A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K
KIADVÁNYAI
PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 8.
Sz. N é m e t h
Mária
AZ A K A D É M I A I K Ö N Y V T Á R , MINT A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M I A
CÉLKITŰZÉSEINEK
KÖNYVTÁRI TÁMOGATÓJA
THE LIBRARY OF THE HUNGÁRIÁN ACADEMY OF SCIENCES IN THE SERVICE OF THE AIMS OF THE ACADEMY
BUDAPEST,
1958
A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K
KIADVÁNYAI
PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 8.
S z. Németh
Mária
AZ A K A D É M I A I K Ö N Y V T Á R , MINT A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A KÖNYVTÁRI
CÉLKITŰZÉSEINEK
TÁMOGATÓJA
THE LIBRARY OF THE HUNGÁRIÁN ACADEMY OF SCIENCES IN THE SERVICE OF THE AIMS OF THE ACADEMY
BUDAPEST,
1958
Különlenyomat a Magyar Könyvszemle
1958. évi 1. számából
K i a d á s é r t felelős az A k a d é m i a i K i a d ó i g a z g a t ó j a 44983/58 A k a d é m i a i N y o m d a , B u d a p e s t V . , G e r l ó c z y u t c a 2. — Felelős v e z e t ő : B e r n á t G y ö r g y
I.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelete s a hozzá kapcsolódó 1018/1956. (III. 9.) számú minisztert a n á c s i határozat a k ö n y v t á r i hálózatok létrehozásával jogilag és elvileg is törvényesítette a magyar k ö n y v t á r ü g y utolsó tizenkét évének gyakorlatát, a jogi rendezést sokban megelőző, nemegyszer s p o n t á n fejlődést. Legjobb szakembereink gyakorlati k ö n y v t á r i m u n k á j a — figyelembe véve a külföldi szakirodalom megfelelő tanulságait — m á r évek óta arra irányult, hogy a gondjaikra bízott k ö n y v t á r a k a t , azok m u n k á j á t ne elszigetelten tekintsék, hanem minél szorosabban kapcsolják ahhoz a területhez (intézményhez), melyen — az a d o t t személyi és anyagi keretekhez mérten — a k ö n y v t á r tevékenységét kifejt i. K ö n y v t á r o s közvéleményünk teljesen magáévá t e t t e azt az elvet, hogy a k ö n y v t á r nem öncélú intézmény, hanem a társadalmi haladás eszköze, 1 s fela d a t á t annál jobban teljesíti, minél i n k á b b hasznára van a n n a k a területnek, melynek szolgálatára, k ö n y v t á r i ellátására hivatott. így lettek egyre fokozódó m é r t é k b e n egyetemi k ö n y v t á r a i n k az egyetemi k ö n y v t á r i hálózat központjaivá s az egyetemeken folyó o k t a t ó és t u d o m á n y o s k u t a t ó m u n k a k ö n y v t á r i támaszaivá, a termelőmunkát t á m o g a t ó k ö n y v t á r i központok (Országos Műszaki K ö n y v t á r , Országos Mezőgazdasági K ö n y v t á r ) pedig szakterületük k u t a t ó i n a k és szakembereinek k ö n y v t á r i és dokumentációs igényeit elégítették ki. Ez a korszerű k ö n y v t á r i gondolat és gyakorlat tört u t a t magának az Akadémiai K ö n y v t á r m u n k á j á b a n is : a felismerés, hogy az Akadémiai Könyvt á r n e m általában n a g y k ö n y v t á r , hanem különlegesen az A k a d é m i á n belül folyó t u d o m á n y o s kutatások k ö n y v t á r i bázisa s egyúttal k ö z p o n t j a az akadémiai k u t a t ó i n t é z e t i k ö n y v t á r i hálózatnak is. Ha e területen a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia K ö n y v t á r a még t ö b b t e k i n t e t b e n adósa is a n n a k a t e r ü l e t n e k , ahol m u n k á j á n a k h a t á s a k i b o n t a k o z o t t , az elmúlt négy-öt esztendő mégis komoly lépést jelentett előre a szakterület k ö n y v t á r i szolgálatában. Az elmúlt évtized k ö n y v t á r i módszertani vizsgálatai, ha érintettek is ilynemű problémákat, mégsem állították vizsgálódásaik k ö z é p p o n t j á b a a k ö n y v t á r és az általa ellátott terület érintkezési felületét, nem állították az a d o t t k ö n y v t á r a t vagy k ö n y v t á r i hálózatot legsajátosabb környezetébe. Az ilyen szempontú önvizsgálatnak az Akadémiai K ö n y v t á r b a n egyre i n k á b b éreztük h i á n y á t , míg 1957 márciusában az Akadémia í. osztálya által delegált szakértő bizottság ( K Ő H A L M I Béla, M Á T R A I László, P A J K O S S Y György) 1 L. erre vonatkozóan : K O V Á C S Máté : Könyvtáraink jelentősége művelődéspolitikánkban. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem K ö n y v t á r á n a k Évkönyve. 1955. 1 0 9 - 1 4 3 . 1.
