A MAGYAR UROLÓGUSOK TÁRSASÁGA ANDROLÓGIAI SZEKCIÓ 28. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE SZEPTEMBER SZEGED

A MAGYAR UROLÓGUSOK TÁRSASÁGA ANDROLÓGIAI SZEKCIÓ 28. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE 2004. SZEPTEMBER 23-25. SZEGED

www.asszisztencia.hu

Szervezés A tudományos ülés elnökei: A MAGYAR UROLÓGUSOK TÁRSASÁGA ANDROLÓGIAI SZEKCIÓ 28. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE 2004. SZEPTEMBER 23-25. SZEGED

Prof. Dr. Papp György Prof. Dr. Szöllõsi János

Védnökök: Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere Prof. Dr. Szabó Gábor Szegedi Tudományegyetem rektora Prof. Dr. Lonovics János SZTE ÁOK Orvos - és gyógyszertudományi centrum elnöke Prof. Dr. Benedek György SZTE ÁOK orvoskar dékánja Prof. Dr. Pál Attila SZTE ÁOK Szülészeti Nõgyógyászati Klinika igazgatója

Tudományos Bizottság: Elnök:

Prof. Dr. Papp György

Titkár: Dr. Kopa Zsolt Tagok: Prof. Dr. Berényi Mihály (Budapest) Prof. Dr. Gerendai Ida (Budapest) Prof. Dr. Pajor László (Szeged) Prof. Dr. Pál Attila (Szeged) Prof. Dr. Scultéty Sándor (Szeged) Prof. Dr. Szarvas Ferenc (Szeged) Prof. Dr. Szöllõsi János (Szeged) Dr. Török László (Szeged)

Szervezõ Bizottság: Elnök:

Prof. Dr. Szöllõsi János

Tagok: Dr. Daru József Dr. Fejes Imre Dr. Koloszár Sándor Dr. Török László Dr. Závaczki Zoltán

Technikai szervezés: ASSZISZTENCIA Szervezõ Kft. 1132 Budapest, Visegrádi u. 29. Tel: +36 1 350 1854 Fax: +36 1 350 0929 E-mail: [email protected] - 01 -

Általános információk 2004. szeptember 23-25.

A tudományos ülés helyszíne: Hunguest Hotel Forrás 6726 Szeged, Szent-Györgyi Albert utca 16-24.

Részvételi díj:

Tudományos ülés: 8 000 Ft Kísérõi díj: 8 000 Ft

Részvételi díj tartalma: Tudományos ülés Elõadásokon való részvétel Táska, névkitûzõ Részvétei igazolás Absztrakt füzet + programfüzet Nyitófogadás, kávészünetek Ebéd szeptember 24-én Bankett vacsora Tiszai hajókázás Városnézõ séta kísérõvel

x x x x x x x x

Kísérõk

x x x x x

Társasági programok 2004. szeptember 23. (csütörtök) 20:00 Nyitófogadás a Bayer Hungária Kft. és a Glaxo SmithKline Kft. támogatásával

2004. szeptember 24. (péntek) 20:00 Bankett vacsora a Lilly Hungária Kft. támogatásával

2004. szeptember 25. (szombat) 15:00-16:00 Tiszai hajókázás

- 02 -


A tudományos ülés ideje:

PROGRAM ÁTTEKINTÕÕ


2004. szeptember 23. (csütörtök) 10.00 - 18.00 13.00 - 14.15 14.15 - 14.30 14.30 - 15.15 15.15 - 15.35 15.35 - 17.00 17.00 - 17.15 17.15 - 18.30 20.00

Regisztráció Megnyitó Szünet 1. Szekció Kávészünet 2. Szekció Szünet 3. Szekció Nyitó fogadás a Forrás Hotelben a Bayer Hungária Kft és a Glaxo SmithKline Kft támogatásával

2004. szeptember 24. (péntek) 8.00 - 17.00 9.00 - 10.45 10.45 - 11.15 11.15 - 13.00 13.00 - 15.00 15.00 - 17.00 20.00

Regisztráció 4. Szekció Kávészünet 5. Szekció Ebédszünet 6. Szekció Bankett vacsora a Novotel Hotelben a Lilly Hungária Kft támogatásával

2004. szeptember 25. (szombat) 8.00 - 13.00 9.00 - 10.15 10.15 - 10.45 10.45 - 11.30 11.30 - 11.45 11.45 - 13.00 13.00 - 13.15

Regisztráció 7. Szekció Kávészünet 8. Szekció Szünet 9. Szekció Zárszó

- 03 -

2004. szeptember 23. (csütörtök) ELÕADÓTEREM

Köszöntõk Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város polgármestere Prof. Dr. Szabó Gábor Szegedi Tudományegyetem rektora Prof. Dr. Lonovics János SZTE ÁOK Orvos- és Gyógyszertudományi Centrum elnöke Prof. Dr. Benedek György SZTE ÁOK Orvoskar dékánja Prof. Dr. Pál Attila SZTE ÁOK Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika igazgatója Prof. Dr. Szöllõsi János a Tudományos Ülés házigazdája

Megnyitó Üléselnök: PAPP György - SZÖLLÕSI János 1.

Megnyitó PAPP György OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-052 2.

Frühe Deutsche-Ungarische Kontakt in der Andrologie (1960-1970-er Jahre) SCHIRREN Carl Universitat Hamburg - Hamburg, Germany

A-047 3.

Dr. Molnár Jenõ és a magyar andrológia PAPP György OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-048

- 04 -


13.00-14.15



14.30-15.15 1. Szekció Erectilis Dysfunctio

Üléselnök: PAPP György - TÖRÖK László 1.

A Viagra tegnap és ma PAPP György OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-033 2.

Az ED-ben szükség szerint alkalmazott Tadalafil hatékonysága, biztonságossága és a terápiával való elégedettség felmérése (Egy multicentrikus vizsgálat -LVEQ- eredményei) KOPA Zsolt OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-034 3.

A fejlõdés iránya az ED per os kezelésben TÖRÖK László Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Urológiai Tanszék - Szeged

A-035

15.35-17.00 2. Szekció Erectilis Dysfunctio

Üléselnök: TÓTH Csaba - ROSTA Kálmán Gábor 1.

Az ED kardiológiai vonatkozása TÓTH KÁROLY Fõvárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórháza - Budapest

A-050 2.

Potencia megõrzése radikális kismedencei mûtét után TÖRÖK László - KIRÁLY István - PAJOR László Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Urológiai Tanszék - Szeged

A-028

- 05 -

2004. szeptember 23. (csütörtök) ELÕADÓTEREM Túlsúlyos betegek erekciós problémáinak kezelése BÓGYI György - VIKTOR Erika Kenézy Gyula Megyei Kórház, Urológiai Osztály és II. sz. Belgyógyászati Osztály - Debrecen

A-012 4.

Az erectilis dysfunctio rizikófaktorainak elõfordulása osztályunk anyagában TÓTH Gábor Bajai Kórház, Urológiai Osztály - Baja

A-049 5.

Az PDE 5 gátló megválasztásának preferenciái a háziorvos és a beteg szempontjából RURIK Imre Háziorvosi Rendelõ - Budapest

A-011 6.

Hangsúly a férfiakon: az EMAS program FÖLDESI Imre - FEJES Imre - PÁL Attila - BÁRTFAI György Szegedi Tudományegyetem ÁOK, OGYC, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Szeged

A-031 7.

Az andrológus szuggesztív hatása KLETTNER Anikó OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-051 8.

A nõi szexuális dysfunctio cardio-vascularis összefüggései ROSTA Kálmán Gábor - BAKAI Judit - KOPA Zsolt Erzsébet Kórház - Sopron / OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-036

- 06 -


3.



17.15-18.30 3. Szekció Etika és jog

Üléselnök: SÓTONYI Péter - BUSCH Béla 1.

Orvos és jog BUSCH Béla A-037

2.

Az ART etikai kérdései BERNARD Artúr Kaáli Intézet - Budapest

A-038 3.

Jogi problémák a reprodukciós jogban BODNÁR Béla Kaáli Intézet - Debrecen

A-039

20.00

Nyitó fogadás a Bayer Hungária Kft és a Glaxo SmithKline Kft támogatásával

- 07 -

2004. szeptember 24. (péntek)

Üléselnök: BERÉNYI Mihály - KOPA Zsolt 1.

Diagnosis of male infertility: Clinical application of sperm biochemical markers HUSZÁR Gábor Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories - New Haven, CT, USA

A-006 2.

Genetically modified mouse models for aberrant pituitary-testicular function HUHTANIEMI Ilpo University of Turku - Turku, Finland / Institute of Reproductive and Developmental Biology London, UK

A-008 3.

Kannabioid receptorok szerepe az LH-tesztoszteron tengely szabályozásában GERENDAI Ida - WENINGER Tibor MTA - Semmelweis Egyetem ÁOK, Humánmorfológiai és Fejlõdésbiológiai Intézet, Neuroendokrin Kutatócsoport - Budapest

A-040 4.

Mikor 'progresszív' a spermiumok mozgása? BERÉNYI Mihály - KOPA Zsolt OGYK Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-013 5.

A korrekt spermatogram és a CASA KOPA Zsolt - BERÉNYI Mihály OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-041 6.

Az ejaculatum tesztoszteron koncentrációjának hatása a spermiogram paramétereire SZÛCS Miklós - BERCZI Csaba - BAZSÁNÉ DR. KASSAI Zsuzsa FÁBIÁN Ákos Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Urológiai Klinika; Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Debrecen

7.

A-029 Hyperprolactinaemia és a macroprolactin férfiaknál BAZSÁNÉ DR. KASSAI Zsuzsa - SZÛCS Miklós - BÓGYI György VARGA Mária - PÁSKULY Józsefné - JENEI Katalin - KALINA Edit TÓTHNÉ SIMAI Zsuzsanna - MOLNÁR Zsuzsanna Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Urológiai Klinika; Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika / Kenézy Gyula Megyei Kórház, Urológiai Osztály - Debrecen

A-030 - 08 -


ELÕADÓTEREM 9.00-10.45 4. Szekció Infertilitás

2004. szeptember 24. (péntek) ELÕADÓTEREM


11.15-13.00 5. Szekció Infertilitás

Üléselnök: SZÖLLÕSI János - SZÛCS Miklós 1.

Umwelt und Fertilität PUSCH Hans Helmut Ambulatorium für Andrologie & Reproduktionsmedizin - Graz, Austria

A-010 2.

A Herpes genitalis andrológiai jelentõsége ERDEI Edit OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-042 3.

A normozoospermia változása és a lehetséges okok LANTOS István - OGYK Prevenciós Központ, Családtervezési Intézet Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Urológiai Osztály - Kistarcsa

A-024 4.

Befolyásolja-e a rendszeres rádiótelefon-használat az ondó minõségét? FEJES Imre - ZÁVACZKI Zoltán - SZÖLLÕSI János - KOLOSZÁR Sándor KOVÁCS László - PÁL Attila Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Szeged

A-009 5.

Kóros ejakulátum analízis - okok, kezelési lehetõségek, eredmények SEREGÉLY Attila - TEMESVÁRY Béla - VAJDÁNÉ VARGA Ágnes GODÓ György Bács-Kiskun-Megyei Önkormányzat Kórháza, Szülészeti és Nõgyógyászati Osztály - Kecskemét

6.

A-018 Egyoldali és kétoldali herebiopszia eredményeinek összehasonlítása osztályunk anyagában ALBERT István - RÓZSAHEGYI József - BORHI Károly - GOMBÁS Péter VERECZKEY Attila - BALOGH István BM Központi Kórház és Intézményei, Urológiai Osztály és Pathologiai Osztály / Fõvárosi Önkormányzat Nyírõ Gyula Kórház, Meddõségi Centrum / KRIO Rt. - Budapest

7.

A-016 A meddõség korszerû kezelése, a hatékonyság növelésének lehetõségei, a háziorvos szemszögébõl BENKÕ Gábor - SÜMEGI Gyöngyi - BALOGH Sándor Háziorvosi Praxis - Borsodnádasd / Serono Pharma International / Országos Alapellátási Intézet

A-026

- 09 -

2004. szeptember 24. (péntek)

Üléselnök: BERNARD Artúr - BODNÁR Béla 1.

Immunomagnetic removal of cryo-damaged human spermatozoa GLANDER Hans Jürgen - PAASCH Uwe - GRUNEWALD Sonja WUNDRICH Katja - JOPE Torsten Universität Leipzig - Germany

A-043 2.

Az intrauterin inszemináció eredményességét befolyásoló tényezõk SZÖLLÕSI János - KOLOSZÁR Sándor - DARU József FEJES Imre - ZÁVACZKI Zoltán - PÁL Attila Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Szeged

A-005 3.

A petesejtek kémiai aktiválása intracytoplazmatikus spermium injiciálás során KÕRÖSI Tamás - BARTA Csaba - BOGA Péter - KESERÛ Judit - KAALI S.G. Kaáli Intézet - Gyõr

A-027 4.

Megtermékenyítés a felengedést követõen mozgó és mozdulatlan tesztikuláris spermiumokkal MÁTYÁS Szabolcs - PAPP György - BALOGH István - GÁTI István KAALI S.G. Kaáli Intézet / OGYK Andrológiai és Urológiai Osztály / KRIO Rt. - Budapest

5.

