Olaszteleki Információs és Közéleti lap
1. SZÁM 2008 ² 2008 január-március ² 2008 január-március ² 2008 január-március ² 2008
A Magyarok eredete és õsi kultúrája A Magyarok szálláshelyei a Honfoglalás elõtt A Belsõ-ázsiai népvándorlások kiváltó okai között, több tényezõvel kell számolnunk. A népvándorlást megindító okok között az aszály, vagy az éghajlatváltozás éppen úgy legelõhiányhoz vezetett, mint a kedvezõ feltételek között túlszaporodott állatálomány. A tényleges vagy relatív legelõhiány, a legelõk birtoklásáért folytatott háborúkhoz vezetett. A háborúk a gyõztesek számára állatálományuk és legelõik gyarapodását hozta, míg a vesztesek, kedvezõ esetben egy másik törzs legelõinek és állatálományának elfoglalásával kárpótolták magukat. A sokszor emlegetett Turáni-alföld, a Dél-Ural, Kászpitenger, Aral tó és a Tien-San hegység közötti hatalmas félsivatagos füves terület, egykoron jelentõs történelmi szerepet töltött be. Négy világtáj kereskedelmi útvonalai találkoztak a térségben, keletrõl a legendás „selyem út”, délnyugatról a Bizánc felõli kereskedelmi út, délrõl Mezopotámia és Irán útjai futottak össze az észak és északkeleti lovas nomád népek útvonalaival. Ugyanakkor a Turáni-Alföld, a különbözõ népeknek nemcsak átvonulási területe, de találkozási és ideiglenes szálláshelye is, valamint etnikai olvasztó tégelye. Õstörténetünk szempontjából igen fontos e térség, mert õseink a területen nemcsak áthaladtak, hanem huzamosabb ideig tartózkodtak is, talán a magyarság kialakulásának legfontosabb mozzanata éppen a TurániAlföld északi részén zajlott le. A turáni-Alföld tulajdonképpen a mai Kazasztán, Üzbegisztán, Türkménia területe egészen a Tien-San hegység és az Iráni medence északi peremvidékéig. De a magyarság õsei nemcsak a Turáni-Alföldön fordultak meg, de a szír, örmény és grúz források szerint a „hunok” kaukázusi királyságát nem lehet kétségbe vonni. Hogy miért olyan fontos számunkra a kaukázusi korszak? Legfõképpen azért, mert a magyarok õsi neve a szavárd-szabir elnevezés egyértelmûen a Kaukázusba vezet, másodsorban mert a Kaukázusban mind a mai napig rengeteg magyar hegy, folyó, helységnév, nemzetségnév ismeretes, melyek közül csak párat említenék meg: Mara, Borz, Kasza-út, Kicsi madjari, kis Malka, Kubány, Terek, Csemez, Csík, Szombati, Apponyi, Zicsi, Thurzó…stb,
Messzelátó
harmadrészt, mert a hun-onogur-szabír-bolgár-kazár etnikumok eredetét csakis itt lehet kikutatni. A legújabb kutatásokból világosan kiderül, hogy a magyarok õsei nem Szibériából, vagy a Volga-Ural vidékérõl költöztek “le”Etelközbe, hanem a Kaukázusból, délrõl nyomultak észak-északkelet felé.Az is szinte bizonyított tény, hogy az õsmagyarság két népcsoportból jött létre: a magyarul beszélõ szabírhunból és a törökül beszélõ onogur-türkbõl. Ebbõl világosan következik, hogy nem szabad a nagyszámú török eredetû magyar szót “jövevényszónak” tekinteni, hiszen azok is õsi szókincsünk szerves részeit képezik. (folytatása a 8. oldalon)
Fotó és szerkesztés: Magyari Hunor, Székelyudvarhely
1.
