A MAGYAR SPORT VERSENYKÉPESSÉGE A RIÓI OLIMPIA TÜKRÉBEN GULYÁS Erika, STERBENZ Tamás, KOVÁCS Eszter, CSURILLA Gergely Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont „OLIMPIA SOK SZEMPONTBÓL”
TARTALOM
Versenyképesség definíciója Versenyképességi kutatások a sportban Nemzetközi kutatások főbb eredményei A kutató központ eddigi kutatásai és eredményei További kutatási irányaink
VERSENYKÉPESSÉG A versenyképesség azon tulajdonságok összessége, amelyek hozzásegítenek valamely – például művészeti, sport stb. – verseny megnyeréséhez, vagy legalábbis a jó helyezés eléréséhez. Másképp a verseny győztese egyben a „legversenyképesebb” is, ami tehát azt jelenti, hogy a versenyképességet általában győztesek képességeinek és adottságainak számbavétele és elemzése útján lehet meghatározni (Szilágyi, 2008).
Forrás: Dr. Szilágyi György (2008): A versenyképesség mérése a nemzetközi összehasonlítások módszertanának tükrében. Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 1. szám
VERSENYKÉPESSÉG KUTATÁSOK A SPORTBAN Makro - GDP; lakosság; politikai rezsim stb.
Mezo - Sportirányítási rendszer felépítése, szabályozások stb.
Mikro - Egyéni preferenciák, adottságok, képességek
Gazdasági tényezők 41,6%-ban magyarázzák az egyes országok helyezését a nyári olimpiák éremtábláján
Szerepük egyre jelentősebb az egyes nemzetek sikeressége szempontjából
Ösztönzők hatása a sportolók teljesítményére
Magyarország versenyképessége
Magyarország versenyképessége 3,50% 3,00% Belgium
2,50%
Croatia 2,00%
Czech Republic Denmark
1,50%
Hungary 1,00%
Romania
Slovakia
0,50% 0,00% 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Magyarország és a környező országok piaci részesedése a nyári olimpiákon és világbajnokságokon elért érmes helyezések alapján
A NYÁRI OLIMPIÁK TERMÉSZETE 1992 1996
Érmek száma
1996 2000
2000 2004
2004 2008
Azonos Azonos Azonos Azonos Magasabb Magasabb Magasabb kategóriákategóriákategóriákategóriákategóriába kategóriába kategóriába ban ban ban ban lépő lépő lépő maradó maradó maradó maradó országok országok országok országok országok országok országok aránya aránya aránya aránya aránya aránya aránya
Magasabb kategóriába lépő országok aránya
2008 2012 Azonos Magasabb kategóriákategóriába ban lépő maradó országok országok aránya aránya
0
80%
20%
89%
11%
91%
9%
86%
14%
89%
11%
1-5
63%
16%
62%
9%
48%
15%
66%
18%
57%
14%
6-15
67%
11%
61%
17%
61%
11%
58%
11%
55%
14%
16-25
50%
13%
38%
25%
60%
20%
17%
17%
40%
20%
>25
67%
0%
100%
0%
91%
0%
82%
0%
90%
0%
NEMZETKÖZI KUTATÁSOK FŐBB EREDMÉNYEI SPLISS 2.0 kutatás 3 legsikeresebb országa a nyári olimpiai sportágakban: • Ausztrália • Japán –> 2008! • Franciaország
NEMZETKÖZI KUTATÁSOK FŐBB EREDMÉNYEI 1.
2.
