A Magyar Természetbarát Szövetség

A Magyar Természetbarát Szövetség

ALAPSZABÁLYA (a 2004. február 28-án elfogadott, 2008. …-án módosított egységes szerkezetben, a módosítások vastag betűvel szedve, a törlendő részek aláhúzással kiemelve.)

Elfogadta az MTSZ közgyűlése 2004. február 28-án

2. oldal

A Magyar Természetbarát Szövetség Alapszabálya

I. Általános rendelkezések 1. A szövetség a) neve: b) rövidítése: c) székhelye: d) jelvénye:

Magyar Természetbarát Szövetség MTSZ Budapest zölddel szegélyezett fehér körmező alsó egyharmadán zölddel rajzolt, egymással kezet fogó két kéz, a bal oldali kontúros, a jobb oldali teli zöld, felettük stilizált hegyvidék; a körmező közepéből egy tőről fakadó 3 szál a hegyvidék fölött 3 stilizált piros alpesi rózsa feje, melynek fehér a közepe; a rajzolat alsó részén körül zöld betűkkel a szövetség neve; a köriratot nemzeti színű csík szegélyezi e) zászlaja: mindkét oldalán nemzeti színű zászló, mindkét oldalának közepén a szövetség jelvénye f) alapításának éve: 1987 g) pecsétje: szabályos körben a szövetség jelvénye

2. A szövetség elvi alapjai: a) A szövetség – elnevezéstől függetlenül - a természetjáró tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, a természetjáró szakosztályokat (sportcsoportokat) működtető egyesületek, valamint a természetjárással rokon jellegű tevékenységet folytató egyéb társadalmi szervezetek önkéntes tömörülésén alapuló országos szövetség. b) A szövetség olyan társadalmi szervezet, amely saját értékei alapján önkéntesen szerveződik, és ezek szellemében működik; magát a demokratikus civil társadalom szerves alkotórészének tekinti; politikai pártoktól és szervezetektől, valamint áramlatoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, politikailag és ideológiailag semleges, országgyűlési képviselőt, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat; nem nyereségelvű; minden bevételét a természetbarát mozgalom céljaira fordítja; mindenben tagszervezeteinek, a szervezett természetbarátoknak az érdekeit képviseli és szolgálja. c) A szövetség az alábbi értékeket vállalja és vallja:  humanista erkölcs, az ember és a természet iránti tisztelet;  a helyi, a nemzeti és nemzetközi együttműködés, az összefogás és a közösségi élet igénye;  a fenntartható fejlődés elve, az ember, a természet, a környezet és a technika harmonikus egységének megőrzése és fenntartása;  a szűkebb és a tágabb szülőföld szeretete;  az egészséges életvitel;  az önképzés és ismeretszerzés igénye. d) A fentiekből fakadóan elutasítja az életkor, nem, nemzetiség (etnikum), iskolai végzettség, foglalkozás, társadalmi állás, politikai, eszmei, vallási meggyőződés alapján való kirekesztést és kizárólagosságot; a nézeteltérések erőszakos megoldását; azt a szemléletet, amely a természetet kizárólag mint erőforrást veszi tekintetbe. e) A szövetség közhasznú szolgáltatásaiból – a tevékenységünk jellegéből fakadóan is – nemcsak a tagok, hanem bárki más is részesülhet. 3. Működését az egyesülési jogról és a közhasznú szervezetekről szóló hatályos törvények és a jelen alapszabály alapján fejti ki.


3. oldal

4. A szövetség jogi személy. 5. A szövetség az 1957-ben létrehozott Magyar Természetbarát Szövetség jogutódja, és az 1873 óta alakult magyar természetjáró (turista) szervezetek hagyományainak folytatója és ápolója.