2008 Január-Március
Valahol a Hargita alatt, ahol a gyöngyvirág Virul és szénaillata van a nyárnak, Kinyilnak az apró lélek-várak, S egy maroknyi székely lázas hittel Követ-kõre hord a porban Életet vet és templomot épít Ezernyolcszázötvennyolcban Olaszteleken... Nagyot és hófehéret, Hol jövendõ nemzedékek ajkán Felcsendülhet az ének, Keményen, elszánt, bízó hittel “Erõs várunk nékünk az Isten!” Hol vészben, viharban, szenvedésben Jézus szelíd arca megvigasztal, Hol terítve áll az ünnepi asztal, S az úrvacsorában bûnvalló vággyal Megtisztul a lélek... Hol a szívekben magot vetett a hit És kicsirázott a szeretet, Mely egy évszázaddal ezelõtt Egybefont sok tétova erõt S az õsök templomépítõ akaratát Megteremtette... Száz év!... Futó pillanat csupán Az idõ mérhetetlen egységében Rövid jelenés a lét és világ Isten-titkú mindenségében, És benne mégis mennyi esemény! E csendes hajlékban mégsem némulhat el az Ige és az ének, mert A lélek adott erõt és hitet, Hogy szorgalmas építõ kezek, Istenben bízó emberek És rózsaszín asszony-szívek áldozatából Megtisztítsuk most a száz éves templomot... És itt áll az Isten háza megmosva Hófehéren!... Puha szõnyegén Nehézléptü, rögtipró lábakkal a Fény Felé forduló emberek járnak Halkan s ajkukon az örök imának Búza-ízû áhitata lüktet: “Add meg a mi mindennapi kenyerünket!” S a kis harang a fehér templomban megkondul reggel, délben, este... Imára hív, ha jön a vasárnap, S a szíveinket mindig megkereste... Örömben-búban, ha keserû bánat Borult életünkre s szava kísérte el Kicsi temetõbe a halottainkat... Uram! Vann régibb, nagyobb, ékesebb Templomod sok, szerte a nagyvilágon, Hol milliónyi szív áhítata szebb, Zengõbb imával dicséri nagy neved,
2.
Tudom, de nekünk mégis ez a legkedvesebb, Ez a templomod, hol a padokban apáink ültek S az anyák imája kiséri végig életünket. S bármerre sodorjon is a sorsunk, Életünket derítse fény, vagy takarják árnyak, Szelíd emlékét mindig a lelkünkbe hordjuk Kapud elõtt a virágzó vadgesztenyfának. S ha fáradt szívünk pihenni készül Egyszer s lelkünket egyre közelebb Vonod magadhoz, hogy a részûl Kapott életet, Uram elszámoljuk Veled, Te felénk nyújtod megbocsátó kezed, És megengeded, hogy látó szemekkel Még egyszer, utoljára visszanézzünk Az elhagyott világra, a Hargitára, Az életünkre, a bûneinkre, a mieinkre, Akik utánnunk jõnek, Téged követõnek, Látjuk szép Erdõvidéket, buzgó, hívõ népet, A mi kis falunkat, fehér templomunkat, Ahol kereszteltek, ahol konfirmáltak, Ahol megeskettek, ahol megdorgáltak, Ahol tanítottak, ahol gyógyítottak, Ahol vigasztaltak, ahol imát mondtak Ajkaink, ha hála késztetett imára. S halljuk a szellõt, suttogva kesergõt, Vadgalamb búgását, Kormos csobogását, S látjuk a jövendõt, újabb száz esztendõt, Fényben úszó képet, boldoguló népet!... Hálát adunk neked lábaidhoz hullva, Boldogan zokogva, mert Tebenned bíztunk eleitõl fogva. ? Tanyai Nagy Ferenc, Olasztelek, 1958 május 27.