3
egyenesen arra szólított fel b e n n ü n k e t , hogy k ö n y v t á r i munkánkról szóló elemzésünket az a d o t t szakterület — tehát jelen esetben a Magyar T u d o m á nyos Akadémia — k ö n y v t á r i ellátottságának figyelembevételével végezzük el. E m e célkitűzés s n e m utolsósorban a bizottság t a g j a i n a k észrevételei a l a p j á n j ö t t létre analízisünk. Ú g y gondoljuk, hogy közzététele nemcsak azért érdekli könyvtárosainkat, m e r t egyik legnagyobb t u d o m á n y o s k ö n y v t á r u n k munkájáról közöl a d a t o k a t és jellemző vonásokat, hanem azért is, mert e területi elemzés egyre i n k á b b nélkülözhetetlenné válik k ö n y v t á r a i n k m u n k á j á n a k jellemzésében. E területi elemzés lényegében két kérdést é r i n t e t t : a központi k ö n y v t á r a k a d é m i a i jellegéből következő saját funkcióit, az akadémiai k u t a t ó i n t é z e t i hálózat k ö n y v t á r a i v a l kapcsolatos m u n k á i t . Meg kell jegyeznünk, hogy e kétféle feladatcsoport k ö n y v t á r i eszközökkel való szolgálata elválaszthatatlanul összefügg egymással, nemcsak azért, m e r t az intézeten belül azonos szervezeti keretek között folyik a velük kapcsolatos m u n k a , hanem m e r t éppen az akadémiai célok szolgálatában szétválasztásukat sem elvileg, sem gyakorlatilag nem t a r t o t t u k helyesnek. *
Az akadémiai t u d o m á n y o s m u n k a szervezetileg az akadémikusok, doktorok, kandidátusok, aspiránsok, az akadémiai kutatóintézetek, bizottságok és munkaközösségek tevékenységét jelenti. Az Akadémia k ö n y v t á r á n a k t e h á t mindezek számára kell k ö n y v t á r i segítséget n y ú j t a n i és m u n k á j u k h o z sajátos eszközeivel a lehető legnagyobb támogatást megadni. A feladat m á r így legegyszerűbb megfogalmazásában is a munka differenciáltságára hívja fel a figyelmet, ha először csak a b b a n a vonatkozásban is, hogy az Akadémia k ö n y v t á r á r a az egyes tudósok igényeinek kielégítése mellett a szakintézetek m u n k á j á n a k t á m o g a t á s a , sőt azok k ö n y v t á r a i n a k szakmai segítése is t a r t o z i k . Közelebbről megnézve a kérdést, a munka t o v á b b i tagoltsága, sokrétűsége egyre erőteljesebben t ű n i k ki. Elsősorban a k u t a t á s i területek legnagyobb változatosságára kell itt gondolni, arra, hogy az akadémiai kutatás a társadalom- és t e r m é s z e t t u d o m á n y o k n a k jóformán minden részletét felöleli. A k ö n y v t á r i előkészítő m u n k a t e h á t ennek megfelelően nemcsak egyetlen szakterületen, h a n e m t ö b b t u d o m á n y területén bontakozik ki. Nem lehet i t t — és nem is szükséges — azokat a tényezőket, amelyek a további differenciáltság forrásai, részleteiben mind feltárni, csak egyre — az intézetek, illetve ezek s z a k k ö n y v t á r a i között meglevő különbségekre kell felhívni a figyelmet. 2 2 Annak a 34 kutatóintézetnek, mely m a az A k a d é m i á t szervezetten körülveszi, mindegyike egy-egy t u d o m á n y t e r ü l e t h i v a t o t t művelője, mely a szakirodalmat m a g á b a n foglaló könyv- és folyóiratanyagot munkaeszközének tekinti. E k ö n y v t á r a k keletkezésének körülményei természetesen nem egyöntetűek, hiszen míg egyes — elsősorban h u m á n jellegű — intézetek n a g y k ö n y v t á r a k a t örököltek, addig az ú j kutatási területeken induló természettudományi intézetek néhány könyvvel kezdték meg működésüket, í g y magyarázható az a jelentős mennyiségbeli eltérés — a n é h á n y száz kötetes kis kézikönyvtáraktól a 100 000 kötetes Eötvös-Könyvtárig —, mely az akadémiai hálózat egyes könyvtárai között m u t a t k o z i k . A gyűjtőköri megoszlás elemzése itt most n e m feladatunk, ezért elég csak annyit közölni, hogy a 34 könyvtárból 9 h u m á n , 25 pedig természettudományi jellegű.
4
Az akadémiai könyvtári hálózat tagjait sem típusbeli egység, sem gyűjtőköri hasonlóság nem fűzi egybe, hanem egy magasabb szempont, az Akadémiához, a magyar tudományos élet vezető intézményéhez való tartozás foglalja szervesen egybe. A terület k ö n y v t á r i összefogása tehát sokrétű és nehéz feladat, melynek megoldása a személyzeti hiányokkal küzdő központi könyvtárnak sok súlyos és bonyolult problémát ad. II. 1. Az Akadémiai K ö n y v t á r szerzeményezésének legfontosabb feladata az akadémiai tudományos kutatáshoz szükséges irodalom megszerzése és emellett az akadémiai jellegből következően ide tartozó anyag (külföldi és magyar akadémiai kiadványok, akadémiai disszertációk, dolgozatok, akadémikusok hagyatéka stb.) összegyűjtése. Ezt részben saját beszerzéseivel, részben az intézeti beszerzések támogatásával, részben a tudósok beszerzéseinek lebonyolításával éri el. E háromféle tevékenységet évek folyamán kialakított elvek alapján összehangolva végzi. Az Akadémiai K ö n y v t á r az 1956-ban kiadott könyvtári törvény értelmében nem önmagában, hanem az 1950 óta egyre szaporodó tudományos kutatóintézetek könyvgyűjteményeivel együtt alkot szerves egységet. Ennek a — központi könyvtárral együtt — 35 könyvtárból álló hálózatnak beszerzési politikáját a nyolc osztályból álló Akadémia differenciált igényeinek kielégítése szabja meg. Az Akadémiai Könyvtár hálózati központi könyvtári helyzetében amellett, hogy beszerzi azon tudományágak műveit, amelyek számára országos viszonylatban szakkönyvtár 3 — enciklopédikus jellegű gyűjtemény kiépítésére törekszik, mely minden szaktudomány alapvető műveit, a kutatáshoz szükséges segédkönyveket és a megfelelő tudomány-filozófiai és t u d o m á n y t ö r t é n e t i anyagot tartalmazza. Ezzel szemben az akadémiai intézetek beszerzése természetesen mindig az aktuális k u t a t á s támogatását szolgálja és elsősorban a részirodalmat g y ű j t i össze. így alkot az Akadémiai K ö n y v t á r az intézeti könyvtárakkal együtt szervezett beszerzési egységet. Az akadémikusok és kutatók személyes könyv- és folyóiratrendeléseinek kielégítése — egyéni óhajokról lévén szó — természetesen nem tartozik bele ebbe az elvileg is szabályozott keretbe, de a kutatások támogatásában egyre fokozódó jelentősége van, s így néhány a d a t t a l jellemezni kell ezt a m u n k á t is. A könyvrendelés terén 1955-ben 60 fő részére 364 rendelést 24 384 dev. Ft., 1956-ban 46 fő részére 234 rendelést 23 983 dev. Ft., 1957-ben szeptember l-ig 147 fő részére 572 rendelést 49 397 dev. Ft. értékben eszközölt a könyvtár. A folyóiratok terén pedig 1956-ban 22 fő részére 14 000 dev. Ft., 1957-ben 48 fő részére 20 630 dev. Ft. értékben biztosított folyóiratot. 3 Az Akadémiai K ö n y v t á r 1953 óta az ókori történelem, a klasszika-filológia, a világirodalom törtónete, az orientalisztika és a nyelvtudomány területén szakkönyvtár. Szakkönyvtári funkciói végeredményben szintén akadémiai jellegéből következnek, a régi Akadémia I. osztálya működési körének megfelelő t u d o m á n y á g a k a t ölelik fel, melyeknek éppen ezért igen gazdag anyaga található meg a k ö n y v t á r b a n . így a szakkönyvtári funkciók is szervesen az akadémiai hagyományokból nőttek ki.