II. A szövetség céljai és feladatai A szövetség célja, hogy a természetjárás útján elősegítse az egészséges életmód kialakítását, és elterjesztését, a természet védelmét és az ezekhez szükséges feltételek biztosítását. 6. A szövetség feladata: a) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti közhasznú tevékenységet (sport) vállalva felkeltse a természetjárás iránti igényt, növelje a természetjárásba bekapcsolódók számát, ösztönözzön a természetjárás rendszeres gyakorlására b) kezdeményezze és ösztönözze a természetbarát szervezetek létrejöttét és elősegítse ezek tevékenységét; c) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti közhasznú tevékenységet (sport) vállalva elősegítse a szabadidő kellemes, hasznos eltöltését, sportjellegű testedzésre és a művelődésre egyaránt alkalmat adó programokkal és ezzel hozzájáruljon a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvényben állami feladatként meghatározott tevékenység eredményes és hatékony ellátásához; d) túrák és táborozások szervezésével gazdagítsa a természet, a haza és más országok, népek megismerésének lehetőségeit, és ezáltal hozzájáruljon a hazaszeretet és a népek közötti barátság elmélyítéséhez; e) ellássa a természetjárók társadalmi érdekképviseletét; f) biztosítsa a természetjárás szakmai fejlesztését; g) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti közhasznú tevékenységet (környezetvédelem, nevelés és oktatás, ismeretterjesztés) vállalva ellássa a túravezetők képzését és a természetjárók szakképzését, ezáltal tevékenyen járuljon hozzá a sportról szóló 2000. évi CXLV törvény szerint a helyi önkormányzat feladataként előírtak megvalósításához; h) gondozza a jelzett turistaút-hálózatot és működjön közre fejlesztésében; i) elősegítse a természetjárás céljait szolgáló intézmények és létesítmények létrehozását és fenntartását, valamint a természetjáró felszerelések és eszközök beszerzési lehetőségét; j) közreműködjön a természetjáró szakirodalom, térkép és szaksajtó létrehozásában és terjesztésében; k) propagálja, népszerűsítse a természetjárás céljait, eszméit, intézményeit, lehetőségeit; l) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti közhasznú tevékenységet (természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem) vállalva támogassa a környezet- és a természetvédelem érdekeit szolgáló törekvéseket szervezett, gyakorlati tevékenységgel járuljon hozzá az élő és élettelen természeti értékek védelméhez, valamint környezetvédelmi feladatok ellátásához, és ezáltal a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a polgári természetőrökről szóló 33/1997.(XI.20.)KTM rendelet szerint állami, illetve helyi önkormányzati feladatként előírtak ellátásában együttműködik a felelős államigazgatási szervekkel

4. oldal


m) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti közhasznú tevékenységet (mentés, katasztrófa-elhárítás) vállalva közreműködjön – speciális mentőszolgálatok szervezésével is – a természetjárás során bajbajutottak mentésében, mellyel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben állami feladatként meghatározott tevékenységet vállal magára n) fenntartsa és fejlessze a magyar természetbarát mozgalom széleskörű nemzetközi kapcsolatait; o) karbantartsa és fejlessze a szövetség belső kedvezményrendszerét, mely valamennyi szövetségi tagszervezetre és ezek egyéni tagjaira kiterjed; szorgalmazza a természetjárást elősegítő egyéb kedvezmények fenntartását és kiterjesztését együttműködve az érintett állami, önkormányzati és társadalmi szervekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel; 7.

A szövetség a természetjáró tevékenységet hagyományosan gyalogos, kerékpáros, vízitúrázó, hegymászó, barlangász és sítúrázó módon fejti ki. Törekszik a természetben űzhető, és azt nem károsító, új szabadidősportok támogatására, szervezeti háttér biztosítására.

8. A szövetség – közhasznú céljainak megvalósítása érdekében (azt nem veszélyeztetve) – létesítményeket, vállalkozásokat, intézményeket hozhat létre és tarthat fenn, továbbá ilyen célból részt vehet más társadalmi szervezetek, illetőleg gazdasági társaságok létrehozásában, működésében.

III. A szövetség tagsága 9. A szövetség tagja (továbbiakban tagszervezet) lehet: A jelen alapszabályt elfogadó, és a szövetségi célok megvalósításában tevékenyen részt vevő a) valamennyi törvényesen bejegyzett társadalmi szervezet; b) minden jogi személyiséggel rendelkező szervezet természetjárással foglalkozó csoportja, ha legalább 10 szervezett természetbarátot tömörít és amelyre az anyaszervezet okiratban átruházta a képviseleti jogot; c) az oktatási és művelődési intézményekben működő természetbarát csoportok; d) egyéb intézményekben működő, természetben űzhető szabadidősporttal foglalkozó csoportok. 10. A szövetség tagszervezete egyidejűleg más társadalmi szervezetnek is tagja lehet. 11. A tagszervezetek a szövetség keretében a 6. pontba nem ütköző feladatokra, szabad elhatározásukból országos, területi (régiós, megyei, kistérségi, városi, kerületi stb.), szakmai, szakági vagy egyéb rétegszervezeteket hozhatnak létre. Ezek elnevezésüktől függetlenül, saját elhatározásuk alapján lehetnek jogi személyiségű és nem jogi személyiségű tömörülések. A tagszervezetek választásuk szerint a) az általuk létrehozott területi vagy b) az általuk létrehozott szakmai, szakági rétegszervezeteken keresztül vagy c) közvetlenül kapcsolódnak a szövetséghez. 12. A szövetség pártolója lehet: a) minden természetes, nagykorú személy, aki vállalja a szövetség erkölcsi és anyagi támogatását;


