MEGHÍVÓ a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett szimpóziumra
Elveszett esélyek: Szelekció a magyar iskolarendszerben MTA Székház, Budapest, Felolvasó terem 2005. november 23. szerda 14:00 Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok bizonyítják, hogy a magyar iskolarendszerben a tanulók és az iskolák között olyan szélsőséges különbségek alakulnak ki, amelyek már az egész oktatási rendszer hatékony működését veszélyeztetik. A részleteket is feltáró hazai kutatások megmutatták, hogy a tanulók korai és indokolatlan elkülönítése az iskolák és iskolai osztályok között is nagy különbségeket alakít ki. A tanulók teljesítményét a családi háttér rendkívül erősen meghatározza, és egyes társadalmi rétegek a különböző szelekció mechanizmusok révén teljesen kiszorulnak a tanuló társadalom által kínált lehetőségekből, majd a munkaerőpiacról. A szimpózium előadói – az MTA kutatóhálózatának munkatársai, különböző diszciplínák képviselői – saját kutatási eredményeiken keresztül mutatják be a szelekciós folyamatok természetét, mértékét; a tudományos eredményekkel és szakmai megfontolásokkal ellentétes tendenciákat, a személyes boldogulást, a társadalmi kohéziót, a kulturális és gazdasági fejlődést akadályozó jelenségeket. Felhívják a figyelmet a mind súlyosabbá váló problémákra, a tudomány felelősségére, a kutatás és képzés feladataira. Előadások: Az egyéni különbségek iskolai kezelése: az elkülönítés mértéke és problémái Csapó Benő, MTA-SZTE Képességkutató Csoport A magyar más, mint a finn? Olvasási zavar, diszlexia és a következmények Csépe Valéria, MTA Pszichológiai Kutatóintézet Az iskolai szegregáció a gyakorlatban: okok és következmények Havas Gábor, MTA Szociológiai Intézet A képesség szerinti iskolai szegregáció mértéke és következményei Magyarországon (Számítások a 2003. évi kompetenciafelvétel adatain) Kertesi Gábor, MTA Közgazdaságtudományi Intézet A négyszer 20 perces előadást vita követi.
Az egyéni különbségek iskolai kezelése: az elkülönítés mértéke és problémái Csapó Benő MTA-SZTE Képességkutató Csoport Az előadás bemutatja a magyar iskolarendszer szelekciós folyamatainak természetét, mértékét, kiváltó okait és néhány következményét. Felidézi az utóbbi évek nemzetközi felméréseinek adatait, melyek szerint Magyarországon kiemelkedően nagy az iskolák közötti különbség, és a különbségek jelentős része a tanulók családi-társadalmi hátterével hozható összefüggésbe. Saját vizsgálatok, részletesebb magyarországi reprezentatív mérések és néhány nagyváros teljes körű felmérése alapján elemzi az iskolai szelekció különbségeket növelő mechanizmusait, a tanulók osztályokba, iskolákba sorolása terén megfigyelhető jelenségeket, bemutatja az elkülönítés mértékének jellemzésére használható indikátorokat. A képességek fejlődésével kapcsolatos vizsgálatok alapján cáfolja a magyarországi szelekciós folyamatok megalapozottságát. Bemutatja, hogy a tanulók tömeges korai elkülönítésnek nincs tudományos alapja, mert a képességek fejlődésének sokfélesége miatt egyrészt a problémák egyediek, inkább egy-egy képességterületen jelentkeznek, másrészt a képességek stabilitásával kapcsolatos mérési adatok szerint egy korai fejlettségi szintből nem lehet megbízhatóan következtetni egy későbbire. Kísérleti adatok felhasználásával megmutatja, hogy az iskolai eredményesség szempontjából lényeges képességek fejleszthetők, a jelenlegi különbségek többszörösének megfelelő fejlesztő hatást lehetne az iskolában elérni. A téves feltevéseken, rövid távú érdekeken alapuló szelekció azonban elfedi a valós problémákat, lehetetlenné teszi a különbségek kiegyenlítését, a progresszív oktatási módszerek alkalmazását; így az iskola jelentős társadalmi csoportok képzése, tanulói tömegek képességeinek kifejlesztése terén nem tesz eleget alapvető feladatainak. Irodalom: Csapó Benő (2002): Az iskolai szelekció hatásának elemzése a képességek fejlődésének számítógépes szimulációja segítségével. Magyar Pszichológiai Szemle, 57. 1. sz. 211-227. Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai tudás. (Második kiadás.) Osiris Kiadó, Budapest. Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. Csapó Benő (2003): A pedagógiai értékeléstől a tanítás módszereinek megújításáig: diagnózis és terápia. Új Pedagógiai Szemle. 3. sz. 12-27. Csapó Benő (2003): Az iskolai osztályok közötti különbségek és az oktatási rendszer demokratizálása. Iskolakultúra, 8. sz. 107-117. Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. Csapó Benő (2004): Tudás és iskola. Műszaki Kiadó, Budapest. Csapó Benő (2004): A tudásvagyon újratermelése. Magyar Tudomány, 11. sz. 12331239.
