„Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” (Ballasi Bálint)
É P Í T É S Z E T I L E Í R Á S O K A MAGYAR VÁR PÁLYÁZATHOZ
TERV- ÉS TARTALOM JEGYZÉK A MAGYAR VÁR PÁLYÁZATHOZ
E1
FÖLDSZINTI ALAPRAJZ, METSZTEK, LÁTVÁNYTERVEK
M 1:500
E2
EMELETI ALAPRAJZ, METSZETEK, LÁTVÁNYTERVEK
M 1:500
E3
HELYSZÍNRAJZ (NYUGATI RÉSZ)
M 1:1000
E4
HELYSZÍNRAJZ (KELETI RÉSZ)
M 1:1000
ÉPÍTÉSZETI ÉS MŰSZAKI LEÍRÁS
2
ÉPÍTÉSZETI ÉS MŰSZAKI LEÍRÁS A MAGYAR VÁR PÁLYÁZATHOZ
Építészeti koncepció, beépítési javaslat: A MAGYAR VÁR elsősorban identitás központ akar lenni és nem formakincs gyűjtemény. Egy olyan építészeti tematika, ami a látogatók számára nyújtott programokkal együtt képes felidézni a vár képi és történelmi fogalmát Magyarországon, valamint a magyarságot, mint kulturális jelenséget. A terület topográfiai viszonyai, valamint a tervezési program értelmezésével nyilvánvalóvá vált az ingatlan határain húzódó kőfal önmagában nem vár. A felvonultatott építészeti elemeket (bástyák, kapuk, várfalak) egy központi helyre kell sűríteni, hiszen a mindenkori vár is pontszerű együttes volt annak ellenére, hogy kiterjedt védmű rendszer tartozott hozzá. A terület legerodáltabb részére, az egykori bánya területre terveztük a „belső várnak” aposztrofált épületegyüttes, mely markánsan jeleníti meg egy középkori vár építészeti és hangulati elemeit. Ez a főbejárat, jelkép. Az ingatlan külső határai mentén a külső védművek sajátosságait magánviselő kőfal húzódik. A meredekebb, nyugati részeken a kőfalat fapalánk helyettesíti. Ezek tulajdonképpen csak birtokhatár, a gyepű után az első akadály. A váron kívül, de a határon belül van mindaz, ami már térben és időben szétszóródott: A terület nyugati oldalán található hármas halom soron egy időbeli és térbeli folytonossággal (és persze szaggatottsággal) áll fel egy szakrális tér sor az áldozókőtől az árpádkori kerektemplom rekonstrukcióig. Az építményeket összekötő ösvény alkalmas arra, hogy tanösvényként is működjön a terület természeti érzékenység szempontjából kiemelt részén. Az ösvény egészen a belső várig, a Kliszán található templom rekonstrukciójáig vezet, e mentén bemutatható a temetkezési szokások a honfoglalástól a középkorig, valamint létesíthetők emlékhelyek. A terület „belső vártól” keletre eső részén a szabadtéri színpad földsáncán túli részen található a sárfalu, a népi építkezések, kísérleti régészettel rekonstruált történeti építkezések helyei. Ez tulajdonképpen egy élő skanzen, iparos emberekkel, a népi mesterségek bemutatásának lehetőségével, állattartó épületekkel, szállásépületekkel is. A sárfalutól délre a szabadterületen fa karámokkal, földsáncokkal haditábor rekonstrukciók, íjász, lovas pálya, és a vándorló élet bemutatására alkalmas szabad területek helyezkednek el. Itt lehet jurtát építeni, szekértábort állítani.
