a magyar villamosenergia-piac piaci kapcsolat-rendszerének módosítására a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

JAVASLAT a magyar villamosenergia-piac piaci kapcsolat-rendszerének módosítására a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának növelése céljából és az EU irányelveivel szükséges teljes harmonizáció érdekében

(I. és II. rész egybe szerkesztve)

2005. JÚNIUS


I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A. CÉLOK A GKM 2004. nyarán kelt felkérése alapján a Magyar Energia Hivatal készítette a jelen javaslatot. A javaslat összeállítása során a Hivatal alapul vette a Barker, Dunn & Rossi Inc. (BDR) írásbeli jelentését, amelyet a MEH-USTDA-USEA-BDR szerződés keretében a Hivatal felkérésére készítettek. A MEH a BDR-ral együttműködésben fejlesztette ki javaslatait egy új piaci és iparági struktúrára, amely eleget tesz a következő – általunk megismert kormányzati – elvárásoknak

a) A hazai jogszabályok teljes megfeleltetése az Európai Unió 2003/54/EK Irányelvének; b) A verseny gazdasági előnyeinek növelése a végfelhasználói oldalon, közben az egyetemes szolgáltatás mértékéig fenntartva a szabályozott árakat a lakossági fogyasztás területén; és c) Az ellátás folyamatosságának és biztonságának fenntartása, az energiatakarékossági és a környezetvédelmi követelmények egyidejű érvényesítése mellett. B. A MODELL ÖSSZEGZÉSE

A javasolt új piaci struktúra egy szabadpiaci modell (szabályozottan korlátozott körű hatósági áras, kiskereskedelmi ellátással), szemben a jelenlegi hibrid modellel. A javasolt modell a következő fő elemeket tartalmazza: 1. A jelenlegi közüzemi szolgáltatási rendszer megszűnik. a) A Közüzemi Nagykereskedelmi és Közüzemi Szolgáltatói funkciók megszűnnek, a Közüzemi Nagykereskedő és a Közüzemi Szolgáltatók kereskedelmi engedély birtokában értékesíthetik a rendelkezésükre álló villamos energiát és kapacitást; A meglévő piaci szereplők feladatait tekintve lényegében nem történik jelentős változás: a mai közüzemi nagykereskedő eleinte jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) kereskedőként, a mai közüzemi szolgáltatók egyetemes szolgáltatóként (ESZ-ként) végeznék korábbi tevékenységüket. A piaci szereplők egymáshoz viszonyított kapcsolatát tekintve jelentős változás az lenne, hogy a közüzemi szolgáltatók beszerzési lehetőségeinek eddigi kötöttsége -miszerint csak a közüzemi nagykereskedőtől vásárolhatnak- megszűnne. b) A fogyasztók feljogosított és nem feljogosított fogyasztókra tagozódnak, valamint háztartási és nem háztartási fogyasztókra, megszűnik a „közüzemi fogyasztó” kategóriája; c) A VET-ben meghatározott kapacitás átvételi kötelezés megszűnik (csak a hosszú távú energiavásárlási szerződések (HTM-ek) alapján érvényes kötelezettség marad meg, beleértve azokat a potenciális módosításokat is, amelyek a HTM-ek újratárgyalásából származhatnak); és d) Megszűnik a feljogosított fogyasztók azon joga, hogy visszalépjenek a szabályozott árú szolgáltatásba, és a lehetőség is megszűnik az ipari fogyasztók számára, hogy hatósági áron vásároljanak. 2. Egyetemes Szolgáltató(k) (ESZ) kerül(nek) kiválasztásra nyílt pályázat útján a háztartási fogyasztók és a kisvállalkozásoknak később külön meghatározott köre (a továbbiakban együttesen „Háztartási Fogyasztók”) részére egyetemes villamosenergia-szolgáltatás nyújtása

2005. JÚNIUS

2

MAGYAR ENERGIA HIVATAL céljából. 1 Az ESZ országos hatáskörrel rendelkezik, és hatósági áron nyújt egyetemes villamos energia szolgáltatást a Háztartási Fogyasztók részére. A sikeres pályázat eredményeképpen a Hivatal által kiadásra kerülő egyetemes szolgáltatói működési engedélyek hatályba lépéséig a hat jelenlegi Közüzemi Szolgáltató részére egyetemes szolgáltatási kötelezettséget kell előírni a Háztartási Fogyasztók villamosenergiaellátása céljából, 2007. július 1-jéig kizárólagos jelleggel, 2007. július 1-je után pedig a szabad piacon történő villamos energia vásárlás alternatívájaként. Ha a fogyasztó ellátása valamelyik ESZ által nem biztosítható (pl. csődbe megy az a kereskedő, amelyik egyetemes szolgáltatás nyújtására kötelezett) végső menedékes szolgáltatót (VMSZ) kell a többi egyetemes szolgáltató vagy (amennyiben egy ESZ kerül kiválasztásra) a kiskereskedelmi tevékenységet is folytató kereskedők közül kijelölni a kieső ESZ fogyasztóinak ellátása céljából.

3. A háztartási fogyasztók kivételével (akik számára ez a lehetőség csak 2007. július 1-je után biztosított) mindenki a szabad piacon szerezheti be a villamos energiát. 4. Két piac állna rendelkezésre a villamos energia és kapacitás értékesítésére i) Egy szervezett piacot (SZP) hoz létre az állami tulajdonú piac-üzemeltető (SZPÜ – MAVIR leányvállalata–). A szervezett piacon csak óránkénti következő napos kereskedés történne. ii) Rendelkezésre áll majd a kétoldalú szerződések „piaca” egyrészt a szabad kapacitású erőművek és a feljogosított fogyasztók/kereskedőik közötti ügyleteken keresztül, másrészt a JPE kereskedő „előírt” aukcióin felszabaduló erőművi kapacitások megvásárlása révén. 5. Az MVM kereskedői engedély alapján jogosult a szabad piacon megvásárolt és a HTM-ekben lekötött kapacitást és villamos energiát értékesíteni a versenypiacon. A HTM-mel rendelkező termelő a HTMben lekötött, de az MVM által át nem vett, valamint a HTM-ben lekötött mennyiséget meghaladó villamos energiát és kapacitást a versenypiacon jogosult értékesíteni. A HTM újratárgyalásokat követően, amennyiben az újratárgyalás következtében a HTM-ek módosított tartalommal (ár, lekötött kapacitás, a szerződés időtartama tekintetében, stb.) ugyan, de fennmaradnak, sem a termelők, sem pedig az MVM értékesítési lehetőségei nem változnak az újratárgyalás előtti lehetőségekhez képest. Az MVM szerepét a HTM-ek tekintetében kiváltaná azonban a termelő, ha a HTM-ek újratárgyalása oly módon történik, amely lehetővé teszi a termelők számára, hogy közvetlenül a versenypiacon kereskedők és/vagy fogyasztók számára értékesítsenek villamos energiát.2 Ha a HTM-ek az újratárgyalás során a jelenlegi fizikai szállítási kötelezettség helyett pénzügyi kötelezettséggé alakulnak, akkor az MVM elszámoló ház (clearing house) funkciót lát el. Amennyiben a HTM-ek jelenlegi (fizikai szállítási kötelezettség) formájukban maradnak fenn, az MVM-nek számolnia kell a 2010 utáni azon helyzettel, amikor már nem tud – a mai értelemben vett – átállási költséget érvényesíteni és a saját beszerzési portfoliója árát kell megkísérelnie érvényesíteni az – időközben kialakuló – regionális piacon, kivéve, ha az EU 1

A Háztartási Fogyasztóknak az egyetemes szolgáltatás keretében hálózathoz való csatlakozási joguk is van a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/54/EK Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) alapján, amelyet azonban a jelen javaslat a hálózati engedélyesekre való jogszabályban előírt kötelezettség telepítésével tart megvalósíthatónak, függetlenül a villamosenergia-piacon javasolt átstrukturálásoktól.

2

Amennyiben az EU Bizottság Verseny Főigazgatósága által – az állami támogatásokat vizsgáló eljárás előkészítő tárgyalása keretében – preferált és a többszereplős nagykereskedelmi piac szempontjából előnyös módon a jelenlegi fizikai szállítási szerződéseket (HTM) pénzügyi teljesítési kötelezettséggé alakítják át az erőművek és az MVM között.

2005. JÚNIUS

3

MAGYAR ENERGIA HIVATAL Bizottság Verseny Főigazgatósága ennél hosszabb időtartamra lehetővé tesz átállási költség térítését. A szerződések újratárgyalására vonatkozó államigazgatási elvárások, törekvések mértékének, ütemének, elvárt formájának rögzítését követően az adminisztratív (jogszabályi) előírások és tulajdonosi elvárások mellett ösztönző-, a kompenzációs eljárást is rögzítő szabályozási rendszer kidolgozása szükséges. 6. Az Irányelvnek való megfelelés, valamint az iparág jelenlegi strukturális egyenlőtlenségeinek korrigálása céljából bevezetésre kerül a domináns piaci szereplők speciális szabályozása (Ld. részletesen az V. fejezetet). A koncepció lényege, hogy a kis-, illetőleg a nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) engedélyesekre a MEH mint szabályozó hatóság speciális többletkötelezettségeket, illetve esetenként azok egy részét (pl. kapacitásaukció, árkontroll, ESZ-ellátási kötelezettség, stb) állapíthat meg – az erőfölénnyel való visszaélés megelőzése, valamint a verseny hatékonyságát elősegítése érdekében. A lehetséges lefolytatott piacelemzés alapján azonosítja a JPE szereplőket és írja elő számukra a piaci helyzetük által indokolt többletkötelezettség(ek)et. A javaslat szerint az MVM jelenleg, piaci helyzetéből következően, nagykereskedelmi JPE engedélyesnek minősül, ezért vele szemben a verseny hatékonyságának növelése céljából többletkötelezettségek megállapítása indokolt már az első piacelemzés elvégzése előtt, az új piaci struktúrát bevezető törvény által, átmeneti rendelkezésként. Az első piacelemzés elvégzését követően e többletkötelezettségeket a piacelemzés eredményétől függően (amelyet nagymértékben befolyásolhat a HTM-ek újratárgyalása eredményeképpen kialakuló piaci helyzet) kell fenntartani, módosítani, illetve eltörölni.

C. MÓDOSÍTANDÓ ANYAGOK A fent felsorolt hat tétel a javaslat lényegét csak általánosságban körvonalazza. Az ezt követő részletek tartalmazzák ezek elemző tárgyalását. Sok további részlet kidolgozására van azonban szükség ahhoz, hogy a jelentősebb kérdések megfelelő módon tisztázásra kerüljenek, és hogy védelmet lehessen nyújtani az esetleges visszaélések ellen; (pl. egyetemes szolgáltatási ár esetleges ártámogatási rendszerének kidolgozása). A piaci struktúra változása a meglévő szabályok átfogó módosítását is szükségessé tenné. A működés javasolt változtatásához módosítani kell: a) a 2001. évi CX. törvényt villamos energiáról (a továbbiakban: VET); b) a VET szabályozását életbe léptető és kiegészítő legtöbb rendeletet c) a villamos energia iparág vállalatainak együttműködését meghatározó részletes szabályokat tartalmazó Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot; d) az engedélyesek közötti, valamint az engedélyesek és fogyasztók közötti szerződéses feltételeket; és e) a működési engedélyeket.

D. A JAVASLAT FELÉPÍTÉSE A magyar villamosenergia-iparág állapotának és aktuális problémáinak összegzését a II. fejezet, a „Háttér” cím alatt tartalmazza. A III. fejezet a javasolt további reformokat a „Célkitűzések” cím alatt fogalmazza meg. A piaci modell és ipari struktúra javasolt lehetőségeit két fő részben tárgyaljuk. A kereskedelmi és piaci szabályok javasolt változtatásait a IV. fejezet tartalmazza. Az V. fejezetben kerül sor a jelentős

2005. JÚNIUS

4

MAGYAR ENERGIA HIVATAL piaci erővel rendelkező piaci szereplők piaci magatartását korlátozó javasolt szabályozás bemutatására. Az iparág szereplőit alkotó jogi személyekhez, valamint feladataikhoz és felelősségeikhez kapcsolódó változások leírását az VI. fejezet foglalja össze. A VI. fejezeten belül a VI. A. pont foglalkozik a TSO lehetőségek leírásával. Ezen lehetőségeket a tanácsadóval (BDR) együtt 2004 év végén tekintettük át részletesen. A jelen összeállítás „C” mellékletében bemutatjuk azokat az elemzéseket, amelyeket – az időközben kialakított kormányzati állásfoglalás ismerete nélkül – korábban végeztünk el. A BDR kihangsúlyozta az iparág struktúrájának elsődleges jelentőségét a verseny elterjesztésére irányuló törekvések szempontjából. Tapasztalatuk szerint gyakran merül fel az igény, hogy a kívánt piaci modellek (a kereskedelmi megállapodások) korrigálják az iparág struktúrájából eredő nehézségeket; pl. sűrűn felmerül a kérdés, hogyan lehet hatékony versenypiacot tervezni, ha egy piaci szereplő jelentős erőfölénnyel rendelkezik. Ezt a tapasztalatot is felhasználva tettek javaslatot az új iparági struktúrára vonatkozóan. Az „A” melléklet tartalmazza a javaslatban használt meghatározások magyarázatát. A „B” melléklet tartalmazza a javaslatban gyakran használt fogalmak rövidítéseit. A „C” melléklet a TSO kialakítása kapcsán korábban (2004) vizsgált lehetőségeket és szempontokat mutatja be. A javaslat nem foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a jogharmonizáció szempontjából további vizsgálatra szorulnak, de megoldásuk nem függ a piac átstrukturálásának módjától (pl. elosztó hálózati veszteségek beszerzésének módja, az egyetemes villamosenergia-szolgáltatási kötelezettségen túli egyéb közszolgáltatási kötelezettségek (PSO) és azok tartalmának meghatározása, a MEH feladatai a rendszerirányítási díjak meghatározása tekintetében).