Fotó: Magyari Hunor, Székelyudvarhely
A mi Templomunk
Messzelátó
2008 Január-Március
Fények az éjszakában 1958 decemberében, hosszú távollét után (börtön) az esti órákban gondterhelten mentem otthonom felé. Akkor még nem volt villanyvilágítás a faluban, az utca sötét hangulata nyomasztólag hatott a képzeletemre. Már a falu közepén járhattam, amikor hirtelen egyre erõsödõ zúgás zavarta meg az este csendjét, ami végül is felismerhetõ emberi hangok zûrzavarává enyhült. Moziból, színházból, gyûlésrõl hazatérõ emberek sokasága gondoltam magamban s már napirendre tértem a dolog felett, amikor az egyik utcasarkon hirtelen elõbukkant egy kicsi fény; egy kicsi lámpa imbolygó fénye. Azután még egy és még egy, és sok kicsi lámpa fénye egymás után. Úgy csillogtakOlaszteleki ragyogtak az éjszakában, mint Nagy Imre megannyi szentjánosbogár. A Bodosi Dániel parókia irányából jöttek, amikor olajtfesményének összetalálkoztunk. Rám köszöntek: részlete Adjon Isten jó estét! Megtudtam, hogy a bibliaóráról hazatérõ hívek serege. “Éreztem, hogy Krisztus jár közöttünk.” Nagyon sok kicsi lámpa fénye ragyogta be az olaszteleki utcát. “Én éreztem és tudtam, hogy azon az estén több szeretettel fognak szólni egymáshoz az emberek.” ? Tanyai Nagy Ferenc
“A sírokon friss virág nõ a porból, Ti is, ti is porból vétettetek! Az életet már rég leélt apák Szent örökén utódok lettetek.” ? Tanyai Nagy Ferenc
Emlékezés az 1848as szabadságharcra Azok az eszmék, amelyek történelmi múltunkat meghatározták, ma is fontosak, szükségszerûek, ezért képesek ma is összegyûjteni bennünket, legalább a megemlékezések alkalmaira. A korabeli dalok és a forradalmi lendületben született vagy azt megidézõ versek mellett, melyeket az iskolások és a Harmónia kórus szolgálatattak, az 1848-as szabadságharc, valamint a a két világháború emlékeinek koszorúzása után sor került a temetõben fellelhetõ (jelenleg ismert) honvédok sírjának a koszorúzására is. Két ilyen sírról tudunk jelen pillanatban, melyek a temetõben középtájt helyezkednek el. Feliratuk: “HONVÉD ÕRMESTER KOLUMBÁN MÓZES, A K I 1 8 4 8 É S 4 9 - B E N V É D T E A H A Z Á T. N E J E KOLUMBÁN JULIÁNNA.” “A hazáért vitéz harcos honvéd hadnagy, Márkó Miklós. Legyen ez jutalom bér, sírján egy nefelejcs babér. Élt 62 éveket. 1876-ban ide temettetett. És neje, fülei Gáspár Rozália .”
KÉP-TÁR Minden közösségnek van egy tere, amely tanúja változásoknak, amely a közösség egészét érintõ események pillanatában népesül be. Mert vannak pillanatok amelyeket egy közösség tagjai csak együtt tudnak igazán átélni. Múltunkban voltak olyan pillanatok, amikor mindenki felismerte, hogy ott a helye. Legyen így a jövõben is!
Messzelátó
3.
2008 Január-Március
hírek-események-hírek-események-hírek-események "Nem a tudatlanság okozza a legtöbb kárt, sokkal inkább a dolgok téves ismerete. " - Frank Knight
Kalendárium 2004 2005 2006
Református Egyházközség gyülekezeti termében az olaszteleki Kósa Bálint grafikusmûvész munkáiból rendezett kiállítás. Láthatóak a szabadságharc személyiségeihez, eseményeihez kötõdõ munkák, portrék, tájképek, életképek valamint a germán mitológiából ihletett sorozat képei.
Húsvéti legátus a református gyülekezetben
A Messzelátó Kalendárium készítésének ötlete elsõsorban onnan eredt, hogy az elmúlt évek során jó néhány közösségi eseményt sikerült megörökíteni a fejlett technikájú digitális fényképezõgépek segítségével, ezek a képek azonban könnyen meglapulnak és feledésbe merülnek egy-egy számítógép tárhelyein. Ezekbõl a felvételekbõl készítettünk egy-egy olyan albumot, amely egy adott év fontosabb közösségi eseményeit megörökíti, ezekre emlékeztet. Másrészt pedig ez az igyekezetünk egy próbálkozás is volt a hiányzó Messzelátó-lap pótlására is. Szeretettel ajánljuk településünk lakói figyelmébe a számítógépen, illetve a 2006-os kalendárium már asztali DVD-lejátszón is megtekinthetõ gyûjteményeit. A számítógépen való lejátszáshoz a meghajtóba behelyezett CD tartalmában, amennyiben magától nem indulna el a vetítés, futtatni kell az autorun.exe nevü állományt. A 2006-os évi kalendárium már a komolyabb teljesítményû számítógépek elterjedésével számolva, nagyobb felbontással lett megszerkesztve, így a képek sokkal élvezhetõbbek. A régebbi számítógépek esetében a CD tartalmában találunk egy Kalendarium2006.htm nevü fájlt, ennek a futtatásával ugyanúgy élvezhetõ az album tartalma. Asztali DVD-lehjaátszók esetében szintén az ADAT nevü mappában találjuk az események szerint rendszerezett felvételeket. Korlátolt példányszámban még igényelhetõ a Messzelátó Egyesület tagjainál, vagy a Lelkészi Hivatalban. A CD-k tartalma szabadon másolható, sokszorosítható! De, amennyiben az Egyesülettõl igénylik, úgy képet alkothatunk arról, hogy egyáltalán van-e igény a továbbiakban is erre a munkára. Jó szórakozást, kellemes emlékeket kívánunk!