A magyar más, mint a finn? Olvasási zavar, diszlexia és a következmények Csépe Valéria MTA Pszichológiai Kutatóintézet Az előadás áttekintést ad azokról az eredményekről, amelyek az olvasás pszichológiai és idegtudományi kutatásában születtek. Az ezekből kirajzolódó összetett kép az agymegismerés-teljesítmény hármasról új fénybe helyezi az olvasás és olvasástanítás kérdését. Az előadás bemutatja azokat a fejlődési mintákat, amelyek a sikeresen formálódó, a gyenge és a jó olvasási teljesítményt jellemzik. Új idegtudományi adatokkal támasztja alá azokat az összefüggéseket, amelyek az olvasást szolgáló agyi hálózat és a környezet egymásra hatását jellemzik. Ezek segíthetnek megérteni, hogy miként lesz a gyenge olvasásból súlyos olvasási zavar, esetleg funkcionális analfabétizmus; továbbá miként alakíthatók ki sikeres kompenzációs mechanizmusok a biológiailag meghatározott súlyos olvasási zavar, a diszlexia intervenciójában, reeduká-ciójában. Az előadás kiemelt célja, hogy bemutassa a magyar iskolarendszer szelekciós folyamatainak az olvasási teljesítményre gyakorolt hatásait a tanuló, az általános oktatási módszerek, illetve specifikusan az olvasástanítási módszerek szempontjából. A diszlexiás olvasási zavar sikeres és sikertelen kompenzációs stratégiáinak az agyi hálózat működésében megfigyelhető eltérései alapján bemutatja, hogy a szelekció szervezésileg lehet ugyan kényszer szülte szükségmegoldás, pszichológiai és idegtudományi szempontból azonban kétségbe vonható. A szelekció egy rendkívül érzékeny korban lemond a fejlesztés megfelelő, csoportban zajló, de mégis egyénre szabott módjairól. A szelekció a fejlődési zavarok esetében azzal a veszéllyel is járhat, hogy végérvényesen lemondunk az egyenetlen képességstruktúrán belül kiemelkedő képességek fejlesztéséről, a tipikusan fejlődő gyerekek csoportjainak kognitív húzóerejéről. Irodalom: Csépe Valéria, Szűcs Dénes és Lukács Ágnes (2001): Mindegy, hogy hogyan tanulunk olvasni? Eltérő tréning, eltérő összemérés, változó eltérési negativitás (EN). In: Pléh Cs., László, J. és Oláh, A. (szerk.): Tanulás, kezdeményezés, alkotás. ELTE Eötvös Kiadó, 198-213. Csépe Valéria (2001) Diszlexia a kutatásban és a gyakorlatban – Quo vadis Európa? Gyógypedagógiai Szemle, 1. sz. 44-52. Csépe Valéria (2002): A nyelvi zavarok idegtudományi elemzése In: Gulyás, B., Pléh, Cs. és Kovács Gy. (szerk): Kognitív Idegtudomány. OSIRIS, Budapest, 562-584. Csépe Valéria (2002) A diszlexiakutatás dilemmái. Magyar Pszichológiai Szemle. 3. sz. 465-483. Csépe Valéria (ed.) (2003): Dyslexia: Different Brain, Different Behavior. Kluwer Academic Publishers, New York, Dordrecht, Moscow Csépe Valéria, Szűcs D., Honbolygó F. (2003) Number-word reading as challenging task in dyslexia? An ERP study. International Journal of Psychophysiology, 51, 69-83. Csépe Valéria (2005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest.
