A SZENT KORONA ESZME Írta: Szent Korona Szolgálat 2008. február 17. A MAGYAR TÖRTÉNELMI (İSI) ALKOTMÁNY ALAPTÉTELEI (Összeállította: Dr. Feledy István) A Szent Korona eszme a magyar államot létrehozó és fenntartó nemzedékek jogtudatában végbement fejlıdés eredménye, alap-meghatározó parancs, amely mindvégig uralta a magyar értékrendet. Ezek a parancsok évezredek alatt bizonyították azt, hogy eszmeként örök értékrendet jelentenek, hiszen a teljes történelmünk során ezek meghatározó jellegét fellelhetjük, és mondhatjuk, hogy ez az értékrend az, ami erkölcsi tartást adott nemzetünknek, amivel kivédhetett minden megsemmisítésünkre irányuló kísérletet. A Szent Korona Eszme a magyarság szakrális, több ezer éves alapnormarendszere, -Alkotmány-, amely alapja minden részletes szabályozásnak, amely - mint egy fényes, soha nem változó erejő csillag -iránypozíciót adott nekünk, aminek üzenete mindig is az volt, hogy a Kárpát medence mintájára kell az emberiségnek szerves egységgé szervezıdnie. A kárpát-medencei minta pedig az, hogy a különbözı nemzetek saját kultúrájuknak természetes környezetet keresve települtek a Kárpát medence különbözı részeire, így megteremtve az ökológiai-ökonómiai harmóniában megtestesülı, természetesként mőködı szerves egységet. Az itt ıshonos magyarságnak az volt az isteni küldetése, hogy szelektálja a bevándorlókat kultúrájuk minısége szerint, annak érdekében, hogy „ne kerülhessen konkoly a búzába”. Így alakult ki az államalapító és államalkotó nemzetek természetes társadalmi és gazdasági harmóniája, a közös gyökerő istenhit lelki- és szellemi irányítása alatt. Ily módon a Kárpát-medence lényegében is teljesíti fizikai formájában megmutatkozó agy-szerepét: mintát ad a világnak az Isteni Szabályrendszer szerinti emberi élethez. Ez a küldetéstudat köszön vissza Szent László, Nagy Lajos, Mátyás király, Pázmány Péter, Werbıczy István, Bocskai István, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és (egyesek számára: horribile dictu) Horthy Miklós munkáiban és tevékenységében. Ennek a küldetéstudatnak volt részekre lebontó, XX. századi megvalósításának terve Németh László „Kertmagyarországa”. A Szent Korona eszme egy állandó alap-értékrendet határoz meg, amely békés, önépítı fejlıdést adott minden olyan nemzetnek, amely a magyarsággal kapcsolatba került Egyiptomtól, Mezopotámián és Ázsián át az Amerikai kontinensig. Ezért kell a Szent Korona eszmét alkotmányi alapnak tekinteni, mindazokat az elemeit kiemelve, amelyek minden kor alaptörvényének kötelezı részei voltak. Egy és ugyanarra az alapelvre vonatkozóan többféle megfogalmazás létezik. Én az általam ismertek közül alapelvenként a 2 legelterjedtebbet ismertetem. Lényegét illetıen természetesen mindkét megfogalmazás teljesen azonos. Ezek az alapelvek az eredeti szöveghez hő mai megfogalmazásban a következık (Vastagon írtam az alaptételt és ezt követi a magyarázat):
1. Magyarország, a Szent Korona Országa örökké szabad (Hungaria semper libera) Vagy másképpen fogalmazva: „A Történelmi Alkotmány biztosítja a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek és közösségek örök szabadságát. (Hungaria semper libera.)" Magyarázat: Függetlenségünket sem Rákosi Mátyás, sem Kádár János, sem Antall József, sem Boross Péter, sem Horn Gyula, sem Orbán Viktor, sem Medgyessy Péter, sem Gyurcsány Ferenc nem adhatta el, mert nem volt joga hozzá! Sem a kormány, sem az Országgyőlés, sem bármilyen népszavazás nem jogosult feladni, sem csorbítani a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek, közösségek - a mai és a jövendı nemzedékek - önrendelkezési jogát. Ezért alkotmányellenes és így érvénytelen a kormány által aláírt EU-csatlakozási szerzıdés, amely megszünteti a magyar állampolgárok önrendelkezését, alárendelve a magyar állampolgárokat az EU jogrendjének, és ezzel lényegében a nemzetközi pénzhatalom európai ügynöksége szerepét betöltı brüsszeli bürokraták diktatúrájának. Az aláírást megelızı népszavazás is - egy sor más alkotmánysértés mellett - elsısorban ezen alkotmányos alapelv megsértése miatt volt érvénytelen. 