5
Bármennyire is fontosnak t a r t j u k az egyéni rendelések szorgalmazását és lebonyolítását, számunkra mégis az a döntő, hogy a fent ismertetett alapelvek hogyan valósulnak meg az egyes gyűjtési ágazatokban. A modern könyvbeszerzés területén a központi k ö n y v t á r — m i n t említ e t t ü k — minden t u d o m á n y á g alapvető, átfogó műveinek, segédkönyveinek beszerzésére törekszik. Ezt az alapvető szerzeményezési elvet az élet kívánalm a i n a k megfelelően rugalmasan kezeli. Tekintetbe veszi a jövő valószínű szükségleteit is, alkalmazkodik a modern tudományos kutatás követelményeihez, figyelme k i t e r j e d olyan területekre is, amelyeken a hazai k u t a t á s nagy valószínűséggel megindul, és beszerzési politikájában gondol olyan intézetekre is, melyeknek felállítása később várható. így az Akadémiai K ö n y v t á r m á r számottevő szakkönyvgyűjteménnyel rendelkezett a kibernetika, az izotópia és az atomenergia technológiai felhasználásának területén akkor, amikor az e t u d o m á n y á g a k művelésére hivatott intézeteket még csak szervezték. Ezzel a k u t a t á s kezdeti s t á d i u m á b a n , midőn az ú j intézetek még nem rendelkezhettek szakkönyvtárral, az Akadémiai K ö n y v t á r hasznos segítséget t u d o t t nekik nyújtani. A könyvbeszerzéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ennek fokozása és kiszélesítése érdekében a k ö n y v t á r felhasználja a csere lehetőségeit. A n é h á n y éve kiépített könyvesere előzetes kiválasztáson nyugszik, t e h á t a vásárlást tervszerűen, szervesen egészíti ki. Akadémiai feladatot teljesít az intézet azzal is, hogy egy minden magyar akadémiai kiadványt magában foglaló múzeális célú gyűjtemény kiépítéséről is gondoskodik. A k ö n y v t á r hálózati munkája a beszerzés területén aktív. Lehetőségeihez képest mindent elkövet az akadémiai kutatóintézetek devizaellátásának biztosítására, mégpedig olyan eredménnyel, hogy pl. 1957-re és 1958-ra minden akadémiai intézet teljes egészében megkapta az igényelt devizakeretet ; így az Akadémiai K ö n y v t á r és a kutatóintézeti könyvtárak országos viszonyl a t b a n igen jó helyre kerültek. A könyvtár elvégzi az akadémiai devizakeret szétosztását az intézetek k ö z ö t t , és ütemezi annak felhasználását. Lebonyolítja a nyugati könyv- és folyóirat rendeléseket, miután előbb az átfedések elkerülése szempontjából á t n é z t e és egyeztette a rendelt anyagot. Gondoskodik t o v á b b á az akadémiai és kulturális csere keretében kapott duplumok, valamint egyéb, a k ö n y v t á r állományából a rekatalogizálás során előkerült duplumok, a könyvtár gyűjtőkörébe be nem illő kötelespéldányok s végül a nemzeti t u l a j d o n b a vett magyar és idegen nyelvű könyvek e l j u t t a t á s á ról a hálózat legmegfelelőbb k ö n y v t á r á b a . 1955-ben 4 könyvcseréből 1791, a kötelespéldányokból 1205, saját duplumainkból 602, a nemzeti tulajdonba vett könyvanyagokból 1225, összesen t e h á t 7823 kötettel gyarapította a hálózat könyvállományát. A könyvtár ú j o n n a n beszerzett folyóiratanyaga az akadémiai k u t a t á s m i n d e n területét t á m o g a t j a . Az Actá£kal folytatott csere viszonzásául ui. m i n d e n t u d o m á n y á g területéről kap folyóiratot a könyvtár, a beérkező periodika-anyag tehát enciklopédikus jellegű. Természetesen a cseretevékenység elvi megalapozottsága egyben tervszerű folyóiratszerzeményezést eredményez, melyet még a k ö n y v t á r a vásárlás 4
6
Az 1956-os csonka év adatai nem a d h a t n á n a k e tevékenységről helyes képet.
ú t j á n megszerzett periodikákkal is kiegészít. Figyel tehát az a n y a g a r á n y o s elosztására, különös tekintettel a modern t e r m é s z e t t u d o m á n y i folyóiratok megszerzésére (pl. a m a g k u t a t á s s a l foglalkozó új folyóiratok biztosítása). Akkor, amikor a k ö n y v t á r folyóiratállományát túlnyomórészt a külföldi t u d o m á n y o s akadémiákkal f o l y t a t o t t esere ú t j á n g y a r a p í t j a , egyben a Magyarországon egyedülálló Academica-gyűjteményét (a világ t u d o m á n y o s akadémiái által kiadott periodika-szerű hivatalos akadémiai és s z a k t u d o m á n y o s kiadványok) is fejleszti. A devizakeret szétosztása és az egyeztető m u n k a elvégzése u t á n k ö n y v t á r u n k bonyolítja le hálózati viszonylatban a külföldi folyóirat-megrendeléseket. E m e l l e t t a hozzá beérkezett anyagból is részelteti a hálózat t a g j a i t . 1955ben a csere periodika-anyagából 5011 egységet a d o t t á t s z á m u k r a , a nemzeti t u l a j d o n b a jutott folyóiratokból pedig 450 kötetet igényelt részükre. 2. Az akadémiai k u t a t á s t szolgálja a központi k ö n y v t á r különgyűjteményeinok gyarapítása is. A K é z i r a t t á r — figyelemmel az Akadémia sajátos rendeltetésére — a hazai t u d o m á n y - és irodalomtörténet, t o v á b b á t ö r t é n e t t u d o m á n y kéziratos emlékeinek összegyűjtését és megőrzését tekinti f e l a d a t á n a k , ezek közül is elsősorban az Akadémia t a g j a i n a k munkásságából származó kéziratokét. A szoros értelemben vett kéziratos műveken kívül ide t a r t o z n a k a velük összefüggő különféle kiegészítő anyagok is : jegyzetek, másolatok, kivonatok, fogalm a z v á n y o k , t o v á b b á n y o m t a t v á n y kivágatok, metszetek, fakszimilék, fényképfelvételek stb. G y ű j t i még a K é z i r a t t á r a tudósok, írók magánfeljegyzéseit, naplóit, levelezését, valamint életükre és működésükre vonatkozó bármiféle írott vagy képes emlékeket. A K é z i r a t t á r szerzeményezési m u n k á j á n á l gondot fordít arra is, hogy a z akadémiai kutatóintézetek t á m o g a t á s á v a l folyó aktuális m u n k á l a t o k a t megfelelő kéziratos források f e l k u t a t á s á v a l és megszerzésével támogassa. í g y t ö r t é n t ez pl. M I K S Z Á T H K á l m á n , M Ó R I C Z Zsigmond, A D Y E n d r e műveinek kiadásával kapcsolal ban is, egész sorát szerezvén meg nagy íróink idáig ismeretlen