Magyar kutatási stratégia a Kárpát-medencében
A magyar tudományos hálózat szereplői, működése, teljesítménye és együttműködési lehetőségei Szerbiában1 Bevezető A kutatás célja: Az eddigi magyar érdekeltségű vagy Szerbiában/Vajdaságban magyarok részvételével is létrehozott tudományos eredmények és kutatási prioritások tapasztalatainak az elemzése. Az egyes vajdasági tudományos műhelyek és közösségek együttműködésének lehetőségei; az egyes (vajdasági magyar kutatók által művelt) diszciplínák teljesítmény- és működés-szempontú analitikus számbavétele - a teljesség igénye nélkül. Alapvető szempont, hogy gyakorlat-orientált és nem esszé-jellegű dolgozatot írunk, az egyes tudományágak további általános pályájának trendszerű jelzése céljából, valamint konkrét prioritások kijelölése végett. A feladat végrehajtásához kínálkozó megközelítésmódok kiválasztásának indoklása: 1. Intézmény- ill. kutatási típusokra alapuló megközelítést nem tudtuk követni, mert a VMAT kutatócsoportja nemrég állt össze és vállalta fel a feladatot, miközben a magyar érdekeltségű intézmények és kutatások legtöbbjét még nem tudta kielemezni és felbecsülni. 2. A modellekre alapuló stratégiaépítkezés azért nem volt Vajdaságban követhető, mert a stratégiafeladatok tartalmi vázlata mellett nem vállalhattuk fel az Európában vagy a Kárpátmedencében létező eklektikus vagy sokféle érdekekre épülő modelleket, mert nem lettünk volna autentikusak, mellőznünk kellett volna a sajátságos útkeresés szabadságát. 3. A vajdasági magyar tudományos kutatások prioritásainak és hálózati kapcsolatainak a kiépítésében a diszciplináris elemzés tűnt megfelelőnek, mert egyes magyar kutatók véleményére hagyatkozunk az eddigi kutatási hálózatok és eredmények elemzésekor. A gyakorlatias elképzelések és személyes tapasztalatok egy-egy diszciplínához, vagy tudományterülethez kötődnek. 4. Az oktatást-kutatást különválasztó megközelítés azért volt praktikus, mert a magyar (vagy részben magyar) felsőoktatási intézmények főleg a magyar tannyelvű oktatással foglalkoznak, de nem mindegyikük tudott eddig a kutatási területeken is egyformán aktivizálódni, amit hiánypótlásként oktatással nem foglalkozó műhelyek pótoltak/nak. A módszertani megoldás kiválasztása és alkalmazása: 1. Az alapvetően saját megfontolásra alapuló módszert abban az esetben alkalmaztuk, amikor a sokoldalú tudományos kutatói tapasztalatokra épülő személy becslése és véleménye volt a legmeggyőzőbb (pl. nemzetközi kutatói hírnév, akadémikus státus, elért eredmények, amelyek feljogosítanak egy-egy kollegát a nyilvános, megfontolt véleménynyilvánításra). 2. A szűkebb körű konzultációra építő elemzés a Vajdasági Magyar Akadémia Bizottság (VMAT) elnökségén belül működő szakvéleményt foglalja magába, amikor egy-egy álláspont
1
Az elemzést a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács megbízásából összeállították: Dr. Gábrity Molnár Irén, Dr. Csányi Erzsébet és Dr. Takács Márta. Támogató: MTA (2009).
1
kialakítását az elnökség tagjaival, ill. a környezetükben ismert tudóssal konzultálva oldottuk meg. 3. A kutatócsoport a humántudományágak esetében a VMAT által 2008-ban elkészített (az MTA-nak leadott) társadalomtudományi projektum elemzési eredményeire is épített. 4. A VMAT felkérésére a MTA vajdasági külső köztestületi tagjai július végén határidőhöz kötött ankétot tölthettek ki, amelynek célja az aktuális kérdőíves felmérésre építő összegzés volt. Összesen 33 kérdőív érkezett vissza, melyek elemzését a jelenlegi stratégiai feladatok meghatározása után is folytatni fogjuk. ELEMZÉS Az elemzés tárgyát képező háttéranyagok jellemzése: A tudományos vizsgálat tárgya a vajdasági magyarsággal kapcsolatos; A tudományos vizsgálat tárgyát képező munkák nyelve: a hazai kutatók magyar, szerb és idegen nyelven publikált eredményei; A kutató személye: a magát magyar identitásúnak/nyelvűnek (is) valló kutató eredményei; A kutatás intézményi jellege: mindaz, ami „magyar érdekeltségű kutatóintézetekben”, tudományos műhelyekben zajlik; Egy tudományterület értékelését általában nem lehet a csak magyar megvalósításokra leszűkíteni, (részben kivételt képez a magyar irodalom- és nyelvtudomány); A tudományos kutatásnak a vajdasági magyar társadalomra gyakorolt hatása több ágazat esetében értelmezhetetlen; Az ágazati helyzetleírások adatszerkezete nem egységes, ezért az eredmény összességében nehezen értékelhető és általánosítható; elemzésünkben csakis azokat a tudományos aktivitásokat vettük számításba, ami számunkra 2009 nyarán elérhető volt. Az elemzés a teljesség igénye nélkül készült és publikálásra alkalmatlan.
KONKLÚZIÓK A jövőképpel kapcsolatos válaszok által feltárt problémák 1. A stratégiai gondolkodás hiányos a vajdasági magyar tudományosságban: o a válaszok uralkodó jellemzője a pesszimizmus és a kilátástalanság; o kevesen terveznek intézményes oktatói és kutatói státusban és szervezett kutatói hálózati feltételek közepette; az intézményesítés szükségessége látható, de kivitelezhetősége homályban van; o a stratégiai megfontolások gyakran keverednek a személyes, konkrét tervekkel, feladatokkal. 2. A szakmai műhelyek jelenlegi státusa és a forráshiányok nem teszik lehetővé az átfogó jövőképzési kompetenciák kialakítását: o a stratégiai megfontolások gyakran feladatáthárításban nyilvánulnak meg, vagyis másokkal szemben támasztott elvárások formájában fogalmazódnak meg; o a kutatócsoportok és a szakmai testületek nem tekintik magukat illetékeseknek a jövőképzés terén. 3. A vajdasági magyarságnak a tudományos élet vonatkozásában dezorganizált intézményes szigetei vannak, nincs elegendő szaktekintély az intézmények élén, akik
2
megfelelő hatósági kompetenciák birtokában tudnának eljárni a jövőképzés kérdéseiben. o A fentieket bizonyítja a hiányos lekérdezés és adatgyűjtés, amit e kutatócsoport tagjai igyekeztek pótolni (személyes kapcsolatok és intézményi dokumentumelemzések útján), de nem teljes sikerrel. 4. A vajdasági magyar tudományosság általános rövidtávú feladatai: o Folyamatos helyzetelemzés a tudományos műhelyek tevékenységéről és új kutatók számbavétele (utánpótlás), o A kutatói prioritások kijelölése, jövőkép kidolgozása az Uniós csatlakozás előtt, o A rendelkezésre álló források és támogatásalternatívák racionális hálózatos leosztásának kijelölése, o Nemzetközi és anyaországi intézményes és műhelykapcsolatok/hálózatok építése, o Az egyes ágazatok és szakmai testületek közötti munka összehangolása előtérbe helyezve az interdiszciplináris kutatásokat és publikációkat. 1. Állami és magán oktatási/tudományos intézmények Állami felsőoktatási intézmények a Vajdaságban a 2008/09-es tanévben
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 1 2 3 4 5 6 7
Felsőoktatási intézmény (magyarul és szerbül) 1. Állami egyetem Újvidéki Egyetem (Univerzitet u Novom Sadu) Bölcsésztudományi Kar (Filozofski fakultet) Építőmérnöki Kar (Građevinski fakultet) Jogtudományi Kar (Pravni fakultet) Közgazdaságtudományi Kar (Ekonomski fakultet) Mezőgazdasági Kar (Poljoprivredni fakultet) Mihajlo Pupin Műszaki Kar (Tehnički fakultet Mihajlo Pupin) Műszaki Tudományok Kara (Fakultet tehničkih nauka) Művészeti Akadémia (Akademija umetnosti) Orvostudományi Kar (kereteiben a Fogorvosi Kar és a Gyógyszerészeti Kar) (Medicinski fakultet) Pedagógiai Kar (Pedagoški fakultet) Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku) Technológiai Kar (Tehnološki fakultet) Testnevelési Kar (Fakultet sporta i fizičkog vaspitanja) Természettudományi-matematikai Kar (Prirodno-matematički fakultet) 2. Állami főiskolák Ügyviteli Szakfőiskola (Visoka poslovna škola strukovnih studija) Műszaki Szakfőiskola (Visoka tehnička škola strukovnih studija) Műszaki Szakfőiskola (Visoka tehnička škola strukovnih studija) Műszaki Szakfőiskola (Visoka tehnička škola strukovnih studija) Óvóképző Szakfőiskola (Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača) Óvóképző Szakfőiskola (Visoka škola strukovnih studija za obrazovanje vaspitača) Óvóképző Szakfőiskola (Visoka škola strukovnih studija za
Székhely Újvidék Szabadka Újvidék Szabadka Újvidék Nagybecskerek Újvidék Újvidék Újvidék Zombor Szabadka Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék Nagybecskerek Szabadka Újvidék Nagykikinda Sremska Mitrovica Szabadka
3
8 9
obrazovanje vaspitača) Óvóképző Szakfőiskola obrazovanje vaspitača) Óvóképző Szakfőiskola obrazovanje vaspitača)
(Visoka
škola
strukovnih
studija
za
Újvidék
(Visoka
škola
strukovnih
studija
za
Versec
Magánegyetemek és önálló magánkarok 1. „Educons” Egyetem (Univerzitet Educons), Sremska Kamenica Klasszikus Festészeti Akadémia (Akademija klasičnog slikarstva) Sremska Kamenica Környezetvédelmi Kar (Fakultet zaštite životne sredine) Sremska Kamenica Szolgáltatói Menedzsment Kar (FABUS - Fakultet za uslužni biznis) Sremska Kamenica (2002 óta) Ügyviteli Gazdaságtan Kar (Fakultet poslovne ekonomije) Sremska Kamenica 2. Gazdasági Akadémia kereteiben működnek (Privredna akademija), Újvidék2 Fogorvosi Kar (Stomatološki fakultet) Gazdasági és Műszaki Menedzsment Fakultás (Fakultet za ekonomiju i inženjerski menadžment) Igazságszolgáltatási és Alkalmazott Gazdasági Jogi Kar (Pravni fakultet za privredu i pravosuđe) Kis- és Közepes Vállalkozások Menedzsmentjének Fakultása (Fakultet za menadžment malih i srednjih preduzeća) Menedzsment Kar (Fakultet za menadžment) 3. Önálló magánkarok Gyógyszerészet és Gyógyszerészeti Menedzsment Magánkar (Fakultet za farmaciju i menadžment u farmaciji), Újvidék Jogi és Ügyviteli Tudományok Kara (Fakultet za pravne i poslovne studije) USEE, Union of South Eastern Europe Faculties, Újvidék Mezőgazdasági Szakfőiskola (Visoka poljoprivredna škola strukovnih studija), Topolya „TIMS” Sport és Turizmus Magánkar (TIMS Fakultet za sport i turizam), Újvidék 4. Belgrádi magánegyetemek kihelyezett karai Biogazdálkodási Kar (Fakultet za biofarming) - Megatrend univerzitet3 primenjenih nauka, Zombor Jog és Politikatudományi Kar (Fakultet za pravno-političke studije) - Univerzitet Singidunum, Sremska Kamenica Vállalkozói Menedzsment Kar (Fakultet za preduzetni menadžment) - Univerzitet „Braća Karić”, Újvidék Ügyviteli stúdiumok Kara (Fakultet za poslovne studije) - Megatrend univerzitet kereteiben, Versec. 5. Magyarul (is) oktató felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatai: Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zentai Kihelyezett Tagozata, Zenta Szolgáltatói Menedzsment Kar (FABUS - Fakultet za uslužni biznis) Sremska Kamenica – Szabadka Mezőgazdasági Szakfőiskola (Megatrend Univerzitet (Beograd), Faculty og Biofarming) Topolya Megjegyzés: A magánkarokra nincsenek pontos adatok. A belgrádi Oktatáspolitikai Központ (Centar za obrazovne politike) kutatási eredményei (Ivošević–Miklavič) szerint Vajdaságban a magánhallgatók számát 4 000-re becsülhetjük (2009).
A vajdasági egyetemi karokon és főiskolákon munkaviszonyban levő magyarul tudó tanárok és tanársegédek száma (207 körül mozog) a vajdasági lakosság összetételében a magyarok részaránya alatt van: a főiskolákon a tanárok 17,13%-a magyar, az összes egyetemi tanárnak pedig csak 7,74%-a magyar. Az érettségiző középiskolások közül évenként mintegy félezer iratkozik be egyetemre. Egyetemválasztáskor a vajdasági fiatalokra jellemző a „kudarckerülő magatartás” (költségkímélő döntések, a legközelebbi városban tanulnak, gyakori a napi/heti ingázás, energiakímélés céljából a magyar tannyelvű felsőoktatási szakokat választják, hiszen sokan küszködnek a szerb nyelvtudással. 2002 óta a szabadkai karokon (és a kihelyezett tagozatokon) több a magyar hallgató, mint Vajdaság többi egyetemi városában együttvéve. 2 3
Lásd. http://prijemni.infostud.com/Univerzitet_Privredna_akademija/28 Lásd: http://prijemni.infostud.com/univerziteti/Megatrend_Univerzitet_primenjenih_nauka/25
4
2. A vajdasági tudományos civil műhelyek tevékenysége Civil intézmény vagy műhely neve, székhelye Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka
Alapí tás éve 1991
Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék
2001
Vajdasági Magyar 2009 Akadémiai Tanács
Vajdasági 2000 Magyar Tudományos Társaság Vajdasági Magyar 2006 Művelődési Intézetben az IDENTITÁS Kisebbségkutató Műhely, Zenta Kis Lajos 1990 Néprajzi Társaság Szabadka Vajdasági Magyar Folklórközpont
1995
Tudományos munka, teljesítmény megnevezése Empirikus és alkalmazott kutatások és publikálás
Potenciális partnerek (hazai vagy külföldi) MTA - Budapest, ÚE MTTK Szabadka, vajdasági szervezetek és tudósok.