2. A Szent Korona tagok egy és ugyanazon szabadsága (Una et eadem libertas) Vagy másképpen fogalmazva: „A Szent Korona a nemzet egységét megjelenítı erkölcsi-jogi személy, amelynek minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül. (Una et eadem libertas.)" Magyarázat: Ez mai jogi nyelven a törvény elıtti egyenlıség elve, amelyet nemcsak deklarálni, hanem a mindennapi életben érvényesíteni is kell. Nem fordulhat elı, hogy míg egy bolti tolvajt rövid úton elítélnek és megbüntetnek, azok a bankárok, akik százmilliárdokkal károsítják meg a társadalmat, sérthetetlenek. Ez az elv továbbá azt is jelenti, hogy minden állampolgár, akár gazdag, akár szegény, igénybe vehesse az igazságügyi apparátus szolgáltatásait. A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez. A privatizálással, korrupcióval, köztörvényes bőncselekménnyel vagyont és hatalmat szerzı egy-kétszázezer nyelv-magyarnak nincs több szabadságjoga, mint a tisztességes, de létminimumon, vagy az alatt élı hétmillió, vagy az egzisztenciája romjain élı két és félmillió igaz-magyarnak. Viszont mindenkinek, aki hitében és tudatában magyar – bárhol is él a világon – nem lehetısége, hanem magyarsága alapján természetes joga, hogy magyar állampolgárrá legyen.
Megjegyzés: a) A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. Legyünk méltóak Szent László örökségéhez! Nem a különbözıséget kell győlölni, hanem az azonosságot kell szeretnünk a másik Szent Korona tagban. Az azonos célt kell mindenek fölé helyeznünk: méltóak legyünk arra, hogy ismét Boldogasszony oltalmát élvezzük, visszaállíthassuk azt az értékrendet, amely függetlenséget, természetes életet ad a Szent Korona minden tagjának. Nincs bolsevik, fasiszta, nincs fideszes, emeszpés, szadeszes, emdéefes, jobbikos, miépes, frontos, pajzsos, csak Szent Korona tag van, akinek egy az érdeke: szülessen újjá a Szent Korona Országa Boldogasszony Anyánk oltalma alatt. b) Államalapító a magyar nemzet, amely a Szent Korona eszmével az isteni örök értékrend letéteményese (Tudás népe). c) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet keresve és találva telepedett le a Szent Korona Országának területén. Az államalapító és államalkotó nemzetek ökológiai (természeti) és ökonómiai (társadalmi, gazdasági) - vagyis szerves - egységet alkotnak a Szent Korona Országa területén. 3. A Szent Korona minden birtoklás gyökere (Sacra Corona radix omnium possesionum) Vagy másképpen fogalmazva: „Minden tulajdon forrása a Szent Korona, amely a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek, közösségek múlt, jelen és jövendı nemzedékeit testesíti meg. (Sacra Corona radix omnium possessionium.)" Magyarázat: Ennek értelmében nem vonhatók magántulajdonba a nép életének természet adta feltételei: a föld, a víz, a levegı, az energiaforrások. Ezek a Szent Korona által megszemélyesített egyetemes magyarság örök és elidegeníthetetlen tulajdonában vannak, azok fölött csak a Szent Korona tagja szerezhet birtokjogot. Hasonló a helyzet az emberi szellem alkotásaival, amelyek lényegében többezer-éves közös fejlıdés gyümölcsei. Következésképpen az elmúlt 16 évben hozott, ezzel ellentétes törvények és megkötött privatizációs szerzıdések alkotmányellenesek és így érvénytelenek. Ezt a jog és a gazdaságszervezés területén az alkotmányos rendszerváltás révén összeülı patrióta többségő Országgyőlésnek és kormányának haladéktalanul érvényesítenie kell. Ez mindenekelıtt azt jelenti, hogy a magyar föld nem válhat a multik profitmaximáló nagybirtokaivá, hanem a földet családi gazdaságok keretében kell mővelni és megırizni az utódok számára.
