A MAGYAR VITORLÁS SZÖVETSÉG SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (Az MVSZ elnöksége elfogadta a 63/2013 (06.14.) sz. határozatával, hatályos 2013.06.14. napjától)
1.
BEVEZETÉS
1.1.
A Magyar Vitorlás Szövetség (a továbbiakban: MVSZ vagy szövetség) hatályos alapszabálya értelmében az MVSZ Magyarországon működő, a vitorlázás sportágban sporttevékenységet folytató személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a vitorlázás sportágat irányító, önkormányzati elven alapuló, kiemelkedően közhasznú szervezet.
1.2.
Az MVSZ országos sportági szakszövetség, amely a vitorlázás sportágában kizárólagos jelleggel a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és jogszabályban megállapított különleges jogosítványokat gyakorol.
2.
AZ MVSZ HIVATALOS ADATAI Megnevezése: Székhelye: Telefon/telefax száma: E-mail címe: Honlap címe: Adószáma: Bankszámlaszáma: Bélyegzői:
Magyar Vitorlás Szövetség Hungarian Yachting Association Ungarischer Segelverband H-1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. +36 1 460 6925 / +36 1 460 6926
[email protected] www.hunsail.hu 18157530-2-42 10800014-90000006-10603645 Kör alakú bélyegző, középen az MVSZ jelvényével és az alapítás évével (1929), szélén körben az alábbi felirattal: MAGYAR VITORLÁS SZÖVETSÉG HUNGARIAN YACHTING ASSOCIATION
2.1.
Az MVSZ legfőbb szerve a Közgyűlés, szervezeti egységei továbbá az Elnökség, a Főtitkár (titkárság), Felügyelő Bizottság, Fegyelmi és Etikai Bizottság, a szakbizottságok, területi szövetségek és az osztályszövetségek.
2.2.
Az MVSZ céljait, feladatait, tagságát, a tagok jogait és kötelezettségeit, a szövetség szervezetét, tisztségviselőit, gazdálkodását a közgyűlés által jóváhagyott alapszabály határozza meg.
3.
AZ MVSZ SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI KÉPVISELETE
3.1.
A szövetség írásbeli képviselete (aláírási jog):
3.1.1.
Szerződések és egyéb, hivatalos aláírást igénylő, a szövetség oldalán jogokat, ill. kötelezettségeket keletkeztető megállapodások megkötése, módosítása, ill. megszűntetése esetén kizárólag az elnök, az elnökségi tagok és a főtitkár írhatnak alá. Az elnök önállóan, a főtitkár elnöki meghatalmazással önállóan, ill. a főtitkár és egy elnökségi tag ketten együttesen írnak alá.
3.2.
A szövetség szóbeli képviselete:
3.2.1.
A szövetség szóbeli képviseletére az elnök, bármely elnökségi tag és a főtitkár jogosult. A főtitkár a szóbeli képviseleti jogkörét eseti jelleggel a titkárság bármely dolgozójára átruházhatja. A szövetség szóbeli képviseletére jogosult tisztségviselők ezen tevékenységük gyakorlása során kötelesek figyelembe venni a szövetség Alapszabályában meghatározott célkitűzések és az elnökség határozatait és terveit, valamint ezen tevékenységük gyakorlásának jelentősebb eseményeiről kötelesek tájékoztatni a soron következő elnökségi ülést.
3.3.
Utalványozási jog:
3.3.1.
Az utalványozási jogot az elnök és a főtitkár, az elnök és egy titkársági dolgozó vagy a főtitkár és egy titkársági dolgozó ketten együttesen gyakorolják. A főtitkár és egy titkársági dolgozó egy adott ügyet
1/11
érintő, összességében 5.000.000 Ft nettó összeget, azaz ötmillió Forint nettó összeget meghaladó utalványozása esetén a főtitkár köteles előzetesen megkérni az elnök szóbeli hozzájárulását. A főtitkár az ilyen utalványozásról és az alapul fekvő jogügyletről köteles tájékoztatni a soron következő elnökségi ülést. 4.
AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE, ÜGYRENDJE ÉS FELADATAI
4.1.
Az MVSZ tevékenységét két közgyűlés között az Elnökség irányítja és felügyeli.
4.2.
Az Elnökség tagjai: az elnök, a társelnökök és az elnökségi tagok.
4.3.
Az elnökség a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, ill. a Felügyelő Bizottság hatáskörébe, valamint a Fegyelmi és Etikai Bizottság, ill. az osztályszövetségek első fokú hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult.
4.4.
