A magyar űrtevékenység … és az abban rejlő lehetőségek Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. május 22. Horvai Ferenc, NFM Magyar Űrkutatási Iroda
Magyar űrkutatás 1992-ig • • • • • •
1946 – Bay Zoltán holdradar-kísérlete 1956 – Megalakul a TIT Asztronautikai Bizottsága 1957 – Műholdmegfigyelő távcsövek érkeznek a Szovjetunióból 1959 – Az Űrkutató Csoport elődjeként diákkör alakul a BME-n 1966 – Magyarország alapítóként csatlakozik az Interkozmosz programhoz 1970 – az első magyar űreszköz, a Tánya fóliás mikrometeorit-csapda indítása a Vertyikal-1 kutatórakétán Azóta több mint 100 magyar vagy magyar közreműködéssel épített műszer a világűrben (fedélzeti tápegységek, fedélzeti számítógépek, geofizikai, kozmikus fizikai, plazmafizikai mérőműszerek, elektronikus egységek, doziméterek, anyagtudományi kísérletek, orvosbiológiai kísérletekhez eszközök)
• • •
1980 – Farkas Bertalan, az első magyar az űrben (Szaljut-6 űrállomás) 1991 – az Interkozmosz program vége 1992 – megalakul a Magyar Űrkutatási Iroda 2
A magyar űrkutatás szervezeti felépítése 1992. január 1. – 2005. december 31.
Kormány Magyar Űrkutatási Tanács (szakértők, tárcadelegáltak)
Űrkutatási Tudományos Tanács (szakértők)
űrkutatásért felelős miniszter
Magyar Űrkutatási Iroda
Kutatóhelyek, cégek, egyetemek, civil szervezetek 3
A magyar űrkutatás szervezeti felépítése • 1992. január 1. – 2005. december 31.: a Magyar Űrkutatási Iroda önálló központi hivatal • 2006. január 1. – június 8.: az IHM főosztálya • felügyelő miniszter: Kovács Kálmán • 2006. június 9. – július 31.: a GKM főosztálya • felügyelő miniszter: Kóka János
• 2006. augusztus 1. – 2008. december 31.: a KvVM osztálya • felügyelő miniszterek: Persányi Miklós, Fodor Gábor, Gráf József, Szabó Imre • 2009. január 1. – 2010. szeptember 30.: az NKTH osztálya • felügyelő miniszterek: Molnár Károly, Hónig Péter, Varga István, Fellegi Tamás
• 2010. október 1. – 2012. szeptember 18.: az NFM osztálya • felügyelő miniszterek: Fellegi Tamás, Németh Lászlóné • 2012. szeptember 19. – napjainkig: NFM Űrkutatási és Nemzetközi Osztály része • felügyelő miniszter: Németh Lászlóné 4
A magyar űrkutatás szervezeti felépítése 2010. október 1. óta
Kormány
Magyar Űrkutatási Tanács
Nemzeti fejlesztési miniszter Űrkutatási Tudományos Tanács
MŰI
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kutatóhelyek, cégek, egyetemek, civil szervezetek 5
Nemzetközi kapcsolatok
6
Kilátások változása 1991 – Velencében a régió országai közül elsőként írjuk alá az ESÁ-val az Együttműködési Megállapodást 1998 – csatlakozunk a PRODEX tudományos-technológiai programhoz 1999 – „Budapest Workshop” 2001 – Megalakul a PECS program 2003 – Magyarország az első PECS állam 2005 – csatlakozási kérelem benyújtása 2007 – első csatlakozási tárgyalás, a régióban hazánkkal elsőként 2008 – a PECS Megállapodás meghosszabbítása 2013-ig 2013 – szakértői szintű megbeszélés a csatlakozás feltételeiről
7
8
Együttműk. 1991
HU
1992
RO
1994
1996
PRODEX
PECS
jelentkezés
PL országainak ESA kapcsolatai A térség
CZ
1998
HU
2000
CZ
2003
HU, CZ
2006
RO
HU
PL
CZ
2007
EE
2008
SLO
2009
LV, CY
EE
2010
SK, LT
SLO
2011 2012
tagság
CZ RO
PL
RO PL
9
Ami általában az emberekhez eljut
10
Létfontosságú rendszerek Az ESA-tagság lehetővé teszi az európai műholdas adatokhoz való hozzáférést, így hazai K+F intézetek szolgáltathatják a létfontosságú rendszerek működtetésének hátterét, ami jelentős anyagi megtakarítást jelent.
