénybe a következő iskolai rendezvényekre: -

tanévnyitó ünnepség

-

az iskola karácsonyi ünnepsége

-

szalagavató ünnepség

-

végzős tanulók ballagási ünnepsége

-

tanévzáró ünnepség

-

egyéb az iskolai éves Eseménynaptárban megjelölt, kiemelt rendezvények

Ezen ünnepségekről való távollétet a rendezvény előtt legalább két héttel az iskola igazgatójánál kell jelezni. Az iskolai könyvtárak használatának rendjéről az SZMSZ mellékletét képező Könyvtári Gyűjtőköri Szabályzat rendelkezik. Az iskolán belüli - tanórán kívüli - foglalkozások általában 13-20 óráig tarthatnak. Ettől eltérő időpontban csak tagintézmény-vezetői engedéllyel tarthatók. Az iskolán belüli - tanórán kívüli - foglalkozások lehetnek a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével: -

állandó heti foglalkozások o tehetséggondozás (szakkörök, érdeklődési körök stb.) o felzárkóztatás (korrepetálások, stb.) o hitoktatás o tömegsport o sportköri (szakosztályi) foglalkozások

-

időszakos foglalkozások o házi tanulmányi versenyek 42

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata o házi bajnokságok o kulturális rendezvények Időtartamuk a foglalkozások jellegétől függően változó. Az iskolán kívüli tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, kulturális rendezvényekre a felkészülés, a versenyzés a tagintézmény-vezetővel történt egyeztetést követően lehetséges. A mindennapi testedzés a tömegsport foglalkozásokon és a kollégiumi csoportfoglalkozásokon biztosított. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozás kivételével – önkéntes. A jelentkezés a tanév elején történik és egy tanévre szól. A foglalkozásokra jelentkezett és felvett tanuló köteles a foglalkozáson részt venni, hiányzását szabályszerűen igazolni. A felzárkóztató foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szakpedagógusok jelölik ki, részvételük a foglalkozáson kötelező. A foglalkozások vezetőit az iskola vezetői bízzák meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését, a tantárgyfelosztás helyét és idejét heti órarend rögzíti.

13.7.1A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2 tanórai testnevelés órán, a 9. és 10. évfolyamokon, az önvédelem órákon és a szabadon válaszható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

13.7.2Versenyek Az intézmény támogatja és segíti a diákok tanulmányi kulturális és sportversenyeken való részvételét. Tanulóink az intézményi, a városi, a megyei, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg és felelősek lebonyolításukért.

13.7.3Egyéb programok, rendezvények Múzeum, színház, mozi, kiállítás, tárlatlátogatás, stb. a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató vagy helyettesei engedélye szükséges, tanítási időn kívüli szervezés esetén is tájékoztatni kell a tagintézmény-vezetőket.

43


13.8 A felnőttoktatás rendje 13.8.1Iskolarendszerű nappali felnőttképzés: -

érettségire felkészítő oktatás: azoknak a tanulóknak a részére szervezzük, akik eredményesen elvégezték a tizedik évfolyamot, vagy rendelkeznek szakmunkás bizonyítvánnyal

-

érettségi utáni szakmai képzés: a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók részére egy vagy két év alatt biztosítjuk a különböző szakmai végzettségek megismerését.

13.8.2Iskolarendszeren kívüli szakmai képzés: Az oktatás tanfolyami formában, heti két-három alkalommal, a délutáni és a szombat délelőtti órákban történik. Igény esetén az iskola – vállalkozási formában – tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szakpedagógusok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon bárki részt vehet, aki a térítési díjat befizette, illetve a tanfolyamon való részvétel minden feltételének megfelel. A tanfolyamokon való részvételért előre térítési díjat kell fizetni, a tanfolyamról nyilvántartást, haladási naplót kell vezetni, a hiányzásokat adminisztrálni kell.

13.9 Az intézmény nyitvatartási rendje Az intézmény nyitvatartási, zárási rendjét, illetve az intézmény kulcskezelésének alapelveit az SZMSZ mellékletét képező Kulcskezelési Szabályzat írja le. 14

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a vezetőség feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

-

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

-

az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

-

a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

Vagyonvédelmi okok miatt az iskola tantermeit, szertárait, irodahelyiségeit zárva kell tartani. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola területéről kivinni tilos. Különleges esetben igazgatói engedéllyel sor kerülhet néhány eszköz, berendezés kivitelére, amit a portai nyilvántartásba be kell jegyezni.

44


14.1 A belépés és benntartózkodás rendje Az intézménnyel tanulói jogviszonyban, nem állókra a következő szabályozás vonatkozik:

14.1.1Belépés Az intézmény portása, illetve a portán szolgálatot teljesítő cég alkalmazottja köteles minden – az intézménnyel jogviszonyban nem álló – személytől megkérdezni jövetele célját. A vendég a folyosón tartózkodik mindaddig, míg a keresett személy megérkezik. A tanulókat tanítási idő alatt – az órák közötti szünetben – csak a szüleik kereshetik fel személyesen. Hivatalos személyeket – mint pl. fenntartó, postás, beszállító, orvos stb. – a megfelelő útbaigazítás után a portás az épületbe beengedheti.

14.1.2Benntartózkodás A hivatalos ügyek intézésének időtartamára, az ügy elintézésére hivatott személy szobájában tartózkodhat a vendég. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat, illetve a Házirend ide vonatkozó részei mindaddig érvénybe vannak rájuk nézve, amíg az épületben tartózkodnak.