A szövetség működéséhez szükséges valamennyi szabályzat megállapítása és hatályba léptetése – az Alapszabály kivételével – az elnökség hatáskörébe és felelősségi körébe tartozik.
4.5.
A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet és arról saját költségére másolatot kérhet. A közhasznúsági jelentést a szövetség a tárgyévet követő június 30-ig saját honlapján teszi közzé.
4.6.
Az elnökség köteles az éves pénzügyi beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek tartalmaznia kell a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét illetve összegét, és g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. a) b) c) d) e)
4.7.
A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet és arról saját költségére másolatot kérhet. A közhasznúsági jelentést a szövetség a tárgyévet követő június 30-ig saját honlapján teszi közzé.
4.8.
Az elnökség feladata különösen: az MVSZ törvényes működésének megszervezése és felügyelete, szervezeti és működési szabályzat kidolgozása és elfogadása az alapszabályban rögzített egyéb szabályzatok kidolgozása és elfogadása az MVSZ stratégiájának és fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és a forrásainak biztosítása az MVSZ érdekeinek képviselete az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzetközi Vitorlás Szövetség, az Európai Vitorlás Szövetség, valamint minden további, a sportról szóló törvény és egyéb jogszabályok által meghatározott szervezet, továbbá a sportközalapítványok, a sportszövetségek és az egyéb társadalmi szervezetek felé f) a MVSZ sportlétesítményekkel és sporteszközökkel, ill. azok használatával kapcsolatos feladatainak megszervezése g) a MVSZ szakmai szolgáltatásainak (oktatás, sportszakember képzés, rendezvényszervezés) megszervezése h) minden egyéb feladat, amelyet az alapszabály a szövetség alapvető feladatai között megnevez. a) b) c) d) e)
4.9.
Az Elnök önállóan vagy az Elnökség elnökségi határozattal jogosult meghatározott ügyek tekintetében eseti bizottságot felállítani. Az eseti bizottság felállításakor az Elnök vagy az Elnökség meghatározza a bizottság összetételét, tagjainak számát, a bizottság feladatát és a feladat elvégzésének határidejét. Az eseti bizottság az elvégzett munkájáról az Elnöknek, illetve az Elnökségnek döntés előkészítő javaslatot, illetve jelentést készít.
2/11
5.
AZ ELNÖKSÉG TAGJAI
5.1.
Az elnökség létszáma legalább 11 (tizenegy), legfeljebb 15 (tizenöt) fő. A közgyűlés elnökké, társelnökké, elnökségi taggá, illetve a Felügyelő bizottság elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki nem a tag (sportegyesület vagy sportvállalkozás) képviselője. Az elnökség tagjai tisztségüket díjazás nélkül, társadalmi munkában látják el. Az elnökségnek csak olyan nagykorú természetes személy lehet a tagja, aki a) tagja a szövetség valamely tagszervezetének (kivéve a társelnököket), b) nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és c) magyar állampolgár, vagy d) olyan nem magyar állampolgár, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik Magyarországon.
5.2.
5.3.
A társelnöki tisztséget betöltő személy nem köteles a szövetség tagjával tagsági jogviszonyban állni.
6.
AZ ELNÖKSÉG TAGJAI
6.1.
Az elnökség tagjai: a) az elnök b) a társelnökök (legfeljebb négy fő) c) az elnökségi tagok (tíz fő).
6.2.
Az elnökségi tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
6.3.
Az elnökség tagjai tisztségükben korlátozás nélkül újraválaszthatók.
6.4.
Az elnökségi tagság megszűnik: a) a megbízatás lejártával, b) lemondással, ill. visszahívással (Alapszabály: 17.§ 5.), c) elhalálozással, ill. d) ha az elnökségi tagnak a szövetség tagjával fennálló tagsági jogviszonya (kivéve a társelnököket) megszűnik vagy az ilyen tag szűnik meg a szövetség tagjának lenni, és az érintett elnökségi tag 30 (harminc) napon belül nem létesít tagsági jogviszonyt a szövetség más tagjával.
6.5.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
6.6.
Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
6.7.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a szövetség elnökségének tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
7.
AZ ELNÖKSÉG MŰKÖDÉSE
7.1.
Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.
7.2.
Az elnökség a társelnökök és az elnökség többi tagja közül ügyvezető elnököt választhat. Az ügyvezető elnök megválasztásához az elnökség összes tagjának szótöbbségével meghozott határozat szükséges.
3/11
7.3.
Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökségi ülésre meghívott személyek tanácskozási joggal rendelkeznek.
7.4.