Hasznosulás, vagy kutatási cél
bibliográfiai kutatások és empirikus jelenségvizsgálatok és publikálás
MTA - Budapest, Művelődési házak, könyvtárak, ÚE MTTK Szabadka, civil szervezetek
Magyar értelmiség és művelődési időszerű jelenségvizsgálat Társadalomkutatás, lexikográfiai munkák
néprajzi és antropológiai kutatások, publikációk folklorizmus és hagyományápolás
Magyarországi és vajdasági művelődési, néprajzi intézetek és társaságok Anyaországi és vajdasági tájházak, intézetek, civilek
Hagyomány és néprajzi értékek ápolása, identitásmegőrzés Hagyomány és néprajzi értékek ápolása, identitás
Magyar értelmiség tud. felzárkóztatása, társadalomkutatás, időszerű jelenségvizsgálat Interdiszciplináris Kollégisták és tutorok Innovatív tudományos alapkutatások, MTA. Budapest kutatómunka, tudományos kiadói ÚE MTTK, Szabadka felsőoktatás-fejlesztés, tevékenység, tankönyvprogram, ÚE BTK, Újvidék felsőoktatás Pécsi Tud. Egyetem, folyóirat-kiadás, fejlesztési projektum, Strossmayer BTK, segédkönyvek kiadása, tudományos VMTDK – Eszék; utánpótlás, tudományos Pedagógiai Kar, tutorhálózat utánpótlás Maribor Szervezés; Alap- és MTA – Budapest, A vajdasági magyar alkalmazott kutatások vajdasági szervezetek tudományos közélet és tudósok fellendítése, Webadatbázisok, kommunikáció az egyetemi tanárok, kutatók között konferenciaszervezés, MTA – Budapest, Tudományos kutatók publikálás vajdasági szervezetek és egyetemi tanárok és tudósok beszervezése
A Magyarságkutató Tudományos Társaság (1991, elnöke Dr. Gábrity Molnár Irén) azzal a céllal alakult, hogy tudományos – szociológiai, pszichológiai, demográfiai, néprajzi, jogtudományi, történelmi és más társadalmi jellegű – kutatásokat folytasson Vajdaságban, szakirodalmat gyűjtsön, szakmunkákat jelentessen meg, külön tanulmányköteteket publikáljon, tanácskozásokat, kiképzéseket és előadásokat szervezzen. Tagjai egyetemi 5
tanárok, tudományos kutatók, értelmiségiek, újságírók, közéleti személyek. A Társaság a következő kutatási témákkal foglalkozott: nemzeti és vallási azonosságtudat, kisebbségi életfelfogások, emberjogi és kisebbségjogi kérdések, anyanyelvű oktatás, a vajdasági iskolahálózat feltérképezése, felsőoktatás elaborálása, a vajdasági magyarság migrációja, demográfiai, történelmi és helytörténeti, szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai kutatások, az értelmiség, a szórványban élők és az ifjúság magatartásvizsgálata, cím- és adattárak összeállítása a vajdasági magyarokról, intézményekről. A Magyar Tudományos Akadémia a Társaságot 2002-ben Vajdasági Kutatóállomásának nevezte ki. Ettől kezdve a Társaság kutatási témái: kisebbségi magatartásvizsgálatok- a magyar közösség etnikai önszerveződésének feltételei, a vajdasági magyarok időszerű állapotvizsgálatai a változó demográfiai, politikai és tranzíciós gazdasági feltételek közepette (9 kutatás); az anyanyelvű oktatás múltja és jövője, a vajdasági iskolahálózat feltérképezése (10); a nemzeti, vallási és polgári identitás (3 kutatás); ifjúsági kutatások (3); a vajdasági magyarok migrációja (2), demográfiai- és szórványkutatások (3); munkaerő-kutatás (3), nyelvpszichológiai és szociolingvisztikai projektum (2), a civil szervezetek kutatása és egyéb adattárgyűjtés (3), gazdaságfejlesztés (1). A kutatások módszertana főleg empirikus adatgyűjtés (mélyinterjú, kérdőívezés), magatartásvizsgálat, esettanulmányok, dokumentum- és statisztikaelemzés. Publikációk: eddig 22 kötet jelent meg, valamint számos cikk vajdasági és külföldi szaklapokban. Jelentősek a Társaság tudományos konferenciái. Kutatási megrendeléseket kap a Vajdaság Tartomány Végrehajtó Bizottságának titkárságaitól, a Magyar Nemzeti Tanácstól, kutatóintézetektől (Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Jeltárs – Budapest), médiaházaktól (Magyar Szó, Enamiké, Pannon Alap), vajdasági önkormányzatoktól. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (2001, elnöke dr. Csányi Erzsébet) olyan tudományos kutatóközpont, amelyben interdiszciplináris tudományos alapkutatások folynak. 2006 óta minden évben megrendezésre kerül a KONTEXTUS c. interdiszciplináris nemzetközi konferencia a Pécsi és az Újvidéki Tudományegyetem kutatóinak részvételével. A tartományi Tudományügyi és Technológiafejlesztési Titkárság támogatásával megjelennek a konTEXTUS Könyvek. A MOHOLY NAGY LÁSZLÓ Médiumkutató Műhely c. tudományos-művészeti projektum az MTA támogatását élvezi. Tutoriális és közösségi képzés: az intézmény újvidéki székhellyel a kutatásfejlesztés és a vajdasági magyar tudományos utánpótlás kinevelése érdekében tevékenykedik. Ösztöndíjazási rendszert működtetve serkenti a tutoriális képzést, mely rendszerben állandó jelleggel 30 egyetemista és 30 tutor vesz részt. A kollégista ösztöndíjat kap és egy témavezető egyetemi tanárral közös kutatási terv alapján kutatásokat folytat. Eredményeit a kollégium által évente megrendezett Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián (VMTDK) mutatja be. A VMTDK-kon mintegy 100 fiatal kutató lép fel az Újvidéki Egyetem valamelyik karán a tudományok és a művészetek minden területéről. A VMTDK Kárpát-medence-i hatókörű. Tanév közben a Tudósklubban folynak a közösségi képzési programok. A tudományos kiadói tevékenység keretében látnak napvilágot a TDK Könyvtár kötetei, a háromnyelvű rezümékötetek, a DNS folyóirat, a konTEXTUS Könyvek, a Planta Könyvtár, az OPUS Könyvek. Felsőoktatásfejlesztés: az Általános és szaktantárgyak magyarul c. projektum keretében a kollégium az Újvidéki Egyetemen a kétnyelvű egyetemi modell elemeinek fejlesztésében ért el eredményeket (Pedagógia, Szociológia, Pszichológia magyarul az Újvidéki Egyetemen). WEB: A JUNIOR nevű vajdasági magyar tudományos közösségi portál a fiatal kutatók és doktoranduszok és a VMTDK tárhelye (www.junior.felkol.org.rs). Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácsot (2008, elnöke Dr. Berényi János)) az MTA vajdasági külső köztestületi tagjai választották meg. Célja a vajdasági magyar tudományos közélet
6
fellendítése, koordinálása, stratégiai kutatótervek, prioritások kidolgozása, Web-adatbázisok létrehozása, kommunikáció kialakítása az egész régió, a Kárpát-medence tudományos testületei és az MTA között. A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (2000, elnöke Dr. Szalma József)) évente egy konferenciát tart és hiánypótló kiadványokat jelentet meg (sorozatszerkesztő: Ribár Béla, Szalma József). A Kiss Lajos Néprajzi Társaság (1990, Szabadka) néprajzi kutatásokkal, tanácskozások szervezésével, kiadótevékenységgel foglalkozik. Fontos projektuma a Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza, amely Vajdaság negyvenegy magyarlakta településén végzett kérdőíves kutatás eredményét tartalmazza (2001-2002). Szerzői: Papp Árpád antropológus/néprajzos és Raffai Judit (néprajz, mesekutató). Néprajzkutatásokban jeleskedik még a Vajdasági Magyar Folklórközpont (1995, mai székhelye Szabadka), amelynek tevékenysége a Vajdaság egész területéről érkező gyűjtők munkájának koordinálása. (Nagy István és Raj Rozália - Szabadka, Kovács Zsuzsanna - Nagybecskerek, Brezovszki Eszter, Vass Tibor. Helytörténeti, néprajzi és levéltári kutatások is folynak. Jung Károly a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára, a magyar és a délszláv-magyar komparatisztikai néprajzkutatással foglalkozik. A népi vallásosság terén a kupuszinai Silling Istvánt, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanárát (nyelvjárások; a vajdasági magyarok népköltészete; Bácska művelődéstörténete; vallási néphagyomány), a tárgyi néprajzkutatás képviselője Beszédes Valéria (népi építészet) és Csorba Béla (Temerin). Meg kell említeni még a Szociográfiai Műhelyt (Kanizsa) és a Monográfiabizottságot (Bácskossuthfalva). A 2005-ben jött létre a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdaság AT által alapított Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta), amely a vajdasági magyarság tudástárának összeállítását vállalta magára. Tevékenységének célja kulturális ernyőszervezeteként átfogni, hálózatosan egybekapcsolni az intézményeket (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, műemlékvédelem), majd felvállalni ennek a munkának az irányítását az egész régióra kiterjedő közművelődési tanácsadással és szolgáltatásrendszerrel. Kereteiben alakult az IDENTITÁS Kisebbségkutató Műhely fiatal kutatók működésével. Zentán működik még a Dudás Gyula Múzeumi Levéltár és a Thurzó Lajos Művelődési Egyesület. A szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet jogi státuszát tekintve közszolgálati kulturális intézmény, amely az ingatlan kulturális javak védelmét látja el (kilenc község területén: Szabadka, Topolya, Kishegyes, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Nagykikinda, Törökkanizsa és Csóka). Az intézet feladata az épített népi kultúra térképezése és a felújítási javaslatok megtétele. Néprajzzal immár 3 évtizede Dévavári Beszédes Valéria foglalkozik.
3. Elemzések tudományágak és diszciplínák szerint A 2009. év folyamán elvégzett részelemzések nem tartalmazzák a Vajdaságban magyarok által is művelt összes diszciplínákat, annál az oknál fogva, hogy a nyáron kezdeményezett lekérdezés és adatgyűjtés egy többéves kutatás fázisaként született meg. A teljesség igénye nélkül a MTA HTMT Elnöki Bizottsága kérésére adjuk le az alábbi anyagot, ami feltétlenül további kiegészítésekre és kiigazításokra szorul. Éppen ezért e kézirat nem publikálható, de vitaindító anyagként használható.
7
3.1. Társadalomtudományok4 3.1.1. HUMÁN vonatkozású ankéteredmények elemzése5 A nemzetközi és a magyarországi tudományos hálózatokba való bekapcsolódás személyes esélyeit legtöbben a jobb intézményi háttértől teszik függővé. A tudományos utánpótlás kiépülését elégtelennek tartják, amihez célzott anyagi támogatás szükséges. A kutatás és képzés kapcsolatát legtöbbek szerint feltétlenül erősíteni kell, főleg intézményes keretek között. A legtöbb szakember szerint, a szerbiai publikációs lehetőségek mellett további publikációs fórumokra lenne szükség és külön támogatási keret kell a magyar nyelvű tudományos publikációkra. A nemzetközi publikációk mennyiségét úgy lehetne növelni, hogy tudományterületenként nemzetközi lobbit kell létrehozni és sokak szerint, előbb nemzetközi léptékű projektumok kellenek, a magyarországi közvetítők/partnerek fontosak lennének. A tudományos ismeretterjesztés kapcsán az akkreditált tudományos folyóiratok hozzáférhetősége a fontos és olcsó, mindenki számára elérhető ismeretterjesztő munkákra van szükség. A tudományterület eredményeinek rövidtávon való hasznosulása kapcsán egyesek szerint az alapkutatást és az alkalmazást nem kell összekeverni, de mindenekelőtt előbb a kutatói potenciál koncentrációjára van szükség. Nincs szoros kapcsolatuk a vállalkozói szektorral, nincsenek megrendelések kellő mennyiségben, és a K+F szektor teljes megváltozására van szükség, de a mi térségünkben pénzhiány miatt erre nincsen számottevő esély. A vajdasági magyar tudományos intézményesültség szintje kapcsán: önálló működési pontok vannak és nem rendszer, ill. több intézmény van több helyen, de kevés köztük a kooperáció. Részben természetes a többpólusú tudományos intézményrendszer, de olyan vélemény is van, miszerint nem létezik vajdasági magyar tudományosság. A vajdasági magyar tudományos élet eseményeinek híreit a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács szerepéhez kötik legtöbben (a térséget érintő tudományos élet híreinek gyűjtését és továbbítását (pl. honlapon). Többen az interdiszciplináris jellegű közös vagy csoportos munkában látják a szakmai továbblépés lehetőségét, részlegesen van ilyen kutatási gyakorlat. Van, aki fontosnak tartja, de nincsen rá lehetőség, azonban van, aki nem is tartja fontosnak. A humántudományos kutatók túlnyomó többsége fontosnak tartja a térség meghatározó társadalmi szereplőivel való kapcsolatot. Elsősorban az oktatási és egyetemi intézményekkel, valamint a kulturális intézményekkel. Hatékonyságszinttel kapcsolatos kérdések kapcsán a humán tudósok a vajdasági magyar közösség életében legfontosabb feladatként a következőket összegzik: - Kutatás és szakmai előrehaladás - tudományos és értelmiségi pálya lehetőségének megléte rendkívül fontos a vajdasági magyarság számára. A vajdasági magyar tudományosság irodalomközpontú, az irodalmi folyóiratok, díjak, új könyvek ünneplésének nagy a publicitása egyetlen napilapunkban is (Magyar Szó), s ez által a vajdasági magyar közösség életében is 4
Az egyes (vajdasági magyar kutatók által művelt) diszciplínák teljesítmény- és működés-szempontú analitikus számbavétele - a teljesség igénye nélkül. Adatforrás: a kérdőíves felmérés eredményei, a tudományos műhelyek dokumentum-elemzései; szakmai konzultációk az MTA vajdasági köztestületi tagjai körében. 5 Az elemzés forrásanyaga: a humán tudományághoz kapcsolódó vélemények az egyetemi karokon tanítók véleménye, vagyis 8 ankét alapján, amelyben az adatközlők bölcsészek, szűkebb szakterületük: germanisztika, irodalomtudomány, nyelvtudomány, magyar irodalom, komparatisztika, művelődéstörténet, vajdasági magyar irodalom.
8
jelentős tudatformáló erővel bír. A tudományos eredmények a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és a BTK Magyar Tanszéke és egyéb tanszékein épülnek be a hivatalos egyetemi tananyagba. Konklúziók: - A társadalomtudományokban a hatékonysági szintet rövidtávon nehéz értékelni. A kutatás a mai körülmények között a közösség életére nem tud megfelelő hatást gyakorolni. Ezért lenne szükséges bekapcsolódni a Kárpát-medencei humánkutatói műhelyek hálózatába. - A humán tudományterület kutatási eredményei emelik a térség magyar közösségének a kulturális, művelődési szintjét, hozzájárulnak a nemzeti azonosságtudat megszilárdításához, valamint kedvezőbb, elfogadóbb megítélést eredményezhetnek más (hazai és külföldi) közösségekben. A humán, elsősorban az irodalom és nyelvi tudományterület jelenlegi helyzetének értékelése: - Az irodalomtudomány jelenlegi magyar nyelvű művelői számbelileg is és képzettségüket tekintve is lehetővé teszik a Magyar Tanszék tanárképző programjainak futtatását. Szükség lenne egy diszciplináris fejlesztésre, ágazati továbbfejlesztésre a kommunikációelmélet, a médiális kutatások, a művészetelmélet felé. A tudományágat megújító fiatal szakkáder is sikeresen kezd beépülni a felsőoktatási intézményrendszerbe a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar jóvoltából, ahol specializáló és mesterkurzusok nyílnak. - Túlzottan hagyomány-centrikus, klikkes, az utánpótlás ügye nem megoldott, a publikációs lehetőségek beszűkültek. Problémát okoz, hogy a publikációk tudományos értékelését (tudományos pontozás, koefficiensek szerzése, ami fontos a titulusszerzéshez) nem különböztetik meg a természettudományi karokétól. - E tudományterület lényegében belterjes, anyaországi és nemzetközi kapcsolatok híján van. Anyagi és társadalmi támogatottsága minimális. Vajdaságban a bölcsészettudományok nem számítanak stratégiai fontosságúnak, ezért az anyagi támogatottságuk is viszonylag elmarad a többi tudományterület mögött. - A publikációs lehetőségek viszonylag kielégítők, habár a tudományos jellegű időszaki kiadványok köre bővítésre szorul. - A magyar irodalomtudományi és –történeti kutatásokkal foglalkozó tudományos szakkáder kisszámú, különösen kevés a fiatal kutató. A projektumok a belgrádi és újvidéki Tudományügyi Minisztériumok jóvoltából léteznek. Más belföldi támogató gyakorlatilag nincs. A kutatásokat prezentáló monográfiák, tanulmánykötetek, folyóiratok, publikálása, terjesztése nehézkes, rosszul megoldott. Intézmények és szakmai műhelyek, amelyek keretében a HUMÁN tudományterületeken vajdasági magyar szempontból jelentős munka folyik az adatközlők szerint: Intézmény Tudományos munka, Partnerek (hazai Hasznosulás, vagy vagy műhely teljesítmény vagy külföldi) alkalmazhatóság neve Oktatás, kutatás, publikáció 1. tudományos folyóiratok, 1. MTA ÚE, BTK, Kutatás: Kód-kultúra-régió c. Irodalomtudományi könyvek Magyar Nyelv projektum Intézete, Budapest 2. magyartanárok képzése, és Irodalom A tanszék folyóiratai 2. MTTK Szabadka továbbképzése, Tanszék Hungarológiai Közlemények, posztgraduális képzése, Tanulmányok 3. nemzetközi konferenciák A nyelvészeti, irodalom-, művelődéstörténeti, néprajzi, lexikográfiai kutatások
9
Irodalmi, nyelvészeti konf. ÚE, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar
1. Oktatás, 2. Könyvkiadói program publikáció, 3. Nemzetközi tudományos tanácskozás 4. művelődéstörténeti és nyelvészeti kutatások
Interdiszciplináris tudományos alapkutatás (A vajdasági magyar irodalom interkulturális kontextualizációja (2006-2010) Konferenciák, Tutoriális és közösségi képzés, tudományos utánpótlás, VMTDK, könyvek, tankönyvek, folyóirat. Felsőoktatásfejlesztés, az Újvidéki Egyetem anyanyelvűsítése. JUNIOR vajdasági magyar tudományos közösségi portál Vajdasági 1. bibliográfiai, Magyar tudománytörténeti kutatások Művelődési 2. magyar irodalmi Intézet, Zenta dokumentumgyűjtemény Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium
Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka
Híd irodalmi folyóirat, Újvidék
1. Tankönyvsorozatok 2. Tanító- és óvóképzés, posztgraduális képzés, új interdiszciplináris szakirányok-mesterképzés. 3. Tudományos konferencia, fiatalokkal 4. Vendégtanárok, diákcsere-programok, szakmai utak. 5. Új szerep a művelődési életben, az oktatásban és a nevelésben, a politikában Támogató: 1. Tutoriális képzés. Tartományi 2. Tudományos előadások. Tudományos és Egyetemista klubestek, Technológiafejleszté diákköri konferenciák si Titkárság, Újvidék 3. Tudományos Partnerek: könyvkiadás, 1. Pécsi Egyetem, folyóiratkiadás (DNS, 2. Maribori Jelfolyam) Pedagógiai Kar, 4. JUNIOR webportál 3. Eszéki 5. Anyanyelvűsítés az Strossmayer Kar Újvidéki Egyetemen 4. MTA 1. Magyarországi szerzők, vendégelőadók 2. Új tudományos intézményi kapcsolatok (Pécs, Szeged, Baja, Eszék Debrecen) 3. MTA Budapest
1. Magyar Ny. és I. Tanszék, Újvidék, 2. MTA, Budapest, 3. Matica srpska, Újvidék 1. szociológiai, politológiai, 1. MTA intézetei nyelvészeti kutatások 2. SzTE JGY 2. MTT kötetsorozat Pedagógusképző Kar 3. Konferenciák 3. Szociográfiai Műhely Kanizsa 4. Pécsi Akad. Bizottság Kisebbségkutató Munkabizottsága 5. TTK Gazd. és Társad. földrajz Tanszék Szeged 1. Irodalomtudományi, 1. Forum kritikai szövegek publikálása, Könyvkiadó, 2. komparatisztikai szerep Magyar Ny. és I. Tanszék
1. A vajdasági művelődési élet szervezői központja 2. A vajdasági bibliográfiai és irodalmi kutatómunka segítése 1. Kisebbségkutatási publikációk 2. Empirikus kutatás, jelenségvizsgálatok hasznosulása a politikában, a művelődési életben
A vajdasági magyar irodalomtudomány, kritika fejlesztése.