14.2 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A Közoktatási intézmény a Közoktatási törvény 38.§. (2) pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat az alapító okiratban megjelölt módon. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha nem sérti az alapfeladatok ellátását) – a gazdasági vezető javaslatára – az igazgató dönt. Az iskola bérbe adható helyiségeinek, illetve szolgáltatásainak árait minden év február 1.-ig meg kell állapítani, és nyilvánosságra kell hozni. Ettől eltérő árakat a gazdasági igazgató állapíthat meg rendkívüli esetekben. Az iskola helyiségeinek bérbeadása, illetve az Alapító okiratban rögzített egyéb bevételi forrásainak igénybevétele csak szerződés útján történhet. 15

A tanulóra vonatkozó szabályok

15.1 A tanulók jogállása 15.1.1A tanulók felvétele A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt. 45

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni.

15.1.2Tanulói jogviszony Keletkezését a Kt. 66. - 68. §, megszűnését a Kt. 74-75. §, szüneteltetését a Kt. 69. §, a magántanulói jogviszonyt a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 23.§-a szabályozza. A tanulók jogait és kötelességeit a Kt. 10. - 12.§-ai tartalmazzák

15.2 A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakövetelmények Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák (érettségi és szakmai) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének menetét az OKM, a szakminisztériumok (FVM, GM, stb.) az NSZI, valamint az Érettségi és Szakmai Vizsgaszabályzat határozzák meg. A 9. szakközépiskolai osztályokban a tanévet ismétlő tanuló a képességeinek megfelelő szakiskolai osztályban folytathatja tanulmányait.

15.3 Távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések -

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell.

-

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés időtartamát bejegyzi az osztálynaplóba. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.

-

A késést az osztályfőnöknél igazolni kell!

-

A mulasztások igazoltatása az osztályfőnök feladata.

-

Az osztályfőnök a tanév elején köteles a tanulókkal, az első szülői értekezlet során pedig a szülőkkel közölni a hiányzások igazolásának módját.

-

Az igazolást, a mulasztást követő napon - de legkésőbb a tanuló hiányzását követő első osztályfőnöki órán - kell bemutatni az osztályfőnöknek. Az ezen túlmenően bemutatott igazolás már nem fogadható el, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni.

-

Az ellenőrző könyvön kívüli igazolásokat az osztályfőnöknek a tanév végéig meg kell őrizni.

-

Igazolások: o

orvosi igazolás, melynek tartalmaznia kell az orvosi napló számát, a dátumot és az orvos nevét, elérhetőségét.

o

szülői:a szülő csak rendkívüli esetben adhat igazolást gyermeke számára, ha a hiányzást előre nem látható méltánylást érdemlő ok idézte elő.

46

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata o

tanulói: nagykorú tanuló esetében, rendkívüli esetben a tanuló is igazolhatja a távollétét, ha a hiányzást előre nem látható méltánylást érdemlő ok idézte elő

o

egyéb:igazgatói engedély közlekedési vállalat igazolása állampolgári kötelezettség teljesítése (pl. idézés) stb.

-

A tanuló betegségen kívüli távolmaradásának engedélyezését a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban kérheti. o

-

Az engedélyt 

3 tanítási napig az osztályfőnök



háromnál több napra a tagintézmény-vezető adja.

Az előzetes engedély megadásánál az igazgató és az osztályfőnök a tanuló tanulmányi eredményét, a hiányzás tanulmányi következményeit mérlegeli.

-

Ha tanulóra vonatkozóan teljesül az alábbiak közül: o

igazolt és igazolatlan mulasztása a 9-12. évfolyamon együttesen meghaladja a 250 órát

o

igazolt és igazolatlan mulasztása a szakképző évfolyamokon együttesen meghaladja az elméleti tanítási órák 20%-át

o

igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tantárgyból együttesen meghaladja a tanítási órák 30%-át

legalább egy állítás teljesül, akkor az 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 20. § -ában rögzített feltételek fennállása esetén a nevelőtestület félévkor osztályozó vizsgára, a tanév végén osztályozó vizsgára vagy az évfolyam megismétlésére kötelezheti. -

Szakképző évfolyamokon, ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20%-át, és azok között igazolatlan mulasztás is van, akkor tanulmányait csak tanévismétléssel folytathatja. Ha a 20%-ot meghaladó hiányzás teljes mértékben igazolt, akkor a nevelőtestület az 1993. évi LXXVI. Tv. 24. § (4) bekezdésében rögzítettek mérlegelésével engedélyezheti a mulasztásnak a következő tanév kezdetéig történő pótlását.

-

A tanuló, aki az iskolában megjelent, a napi tanítás befejezése előtt csak engedéllyel távozhat. Az engedélynek az ellenőrző könyvben kell lennie. A távozást engedélyezheti az osztályfőnök, illetve az igazgató, tagintézmény-vezető vagy helyettese.

-

Vitás esetekben az osztályfőnöki munkaközösség dönt a hiányzás megítéléséről.

-

A tanulók távolmaradására vonatkozó bővebb leírást és szabályozást a Házirend tartalmazza.

47


15.4 A tanulók jutalmazásának elvei és formái -

A különböző jutalomban, elismerésben részesíthetők: o az egyes tanulók o a tanulók különböző csoportjai

-

A jutalmazás alapjai: o a tanulmányi munkában elért eredmény o példás magatartás, példás szorgalom o a közösségért végzett tevékenység o a különböző szintű és rangú versenyeken elért eredmények o

az iskola hírnevét öregbítő tevékenység

o minden egyéb kiemelkedő pozitív tevékenység -

A jutalmazás fokozatai: o

Szóbeli dicséret, amit az osztályfőnök, a tagintézmény-vezető vagy a szervezet vezetője adhat a tanulónak

o

Írásbeli dicséret, amit az osztályfőnök, a tagintézmény-vezető vagy a szervezet vezetője adhat

o Nevelőtestületi dicséret, amit szóban vagy írásban is lehet adni. o A jutalmazás egyéb eszközei:

-



oklevél



könyvjutalom



pénzjutalom



Jó tanuló, jó sportoló, Erdei díj, Galamb díj

A jutalmazás színterei: o az osztály, vagy csoport közössége előtt o a tagintézmény-vezető előtt o a nevelőtestület előtt o az iskola közössége előtt

-



iskolarádióban



intézményi rendezvényeken



tanévzáró ünnepélyen

A jutalmazásra vonatkozó egyéb szabályozást az intézmény Házirendje tartalmazza

48


15.5 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei -

Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni.