II. HÁTTÉR

A. AZ IPARÁG STRUKTÚRÁJA ÉS A PIAC ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEGZÉSE Magyarországon sikeres volt a verseny megvalósításának kezdete. Számos feljogosított fogyasztó váltott szolgáltatót. Bizonyos problémák azonban továbbra is fennállnak. Ezekre kitértek a MEH értékelései, a BDR előző jelentései, és egyéb tanácsadók jelentései. Az Európai Unió 2003-ban adta ki az Irányelvet, amely a VET létrehozatalának időpontjában fennálló feltételekhez képest további követelményeket teremtett Magyarországgal, mint tagállammal szemben. A jelen tanulmánynak nem áll szándékában az összes említett probléma ismételt megfogalmazása, kizárólag ezek közül a néhány legfontosabbat kívánjuk összegezni a következőképpen:

B. NEM MEGFELELŐ VERSENY Mivel a hosszú távú energiavásárlási szerződéseken keresztül az MVM domináns szereplő a nagykereskedelmi piacon, és egyúttal a termelésben is közvetlen tulajdonnal rendelkezik, továbbá mert a határokat keresztező átvitel kapacitás korlátozott (és annak bizonyos hányadát az MVM előzetesen lekötött kapacitásként (AAC) – a többi piaci szereplővel szemben „ingyen” – használja); ezért (is) nincs a feljogosított fogyasztóknak megfelelő lehetőségük arra, hogy különböző, egymással versenyző források között válasszanak. A nagykereskedelmi és

2005. JÚNIUS

5

MAGYAR ENERGIA HIVATAL kiskereskedelmi piacok árai most a legtöbb fogyasztóra vonatkozóan – piaci viszonyok által meghatározott árak helyett – hatósági árszabályozás hatálya alá esnek. Az MVM tartja kézben jelenleg a közüzemi igény feletti többlettermelési kapacitást, azaz a termelési kapacitásnak azt a részét, amely nem szükséges a Közüzemi Szolgáltatók felé fennálló kötelezettség teljesítéséhez. A fennmaradó „szabad” piacon kínált többlet termelői kapacitás esetleges, időleges „korlátozásának” az eredménye, hogy a feljogosított fogyasztók és kereskedőik versenyképes ellátásának lehetősége szenved csorbát.

1) AZ IPARÁGI ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK KÉRDÉSE A magyar állam – MVM-en keresztül – az EU Bizottság Verseny Főigazgatóság előzetes megítélése szerint támogatást nyújt az iparágnak azáltal, hogy az állami tulajdonú MVM a HTM-k szerinti szerződéses feltételeknek tesz eleget, és a piaci árviszonyoktól független árat fizet az erőműveknek. Ez az „állami támogatás” az EU Verseny Főigazgatósága által végzendő vizsgálat tárgyát képezi.

2) A TSO HIÁNYA Magyarországon sem jogszabályban rögzített kompetenciákat tekintve, sem a gyakorlatban nem létezik olyan átviteli rendszerirányító (TSO), amely eleget tenne az Irányelv követelményeinek. 3) AZ ERŐMŰVI BEFEKTETÉSEK KORLÁTAI A befektetőkben felmerül a kérdés, hogy mi lesz az MVM szerepe Magyarország jövőbeli iparági és piaci struktúrájában. A befektetők bizonytalanok, hogy milyen lépésekre, és mikor kerül sor annak érdekében, hogy a magyar jogi és szabályozói keretrendszer teljes mértékben összhangba kerüljön az EU direktívával (elsősorban annak tisztázására, hogy milyen jogi személy látja el a TSO szerepét és miként biztosítható annak minden szereplő számára elfogadható, piaci érdekektől független döntési mechanizmusa). 4) KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓK (MINT FELJOGOSÍTOTT FOGYASZTÓK) SZABAD VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGÉNEK HIÁNYA Az EU Irányelv előírása szerint minden nem-háztartási fogyasztó szabad választási lehetőséggel kell rendelkezzen. Az Irányelv meghatározása szerint a viszonteladók (szolgáltatók) is fogyasztónak minősülnek, és mint ilyenek szabadon kell választhassanak ellátót (a mai VET szerint ez a lehetőségük nincs meg.) 5) MINIMÁLIS TERHELÉS VIZSGÁLATA Jelenleg túl sok a nem irányítható vagy csak korlátozottan terheléskövetésre képes kapacitás a következőkből eredően: (1) feljogosított fogyasztók import vételezésének „zsinór” jellege; (2) nukleáris termelés és (3) termelés kötelező átvétellel.

2005. JÚNIUS

6


III. CÉLKITŰZÉSEK A. MEGFELELÉS AZ EU IRÁNYELVEKNEK A magyar kormány szándéka, hogy teljes mértékben megfeleljen az Európai Unió 2003/54/EK irányelvének. Egy korábbi jelentésben a BDR olyan kérdéseket azonosított, amelyekkel foglalkozni kell, annak érdekében, hogy Magyarország eleget tegyen az EU Irányelveinek.3 E jelentésre a továbbiakban „Konfliktuselemzés” néven hivatkozunk. 1) AZ EU IRÁNYELVÉNEK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉS FŐBB KÖVETELMÉNYEI A Konfliktuselemzés jelentésben bemutatásra került, hogy az Irányelvnek való megfelelés legfontosabb követelményei többek között: 1.1. A feljogosított fogyasztókra vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás (pl. az ipari fogyasztók joga a közüzemi szolgáltatáson keresztül történő hatósági végfogyasztói áras ellátásra; az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szabályozások hiánya; a közüzemi szolgáltatók korlátozott beszerzési lehetőségei; azon szabályozások hiánya, amelyek biztosítják a szolgáltató-váltás ingyenes és gyors módját, a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok érvényesülését) összhangba hozása az Irányelv követelményeivel. 1.2. A TSO szerepe: olyan TSO-t kell létrehozni, amely döntéshozatali jogkörrel rendelkezik a rendszerirányítás felett; tervezi az átviteli hálózat bővítését; valamint irányítja a hálózat üzemeltetését és karbantartását. 1.3. Az átállási költségek állami tulajdonú MVM által történő visszatérítésének módját oly módon kell megváltoztatni, hogy az eleget tegyen az állami támogatások kapcsán kiadott EU Bizottsági szabályoknak. 1.4. A VET által használt fogalmakat (pl. fogyasztó) összhangba kell hozni az EU irányelvével. 1.5. Jogilag is, vezetői szinten is szét kell választani a Közüzemi Szolgáltatókat és a Közüzemi Nagykereskedőt a hálózati tevékenységektől. 1.6. A Közüzemi Nagykereskedő és a Közüzemi Szolgáltatók piaci szabályozását oly módon kell módosítani, hogy az tükrözze az Irányelv szabadpiacra vonatkozó követelményeit. 1.7. A Magyar Energia Hivatal különböző jogainak és felhatalmazásának módosítására lehet szükség annak érdekében, hogy teljes mértékben eleget tegyen az Irányelv követelményeinek.

B. AZ ELLÁTÁS BIZTONSÁGA A magyar kormány – általunk értelmezett – kiemelt célja, hogy az iparág és a piac új struktúráit oly módon építse fel, hogy az lehetővé tegye a biztonságos ellátást, beleértve a következőket: 1. Magán befektetők bevonása megfelelő időben a termelőkapacitásba, elkerülendő a kapacitás hiányokat; 2. Védelem az alapenergia hordozó-ellátás zavarának kockázata ellen,

3

Lásd Barker, Dunn & Rossi, Inc., Pierce Atwood és Németh Erika, 2004 április 2.-én kiadott anyagát: A hatályos magyar törvények és az Európai Unió villamos energia piacra vonatkozó követelményei közötti potenciális konfliktusok elemzése.

2005. JÚNIUS

7

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 3. Legalább egy egyetemes szolgáltató kijelölése (kiválasztása), amely egyetemes szolgáltatást nyújt szabályozott végfelhasználói árakon, továbbá lehetőség végső menedékes szolgáltató hatósági kijelölésére az ESZ kiesése esetén; és 4. Végrehajtható kötelezettség megállapítása a következők fejlesztése területén: a. b.

átviteli hálózat elosztóhálózat

C. A VILLAMOSENERGIA KISKERESKEDELMI ÁRÁNAK CSÖKKENÉSE A magyar kormány – általunk értelmezett – szándéka, hogy az ipari és piaci struktúrában a következő célokkal változtatásokat kezdeményezzen: 1. A villamos energia végfogyasztói árának lehetséges csökkentése; 2. Az iparágon kívül álló tényezők, pl. energiahordozó-hiányból, növekvő üzemanyagköltségekből származó ár-növekedések minimalizálása; 3. Villamos energia biztosítása a végfelhasználók számára az európai regionális villamosenergia-piacokhoz képest versenyképes áron; és 4. Végfelhasználói kiskereskedelmi árak szabályozása azon erre jogosult fogyasztók számára, akik egyetemes szolgáltatásban részesülhetnek.

IV. PIACSZABÁLYOZÁS A. JELENLEGI HIBRID MODELL A jelenlegi hibrid modell 1991 óta fejlődött ki. A termelés, szállítás, és elosztás/szolgáltatás jogi szétválasztása 1992-ben történt meg. A Magyar Energia Hivatalt a célból hozták létre 1994-ben, hogy az iparág működését szabályozza. 1995-96-ban a termelői és az elosztói/szolgáltatói tevékenységi körben jelentős magántőke bevonásra került sor. Ezzel a Kormány kinyilvánította, hogy magán befektetőkre „bízza” a termelést, új kapacitások létesítését és az elosztást/szolgáltatást. A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi verseny bevezetése a belső villamosenergia-piac közös szabályaira vonatkozó 96/92/EK irányelvvel történő jogharmonizáció eredményeként történt.

2005. JÚNIUS

8


1. Ábra

JELENLEGI KETTŐS (HIBRID) MODELL 2005. február Közüzemi termelők

Import-export Termelők

* *

*

Közüzemi nagykereskedő

*

Hatósági ár

Szervezett piac (SZP)

*

Közüzemi szolgáltató(k)

Villamosenergiakereskedő(k)

Hatósági ár

Közüzemi fogyasztók

* A zöld színű nyilak lehetséges, jelenleg azonban nem működő kapcsolatot jeleznek.

Feljogosított fogyasztók

Bár kidolgozásra került egy olyan Kereskedelmi Szabályzat, amely versenypiacot teremtene a kiegyenlítő energia terén, a Szabályzat ezen része nem valósult meg, a kiegyenlítő energia értékesítése jelenleg szabályozott áron történik. Nem valósult meg a szervezett energia piac sem. A közüzemi nagykereskedő MVM a privatizációval azonos időben letárgyalt hosszú távú energiavásárlási szerződések keretén belül vásárolja meg a közüzemi termelőktől az energiát. Az MVM olyan termelőktől is vásárol, amelyek teljes mértékben az ő tulajdonában vannak, vagy amelyeket magánvállalatokkal közösen birtokol. Az MVM a kapacitást és energiát a Közüzemi Szolgáltatóknak azon villamosenergia-értékesítési megállapodások (VEASZ-ok) keretén belül értékesíti, amelyeket az elosztó/szolgáltató üzlet privatizációjával egy időben tárgyaltak. A közüzemi fogyasztók részére történő értékesítés a miniszter által szabályozott áron történik. Az VET elfogadásával a legnagyobb feljogosított fogyasztók 2001. kezdete óta otthagyhatják Közüzemi Szolgáltatójukat, és belföldi vagy külföldi forrásokból vásárolhatnak.

B. A JAVASOLT PIACI STRUKTÚRA ÖSSZEGZÉSE A javaslat I. fejezetében található vezetői összegzés röviden összefoglalja a javasolt piaci működést. A továbbiakban ezt az ismertetést bővítjük ki. A javasolt piaci struktúrának a következő engedélyesek, jogok (személyek / funkciók) képezik az alapját: 1.

Legalább egy egyetemes szolgáltató biztosítana egyetemes szolgáltatást a háztartási fogyasztóknak, valamint az e szempontból jóváhagyott kisvállalkozási fogyasztóknak. (Lásd 2.,3. ábra, valamint az Irányelv 3(3) bekezdése), amelynek (vagy amelyek közül akár egynek) a szolgáltatásból való kiesése esetén végső menedékes szolgáltató kerülne

2005. JÚNIUS

9


2.

3.

4.

5.

6.

7. 8.

4

kijelölésre a többi egyetemes szolgáltató, vagy ezek hiányában a kiskereskedelmi tevékenységet is végző kereskedők közül. A ESZ-ek kétoldalú szerződések keretében a szabad versenypiacról (beleértve az MVM aukcióit is), vagy szervezett piacról (SZP) vásárolhatnák a villamos energiát; vagy az előbbi három alternatív forrás kombinációjával. A nagykereskedelmi piacon meglévő jelentős piaci erőfölény (JPE) esetén a JPE engedélyes számára előírt kötelezettségek alapján a JPE is részt vesz az ESZ-ek ellátásában. Ez a kötelezettség a nagykereskedelmi piac többszereplőssé válásával, illetve a JPE jelleg mértékétől függően lazítható. Ezzel a kötelezettséggel biztosíthatjuk az ESZ-ek ellátási kötelezettségének teljesíthetőségét akkor, ha ők nem tudnak elegendő energiát beszerezni a versenypiacon. A szervezett piac napi előrejelzésű ütem alapján működne, kapacitás (MW) és ár (Ft/MWh) ajánlatait a HTM termelőktől4, a szabad piac bármely egyéb termelőjétől és a kereskedőktől, fogyasztóktól kapná. (A HTM-ek megszűnése vagy pénzügyi kötelezettséggé való átalakítása esetére lásd 9. ábra) Minden feljogosított fogyasztó szabadon vásárolhatna közvetlen kétoldalú szerződéseken keresztül (kereskedőktől, termelőktől, esetlegesen importból) a szervezett piacon, vagy az MVM vagy más kereskedő aukcióin. A HTM-ek esetleges változatlan tartalmú, kapacitású és időtartamú továbbélése, az MVM aukciós kötelezettségei, és a kétoldalú megállapodások engedélyezése erősen behatárolja a szervezett piac lehetséges méretét, likviditását, ami megkérdőjelezi az itt kialakuló árjelzések megalapozottságát, ezért célszerű a már meglévő régióbeli tőzsdével való szoros együttműködés. A MAVIR lenne az átviteli rendszerirányító (TSO). A szervezettpiac-üzemeltető (SZPÜ) a MAVIR kizárólagos érdekeltségébe tartozó, önálló jogi személy lenne. A MAVIR a TSO funkciók között működteti a rendszerszintű szolgáltatások piacát is, aminek része a kiegyenlítő piac működtetése. A vertikálisan integrált társaság keretébe szervezett MAVIR (TSO) esetében is előnyös, ha – a likviditás-növelési szempontok mellett – egy már működő transzparens energia-tőzsdei szabályrendszer kerül átvételre, ez erősítheti a szereplők bizalmát. A Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások piaca megkezdené többszereplős, valós működését. Ennek biztosítania kell az üzemeltetési tartalékokat, a kiegyenlítő (szabályozási) energiát és az egyéb rendszerszintű szolgáltatásokat, a szervezett piac és az egyéb kétoldalú szerződők felé. A Az egyetemes szolgáltatás részeként a Háztartási Fogyasztók szabályozott vagy ajánlati alapú (piaci viszonyokhoz közelebb álló) árakban részesülnek. A piaci szereplők közötti jelenlegi menetrend-adási, elszámolási és egyéb kereskedelmi kapcsolat-rendszer nem igényel alapvető módosítást.