Benchlearn: a jó gyakorlatok helyett a jó irányelvek keresése, mely az adott keretek között a legjobban működik = más szervezetek erősségeiből való tanulás Megvásárolhatóak-e az érmek? – – – –
támogatások nagysága meghatározzák a sikert, de nem jelentenek garanciát rá ROI egyre csökken Egyre nagyobb beruházás szükséges az eredmények szinten tartásához Hatékonyság kulcs
3. Sportági részvétel és a tehetségkiválasztási rendszer nem szignifikáns –
Kisebb nemzeteknél szorosabb kapcsolat
4. Létesítmények, sportolók támogatása, jól képzett edzők fontos tényezők
BRAINSPORTING EDDIGI KUTATÁSAI Finanszírozás
MAKRO ELEMZÉS
MEZO SZINTŰ ELEMZÉS • Nemzetközi irodalom eredményei alapján a hazai sajátosságok azonosítása • Finanszírozás hatékonyságának vizsgálata • Steakholderek bevonása • Sportágak elemzése
Sportági részvétel
PILLÉREK
• Egyéni és csapatsportágak külön vizsgálata • Bevont változók: • GDP • Lakosság • Kultúra • Politikai rendszer • Host • UP eredmények
Szervezeti struktúra, kommunikáció
Tehetség-kiválasztási rendszer Sportolói karrier támogatása Létesítmények Edzői kiválasztás, életpálya Versenyrendszerek Innováció és tudományos kutatások
INPUT
• Sportra fordított egy főre jutó nemzeti kiadások nagysága a SPLISS országokban euróban (2011/2012)
INPUT
1. Modell: Ln(Market Share)i,t = -13.920 (p =0.13) + 0.543 Ln(Governmental funding)i,t-1 (p =0.27) -
- 11.658*Year2015i (p =0.36) + + 0.516*Ln(Governmantal funding)i,t-1*Year2015 (p =0.43) + + 0.002*Number of participants in Heracles programi,t-4 (p =0.77) • ahol ln 𝐺𝑜𝑣𝑒𝑟𝑛𝑚𝑒𝑛𝑡𝑎𝑙 𝑓𝑢𝑛𝑑𝑖𝑛𝑔 𝑖,𝑡−1 a logaritmikus transzformációja az i-edik sportág részére jutatott állami támogatás a (t-1)-edik évben • 𝑁𝑢𝑚𝑏𝑒𝑟 𝑜𝑓 𝑝𝑎𝑟𝑡𝑖𝑐𝑖𝑝𝑎𝑛𝑡𝑠 𝑖𝑛 𝐻𝑒𝑟𝑎𝑐𝑙𝑒𝑠 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑖,𝑡−4 is az i-edik sportágban a Heraklész programban résztvevő sportolók száma a (t-4)-edik évben, • 𝑌𝑒𝑎𝑟2015 dummy változó, melynek értéke 1, ha az elemzett év 2015; egyébként 0).
A piaci részesedést egyik vizsgált változó (sem az állami támogatás, sem a Herklész programban részvevők korábbi száma) nem magyarázza statisztikailag szignifikánsan.
FÜGGETLENSÉGIZSGÁLAT
Kormányzati támogatás vs. hatékonyság
2. Modell: Ln(Governmental funding)i,t = 19.525 (p =0.00) + 0.034 Ln(Market Share)i,t (p =0.82) +
+ 0.20 Ln(Market Share)i,t-1 (p =0.817) + + 0.959*Year2015i (p =0.00) + + 0.007*Number of participants in Heracles programi,t-4 (p =0.02) • Ahol ln 𝑀𝑎𝑟𝑘𝑒𝑡 𝑆ℎ𝑎𝑟𝑒 𝑖,𝑡−1 a logaritmikus transzformációja az i-edik sportág részére piaci részesedése a (t-1)-edik évben • 𝑁𝑢𝑚𝑏𝑒𝑟 𝑜𝑓 𝑝𝑎𝑟𝑡𝑖𝑐𝑖𝑝𝑎𝑛𝑡𝑠 𝑖𝑛 𝐻𝑒𝑟𝑎𝑐𝑙𝑒𝑠 𝑝𝑟𝑜𝑔𝑟𝑎𝑚𝑖,𝑡−4 is az i-edik sportágban a Heraklész programban résztvevő sportolók száma a (t-4)-edik évben, • 𝑌𝑒𝑎𝑟2015 dummy változó, melynek értéke 1, ha az elemzett év 2015; egyébként 0).
Az állami támogatást a Heraklész programban részvevők száma, illetve a 2015-ös év magyarázza statisztikailag szignifikánsan.
FÜGGETLENSÉGIZSGÁLAT
Kormányzati támogatás vs. hatékonyság
1400%
Atlétika Ökölvívás
1000%
Kajak-kenu Vívás
800%
Torna Judo Öttusa
600%
Úszás Asztalitenisz
400%
Sportlövészet Bírkózás
200%
Korcsolya
0% 2006
2007
2008
REFERENCIA ÉV: 2006
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
RELATÍV EREDMÉNYESSÉG
1200%
MAGYARORSZÁG EREDMÉNYESSÉGE 10,00% 9,00% 8,00% 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00%
MarketShare
1932 1936 1948 1952 1956 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016
Lineáris (MarketShare)
VESZÉLYEK 1996
2000
2004
2008
2012
2016
Sportágak száma az egyes Olimpiákon
25
26
28
28
28
26
28
Magyar résztvevő sportolók száma
217
214
178
209
171
152
157
Nyert érmek száma
30
21
17
17
10
18
17
Sportágak száma, melyben magyar induló volt
21
24
23
22
24
24
21
Sportágak száma, melyben magyar érem született
8
9
11
9
5
10
4
Sportágak száma, melyben magyar érem született/Sportágak száma, melyben magyar induló volt
38%
38%
48%
41%
21%
42%
19%
Nyert érmek száma/résztvevő magyar sportolók száma
14%
10%
10%
8%
6%
12%
11%
RIÓ - 2016
1992
Elemzett sportágak
Nyerhető érmek száma
Asztalitenisz Atlétika
4 48
12 143
Birkózás
18
72
Evezés
14
42
Judo
14
56
Kajak-Kenu Kerékpár
12 14
36 42
Kézilabda
2
6
Ökölvívás
13
52
Öttusa
2
6
Sportlövészet
15
45
Súlyemelés
15
45
Torna Úszás Vívás
16 32 10
48 98 30
Vízilabda
2
6
Összesen
236
754
Egy sportoló által több érem is nyerhető x x x x x
x x x x
RIÓ - 2016
Versenyszám
PIACI RÉSZESEDÉS – MINT EGY LEHETSÉGES MUTATÓ A SPORTÁGI EREDMÉNYESSÉG MÉRÉSÉRE Atlétika Bírkózás 25,00%
Evezés Judo Kajak-kenu
20,00%
Kézilabda Kerékpár
15,00%
Ökölvívás Öttusa 10,00%
Súlyemelés
Sportlövészet 5,00%
Torna Úszás Vívás
0,00% 2008
2012
2016
Vizilabda
RIÓ - 2016
30,00%
100% 90% 80%
60%
Mixed
50%
Open
40%
Women
30%
Men
20%
10%
1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
0%
Az olimpiákon, világbajnokságokon és Európa Bajnokságokon férfi és női sportolóink által nyert érmek százalékos megoszlása
Nők szerepe a hazai eredményességben
RIÓ - 2016
70%
SPORTÁGI ELEMZÉSEK • • •
Vizsgált időszak: 2008-2016 A sportág legsikeresebb öt nemzetének és hazánk piaci részesedésének a helyzete. A magyar eredményektől függően dobogós, 1-8. vagy 1-16. helyezések alapján. Európa Bajnokságokon, Világbajnokságokon és Olimpiákon elért helyezések száma – – –
•
Koncentráció –
•
érmes helyezések száma 1-8. helyezések száma 1-16. helyezések száma A sportági koncentráció megállapításával arra voltunk kíváncsiak, hogy a három legsikeresebb ország milyen mértékben dominálja a sportágat, valamint, hogy a legsikeresebb országok összetétele mennyire változik az egyes évek alatt. E mutató segíthet a sportági stratégiák kialakításában.