-

A fegyelmi büntetés kiszabásakor figyelembe kell venni, és biztosítani kell az ODB ide vonatkozó jogait.

-

Fegyelmező intézkedések o szaktanári o osztályfőnöki o tagintézmény-vezetői o igazgatói o nevelőtestület írásbeli figyelmeztetés

-

A fentieket tárgyalás nélkül adja o

szakpedagógus

o osztályfőnök o tagintézmény-vezető o igazgató o nevelőtestület -

A legsúlyosabb intézkedés a fegyelmi eljárás. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet a nevelőtestület tagja, a tagintézmény-vezető és az igazgató. Az eljárás megindításáról a nevelőtestület dönt.

-

Fegyelmi büntetést mindig a törvényi szabályozásnak megfelelően kell alkalmazni.

-

A fegyelmezésre vonatkozó egyéb szabályozást az intézmény Házirendje tartalmazza.

-

A tanulói fegyelmi bizottságot a tanév elején a tantestület választja, melynek tagjai a fegyelmi eljárás elején nyilatkoznak arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség a fegyelmi eljárás alá vont tanulóval, illetve szüleivel szemben.

15.6 Az anyagi felelősség -

Ha az iskolát kár éri, meg kell állapítani: o a károkozás körülményeit, o a kár nagyságát, o a kárt okozó személyt.

-

A kárt okozó tanuló esetén írásban értesíteni kell: 49

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata o a kár okozóját, o a kárt okozó tanuló szüleit. -

A kár megtérítésére a szülőt írásban kell felszólítani!

-

A tanuló által tanulmányai folytatásával összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállni.

-

Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati képzés során kár éri, az iskola illetve a gyakorlati képzés szervezője köteles a kárt megtéríteni. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az iskola illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

-

Ha a szakközépiskola illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a Szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

16 Az intézmény védő, óvó előírásai A tanulókra vonatkozó általános védelmi szabályokat a Házirend tartalmazza. A tűzvédelmi előírásokat az intézmény Munka és Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza. Az általános egészségvédelmi megelőző teendők ellátása az ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök, kollégiumi csoportvezetők és a pedagógusok feladata.

16.1 Fontosabb általános szabályok -

drog és szeszes ital fogyasztása az iskola tanulói, dolgozói számára az iskolában és iskolai rendezvényeken tilos

-

az iskola egész területén és az iskola által gondozott közterületen, valamint a nem az iskola területén tartott iskolai rendezvényeken a dohányzás tilos.

-

fegyvert vagy annak minősülő tárgyat az iskola területére és az iskola által szervezett rendezvényekre bevinni tilos

-

veszélyes tárgyakat, anyagokat az iskolába hozni nem szabad, a tanulmányi munkához nem szükséges tárgyakat és pénzt a tanuló csak saját felelősségére tarthat az iskola területén, az ezekkel kapcsolatos károkért az iskola felelősséget nem vállal

50


16.2 Az egyes munkakörökben dolgozók munkavédelmi- és tűzvédelmi feladatai Az intézmény minden dolgozójának alapvetően fontos feladata a tanulók testi épségének megóvása. Az ebből fakadó feladatokat és azok ellátásának felelőseit megadó szabályzat alapját a munkavédelemről szóló 1993. évi XIII. törvény, a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, és az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet képezi. Az intézmény dolgozóinak munka-, tűz-, és balesetvédelmi előírásait az intézmény Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza, mely az SZMSZ-nek a mellékletét képezi.

16.3 Jogkörök, feladatok Tagintézmény-vezető: irányítja és ellenőrzi a tűz- és munkavédelmi felelős munkáját, előírja és vezeti a tűz- és munkavédelmi szemléket, utasítást ad a szemlék során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölésére, felügyeli a tanulói balesetek kivizsgálását és intézkedéseket hoz a további balesetek megelőzése érdekében, elrendeli a tűz- és munkavédelmi oktatásokat. A tűz- és munkavédelmi biztonságtechnikai felelős: elvégzi a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos, valamint a gyakorlati és adminisztratív feladatokat. Szakmai irányítást nyújt a tanulók munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásához a tűz- és munkavédelmi biztonságtechnikai megbízottnak. A rendellenességekről tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Osztályfőnök, kollégiumi csoportvezető: A tanulókat a tanév kezdetén, továbbá tanulmányi kirándulást megelőzően tűz- és munkavédelmi oktatásban részesíti, az oktatás megtartásáról a tanulókkal is aláíratott jegyzőkönyvet készít, amelyet elkészülte után átad a tűz- és munkavédelmi megbízottnak. Különös gondot fordít a tanulók egészséges életmódra nevelésére. Szakpedagógus, nevelőpedagógus: Pedagógiai munkája során figyelemmel kíséri a tanulók munkakörnyezetét, a testi épséget veszélyeztető tényezőket elhárítja. Amennyiben erre saját hatáskörében nem képes, akkor haladéktalanul értesíti az igazgatót. Ha tantárgya tanítása során szaktantermet is igénybe vesz, akkor az első tanítási óráján a tanulókat a helyi veszélyforrásokra specializált tűz- és munkavédelmi oktatásban részesíti, az oktatás megtartásáról a tanulókkal is aláíratott jegyzőkönyvet készít, amelyet elkészülte után átad a tűz- és munkavédelmi megbízottnak. Foglalkozásain betartatja az intézmény szabályzataiba foglalt tűz- és munkavédelmi előírásokat. Baleset esetén gondoskodik a

51

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata tanuló haladéktalan ellátásáról, elsősegélynyújtó-helyre szállításáról, értesíti a munkavédelmi megbízottat, súlyosabb esetben az igazgatót. A szaktantermének szertárában köteles a vonatkozó baleset és tűzvédelmi előírások betartására és betartatására. Ezt az intézményi megbízott bármikor ellenőrizheti.

