A mai magyar deviáns ifjúsági csoportok bemutatása négy magyar film segítségével

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány

A mai magyar deviáns ifjúsági csoportok bemutatása négy magyar film segítségével

Budapest, 2009

Készítette: Rajtik Tímea

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS.........................................................................................................................5 2. A KULTÚRA.........................................................................................................................7 2. 1 A kultúra fogalma............................................................................................................7 2. 2 A kultúra modelljei..........................................................................................................8 2.2.1 A Goldman-féle jéghegy modell...................................................................................8 2.2.2 Geert Hofstede hagyma modellje .................................................................................9 2. 3 Az ifjúsági kultúrák, szubkultúrák .............................................................................10 2. 4 A szubkultúra.................................................................................................................11 2. 5 Az ellenkultúra...............................................................................................................14 3. A SZTEREOTÍPIA ÉS AZ ELŐÍTÉLET........................................................................15 3. 1 A sztereotípia..................................................................................................................15 3. 2 A sztereotípia és az előítélet ..........................................................................................15 3. 3 Az előítélet ......................................................................................................................16 4. A DEVIANCIA ...................................................................................................................18 4. 1 Normák és szankciók .....................................................................................................19 5. IFJÚSÁGI DEVIÁNS SZUBKULTÚRÁK MAGYARORSZÁGON............................20 5. 1 A zenei alapon szerveződő (deviáns) szubkultúrák ....................................................20 5.1.1 Skinhead......................................................................................................................21 5.1.2 Hippi........................ ...................................................................................................22 5.1.3 Punk...................... ......................................................................................................24 5.1.4 Rocker, metálos ..........................................................................................................26 5.1.5 Alteros, indie...............................................................................................................28 5.1.6 Dark, gót.................. ...................................................................................................29 5.1.7 Emós................. ..........................................................................................................31 5.1.8 Rapper (deszkás, breaker)...........................................................................................33 5.1.9 Diszkós........................................................................................................................34 6. FILMELEMZÉSEK...........................................................................................................35 6. 1 Papírrepülők...................................................................................................................36 6.1.1 A film háttere, alkotói.................................................................................................37 6.1.2 A film története...........................................................................................................38 6.1.3 A film dimenziói.........................................................................................................43 6.1.4 Csoportok, szubkultúrák .............................................................................................44 6. 2 Szezon..............................................................................................................................45 6.2.1 A film háttere, alkotói.................................................................................................46 6.2.2 A film története...........................................................................................................46 6.2.3 A film dimenziói.........................................................................................................48 6.2.4 Csoportok, szubkultúrák.......................... ...................................................................49

3

6. 3 Kontroll.............................................................................................................................50 6.3.1 A film háttere, alkotói.................................................................................................51 6.3.2 A film története...........................................................................................................51 6.3.3 A film dimenziói.........................................................................................................53 6.3.4 Csoportok, szubkultúrák.......................... ...................................................................54 6. 4 9 és fél randi....................................................................................................................55 6.4.1 A film háttere, alkotói.................................................................................................56 6.4.2 A film története...........................................................................................................56 6.4.3 A film dimenziói.........................................................................................................57 6.4.4 Csoportok, szubkultúrák.......................... ...................................................................58 7. ÖSSZEGZÉS.......................................................................................................................59 MELLÉKLETEK ...................................................................................................................62 IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................68

4

„A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.” /Abraham Lincoln/

1. BEVEZETÉS A dolgozatomban be szeretném mutatni a mai magyar fiatalokra jellemző szubkultúrákat. Mindezt a teljesség igénye nélkül kell tennem, tekintve a szubkultúra szó jelentése többrétegű és összetett mivoltát. Ezt a témát azért tartom fontosnak, mert egy olyan jelenségről van szó, aminek – egészen idáig – csak kevés szakirodalma született, kevesen foglalkoztak a kérdéskörrel. Fontos megemlíteni, hogy folyton változik a fiatalok mentalitása, újabb és újabb generációk nőnek fel, ezért a dolgozatom maximum arra törekedhet, hogy egy pillanatképet alkosson a mai magyar ifjúsági (esetenként deviáns) szubkultúrákról, csoportokról. Továbbá fontos megemlítenem, hogy nem a magyar fiatalokat kívánom jellemezni egészében, hanem különbséget teszek az ún. mainstream és a underground ifjúsági kultúrák között. Alapvetően azt kívántam vizsgálni a szakdolgozatomban, hogy hogyan jelennek meg a fiatalok – gyakran deviánsnak nevezett – szubkultúrái a médiában. Sajnos a média szintén nagyon tág fogalomnak bizonyult, ezért lekorlátoztam a mozifilmekre. Ezután arra gondoltam, hogy esetleg azokat a filmeket kéne megnézem, amelyek a témát közelről vizsgálják, és nagy valószínűséggel sikeresek voltak vagy lesznek. A kiválasztás során találtam a négy filmre, a Papírrepülők, a Szezon, a Kontroll és a 9 és fél randi című egész estés alkotásokra. A négy magyar nagyjátékfilm tökéletesnek bizonyult, hiszen hármat fiatal rendezők rendezték, akik ráadásul ismerik is egymást (például a Papírrepülők rendezője, Szabó Simon játszott az azóta már legendássá vált Török Ferenc filmben, a Moszkva térben.)

5

A négy film bemutatásával, leírásával és elemzésével közelebb kerülök ahhoz a kérdéshez, hogy hogyan ábrázolják, hogyan mutatják be a filmek a szubkultúrákat. Vajon a valóságot tükrözik? A négy film összehasonlítását is megkísérlem ezután. Vajon a szubkultúrák bizonyos elemeikben hasonlítanak egymásra? A fiatalokra mindig is hatással voltak az új trendek, a divat és a zene. A filmek jól visszaadják a hangulatot, élet érzést, amit a fiatalok éreznek. A zene, divat mennyiben befolyásolja a gondolkodás módjukat? A dolgozatom első felében a szakirodalommal kívánok foglalkozni, fogalmat alkotni mindarról amiről írni szeretnék. Továbbá definiálni azokat a fogalmakat, amelyek szerepelnek a dolgozatban. A kultúrát, a kultúra modelljeit, magát az ifjúsági kultúrát, a szubkultúrát és ellenkultúrát, mint fogalmakat. Ezután az a sztereotípia és az előítélet fogalmakat határoznám meg. Majd a deviancia kérdéskörével foglalkoznék, és a norma fogalmával. A fogalmak tisztázása után bemutatnám az ifjúsági deviáns (zenei) szubkultúrákat, egyenként jellemezve, történetükkel, kialakulásukkal és stílusjegyeikkel együtt. A második részben pedig magáról a filmekről szeretnék írni. A négy filmet elemezni szeretném négy dimenzió szerint (kép, hang, kontaktus és ritmus szerint). Vajon megjelennek-e szubkultúrák a filmekben? Ha igen, hogyan? A film a valóságot mutatja be? Milyen képi eszközökkel és hangi hatásokkal jellemzik a tagokat? Azt kutatom tehát, hogy a két film hogyan mutatja be a szubkultúrákat, továbbá bizonyítást keresek arra, hogy maguk a csoportok alakítják ki a róluk kialakult sztereotípiákat.

6

2. A KULTÚRA 2. 1. A kultúra fogalma A kultúrának, mint fogalomnak rengeteg meghatározása született a múltban. Talán nincs még egy olyan fogalom, amelynek ennyi definíciója lenne. Kroeber és Kulckhohn 1952-es kutatásaikban több mint 100 definíciót meghatározást találtak rá. Mind a mai napig nem született egységes, mindenki által jóváhagyott meghatározása. Ez valószínűleg a kultúra többrétegűségéből adódik. Továbbá a különböző tudományok és kutatások más és más megközelítésből indulnak ki és emiatt a definíciók is eltérőek. Ezért ahelyett, hogy megpróbálnék egy definíciót alkotni jómagam, inkább kiemelnék pár szakértői megfogalmazást. Geert Hofstede szerint a kultúra „a gondolkodás kollektív programozása, amely megkülönbözteti egy csoport vagy egy kategória tagjait másoktól… a környezet változásaira adott emberi válaszokat befolyásoló közös jellemzők összessége. Kultúra mindaz, amit az emberek tesznek, gondolnak és amivel rendelkeznek, mint a társadalom tagjai.”1 Fons Trompenaars szerint „a kultúra az a módszer, ahogyan az emberek egy csoportja megoldja a problémáit és eldönti dilemmáit – majd ezek a problémák, amelyeket rendszeresen megoldanak, eltűnnek a tudatukból és alapvető feltételezéssé változnak, nyilvánvaló premisszává válnak. Ezek az alapvető feltételezések azután definiálnak fogalmakat, amelyeket a csoport tagjai ugyanúgy értelmeznek.”2 Kroeber

és

Kuckhohn

definíciója

szerint

„a

kultúra

explicit

vagy

implicit

viselkedésmintákból áll, amelyeket szimbólumok közvetítenek. Ezek a szimbólumok a különböző embercsoportok kiemelkedő teljesítményei, magukban foglalják a művészeti termékeket is. A kultúra lényege a tradicionális (történelem során leszűrődött és 1 2

http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Alapfog_aNYITO.html 2009. május 1. Uo. 2009. május 1.

7

kiválasztott) gondolatokból, ötletekből áll és főként a hozzájuk tapadó értékekből. A kultúra rendszereket egyrészt tekinthetjük a cselekvés termékeinek, másrészt a jövőbeli cselekedetek feltétel rendszerének.”3

2. 2. A kultúra modelljei Most, hogy bemutattam a kultúra főbb meghatározásait, a kultúráról szóló elméletekből mutatnék be egy párat. Az első Goldman jégyhegy modellje, a második pedig Geert Hofstede „hagyma modellje”. Ezek jól szemlélteik az egyén tudatos és tudat alatti gondolkodásmódját a saját és az attól eltérő kultúrákról.

2. 2. 1. A Goldman-féle jéghegy modell

1. ábra – Goldman jégyhegy modellje4 Ebben a modellben azt láthatjuk, hogy a jéghegy víz alatti része a kultúra azon területeit tartalmazza, amelyek nagyrészt nem tudatosak, de hatással vannak a gondolkodásunkra. Ezek nagyon fontosak és értékek, feltételezések, gondolkodási mintáink tartoznak ide. Igen 3

Uo. 2009. május 3.

8

nagy területet fed le ez a rész, ezek mélyen vannak rögzítve az egyén gondolkodásában és a szocializáció során „vésődik” be a tudatalattijába. Nem tudatos, tehát az egyén csak akkor érzékelheti, amikor szembesül egy tőle különböző kultúrával. Ilyenkor is csak azt érzékeli, hogy valamiért máshogyan gondolkodik, mint az adott kultúra tagjai. A víz felszínén, a jégyhegy csúcsán pedig a nyelv, viselkedés, illem és hagyományok külső megnyilvánulásait láthatjuk. Ezek tudatosan befolyásolhatók, tanulhatók, pl. az egyén idegen környezetben bizonyos idő alatt el tudja sajátítani őket. Ezek látható különbségek, és a tudósok számára könnyen megfigyelhető, regisztrálható jelenségek.

2. 2. 2. Geert Hofstede hagyma modellje

2. ábra – Hofstede „hagyma modellje”5

A felső réteg tartalmazza a szimbólumokat, amelyek az adott kultúra tagjainak különleges, sajátos jelentésssel bírnak. A második rétegbe tartoznak azok a „hősök” (pl. mesehősök) 4 5

http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Alapfog_jeghegy.html 2009. május 2. http://homepages.rtlnet.de/krkarwoth/onion.JPG 2009. május 2.

9

akik az adott ország kultúrájában pozitív szerepet töltenek be, pozitív sajátosságaik vannak. A harmadik réteg a rítusoké. Ezek főleg viselkedési formák, rítusok, olyan szokások amelyeket ajánlatos betartani (pl. illemszabályok). A negyedik, egyben legbelső rész tartalmazza azokat az értékeket, amelyeket mi, egyének jónak vagy rossznak tartunk. Ezt egy kívülálló nem nagyon veheti észre.6

2. 3. Az ifjúsági kultúrák, szubkultúrák „Az ifjúsági kultúra legjellemzőbb jegyei az életmódban, kapcsolatokban, kulturális fogyasztásban nyilvánulnak meg: a zenében és öltözködésben különböző divatok és ízlési áramlatok formájában, a kapcsolatok terén a baráti és kortárscsoporti kapcsolatok fontosabbá válásában a családi kapcsolatokkal szemben, a szabadidő jelentőségének megnövekedésében a munkával szemben, a felnőtt értékkel szembeni különállásban és az életstílus individuális megtapasztalásában, szabadidő-tevékenységekben és ízlésben.”7 Az ifjúság kultúrája nagyon sokszínű, és egyáltalán nem uniformizálódott. Különbségek figyelhetőek meg az eltérő ifjúsági csoportok között is. Az, hogy manapság nagyon sokféle stílus közül válogathatnak a fiatalok, részben a tömegkommunikáció hatásának tudható be. Új és új piacot képes létrehozni a média a kulturális termékek között, és van, hogy a célcsoportjukat fiatalok képezik.

6 7

http://elib.kkf.hu/edip/D_14106.pdf 2009. május 1. http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/I2.xml/ifjusagi_kultura.html 2009. május 1.