A-014 Folyékony nitrogénes tárolórendszerek kontaminációs problémái SZÛCS Kálmán - BOJTOR Gyöngyi - DÉVAI István - WANDERLICH Béla Dévai Intézet / Fõvárosi Önkormányzat Nyírõ Gyula Kórház, Központi Laboratórium - Budapest

A-002 6.

Cryopreservált hereszövetbõl származó hímivarsejtek minõségének hatása az in vitro fertilisatiós kezelések eredményességére FANCSOVITS Péter - TÓTHNÉ Gilán Zsuzsa - RUSZ András URBANCSEK János - PAPP Zoltán Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Asszisztált Reprodukciós Osztály - Budapest

A-023 20.00

Bankett vacsora a Lilly Hungária Kft. támogatásával - 10 -


ELÕADÓTEREM 15.00-17.00 6. Szekció ART

2004. szeptember 25. (szombat) ELÕADÓTEREM


9.00-10.45 7. Szekció Genetika

Üléselnök: ERDEI Edit - MÁTYÁS Szabolcs 1.

New concepts in selection of sperm for assisted reproduction HUSZÁR Gábor Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories - New Haven, CT, USA

A-007 2.

Aneuploid spermiumok elõfordulása, kimutatása és reprodukciós jelentõsége MOLNÁR Zsuzsanna - TRESZL Andrea - KOVÁCS Tamás - JAKAB Attila Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Megelõzõ Orvostani Tanszék - Debrecen

A-020 3.

Spermium aneuploidia, diploidia, koncentráció, motilitás és érettség összefüggései JAKAB Attila - KOVÁCS Tamás - DELPIANO Elena M. - BORSOS Antal WARD David C. - HUSZÁR Gábor Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Debrecen / Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories, Dept. of Genetics - New Haven, CT, USA

A-019 4.

Humán spermiumok hyaluronsav-kötõ képessége és morfológiai, morfometriai jellemzõi ZÁVACZKI Zoltán - CAYLI Sevil - CELIK-ÖZENCI Ciler - SZÖLLÕSI János VIGUE Lynne - HUSZÁR Gábor Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Andrológia - Szeged / Akdeniz University Dept. of Hystology and Embryology - Antalya, Turkey / Yale Unviersity School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories - New Haven, CT, USA

A-022 5.

Az X kromoszómát tartalmazó normál és a dipolid spermiumok elõfordulási arányainak összefüggése KOVÁCS Tamás - JAKAB Attila - DELPIANO Elena M. - KOVANCI Ertug WARD David C. - BORSOS Antal - HUSZÁR Gábor Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Debrecen / Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories, Dept. of Genetics - New Haven, CT, USA

A-021

- 11 -

2004. szeptember 25. (szombat)

Üléselnök: GERENDAI Ida - KÕRÖSI Tamás 1.

A férfi meddõség genetikai vizsgálata KÁMORY Enikõ - FODOR Flóra - CSÓKAY Béla Genodia Molekuláris Diagnosztikai Kft. - Budapest

A-003 2.

Spermium nukleoprotein érettség és a számbeli kromoszóma szerkezet közötti összefüggés vizsgálata ugyanazon sejtekben. Spermiumok kettõs festésével, anilin kékkel és fluoreszcens in-situ hibridizációval (FISH) végzett tanulmány ÓVÁRI László - BORSOS Antal - HUSZÁR Gábor Debreceni Egyetem OEC ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika - Debrecen / Yale University School of Medicine, Sperm Physiology Laboratories - New Haven, CT, USA

A-032 3.

Genetikai vizsgálataink eredménye férfimeddõség esetén TEMESVÁRY Béla - SEREGÉLY Attila - VAJDÁNÉ VARGA Ágnes GODÓ György Bács-Kiskun-Megyei Önkormányzat Kórháza, Szülészeti és Nõgyógyászati Osztály - Kecskemét

A-017 4.

Az Y-kromoszóma mikrodeléciók jelenléte varicokelés betegeken WIJESINGHE Ivor - SALLAI Zsolt - MÁTYUS István Semmelweis Kórház, Urológiai Osztály - Miskolc

A-015

- 12 -


ELÕADÓTEREM 10.45-11.30 8. Szekció Genetika

2004. szeptember 25. (szombat) ELÕADÓTEREM


11.45-13.00 9. Szekció Varia

Üléselnök: PAJOR László - LANTOS István 1.

Transszexuális mûtétek Magyarországon PAJOR László Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC - Szeged

A-044 2.

Molnár Jenõ, a Tanár Úr Tudományos és szubjektív emlékeim LANTOS István - OGYK Prevenciós Központ, Családtervezési Intézet Pest Megyei Flór Ferenc Kórházz, Urológiai Osztály - Kistarcsa

A-025 3.

No-scalpel vasectomia TÖRÖK Alexander - SZÉKELY József Erectör Clinic Uro-Szexológiai Centrum / Pécsi Tudományegyetem OEC ÁOK, Urológiai Klinika - Pécs

A-004 4.

Priapizmus diagnosztikája és mûtéti korrekciója KÁLMÁN Jenõ OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály - Budapest

A-045 5.

Donorhelyzet Magyarországon 2004-ben BALOGH István KRIO Rt. - Budapest

A-046 6.

A mûanyag szivacs, mint hereprotézis MOHAMED Azmi - TAMÁS György Fõvárosi Önkormányzat Szent István Kórház, Urológiai Osztály - Budapest

A-001

13.00-13.15

Zárszó PAPP György

- 13 -

ALBERT István BALOGH István BAZSÁNÉ DR. KASSAI Zsuzsa BENKÕ Gábor BERÉNYI Mihály BERNARD Artúr BODNÁR Béla BÓGYI György BUSCH Béla ERDEI Edit FANCSOVITS Péter FEJES Imre FÖLDESI Imre GERENDAI Ida GLANDER Hans Jürgen HUHTANIEMI Ilpo HUSZÁR Gábor JAKAB Attila KÁLMÁN Jenõ KÁMORY Enikõ KLETTNER Anikó KOPA Zsolt KOVÁCS Tamás KÕRÖSI Tamás LANTOS István MÁTYÁS Szabolcs MOHAMED Azmi MOLNÁR Zsuzsanna ÓVÁRI László PAJOR László PAPP György PUSCH Hans Helmut ROSTA Kálmán Gábor RURIK Imre SCHIRREN Carl SEREGÉLY Attila SZÖLLÕSI János SZÛCS Kálmán SZÛCS Miklós TEMESVÁRY Béla TÓTH Gábor TÓTH KÁROLY TÖRÖK Alexander TÖRÖK László WIJESINGHE Ivor ZÁVACZKI Zoltán - 14 -

A-016 A-046 A-030 A-026 A-013 A-038 A-039 A-012 A-037 A-042 A-023 A-009 A-031 A-040 A-043 A-008 A-006,A-007 A-019 A-045 A-003 A-051 A-034,A-041 A-021 A-027 A-024,A-025 A-014 A-001 A-020 A-032 A-044 A-033,A-048,A-052,A-053 A-010 A-036 A-011 A-047 A-018 A-005 A-002 A-029 A-017 A-049 A-050 A-004 A-028,A-035 A-015 A-022


NÉVMUTATÓ

A -001 A MAGYAR UROLÓGUSOK TÁRSASÁGA ANDROLÓGIAI SZEKCIÓ 28. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE 2004. SZEPTEMBER 23-25. SZEGED

A mûanyag szivacs, mint hereproztézis Mohamed Azmi, Tamás György Föv. Önk. Szent István Kórház, Budapest Urológiai Osztály

Cél: Esetismertetés, egy nem szokványos anyagnak hereprotézisként való alkalmazása. Módszer: 16 évvel korábban semitrastratiót követõen mûanyag szivacs darab mint "hereprotézis" került beültetésre. Eredmény - következtetés: A mûanyag szivacs, idegentest granulomát okozva hosszú évekig hereprotézisként funkcionált. Megkisebbedése miatt került sor eltávolítására "cseréjére".

- 15 -

Folyékony nitrogénes tárolórendszerek kontaminációs problémái Szûcs Kálmán1, Bojtor Gyöngyi1, Dr. Dévai István1, Wanderlich Béla2 1 - Dévai Intézet 1112. Budapest, Törökbálinti út 56. 2 - Nyírõ Gyula Kórház Központi Laboratórium 1134. Budapest, Lehel út 59.

Cél: Az asszisztált reprodukciós intézetek krioprezervációs laboratóriumai ma Magyarországon ivarsejt- és embrióminták ezreit fagyasztják le évente, a felgyülemlõ minták mennyisége a törvényileg elõirt beavatkozási és tárolási követelmények miatt erõteljesen növekszik. Külföldi szakirodalomban már több beszámoló jelent meg arról, hogy a minták fenntartását leginkább veszélyeztetõ biztonsági probléma a minták keresztkontaminációja a folyadékfázis által hordozott valamilyen mikrobiális ágenssel. Ez a minták megsemmisítését vonja maga után. A folyékony nitrogénes tárolórendszerben foglalkozni kell az esetlegesen jelentkezõ kontaminációk megelõzésével, monitorizálásával, felismerésével, hogy biztonságosan lehessen mûködtetni azt. Munkacsoportunk hét éves krioprezervációs gyakorlata alapján kívánjuk bemutatni a kontamináció megelõzését és menedzselését. Módszer: Fagyasztás és tárolás során a kontamináció többféle eredetû lehet: 1. okozhatják a páciensek által hordozott olyan ágensek, amik fagyasztás során érintkezésbe kerülnek a tárolórendszer folyékony nitrogénjével; 2. tartalmazhat fertõzõ forrást a rendszer feltöltéséhez szállított folyékony nitrogén; 3. a fagyasztás során az eljárás közben, a manipulációval kontaminálunk. Mind a három eset más és más monitorizálást igényel, a három kontaminációs forrás más és más típusú ágenst tartalmazhat, ami alapvetõen meghatározó a rendszer fenntartása szempontjából. A páciensek az asszisztált reprodukciós kezelés megkezdésekor HIV, Hepatitis B, VDRL, Chlamydia, Toxoplasma, Mycoplasma szûrésen mennek át, ezek elõfordulása a tárolótérben fatális kimenetelt jelenthet a rendszerre, ezért kiszûrésük elsõdleges érdek.

- 16 -


A-002


Folyékony nitrogénes tárolórendszerek kontaminációs problémái Szûcs Kálmán1, Bojtor Gyöngyi1, Dr. Dévai István1, Wanderlich Béla2 Módszer: A szállított folyékony nitrogén közvetlen megfigyelése ( a szállítótartály kimenõvezetéke ) az azonnali betöltések miatt nem járható és gyakorlati elõnnyel nem bír, viszont a betöltések után a tárolótérben rendszeresen ellenõrizhetõ a folyadék és a tárolótér kontaminációs állapota. A szállításból detektálható ágensek nem jelentenek elsõdleges veszélyt a tárolt mintákra nézve, bár elõfordulásuk igen gyakori. A fagyasztási manipuláció során a minta betöltésének módja, a választott konténer típusa, a tárolási tér és elv, a fagyasztás során alkalmazott hûtõközeg-kezelés védi ki az esetlegesen bekövetkezõ, nitrogénre átvihetõ fertõzést. Lehetõség szerint a különbözõ típusú mintákat a felhasználás szerint osztott tárolótérben kell kezelni, az osztott mintatároló és nitrogéntároló rendszeres tisztítása és fertõtlenítése mellett. Eredmény: A mûanyag szivacs, idegentest granulomát okozva hosszú évekig hereprotézisként funkcionált. Megkisebbedése miatt került sor eltávolítására "cseréjére". Következtetés: A krioprezervációs rendszer kontaminációját tekinthetjük az asszisztált reprodukciós intézetek fagyasztva tárolt mintáit leginkább veszélyeztetõ tényezõnek. A tárolórendszer fenntartása során mindenképpen minimalizálni kell elõfordulási esélyét - a rendszeres monitorizálás és szanitizáció jelentõsége nem becsülhetõ le. Az intézetek erkölcsi és anyagi felelõssége mindenképpen kiterjed erre a területre is - elsõdleges érdek a tárolás fatális kimenetelének elkerülése.

- 17 -

A férfi meddõség genetikai vizsgálata Kámory Enikõ, Fodor Flóra, Csókay Béla Genodia Molekuláris Diagnosztikai Kft. 1211. Budapest, Bajáki Ferenc u. 1-3.