Ez az alkotmányos alapelv továbbá azt is jelenti, hogy a közüzemi szolgáltatásokat nem terheli majd a tıkés társaságok garantált profitja, és a közüzemi díjak összhangban lesznek a lakosság valamennyi rétege fizetıképességével. A közüzemi hálózatok fejlesztését a társadalmi érdekek és nem a multik profitérdekei fogják meghatározni. Papíron, az idegen érdeket szolgáló jogrendszer szerint el lehet adni a magyar földet, és mindent, ami a magyar föld alatt és föld felett van, papíron még a magyar ember lelke és szelleme is megvehetı, de ısi jogunk soha nem engedi meg, hogy ténylegesen bárki is bitorolja a magyarság elidegeníthetetlen értékeit! Megjegyzés: Aki az apostoli királyság földjébıl részt kapott, a Szent Koronából bírt egy darabot. Ez égi jogot és kötelességet jelentett, hiszen Isten jelenlétébıl ıriztek ıseink valamit. Ezért a magyar nemes nem is volt igazi tulajdonosa földjének, hanem csak birtokosa. A teremtés nem az emberé, az Úr végtelen, örök jelenléte nem tulajdonolható. Ez az ısi törvény a Szent Korona birodalmának alapigazsága volt. Így lett az apostoli királyság a mennyország földi vetülete. Ez az alapelv, a közvetlen alapja az önigazgatási rendszernek, amely a teljes (lelki-, szellemi- és anyagi) önellátást (autarkiát) foglalja magában, ami az igények és lehetıségek harmóniáját határozza meg rendezı elvként a kínálat által manipulált kereslet piacgazdaságával szemben. 4. Mindennek a Szent Korona Eszme szerint kell történnie (Sub specie Sacrae Coronae) Vagy másképpen fogalmazva: „Az alkotmányos alaptörvény, a sarkalatos törvények, minden jogszabály, a törvényhozó, végrehajtó, bírói és ellenırzı hatalom minden intézkedése meg kell, hogy feleljen a Szent Korona eszmének, a történelmi alkotmány alapelveinek. (Sub specie Sacrae Coronae.)" Magyarázat: Ennek a hagyományos magyar államszervezetben legfontosabb ıre a kétkamarás Országgyőlés felsıháza. Míg az alsóház a területileg választott képviselık testülete, a felsıház magába foglalja a történelmi egyházak, vallási közösségek (katolikus, református, evangélikus, unitárius, zsidó) vezetıit, a kamarák, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, a magyarországi nemzetiségek képviselıit, a tudományos és mővészeti élet nagyjait, az egyetemek vezetıit, a nemzeti emigráció legjobbjait, a határokon túli magyarság küldötteit, a Szent Korona-eszmében a magyarsággal együtt élni kívánó testvérnépek és közösségek küldötteit, valamint a megyék és a fıváros önkormányzatának vezetıit. A felsıház újratárgyalásra visszaküldheti az alsóháznak a társadalmi hatás kellı vizsgálata nélkül hozott, vagy a közérdeket sértı törvénykezdeményezéseket, megvétózhatja a történelmi alkotmány alapelveivel szemben álló törvénykezdeményeket. (Egyben feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltı jelenlegi alkotmánybíróság.)
A felsıház felépítése jelenti a visszatérést a Szent Korona eszme tisztaságához, hiszen csak azok a társadalmi csoportok képviseltetik magukat, amelyek ténylegesen részei a magyar társadalomnak (pl. „rendek” nem), ugyanakkor a tisztaság azt is jelenti, hogy csak a természetes módon államalapító és államalkotó nemzetek és vallások állíthatnak képviselıt. Semmi nem történhet a magyar földön ellenünk, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság egységének megbontásával, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság ısi jogainak semmibe vételével! 5. A Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellenállni mindennel és mindenkivel szemben, aki a Szent Korona eszméje ellen tesz. (Ius resestendi et contradiscendi) Vagy másképpen fogalmazva: „A Történelmi Alkotmány nem módosítható, nem szüntethetı meg, nem függeszthetı fel. A magyarságnak és a vele együtt élni kívánó népeknek, közösségeknek joga és kötelessége élni az ellentmondás és ellenállás jogával, ha megsérül a Szent Korona eszme, az alkotmányosság. (Jus resistendi et contradicendi.)" Magyarázat: Nemcsak jogunk, hanem kötelességünk ellenállni és ellentmondani mindennel szemben, ami a Szent Korona által megtestesített egyetemes magyar nemzet jogainak és érdekeinek sérelmét jelenti!
Elérkezett az ideje annak, hogy éljünk e joggal és eleget tegyünk e kötelességünknek.