Az elnökségi ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét, ill. tagjait, valamint az adott napirendi pontnál érintett szakbizottság képviselőjét.
8.
AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSEK ÖSSZEHÍVÁSA, HATÁROZATKÉPESSÉGE, JEGYZŐKÖNYV, HATÁROZATOK TÁRA
8.1.
Az elnökségi ülések összehívása, határozatképessége, jegyzőkönyvezése, ill. a hozott határozatok nyilvántartása az alapszabályban rögzített rendben történik. Az elnökségi üléseket legalább kéthavonként össze kell hívni. Az elnökségi ülések összehívására az elnök ill. az elnök akadályoztatása esetén bármelyik elnökségi tag jogosult, aki ezen feladatának a főtitkár közreműködésével tesz eleget.
8.2.
Az elnökségi ülések időpontját legkésőbb a soron következő ülést közvetlenül megelőző elnökségi ülésen kell meghatározni. Az időpontról az elnökség távollévő tagjait, valamint a kötelezően meghívandó személyek közül távollévő személyeket haladéktalanul elektronikus úton kell informálni. Amennyiben az időpontot az elnökségi ülés végén nem lehet kitűzni vagy időpont módosításra van szükség, úgy az elnökségi ülés időpontját az elnökség tagjaival, ill. a meghívottakkal legalább 15 (nappal) az ülés előtt kell közölni. Az elnökségi ülés időpontját az időpont kitűzését, ill. esetleges módosítását követően a szövetség honlapján kell haladéktalanul közzétenni.
8.3.
Az elnökségi ülés napirendjére vonatkozó javaslatot és az ahhoz kapcsolódó előterjesztéseket, ill. határozati javaslatokat a főtitkár az elnökkel egyeztetve állítja össze, ill. küldi meg a résztvevőknek. Az elnökségi ülés helyéről és a megtárgyalandó napirendről az elnökség tagjait, ill. a meghívottakat az előterjesztések megküldésével legalább 7 (hét) nappal az ülés időpontját megelőzően elektronikusan kell értesíteni. Az elnökségi ülések hatékony munkájának elősegítése érdekében elnökségi határozatot igénylő napirendi pont csak abban az esetben terjeszthető elő, ha ahhoz a meghívóval együtt megfelelő írásos előterjesztés és határozati javaslat lett csatolva. Kivételesen indokolt esetekben a napirendhez tartozó írásos előterjesztések ezt követően is megküldhetők vagy közvetlenül az elnökségi ülések kezdete előtt is szétoszthatók, ill. az elnökségi ülésen szóbeli előterjesztések is tárgyalhatók. Az elnökségi tagok és a főtitkár ugyanakkor kötelesek ügyelni arra, hogy szóbeli előterjesztések lehetőleg csak kisebb jelentőségű ügyekben, az „egyebek” napirendi pont alatt kerüljenek tárgyalásra.
8.4.
A napirendi pontok közé fel kell venni minden olyan kérdést, melynek megvitatását a szövetség, ill. az elnökség bármely tagja, a felügyelő bizottság, a fegyelmi és etikai bizottság, ill. a szakbizottságok elnökei az alapszabályban rögzített határidőben kezdeményeznek. A tagság részéről felmerült kérdések csak az illetékes szakbizottság vezetőjének, ill. a titkárság véleményével ellátva vehetők fel a napirendre. Az osztályszövetségek képviselői az adott hajóosztályt érintő kérdésekben javaslatokat terjeszthetnek az elnökség elé (javaslattételi jogkör). A javaslatokat az elnökség köteles az elnökségi ülés napirendjére tűzni. Az osztályszövetségi javaslatok megtárgyalásakor az osztályszövetség képviselőjét az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni.
8.5.
Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, a főtitkár vagy az elnökségi tagok (ide nem értve a társelnököket) 1/3-a (egyharmada) az ok és a cél megjelölésével ezt indítványozza.
8.6.
Amennyiben az elnökségi ülés nem az előzőekben ismertetett módon kerül összehívásra, az elnökségi ülés csak akkor hozhat határozatot, ha valamennyi elnökségi tag (ide nem értve a társelnököket) jelen van és azok az ülés megtartásával és annak napirendi pontjaival egyetértenek.
8.7.
Kivételes esetekben az elnökség elnökségi ülés összehívása nélkül is hozhat határozatot. Ez esetben az előterjesztő a határozati javaslatot és annak indokolását a főtitkár közreműködésével elektronikusan juttatja el az elnökség minden tagjához, ill. az elnökségi ülésekre kötelezően meghívandó személyekhez. Az elnökség tagjai legkésőbb 8 (nyolc) napon belül nyilatkozhatnak a határozati javaslat elfogadásáról, elutasításáról, tartózkodásról vagy a határozati javaslat soron következő elnökségi ülésen való megtárgyalásáról (szintén tartózkodás).
8.8.
Az elnökség az elnökségi tagok (ide nem értve a társelnököket) többségének (legalább 6 fő) jelenléte esetén határozatképes. Ha az elnökségi ülés az eredeti időpontjától számított 30 (harminc) percen belül nem válik határozatképessé, új ülést kell összehívni.
4/11
8.9.
A társelnökök részvétele az elnökség ülésein nem kötelező, távollétük az elnökségi ülés határozatképességét nem befolyásolja. A társelnöki kar tagjai, amennyiben az elnökség ülésein részt vesznek, tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek.
8.10.
Az elnökség határozatait - ha jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - a jelenlévő tagok egyszerű többségi szavazatával hozza meg. A szavazások nyíltak.
8.11.
Amennyiben a határozathozatal során szavazategyenlőség keletkezik, a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni. Ha újból szavazategyenlőség keletkezik, a levezető elnök szavazata dönt.
8.12.
Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni.
8.13.
Az elnökség által hozott határozatokat, valamint a szövetség egyéb testületeinek határozatait a főtitkár a Határozatok Tárában gyűjti össze.
8.14.
A Határozatok Tárából kiolvashatónak kell lennie a határozatok tartalmának, hatálybalépésének és megszületésük időpontjának, ill. a határozat meghozatalát támogatók és ellenzők, valamint a tartózkodók számarányának.
8.15.
Az elnökségi határozatokat a főtitkár a szövetség honlapján teszi közzé.
8.16.
Az elnökségi ülésekről felvett jegyzőkönyvekbe, a Határozatok Tárába, ill. a szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett egyéb iratokba a szövetség székhelyén – előre egyeztetett időpontban, az irat megnevezésével és az iratbetekintés céljának írásos indokolásával – bármelyik tag képviselője, ill. a taggal tagsági jogviszonyban álló személy betekinthet. Kivételt képeznek ez alól az olyan iratok, amelyek a szövetséget kifejezetten titoktartásra kötelezik. Az iratbetekintés nem akadályozhatja a szövetség titkárságának megfelelő működését.
9.
AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS LEVEZETÉSE
9.1.
Az elnökségi üléseket az elnök, távollétében az ügyvezető elnök, annak távollétében az elnök által felkért elnökségi tag vezeti le.
9.2.
Az elnökségi ülés menete: az elnökségi ülés megnyitása a határozatképesség ellenőrzése és megállapítása, a legutóbbi elnökségi ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása a napirend elfogadása a főtitkár tájékoztatása a két elnökségi ülés közötti időszakról és az elnökségi határozatok végrehajtásáról, valamint a szövetség aktuális pénzügyi/gazdasági helyzetéről f) a napirendi pontok megtárgyalása az előterjesztő kiegészítő észrevételeinek és a hozzászólásoknak a meghallgatásával g) határozathozatal h) egyéb tájékoztatások meghallgatása i) a soron következő elnökségi ülés időpontjának kitűzése. a) b) c) d) e)
9.3.
Jegyzőkönyv
9.3.1.
Az elnökségi ülésekről az ott elhangzottakat tartalmilag visszaadó jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv elkészítésének határideje az elnökségi ülést követő 1 hét. A jegyzőkönyv hitelesítője a főtitkár. A hitelesített jegyzőkönyvet és határozatokat az elnökség részére, valamint a jogi bizottság elnöke részére az ülést követ 8 napon belül, elektronikus úton kell megküldeni. A jegyzőkönyvet a soron következő elnökségi ülés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá.
10.
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
10.1.
A bizottság szervezetére és hatáskörére az alapszabály rendelkezései irányadók.
5/11
11.
FEGYELMI ÉS ETIKAI BIZOTTSÁG
11.1.
A bizottság szervezetére és hatáskörére az alapszabály rendelkezései irányadók.
12.
A TITKÁRSÁG ÜGYRENDJE ÉS FELADATAI
12.1.
A szövetség napi, operatív munkáját az elnökségi ülések közötti időszakban, az elnökség határozatai, utasításai, ill. útmutatásai alapján és az elnök felügyelete mellett a titkárság végzi. A szövetség titkárságának vezetője a főtitkár, tagjai az irodavezető, továbbá a szövetséggel megbízási vagy munkaviszonyban álló további munkatársak (előnyösen: sportigazgató, technikai vezető, kommunikációs vezető, szövetségi kapitány).