Az iskolai szegregáció a gyakorlatban: okok és következmények Havas Gábor MTA Szociológiai Intézet Az előadás több – az elmúlt években, részben Kemény Istvánnal és Liskó Ilonával közösen, végzett – kutatás eredményeire támaszkodva mutatja be és elemzi a cigány gyerekek iskolai elkülönítésének mértékét, okait és következményeit. Az előadás kiindulópontja az a megállapítás, hogy a magyar oktatási rendszerben érvényesülő erőteljes iskolai szegregáció csak egyik eleme azoknak a társadalmi folyamatoknak, amelyek az elmúlt időszakban jelentékeny társadalmi csoportok szélsőséges marginalizálódását, kirekesztődését eredményezték, és a lakóhelyi, a munkaerő-piaci és az iskolai szegregáció egymást feltételező és egymást erősítő komponensei a folyamatnak, egyszerre okai és következményei a társadalmi kirekesztődésnek. Az előadás kutatási adatokkal bizonyítja, hogy bár az iskolai szelekció egyaránt sújtja a „mélyszegénységben” élők valamennyi csoportját, az ilyen helyzetben élő cigányok számára további súlyos hátrányt jelent az etnikai alapon érvényesülő diszkrimináció. Az előadás elemzi azokat az okokat – lakóhelyi szegregáció, társadalmi nyomás, iskolai elvándorlás, az oktatási szolgáltatások differenciálásának a társadalmi szelekciót erősítő jellege, pedagógiai pesszimizmus és felelősség áthárítás, módszertani fegyvertelenség –, amelyek elsősorban felelősek a „mélyszegénységben” élő, és közülük is elsősorban a cigány gyerekek elfogadhatatlan mértékű és tragikus következményekkel járó szegregációjáért. Végül az előadás bemutatja, hogy a szegregáció hogyan befolyásolja az oktatás színvonalát, a további iskolai pályafutás esélyeit. Irodalom: Havas Gábor, Kemény István és Liskó Ilona (2002): Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet – Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Havas Gábor (2004): Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Iskolakultúra, 4. sz. 3-16. Havas Gábor és Liskó Ilona (2005): Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Oktatáskutató Intézet, Kutatás közben sorozat No. 266. 96p.
A képesség szerinti iskolai szelekció mértéke és következményei Magyarországon Számítások a 2003. évi iskolai kompetencia-felmérés adatai alapján
Kertesi Gábor MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az előadás a 2003. évi országos kompetencia-felmérés 6. évfolyamos tanulóira kiterjedő nagymintás (egyéni és iskolaszintű) adatbázisaira támaszkodva bemutatja, milyen jelentős mértékű a magyar közoktatásban a képesség szerinti iskolai szelekció. Az alacsony teszteredményű tanulók az átlagos képességű magyar tanulónál lényegesen nagyobb valószínűséggel kerülnek olyan iskolákba, ahol az alacsony teszteredményű tanulók aránya magas. Ebben két tényező játszik szerepet: a lakóhelyi elkülönülés és az iskolai szegregáció. Az előadás számítások segítségével igyekszik – regionális bontásban – megbecsülni, hogy a gyengébb képességű tanulók elkülönülésében milyen szerepet játszik a lakóhelyi, illetve az iskolai szegregáció. Bemutatja továbbá azt is, hogy a szegregáció kárvallottjai mindenekelőtt az alacsony társadalmi státusú, iskolázatlan szülők gyermekei, akiknek az iskolai teljesítménymutatói (olvasási-szövegértési teszteredményei) az iskolai szegregáció következtében lényegesen rosszabbak, mint egy kevésbé szelektív iskolarendszer keretei között lennének. Az előadás – elméleti érvek és a nemzetközi szakirodalom alapján – arra is kitér, hogy milyen mechanizmusok magyarázhatják azt, hogy a szegregált környezetben oktatott alacsony státusú gyermekek teljesítménye rosszabb, mint az integrált környezetben oktatott alacsony státusú gyermekeké. Irodalom: Kertesi Gábor és Kézdi Gábor (2005): Általános iskolai szegregáció. I. rész: Okok és következmények, Közgazdasági Szemle, április, 317-355. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor (2005): Általános iskolai szegregáció. II. rész: Az általános iskolai szegregálódás folyamata Magyarországon és az iskolai teljesítménykülönbségek, Közgazdasági Szemle, május, 462-479. Kertesi Gábor (2005): Reformterv a hátrányos helyzetű, tanulási problémás gyermekek megsegítésére. In: Kertesi Gábor: A társadalom peremén, Osiris Kiadó, Budapest, 377-387. Kertesi Gábor és Varga Júlia (2005): Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon. Közgazdasági Szemle, július-augusztus, 633-662. old.