• • • •
Mezőgazdaság – parcella-felmérés, termésbecslés, … Távközlés – műholdas távközlés, műholdas védelmi rendszerek, … Közlekedés – légi és folyami szállítás, helymeghatározás, … Katasztrófavédelem – tározók, gátak monitorozása, árvíz és belvíz katasztrófamenedzsmentje, vészhelyzeti mentés, … 11
Az ágazat jövője ESA-csatlakozás nélkül + Kisebb költségvetési kiadás - Fokozatos lemaradás a regionális versenytársakhoz képest
Az ESA-hoz való csatlakozással + versenyképes (akár vezető) pozíció a régióban
- Csökkenő adóbevételek
+ a befizetett tagdíj közel 90%-a közvetlenül visszaáramlik a magyar gazdaságba
- Szakemberek kivándorlása, a szükséges fejlesztések külföldről történő megvásárlása
+ Középtávon az állam által befizetett tagdíj haszonnal térül meg adóbevételek formájában
- Középtávon az ágazat nehezen helyrehozható mértékű leépülése
+ high-tech szakemberek „itthon tartása” - hosszú távú, nagy összegű állami kötelezettségvállalás 12
Pille
13
1980 – Szaljut-6 1983 – Szaljut-7
14
1984 – Challenger
15
1994 – Euro-Mir
16
2001 – ISS amerikai
17
2003 – ISS orosz szolgálati rendszer része 2007 – Simonyi 1. repülése
2009 – Simonyi 2. repülése
18
Rosetta
• • • •
• •
ESA-űrszonda start: 2004. március 2. Csurjumov-Geraszimenko-üstökös érkezés: 2014. május leszállás: 2014. november magyar részvétel: kb. 1%
Teljesen vagy részben magyar fejlesztésű műszerek: Orbiter: Plazmafizikai kísérlet fejlesztése Lander: hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatkezelő számítógép, pordetektor, plazmadetektor, fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer
20
21
Európai (ESA) modul az ISS-hez
22
Magyar kísérletek a Columbus modulban PreSpat: Prefrontális funkciók és téri tájékozódás (MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) • Űrhajósokon végzendő idegtudományi kísérlet, földi kontroll kísérletek
FOCUS: Habgyártás az űrben (Admatis Kft.) • Nanorészecskékkel stabilizált hab előállítása mikrogravitációban, a buborékképződés és a hab fejlődésének vizsgálata mikrogravitációban, számítógép vezérlésű injektor kifejlesztése
Dose of Astronauts: Az űrhajósokat érő ionizáló sugárzások okozta dózisterhelés mérése (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) • TriTel – háromtengelyű szilíciumdetektoros teleszkóp, szilárdtest nyomdetektorok, termolumineszcens detektorok 23
Magyar kísérletek az ISS külső fedélzetén EXPOSE-R (Semmelweis Egyetem, MTA Biofizikai Kutatócsoport) •
A sugárzás biológiai mintákra gyakorolt hatásának vizsgálata
•
a Progressz-M01M teherűrhajó felvitte az ISS-re, 2009. március 11-én az űrhajósok űrséta során a Columbus modul külső platformjára rögzítették a kísérletet
Obsztanovka (ELTE Űrkutató Csoport, BL Electronics Kft., SGF Kft.) •
SAS-3 műszer az ISS külső felületére, az ISS, mint a magnetoszférában mozgó nagy objektum, elektromágneses környezetét és a Földről jövő jeleket, űridőjárási jelenségeket méri 24
Köszönöm a figyelmet!