10
Nemzetközi kapcsolatok (adatforrás: a kérdőíves felmérés): A vajdasági magyar irodalomtudomány elsősorban a magyarországi intézményekkel tart fenn intézményes és műhelykapcsolatokat (Pécs). Nagyon egysíkúak a nemzetközi kapcsolatok, pl. a BTK az MTA Irodalomtudományi Intézetével tart rendszeres tanácskozásokat, de ez egy idő után beszűkültnek bizonyult. A kapcsolatok sokszor személyes kapcsolatokra redukálódnak. A délszláv tudományossággal szórványos kapcsolatok vannak. A regionális kapcsolatháló inkább a magyar-magyar vonalon tud kialakulni könnyen a régi Jugoszlávia tagköztársaságai között. (Horvátország – Eszék, Szlovénia – Maribor). Szlovákiával, Erdéllyel nehezebben lehet kapcsolatot teremteni. Az irodalom és nyelvtudományok művelése a Bölcsészettudományi Karon, az újvidéki Magyar Tanszéken 1959-ben indult. Ma a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken dolgoznak: Harkai Vass Éva (irodalom), Faragó Kornélia (irodalomelmélet), Csányi Erzsébet (világirodalom), Hózsa Éva (irodalomtörténet, összehasonlító irodalomtudomány), Utasi Csilla (irodalomelmélet), Jung Károly (népköltészet, etnológia), Láncz Irén (Bevezetés az általános és magyar nyelvészetbe), Rajsli Ilona (A magyar nyelv története, Dialektológia), Molnár Csikós László (Fonetika, Mondattan), Cseh Márta (Szókészlettan és alaktan, Mai magyar nyelv), Andrić Edit (Mai magyar nyelv, A magyar mint idegen nyelv), Katona Edit (nyelvművelés), Rácz Eleonóra (Nyelvészet), Tüskei Vilma (A magyar mint idegen nyelv), Csorba Béla (Mai magyar nyelv, lektor), Horváth Futó Hargita (Módszertan), Ispánovics Csapó Julianna (művelődéstörténet, szakirod. tájékoztató), Pásztor Kicsi Mária (fonetika, fonológia), Bence Erika (19. századi magyar irodalom), Toldi Éva (Vajdasági magyar irodalom), Szabó Szilvia (irodalomelmélet). Káich Katalin művelődéstörténetet ad elő és koordinálja a Kód-kultúra-irodalom-régió című projektumi csapatot (2006-2010), a projektum támogatója a belgrádi Tudományos és Technológiafejlesztési Minisztérium. A tanszék nyugdíjasai: Danyi Magdolna (Nyelvészet), Utasi Csaba (A 20. század magyar irodalma), Bányai János (irodalomtörténet, esztétikatörténet), Csáky S. Piroska (szakirodalmi tájékoztató, könyvtártan), Gerold László (a XIX. század magyar irodalma). A Szerb Nyelvi és Általános Lingvisztikai Tanszéken Páll Sándor délszláv–magyar irodalmi kapcsolatokat, fordításelméletet tanít. A Német Nyelv és Irodalom Tanszéken oktatnak: Schnell–Živanović Margita, lingvisztika, Bogner István német nyelv és Kovács Róbert, lektor; kontrasztív nyelvészet (német, szerb, magyar). Az Angol Tanszéken Német-Konc Éva angol lingvisztikával foglalkozik. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon Szabadkán Káich Katalin és Beke Ottó művelődéstörténetet, Hózsa Éva, Samu János Vilmos, Vukov Raffai Éva irodalmi tárgyakat adnak elő; Bene Annamária nyelvész; a magyar nyelvet, beszédkultúrát Silling István adja elő, Bogner István német, Ódry Ágnes pedig angol nyelvet tanít. A tudományterület rangosabb vajdasági képviselői a kérdőíves válaszadók szerint: 1. Bori Imre (elhunyt) alapozó monográfiái, irodalomtörténete, szerkesztői (Híd, Szentelekykötetek), irodalomszervezői munkája megkerülhetetlen. Enciklopédikus tudású irodalomtörténész, a jugoszláviai magyar irodalom történetének és több irodalomtörténeti monográfiának a szerzője, a délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok kutatója 2. Bosnyák István (elhunyt), a Sinkó-kutató, a Sinkó- és B. Szabó György-kéziratok kitartó szerkesztője és publikálója, s ezzel összefüggésben a tudománynépszerűsítő civil szféra beindítója (a JMMT tíz éve) a kitartás, az eltökélt, szívós munka szép példája. 3. Szeli István akadémikus, létrehozta és vezette a Hungarológiai Intézetet, a magyar irodalomtörténetben, a művelődéstörténetben és a nyelvművelésben jelentős műveket alkotott
11
4. Penavin Olga (elhunyt), a magyar népnyelv, a szellemi néprajz és a névtudomány fáradhatatlan kutatója volt, nyelvjárási szótárakat és atlaszokat, földrajzinév-gyűjteményeket, népmesegyűjteményeket jelentetett meg 5. Vajda Gábor (2008-ban hunyt el) eszme- és irodalomtörténeti kötetei, Szentelekymonográfiája, az Aracs c. folyóirat megindítása teret nyit a polémiának, a másképpen gondolkodás lehetőségével. 6. Fekete J. József - irodalomtörténeti munkássága; Szentkuthy-monográfiája valamint a zEtna Kiadó sorozatában megjelent tanulmánykötete a vajdasági magyar irodalom egy harmadik „centrumát” nyitja meg erősítve az önálló, szabad gondolkodás, irodalomértés fontosságát. 7. Papp György (elhunyt) a kanizsai Szociográfiai Műhely működtetésével, annak kiadványaival tűnt ki az elmúlt időszakban 8. Hózsa Éva - Mándy-monográfiája és A novella Vajdaságban c. kötete is egy korszerű irodalomlátást és prezentálást jelez. 9. Csányi Erzsébet, a VMFK tudományos projektumai a vajdasági magyar tudományosság megújítását szolgálják. (A friss látószögű DNS c. kulturális folyóirat, a Jelfolyam c. digitális folyóirat, valamint a Kontextus könyvsorozat) 10. Rajsli Ilona a nyelvtörténeti és szociolingvisztikai kutatásaival járult hozzá tudományosságunk fejlesztéséhez. 11. Láncz Irén élőnyelvi, pragmatikai kutatásai érdemelnek figyelmet 12. Thomka Beáta – irodalomelméleti munkássága 13. Samu János Vilmos fiatal alkotó, tanársegéd, a DNS folyóirat szerkesztője. Újvidéki Egyetem, Művészeti Akadémia (Újvidék): a minden második évben nyíló magyar színésztagozaton dolgozik többek között: Hernyák György, László Sándor osztályvezető. Tanársegédek: Balázs Áron, Pálfi Ervin. Rendezői szakon Antal Szilárd, énekszakon Vitkay Ágota dolgozik. Művészeti diszciplínákkal foglalkoznak a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon (Szabadka): Huszár Elvira és Balázsevity Éva zenével, Torok Melinda pedig képzőművészettel. Gyurkovics Hunor festőművész nyugdíjas. Az eddigi magyar érdekeltségű vagy Szerbiában/Vajdaságban magyarok részvételével is létrehozott tudományos eredmények és kutatási prioritások tapasztalatainak az elemzése, jövőkép. Adatforrás: tudományos intézmények, egyetemi karok és minisztériumok dokumentumelemzései; szakmai konzultációk, az MTA vajdasági köztestületi tagjainak ankétos felmérése. A humán tudományok helyzetének alakulása a következő 10–15 évben - Ha sikerül az irodalmi csúcsintézményekben a korrupciótól, a hosszú évtizedek óta megkövült diktatórikus erőviszonyoktól, kiválasztási mechanizmusoktól megtisztulnunk, akkor van esély a túlélésre. Az irodalomtudományos káderutánpótlás a Magyar Tanszéken az elmúlt évtizedben drasztikus és indokolatlan leépítések áldozatává vált (32-ről 23-ra csökkent a munkaviszonyban lévők létszáma). A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon egy új elit elhelyezkedési lehetősége nyílt meg, a magyarországi doktori iskolákban folytatott továbbképzés, a nyitottság, a progresszív káderpolitika sokat jelent a vajdasági magyar tudományos élet szempontjából. Pozitív példa a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar közös intézményi együttműködése és szakirányai (Specializálós kurzusok). Az Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kart kellene újabb tudományági képzési lehetőségekkel bővíteni.
12
- A magyarság helyzete, az írók elköltözése, a hosszú bezártság miatt nagyobb szükség lenne, a sokkal kiterjedtebb magyarországi kapcsolatokra. - A bölcsészettudományok az elkövetkező évtizedben a korábbihoz hasonló, szerény támogatottságot fognak élvezni, nincs kilátás nagyobb méretű tudományos tervmunkákra. A kutatási módszerek finomításával azonban várhatóan fontos részeredmények fognak születni. A közösség nyelvi helyzetének a felmérése, tudományos eredményeinek a publikálása, társadalmi hasznosítása a legfontosabb feladat. - Sürgős a fiatalítás, ehhez pedig új egyetemi munkahelyek nyitása, új kutatási lehetőségek (intézetek, társaságok) létrehozása szükséges. A vajdasági magyarság jelenlegi helyzetéből kiindulva az elkövetkező 10–15 évben a következő teljesíthető célkitűzések fogalmazhatók meg a vajdasági magyar szakmai közösség számára: 1. cél: Intézményfejlesztés: felsőoktatási és kutatóintézeti szinten, új egyetemi és tudományos intézmények létrehozása Vajdaságban. A magyar ajkú minősített oktatók képzése, az utánpótlásra való odafigyelés, valamint a publikációs lehetőségek bővítése, a kutatók nyelvtudásának fejlesztése. 2. cél: A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; Szükség van egy Kárpát-medencei kutatói stratégia és kutatóhálózat kialakítására, ennek pályázati forrásai biztosítanának egy kompakt projektrendszert. 3. cél: Fontos a különböző profilú tudományos kutatóműhelyek létrehozása. Meglévő műhelyek munkájának magasabb szintre emelése, az esetleges és magukban álló szervezeti formák magasabb hierarchiába rendezése, a tudományos utánpótlás kinevelése, ösztöndíjak és egyetemi munkahelyek biztosításával. A vajdasági értelmiség véleménye szerint, a magyar nyelvű humántudomány eredményei változásokat hozhatnának a vajdasági magyarság helyzetében, mégpedig: igényesebb nyelvhasználat kialakulása, az önismeret és önértékelés javulása tekintetében; Kulturális fejlődést hoz, egy magabiztosabb, tájékozottabb, azonosságtudat kialakulását okozza; Pozitívabb jövőkép lehetősége, hiszen a vajdasági magyarok növelik öntudatukat és önbecslésüket; Új tanszékek és intézetek nyitása, új munkahelyek, asszisztensi munkahelyek létesítése, a továbbtanulási kedv javítása, a vajdasági magyarság iskolázottsági szintjének emelése, végül pedig a fejlődés a humántudomány területen felszámolná a bezárkózást, az önös érdekeket és a kicsinyességet. A kutatásfejlesztés kivitelezhetősége három fontos szempontot tartalmaz: 1. Célirányos magyarországi támogatás (MEH, OM, MTA) és a vajdasági magyar politikum nélkül nem hozható létre a vajdasági magyarság számára megnyugtató felsőoktatási kínálat (egyetem létrehozása). 2. A Kárpát-medencei kutatói stratégia és kutatóhálózat kialakítása az MTA koordinálásával.. 3. Átlátható tudományos helyzetkép és jobb szervezettségi szint kialakítása a VMAT révén, a vajdasági magyar egyetemi káderállomány egybeszerveződésének hatékony ösztönzésével. Intézmény, műhely, amely kezdeményezhet a tudományos célok teljesülése érdekében: Intézmény vagy Tudományos munka, Potenciális partnerek – támogatók műhely neve teljesítmény megnevezése (hazai vagy külföldi) Tartományi Oktatási A felsőoktatási kínálat bővítése, Magyar Miniszterelnöki Hivatal, Titkárság, Újvidék kétnyelvű egyetem létrehozása Budapest; OM, Budapest VMSZ politikai párt; Tartományi Oktatási Titkárság, Tartományi
13
MTA, Budapest HTMT EB VMAT, Újvidék
Kárpát-medencei kutatóhálózat adatbázisok, honlap, szervezőmunka, pályázatok, források felkutatása Kutatói projektumok, tanácskozások, konferenciák lebonyolítása, publikálás Kutatói projektumok, tanácskozások, konferenciák lebonyolítása, publikálás Konferenciák, a fiatal kutatók ösztönzése, publikálás dokumentáció, publikálás, terjesztés
Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék Felsőoktatási Kollégium, Újvidék Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta A vajdasági magyarság szellemi Vajdasági értékei Tudományos és Művészeti Akadémia, Újvidék
Tudományügyi Titkárság VMFK, VMAT, MTT MTA, VMFK, MTT MTA, Budapest, anyaországi és hazai egyetemek, minisztériumok MTA, Budapest, anyaországi és hazai karok MTA, Budapest, anyaországi és hazai intézmények MTA, Budapest, Nemzeti Könyvtárak (OSZK, Szerb Nemzeti, Matica srpska), könyvkiadók Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
A régió tudományos kutatási témái, amelyek feldolgozásra kerültek a közelmúltban, valamint tervezendők a közeljövőben: Irodalomtudomány területén: a vajdasági magyar irodalom, kortárs magyar irodalom, összehasonlító irodalomtudományi kutatások, irodalomelméleti kutatások, drámatörténeti, színháztörténeti kutatások és bibliográfiai kutatások. Nyelvtudományok: dialektológia, kontrasztív nyelvészet, kontaktológia, élőnyelvi kutatások, névtudományi és szótártani kutatások. Néprajzi kutatások: mesekutatás, mesegyűjtés, összehasonlító (délszláv - magyar) néprajzi kutatások és az intermédiális, médiaelméleti kutatások sem, hiszen ezen a területen újabb igényeket fedezünk fel. 3.1.2. Az egyes (HUMÁN vonatkozáson kívüli) társadalomtudományok kutatásterületei Az egyes (vajdasági magyar kutatók által művelt) diszciplínák teljesítmény- és működésszempontú analitikus számbavétele - a teljesség igénye nélkül6 1. A vajdasági magyar kisebbségi tudományművelést elsősorban magyar érdekeltségű felsőoktatási (meglévő, esetleg új állami, vagy szükség esetén magánalapítású) intézményekben érdemes összpontosítani, és tapasztalat-, hiánypótlás esetében a kisebbségkutatással korábban is foglalkozó civil tudományos társaságokra támaszkodni. 2. A vajdasági magyar társadalomtudományi tanerő irodalom- és nyelvtudomány-központú, de mindenestre minden tudományágban hiányos a fiatal kutató-utánpótlás. A magyarul tudó kutatók, és az MTA köztestületi tagok adattárából kitűnik, hogy a vajdasági kutatógárda korosodó. Ebből két előnyt lehet kovácsolni: e tudósok kommunikációs tapasztalatát és szerbiai kapcsolattőkéjüket. 6
Adatforrás: a kérdőíves felmérés eredményei, a tudományos műhelyek dokumentum-elemzései; szakmai konzultációk az MTA vajdasági köztestületi tagjai körében.
14
3. A vajdasági társadalomtudományok magyar tanerőhiányt mutatnak a szociológia, pedagógia, pszichológia, történelem-, földrajztudományok terén. A tudósok és egyetemi tanárok nem koncentrálódnak egy/néhány intézmény, vagy projektum körül, pedig legtöbben ugyanazon az egyetemen dolgoznak. Hiányzik a koncentráló erőtakarékos hálózatépítés, a stratégiában-gondolkodás, amivel kidolgozható lenne egy egységes fejlesztési koncepció. Elsősorban annak a lehetőségét kell átlátni, hogy a régióban meglévő (határon átívelő) intézményeink átjárhatók legyenek, beinduljanak a kezdeményezések (oktatói, tanulói mobilitás) nem várva a kormányok intézkedéseire. Így a határon túli térségek felé létrejönne egy intézményes magyar nyelvű tudástranszfer, ami a magyar közösség, sőt a gazdaság presztízsét is növelné. 4. Támogatandó a vajdasági értelmiségi körök és politikum koncepciója a regionális magyar érdekeltségű felsőoktatási intézmény-hálózat kiépítése körül. A közeljövőben tervezett intézményesülő egyetemnek nyitottnak kell lennie: szoros kapcsolatot kiépítenie a határon átívelő tudományos körökkel és gazdasággal (transzfer), amely nélkülözhetetlen lesz a folyamatos kutatómunkához. Fontos lesz figyelembe venni a versenyhelyzet kialakulását a határ menti egyetemek között, hiszen ma ezen intézmények közötti kapcsolatokat még nem jellemzi a funkciómegosztásra való törekvés. 5. Szerbiában az egyetem szintjén az egymással kapcsolatban álló tudományos-kutató és fejlesztési szervezetek rendszere még igen laza, ezért akár a nem egyetemi jellegű kutató, fejlesztő és egyéb intézményeket is fejleszteni kell. A régió magyar tudományos potenciálját (Szabadka és Szeged vonzáskörzetében) alkotó tudományos kutatóintézetek, transzfer-, innovációs központok vagy társadalomtudományi intézetek száma a Vajdaságban alacsony, hiányzik a humánorientált kutatóintézeti szféra. 6. A térség előbb-utóbb a „légiesedő” határával megnyílik, a munkaerő-fluktuáció és a határon átívelő mozgások megsokszorozódnak. Tágabb régiós munkaerő-piaci igények kerülnek „megfigyelés” alá, amely elsősorban gyakorlati jellegű és rugalmas tudáselemeket igényel, a multidiszciplináris képzettségeket helyezi előtérbe. Ezekhez a valós munkaerőpiaci igényekhez kell igazítani a szakok, karok megnyitását, a felnőttképzést. 7. Fontos a regionális dimenzióban történő gondolkodás, hiszen a határmenti perifériahelyzet eddig hátrány volt, amit a jövőben előnyként is kezelhetünk, ha az összefogás a határok mindkét oldalán olyan lesz, hogy, rugalmasan kezelni tudja majd a kiemelt prioritású szakterületeket, és mint húzóág működteti a folyamatokat. 8. A stratégiai célkitűzés lényege, hogy a vajdasági magyarok felzárkózhassanak elsősorban a többségi nemzethez, de az anyaországhoz is. A hálózatépítési együttműködés a jövőben a már létező pozitív tapasztalatokra épülhetne. Diszciplináris megközelítés: Közgazdaságtudomány - A tudományos projektumok kidolgozásában valamikor jelentős állami és vállalati megrendeléseknek tett eleget a Közgazdasági Karon dolgozó szakemberi csoport. Ma kevesebb vállalati megrendelés van, így főleg minisztériumi támogatással folynak a nagyobb kutatások: a.) makrogazdaságtan - magánosítás hatása; makrogazdasági intézkedések szektori hatásai b.) kistérségi kutatások – regionalizálódás, mezőgazdaság tranzíciója, agrárgazdaság c.) vállalkozástan- vállalati stratégiai fejlesztés, vállalatigazgatás d.) piackutatás - mezőgazdasági termékek marketingje A magyar nyelven is publikált közgazdasági témájú kutatások zömét a szabadkai Közgazdaságtudományi Kar magyar nyelven beszélő tanárai és munkatársai végezték, ritkábban publikálták is. A gazdasági életet illető kutatások legtöbbje beleolvadt az állam által
15
megrendelt projektumokba, és nem magyar nyelven íródott. Magyar egyetemi tanerőnk között vannak: Sági András – mikro-gazdaságtan, tanársegéde Iván Gabriella, Zimányi Veronika szervezéspszichológia, Szalai Suzana – piackutatás és marketing kommunikáció, Csüllög Mária (operációkutatás), Kis Tibor (ökonométria), Mészáros Katalin és Szedlák Otília gazdasági matematikusok, Petkovics Györgyi - számviteli szakember, tanársegéde Rác Lívia. Gábrity Molnár Irén, gazdaságszociológiával, emberi erőforrással foglalkozik. Fiatal kutatók: Dobrodolac Seregély Tünde (ökonométria), Stangl-Susnyár Gizella az emberi erőforrás menedzselésével foglalkozik, tanársegéde Szlávity Ágnes (vállalati menagement és szervezéstan). Petrović-Kátai Zita tudományterülete az kis- és elektromos kereskedelem; Szakáll Márton (ügyviteli információs rendszereken dolgozik), Sörös László (informatika adatbázisok), Harmath Péter (szervezeti szerkezetek). Bosnyák Zita informatikus expert rendszerekkel foglalkozik. A Közgazdaságtudományi kar mellet (2007/08 tanévtől) megjelent a magyar nyelven is oktató magánkar Szabadkán: Szolgáltatói Menedzsment Kar (FABUS Fakultet za uslužni biznis) Sremska Kamenica – Szabadkai Kihelyezett tagozata. A regionalizmus és a magyarlakta határmenti területek emberi erőforrásának, valamint gazdasági erőnlétének a kutatását a Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) vállalta magára 2006-tól. Munkatársai egyetemi tanárok (Somogyi Sándor, G. Molnár Irén) és fiatal doktoranduszok (Takács Zoltán, Ricz András, Kovács Krisztina, Veréb Miskolczi Zsófia). Több stratégiai kutatómunkájuk foglalkozik a vajdasági magyarlakta térség fejleszthetőségével, regionális elemzésekkel: (1) Strukturne karakteristike i potencijali razvoja ljudskih resursa vezano za proces pridruživanja EU u severnom delu Autonomne pokrajine Vojvodine. Kutatáskoordinátor Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) és a Vajdasági Autonóm Tartomány, Stručna služba za realizaciju Programa privrednog razvoja AP Vojvodine i Centra za Strateško ekonomska istraživanja “Vojvodina CESS” Novi Sad, támogató Osztrák Fejlesztési Agenció/Austrijska agencija za razvoj (“ADA”) Bécs. 20092010. A pszichológiai kérdések keretében sok szociológiai-lélektani tanulmány jelent meg Hódi Sándor tollából. Göncz Lajos több évtizede foglalkozik nevelés- és fejlődéslélektannal és a kétnyelvűség pszichológiájával, mely a magyar-szerbhorvát kétnyelvűség lélektani vizsgálata nyomán kutatható. Vendégtanárként Budapestről Mirnics Zsuzsanna tanít a Tanítóképzőben, tanársegédei: Pető István és Grabovác Beáta doktorandusz; a pedagógiát-didaktikát Josip Ivanović docens adja elő, tanársegéde Csapó Mónika fiatal doktorandusz. A magyar szociológiai tanulmányokat nem kimondottan diplomás szociológusok írják a Vajdaságban, hanem a határtudományok művelői, tudósok/értelmiségiek, akiket a jelenkor időszerű társadalmi szerkezete, mozgásai és konkrét problémái érdeklik. Kutatási témák7: migráció, a vajdasági magyarság itt marasztalásának és identitástudat, kutatásstatisztika. Magyar káderek: a Közgazdaságtudományi és Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon dr. Gábrity Molnár Irén (gazdaságszociológia, oktatás-, családszociológia), az ÚE BTK tanszékein Dr. Lázár Zsolt adja elő a szociológiai tárgyakat magyarul is. Losoncz Alpár pedig a Műszaki karon (ügyviteli etika, környezet-gazdaságtan). Szociológiai és interdiszciplináris projektumok8: 7
Lásd a Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatásait az időszerű szerb társadalmi/gazdasági környezet (Gábrity Molnár Irén), a magyar kisebbség iskolázottsági szintje (Mirnics Károly), a pedagógushiány (Tóth Lajos), a nyelvhasználati kérdés jogi szempontjai (ifj. Korhecz Tamás), a magyar tudományos kutatók (Ribár Béla), a nemzeti-vallási tudat egybefonódása (Gábrity Molnár Irén). 8 A teljesség igénye nélkül felsorolva néhány hazai és nemzetközi jelentőségű kutatás.
16
- A Szerb Tudományügyi Minisztérium által támogatott multidiszciplináris projektum: 1. A multikulturalizmus és regionalitás szociológiai szempontjai Vajdaságban (Tripković Milan); 2. A szociális tőke, mint a tranzíció potenciálja (Losoncz Alpár); 3. Oktatás-nevelés fejlesztésstratégiája (Kamenov Emil); 4. Az európai identitás fejleszthetőségéről (Göncz Lajos). - A kisebbségi magyar tannyelvű oktatási és kulturális intézményrendszer működésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdések vizsgálata. Magyar tanulóifjúság magatartása és a magyar szakemberi és elitképzés felső szinten Vajdaságban (kutatáskoordinátor a Magyarságkutató Tudományos Társaság) az MTA Arany János Közalapítvány támogatásával, 2004. - Oktatásunk jövője - A vajdasági magyar felsőoktatási tervek és működtetésének lehetséges intézményrendszere, kutatáskoordinátor a Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka), a MTA Arany János Közalapítvány támogatásával, 2005. - Oktatásügy – a tudásalapú társadalomhoz – témavezető a Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) koordinálásával a Regionális fejlesztési terv projektumában; támogtó a Szülőföld Alap Gazdasági és területfejlesztési kollégiuma (Budapest), 2006. A demográfiai, illetve emberi erőforrással foglalkozó kutatások többek között a népességmozgást és a migrációs változásokat tárta fel a Vajdaságban: - A vajdasági magyar migráció hatása társadalmi szerkezetükre, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatása (2000-2001); majd ezt folytatva: - A jugoszlávok/vajdasági magyarok migrációjának okai és következményei a társadalmipolitikai krízis okán, Az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2002 A fiatal nemzedék jövőképéz térképezte fel a Kárpát-medencében és ezen belül a Vajdaságban is: Mozaik 2001, Magyar fiatalok a Kárpát-medencében, koordinátor a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet (Budapest), a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság pedig a térség empirikus kutatója (2001-02). - Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációs tendenciája, felnőttképzési igényei a Kárpát-medencében; Apáczai Közalapítvány támogatásából az MTA Etnika-nemzeti Kisebbségkutató Intézet koordinálásával (Budapest, 2006), szintén a Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatása. Az identitásjelenségekkel a Vajdaságban viszonylag több kutatás foglalkozott: - Kárpát Panel - szociológiai kutatás, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Budapest) koordinálásával a Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatása (2007-2008). Tudományszociológiával a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács kezdett el foglalkozni a MTA HTMT EB felkérésére, 2008-ban: - A vajdasági magyar tudományfejlesztés és kutatás stratégiája (Támogató: MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram). - A Regionális szakképzési hálózatépítési projekt, a Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) keretében készült, a Szülőföld Alap (Budapest) támogatásával, 2008-ban. A szociológiai jellegű magyar érdekeltségű kutatásokat, különösen, ha a kisebbségi magatartásvizsgálatot is érintik, nem állami intézményekben végzik, hanem főleg anyaországi támogatásokkal (pályázati vagy megrendeléses projektumok) készülnek a tudományos civil szervezetekben. A kisebbségkutatás Vajdaságban sokáig a nyelvhasználat témában mozgott. A kilencvenes években a nemzeti kisebbségek magatartásvizsgálata is előtérbe került. Gyűjteményes munkák, tanulmánykötetek bizonyítják, hogy empirikus szociológiai, antropológiai, jogi és politológiai kutatások is szükségesek a lakosság helyzetéről, jogairól. A kisebbségkutatás, akár szociológiai, demográfiai, jogi, vagy politikai vetülete igencsak időszerű téma a délvidéken az utóbbi évtizedben. Anyaországi támogatással tudományos kutatások folyhattak a következő témakörökben: magyar nyelvű oktatáshálózat feltérképezése, a demográfiai és migráció-, szórványkutatás elmélyítése, valamint több ifjúságkutatás és
17
magatartásvizsgálat empirikus elemzése, szociolingvisztikai kutatások. A nevelés- és fejlődéslélektan és a kétnyelvűség pszichológiája, mely a magyar-szerbhorvát kétnyelvűség lélektani vizsgálata nyomán kutatható újabban elmélyült empirikus módszerrel. A kisebbségi jogok, a nyelvhasználat kérdései, egyenjogúság, majd az autonómia kérdése a kilencvenes évek végén új kutatási területet nyitott a vajdasági magyar jogászok számára. Jogtudományi kutatásokat folytat (Várady Tibor, akadémikus, nemzetközi jogász, a Jogtudományi Kar tanárai: Szalma József polgárjogi szakértőnk, jelentős magyarországi, ausztriai és németországi kutatási tanulmányutakkal és kapcsolatokkal (tudományterülete kötelmi jog), Kartag-Ódri Ágnes (állam és jogelmélet), Fejős István (büntetőeljárás, Szűcs Magdolna (jogelmélet, római jog), Bordás Bernadett (nemzetközi magánjogász), Dudás Attila tanársegéd. Korhecz Tamás, Víg Zoltán és Letsch Endre magánegyetemen tanítanak (Singidunum Egyetem), úgymint. Fejős Andrea a nemzetközi ügyviteli jogot privát karon tanítja. Bozóki Antal, kisebbségjoggal foglalkozik civil szervezet keretében. A kisebbségi jogok, a nyelvhasználat kérdései, egyenjogúság, majd az autonómia kérdése a kilencvenes évek végén új kutatási területet nyitott a vajdasági magyar jogászok számára. A történelemtudományokkal az újvidéki Bölcsészettudományi Karon Györe Zoltán (magyar/szerb nemzeti megújhodás), Pál Tibor (középkor). Újvidéken, a Múzeumban Ózer Ágnes végez fontos kutatásokat, levéltári kutatásokat pedig Fodor István (Zenta) és Mészáros Zoltán (Szabadka).9 A testkultúra és sport tudományos kutatásaival Lepes Joszip tanár foglalkozik a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon (tanársegéde Teszlity Zoran doktorandusz). A társadalomtudományi kutatási prioritások tapasztalatainak az elemzése, jövőkép10 2009 nyarán elvégzett közvélemény-kutatás eredményeként a jövőterveket meghatározzák a következő tények: o Körülmények, illetve várható fejlemények, amelyek akadályozzák Szerbiában a tudományos célok teljesülését a megkérdezettek véleménye alapján: - Nincs meg az elegendő politikai akarat. - Nincsenek hazai és magyarországi pénzforrások. Szűkös anyagi lehetőségek a szerb államtól, a kisebbségi kultúra hátrányos helyzete - Bizonytalanság az EU projektumok megpályázásánál az önrész hiánya miatt. - A tudós elit fogyatkozása, elöregedése és a kapcsolathiány. - A tudományos műhelyközpontok kiválasztása/kijelölése bizonytalanságot és rivalizálást szül - Elégtelen a fiatal kutatók beszervezése. o Körülmények, illetve várható fejlemények, amelyek hasznosak vagy felhasználhatók lesznek a tudományos célok teljesülésének elősegítése érdekében: A tudományos célok teljesülésének elősegítése érdekében hasznos lesz, ha Szerbia az Európai Közösség tagjelöltje lesz a közeljövőben, és ezáltal könnyebbé válik a nemzetközi tudományos kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás. Ehhez fontos, hogy az MTA kezdeményezései gyümölcsözőek legyenek, a Kárpát-medencei kapcsolatrendszer 9
A helytörténeti kutatók ezúttal kimaradtak, de jelentőségüket nem kétséges. Többen vannak, akik nem csak történelmi adatgyűjtéssel foglalkoznak, de nem dolgoznak az egyetemen. Honismereti, életrajzkutató munkákat folytat többek között Mák Ferenc, Kalapis Zoltán. Az 1944-45. évi magyar vérengzésekről Matuska Márton írt. 10 Adatforrás: tudományos intézmények, egyetemi karok és minisztériumok dokumentum elemzései; szakmai konzultációk, az MTA vajdasági köztestületi tagjainak ankéttolása.