16.4 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. estén szükséges teendők Bombariadó estén az intézmény tanulói, dolgozói a tűzriadó tervben meghatározott módon hagyják el az intézmény épületeit. A tagintézmény-vezető haladéktalanul értesíti a rendőrséget, a fenntartót. Minden további intézkedést a helyszínre érkező biztonsági szakemberek útmutatásai alapján kell megtenni. Az elmaradt órák pótlásáról az intézmény vezetője intézkedik a törvényben meghatározott módon. Ezen ok miatt elmaradt órákat minden esetben pótolni kell.

16.5 Eljárás baleset és tűz esetén -

A sérülést szenvedett tanulót kisebb mértékű sérülés esetén a kijelölt elsősegélynyújtó helyen el kell látni, komolyabb sérülés esetében, ezen túlmenően az igazgató értesíti a mentőszolgálatot.

-

A 16/1998.(IV.8.) MKM rendelet 2.sz mellékletében súlyosnak minősített balesetet az igazgató haladéktalanul jelenti az intézmény fenntartójának.

-

A 3 napnál hosszabb gyógyulási időt igénylő baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. sz. mellékletében előírt jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak. Egy példány az intézményi irattárba kerül, egyet pedig a szülőnek (felnőtt korú tanuló esetében a tanulónak) kell átadni.

52


16.6 Egyéb rendelkezések -

Kijelölt elsősegélynyújtó-helyek: o iskolában: iskolatitkár irodája

-

o

kollégiumban: nevelőpedagógusi szoba

o

tornateremben: testnevelő pedagógus szobája

Dolgozók, vendégek számára kijelölt dohányzóhely: iskolában, kollégiumban az igazgatói utasítás szerint

17 Az intézményi hagyományok ápolása, ünnepségek rendje Az iskolai hagyományok ápolása a közösségformálás, az iskolához való kötődés egyik fontos eszköze. Fontos feladat tehát mind a meglévő hagyományok ápolása, mind pedig új, hagyományőrző tevékenységek ápolása és felkarolása. A tanulók életével összefüggő hagyományok: -

A tanévnyitó ünnepség mindig ünnepélyes esemény.

-

Szeptember végén kerül megrendezésre a Gólya bál

-

December első hetében rendezi a kollégium a "Mikulás estet", a tagintézmények pedig a „Mikulás napot”

-

December utolsó tanítási hetében a tanulók küldöttei megkoszorúzzák a tagintézményi névadó Erdei Ferenc szülőházán elhelyezett emléktáblát.

-

December utolsó tanítási hetében az intézmény tanulói együtt megemlékeznek Karácsonyról.

-

Február első tanítási hetében a tanulók küldöttei megkoszorúzzák a tagintézményi névadó Galamb József szobrát, a városi szoborkertben.

-

Februárban kerül sor a szalagavató bál megrendezésére.

-

Április második hetében a kollégista tanulók megkoszorúzzák a szoborkertben lévő Pulitzer szobrot és emléktáblát a kollégium névadójának születési évfordulója alkalmából.

-

Ballagás: a 12. évfolyamosok utolsó tanítási napját követő szombati napon

-

A tanévzáró ünnepélyen értékelésre kerül az éves munka. Itt kerül sor a tanulók teljesítményének elismerésére. A tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra a nevelőtestület döntésének megfelelően - az Erdei Díj, a Galamb József Alapítvány díjai, és a Jó tanuló, Jó sportoló díjak

53

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Nemzeti ünnepek iskolai vagy osztályközösségi keretben történő megünneplése (októ-

-

ber 6., október 23., március 15.) A miniszteri rendelkezésben meghatározott tanítás nélküli munkanapok közül - két

-

nap kirándulásra - egy nap ifjúsági napra fordítható. Az OM által meghatározott emléknapokról órákon való megemlékezés (kommuniz-

-

mus áldozatainak emléknapja, holokauszt emléknap stb.) A többi tanítás nélküli munkanap felhasználásáról a nevelőtestület dönt. Az iskolai ünnepségeken az alkalomhoz illő megjelenés kötelező, az iskola diákjai és alkalmazottai számára.

17.1 Az intézmény dolgozóinak feladata az iskolai hagyományok ápolása terén Az iskolában minden, a múltra vonatkozó lényeges könyvet, iratot, eszközt meg kell őrizni, illetve gyűjteni kell. A dokumentumokat a könyvtáros gyűjti össze.

A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

18

Az étkezési, a kollégiumi lakhatási térítési díjakat az egyéb térítési díjakat a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével kell megállapítani, befizettetni, illetve visszafizetni. A térítési- ,tan-, illetve vizsgadíjak mértékének megállapításáról, illetve a fizetési kötelezettségről, a Közoktatási Törvény 115. § - 117. § -ai rendelkeznek.

18.1 A térítési díj és tandíj csökkentése A térítési díjat, illetve a tandíjat a tanulmányi eredménytől függően az intézmény nevelési-pedagógiai programjának alapelveivel, célkitűzéseivel összhangban arányosan az igazgatónek csökkenteni kell. A szakközépiskolában az intézmény igazgatója a tanuló tanulmányi eredményétől függően a meghatározott térítési díjat és tandíjat köteles csökkenteni az alábbiak szerint: -

4,5-5,0 tanulmányi eredmény esetén

0-25%-a

-


26-50%-a

-


51-80%-a

-


81-100%-a közötti mértékre.