Korreláció –
Sportági vizsgálatok keretében végeztünk korrelációelemzést is, amely során arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes sportági eseményeken - úgymint Olimpián, Világbajnokságon vagy Európa Bajnokságokon – szerzett eredmények milyen kapcsolatban vannak egymással.
SPORTÁG: KAJAK-KENU (SÍKVIZI) RIOI CÉLKITŰZÉS OLIMPIAI PONTOK: 37 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 18 TÉNY OLIMPIAI PONTOK: 27 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 15 30%
25%
Germany
20%
Hungary Spain
15%
Great Britain
10%
Brazil New Zealand
5%
Ukraine
0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
A sportágat továbbra is jelentős mértékben dominálja Magyarország és Németország, de látható ÚjZéland és Brazília komoly előretörése, valamint hazánk csökkenő piai részesedése a németek igen látványos növekedésével szemben.
SPORTÁG: KAJAK-KENU (SÍKVIZI) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2009
2010
2011
2012
Continental Championships/European Championships
2013
2014
Summer Games
2015
2016
World Championships
KORRELÁCIÓ VIZSGÁLAT • Európai országok dominanciája következtében a sportágban az Európa Bajnokságon elért helyezés hasonlóan erős kapcsolatot mutat az Olimpiai eredményekkel, mint a Világbajnoksági helyezések.
SPORTÁG: ÚSZÁS RIOI CÉLKITŰZÉS OLIMPIAI PONTOK: 30 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 23 TÉNY OLIMPIAI PONTOK: 40 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 33 40,00% 35,00%
30,00% United States
25,00%
Australia
20,00%
Hungary
15,00%
Japan
10,00%
Great Britain
5,00%
0,00% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
80
1-8. HELYEZÉSEK SZÁMA
70 60 50 European Championships
200m vegyes úszás első helyezettjeinek időeredménye 40
2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008
Olympic Games
30
World Championships
20 10 0 2009
1:50:53
1:52:19
1:53:46
World Championships
2010
1:55:12
Olympic Games
2011
1:56:38
2012
2013
1:58:05
2014
2015
2016
1:59:31
European Championships
KORRELÁCIÓ Az Egyesül Államok és Ausztrália dominanciája következtében a sportágban a Világbajnokságokon elért helyezések erősebb kapcsolatot mutatnak az Olimpiai eredményekkel, mint az Európa Bajnokságok helyezései.
SPORTÁG: JUDO RIOI CÉLKITŰZÉS OLIMPIAI PONTOK: 13 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 9 TÉNY OLIMPIAI PONTOK: 0 KVALIFIKÁCIÓS LÉTSZÁM: 8 35,00% 30,00% 25,00%
Japan France
20,00%
Russia 15,00%
Brazil
Italy
10,00%
Hungary 5,00% 0,00% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
9
1-8. helyezések száma
8 7 6 5
EB 1-8. helyzések száma
4
Olimpia 1-8.helyzések száma VB 1-8. helyzések száma
3
2 1 0 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
KORRELÁCIÓ A korreláció vizsgálat alapján az Olimpiát megelőző már két-három évben rendezett Világbajnokságokon elért eredmények is szignifikáns erős kapcsolatot mutatnak az Olimpián elért eredményekkel. Az Európa Bajnokságok és Olimpiák eredményessége közötti kapcsolat nem szignifikáns, így nem javasolt az EB eredmények alapján történő sportági eredményesség előrejelzése.
További kutatási irányaink • • • •
Finanszírozási rendszer hatékonyságának javítása Sportágak egyedi jellemzőinek transzparens beépítése a finanszírozási rendszerbe kulcs tényező lesz – BRAINSPORTING INDEX Kontraszelekció kialakulásának veszélye OTKA SPORTOLÓI SZINT VIZSGÁLATA, CSAPAT SPORTÁGAK BEVONÁSA
ELŐÁLLÍTÓK (KLUB, SZÖVETSÉG)
ADÓ
FOGYASZTÓK
?
ÁLLAM