Kiállítás 2008 március 15.-én, az 1848-as szabadságharc 160-ik évfordulája alkalmával nyílt meg az Olaszteleki
Véleményének, hirdetésének a
4.
A húsvéti ünnepek alkalmával a református gyülekezetben végez szolgálatot Simon Barna, a kolozsvári református teológiai intézet II. éves hallgatója. Igét hirdet a szombat délután 6 órakor kezdõdõ bûnbánati, az ünnep elsõ és másodnapján délelõtt 11 órai, és az elsõ napján délután 5 órakor kezdõdõ ünnepi istentiszteletek alkalmával. Istentiszteletet tartunk még ünnep harmadnapján délelõtt, 11 órától. A legátusnak szánt adományokat szeretettel fogadjuk.
Támogassa a közhasznú munkát adója 2 százaláékával Idén is alkalom adódik arra, hogy a törvényeknek megfelelõen az elmúlt év során befizetett adó összegének 2 %-át felajánljunk valamilyen civil szervezet, egyházi közösség támogatására. Ennek érdekében egy nyilatkozatot kell kitöltenünk és eljuttatnunk az adóhivatalhoz, amelyben jelezzük, hogy milyen szervezetnek szántuk a támogatást, amelyet az államkincstár viszautal a megnevezett szervezet számlájára. Amennyiben a támogatásukkal a Messzelátó Egyesületet szeretnék segítemi, felajánlásukat szeretettel fogadjuk. Az egyesület adatai: Név: Asociatia Messzelátó din Talisoara Pénzügyi adószám: 13914786 Bankszámla szám: RO47RNCB012500899790001, BCR Ag. BARAOLT Az adatokkal kitöltött ûrlapot igényelhetik az egyesületi tagoktól is. Köszönjük eddigi és ezutáni támogatásukat!
Emelet - közösségi ház Internetezési lehetõség hetente szerdán és pénteken 19-21 óra között az Olaszteleki Református Egyházközség közösségi házában. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk! Rövid tanfolyamok szervezéséhez várjuk azok jelentkezését, akik szeretnék megtanulni a számítógép, illetve az internet használatát.
ad formát! Adunk a szavára!
Messzelátó
2008 Január-Március
hírek-események-hírek-események-hírek-események Vendégeket várunk Wilsumból, Hollandiából Április 26.-a és május 1.-e között Olasztelekre látogat a hollandiai Wilsum testvérgyülekezet 36 fõs csoportja. Szeretettel várjuk továbbra is azok jelentkezését, akik házigazdaként szeretnének részt vállalni a vendégek fogadásában, vagy bármilyen más módon hozzájárulnának, segítenének abban.
kistérségben, Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken. A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szõlõtermesztõ vidék volt, feljegyzések szerint a tatárok elõl a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevû vitéznek, az õ nevébõl ered a „Hotyka” név. Az 1945-ös földosztás elõtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felsõ részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerzõdés miatt. Népessége 983 (2001) fõ. Forrás: Wikipédia, az internetes szabad lexikon
A Sárospataki Református Teológiai Akadémia diákjai Olaszteleken Bartha Örs lelkipásztor vezetésével Erdõvidékre érkezik a Sárospataki Református Teológiai Akadémia 17 fõs diákcsoportja. 2008 március 30.-án, a vasárnapi istentisztelet A vendégek elszálásolásához legalább 14-16 család keretében, az olaszteleki református gyülekezeti közremûködésére van szükség. házban végeznek szolgálatot. Szeretettel hívunk és A részletek megbeszélésére szeretettel várunk várunk mindenkit e rendkívüli alkalomra, együttlétre. minden jelentkezõt 2008 március 27.-én, csütörtökön este 7 órára, a gyülekezeti házba.