10

2. 4. A szubkultúra Albert K. Cohen vezette be a szubkultúra fogalmát a szociológia világába a Delinquent Boys: The Culture of the Gang című írásában. Dr. Dragan Koković szerint „...a szubkultúra nincs elszigetelve az univerzális és uralkodó kultúrához mérten, csak bizonyos mértékben behatárolt. Ebben az értelemben úgy lehet definiálni, mint értékek, szabályok, normák és viselkedési formák összességét, amelyeket az egyes csoportok tagjai elsajátítanak, preferálnak, tisztelnek, hangoztatnak és melyeknek serkentik a fejlődését.”8 Andorka Rudolf definíciója szerint „a szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. [...] Több kultúrának egy társadalmon belüli együttlélését nevezik kulturális pluralizmusnak, az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak.”9 Ez a definíció sajnos még önmagában nem elég a szubkultúrák meghatározásához. Szubkultúrák sajátos életvitelt jelentenek, meghatározóak az értékek, a normák. Eltérő értékrend határolja el a tagokat az uralkodó kultúrától. A tagok nem vetik meg az „anyakultúrát” (ami esetünkben a normát jelentő többség kultúrája), nem helyezkednek szembe vele, hanem bizonyos értékek köré szerveződnek. A szubkultúrák tagjai általában felismerhetőek, hiszen szembehelyezkednek a normával, ellenállásuk gyakran szimbolikus formát is ölt. Ezt fejezi ki az öltözködési stílusuk, zenei ízlésük és a különböző stílusú szlengek használata. A szubkultúrák továbbá szerepet játszanak az egyén identitás keresésében is, a másodlagos szocializáció során. A szubkultúrák tagjai gyakran fiatalok. Hogy miért is van ez? A kamaszok természetes viselkedésmódja a lázadás. A lázadás szülők, iskola (kötelezettségek) ellen. Ennek kifejezésére gyakran máshogy öltözködnek, disszonáns zenét hallgatnak... Sokan „csapódnak” a vérmérsékletükhöz megfelelő szubkultúrákhoz, mert úgy érzik bizonyos szubkultúrákban megtalálják önmagukat, az identitásukat és hozzájuk hasonló emberekkel

8 9

http://www.arts.u-szeged.hu/socio/racz/kokovic.pdf 2009. április 29. Andorka Rudolf: Bevezés a szociológiába 567. p.

11

találkozhatnak. Itt aztán szorosabb-lazább kapcsolatokat építenek ki. Rácz József rávilágít arra, hogy mitől kerülhet egy fiatal egy bizonyos szubkultúrába. Ennek három formája van.10 Az első a szociális vákuum és fojtogató kontroll. A szociális vákuum akkor jelentkezik, amikor a fiatal kikerül az intézményrendszerből, magára marad. Tehát az „intézményközi életterek „ürességét” jelenti”.11 Ebben a helyzetben a fiatal önállóan szocializálódik és általában ezt az állapotot valamilyen törés előzi meg az illető életében. A fojtogató kontroll alatt Rácz az „államot” érti, a kötelezettségek (pl. iskola, munkahely) „fojtogató jelenlétét”. Van olyan, aki a szubkultúrákba menekül ezek elől, mert úgy érzi hogy a kötelességek lekorlátozzák a szabadságában, csak minimális mozgásteret adva neki. A szubkultúra válaszreakció erre, mivel szabadságot ad neki A második az, amikor egy fiatal kirekesztődéssel és kivonulással kerül egy szubkultúrába. Az egyén itt kirekesztett helyzetben van, kortársai nem fogadják be. Erre az a válaszreakciója, hogy alternatív valóságot alakít ki magának. Ezek az alternatív minták már azelőtt jelen vannak az életében, hogy belépne az adott szubkultúrába. Ez a fajta „út” inkább az idősebb fiatalokra jellemző (értem ez alatt a 20-as éveikben járó fiatalokat). A harmadik, egyben utolsó módja, hogy egy fiatal szubkultúra tagjává váljon, az individualizáció és valahova tartozás útja. Ez a tipikus serdülőkori konfliktus, amikor az illető lázad a hagyomány ellen, és megoldásként választ egy szubkultúrát (egyéni lesz, megvalósítja önmagát, és közben tartozik is egy közösséghez). A szabadság érzése itt is megjelenik. Fontos itt megemlíteni még a divat befolyását a fiatalokra és a szubkultúráikra. A divatban általában van valamilyen deviancia, valamiféle különbözőség kifejezése az átlagostól. Egyrész kifejezi az individuumot, az egyén önmegvalósítását, önkifejezését és egyben a másságát is. A másság kifejezése különösen fontos szerepet tölt be a szubkultúrákban. Rácz könyvében itt hangzik el az egyik kulcsmondat, miszerint sok fiatalnak, akik egy bizonyos

10 11

Rácz József (1998): Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák 59. p.-62. p. Uo. 59. p.

12

szubkultúrát választanak fontos, hogy a társadalom többi tagja azonosítsa a kinézetüket a szubkultúrájukkal.12 A fiatalkori szubkultúrákra három fő megközelítés létezik a szakirodalomban. Az első, a klasszikus megközelítés, ami szerint a szubkultúra tagok a társadalom alsó osztályaiból származnak. Ezek a fiatal emberek szembehelyezkednek a középosztály normáival és értékeivel, és ezt lázadással teszik. A társadalomban elfoglalt helyük miatt ezek a fiatalok egyértelműen tartanak egyes szubkultúrák felé, és ebben a folyamatban passzívan vesznek részt.13 A második megközelítés szerint, ami az ún. „új hullám” névre hallgat, a tagok a társadalom perifériájára szorulnak, mintegy kirekesztődnek. Ők azonban nem lázadással fejezik ki másságukat, hanem egyes szubkultúrákba való tartozásuk által. Itt a tagság önkifejezést szolgál. „A másság kifejezése az önazonosság és a személyes méltóság kialakítását célozza egy olyan társadalmi környezetben, amely ezt a fiataloktól a mindennapi életben megtagadja. A másság kifejezése a domináns szimbolikus rend hegemóniája ellen vívott harc, illetve a vele való egyezkedés folyamata. Ez a küzdelem szimobolikus...”14 A harmadik, egyben utolsó a posztmodern irányzat. A szubkultúra itt megtestesíti az értelmet, a „jót” az embertelen posztmodern világgal szemben, részben pedig „az érthetetlen, meg nem érthető világban az értelem (jelentés) kis szigeteit alkotja.”15 Kijelenthetjük, hogy a szubkultúrák a társadalom színfoltjai és könnyen elkülöníthetőek az anyakultúrától avagy a domináns kultúrától. Megbontják a társadalom homogenitását, egyedileg kialakított, sajátos stílusukkal. Az új stílusok általában figyelemfelkeltőek, a társadalom

többségéből

nem

tetszést,

rosszallást

váltanak

ki

Viselkedésükkel, megnyilvánulásaikkal megpróbálnak eltérni a normáktól.

12

Uo. 59. p. Uo. 51.p.-53.p. 14 Uo. 53.p. 15 Uo. 53.p. 13

13

leggyakrabban.

2. 5. Az ellenkultúra Az ellenkultúra a szubkultúrából származtatható, de nem azonos vele. E kettő az anyakultúrával együtt alkotja a szociokulturális rendszert. Az ellenkultúra fogalmát nem szabad összetéveszteni a szubkultúra fogalmával. „A szubkultúra és az ellenkultúra közötti különbség, hogy az utóbbi képviselői nyíltan szembeszegülnek az uralkodó kultúrával, törekednek arra, hogy lerombolják azt és sajátjukat érvényre juttassák. Mégis, az ellenkultúra legjellegzetesebb vonása az a vágy, hogy a létező vagy uralkodó kultúrának alternatívája legyen. Azonban a teljességgel ellentétben a társadalmi életnek csak néhány aspektusát képes artikulálni, mert tekintettel a totalitásra képtelen kidolgozni saját alternatív gondolatmenetét. Nagyon gyakran az ellenkultúra az ún. szellemi kultúra (mondjuk a zene) territóriumára szorul.”16

16

http://www.arts.u-szeged.hu/socio/racz/kokovic.pdf 2009. május 2.

14

3. A SZTEREOTÍPIÁK ÉS AZ ELŐÍTÉLETEK 3. 1. A sztereotípia Csepeli György megfogalmazása szerint „a sztereotípiák a különféle társadalmi nagycsoportokra jellemzőnek tartott tulajdonságokra utaló megállapítások, amelyek egyegy csoport viszonylatában nagyfokú közmegegyezésen alapulnak és időben meglehetősen szívósan fennállnak.”17 A sztereotípia felszínes véleményt fejez ki, mélyebb ismeretek nélkül és nem egyértelműen negatív, létezik pozitív sztereotípia is. Allport szerint a „kedvező vagy kedvezőtlen tartalmától függetlenül a sztereotípia kategóriával társult túzláson alapuló nézet. Feladata a kategóriával kapcsolatos viselkedés igazolása (racionalizálása).”18 Allport szerint a sztereotípia lényege a kategorizáció, kategória alatt a mindennapos besorolásokat értett, ahogy embereket, eseményeket osztályozunk. Ennek a gondolatnak a továbbgondolása volt az információ-feldolgozási paradigma19 - ami azt jelenti, hogy az evolúció során ahhoz, hogy az ember képes legyen kiszűrni az információtömegből a fontos információkat, osztályoznia, csoportosítania kellett őket. Így a kategorizáció leegyszerűsítette a környezet „jeleit”, és lehetővé tette a gyors információfeldolgozást. A sztereotipizálás szűk értelemben emberek

csoportjaira

vonatkozik, fizikai tulajdonságokat, viselkedésformákat emel ki.

3. 2. A sztereotípia és előítélet A köznyelvben e kettő szinonimaként szolgál, de a szociálpszichológia megkülönbözteti a két fogalmat egymástól. A szakirodalom az előítéletet egyértelműen negatív attitűdnek írja le, míg a sztereotípia lehet pozitív is. Az előítélet „egy célcsoport iránti igazolatlan negatív érzelmi választ jelent”20. 17

Csepeli György (1993) Bevezetés a szociálpszichológiába 203. p. Allport Gordon W. (1999): Az előítélet 245.p. 19 „Információ-feldolgozási paradigma: információt szűrjük, kódoljuk, tároljuk, előhívjuk - a sztereotípia kialakulását és szerepét e folyamatban ragadja meg.” http://www.freeweb.hu/cerebellum2001/szoc_14_Hamilton-Rose.doc 2009. május 2. 20 http://www.tarstudkoli.elte.hu/nyata.doc 2009. május 1. 18

15

3. 3. Az előítélet Az előítéleteket nagyon nehéz kikerülni, hiszen a mindennapjaink részévé váltak. Van, hogy velünk szemben előítéletesek az emberek, van, hogy mi vagyunk bizonyos csoportokkal, etnikumokkal szemben előítéletesek. Ezt nehéz megváltoztani, főleg akkor, hogy ha semmilyen új élethelyzet, új információ sem tudja megváltoztatni a már kialakult negatív véleményünket. Egyrészt ezeket „készen kapjuk”, sztereotípiák képében, másrészt pedig saját megfigyeléseinket vesszük általánosnak. Az általánosítás magában hordozza azt a hibát, hogy nem látunk objektívan, és könnyen hamissá válhat a feltételezésünk. A hamis kép aztán rögzül, és nagyon nehezen korrigálható.21 „Minden csoport, amely egy társas szempontból jelentéssel bíró közös jellemzőben osztozik, céltáblája lehet az előítéletnek. A különböző kultúrák a csoportok különböző típusait tartják érdemesnek megkülönböztetni, de a faj, a vallás, a nem, a kor, a társadalmi státus és a kulturális háttér sok társadalomban fontos választóvonal.”22 A sztereotípia és előítélet kialakulása maga után vonja a diszkrimináció megjelenését. „A diszkrimináció terminusa egy társadalmi csoport és annak tagjai felé irányuló pozitív vagy negatív viselkedésre utal. Természetesen az emberek általában negatív viselkedésre gondolnak- egy bizonyos csoport elleni diszkriminációra-, ám egy csoport elleni diszkrimináció egyenlő a mások melletti diszkriminációval.”23 G. W. Allport meghatározása szerint az „előítélet valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja pusztán annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik.”24 Avagy egyszerűbben megfogalmazva: „rossz feltételezése másokról elegendő bizonyíték nélkül”25

21

Takács Zita (2002): Előítéletek a szubkultúrák tükrében 7. p. Mackie, Smith (2001) Szociálpszichológia 263. p. 23 Uo. 257. p. 24 Allport, Gordon (1999): Az előítélet 36.p. 22

16

A Magyar Nagylexikon definíciója szerint „olyan előzetes ítélet (ismeret, tudás, attitűd) amely megelőzi a valóságról alkotott konkrét benyomásokat, így tudáspótló, ismeretkiegészítő szerepe is van, segít eligazodni a még nem ismert emberi és társadalmi viszonylatokban is.”26 Az előítélet megnyilvánulásának Gordon Allport-féle skálája:27 1. Szóbeli előítéletesség 2. Elkerülés 3. Hátrányos megkülönböztetés 4. Testi erőszak 5. Kiírtás Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet ezt megváltoztatni? Az embereknek új ismereteket kell adni (felvilágosítás) a csoportokról, hogy más színben lássák azokat, hogy ezek alapján új értékeket alakítsanak ki azokról, akikkel szemben előítéletesek.

25

Allport, Gordon : Az előítélet. 34. p. Magyar Nagylexikon 251. p. 27 Allport, Gordon : Az előítélet. 83. p. 26

17

4. A DEVIANCIA A deviancia egyfajta magatartásmód, normaszegés, a társadalom elfogadott értékei és normái ellen irányul. A kifejezés a „deviatio” latin eredetű szóból származik, jelentése „az útról való letérés”. A többségi csoport az általa megalkotott szabályok szerint él, azonosul vele. A deviáns viselkedésű személy ezeket figyelmen kívül hagyja. Van, hogy a normák betartása magától érthetődő számunkra, nem is figyelünk rájuk. Fekete Sándor szerint „a deviancia kifejezés elferdülést, elhajlást jelent. A társadalomtudományokban deviáns viselkedésnek nevezik a társadalmi normáktól eltérő magatartást.”28 Fontos megjegyeztni, hogy a deviáns minősítés nem jelent egyértelműen deviáns viselkedést. Ahogy ezt az alábbi táblázatban is láthatjuk H. S. Becker A kívülállók című tanulmányában:

Deviánsnak minősített

Szabálytartó

Szabályszegő

Hamisan vádolt

Tiszta deviáns

Deviánsnak nem minősített Konform

Titkos deviáns 1. táblázat - A deviáns viselkedés típusai29

A hagyományos, klasszikus értelemben vett deviancia pl. az alkoholizmus, az öngyilkosság, elmebetegség és bűncselekmény elkövetése. Az újabb értelmezések szerint az elmebetegségek nem számítanak devianciának, azonban a felsorolás további kettő viselkedés móddal bővül, ezek pedig a drogfogyasztás és a szexuális devianciák.

28 29

Fekete Sándor: Deviancia és társadalom 37. p. Howard S. Becker A kívülállók. Tanulmányok a deviancia szociológiai problémaköréből In: Andorka: A deviáns viselkedések szociológiája 35. p.