Abban az esetben, ha az MVM és az erőművek közötti szerződések (HTM-ek) újratárgyalása nem eredményezi a fizikai szállítási kötelezettség átalakítását pénzügyi kötelezettséggé, akkor az erőművek helyett az MVM tehet ajánlatot a szervezett piacon a vele szerződésben lévő erőművek nevében a HTM-ben lekötött kapacitások mértékének erejéig. (lásd 7, 8. ábra)

2005. JÚNIUS

10


2. Ábra

JAVASOLT SZABADPIACI MODELL Villamos energia és teljesítmény

Termelők

Import-export

Szervezett Piac (SZP)

Egyetemes szolgáltató(k)

Villamosenergiakereskedők

Hatósági ár

Háztartási fogyasztók és egyetemes szolgáltatásra jogosult kisvállalkozások

Feljogosított fogyasztók (Kivéve a háztartási fogyasztókat, 2007. július 1-ig )

C. A JAVASOLT PIAC MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐVÉ TÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK 1. Módosítani kell a jelenlegi törvényi hátteret és egyéb érintett jogszabályokat. 2. Az érintett üzleti struktúrákat meg kell változtatni. Az ezekre vonatkozó javaslatokat az VI. fejezet tartalmazza. 3. A HTM-k újratárgyalása kívánatos a következő célból: a) Lehetővé kell tenni a termelők számára, hogy rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozó ajánlataikat közvetlenül a rendszerszintű szolgáltatások piacüzemeltetőjének (TSO) tegyék meg. 5 b) Lehetővé kell tenni a termelők számára, hogy kapacitásukat vagy annak egy részét kétoldalú tranzakciókon keresztül (kereskedőknek, feljogosított fogyasztóknak, ESZeknek, exportra) vagy a szervezett piacon, vagy ezek valamiféle kombinációját felhasználva értékesítsék. (lásd 8, 9. ábra) c) Küszöbár rendszer bevezetése, amely tükrözi a nagykereskedelmi szabad piac árszintjeit. (ezt az EK Bizottság igényli). d) Irreálisan magas nyereségszintek korlátozása. e) A szerződések időtartamának csökkentése, figyelembe véve a pénzügyi kölcsönök időtartamát. f) A szerződések újratárgyalásának lehet egy olyan célja, illetve formája is, amely esetén a mai fizikai szállítást tartalmazó szerződést olyan pénzügyi kötelezettséggé alakítják, 5

A rendszerszintű szolgáltatások fedezetéül olyan mértékig kell kapacitást felszabadítani, hogy kellő mértékű kínálat legyen a tartalékpiacon (ha a felszabadított kapacitásmennyiség megegyezik a rendszerszintű szolgáltatások teljesítéséhez szükséges kapacitás mennyiségével, nem alakulnak ki piaci viszonyok).

2005. JÚNIUS

11

MAGYAR ENERGIA HIVATAL amely szerint az MVM helytáll az eredeti szerződéses feltételekért, de az erőművek kapacitásukat, energiájukat közvetlenül a szabad piacon értékesítik. Ekkor az MVM a valós, piaci „értékesítési” ár és a szerződéses ár közötti, esetleges „hiányzó árbevételt” átállási költség formájában pótolja az erőművi befektetőknek. A szerződések újratárgyalása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy 2010 után az MVM (a jelenleg érvényes jogszabály szerint) már nem érvényesíthet átállási költségeket, kivéve, ha az EU Bizottság Verseny Főigazgatósága ennél hosszabb időtartamra engedélyezi átállási költség térítését. Amennyiben az MVM HTM-es portfoliója – az újratárgyalások után is – a regionális árak által is befolyásolt hazai nagykereskedelmi piaci áraknál magasabb, akkor a kereskedők, feljogosított fogyasztók egyre kevéssé preferálják majd ezt a beszerzési forrást, ami az állami tulajdonú társaságnak pénzügyi gondokat okozhat. A HTM újratárgyalások eredményétől függően a befektetők kompenzálása különböző mértékű lehet (kockázatvállalási mértéktől függően). 4. Korlátozni kell az MVM és valamennyi jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes (JPE) lehetőségét arra vonatkozóan, hogy tovább növelje piaci dominanciáját.

3. Ábra

JAVASOLT SZABADPIACI MODELL Pénzmozgás (teljesítmény és energia )

*

**

Import és export

Termelők

Szervezett PiacÜzemeltető (SZPÜ)

Kereskedői szolgáltatások*

Egyetemes Szolgáltatók (ESZ)


Kereskedőkkel bárki köthet villamos energia vásárlási szerződést A Háztartási Fogyasztók csak 2007. július 1-jétől feljogosítottak

Feljogosított Fogyasztók**

D. A JAVASOLT PIACI STRUKTÚRA MŰKÖDTETÉSE Az alábbiakban foglaljuk össze a javasolt piac működtetésének folyamatát. 1) AZ ÁTALAKÍTOTT PIAC STRUKTÚRÁJA 1.1 A jelenlegi közüzemi szolgáltatási rendszer helyett az EU Irányelvekhez jobban illeszkedő egyetemes szolgáltatók ellátási lánca és a versenypiac együttese alakul ki. a) A Közüzemi Nagykereskedelmi és Közüzemi Szolgáltatói funkciók megszűnnek, a Közüzemi Nagykereskedő és a Közüzemi Szolgáltatók kereskedői engedély alapján

2005. JÚNIUS

12

MAGYAR ENERGIA HIVATAL értékesítik az általuk a szabad piacon beszerzett, vagy a HTM-ekben lekötött kapacitást és energiát; b) A fogyasztók feljogosított és nem feljogosított fogyasztókra tagozódnak, valamint háztartási és nem háztartási fogyasztókra, megszűnik a „közüzemi fogyasztó” kategóriája; c) A VET-ben meghatározott kapacitás átvételi kötelezés megszűnik (csak a HTM-ek alapján érvényes kötelezettség marad meg, beleértve azokat a potenciális módosításokat is, amelyek a HTM-ek újratárgyalásából származhatnak); és d) Megszűnik a feljogosított fogyasztók azon joga, hogy visszalépjenek a szabályozott árú szolgáltatásba, és a lehetőség is megszűnik az ipari fogyasztók számára, hogy hatósági áron vásároljanak. Bármely visszatérés csak az arra jogosult („háztartási”) fogyasztók számára lehetséges az ESZ engedéllyel rendelkező kereskedőkhöz. 1.2 Nyílt pályázat kerül kiírásra egy vagy több országos hatáskörrel rendelkező, a Háztartási Fogyasztók részére villamosenergia-szolgáltatást nyújtó ESZ kiválasztása céljából. A pályázaton bármely kereskedő vagy termelő részt vehet. A pályázaton kiválasztásra kerülő ESZ-nak villamosenergia-szolgáltatási kötelezettsége van a Háztartási Fogyasztók részére, hatósági áron. Az egyetemes szolgáltatás árának méltányos szinten tartása nemcsak hatósági árszabályozás útján valósulhat meg, hanem piaci eszközökkel is. Ezért a hatósági ár alternatívája lehet a piaci alapú ár is olymódon, hogy az ESZ kiválasztására kiírt nyílt tender jogszabályban meghatározott feltételei között szerepelne a meghatározott referencia árra (pl. nagykereskedelmi ár) vetítetten megajánlott ár, mint követelmény. A pályázók kiválasztásánál elsődleges szempont a néhány éves (2-3 év) időtartamra előre megajánlott legkedvezőbb ár. Az a jogszabály, amely az ESZ pályáztatást előírja, ideiglenes jelleggel, a sikeres pályázat eredményeképpen a Hivatal által kiadásra kerülő ESZ engedélyek hatályba lépéséig a hat jelenlegi Közüzemi Szolgáltató részére egyetemes szolgáltatási kötelezettséget ír elő a Háztartási Fogyasztók villamosenergia-ellátása céljából, 2007. július 1-jéig kizárólagos jelleggel, 2007. július 1-je után pedig a szabad piacon történő villamos energia vásárlás alternatívájaként. Hatósági beavatkozás lenne indokolt abban az esetben, ha a fogyasztó ellátása valamelyik ESZ által nem biztosítható (pl. csődbe megy az a kereskedő, amelyik egyetemes szolgáltatás nyújtására kötelezett). Ebben az esetben lépne be a végső menedékes szolgáltató (VMSZ), akit a többi egyetemes szolgáltató közül kell kijelölni a kieső ESZ fogyasztóinak ellátása céljából. Amennyiben az ESZ kiválasztása céljából kiírt tenderen egy egyetemes szolgáltató kerül kiválasztásra, és később ez az egy ESZ kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja ellátni a fogyasztóit (pl. csődbe megy), ebben az esetben a VMSZ-t a kiskereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők közül kell kijelölni. 1.3 A háztartási fogyasztók kivételével (akik számára ez a lehetőség csak 2007. július 1-je után biztosított) mindenki a szabad piacra áll át. 1.4 Két piac állna rendelkezésre a villamos energia és kapacitás értékesítésére i) Egy szervezett piacot (SZP) hoz létre az állami tulajdonú piac-üzemeltető (SZPÜ – MAVIR leányvállalata). A szervezett piacon csak óránkénti következő napos kereskedés történne. ii) Rendelkezésre áll majd a kétoldalú szerződések „piaca” (aukciókon keresztül) is6.

6

A kétoldalú szerződések piaca magában foglalja a szabadon kötött kétoldalú megállapodásokat, valamint az éves és havi kapacitás-aukciókat a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan.

2005. JÚNIUS

13

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1.5 Minden „nem háztartási” fogyasztó átáll a szabad piacra, vagy közvetlenül, vagy egy engedélyes kereskedőn keresztül. Az előzőleg közüzemi szolgáltató által ellátott „nem háztartási” fogyasztókat továbbra is elláthatja a korábbi társaság, ha rendelkezik kereskedői engedéllyel. Ehhez a nem szabályozott, piaci alapú szolgáltatáshoz azonban az engedélyes kereskedők, (beleértve az előző közüzemi szolgáltatókat is ) nem vásárolhatnak változatlanul hatósági áron az MVM-től, nekik e szolgáltatást a szervezett piacról kell beszerezniük, vagy pedig közvetlen kétoldalú szerződéseken (vagy aukciókon) keresztül, vagy szabad termelőktől, vagy más kereskedőktől, esetleg importból. Az ESZ engedélyes számára nem kizárt, hogy kereskedelmi engedéllyel is rendelkezzék7, illetve fordítva. Ebben az esetben azonban megfontolandó biztosítani a számviteli szétválasztást a két tevékenység között. A szabályozott és nem szabályozott tevékenységek szétválasztási igénye esetén az ESZ funkciója keretében a JPE engedélyestől (ha az a JPE engedélyes kötelezettségeként került értékesítésre) vásárolt energia csak az egyetemes szolgáltatás (Universal Service) keretében értékesíthető. Ez a kötelezettség lazítható, ha az ESZ értékesítési ára nem hatósági árszabályozás alapú, hanem – a piaci viszonyokat jobban megközelítő – ajánlati ár alapú. 2) AZ MVM SZEREPE 2.1 Az MVM kereskedői engedély alapján jogosult a HTM-ekben lekötött, valamint a versenypiacon beszerzett kapacitást és villamos energiát értékesíteni a versenypiacon. A HTM-mel rendelkező termelő a HTM-ben lekötött, de az MVM által át nem vett, valamint a HTM-ben lekötött mennyiséget meghaladó villamos energiát és kapacitást a versenypiacon jogosult értékesíteni.

2.2 A HTM újratárgyalásokat követően, amennyiben az újratárgyalás következtében a HTMek módosított tartalommal (ár, lekötött kapacitás, a szerződés időtartama stb.) ugyan, de fennmaradnak sem a termelők, sem pedig az MVM értékesítési lehetőségei nem változnak az újratárgyalás előtti lehetőségekhez képest. Az MVM szerepét kiváltaná a termelő, ha a HTM-ek újratárgyalása oly módon történik, amely lehetővé teszi a termelők számára, hogy közvetlenül a versenypiacon értékesítsenek, és hogy fogyasztókkal és/vagy kereskedőkkel kétoldalú szerződéseket kössenek.8 2.3 Ha a HTM-ek az újratárgyalás során a jelenlegi fizikai szállítási kötelezettség helyett pénzügyi kötelezettséggé alakulnak, akkor az MVM elszámoló ház (clearing house) funkciót lát el. Amennyiben a HTM-ek jelenlegi (fizikai szállítási kötelezettség) formájukban maradnak fenn, az MVM-nek számolnia kell a 2010 utáni azon helyzettel, amikor már nem tud – a mai értelemben vett – átállási költséget érvényesíteni (kivéve, ha az EU Bizottság Verseny Főigazgatósága ennél hosszabb időtartamra jóváhagyja átállási költség térítésének lehetőségét) és a saját beszerzési portfoliója árát kell megkísérelnie érvényesíteni az – időközben kialakuló – regionális piacon.

7

A jelenlegi, nagy és széles fogyasztói körrel rendelkező közüzemi szolgáltatók egy része vélhetően pályázik majd a ESZ funkció ellátására. Abban az esetben, ha jogi szétválasztást igényelnénk ezen a téren, vagyis a kisfogyasztókat is ellátó kereskedőknek nem tennénk lehetővé ESZ tevékenység végzését, félő, hogy nem lenne jelentkező erre a tevékenységre. A lekötött kapacitásokra, az értékesített energia kimutatására is alkalmas számviteli szétválasztás biztosítja a szabad áras és hatósági áras tevékenységek kellő szétválasztását.

8

Amennyiben az EU Bizottság Verseny Főigazgatósága által – az állami támogatásokat vizsgáló eljárás előkészítő tárgyalása keretében – preferált és a többszereplős nagykereskedelmi piac szempontjából előnyös módon a jelenlegi fizikai szállítási szerződéseket (HTM) pénzügyi teljesítési kötelezettséggé alakítják át az erőművek és az MVM között.