Vendégek a magyarországi Makkoshotykáról A magyarországi Makkoshotykai Református Gyülekezet jelezte szándékát, hogy egy 40 fõs csoport szeretne ellátogatni augusztus 2-6 közötti idõszakban Olasztelekre. Az elmúlt hetekben már néhány család jelezte a Lelkészi Hivatalnak, hogy részt vállal a vendégûl látásukban. Szeretettel kérjük mindazokat, akik még szívesen fogadnának vendégeket, hogy szíveskedjenek jelezni szándékukat a Hivatal felé.
Április 14-20 az Önkéntesség Hete
Az országos programok célja, hogy felhívja a figyelmet az önkéntesek által végzett tevékenységek társadalmi jelentõségére, népszerûsítse az önkéntességet és növelje annak elismertségét. Talán települési szinten is hasznos lenne megszervezni egy ilyen megmozdulást, melynek rendjén bizonyára sokat tehetnénk azért, hogy otthonosabbá, szebbé, modernebbé, rendezettebbé varázsoljuk falunkat. Ennek érdekében szeretettel várunk mindenkit 2008 március 12.-én, szombaton este 7 órára az olaszteleki református gyülekezeti házba egy megbeszélésre, amelynek során, akik részt kívánnak venni a megmozdulásban megvitathatják, megszervezhetik a szükségesnek ítélt tevékenységeket, megbeszélhetik ötleteiket, elképzeléseikek. Ki más, ha mi magunk nem?
Konfirmálás
Makkoshotyka Község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki
Messzelátó
Az Olaszteleki Református Egyházközségben a konfirmálásra 2008 május 18.-án, a vasárnapi délelõtti istentisztelet keretében kerül sor. Erre az alkalomra szeretettel várják a 25 és 50 éve konfirmálatakat is.
5.
2008 Január-Március
MIT TUDUNK MAGUNKRÓL ? Ebben a rovatban az Olaszteleken tevékenykedõ csoportosulásokat, csapatokat szeretnénk bemutatni. Így nem csak e csoportok munkája utánni eredményekben lehetünk részesek, hanem bepillantást nyerhetünk a kulisszák mögé, látva valamit abból a munkából, ami nélkül nem lenne eredmény. Elsõként az olaszteleki kórus mutatkozik be.
Az olaszteleki Harmónia kórus Alakulása: kórusunk 1999-ben alakult meg a református egyház kezdeményezésére, kórusunkban azonban nemcsak református nõk énekelnek, hanem más felekezetûek is. Alakulásának célja:-a faluközösséget, egyházat szolgálni különbözõ egyházi és világi ünnepek alkalmával. Kórustagok: -a kóruslétszám átlag 15 nõ; ez a szám változó, vannak akik kimaradtak, vannak hála Istennek új tagok is, ami pedig a legfontosabb, hogy ,,jó a társaság”. Hiszen fontos, hogy jól érezzük együtt magunkat, így könnyebben megy az énektanulás is.
[ -történelmi ünnepek alkalmával (márc. 15.,okt. 6 ). [ -falutalálkozók alkalmával [ -konfirmálás alkalmával [ -vendégek köszöntésére (püspöki, esperesi vizitációk
alkalmaival, hollandok látogatása, egyházmegyei találkozó alkalmával)
[ -esküvõk alkalmaival (ha kórustag megy férjhez) [ -kosaras bálok alkalmával [-babalátogatások alkalmával (mindig meglátogatjuk a kisbabás kórustársainkat ) Fellépéseink színhelye: templom, imaterem, kultúrotthon, templomudvar, családi ház. ,,Egyenruhánk”: 2003-ban a falutalálkozón szép kalocsai hímzésû ingben léphettünk fel. Az ún. kórusingünket a németországi néhai Benedek Gáborné Évának köszönhettük.
Dalkészletünk: -egyházi énekek, kánonok, egyés többszóllamú mûvek -világi énekek (népdalok, gyerekdalok, történelmi eseményhez kapcsolódó dalok) Szólamok: alt és szoprán megosztásban tanuljuk a többszólamú mûveket, kánonok esetében több csoportra is tagolódunk. Próbák: hetente egy alkalommal találkozunk (11,5 óra ), a nyári vakáció ideje alatt mi is szünetelünk. Megtörténik néha a ,,hegy alatti abrakolás “, ilyenkor többször is találkozunk. Fellépéseink:- fellépéseink sokszínûsége jelzi azt, hogy valóban a faluközösséget szolgáljuk, hiszen mindenütt ott vagyunk, ahol szükség van ránk. Énekelünk:
[-egyházi ünnepek alkalmával húsvét, pünkösd, reformáció ) [ -egyetemes imahét alkalmával 6.