Megközelítés, közlekedés, kiszolgáló forgalom, belső utak és útvonalak A létesítmény fő megközelítése a terület északi oldalán, Pomáz felől kialakított szervizúton történik. A szervizút tulajdonképpen a Tél utca folytatása. A távlatban megvalósuló elkerülő út a „keleti torony” közelében kialakuló csomópontban érinti a szervízutat, ezáltal ebből az irányból is megközelíthetővé válik a MAGYAR VÁR. Alternatív gyalogos megközelítési lehetőséget biztosít a terület nyugati oldalán található hármas halom alatt tervezett gyalogos alagút, melyet a távlati útépítési tervek megvalósulása esetén a járműforgalom számára is meg lehetne nyitni. A terület és egyben a vár központi bejárata az „északi kapu”, a várfal külső oldala mentén a kapu környeztében tervezzük kialakítani a látogatók számára a gépkocsi- és buszparkolókat. Az „északi kapu” az a pont, ahonnan a látogatók már csak gyalogosan, ill. belső üzemeltetésű járműveken (lóháton, szekéren, kocsin) haladhatnak tovább. A kapun belépve a vár zegzugos utcáján érhetünk el a főtérre, ahonnan különböző kijáratokon keresztül közelíthető meg a szabadtéri színpad, a sárfalu, a pincesor, a tanösvény, a kerek templom. A külső védművön, várfalon a töréspontokban kialakuló bástyákban a gazdasági megközelítéseket biztosító csak időszakosan és felügyelet mellett nyitva tartott kijáratok vannak. Az együttes fő gazdasági bejárata a főbejárat mellett a konyha mögött van, ill. a sárfalu közelében, amit az állattartás indokol. A „belső váron” kívül csak a sárfaluba vezet burkolt út. A gyalogos forgalom számára az utak ösvények csak murva szórású utak, egyébként a területen kijárt nyomvonalakon haladnak karbantartott földutak. A természetileg érzékeny területen a tanösvény a földtől cölöpökön elemelt fapalló járda, mely tovább fokozza a bejárás élményét.
3
Építészeti kialakítás, irányított útvonalak, funkcionális elrendezés, építészeti terek Beépítési adatok: Telekterület: 248.265,0 m2 Beépített alapterület: 6.050,0 m2 Várfal (külső védmű): 800,0 m2 Építménymagasság 8,00 m A zöldfelületi mutató megfelel az előírásoknak. Látogatói buszparkoló 10 db, gépkocsi parkoló 200 db Intézményen belüli dolgozói parkoló (a konyha mögött) 15 db A „belső várban” az egyes funkciók, épületrészek nettó alapterületei: Szálás épület (étteremmel, konyhával): Média és filmtár: Könyvtár: Oktató-kutató helyiségek: Kiállító terek: Konferencia terem: Műhelyek, mesterségek utcája:
3000 m2 350 m2 940 m2 1420 m2 1730 m2 1070 m2 560 m2
A Magyar Vár építészeti kialakítása elsősorban a térélményre épít, csak a jelképszerűen megjelenő építmények esetén javasoljuk a rekonstrukciót, úgy mint a kerek templomnál, a Kliszai templom esetén, némelyik népi háznál a sárfaluban. A magyarországi várak közvetlen megjelenítése helyett elsősorban az azokra utaló karaktereket emeljük ki: mint az egri vár bejárati kapuját, vagy a gyulai vár tornyát, mint sarok torony, vagy a sümegi vár egyik sarok bástyáját. A magyar várak bemutatását inkább egy állandó kiállítással javasoljuk megjeleníteni, ahol a hagyományos installációs eszközökön túl interaktív (média) eszközökkel széleskörűbb ismereteket adhatunk át. A konkrét tapasztalás esetében mindenki egy eredeti helyszíni kirándulásra kell buzdítani. Az épület tömeg és térbeli viszonyai kívánják felidézni egy-egy vár hasonló részletét, a várépítés léptékét. A létesítmény használata elsősorban irányított útvonalakkal tervezett. Az északi kapun bejövő látogató a szoros szerű utcában halad a központi tér felé, ahol az összes kulturális