2005. JÚNIUS

14

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 2.4 A várakozások szerint a kétoldalú tranzakciók (szerződések) mind hosszú távúak (éves), mind pedig rövid távúak (évszakos, havi, heti és napi) lesznek. A szervezett piac (napi előrejelzésű kapacitás és energia) működtetése a Kereskedelmi Szabályzat új szabályai szerint fog történni. A MAVIR leányvállalata lesz a szervezett piac-üzemeltetői engedélyes (SZPÜ). 2.5 Az MVM, mint a nagykereskedelmi piacon működő jelentős piaci erőfölénnyel rendelkező társaság JPE engedélyeskénti többlet kötelezettségei az V.C. pontban kerülnek ismertetésre. 3) EGYETEMES SZOLGÁLTATÓ 3.1 Az ESZ-ek az egyetemes szolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mértékű villamos energiát a versenypiacon szerzik be, jogszabályban előírt, meghatározott forráshoz kötött vásárlási kötelezettség nélkül. (A JPE engedélyes megléte esetén ez az ellátási forrás is fennáll, mint lehetőség.) A MAVIR mint TSO biztosítja az üzemeltetési tartalékokat és kiegyenlítő energiát, valamint az egyéb rendszerszintű szolgáltatásokat.

3.2 Az ESZ-ek piaci áron szereznek be energiát (kivéve a JPE által értékesített energiára vonatkozó esetleges árkontroll) és hatósági áron vagy a kiválasztásukra kiírt pályázatkor elfogadott ajánlati árakon értékesítenek (lásd: IV. G. pont). 4) SZERVEZETT PIAC (SZP) 4.1 A javasolt piaci struktúra igényli egy szervezett piac (SZP) meglétét, működtetését a szervezett piac-üzemeltető (SZPÜ) által. Ennek legfontosabb feladata az indikatív, jelzés értékű nagykereskedelmi piaci árinformáció közvetítése az összes piaci szereplő és az erőművi befektetők felé. A SZP létrehozását az állami tulajdonú MAVIR feladatául kell előírni. A SZP létrehozásánál figyelembe veendők a már meglévő európai energia-tőzsdék kínálta partneri lehetőségek! 4.2 Szükség lesz a szervezett piac működésére vonatkozó szabályok kialakítására, azok Kereskedelmi Szabályzatba foglalására. Ezeket a MEH-nek kellene jóváhagynia a törvényi szabályoknak megfelelően. A várakozások szerint ez csak a napi előrejelzéses energiára fog működni. A kiegyenlítő energia (valós idejű) piacát, mint az egyik rendszerszintű szolgáltatást, a MAVIR fogja irányítani, mint TSO engedélyes.

9

4.3

A napi előrejelzéses SZP-n a kereskedők, az ESZ-ek és a feljogosított fogyasztók adnák be az igény-előrejelzéseket, és a termelők (ill. a HTM-ek fizikai teljesítésű ügyletként való fennmaradásáig nevükben az MVM) tennének ajánlatot a kapacitásra és az árakra. Marginális elszámolási ár kerülne megállapításra, és az elszámoláshoz ezt az árat kellene a vevőknek befizetniük, valamint az eladóknak megkapniuk.

4.4

A TSO a valós idejű igényt a termelési kapacitással kiegyensúlyozza, valamint a Kereskedelmi Szabályzatban leírtak szerint üzemeltetési tartalékokat és kiegyenlítő energiát biztosít.

4.5

A szervezett piacon (SZP) történne a „Zöld” (és kogenerációs) energia termelésének kötelező megvásárlása. Ez a termelés a SZP elszámolási árát kapná, plusz egy többlet árrést a rendszer használati díjból.9

Ez az átvételi rendszer – az EU kogenerációs Irányelvével összhangban – még további kimunkálást igényel!

2005. JÚNIUS

15

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 5) A SZERVEZETT PIAC-ÜZEMELTETŐ (SZPÜ) Az állami tulajdonú átviteli rendszerirányító (TSO/MAVIR) különféle megvalósítási lehetőségeit az VI. fejezet tartalmazza. A MAVIR mindegyik esetben piac-üzemeltető (SZPÜ) néven új funkciót hozna létre, amely a szervezett piac napi tevékenységeit látná el. (A TSO lenne felelős az elszámolási folyamatért, és menedzselné a rendszerszintű szolgáltatások piacát). Nagyon fontos, hogy az SZPÜ ne versenyezzen ezen a piacon. mert ez olyan helyzetbe hozná, amelyben a kereskedőkkel versenyezne, így veszélybe kerülne az SZPÜ függetlensége.

6) RENDSZERSZINTŰ SZOLGÁLTATÁSOK PIACA A HTM-k újratárgyalását követően a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások többszereplős, valós piaci folyamata megkezdhetné működését. Bizonyos további szabályokat kell meghatározni a Kereskedelmi Szabályzatban annak érdekében, hogy a piaci erőviszonyok megfelelő rendezése megtörténjen, ezek részletei később kerülnek kidolgozásra. A rendszerszintű szolgáltatások piacának napi üzemeltetési menedzsmentje a TSO felelőssége lenne.

E. KÉTIRÁNYÚ TRANZAKCIÓK A feljogosított fogyasztók a jelenlegi helyzethez hasonlóan továbbra is kétoldalú szerződések keretében vásárolhatnának a szabad termelőktől és a kereskedőktől (a SZP-i vásárlási lehetőség mellett). A kereskedők továbbra is azokból a forrásokból vásárolnák az energiát, ahonnan most teszik, vagy a szervezett piacról. A termelők értékesítési lehetőségeit jogszabály nem, csak a HTM-ek korlátoznák (kivéve a versenyjogi szabályokat; lásd az V. fejezetet).

F. TERMELŐI KAPACITÁSPIAC KIALAKÍTÁSA (AZ ELLÁTÁS BIZTONSÁGA) Alapvető kérdés, hogyan lehet biztosítani a hosszú távú elegendő termelőkapacitást. Ez Magyarországon nem sürgető kérdés, mivel jelenleg megfelelő tartalékok léteznek a belföldi termelésre, és import kapacitással lehet kiegészíteni a belföldi forrásokat a végfogyasztói igények kielégítésére. Ahogyan azonban korábban már megjegyeztük, a magyar kormány elkötelezett az ellátás hosszú távú biztonsága mellett, beleértve a termelőegységek tüzelőanyaggal történő ellátásában jelentkező zavarok kockázatát. Bizonyos országokban kötelezték a szolgáltatókat, hogy szerződjenek a termelőkapacitásra. Ezeket a kötelezettségeket általában egy TSO határozza meg. A kapacitás-kötelezettség pontos formája, a kapcsolódó szabályok, eljárások és a kötelezettség teljesítésének nyomon követési módszerei bonyolultak lehetnek. Az ilyen kötelezettségek, valamint a kapcsolódó központosított

2005. JÚNIUS

16

MAGYAR ENERGIA HIVATAL és decentralizált piacok működtetése vitára adott okot a piaci erőviszonyok, és számos egyéb kérdés vonatkozásában. Ahol a tüzelőanyag-ellátás gondjai felmerültek, a kormányok megtették az ilyen problémák által megkívánt lépéseket, pl. az Egyesült Királyság kormánya felhagyott a gázüzemű termelés engedélyének kiadásával egy olyan időszakban, amikor potenciális problémák jelentkeztek a gáz rendelkezésre állása körül, és amikor a villamosenergia-termelés területén egyre inkább erre a tüzelőanyagra hagyatkoztak. Jelen tanulmány korlátozott terjedelmében nem kíséreljük meg mindezen problémák és lehetőségek azonosítását. A MEH megvizsgáltatta 2004-ben a PWC-PA Consulting konzorciummal azokat a módszereket, amelyeket a világ energia-piacán használnak a regulátorok, a kormányok az erőművi befektetések ösztönzésére. Ez az elemzés (lásd MEH honlap) azt a következtetést vonta le, – a MAVIR kapacitás mérlegeire támaszkodva – hogy néhány éven belül nincs szükség a piaci folyamatokat esetleg torzító, beruházás-ösztönző intézményrendszer bevezetésére. Később azonban ezekkel foglalkozni kell, mielőtt olyan helyzet állna be, amelyben vélelmezhető, hogy a rendelkezésre álló termelőkapacitás és tüzelőanyag-ellátás veszélyeztetve van. Nem feltétlenül szükséges a termelőkapacitás létrehozatalára vonatkozó kötelezettség bevezetése akkor, ha a potenciális termelői befektetők a magyar villamosenergia-piacra úgy tekintenek, hogy az: a) b) c) d)

korlátozza az MVM piaci ereje kihasználásának lehetőségét; stabil, és elegendő pénzügyi ösztönzőt tartalmaz; tiszteli a szerződéses jogokat10, és indikatív nagykereskedelmi piaci árak alakulnak ki a szervezett piacon

Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Királyság és Ausztrália hatékony piacain nincs ilyen kötelezettség.

G. SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSI DÍJ A magyar kormány – általunk értelmezett – politikája, hogy a szociális szempontból támogatásra szoruló háztartási fogyasztóknak szabályozott (hatósági) áron biztosítson villamos energiát, mely támogatást tartalmazó hatósági ár nem feltétlenül tükrözi a nagykereskedelmi piaci energiavásárlás valamennyi költségét. Az egyetemes szolgáltatók szociális szempontból támogatásra szoruló fogyasztóinak nyújtott szolgáltatásával együtt járó többletterheinek (beleértve a piaci árhoz képest esetleg alacsonyabb hatósági árú – támogatásra szoruló fogyasztók számára kialakított – szolgáltatási díjat) kompenzálása céljából átlátható közvetlen támogatási rendszer kidolgozása javasolt. Az ESZ-ek ilyen célú támogatása a rendszerhasználati-díjak újabb elemeként az összes fogyasztóra kivetett szociális támogatási díjjal biztosítható. Ezt a szociális támogatási díjat a TSO gyűjtené be, és az ESZ-ek felé fizetné ki, kompenzálva ezzel az ESZ-eket a támogatásra szoruló fogyasztók ellátásából adódó esetleges többletterheiért. Az ártámogatás megvalósulhat egy szociális támogatási célú egyetemes szolgáltatási alap létrehozásával is az elektronikus hírközlési törvényben szereplő Egyetemes Elektronikus Hírközlési Kassza mintájára, amelybe a kereskedők a villamos energia értékesítéséből származó éves árbevételük jogszabályban meghatározott hányadát 10

Szerződés újratárgyalás esetén az állami tulajdonú partner megfelelő kompenzációt kínál.

2005. JÚNIUS

17

MAGYAR ENERGIA HIVATAL fizetik be. Az egyetemes szolgáltatási alap bevétele kizárólag a szociális támogatásra szoruló fogyasztók támogatására, illetve az egyetemes szolgáltató kiesése esetén szükséges átmeneti intézkedések miatt felmerülő rendkívüli kiadások és az alap működését szolgáló költségek fedezetére fordítható. Az egyetemes szolgáltató(k) az egyetemes szolgáltatás nyújtásából adódó, a kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetére becsült kiadásaihoz és bevételeihez képest méltánytalan többletterhet jelentő, indokolt és elismert – pénzügyi terhei mérséklésére részesülhetnek az alapból támogatásra. A hatósági áras egyetemes szolgáltatás alternatívája lehet a piaci áron nyújtott egyetemes szolgáltatás, amennyiben az ESZ kiválasztása céljából meghirdetett pályázaton benyújtott ajánlatok értékelésénél elsődleges szempont az, hogy a pályázók által előre 2-3 éves időtartamra megajánlott, a nagykereskedelmi éves átlagár vagy valamely referencia ár alapulvételével megállapított ár a legalacsonyabb legyen.

H. SZÁLLÍTÁSI VESZTESÉGEK Az EU Irányelv 11. cikkének (6) bekezdése lehetővé teszi a TSO számára, hogy az átviteli veszteségeinek fedezésére az energiát a piacról szerezze be „--- amennyiben rendelkezik ezzel a funkcióval”. A jelenlegi hibrid modellben a MAVIR rendelkezik ezzel a funkcióval. Megfontolandó azonban, hogy az új működési struktúrában ez változzon meg, annak érdekében, hogy a TSO funkció kikerüljön mindennemű közvetlen piaci befolyás alól.

I. PIACFIGYELÉS (MONITORING) ÉS A KÁROS PIACI HATÁSOK ENYHÍTÉSE Javasoljuk egy piacfigyelő és az esetleges káros piaci hatásokat enyhítő beavatkozási funkció létrehozatalát, amelyet a MEH keretein belül hoznánk létre és működtetnénk (lásd az Irányelv 23. cikk (1) bekezdését); védelemként a piaci befolyással történő esetleges visszaélések ellen, vagy az ellen, ha a piacok adminisztrációja nem a meglévő szabályokkal összhangban történne. A piaci erővel történő visszaélés lehetősége folyamatosan fennáll. Felmerül annak a lehetősége is, hogy az átviteli rendszerirányító (TSO) és piac-üzemeltető (SZPÜ) nem követi a piacok működtetésének szabályait (esetleg diszkriminatív döntéseket hoz). A piacfigyelő funkció a TSO/SZPÜ-vel szoros együttműködésben működne, de elegendő távolságot tartana, hogy észlelje a piaci adminisztráció esetleges hibáit. Egyes országok tapasztalatából az derül ki, hogy a nem megfelelő szabályok és a piaci szabályok megfelelő alkalmazásának hiánya káros hatást gyakorolt a versenypiacok működésére. A TSO/SZPÜ--n belül elhelyezkedő piacfigyelő funkció konfliktusba kerülhet az anyavállalattal, ha úgy találja, hogy az adott szervezetnek nem sikerült a piaci szabályok megfelelő alkalmazása.

2005. JÚNIUS

18


V. A KIS-, ILLETŐLEG NAGYKERESKEDELMI PIACON JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ ENGEDÉLYESEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK

A. SZABÁLYOZÁSI INDOKOK

Az Irányelv 23. cikk (1/h) bekezdése alapján a nemzeti szabályozó hatóság (MEH) – egyebek között az átláthatóság és a verseny mértékének felügyeletén keresztül – felelősséggel tartozik legalább a piac megkülönböztetéstől mentességért, a hatékony versenyért és a piac hatékony működéséért. Ugyanezen cikk (8) bekezdése kötelezi a tagállamokat, hogy megfelelő és hatékony szabályozási, ellenőrzési és átláthatóságot biztosító mechanizmusokat hozzanak létre annak érdekében, hogy elkerülhető legyen bármilyen piaci erőfölénnyel való – különösen a fogyasztók sérelmére történő – visszaélés. Ezen uniós kötelezettség speciális, ágazati megfogalmazása a – közvetlenül hatályos – Római Szerződés 82. cikkében szereplő általános versenyjogi korlátozásnak, amelyre a piaci rendszer átalakításkor szintén figyelemmel kell lenni.11 A javasolt szabályozási koncepció az Irányelvnek való megfelelés, valamint az iparág jelenlegi strukturális egyenlőtlenségei – az MVM, illetőleg a kiskereskedelemben domináns áramszolgáltatók jelentős piaci erőfölénye (illetve jogi monopóliuma) – korrigálása céljából került kialakításra. A javasolt szabályozási megoldás tehát objektív kritériumokon alapul; nem kötődik szorosan a jelenlegi szereplőkhöz, iparági struktúrához, hanem ezektől függetlenül, megváltozott piaci kapcsolatrendszer esetén is alkalmazható és alkalmazandó. A javaslat nagymértékben támaszkodik a hírközlési iparág újraszabályozásánál alkalmazott technikákra, amelyek hasonló harmonizációs kötelezettségre válaszul születtek és hasonló iparági nehézségeket igyekeztek orvosolni.