18
működőképessége, az egyetemek körül tömörülő érdeklődő kutatók bevonása, a már sikeresen működő, kutatói projektumokat is működtető civil egyesületek, társaságok tapasztalatainak a felhasználása, a más nyelvű kulturális, tudományos intézmények bevonása. Jelentős lenne egy új, szerkezetében és kritériumaiban is átgondolt, magyarországi támogatáspolitika.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
o A legfontosabb diszciplináris társadalom- és humánkutatások, amelyeket támogatnánk Vajdaságban: anyanyelv és másodnyelv-használatikutatások regionális fejleszthetőség (kistérség vizsgálatok) magatartásbeli jelenségvizsgálatok, szociológiai és antropológiai kutatások kisebbségi státuselemző jogtudományi demográfiai kutatások néprajzi kutatások, nemzetiségi és településföldrajz.
o A funkcionálisan fontos tudományos kutatási prioritások Vajdaságban az összehangolt multidiszciplináris szakindítások igénye egyetemi karokon, magyar nyelven, majd a kutatás doktori programok, posztdoktori programok vagy tudományos iskolák támogatására, végül pedig a nyelvkutatás: anyanyelv és a szaknyelv helyzete egyes tudományok terén. o Az egyes magyarul és szerbül is előadó, vagy publikáló társadalomtudósok igénylik a közös határon átívelő, multidiszciplináris kutatási projektumokban és programokban való részvételt egy kutatókoordináló központ/intézmény segítségével. o Az MTA leghatékonyabb fejlesztési módozatai: a meglévők akadémiai műhelyek és bizottságok hatékonyabb működtetése hálózatban; intézménytipizálás és arányos támogatáselosztás, funkcionális prioritások meghatározásával. 3.2. Műszaki, agrár- és természettudományok11 Az egyes természettudomány-ágakban Vajdaságban a magyar tudósok és szakemberek jelenléte nem kiegyensúlyozott. Magyar matematikus, vegyész-technológus, agrár-nemzedék pótolható, de magyar anyanyelvű biológus, fizikus kevés van. A műszaki tudományok terén viszonylag nagyszámú magyar kutató, felsőoktatásban dolgozó foglalkozik villamossági, gépészeti kutatásokkal, vagy oktatással (főleg a szabadkai Műszaki Szakfőiskolán), ahol a robottan és az informatikai képzés is előretört. Az építőmérnöki karon, de más területen is, már hiány mutatkozik a magyarul is tudó szakemberek/tanárok körében. Stimuláló hatása lenne a tehetséggondozásban, a fiatalok körében, az anyagi támogatáson túl az utazási, továbbtanulási lehetőségek biztosításának, nemzetközi megmérettetéseken valós részvételnek is. A fiatalok itthon marasztalása céljából szükség lenne egy (a szerbiai Petnicához hasonló) rendszeresen működtetett természettudományi tehetséggondozó tábor kialakítására. (Fontos a népszerűsítés és a stimuláció). A műszaki szakember és kutatógárda is erőteljes természettudományos alapképzettséget igényel, tehát a matematika, fizika, kémia és más természettudományokra fordított energia többszörösen megtérül a műszaki alapkutatási és alkalmazásorientált fejlesztések esetében is. 11
Az egyes (vajdasági magyar kutatók által művelt) diszciplínák teljesítmény- és működés-szempontú analitikus számbavétele - a teljesség igénye nélkül. Adatforrás: a kérdőíves felmérés eredményei, a tudományos műhelyek dokumentum-elemzései; szakmai konzultációk az MTA vajdasági köztestületi tagjai körében.
19
A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar fontos szerepet vállalhat az szerteágazó oktatási rendszerrel kapcsolatos kutatások koordinálásában. A műszaki, agrár- és természettudományterületek közül a jelen felmérés iránt legnagyobb érdeklődés a matematikusok körében volt tapasztalható (6 válaszadó), válaszok érkeztek még fizikus (2), kémikus (1) kollégáktól. A műszaki tudományok területéről informatikus, gépész és építész kollégák adtak választ a kérdésekre. Ugyanakkor a személyes kapcsolatok révén részben feltérképezhető volt a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán folyó kutatások helyzete (ez az intézmény a Vajdaságban magyar nyelven folyó műszaki felsőoktatás bázisa, még ha csak szakfőiskolai szinten is). A rendelkezésre álló rövid időszakban begyűjtött kérdőívek, adatok alapján megállapítható: 1. A vajdasági magyar természettudományos és műszaki területen aktívan tevékenykedők kifejezetten igénylik azt, hogy intézményes háttere legyen a pillanatnyilag elsősorban személyes kapcsolataik révén működő kutatásoknak. 2. Az utánpótlás égető hiányának megoldását a fiatal kutatók áttekinthető és tudatosan kialakított anyagi támogatási rendszerének kialakításában látják. 3. A K+F munkákat és kutatás és oktatás kapcsolatát erősíteni kell. 4. Az érintett tudományterületeken a publikációs tevékenység szempontjából az akkreditált folyóiratokban és releváns konferenciákon való megjelenés létkérdés, de költséges és hosszantartó folyamat. A megkérdezettek számítanak az anyaországi társkutatók lobbi-tevékenységére és a nemzetközi projektekbe való bekapcsolódásra is. 5. A tudományos eredmények megjelenítésének alapvető színtere továbbra is a nemzetközileg jegyzett folyóirat, de a megkérdezettek (elsősorban a fiatalabb kutatók) a médiákban a tudományt népszerűsítő, eredményeket bemutató műsorok, cikkek fontosságát is kiemelik. 6. A megkérdezettek a természettudományok területén kihangsúlyozzák, hogy az alapkutatások és az alkalmazásorientált kutatások elkülönülnek és elsősorban emberek, esetlegesen egy-egy intézmény köré csoportosulva, szinte diszfunkciós szigetekként működnek. 7. A megkérdezettek kivétel nélkül igénylik, hogy létezzen egy olyan (média- vagy internetes) nyílt fórum, ahol a kapcsolattartás megoldható. Mindez előfeltétele lenne a multidiszciplináris együttműködések és projektek indításának. 8. A megkérdezett műszakiak és alkalmazás-orientált természettudósok az iparral való együttműködést, és szinte kivétel nélkül mindenki az önkormányzatokkal és társadalmipolitikai erőkkel való kapcsolatépítést és az oktatási központokkal fenntartott aktív kapcsolatot is fontosnak tartja. 9. A megkérdezettek jelentős része a doktori programok, posztdoktori programok vagy tudományos iskolák, és a meglévő akadémiai műhelyek, és bizottságok hatékonyabb hálózati működtetését támogatná. A kiemelt kutatási területek támogatásán túl sokan szívesen látnának egy intézményre bontott, arányos (de kiszámítható és tervezhető) támogatási rendszert. 10. А műszaki és a természettudományokkal foglalkozók is kiemelik a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások és alkalmazásorientált projektek folytatását. 11. A felmérés szerint az érintettek a legtöbb fejlődési lehetőséget a nemzetközi kapcsolatépítésben és az EU-s projektumokban látják. A vajdasági kutatók, oktatók kiemelik a CEEPUS és TEMPUS hálózatok működésének jelentőségét, de egyéni teljesítményüknek köszönhető, hogy számos szerbiai, vajdasági, anyaországi és nemzetközi projektben vesznek részt kutatóként vagy vezetőként. Az alábbi táblázat tartalmaz ezek közül néhányat.
20
Jelentősebb projektumok címe/alcíme Mathematical Models for Decision Making under Uncertain Conditions and Their Applications" 2007-től évenként ,Környezeti folyamatok modellezése "Soft Computing" módszerekkel. Nagy integráltságú termékmodellek intelligens, környezet-adaptív objektumainak elméleti megalapozása és kifejlesztése Fuzzy operátoros módszerek alkalmazása az intelligens járműinformatikai rendszerekben. Intelligens rendszerek elemzése és fejlesztése Models, Languages, Types, and Process in Informatics Mathematical Models in Information Technology CEEPUS, CII-AT-0042-02-0607 "Medical Imaging \& Medical Information Processing" Optimization Methods in Image Processing “Automatsko upravljanje u industriji”, Nacionalni program energetske efikasnosti - NP EE 305-101A “Informaciono-upravljački sistem vodovodnih sistema većih naselja“, Nacionalni program: Uređenje, zaštita i korišćenje voda u Srbiji, NPV-19B. Studies in the field of chemistry and agricultural chemistry
Támogató – partner financed by Vojvodina Provincial Secretariat for Science and Technological Development. Partnerek PMF NS, FTN NS, VTS, T043177, (2002-2006) OTKA pályázatok. Vezető: Bulla Miklós, Győr T037304, (2002-2005). vezető: Horváth László
OTKA T048756, (2005 – 2009) Vezető: Szeghegyi Ágnes TéT (résztvevő): RO-51/05, (2006 –) BMF, Budapest; külföldi partner: Temesvári Műszaki Egyetem, Timisoara, Romania. Vezető: Fodor J. Ministry of Sciences of the Republic of Serbia 2006-2010 Vojvodina Provincial Secretariat of Science and Technological Development, 2005-present 2006-present Hungarian Academy of Science, MTA HTMT, 2009-2010 Szerb tudományos minisztérium 2002-2005 Szerb tudományos minisztérium, 2005-2007
The Serbian Academy of Sciences and Arts, Institute of Field and vegetable Crops, 20072009. vezető: Kastori Rudolf
Személyi állomány (a 2009. nyarán beérkezett válaszok által kiemelt kutatók): Matematikusaink: Pap Endre, az Európai Akadémi tagja, a VANU (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia) elnöke, nemzetközileg elismert matematikus, doktori képzések lelkiismeretes mentora. Amerikában, Olaszországban vendégtanár (kutatásterülete: Agregáció, döntés-elmélet, artificial intelligence); Takácsi Árpád, az újvidéki TTK oktatója, jelentős anyaországi kapcsolatrendszert tart fenn (témaköre: Matematikai analízis, differenciálegyenletek). Az újvidéki Természettudományi Karon fontos munkát végeznek még: Madarász Szilágyi Rozália, Csomity Irén tanárnők is. A Szabadkai Közgazdaságtudományi Karon alkalmazott matematikával foglalkoznak: Szedlák Otilia, a gazdaságban alkalmazott kvantitatív módszerekkel és operációkutatással foglalkozik, INTERREG projektum és több nemzetközi konferencia résztvevője. A 21
Közgazdaságtudományi Kar további matematikusai: Csüllög Mária (operációkutatás), Kis Tibor (ökonometria, gazdasági modellek), Mészáros Katalin. Takács Márta a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar docense, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola korábbi oktatója és vezetője. Kiterjedt anyaországi és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Kutatási témája a bizonytalanságkezelő és fuzzy modellek (alapkutatás). Több külföldi tanulmányúton és munkafeladaton vett részt: 6 hónap (Budapesti ELTE); New Zeeland (2 hét 1999-ben); Preston University (Anglia), TEMPUS project; Ceepus projektek a Miskolci Tudományegyetemmel, a linzi, kassai, kolozsvári egyetemekkel; nemzetközi projekt a genfi egyetemmel, Belgiumban. Péics Hajnalka, (területe: differencia- és differenciálegyenletek) a szabadkai Építőmérnöki kar oktatója, a háromnyelvű matematikai-szótár szerkesztője, jelentős szerepet vállal a tehetséggondozásban és a közéletben is. A vegyészek között legtöbben a Természettudományi Karon dolgoznak, de nagyobb gyárak kutatói laboratóriumában is vannak magyarok. Gaál Ferenc, Zsigrai István és Mészáros Szécsényi Katalin és Guzsvány Valéria analitikai vegytannal (termo-analitika) foglalkoznak. Csanádi János szerves vegytannal foglalkozik, sok nemzetközi konferencia előadója. Surányi Terézia, Szakács Mária, Gyarmati Simon, Halasi Tibor szintén vegyészek. Vastag Gyöngyi a MTA KKK Intézetében kutatott a doktori munkájához, analitikai kémiával foglalkozik (korrózió, a szintetikus és természetes anyagok szintézise). A fizikusok: a Természettudományi Karon Bikit István, majd Szakmány Lajos, aki részecskefizikával foglalkozik (Kvark-gluon plazma), amit Vajdaságban csak elméleti szinten lehet kutatni. Kapor Ágnes kristályrészecske-kutató, Gúth Imre pedig az amorf anyagokat elemzi.12 Bazsó Fülöp a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola oktatója és a az MTA KFKI munkatársa. Biológusként és természet-antropológusként Czékus Géza végez kutatásokat, aki a Magyar Tannyelvű Tanítóképzőben tanít (Szabadka). Biológusok még Bózsa Pál, Popović Eszter, Barsi László. A magyar biológusok között van Nemes Karolina, a Szerb Tud. Akadémia Intézetében (Újvidék), tudományterülete: mikrobiológia, környezetvédelem. Zavargó Zoltán a Technológia Kar tanára, jelenleg dékánja (kutatásterülete: technológia, vegyi termodinamika, fluidumok mechanikája, energetikai hatékonyság, membrán folyamatok). Fontosabb projektumai a cukortechnológiával kapcsolatosak, vagyis a hőenergia felhasználásának optimalizálása a gyárakban. Vele dolgozik Gyura Julianna, Sörös Zita. Vegyészmérnöki tudományok terén: Dimityné Ágoston Etelka, az olajtechnológus és Karlovits György, Vörösbaranyi István olajminőség és biodízel, Lomic Gizella a katalizátorok világával foglalkozik, Kiss Ernő szintén fizikai-vegyész. Vastag Zsuzsanna fiatal tudományos munkás a Technológiai Karon, aki az élelmiszer mikrobiológiával foglalkozik. Mgr. Kiss Ferenc fiatal kutató új energiaforrások után kutat, környezetvédelmi témában. A biotechnológiai tudományok terén jelentős kutatásokat folytatnak Vajdaságban. Kasztori Rudolf akadémikus (MTA külső tagja 1998 és a VTMA tagja 2004), jelentős németországi kutatási tapasztalatokkal rendelkezik. Életének legnagyobb részét a Mezőgazdasági Karon töltötte. Tudományterülete a növénytáplálás, a szerbiai, német, magyar, cseh, bolgár kutatási projektumokban. Berényi János kutatóintézet vezetőjeként, növénygenetikával, növénynemesítéssel és alternatív növények kutatásával foglalkozik. Nemzetközi tapasztalata jelentős. Fitopatológiával Balázs Ferenc foglalkozik, Bagi Ferenc pedig növényvédelemmel. 12
Jelenleg nyugdíjas Dr. Körmendi Ferenc, valamikor az atomfizikai Intézet kutatója is volt. Fiatal kutatóként említendő Homolya Miklós, aki jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója.