12.2.
A főtitkár feladatai a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)
k) l) m)
12.3.
közreműködik, szervezi és felügyeli az elnökségi feladatok ellátását, irányítja a szövetség napi operatív tevékenységét, biztosítja a szövetség folyamatos működését gyakorolja a munkáltatói jogokat a titkárság dolgozói felett - gondoskodik az elnökség határozatainak végrehajtásáról előkészíti és szervezi a közgyűléseket és az elnökségi üléseket ellátja a szabályzatokból adódó képviseleti, aláírási, utalványozási és ellenőrzési kötelezettségeket előkészíti és jóváhagyásra az elnökség elé terjeszti az MVSZ működésével kapcsolatos éves terveket (pl. költségvetés, versenynaptár, válogatott keretek felkészülési és verseny-programja) az elnökség által meghatározott szempontoknak megfelelően gondoskodik az éves költségvetés időarányos felhasználásáról szervezi és felügyeli a szövetség szerződéses kötelezettségeiből adódó feladatokat szervezi és felügyeli a szövetségi rendezvényeket rendszeres tájékoztatást ad az elnökségnek saját és a titkárság tevékenységéről, a szövetség működéséről és pénzügyi helyzetéről rendszeres kapcsolatot tart a vitorlázás sportágat érintő szervezetek (pl. Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar Paralimpiai Bizottság, Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Szabadidősport Szövetség), valamint a sportközalapítványok, sportszövetségek és társadalmi szervezetek illetékeseivel rendszeres kapcsolatot tart a felügyelő bizottság, a szakbizottságok, a szakági és területi szövetségek és az osztályszövetségek képviselőivel gondoskodik a szövetség vagyonának megóvásáról gondoskodik a szövetség működéséhez elengedhetetlenül szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről, ennek hiánya esetén az elnökség haladéktalan tájékoztatásáról
Az irodavezető feladatai az MVSZ adminisztratív ügyviteli tevékenységének ellátása és a titkársági irodában ügyfélszolgálati feladatok ellátása b) ügyviteli feladatok különösen: levelezés, postázás, iktatás, iratkezelés, számlázás, házi-pénztár kezelés, tagdíjbeszedés, tagnyilvántartás, versenyengedélyek és reklámengedélyek nyilvántartása, igazolások, átigazolások, tagnyilvántartás c) az MVSZ közgyűlések adminisztratív jellegű szervezése, lebonyolítása d) az elnökségi ülések jegyzőkönyvének elkészítése e) az MVSZ közgyűlések és elnökségi ülések határozatainak irattárazása és nyilvánosságra hozatala, a Határozatok Tárának gondozása a)
12.4.
A sportigazgató feladatai
12.4.1. A Magyar Vitorlás Szövetség szükség szerint sportigazgatót alkalmaz. A sportigazgató feladatai az alábbiak: a)
szervezi és felügyeli a szövetségi sportszakmai rendezvényeket (versenyek, edzőtáborok, továbbképzések)
6/11
b) szervezi és segíti a versenyekhez kapcsolódó rendezői és versenybírói feladatokat (versenykiírások felügyelete, együttműködés a Versenybíró és a Versenyrendező Bizottságokkal) c) figyelemmel kíséri az érdekeltségi körbe tartozó pályázatokat, támogatási lehetőségeket d) kapcsolatot tart a Balatonfüredi Edzőtábor és Vitorlástelep vezetőivel és egyeztet a telep éves vitorlássport használati lehetőségeiről és felügyeli a telephasználati szerződés betartását e) rendszeres kapcsolatot tart a területi szövetségekkel, osztályszövetségekkel, osztályedzők-kel és segíti szakmai munkájukat f) elkészíti és utalványozásra előterjeszti a szövetség versenysport támogatási rendszerének elszámolásait 12.5.
Technikai vezető
12.5.1. A Magyar Vitorlás Szövetség szükség szerint technikai vezetőt alkalmaz. A technikai vezető feladatai az alábbiak: az MVSZ eszközeinek (hajók, motorosok, járművek, utánfutók, irodai és számítástechnikai eszközök, stb.) nyilvántartása, karbantartása, működőképességének biztosítása, állagmegóvása b) az MVSZ éves versenyszabályzatának és versenynaptárának összeállítása, az Elnökség felé történő előterjesztése és a végrehajtás felügyelete c) az MVSZ által rendezett versenyek szervezése és lebonyolítása a versenyszervező és rendező bizottsággal együttműködve d) a versenyeredmények naprakész nyilvántartása és archiválása e) a minősítések és ranglista eredmények kiszámításának felügyelete, nyilvántartása és közzététele a)
12.6.