18

Andorka

Rudolf

a

devianciát

így

fogalmazza

meg

a

Deviáns

viselkedések

Magyarországon című könyvében: „az ember alapvető természetéhez tartozik, hogy nem vagy nem tökéletesen közösségi lény, állandóan lázad a közösség ellen, amelyben mégis élni kényszerül, (mert közösség nélkül, egymagában életképtelen lenne.)”30 Érdekes és fontos itt megemlíteni, hogy a deviáns viselkedés, pl. a lázadás nagyban befolyásolta a társadalmak fejlődését, és tudósok szerint egy olyan társadalom, amelyben csak norma31 szerint élő emberek lennének, életképtelen lenne. Ez a kor, amelyben élünk nagy kihívás elé állítja az embereket, leginkább a fiatalokat, mivel mindenhonnan azt halljuk hogy „légy önmagad!”, „valósítsd meg önmagad!”, „legyél más, mint a többiek!” stb. Ezt sugallják a reklámok, a divat, a média egyaránt. De ez paradoxon módon vissza is hat, mivel aki lázad, különbözik, azt rögtön deviánsnak tartja a többségi társadalom.

4. 1 Normák és szankciók Az emberek a szocializáció során tanulják meg, a társadalmi normákat és szabályokat, pl. ismeretlen emberekkel szembeni udvariasság. Ekkor bizony valamilyen formák, szokások szerint viselkedünk, követjük az illemszabályokat. A társadalmi normák segítenek abban, hogy az egyén megfelelően viselkedjen, és védelmet nyújtanak számára. Ha az egyén nem viselkedik jól, szankcionálják. Ezek a szankciók lehetnek formálisak vagy informálisak, pozitívak vagy negatívak. A formális szankció pl. a rendőrség – egy szerv, amely feladatául tűzte ki bizonyos normák betartatását. Negatív formális szankció pl. a börtön, pozitív pl. a kitüntetés. Az informális szankciók lazábbak, egy-egy cselekmény után hangzanak el általában pl. pozitív informális szankció az, hogy ha valakit megdicsérnek. Negatív pedig pl. az ellentéte, a szidás.

30 31

Andorka Rudolf (1994): Devianciák Magyarországon 32. p. Norma: az egyes társadalmakban a cselekvők és a csoportok viselkedését orientáló értékrendtől elválaszthatatlan normák az egyéni és kokllektív viselkedeést irányító szabályok. Rendszerbe szerveződve társadalmi szbályozásmódot alkotnak. In Szociológia Lexikon, 134. p.

19

5. IFJÚSÁGI DEVIÁNS SZUBKULTÚRÁK MAGYARORSZÁGON Szapu Magda a zene mentén szerveződő szubkultúráknak két fő fajtáját különbözteti meg a zene és a szöveg kapcsolata szerint. Ideológiai alapon szerveződő szubkultúrák szerinte a skinheadek és a punkok, egyes tanulmányokban ide sorolják az emósokat is. A dalszövegek a meghatározóak és alátámasztják az ideológiát. Van olyan szubkultúra is ahol a kettő egyenrangú. Ide tartoznak pl. a rockerek, a metálosok, a rapperek és az alterosok. A dolgozatomban nem különböztetem meg a két fajtát, az összes általam ismert fiatal deviáns szubkultúrát egy kategóriába sorolom. Az alábbi szubkultúrák általában zenei irányzatokból alakultak ki, leírom az eredetüket, hol, hogyan, mikor keletkeztek és azt, hogy külső jegyekben hogyan nyilvánulnak meg. Szapu Magda a zene mentén szerveződő ifjúsági szubkultúrákat vizsgálja.32 Szinte majdnem mindegyik zenei stílus sajátos divatot alakít ki. Van, hogy „előírás” bizonyos öltözék viselete, azoknak, akik a csoporthoz kívánnak tartozni, ez egyrészt erősíti a csoportkohéziót, másrészt megkülönböztetésként is szolgál. Az öltözködés szimbólum, és azt az üzenetet közvetíti, hogy „én más vagyok, ehhez a csoporthoz tartozónak érzem magam”. A divat természetesen hat az öltözködésre, bár a mértéke szubkultúrától függ. Az öltözködés csak egy módja a másság kifejezésének, további eszközt jelent a hajviselet, smink, kiegészítők használata, továbbá a test díszítése (pl. tetoválás). Ezen felül más jelek is lehetnek kifejező eszközök, mint például sajátos szleng használta stb. A szubkultúrák jellemzéséből adódóan nagyon sokfélék, a teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni a legelterjedtebbeket. Ezek mind különböznek a mainstream-től, egyediek és össze nem téveszthetőek. Az alábbi felsorolásból hiányoznak a homoszexuálisak, illetve a kábítószeresek szubkultúrái, mivel a szakdolgozatom a zenei alapokon nyugvó szubkultúrákkal foglalkozik csak. A felsorolásból hiányzik a pop zene, és még jópár stílus amelyeket mainstream-nek tekintek. Szakdolgozatomban próbálok inkább a zenei alapon szerveződő szubkultúrákra fókuszálni.

32

Szapu Magda: A zűrkorszak gyermekei 72. p.

20

5. 1. A zenei alapon szerveződő (deviáns) szubkultúrák 5. 1. 1. Skinhead A skinhead angol eredetű szó, magyarul bőrfejűt jelent. A skinhead szubkultúra eredete az 1950-es, 1960-as évekre nyúlik vissza. Ekkoriban Nagy-Britanniában két meghatározó szubkultúra uralkodott, a rude-boy és a modok. Mind a kettő erőteljesen meghatározta a korai skinheadek életstílusát, zenei ízlését és divatját. A kettő fúziójából jött létre a skinhead szubkultúra. Akkoriban reagge és ska zenét hallgattak a csoport tagjai, amiből a ska stílus mind a mai napig megtalálható a zenéjükben. A szubkultúra korai képviselői az angol munkásosztályból származtak, akik aztán vegyültek a bevándorló jamaicaiakkal. Ebből a két különálló közösségből született meg a skinhead csoport, 1969 körül.

1. kép – Skinheadek Angliában33 Mi is jellemző ezekre a fiatalokra? Általában rövidre vágott haj, vagy kopaszság jellemzi a tagokat. Tipikus a bomberkabát, farmer és a terepnadrág. Katonai nadrágok viselése gyakori, előnybe részesítik a terepszínt illetve a fehéret. Általában a nadrágot a bakancsba betűrve hordják. A lábbeli színe fekete, piros, általában acélbetétes bakancs (Dr Martens márka). Bakancsba fehér fűző kerül, gyakran hordanak továbbá nadrágtartót, amelynek a színe jelentést nem tükröz. A tagok gyakorta készítettnek tetoválásokat. 33

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/e/e2/13a.jpg 2009. május 2.

21

Rácz József tanulmánya szerint erre a szubkultúrára kis létszámú (8-10 fős) zárt csoportok jellemzőek. A bekerülés feltételhez van kötve (csak úgy mint a punkoknál), az illetőnek skinheadnek kell tartania magát. A csoporton belül erős az énazonossága a fiataloknak.34

5. 1. 2. Hippi A hippi szubkultúra eredetileg egy fiatalok által kezdeményezett mozgalom volt az Amerikai Egyesült Államokban. Az 1960-as évek közepén vette kezdetét és világszerte Amerikából terjedt el. Egyes források szerint a hippi szó az angol hipster-ből alakult ki, ami eredetileg arra

szolgált

hogy

azokat

az

embereket

jellemezze,

akik

a

saját

„kommunájukban” élnek, pszichedelikus rock zenét hallgatnak és kábítószereket fogyasztanak, hogy elérjék a tudat alternatív dimenzióit.

2. kép – Hippik a hetvenes évekből35 A hatvanas- hetvenes években ezután gombamód szaporodtak a hippi fesztiválok (Summer of Love, Woodstock fesztivál). A fénykor a hatvanas évek második fele, 1966 és 1969

34 35

Rácz József (1998): Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák 56. p. http://www.port.hu/picture/instance_1/87565_1.jpg 2009. május 2.

22

között virágzott Haight-Ashbury; a mozgalom ekkor terjedt át Európára, szinte minden nyugati nagyvárosban megteremtve a bevándorolt, vagy bennszülött hippiközösségeket; ekkor indultak ázsiai zarándokútra, Afganisztánba, Nepálba, Indiába; ártatlanul megérkeztek, bizonytalan időre megtelepedtek, hirtelen felkerekedtek, célirány nélkül továbbvándoroltak, tanultak és tanítottak, világlátásukat szelíden terjesztették. A hatvanashetvenes évek fordulóján a hippiség mint egységes irányzat bomlásnak indult, ágakra szakadozott a „földalatti” underground36-ifjúság világmozgalmába olvadt be. Híres hippi zenészek voltak többek között: Bob Dylan, Janis Joplin, Jimi Hendrix, John Lennon, Jim Morrison. A hippiket könnyen fel lehet ismerni, hosszú hajukról, bő és színes ruháikról. Gyakran hordanak trapéznadrágot, hímzett ruhákat. Sok fonott ékszert hordanak. Van aki nyáron mezítláb jár-kel. A hippi mozgalom ellenzi a háborút, tagjai gyakran vettek részt háború ellenes tüntetésekben, béketüntetésekben.

36

Underground: angol kifejezés, jelentése „földfelszín alatti”, gyakran használják jelzőként olyan jelenségekre, dolgokra, amelyek kevesek által ismertek, továbbá eltérnek az általánosan elfogadottaktól. Főleg művészeti ágakban használják jelzőként pl. underground zene, műfaj stb. Ellentéte a mainstream.

23

5. 1. 3. Punk A punkok a 1975-évek tájékáról eredetezhetőek. Egyes források szerint a legendás Sex Pistols együttes első koncertjétől (1975. novembere). Robert Savage szociológust idézi Sükösd Mihály „...főnévként használva a punk elsősorban a punkkoncertek résztvevője, hallgatója, közönsége. Tágabb értelemben a punk marginális fiatalkorú, a 1970-es, 1980as évek fordulóján. Többnyire munkásosztályból származik, alig iskolázott. Bizonytalan körvonalú kiscsoportokban, kisközösségekben találja meg – bizonytalan átmeneti időre – a helyét.”37 A punk szubkultúra hippi szubkultúra ellenpólusa, mintegy kritikájaként is felfogható. A szubkultúra születési helye a hippi kultúrával ellentétben nem Amerika, hanem NagyBritannia. A két szubkultúra szinte mindenben különbözik egymástól. Hippi

Punk

Béke

Háború

Szeretet

Gyűlölet

Szánalom

Undor

A másik megértése

Értetlenség a másikkal szemben

Kábítószerezés az együttlétre

Kábítószerezés a különlétre

Ösztönös ideológia

Ösztönös ideológiátlanság

Tudatos közösség

Esetleges közösség

Baloldal (politika)

Jobboldal

Szocializmus

Fasizmus

2. táblázat – A hippi és punk szubkultúrák összehasonlítása38 A punk eredetileg egy zenei műfajra utalt, a punk-rockra. A kifejezés egy kritikustól származik, aki egy zenekar jellemzésére (1971. május - ? and the Mysterians) használta. Az 1970-es években ezután más kritikusok is használták ez a kifejezést. Ugyanúgy mint a skinhead zenét, a punk zenét is befolyásolták, alakították más stílusok. Itt a reggae-t, a 37

Sükösd Mihály Beat, hippi, punk 120. p.

24

funkot és a rockabillyt kell megemlíteni (lábjegyzetbe a meghatározások). Első nagy punk zenészek pl. Sex Pistols, The Ramones, Patti Smith voltak. Magyarországon kezdetben a CPg, Közellenség nevű zenekarok nevezték csak magukat punknak. Ők az államot bírálták, amiért börtönbe is kerültek. Őket tekinthetjük az itthoni punk zene első hullámjának. A második hullám a rendszerváltás idején volt, innentől kezdve már nem az állam ellen lázadtak a punk zenekarok, hanem a globalizáció és fogyasztói társadalom ellen. Jelenleg is vannak punk zenekarok Magyarországon pl. Alvin és a mókusok stb. A punkok megvetik a rendszeres munkavégzést, alkalmi munkákból vagy koldulásból tartják fenn magukat. A társadalmi normákat elvetik, nem veszik figyelembe.

Közösségeik

esetlegesek,

inkább

összeverődések, alkalmi társulások. A punkokat könnyen meg lehet ismerni a punk taréjról. A hajukat felállítva hordják, két oldalt gyakran leborotválják. Általában bakancsot hordanak, szakadt, piszkos öltözet jellemzi a tagokat, gyakran igénytelenség is. Közös pontokat jelentenek a gondolkodásukban a következő trendek: a tekintély elvetése, a sajátos erkölcsi rendszer és a non-konformista gondolkodás. 3. kép - Punkok39

38 39

Uo. 139. p. http://m.blog.hu/ki/killtheradical/image/punk06.jpg 2009. május 2.

25

5. 1. 4. Rocker, metálos A rocker szubkultúra kialakulása az 1960-as évekre tehető. Motoros fiatalok között alakult ki, és Nagy-Britannia adott otthont eleinte ennek az irányzatnak. A rockerek különböztek az addig létrejött egyéb zenei irányzatoktól (teddy boys, punkoktól). Az első rockereket az különböztette meg a többi irányzattól, hogy volt motorbiciklijük. De a hatvanas évekre már bizonyos zenékhez és öltözködési stílushoz is kötötték őket. A korai rock and roll nagy hatással volt a stílusra. (A kor meghatározó rock and roll zenészei többek között Chuck Berry és Elvis Presley voltak.)

4. kép – Judas Priest metál együttes40 A kor egyik meghatározó személyisége, Frank Zappa így emlékszik vissza: „Amikor ezt a zenét [Bill Haley Rock Around The Clock című számát] Blackboard Jungle című film feliratozása alatt meghallottam, másokkal együtt én is azonnal le-föl kezdtem ugrálni a székemről. Egyszerűen nem tudtam fékezni magam. Később végiggondoltam, hogy mi is történt velünk, és megértettem, hogy ezzel a dallal valami új kezdődött el az életemben. Addig csak kis hülyegyerek voltam, aki ide-oda ténfergett a felnőttek világában. De ettől kezdve tudtam, hogy hova tartozom, hol a helyem, s hogy mi, tinédzserek ezzel a zenével 40

http://www.powerlinead.com/yahoo_site_admin/assets/images/Judas_Priest.12160507.jpg 2009. május 2.