22
Putarich-Ivánszki Veronika vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozik. Molnár Imre az agroökológia területén kutat, Könyves Tibor mikrobiológus. Az orvostudományt művelő tudományos intézményekben működő, és magyarságukat is vállaló kutatók száma talán a 10-es szám körül van. Mindegyik kutató más-más orvostudományi diszciplinával foglalkozik, ezért nem lehet műhelyekről, hálózatról beszélni, hisz az említettek sem ismerik mindannyian közelebbről egymást. Azok az orvosok, akik tudományos doktorátussal írnak és előadást vállalnak, még a tíznél is kevesebben vannak. Néhányat sorolunk fel közülük: Dujmovics Ferenc, az Újvidéki Klinikai Központ igazgatóhelyettese, patofiziológus, az Orvostudományi Karon a Kórélettan Tanszék vezetője, a nukleáris medicina, valamint a labordiagnosztika szakorvosa. Kutatási területe az emésztőrendszer kórélettana, a radioaktív izotópok alkalmazása az orvosi diagnosztikában, máj-, és hasnyálmirigy vizsgálatok. Klemm István ismert és elismert patológus. Takács Sándor kutatásterülete a forenzikus antropológia, azonosítás, arcrekonstrukció, szuperpozíció. ÁcsNikolic Erzsébet kutatási területe az egészségügyi szervezéstudományt és a szociális medicinát öleli fel, Vickó Ferenc sebész-onkológus, Schaffer Ilona aneszteziológus, Szilágyi Mladenovic Gyöngyi pszichiáter; Pósa Mihály, farmakológiával foglalkozik, Fenyves Attila patológus. A fiatalabb kutatók közé tartozik Barak Ottó fiziológus, valamint Horváth Olga farmakológus. A magyar orvosi szaknyelv ápolása/művelése lehetne egyik kiemelt fontosságú feladat. Az írott és elektronikus sajtóban az orvosi-egészségügyi témakörben megjelenő írások nyelvezete hemzseg a magyartalanságoktól. Fontosnak tartanám az egészségügyi középiskolákban népszerűsíteni a magyar szaknyelv használatát, akár különórák, képzés keretében. Célként kellene kitűzni, hogy törvényes rendelkezések szülessenek arról, hogy azokban a környezetekben, melyekben a kisebbségi nyelvek hivatalos használatban vannak, az (állami) egészségügyben dolgozók beszéljék környezetük nyelvét (legalább olyan arányben, amilyen arányú a részvételük a közösségben). Indirekt támogatásként (magyarországi támogatásra gondolva) a magyarságukat vállaló orvostanhallgatóknak ajándékozni kellene, vagy kedvezményesen eljuttatni nekik az Orvosi szótárt, esetleg más magyar nyelvű általánosan használható kiadványt. Nagy általánosságban a fiatal nemzedék támogatására kellene fektetni a hangsúlyt, hiszen a még aktív magyar kutatók átlag életkora magas. A mérnökképzésben viszonylag sok magyar anyanyelvű oktató vesz részt. Az Építőmérnöki karon (Szabadka) Kaszás Károly anyagtechnológiával foglalkozik. Fábián Gyula az építészeti hidrotechnikát tanítja. Nagy László a Műszaki karon villamosságtannal (telekommunikáció) foglalkozik, Szabó Béla a Műszaki Kar tanára (gépészet, hegesztés-technológia). Lendák Imre az informatika és számítógépes irányítással foglalkozik. Cveticanin Livia gépészechanikus, Kaszás-Lazsetity Karolina, elektrotechnikai műszaki kutató (elektomos-mágnesesség), Lukić Tibor a numerikus optimizációval foglalkozik (Műszaki Kar Újvidék, Matematikai Tanszék), Juhász Annamária pedig elektromágnesességgel. A szerbiai és vajdasági Tudomány- és technológia fejlesztés minisztériuma több projektumot támogat az Újvidéki Egyetem Műszaki Karán. E karnak rendkívül jó a kapcsolata a következő intézményekkel: Univ. of Uppsala, Sweden, Szegedi Tudományegyetem, Univ. of Lyon, France, Univ. of Udine, Italy. Részt vesznek a CEEPUS, CII-AT-0042-02-0607 "Medical Imaging \& Medical Information Processing" programban is. A szabadkai Műszaki Szakfőiskolán dolgoznak: Villamosmérnöki tudományok terén, Jeges Zoltán (irányítástechnika); Matijevics István, (villamosság, számítástechnika, informatika); Mester Gyula, (robottechnika, neurális rendszerek), Burány Nándor, (villamosság,
23
teljesítményelektronika), Varga József, (irányítástechnika villamos gépek); Az informatikai szakirányon: Pletl Szilveszter, (informatika, robotirányítás); Pintér Róbert, (informatika), a gépészek között pedig: Gál Gyula, Münich János (gépészeti tudományok), Rozgonyi Endre (képlékeny megmunkálások, dinamólemezek kivágó-szerszámai); Nyers József (megújuló energiaforrások); Fürsztner István (gépautomatika), Odry Péter (hullámtechnika), nemzetközileg is jegyzett kutatásokkal, továbbá a fiatal, doktorandusz munkatársak: Póth Miklós, gépész,; Varjú György, műszaki mechanika, rezgésdiagnosztika; Szél Csaba, gépész; Némedi Imre, Biacs Gábor, és Gyantár László gépészek. Általános megállapítások A természettudományok általában háttérbe szorulnak, az utánpótlás helyzete szinte kilátástalan. A kétnyelvű kutatókból és előadókból kevés van. A vajdasági magyar fiatalok körében aránylag nagy érdeklődés mutatkozik a magyar nyelvű, mezőgazdasággal kapcsolatos felsőfokú tanulmányok iránt. Magyar nyelvű agrár-felsőoktatás a Vajdaságban két helyen folyik. Az egyik a budapesti Corvinus Egyetem Kertészmérnöki Kara Zentai Távoktatási Tagozata, a másik a belgrádi Megatrend Egyetem Biofarming Kara Topolyán. A magyar nyelven előadók között vannak: Somogyi Sándor, Molnár Imre, Berényi János, Kasztori Rudolf, Könyves Tibor. Sajnos itt is érezhető a magyar nyelven előadó, megfelelő tudományos fokozattal rendelkező előadók hiánya. Létre lehetne hozni egy vajdasági internetes tudományos fórumot, de ennek intézményes, szervezeti háttér kell, hogy az információk megfelelőn minőségesek és hitelesek legyenek. Itt tájékoztathatnánk az eredményekről, konferenciákról, csoportok munkájáról, TDK-ról, linkeket adhatnánk adatbázisokhoz. A természettudományokban magyarországi közvetítőkön/partnereken keresztül kellene tudományterületenként nemzetközi lobbit létrehozni. Pozitív példa: Papp Endre a Természettudományi-matematika Karon, együttműködésében a Johann Kepler University-vel (Linz) és az University 1, Sorbonna, Paris-al kutatási projektumon dolgoznak, a Nonlinear partial differential equations témában. A Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia természettudósai a budapesti Műszaki Karral korábban a Mathematical Models for Decision Making under Uncertain Conditions and Their Applications, ma pedig az Aggregation functions, döntés-elmélet témában dolgoznak együtt. Fonctions d'agregation pour la decision témában a Sorboni Egyetemmel és a szlovákiai Műszaki Egyetemmel (Pozsony) tartanak fenn bilaterális kapcsolatokat. A Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet, Gyógyszertani Kar, Informatikai Tanszéke az Újvidéki Természettudományi Kar Matematikai és Informatikai Tanszékével tartja a kapcsolatot (Takácsi Árpád); közös kutatói projektumuk: Development of computer-aided teaching of mathematics and natural sciences. Továbbá, erősíteni kell a kapcsolatokat a budapesti ELTE-vel (itt az informatikusokkal megalapozott a kapcsolat a CEEPUS H18-as hálózatnak köszönhetően, vezetője Horváth Zoltán ELTE, együttműködői: Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Szeged, Kolozsvár, Kassa, Linz, Klagenfurt). Szerbiai indítója Takács Márta, a jelenlegi koordinátora Szedmina Lívia.13 13
Az anyaországi tudományos együttműködés szempontjából pozitív példa a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola intézménykapcsolata (SzMSzF). Fiatal munkatársai közül többen magyarországi doktori iskola hallgatói (Szegedi TE, Budapest BME). Tanári állománya a kétnyelvű oktatókra épít, támogatáshoz nehezen jutnak, hiszen alaptevékenységük közé nem tartozhat a tudományos kutatás. Szerbia irányában a SiSy konferenciasorozat indult el, amely az intelligens mérnöki rendszerek témakörét öleli fel, az informatikával és e-learning a matematikai modellezés tematikákkal bővülve. Jelentősége a szerbiai fél számára: kapcsolatteremtés, tapasztalatcsere, publikációs lehetőség. Ez a konferencia három éve IEEE (nemzetközi mérnöktársaság) támogatásával zajlik,
24
Támogatáspolitika - anyagi háttér hiányossága Az alapkutatások tekintetében a tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés hiánya az egyik égető probléma. Tekintettel arra, hogy a vajdasági informatikai infrastruktúra, ha nem is tökéletes, de megfelelő szintű, megfelelő intézményes hátteret lehetne biztosítani a hozzáférésekhez, és ebben az MTA segíthetne. A műszaki tudományok alkalmazásorientált kutatási területei ugyanakkor laboratóriumi eszközhiánnyal, fogyóeszköz utánpótlási gondokkal is küzdenek. Természetesen minden kutatási területet nem lehet minden helyen a tökéletességig fejleszteni, ezért lenne nagyon fontos megtalálni azokat a regionálisan erős, jól felszerelt kutatóhelyeket, ahol az egyes kutatási területek teret nyerhetnének. Az MTA segíthetne abban, hogy a már kialakult, vagy körvonalazódni látszó kutatási területekhez hozzárendelje legmegfelelőbb, legfelszereltebb helyszínt és kutatásfelelőst. Az ösztöndíjrendszer tekintetében valószínűleg nem csak az anyaországra támaszkodhatunk, mert van lehetőség arra, hogy Szlovákia, Románia irányában közös erővel kiépítsünk egy csereprogram-rendszert. Jó alap volt erre a CEEPUS rendszer, de sajnos mire eljutott Szerbiáig, addigra a többi közép-európai EU tagország érdektelenné vált (más, jobb lehetőségek adódtak a számukra), és a kölcsönösség elvén működő hálózatok így nehezen funkcionálnak (ráadásul a szerb iroda az intézmények irányában késve vagy egyáltalán nem teljesíti támogatási kötelezettségeit)14. A tudomány népszerűsítését nem mindegy ki, és hogyan teszi térségünkben. Fontos, hogy szavahihető és lehetőleg vajdasági magyar legyen, hogy bizonyítsa: ebből a sokak szerint nehéz helyzetből is lehet szárnyalni (a kétnyelvű, földrajzilag köztes helyzetű környezet előny és jó start, de újra kiemelendő a helyes, szép magyar beszéd ebben a helyzetben is). Sokat segítene a fiatalok körében a nyelvi képesség felismerése, és annak fejlesztése (nem elég csak tudni, a tudást tovább kell adni, és „el is kell tudni adni”). A természettudománnyal és műszaki tudománnyal foglalkozók közül is azok képesek megállni a helyüket, akik kommunikációs készsége ezt lehetővé teszi (a társadalomtudományok esetében ez valószínűleg már a pályaválasztásnál apriori adott). Egy különleges kapcsolat – a magyarországi munkavállalás A műszaki és természettudományi terület vajdasági kutatói közül többen magyarországi munkavállalók is. Sokan élnek kétlaki életet, oktatva a vajdasági felsőoktatásban (általában magyarul), és oktatva az anyaországi felsőoktatásban (erősítve így az intézmények minősítését). nemzetközivé bővült, azaz a megjelent cikkek jegyzett publikációk, intézményi és személyes minősítések esetében beszámíthatóak. A SiSy konferenciához hasonló konferenciák (hasonló célokkal) kerülnek megrendezésre Temesváron (Saci, de itt megjelennek a kolozsvári és brassói érintett kollégák is), Kassán (Sami), és fontos a „magyarok gyűjtőkonferenciája”, a CINTI (International Symposium of Hungarian Researchers on Computational Intelligence and Informatics, Magyar Kutatók Nemzetközi Szimpóziuma). Közös kutatásokban vesznek részt. Felügyelője Rudas Imre, a BMF rektora, az Országos rektori konferencia elnöke (2008-2009). 14 Az egyik jól működő CEEPUS-hálózat a matematikaoktatás aktuális kérdéseivel foglalkozik. Címe Active Methods in Teaching and Learning Mathematics and Informatics. A közreműködők között szerepel a Miskolci Egyetem, a Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, az Újvidéki Egyetem TTK, erdélyi és felvidéki érintett karok.