5. oldal

b) minden olyan jogi személy, amely belépésekor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal a szövetség erkölcsi és anyagi támogatására. 13. A szövetség örökös és tiszteletbeli tagja: a) A szövetség örökös tagjává választható az a szövetségi tag, aki a szövetség elveinek és céljainak megvalósulásáért több évtizeden át kimagasló eredménnyel dolgozott. b) A szövetség tiszteletbeli tagjává választható az, aki a szövetség elveinek és céljainak megvalósulását rendszeresen támogatja. 14. A szövetségbe való be- és kilépés önkéntes. a) Belépés a belépési nyilatkozat kitöltésével és a központba való eljuttatásával, valamint az első, legalább 10 személy utáni szövetségi tagdíj befizetésével válik hatályossá. b) A tagszervezet tagsága megszűnik:  a szervezet megszűnésével;  a szervezet kilépésével;  a szövetségi tagdíj befizetésének egy éves elmulasztásával;  ha a tagszervezetnél a szervezett természetjárók létszáma 10 fő alá csökken, törléssel;  továbbá fegyelmi eljárás alapján kizárással. c) A pártolói viszony kilépéssel, a pártolói díj befizetésének 1 évi elmulasztásával, elhalálozás miatti törléssel vagy fegyelmi kizárással szűnik meg. A pártoló jogi személyek tagsága a jogi személy megszűnésével, kilépésével vagy a pártolói díj 1 éves elmulasztásával szűnik meg. 15. A tagszervezetek jogai és kötelezettségei: a) A tagszervezet joga:  a szövetség közgyűlésén a jelen alapszabály 11. pontja alapján létrehozott szervezetek küldöttei útján képviseltetheti magát, részt vehet a határozatok meghozatalában, az ajánlások kialakításában; a szövetség tisztségviselőinek megválasztásában;  véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget, a természetjárást érintő bármely kérdésben;  az adott naptári évre érvényesített (személyre szóló) természetbarát igazolvánnyal rendelkező egyéni tagjai igénybe vehetik a szervezett természetjárók részére biztosított valamennyi kedvezményt és támogatást, valamint az MTSZ kedvezményrendszere alapján a szervezett természetbarátokat megillető kedvezményeket és támogatásokat. b) A tagszervezet kötelessége:  a szövetségi alapszabály és a szövetségi szabályzatok betartása, tagjaikkal történő betartatása;  a szövetségi célok elérésének, a szövetség tevékenységének elősegítése, erkölcsi és egyéb támogatása;  az elnökség által megállapított összegű szövetségi tagdíjnak – egyéni természetjáró tagjai létszámának megfelelő – évenkénti befizetése. (Kettős vagy többes tagság esetén minden személy csak annál a tagszervezetnél vehető figyelembe, ahol természetjáró igazolványát érvényesíti.) 16. A pártoló tagok jogai és kötelességei: a) A természetes személyiségű pártoló joga:  véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget, a természetjárást érintő bármely kérdésben;  részt vehet a szövetség túráin és más nyílt rendezvényein. b) A természetes személyiségű pártoló kötelessége:


6. oldal

 a szövetség erkölcsi támogatása, a szövetség tevékenységének elősegítése, a pártoló tagdíj befizetése. c) A jogi személyiségű pártoló joga:  a belépéskor megkötött megállapodás szerint - képviselője útján - közreműködhet a szövetség szerveinek őt érintő munkájában;  véleményt nyilváníthat; javaslatot és indítványt tehet a szövetséget, a természetjárást érintő bármely kérdésben. d) A jogi személyiségű pártoló kötelessége:  a szövetség erkölcsi támogatása;  a szövetség tevékenységének a megkötött megállapodás szerinti segítése;  a megállapodásban meghatározott összegű évi pártolói díj és egyéb támogatás befizetése. 17. Az örökös és a tiszteletbeli tag jogai és kötelességei: a) Az örökös és a tiszteletbeli tag jogai:  személyre szóló igazolványa alapján megilletik a szervezett természetbarátok jogai és kedvezményei;  véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a szövetséget, a természetjárást érintő bármely kérdésben;  tanácskozási joggal részt vehet a szövetség közgyűlésén. b) Az örökös és a tiszteletbeli tag kötelessége:  erkölcsileg támogatni a szövetséget és elősegíteni tevékenységét.