3,0 alatti tanulmányi eredmény esetén a térítési díj és tandíj összege nem csökkenthető Az intézmény igazgatója a tanuló szociális helyzetére való tekintettel a térítési díj és a tandíj havi egyenlő részletekben történő befizetését is engedélyezheti.

54

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Az első évfolyamra felvételt nyert tanulónak az első félévben csak szociális helyzetre való tekintettel lehet térítési díj vagy tandíjmérséklést adni, mivel még nincs tanulmányi eredménye, ekkor a törvényi rendelkezések vonatkozó szabályozását kell figyelembe venni. A szociális kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A tárgyhóra vonatkozó étkezési és a kollégiumi térítési díjakat minden hónap 10. napjáig kell csekken, vagy személyesen a gazdasági iroda erre kijelölt helyiségében, az intézménynek befizetni. Az étkezés tárgynapra történő lemondására nincs lehetőség. A következő napra történő étkezés lemondását reggel 7 és 8 óra között lehet az erre kijelölt személynél, az étkezési jegy egyidejű leadásával, vagy telefonon az étkezési jegy utólagos leadásával rendezni. A le nem mondott étkezés a lemondás időpontjáig étkezési létszámként szerepel, erre térítési díj visszafizetése nem igényelhető. Étkezési visszatérítést, illetve beszámítást csak a leadott érvényes étkezési jegyek alapján lehet igényelni.

18.2 Az érettségire vonatkozó térítési díj A tanulói jogviszonyban nem állók érettségiztetésének térítési díja évente kerül megállapításra, melynek összege az adott év érettségi összvizsgadíj összegének 1 főre jutó költsége. A vizsgáztatási díjat az intézmény a vele tanulói jogviszonyba nem álló érettségi vizsgára jelentkező jelentkezésekor írásban kell a tagintézmény-vezetőnek közölni. A vizsgáztatási díj megállapítását a gazdasági vezető végzi, a tagintézmény-vezető határozat formájában hagyja jóvá.

18.3 Felnőttoktatás térítési díja: -

Iskolarendszerű nappali felnőttoktatás esetén: o

érettségire felkészítő oktatás: a képzés a résztvevő tanulók részére térítésmentes.

o

érettségi utáni szakmai képzés: a szakmai képzésben résztvevő tanulók a második szakmáig nem fizetnek tandíjat.

-

Iskolarendszerű esti felnőttoktatás esetén: o

érettségire felkészítő oktatás: a képzés a résztvevő tanulók részére a képzési díjat, a hatályos jogszabályok alapján, az igazgató állapítja meg.

o

érettségi utáni szakmai képzés: a szakmai képzésben résztvevő tanulók a második szakmáig térítési díjat fizetnek, melynek mértékét, a hatályos jogszabályok alapján, az igazgató állapítja meg..

55


Iskolarendszeren kívüli felnőtt szakmai képzés: o A képzés önköltséges, a szakma jellegétől, szintjétől függően változik a térítés díja.

18.4 A térítési díj, visszafizetése Az intézmény abban az esetben köteles a térítési díjat, tandíjat visszafizetni, ha a beiratkozott tanulónak nem biztosítja az előírt foglalkozásokat vagy egyéb módon nem tesz eleget oktatási kötelezettségeinek. A tanuló sikertelen vizsgája esetén – ha ez a tanuló felkészületlenségéből következik be – az iskola térítési díjat, tandíjat nem köteles viszszafizetni.

19 Az iskolai tankönyvellátás rendje A tanulói tankönyvellátás a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a tankönyvvé nyilvántartás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM. rendeletben foglaltak betartásával, figyelembevételével valósul meg az intézményben. -

Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az igazgató által megbízott tankönyvfelelős és külső cég végzi.

-

Az ifjúságvédelmi felelős november 15-ig felméri, hogy hány tanuló igényel a következő tanévre ingyenes tankönyvellátást, és hány tanuló kér – rajtuk kívül – tartós tankönyvet az iskolai könyvtárból.

-

A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon a szakpedagógusok rendelkezésére.

-

A tankönyvrendelésbe a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket csak az illetékes munkaközösség, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről január 15-ig döntést kell hozni.

-

A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szakpedagógus, ennek hiányában az igazgató által kijelölt szakpedagógus készíti el a pedagógiai programban lévő előírások (a tankönyvkiválasztás elvei) figyelembe vételével. A szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért a szakpedagógus felelős.

-

Az azonos tantárgyat tanító kollégák közösen döntenek arról, hogy melyik tankönyvcsalád tankönyveit rendelik meg.

56


A munkaközösség-vezetők segítik a tankönyvrendelés határidejének betartását, és összegyűjtik a munkaközösségükbe tartozó szakpedagógusoktól a tankönyvrendelést minden év január 15-ig.

-

A munkaközösség-vezetők által leadott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti.

-

A tankönyvfelelős január 20-ig osztályonként elkészítik a tankönyvek jegyzékét. Az osztályonkénti listán fel kell tüntetni a tankönyv várható árát, és azt a választási lehetőséget, hogy a tanuló milyen módon kíván hozzájutni a tankönyvhöz (újonnan vásárolja, ingyenesen kéri, kölcsönzi vagy használtan veszi meg).

-

A tanulók január 25-ig megkapják a tankönyvek listáját, amelyen január 31-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket.

-

A tankönyvfelelősnek február 15-ig kell elkészteni a tankönyvrendelést. Az iskolába belépő új tanulók (9. évf.) részére becsült létszám alapján rendelünk tankönyvet.

-

Az újonnan induló osztályok a felvételről szóló értesítéssel együtt kapják meg a tankönyvlistát, melyet kitöltve hoznak magukkal a beiratkozásra.

-

A tankönyvrendelést – indokolt esetben – június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél új tankönyvigénylő lap kitöltésével.