Cél: A meddõ férfiak körülbelül 15%-ában oligozoospermiával vagy azoospermiával társuló genetikai rendellenesség áll a nemzõképtelenség hátterében. . A genetikai okok jó része ma még ismeretlen, de az ismert genetikai okok vizsgálata a meddõség kivizsgálásának részét kell, hogy képezze. Különösen fontos ez asszisztált reprodukció alkalmazása elõtt, egyrészt az infertilitás hátterének tisztázására, másrészt a genetikai rendellenesség átörökítése kockázatának meghatározására. Módszer: A súlyos oligo-, illetve azoospermiával járó nemzõképtelenség egyik gyakori genetikai oka az Y-kromoszóma eukromatikus régiójában található 3 termékenyítõképességgel összefüggõ régió, az azoospermia faktor (AZF) a, b és c mikrodeléciója. Ennek kimutatása a European Molecular Genetics Quality Network ajánlását követve multiplex PCR módszerrel és gélelektroforézissel történik.A férfi meddõség mintegy 5%-a kromoszómális okokra, számbeli vagy szerkezeti rendellenességre vezethetõ vissza. Ezek kétharmad részét az X és Y kromoszómák rendellenessége teszi ki, melyek közül is a leggyakoribb a Klinefelter-szindróma. A nemi kromoszómák számbeli eltérésének vizsgálata több, a kromoszómákon elhelyezkedõ marker felhasználásával, fluoreszcens primerek segítségével genetikai analizátoron történik. Az azoospermiás férfiak mintegy 2%-ánál az ondóvezeték kétoldali hiánya (congenital bilateral absence of vas deference, CBAVD) tapasztalható. A nemzõképtelenség hátterében az ilyen esetek kétharmadában a cisztás fibrózis (CF) génjének "enyhe" hibája áll. A CF gén három - a CBAVD-ben leggyakoribb - mutációjának kimutatása (?F508, R117H, IVS8) hibridizációs próbák segítségével real-time PCR-ral történik. Eredmény: Ötszázhuszonnégy, maximum 5 millió/ml spermaszámú beteget vizsgáltunk az ország különbözõ andrológiai osztályairól és meddõségi centrumaiból. Ezek közül öt betegnél találtunk teljes AZFc régió deléciót (1%), és további két esetben AZFc és AZFb régió deléciót (0,4%).Közülük négyszáznegyvennyolc beteget vizsgáltunk XY aneuploidiára. Kilenc bizonyult Klinefelter-szindrómásnak(2%), és további egy (0,2%) részleges triszómiát mutatott. Az eredményeket kariotípus vizsgálat is megerõsítette.Az 524 esetbõl kétszázhúsz beteget vizsgáltunk CF mutációkra, ezekbõl 11 esetben detektáltunk ?F508 (5%) és 19 esetben IVS8 5T allél (9%) heterozigóciát. Együttes elõfordulásuk 4 esetben (2%) volt kimutatható. R117H mutációt nem találtunk, de a vizsgált régióban kimutattunk egy esetben P111L és egy esetben R117C mutációt. Az elõbbi mutációt szintén leírták korábban CBAVD-s betegekben.

- 18 -


A -003


Következtetés: Az Y kromoszóma mikrodeléció helye és kiterjedtsége elõrejelzõ tényezõ a közvetlenül a herékbõl történõ spermiumnyerésre (TESE) váró betegek esetében. Bizonyos területek kiesése esetén ugyanis TESE útján nyerhetõ sperma, míg más régiók hiányában megtermékenyítésre alkalmas spermiumot nyerni gyakorlatilag lehetetlen. Sikeres mesterséges megtermékenyítés esetén a rendellenesség a fiú utódokra továbbörökítõdik.X és Y kromoszóma aneuploidia esetén a TESE, illetve a közvetlenül a petesejtbe történõ spermiuminjekció (ICSI) hozzáférhetõsége óta a Klinefelter-szindrómás betegek utódnemzése ma már sikeres lehet.CBAVD esetében a spermiumképzés normális, ezért utódnemzés mesterséges megtermékenyítési módszerekkel lehetséges. Ezt megelõzõen ajánlatos a nõi partner tesztelése is a CF génjének hibáira. Ha a mesterséges megtermékenyítés sikeres, a génhibát hordozó férfi és génhibát hordozó nõ utódja 25%-os eséllyel cisztás fibrózisban fog szenvedni. A párt ilyen esetben genetikai tanácsadásban kell részesíteni, és prenatális vagy preimplantációs diagnosztikát ajánlani.

- 19 -

No-scalpel vasectomia Dr.Török Alexander ,Dr.Székely József Erectör Clinic Pécs, PTE ÁOK Urológiai klinika 7633. Pécs, Dr.Veress Endre u.2

Az 1990 es években Kínában, a nagy születésszabályozások közepette terjedt el a módszer. A mûtét speciális eszközt, ductus fogót igényel.Egy, a raphen ejtett gomblyuk behatolásból minimális invasivitás mellett, gyakorlott kézben 5-6 perces beavatkozás.

- 20 -


A -004


Az intrauterin inszemináció eredményességét befolyásoló tényezõk Szöllõsi János, Koloszár Sándor, Daru József, Fejes Imre, Závaczki Zoltán, Pál Attila SZTE ÁOK Szent- Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Szeged

A szerzõk ismertetik az intrauterin inszeminációval elért eredményeiket. Vizsgálataik célja az volt, hogyan lehetne az AIH eredményességét (bekövetkezett terhességek) fokozni. Foglalkoznak az eredményességet befolyásoló tényezõkkel. Öt év alatt ismeretlen eredetû meddõséggel 810, egyéb indikáció alapján 1000 házaspár AIH kezelését végezték el. Hangsúlyozzák az alapos kivizsgálást a kezelés elõtt, az ovuláció indukciót, a megfelelõ sperma-elõkészítést a beavatkozás elõtt. Megállapítják, hogy megfelelõ indikációk alapján az IUI eredményessége megközelíti az IVF eredményességét, de annál lényegesen olcsóbb. Amennyiben hat egymást követõ ciklus alatt terhesség nem következik be, ajánlatos IVF kezelésre áttérni.

- 21 -

The Role of the Testis Specific HspA2 Chaperone Protein: Sperm Maturation, Male Fertility, Chromosomal Aneuploidy, and ICSI Sperm Huszar Gabor, Attila Jakab, Ertug Kovanci, Tamas Kovacs and Ciler Celic The Sperm Physiology Laboratory, Department of Obstetrics, Gynecology and Reproductive Sciences, Yale University School of Medicine, New Haven, Connecticut 06510 Sperm maturity and fertility in men: A környezeti tényezõk jelentõsen hozzájárulnak az utóbbi évtizedekben az ondóparaméterek We are interested in the development of biochemical markers which would predict human sperm maturity and function. In measurements of sperm creatine kinase B-isoform (CK-B), we distinguished sperm with higher sperm cytoplasmic protein content and abnormal morphology. This suggested to us that we had identified a sperm developmental defect in the last phase of spermiogenesis, when the cytoplasm is normally extruded and remains in the adluminal area as "residual bodies" [1-2]. Looking for further markers of maturity, we characterized the HspA2 chaperone protein in human sperm, a key element of the synaptonemal complex and meiosis [3]. HspA2 antiserum showed a two-wave synthesis of HspA2 in spermatocytes and elongated spermatids which indicated that HspA2 is developmentally regulated and expressed simultaneously with meiosis and cytoplasmic extrusion [3]. With the objective biochemical markers we demonstrated that mature and immature sperm are different in morphological and morphometrical attributes [4], zona pellucida-binding properties [5] and fertility [6,7]. The predictive value of HspA2 ratios in the assessment of male fertility was tested in two blinded studies of couples undergoing in vitro fertilization. In all, we classified 278 husbands (without any information on their semen parameters or reproductive history) based only on their HspA2 ratios into "high likelihood" (>10% HspA2 ratio) and "low likelihood" (<10% HspA2 ratio) for fertility groups. All pregnancies occurred in the "high likelihood" [6,7]. To identify the steps of the fertilization process, at which the low HspA2 immature sperm are deficient, we studied sperm binding in spermhemizona (bisected human oocytes) complexes. Only the clear-headed (low CK), mature sperm were able to bind to the zona. Sperm with retained cytoplasm were deficient in the oocyte-binding site [5]. romlásához. A rádiótelefonok által generált elektromágneses mezõ ilyen hatását még eddig nem vizsgálták. Célunk az volt, hogy kiderítsük, áll-e fenn összefüggés a rendszeres mobiltelefon használat, és az ondóparaméterek között. Diminished sperm maturity and chromosomal aneuploidies:

Eredmények: További randomizált kontrollált tanulmányok szükségesek a hatás bizonyításához

- 22 -


A -006


Diminished sperm maturity and chromosomal aneuploidies: Because HspA2 is a component of the meiotic synaptonemal complex, we hypothesized that the frequency of chromosomal aneuploidies will be higher in immature vs. mature sperm [8]. We studied this question with fluorescence in situ hybridization (FISH) using centromeric probes for the X, Y, and 17 chromosomes. The disomy, diploidy and total aneuploidy frequencies were lower in the mature vs. diminished maturity sperm (0.17 vs. 0.54%, 0.14 vs. 0.26% and 0.31 vs. 0.81%, respectively, P<0.001 in all comparisons). Regarding our hypothesis, there was a close correlation between the incidence of immature sperm and disomies (r=0.7, P<0.001), indicating that disomies originate primarily in immature sperm [8]. Selection of sperm with low aneuploidy frequencies for ICSI: We have established that in spermiogenesis, a sperm plasma membrane remodeling occurs that promotes the formation of both the zona-binding and HA-binding sites, and that the HA-binding ability of sperm indicates maturity [9]. Based on these concept, we have examined: (1) Whether sperm would permanently bind to solid state HA; (2) Whether binding to solid state HA would facilitate the selection of mature sperm with a normal chromosomal complement for ICSI. Washed sperm samples of 34 men were placed near to HA spots bonded to Petri dishes. After incubation for 15 min, the HA-attached sperm were collected using an ICSI micropipette. Aliquots of the sperm suspension and of the HA-bound sperm were examined by FISH, using centromeric probes for the X, Y and 17 chromosomes. In each man we evaluated the initial sperm suspension and the HA-bound sperm collected. In the HA-bound sperm, the proportion of disomies showed a mean 4.1-fold reduction, and the sex chromosome disomies alone a 3.6-fold reduction. Diploidies in the HA selected samples were 4.9fold lower compared to the initial semen sample. The decrease for sex chromosomes was approximately 5.0-fold, and this was consistent with the 4.6-fold increase of chromosomal aberrations in ICSI children. In spite of the sample differences, the aneuploidy and diploidy rates in the HA-bound fraction declined to a narrow low 0.04-0.13% range, which comparable to normal fertile men. We can conclude that the HA method provides a new, safe and efficient solution for selection of mature sperm for ICSI [10].

- 23 -

2.

Huszar G and Vigue L. Incomplete development of human spermatozoa is associ ated with increased creatine phosphokinase concentrations and abnormal head morphology. Mol. Reprod. Dev. 1993; 34:292-298.

3.

Huszar, G., Stone, K., Dix, D. and Vigue, L. Putative creatine kinase M-isoform in human sperm is identified as the 70-kilodalton heat shock protein HspA2. Biol. Reprod. 2000; 63, 925-932.

4.

Gergely, A., Kovanci E., Senturk L., Cosmi, E., Vigue L., Huszar, G. Morphometric assessment of mature and diminished-maturity human spermatozoa: sperm regions that reflect differences in maturity. Hum. Reprod. 1999; 14:20072014.

5.

Huszar G, Vigue L, Oehninger S. Creatine kinase(CK) immunocytochemistry of human hemizona-sperm complexes: Selective binding of sperm with mature CKstaining pattern. Fertil. Steril. 1994; 61:136-142.

6.

Huszar G., Vigue L., Morshedi M. Sperm creatine phosphokinase M-isoform ratios and fertilizing potential of men: A blinded study of 84 couples treated with in vitro fertilization. Fertil Steril 1992; 57:882-888.

7.

Ergur, A. R., Dokras, A., Giraldo, J. L., Habana, A., Kovanci, E. and Huszar, G. Sperm maturity and treatment choice of in vitro fertilization (IVF) or intracyto plasmic sperm injection: diminished sperm HspA2 chaperone levels predict IVF failure. Fertil Steril 2002; 77:910-918.

8.

Kovanci E, Kovacs T, Moretti E, Vigue L, Bray-Ward P, Ward D and G Huszar. FISH assessment of aneuploidy frequencies in mature and immature human sper matozoa classified by the absence or presence of cytoplasmic retention. Human Reprod 2001; 16: 1209-1217.

9.

Huszar G, Celik-Ozenci C, Cayli S, Zavaczki Z, Hansch E and Vigue L. Hyaluronic Acid binding by human sperm indicates cellular maturity, viability and unreacted acrosomal status. Fertil Steril 2003; 79:1616-1624.

10.

Jakab A, Sakkas D, Celik-Ozenci C, Vigue L, Ward D, Bray-Ward P, and Huszar G. Selection of sperm with low aneuploidy frequencies for ICSI. (MS submitted).

- 24 -


REFERENCES 1. Huszar G, Corrales M, Vigue L. Correlation between sperm creatine phosphoki nase activity and sperm concentrations in normospermic and oligospermic men. Gamete Res. 1988; 19:67-75.


Genetically modified mouse models for aberrant pituitary-testicular function Ilpo Huhtaniemi Department of Physiology, University of Turku, Kiinamyllynkatu 10, 20540 Turku, Finland, and Institute of Reproductive and Developmental Biology, Imperial College London, Hammersmith Campus, Du Cane Road, London W12 ONN, UK

Numerous genetically modified mouse models have been developed recently for pathologies of the pituitary-gonadal function. The first one of such models was the hpg mouse which was devoid of GnRH and gonadotropin secretion due to spontaneous deletion mutation in the GnRH gene. More recently developed models are knockouts for all gonadotropin subunit genes and gonadotropin receptors, as well as transgenic mice overexpressing LH or FSH. In addition, knockouts for several transcription factors crucial for development of the hypothalamic-pituitary-gonadal axis have been developed. These models have to a great extent elucidated the normal and pathological hyper- and hypofunctions of gonadotropins and gonadal hormones. In addition, they have elucidated the potential tumorigenic role of chronically elevated gonadotropin secretion. The purpose of this presentation is to review the key observations on the currently available genetically modified mouse models related to normal and pathological functions of the hypothalamic-pituitary-testicular axis.