26

mindig is össze fogunk tartozni. Mert ez a mi zenénk, amit nem vehetnek el tőlünk, s ha kell, akkor mi ezt akár meg is fogjuk védeni.”41 Frank Zappa jól érezte, hogy teljesen új korszak fog bekövetkezni, hiszen az elkövetkezendő évek meghatározó zenei stílusát hallotta először életében. A mai rockerek külseje különbözik a korai rock and roll képviselőitől. A hosszú haj elterjedt, általában sötét ruhában járnak és bakancsot hordanak. A skinheadekkel ellentétben a rockerek nem tűrik be a bakancsot a nadrágba. A lányoknál is a hosszúhaj dominál, továbbá a hosszú szoknyák. Mind a két nemre jellemző a bőr ruhák és bakancs viselete (Shelleys, Dr Martens). Az 1980-as években aztán népszerűvé vált a heavy metal rock zenei alműfaj. Az agresszívebb alfaját az underground közönség kedvelte jobban, míg a populárisabb fajtái (pl. glam metal) pedig kereskedelmi médiumokban hódítottak. A metal ekkor indult világhódító útjára, és mind a mai napig színesíti a rock zenei palettát. Európában főleg északon van népes rajongótábora ennek a stílusnak.

41

http://home.online.no/~corneliu/life.htm 2009. május 4.

27

5. 1. 5. Alteros, indie Talán ez a kettő a leginkább mainstream-nek tekinthető szubkultúra a felsorolásomban. Az alterosok alapvetően rock zenét hallgatnak, de a „lágyabb” fajtából, az alternatív zenéket kedvelik (pl. REM). Nehéz körvonalazni ezt a stílust, ezt a szubkultúrát leírni, hiszen nem alkotnak közösséget, úgy mint más szubkultúrák. Magyarországon alterosnak azokat nevezzük, akik kedvelik a Kispál és a Borz, Pál Utcai Fiúk vagy Üllői Úti F..k című zenekarokat. Öltözködésükben keverednek a stílusok, jellemző lehet a raszta haj viselete, lazább ruhák, hosszabb haj. Főleg az egyetemisták körében elterjedt stílus (értelmiségi fiatalok). A zenei stílus ami ehhez kapcsolható, az az alternatív rock.

5. kép – Jacked nevű magyar indie formáció42 Az indie is inkább zenei stílus mint szubkultúra, de mégis fontos megjegyezni. A mai underground meghatározó stílusa, gombamód szaporodnak az indie zenekarok országszerte.

42

http://www.city-radio.ro/~cityrdo/images/stories/mp3/artur/images/jacked.jpg 2009. május 2.

28

5. 1. 6. Dark, gót A szubkultúra eredete az 1980-as évekig nyúlik vissza. Ez a „mozgalom” is NagyBritanniából indult, a punk folytatásaként (post-punk) is értékelhető. Azóta rengeteg alfaja alakult ki, és elterjedt világszerte. „A gót, grufti, dark fogalmakat nehéz tisztázni, többnyire a közösségek tagjai sem tudják elmondani pontosan, mi a különbség ezek között, s ők hol is helyezkednek el pontosan. Hosszas tanulmányozás után vált átláthatóvá, hogy a post-punkból levált new wave irányzat sötét, depresszív oldalából lett a dark wave, ahonnan a darkot mint gyűjtőfogalmat tarthatjuk számon.”43

6. kép – Gót lány44

43 44

http://www.fokusz.ro/magazinmain.php?menu=1&magid=1&hirid=6322 2009. május 3. http://i577.photobucket.com/albums/ss220/liveframe/gt.jpg?t=1241632697 2009. május 2.

29

A gót kifejezést először a Joy Division menedzsere, Anthony H. Wilson használta, aki a bandát úgy írta le, mint a mainstream pop és a goth egyvelege. A gót zenei műfajilag alapvetően számtalan stílus keveredik, a rock, szintipop, electro és deathmetal, mindegyiküket a melankólia mögötti valós fájdalom köti össze. A gótság olyan időszakokat vészelt át a 80-as évektől folyamatosan, amit sok más műfaj nem, talán épp ezért lett később ennyire szerteágazó és változatos. A közösség itt a punkkal ellentétben fennmaradt, és mind a mai napig virágzik. Az öltözködés és hajviselet időközben megváltozott (a stílus alfajaitól függ ki, hogyan öltözködik stb). A szubkultúra ideológiája is változásokon ment át, tehát már nem utasítják el a normál társadalmat, hanem a szelekció fontosságát hangoztatják, a társadalmi értékek bírálását. A dark stílusnak különféle stílus irányzata van. Az öltözködésük attól függ melyik stílust választották a tagok. Alapvetően fekete szín használata hangsúlyos. Nők esetében fűzők, bakancs, hosszú szoknya (selyem, csipke, bársony anyagok). Hosszú haj, színe fekete, de lehet természetes színű is, vagy lila, rózsaszín. Férfiaknál szintén hosszú haj, fekete vagy fehér ing, hosszú bőr kabát, bakancs. Esetenként sétapálca, kalap, nőknél kiegészítő csipkés napernyő.

30

5. 1. 7. Emó A fent említetteknél fiatalabb szubkultúra, kialakulás a 1980-as évek közepére tehető. Alapvetően ez is egy zenei műfajból alakult ki, eredetile a hardcore punk zenei műfaj egyik ága. Az „emo” szó az angol emotional (érzelmes, érzelgős) szóból származik. Az emó alatt sok mindent érthetünk. Zenei stílust, divatot, szubkultúrát, de mostanában gyakran jelzőként használják ezt a szót, mindenre, ami szomorú, érzelmes és melankolikus. A stílus története az 1990-es évekre nyúlik vissza. Az 1990-es évek közepétől kezdve több együttesre

alkalmazták

a

kifejezést.

Egyre

populárisabbak lettek az emo zenekarok, felkarolta őket a mainstream45, a divat. A nagy amerikai multinacionális lemezgyártó cégek rögtön híressé tették ezt a stílust, hirtelen rengeteg emós zenekar jelent meg. Mára már reneszánszát éli ez a szubkultúra, főleg a fiatalabb korosztály körében (kb. 12-16 éves korig). Tehát a szubkultúra tagjai főleg kiskamaszok és kamaszkorúak. A stílus híres képviselője a Tokio Hotel nevű zenei formáció. Le kell szögezni, hogy az emo nagyon nagy népszerűségnek örvend mind Amerikában,

mind

Európában.

Ez

alól

Magyarország sem kivétel (pl. No Thanx). 7. kép – Emós pár46 Az emósok kinézete is igen egységes, nagyon jellegzetes a rövid vagy félhosszú haj, általában a szem elé fésülve, sokszor feketére befestve. A tagok gyakran hordanak piercinge(ke)t. Nagyon színes stílus, jellemző a rikító színek használata, úgy mint a pink, a

45

Mainstream: Angol szó, jelentése fő áramlat, fő vonal. Az underground ellentéte. A mainstream tartalmazza a média által elterjesztett populáris kultúrát. A fogalom ellentétét képezik a szubkultúrák és ellenkultúrák. A mainstream kifejezést gyakran pejoratív értelemben is használják a fiatalok. 46 http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b2/Emo_boy_02_with_Girl.jpg/400pxEmo_boy_02_with_Girl.jpg 2009. május 3.

31

sárga, a zöld színek. Majd ezek feketével kombinálva. A tagok gyakran viselnek továbbá feketét és laza ruhákat. Az emósok között megjelent a „pozer” kifejezés, amit azokra használnak, akik nem élik át teljesen az „emósságot”, az emó életérzést, csak divatból öltözködnek, beszélnek és néznek ki úgy mint az „igazi” emók. De mit jelent az emós életérzés?Mit jelent emónak lenni? Az egyik tanulmány ezt írja: „...a depresszió nem csupán a merész kinézetben, de a biszexualitásban, a drog-és alkoholfüggőségben, a művészetekkel való foglalkozásban ölt testet - az átlag tinédzserekhez hasonlóan, sőt, halmozott mértékben írnak verseket -, de az öncsonkításban, az öngyilkossággal való kacérkodásban is. Nem idegen tőlük az azonos neműek iránti szexuális érdeklődés, de legalábbis az ezzel való folyamatos játék. Állításuk szerint az érzelmek itt annyira határtalanok, hogy képesek átlépni holmi nemi megkülönböztetéseket.”47

47

http://www.pmszk.hu/081026_emo2.htm 2009. április 29.

32

5. 1. 8. Repper (deszkás, breaker) A rap nem más, mint három zenei stílus fúziója a funky, a jazz és a jamaicai feketék zenéje. A szó pedig egy angol rövidítést takar (rap: Rhythmic American Poesis), ami annyit tesz mint Ritmikus Amerikai Verselés. A hiphop eredetileg zenei műfaj volt, de időközben életstílussá is vált. Maga a fogalom tartalmazza az öltözködés módot, a zenét és a szlenget is. A stílus Amerikából indult világhódító útjára, New Yorkból. A hiphop elsősorban szubkultúra, amelynek sajátos zenei stílusa van. Ide tartozik az ütemre való reppelés (szövegelés) és az ún. lemez-karcolás is. A stílus rendelkezik saját tánc-kultúrával, ami a break, saját rajz stílussal, ami pedig a graffiti. Még sportok is tartozhatnak ehhez a szubkultúrához, úgy mint a kosárlabda vagy a streetball. Az összes művészeti ágban a hiphop alkotások formabontóak, lazák. A hiphoposok stílusa is könnyen felismerhető, általában baseball sapkát hordanak, bő pólót és farmernadrágot viselnek, és az egész stílusra jellemző a lazaság. Ez alá a szubkultúra alá sorolhatjuk a deszkásokat is. 8. kép – Breakes fiú48

48

http://fototh.freeblog.hu/files/2006%20szept%20ut%C3%A1n/30D/Break3OSG8blog.jpg 2009. május 3.

33

5. 1. 9 Diszkós

9. kép – Lézeres disco fények49 A diszkó zene az 1970-es években indult el, Amerikában. A lázadó rock zene mellett ez sokkal lazább stílus volt, inkább a szórakozásé a fő szerep ebben a stílusban. A zenéket dj-k (disc jockey, lemezlovas) „keverik”, nagy szerepet kap a látvány és a színek. Alapvetően elektronikus zene, igazi hangszerek nem találhatóak benne. Ez a szubkultúra sem mentes a tudatmódosító szerek használatától, sőt a szubkultúra tagok szerint van olyan zenei stílus (a disco-n belül), amit csak azzal lehet „bírni”. Ilyen például a techno zene, amelynek a vállfaja pl. a trance (trensz, angol eredetű szó, transzt jelent magyarul).

49

http://www.glowmain.com/blog/wp-content/uploads/2008/02/dance-party-laser.jpg 2009. május 3.

34

6. FILMELEMZÉSEK

“Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.” /grafiti/

Ebben a részben össze szeretném hasonlítani a négy filmet, megvizsgálnám, hogy szerepelnek-e bennük szubkultúrák. Továbbá vizsgálni szeretném a fiatalok életérzését, párbeszédeit, mozgáskultúráját, felfogását is, mennyiben különböznek egyes szubkultúrák tagjai. Mind a négy filmet fiatalok írták, rendezték és személyesítik is meg. Őszinte körképet adnak egy-egy pillanatnyi helyzetről, életképeket vetítenek elénk és jellemzik a jelenlegi generációnk egy részét. A filmek elemzése után összehasonlítom őket, vajon miben különböznek a szubkultúrák? Miért mások? A filmek elemzéséhez Bíró Yvette 7. művészet című könyvét használtam. A filmeket négy dimenzió mentén vizsgáltam: a kép, a hang, a kontakt és ritmus szerint. A képi dimenzió alatt értem a szineket, a kompozíciót, a plánokat, a hátteret és díszletet. A hangon belül legfőképpen a zene érdekel, milyen zene társul egy-egy emberhez, egy-egy csoporthoz. Szerves rész ehhez még a szereplők párbeszédjei, maga a beszéd. A kontakt tartalmazza a viselkedésmódjukat, a nem verbális kommunikációs jeleiket. Ritmus alatt pedig azt értem, hogy milyen gyors a film, vagy éppen lassú, vontatott. Ezeken felül vizsgálom a filmekben megjelenő csoportokat, szubkultúrákat, hogyan ábrázolják őket a rendezők.

35

6. 1. PAPÍRREPÜLŐK

„Én hajtogatok, Te hajtogatsz, Ő hajtogat, Mindenki hajtogatja a magáét.” /Szabó Simon: Papírrepülők/

10. kép – Papírrepülők című film flyer-je50

50

http://papirrepulok.blogspot.com 2009. május 6

36

6. 1. 1. A film háttere, alkotói A rendező és forgatókönyvíró, Szabó Simon 1995-ben színészként kezdte. Akkoriban színházban játszott, aztán reklámokban szerepelt. Eközben zenélésbe fogott, ahonnan a filmezéshez pártolt át. A legismertebb szerepe a Moszkva tér filmben látható, ahol az egyik főszereplő, kulcsfigurát játszik „Royált”, a fiatalt, aki mindent összefog, szervez, a legmenőbb a csapatban... Szerepei után a másik oldalt próbálta ki, a filmrendezést. Később ez vált a fő profiljává. Az első filmjének címe Zsebzsötem volt, amit mind a mai napig rengetegen töltenek le a saját internetes oldaláról. A második kisjátékfilmje a Megyünk című alkotás 2008-ban a Magyar Filmszemlén díjat is kapott. A film producere Csáky Attila volt, aki a Cameofilm Kft.51 igazgatója és önálló producer is. Különböző kategóriájú filmek gyártásával foglalkozik, többek között nagy játékfilmet, dokumentumfilmeket, reklámfilmeket, tv-műsorokat és filmeket gyárt. Egy-két ismertebb nagy film, ami az ő nevéhez fűződik: Temetetlen halott, Hídember és Boszporusz felett a híd.

