A magyarországi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési output aktivitásának vizsgálata, különös tekintettel a regionális különbségekre

A magyarországi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési output aktivitásának vizsgálata, különös tekintettel a regionális különbségekre Dr. Molnár László egyetemi adjunktus

Fiatal Regionalisták VIII. Konferenciája - Győr, 2011. október 14-15.

Áttekintés 1. Bevezetés 2. A kutatás módszere 3. A hazai régiók kutató-fejlesztő potenciálja 4.

A hazai nagyvállalatok publikációs és szabadalmi gyakorlatának vizsgálata

5. Következtetés



5. Következtetés

1. Bevezetés  Vitathatatlan tény a kutatás-fejlesztés gazdasági versenyképességben betöltött meghatározó szerepe  A nemzetgazdaság technológia- és tudásalapú fejlődésének letéteményesei: a tőkeerős ipari nagyvállalatok  Mi jellemző a hazai régiók kutatás-fejlesztési potenciáljára?  Mi jellemző a hazai nagyvállalatok kutatás-fejlesztési output aktivitására?

 A kutatás-fejlesztési tevékenység „kézzel fogható” eredményeit (publikációk, szabadalmak) ugyanazok az input- és folyamattényezők határozzák meg, azonban különböző súllyal.



5. Következtetés

2. A kutatás módszere  Nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása  Szekunder adatforrások feltérképezése, adatok összegyűjtése, elemzése és értékelése  Szakértői mélyinterjúk  5 fő központi kormányzati szektor (KSH, MTA, NFGM, NKTH, NORRIA)  5 fő nagyvállalati szektor (Borsodchem, Chinoin, Richter Gedeon, Robert Bosch, TVK)

 Vállalati megkérdezés  67 kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató nagyvállalat (95 százalékos megbízhatóság, ±8,8 százalékpontos pontosság)



5. Következtetés

3. A hazai régiók kutató-fejlesztő potenciálja 1/5

 Területi rangsorok abszolút mutatók alapján  „Súlyozott pontként” jelenítik meg a régiókat

3. A hazai régiók kutató-fejlesztő potenciálja 2/5

 Területi rangsorok relatív mutatók alapján  „Versenyképességet”, „hatékonyságot” jellemez

3. A hazai régiók kutató-fejlesztő potenciálja 3/5  Területi rangsor-optimalizálás főkomponenselemzéssel  Cél  Összetett mutatószám megalkotása, amely a lehető legtöbb információt hordozza a vizsgált mutatókból

 Módszertan    

Főkomponens-elemzés (exploratív faktorelemzés) Dimenziószám csökkentése, lehető legkevesebb információveszteséggel A mutatók szórásából a lehető legnagyobb hányadot megmagyaráz PASW Statistics 18

3. A hazai régiók kutató-fejlesztő potenciálja 4/5  Optimális területi rangsor abszolút mutatók alapján  KMO=0,833 dícséretes (meritorious)  Bartlett Sig.=0,000

  

 

Első főkomponens sajátértéke=3,990 Információmennyiség=99,8%

1. Közép-Magyarorzság, 2. Dél-Alföld, 3. Észak-Alföld Középmezőny: Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl Legkisebb K+F súly: Észak-Magyarország

3. A hazai régiók kutató-fejlesztő potenciálja 5/5  Optimális területi rangsor relatív mutatók alapján  KMO=0,446 elfogadhatatlan (unacceptable)  Bartlett Sig.=0,001

  

 

Első főkomponens sajátértéke=2,955 Információmennyiség=59,0%

1. Közép-Magyarorzság, 2. Észak-Alföld, 3. Dél-Alföld Középmezőny: Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország Legkisebb K+F súly: Dél-Dunántúl

Áttekintés 1. Bevezetés 2. A kutatás módszere 3. A hazai régiók kutató-fejlesztő potenciálja A hazai nagyvállalatok publikációs és szabadalmi gyakorlatának 4. vizsgálata 5. Következtetés

4. A hazai nagyvállalatok publikációs és szabadalmi gyakorlatának vizsgálata 1/5  Kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató magyarországi nagyvállalatok K+F output aktivitásának vizsgálata  Cél  Az input-, folyamat- és output tényezők közötti összefüggés vizsgálata