-

A ifjúságvédelmi felelős június 30-ig állítja össze azon könyvek listáját, melyeket a tanuló tartós tankönyvként kap meg.

-

A tanulók a tankönyveket a terjesztő által meghatározott helyen és időben vehetik át.

-

A pótrendelések rendjéről az iskola vezetősége dönt.

19.1 Tartós használatba vételű tankönyvek -

A tartós használatra szánt tankönyveket és egyéb segédleteket a tankönyvfelelős rendeli meg a szakpedagógusok és a könyvtáros igényei alapján, az igazgatóvel történő egyeztetés után.

-

A tartós tankönyvek nyilvántartásba vétele a könyvtáros feladata, aki munkájához – a tanév elején – segítséget kap a tankönyvfelelőstől.

-

A tartós tankönyvek kölcsönzése az igazgató által kijelölt felelősök és a könyvtáros feladata, akik tanulónként írásban rögzítik a kölcsönzésre kiadott könyvek szerzőjét, címét, leltári számát.

57

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A tartós használat rendjéről, az azzal kapcsolatos tudnivalókról a osztályfőnök

-

tájékoztatja a tanulókat és a szülőket. A tartós tankönyvek és segédletek az iskola tulajdonát képezik, ezért a tanév vé-

-

gén (június 10-ig) hibátlan állapotban (szándékos rongálás, firkálás nélkül) kell visszaadni. -

A könyvek beszedése a könyvtáros feladata, az osztályfőnök közreműködése.

-

Amennyiben a kikölcsönzött tankönyv olyan mértékben rongálódott, hogy további használatra nem alkalmas vagy a tanuló szeretné megtartani, az alábbi térítési díjat köteles megfizetni: o ·egy év után a beszerzési ár 70%-át o 2-3 év után a beszerzési ár 50%-át o 4 év után térítés nélkül megtartható a tankönyv. A behajthatatlan követeléseket az igazgató engedélyével tanévenként törölni kell.

-

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Kollégiumának szabályzata

20

20.1 A kollégiumi nevelőmunka szervezeti felépítése a nevelők közötti feladatmegosztás: -

A kollégium nevelési tevékenységének irányítását a kollégium vezetője látja el. Munkáját a munkaköri leírásban foglaltak alapján végzi.

-

A nevelők munkaidejének beosztását, munkájuk megszervezését és irányítását az igazgató a kollégium vezetőjére ruházta át.

-

A kollégium nevelőtestületének tagjai: nevelőpedagógusok és a kollégiumvezető

-

A nevelőtestület feladata: •

A kollégiumvezető irányítása alatt kidolgozza, elfogadja és megvalósítja a kollégium pedagógiai programját

•

Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztésében, a követelmények és az értékelés egységes normáinak kialakításában, gyakorlati megvalósításában.

•

A kollégium nevelőtestülete meghatározott döntési véleményező és javaslattevő jogkörrel bír a csak a kollégiumot érintő ügyekben s azt az érvényben levő jogszabályok alapján gyakorolja

58


A nevelőtestület minden hétfőn munkamegbeszélést tart. A munkamegbeszélés célja: operatív jellegű feladatok megbeszélése, problémák felvetése, kölcsönös tájékoztatás.

20.2 A növendékek közösségei: -

szobaközösség

-

csoportközösség

-

kollégiumi közösség Növendékeink a közösség tagjaiként részt vesznek önmaguk és társaik nevelésében, jellemük formálásában, életmódjuk alakításában és a felnőtt életre való felkészítésükben.

20.3 Kollégiumi növendékközösség A kollégiumi növendékközösség tagja minden kollégiumi növendék. Szerveződése a kollégiumi tagság alapján történik. A kollégiumi növendékközösség tagjai döntési jogkört gyakorolnak /a nevelőtestület véleményének meghallgatásával/ -

közösségi életük tervezésében szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében

-

diákönkormányzati szerveik, azok képviselői, tisztségviselőik megválasztásában és visszahívásában Egyetértési jogot gyakorolnak:

-

A növendékek kitüntetésében, jutalmazásában

-

Társadalmi munkaakciók szervezésében

-

A kollégiumi diákközösségeket érintő pénzeszközök felhasználásában Véleményezési jogot gyakorolnak:

-

Az évi pedagógiai program őket érintő elemeiről

-

A házirend elvárásainak megállapításában

-

A növendékek fegyelmi ügyében

-

A szilenciumokon kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak, rendjének meghatározásában

-

A kollégiumi rendezvények szervezésében

-

A hagyományépítésben

-

Javaslattevő jogkörük kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre

20.4 Az önkormányzat szervei Az önkormányzati teendőket a kollégiumban a kollégiumi diákönkormányzat és vezető szervei látják el működési szabályzatuk alapján.

59


20.5 A kollégium munkarendje -

A kollégiumi életet az ifjúsággal együtt kidolgozott házirend alapján kell szervezni és értékelni. A szabályzatokat a kollégium vezetője készíti, illetve készítteti el.

-

A kollégiumban minden nap 16 órától negyedórás szünettel megszakítva 19 óráig szorgalmi idő van. A tanulók tanulási helyének kijelölését a csoportvezetők végzik.

-

A kiváló kollégista és érdemes kollégista címet elnyert tanulók a diákönkormányzat által jóváhagyott kedvezményeket kapják.

-

Minden hétvégén minden tanuló hazautazhat szüleihez.

-

A hétvégén itt maradt tanulók szabadidejének szervezése a nevelőtestület és a diákönkormányzat által kidolgozott program alapján történik.