51

A Cameofilm Kft. 2003-ban alakult. A 20 éves filmszakmai tapasztalattal rendelkező alapító Csáky Attila célja az volt, hogy olyan hazai és nemzetközi játék illetve tv-filmes produkciókat hozzon létre, amelyeket mind a szakmai háttér, mind a minőség szempontjából a legjelesebb alkotók és a professzionalizmus jellemeznek. A viszonylag fiatal cég filmjeit máris számos földrészen, több mint 40 országban mutatták be, emellett a filmek rendszeres szereplői a legelismertebb filmfesztiváloknak. http://papirrepulok.blogspot.com/2009/01/czomba-albert.html 2009. május 2

37

A film operatőre és vágója nem más, mint Czomba Albert. Ő már egészen fiatalon készített filmeket. Mentoraként kiemelhető Illés György neve, aki értő szemmel követte a filmeit. Szabó Simonnal és Salamin Gergellyel (produkciós főmunkatárs) együtt alkottják az Afterjka nevű kreatív társaságot. Ez a társaság 2001 óta van jelen ilyen formában, és az eltelt nyolc év alatt négy kisjátékfilmet, rengeteg zenei videót és reklámfilmeket tettek le az asztalra.52

6. 1. 2. A film története A film hét különálló, egymástól független történetből áll. A rendező hét részben mutatja be egy-egy fiatalokból álló közösség életének egy-két részletét. A film visszhang arra, amit a mai gyors világunkban látunk, a rövid snittek, gyors váltások, dübörgő drum n bass zene felfokozza a rohanást, a mozgalmasságot amiben élünk. Főleg mi, fiatalok. A részek különkülön is megállják a helyüket, akár az önálló youtube-os videók.53 „A film több szempontból is egy újfajta, generációs mozi. A vágás nélkül, egy-két percben rögzített jelenetek ritmikusan követik egymást, szerves egészet alkotva a zenével – így tartják fenn a figyelmet, alkalmazkodva az internet generáció megváltozott befogadási szokásaihoz. Ennek megfelelően a promóció is formabontó lesz, netes- és party- kampányokkal, a multimédiás eszközök széles tárházát felhasználva.”54 Fiatalokról szól a film, fiatalok által, mindennapos bajaikat mutatja be, hogyan élnek, hogyan beszélnek, mit hordanak, milyen zenét hallgatnak, hogyan viselkednek és így tovább. Egyes cikkek „dokumentarista játékfilmnek” definiálják a film stílusát. Megítélésem szerint helyesen, hiszen a film ugyan kitalált történeteket tartalmaz, de érezhető rajta, hogy olyas valaki készítette, akinek ismerősek a megjelenő underground 52

Díjaik: 2008 - 39. Magyar Filmszemle – kisjátékfilm – „kategória díj” (Megyünk) 2007 - Pécsi Szemlétek Filmfesztivál – „legjobb film” (Megyünk) 2003 - 50. Országos Függetlenfilm Fesztivál – fődíj - „legjobb film” (Zsebzsötem) 2002 - Juthro Filmu fesztivál – versenyfilm – Varsó (Afterjka) http://papirrepulok.blogspot.com/2009/01/szabo-simon.html 2009. május 1 53 http://papirrepulok.blogspot.com 2009. május 4 54 http://www.afterjka.com/papirrep_sajto.rtf 2009. május 3

38

figurák és szubkultúrák. A filmben megjelenő hét különálló történetek szereplői a következők: első jelenetben látható homoszexuális lányok, aztán a Tilos Rádió dj-je és a barátja, a harmadik történet az Íróé, a negyedik a Szállítóké (egy nagy darab kopasz férfi és egy kisebbségi férfi). Ezután az ötödik történetben breakereseket és skinheadek jelennek meg, az ezt követő jelenetben három fiatal, akik egy szerelmi háromszöget alkotnak és végül az utolsó, a hetedik történetben pedig tizenéves fiatalok baráti társaságát, egy-egy párt láthatunk.

A „hét szál” Az első jelenetben egy leányt látunk, akit éppen megfenyít az apja. Hogy miért, az azonnal kiderül. A lány éjjelente ruhákat tervez és az apja szerint emiatt „kéne izgulnia”, az apja szerint ez felesleges időpocsékolás. A leányt Titinek hívják és a környezet, ahol él elég szegényes. Az az álma, hogy ruhatervező lehessen, és ezért éjszakánként rajzol. Nappal nem jár egyetemre, főiskolára, hanem egy közértben pénztárosként dolgozik. Egy másik jelenetben láthatjuk is, hogy mennyire nem szereti a munkáját, az egyik vevőt gorombán elküldi. Ahogy haladunk előre az időben, úgy derül ki, hogy homoszexuális és a barátnőjébe (Detti) szerelmes. Apja előtt természetesen titkolja. Az ő személyes konfliktusa akkor teljesedik ki, amikor barátnője Anyja találkozik az Apjával és boldogan újságolja hogy a lányaiknak szerelmi kapcsolata van egymással. Ezután elszorul a néző torka, mert sejti, hogy mi vár majd a lányra, amikor hazaér... A második részben megismerkedünk a dj-vel és barátjával, éppen a Duna parton mennek és beszélgetnek. Mivel unatkoznak, az egyikőjük meglát egy vergődő galambot a Duna sziklái között... A következő jelenetben már lent is vannak a parton és „poénból” a dj hozzávág egy nagy követ a galambhoz. Az ő történetük nem kap különösebb hangsúlyt a filmben, csak az underground egy részét láthatjuk az ő szemszögükből.

39

11. kép – Tilos rádió dj-k A két dj jó barátja egymásnak, mégis gúnyolódva beszélgetnek egymással, sajátos szlenget alkalmazva. Mind a ketten egy új lemez megjelenésére várnak, a Suicide című alkotásra (angol szó, öngyilkosságot jelent magyarul). Majd az egyik jelenetben láthatjuk hogy hogy készül a drum n bass zene, az egyik dj még a nagyanyjával él, és végül megveszi a hőn áhított lemezt, amit aztán elajándékoz a barátjának. Majd láthatunk egy bulit, ahol játszanak. A harmadik történet az Íróé. Az Íróé, aki nem ír. Illetve írna, ha végre elszánná magát és leülne, hogy mindent figyelmen kívül hagyjon. De nem ezt teszi, perceken át a mindennapos rutinjait nézzük, mindig valami meggátolja abban, hogy nekilásson. Az ő jeleneteinél érezhetően belassul a film, vontatott lesz, jól érzékeli, hogy „megállt az idő”. Itt zenék sem hangzanak fel, egyszerű nyers jeleneteket látunk. Végül elszánja magát arra, hogy lemenjen a postára, ahonnan kifele jövet találkozik egy régi ismerősével, akivel vagy három éve nem látták egymást. Ebből a párbeszédből is látszik, hogy nem nagyon tudja megmondani hogy miről is ír, mit ír, ír-e egyáltalán. Majd kimenekül ebből a szituációból, mondván mennie kell írni... Az ő barátnőjétől hangzik el a film legfontosabb idézete a film vége felé: „Mindenki hajtogatja a magáét”.

40

12. kép – Alkotói „válság”55 Ezután következik a magas kopasz férfi (Tesó) és a kisebbségi (roma) férfi Petike barátsága. Nem is lehetne ellentétesebb „párt” találni náluk. A sztereotípiáikat ők is nagyon jól ismerik. Viccből Petike skinheadnek szólítja Tesót, mert nagydarab és kopasz. Ő pedig visszakézből „cigányozza”, de mind a ketten csak viccből „húzzák” egymást. Foglalkozásuk szerint szállítók, sőt társak, zenekarokat szállítanak, pakolnak. Éppen azt tervezik, hogy vesznek egy nagy teherkocsit, amivel még a zenekarok tagjait is szállítani tudják „még a kutyák, macskák is beleférnek”. Az ő történetük személyes tragédiával zárul, nem tudjuk meg pontosan, de érezhető hogy mi történt. Petike már az elején csúnyán köhög, aztán időközben kórházba kerül. Ezt tesó egy haverjától tudja meg, akik skinheadek. Az egyik barátja felhívja, hogy találkozni akar vele. Ebben a jelenetben Tesó odahajt hozzájuk, és a barátja beszáll mellé, hogy rohanjanak a kórházba Petikéhez. Ekkor kapja a hívást, hogy Petike már nem él... Tesó vezet, és ingerülten kérdezi, hogy mi a helyzet. Ekkor mondja a haverja, hogy álljanak félre... Majd a történet zárójelenetében láthatjuk, hogy az élet megy tovább, az üzlet nem állhat le és Tesónak új társa van. A következő történet egy szerelmi háromszög, ami meglehetősen kusza. Egy párt ábrázol, Beust és Fercit, akik már a nyitó jelenetben is veszekednek. Az ő történetük nem olyan mély mint az előző két emberé. Timi közös barátnőjük, és próbálja a veszekedést

41

csillapítani, hiszen éppen nyaralni készülnek. Aztán rájön, hogy otthon hagyta az ágyneműjét és visszamegy érte a lakásába (a háza előtt állnak autóval). Ferci felajánlja segítségét, aminek aztán az lesz az eredménye hogy „összejönnek” Beus lakásán. Mindezt az előzi meg, hogy Ferci elmegy egyedül egy kicsit egyedül lenni, otthagyja a lányokat és a parkban azt figyeli, ahogy egy kisfiúnak folyton leesik a kerékpárjáról a lánc... Ekkor jön rá, hogy mit is kéne tennie. Amíg az újdonsült pár fent tartózkodik Timi lakásán, addig Beus rájön hogy mi is történik, mert megnézi Ferci telefonját. Erre nagyon „kiakad” és elhajt az autóval. Egy későbbi jelenetben látjuk, hogy időközben felhívta egy régi barátját és inkább vele megy nyaralni, bár jogosítványa nincsen. Ezután Jocival ismerkedhetünk meg, aki egy fitnessteremben recepciósként dolgozik. Élete elég sivár, látszi hogy ő sem érzi jól magát benne. Este a breakesekkel barátkozik a Jászai Mari téri aluljáróban. Jó haverok, szereti ezt a társaságot. Az egyik este arra megy le, hogy az egyik csoporttag (Kiskati) kórházban van, mert a „bőrfejűek” (skinheadek) megverték, azért mert „beszólt” nekik. A dráma fokozódik, a kamera nagyon instabilan kapkod, mert megjelentek a skinheadek. „Ők voltak azok?” – hangzik fel, s Jocinál előkerülnek a botok, amelyeket a főnökétől kapott aznap, mert valamilyen rendezvényre másnap át kell vinnie... A bosszú azonnal adrenalint termel, pillanatok alatt szétosztja a botokat, a skinheadek pedig szóban szidják őket. Az összecsapás elkerülhetetlen, a két tábor egymásnak ront, Joci hátulról kerül és onnan támadja őket. Nagy verekedés tör ki, a néző szíve elszorul ennyi erőszak láttán... Természetesen dübörög a zene ez alatt a rész alatt is... Aztán kis idő múlva szirénák hangzanak fel, és Joci a földön fekszik eszméletlenül. Másnap a munkahelyén látja, hogy egy botot elhagyott. Kis idő múlva megjelenik az egyik terembe járó, Kopasz, aki visszaadja neki az elhagyott botot. Az ellentét szinte szétfeszíti a vásznat, amikor egymással szemtől szembe állnak. Kopasz megfenyegeti Jocót, hogy legközelebb nem lesz ilyen „türelmes”... A legutolsó szál, amit láthatunk a mai 16-20 közötti korosztály szórakozása. Ez egy baráti társaság, ami négy főből áll (Lego, Erika, Galkó és Zsani). A csapat egy villamosmegállóban találkozik, ahol „rushoznak” (drog, gyorsítja a szívverést, csökkenti a 55

http://papirrepulok.blogspot.com 2009. május 8

42

vérnyomást és gyors, euforizáló hatása van) és éppen buliba készülnek. Gátlásaik nincsenek, mindenről nyíltan beszélnek (talán a drog hatása miatt is). Később ketten „összejönnek” és a másik két fiatalt pedig össze akarják hozni. Szomorú látni a párbeszédeiket, természetesen ez is tele van tűzdelve szlenggel és káromkodással. A két fiú az egyik jelenetben arra készül, hogy egy falat telefirkáljanak. Ezt megakadályozza az éjjeli őr, és futásnak erednek. Később a két fiatal egymásra talál, és a szexualitás is megjelenik gátlástalanul.

6. 1. 3 A film dimenziói KÉP, ZENE, KONTAKT, RITMUS A filmnek alapvetően hideg színei vannak. Van, ahol sötét a kép, egyenesen hunyorognia kell a nézőnek hogy lássa, mi is történik... Fényes nappal pedig egyértelműen hideg színek dominálnak, és felfokozzák a távolságtartás érzését. A felvételek többnyire remegő kézikamerával készültek, de a dogma filmekkel ellentétben zaklatottságuk nem szédítő. A dokumentarista játékfilm definíciója itt visszaköszön, a kézikamera fokozza a nézőben azt az érzetet, hogy amit néz, az nem más mint a valóság. A film meglehetősen lendületes, pörgős, csak egy-egy jelenet erejéig lassul be. Kevés plán jellemző továbbá, inkább totálban jelenít meg a film. Ez egyfajta objektivitást sugall, az eseményeket kívülállóként látjuk. Konfliktushelyzetben a kamera „ugrál” az objektív, harmadik szemlélődő és a konfliktushelyzetben lévő tagok nézőpontja között. A hangok nagyon fontosak ebben a filmben, végig egy zenei stílus szól, ami pedig a drum n bass. Ennek a zenei műfajnak sajátja a nagyon pörgős ütemek egymásra halmozása vagy egymásra épülése. A dobok felpörögnek, a torz zajok pedig dallamá válnak felettük. Tökéletesen illeszkedik a film menetéhez, zaklatottá és pörgőssé teszi az alkotást. Helyenként, ahol a lassúságra akarja felhívni a figyelmet, minimális mértékű a zene vagy egyáltalán nem szól (pl. Író jelenetei).