 Módszertan    

Útmodell Egymásra épülő regressziós modellek sorozata Többváltozós lineáris regressziós modellek PASW Statistics 18

4. A hazai nagyvállalatok publikációs és szabadalmi gyakorlatának vizsgálata 2/5  Publikációs gyakorlat útmodellje 

A modell illeszkedése: R2=0,484 közepes

4. A hazai nagyvállalatok publikációs és szabadalmi gyakorlatának vizsgálata 3/5  Publikációs gyakorlat útmodellje

4. A hazai nagyvállalatok publikációs és szabadalmi gyakorlatának vizsgálata 4/5  Szabadalmi gyakorlat útmodellje 

A modell illeszkedése: R2=0,118 közepes

4. A hazai nagyvállalatok publikációs és szabadalmi gyakorlatának vizsgálata 5/5  Szabadalmi gyakorlat útmodellje



5. Következtetés

5. Következtetés 1/4 

A kutatás-fejlesztés abszolút mutatóit (K+F helyek száma, K+F helyeken dolgozók számított létszáma, K+F ráfordítás, tudományos művek összes száma) megvizsgálva kétség sem fér KözépMagyarország elsőségéhez



A relatív mutatók (egy főre jutó kutatók száma, ráfordítások GDP-n belüli aránya, egy főre jutó tudományos művek száma, egy kutatóra jutó tudományos művek számát, egy kutatóra jutó ráfordítások) esetében lényegesen más a helyzet

5. Következtetés 2/4 

A főkomponens-elemzés kiválóan alkalmas arra, hogy az abszolút mutatókat jelentősebb információveszteség (0,2%) nélkül egy összetett mutatószámba sűrítse: 1. Közép-Magyarország, 2. Dél-Alföld és 3. Észak-Alföld.



A relatív mutatók esetében szintén alkalmazható a főkomponenselemzés az adatok redukciójára, bár itt az információveszteség (41,0%) komolyabbnak tekinthető: 1. Közép-Magyarország, 2. Észak-Alföld és 3. Dél-Alföld.

5. Következtetés 3/4  A magyarországi nagyvállalatok publikációs és szabadalmi gyakorlata gyengének tekinthető  Üzletpolitikai megfontolások  Erőforrások nem megfelelő felhasználása

 Útmodell segítségével feltártuk az input-, folyamat- és outputtényezők közötti összefüggést  A K+F ráfordítások összege alapvetően meghatározza  Befolyását közvetett utakon gyakorolja

5. Következtetés 4/4  A korábban felállított hipotézisünket az útmodellek teszteredményei alapján megerősítettnek tekinthetjük  Az inputtényezők közül a K+F ráfordítások alapvetően meghatározók  A hatásuk azonban közvetett módon, a folyamattényezőkön keresztül jelentkezik

 Mindaddig, amíg a vállalatok nem ismerik fel az innováció jelentőségét, az életben maradásuk fog kockán forogni  Az outputok szükségesek, de nem elégségesek  Az innováció és a kutatás-fejlesztés stratégiai szintre való emelése, a szervezeti keretek biztosítása és a tevékenység folyamatos fejlesztés