leveleinek. Ezzel elérte azt, hogy az I. osztály gondozásában megjelenő kritikai kiadások vagy életrajzi m u n k á k k ö n y v t á r i bázisává v á l h a t o t t . G y ű j t i a Kézirattár — az Akadémia alapításától kezdve — az Akadémia működésére vonatkozó iratokat is (a f ő t i t k á r i i r a t t á r a hozzá t a r t o z ó gazdasági stb. iratanyaggal együtt). Lényeges akadémiai f e l a d a t o t teljesít a K é z i r a t t á r a k k o r is, amikor a T u d o m á n y o s Minősítő Bizottsághoz b e n y ú j t o t t és onnan á t a d o t t disszertációkat egyrészt megőrzi, másrészt a t u d o m á n y o s k u t a t á s rendelkezésére bocsátja. E n n e k az eddig 1029 művet m a g á b a n foglaló gyűjteménynek forgalmazásával a K é z i r a t t á r nemcsak a múlt emlékeit kereső tudósoknak t u d anyagot a d n i , hanem a n a p j a i n k b a n f o l y a m a t b a n levő modern kutatások s z á m á r a is képes segítséget n y ú j t a n i . t» A l-tégi könyvek g y ű j t e m é n y é n e k állománya (ősnyomtatványok, R M K , vetustissima, muzeális példányok) elsősorban az akadémiai irodalomtörténeti és t u d o m á n y t ö r t é n e t i kutatásokat l á t j a el forrásanyaggal. A g y ű j t e m é n y n e k különösen t u d o m á n y t ö r t é n e t i értékét és ebben az i r á n y b a n való fejlesztését kell kiemelni, m e r t erre itt nagyobb hangsúly esik, mint általában más k ö n y v t á r a k b a n . Akadémiai szempontból meg kell említeni a gyűjtemény muzeális könyva n y a g á n a k azt a részét, mely jelentős magyar tudósok és írók műveinek a Magyar Tudományos Akadémiának a j á n l o t t példányait őrzi. 7
A Keleti k ö n y v t á r — amely akadémikusokhói és t u d o m á n y o s k u t a t ó k b ó l álló, m a jórészt az Orientalisztikai Bizottságban t ö m ö r ü l t közösség m u n k á j á n a k elősegítésére létesült — feladatait mindig ezen akadémiai bizottsággal összhangban oldja meg. Különösen ami a g y ű j t e m é n y fejlesztését, a könyvek és folyóiratok beszerzését illeti, mert ezt mindenkor az orientalista kutatók kívánságai figyelembevételével, az ő m u n k á j u k szolgálatában teszi. Ugyancsak az A k a d é m i á n folyó t u d o m á n y o s m u n k á h o z biztosít anyagot a k ö n y v t á r mikrofilmszolgálata. 5 Beszerzi a kutatáshoz szükséges és az országb a n , illetve B u d a p e s t e n fel nem lelhető könyvek v a g y folyóiratcikkek, kézi r a t o k mikrofilmjeit részben vásárlás (ASL1B), részben csere, 6 vidéki viszonyl a t b a n pedig a kéziratok k ö n y v t á r k ö z i kölcsönzése v a g y helyi fényképezése ú t j á n (Debrecen, S á r o s p a t a k , P a n n o n h a l m a stb.). Ezeket megőrzi vagy — elsősorban a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k terén — a kutatóintézetek számára átadja.7 A mikrofilmbeszerzés erőteljesen^ igazodik a k u t a t ó k kívánságaihoz, illetve az akadémiai célkitűzésekhez. í g y m i k r o f i l m g y ű j t e m é n y ü n k legérték e s e b b részének, a külföldön t a l á l h a t ó magyar irodalmi emlékek (magyar v o n a t k o z á s ú kéziratok, R M K művek) mikrofilmjeinek megszerzése az Irodalomt ö r t é n e t i Intézet k u t a t á s i m u n k á j á v a l összehangolva s többnyire az intézet j a v a s l a t a alapján t ö r t é n i k . A szintén rendkívül értékes orientalisztikai tárgyú mikrofilmeket pedig az akadémiai orientalisztikai k u t a t á s szolgálatában az orientalisták k í v á n s á g á r a szereztük meg. így került a k ö n y v t á r b a többek k ö z ö t t a Lipcsei-kódex mikrofilmje, a prágai Egyetemi K ö n y v t á r Széll-gyűjteménye magyar a n y a g á n a k legértékesebb része, a kolozsvári, marosvásárhelyi nagyenyedi, gyulafehérvári, pozsonyi, krakkói régi m a g y a r könyvek és kézi r a t o k felvételei, az oxfordi, leningrádi, varsói, bécsi k ö n y v t á r a k magyar v o n a t k o z á s ú a n y a g á n a k darabjai, a párizsi Bibliothéque Nationale és a lond o n i India Office L i b r a r y keleti kéziratai, a British Museum és a King's College (Cambridge) arab f o r r á s m u n k á i , valamint a washingtoni Library of Congress a r a b és görög k é z i r a t o k a t t a r t a l m a z ó filmjei, t o v á b b á a t ö r t é n e t t u d o m á n y i k u t a t á s o k a t szolgáló mikrofilmek. 3. A több m i n t egy évszázados m ú l t r a visszatekintő nemzetközi cseretevékenységet S Z É C H E N Y I és T O L D Y hagyományaihoz híven a k ö n y v t á r ma is t e l j e s egészéhen a k a d é m i a i feladatnak, a nemzetközi t u d o m á n y o s érintkezés egyik jelentős eszközének tekinti. B á r a csere a külföldi könyv- és folyóirat5 Nem érdektelen a laboratórium jelenlegi műszereinek rövift felsorolása : kisfilmes és lemezes fényképezőgépek, nagy teljesítményű mikrofilm felvevőkészülék, a u t o m a t i k u s mikrofilm előhívógép, a u t o m a t i k u s mikrofilm másológép, m i k r o k á r t y a felvevő és kidolgozó berendezés, gyorsmásoló készülék, optikai iratmásoló, hordozható mikrofilmező felszerelés, mikrofilm olvasókészülékek, egyéb laboratóriumi készülékek : nagvitógépek, másológépek, száritókészülákek stb. 8 A nemzetközi kulturális csereegyezmények keretében több országgal rendszeres mikrofilm-cserét f o l y t a t t u n k (pl. Csehszlovákiával), s a kiadónál kifogyott akadémiai k i a d v á n y o k a t , valamint ritkaságainkat mikrofilm f o r m á j á b a n k ü l d t ü k el a megrendelőkn e k . Ugyanakkor a nemzetközi cserekapcsolatok fenntartása érdekében mikrofilmek készülnek a többi külföldi cserepartner részére is a nem kölcsönözhető művekről s az A k a d é m i a i Kiadónál k i f o g y o t t akadémiai kiadványokról. 7 A mikrofilm és fotókópia szolgálat keretében 1955-ben és 1956-ban évente ezer m ű r ő l készült fényképmásolat vagy mikrofilm a megrendelők számára. A több mint 200 különféle megrendelő között gyakran szerepeltek akadémiai intézetek. 1955-ben 37 akadémiai intézet, kutatócsoport vagy akadémiai hivatali osztály vette igénybe a fényképmásoló szolgálatot.