-

A diákönkormányzat választott tisztségviselőit a reszortos nevelők segítik munkájuk során /a felelősöket a mindenkori munkaterv tartalmazza/

20.6 A kollégiumi nevelők munkarendje Heti munkaidő: nevelőknek Kötelező óra:

40 óra/hét

kollégiumvezető

40 óra/hét

nevelőknek

30 óra/hét

kollégiumvezető

10 óra/hét

A kötelező órát a nevelő a tanulók körében köteles eltölteni. -

A kollégiumi nevelő a munkaköri leírásban szereplő feladatokat a kötelező óraszám keretén belül köteles ellátni. A kötelező óraszám mértékéig a nevelők munkaidejét az órarendi beosztás - heti ismétlődésekkel - tartalmazza.

-

Mivel az intézmény folyamatos üzemelésű, a kötelező órán felüli munkát túlmunkában - mérhető és nem mérhető ügyeleti díjazás ellenében - kell ellátni.

-

A túlmunka beosztásánál, az ügyelet tervezésénél figyelembe kell venni az érvényben lévő jogszabályokat.

-

A kötelező órát a nevelőknek hétfő 06 - péntek 15 óra közötti időszakban kell megtartani. Túlmunka az alábbi időszakokban rendelhető el, ha a folyamatos üzemelés ezt indokolttá teszi: péntek

15-23 óráig

nem mérhető ügyelet 2 fő

(60 %)

szombat

06-22 óráig


(100 %)

vasárnap

06-22 óráig


(100 %)

-

22 órától 06 óráig tartó időszak mérhető ügyeletnek tekintendő

-

22-06 óráig mérhető ügyelet 2 fő. (50 %) ünnep-munkaszüneti nap 2 fő(60 %)

60


Az órákat a nevelők között úgy kell elosztani, hogy a kollégiumban vasárnap 15 órától péntek 15 óráig legalább két nevelő teljesítsen szolgálatot a tanulólétszám függvényében. A lehetőségek figyelembevételével a szilenciumok ideje alatt a csoportvezetők legyenek szolgálatban.

-

Az ügyeletes nevelő szolgálati ideje alatt a kollégium épületét őrizetlenül nem hagyhatja, innen csak külön engedéllyel vagy helyettes biztosítása esetén távozhat el.

-

Az igényeknek megfelelően biztosítani kell a tanulók felügyeletét 8-12 óra között is.

-

A kollégiumi nevelők adminisztratív teendői: •

a törzskönyv vezetése,

•

a foglalkozási napló pontos vezetése,

•

a tanulókról egyéni feljegyzés készítése, amit saját munkája során használ fel,

•

veszélyeztetett környezetű és hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása,

•

a tanulók szüleivel való levelezés,

•

a kollégiumi tájékoztató elkészítése és elküldése.

20.7 A tanulók jutalmazásának elvei és eszközei -

A kollégium hagyományának megfelelően a KIVÁLÓ KOLLÉGISTA ÉS AZ ÉRDEMES KOLLÉGISTA címet azok a tanulók nyerhetik el, akik képességüknek megfelelő, illetve kiemelkedő munkát végeznek mind tanulmányi téren, mind a közösségben és a társadalmi közéleti tevékenységében. A címmel együtt járó kedvezményeket a KIVÁLÓ KOLLÉGISTA és ÉRDEMES KOLLÉGISTA kedvezményeiről készített melléklet tartalmazza. Az elnyert cím visszavonásig érvényes. Az odaítélés és a visszavonás a diákönkormányzat javaslata alapján a nevelőtestület joga.

-

-

A tanulók jutalmazásának fokozatai lehetnek: •

Nevelőtanári dicséret

•

Csoportvezetői dicséret

•

Kollégiumvezetői dicséret

•

Színház, mozi, kirándulási költségekhez való hozzájárulás

A jutalmazás színterei •

A kollégiumi évfolyam előtti dicséret

•

A kollégiumvezető előtti dicséret

•

A nevelőtestület előtti dicséret

•

Az iskolai osztályfőnök értesítése a dicséretről 61


Az intézmény igazgatójának értesítése a dicséretben való részesítésről

•

A kollégiumi, az iskolai stúdióban, vagy az Iskolaújságban való híradás

62


20.8 Fegyelmező intézkedések és fegyelmi eljárás -

Fegyelmező intézkedések: /a házi és napirend kismértékű megszegéséért/. •

Nevelőtanári figyelmeztetés

•

Csoportvezetői figyelmeztetés

/a házi és napirend többszöri megszegéséért/ •

Kollégium vezetői figyelmeztetés

/súlyos vétségek esetén/. •

Kollégium vezetői megrovás

A fegyelmező intézkedéseket minden esetben írásban is dokumentáljuk és a szülőt, illetve a tanuló iskoláját is értesítjük. -

Fegyelmi eljárás: A fegyelmi jogkör gyakorlója a kollégiumi nevelőtestület. •

Azt a tanulót, aki a kollégiumi házirendet súlyosan megsérti, fegyelmi eljárás alá kell vonni pl. a tilalmak megsértésekor /

•

Fegyelmi büntetést csak a kollégiumi nevelőtestület hozhat.

•

A fegyelmi eljárás lefolytatását a kollégiumvezető által megbízott nevelő – fegyelmi bizottság elnöke- vezeti

• -

-

A fegyelmi eljárás során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét.

Fegyelmi eljárás fokozatai: •

megrovás

•

szigorú megrovás

•

kizárás,-/ adott ideig tartó felfüggesztéssel történő végrehajtása/

•

kizárás

Az eljárás menete: •

az elnök feladata a fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni a tanulót, kiskorú esetén szüleit. Az értesítésnek tartalmaznia kell az eljárás megindításának indokát, a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, valamint hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, szülő vagy a meghatalmazott a szabályszerű ismételt meghívás ellenére sem jelenik meg.