43

A kontaktban legelőször a verbális kommunikációra hívnám fel a figyelmet. A szereplők többsége káromkodással „fűszerezi” a beszédét, kötőszóként, töltelékszóként használva. A szleng egyértelműen, szerves részét képezi a beszédüknek. A filmre jellemzőek a rövid, velős párbeszédek, és a kevés monológ. A legnagyobb érdeme a filmnek az, hogy a szereplők természetesen viselkednek, nincsen bennük mesterkéltség. (A szereplők többsége ismeretlen amatőr színész). Fontos még kiemelni azt, hogy a szereplők testi kontaktot használnak minden találkozáskor. Ez szerves részét képezi a kommunikációjuknak pl. egyedi kézfogások találkozáskor, puszi, vállveregetés stb. A film ritmusa ahogy az előbb említettem alapvetően gyors. Vannak jelenetek, ahol kifejezetten lassú, vontatott (pl. Író). Itt, érzékelhető hogy megállt az idő, hosszú perceknek tűnik a semmittevés. Avagy a drámai jeleneteknél (pl. Tesó megtudja hogy Petike meghalt) is belassul néha, de ezt nem tartja ki sokáig.

6. 1. 4 Csoportok, szubkultúrák Ami a filmben megjelenő csoport illetve szubkultúrákat illeti, a vizsgált filmek közül a Papírrepülőkben jelenik meg a legtöbb. Szinte csak bizonyos szubkultúrákhoz, csoportokhoz tartozó emberek jelennek meg, mégis úgy érezzük hogy amit látunk, az átlagos. Értem itt ezalatt azt, hogy olyan emberek jelennek meg, akiket a mindennapi életben is láthatunk, ahogy a film trailerjében is olvashatjuk „A te haverjaid”... A különböző csoportok ábrázolása megítélésem szerint helyes, nemcsak sztereotípiákat ábrázol, de azt is, hogy mennyi szubkultúra képes egymás mellett élni. A figurákon erősen érződik, hogy az életből vett alakok, ellenállásuk, viselkedésük, megnyilvánulásaik, beszédmódjuk – mind-mind létező jelenség.

44

6. 2. SZEZON „Eastern sugar...”

13. kép – A Szezon főszereplői56

56

http://www.filmkultura.iif.hu/regi/2004/articles/films/images/szezon/szezon01.jpg 2009. május 4

45

6. 2. 1 A film háttere, alkotói Török Ferenc mindig állandó csapattal dolgozik. A film operatőre Garas Dániel, Zságer Balázs (Zagar) pedig a zeneszerző. A színészek között is találunk vissza-visszatérő arcokat pl. Hámori Gabriellát és Nagy Ervint. A filmet egy dokumentumfilm előzte meg, három évvel a forgatás előtt. Török Ferenc ekkor Balatonaligán készített egy flmet a volt pártüdülő pincéreiről. A Szezon forgatókönyvét ekkor írta meg, és a film az eredeti helyen játszódik, de fiktív szereplőkkel.

6. 2. 2 A film története Nyár van, 2003. nyara és három fiatal fiú elindul szerencsét próbálni a Balatonra. Karcagiak mind a hárman (Guli, Virág és Nyéki Peti) és a helyi diszkóban (Flash disco) dolgoznak pincérként, kidobófiúként és pultosként. A főszereplőt – Gulit – mivel az egyik vendégnek törött poharat adott, a főnöke kirúgja. Úgy látszik hogy ez csak ürügyként szolgál arra, hogy elbocsássa, mert Guli barátnője most már a főnökével jár. Guli nem nagyon találja a helyét Karcagon, az egyetlen jó dolog ami itt van, azok a barátai, akik a filmben végig kísérik. Miután elbocsátották meglátogatja az Anyját a cukorgyárban (aki fogorvosként dolgozik) és pénzt kér tőle. A hétköznapok eseménytelenül telnek. Az idő megint megállt. Ezután a fiúk megismerkednek három lánnyal a strandon és elmennek együtt bulizni a Flash-be. Beengedik őket, az ital is ingyen van, mivel a két barátja még itt dolgozik. Ezután betoppan a volt főnöke és a társasága, majd összezördülnek, mert Guli mostmár nem látott vendég. A főnöke közli vele hogy „takarodjál kifelé, ide cigány nem jöhet!” A fiúk hiába tiltakoznak, és próbálják lecsillapítani a helyzetet, Guli távozik. Ezután a fiúk elhatározzák hogy lemennek a Balatonra dolgozni. Guli kocsijával mennek, ami aztán lerobban... A szezon még nem kezdődött el, így hamar találnak munkát egy üdülőben. Pincérek lesznek Balatonaligán, és ettől sokat várnak, hiszen a Balatonon biztos

46

„pörgősebb” az élet, mint otthon. Itt aztán összebarátkoznak az egyik pincérfiúval és egy lánnyal, aki a gyakorlatát töltni az üdülőben. A várvavárt „pörgés” helyett itt is unalom telepszik rájuk, az első hetekben nem történik semmi, csak munka van. Szórakozóhelyek közel s távol nemigen vannak, csak Siófokon... egyik este átvonatoznak a többiekkel bulizni... Ezután az egyik fiú (Virág) szerelmi kalandba keveredik az egyik vendéggel, mire elbocsátják és Nyékivel úgy döntenek hogy új munkát keresnek valahol. Gulitól elkérik a kocsiját, mert ő nem megy velük és úgy sincs rá szüksége. Pár nap múlva feltűnnek és közlik, hogy nincs több pénzük és a kocsit is hátrahagyták, mert kifogyott belőle a benzin. Sajnos az autó ajtaját nem zárták be, és mire megérkeznek, az autómagnót már ellopták... Guli dühében felgyújtja az autóját. Ezután Virág és Nyéki Pesten próbál szerencsét, Guli pedig marad Aligán. Időközben szépségversenyt rendez az üdülő a strandon. Guli az egyik pincérrel fentről figyelik a lányokat, későn veszi észre, hogy a zsűri egyik elnöke nem más, mint volt főnöke... Ezután Guli felmegy Budapestre, a barátaihoz. Lakótelepen laknak, nincsen se állásuk, se semmi kilátásuk. Egy idő után Gulinak elege lesz ebből és visszamegy Aligára, itt visszafogadják és újra munkába áll. Időközben lagzit szerveznek az üdülőben, ahol mindenki lerészegedik, a pincérek pedig csendesen szolgálnak fel, kevés bérért... A főpincér később hazaküldi Gulit, mert az provokálta a vőlegényt. Egyedül száll le a karcagi vasútállomáson. Mosolyogva ér haza, végre. Délután van, erősen süt nap... Egy kis idő után belép a karcagi diszkóba, és látja, hogy volt barátnője, Andi ül a pult mögött. A lány mosolyog rá, szeretettel nézi és köszönti. „Cukor nélkül?” – kérdezi, majd a fiú rábólint és csöndben elfogyasztja a keserű feketét. A lány eközben figyeli az ajtót, attól fél, hogy belép a Főnöke... De nem jön senki, úgyhogy Guli fizet és elköszön tőle. Ezután egyedül megy végig a karcagi földúton.

47

6. 1. 3 A film dimenziói KÉP, ZENE, KONTAKT, RITMUS A film képi hatása jól adja vissza a fullasztó, alföldi nyarat. Amikor a természetben vannak a szereplők hallasztik az állatvilág mozgékonysága is. A levegő áll, az idő úgyszintén megállt. Nagyon jól érzékelteti a nihilt, a mozdulatlanságot, azt, hogy nincs nagyon kiút ebből a létből. Az előző filmmel ellentétben itt nem a mozgékonyság kap szerepet, nem a kézikamera, hanem a klasszikus játékfilmes, nyugodt kameravezetés. Sokáig kitartott totálok jellemzik, és általában a szereplők szemszögéből figyelhetjük meg az eseményeket. A zene inkább populárisabb, pop zene, helyenként diszkó zene. Itt is azt figyelhetjük meg, hogy jól illeszkedik a filmhez, jól illik a hangulathoz. A nihil bemutatásakor nincsen zene a kép alatt, ami felerősíti bennünk azt az érzést, hogy itt bizony lassúbb folyású az élet, komótos, „vidékies”. Ezzel ellentétben amikor hőseink felkerülnek Pestre, rögtön a mozgalmasság lesz urrá a vásznon, a zene is felpörög kissé. De kivétel nélkül itt is megjelenik az, amit az Alföldön tapasztalhattunk, hogy hőseink nem tudnak mit kezdeni az életükkel, nem tudnak kitörni a saját köreikből. A kontaktus ebben a filmben a közeli testtávolságokon keresztül jelenik meg. A szereplők ha beszélnek, mindig nagyon közel állnak egymáshoz, a fiúk is mindig egymás mellett állnak, mennek, ülnek, beszélgetnek... Ez kifejezi az összetartozást és azt is hogy valószínűleg már régen ismerik egymást, összeszoktak. A szleng itt is jellemző, bár inkább nagyon rövid közlések formájában. A srácok nem nagyon folytatnak mélyebb eszmecseréket, inkább röviden, velősen beszélnek. Mondhatni „fél szavakból” is megértik egymást. A film ritmusa lassú, esetenként vontatott. Egy-két jelenet erejéig felgyorsul, ha konfliktus helyzet van, a zene is felerősödik és a képi hatások is gyorsabban követik egymást. Alapvetően a nihil, a nincstelenség, az, hogy nem lehet kitörni – ezek kifejezésére a lassúság szolgál.

48

6. 1. 4 Csoportok, szubkultúrák A filmben megjelenő csoportok a diszkósok. Habár ez csak mellékes a filmben. A szereplők identitását nem ez határozza meg. Nagyobb hangsúlyt kap az, hogy vidéken nincs olyan sok szórakozási lehetőség, pl. a film két fő helyszínén Karcagon és Balatonaligán. Karcagon csak diszkó van, így a főhőseink is „diszkósok”. Szlengjük, viselkedésük kicsit eltér az előző filmben leírt egyéb szubkultúrák tagjainak viselkedésétől.

49

6. 3. KONTROLL „Mese és valóság”

14. kép – A fenti világ57

57

http://www.filmkultura.hu/regi/2003/articles/films/images/kontroll/kontro08.jpg 2009. május 9

50

6. 2. 1 A film háttere, alkotói A Kontroll 2003-ban készült film, egész estés mozi. Egy kitalált világban játszódik szószerint

underground,

„földfelszín

alatt”,

a

metróban.

A

metróellenőrök

„mikrotársadalmát” ismerhetjük meg általa. Ahogy a film elején is elhagzik, a rendezőt eldősorban az érdeklete, hogy a jó és a rossz hogyan küzd meg egymással a film során. Antal Nimród első nagy játékfilmje a Kontroll. A film műfaját képtelenség lenne meghatározni. Van, aki krimi-akció-thrillernek tartja, mások vígjátéknak gondolják avagy társadalomszatírának is beillik. Abban azonban mindenki megegyezik, hogy a film meglehetősen eklektikus alkotás, sok mindent ötvözve magában. Ez azonban szerintem nem negatívum, sőt az, hogy eseménydús magával ragadja a nézőt. Antal Nimród ötlete volt, hogy a metró világát mutassa be, mert érdekelte az ellenőrök „társadalma”, hogyan dolgoznak, élnek azok, akiket „mindenki utál”. Ezt erős képi és hanghatásokkal sikerült bemutatnia a filmjében, egyfajta sajátos misztikus „alvilágot” hozva létre.

51

6. 2. 2 A film története A film főszereplője Bulcsú, aki lecsúszott mérnökként (?) tengeti a mindennapjait a metró világában, immáron metróellenőrként. A film kulcsmondata az ő szájából hangzik el, arra a kérdésre adott válaszként, hogy miért van itt és miért hagyta ott az előző munkáját: „Amikor már évek óta úgy kellsz föl, hogy minden áldott nap minden csatát meg kell nyerni, mindig be kell bizonyítani hogy te vagy a legjobb... nagyon elkezdtem félni, hogy mivan, ha nem én vagyok a legjobb?...” Lassan a metró válik az otthonává, haza sem megy, hanem itt éjszakázik, a hideg kövön... Itt, a metróban ismerkedik meg Szofival, az alkoholista, de derűs és segítőkész metróvezető, Béla lányával, aki mackójelmezben jelenik meg a színen. Bulcsú csapatát is megismerhetjük, a többi ellenőrt. A munkatársai tipikus, jellegzetesen magyar figurák, a vidám, de nagyon egyszerű fiatal kolléga, a 30 éve metróellenőrként dolgozó „profi” csapatvezető, az igénytelen, lecsúszott csapattag, aztán a különös narkolepszia betegségben szenvedő munkatárs és így tovább. Egytől egyig deviáns figurák, és a saját törvényeik szerint élnek. Ők hoznak a filmbe némi humort, mindennapos apró-cseprő dolgaikkal. Aztán egyszercsak megjeleneik a főellenségük, Gyalogkakukk, aki a bliccelők mintapéldánya, az első számú „közellenség”. A fiatal nemzedék fürgelábú lázadója mindig „kiszúr” az ellenőrökkel, még soha senkinek sem sikerült elfognia és megbüntetnie őt... Neki köszönhetően több üldözéses jelenetnek lehetünk szemtanúi a film során. Az egyik jelenetben megjelennek a keménymag futball huligánok is, egy komolyabb verekedés erejéig, amikor a brigád véletlenül Gyalogkakukk után berohan egy álló metrószerelvénybe, ahol miután rájuk záródott az ajtó jönnek csak rá, hogy csapdába estek. Később feltűnik még egy különös szereplő, Árnyék, aki figyelmetlen utasokat lök a metró alá. Egyes felfogások szerint Árnyék nem más, mint Bulcsú skizofrén énje. Egyik reggel Bulcsút kihívja az egyik rivális ellenőrbrigád vezetője „sínfutás párbajra”, amelybe aztán beleegyezik. Az egyik mellékszereplő narrálja végül el a fiatal kollégának, hogy mit is jelent a sínfutás. Miután az éjszakai utolsó szerelvény elhagyja a megállót, a párbajozók leugranak és elkezdenek futni a vonat után. Ez nem egyszerű, mert a tüdőjük

52

telemegy „grafitporral” és a metró talaján nehéz a futás, mivel csövek és kábelek futnak mindenütt. De ez még mind semmi, hiszen a futók mögött ott jön az „éjféli expressz”, a legutolsó vonat és még azelőtt be kell érniük a következő állomásra, különben elgázolja őket. A versenyben aztán Bulcsú nyer és az egoista brigádvezér pedig megszégyenül. Ezután Bulcsú drámájára fókuszál a film... Időközben újabb haláleset történik, Gyalogkakukkot Árnyék belöki a metró alá. Ezt Bulcsú végignézi, majd a főnökség később őt gyanusítja a gyilkossággal, mivel a biztonsági kamerákon csak ő látszik... Ezután Bulcsú kilép a szervezetből. Az összetört főszereplőn aztán revansot vesz a legyőzött brigádvezér és megverik. Béla „szedi össze” a megtört fiút... Majd következik a film végén a „Metró buli”, amiben mindenki jelmezbe bújik. Bulcsú a zenére és lézerfényekre ébred, majd meglátja Árnyékot. Azonnal utána ered, meg akarj tudni az igazságot, és össze is verekednek. És elkezdődik az utolsó sínfutás életre-halálra, Árnyék vagy Ő, csak az egyikük élheti túl. Végül ő nyer, kap még egy esélyt az élettől. A legvégén a záró jelenetben láthatjuk Szofit, amint angyal jelmezbe öltözve várja őt, és a metró mozgólépcsőjén felvezeti a Fénybe, hogy ott új életet kezdjenek együtt.