8
szerzeményezés egyre fontosabb tényezője, mégis elsősorban t u d o m á n y p o l i t i k a i tevékenységet jelent : részben a Magyar T u d o m á n y o s ' A k a d é m i a m u n k á j á n a k , a t u d o m á n y o s k u t a t á s o k n a k és az elért eredményeknek külföldi megismertetését, részben a hasonló jellegű intézmények és szervezetek m u n k á j á n a k , a világ minden részében folyó k u t a t á s eredményeinek és módszereinek a beérkezett a n y a g a l a p j á n való megismerését. Az akadémiai igényeknek megfelelően a k ö n y v t á r érdeke t e h á t az, hogy akadémiai kiadványok elsősorban a külföldi szakintézményekhez és k u t a t ó k hoz jussanak ki. Ezért az 1453 cserekapcsolatból 1273 az akadémiai jellegből következik (akadémia, t u d o m á n y o s társaság vagy testület, szakintézet, szakk ö n y v t á r , szakember), és csak 180 az általános könyvtári jellegű kapcsolat. A cseretevékenység e f a j t á j a mellett szintén akadémiai f e l a d a t k é n t végzi a k ö n y v t á r a nemzetközi kulturális szerződések akadémiai külön egyezményeiben foglalt cserék lebonyolítását. A szorosan vett cseretevékenységen t ú l az intézet vállalta még az akadémiai a j á n d é k p é l d á n y o k , azaz a külföldre tiszteletpéldányként k ü l d ö t t Acták kezelését. E z t éppen az akadémiai célok szolgálatában t e t t e , b á r e m u n k a nem t e k i n t h e t ő k ö n y v t á r i feladatnak. A magyar t u d o m á n y o s k u t a t á s eredményeinek szélesebbkörű megismertetése érdekében megszervezte a különlenyomat-szolgálatot, melynek keretében a külföldi érdeklődőknek rendelkezésére bocsátja az őket érdeklő m a g y a r t a n u l m á n y o k a t és biztosít ja a magyar tudósok külföldön megjelent dolgozatainak különlenyomataira a szükséges devizakeretet. A k ö n y v t á r j a v a s l a t á r a hozta létre az Akadémia elnöksége az Akadémia tudománypolitikai szükségleteit és cseréjét szolgáló akadémiai könyv- és folyói r a t t a r t a l é k o t 1955-ben. A t a r t a l é k kezelését az Akadémiai Kiadótól a könyvt á r vette át. m.
1. Az Akadémiai K ö n y v t á r olvasószolgálatának feladatát nem a művelődni vágyó rétegek olvasási igényeinek kielégítésében, hanem a t u d o m á n y o s dolgozók kutatási anyaggal való ellátásában határozta meg. Nem törekedett t e h á t nagy olvasótábor megszervezésére, hanem csak a t u d o m á n y o s célból olvasók körének kiszélesítésére és ezek z a v a r t a l a n m u n k á j á n a k biztosítására. 8 Ezen célkitűzések érdekében az olvasóterem használatát — az elvi okok mellett ennek csekély befogadóképességére való tekintettel is — korlátozta oly módon, hogy állandó látogató jegyet az akadémikusokon, az akadémiai intézetek dolgozóin, a tudományos fokozatok tulajdonosain és aspiránsokon kívül csak az igazoltan tudományos m u n k á v a l foglalkozóknak a d o t t ki. Az egyetemi hallgatók közül csak a IV. és V. évfolyam hallgatói l á t o g a t h a t j á k a könyvtárat. Az olvasótermi statisztika adatai szerint az olvasók foglalkozás szerinti megoszlása 1955-ben a következő képet m u t a t ja : T u d o m á n y o s dolgozó— 10 547 — 64,42% Egyetemi hallgató — 3 426 — 20,91% Egyéb — 2 413 — 14,67% 8 Nem a k ö n y v t á r akadémiai jellegéből következik, mégis szükséges hangsúlyozni, hogy az Akadémiai K ö n y v t á r katalógushálózata — melyet k u t a t ó i n k ismernek és becsülnek — hatásosan segíti az olvasók, k u t a t ó k t u d o m á n y o s m u n k á j á t .