•

az eljárás a tanuló meghallgatásával folytatódik. /Itt biztosítani kell, hogy a tanuló az álláspontját védekezését előadhassa /

•

ez előzetes meghallgatásnak minősül, ahol jelen vannak: o a fegyelemsértést elkövető tanuló 63

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata o a fegyelmi eljárást lefolytató elnök o a közösségvezető nevelő o a kollégiumi ifjúságvédelmi felelős nevelő o a kollégista tanuló anyaiskolájának megbízottja Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére kirótt kötelezettségszegést-vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja- fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalás előkészítése és lebonyolítása során is szoros kapcsolatot kell tartani a kollégista tanuló anyaiskolájának megbízott képviselőjével. -

Az elnök kitűzi a fegyelmi tárgyalás időpontját erről értesíti a szülőt és az érintett iskola igazgatóját.

-

Az értesítés küldése és a tárgyalás között legalább tíz nap legyen.

-

Kiskorú esetén a szülőt minden esetben be kell vonni a fegyelmi eljárásba.

-

A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetve más megbízott is képviselheti.

-

A fegyelmi tárgyaláson a nevelőtestületen kívül részt vesz a szülő, a vétkes, a tanuló anyaiskolájának képviselője, az összevont intézmény igazgatója-

-

A döntésen az iskola képviselője jelen lehet, de szavazati joga nincs.

-

A fegyelmi határozatot az elnök írásban közli a szülővel és az iskolával.

-

A határozat ellen a szülő vagy a nagykorú tanuló fellebbezést nyújthat be 15 napon belül a Makó Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégiumának igazgatójához, de a kollégium vezetőjének címére elküldve azt. / amit a kollégiumvezetőnek továbbítania kell / Az igazgató a fellebbezést továbbítja a fenntartónak.

-

Végrehajtani csak jogerős határozatot lehet.

20.9 Együttműködés: A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium és a kollégista tanulók révén vele kapcsolatban lévő József Attila Gimnázium, Galamb József Tagintézmény, Erdei Ferenc Tagintézmény, valamint a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola között Nevezett oktatási intézmények kollégiumot igénylő tanulóinak kollégiumi ellátását Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium kollégiuma (továbbiakban Kollégium) biztosítja. A Kollégiumba a tanulót az Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója és kollégiumi vezetője veszi fel az érintett középiskola igazgatója javaslata alapján.

64

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A Kollégium a Középiskoláknak az alábbi dokumentumokat biztosítja: -

a Kollégium nevelési tervét,

-

a Kollégium házirendjét,

-

a Kollégium éves munkatervét. A Kollégium számára a Középiskolák az alábbi dokumentumokat biztosítják:

-

az intézmény pedagógiai programját,

-

az intézmény házirendjét,

-

az intézmény éves munkatervét. A középiskolák terveiben meghatározottakat a kollégium a terveibe beépíti. A Középiskolák igazgatói munkatervükben meghatározzák, hogy intézményüket ki képviseli a Kollégiumban. A Kollégium is meghatározza az éves munkatervben, hogy az adott Középiskola felé ki a képviselője. A konkrét feladatok és ügyek intézésébe bekapcsolódnak az érintett csoportvezetők az érintett Középiskola osztályfőnökeivel. Az intézmények ifjúságvédelmi felelőseivel a kollégiumi csoportvezetők tartják a kapcsolatot. A kollégiumi fegyelmező intézkedésekről az érintett intézményi képviselők a kollégiumi intézményi felelőstől értesülnek. A fegyelmi vizsgálat elindítása előtt a Kollégium vezetője tájékoztatja az érintett iskola igazgatóját a fegyelmi eljárás indításáról, aki gondoskodik az iskola képviseletéről. A Középiskola képviselője a fegyelmi eljárásban tanácskozási joggal vesz részt. A Középiskolák a beiskolázások előkészítéséről, a kollégiumról – a kollégiumról szóló tájékoztatók segítségével – tájékoztatják az érdeklődő tanulókat és szülőket. A csoportvezetők és a kollégiumi nevelők az iskolai szülői értekezletek alkalmából a Kollégiumban fogadják az érdeklődő szülőket. A Kollégiumvezető előre egyeztetett időpontban a szülők rendelkezésére áll. A kollégiumi diákönkormányzat egyezteti programját az iskolai diákönkormányzatokkal elkerülendő így a párhuzamos rendezvényeket. A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola iskolalelkésze – figyelembe véve a kollégium munkarendjét – látogathatja az iskola diákjait a kollégiumban. A tanév rendjétől eltérő oktatás esetén az adott intézmény – a tanulók ellátása érdekében – egyeztet a kollégium vezetőjével.

65


21 Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: -

a fenntartó,

-

a nevelőtestület,

-

gazdasági vezető

-

igazgató

-

tagintézmény-vezetők,

-

az iskolaszék,

-

a szülői közösség vezetője,

-

a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

66

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 22

A szervezeti és működési szabályzat véleményezése, elfogadása és jóváhagyása A Makói oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát és módosításait valamint annak mellékleteit az iskolai Diákönkormányzat … ….. év ……………….. hó ………… napján tartott ülésén véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: ----------------------------------

--------------------------------------Az iskolai Diákönkormányzat vezetője A Makói oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát és módosításait valamint annak mellékleteit az Iskolaszék ………… év …… ……………… hó ………. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: ----------------------------------

--------------------------------------Az Iskolaszék elnöke A Makói oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát és módosításait valamint annak mellékleteit az iskolai Szülői Közösség vezetősége …….. év …………………………. hó …… napján véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: ----------------------------------

--------------------------------------Az iskolai Szülői Közösség elnöke

67

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A Makói oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát és módosításait valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete ……… … év …………………… hó ………. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt:-----------------------------------

--------------------------------------A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Igazgatója A Makói oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát és módosításait valamint annak mellékleteit a Csongrád Megyei Közgyűlés … …….… év ……….. hó ….. napján tartott ülésén hozott ………………………….határozatával jóváhagyta.

Kelt:-----------------------------------

--------------------------------------A Csongrád Megyei Közgyűlés Elnöke

68

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents