A MAGYAR TÉRINFORMATIKAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA
BUDAPEST 2014. május 22.
A MAGYAR TÉRINFORMATIKAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA I. Az alapítók attól a felismeréstől vezérelve, hogy a magyar térinformatika kultúra fejlesztése közvetlenül hozzájárulhat nemzetgazdaságunk teljesítőképességének és versenyképességének növeléséhez, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § 81) bekezdése szerint létrehozták a Magyar Térinformatikai Társaságot, melyet a Fővárosi Bíróság 1996. január 8-án kelt 11. Pk. 61314/95/2 sz. végzésével 6812 szám alatt nyilvántartásba vett. A Magyar Térinformatikai Társaság 24. Közgyűlése 2014. május 22-én a Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civiltv.) foglalt követelményeknek megfelelően módosította Alapszabályát. A Társaság Közgyűlése az alábbi Alapszabály módosítást fogadta el. 1. 1.
A Társaság neve: Magyar Térinformatikai Társaság
2.
A Társaság angol neve: Hungarian Association for Geo-Information
3.
A Társaság rövidített neve: HUNAGI
4.
A Társaság székhelye: 1025 Budapest Zöldlomb u. 52-54 I.4
5.
A Társaság működési területe Magyarország, de tevékenységet külföldön is kifejthet.
2. Az Társaság jogállása (1) A Társaság önálló jogi személy. (2) A Társaság képviseletére az elnök és a főtitkár jogosult. 3.
A Társaság célja és közhasznú tevékenysége
A Társaság azzal a céllal jött létre, hogy mint magyarországi térinformatikai ernyőszervezet, a magyar érdekeket az Európai Unió hasonló szervezetében
2
(EUROGI), képviselje és kapcsolatokat létesítsen más országok hasonló társulásaival. Elsődleges célja: - legyen a térinformatika és járulékos eszközei fejlesztésének, használatának szószólója, ösztönzője és támogatója, - munkálkodjon a magyarországi és külföldi térinformatikai közösségek közötti intézményes kapcsolatok erősítésén, - segítse elő a szakterületi kormányzati munkát, valamint a köz-, vállalkozói- kutatásfejlesztési, oktatási és a civil szféra kapcsolatainak erősítését, - információs szolgáltató feladatok ellátásával erősítse a felhasználók fogadókészségét és nemzetközi versenyképességét, különös tekintettel az EU tagságunkra, - járuljon hozzá a szakterületi stratégia alakításához, kormány-előterjesztések, jogszabály-előkészítések információgyűjtő, indokoló és szakmai megalapozó munkájához. A Társaság konkrét céljai: (1) Segítse elő az alapítók és a később csatlakozók érdekeinek képviseletét a térinformatikai szakterületen, elsődleges szándékkal nemzetközi téren, hangsúlyosan az EUROGI-ban (2) Lássa el az EUROGI-ban a tagsággal és a Társaság képviseletével járó feladatokat (3) Segítse elő a nemzetközi kapcsolatok kiépítését és erősödését az EUROGI által kiemelten kezelt területeken (4) Teremtsen kapcsolatokat más országok hasonló ernyőszervezeteivel (5) Segítse elő az információáramlást a nemzetközi szervezetek részére a térinformatika magyarországi helyzetéről, és fordítson különös figyelmet a hazai felhasználói igényekre és a vállalkozói képességek megismertetésére, (6) Gyűjtsön információt a nemzetközi szervezetektől, szaklapokból, a térinformatika nemzetközi alkalmazásairól, fejlődéséről, változásának irányairól (7) Segítse elő a nemzetközi térinformatikai rendezvények magyarországi megrendezését és a külföldi rendezvényeken a magyar részvételt (8) Használja fel a kitűzött célok érdekében a HUNAGI webes felületeit, a szakmai rendezvényeket, bemutatókat és kiállításokat. (9) A Társaság biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhessen. 3
A Társaság által végzett közhasznú tevékenység közvetve, esetenként közvetlenül szolgálja az alábbiakban felsorolt törvényben foglalt közfeladatok magas szintű megvalósulását: A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI.törvény 2 § g) az állami alapadatok előállítása, karbantartása, kezelése, tárolása és szolgáltatása feladataival kapcsolatos kutatás és műszaki fejlesztés, legjobb gyakorlat és innovatív megoldások feltárásával, a globális, informatikai, szakmai technikai és technológiai változások követésével és az információ megosztásával h) a nemzeti téradat-infrastruktúra alapjainak létrehozásában és fenntartásában (az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve) szakmai és szervezési közreműködést ajánl, míg a költséghatékony téradat-felhasználást a szabványok, a nyílt forráskódú szoftverek és a nyílt adatok kereshetőségének és elérhetőségének
szorgalmazásával
segíti
elő
pályázatok,
főrumok
szervezésével. A Társaság a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció kormányzati feladatait K+F munkák szervezésével és megoldásával támogatja, a honi tudományos és K+F eredmények megismertetését webes felületein, valamint hazai és nemzetközi szakmai folyóiratokban való publikálás előmozdításával, szakmai fórumok, konferenciák szervezésével segíti (a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. tv.1 5.§.) A Társaság céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Társaság fő tevékenysége. A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a társasági célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben a Társaság befektetési tevékenységet végezne, a Társaság Közgyűlése köteles befektetési Szabályzatot készíteni és elfogadni. A Társaság bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek
4
mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A Társaság ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint a társasági célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.
II. A TAGSÁGI VISZONY
4.
(1) A Társaságba felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, amelyek a Társaság célkitűzéseit elfogadják. (2) A társasági tagság formái: a.) rendes tagság b.) tiszteletbeli tagság c.) pártoló tagság d.) hallgatói/diák tagság
5.
(1) A Társaság rendes tagjává választható az a jogi személy vagy magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban a Társaság alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. (2) A Társaság tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathozamennyiben jogi személy kéri felvételét- mellékelni kell a jogi személy
1
2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról
5
igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a Társaság tagságában. (3) Az akár ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot a Társaság titkárságára kell benyújtani. A kérelmet az Elnökség javaslatára a főtitkár terjeszti a Közgyűlés elé, és a Társaság rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) A Társaság tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. (5) A Társaság rendes tagjainak jogai: a.) részt vehetnek a Társaság Közgyűlésén b.) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen c.) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók d.) jogosultak részt venni a Társaság rendezvényein e.) igénybe vehetik a Társaság által nyújtott kedvezményeket f.) a
testületi
szervek
vezetőitől,
valamint
a
tisztségviselőktől
tájékoztatást kaphatnak. (6) A Társaság rendes tagjainak kötelességei: a.) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb társasági szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg a Társaság szerveinek határozatait b.) kötelesek teljesíteni a Társaság tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a Társaság célkitűzéseinek megvalósítását c.) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. 6.
(1) A Társaság tiszteletbeli tagja lehet az Elnökség felkérése alapján az a személy, aki a térinformatika területén a Társaság érdekében végzett kimagasló tevékenységével a Társaság célkitűzéseit támogatja, segíti. (2) A tiszteletbeli tagok a Társaság rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. (3) Tiszteletbeli tag felvételéről elsőfokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el. 6
7.
(1) A Társaság pártoló tagja lehet az jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet aki, illetőleg amely készségét fejezi ki a Társaság tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. (2) A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. (3) A pártoló tag képviselője részt vehet a Társaság testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval (4) Pártoló tag felvételéről elsőfokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
8.
(1) A Társaság hallgatói/diák tagja lehet az a természetes személy, aki készségét fejezi ki a Társaság tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. Jelentkezni a megadott honlap-oldalon a Jelentkezési lap kitöltésével lehet a hallgatói jogviszony igazolásával. (2) A hallgatói/diák tag részt vehet a Társaság testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval (3) Hallgatói/diák tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el. (4) A hallgatói/diák tagság a tárgyévet követő január 31-én megszűnik. A tagság meghosszabbítása érdekében az új naptári év első hónapjában új jelentkezés szükséges
9.
(1) A Társaság keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök). (2) A tagsági viszony megszűnik: a.) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. b.) a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt (a felszólítás után a kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal) c.) a tag kizárásával
7
d) a jogi személy tag felszámolásával.
III. A TÁRSASÁG SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
10. A Társaság szervei: (1) A Társaság testületi szervei: a.) Közgyűlés b.) Elnökség mint Vezető szerv c.) Ellenőrző Bizottság mint Felügyelő szerv (2) A Társaság tisztségviselői: a.) Elnök b.) Főtitkár c.) Két főtitkár-helyettes d.) Öt további elnökségi tag e.) Ellenőrző bizottság mint a Felügyelő szerv tagjai f.) Titkár 11.
(1) A Közgyűlés a tagok összessége, a Társaság legfelsőbb szerve. (2) A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. (3) A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. (4) Az ülés gyakorisága. Rendes Közgyűlést a Társaság évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. Rendkívüli
Közgyűlés
összehívását
az
elnök
egyedül
is
kezdeményezheti. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Bíróság elrendeli. (5) Az ülés összehívásának rendje. A Közgyűlést a főtitkár írásban hívja össze. A napirendek közlésének módja: szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (elektronikus körlevélben és az interneten) értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak Az ülések nyílvánossága: a Közgyűlés ülései nyilvánosak.
8
(6) Az ülés határozatképessége: a Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb 1 hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent
tagok
számára
tekintet
nélkül
határozatképes.
A
határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. (7) A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár elnököl. (8) A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal a Társaság főtitkárához beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el. Határozat csak az előre meghírdetett tárgysorozatban szereplő témában hozható. Ettől el lehet térni az Alapszabály által kötelezően előírt éves tagsági díj megállapításakor, ha az nem eredményez változást. (9) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által 2 felkért tag hitelesít. (10) A határozathozatal módjának szabályai: a Közgyűlés határozatait általában
nyílt
szavazással,
egyszerű
szótöbbséggel
hozza.
Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés a levezető elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. (11) A határozatok nyilvántartása úgy történik, hogy abból a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság 9
által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Társaság Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Társaság iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a Társaság főtitkára látja el. A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon- közli az érintettekkel, valamint a Társaság székhelyén kifüggeszti. A Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Társaság székhelyén a Társaság képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban- bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. A Közgyűlés interneten keresztül nyilvánosságra hozza a Társaság szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. A Társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(11) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: 10
a.) megválasztja a Társaság tisztségviselőit: az elnököt, főtitkárt, két főtitkárt és öt további elnökségi tagot, valamint az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait b.) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, a Társaságot érintő ügyekben, és kialakítja a Társaság álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni c.) jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg a Társaság egyéb szabályzatait d.) rendes tag felvételi kérelmének az Elnökség általi elutasítása és a kérelmező fellebbezése esetén másodfokon dönt a tagfelvételi kérelmekről e.) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét f.) elbírálja az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést g.) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat h.) az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra, tiszteletbeli elnöki és tiszteletbeli társelnöki címre jelölt személyek megválasztása ügyében. i.) Elfogadja a közhasznú szervezet éves beszámolóját. A Társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Társaság éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés egyszerű többségi szavazás alapján történik. j.) Éves pénzügyi terv jóváhagyása k.) Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása l) A tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása. 12. Az Elnökség (1) A Társaság operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el.
11
(2) Az Elnökség tagjai az elnök, a főtitkár, két főtitkár-helyettes, valamint az elnökség további öt tagja. Az előző elnök az a személy, aki a jelenlegi elnököt megelőzően töltötte be a Társaság elnöki tisztségét. Az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meghívást kap a tiszteletbeli elnök és tiszteletbeli társelnök, és – az ülés tárgykörére figyelemmel – esetenként meghívást kaphatnak további tagok. (3) Az Elnökség tagja a Társaság magánszemély rendes tagja vagy jogi személy rendes tagjának képviselője lehet. Ha az Elnökség tagja által képviselt jogi személy tagsága, vagy az Elnökség tagjának képviseleti kijelölése megszűnik, akkor tisztségét továbbra is megtarthatja, amennyiben kéri magánszemélyi tagságát, és azt az Elnökség elfogadja. Ha ezzel a lehetőséggel nem kíván élni, akkor az Elnökségben elfoglalt tisztségét a továbbiakban automatikusan az általa korábban képviselt jogi személy új képviselője tölti be. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy, akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
12
(4) Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak legalább több mint 50%-a jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak. (5) Határozatképtelenség esetén legkésőbb 18 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több mint 50%-a jelen van. (6) A határozatok nyilvántartása úgy történik, hogy abból a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A határozatok nyilvántartásáról a főtitkár gondoskodik. (7) Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség feladatai: - ellátja a Társaság operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat - a Társaságot érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára - tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon - befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén - a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz - javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására (6) Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja a Társaság tagjait. (7) Az Elnökség dönt elsőfokon a tagkizárás ügyében, másodfokon a Társaság Közgyűlése jár el. A kizárás okai: -
a tag tevékenységével vagy magatartásával a Társaság céljainak megvalósulását veszélyezteti
-
a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén a felszólítás után kitűzött 90 napos határidő eltelte után. 13
13.
a tag súlyos etikai vétsége esetén az elnökség javaslatára
A Társaság tisztségviselői: az elnök, a főtitkár, a két főtitkár-helyettes, az Elnökség további tagjai, a titkár és az Ellenőrző bizottság mint a felügyelő szerv tagjai (1) A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. (2) Az elnök, a két főtitkár-helyettes, az öt további választott elnökségi tag, a titkár és az ellenőrző bizottsági elnök és tagok megbízatása a megválasztás napjától négy évre szól. A mandátum lejárta után bármely tisztségre újra megválaszthatók. A főtitkár megbízatása visszavonásig, illetve lemondásig tart. (3) Az elnök feladatai: a.) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése b.) konferenciák és más rendezvények szervezése c.) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés d.) a Társaság működésének irányítása e.) utalványozási jog gyakorlása a főtitkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen f.) képviseli a Társaságot (4) A főtitkár feladatai: a) képviseli a Társaságot b) az elnök konzultánsaként működik, c) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését; d) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése; e) tájékoztatja a tagokat a Társaság munkájáról; f) a főtitkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli; (5) A két főtitkár-helyettes feladatai a) segítik a főtitkár tevékenységét a hazai és nemzetközi feladatok és kötelezettségek ellátásában, akadályoztatása esetén helyettesítik b) ellátják a főtitkár által állandó jelleggel vagy esetenként rájuk bízott feladatokat
14
b) közreműködnek a Társaság jövőképének, stratégiai tervének elkészítésében (6) A titkár feladatai a) segíti az elnököt és a főtitkárt a szakmai és az adminisztratív ügyintézésben, b) tartja a kapcsolatot a könyvelést és pénzügyi feladatoat ellátó szerzőéses alvállalkozóval c) gondozza a tagnyilvántartást d) közreműködik rendzvényszervezési feladatok lebonyolításában IV. Ellenőrző Bizottság mint felügyelő szerv (1) A Társaság felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság tagja bárki lehet, akire az alábbi feltételek egyike sem áll fenn. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezető szerv elnöke, vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9.§ 1) bekezdésében foglaltak tekintetében nem áll fenn semmilyen kizáró körülmény. 2.
Az
Ellenőrző
Bizottság
tagjai
tiszteletdíjban,
illetve
költségtérítésben
részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
15
3. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult a Társaság működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Társaság Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól,
a
Társaság
könyveibe
megvizsgálhatja.
A
Közgyűlés
ülésén
és
irataiba
tanácskozási
betekinthet, joggal
részt
azokat vehet,
jogszabálysértés, vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak. Az Ellenőrző Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. (1) Az Ellenőrző Bizottság mint felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. (3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit
egyébként
súlyosan
sértő
esemény
16
(mulasztás)
történt,
amelynek
megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. (5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. V. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA 14.
A Társaság vagyoni eszközei (1) A Társaság bevételei: a.) tagdíjak b.) a Társaság rendezvényeinek bevételei c.) támogatások (szervezettől, egyénektől) d.) pályázati források (2) A Társaság rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
A Társaság pénzeszközeinek felhasználása (1) A Társaság pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves pénzügyi tervet készít. A következő évre szóló pénzügyi tervet és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnökség egyetértésével az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. (2) A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja (3) Kifizetések a banki bejelentésen szereplő elnökségi tag aláírása alapján teljesíthetők. 17
(4) A Társaság tartozásaiért saját vagyonával felel. (5) A Társaság megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. A Társaság megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. A Társaság megszűnik akkor is, ha a Bíróság feloszlatja vagy a megszűnését megállapítja. VI. A TÁRSASÁG FELÜGYELETE 15.
(1) A Társaság tevékenységére az Alapszabály által nem meghatározott kérdésekben a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, valamint a közhasznú szervezetekről szóló törvények rendelkezései az irányadók. (2) A Társaság tevékenysége felett - az egyesülési jogról szóló törvény előírásai szerint - a törvényességi ellenőrzést az Ügyészség gyakorolja. VII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16.
(1) Ezt az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Magyar Térinformatikai Társaság 2014. május hó 22. napján megtartott Közgyűlése elfogadta ezzel a 2013. május hó 8. napján elfogadott Alapszabály hatályát vesztette.
Budapest, 2013. május 30. ……………………………….
……………………………….
Barkóczi Zsolt elnök
Dr.Remetey-Fülöpp Gábor főtitkár
………………………………. Jegyzőkönyvvezető
18
Záradék: igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Budapesten, 2014. május 30. ................................ Képviselő a Társaság főtitkára Dr. Remetey-Fülöpp Gábor Tanuk 1. ...................................... ...................................... ...................................... 2. ...................................... ...................................... ......................................
19