B. A JAVASOLT SZABÁLYOZÁS LÉNYEGES ELEMEI

A piacfelügyeleti hatáskörrel rendelkező MEH elemzi a kis- és nagykereskedelmi villamosenergia-piacokon fennálló versenyt, illetőleg a verseny hatékonyságát, és azonosítja a jelentős piaci erővel rendelkező piaci szereplő(ke)t; valamint a jelentős piaci erővel rendelkező piaci szereplő(k)re törvényben foglalt kötelezettségfajták közül a piacelemzés alapján feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos többlet kötelezettség(ek)et ír elő. A piacelemzést a MEH rendszeres időközönként (évente), vagy indokolt esetben rendkívüli jelleggel folytatja le. A MEH a piacelemzés valamint a kapcsolódó (ex ante)

11

A témáról részletesen ld. a MEH és a Világbank közös megbízása alapján készített szakértői (prof Thomas Eilmansberger) tanulmányt (MEH honlapon).

2005. JÚNIUS

19


piacfelügyeleti feladatainak ellátása során szorosan együttműködik a GVH-val; az együttműködés részleteit jogszabály rögzíti. Lehetséges, hogy adott domináns szereplő piaci kapcsolatrendszeréből adódóan mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek minősüljön; ebben az esetben mindkét piac vonatkozásában megfelelő többletkötelezettségekkel terhelhető az alábbiaknak megfelelően, annak érdekében, hogy se a versenytársakkal, se a fogyasztókkal szemben ne kerülhessen sor visszaélésekre.

C.

A JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZABÁLYOZÁSA A NAGYKERESKEDELMI PIACON

(JPE)

ENGEDÉLYESEK

A nagykereskedelmi JPE engedélyes meghatározása: Azon piaci szereplő tekinthető JPE engedélyesnek a nagykereskedelmi piacon, aki közvetlenül (termelőként) illetőleg közvetett módon (szerződéseken, HTM-n keresztül) az ország termelői és import kapacitásának meghatározó része felett (több mint 30-40 %-a felett)12 rendelkezik. A nagykereskedelmi JPE engedélyessel szemben alkalmazható többletkötelezettségek: A MEH a JPE engedélyessel szemben a verseny tisztaságának biztosítása érdekében többlet kötelezettség(ek)et írhat elő. Az alkalmazható kötelezettségfajták jogszabályban (törvényben) kerülnek rögzítésre, de kiszabásuk nem történne automatikusan: a hatóságnak joga lenne a konkrét piaci helyzet függvényében kiválasztani a piacelemzés alapján feltárt, versenyt korlátozó akadályok kezelésére leginkább alkalmas (és azokkal arányos) kötelezésfajtá(ka)t, ill. azok meghatározott kombinációját.13

1) KAPACITÁS AUKCIÓ Az átlátható, kellően likvid kínálati piac érdekében a JPE engedélyes számára előírható, hogy

12

13

Megfontolandó azonban, hogy tekintettel a hatályos magyar versenyjogi fogalmakra (Tpvt. 22. §.), valamint az új hírközlési szabályozásra (Eht. 53. §.) – illetőleg az alapjául szolgáló új uniós koncepcióra –, konkrét piaci részesedés meghatározása helyett indokolt egy általánosabb megfogalmazás alkalmazása. Egy ilyen rendszer sokkal inkább figyelemmel lenne az aktuális piaci viszonyokra, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók közötti különbségekre, illetve arra, hogy az adott piacon (kis- ill. nagykereskedelmi piac) milyen formában és fokban sérül a verseny tisztasága. Noha ez az általánosabb definíció nagyobb felelősséget róna a hatóságra, azonban a valós piaci helyzetek figyelembe vételét jobban lehetővé tenné, s így a piac szabályozása hatékonyabbá, életszerűbbé válhatna. A javaslat tekintettel volt a hírközlés területén bekövetkezett szabályozási koncepció-váltásra: míg a régi törvény (Hkt.) alapján a törvényben meghatározott minden kötelezettség automatikusan terhelt minden JPE szolgáltatót, az új törvény (Eht.) ezt a szabályozást a piacszabályozás hatékonyságának növelése érdekében a fentiekhez hasonlóan módosította.

2005. JÚNIUS

20


a) a rendelkezésre álló kapacitásának meghatározott részét nyilvános árverésen (aukción) értékesítse. A szabályozó hatóság e tekintetben meghatározhatja, hogy a kapacitás milyen arányban kerüljön hosszú távú (éves), illetőleg rövidebb távú (havi, heti) aukcióra. Hasonlóképpen kötelezhető a JPE engedélyes arra is, hogy kapacitásának adott százalékát kötelezően a (másnapi) szervezett piacon (SZP) értékesítse; b) a rendelkezésére álló kapacitásokból előre rögzített, évente változó mennyiségű kapacitást legyen köteles átlátható módon piacra vinni (aukción, SZP-n), míg a többi kapacitásával szabadon rendelkezhet. A konkrét mennyiségeket (pl. 200 MW, 300 MW, stb.) a JPE portfoliójára, a szabadpiac kapacitásfelvevő-képességére, illetőleg a párhuzamosan alkalmazott egyéb JPE többletkötelezettségre (pl. ESZ ellátási kötelezettség) tekintettel a MEH határozná meg évente/kétévente. 2) HATÓSÁGI MEGKÖTÉSEKKEL KIALAKÍTOTT ÁRAK A hatóság a verseny előmozdítása érdekében a JPE engedélyes számára meghatározott költségszámítási és árképzési módszer alkalmazását írhatja elő (pl. ársapka alkalmazása a JPE engedélyes valamennyi eladása tekintetében, stb.). Lehetséges – nem feltétlen piaci megoldásként – továbbá, hogy amennyiben a JPE engedélyes pozíciójával visszaélve többletnyereségre tesz szert (pl. az ESZ-ek kötelező ellátása esetén), úgy ez a többlet a hatóság által elvonásra kerüljön. 3) ESZ-ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG Ha a nagykereskedelmi piac JPE engedélyes(ek) által dominált, akkor a kínálat nem mindig megfelelő (átlátható, likvid). Annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatásra kötelezett kereskedők ilyen körülmények között is eleget tudjanak tenni ellátási kötelezettségüknek, a MEH a piaci viszonyok elemzése alapján ellátási kötelezettséget állapíthat meg a JPE engedélyessel szemben az ESZ-ek javára. Ebben az esetben a JPE számára kötelező lenne a kapacitás felajánlás az ESZ(-ek) felé, és amennyiben az ESZ(-ek) azt igénylik, az ellátás. JPE engedélyes ellátási (helytállási) kötelezettsége az ESZ(-ek) éves, havi, heti, napi igénybejelentéséhez igazodna, az ezt meghaladó, a JPE engedélyes rendelkezésére álló többlet szabadon lenne értékesíthető. Amennyiben a piaci elemzés alapján a MEH indokoltnak tartja, úgy a JPE engedélyessel szemben az ellátási kötelezettségen túlmenően előírhatna további kötelezettséget is (pl. kapacitás aukció, árkontroll, indokolatlan többlet árbevétel elvonása, stb; ld. feljebb); ez esetben a fennmaradó kapacitás ezen a megkötésekkel értékesíthető.

4) ÁTLÁTHATÓSÁG, EGYENLŐ BÁNÁSMÓD A hatóság kötelezheti a JPE engedélyest, hogy meghatározott szolgáltatások tekintetében referencia-ajánlatot (reference offer) hozzon nyilvánosságra. A referencia-ajánlat az ajánlott szolgáltatásokat, illetőleg azok jogi, műszaki, pénzügyi 2005. JÚNIUS

21


feltételeit határozza meg; a hatóság meghatározhatja továbbá az ajánlat bontását és részletezettségét, illetőleg a nyilvánosságra hozandó adatok körét. A referenciaajánlatot nyilvánosságra hozó JPE engedélyes az abban szereplő szolgáltatások tekintetében nem köthet olyan szerződést, amely az ajánlat kötelező elemei között szereplő feltételekben eltér. Így biztosítható, hogy a referencia-ajánlat adására kötelezett JPE engedélyes ne diszkriminálhassa versenytársait az érdekkörébe tartozó egyéb engedélyesekkel szemben. A jelenlegi helyzet: Az MVM, mint nagykereskedelmi JPE engedélyes A javasolt szabályozás elismeri az MVM-nek a villamosenergia-iparban ma betöltött fontos szerepét. Ugyanakkor, mint az a korábbiakban kifejtésre került, a kis- és nagykereskedelmi piacon a hatékony verseny ma korlátozott. Az új piaci kapcsolatrendszerben az MVM jogszabályokban kiemelt közüzemi nagykereskedői funkciója megszűnne, engedélyét kereskedői engedély váltaná fel. Minthogy azonban az MVM domináns pozíciót tölt be a nagykereskedelmi piacon, JPE engedélyesnek minősül és ennek értelmében meghatározott többletkötelezettségekkel terhelhető (pl. kötelező kapacitásaukció, árkontroll, ESZ ellátási kötelezettség, stb. – ld. részletesen feljebb). A verseny tisztaságának védelme, a liberalizáció hatékonyságának növelése érdekében, illetőleg az átmenetet megkönnyítendő, szükséges lenne, hogy ezen többletkötelezettségek az MVM-t törvény erejénél fogva terheljék, ne kelljen tehát kiszabásukkal az első piacelemzés lefolytatását megvárni.14 Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a JPE engedélyesre kiszabható kötelezettségek az MVM-et mint domináns piaci szereplőt és nem közvetlenül mint a HTM-ek vevőjét érintik. Ennek következtében tehát a HTM-ek olyan módú újratárgyalása, amely nem eredményez e domináns pozícióban változást (pl. szerződések időtartamának csökkenése, árcsökkentés, stb.), értelemszerűen nem jelentene mentesülést a kirótt többletkötelezettségek (pl. kapacitás aukció) alól. Amennyiben azonban az újratárgyalás következtében az MVM rendelkezésére álló kapacitásmennyiség lényegesen csökken, illetőleg a fizikai szállítási szerződések pénzügyi kötelezettséggé alakulnak, az MVM – kapacitás-részesedés alapján meghatározott – piaci befolyása is jelentős mértékben módosul, és a továbbiakban JPE engedélyesként való azonosítása nem indokolt. Ha az újratárgyalás következtében más piaci szereplő (termelő, kereskedő) tesz szert jelentős piaci erőfölényre, úgy a piacelemzés eredményének megfelelően ezen szereplő azonosítható JPE engedélyesként, és vele szemben érvényesíhetők a verseny tisztaságát, hatékonyságát biztosító többletkötelezettségek. A HTM-ek újratárgyalásának fent említett különböző lehetséges eredményeit/kimeneteleit, illetőleg az MVM-nek az ezeknek megfelelően kialakuló piaci viszonyrendszerben betöltött szerepét a következő ábrák szemléltetik.

14

Ez a megoldás összhangban lenne az átmenet kezelésére a hírközlésben alkalmazott megoldással.

2005. JÚNIUS

22


7. Ábra

Az MVM szerepe a HTM-ek szempontjából I. /A HTM-ek újratárgyalását megelőzően, illetőleg amennyiben az újratárgyalások nem vezetnek az MVM nagykereskedelmi piacon fennálló jelentős piaci erőfölényének nagymértékű csökkenéséhez/ HTM-mel rendelkező termelők HTM 1

HTM 2

HTM x

MVM (mint nagykereskedelmi JPE kereskedő)*

A ESZ-ekkel szemben fennálló ellátási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mennyiséget meghaladó többlet MEH által meghatározott része a következő módon értékesítendő kötelezően (pl.):

Ellátási kötelezettség az ESZ-ek felé az ESZ-ek – éves, havi, heti és napi– igénybejelentése alapján

Szabad

forrás ú bes zerzés

Éves aukció


Havi aukció

Szervezett Piac (SZP) - másnapi


*

Az MVM-et terhelő többlet kötelezettségek (ellátási kötelezettség, kötelező aukciós értékesítés, vagy egyéb, illetőleg ezektől eltérő előírás) részleteit a MEH határozza meg a piacfelügyeleti tevékenysége keretében (ld. V. fejezet).

8. Ábra

Az MVM szerepe a HTM-ek szempontjából II. /A HTM-ek részbeni újratárgyalása, illetőleg átalakítása esetén, amelynek eredményeképpen a lekötött kapacitások mértéke csökken, ugyanakkor az MVM továbbra is jelentős piaci erővel rendelkezik/ HTM-mel rendelkező termelők** Módosított HTM 1

Módosított HTM 2

Módosított HTM x

Szabad értékesítés:

Kétoldalú megállapodások

Ellátási kötelezettség az ESZ-ek felé (a fennmaradó HTM-ekben lekötött teljesítmény mértékéig) az ESZ-ek – éves, havi, heti és napi – igénybejelentése alapján Szabad

forrású

besze rzés

A jelenlegi fizikai szállítási szerződések (HTM-ek) pénzügyi teljesítési kötelezettségé való részleges átalakítása esetén

Egyetemes Szolgáltatók (ESZ) *

Háztartási Fogyasztók és Egyetemes Szolgáltatásra jogosult Kisvállalkozások

2005. JÚNIUS

pénzmozgás


MVM (mint nagykereskedelmi JPE kereskedő* és Elszámolóház)

**

Az MVM-et, mint JPE engedélyest terhelő ESZ-ellátási kötelezettség (vagy más többletkötelezettség) részleteit a MEH határozza meg piacfelügyeleti tevékenysége keretében (ld. V. fejezet). Amennyiben az újratárgyalás következtében más piaci szereplő is JPE státuszúvá válik, a MEH vele szemben szintén előírhat bizonyos indokolt többletkötelezettséget (pl. kapacitás aukció).

23


9. Ábra

Az MVM szerepe a HTM-ek szempontjából III. /A HTM-ek újratárgyalása és pénzügyi kötelezettséggé való átalakítása esetén,* amelynek eredményeképpen a lekötött kapacitások felszabadulnak és az MVM JPE státuszának megszűnésével mentesül a többletkötelezettségek alól/ HTM-mel rendelkező termelők** Átalakított HTM 1

Átalakított HTM 2

Szabad értékesítés:

Átalakított HTM x

Kétoldalú megállapodások


Elszámolóház A jelenlegi fizikai szállítási szerződések (HTM-ek) pénzügyi teljesítési kötelezettségé való átalakítása esetén

Szabad forrás ú bes zerzés


pénzmozgás

MVM***

Szabad forrású beszerzés (az MVM által eddig kötelezően nyújtott ellátás pótlására)


D.

* **

A HTM-ek megszüntetése hasonló piaci kapcsolatrendszerhez vezet. Amennyiben az újratárgyalás következtében más piaci szereplő (pl. Paksi Atomerőmű Rt.) JPE státuszúvá válik, a MEH vele szemben szintén előírhat bizonyos indokolt többletkötelezettséget (pl. kapacitás aukció). *** A többi szerződése tekintetében természetesen az MVM kereskedői engedélyesként fennmarad.

A JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZABÁLYOZÁSA A KISKERESKEDELMI PIACON

(JPE)

ENGEDÉLYESEK

A kiskereskedelmi JPE engedélyes meghatározása: Azon piaci szereplő tekinthető JPE engedélyesnek a kiskereskedelmi piacon, aki az éves eladott energiamennyiség alapján a végfogyasztói igény meghatározó részét (több mint 30-40%-át)15 közvetlenül elégíti ki. A kiskereskedelmi JPE engedélyessel szemben alkalmazható többletkötelezettségek: (Általánosságban ld. feljebb, a nagykereskedelmi JPE engedélyes kötelezettségeinél) 1) HATÓSÁGI MEGKÖTÉSEKKEL KIALAKÍTOTT ÁRAK A hatóság a fogyasztók érdekeinek védelme és a hatékony verseny elősegítése érdekében a kiskereskedelmi JPE engedélyes számára meghatározott költségszámítási és árképzési módszer alkalmazását írhatja elő. Így, egyebek közt, határozatban megtilthatja indokolatlanul magas árak alkalmazását (pl. feljogosított fogyasztókkal szemben), vagy a versenyt akadályozó – nem csupán nagyobb hatékonyságon alapuló – indokolatlanul alacsony árak meghatározását, indokolt esetben ársapkát vezethet be, stb.

15

Egy általánosabb, konkrét számadatot mellőző definíció előnyeiről ld. a fenti, a nagykereskedelmi JPE engedélyes definíciójával kapcsolatban tett megjegyzést.

2005. JÚNIUS

24


2) ÁTLÁTHATÓSÁG, EGYENLŐ BÁNÁSMÓD A hatóság kötelezheti a kiskereskedelmi JPE engedélyest, hogy meghatározott szolgáltatások (így különösen a feljogosított fogyasztók ellátása) tekintetében referencia-ajánlatot (reference offer) hozzon nyilvánosságra (ld. részletes meghatározást feljebb). Ily módon biztosítható, hogy a feljogosított fogyasztókat ellátó kiskereskedelmi piacon domináns pozícióban lévő kereskedő (JPE engedélyes) erőfölényével visszaélve ne diszkriminálhasson a feljogosított fogyasztók között. Megjegyzendő, hogy a kiskereskedelmi piacon a jövőbeni ESZ-ek nagy valószínűséggel JPE engedélyesnek minősülnek. Ezekre a szolgáltatókra azonban az ESZ engedélyük számos hasonló természetű és hasonló indokokon alapuló kötelezettséget ró (automatikusan). Ennek következtében megfontolandó, hogy a piacelemzés során a MEH a kiskereskedelmi piacon az egyetemes szolgáltatási piacot és az egyéb kiskereskedelmi tevékenységet külön-külön vizsgálja, és, amennyiben indokolt, állapítson meg többlet kötelezettsége(ke)t az azonosított JPE engedélyesekkel szemben. E. A JELENTŐS PIACI RÉSZESEDÉSSZERZÉS KORLÁTOZÁSA Biztosítani kell továbbá, hogy a fenti, JPE piaci szereplőkre vonatkozó szabályozás ne legyen kijátszható oly módon, hogy a jelentős piaci részesedés megszerzése több engedélyesen keresztül – de azonos tulajdonoson keresztül, illetőleg többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzésével – valósul meg.16 Az MVM számára (a nagykereskedelmi JPE funkció fennmaradásáig) korlátozásra kerül a jelenlegi piaci dominancia kibővítése: a HTM-k további kapacitással való lekötése, vagy meghosszabbítást célzó újratárgyalása által.

VI. AZ IPARÁG SZERKEZETE Ebben a részben leírjuk az iparág struktúrája előtt álló lehetőségeket. Foglalkozunk annak kérdésével, hogy mely funkciókat mely jogi személyeknek kell ellátnia.

A. A TSO LEHETŐSÉGEK LEÍRÁSA Az EU Irányelvek által megkövetelt TSO kompetenciák egy kézbe „adása”, illetve a működési racionalitások által igényelt eszközáthelyezések kapcsán a TSO létrehozásával kapcsolatban kialakítandó kormányzati álláspont előkészítési szakaszában (2004 ősz) a Hivatal is elemezte a lehetséges változatokat. Ezeket a C. melléklet foglalja össze. 1) A TSO LÉTREHOZATALA

16

A szabályozás kialakításánál figyelembe kell venni a vonatkozó uniós szabályanyagot, az alkalmazható GVH hatásköröket (vállalkozások összefonódásának ellenőrzése), illetőleg érdemes figyelemmel lenni a VET korábbi, hatályon kívül helyezett 104-105. §§.-ra.

2005. JÚNIUS

25

MAGYAR ENERGIA HIVATAL Szükséges egy olyan TSO létrehozatala, amely eleget tesz az EU Irányelv IV. fejezetében megfogalmazott követelményeknek. Célszerű lenne a jelenlegi „átviteli” és „rendszerirányítási” engedélyesi funkciók egyetlen „átviteli rendszerirányítási” engedélyesi funkcióba tömörítése. Amennyiben ennek kodifikációs nehézségei vannak a VET jelenlegi módosítása kapcsán akkor azt később, a piaci szerkezet átalakítását előíró törvénymódosítás kapcsán meg lehet tenni. 2) A TSO FELELŐSSÉGEI Az EU Irányelv 9. cikkének megfelelően a TSO felelős kell, hogy legyen a következőkért: 2.1 Az átviteli hálózat fejlesztésének tervezése; 2.2 A termelő kapacitás előrejelző tervezése; 2.3 A termelés irányítása és az energiaáramlások felügyelete; 2.4 A rendszerszintű szolgáltatások, beleértve a rendelkezésre állásának (valós idejű) biztosítása;

kiegyenlítő

(szabályozó)

energia

2.5 Szükség szerinti irányítási utasítások nyomon követése és kiadása, biztosítandó a hálózat megbízható működését; 2.6 A hálózat üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére vonatkozó döntéshozatali jog; 2.7 A hálózathoz történő diszkrimináció-mentes hozzáférés biztosítása; és 2.8 A rendszer felhasználói számára a rendszerhez történő hatékony hozzáféréshez szükséges információk biztosítása. 3) SZERVEZETT PIAC-ÜZEMELTETŐ (SZPÜ) LEHETŐSÉGEI Javasoljuk egy szervezett piac-üzemeltető (SZPÜ) funkció létrehozatalát, amely a napi előrejelzéses piacért felel, és az ajánlati árak gazdasági sorrendjének megfelelően szerzi be az energiát. A rendszerirányító és piac-üzemeltető funkciók együttműködve követnék nyomon a hálózatot, és irányítanák, gazdasági alapon rendelkeznének a termelés felett, a határkeresztező és belföldi átviteli hálózat korlátainak megfelelően. A szervezettpiac-üzemeltető és rendszerirányító funkciók szorosan összefüggnek egymással, ezért célszerű az SZPÜ-t a TSO kizárólagos érdekeltségébe tartozó független jogi személyként kell létrehozni.17 Nagyon tisztán kell kidolgozni, hogy a heti, napi és valós idejű üzem üzemeltetési egymásra-hatásának miként kell működnie, annak érdekében, hogy a rendszer megbízhatósága és az üzemeltetés gazdaságossága megmaradjon. A szervezett piac a napi előrejelzéses villamos energiát, a rendszerirányító által működtetett kiegyenlítő piac a valós idejű kiegyenlítő (szabályozó) energiát forgalmazza. 4) KÜLÖN DÖNTÉSHOZATALI JOGKÖR KÖVETELMÉNYE Az EU Irányelv 10. cikke lehetővé teszi a TSO számára, hogy olyan holding cég leányvállalata legyen, amely holding egyéb funkciókért is felel, például a termelés és/vagy szolgáltatás/kereskedelem, vagy az EU irányelvben azonosított egyéb feladatok. Ha egy ilyen leányvállalat a TSO (az MVM csoport része), akkor a fenti VI. A. 2. bekezdésben azonosított 17

A szervezett piac, mint a javasolt új piaci működés egyik fontos funkciója könnyebben megalakítható az állami tulajdonú MAVIR leányvállalataként, mint a magántulajdonú piaci szereplők önkéntes fellépésére várva.

2005. JÚNIUS

26

MAGYAR ENERGIA HIVATAL funkcióknak megfelelően az anyavállalattól független döntéshozatali jogkörrel kell ellátni. Az anyavállalat jóváhagyhatja az éves pénzügyi tervet, és meghatározhatja az eladósodottság korlátait, de nem adhat a napi üzemeltetésre vagy a hálózat fejlesztésére vonatkozó utasításokat, feltéve, hogy az ilyen döntések nem járnak a jóváhagyott pénzügyi keret túllépésével (lásd az Irányelv 10 (2) c) bekezdését). 5) A MAVIR, MINT TSO AZ MVM CSOPORT TAGJA A Kormány döntését előkészítő államigazgatási fórumok állást foglaltak a TSO lehetséges kialakítási formáinak kérdésében és többségükben azt a megoldási lehetőséget támogatták, hogy a MAVIR, mint TSO az MVM csoport tagja legyen és egyúttal az átviteli eszközök tulajdonosa. Ezen előkészítő anyagok aláhúzzák azt a szabályozói- és a piaci szereplőkben felmerülő igényt, hogy olyan irányítási, ellenőrzési (governance) intézményi rendszert és jogszabályban rögzített tevékenység szétválasztási mechanizmusokat (funkcionális szétválasztási szabályok) kell létrehozni, amelyek segítenek a kereskedelmi szempontok esetleges rendszerirányításon keresztüli érvényre juttatásának kiküszöbölésében, és a piac adminisztrációját és a rendszerirányítást „megvédik” az anyavállalat esetleges egyedi érdekérvényesítő beavatkozásától. Meg kell tervezni az EU által a TSO-ra vonatkozóan meghatározott független döntéshozatali jogkörre vonatkozó követelményeknek eleget tevő szabályokat is. Független TSO irányítótestületet kívánatos létrehozni olyan jogkörrel, amely eleget tesz a fent leírt VI. A. 4. bekezdésben leírtaknak. Ezen piaci struktúra mellett kiemelten szükség lesz a piac figyelésére (monitoring) és az esetleges káros piaci hatások enyhítésének beavatkozási lehetőségére az V. fejezetben foglaltak szerint.

B. A SZOLGÁLTATÁS SZÉTVÁLASZTÁSA

(KERESKEDELEM)

ÉS

ELOSZTÁS

VÁLLALATI

(JOGI)

A jelenlegi hat közüzemi szolgáltató engedélyes vállalati szinten szétválasztandó az elosztói engedélyestől (jogi szétválasztás). A Konfliktuselemzés IV. része elemzi azt a követelményt, hogy az elosztói rendszerirányítók (DSO, Distribution System Operator) számvitelét és funkcióit külön kell választani a szolgáltatói (kereskedői) üzletektől. Ezt a szétválasztást – az EU Irányelv előírása szerint – már 2004. július 1-től végre kell hajtani a jogszabályi előírás és a gyakorlat szintjén. Az Irányelv 15 (1) és 30 (2) cikkelye azt is megköveteli, hogy 2007. július 1-jére a DSO vállalati szinten is különválasztásra kerüljön a szolgáltatói (kereskedői) üzletágaktól (jogi szétválasztás). Az Irányelv szerint a DSO felelős az elosztóhálózat irányításáért. Az Irányelv egyértelműen megkülönbözteti az „elosztást”, azaz a villamos energia szállítását, és a „szolgáltatást”, azaz a villamos energia értékesítését. Ezek a tevékenységek, felügyeletük, valamint a kapcsolódó nyilvántartás, képezik azt a két funkciót, amelyet az Irányelv szerint már külön kellett volna választani. 1) ELLÁTÁS

2005. JÚNIUS

27

MAGYAR ENERGIA HIVATAL Egy vagy több ESZ-re van szükség annak biztosításához, hogy a villamos energia nagykereskedelmi szinten felvásárlásra kerüljön, és a háztartási fogyasztók, illetve kisvállalkozások számára elérhető legyen. A hat meglévő Közüzemi Szolgáltatót 2007. július 1-jei hatállyal külön kell választani elosztói üzleti tevékenységüktől. Lehetséges, hogy a közüzemi szolgáltatók konszolidációja történik meg. Ezt jelenleg szabályozott monopóliumként ítélik meg a háztartási fogyasztók és kisvállalkozások részére. A feljogosított fogyasztók egymással versenyző termelőktől és kereskedőktől fognak vásárolni (aukción történő értékesítéseket is beleértve) és a fogyasztók vásárolhatnak a szervezett piacon (SZP). Várhatóan a MEH vagy jogszabály fogja meghatározni a szükséges ESZ-ek számát. Az Irányelv nyílt versenyre vonatkozó követelményeinek megfelelően egy tendereztetési folyamatot is létre kell hozni, amelynek keretén belül történne a ESZ-ek kiválasztása. A kereskedelmi szabályozással kapcsolatos javaslatokat illetően lásd IV. fejezetet, ez tartalmazza a szolgáltatói kötelezettségek teljesítésének módszereit is. 2) TERMELŐKAPACITÁS A termelő kapacitás létesítésére vonatkozó kötelezettség követelménye később kerül megvizsgálásra. Számos országhoz hasonlóan lehetséges, hogy egy indikatív árakat adó hatékony nagykereskedelmi piaci struktúrához nem szükséges ilyen kötelezettség az ellátás biztonságának biztosítása érdekében. (Lásd IV F. bekezdést.)