IV. A szövetség szervezete 18. A szövetség testületeit és tisztségviselőit a tagszervezetek küldöttei választják meg. Testületi tag, tisztségviselő és küldött csak szervezett természetbarát lehet. 19. A küldötteket a tagszervezetek saját szabályozásuk szerint választják meg.

A közgyűlés 20. A közgyűlés a szövetség legfőbb szerve, amely évente ülésezik; mely minden negyedik évben egyben tisztújító közgyűlés. A közgyűlés nyilvános, megfigyelőként bárki részt vehet rajta. 21. Tagjai: a tagszervezetek küldöttei. 22. A közgyűlés küldötteit (figyelemmel a 11. pontra) a tagszervezetek választják. Minden 250 szervezett természetbarát után 1 mandátum illeti meg a tagszervezetet/területi szervezetet. 23. A küldött, az őt küldő tagszervezet döntése alapján több mandátummal is rendelkezhet.


7. oldal

24. A közgyűlésről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a dátumot, a jelenlévők névsorát, a vitatott pontok főbb tartalmát, az elfogadott határozatok szövegét és sorszámát, az elutasított határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét. A jegyzőkönyvet határozatlan ideig a központban kell megőrizni. A közgyűlési határozatok sorszámát, tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát (név szerinti szavazás esetén személyét) „határozatok tárában” kell folyamatosan nyilvántartani.A közgyűlési határozatot a határozat által érintett személlyel, tagszervezettel haladéktalanul, írásban kell közölni. A közgyűlés helyszíne eltérhet a szövetség székhelyétől. 25. A soros közgyűlés időpontját legalább 3 hónappal az esedékesség előtt közzé kell tenni a Természetbarát Híradóban vagy annak hiányában körlevélben vagy országos terjesztésű lapban. A mandátumokat az előző év végi szervezett természetbarát létszám alapján kell megállapítani, és a közgyűlés előtt legalább 45 nappal a tagszervezettel írásban közölni kell. A közgyűlés előtt minimum 15 munkanappal a küldött vagy a küldő szervezet részére postázni kell a napirendi pontokat és a közgyűlés anyagait. 26. A szabályosan összehívott közgyűlés az eredeti napirendi pontok esetében határozatképes mindaddig, amíg az összes mandátumnak több mint a fele képviselve van. a) A közgyűlés általában nyílt (bármely küldött kezdeményezése alapján név szerinti) szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatait. b) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha bármely küldött kezdeményezése alapján erről nyílt szavazással döntenek. c) A szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához kétharmados szótöbbség szükséges. d) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 27. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagszervezetek egyharmada, vagy a közgyűlési küldöttek (szavazatok) kétharmada, vagy az elnökség, vagy a számvizsgáló bizottság ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli. 28. A rendkívüli közgyűlés tagjai az utolsó soros közgyűlés küldöttei. Az összehívás rendjét, helyét, időpontját és napirendjét az elnökség, illetve az alapszabály 46. pontja értelmében egyes esetekben a számvizsgáló bizottság határozza meg. 29. Egyebekben a rendkívüli közgyűlésre a soros közgyűlés előírásai vonatkoznak. 30. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:  az alapszabály jóváhagyása és módosítása;  a tiszteletbeli elnök megválasztása;  az elnök, az alelnökök, az ügyvezető elnökség szakterületi az elnökhelyettesek, a számvizsgáló-, a fegyelmi és etikai bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása;  a szövetség fő céljainak és tevékenysége fő irányainak, arculatának, értékrendszerének meghatározása;  a szövetségi tagdíj megállapításának alapelvei;


8. oldal

 az elnökség által előterjesztett – a számviteli jogszabályoknak megfelelő – beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása;  az elnökség által előterjesztett költségvetési terv elfogadása;     

a befektetési szabályzat elfogadása; a számvizsgáló bizottság és más, a hatáskörébe tartozó bizottságok beszámoltatása; szövetségi kitüntetések, elismerések alapítása és megszüntetése; a közgyűléshez beterjesztett fellebbezések elbírálása; a szövetség más szervezettel történő egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása.

31. Dönt minden olyan kérdésben, amelyet valamely küldött legalább 45 nappal a közgyűlés összehívása előtt az elnökségen keresztül közgyűlés elé terjeszt.