- 25 -

Befolyásolja-e a rendszeres rádiótelefon-használat az ondó minõségét? Fejes Imre, Závaczki Zoltán, Szöllõsi János, Koloszár Sándor, Kovács László, Pál Attila SZTE ÁOK, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Szeged Bevezetés: A környezeti tényezõk jelentõsen hozzájárulnak az utóbbi évtizedekben az ondóparaméterek romlásához. A rádiótelefonok által generált elektromágneses mezõ ilyen hatását még eddig nem vizsgálták. Célunk az volt, hogy kiderítsük, áll-e fenn összefüggés a rendszeres mobiltelefon használat, és az ondóparaméterek között. Módszer: Az anamnézis felvételt kiegészítettük a rádiótelefon használatra vonatkozó kérdésekkel: mennyi ideje használja, hány órán keresztül van bekapcsolva a közelében naponta, illetve hány percig beszél vele naponta. Az ondóanalízis Makler-kamrában történt. A spermiumkoncentrációt, a WHO kritériumok szerint osztályozott motilitást vizsgáltuk, s ezekbõl számítottuk a mozgó spermiumszámot és a gyorsan mozgó spermiumszámot. Összehasonlítottuk azok csoportját, akik nem használják azokkal, akik nagyon sokat használják a rádiótelefont. A statisztikai analízis SPSS 11.0 szoftver segítségével történt. Eredmények: Összesen 451 beteg adatait gyûjtöttük össze a vizsgálati periódus alatt, amelyek közül 221 felelt meg a vizsgálati kritériumoknak. Szignifikáns korrelációt találtunk a bekapcsolt állapot hossza és a spermium koncentráció között (r= -0,161; p=0,04) illetve a használat idõtartama és a gyors progresszív motilitás valamint a lassú progresszív motilitás között(r= -0,191; p=0,005; r= 0,323; p<0,001 resp.). További korrelációt találtunk a bekapcsolt állapot és a gyors progresszív motilis koncentráció között r= -0,218; p=0,005). Összehasonlítva azokat, akik mellett egész nap bekapcsolt állapotba van azokkal, akik közelében nincs mobiltelefon, szignifikáns különbség mutatkozott a spermiumkoncentrációban (59,11 M vs. 82,97 M/ml; p=0,021; N=51 vs. 46)). A napi 1 óránál többet használók csoportja és a nem használók csoportja között szignifikáns különbséget találtunk a gyors progresszív motilitásban (36,31% vs. 51,34%; p=0,007; N=16 vs. 61). Következtetés: A gyakori hosszan tartó mobiltelefon használat negatív hatású lehet a spermatogenezisre, ezáltal a férfi fertilitásra. Ez a hatás mind a koncentrációt, mind a mozgást befolyásolhatja. További randomizált kontrollált tanulmányok szükségesek a hatás bizonyításához

- 26 -


A -009


Az 5 PDE gátló megválasztásának preferenciái a háziorvos és a beteg szempontjából Dr. Rurik Imre Háziorvosi praxis, Budapest XX. Bevezetés,, elõzmények: A merevedési zavar (ED) kialakulása súlyos lelki teher a férfi számára és kedvezõtlenül befolyásolja a párkapcsolatot. Az ED prevalenciájáról sem rendelkezünk megbízható adatokkal, hiszen azt a vizsgálható patológiás tényezõkön kívül sok egyéb psychés és szociális tényezõ is befolyásolja. A háziorvos széleskörû,- de sajnos gyakran nem kellõképpen kihasznált,- lehetõségekkel rendelkezik, a legtöbb információval a beteg egészségi állapotáról kapcsolatban, amelyek egy részét az urológus gyakran minden igyekezete ellenére is nélkülözni kénytelen. Az ED kezelésére közel 10 éve ismerünk és hazánkban 6 éve használunk valóban hatásos gyógyszert, amely az 5- foszfo-dieszteráz enzim gátlásával hat. Ebbõl ma már három félét rendelhetünk, amelyek majdnem azonos hatásmechanizmusuk, szinte azonosan magas áruk mellett, eltérõ farmakokinetikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezekbõl kell a terápiát megválasztani az orvosnak, de ma már ezt a választást a betegek is befolyásolják. A betegek építenek saját korábbi tapasztalataikra, egyénileg titrálják ki a szükséges dózist, tapasztalataikat megosztják másokkal is. A gyógyszert felíró orvos, aki elsõsorban a betegen kíván segíteni, sokszor nem mentes saját gyógyszerkiválasztási preferenciájától, amit nem szívesen közöl betegével. A szakirodalomban sok közlemény elemzi a kezelésre használt egyik gyógyszerrõl a másikra való átállást, de ezek ritkán mentesek a vizsgálat szponzorának preferenciájától. Cél: Saját vizsgálatainkban arra próbáltunk választ keresni, hogy megfogalmazhatók-e azok a preferenciák, amelyek a viszonylag objektív válaszadást segítik. Beteganyag és Módszer: Urológiai magánrendelésen enyhe vagy közepesen súlyos ED miatt kezelt, 40-65 év közötti, visszatérõ betegeknek, akiknek már legalább 4 tablettányi tapasztalatuk volt valamelyik szerrel, felajánlottuk, hogy próbáljon ki másikat is. A felajánlott váltást 46-an fogadták el. A váltás irányai a következõk voltak: sildenafil50›tadalafil; sildenafil›vardanafil; vardenafil›tadalafil; tadalafil›sildenafil 100. Mivel korábbi vizsgálatainknál a kérdõíves válaszadásban csak alacsony közremûködési készséget észleltünk, az esedékes következõ vizitnél interjúszerûen kérdeztük ki a beteget, hogy melyik szer volt jobb és miért? Volt-e igénye és képessége az ismételt erekcióra? Okozott-e gondot, a tabletta bevételének idõzítése?

- 27 -

Eredmények: Az erectió minõségében nem volt különbség 40 esetben (87%). A betegek közül háromnak volt egynél több sexuális partnere. 8 fõ (17%) igényelte az ismételt erectiót és ezek közül 6-nak sikerült is (1 sildenafilt, és 5 tadalafilt vagy vardenafilt szedett). Csak 3 (6%) személynél okozott problémát a tabletta bevételének és az aktus idejének szinkronizálása. Mindössze 7 volt (15%), aki étkezési vagy alkoholfogyasztási szokásait korlátozta a gyógyszer bevétele miatt. Ugyancsak 7 fõ észlelt valamilyen enyhe mellékhatást, amelyek közül ötnél a mellékhatások jellege ugyanolyan volt, mint a korábbi szernél. Megbeszélés: A betegek szívesen próbálnak ki más gyógyszert. Általában, külön nem vizsgált okokból, elegendõ volt az egy közösülés. Ezt valamennyi szer biztosítani tudta. Azok a személyek, akiknél igény volt a többszöri együttlétre, a vardenafilt és a tadalafilt preferálták. A lényegében hasonló ár miatt egyik személy sem igényelte a terápiaváltást. Mivel az értelmesebb és gyakorlottabb betegek a körülmények ismeretében maguk titrálják empirikusan az aktuális dózist, nem célszerû eltérni a jól bevált készítménytõl.

- 28 -


Beteganyag és Módszer: Urológiai magánrendelésen enyhe vagy közepesen súlyos ED miatt kezelt, 40-65 év közötti, visszatérõ betegeknek, akiknek már legalább 4 tablettányi tapasztalatuk volt valamelyik szerrel, felajánlottuk, hogy próbáljon ki másikat is. A felajánlott váltást 46-an fogadták el. A váltás irányai a következõk voltak: sildenafil50›tadalafil; sildenafil›vardanafil; vardenafil›tadalafil; tadalafil›sildenafil 100. Mivel korábbi vizsgálatainknál a kérdõíves válaszadásban csak alacsony közremûködési készséget észleltünk, az esedékes következõ vizitnél interjúszerûen kérdeztük ki a beteget, hogy melyik szer volt jobb és miért? Volt-e igénye és képessége az ismételt erekcióra? Okozott-e gondot, a tabletta bevételének idõzítése?


Túlsúlyos betegek erekciós problémáinak kezelése Dr. Bógyi György, Dr. Viktor Erika Kenézy Gyula Kórház-RI Debrecen Urológia osztály és II. Belgyógyászati osztály Cél: A merevedési zavar halmozottan jelentkezik a túlsúlyos betegek körében. Módszer: A beteg általános kivizsgálása, s az erekciót vizsgáló kérdõív kitöltése után, ha nincs kontraindikáció per os. kezelést kezdünk. A kérdõívet a beteg elégedettségét tükrözõ kérdõívet a kontroll vizsgálat során ismételten kitöltjük. Eredmények: A BMI-tõl függõen a betegek jelentõs része a merevedési zavar javulásárõl, esetleges megszûnésérõl számol be. Következtetés: a megfelelõ életmóddal közös kezeléssel, gyógyszerezéssel a túlsúly miatti számos probléma mellett a merevedési zavar is gyógyítható.

- 29 -

Mikor "progresszív" a spermiumok mozgása? Dr. Berényi Mihály , Dr. Kopa Zsolt OGyK Andrológiai és Urológiai Osztály, Budapest Cél: Szerencsére hazánkban is mûködnek már komputeres spermaanalizátorok (CASA). Ez a módszer a spermakép megítélését objektivizálja, egyre jobb minõségben. Az így kapott leletek egységes értékelésérõl idõben beszélnünk kell. Elõadásunkban a WHO kritériumai alapján "progresszív, lassú", azaz "b" motilitású spermiumokra korlátozódunk, kiemelten a "progresszív" jelzõ értelmezésére Módszer: A WHO szerint szobahõmérsékleten "progresszív lassú" az 5-20 µm/s sebességû spermium, viszont a "progresszív" jelzõt nem értelmezi, a pálya alakját nem írja le. Az általunk használt medeaLab eljárás a "slow linear progressive motile" spermiumokat sorolja a "b" csoportba. Noha a linearitást a VSL/VCL hányadossal definiálja és határértéknek a 0,5-öt (50%) tekinti, a linearitást érthetetlenül mégsem veszi következetesen figyelembe a besoroláskor. A "slow linear progressive" jelzõ szinonimájának tekinti a "slow non-linear progressive" kifejezést. Eredmények: A medeaLab módszer pl. a VCL = 20,72, VSL = 0,69, VAP = 8,26, Linearitás = 0,033 paraméterekkel jellemezett spermiumot "b" motilitásúnak tekinti, holott ez a vizuális értékeléskor a "c" csoportba kerül a 20 µm/s feletti sebessége ellenére, mivel nem progresszív. Következtetések: Sem a WHO, sem a medeaLab módszer nem értelmezi, nem fejti ki a "progresszív" jelzõt. Ennek hiányában a mozgó spermiumok komputeres besorolása az "a", "b" és "c" csoportba lényegesen eltérhet a hagyományos vizuális értékeléssel kapott eredményektõl. A "b" motilitású spermiumok értékességét a WHO "a" + "b" > 50% normálértéke is tükrözi, más szóval a progresszív mozgást tekinti fontosnak. Az értelmezõ szótár szerint a "progresszió" haladást, elõremenetelt jelent. A spermiumok szinte kivétel nélkül "elõre" haladnak, szerintünk csupán ettõl a mozgásuk még nem progresszív. A motilitás progresszív voltának megítélésekor a linearitást nem lehet figyelmen kívül hagyni, a "non-linear" mozgás nem lehet egyben "progresszív" is, vagyis a korrekt lelet jelenleg még nem nélkülözheti a vizuális, mikroszkópos értékelést

- 30 -


A -013


Megtermékenyítés a felengedést követõen mozgó és mozdulatlan tesztikuláris spermiumokkal Mátyás Sz.1, Papp Gy.2, Balogh I.3, Gáti I. 1, Kaali S.G. 1 1 Kaáli Intézet (Budapest) 2 OGYK, Andrológiai és Urológiai Osztály (Budapest) 3 Krio Intézet (Budapest)

Cél: A szerzõk a terhességi eredményeket befolyásoló tényezõket vizsgálták 75 in vitro fertilizációs ciklusban, ahol a megtermékenyítést fagyasztott-felengedett hereszövetbõl származó spermiumokkal végezték. Módszer: A 75 in vitro fertilizációs ciklus során felhasznált hereszövetet korábban gyors fagyasztási módszerrel fagyasztották le. A felengedést követõen mozdulatlan spermiumok esetében pentoxifillines kezelést alkalmaztak. Amennyiben a kezelés eredménytelen maradt, hipoozmotikus duzzasztással szelektáltak spermiumokat. A megtermékenyítés intracitoplazmatikus spermium injekcióval történt. Eredmények: 32 esetben mozgó, 34 esetben pentoxifillines kezelést követõen mozgó, 9 alkalommal mozdulatlan spermiumokat lehetett megfigyelni a feldolgozott bioptátumban. A mozgó és mozdulatlan spermiumokkal elért fertilizációs ráta nem különbözött szignifikánsan (66,1 % vs. 52,3 %), terhesség viszont csak azokban a ciklusokban jött létre, ahol mozgó spermiumokat használtak. Az embriótranszferre számított klinikai terhességi ráta (21,87 %) összehasonlítható a friss tesztikuláris spermiumok használatával korábban elért eredményükkel (27,7 %). Következtetések: A szerzõk megállapítják, hogy a terhességi rátát leginkább a visszaültetett preembriók minõsége befolyásolta. Mozdulatlan spermiumok esetében a fertilizációs ráta és a jó szerkezetû preembriók aránya is alacsonyabb volt, bár a különbség nem volt szignifikáns.