9
A k ö n y v t á r egész olvasószolgálatát t e k i n t v e a kép még kedvezőbben alakul. A K ü l ö n g y ű j t e m é n y e k olvasótermeit ( K é z i r a t t á r és Régi könyvek gyűjteménye, Keleti k ö n y v t á r , Mikrokönyvtár) ugyanis csak t u d o m á n y o s k u t a t ó k l á t o g a t j á k . így a k ö n y v t á r a t használó 19 760 olvasóból voltaképpen 87,80% akadémiai célú k u t a t á s o k b a kapcsolt olvasó ; a f e n n m a r a d ó 10—12% is t u d o m á n y o s képzésének szempontjából veszi igénybe a könyvtárat. A k u t a t ó k helyi munkalehetőségének megszervezésén túl a másik fő követelmény a k u t a t á s i a n y a g biztosítása. Ezért a kölcsönzés korlátozott. K ö n y v e t kölcsön csak akadémikusok, a t u d o m á n y o k doktorai és k a n d i d á t u s a i , aspiránsok és akadémiai intézetek vehetnek. Semmiféle közművelődési kölcsönzést nem vállal a k ö n y v t á r , még az akadémiai hivatal számára sem. A m e n n y i r e korlátozta azonban kölcsönzéseit a nem tudományos olvasók részére, olyan m é r t é k b e n k ö n n y í t e t t e meg azt az Akadémiához tartozó tudósok számára. A kikölcsönzött m ű v e k száma nem korlátozott és a h a t á r i d ő sem szűkre szabott. Akadémikusoknál és a hálózati intézeteknél a kölcsönzés időt a r t a l m a a szükséghez képest évekig is meghosszabbítható. Jelenleg pl. 4 akadémikusnál 7 évnél, 6-nál 6 évnél, 2-nél 5 évnél régebben van könyv. Hálózati intézeteknél 23-nál 5 évnél hosszabb ideje. Bár az olvasótermi kézi k ö n y v t á r a n y a g a prézens jellegű, hét végére v a g y rövidebb időre ezeket is kölcsön adja. É p p e n a kölcsönzések kissé m á r liberális kiterjesztésének eredménye az, h o g y az akadémikusoknál a kölcsönzések száma az elmúlt évek folyamán h a t á r o z o t t emelkedést m u t a t o t t : az összes kölcsönzésekhez viszon y í t v a 1954-ben 6,87%, 1955-ben 8,86%, 1956-ban 10,41%. A folyóiratok kölcsönadására az 1953. m á j u s 16-án kelt 312/1953. sz. f ő t i t k á r i körrendelet irányadó. Ez elrendelte, hogy „folyóiratot hivatali vagy házi használatra az Akadémia K ö n y v t á r a . . . nem kölcsönözhet". A k ö n y v t á r természetesen nem kezeli mereven ezt a rendeletet, Az olvasók igényeit igyekszik ugyan mikrofilmmel vagy fényképmásolattal kölcsönzés nélkül kielégít e n i , de nagyon indokolt esetben — természetesen rövidebb időre — a folyói r a t o t is rendelkezésre bocsátja. Azt a gyorsmásoló, illetve kontaktmásoló gépet, amely néhány óra a l a t t másolatot t u d n a a folyóiratok egyes cikkeiről készíteni, csak 1958-ban sikerült beszerezni. Ennek beállításával viszont ez a probléma teljesen kiküszöbölődik. A K ü l ö n g y ű j t e m é n y e k a n y a g á n a k egy része prézens jellegű (kéziratok, régi könyvek, muzeális anyag. Keleti osztály kézikönyvtára), a többiekre az általános szabályok érvényesek. Meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a Keleti k ö n y v t á r anyagának egy részét éppen az o t t dolgozó orientalisták kérésére n y i l v á n í t o t t á k prézens jellegűvé. 2. Az a k a d é m i a i célkitűzések szolgálatában áll a k ö n y v t á r bibliográfiai és t á j é k o z t a t ó m u n k á j a is, mellyel az Akadémia sajátos feladatait, t u d o m á n y szervező tevékenységét és a k u t a t ó k egyéni m u n k á j á t igyekszik t á m o g a t n i . A h a v o n t a megjelenő Újabb külföldi beszerzések jegyzékének közreadásával állandó t á j é k o z t a t á s t n y ú j t a legfrissebben beérkezett szakirodalomról az akadémikusok, az osztályok és az intézetek számára. A Magyar Tudományos Akadémia működése c. évi bibliográfia az elmúlt n a p t á r i évben megjelent folyóiratok akadémiai vonatkozású anyagát foglalja össze tárgyi csoportosításban, s z á m o n t a r t v a így az Akadémián folyó t u d o m á nyos tevékenységnek minden megnyilvánulását és belföldi visszhangját. 10
Nyilvántartja a k ö n y v t á r az Akadémiai Kiadó fennállása óta megjelent összes akadémiai kiadványokat és az azokról magyar folyóiratokban közölt bírálatokat, ismertetéseket. Ez az anyag cédulakatalógus f o r m á j á b a n bárki számára hozzáférhetően áll a könyvtárban. Legújabban — az Elnökség megbízása alapján — foglalkozik a k ö n y v t á r az akadémikusok munkásságát összefoglaló bibliográfia szerkesztésével, sajtó alá rendezésével, az ezzel kapcsolatos m u n k á k elvégzésével. Egy nagyobb időszakot összefoglaló kötet kiadása után a kiegészítéseket rendszeresen évről évre fogja közzétenni. Ezen állandó jellegű munkák mellett számos ízben n y ú j t segítséget tájékoztatással, anyagösszeállítással, bibliográfiával az Akadémia vezetőinek vagy tudósainak. Többször foglalkozott a könyvtár az a k t í v tájékoztatás, a figyelőszolgálat megszervezésével, ezen a területen azonban még nem ért el számottevő eredményeket. Viszont a közelmúltban megjelent kurrens periodika-jegyzékünk — mely kb. 3000 periodikát ír le és csoportosít szakok szerint — a figyelőszolgálat konkrét megszervezése számára megfelelő alapokat fog biztosítani. IV. Ezúttal nem célunk, hogy az Akadémiai K ö n y v t á r b a n folyó könyvtárt u d o m á n y i munkát elemezzük. Arra azonban rá kell m u t a t n u n k , hogy az eddigi publikációk, a jelenlegi anyaggyűjtések és feldolgozások legnagyobb része a könyvtár akadémiai jellegével függ össze, illetve az Akadémiával és könyvtárával kapcsolatos kutatási eredményeket t á r j a fel. Több t a n u l m á n y foglalkozott — elsősorban a k ö n y v t á r alapításának 130. évfordulójához kapcsolódva — az Akadémiai K ö n y v t á r múltjával, eddigi történetének leglényegesebb jellemző vonásaival, az Akadémiával való kapcsolataival, legfontosabb gyűjteményeinek és funkcióinak fejlődésével, jelenlegi helyzetével és munkájával. 9 E történeti és elvi jellegű cikkek és tanulmányok egyrészt a k ö n y v t á r időszerű problémáit, akadémiai jellegéből következő feladatait vannak hívatva elemezni, másrészt előkészítő m u n k á t jelentenek ama munkaközösség számára, mely az Akadémiai K ö n y v t á r történetét monográfia formájában dolgozza fel, s mintegy két év múlva kutatásainak eredményeit külön kötetben ó h a j t j a közzétenni. Más kiadványok a k ö n y v t á r különleges értékeit t á r j á k fel 10 , vagy egyes gyűjteményeinek könyvtörténeti, illetve irodalomtörténeti értékeit elemzik. 11 Az Akadémiai K ö n y v t á r lényeges tennivalói közé tartozik értékes különgyűjteményei katalógusainak tudományos színvonalon való közrebocsátása is. 12 E területen tennivalóinknak csupán kiindulópontjánál t a r t u n k még. Természetesen közvetett formában minden, a k ö n y v t á r dolgozói által végzett kutatómunka (pl. a különféle tudományterületeken engedélyezett kutatónapok eredményei) az akadémiai szakosztályok által vezetett és ellenőrzött tudományos tevékenységet igyekezett elősegíteni. Ezen a területen 9 L. elsősorban A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai c . sorozat eddig megjelent és jelenleg előkészület a l a t t álló füzeteit. 10 Pl. a Kaufmann-gyűjtemény 422. sz. kódexének fakszimile kiadása. 11 L. elsősorban V Ö R Ö S M A R T Y Mihály és A R A N Y János kézirataira, k ö n y v t á r á r a , akadémiai működésére vonatkozó publikációkat. 12 Pl. az országos ősnyomtatvány-katalógus számára végzett m u n k á l a t o k .
11
k ö n y v t á r u n k — akadémiai jellegéből következően — szélesebbkörű lehetőségeket biztosított arra érdemes t u d o m á n y o s dolgozóinak, mint t ö b b i n a g y könyvtárunk. V.
Az eddigiekben összefoglaltuk a k ö n y v t á r akadémiai jellegű m u n k á i t , illetve az A k a d é m i á n a k n y ú j t o t t szolgáltatásait. L á t h a t t u k — amit bevezetésk é p p e n is előrebocsátottunk —, h o g y ez a m u n k a ez ideig különféle okokból c s a k a legfontosabb k ö n y v t á r i t e r ü l e t e k r e vagy azok egyes részlegeire terjedh e t e t t ki. Ezzel természetesen n e m elégedhetünk meg és így igyekszünk m á r kidolgozott t e r v e i n k e t — anyagi és személyzeti lehetőségeink szerint — a közeli jövőben megvalósítani. Nem k í v á n j u k részletezni m i n d a z t , a m i t még t e n n i lehetne, csak a legf o n t o s a b b és legsürgősebb tennivalókról és a velük kapcsolatos eddigi próbálkozásainkról kell még itt röviden megemlékezni. 1. A k ö n y v t á r már 1953-ban és 1954-ben készített terveket a központi feldolgozás létrehozására, melynek eredményeként az a k a d é m i a i központi katalógus is kialakult volna. Sajnos, e n n e k megvalósítására nem k a p o t t sem személy z e t e t , sem más a n y a g i lehetőséget, így e tervek nem valósulhattak meg. 1955-ben az akadémiai k ö z p o n t i könyvkatalógus felállításának módszer e i t dolgozta ki. Első lépcsőként a t e r m é s z e t t u d o m á n y i intézetek k ö n y v t á r a i n a k anyagát foglalta volna a k ö z p o n t i katalógusban össze, vagy egy gyors, korszerű címlapfényképezési megoldás keretében vagy pedig alrovatos munkaerők címfelvételei segítségével. Az A k a d é m i a vezetősége teljes mértékben elismerte u g y a n a központi akadémiai címjegyzék felállításának szükségességét, de az a n y a g i fedezetet n e m t u d t a s z á m á r a biztosítani. Ezzel a kérdés egyelőre le is k e r ü l t a napirendről, és m i n d m á i g sem sikerült ezen az igen fontos területen előbbre jutni. 2. Ugyancsak nem sikerült eddig a módszertani m u n k a rendszeres végzésére külön munkacsoportot szervezni. í g y ezen a területen sem t u d o t t a k ö n y v t á r az i n t é z e t i k ö n y v t á r a k n a k elegendő és rendszeres segítséget n y ú j t a n i , csak alkalomszerűen a d h a t o t t t a n á c s o k a t , útbaigazításokat. 3. Szeretne a k ö n y v t á r a világszerte ismert m a g y a r orientalisztikai kutat á s t á m o g a t á s á r a egy országos keleti központi katalógust létrehozni. Az 1951-ben m e g k e z d e t t tervezés a z o n b a n a megvalósulás ú t j á n — szintén a n y a g i és személyzeti okokból — nem t u d o t t messzire jutni. 4. Ugyancsak megoldandó f e l a d a t a i n k v a n n a k a külföldi k ö n y v t á r k ö z i kölcsönzés fejlesztésének területén is. A kutatóintézetek s tudósaink számára e f i a t a l szolgálati águnk (az 1956. évi k ö n y v t á r i a l a p t ö r v é n y ruházta r á n k ezt a jogot és kötelezettséget) természetesen még eddigi fejlődése ellenére sem n y ú j t j a azt, a m i t m é l t á n e l v á r h a t u n k tőle. 13 Aktív, az akadémiai igényeket és szükségleteket f e l k u t a t ó külföldi k ö n y v t á r k ö z i kölcsönzési szolgálat kiépítésére van szükségünk. Az A k a d é m i a i K ö n y v t á r kétségtelen helyzeti előnye (a külföldi társintézményekkel k i a l a k u l t jó kapcsolatok) ezen a területen fokozottan szolgálja az a k a d é m i a i t u d o m á n y o s k u t a t á s o k érdekeit. 5. Az a k a d é m i a i k u t a t á s o k a t nagy mértékű k ö n y v - és kéziratanyagunk megfelelő feltárásával, forrás-publikációkkal és — ahol szükséges és lehetséges — önálló feldolgozásokkal segítjük elő. 13
12
1957-ben szeptember l-ig 281 kötetet kölcsönöztünk külföldről.