funkció (média- és filmtár, könyvtár, kutató helyek, kiállító terek, konferencia központ, templom) megközelíthetősége föltárulkozik. Útja az iparos műhelyek, az étterem mellett vezet el. A térről nyugati irányban az együttes szakrális és természeti emlékeket bemutató részei felé indulhat, keleti irányba a szabadtéri színpad felé, a présházakhoz, a nagy szabad területekhez és kis kerülővel a sárfaluhoz. A sárfalu közvetlenül az északi kaputól is megközelíthető. A sárfalu a kiinduló pontja a nagyterületen működő külső programoknak, helyeknek. Innen közelíthetők meg a lovaspályák, állatkifutók, haditábor bemutatók, és a jurta kemping. A központi tér mai és történeti (középkori) nézőpontból is multifunkciós tér: itt helye van a kirakodó vásárnak, a vígasságnak, egy megemlékező ünnepségnek, egy pohár bornak az asztalnál, a vándorszínház előadásának. A szabadtéri színpad nézőtere a vár keleti védelmi vonalába, földsáncában illesztett, a színpad valóságos díszlete maga az együttes, a várfal. A földsánc déli végében kialakuló borospincék a hozzájuk való kijárás élményét erősítik. A terek építészeti kialakításában szándékosan két irányt jelöltünk ki: A „belső vár” konkrét építészeti tett, a maga sajátságos szerkesztésével, egyeneseivel, töréseivel. A váron kívüli építkezések, még ha a sárfalu esetében állandó épületekről van szó, provizórikus jellegűek és szándékoltan nem épülettel csak funkcióval és beépítéssel dokumentáltak.
Javasolt épületszerkezetek, anyaghasználat Az egész létesítmény, úgy mint maga a vár, és úgyis mint a kiegészítő épületek, külső terek múlt idézés. Kézenfekvő tehát a hagyományos, ill. történelmi épületszerkezetek és természetes anyagok használata. Az építész, mint illuzionista itt egyet nem tehet: a szerkezet lehet furmányos, nem mérnöki, de megálló és teherbíró, azonban a fa csak fa lehet, a kő csak kő, a vas az csak vas. A szerkezet az lehet trükk: födém ami tető is, fal ami ajtó is. Így tehát falak vannak: kőből, téglából, fából és huncutságképpen betonból, de még üvegből is, de földből is vannak. Várfalak, tűzfalak, pincefalak, térfalak nem matériából. Vaskosak, sokszögűek, elhajlók és égbe meredők. A sárfaluban földfalak vannak sokfélék, úgymint az idejükben. Földből van még sánc és nézőtér is, és hőszigetelés pince fölött.
4
Vannak födémek fából és vasból is, vannak vaskos kő boltozatok pincében és vékony dongájú héjjak dísztermekben. Fa rácsból is vannak boltozatos mennyezetek a könyvtárban, ebédlőben, ezek otthonosak, melegek, marasztalók. Van födém egyetlen üveglapból, amin keresztül a kincset rejtő vermet láthatjuk, vagy szép síri rendet a honfoglaló időkből és pontosságot ahogyan boltváll és faltő találkozik. Ferde födém is van, mint egy óriás kőlap betonból zárja el az eget. A tető fa ácsolat, szépen szerkesztett alkotmány. Gyalulva, precízen illesztve mestermunkaként, bizalmat keltő fa méretekkel. És lesz célszerű bárdolt fedél a sárfaluban talánnyal rönkfából, hogy mitől áll. Lépcső nagy tömb kövekből elterülve, téglából meredeken felfutó és sűrű fogú létra a padlásra, falra is lesz. A kaputoronyban, szobák között ajtó és falnyílás is van némelyütt, robosztus fából, vagy vasravert pallókból. Vaspálcából rács a szemmel tolvajláshoz, korlát a lépcsők mellé mankónak. Az ablak van szép fakeretű üveges és van üvegtelen, és van sok színben vibráló színes templomablak. A teljes épületben természetesen kiépülnek azok a korszerű installációs rendszerek, melyek a létesítmény színvonalas működéséhez és fenntartásához szükségesek.