25
A kutatási prioritások tapasztalatainak az elemzése, jövőkép15 Az EU-s projektek gyakran gazdaságorientáltak és komoly adminisztrációs feladatot hárítanak a pályázóra (az önrészről és előfinanszírozásról nem is beszélve). Gazdasági csoportoknak lehetősége nyílik arra, hogy komoly pályázatíró csapatot állítsanak fel és megteremtsék az anyagi biztosítékot, de kutatói, tudományos és oktatási intézményeknek erre lehetősége nincs. Itt fontos lenne a K+F kapcsolat ezen a téren. Azaz: tudományos kutatási pályázatok tekintetében komoly regionális összefogásra van szükség. Az európai regionális és interregionális összefogások szellemében határon átívelő, közös tudományos követelményeknek eleget tevő oktatási programok kidolgozására és elindítására van szükség. Kialakulását hátráltatja a még mindig érvényben levő vízumkényszer. Ennek alapkövetelménye az országos akkreditációs bizottságok találkozása és egyeztető megbeszélése, továbbá a politikai, tudományos és oktatáspolitikai szférák egyeztetése és döntése (ez rendszerint elmarad, pedig a korábbi idevonatkozó államközi egyezmények már rég nem hatályosak). E felmérés a vajdasági magyar kutatókról szól, és ez azt feltételezi, hogy a kutató anyanyelvi szinten beszéli a magyar és a szerb nyelvet, és legalább még egy idegen nyelvet (általában az angolt). A helyzet azonban nem ilyen egyszerű a szaknyelv használata terén. 1. Ha valaki magyar középiskolába járt, Magyarországon tanult és ott doktorált (mégis visszatérne Vajdaságba), a szerb nyelvi (nem)tudása megfosztja attól a lehetőségtől, hogy itthon boldoguljon. 2. Ha a magyar anyanyelvű Szerbiában végzett egyetemet, vagy doktori iskolát, gyakran nem ismeri a magyar szakterminológiát, nem használja azt megfelelő minőségben. Fontosak lehetnek ezért az anyanyelven folyó megbeszélések a tudománycsoportokon és a kutatói munkacsoportokon belül. (Sokat segít például a Péics Hajnalka (at all) által szerkesztett matematikai háromnyelvű szótár, de a szövegkörnyezetbe-illesztés már nem megy mindenkinek.) Lehetőségek: közös, szakterületenkénti, anyanyelven folyó szakmai összejövetelek (jó példa, lásd HUCI illetve CINTI konferenciasorozat, BMF, Budapest16); az anyaországi részképzések további támogatása, azután kutatói és oktatói csereprogramok tervezése, megvalósítása, támogatása és nem utolsó sorban közös, határokon átnyúló közös doktori iskolák létrehozása, ahol mindekét nyelven kötelező lehetne a kommunikálás. A tudományág általános pályájának trendszerű jelzése, konkrét prioritásainak kijelölése: Intézmény vagy műhely neve, székhelye
Tudományos munka, teljesítmény megnevezése
Potenciális partnerek (hazai vagy külföldi)
Hasznosulás, vagy kutatási cél
VANU - Vajdasági Tudományos és Művészeti
Projecttámogatás, doktorandus-képzés
Magyar Tudományos Akadémia Budapest
Intézményes háttér erősítése
15
Adatforrás: tudományos intézmények, egyetemi karok és minisztériumok dokumentum elemzései; szakmai konzultációk, az MTA vajdasági köztestületi tagjainak ankétolása. 16 Lásd: International Symposium of Hungarian Researchers on Computational Intelligence and Informatics, Magyar Kutatók 10. Nemzetközi Szimpóziuma, November 12-14, 2009, Budapest, Hungary, http://www.bmf.hu/conferences/cinti2009)
26
Akadémia Újvidék Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Érintett egyetemi karok: Természettudományi Kar, Technológia Kar, Műszaki Kar, Építőmérnöki és Mezőgazdasági Kar Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács VTS - Szabadkai Műszaki Szakfőiskola
Minőséges oktatóképzés, kétszakos tanárképzés Projecttámogatás, doktorandus-képzés Közös kutatások, vendégtanár csereprogramok Kapcsolattartás, adatbázis-építés, tudományos teljesítménymérés Műszaki kutatási projektek, műszaki kutatószakemberek összefogása
Mo-i pedagógiai karok (pl. Szeged, Pécs) Magyarországi egyetemek karai, pl. ELTE, Szegedi TE, Természettudományi és Informatikai Kara, MTA kutatóintézetei Magyar Tudományos Akadémia Budapest
Közös rugalmas szakirányok nyitása Intézeti és kutatási hálózatépítés, közös projektek
BMF, BME, Budapesti Műszaki Főiskola, Temesvár, Kolozsvár, Kassa, Eszék
Vajdasági magyar műszaki értelmiség és kutatási bázis erősítése
Intézményes háttér erősítése
Szükség lenne az együttműködésre és közös projektekre (EU projektek, közös oktatási programok, határon átnyúló K+F) legfőképp a következő témákban: élelmiszeripar, energiaforrások, műszaki szakemberképzés területén, azután fontos lépést tartani a nemzetközi kutatócsoportokkal az alkalmazott matematika terén, speciálisan a döntéseleméletben és mesterséges intelligenciában, továbbá a matematikai és más természettudományi alapkutatások és oktatásfejlesztés területén.
ÖSSZEGZÉS 1. A vajdasági magyar kisebbségi tudományművelést elsősorban magyar érdekeltségű felsőoktatási (meglévő, esetleg új állami, vagy szükség esetén magánalapítású) intézményekben érdemes összpontosítani és tapasztalat-, hiánypótlás esetében a civil tudományos társaságokra/műhelyekre támaszkodni. 2. Erősségek/területek, amelyeken színvonalas munkák folynak a magyar tudományosságban: (A) szociolingvisztika, magyar nyelvtörténeti, élőnyelvi, kétnyelvűség pszichológiája, azután (B) a vajdasági kutatóintézetekben fejlett a bio- és élelmiszertechnológia (cukorgyártás technológiája, étolaj- és zsírtechnológia), analitikus növény-genetika és vegyészet, növényélettan-növényvédelem, földműveléstan; növénynemesítés. 3. Viszonylag kielégítő és a térségre jellemző hatástanulmányok készültek: (A) társadalomtudományban: kisebbségi magatartásvizsgálat, néplélektan, térségfejlesztési lehetőségek, oktatásszociológiai, délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok, szellemi néprajzi, helytörténeti kutatások, szórvány-, értelmiségkutatás. (B) természettudományban: funkcionális analízis disztribúcióelmélet, műszaki tudományokban a hullámtechnika, irányítástechnika. 4. Kutatási területek azok, amelyek hiánya társadalmi szükségletből fakad: (A) társadalomtudományban: határon átívelő kapcsolatok (munkaerőpiac, migráció, vállalkozási hajlam, nemzetközi kapcsolatok iránya), pszichológiai (kockázatkezelés, életesélyek), honismereti kutatások, multikulturális és interkulturális oktatás, kontaktológiai kutatások, 27
testnevelés- és életminőség-fejlesztés (B) természettudományban: környezetvédelem, kémiai balesetek, toxikológia, nukleáris spektroszkópia fejlesztése; mezőgazdaságban a talajvédelem, biogazdálkodás, farmakológia. 5.
Sürgős orvoslást igényelnek a következő átfogó problémák: o A magyar nyelven beszélő és publikáló szakmai utánpótlás; elégtelen a kutatók motiválása, megbecsülése; a tehetséggondozás, versenyképesség fejlesztése o A nemzetközi tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés hiánya, nemzetközi magyar tudományos lobbizás és gyors kommunikáció hiánya (pl. folyóiratlobby) o Nincs megoldva a regionálisan erős, jól felszerelt kutatóhelyek elérhetősége kutató csereprogramok és ösztöndíjak segítségével o A magyar tudósok és kutatók összefogása a térségben nem kielégítő, sőt klikkesedő jelenségek akadályozzák a műhelyek együttműködését o Nem megoldott a magyar pedagógusképzés és a kétszakos tanárképzés helyzete, az összehangolt szakindítások, doktori- és posztdoktori programok, módszertani kutatások; nem áttekinthető a tudományos iskolák, nyári akadémiák támogatása o A nemzetközi programokhoz és projektumokhoz, való csatlakozáshoz hiányzik az önrész, utólag nem mindig áttekinthető a hasznosulás, a térségi együttműködések személyi kapcsolatokra épülnek o Hiányos a szaknyelv helyzete (szótárak és közös konferenciák kellenek), amely magába foglalná az anyanyelv (magyar) helyes használatát és az idegen nyelvek magas színtű használatát.
6. A VMAT és a MTA körüli intézetek és bizottságok (pl. Szegedi TAB) feladata egy-egy tudományterületen belül az együttműködések modelljének kimunkálása, amelyekre a nemzetközi együttműködések hálózatát építhetnénk. 7. Feladatnak tekintendő: a kiemelt diszciplináris és funkcionális programok, javaslatok, stratégiai szempontból releváns feladatok leltárának elkészítése, jól felszerelt kutatóegységek, a vidék problémáinak integrált kutatására alkalmas intézetek és személyek összefogása, a pozitívabb jövőkép kialakításának lehetősége. Elégtelen a kutatás és (magyar nyelven is folyó) felsőoktatás intézményi, pénzügyi, társadalmi feltételeinek biztosítása, digitalizálás (pl. Vajdasági Művelődéstörténeti Lexikon); 8. A vajdasági magyarság jelenlegi helyzetéből kiindulva az elkövetkező 10–15 évben a következő teljesíthető célkitűzések fogalmazhatók meg a vajdasági szakmai közösség számára: a) cél: Intézményfejlesztés: felsőoktatási és kutatóintézeti szinten, új egyetemi és tudományos intézmények létrehozása Vajdaságban. A magyar ajkú minősített oktatók képzése, az utánpótlásra való odafigyelés, valamint a publikációs lehetőségek bővítése, a kutatók nyelvtudásának fejlesztése. b) cél: A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; Szükség van egy Kárpát-medencei kutatói stratégia és kutatóhálózat kialakítására, ennek pályázati forrásai biztosítanának egy kompakt projektrendszert. c) cél: Fontos a különböző profilú tudományos kutatóműhelyek létrehozása. Meglévő műhelyek munkájának magasabb szintre emelése, az esetleges és magukban álló szervezeti formák magasabb hierarchiába rendezése, a tudományos utánpótlás kinevelése, ösztöndíjak és egyetemi munkahelyek biztosításával
28
9. Szerbiai (potenciálisan) magyar érdekeltségű, államilag támogatott tudományos koordináló intézmények/központok: o Társadalom és humántudományok terén: ÚE Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (Szabadka), o Természettudományok terén: ÚE Természettudományi Kar (Újvidék), o Műszaki tudományok terén: ÚE Műszaki Kar (Újvidék) és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola. o Művelődés, néprajz és honismereti kutatás terén: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta). A tudományos intézményekben a párhuzamos fejlődés és feladatmegoldás elve helyett fontos az intézmények egymás közötti kooperációjának támogatása, rugalmas hálózatépítés modelljével, minden fontosabb kutatási projekt és program hasznosulásának és minőségemelésének a felülvizsgálatával. . 10. A kutatásfejlesztés kivitelezhetősége három fontos szempontot tartalmaz: 1. Célirányos magyarországi támogatás (MEH, OM, MTA) és a vajdasági magyar politikum nélkül nem hozható létre a vajdasági magyarság számára megnyugtató felsőoktatási kínálat (egyetem létrehozása). 2. A Kárpát-medencei kutatói stratégia és kutatóhálózat kialakítása az MTA koordinálásával. 3. Átlátható tudományos helyzetkép és jobb szervezettségi szint kialakítása a VMAT révén, a vajdasági magyar egyetemi káderállomány egybeszerveződésének hatékony ösztönzésével. 11. Magyarország és az MTA olyan módon járulhatna hozzá az eddiginél hatékonyabb kapcsolatteremtéshez, hogy: a) Középtávon együttműködési stratégiát tervez a Kárpát-medencei tudományos intézetek és a magyar érdekeltségű műhelyek között (kommunikáció és közös pályázások koordinálása). b) 3 évenként meghatározza a nemzetközi hálózatban kutatandó tematikai kiemeléseket, funkcionális prioritásokat és ezeket nagyobb összeggel támogatja. Pl. kidolgozni egy magyar nemzeti oktatás-kutatás hálózatot a Kárpát-medencében. c) Évenként indirekt támogatást nyújt olyan intézményeken keresztül, melyek segítik e szerkezetek működését egyes régiókban. Pl. MTK EB, KAB, VMAT kiépítése, a meglévők hatékonyabb működtetése; a támogatott rendszer különböző típusú képességeinek, fejlettségi állapotának, eredményességének javítása érdekében. d) Direkt támogatás egyes kutatócsoportoknak, kiemelt fontosságú és megrendelt témában levezetett projektumok ügyében, vagy egyes tudományterületen a szaknyelvápolásban.
29
Vajdasági helyzetelemzés összesített eredménye - vázlat beszámoló Budapesten, Domus, 2009. 10. 27-én 1. A stratégiai gondolkodás még hiányos a vajdasági magyar tudományosságban: o A magyar érdekeltségű intézményesítés szükségessége látható, de kivitelezhetősége homályban van; a szakértők-e téren gyakran pesszimisták; o kevesen dolgoznak felsőoktatási, intézményes oktatói és/vagy kutatói státusban és szervezett kutatói hálózati feltételek közepette; o a stratégiai megfontolások gyakran keverednek az egyéni konkrét szakmai tervekkel, feladatokkal. 2. A szakmai műhelyek jelenlegi státusa és a forráshiányok nem teszik lehetővé az átfogó jövőképzési kompetenciák kialakítását: o a stratégiai megfontolások gyakran feladatáthárításban nyilvánulnak meg, vagyis másokkal szemben támasztott elvárások formájában fogalmazódnak meg; o a magyar kutatócsoportok és a szakmai testületek nem tekintik magukat illetékeseknek a jövőképzés terén. 3. A vajdasági magyarságnak a tudományos élet vonatkozásában dezorganizált intézményes szigetei vannak, nincs elegendő szaktekintély az intézmények élén, akik hatósági kompetenciák birtokában tudnának eljárni a jövőképzés kérdéseiben. 4. A vajdasági magyar tudományosság általános rövid-távú feladatai: o Folyamatos helyzetelemzés a tudományos műhelyek tevékenységéről és új kutatók számbavétele (utánpótlás), o A kutatói prioritások kijelölése, jövőkép kidolgozása az Uniós csatlakozás előtt, o A rendelkezésre álló források és támogatásalternatívák racionális hálózatos leosztásának kijelölése, o Nemzetközi és anyaországi intézményes és műhelykapcsolatok/hálózatok építése, o Az egyes ágazatok és szakmai testületek közötti munka összehangolása - előtérbe helyezve az interdiszciplináris kutatásokat és publikációkat.