3) ÁTVITEL A meglévő átviteli hálózat tulajdonosa köteles a hálózatot a TSO döntéseinek megfelelően üzemeltetni, karbantartani és bővíteni, hogy eleget tegyen az Üzemi Szabályzatban meghatározott rendszerbiztonsági követelményeknek. Ezt a kötelezettséget közvetlenül is meg lehet követelni a TSO engedélye révén. Amennyiben, vagy amíg a TSO-nak nincsenek tulajdonában az átviteli eszközök, ennek a feltételnek a MAVIR és az MVM, mint az átviteli eszközök tulajdonosa között megkötendő szerződés keretein belül lehet eleget tenni. Meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy a TSO köteles-e az n-1 szabályok által megkövetelt befektetés szintjén túlmenően az átviteli kapacitást bővíteni az energia szállítása érdekében. Az átvitel bővítése és a költségek allokációja más piacokon jelentős vitákra adott okot. A piac összes résztvevője számára nagyon egyértelműnek kell lennie a TSO által alkalmazandó, az átvitel fejlesztésének mértékét és időzítését meghatározó kritériumoknak.

4) ELOSZTÁS Az engedélyes elosztóhálózat tulajdonosa köteles a hálózat szükség szerinti üzemeltetésére, karbantartására és bővítésére, hogy eleget tegyen az Elosztási Szabályzatban meghatározott rendszerbiztonsági előírásoknak.

2005. JÚNIUS

28


C. TÁRGYALÁS A hálózati és szolgáltatási funkciók vállalati szétválasztása követelményének kivételével az EU Irányelv megengedi több üzleti tevékenység és irányítási funkció közös tulajdonlásának fenntartását. Az EU Irányelv azonban egyértelműen leszögezi, hogy szükséges a „csökkenteni a piaci erőfölényt". Az átviteli- és elosztóeszközökkel kapcsolatos döntéshozatal elsődleges felelőssége a TSO és a DSO hatáskörébe tartozik. 1) MEGFELELÉS AZ IRÁNYELVNEK A diszkriminációtól mentes hozzáférés alapvető követelménye, hogy az átvitelhez történő hozzáférés teljes mértékben nyitott legyen. Más piacokon megfigyelték, hogy még ott is, ahol a számviteli szétválasztás megtörtént, az átvitelt megtagadták más piaci résztvevőktől, amelyek versenyben voltak olyan termelő vagy szolgáltató üzleti vállalkozással, amelyek az átviteli engedélyes tulajdonosi csoportjához tartoztak. Ezt megfelelő irányítás-szétválasztási szabályokkal ellensúlyozni kell. 2) AZ ELLÁTÁS BIZTONSÁGA Az ellátás biztonsága a következő követelményekhez kapcsolódik: A fogyasztói igényeket kielégítő termelési kapacitásokra van szükség, beleértve a tartalék kapacitás biztosítását, védelemként a termelés tervezett és üzemzavari kiesése ellen Védelem szükséges a tüzelőanyag-ellátás zavarának kockázata ellen, és Megfelelő átviteli és elosztói kapacitásra van szükség az energiának a fogyasztók részére történő eljuttatása érdekében. Az ebben a javaslatban leírt lehetőségek kifejezetten érintik a megfelelő átvitel és elosztás létrehozásának követelményeit. Ezek a kötelezettségek a TSO-ra és a DSO-ra hárulnak. A lehetőségek nem tartalmazzák a termelői kapacitás létesítésének kötelezettségét. Amennyiben a jelentős piaci erőfölény korlátozható, és létrehozható egy olyan befektetői környezet, amely vonzó az új termelői befektetések szempontjából, nem feltétlenül lesz szükséges termelői kapacitás kötelezettség előírása, és nem merülnek fel az ehhez kapcsolódó bonyolult tényezők. Számos kapacitáslétesítési-kötelezettség nélküli ország tapasztalata jelzi, hogy lehetséges az ellátás biztonságának garantálása a befektetői közösség válaszaira alapozva is egy olyan környezetben, amely valóban nyitott hozzáférést biztosít az új belépők számára. Megjegyezzük, hogy Anglia és Wales eredeti piaca szintén domináns termelőkkel rendelkezett. Idővel azonban ezen termelők piaci befolyása – nem utolsó sorban a határozott regulátori és kormányzati beavatkozásoknak köszönhetően – visszaesett, miközben új versenytársak léptek a piacra. A javaslat nem foglalkozik a tüzelőanyag-ellátás kimaradása elleni védelem kötelezettségével. A magyar kormány számára azonban lehetséges, hogy olyan lépéseket tegyen, amelyek hasonlóak az Egyesült Királyságban megtett lépésekhez, és diverzifikált tüzelőanyag-ellátást hozzon létre azáltal, hogy szükség szerint korlátozza azokat a tüzelőanyagokat, amelyeket a termelői engedélyesek számára engedélyeznek.

2005. JÚNIUS

29


Hosszabb távon a határt keresztező kereskedelmi kapacitás bővülése és a regionális piac kialakulása tovább fogja javítani az ellátás biztonságát. A regionális piacok kifejlődése azonban általában lassú folyamat. 3) KISKERESKEDELMI FOGYASZTÓK KÖLTSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE A tanácsadó BDR és a MEH úgy gondolja, hogy a piacra vonatkozóan a IV. fejezetben leírt intézkedések és az iparág struktúrájára vonatkozóan az VI. fejezetben leírt változatok együttesen elérik a fogyasztókat terhelő költségek csökkentését. Annak érdekében, hogy a szabad piaci verseny előnyei elérhetőek legyenek, megfelelő versenynek kell fennállni a termelők és kereskedők között. Ezen túlmenően a megnövelt határkeresztező átviteli kapacitás és egy regionális piac kifejlődése további nyomást gyakorolna a kiskereskedelmi fogyasztók költségeinek csökkentésére. A piac IV. fejezetben leírt rendszere azonban kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a háztartási fogyasztókat és ezen belül kifejezetten a szociális szempontból támogatásra szoruló fogyasztókat továbbra is szabályozott végfelhasználói díjakkal védje, illetve az egyetemes szolgáltatásért folyó pályáztatási versenyben kialakuló verseny áron keresztül „alacsonyan tartsa” az egyetemes szolgáltatást igénylő fogyasztók végfogyasztói árait.

2005. JÚNIUS

30

A melléklet


A. Melléklet Meghatározások I. ENGEDÉLYESEK / PIACI SZEREPLŐK, ÉS MEGFELELŐ FUNKCIÓIK AZ ÚJ MODELLBEN 1) EGYETEMES SZOLGÁLTATÓ (ESZ), (UNIVERSAL SERVICE PROVIDER) (USP)) Azok a szolgáltatók, amelyek az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók (háztartási fogyasztók és kisvállalkozások) ellátásáért felelősek. Az ESZ-ek (szabad piaci termelőkkel, kereskedőkkel kötött), kétoldalú szerződések alapján, a szervezett piacról vagy importból vásárolhatják a villamos energiát. Amennyiben a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a MEH értékesítési kötelezettséget ír elő az ESZ-ek javára, jogosultak lesznek elfogadni (vagy visszautasítani) a JPE engedélyes kötelező ajánlatát. 2) KERESKEDŐK (TRADERS) Olyan vállalkozások, amelyek engedéllyel rendelkeznek kereskedelmi szolgáltatások nyújtására, beleértve a feljogosított fogyasztók villamos energiával történő ellátását. A kereskedők ily módon kétoldalú szerződéseket köthetnek a villamos energia vásárlására (a szabad piaci termelőkkel, más kereskedőkkel), importálhatnak és a szervezett piacon szerezhetnek be villamos energiát, valamint villamos energiát értékesíthetnek kétoldalú megállapodások útján (más kerekedőknek, az ESZ-eknek, a feljogosított fogyasztóknak), a szervezett piacon és külföldön. 3) TERMELŐK A villamos energia termelésére és az általuk termelt villamos energia szabad piacon kétoldalú szerződéseken keresztül (kereskedők, ESZ-ek, feljogosított fogyasztók felé vagy exportra) vagy a szervezett piacon történő értékesítésére engedéllyel rendelkező piaci szereplők. Azok a termelők, amelyek érvényes HTM-mel rendelkeznek, a HTM-ben lekötött, de az MVM által igénybe nem vett, továbbá a HTM-ben nem lekötött, általuk megtermelt villamos energia tekintetében rendelkeznek korlátlan értékesítési joggal a szabad piacon. 4) FOGYASZTÓK i) Háztartási fogyasztók (Household Customers) Olyan fogyasztók, akik saját háztartási fogyasztásuk céljából vásárolnak villamos energiát, a kereskedelmi vagy szakmai tevékenységek kizárásával. A teljes jogosultságot, azaz 2007. július 1-jét megelőzően a háztartási fogyasztók ellátását az egyetemes szolgáltatás nyújtására ideiglenesen kijelölt kereskedők (jelenlegi közüzemi szolgáltatók) végzik Ezen időpontot követően jogosultak lesznek a villamos energiát az általuk szabadon választott forrásból (kereskedőtől, termelőtől, a szervezett piacon, illetőleg importból), vagy az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt engedélyesektől beszerezni. ii)

Nem háztartási fogyasztók (Non-Household Customers) A villamos energia azon fogyasztói, akik nem minősülnek háztartási fogyasztóknak.

iii)

Kisvállalkozó fogyasztók (Small Enterprise Customers) A magyar kormány által – különleges státuszuk (pl. kórházak stb.) vagy a fogyasztásuk mennyisége alapján – meghatározott nem háztartási (feljogosított) fogyasztók, akik a háztartási fogyasztók mellett jogosultak az ESZ-ektől egyetemes szolgáltatásban részesülni.

2005. JÚNIUS

1


iv)

A melléklet

Feljogosított fogyasztók (Eligible Customers) Olyan fogyasztók, amelyek szabadon vásárolhatnak villamos energiát tetszőlegesen kiválasztott szolgáltatótól – azaz a termelőktől, importból, kereskedőktől és a szervezett piacon – az Irányelv 21. cikkelye értelmezésének keretén belül. Jelenleg minden nem háztartási fogyasztó feljogosítottnak minősül, és 2007. július 1-jével minden fogyasztó (a háztartási fogyasztók is) a törvény szerint feljogosítottá válik. (A mai szolgáltatók szabad választási lehetőségét is biztosítani kell.)

5) ELOSZTÓI RENDSZERIRÁNYÍTÓ (DSO, DISTRIBUTION SYSTEM OPERATOR) Olyan engedélyes, amely az elosztórendszer üzemeltetéséért, fejlesztéséért, karbantartásának és hosszú távú rendelkezésre állásának biztosításáért felel (beleértve a más rendszerekhez történő kapcsolatokat), hogy az eleget tegyen a villamos energia elosztására vonatkozó ésszerű igényeknek. 6) ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÓ (TSO, TRANSMISSION SYSTEM OPERATOR) Olyan engedélyes, amely az átviteli rendszer üzemeltetéséért, fejlesztéséért, karbantartásának és hosszú távú rendelkezésre állásának biztosításáért felel (beleértve a más rendszerekhez történő kapcsolatokat), hogy az eleget tegyen a villamos energia átvitelére vonatkozó ésszerű igényeknek. A TSO felel a rendszerszintű szolgáltatások piaca és a valós idejű kiegyenlítő piac üzemeltetéséért. 7) SZERVEZETT PIAC-ÜZEMELTETŐ (SZPÜ) MARKET OPERATOR (MO) A MAVIR (TSO) kizárólagos érdekeltségébe tartozó olyan engedélyes, amely a szervezett piac napi előjelzéses tevékenységeiért felel.

II.

FOGALMAK 1) EGYETEMES SZOLGÁLTATÁS (UNIVERSAL SERVICE) A háztartási fogyasztók és kisvállalkozók joga, hogy szabályozott áron adott minőségű villamos energiát kapjanak. Ezen egyetemes szolgáltatás biztosítása a ESZ-ek kizárólagos felelőssége. 2) RENDSZERSZINTŰ SZOLGÁLTATÁSOK (RSZ) ANCILLARY SERVICES (AS) Minden olyan szolgáltatás, amely az átviteli/elosztó rendszer üzemeltetéséhez szükséges; ez tehát minden tartalékot, kiegyenlítő energiát és sötét indítást (Black Start) tartalmaz. A rendszer szintű szolgáltatásokért a rendszerirányító felel. 3) HOSSZÚTÁVÚ ÁRAMVÁSÁRLÁSI MEGÁLLAPODÁSOK (HTM) LONG TERM POWER PURCHASE AGREEMENT (LT PPA) A közüzemi nagykereskedő (MVM) által 1999. augusztus 18. előtt kötött hosszú távú (belföldi és import) áramvásárlási megállapodások, amelyek jelenleg az összes rendelkezésre álló termelőkapacitás 70-80%-kát lefedik. 4) SZERVEZETT PIAC (SZP), ORGANIZED MARKET (OM ) Energiatőzsde, amely a másnapi energiára vonatkozó, SZPÜ által irányított piac. 5) JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ ENGEDÉLYES (JPE) - SIGNIFICANT MARKET POWER (SMP) LICENSEE Az engedélyes, amennyiben valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem kellően hatékony, egyedül vagy más engedélyessel közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a

2005. JÚNIUS

2


A melléklet

versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

III.

i)

A nagykereskedelmi JPE engedélyes Azon piaci szereplő tekinthető JPE engedélyesnek a nagykereskedelmi piacon, aki közvetlenül (termelőként) illetőleg közvetett módon (szerződéseken, HTM-n keresztül) az ország termelői és import kapacitásának meghatározó része felett (több mint 30-40 %-a felett) rendelkezik.

ii)

A kiskereskedelmi JPE engedélyes Azon piaci szereplő tekinthető JPE engedélyesnek a kiskereskedelmi piacon, aki az éves eladott energiamennyiség alapján a végfogyasztói igény meghatározó részét (több mint 30-40%-át) elégíti ki.

PÉNZÜGYI FOGALMAK 1) SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSI DÍJ A hálózati engedélyesek által az összes fogyasztótól begyűjtött díj, amely a rendszerhasználati díjak egyik eleme, és amelynek terhére az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettségen belül a szociális szempontok szerint támogatandó fogyasztók ellátásából adódó többletterhek kompenzálása céljából az ESZ-nak támogatás nyújtható. 2) RENDSZERHASZNÁLATI DÍJ (ÉS JÓVÁÍRÁSAI) Hatóság által megállapított díjtétel, amelyet minden rendszerhasználó annak a hálózati engedélyesnek (DSO-nak vagy TSO-nak) fizet, amelynek a hálózatára csatlakozik a rendszerirányítás, a villamos energiához kapcsolódó rendszerszintű szolgáltatások, az átviteli és – elosztó hálózat használatáért. A rendszerhasználati díjak egyik eleme lehet az egyetemes szolgáltatási támogatás.