Kommunikációs vezető
12.6.1. A Magyar Vitorlás Szövetség szükség szerint kommunikációs vezetőt alkalmaz. A kommunikációs vezető feladatai az alábbiak: az MVSZ tájékoztatási, kommunikációs tevékenységének koordinálása, belső és külső kommunikációs megtervezése és megszervezése b) a médiával történő állandó és intenzív kapcsolattartás, a folyamatos és kiegyenlített kommunikáció megteremtése érdekében c) a magyar vitorlás sport népszerűsítése, a sportág hazai és nemzetközi eseményeinek, versenyeinek, híreinek, az MVSZ fontosabb eseményeinek a lehető legszélesebb körben történő megjelenítése d) sajtótájékoztatók megszervezése e) az MVSZ honlapjának folyamatos tartalmi frissítése f) az MVSZ képviselőinek, versenyek szervezőinek, rendezőinek és versenyzőknek felkészítése a sajtótájékoztatókra, nyilvános szereplésekre a)
12.7.
Egyéb alkalmazott munkatárs
12.7.1. Az MVSZ szükség esetén az elnökség határozata alapján további személyeket foglalkoztathat. Ilyen feladatok lehetnek különösen a VIHAR rendszer karbantartása és üzemeltetése, az MVSZ honlapjának karbantartása, egyes szövetségi versenyek szervezésében és bonyolításában való részvétel. 12.8.
Szövetségi kapitány
12.8.1. Az MVSZ szükség esetén szövetségi kapitányt bízhat meg. A szövetségi kapitány feladatait az MVSZ mindenkor hatályos olimpiai és utánpótlás koncepciója határozza meg. 12.9.
Szövetségi edzők
12.9.1. Az MVSZ szükség esetén szövetségi edzőket bízhat meg (pl. kondicionáló edző, osztályedző, stb.). Feladataikat az MVSZ mindenkor hatályos olimpiai és utánpótlás koncepciója határozza meg.
7/11
13.
A SZAKBIZOTTSÁGOK ÜGYRENDJE ÉS FELADATAI
13.1.
A szakbizottságok az MVSZ elnökségének tanácsadó, döntés előkészítő testületei. A szak-bizottság létrehozza saját szervezeti és működési szabályzatát, amelyet a szövetség elnöksége hagy jóvá.
13.2.
A szakbizottságok rendszeres kapcsolatban állnak a szövetség főtitkárával, éves munkatervet készítenek, melynek alapján javaslatokat dolgoznak ki. Javaslataikat a főtitkár útján terjesztik az elnökség elé. A javaslatok elnökségi ülésen történő megtárgyalására a szakbizottságok vezetői meghívást kapnak.
13.3.
A szakbizottságok szervezetére egyébként az alapszabály rendelkezései irányadók.
14.
A SZAKBIZOTTSÁGOK FELADATAI
14.1.
Olimpiai és Élsport Bizottság
14.1.1. Feladatai: a) javaslatok kidolgozása a versenysport, kiemelten az olimpiai szerepléssel kapcsolatos rövid-, közép- és hosszú távú programokkal kapcsolatban b) olimpiai felkészülési program összeállítása c) válogatási elvekre és a válogatott keretek összeállítására vonatkozó javaslatok kidolgozása d) javaslattétel a költségvetés által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök elosztására e) válogatott keretek eredményeinek nyilvántartása, értékelése, versenyek elszámolásának ellenőrzése, a válogatott kerettagok szerződéses kötelezettségeinek ellenőrzése f) a válogatott kerettagok sportszerződéseinek előkészítése és felügyelete g) hajóosztály koncepciók kialakítása h) nemzetközi versenynaptár figyelemmel kísérése, javaslattétel nemzetközi versenyeken történő részvételre i) az ISAF és EUROSAF ranglisták figyelemmel kísérése j) a válogatott kerettagok sportorvosi és sportpszichológiai hátterének szervezése, a doppingszabályok következetes ellenőrzése k) szoros együttműködés az Utánpótlás Bizottsággal l) az Elnökség által jóváhagyott javaslatok végrehajtásának ellenőrzése, beszámolási kötelezettséggel az Elnökség felé 14.2.