53

6. 1. 3 A film dimenziói KÉP, ZENE, KONTAKT, RITMUS A film képi hatása erőteljes. Nagyon dominálnak a kontrasztok, és látszik hogy sosincsen természetes fény a filmben, hiszen végig a föld alatt játszódik. Ez egyfajta nyomott hangulatot ad az egész filmnek. A szereplők is piszkosak, egy-két verekedés után véresek, általában egyszerűen és szegényesen vannak felöltözve. Ebben azonban semmi mesterkéltség sincs, természetesnek hatnak ugyanúgy, mint a Papírrepülők szereplői. A játékuk is kifejező, őszinte. Ez a film elég mozgalmas, a jelenetek gyorsan váltakoznak, főleg az üldözős részeknél. Azonban találhatunk benne lassabb részeket is, a kettő aránya megfelelő, nagyjából fele-fele, ami egy természetes menetet ad a filmnek. A zenéjét a Neo nevű formáció írta, akik elektronikus tánczenei műfajban tevékenykednek. Természetesen ennél a filmnél is jól, sőt, kiválóan illeszkedik a zene a filmhez. Az eddigi tárgyalt három film közül ennek van a leginkább „eltalált” zenéje, és meg kell jegyezni, hogy sokat lendít a filmen. A zajok közül szervesen illeszkedik a filmbe a metrók zaja, a zakatolás, a sípolás, az állomásra megérkezés zaja... A zenei világ és a képi világ szoros egységet alkotnak egymással. A kontakt ugyancsak fontos a filmben, a főszereplő legközelebbi munkatársaival lazább kapcsolatot tart fenn, ugyanakkor a csoport szerves tagja is. A szereplők között itt is megfigyelhető a rövid testtávolság. Beszédjük is fontos, szlenget használnak ők is, itt már hosszabb dialógusokat hallhatunk, egyszer-kétszer komolyabb témák is megjelennek. A film ritmusa kiegyenlítődik. Hol gyors, hol lassú, de általában elmondható, hogy „zakatol”, zajlik az élet benne. A zene megfelelően követi a ritmikát, a gyorsaságra felgyorsul, a lassúságra lelassul. Szinte nincs is olyan rész, amikor ne szólna zene a filmben.

54

6. 1. 4 Csoportok, szubkultúrák A szubkultúra, ami ebben a filmben megjelenik az a bkv ellenőröké. Habár ez „csak” egy film, nem a valóságot mutatja be, ahogy a film elején a BKV Rt. vezérigazgatója beszédjében elmondja. Inkább a jó és a rossz harcára fókuszál... Annyiban igaza van a filmnek, hogy az ellenőröket a társadalom nagy rész nem kedveli. „Társadalmukban” ugyanúgy megtalálhatjuk a sikereseket, mint a veszteseket, a szépeket és a csúnyákat, a kedveseket és a gorombákat, mint az igazi társadalomban. Csak hogy ez az ő területük, itt ők diktálnak. Ha kritikus szemmel nézzük őket, akkor egytől-egyikg lecsúszott alakok, akik a valós társadalom hálóján „kiestek” és itt, a periférián (jelen esetben a föld alatt) próbálnak érvényesülni élő céltáblákként. Hogy mennyire ez a valóság? A nézőnek az az érzése, hogy ez ugyan egy görbe tükör a bkvsokról, de az ábrázolásukban mégis itt-ott felfedezünk valóságos elemeket.

55

6. 4. 9 ÉS FÉL RANDI „film Budapest legkapósabb agglegényéről...”

15. kép – Regisztráció a love.hu- oldalra58

58

http://www.origo.hu/i/0802/200802189esfelran.jpg 2009. május 5

56

6. 4. 1 A film háttere, alkotói Sas Tamás, a film rendezője a Presszó című filmmel debütált, majd a Rosszfiúkat és a Kalózokat rendezte, amelyek egész estés mozifilmek voltak. Ezután jött a Szerelemtől sújtva című film, majd az Apám beájulna és végül az SOS Szerelem zárta a sort. Ezután vitte vászonra a 9 és fél randit, a legpopulárisabb filmet, azok közül, amelyek a szakdolgozatom tárgyai. A film amerikai mintára készült, széles, nagy közönségnek szóló játékfilm. Egy könnyed kikapcsolódás, a minden mélyebb tartalom nélkül.

6. 4. 1 A film története A film főszereplője korunk férfi ideálja, Debreceni Dávid, aki egy médiasztár és nem utolsó sorban „Budapest legkapósabb agglegénye”. Régebben író volt, ez mára már elhalványult. Éppen új filmje (ami saját könyadaptációja) bemutatóján csöppenünk bele a világába, ami nem nélkülözi a glamourt és csillogást. A nők bálványa, rajongók hada veszi körül és természtesen az egyik luxus hotel tulajdonosának a lányával jár. Egészen addig a napig él ebben a mesevilágban, amíg a lány el nem hagyja és nincstelenné válik. Ezután beköltözik az egyetlen barátjához, akit egész eddig félvállról kezelt és lenézett. Eközben a kiadójánál az igazgató nő megfenyegeti, hogy kirúgja, ha nem ír egy újabb könyvet. Emellé kap is egy társat, a kiadó egyik szerkesztőjét, akit szintén sakkban tart a felettese... És teljesen véletlenül Dávid volt barátnője az illető... Így hát főhősünk felkerekedik, és egy diktafon társaságában elindul randevúzni. Ebben a számítógépes „kocka” barátja segít neki. Így randizik végül 9 nővel 9 nap alatt, és közben a feje tetejére állítja mind a maga, mind a körülötte lévők életét. Természetesen időközben beleszeretnek egymásba a volt barátnőjével, és több bonyodalom is történik (emberi jogok megsértése többek között, mivel a diktafont nem az alanyok beleegyezésével használja). De a legvégén mindenki boldog, bocsánatot kér a becsapott nőktől, és egy romantikus hajókázással záródik le a film, happy end.

57

6. 1. 3 A film dimenziói KÉP, ZENE, KONTAKT, RITMUS A képi megjelenítés a filmben nagyon ismerős lehet amerikai hollywoodi filmekből, ugyanaz a képi világ köszön vissza a vászonról, mint azokban. Ettől még nem lesz rossz a film, sőt, a saját műfajában jónak számít. Nagyon pedás az összes díszlet, a szereplőkön a ruhák vadiújak, élére vasaltak. Ettől a film egy kicsit erőltetettnek tűnik, nem látom azt a természetességet, amit az előző filmek szereplőinél láthattunk. A zene könnyed, illik a film műfajához, és magához a filmhez is. Általában pop slágereket hallhatunk, itt is van olyan jelenet, amikor nem szól semmilyen zene. Inkább a populáris stílus kap szerepet, még a rock koncert- jelenetnél is, ahogy a magyar No thanx nevű zenekar játszik. A személyes kontakt itt is közeli, bár a szereplők nem barátkoznak úgy, mint az előző filmek szereplői (pl. különleges egyedi kézfogás köszönéskor stb) és nem is használnak szlenget. Ez részben azért van, mert a film a 30-as korosztályra fókuszál, őket szeretné bemutatni idealizált helyzetekben. A párbeszédek is mesterkéltek kissé, látszik hogy a színészek túljátszák a szerepüket, ezért sem tűnik természetesnek ez a film... A ritmus nem lassú, és nem gyors, átlagos tempója van, van hogy a vágások felgyorsítják, de a totálok újra lelassítják. Mégsem érezzük azt, hogy vontatott lenne, inkább kiszámíthatónak tűnnek a párbeszédek és a jelenetek. „Mintha már láttam volna máshol” – érzés fogja el a nézőt...

58

6. 4. 4 Csoportok, szubkultúrák Ebben a filmben is megjelennek különféle csoportok, szubkultúrák képviselői. A film alapvetően nagy közönségnek szól, és nem a szereplők hovatartozásának bemutatására összpontosít. Sztereotípiák szerepelnek inkább, pl. a fitness teremben edző butácska de gyönyörű nő, a nagyon vallásos férjet kereső lány, az emós lány stb. Például a koncert jelenetnél, amikor az emósnak kinéző lánnyal randizik megkérdezi, hogy „Miért van itt mindenki feketében?”... Nagyon látszik, hogy egy teljesen más korosztályba csöppent, és hogy kitűnik onnan.

59

7. ÖSSZEGZÉS

A kérdésem tehát az volt, hogy megjelennek-e szubkultúrák a mai magyar filmekben, ha igen hogyan mutatják be őket a filmek. Vajon valóságos-e ez a kép? Milyen képi és hanghatásokat használnak a filmek? Azt kutattam tehát, hogy a négy film hogyan mutatta be a szubkultúrákat, továbbá bizonyítást kerestem arra, hogy maguk a csoportok alakítják ki a róluk kialakult sztereotípiákat. Elemzéseimben láthattam, hogy a filmek többsége nem a szubkultúrákra fókuszál (kivétel ez alól a Papírrepülők című alkotás), hanem vagy a cselekményre, vagy a történetre, vagy magukra az emberi kapcsolatokra. Mégis az a kép, ami megjelenik az egyes szubkultúrákról általában elmondható, hogy görbe tükör. Erre nagyon jó példa a bkvsok megjelenése a Kontroll című filmben. Vagy a Papírrepülőkben a skinhead és breakes fiatalok összecsapása. Sajnos el tudnánk képzelni, hogy az való életben is megtörténik... A filmek általában sztereotípiákat használnak egy-egy szubkultúra jellemzésekor. Például az emós lány feltünésekor a 9 és fél randi című filmben. Vannak sztereotípia „oldások” is a filmekben, például a Papírrepülőkben a kopasz, nagydarab férfi és a kisebbségi, roma férfi barátsága. Vagy a Kontroll című filmben a bkvs ellenőrök mindennapjainak bemutatása közelebb viszi a nézőt hozzájuk. Hogy ezek a képek valóságosak-e? Mindegyik film rendelkezik legalább egy minimális valóságalappal. A filmek arra hívják fel a figyelmünket, hogy nem szabad első látásra ítélni, még a legfurcsább helyzetek, párok, emberek is lehetnek jók, igazak. Tükröt tartanak elénk, megmutatják az élet másik oldalait, a naposabb, gazdag oldalát illetve a sötétebb, szegényes oldalát. A filmek általában erős képi és hanghatásokat használtak amikor egy-egy szubkultúrát megjelenítettek. Mindenképpen a figyelem felkeltés eszközekét szolgálták. A zene mindegyik filmben szervesen illeszkedett a cselekménybe és a képi világ elé.

60

Ahogy a szakirodalom is írja, az egyes szubkultúrák maguk is formálják a róluk kialakított véleményeket. Egyrészt ruházkodásukkal már kifejezik a másságukat, és különbözőségüket más szubkultúráktól is – és ez egyben csoportformáló (erősítő) tényezőként is hat. Másrészt tetteikkel, cselekedeteikkel is formálják a közvéleményt; megjelenésük van, hogy ijesztő a többségi társadalom szemében. A szubkultúrák lényegében önmagukat sorolják be egy kategóriába, megerősítve ezzel a rájuk jellemző sztereotípiáikat. Leegyszerűsítve ha valaki például repper szeretne lenni, akkor reppernek is kell kinéznie. A divat még fontos tényező, amit itt meg kell jegyezni, hiszen a fiatalok identitás keresésében fontos az, hogy kifejezzék magukat az öltözködésük által is. A válaszom tehát igen, maguk a szubkultúra tagok is alakítják a róluk kialakult képet, véleményt. Elsősorban ők felelősek azért, hogy a többségi társadalom mit gondol róluk. Természetesen itt meg kell jegyezni a média hatalmát, amelynek jelentős gondolkodás formáló ereje van. Így, ha például ha a filmekben, a televízióban stb. rendszeresen jelennek meg negatívan bemutatott szubkultúrák, akkor a többség véleménye is a negatív megítélés felé fog húzni.