Irodalom 1/2                    

Abernathy, W. J. – Utterback, J. M. (1978): Patterns of Industrial Innovation, Technology Review, 80. évf. 7. sz. 40-47. old. Bercziné J. J. (1996): Piackutatás a gyakorlatban, Co-nex Kiadó, Budapest Berger, R. – Dutta, S. – Raffael, T. – Samuels, G. (2009): Innovating at the Top – How Global CEOs Drive Innovation for Growth and Profit, Palgrave Macmillan, New York Borsi B. – Telcs A. (2004): A K+F-tevékenység nemzetközi összehasonlítása ország-statisztikák alapján, Közgazdasági Szemle, 51. évf. 2. sz. 153-172. old. Buzás N. (2007): Innovációmenedzsment a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, Budapest Dőry T. (1996): A kutatás-fejlesztés egyes jellemzőinek területi szerkezete, Tér és Társadalom, 10. évf. 2-3. sz. 157-166. old. Drucker, P. F. (1993): Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban, Park Kiadó, Budapest Grosz A. – Rechnitzer J. (2005): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon, Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs-Győr Hajdu O. (2003): Többváltozós statisztikai számítások, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Hotelling, H. (1933): Analysis of a Complex of Statistical Variables into Principal Components, Journal of Educational Psychology Inzelt A. – Szerb L. (2006): The Innovation Activity in a Stagnating County of Hungary, Acta Oeconomica, 56. évf. 3. sz. 279-299. old. Iványi A. Sz. – Hoffer I. (2004): Innovációs folyamatok menedzsmentje, Aula Kiadó, Budapest Jánosa A. (2006): Adatelemzés számítógéppel, Perfekt Kiadó, Budapest Ketskeméty L. – Izsó L. (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Központi Statisztikai Hivatal (2011a): Kutatás és fejlesztés, Budapest Központi Statisztikai Hivatal (2011b): Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest Lehota J. (2001): Marketingkutatás az agrárgazdaságban, Mezőgazda Kiadó, Budapest Lippényi T. – Imre J. – Kleinheincz F. (2005): A magyar regionális innovációs rendszer kialakítása, Területi Statisztika, 8. évf. 3. sz. 197-215. old. Mosoniné F. J. – Tolnai M. – Orisek A. (2004): Kutatás-fejlesztés és innováció a szolgáltatási szektorban, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Budapest Mosoniné F. J. (1998): Fejlesztési stratégiák, növekedési stratégiák, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest

Irodalom 2/2                 

Niwa, F. – Tomizawa, H. (1995): Composite Indicators – International Comparison of Overall Strengths in Science and Technology, National Institute of Science and Technology Policy, Tokió Pakucs J. (2003): Az innováció hatása a nemzeti jövedelem növekedésére, Magyar Innovációs Szövetség, Budapest Papanek G. (1999): A magyar innovációs rendszer főbb összefüggései, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest Pearson, K. (1901): On Lines and Planes of Closest Fit to Systems of Points in Space, Philosophical Magazine Pitti Z. (2006): A hazai vállalkozások „demográfiai” jellemzői, a vállalati teljesítmények időbeli változása és a K+F teljesítmények szerepe a gazdaság új növekedési pályára állásában, Tudomány- és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület, Budapest Rappai G. (2001): Üzleti statisztikai Excellel, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Rogers, E. M. (1983): Diffusion of Innovations, Free Press, New York Sajtos L. – Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Alinea Kiadó, Budapest Sándorné Sz. J.: (1978) A piackutatás kézikönyve, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Sándorné Sz. J. (1989): A piackutatás elmélete és módszertana, Tankönyvkiadó, Budapest Schumpeter, J. A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest SPSS Inc. (2005): SPSS Categories, Chicago Szabó L. (2001): A vállalati piackutatás gyakorlata, Perfekt Kiadó, Budapest Székely M. – Barna I. (2002): Túlélőkészlet az SPSS-hez, Typotex Kiadó, Budapest Török Á. (2006): Stratégiai ágazat stratégia nélkül? Savaria University Press, Szombathely Vágási M. – Piskóti I. – Buzás N. (2006): Innovációmarketing, Akadémiai Kiadó, Budapest Veres Z. (2005): Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest

Mi ez? (No. 1)

Mi ez? (No. 2)

Mi ez? (No. 3)

Mi ez? (No. 4)

Mi ez? (No. 5)

Mi ez? (No. 6)

Mi ez? - Megoldások  Rubik kocka  Stringbike (forradalmi, láncnélküli, alternatív hajtás technológia)  Gömböc (homogén test egy stabil és egy instabil egyensúlyi ponttal)  Leonar3Do (a világ első teljes virtuális valóság terméke)  TMT Solar Tile System  Litracon (fényáteresztő beton)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Dr. Molnár László egyetemi adjunktus

Fiatal Regionalisták VIII. Konferenciája - Győr, 2011. október 14-15.

A magyarországi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési output aktivitásának vizsgálata, különös tekintettel a regionális különbségekre

Recommend Documents