Utánpótlás Bizottság
14.2.1. Feladatai: a) rövid-, közép- és hosszú távú utánpótlás hajóosztály koncepciók kidolgozása b) hazai és nemzetközi utánpótlás versenynaptárra vonatkozó javaslatok kidolgozása c) válogatási elvekre és a válogatott keretek összeállítására vonatkozó javaslatok kidolgozása d) a válogatott kerettagok éves felkészülési és versenyprogramjának összeállítása és felügyelete e) utánpótlás minősítési és ranglista javaslatok kidolgozása f) javaslattétel a költségvetés által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök elosztására g) elméleti és gyakorlati oktatás szervezése illetve ellenőrzése fiatalok részére, a vitorlázás népszerűsítése h) a vitorlázás írott és íratlan etikai szabályainak fiatalokkal történő megismertetése és neve-lése i) az Elnökség által jóváhagyott javaslatok végrehajtásának ellenőrzése, beszámolási kötelezettséggel az Elnökség felé 14.3.
Nagyhajós hajóosztályok bizottsága
14.3.1. Feladatai: a) valamennyi nagyhajós osztály működésének összefogása a flották együttműködésével b) hajóosztály koncepciók kialakítása, a hajóosztályok működésének ellenőrzése, azok meg-alakulására, regisztrációjára, illetve átmeneti vagy végleges megszűnésére vonatkozó javas-latok kidolgozása c) a hatáskörébe tartozó flották és hajóosztály-szövetségek működési szabályzatának és be-tartásának ellenőrzése d) minősítési és ranglista szabályzatokra, az éves versenynaptárra, valamint az éves Általános Versenyutasításra vonatkozó, nagyhajókat érintő javaslatok tétele
8/11
e) biztonságtechnikai szabályzatokra vonatkozó javaslatok kidolgozása f) hatósági hajózási szabályzatok, rendeletek és rendelettervezetek véleményezése g) yardstick szabályzatra és számokra vonatkozó javaslatok kidolgozása, a Yardstick Bizottság működtetése h) a nagyhajós vitorlázás népszerűsítése, a túravitorlázás támogatása és szervezése 14.3.2. A Nagyhajós Bizottság működését saját, az Elnökség által jóváhagyott működési szabályzata alapján végzi. 14.3.3. A Nagyhajós Bizottság elnöke állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein. 14.4.
Tengeri bizottság
14.4.1. Feladatai: a) a magyar vitorlázók tengeri sport- és szabadidő tevékenységének figyelemmel követése, a tengeri vitorlázás népszerűsítése b) a tengeri hajózási szabályzatok és azok változásának követése, az arról történő tájékoztatás c) tengeri versenyek szervezése illetve ajánlása d) a charter cégek működésének figyelemmel kísérése, azok észrevételeinek feldolgozása e) a tengeri hajózás biztonsági követelményeinek széles körű terjesztése 14.5.
Edzőbizottság
14.5.1. Feladatai: a) a vitorlás sportág eredményességéhez, versenyzők felkészítéséhez, edzők továbbképzéséhez történő hathatós hozzájárulás, nevezetesen: b) a versenysport fejlődésének szakmai véleményezése és igények meghatározása c) edzőképzés és edző továbbképzés szervezése d) egységes oktatási alapelvekre, szakmai programokra javaslatok kidolgozása e) érdekérvényesítés, tevékenység az edzői munka elismertségének növelésére f) információáramlás, kommunikáció biztosítása szakterületén g) szoros együttműködés az Utánpótlás, az Olimpiai és Élsport Bizottságokkal h) nemzetközi továbbképzési kapcsolatok létesítése, fenntartása és kihasználása 14.5.2. Az Edzőbizottságot legfeljebb 11, legalább 6 fő alkotja. A bizottságot véleményezési jog illeti meg minden, a működési területét érintő, az Elnökség ülésein napirendre kerülő előterjesztéssel kapcsolatban. 14.5.3. Az Edzőbizottság működési területét és feladatait érintő kérdésekben javaslattal élhet az Elnökség felé. 14.6.
Versenyrendező Bizottság
14.6.1. a) b) c) d) e) f) g) h) i)
Feladatai: versenyrendezési irányelvek kidolgozása versenykiírások és –utasítások ellenőrzése és engedélyezése versenyrendezők akkreditálása, kiemelt hazai versenyek felelős rendezőinek kijelölése versenyek rendezésének és a versenyrendezési irányelvek betartásának ellenőrzése, versenyrendezők minősítése versenyek szervezésében és rendezésében történő közreműködés nemzetközi versenyrendezési gyakorlat és előírások folyamatos követése és adaptálása versenyrendezői tanfolyamok, továbbképzések szervezése és tartása nemzetközi együttműködés fejlesztése és fenntartása, javaslat külföldi rendezők magyarországi, illetve hazai rendezők külföldi működésére.