Ahhoz, hogy ennyi ideig tudjon mûködni egy falusi kórus, szükségünk volt egy lelkes kórusvezetõre, arra, hogy a tagok szeressenek énekelni, és arra a hangulatra, arra a közösségi érzésre és tudatra, hogy én tartozom valahová, és jó kedvvel, vidáman megyek kórusra, mert nemcsak, hogy jól érzem magam, hanem hasznosat is teszek. Azt hiszem ez a hit volt velünk örömben és kudarcban, amikor megdicsértek, és akkor amikor olyan kevesen voltunk, hogy próbálni sem tudtunk. Nem vagyunk profi kórus, nem minden elõadásunk sikeres, de hittel csináljuk tovább, törekszünk a jóra. Végezetül szeretettel hívjuk minden nõtársunkat a kórusba. (M.A)
(karácsony,
Messzelátó
2008 Január-Március
Bodó Zalán (Olasztelek, 1919. okt. 25. Budapest, 1990. ápr. 2.) Bodó Zalán, mérnök, fizikus, tudományos kutató, a fizikai tudományok doktora (1957), Kossuthdíjas (1959), a magyarországi fizika nemzetközileg elismert tudós munkása, mûvelõje. A budapesti Szent István Reálgimnáziumban érettségizett 1938-ban. Kivételes képességei már egyetemi tanulmányai kezdetén megnyilvánultak az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat matematikai versenyének megnyerésével. A budapesti József Nádor Mûszaki Egyetemen kapott gépészmérnöki diplomát 1943-ban. Gyakornok a Mûszaki Egyetem Villamos Mûvek Tanszékén, majd 1945-ig a Magyar Siemens Mûvek Gépgyárában próbatermi mérnökként dolgozott. A háború után az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumában kezdte tudományos munkáját. A lumineszkálás fizikájával foglalkozó kutató csoport tagja lett. A hazai fényforrás, majd a katódsugárcsövek ipara
A Holdradar-kísérletet véghezvívõk csoportjában, balról a második, Szemzõ Imre, Bay Zoltán, Vámbéri Lõrinc, Simonyi Károly (kissé takarva) és Budincsevits Andor társaságában.
mögött nemzetközileg elismert alapkutatás állott. 1950ben a Kutató Laboratóriumot a Távközlési Kutató Intézet vette át. Bodó Zalán ezekben az években számos közleményt publikált. A legnagyobb elismerést a diffúz optika terén vívta ki. A diffúz, poralakú közegek optikája a klasszikus optika régóta mûvelt fejezete, 1951-ig azonban a diffúz rétegeket folytonos modellel próbálták értelmezni, eredmény nélkül. Bodó Zalán 1952-ben megjelent Acta Physica Hungarica közleményében kvantitatív összefüggést közölt a poralakú rétegek szemcsemérete és abszorpciós tényezõje, továbbá törésmutatója között. Elméleti modelljét kísérletekkel igazolta. Eredményeit az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elsõ
Messzelátó
magyar fizikus vándorgyûlésén mutatta be Pécsett. 1951ben a Társulat Bródy Imre díját nyerte el. Bodó Zalán ezen felfedezése új fejezetet nyitott az optikában, a kvantitatív diffúz optika megalapításához vezetett. Valamely tudományos kutatás objektív értékmérõje annak nemzetközi hatása. Az 50-es években a hazai fizika meglehetõsen el volt szigetelve. Az Acta Physicára azonban felfigyelt a nemzetközi kutatás és rövidesen számos hivatkozás ismerte el. Azóta megtalálható a diffúz optikai kézikönyvekben, s a Citation Indexben még a 80-as évek végén is található hivatkozás. A felfedezés után évekkel egy nemzetközi konferencián élvonalbeli fénycsõ gyár kutatója közölte, hogy a fénycsövek méretezésénél Bodó Zalán képleteit használták. A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet megalapításával Bodó Zalán ott folytatta kutatásait és a hazai félvezetõ fizika alapjait rakta le munkatársaival együtt. Félvezetõk kisebbségi töltéshordozói diffúziós hosszának meghatározására dolgozott ki új módszert. Ezen értekezésével a fizikai tudomány doktora fokozatot nyerte el 1957-ben. Munkáját 1958-ban Bruxellesben egy világkongresszuson ismertette, ahol neves kutatók, így a Nobel díjas Bardeen professzor elismerõ hozzászólásait váltotta ki. Az MTA Mûszaki Fizikai Kutató Intézetének megalapítása óta Bodó Zalán itt folytatta tudományos munkáját élete végéig, 1984 óta nyugdíjasként. 