61

Melléklet Interjú Szabó Simonnal, Csáky Attilával és Czomba Alberttel a Papírrepülők című film készítőivel (sajtóanyag) http://www.cspv.hu/cspv_film/_info.html?film_id=4878&sajto=1 2009. május 4

Szabó Simon (rendező) Mikor született meg benned az ötlet, hogy egysnittes jelenetekből készíts nagyjátékfilmet? Kb. két éve volt az ötlet a fejünkben Alberttal, de konkretizálódni csak 2008-ban kezdett, miután találkoztunk Csáky Attilával, és főleg áprilisban, mikor megírtam a történeteket. Miért ragaszkodtál az amatőr színészekhez? Nem nehezítetted ezzel a dolgotokat? A koncepció az, hogy a színészek szinte önmagukat játsszák. A sztori 70%-át megtörtént események szolgáltatták, csak a maradék a fikció, így a szereplők nem véletlenül azok, akik. Az pedig, hogy vágás nélkül vettük fel a jeleneteket, inkább segített nekik, hiszen a valódiság érzését erősítették. Szerintem képzett színészekkel nehezebb lett volna ilyen hitelesen eljátszatni a karaktereket. Tudatosan ódzkodtál a tanulságtól, vagy valami felsőbb igazság kimondásától? Nem akartunk világmegváltó filmet készíteni, messzire el akartuk kerülni a szájbarágást. Ez egy dokumentarista stílusú film, játékfilmes eszközökkel. A zene nagyon fontos a Papírrepülőkben… Igen, pedig nem klasszikus felállásban készült, és nem is az átlag zenei fogyasztónak. Nem a filmhez írattunk zenét, hanem már elkészült zenék közül válogattunk, az összhang mégis tökéletes. Sokszor nem is kellett hozzányúlni a számokhoz, mert egyszerűen takkra kijöttek! A muzsika Membran, Ozon, Psure, Ekaros, 9BO, SKC és Nightkore szüleményei. 62

Csáky Attila (producer) Nagy volumenű filmek producereként hogy kerültél egy elsőfilmes rendező mellé? Kísérletező alkat vagyok, mindig izgatott a filmes nyelv megújításának lehetősége, a mozgóképes technika határainak tágítása. A nagy költségvetésű filmek mellett hiányzott az a lendület, amivel elkezdtem anno: a pusztán az alkotás öröméért, szépségéért való munka. Láttam Simon Megyünk című kisfilmjét és tudtam, hogy ez az, ami kell. Egy ismerős vezetett el bennünket egymáshoz, és az új film alapjait már együtt teremtettük meg. Miért fontos számodra ez a film? Miért lesz fontos másoknak? Ugyanazért. Mert nincs hasonló. A mai tizen-, huszonévesekről szinte alig készül használható film, és nagyon kevés reális infónk van róluk. A magyar film mindig is ott volt a nemzetközi filmgyártás élvonalában, és úgy érzem, hogy ezzel a mozival szépen illeszkedünk a világban forgalmazott új független filmek sorába. Larry Clark és Gus Van Sant filmjeire gondolok. Ezek szerint a külföldi forgalmazás is szóba jöhet? Igen, nemzetközi forgalmazásra szánjuk a filmet. Bár Budapest, a város, egyedi szövetét alkotja a filmnek, a globalizált világ városainak kultúráját és szubkultúráját ma már a világon szinte mindenhol megértik. A film rendkívül alacsony költségvetéssel készült. Hogy lehetett a rendelkezésre álló pénzből egy nagyjátékfilmet kihozni? A rendelkezésünkre álló készpénz 12 millió forint volt. Ennyiből nem lehet nagyjátékfilmet készíteni. Az, hogy nekünk mégis sikerült, csakis a rengeteg külső segítségnek köszönhető, de az akaraterő és az elsőfilmesek nemet nem ismerő ambíciója nélkül még ez sem lett volna elég. Nálunk a stáb minden tagja abszolút a sajátjának tekintette a produkciót.

63

Czomba Albert (operatőr, vágó) A kézikamera az alacsony pénzügyi keret miatti szükségmegoldás volt, vagy a kezdetektől a koncepció része? Mindenképpen benne van a pénzhiány, de a film nem is igényel mást. Azt akartuk, hogy a néző úgy érezze, része a jelenetnek, a beállításokat is úgy találtuk ki, ezért a kamera remegése inkább jót tesz. A vágás nélküli jelenetek mennyire nehezítették a dolgodat? A forgatást némiképp bonyolította, de a vágói munkát mindenképpen könnyítette. De megérte, hiszen csak így tudtuk elérni, hogy teljesen realisztikus, naturalisztikus legyen a hatás. A produkció RED digitális kameratechnikával készült. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket? 100%-osan. Ez a kamera 4K-ba, azaz 2-szer akkora felbontásban rögzít, mint egy profi HD kamera, így az utómunkálatokban is több lehetőség nyílik, és 35 mm-es filmre felnagyítva teljesen filmszerű élményt nyújt. A technológiának köszönhetően ebben a filmben nincsen semmi művi. A RED lehetővé tette, hogy nagyon kevés fénnyel dolgozzunk, ami szintén a dokumentartista jellegnek kedvezett. Jó kis realista, trash hangulatú filmet készítettünk.

64

Interjú Török Ferenccel a Szezon készítőjével http://www.balatonihirek.hu/index.php?id=1125&print=1 2009. május 4 Szerző: Bánki Károly

Első rendezésed, a Moszkva tér egyfelől ifjúsági film, másrészt 1989 személyes olvasata is. A rendszerváltás időszakában játszódó történetben bemutattad, hogy a céltalanságban útjukat kereső fiatalok körében is végigsöpört a „forradalmi” hullám. Ez inkább anarchia volt. A valós elemekre épülő Moszkva tér sodró lendületével talán ezért válhatott ennek a korosztálynak a kultuszfilmjévé. A filmjeidet nézve nagyon összeszokottnak tűnik a stáb. Kik alkotják a gerincét? Állandó csapattal dolgozom. Az operatőr Garas Dániel, a zenéket Zságer Balázs (Zagar) írja, a színészek között Hámori Gabriella és Nagy Ervin is rendre feltűnik. Ők egytől egyig szakmájuk kiválóságai, tehetségükkel már többször bizonyították, hogy érdemesek a közös munkára. Második filmedhez szintén kultikus helyszínt választottál. A Szezonban három tengődő alföldi srác elindul a Balatonra, hátha ott megtalálják, amit keresnek. Ennek a filmnek az alapötletét is az életből merítetted? Három éve csináltam egy dokumentumfilmet Balatonaligán, a volt pártüdülőben dolgozó pincérekről. Akkor írtam meg a Szezon forgatókönyvét, amit az eredeti helyszínen, ám fiktív történet alapján forgattunk le. Ez tehát egyfajta nosztalgiázás? Éppen ellenkezőleg. Nagyon szeretem a Balatont, engem oda köt a gyerekkorom. A Magyar Tenger egy nagy szimbóluma az országnak, ezt használtam fel motívumként a Szezonban. Tizenöt év távlatából reflektáltam, hogy néz ki a „zánkás, úttörőtáboros, aligás” 65

Balaton. Érzékeltetni próbáltam, mennyire el van hagyva, és ezt a képet még jobban felerősítette az a tény, hogy a forgatás időszakában szinte eltűnt a víz a tóból (2003 nyara, a szerk.). A társadalomnak nem csak örömünnep volt ez a 15 év, hanem a Balaton példáján keresztül megmutattam, hogy

bizonyos részének egy

nagy

gyomros

is volt.

A vízzel már nincs semmi baj. Akkor hol a hiba? A Balaton mindenki számára elérhető volt, ahol a kispénzű réteg is tudott nyaralni. A lehetőségek és az igények szinkronban voltak egymással. Most mindenki Horvátországba nyomul… A Szezon a Magyar Filmszemle közönségfilmje lett, majd a filmkritikusok díját is elnyerte. Mivel tudod elérni, hogy a nézőket szórakoztasd, miközben a kritikusok is elismerjék, amit csináltál? Ez bizony nehéz dolog, mert azért kapom a pofonokat is. Mondhatom, pengeélen táncolok. Megkísérlek a közönségnek elmesélni egy történetet, ugyanakkor próbálok minőségben, vizualitásban gondolkodni. Ilyenkor bármelyik pillanatban borulhat az egész. A néző azt kérdezi,

„mit

művészkedsz?”,

a

másik

oldal

szerint

meg

túl

kommersz.

Antal Nimród, Hajdú Szabolcs, Mundruczó Kornél, Pálffy György, Török Ferenc nevével fémjelezhető a magyar Új hullám? Régen eldőlt, hogy ez egy új generáció. A piac keményebb cenzor, mint a politika volt. Ami nem kell, az megbukik. Most már van 5 vagy 6 olyan film, ami egyértelműen azt mutatja, hogy itt egy 30 éves korosztály, aki képes díjakat hozni külföldről, és a hazai mozi forgalmazásban is megállja a helyét. Azt, hogy ez most stilárisan egy irányzat, nem merném állítani. Tehát nem úgy kötődünk egymáshoz, mint annak idején az Új hullámos nemzedék. Mindenki szabadon gondolkodik és egyéni utat jár, de ha nagyon akarunk, akkor azért találunk közös pontokat.

66

A Mozgókép Közalapítvány pályázatának egyik nyerteseként készíthetted el a Csodálatos vadállatok című tévéfilmet, melynek a Kamera Hungária műsorfesztiválon volt a díszbemutatója. A szakma által is képviselt vetítés utáni reakciókból nem nehéz következtetni, hogy ez is telitalálat volt. Eddig mozifilmeket rendeztél. Miben volt más ez a munka? A Csodálatos vadállatok egy év alatt készült el, végig stúdióban forgattuk. A műtermi munka technikailag bonyolultabb, de egyben sokkal személyesebb, a stáb szinte együtt lélegzett. Mielőtt az ifjúsági filmes kategóriába beskatulyázhattak volna, most a történetben szereplő anya (Eszenyi Enikő, a szerk.) sorsát kísértem végig. Ehhez a film alapjául szolgáló Garaczi László drámájának végét át kellett írni, ami eredetileg a fiú személyes tragédiájával fejeződik be. Van a tévéfilmeknek jövője? Tény, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb tévéfilm készül. Az olcsó vetélkedők, a kereskedelmi televíziózás a képernyőről kiszorította az igényes alkotásokat. Most talán egy áttörés várható, idén az enyémmel együtt 13 produkció valósulhatott meg. Támogatás nélkül esélyünk sincs, pedig színvonalas alkotásokra nagy szükség lenne, hogy a kialakult vákuumot betöltsék.

67

IRODALOMJEGYZÉK Könyvek Rácz József (1998): Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák Budapest, Scientia Humana Sükösd Mihály (1985): Beat, hippik, punk Budapest, Kozmosz könyvek Eliot R. Smith és Diane M. Mackie (2001): Szociálpszichológia Budapest, Osiris Kiadó Szerk. Raymond Boudon, Philippe Besnard, Mohamed Cherkaoui és Bernard-Pierre Lécuyer: Szociológiai Lexikon (1999) Gyula, Corvina Kiadó Gordon W. Allport (1999): Az előítélet Budapest, Osiris Kiadó Fekete Sándor (2001): Deviancia és társadalom Pécs, Comenius Bt. Szerk. Andorka Rudolf, Buda Béla, Cseh-Szombathy László (1974): A deviáns viselkedések szociológiája Budapest, Gondolat Kiadó Andorka Rudolf (1994): Devianciák Magyarországon Budapest, Közélet Kiadó

68

Csepeli György (1993): Bevezetés a szociálpszichológiába Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába Budapest, Osiris Kiadó Bíró Yvette (1994): 7. művészet Budapest, Századvég Kiadó

Szakdolgozat Takács Zita (2002): Előítéletek a szubkultúrák tükrében (A magyarországi dark-gothic szubkultúra bemutatásával) Szombathely, Berzsenyi Dániel Főiskola Filmek Papírrepülők (rendezte: Szabó Simon, 2009) Szezon (rendezte: Török Ferenc, 2003) Kontroll (rendezte: Antal Nimród, 2003) 9 és fél randi (rendezte: Sas Tamás, 2008) Internet http://papirrepulok.blogspot.com/ 2009. május 8 http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20090128-mindenkinek-megvan-a-maga-tortenete-a-papirrepulokkritikaja.html 2009. május 8 http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&ctag=articlelist&iid=1&articleID=278819 2009. május 8 http://www.magyar.film.hu/object.c6b2879a-e82a-4418-8171-56240da7c7b2.ivy 2009. május 8 http://www.magyar.film.hu/object.7a6c3e8d-1f21-4f35-9712-f5514969af4c.ivy 2009. május 8 http://www.magyar.film.hu/object.1978a4ef-d46c-4f5a-b75c-8e9b251228c9.ivy 2009. május 8 http://www.cspv.hu/cspv_film/_info.html?film_id=4878&sajto= 2009. május 8

69

http://www.cameofilm.hu 2009. május 8 http://www.afterjka.com 2009. május 8 http://homeopatia.origo.hu/filmklub/20040906karcagi.html 2009. május 8 http://www.kontrollfilm.hu 2009. május 8 http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Alapfog_aNYITO.html 2009. május 1. http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Alapfog_jeghegy.html 2009. május 2. http://elib.kkf.hu/edip/D_14106.pdf 2009. május 1. http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/I2.xml/ifjusagi_kultura.html 2009. május 1. http://www.arts.u-szeged.hu/socio/racz/kokovic.pdf 2009. április 29. http://www.arts.u-szeged.hu/socio/racz/kokovic.pdf 2009. május 2. http://www.freeweb.hu/cerebellum2001/szoc_14_Hamilton-Rose.doc 2009. május 2. http://www.tarstudkoli.elte.hu/nyata.doc 2009. május 1. http://home.online.no/~corneliu/life.htm 2009. május 4. http://www.fokusz.ro/magazinmain.php?menu=1&magid=1&hirid=6322 2009. május 3. http://www.pmszk.hu/081026_emo2.htm 2009. április 29. http://papirrepulok.blogspot.com/2009/01/czomba-albert.html 2009. május 2 http://papirrepulok.blogspot.com/2009/01/szabo-simon.html 2009. május 1 http://www.afterjka.com/papirrep_sajto.rtf 2009. május 3 Képek http://homepages.rtlnet.de/krkarwoth/onion.JPG 2009. május 2. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/e/e2/13a.jpg 2009. május 2. http://www.port.hu/picture/instance_1/87565_1.jpg 2009. május 2. http://m.blog.hu/ki/killtheradical/image/punk06.jpg 2009. május 2. http://www.powerlinead.com/yahoo_site_admin/assets/images/Judas_Priest.12160507.jpg 2009. május 2. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b2/Emo_boy_02_with_Girl.jpg/400pxEmo_boy_02_with_Girl.jpg 2009. május 3. http://www.origo.hu/i/0802/200802189esfelran.jpg 2009. május 5 http://www.filmkultura.iif.hu/regi/2004/articles/films/images/szezon/szezon01.jpg 2009. május 4 http://www.filmkultura.hu/regi/2003/articles/films/images/kontroll/kontro08.jpg 2009. május 9 http://fototh.freeblog.hu/files/2006%20szept%20ut%C3%A1n/30D/Break3OSG8blog.jpg 2009. május 3. http://www.glowmain.com/blog/wp-content/uploads/2008/02/dance-party-laser.jpg 2009. május 3. http://www.city-radio.ro/~cityrdo/images/stories/mp3/artur/images/jacked.jpg 2009. május 2. http://i577.photobucket.com/albums/ss220/liveframe/gt.jpg?t=1241632697 2009. május 2.

70