14.7.
Versenybíró bizottság
14.7.1. Feladatai: a) A Nemzetközi Vitorlás Szövetség (ISAF) versenyszabályainak hazai adaptálása, a változások nyilvánosságra hozatala
9/11
b) c) d) e) f)
versenybírók akkreditálása, kiemelt hazai versenyek felelős versenybíróinak kijelölése versenyek versenybírói tevékenységével kapcsolatos ellenőrzés, versenybírók minősítése versenybírói tanfolyamok, továbbképzések szervezése és tartása nemzetközi együttműködés fejlesztése és fenntartása, javaslat külföldi versenybírók magyarországi, illetve hazai versenybírók külföldi működésére.
14.8.
Technikai bizottság
14.8.1. a) b) c) d) e) f) g) h) i)
Feladatai: hajóosztályok építési és felmérési előírásának véleményezése, jóváhagyása és nyilvántartása az érvényes osztályelőírások betartásának ellenőrzése, különös tekintettel a Yardstick rendszerre a nemzetközi felmérési előírások hazai adaptálása hajófelmérési irányelvek kidolgozása hajófelmérők akkreditálása hajófelmérések megszervezése hajófelmérési dokumentumok ellenőrzése, nyilvántartása vitorlaszámok kiadása és nyilvántartása nemzetközi együttműködés fejlesztése és fenntartása, javaslat külföldi felmérők magyarországi, illetve hazai felmérők külföldi működésére szoros együttműködés az osztályszövetségekkel és a Nagyhajós Bizottsággal
j)
14.8.2. A Technikai Bizottságnak jogában áll az Elnökség felé minden olyan javaslat tétele, mely egy hajóosztály létrehozására, fenntartására, illetve szüneteltetésére vagy megszűntetésére vonatkozik.
14.9. 14.09.1.
Fellebbviteli bizottság Feladatai: a) versenybírói határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek elbírálása b) versenyszabályokkal kapcsolatos értelmezések kidolgozása, azok nyilvánosságra hozatala
14.10.
Balatonon Kívüli Vízterületek bizottsága
14.11.
Jogi Bizottság
14.11.1.
Feladatai és hatásköre a) A bizottság közreműködik a szövetség közgyűlésének és elnökségének szervezeti, működési és határozatalkotási feladatai során. b) A bizottság, a főtitkár működését jogi tanácsokkal, iránymutatásokkal segíti. c) A bizottság kivizsgálja az elnök vagy az elnökség által a hatáskörébe utalt ügyeket. d) A bizottság ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség határozatainak törvényességét. e) A bizottság előkészíti, véleményezi, felügyeli és harmonizálja a szövetség alapokiratait. f) A bizottság véleményezi a szövetség szerződéseit. g) A bizottság jogosult felvilágosítást kérni a főtitkártól és az irodavezetőtől. A bizottság jogosult a szövetség irataiba betekinteni. h) A bizottság tagjai, tanácskozási joggal részt vesznek az elnökség ülésein. i) A bizottság évente munkatervet készít, melyet az évente hatályosított ügyrend tartalmaz.
15.
A TERÜLETI SZÖVETSÉGEK
15.1.
A területi szövetségek feladatait, hatáskörét, szervezetét az MVSZ alapszabálynak megfelelve kell kialakítani.
15.2.
Az MVSZ által jelenleg elfogadott és nyilvántartott területi szövetségek: a) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vitorlás Szövetség b) Fertő-tavi Vitorlás Szövetség
10/11
c) d) e) f)
Somogy Megyei Vitorlás Szövetség Velencei-tavi Vitorlás Szövetség Veszprém Megyei Vitorlás Szövetség Zala Megyei Vitorlás Szövetség
16.
A SZAKÁGI SZÖVETSÉGEK
16.1.
A szakági szövetségek feladatait, hatáskörét, szervezetét az MVSZ alapszabálynak megfelelve kell kialakítani.
16.2.
Az MVSZ nyilvántartásában szakági szövetség jelenleg nem szerepel.
17.
AZ OSZTÁLYSZÖVETSÉGEK ÜGYRENDJE ÉS FELADATAI
17.1.
Az osztályszövetségek feladatait, hatáskörét, szervezetét az MVSZ alapszabálynak megfelelve kell kialakítani.
Budapest, 2013. június 14. Hatályos: 2013. június 14. napjától
Dr. Kollár Lajos elnök sk. Magyar Vitorlás Szövetség
Holczhauser András főtitkár sk. Magyar Vitorlás Szövetség
11/11