Az elnökség és ügyvezető elnökség 32. A közgyűlés ülései között a 4 évre megválasztott elnökség, illetve ügyvezető elnökség irányítja a szövetség működését az alapszabályban lefektetett munkamegosztás alapján. 33. Az elnökség tagjai: az elnök, a három alelnök (dunántúli, kelet-magyarországi, budapesti), a hat szakág-, az ifjúsági szervezet-, és a természetvédelmi szervezet egy-egy képviselője – terület- és létszámarányosan az SzMSz-ben meghatározott módon megválasztott – 12 képviselő (összesen 24 fő). Az ügyvezető elnökség tagjai: az egyesület mindenkori elnöke, illetve a területi alapon választott 3 alelnöke, emellett az adott szakterület vonatkozásában az elnököt képviselő 3 szakterületi elnökhelyettes: I. Sport és turizmusért felelős elnökhelyettes, II. Média és közönségkapcsolatokért felelős elnökhelyettes, III. Környezetvédelmi ügyekért felelős elnökhelyettes (összesen 7 fő). Az elnökség tagjai és szakterületi elnökhelyettesei, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is (a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott) vezető tisztségviselőnek minősülnek. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, nem lehet az elnökség tagja a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. 34. A szövetség  elnökét és a 3 szakterületi elnökhelyettest a közgyűlés plénuma;  az alelnököket és a területi képviselőket az illetékes területi küldöttek;  szakági-, szakmai- és rétegszervezetek képviselőit az országos szakmai-, szakági- és rétegértekezletek választják meg. 35. Az elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta egyszer tart ülést. Az ülésen az elnökség tagjain kívül tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség által állandó vagy eseti jelleggel meghívottak is. Az elnökségi ülések nyilvánosak, melyen megfigyelőként bárki résztvehet. Az ügyvezető elnökség, az egyesület szövetség elnökének irányítása alatt, felel a Szövetség folyamatos működésével, gazdálkodásával, a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáért. Az ügyvezető elnökség szükség szerint, de legalább havonta tart ülést, az ülést az elnök hívja össze.


9. oldal

36. Az elnökség munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv szerinti elnökségi ülések összehívásáról az Országos Központ Igazgatója [főtitkár] írásban gondoskodik. A napirendi pontokat is tartalmazó meghívót és a tárgyalásra kerülő anyagokat az elnökségi ülés előtt 14 nappal postázni kell. 37. Az elnökség, illetve ügyvezető elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az elnökség, illetve ügyvezető elnökség, az alapszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, nyílt (bármely tagja kezdeményezése alapján név szerinti) szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. A[z elnökség] határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 38. a. Az elnökség a) [végrehajtja a közgyűlés határozatait; b) szervezi és ellenőrzi a szövetség tevékenységét, céljainak megvalósítását;] c) megállapítja a szövetség éves munkatervét és eseménynaptárát; d) elfogadja és folyamatosan karbantartja a központ szervezeti és működési szabályzatát, a gazdálkodási-, ügyviteli-, munkaügyi- és fegyelmi szabályzatát; e) gondoskodik a közgyűlés megfelelő összehívásáról, a küldöttek (vagy a küldő szervezet) részére a napirendi pontoknak megfelelő anyagokat 15 munkanappal a közgyűlés időpontja előtt postázza; f) [felügyeli a szövetség országos szintű nemzetközi kapcsolatait és biztosítja a nemzetközi munka feltételeit;] g) gondoskodik a területi vezetők tanácskozásának évenkénti összehívásáról; h) [dönt a költségvetés végrehajtása során szükségessé váló - a szervezeti és működési szabályzatban elnökségi hatáskörbe utalt - szerződések megkötéséről;] i) dönt az örökös, valamint a tiszteletbeli tagok megválasztásáról; j) dönt a pártoló tagok felvételéről, kizárásukról vagy tagságuk megszüntetéséről; k) dönt a közgyűlés által alapított elismerések adományozásáról; l) jóváhagyja és a közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót, a tevékenység és a gazdálkodás legfontosabb adatait országos sajtó útján nyilvánosságra hozza m) jóváhagyja és a közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetést; n) az ügyvezető elnökség előterjesztése alapján megállapítja a szövetségi tagsági díj összegét; o) [megállapodásokat köt az állami-, társadalmi- és más szervezetekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról;] p) munkabizottságokat hozhat létre és beszámoltatja azokat tevékenységükről; q) [pályázati kiírás útján gondoskodik a főtitkári állás betöltéséről;] r) [munkáltatói jogot gyakorol a 4 évre kinevezett főtitkárral és a szövetség központjának – az elnökség által határozatlan időtartamra alkalmazott – gazdasági vezetőjével kapcsolatban;] s) döntéseit, határozatait az érintettekkel írásban közli; döntései, határozatai nyilvánosak; t) gyakorolja az MTSZ számára meghatározott egyetértési és véleményezési jogot; u) beszámol a közgyűlésnek; v) az elnökségi ülésekről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülés dátumát, a jelenlévők névsorát, a vitatott pontok főbb tartalmát, kívánságra valamely résztvevő szó szerinti hozzászólását vagy ellenvéleményét, az elfogadott határozatok szövegét és sorszámát, az elutasított határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét, kérésre a szavazás név szerinti megjelölését a döntéseket, és az állásfoglalásokat. A jegyzőkönyvet a központban kell megőrizni. Az elnökségi ülésről készült hanganyagot a jegyzőkönyv elfogadásáig meg kell őrizni. Az elnökségi határozatok, döntések, állásfoglalások sorszámát, tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát (név szerinti szavazás esetén személyét) a „határozatok