- 31 -

Az Y-kromoszóma mikrodeléciók jelenléte varicokelés betegeken Wijesinghe I., Sallai Zs., Mátyus I. Miskolc megyei jogú Város Önkormányzata Semmelweis Kórház Urológiai Osztály

Cél: Az Y-kromoszóma mikrodeléciók jelenlétét kimutatni pathospermiás varicokelés betegeken. Módszer: A szerzõk 58. mûtét elõtt részletesen kivizsgált kóros spermatogrammal rendelkezõ varicokelés betegen végeztettek Y-kromoszóma mikrodeléciós vizsgálatot. A betegeket két csoportba osztották: az I.csoportba a 10M/ml és 20M/ml közötti spermiumszámú betegek (37 fõ, 63,8%), a II.csoportba az 5M/ml alatti oligozoospermiás (19 fõ, 32,8%) és azoospermiás (2 fõ, 3,4%) betegek kerültek. A vizsgálatok a Genodia Központ Laboratóriumában történtek, perifériás vérmintából származó genomikus DNS felhasználásával, multiplex PCR és agar-gél elektroforézis technikával. Eredmények: Az I.csoportban nem fordult elõ Y-kromoszóma mikrodeléció. A II.csoportban 1 súlyos oligozoospermiás betegen (1,72%) mutattak ki AZF c régiót (SY 255) érintõ deléciót. Következtetések: Az irodalmi adatokat figyelembe véve a szerzõk fontos prognosztikai faktornak tartják az Ykromoszóma mikrodeléciók jelenlétét varicokele-mûtét elõtt. Kimutatható deléció esetén a pathospermiát inkább a genetikusan eleve meghatározott kétoldali herekárosodás idézheti elõ, míg a varicokele szerepe alárendelt. Ilyenkor a varicokele-mûtét a spermatogrammon nagy valószínûséggel nem fog javítani. Amennyiben a mikrodeléció tipusa, illetve a herebiopsiás minták szövettani vizsgálata erre reményt ad, direkt sebészi spermiumnyerés jelenthet megoldást.

- 32 -


A -015


Egyoldali és kétoldali herebiopszia eredményeinek összehasonlítása osztályunk anyagában Albert István1, Rózsahegyi József1, Borhi Károly1, Gombás Péter2, Vereczkey Attila3, Balogh Istváno BM Központi Kórház és Intézményei, Urológiai Osztály1 BM Központi Kórház és Intézményei, Pathológiai Osztály2 Fõvárosi Nyírõ Gyula Kórház Meddõségi Centrum3 KRIO Rt Spermabanko Cél: kétoldali és egyoldali herebiopsziás eredményeink összehasonlítása Módszer: 4 év alatt 47 herebiopsziát végeztünk, ebbõl 26 kétoldali, 21 egyoldali beavatkozás.Az egyoldali beavatkozást inguino-scrotalis metszésbõl, a kétoldali biopsziát a raphén ejtett scrotalis metszésbõl végeztük. A mintavétel minden esetben a here felsõ belsõ és az alsó külsõ quadránsból, kb. lencsényi anyag eltávolításával történt. A minták egy részét elküldtük szövettani vizsgálatra a Pathológiai Osztályra, nagyobb részét vagy a Nyírõ Gyula Kórház Meddõségi Központba, vagy a KRIO RT Spermabankba küldtük ICSI, ill. fagyasztás céljából. Eredmények: Kétoldali herebiopsziánál 17esetben találtunk megfelelõ számú termékenyítõképes spermiumokat, ebbõl 2 esetnél csak az egyik herében találtunk spermiumokat. Egyoldali herebiopsziánál 16 esetben volt megfelelõ számú spermium a kivett mintákban. Súlyos szövõdmény egy esetben, kétoldali herebiopsziánál fordult elõ, enyhébb szövõdmények kétoldali herebiopsziánál 4 esetben, egyoldali beavatkozásnál 1 esetben fordult elõ. Következtetések: Relatíve kis számú eseteink alapján megállapítjuk, hogy egyoldali és kétoldali biopsziás eredményeink között jelentõs eltérés az eredményességben és a szövõdmények elõfordulásában nem volt. Ennek ellenére a rizikósabb betegeknél (keringési- zavar, szívbetegség, diabetes mellitus, súlyos prostatagyulladás, here,-mellékhere gyulladás, bõrbetegségek) együlésben csak egyoldali herebiopsziát végzünk. Annak ellenére, hogy anyagunkban a kétféle módszer eredményessége jelentõsen nem különbözik, a betegek szubjektív érdeke ( egy kórházi kezelés, egy mütéti érzéstelenítés, egy ápolási idõ) miatt továbbra is a kétoldali herebiopszia elvégzését javasoljuk "egészséges" férfiaknál.

- 33 -

Genetikai vizsgálataink eredménye férfi meddõség esetén Temesváry B., Seregély A., Varga Á., Godó Gy. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Szülészet-Nõgyógyászati Osztály

Kecskemét A szerzõk a férfi meddõségi ambulancián megjelent súlyos pathozoospermiás esetek (azoospermia, OAT sy.) lehetséges okait vizsgálták. A szokásos vizsgálóeljárások - hormonális, urológiai, mikrobiológiai mellett ezen esetekben mindig elvégezték a genetikai vizsgálatokat is. Az Y kromoszóma mikrodeletióit PCR segítségével a karyotypizálást perifériás lymphocyta tenyészetbõl végezték. Az eredmények birtokában genetikai tanácsadásban is részesítették a pácienseket, és az egyéb leletek figyelembe vételével az asszisztált reprodukciós technikák valamelyikét ajánlották fel. A genetikai elváltozások átörökíthetõsége miatt javasolják ezen módszerek rutinszerû elvégzését asszisztált reprodukciós beavatkozások elõtt, ha ez súlyos férfi infertilitás miatt történik.

- 34 -


A -017


Kóros ejakulátum analízis - okok, kezelési lehetõségek, eredmények Dr. Seregély A., Dr. Temesváry B., Varga Á., Dr. Danka R., Dr. Cserni G., Dr. Godó Gy.

Szerzõk áttekintik a férfi meddõség lehetséges okait és kiemelten foglalkoznak az azoospermiával és oligozoospermia maximalisszal. Elõadásukban 5 év anyagát dolgozták fel. A rendelkezésre álló vizsgálómódszerek segítségével a nemzõképességi zavarok miatt jelentkezõ 2649 beteg közül 48 esetben azoospermiát és 100 betegnél oligozoospermia max.-t diagnosztizáltak. Az azoospermiás csoportban 43 férfinél végeztek herebiopsziát, mely 12 esetben ép hereállományt igazolt. 12 betegnél érési gátlás volt a diagnózis. 13 férfinél Sertoli-sejt sy és 4 esetben Sertoli-sejt degeneratio. Oligozoospermia max diagnózisnál konzervatív kezelést alkalmaztak. Javuló spermakép mellett AIH történt. Változatlan spermalelet vagy sikertelen AIH esetén IVF-ET, ICSI vagy AID volt a javasolt kezelés.

- 35 -

Spermium Aneuploidia, Diploidia, Koncentráció, Motilitás és érettség összefüggései Jakab Attila1,2, Kovács Tamás1,2, Elena M. Delpiano2, Borsos Antal1, David C. Ward3, Huszár Gábor2 1 DEOEC Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Debrecen 2 Dept. of Ob/Gyn, Sperm Physiology Lab, Yale University School of Medicine, New Haven, CT 3 Dept. of Genetics, Yale University School of Medicine, New Haven, CT Célkitûzés: Az asszisztált reprodukciós eljárásoknál a spermiumok természetes szelekciója nem vagy csak részben érvényesül. Jelen munka célja az alacsony spermium-koncentráció mellett észlelhetõ számbeli kromoszóma anomáliák gyakoriságának vizsgálata infertilitás miatt kivizsgáláson jelentkezõ pároknál a férfi spermájában, valamint a spermiogramban hagyományosan alkalmazott jellemzõk viszonya az aneuploid és diploid sejtek gyakoriságához Módszer: Meddõségi kivizsgálás keretében jelentkezõ 32 csökkent spermium-koncentrációjú férfi ondójának vizsgálatát végeztük. Vizsgáltuk a spermiogram WHO kritériumok szerinti hagyományos jellemzõit, valamint a keneteken centromér kromoszóma szondákkal multicolor fluoreszcens in situ hibridizációt végezve megállapítottuk a 17-es, X és Y kromoszómák diszómia gyakoriságát és a diploid spermiumok elõfordulási arányát. Összesen 200,696 spermium értékelésére került sor, mintánként átlagosan 6272 sejtre. Mért adatainkból kalkuláltuk a sperma minták számbeli kromoszóma anomáliáinak frekvenciáját. Eredmények: A vizsgált férfiak átlagos spermium-koncentrációja 18,2 millió/ml (SD: ±8,43; tartomány: 8,0-45,5), az átlagos motilitás 49.4% (±9,32; 30-69,2) volt. Az X/Y spermiumok aránya 1,07-nak mutatkozott. A nemi kromoszóma diszómia gyakoriság 0.36%, a 17-es kromoszóma diszómia gyakorisága 0,16%, a diploidia gyakoriság 0,56% volt. A vizsgált kromoszóma anomáliák jelentõs egyéni eltérésekkel jelentkeztek. A leggyakoribb diszómia az XY diszómia (0,14%). Oligozoospermia esetén emelkedett a nemi kromoszóma diszómiák frekvenciája (0,37% vs. 0,32%, p<0,001), különös tekintettel az XY diszómiára (0,08% vs. 0,17%, p<0,001). Oligoasthenozoospermia esetén igen magas a diploidia gyakoriság (0,96%, p<0,001), mely a második meiotikus oszlás hibájából származó diploid spermiumok (XX vagy YY diploid) megszaporodásának eredménye. A minta átlagos becsült számbeli kromoszóma anomália gyakorisága 8,3%±5,3 volt. Sem a spermium-koncentráció, sem a motilitás nem mutatott korrelációt a vizsgált kromoszóma anomáliák gyakoriságával.

- 36 -


A -019


Következtetések: Oligozoospermia esetén a nemi kromoszóma aneuploidia - elsõsorban az XY diszómia fokozott kockázatával kell számolni a spermiumban, továbbá oligoasthenozoospermia esetén a diploidia frekvencia is megemelkedik. A spermiogram hagyományosan alkalmazott jellemzõi (spermium-koncentráció és motilitás) és a számbeli kromoszóma anomáliák gyakorisága között azonban nincs szoros összefüggés. Asszisztált reprodukciós eljárás esetén a kockázat pontos megítélése spermiumon végzett fluoreszcens in situ hibridizációval lehetséges.(Támogatások: National Institute of Health, USA, Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, DEOEC Mecenatúra)

- 37 -

Aneuploid spermiumok elöfordulása, kimutatása és reprodukciós jelentõsége Molnár Zsuzsa1, Treszl Andrea2, Kovács Tamás1, Jakab Attila1 1 DEOEC Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Debrecen 2 DEOEC Megelõzõ Orvostani Tanszék, Debrecen Az aneuploidiát hordozó petesejtek elõfordulásának fokozott kockázata az anyai életkor növekedésével a mindennapi gyakorlati teendõinket is meghatározó jól ismert jelenség. Kevésbé köztudott azonban, hogy egészséges, fertilis és normozoospermiás férfiak spermájában is az aneuploid sejtek elõfordulási aránya 6-8% fölé tehetõ, melyeknek túlnyomó többsége a természetes spermium szelekció érvényesülése esetén nem vehet részt a megtermékenyítésben. A spermium aneuploidia iránt újabban megnövekedett érdeklõdés hátterében az áll, hogy az egyre gyakrabban alkalmazott spermium szelekciós eljárások során a természetes szelekció lépései nem érvényesülnek, különös tekintettel az ICSI-re. Másrészt, éppen az ICSI-re szoruló infertilis férfiak spermájában, a spermatogenezis sérülésébõl adódóan a éretlen és aneuploid sejtek elõfordulása gyakoribb, sõt, meghatározó is lehet. ICSI során éretlen spermiummal is lehetséges a fertilizáció, ugyanakkor az éretlen spermiumok aránya és az aneuploidia gyakoriság között szoros összefüggés van. Az ICSI utódok között bizonyos, az élettel összeegyeztethetõ számbeli és strukturális kromoszóma rendellenességek (pl. Klinefelter szindroma) emelkedett gyakoriságát figyelték meg. Még ennél is fontosabb azonban a sikertelen beavatkozásokért felelõssé tehetõ, paternális eredetû aneuploid megtermékenyítések gyakorisága, melyrõl egyelõre csak közvetett adataink vannak. Tehát, míg anyai részrõl az emelkedett életkorú várandósok képeznek hagyományos kockázati csoportot genetikai szempontból, apai oldalról az asszisztált reprodukciós eljárásokkal kezelt infertilis férfiakat kell új kockázati tényezõnek tekinteni. A fluoreszcens in situ hibridizációs eljárás dekondenzált spermiumon történõ alkalmazása lehetõvé tette nagyszámú spermium egyidejû genetikai vizsgálatát és így a kockázat felmérését. Elõadásunkban vázoljuk az ICSI utódok követésébõl született genetikai epidemiológiai adatokat, bemutatjuk a spermium aneuploidia gyakoriság kimutatására szolgáló módszereket, valamint ajánlást teszünk azok alkalmazási körére. (Támogatás: DEOEC Mecenatúra)