1959-ben Szigeti Györggyel és Szép Ivánnal együtt Kossuth díjjal tüntették ki a lumineszkáló anyagok és félvezetõk kutatása terén elért eredményeikért, amelyekkel a hazai fénycsõgyártást és a tranzisztor gyártást segítették. Munkatársai közremûködésével négy bejelentett szabadalmat szerzett.. Az MTA Mûszaki Fizikai Kutató Intézet-ben õ vezette be a számítógépek alkalmazását. Ehhez kapcsolódott meghatározó szerepe az ellipszométeres kutatásokban, melyek az alumínium optikai állandóinak új meghatározását eredményezték, és feltárták az alumínium felületi természetes oxid-réteg szerkezetét. Bodó Zalán az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1948 évi újjáalakulása óta annak tagja, a félvezetõ fizikai szakcsoport létrehozója volt. Tudományos munkája mellett nagy súlyt helyezett a fiatalok képzésére. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztésében aktívan dolgozott. Halálával gondolatgazdag és eredményesen tevékeny kutató életútja zárult le. Fizikai Szemle 1990/11. 335. o.
Szeretettel várunk írásokat, közérdekü információkat, melyekkel gazdagabbá tehetnénk lapunkat!
7.
2008 Január-Március
A Magyarok eredete és õsi kultúrája A Magyarok szálláshelyei a Honfoglalás elõtt (folytatás az 1. oldalról) Nagy valószínûséggel az avarok mozdítják ki a magyarok õseit a Kaukázus vidékérõl, kiknek egy része a Volga vidékére vonul, ez a késõbbi Magna Hungária (Nagy Magyarország), másik része a Kaukázus Déli részén keres menedéket, míg nagy részük a Kazár birodalomba kér és kap letelepedésre engedélyt. Az arab utazók és követek jelentésébõl világosan kitûnik, hogy a volgai magyarok neve madzsar, badzsar, badzsir, ahogyan hallották és ahogyan le tudták jegyezni. A Magna-Hungáriáról igen keveset tudunk, csak átmeneti szállásterülete volt a magyarságnak. A terület kutatása a jövõben a régészek és antropológusok munkájára vár. Nemrég Baszkiriában, a Káma és Volga egybeszakadása vidékén, a szakemberek körében nagy feltûnést keltett egy 150 síros temetõ feltárása, mely a temetkezési szokások apró részleteiben is olyan hasonlóságokat mutatnak a Kárpát-medencével, hogy aligha vitatható, hogy a keleti magyarság egyik temetõje került napvilágra. A sírokban talált pénzek alapján bizonyos, hogy a temetõ a VIII-X századokban keletkezett. Az ásatásokat végzõ tudósok szerint a magyarságnak egy olyan csoportja temetkezett oda, melynek másik része a Kárpát-medencében telepedett meg, mint honfoglaló magyarok. Népünk emlékezetében, még a honfoglalás után is hosszú ideig élt annak a területnek a neve, ahol a Kárpát medencébe való beköltözés elõtt, aránylag rövid idõt töltött a magyarság. A csodaszarvas mondánk sejtelmes területére, az Aral tótól nyugatra, Perzsiától északra fekvõ területekrõl mesél. Bár nem tudjuk pontosan megjelölni egykori Levedia helyét, de valószínûnek látszik, hogy a Don, Donyec, és az Azovi tenger között volt a magyarságnak szállása és a vidékrõl egyenesen Etelközbe vándorolt. A magyarság levédiai tartozkodásához két igen fontos történeti tény is kapcsolódik. Az egyik, hogy a magyarok, a fejlett kazár állam szomszédságában kénytelenek voltak elismerni a kazár fennhatóság valamilyen formáját, (minden hadi vállalkozásukban együtt harcolnak a kazárokkal), a másik meg