2005. JÚNIUS

3

C melléklet


B. Melléklet Acronyms

Rövidítések

Acronym

Description

Rövidítés

Leírás

AAC AS BDR C&E CC DSO EA

Already Allocated Capacity Ancillary Services Barker, Dunn & Rossi Capacity and Energy Commercial Code Distribution System Operator Electricity Act

AAC RSZ BDR C&E KSz DSO VET

EU FERC

European Union Federal Energy Regulatory Commission (US) Day Ahead Free Generation Market Free Market Generator Government of Hungary Hungarian Energy Office Independent System Operator Long Term Power Purchase Agreement Magyar Villamos Rendszerirányító Rt. Market Operator Magyar Villamos Művek Rt. Organized Market Power Purchase Agreement Power Supply Agreement

EU FERC

Előzetesen Lekötött Kapacitás Rendszerszintű szolgáltatás Barker, Dunn & Rossi Energia és teljesítmény Kereskedelmi Szabályzat Elosztói rendszerirányító 2001.évi CX. Törvény a villamos energiáról Európai Unió Szövetségi Energia Szabályozó Bizottság Szabadpiaci termelés másnapi piaca Szabadpiaci termelő Magyar Kormány Magyar Energia Hivatal Független Rendszerirányító Hosszú távú áramvásárlási megállapodás (HTM) Magyar Villamos Rendszerirányító Rt. Szervezett piac-üzemeltető Magyar Villamos Művek Rt. Szervezett piac Áramvásárlási megállapodás Villamosenergia értékesítési megállapodás (VEASZ) Közüzemi termelő Közüzemi szolgáltató Végső menedékes szolgáltató Jelentős piaci erő Rendszerirányító Átviteli rendszerirányító Átviteli rendszerirányítók koordináló szövetsége Egyetemes Szolgáltató

FGM FMG GOH HEO ISO LT PPA MAVIR MO MVM OM PPA PSA PSG PSS SLR SMP SO TSO UCTE USP

FGM FMG GOH MEH ISO HTM MAVIR SZPÜ MVM SZP PPA VEASZ

Public Service Generator PSG Public Service Supplier PSS Supplier of Last Resort VMSZ Significant Market Power JPE System Operator SO Transmission System Operator TSO Union for the Coordination of UCTE Transmission of Electricity Universal Service Provider ESZ

C . MELLÉKLET Az iparág szerkezeti vizsgálata keretében az átviteli rendszerirányító (TSO) létrehozása kapcsán 2004-ben vizsgált lehetőségek

2005. JÚNIUS

1

Törölt: ¶ Szakasztörés (új oldal)


C melléklet

Az EU Irányelvek által megkövetelt TSO kompetenciák egy kézbe „adása”, illetve a működési racionalitások által igényelt eszközáthelyezések kapcsán a TSO létrehozásával kapcsolatban kialakítandó kormányzati álláspont előkészítési szakaszában (2004 ősz) a Hivatal tanácsadójával (BDR) együtt is elemezte a lehetséges változatokat. Ezeket foglalja össze ez a melléklet.

1) A TSO LÉTREHOZATALA Szükséges egy olyan ”átviteli rendszerirányítói” (TSO) engedélyes társaság létrehozatala, amely eleget tesz az EU Irányelv IV. fejezetében megfogalmazott követelményeknek. A magyar TSO létrehozatalának tárgyában három lehetőséget vázoltunk fel. Mindegyik lehetőséghez szükséges a jelenlegi törvényi háttér módosítása; célszerű a jelenlegi két különböző engedély-funkció (rendszerirányítás, átvitel) egyetlen funkcióvá; átviteli rendszerirányítóvá (TSO) egyesítése. 2) A TSO FELELŐSSÉGEI Az EU Irányelv 9. cikkének megfelelően a TSO felelős kell, hogy legyen a következőkért: 2.1. Az átviteli hálózat fejlesztésének tervezése; 2.2. A termelő kapacitás előrejelző tervezése; 2.3. A termelés irányítása és az energiaáramlások felügyelete; 2.4. A rendszerszintű szolgáltatások, beleértve a kiegyenlítő (szabályozó) energia rendelkezésre állásának (valós idejű) biztosítása; 2.5. Szükség szerinti irányítási utasítások nyomon követése és kiadása, biztosítandó a hálózat megbízható működését; 2.6. A hálózat üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére vonatkozó döntéshozatali jog; 2.7. A hálózathoz történő diszkrimináció-mentes hozzáférés biztosítása; és 2.8. A rendszer felhasználói számára a rendszerhez történő hatékony hozzáféréshez szükséges információk biztosítása. 3) SZERVEZETT PIAC-ÜZEMELTETŐ (SZPÜ) LEHETŐSÉGEI Javasoljuk egy szervezett piac-üzemeltető (SZPÜ) funkció létrehozatalát, amely a napi előrejelzéses piacért felel, és az ajánlati árak gazdasági sorrendjének megfelelően szerzi be az energiát. A rendszerirányító és piac-üzemeltető funkciók együttműködve követnék nyomon a hálózatot, és irányítanák, gazdasági alapon rendelkeznének a termelés felett, a határkeresztező és belföldi átviteli hálózat korlátainak megfelelően. A szervezettpiac-üzemeltető és rendszerirányító funkciók szorosan összefüggnek egymással, ezért célszerű az SZPÜ-t a TSO kizárólagos érdekeltségébe tartozó független jogi személyként kell létrehozni.18 Nagyon tisztán kell kidolgozni, hogy a heti, napi és valós idejű üzem üzemeltetési egymásra-hatásának miként kell működnie, annak érdekében, hogy a rendszer megbízhatósága és az üzemeltetés gazdaságossága megmaradjon. A szervezett piac a napi előrejelzéses villamos energiát, a rendszerirányító által működtetett kiegyenlítő piac a valós idejű kiegyenlítő (szabályozó) energiát forgalmazza. 18

A szervezett piac, mint a javasolt új piaci működés egyik fontos funkciója könnyebben megalakítható az állami tulajdonú MAVIR leányvállalataként, mint a magántulajdonú piaci szereplők önkéntes fellépésére várva.

2005. JÚNIUS

2

C melléklet


4) KÜLÖN DÖNTÉSHOZATALI JOGKÖR KÖVETELMÉNYE Az EU Irányelv 10. cikke lehetővé teszi a TSO számára, hogy olyan holding cég leányvállalata legyen, amely holding egyéb funkciókért is felel, például a termelés és/vagy szolgáltatás, vagy az EU irányelvben azonosított egyéb feladatok. Ha egy ilyen leányvállalat a TSO (az MVM csoport része), akkor a fenti VI. A. 2. bekezdésben azonosított funkcióknak megfelelően az anyavállalattól független döntéshozatali jogkörrel kell ellátni. Az anyavállalat jóváhagyhatja az éves pénzügyi tervet, és meghatározhatja az eladósodottság korlátait, de nem adhat a napi üzemeltetésre vagy a hálózat fejlesztésére vonatkozó utasításokat, feltéve, hogy az ilyen döntések nem járnak a jóváhagyott pénzügyi keret túllépésével (lásd az Irányelv 10 (2) c) bekezdését). 5) ELSŐ LEHETŐSÉG: AZ ÁTVITELI ESZKÖZÖK A MAVIR TULAJDONÁBAN A TSO létrehozatalának az elkülönített döntéshozatalra vonatkozó, EU Irányelvvel összhangban álló egyik módja az lenne, ha az összes átviteli eszköz tulajdonjogát a MAVIR kapná meg. A MAVIR lenne a TSO, amely teljes mértékben elkülönített döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, de az Üzemi Szabályzatban és a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott szabályozási feltételek hatálya alá esik. Ebben az esetben az átviteli rendszer tulajdonjogát és üzemeltetését egyértelműen el lehetne választani az energiavásárlási szerződések, a termelők és MVM közötti HTM-ek tulajdonjogától. Nem lenne szükség az engedélyesi magatartás, ill. a felügyelet (governance) olyan szabályozására, mint amelyet azok a lehetőségek megkívánnak, amelyekben a TSO az MVM Holding alá tartozik. (Lásd 4. ábra.) 4. Ábra

IPARI STRUKTÚRA: (Piaci szereplők által preferált változat): 1. változat: Az átviteli eszközök tulajdonosa a MAVIR / Csak az érintett jogi személyek és engedélyesek kerültek feltüntetésre/

MVM Kereskedő (Jelenleg jelentős piaci erővel rendelkezik; speciális többletkötelezettségek alanya)

(Leányvállalat)

Kereskedő

MAVIR Átviteli Rendszerirányító (TSO) 1. Az átviteli hálózat üzemeltetése, fejlesztése és karbantartása 2. A rendszerszintű szolgáltatások piacának üzemeltetése (ideértve a valós idejű (Real Time) kiegyenlítést)

Átviteli eszközök

Jelenlegi közüzemi szolgáltató(k) Elosztói Rendszerirányító (DSO)

Egyetemes Szolgáltató(k) (ESZ)

Az elosztói hálózat üzemeltetése, fejlesztése és karbantartása

Egyetemes szolgáltatás nyújtása háztartási fogyasztók és jogosult kisvállalkozások részére

Elosztói eszközök

Kereskedő (kérelem esetén)

– jelenlegi MVM Partner (Leányvállalat)

Szervezett Piacüzemeltető (SZPÜ) A szervezett piac üzemeltetése (Másnapi piac)

: engedélyek : eszközök tulajdonjoga : külön jogi személyek : jogi szétválasztás 2007. július 1-től

6) MÁSODIK LEHETŐSÉG: A MAVIR AZ ÁTVITELT SZERZŐDÉSES ALAPON VÉGEZTETI

2005. JÚNIUS

3

C melléklet


Amennyiben nem lehetséges az átviteli eszközök tulajdonjogát a MAVIR részére átruházni, szerződéses viszonyon alapuló kapcsolat létesíthető az MVM és a MAVIR között, amelynek keretén belül a MAVIR rendelkezik az átvitelhez történő hozzáféréssel, működésirányítással, karbantartási szintekkel és az átviteli hálózat fejlesztésével kapcsolatos döntéshozatali jogkörrel. A MAVIR lenne a TSO. Ebben a kapcsolatrendszerben az MVM tulajdonában lenne az átviteli rendszer és az abból származó nyereség. A MAVIR átviteli irányítási szerződést köt az átviteli eszközök felügyeletére (üzemeltetés, karbantartás és fejlesztés) vonatkozóan, hogy eleget tegyen az Irányelv által a TSO kötelezettségeire előírtaknak. Ebben (a jelenlegi tulajdonviszonyok fenntartása) az esetben is szükség van azonban az EU Irányelvben megkövetelt TSO jogok és kötelezettségek magyar törvényi (VET) előírására (lásd: V./A./2. – TSO felelősségei pontot, illetőleg a 2. ábrát) IPARI STRUKTÚRA: 2. változat: Az átviteli eszközök az MVM tulajdonában állnak, a MAVIR átviteli irányítási megállapodás alapján gyakorolja az irányítást

5. Ábra

/ Csak az érintett jogi személyek és engedélyesek kerültek feltüntetésre/

MVM

MAVIR

Kereskedő

Átviteli Rendszerirányító (TSO)

(Jelenleg jelentős piaci erővel rendelkezik; speciális többletkötelezettségek alanya)

1. Döntési jogkör az átviteli hálózat üzemeltetése, fejlesztése és karbantartása tekintetében 2. A rendszerszintű szolgáltatások piacának üzemeltetése (ideértve a valós idejű (Real Time) kiegyenlítést)


(Leányvállalat)

Kereskedő – jelenlegi MVM Partner







(Leányvállalat)

Szervezett Piacüzemeltető (SZPÜ) A szervezett piac üzemeltetése (Másnapi piac)


7) HARMADIK LEHETŐSÉG:A MAVIR AZ MVM HOLDING LEÁNYVÁLLALATA

2005. JÚNIUS

4

C melléklet


IPARI STRUKTÚRA: 3. változat: Az átviteli eszközök tulajdonosa a MAVIR, amely az MVM Holding leányvállalata

6. Ábra

/ Csak az érintett jogi személyek és engedélyesek kerültek feltüntetésre/

MVM Holding (újonnan kialakítva, minimálisan három leányvállalattal) MVM Partner

MVM Kereskedő

Kereskedő

(Jelenleg jelentős piaci erővel rendelkező; speciális többletkötelezettségek alanya)

MAVIR Átviteli Rendszerirányító (TSO) 1. Az átviteli hálózat üzemeltetése, fejlesztése és karbantartása 2. A rendszerszintű szolgáltatások piacának üzemeltetése (ideértve a valós idejű (Real Time) kiegyenlítést)








A MAVIR leányvállalata

Szervezett Piacüzemeltető (SZPÜ)


A szervezett piac üzemeltetése (Másnapi piac)

A harmadik lehetőség szerint a TSO az újonnan létrehozott MVM Holding leányvállalata lenne, és így jutna az átviteli eszközök tulajdonjogához, ill. a TSO szerepéhez. Felmerül annak a lehetősége, hogy az átviteli hálózat irányítására és a piac adminisztrációjára az MVM Holding vezetősége, amely az átviteli eszközökben elsődleges érdekkel bír, hatással lenne. Ez még jelentősebb kérdéseket vethet fel, ha a HTM-ek változatlan formában továbbra is az MVM-nél maradnának, még akkor is, ha a szerződések a tulajdonjogát egy leányvállalaton keresztül gyakorolná, (pl. lehetnének olyan helyzetek, amelyekben a szállítókapacitás, a hálózati hozzáférés vagy a termelés ütemezésének és irányításának meghatározása az MVM számára kedvező lehet, hátrányos lehet viszont a HTM-el nem érintett versenyző termelők vagy kereskedők szempontjából). E változatban olyan irányítási, ellenőrzési (governance) intézményi rendszert és jogszabályban rögzített tevékenység szétválasztási (funkcionális szétválasztási szabályok) mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek segítenek az esetleges visszaélések kiküszöbölésében, és a piac adminisztrációját és a rendszerirányítást megvédik az anyavállalat esetleges egyedi érdekérvényesítő beavatkozásától. Meg kell tervezni az EU által a TSO-ra vonatkozóan meghatározott független döntéshozatali jogkörre vonatkozó követelményeknek eleget tevő szabályokat is. Független TSO irányítótestületet kívánatos létrehozni olyan jogkörrel, amely eleget tesz a fent leírt VI. A. 4. bekezdésben leírtaknak. Minden itt leírt iparági struktúrához szükség lesz a piac figyelésére és az esetleges káros piaci hatások enyhítésének képességére az V. fejezetben foglaltak szerint.

2005. JÚNIUS

5

a magyar villamosenergia-piac piaci kapcsolat-rendszerének módosítására a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságának

Recommend Documents