- 38 -


A -020


Az X kromoszómát tartalmazó normál és a diploid spermiumok elõfordulási arányának összefuggése Kovács Tamás1, Jakab Attila1, Delpiano, Elena2, Kovanci, Ertug2, Ward, David3, Borsos Antal1, Huszár Gábor2 1Debereceni Egyetem, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika; 2Yale University, The Sperm Physisology Laboratory, Dept. of Obstetrics and Gynecology, New Haven, CT, USA; 3Yale University, Dept. of Genetics, New Haven, CT, USA

Bevezetés: Az X és Y kromoszómát tartalmazó spermiumok elméletileg egyenlõ számban képzõdnek és jutnak az ejakulátumba. Ennek ellenére jelentõs különbségekrõl találhatunk közléseket, különösen oligozoospermiás férfiakban. Korábban beszámoltunk arról, hogy az ilyen páciensekben gyakran elõforduló emelkedett diploidia gyakoriság esetén vagy a meiosis I, vagy pedig a meiosis II eredetû diploid spermiumok felszaporodása áll a háttérben, és sohasem mindkettõ. Ebben a munkában megkíséreltünk összefüggést keresni az X vagy Y túlsúly valamint az emelkedett aneuploidia és diploidia gyakoriság között. Anyag és módszer: 38 oligozoospermiás és csökkent spermiumkoncentrációjú normozoospermiás férfitõl származó ondómintákban vizsgáltuk (koncentráció: 5.6-32.7 x10 6/ml, átlag: 15.8±7.1x10 6/ml) háromszínû fluorescens in situ hibridizációs módszerrel az X, az Y és a 17-es kromoszóma számbeli rendellenességeit. Mintánként 5000-700 spermiumot értékeltünk, összesen 227609 spermiumot. A korrelációk vizsgálatára Pearson tesztet használtunk. Eredmények: A 38 mintát adatait összesítve 51.1 % normál haploid X spermiumot (range: 48.8-55.4 %), és 47.8% normál Y spermiumot (range: 42.1-50.5%) találtunk. A diszómia gyakoriság a normál tartományban (< 0.2%) volt, az XX, YY, és az XY diploidia rendre 0.20% (0.0-1.11), 0.11% (0.0-0.46), és 0.22% (0.01-1.40) volt. Az X/Y arány és a diszómiák valamint az M1 eredetû ( XY) diploidiák között nem tudtunk korrelációt kimutatni. Ezzel ellentétben, az X/Y arány és az M2 diploidiák között pozitiv korrelációt találtunk (r=0.49, p<0.002). A korreláció még egyértelmûbbnek mutatkozott, ha a hiányzónak tekinthetõ Y spermiumokat (50%Y%) vettük figyelembe az X/Y hányadosok helyett (r= 0.60, p<0.0001). Mindezeket az irodalomban talált néhány, szerzõik által ilyen szempontból nem vizsgált adatsor elemzésével is alátámasztottuk.

- 39 -

- 40 -


Következtetések: Normál karyotipusú férfiak elméletileg egyenlõ arányban termelnek X és Y kromoszóma tartalmú spermiumokat. A tapasztalt eltérés lehetséges magyarázata az lehet, hogy az Y tartalmú szekunder spermatocyták hajlamosabbak az érési folyamat valamely fázisában megrekedni, és így kisebb arányban jutnak az érett spermatozoon stádiumba és így az ejakulátumba. Ezt alátámasztani látszik a diploid spermiumok között az XX tartalmúak kétszeres túlsúlya az YY-diploidokhoz képest, és herebiopsia mintákban talált forditott arány. Ilyenformán az X/Y arány X túlsúly felé való eltolódása a meiosis II defektusának megnövekedett valószínûségét jelezheti, amely az XX-diploidok emelkedett gyakoriságát is eredményezi.


Humán spermiumok hyaluronsav-kötõ képessége és morfológiai, morfometriai jellemzõi Závaczki Zoltán1, Sevil Cayli2, Ciler Celik-Ozenci2, Szöllõsi János1, Lynne Vigue3, Huszár Gábor3. 1Szegedi Tudományegyetem, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Andrológia; 2Akdeniz University Dept. of Hystology and Embryology, Antalya, Turkey; 3Sperm Physiology Laboratory, Yale University School of Medicine, New Haven, CT, USA.

Bevezetés: Az emberi spermiumok érettségét és a spermiogenezis során lezajlott membrán-remodelláció sikerességét jellemzi a spermiumok hyaluronsav- (HS) kötõ képessége. Hipotézisünk szerint a HS által kötött spermiumok között nagyobb arányban vannak normál morfológiájúak, ill. a HS-kötõ képesség és az objektív módszerekkel értékelt spermium-morfometria kapcsolatban állnak egymással. Anyag és módszer: Tanulmányunkban 44 férfit vizsgáltunk (spermium koncentráció: 59.6±8.0x106 spermium/ml; motilitás: 55,3±2.4%, az adatok: átlag±SEM). A HS kötõdés vizsgálatára módosított CellVu® kétkamrás tárgylemezeket használtunk, melynek "A" oldalán a mozgó spermiumok koncentrációját határoztuk meg, míg a szilárd fázisú polimerbe ágyazott HS-val fedett "B" oldalon 15 perces inkubációt követõen megszámláltuk a HS-hoz kötõdött ill. nem kötõdött spermiumok arányát. A morfometriai mérésekhez az ondómintákat ugyanilyen tárgylemezekre helyeztük, majd 15 perces inkubáció után a "B" oldalról a nem kötõdött spermiumokat humán tuba folyadékkal gyengéden lemostuk. Fixálást követõen mindkét oldalt DiffQuikkel festettük. Kruger szerinti szigorú kritériumok alapján értékeltük a morfológiát 24 férfi esetében (600 spermium mintánként), míg 11 esetben (~140 spermium/minta, összesen 1544 individuális spermium) morfometriai méréseket végeztünk a számítógépes Metamorph program (Universal Imaging Co. PA, USA) segítségével. A következõ paramétereket mértük: fej területe, kerülete, hosszú és rövid átmérõje, alak-faktor, flagellum hossza és a flagellum/fej hosszú átmérõ arány. A statisztikai számításokat SPSS szoftverrel végeztük. Eredmények: A HS-hoz kötõdött spermiumok (B oldal) szignifikánsan nagyobb arányban tartalmaztak normál morfológiájú alakokat mint a megfelelõ natív (A oldal) minták: 18.5±1.3% vs. 7.4±0.8%, p<0.001. Az átlagos normál morfológia javulás a HS-kötõdött populációban 3.8±0.5-szeres (tartomány: 1.6-18.0x) volt. A HS-hoz nem kötõdött spermiumok aránya pozitív korrelációt mutatott a "B" oldalon tapasztalt normál morfológia javulással (r =0.45, p<0.01). A HS-kötõdés korrelációt mutatott a morfometriai jellemzõk közül a flagellum hosszal (r =0.57, p=0.03), a flagellum/fej hosszú átmérõ aránnyal (r =0.53, p=0.04) és az alak faktorral (r =0.68, p=0.01).

- 41 -

- 42 -


Következtetés: Az emberi spermiumok hyaluronsav-kötõdési képessége kapcsolatot mutat a spermium érettséggel és a Kruger szigorú kritériumok szerint értékelt morfológiával. A HS által kötött spermiumok között szignifikánsan több a normál morfológiájú mint a natív ondómintában. Ebben a tekintetben a HS-kötõdés a zona pellucidához való kötõdéssel mutat hasonlóságot. A HS-kötõdési képesség korrelált azokkal az objektív morfometriai jellemzõkkel is, melyekrõl korábbi objektív biokémiai vizsgálatok (spermium kreatin foszfokináz aktivitás és HspA2 arány) során bebizonyosodott, hogy jól jellemzik a spermiumok érettségét. Ezek alapján úgy tûnik, hogy a spermium HS-kötõdési teszt egy olyan gyors és hatékony eszköz, mely eredményesen alkalmazható a férfi infertilitás vizsgálatában.


Cryopreservált hereszövetbõl származó hímivarsejtek motilitásának hatása az in vitro fertilisatiós kezelések eredményességére Fancsovits Péter1, Tóth Lászlóné1, Rusz András2, Romics Imre2, Papp Zoltán1, Urbancsek János1 1Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika2Semmelweis Egyetem, ÁOK, Urológiai Klinika Bevezetés: Cryopreservált hereszövetbõl nyert hímivarsejttel végzett in vitro fertilisatiós kezelések (KRYO-TESE-ICSI) során nem minden esetben van lehetõségünk arra, hogy progresszíven mozgó, jó minõségû hímivarsejtet használjunk fel a megtermékenyítéshez. Tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk, mennyiben befolyásolja a hímivarsejtek motilitása a petesejtek megtermékenyülését és a praeembryók késõbbi fejlõdését. Eredmények: A 136 éret (MII) petesejt közül 81 (59.6%) termékenyült meg. A megtermékenyülési és osztódási arány, valamint az osztódó praeembryók sejtszámának és minõségének csoportonkénti megoszlása az alábbi táblázatban látható.

Következtetések: Cryopreservált hereszövetbõl származó hímivarsejtekkel végzett ICSI kezelés során a nem mozgó hímivarsejtek petesejtbe injektálása is eredményezhet megtermékenyülést és normális embriófejlõdést. Az így megtermékenyült petesejtek azonban ritkábban osztódnak, és fejlõdésük során gyengébb minõségûek lesznek, mint a mozgó hímivarsejtek felhasználásával megtermékenyített petesejtek.

- 43 -

A normozoospermia változása és a lehetséges okok Dr. Lantos István OGYK Prevenciós Központ ( Családtervezési Intézet) és Flór Ferenc Kórház Urológia

Korábban , az 1980 -s ,90 -s évek fordulóján nagy anyagon végzett hazai normalitás vizsgálat kontrollját végezték el a 2000-s években. A vizsgálat eredményeit ismertetik és megpróbálnak teoretikus válaszokat adni a romlik -e a férfiak nemzõképessége kérdésére.

- 44 -


A -024


Molnár Jenõ , a Tanár Úr Tudományos és subjektív emlékeim Dr. Lantos István OGYK Prevenciós Központ (Családtervezési Intézet) és Flór Ferenc Kórház Urológia

A szerzõ felidézi az 1980 -ban megtartott interdiscipilináris tudományos konferenciát , amely rejtett heréjûség problémájával foglalkozott. Az ott és akkor elfogadott módszertani alapelvek kis módosítással a mai napig is elfogadhatóak és követendõek lennének. Az elõadás végén néhány mondatban személyes emlékeket idéz a szerzõ.

- 45 -

"Egy nép önmagába vetett hitét leginkább a gyermekszülések száma jelzi." Charles de Gaulle A Johan Béla Népegészségügyi Program keretében szerencsésen találkozott az OALI és a Serono Pharma Iternational azon elképzelése, hogy az aggasztó demográfiai helyzet javítása és a meddõség felkutatása, valamint a kezelés hatékonyságának növelése érdekében, együttmûködési megállapodás keretében, kidolgozásra és megvalósításra kerüljön egy olyan program, melynek célja, a meddõ párokhoz történõ, megfelelõ információk eljuttatása a korszerû kezelések lehetõségeirõl - hangsúlyozva a korai felismerés és kezelés jelentõségét -, a jól mûködõ háziorvosi ellátási rendszeren keresztül. A program országos szintû, minden megyére kiterjedõ, háziorvosoknak és védõnõknek felajánlott lehetõség, ingyenes credit pontos továbbképzés formájában. Az elõadásokat a specialisták által kiképzett háziorvosok tartották, így lehetõség nyílt a háziorvos szemszögébõl megközelíteni és átadni lényegi információkat az alapellátás szereplõinek. Az adott területen mûködõ IVF Centrum vezetõje mindenütt jelen volt, aktívan vett részt a rendezvényeken. Válaszolt a megjelentek kérdéseire, az elõadások utáni megbeszéléseken gyakorlati problémák megvitatásával segítették a munkát. Magyarországon több mint 1 millió fogamzó korban lévõ házaspár él. Ezek közül valamivel kevesebb, mint 100 000 vállal gyermeket évente. A meddõség gyakorisága ma Magyarországon 15%, csakúgy, mint világszerte. Számításaink szerint minimum 150 000 párt érint a probléma, és évente legalább 20 000 pár keres orvosi segítséget, hogy gyermeke lehessen. Mindössze 3000 pár kerül IVF (in vitro fertilizáció) kezelésre, amely évente 6-7000 IVF ciklust jelent, mivel a jelentési kötelezettség csak az IVF-re vonatkozik. A fennmaradó betegek ellátása a jelentési kötelezettség hiányában nem követhetõ, nagy részüket az általános szülész-nõgyógyászok kezelik, kisebb részük jut el meddõségi ambulanciákra, ahol ovulációindukciós és/vagy inszeminációs kezelésben részesülnek Ha feltételezzük, hogy háziorvosi körzetenként 2-3 nem ismert meddõ beteg található, a közel 7000 körzetben ez összesen 12-15000 olyan meddõ pár felkutatására ad lehetõséget, akik nem rendelkeznek megfelelõ információval a meddõség korszerû kezelhetõségérõl, illetve lehetõségeikrõl. Az ellátatlan meddõ betegnek 42.6 %-a hiányos meddõségi kivizsgálás következtében késõn, vagy egyáltalán nem kerül szakemberhez. Gyakori probléma, hogy a párok egy része (27,1 %) késõn jelentkezik a meddõségi centrumokban. A szerzõk részletesen ismertetik a projekt tapasztalatait. A továbbképzésrõl sok pozitív visszajelzés érkezett: hiánypótló, fontos ismereteket közlõ, újszerû képzésnek minõsítették a programot, ami Európában is példaértékûnek tekinthetõ.

- 46 -


A -026


A petesejtek kémiai aktiválása intracytoplazmatikus spermium injiciálás során Dr. Kõrösi Tamás, Barta Csaba, dr. Boga Péter, Keserû Judit, Steven G. Kaali Kaáli Intézet, Gyõr

Cél: a szerzõk 27, korábban sikertelen ICSI beavatkozáson átesett pár adatait elemzik olyan ciklusokban, ahol a spermium bevitel után fél órával calcium inophore A23187 segítségével oocyta aktivációt végeztek. Módszer: munkájuk során retrospektív analízissel csak azon párok adatait dolgozták fel, akiknél valamennyi beavatkozást a gyõri Kaáli Intézetben végeztek és a spermiumok ejakulált ondóból származtak. Eredmények és következtetések: A nõbetegek átlag életkora 30.1 év volt, 9-en közülük 35 évesek, vagy idõsebbek voltak. Az elemzett 89 beavatkozás során (20 ciklusban kóros fertilizáció és szaporodás illetve a megtermékenyülés elmaradása miatt exmisszió történt) 765 oocyta került leszívásra. A korábban nem kezelt ciklusokban átlag 2.48, míg az aktivált ciklusokban átlagban 3 préembrióval végeztek transzfert. A 27 betegnél calcium ionophore alkalmazását követõen 14 terhesség jött létre. A javult fertilizáció következtében 8 esetben a 37 számfeletti préembriót krioprezerváltak. Elemzik továbbá a kezelt ill nem kezelt ciklusokban a fertilizációs rátát, a korai és késõi szaporodás arányt, a transzferált embriók minõségét. Röviden összefoglalják a calcium oscilláció szerepét a megtermékenyülés során és ajánlást tesznek a calcium inonofor alkalmazásárnak indikációs területére is olyan esetekben, ahol ICSI-vel ismételten elégtelen vagy hibás fertilizáció jön létre.

- 47 -

Potencia megõrzése radikális kismedencei mûtét után Török L., Király I. , Pajor L. SZTE Urológiai Tanszék - Szeged

Az utóbbi évtized diagnosztikai és mûtéti lehetõségei fejlõdésének következtében egyre inkább lehetõség nyílik a rosszindulatú urológiai daganatos betegségek korai felismerésére és a radikális tumormentesítõ mûtét elvégzésére is. Ismert tény, hogy a radikális kismedencei mûtétek (cystectomia, prostatectomia) egyik igen gyakori következménye a merevedési zavar, még a gyakorlott operatõr által végzett idegkímélõ mûtéti techinkák alkalmazása mellett is. A szerzõk radikális cystectomián és prostatectomián átesett 92 merevedési zavarban szenvedõ férfi kezelési eredményeit dolgozták fel, összehasonlítva a különbözõ kezelési lehetõségek hatásosságát, kombinálhatóságát. Az esetek jelentõs részében foszfodiészerázgátlókkal jó hatást lehetett elérni, bár legeredményesebbnek az intracavernosus injekciós formák mutatkoztak. Ezen esetekben bizonyos idõ után per os kezelés már hatékony volt. Legerõsebbnek ezek közül a 100 mg-os sildenafil mutatkozott, késõbb a beteggel történt megbeszélések alapján igény szerint 20 mg-os tadalafil, vagy 20 mg-os vardenafil szintén hatékonynak bizonyult.

- 48 -


A -028


Az ejaculatum testosteron koncentrációjának hatása a spermiogramm paramétereire Dr Szûcs Miklós1, Dr Berczi Csaba1, Dr Kassai Zsuzsa2, Fábián Ákos1 1.Debreceni Egyetem OEC Urológiai Klinika 2.Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika

A szerzõk normo- oligo- és azoospermiás esetekben vizsgálták a serum testosteron (ST) és az ejaculatum testosteron (ET) közötti összefüggést, valamintaz ET koncentráció-függõ hatását a spermatogramm paramétereire. Statisztikai analizis során a magas ET koncentráció melletti motilitás-zavar szignifikánsnak bizonyult. Az eredmények alapján a szerzõk a további összefüggések vizsgálatát tartják érdemesnek.

- 49 -

Hyperprolactinaemia és a macroprolactin férfiaknál Dr Szûcs Miklós1, Dr Berczi Csaba1, Dr Kassai Zsuzsa2, Fábián Ákos1 Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum, Nõi Klinika 1 Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum, Urológiai Klinika 2 Kenézy Gyula Kórház-Rendelõintézet, Urológia Osztály

Nõknél és férfiaknál is kimutatható szérumból a biológiailag aktív 23kDa molekulatömegû prolactin (PRL) monomer, de ezen kívül "big" prolactin (50-60kDa) és biológiailag hatástalan macroprolactin (150-170 kDa) is elõfordul. A szérum-PRL szint meghatározására a gyakorlatban alkalmazott immunoassay-k zöme az összes keringõ PRL frakciót együttesen méri, s az antitesttõl vagy módszertõl függõen eltérõ mértékben detektálja a macroprolactint. Emelkedett PRL szint mérésekor diagnosztikus jelentõsége miatt elengedhetetlen a PRL különbözõ formáinak szelektív analitikája, így a macroprolactin kimutatása, meghatározása. Hyperprolactinaemiás esetekben a PRL és a polietilén-glikolos (PEG) precipitációt követõ (macroprolactint eltávolító) ismételt PRL mérést, az ECL elven mûködõ Elecsys 2010 automata analizátorral, a rutin diagnosztikában az analitikai és minõségellenõrzési szabályoknak megfelelõ mérési eredményekkel és statisztikai analízissel vizsgáljuk. Magas prolactin-szint esetében a PEG-es precipitációt követõ ismételt PRL mérésnél, ha az emelkedett szérum PRL szint: - nem a macroprolactintól származik (ez méréseink alapján >60% visszanyerési %), akkor un.. "valódi"- hyperprolactinaemiával van dolgunk és a kezelõorvos által javasolt további vizsgálatokra, (pl.CT,MR), kezelésre lehet szükség, ha macroprolactintól származik (visszanyerési százalék <40% alatt van), akkor un.. "ál"hyperprolactinaemiáról beszélhetünk és a macroprolactin mennyiségétõl függõen nem szükséges a korábban említett idõ és anyagigényes vizsgálatok elvégzése és therápia alkalmazása. Korábbi kutatási eredményeinket kiegészítettük hyperprolactinaemiás férfiak vizsgálatával. Elemeztük a klinikumban talált eltéréseket és a laboreredményeket, különös tekintettel a fertilis korú betegekre és a macroprolactin elõfordulására.

- 50 -


A -030


Hangsúly a férfiakon: az EMAS program Földesi I, Fejes I, Pál A, Bártfai Gy. Szegedi Tudományegyetem, Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, Szeged Bevezetés: A társadalom fokozatos elöregedésével változik annak nemek szerinti összetétele is. Amíg a fejlett országokban a nõk több mint a felénél a születéskor várható élettartam eléri a 80 évet, ez az arány a férfiaknál a WHO felmérése szerint csupán 2 %. A Föld lakosságát kitevõ fejlõdõ országokban ez az arány még a fejlett országokénál is rosszabb. A demográfiai adatok birtokában fontos az öregedõ férfiak egészségi állapotának feltérképezése, az ezt befolyásoló tényezõk megismerése, mert csak ezen ismeretek birtokában lehetséges egy átfogó egészségmegõrzõ stratégia kidolgozása a férfiak számára. Cél - Módszer: : Az EMAS (European Male Ageing Study) az Európai Unió támogatásával, 2002-ben indult prospektív randomizált vizsgálatsorozat. Célja a 40 és 79 év közötti férfiak endokrin funkcióinak csökkenésébõl eredõ hatások vizsgálata egészségi állapotukra, életminõségükre továbbá az esetleges földrajzi, szociális-gazdasági, életstílusbeli és genetikai faktorok meghatározó szerepének tisztázása. A tanulmányban összesen 4800 férfi vesz részt, akiket az Európai Unió (köztük Magyarország) 12 különbözõ országában randomszerûen választunk ki. A vizsgálatsorozat kérdõívek kitöltésébõl, fizikális vizsgálatból valamint vérvételbõl áll, melybõl általános laboratóriumi vizsgálat mellett széles spektrumú hormonszint meghatározásokat is végzünk. Az elsõ megjelenéstõl számított 5 év múlva ismét elvégezzük a vizsgálatot, hogy a hormonális státusban, illetve az általános egészségügyi állapotban bekövetkezett változásokat regisztrálhassuk.Módszer: munkájuk során retrospektív analízissel csak azon párok adatait dolgozták fel, akiknél valamennyi beavatkozást a gyõri Kaáli Intézetben végeztek és a spermiumok ejakulált ondóból származtak. Eredmények - Következtetések: Az eredmények rámutathatnak az idõsödõ férfiak egészségi állapotában meglévõ regionális különbségekre és a potenciális, változtatható rizikófaktorok feltárásával megkönnyíthetik a megfelelõ beavatkozási (megelõzési) stratégia kidolgozását, hozzájárulva ezzel egy boldogabb, egészségesebb öregkorhoz.

- 51 -

Spermium nukleoprotein érettség és a számbeli kromoszóma szerkezet közötti összefüggés vizsgálata ugyanazon sejtekben. Spermiumok kettõs festésével, anilin kékkel és fluoreszcens in-situ hibridizációval (FISH) végzett tanulmány. Óvári László1 2, Borsos Antal1 és Huszár Gábor2 Debreceni Egyetem, Nõi Klinika1, Magyarország; The Sperm Physiology Laboratory2, Yale University, School of Medicine, New Haven, CT, USA. Bevezetés: Korábbi tanulmányok igazolták, hogy a spermium éretlenség egyes formái (citoplazma retenció, membrán remodeling zavara, abnormális magalak) és a meiózis hibák társult abnormalitások. Együttes elõfordulásukért ugyanaz a biokémiai szabályzó faktor, egy here specifikus "chaperone" fehérje, az HspA2 a felelõs. Az HspA2 mind meiózis folyamatában, mind a spermiogenézis szabályozásában fontos szerepet játszik. Alacsony expressziója meiózis hibákhoz vezet, nõ numerikus kromoszóma eltérések gyakorisága, de zavart szenvednek az érési folyamatok és nõ éretlen spermatozoa gyakorisága is. Mivel a hiszton-protamin cserében is valószínû HspA2 szabályzó hatása - a hsc2 chaperon homológgal együtt szabályozza a protamin intracelluláris transzportját - indokolt annak a vizsgálata, hogy a spermium nukleoprotein csere zavara és a számbeli kromoszóma eltérések gyakorisága között van-e összefüggés. Anyag és módszer 7 enyhén olygozoospermiás férfi ejakulátumát vizsgáltunk (koncentráció: 14.8±1.5x106 sperm/ml, motilitás: 39.2±3.6%), mintánként legalább 8000, összesen mintegy 56000 sejtet. Elsõ lépésben anilinfestést végeztünk és fénymikroszkópos megjelenés alapján 3 csoportba osztottuk a sejteket magérettségük alapján (nem festõdõ-érett, intermedieren festõdõ-enyhén éretlen, és sötéten festõdõ-éretlen sejtek). Az anilin festés kimosása után FISH-t végeztünk 17, X, Y kromoszómára specifikus szondákkal. A sejteket újra felkeresve meghatároztuk a kromoszóma szerkezetüket. Az adatok feldolgozása során Mann-Whitney próbával vizsgáltuk, hogy a magérettség alapján különbözõ csoportok között van e különbség a számbeli kromoszóma rendellenességek (17 diszómia, XX diszómia, YY diszómia, XY diszómia, diploidiák) gyakoriságában. Pearson teszttel azt vizsgáltuk, hogy az egyes mintákban az éretlen sejtek aránya és a minta diszómia, diploidia gyakorisága között van e korreláció.