10. oldal

tárában” kell folyamatosan nyilvántartani. Az elnökségi határozatot a határozat által érintett személlyel, tagszervezettel haladéktalanul, írásban kell közölni. 38. b. Az ügyvezető elnökség a 35. pontban megjelölt feladatai ellátása során: a) végrehajtja a közgyűlés határozatait b) gondoskodik a területi vezetők tanácskozásának évenkénti összehívásáról; c) szervezi és ellenőrzi a szövetség tevékenységét, céljainak megvalósítását, gyakorolja a tulajdonosi jogokat; d) felügyeli a szövetség országos szintű nemzetközi kapcsolatait és biztosítja a nemzetközi munka feltételeit; e) dönt a költségvetés végrehajtása során szükségessé váló szerződések megkötéséről; f) megállapodásokat köt az állami-, társadalmi- és más szervezetekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról; g) pályázati kiírás útján gondoskodik az Országos Központ igazgatói posztjának betöltéséről; h) munkáltatói jogot gyakorol a 4 évre kinevezett Országos Központ igazgatójával és gazdasági vezetőjével kapcsolatban; i) döntéseit, határozatait az érintettekkel írásban közli; döntései, határozatai nyilvánosak; j) beszámol a Közgyűlésnek, illetve a következő elnökségi ülésen az elnökségnek tevékenységéről. A következő elnökségi ülésen beszámol a tevékenységéről.

A tisztségviselők Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, nem lehet a szövetség tisztségviselője a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. 39. A szövetség tiszteletbeli elnöke: a) az elnökség felkérése alapján képviseli a szövetséget; b) az elnökség felkérésére elnököl a testületi üléseken; c) a szövetség működését illetően bármely testületi ülésen véleményt nyilváníthat. 40. A szövetség elnöke: a) elnököl a közgyűlés, [és] az elnökség és az ügyvezető elnökség ülésein; b) képviseli a szövetséget az állami- és társadalmi szervek, valamint a bíróság előtt; c) ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott, valamint a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint ráháruló feladatokat; d) az SzMSz-ben meghatározott esetekben rendkívüli elnökségi ülést köteles összehívni (így különösen, ha az elnökségi tagok 1/3-a, vagy a számvizsgáló bizottság írásban kezdeményezi); e) felel az ügyvezető elnökség feladatainak ellátásáért; f) összehívja az ügyvezető elnökség üléseit. Az elnök feladatait társadalmi munkában látja el. 41. A szövetség alelnökei: a) A szövetség alelnökei az elnök felkérése alapján helyettesítik az elnököt. b) Ellátják a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint rájuk háruló feladatokat.