A kezdeti lépések végre ezen a területen is megtörténtek, s ha személyzeti és anyagi viszonyaink megengedik, t o v á b b á az akadémiai K ö n y v t á r t u d o m á n y i Bizottság t á m o g a t á s á t megszerezzük, végül de nem utolsósorban az Akadémiai K i a d ó hajlandó kiadási tervébe illeszteni katalógus-kiadványokat is, n é h á n y éven belül e m u n k a eredményei m i n d i n k á b b l á t h a t ó a k lesznek. 6. Mivel alapvető f e l a d a t u n k a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia intézeteinek és k u t a t ó i n a k korszerű k ö n y v t á r i eszközökkel való t á m o g a t á s a , határozott a n rá kell m u t a t n u n k azokra a hiányosságokra, amelyek nem engedték megfelelően kibontakozni m u n k á n k a t , s így igen n a g y m é r t é k b e n akadályozzák a n n a k h a t á s f o k á t . Ezek — amelyekben néha nagyobb segítséget szeretnénk k a p n i az Akadémiától — a következők : a) m á r nemcsak súlyos, hanem katasztrofális helyiségviszonyaink (munkahelyek, raktárak) ; b) a könyvvédelem (megelőzés, k a r b a n t a r t á s , könyvkötés, restaurálás) és könyvhigiénia rossz helyzete ; c) a k ö n y v t á r i személyzet — különösen a technikai és kisegítő személyzeti állomány — rendkívül csekély létszáma a funkciók és feladatok sokaságához és árnyaltságához viszonyítva. A felsorolt területeken igényeinket sokszor h a n g o z t a t t u k , terveink készen állnak, de az akadémiai adminisztráció a m ú l t b a n nem méltányolta azokat minden esetben jelentőségüknek megfelelően. Végül rá kell m u t a t n u n k arra is, hogy komoly előrelépést jelentene, h a a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia a kutatóintézetekkel azonos rangra emeli 130 éves k ö n y v t á r á t . Ez nemcsak „ d e k ó r u m " lenne, hanem a n y a g i és erkölcsi ösztönzőerő a k ö n y v t á r s a j á t t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á n a k fokozására, t o v á b b á a kutatóintézeti státussal járó erkölcsi, jogi és gazdasági előnyök b i r t o k á b a n jelentős fokozása az akadémiai célok szolgálatának. A húszas és harmincas években az ország három nagy t ö r t é n e t i k ö n y v t á r a a G y ű j t e m é n y - e g y e t e m , illetve a Nemzeti Múzeum keretében rendelkezett m á r ezzel a státussal, a külföldi példák is hasonló analógiákkal szolgálnak. Az Akadémián belül folyó k u t a t ó m u n k a k ö n y v t á r i bázisa szilárdabb lenne ezzel az egyenjogúsítással. Sz.
NÉMETH
MÁRIA
MÁRIA N É M E T H : T H E L I B R A R Y OF T H E H U N G Á R I Á N ACADEMY OF SCIENCES IN T H E S E R V I C E O F T H E AIMS OF T H E ACADEMY The work of a library, in t h e opinion of modern librarians, cannot be considered as isolated and as destined for its own end, but it m u s t be closely connected with t h e field in which the library displays its aotivity. As a basis of scientific research and as a centre of library net work of the scientific institutes belonging to the Academy, the Library does its work serving the aims set by the Academy. I n this capacity it has to assist t h e scientific activity of academicians, scientific workers bearing scientific degrees, research institutes a n d the team-work of different research groups. The Library performs alsó other tasks resulting from t h e fact t h a t it is an institute of t h e Academy. The aid of the Library is realized in t h e most various fields. 1., The most important t a s k of acquisition is to obtain t h e literature necessary for scientific research directed by t h e Academy and to collect the appropriate material promoting the successful activity of the Academy. The Library of t h e Hungárián Academy of Sciences, together with the libraries of the institutes under t h e Academy's 13
a u t h o r i t y eonsitutes a n organized unit as regards acquisition. Consequently, t h e instit u t e s of the Academy collect the works of special literature supporting current research, whereas the central library procures t h e f u n d a m e n t a l works, reference books of specialized branch of science as well as t h e material dealing with epistemology a n d history of science. The Library provides, moreover, for acquiring originál manuscripts needed b y research as well as for collecting manuscripts and papers relating to the Academy a n d augmenting t h e collection of the Orientál D e p a r t m e n t a n d serials published by various academies. T h e Library, on t h e one hand supports t h e institutes to acquire foreign books and periodicals by effecting their orders, on t h e other, it increases their stocks by distributing duplicates, publications obtained b y exchange, presentation copies, material coming f r o m other sources in national ownership. The Microfilm D e p a r t m e n t of the L i b r a r y makes material available for scientific woi'k sponsored by t h e Academy. For t h a t purpose the D e p a r t m e n t acquires t h e microfilms of t h e books, papers, and manuscripts n o t to be found in the country. 2., International exchange of publications going back to a tradition of more t h a n a century is regarded by the Library as the task of t h e Academy because t h a t a c t i v i t y is an i m p o r t a n t factor of international scientific intercourse. The aim of exchange of publications is partly to m a k e Hungárián scientific research known abroad p a r t l y to get acquainted with the results of research carried on in all p a r t s of the world. The Library h a s contacts with 1453 exchange partners, a m o n g them 1273 exchange relations have been established according to the aims of the Academy. There are only 180 relations maintained on account of generál library policy. The Library carries out alsó the exchange resulting f r o m international cultural agreements. I t provides for sending the complementary copies of the Actas published by t h e Academy. I t organizes, moreover, t h e exchange of reprints and takes care of t h e stock of books a n d periodicals serving as basis for exchange of publications. 3., The basic t a s k of the Circulation Department and the Reference Service is to supply scientific workers with appropi'iate research material. The Library does not aim a t organizing a large reading clientele, it watns only to extend t h e circle of readers dealing w i t h scientific problems a n d to secure undisturbed research possibilities for them. 88 per cent of users are readers carrying on research sponsored by the Academy. 4., The Bibliography and I n f o r m a t i o n D e p a r t m e n t supports the Academy in i t s task of organizing scientific activity a n d helps individual researchers in their works. The activity of t h e Department consists partly of compiling bibliographies (e. g. a n annual bibliography on The Activity of the Hungárián Academy of Sciences a n d o t h e r bibliographies s u m m i n g up the a c t i v i t y of its members) partly of giving current information. 5., The bulk of work carried on by t h e Library in t h e field of library science deals chiefly with t h e results of research connected with the Academy and its Library or examines the valucs of certain collections in the Library. The Library i n t e n d s to develop in t h e f u t u r e its services promoting research sponsored by the A c a d e m y such as to establish the central catalogue of the stocks owned by the scientific institutes under t h e Academy's a u t h o r i t y and t h a t of t h e orient á l collections in the country, furthermore to s t a r t methodological investigation on t h e role of library network as well as to publish somé catalogues.
14
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
KÖNYVTÁRÁNAK
KIADVÁNYAI [1.] Haraszthy Gyula: A 130 éves Akadémiai Könyvtár. Bp. 1956. 2. Boriász Jenő —Szakmáryné Németh Mária: A Magyar Tudományos Könyvtárának múltja és jelene. Bp. 1956.
Akadémia
3. Csapodi Csaba; A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957. 4. Berlász Jenő: Az Akadémiai
Könyvtár Kézirattárának átalakulása. Bp. 1957.
5. Haraszthy Gyula : Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései. Bp. 1958. 6. Gergely P á l : Arany János és az Akadémia Könyvtára. 7. Endre Moravek: Die neuen ungarischeaBibliotheksnormen.
Bp. 1958. Wien 1957.
8. Szakmáryné Németh Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. Bp. 1958.