AZ ELEMZÉS ÖSSZEGZÉSE 1. A vajdasági magyar kisebbségi tudományművelést elsősorban magyar érdekeltségű felsőoktatási (meglévő, esetleg új állami, vagy szükség esetén magánalapítású) intézményekben érdemes összpontosítani és tapasztalat-, hiánypótlás esetében a civil tudományos társaságokra/műhelyekre támaszkodni. 2. Erősségek/területek, amelyeken színvonalas munkák folynak a magyar tudományosságban: (A) szociolingvisztika, magyar nyelvtörténeti, élőnyelvi, kétnyelvűség pszichológiája, azután (B) a vajdasági kutatóintézetekben fejlett a bio- és élelmiszertechnológia (cukorgyártás technológiája, étolaj- és zsírtechnológia), analitikus vegyészet, növényélettan-növényvédelem, földműveléstan; növény-genetika és növénynemesítés. 3. Viszonylag kielégítő és a térségre jellemző hatástanulmányok készültek: (A) társadalomtudományban: kisebbségi magatartásvizsgálat, néplélektan, térségfejlesztési lehetőségek, oktatásszociológiai, délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok, szellemi
30
néprajzi, helytörténeti kutatások, szórvány-, értelmiségkutatás. (B) természettudományban: funkcionális analízis disztribúcióelmélet, műszaki tudományokban a hullámtechnika, irányítástechnika. 4. Hiányos kutatási területek, de van rá társadalmi szükséglet: (A) társadalomtudományban: határon átívelő kapcsolatok (munkaerőpiac, migráció, vállalkozási hajlam, gazdasági nemzetközi kapcsolatok iránya), pszichológiai (kockázatkezelés, életesélyek), multikulturális és interkulturális oktatás, kontaktológiai kutatások, honismereti kutatások, testnevelés- és életminőség-fejlesztés (B) természettudományban: környezetvédelem, kémiai balesetek, toxikológia, nukleáris spektroszkópia fejlesztése; mezőgazdaságban a talajvédelem, biogazdálkodás, farmakológia. 5. Sürgős orvoslást igényelnek a következő átfogó problémák: o A magyar nyelven beszélő és publikáló szakmai utánpótlás; elégtelen a kutatók motiválása, megbecsülése; a tehetséggondozás, versenyképesség fejlesztése o A nemzetközi tudományos adatbázisokhoz való hozzáférés hiánya, nemzetközi magyar tudományos lobbizás és gyors kommunikáció hiánya (pl. folyóiratlobby) o Nincs megoldva a regionálisan erős, jól felszerelt kutatóhelyek elérhetősége kutatók fizetése, csereprogramok és ösztöndíjak segítségével o A magyar tudósok és kutatók összefogása a térségben nem kielégítő o Nem megoldott a magyar pedagógusképzés és a kétszakos tanárképzés helyzete, az összehangolt szakindítások, doktori- és posztdoktori programok, módszertani kutatások; nem áttekinthető a tudományos iskolák, nyári akadémiák támogatása o A nemzetközi programokhoz és a projektumokhoz való csatlakozáskor hiányzik az önrész, utólag nem mindig áttekinthető a hasznosulás, a térségi együttműködések személyi kapcsolatokra épülnek o Hiányos a szaknyelv helyzete (szótárak, kutatások és közös konferenciák az anyanyelvhasználat és a többnyelvűség témában). 6. A VMAT és a MTA körüli intézetek és bizottságok (pl. Szegedi TAB) feladata egyegy tudományterületen belül az együttműködések modelljének kimunkálása, amelyekre a nemzetközi együttműködések hálózatát építhetnénk. 7. A vajdasági magyarság jelenlegi helyzetéből kiindulva az elkövetkező 10 évben a következő teljesíthető célkitűzések fogalmazhatók meg: Intézményfejlesztés: felsőoktatási és kutatóintézeti szinten, új egyetemi és tudományos intézmények létrehozása Vajdaságban (a magyar ajkú minősített oktatók képzése, az utánpótlás, a publikációs lehetőségek bővítése, a kutatók nyelvtudásának fejlesztése). A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése (szükség van Kárpát-medencei kutatói stratégia és kutatóhálózatra, ennek pályázati forrásai biztosítanának egy kompakt projektrendszert). Fontos a különböző profilú tudományos kutatóműhelyek egybekapcsolása, az interdiszciplináris munka magasabb szintre emelése, a magukban álló szervezeti formák hierarchiába rendezése. 8. Szerbiai (potenciálisan) magyar érdekeltségű, államilag támogatott tudományos koordináló intézmények/központok: Akadémiai-egyetemi szféra – állami költségvetési intézmények (egyetemek, múzeumok, levéltárak) kb. 200 személy, amelynek fele az alábbi intézményekben
31
o
o o o o
o o o o o o
dolgozik a többi inkább egyéni teljesítményeket fejt ki tanszékeken, de megvan a nemzetközi projektumokban való részvétel esélye, az adminisztratív, szervezési háttér a pályázatok realizálásához, sőt fontos a közvetlen társadalmi hasznosultság az oktatáskutatásban, nyelvészeti kutatásban. Gyengeségek: interdiszciplináris egyeztetések hiánya, illetve esetlegessége; legtöbb intézmény számára az EU-s programokban gondot jelent (az utófinanszírozás mellett) az önrész biztosítása. Társadalom és humántudományok terén: ÚE Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (Szabadka), potenciális projekttémák: kisebbségszociológiai jelenségek, kisebbségi oktatás, művelődés történetének vizsgálata; a kisebbségi oktatást befolyásoló jogi, szervezési feltételek vizsgálata; a kisebbségi oktatás keretein belül folyó hátrányosság vagy tehetséggondozás pedagógus továbbképzés feltételrendszerei terén; a magyar oktatást befolyásoló módszertani kutatások (matematika, biológia, történelem, pedagógia). Természettudományok terén: ÚE Természettudományi Kar (Újvidék), Műszaki tudományok terén: ÚE Műszaki Kar (Újvidék) és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola. Művelődés, néprajz és honismereti kutatás terén: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta). Szabadkai Történelmi Levéltár, Zentai Levéltár, Szabadkai Városi Múzeum, szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet. Civil kezdeményezésből létrejött országos hatáskörű non-profit tudományos intézetek és műhelyek vagy regionális tudományos egyesületek (kialakult, kipróbált de a fenntarthatóság szempontjából nem igazolódott intézmények, mert nincs költségvetési támogatottságuk). Kb. 50 aktív kutató személy tevékenysége, akiknek erőssége a kapcsolati tőke megléte Szerbián belül, vagy Kárpát-medencei, mind pedig nemzetközi szinten; empirikus és csoportmunka tapasztalatok. Gyengeségük az erőforrások hiánya, az önrész hiánya nemzetközi programokban. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács – 2008 Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka – 1991 Regionális Tudományi Társaság, Szabadka – 2006 Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék – 2001 Kis Lajos Néprajzi Társaság Szabadka – 1990 Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Újvidék – 2000 A természettudományok terén (főleg az orvostudományokban, mezőgazdasági kutatásokban és az élettelen természettudományokban) az egyes egyetemi katedrák keretében tevékenykedő kutatók együttműködése a megfelelő magyarországi partnerintézetekkel és személyekkel történik. Kb. 50 magyar kompetens kutató, akiknek hiányzik a kooperáció az intézmények között. Gyengeség: a szervezett kutatói csoport hiánya. 9. A kutatásfejlesztés kivitelezhetősége két fontos szempontot tartalmaz:
Ad1. Annak ellenére, hogy a vajdasági magyar tudományosságnak szervezett (egységes, központosított) intézményi és anyagi fenntartó rendszere nincs, néhány állami intézményi szerveződés esélyt ad és az egyéni kutatói létszám (kb. 200) sem elhanyagolható. A szakmai munkavégzést egyéni, néhol csoportos motivációk működtetik, sőt a szakmai eredmények mennyisége a feltételekhez viszonyítva nagyobb az elvárhatónál. Célirányos magyarországi támogatás (MEH, OM, MTA) és a vajdasági magyar politikum nélkül nem hozható létre a vajdasági magyarság számára megnyugtató felsőoktatási kínálat (egyetem létrehozása).
32
Ad2. A Kárpát-medencei kutatói stratégia és kutatóhálózat kialakítása az MTA koordinálásával, vagyis átlátható tudományos helyzetkép és jobb szervezettségi szint kialakítása a VMAT révén, a vajdasági magyar egyetemi káderállomány egybeszerveződésének hatékony ösztönzésével. Az MTA hozzájárulhatna a hatékonyabb kapcsolatteremtéshez: e) Együttműködést tervez a Kárpát-medencei tudományos intézetek és a magyar érdekeltségű műhelyek között (kommunikáció és közös pályázások koordinálása). f) 3 évenként meghatározza a nemzetközi hálózatban kutatandó kiemelt projektumokat, funkcionális prioritásokat és ezeket nagyobb összeggel támogatja. Interdiszciplináris, komplex, átfogó kutatási programok: Pl. kidolgozni egy magyar nemzeti oktatáskutatás/tudománykutatás hálózatot a Kárpát-medencében, ahol több tudományos intézmény vesz részt. g) Évenként indirekt támogatást nyújt olyan intézményeken keresztül, melyek segítik e szerkezetek működését egyes régiókban. Direkt támogatás egyes kutatócsoportoknak, kiemelt fontosságú és megrendelt témában, vagy egyes tudományterületen, pl. a szaknyelvápolásban (Domus). 10. Nincs az egész Kárpát-medencére egységesen alkalmazandó támogatási recept, a jövőben is régió-specifikus megoldásokat kell alkalmazni. Elképzelhetők egész Kárpátmedencei projektumok is, amelyek keretében az adott kérdéskört régiónként megvizsgálják, és összehasonlító eredményeket tudnak produkálni.
Vajdasági projekt javaslatok (vitaanyag) 1. verzió: Vajdasági prioritást élvező projektjavaslatok (2010 – 2013) (ajánlások az MTA számára Csányi Erzsébet) 1. Téma megnevezése: Deltavidék-Vajdaság (Vajdaság mint kultúraközi, interdiszciplináris és intermediális diszkurzusok forrása) ● Hordozó intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar (dékán: dr. Ljiljana Subotić) és Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (elnök: dr. Csányi Erzsébet) ● Résztvevők: Újvidéki Egyetem (Bölcsészkar – Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Pszichológia Tanszék, Pedagógia Tanszék, Történelem Tanszék, Szociológia és Filozófia Tanszék, ÚE Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar), Pécsi Tudományegyetem, MTA Pécsi Akadémiai Bizottság, Maribori Pedagógiai Kar és az érdekelt Kárpát-medencei partnerhálózat ● Időtartam: 2010 – 2013 ● Költségkeret: 20 millió HUF 2. Téma megnevezése: Környezetkímélő technológiák kidolgozása és alkalmazása a mezőgazdaságban ● Hordozó intézmény: Mezőgazdasági Kutatóintézet, Újvidék és Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Határon Túli Levelező Tagozat,
33
Zenta (dr. Berényi János) ● Résztvevők: ÚE Mezőgazdasági Kar, Újvidék Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia és a Kárpát-medencei érdekelt partnerhálózat ● Időtartam: 2010-2013 ● Költségkeret: 50 millió HUF 3. téma megnevezése: Regionális fejleszthetőség (kistérség és határmenti vizsgálatok - a szerb-magyar határon átívelő kapcsolatok építése, munkaerőpiac, migráció, vállalkozási hajlam, kockázatkezelés, életesélyek) ● Hordozó intézmény: ÚE MT Tanítóképző Kar • Résztvevők: Regionális Tudományi Társaság, Szabadka, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs; ÚE Közgazdasági Kar, Magyarságkutató Tudományos Társaság, Tartományi Oktatási Titkárság, Újvidék; IDENTITÁS Kisebbségkutató Műhely, Zenta, Szegedi Tudományegyetem TTK Gazd. és Társad. Földrajz Tanszék, Szeged és a Kárpát-medencei partnerhálózat • Időtartam: 2010-2013 • Költségkeret: 20 millió HUF 4. téma megnevezése: A kétnyelvűség nyelvi, pszichológiai, kommunikációelméleti, szociokulturális vonatkozásai a Kárpát-medencében ● Hordozó intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar (dékán: dr. Ljiljana Subotić) és Magyarságkutató Tudományos Társaság (Elnök: dr. Gábrity Molnár Irén) ● Résztvevők: ÚE BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Pszichológia Tanszék, MT Tanítóképző Kar, az MTA intézetei, bizottságai, Budapest, és a Kárpát-medencei érdekelt partnerhálózat (Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Kolozsvár, Gramma Nyelvi Iroda Dunaszerdahely, MTA Kisebbségkutató Műhely) • Időtartam: 2010-2013 • Költségkeret: 20 millió HUF 5. téma megnevezése: Vajdasági tájházmozgalom (építészet, néprajz, színművészet, antropológia, testkultúra, sport, turizmus, etika, pedagógia) ● Hordozó intézmény: ÚE MT Tanítóképző Kar (dékán: dr. Káich Katalin) és a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Szabadka (Elnök: dr. Papp Árpád) ● Résztvevők: Művészeti Akadémia – Magyar Drámai Tanszék, ÚE TTK Földrajz és Turizmus Szak, Vajdasági Magyar Folklórközpont, Vajdasági Magyar Építészek Szövetsége, MTTK ● Időtartam: 2010-2013 • Költségkeret: 20 millió HUF
34
RÖVIDÍTVE: Deltavidék - Vajdaság (Vajdaság, mint kultúraközi, interdiszciplináris és intermediális diszkurzusok forrása) Környezetkímélő technológiák kidolgozása és alkalmazása a mezőgazdaságban
Hordozó intézmény: Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar és Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (dékán: dr. Ljiljana Subotić, elnök: dr. Csányi Erzsébet) Hordozó intézmény: Mezőgazdasági Kutatóizézet, Újvidék és Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozat, Zenta (dr. Berényi János) Hordozó intézmény: ÚE MT Tanítóképző Regionális fejleszthetőség (kistérség és határmenti vizsgálatok - a szerb- Kar (dékán: dr. Káich Katalin) magyar határon átívelő kapcsolatok építése, munkaerőpiac, migráció, vállalkozási hajlam, kockázatkezelés, életesélyek) Hordozó intézmény: Újvidéki Egyetem, A kétnyelvűség nyelvi, pszichológiai, Bölcsészettudományi Kar és Magyarságkutató kommunikációelméleti, szociokulturális Tudományos Társaság (dékán: dr. Ljiljana vonatkozásai a Kárpát-medencében Subotić, elnök: dr. Gábrity Molnár Irén) Vajdasági tájházmozgalom (építészet, Hordozó intézmény: Magyar Tannyelvű néprajz, színművészet, antropológia, Tanítóképző Kar, Szabadka testkultúra, sport, turizmus, etika, (dékán: dr. Káich Katalin) pedagógia) Újvidék. 2009. szeptembere
Csányi Erzsébet
2. verzió: Vajdasági prioritást élvező projektjavaslatok (2010 – 2013) Gábrity Molnár Irén ajánlásai 1.
témakör megnevezése: Regionális fejleszthetőség (kistérség és határmenti vizsgálatok - a szerb-magyar-román-horvát határon átívelő kapcsolatok építése, munkaerőpiac, migráció, vállalkozási hajlam, oktatás, kockázatkezelés, életesélyek) Hordozó intézmény: Közgazdasági Kar és/vagy Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Résztvevők: MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs; Magyarságkutató Tudományos Társaság, Tartományi Oktatási Titkárság, Újvidék; IDENTITÁS Kisebbségkutató Műhely, Zenta, Szegedi Tudományegyetem TTK Gazd. és Társad. Földrajz Tanszék, Szeged és a többi Kárpát-medencei partnerhálózat. Időtartam: 20102013. Költségkeret: 20 millió HUF. Altéma1: A határon átívelő regionális felsőoktatás esélyei és modelljei (regionális egyetemek EU modelljeinek alkalmazhatósága a Kárpát-medencében). Altéma2: Oktatástapasztalatok kisebbségi létben a Kárpát-medencében (összehasonlítható modellértékek, esettanulmányok és pozitív példák) Hordozó intézmény: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka. Résztvevők: Magyarságkutató Tudományos Társaság, Regionális Tudományi Társaság, Szabadka; Felsőoktatási Kutatóintézet Budapest, Debreceni Egyetem Felsőoktatáskutató és Fejlesztő Központ (CHERD), és a többi Kárpát-medencei partnerhálózat Selye J. Egyetem Révkomárom, II. Rákóczi F. Kárpátaljai Magyar Főiskola Beregszász, Sapientia
35
Csíkszereda, Babes-Bólyay Tudományegyetem Kolozsvár. Időtartam: 2010-2013. Költségkeret: 35 millió HUF 2. témakör megnevezése: Interdiszciplináris változás- és válságvizsgálatok a térségben Altéma1 megnevezése: Vajdaság, mint kultúraközi, interdiszciplináris és intermediális diszkurzusok forrása) Hordozó intézmény: Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék. Résztvevők: egyetemi tanárok, tanársegédek, doktoranduszok, kutatók az Újvidéki Egyetemről (BTK, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar), a Pécsi Tudományegyetemről, a Maribori Pedagógiai Karról. Időtartam: 2010 – 2013. Költségkeret: 15 millió HUF Altéma2 megnevezése: A kétnyelvűség nyelvi, pszichológiai, kommunikációelméleti, szociokulturális vonatkozásai a Kárpát-medencében. Hordozó intézmény: Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka. Résztvevők: ÚE BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Pszichológia Tanszék, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, az MTA intézetei, bizottságai, Budapest, és a Kárpát-medencei érdekelt partnerhálózat (Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Kolozsvár, Gramma Nyelvi Iroda Dunaszerdahely, MTA Kisebbségkutató Műhely). Időtartam: 2010-2013. Költségkeret: 15 millió HUF Altéma3 megnevezése: Anyanyelv és másodnyelv-használatikutatások – a többnyelvűség kommunikatív, szocio-kulturális szükségletei a Kárpát-medencei régiókban Hordozó intézmény: Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék és/vagy Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka; Résztvevők: MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Osztálya és/vagy Irodalomtudományi Intézete, Budapest esetleg Magyar Nyelvtudományi Társaság és az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet és a többi Kárpát-medencei érdekelt partnerhálózat (Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Kolozsvár: Gramma Nyelvi Iroda Dunaszerdahely, MTA kisebbségkutató Műhely Kárpátalja…) Időtartam: 2010-2013. Költségkeret: 15 millió HUF 3. témakör megnevezése: Környezetkímélő technológiák kidolgozása és alkalmazása a mezőgazdaságban Hordozó intézmény: Mezőgazdasági Kar, Növényvédelmi Intézet, Újvidék – Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zentai Kihelyezett Tagozata, Zenta. Résztvevők: Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Természettudományi Kar és a Kárpát-medencei érdekelt partnerhálózat. Időtartam: 2010-2013. Költségkeret: 20 millió HUF 4. témakör megnevezése: Vajdasági tájház-mozgalom (építészet, néprajz, színművészet, antropológia, testkultúra, sport, turizmus, etika, pedagógia) Hordozó intézmény: Kis Lajos Néprajzi Társaság, Szabadka. Résztvevők: Művészeti Akadémia – Magyar Drámai Tanszék, ÚE TTK Földrajz és Turizmus Szak, Vajdasági Magyar Folklórközpont, Vajdasági Magyar Építészek Szövetsége, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar + a Kárpát-medencei partnerek. Időtartam: 2010-2013. Költségkeret: 15 millió HUF Megjegyzés: a részvevő intézetek bővíthetők és érdeklődésük alapján a témakörök rugalmasak. Szabadka, 2009. 10. 26.
Gábrity Molnár Irén
36