11. oldal

Az alelnökök feladatukat társadalmi munkában látják el. Az ügyvezető elnökség szakterületi elnökhelyettesei: a) saját szakterületükön teljes jogkörrel képviselik az elnököt; b) ellátják a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint rájuk háruló feladatokat. 42. A szövetség Országos Központjának igazgatója az ügyvezető elnökség irányítása alatt [főtitkára]: a) a közgyűlés, az elnökség és az ügyvezető elnökség határozataival és döntéseivel összhangban folyamatosan intézi a szövetség ügyeit; b) szervezi és összehangolja a közgyűlés az elnökség és az ügyvezető elnökség határozatainak, ajánlásainak végrehajtását; c) előkészíti az elnökség és az ügyvezető elnökség üléseit, döntéseit; d) vezeti a szövetség Országos Központját; e) a gazdasági vezetővel együtt felelős a gazdálkodási rend megtartásáért; f) munkáltatói jogkört gyakorol a szövetség Országos Központjának beosztott munkatársai vonatkozásában; g) képviseli a szövetséget az állami- és társadalmi szervek, illetve a bíróság előtt; h) ellátja a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint ráháruló egyéb feladatokat;

V. A szövetség egyéb szervezetei A számvizsgáló bizottság 43. A számvizsgáló bizottság ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását. A számvizsgáló bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, annak köteles beszámolni. A számvizsgáló bizottság tagjai a közgyűlésen és az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt. 44. Elnökét és 4 tagját a közgyűlés – 4 évre – választja meg. A számvizsgáló bizottság tagjai, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is (a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott) vezető tisztségviselőnek minősülnek. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja, illetve elnöke a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig. A számvizsgáló bizottság tagjává nem választható az, aki: a) a szövetség elnöke vagy az elnökség tagja; b) a szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybevehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; e) büntető ítélet hatálya alatt áll.

12. oldal


45. A számvizsgáló bizottság testületként jár el, határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ügyrendjét maga állapítja meg, ennek keretében meghatározza az ellenőrzés ütemtervét is. 46. A számvizsgáló bizottság a tisztségviselőktől, illetve a szövetség vezető állású munkavállalóitól jelentést, más munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet; a szövetség könyveibe és gazdasági irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Észrevételeiről, tapasztalatairól, javaslatairól rendszeresen tájékoztatja az elnökséget. A bizottság a hatályos jogszabályok alapján köteles felülvizsgálni a szövetség mérlegét, és azt hitelesítő záradékkal ellátni. Ha a számvizsgáló bizottság megítélése szerint a szövetség tevékenysége jogszabályba, alapszabályba, illetve a közgyűlés határozatába ütközik, vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő olyan esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése az elnökség, illetve a közgyűlés döntését teszi szükségessé, illetve ha a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel, köteles az alapszabály szerint intézkedésre jogosult szerv (elnökség, közgyűlés) összehívását írásban kezdeményezni, és azt tájékoztatni. Amennyiben az összehívásra jogosult személy vagy testület az indítvány megtételétől számított 30 napon belül nem gondoskodik az ülés összehívásáról, akkor (a javasolt napirendi pontok feltüntetésével) az összehívásra a számvizsgáló bizottság jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a számvizsgáló bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A fegyelmi és etikai bizottság 47. A fegyelmi és etikai bizottság elnökét, két tagját a közgyűlés választja meg. Elnökségi tagok és szövetségi alkalmazottak nem választhatók meg a bizottság tagjává. 48. A fegyelmi és etikai bizottság feladata a természetbarát értékrendet, a természetjárás hagyományos erkölcsi arculatának, társadalmi szerepének, sportszerű közösségi magatartásának megóvása, a szövetség egészének – a tagszervezeteknek, a választott testületeknek és tisztségviselőknek, a szövetség társadalmi és alkalmazott munkatársainak – megvédelmezése bárhonnan felmerülő etikai jellegű rágalmak, támadások ellen. 49. A fegyelmi és etikai bizottság eljárását a szövetség bármely testülete, tisztségviselője, tagszervezete, vagy a tagszervezetek egyéni tagja kezdeményezheti a 48. pont alapján. 50. A fegyelmi és etikai bizottság a fegyelmi szabályzat alapján jár el.

A Szövetség Országos Központja 51. A szövetség folyamatos működésével, gazdálkodásával, a közgyűlési, [és] elnökségi és ügyvezető elnökségi határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az [főtitkár] országos központ igazgatója irányításával a Szövetség Országos Központja végzi [látja el].

A szakági bizottságok 52. A szakági bizottságok vezetőit 4 évi időtartamra - a közgyűlést megelőzően - a közgyűlés évében, ha ez nem lehetséges, akkor a közgyűlést megelőző félévben országos szakági értekezleteken


13. oldal

választják meg. Működésüket és felépítésüket a saját maguk által kialakított szabályok, szabályzatok, irányelvek határozzák meg.