- 52 -


A -032


A Viagra tegnap és ma Prof. Papp György OGYK- Budapest A szerzõ áttekinti az elmúlt 7 év erectilis dysfuntióval kapcsolatos történéseit, különös tekintettel az uttörõ szerepet játszó Viagrára. Elemzi a foszfodieszteráz bénítók elmúlt években játszott szociális-társadalmi jelentõségét, és összefoglalja az -e témakörben zajló új eredményeket, különös tekintettel a szildenafil új felhasználási lehetõségeire, az orvostudomány egyéb területein.

- 53 -

A -036 Dr.Rosta Kálmán Gábor, Dr. Erdei Károly Erszébet Kórház Sopron

Dr. Bakai Judit, Dr. Sándori Klára Állami Szanatórium Sopron

Dr. Kopa Zsolt, Prof.Dr.Papp György OGYK Budapest

Az atherosclerosis szerepe az erectilis dysfunkció kialakulásában jól ismert.A nõknél jelentkezõ szexuális dysfunkció organikus hátterérõl ezideig kevés klinikai tapasztalat áll rendelkezésünkre.54 akut myocardiális infarctuson átesett nõnél alkalmaztuk Mc. Gauhey és mts-i által kifejlesztett Arizóna Sexual Experience Scale-t ( ASEX-skála), ugyanilyen számú egészséges kontroll csoporthoz viszonyítva. Az infarctuson átesett csoport tagjai részletes kérdõivet töltöttek ki kórelõzményi adataikra, kardiovaszkuláris rizikó tényezõikre és partnerkapcsolati problémáikra vonatkozóan. A vizsgált betegeknél 16,8 , a kontroll csoportban 11,2 (p<0,0007) volt az ASEX skála összpontszáma. Szexuális dysfunctiót 30 ( 55%) betegnél találtunk. Következtetéseink: Koszorúér beteg nõkön gyakrabban fordulnak elõ a szexuális élet zavarai, melynek hátterében az atherosclerosis állhat.

- 54 -


A nõi szexuális dysfunctio cardio-vascularis összefüggései


Az ART etikai kérdései Dr. Bernard Artúr Kaáli Intézet, Budapest

Az etika, más néven: erkölcs - filozófia, a jó és rossz, helyes és helytelen tanulmányozásával foglalkozó filozófiai ágazat. Az asszisztált reproduktív technikák (ART) alkalmazása során harmadik személy (személyek) avatkoznak be egy pár legintimebb magánszférájába, az utódnemzés folyamatába. Ez a tény önmagában is számos etikai kérdést vet fel. Az in vitro fertilizáció (IVF) a meddõség kezelésén túl új távlatokat nyitott az orvostudomány fejlõdésében. A preimplantációs genetikai diagnózis (PGD), a sex-szelekció, a klónozás számos új, máig még egyértelmûen meg nem válaszolt etikai kérdést vetett fel. Magyarországon, az ART-k területén máig irányadó az ETT. TUKEB ad hoc bizottsága által 1992-ben kidolgozott munka, az "Etikai állásfoglalások a humán reprodukció új módszereirõl". Az asszisztált reproduktív technikák rohamos fejlõdése megköveteli az új eljárásokhoz kapcsolódó etikai normák kidolgozását, átgondolását és azok betartását.

- 55 -

Jogi problémák a reprodukciós jogban Bodnár Béla Kaáli Intézet Debrecen Magyarországon 1997 és 200 között az asszisztált reprodukciós eljárásokhoz kapcsolódó jogszabályok megalkotásra kerültek. Az egészségügyi törvény IX. fejezete, mely kiegészült a Népjóléti Miniszter szakmai és a finanszírozást meghatározó rendeleteivel valamint a büntetõ törvény módosításával, végül a szakmai minimumfeltételk megalkotásávalAnnak ellenére, hogy szabályozottak a mûködés feltételei mégis vannak olyan területei az asszisztált reprodukciós kezeléseknek, amelyek szabályozása nem avagy hiányosan történt meg.A harmadik személy részvételével ( petesejt avagy spermadonáció) zajló beavatkozások mind a mai napi nyitott kérdéseket hagynak.Különös helyezeteket teremthet a fagyasztva tárolás. Annak ellenére, hogy az embrió tárolása rendezett a a hereszövet avagy a spermiumok fagyasztva tárolása késõbbi felhasználás céljából már teremt kérdõjeleket az eljárás köré. A petesejt avagy a petefészek fagyasztva tárolása pedig új, de rendezetlen terület.Az asszisztált reprodukciós eljárások jogi szabályozása nem tekinthetõ lezárt folyamatnak. Az adott szabályozás mûködtetése közben felmerülõ hiányosságok, az új kihívások a szakmai szervezetektõl igénylik a "felszólítást" a jogalkotók felé. csak a jogszabályok folyamatos megújítása vezethet oda, hogy a szabályozást a mindennapi gyakorlatban ne korlátozásnak, ne a fejlõdés lassítójának tekintsük , hanem a biztonságos munka alapjának.

- 56 -


A -039


Kannabioid receptorok szerepe az LH-tesztoszteron tengely szabályozásában KANNABIOID RECEPTOROK szerpe az LH-TESZTOSZTERON tengely szabályozásában Gerendai Ida, Wenger Tibor Magyar Tudományos Akadémia-Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlõdésbiológiai Intézet, Budapest A marihuána fõ pszichoaktív összetevõje a delta9-tetrahidrokannabiol. Az utóbbi évek vizsgálatai a központi kannabioid receptor (CB1) és az endogén kannabioid, anandamid kémiai szerkezetének feltárását eredményezték. A CB1 receptorok hypophysis-testis tengely mûködésében játszott szerepét tanulmányoztuk CB1 receptor knock-out egerekben. A mutáns állatokban a szérum LH és tesztoszteron szint, valamint a herék in vitro bazális tesztoszteron szekréciója szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontrollokban. A receptor agonista anandamid adása kontrollban csökkentette, míg knock-out egerekben nem befolyásolta a vizsgált paramétereket. Immuncitokémiai vizsgálataink CB1 receptorok jelenlétét mutatták a hypophysis LH és a here Leydig sejtjeiben. Az eredmények arra utalnak, hogy a CB1 receptorok szerepet játszanak az LH-tesztoszteron tengely mûködésének szabályozásában és az exogén kannabioidok (marihuána) hím reproduktív funkciókra kifejtett hatásában.

- 57 -

Immunomagnetic removal of cryo-damaged human spermatozoa GLANDER Hans Jürgen, PAASCH, Uwe, GRUNEWALD, Soja, WUNDRICH, Katja, JOPE, Torsten It was our aim to estimate the dissipation of mitochondrial transmembrane potential (mTMP, ??m) and activation of sperm caspases (aCP) as signs of apoptosis in human spermatozoa during the cryopreservation and to evaluate the efficiency of immunomagnetic cell separation (MACS) of these spermatozoa via annexin V-binding. Methods: The mTMP and aCP in fresh and cryopreserved spermatozoa were detected by fluorescence microscopy and by Western blots. The sperm suspensions were divided into two sperm fractions (with intact and with deteriorated membranes) by magnetic cell separation (MiniMACS, Miltenyi Biotec) in dependence on their binding to superparamagnetic annexin V-microbeads (AN-MB). Results: The cryopreservation decreased the portion of spermatozoa with intact mTMP from 80.1±2.3% to 53.5±4.1% and increased the spermatozoa with activated pan-caspases (aCP) from 21.8±2.6% to 47.7±5.8% (n=10; mean±SEM; p<0.01). The activation of caspases-1, 3, -8 and -9 in the cryopreserved spermatozoa was confirmed by western blots (n=22). MiniMACS reduced significantly the percentage of cryopreserved spermatozoa with dissipated mTMP to 8.1±1.2 (p<0.01) and also those with aCP to 9.3±2.2%. Western blot analyses confirmed the increase of the activated caspase-3, -9 and -8 in the AN-MB-positive fraction (p<0.05) compared with the AN-MB-negative fraction. The MACS separation was proved by anti-annexin V-antibodies. There was no significant influence of the separation column and the magnetic field on the sperm functions. Conlusion: The cryopreservation impaired the mTMP and enhanced the activation status of caspases in human spermatozoa. The immunomagnetic sperm separation via binding of AN-MB could deplete low quality spermatozoa from cryopreserved semen samples.

- 58 -


A -043


Transzszexuális mûtétek Magyarországon Dr. Pajor László Szegedi Tudományegyetem ÁOK OGYC- - Szeged Magyarországon, modern értelemben, férfi-nõ sebészi nem átalakító mûtét eddig nem történt. Ennek fõ elemei a makk érzõ clitorissá alakítása, a húgycsõ rövidítése, a két corpus cavernosum kiírtása és a penis bõrébõl a hüvely kialakítása. Az SZTE ÁOK Urológiai Tanszékén 9 esetben végeztünk férfi-nõ átalakító mûtétet. A betegek nagyobb része, 6 eset, már hormonkezelés után, hereeltávolítást követõen érkezett. A betegeket elõször az Egészségügyi Tudományos Tanács véleményezte, tehát bizottsági egyetértés volt az átalakítás szükségességében. A bizottság munkájában a mûtétet elvégzõ orvoscsoport nem vett részt. Az eredmények utólagos elemzése szerint a mûtét utáni beilleszkedés akkor sikerülhet jól, ha: a betegnek férfiként nincs sikeres szexuális élménye (ez kizárja a gyermeknemzést) a beteg legalább két éve nõként él, környezete így fogadja el szexuálisan a férfiakhoz vonzódik. A mûtét technikailag nehéz lépései: a dorsalis ér-ideg köteg kipreparálása az új húgycsõnyílás kialakítása a hüvely helyének elkészítése A saját anyagunkban a betegek fele teljesen elégedett (5 eset) az eredménnyel, míg a többiek (4 eset) csak részlegesen elégedettek. A mûtét elvégzése más szakmák - plasztikai sebész, sebész - is alkalmasnak tartják magukat, ennek ellenére úgy vélem, hogy ez az urológus feladatkörébe tartozik. Egy biztos, a szakmai kérdések megvitatása szakmai fórumokra és nem a bulvársajtó lapjaira tartozik.

- 59 -

A donorhelyzet Magyarországon 2004.-ben Balogh I.1, Imre E.1, Papp Gy.2, Kopa Zs.2, Erdei E.2, Albert I.3, Mátyás Sz.4, Szabó T.5 1 KRIO Intézet 2 OGYK Andrológiai- Urológiai Klinika 3 BM Kórház, Urológia 4 Kaáli Intézet 5 Jászberényi Kórház, Urológia

Magyarországon azon meddõ párok, vagy házaspárok igényelhetnek donort a mesterséges megtermékenyítéshez, akiknél orvosilag igazolt a férfi terméketlensége. Az elmúlt években, köszönhetõen az ART technikák fejlõdésének, a donor beavatkozások száma csökkent, ennek ellenére évente 500-700 donoros ciklus történik a KRIO Intézet által fagyasztott mintákkal. A donorok kiválasztása az érvényes rendeletek értelmében meglehetõsen szigorú folyamat: csak azok a 18-35 éves férfiak alkalmasak, akik az ötlépcsõs egészségügyi kivizsgáláson alkalmasnak bizonyulnak. Sajnos a donorok kiválasztása egyre nagyobb nehézségbe ütközik, és ennek egyik fõ oka az, hogy mind kevesebb jelentkezõ felel meg a kiválasztás során. A szerzõk az idei év adatait elemzik, és hasonlítják össze a 2000. éves adatokkal. A négy évvel ezelõtti adatokkal szemben, amikor a jelentkezõk 43%-a felelt meg, az idei évben már csak 20%-os megfelelõséget lehetett mérni.

- 60 -


A -046


Az erectilis dysfunctio rizikófaktorainak elõfordulása osztályunk anyagában Tóth Gábor Bajai Kórház, Urológiai osztály, Baja A szerzõ egy év ambuláns betegforgalom anyagát tekinti át, hogy a betegeknek milyen egyéb megbetegedésük van. Ezek egy része ismert volt, más részükre pont az ED kivizsgálása során derült fény. Az egyéb betegségek terápia váltása, az új betegségek terápia beállítása esetén változott-e a kezelés módja eredményessége.

- 61 -

A programfüzet csak a beküldött absztraktokat tartalmazza.

-62 -


Jegyzet A MAGYAR UROLÓGUSOK TÁRSASÁGA ANDROLÓGIAI SZEKCIÓ 28. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE 2004. SZEPTEMBER 23-25. SZEGED

...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... - 63 -

...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... -64 -


Jegyzet

Jegyzet A MAGYAR UROLÓGUSOK TÁRSASÁGA ANDROLÓGIAI SZEKCIÓ 28. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE 2004. SZEPTEMBER 23-25. SZEGED

...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... - 65 -

...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... ...................................................................................................... -66 -


Jegyzet

A MAGYAR UROLÓGUSOK TÁRSASÁGA ANDROLÓGIAI SZEKCIÓ 28. TUDOMÁNYOS ÜLÉSE SZEPTEMBER SZEGED

Recommend Documents