az, hogy a türkök és besenyõk között háború tört ki, s a türkök hadserege vereséget szenvedett, ami végülis kimozdítja a magyarságot levediai szálláshelyérõl. De mielõtt még rátérnék az Etelközben történtekre, pár szóban még szólnék a Kazár birodalomban eltöltött periódusról. A kazárok neve, a nép eredete és etnikai összetétele, mind a mai napig tisztázatlan, talán csak a perzsák nevezték õket kazároknak, valójában szabirok, szabir-magyarok voltak. Központi területük a Kaukázus, a Don, Volga és a Kaszpi tenger által határolt terület. A kazárok túlnyomó
része az õsi sztepei sámán vallásban hitt, de bizonyos részük felvette a muszlin, a zsidó, vagy a bizánci keresztény vallást. Tudnunk kell, hogy a belsõ ázsiai népek a vallás tekintetében nagyon türelmesek voltak, így lehetett a kazár birodalomban egymás mellett a legnagyobb békességben az õsi sámán vallás, a muszlin, a zsidó és a bizánci keresztény. A magyarság a Kárpát medencébe való beköltözésekor fejlett állattartást, földmûvességet hozott magával, melyet a kazár fennhatóság alatt levediai tartozkodása alatt sajátított el. Magyar õseinknek jelentõs szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés, tyúk, bika állománya volt, legismertebb gabonájuk a köles, törpebúza, árpa és ismerték és termesztették a lencsét, fuszulykát, hagymát, dinnyét, uborkát. A magyaroknak a Kárpát medencébe való beköltözése elõtti utolsó szálláshelye Etelköz, amit a X. századi arab utazók eléggé pontosan leírnak. Írják, hogy országuk kiterjedt, két folyó között laknak, az egyiket Atilnal(Volga), a másikat Dunának hívnak. Konsztantin bizánci császár szerint, miután a magyarok alköltöztek, a Dnyeper, Dnyeszter, Bug, Szeret folyók vidékén telepedtek le, melyet Etelküzünek neveztek. Az „etel” szó folyót jelent, így Etelköz jelentése folyóköz. A kutatók többsége szerint Kr. U. 870 körül a magyarok a Don és Alduna között laktak. A Kazár kánság elleni fellépésben és Levediából való kiköltözésben a magyar törzsek függetlenségi harca nyilvánul meg. A központi hatalom megszilárdulásának jele az Árpádház õsének, Álmosnak fejedelemmé választása is, mely az etelközi szálláson játszódott le. A honfoglalást megelõzõen döntõ esemény a magyar törzsek életében a „vérszerzõdés” megkötése, melyben a hét törzsfõ szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsnokul választotta magának, sõt fiai fiainak és azok utódainak a végsõ nemzedékig, Ügyek fiát Álmost és azokat, akik az õ nemzetségébõl származnak. Majd a fent említett törzsfõk mindenike, pogány szokás szerint, saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette. A vérszerzõdéssel a hét törzs „vérszerint való testvérré vált”(A vérszerzõdés ismert volt a pusztai népek körében). Vérszerzõdést nem szoktak ugyanazon nép vagy törzs fiai kötni, hanem a rokon, vagy csatlakozott népek vezetõi kötik szövetségük megpecsételésére. A vérszerzõdés nemcsak az Árpádházhoz való hûséget szabta meg, hanem általa ötvözõdött különbözõ törzsekbõl nemzetté a magyar nép. Bíborban született Konstantin bizánci császár feljegyzése szerint (kortárs) a vérszerzõdést megkötõ hét törzsfõ neve: Álmos, Elõd, Kend, Ond, Tas, Huba, Tétény. ?Kolumbán Huba
Kiadja: Olaszteleki MESSZELÁTÓ Egyesület. Szerkesztés és számítógépes elõkészítés: tuzesb Készült: a baróti Actual Print nyomdában, 200 példányban. A szerkesztõk véleménye nem feltétlenül egyezik a szerzõk véleményével. A cikkekért a felelõsség a szerzõt terheli. Cím: Asociaþia Messzelátó, 527058 Tãliºoara, str. Principalã, nr. 216. E-mail:
[email protected] ISSN 1583 - 0675
8.
Messzelátó