VI. A szövetség gazdálkodása és a befektetések szabályozása 53. A szövetség a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel. 54. A szövetség bevételei, jövedelmei: a) a tagszervezetek által befizetett tagsági díj; b) a jogi tagok anyagi támogatása; c) adományok, alapítványok; d) hagyományozás (örökség); e) rendezvények bevételei; f) szolgáltatási tevékenység ellenértéke; g) az alaptevékenységet szolgáló gazdálkodó tevékenység; h) intézményi háttér működéséből származó bevételek; i) reklámtevékenység, védjegyhasználat és szponzorálás; j) kötvény, sorsjegy, téglajegy kibocsátásából származó bevételek; k) konkrét, sürgető célok érdekében érvényes engedély alapján végzett gyűjtés; l) állami támogatás; m) egyéb bevételek (pl. átengedett pénzeszközök). 55. A szövetség vagyona lehet: a) pénzeszköz (készpénz, bankbetét, folyószámlán lévő összeg); b) követelés; c) ingó- és ingatlan vagyon, amely a közhasznú tevékenységet szolgálja; d) kizárólag az állam vagy az MNB által kibocsátott értékpapír; e) tőkerészesedés, de kizárólag olyan gazdasági társaságban, amelyben felelőssége vagyoni betétje erejéig korlátozott; azzal, hogy a c), d), e) pontokban meghatározott befektetési tevékenység nem veszélyeztetheti a szövetség likviditását, a közhasznú szolgáltatások nyújtását; a befektetési tevékenység részletes szabályait a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat tartalmazza. 56. A szövetség tartozásáért saját vagyonával felel. A tagszervezetek csak a szövetségi tagsági díjat kötelesek megfizetni, a szövetség tartozásáért a tagszervezetek saját vagyonukkal nem felelnek. A szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki, valamint vállalkozási tevékenységéhez hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hiteltörlesztésre nem használhatja fel. A szövetség támogatóját és a (közhasznú szervezetekről szóló törvényben ilyenként meghatározott) felelős személyt, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásában nem részesítheti. 57. A szövetség feloszlása, vagy más szervezettel történő egyesülése esetén a határozatot kimondó közgyűlés rendelkezik a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyon hovafordításáról. Ilyen döntés hiányában a vagyont a továbbra is működő tagszervezetek között kell, ezek egyéni tagjai létszámának arányában felosztani. Feloszlatás, vagy bíróság által megállapított megszűnés esetén a vagyon tekintetében az egyesülési törvény rendelkezései irányadóak.


14. oldal

58. A szövetség gazdálkodását a közgyűlés és az ügyvezető elnökség határozatai alapján a Szövetség Országos Központjának gazdasági vezetője végzi [irányítja]. 59. A gazdálkodás részletes szabályait, szervezetét, hatásköri tagolódását és működési rendjét a[z elnökség] Szövetség szervezeti és működési az ügyvezető elnökség szabályzata állapítja meg.

VII. A szövetség működésének nyilvánossága 60. A vezető tisztségviselők kötelesek megfelelően – elsősorban a tömegtájékoztatási eszközök igénybevételével és a Szövetség Országos Központjában állandó információs szolgálat működtetésével – gondoskodni arról, hogy a szövetség által nyújtott szolgáltatásokról bárki időben értesülhessen. Szintén a vezető tisztségviselők kötelesek gondoskodni arról, hogy a szövetség működése (így különösen szervezeti felépítése, a tevékenység fő irányai és eredményei), valamint a közgyűlés és az elnökség határozatai, a számvizsgáló bizottság és a szövetség más szerveinek beszámolói megfelelő módon – elsősorban a szövetség honlapján valamint a szövetség központjában történő nyilvános közzététel révén – bárki számára megismerhetőek legyenek. 61. A közhasznúsági jelentést úgy kell összeállítani, hogy abból a szövetség közhasznú tevékenységének lényegi jellemzői és az arra felhasznált források, valamint a szolgáltatás jellegét figyelembe véve az érintettek köre is megállapítható legyen. 62. A közhasznúsági jelentést és az éves beszámolót a Szövetség Országos Központjában úgy kell megőrizni, hogy abba bárki betekinthessen. 63. A szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet. VIII.

Záró rendelkezések

64. Ezen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Magyar Természetbarát Szövetség Közgyűlése 2008. …-án fogadta el. 65. Az Alapszabály módosítása a bejegyző végzése jogerőre emelkedését követően lép hatályba.

Budapest, 2008. ... …………………………………………… elnök Jegyzőkönyvvezető Hitelesítő tagok

A Magyar Természetbarát Szövetség

Recommend Documents