Belsőterek karaktere A belső terek külső terek is, de ez a viszony fordítva is fennáll, különösen a vár belső utcájában, terein. Éppen ezért a külsőn megjelenő anyagok az épületbelsőkben is dominálnak: A számtalan módon rakott kőfalak, a faragó mester kezenyomát viselő, csak tapintható kőfelületek. A keménységet lágyító vakolatotok, a színek, a festés az építész legegyszerűbb eszközei. Biztosan lesznek terek, ahol a kárpit már rafinált, az intimitást hangsúlyozó szándék szerint bélel ki a falat, mennyezetet, vagy fával borít padlót. De mindezekhez egyvalami kell még: a fény. Egy folyton változó, más színű és más hőfokú, legelemibb meghatározó: napfény, gyertyafény, lámpafény. A tapasztalás előtti első hangulatfestő. Lesznek napfényes terek, homályos folyosók, derengő kijáratok, árnyékban megöregedett sarkok és tűző napon kivirult déli párkányok. Lesz szórtfényben fürdő oszlopfő, lesz tükörré fényesedett padló, lesz eres ajtófélfa és melegfényű dermedt kovácsoltvas kilincs. Lesz a nyugati napban bíbor meszelt fal és széles kőpadon száradó pára. Éles fény is lesz egy lőrésen át és benn homály. Fejünkre ömlő napfény is lesz a tetőn át. A belső terek mindenütt a hely képzetét erősítik bennünk. Minden épületrészben megidézzük azt a történelmi hangulatot amiben ezek a terek keletkeztek. A szállodában lesz szoba ami a XV. századból csalogat be. A templomban a színes üvegablakokon át megérezzük azt a felsőbb szólamot, amire áhítattal énekeltek középkorban. Az oktató-kutató helyiségek tudós szerzetesek celláit is mintázzák, maguk is szentélyek. A könyvtár ámulatba ejtő, falai könyvből vannak, a magyarországi nagy történelmi gyűjtemények példaképül szolgálnak. A média és filmtárat az alkimisták titokzatosságával alakítjuk ki, ahol minden rekeszben csoda rejtőzik. A műhelyek kézműves munkák, apró részletességgel kidolgozott felületekkel, az áru iránt bizalmat keltő igényességgel. A XXI. századi várban lesz tolerancia is, és kényelem, kényeztetés nem lesz. Lesz megértés és célszerűség, ha kell rámpával, ha kell felvonóval, gyerekülőkével és pelenkázóval. Lesznek világos, egyértelmű: írt, rajzolt, mondott információk mindenkinek. Lesznek elgondolkodtató vakfolyosók látóknak, néma szobák hallóknak, mennydörgő termek fecsegőknek, meredek lépcsők sietőknek. A vár belül izgalom is lesz, zeg-zug; remény is lesz, folyosó forduló; öröm is lesz, olvasó fülke; meleg is lesz, kandalló párkány; hideg is lesz, verem börtön; kérdés is lesz, rekonstruált bélletes kapu.
Az építészeten túl mutató kérdések A Magyar Vár mint kulturális központ rendeltetését csak a széles közönségnek szánt igényes programok megvalósításával tudja betölteni. Az építészeti tér az a foglalat, amiben létrehozhatóak ezek az események. Azonban ezt az általános terminust megcáfolja az idő, ami fokozatosan idézi elő az építés hajdani heroikus voltát, belőle is esemény lesz, nem egyszeri, hanem állandó. Hiszen a jurták helyről-helyre vándorolva mindig újra épülnek. A szekértábor mindig másképp áll újra és újra össze. A sárfalu házai hol eltűnnek és újak bukkannak föl. A várfal bástyával gyarapszik, vagy kapuval nyílik meg. A történelmi folyamat újra élése tevékeny múlt idézés, képes krónika életnagyságban. A házak szeretnek majd időben növekedni, elöregedni és újra fiatalodni, megváltozni úgy, ahogy mindig is változtak: fakultak, virultak. Az együttes célja és eszköze a hangulat, egy nem építészeti elem, egy azon innen és túl való jelző „csupán”.
2004. december hó 5
