A Magyar Radiológia elmúlt 25 évének közleményeiről és szerzőiről

A Magyar Radiológia elmúlt 25 évének közleményeiről és szerzőiről Szerző:Weninger Csaba www.radiologia.hu

Általában a családi ünnepek, munkahelyi-szakmai események teremtetnek alkalmat a visszatekintésre, elemzésre, merengésre, de különösebb aktualitás nélkül is áttekinthetjük a múltbéli dolgokat. Ez az írás hónapokkal ezelőtt, talán egy téli estén azzal kezdődött, hogy végigfutottam a publikációs listámat és megállapítottam, hogy a Magyar Radiológiában több mint 10 közleményem jelent meg az elmúlt 15 évben. De szerencsére mielőtt a legközelebbi gazdátlan szobortalapzatra álltam volna, felmerült a gondolat, hogy vajon kik írták tele az elmúlt évek lapszámait. A főszerkesztők számos alkalommal biztatták a Magyar Radiológia olvasóit, hogy írjanak közleményeket, és a megjelenő cikkek viszonylagos kevés számát – a Magyar Radiológia szerkesztőbizottságának tagjaként – magam is szóvá tettem, Palkó professzor egy írására megfogalmazott olvasói levelemben. Mivel lassan 25 éve dolgozom a képalkotó diagnosztikában és svédországi otthonomban megvoltak a Magyar Radiológia 1991 második felétől megjelent számai, elkezdtem átnézni a személyes archívumomat, hogy megtudjam, hogyan is telt el szakmai folyóiratunk utóbbi 25 éve.

TÖRTÉNET SZÁMOKBAN

Az 1991-től kezdődő negyed század alatt négy főszerkesztő irányításával jelent meg a külsejében több ízben megváltozott, megújult lap. 1991 első felében dr. Vargha Gyula volt a főszerkesztő, az év második felétől dr. Péter Mózes irányította az újságot 2000-ig. A harmadik évezred első éveiben dr. Lombay Béla volt a főszerkesztő 2001–2012 között, akit a jelenlegi főszerkesztő, dr. Palkó András követett. 1991 és 2005 között évente hat lapszám jelent meg, 2006–2008 között nyolc lapszám négy alkalommal kiadva, majd a következő két évben négy-négy szám, végül 2011 óta évi két szám. A tendencia egyértelmű. Ez idő alatt több mint 650 közlemény jelent meg 5946 oldalon. (A társasági hírek, kongresszusi beszámolók, elhunyt kollégákról írott megemlékezések ebben a számban nem szerepelnek, mint ahogy a főszerkesztők nyitó írásai sem.) Az ebben az írásban szereplő adatokban, azok összeszámolásában – legnagyobb erőfeszítéseim ellenére is – előfordulhatnak hibák, pontosabban szinte biztos lehetek abban, hogy lesznek, mindenesetre reménykedem, hogy az ismertetendő adatokkal nem fogom perek sorozatát magamra zúdítani, amiért valakit nem érdeme szerint említek. Az 1. táblázatban az első szerzők munkahelye szerinti csoportosítás látható. Az ötnél kevesebb publikációt kibocsátó kórházak nem szerepelnek a felsorolásban.

1. táblázat. A Magyar Radiológiában megjelent közlemények csoportosítása az első szerző munkahelye alapján (1991–2015)

Az adott munkahelyek magukba foglalják a nem radiológiai osztályokon dolgozó szerzőket is. Nem meglepő, hogy az egyetemi klinikák szakemberei a közlemények több mint 40%-át írták (273/656), és a klinikák a budapesti országos intézetekkel és fővárosi kórházakkal majdnem a kétharmadát (64%, 421/656). A legnagyobb számban közleményeket a főváros után a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház osztályai küldték be, valamint a Miskolci Szent Ferenc Kórház

Oldal 1/7


szakemberei (55, illetve 21, együtt a megjelent közlemények 11%-át), őket a soproni szerzők követik (15 közlemény). Bizonyára Lombay Béla korábbi főszerkesztőnek lehetett szerepe abban, hogy számos cikk érkezett Miskolcról, a nem radiológiai osztályokról is. Külföldi szerzők, illetve külföldön dolgozó magyar szakemberek 29 közleményt jegyeztek, 18 angol nyelvű cikk (talán egy kivételével) nem magyar anyanyelvű szerzők tollából ered. A most említett csoportból kiemelendő a Bostonhoz kötődő, nemrég elhunyt Jólesz Ferenc és munkatársainak összefoglaló dolgozata (Sebészet MR-vezérelt, fókuszált ultrahanggal – A harmadik évezred noninvazív operatív technikája. 2002;76(3):108-17.). Megemlítem még – hozzátéve, hogy nem vagyok ismerős a gyermekradiológia nemzetközi egyéniségei között –Kozlowski személyét is a Sydney Egyetem egyik oktatókórházából, aki nemcsak első, hanem társszerzőként is jegyzett közleményeket szakmánk lapjában. Amikor átnéztem a szóban forgó negyed század irodalmát, akkor az első szerzőket vettem számba, abból a megfontolásból, hogy a legtöbb közlemény egy munkahelyhez-intézményhez kötődik. Természetesen vannak ettől eltérő írások is, de mélyebb elemzésre nem éreztem erőt. Mielőtt a szerzők teljesítményére kerülne a sor, a közlemények számától függetlenül felsorolom az egyetemi klinikák korábbi és jelenlegi igazgatóit, akiknek írásai megjelentek a lapban: – dr. Péter Mózes, dr. Kollár József (DOTE, DE, Debrecen), – dr. Berentey Ernő (OTE, Budapest), – dr. Kuhn Endre, dr. Horváth László, dr. Battyány István (POTE/PTE, Pécs), – dr. Makó Ernő, dr. Bérczi Viktor (SOTE, Semmelweis Egyetem, Budapest), – dr. Fráter Loránd, dr. Palkó András (SZOTE/SZTE, Szeged). A 2. táblázat 36 nevet tartalmaz, az 1991 és 2015 közötti időszakban megjelent közlemények első szerzőit, akik a legtöbb írást küldték be a szerkesztőségbe és azt publikálták. Lehet, hogy írásomban, az adatfeldolgozásban több vitatható dolog is van, a társszerzőséget nem vettem figyelembe. A táblázatról kimaradtak azok a kollégák, nincsenek kevesen, akik négy munkánál kevesebbel gazdagították szakmánk lapjának oldalait, igény esetén, illetve szerkesztőségi döntésre a felsorolás folytatódhat.

2. táblázat. A Magyar Radiológia legtöbbet publikáló első szerzői

Oldal 2/7


Négy közleményt írtak: Barta Miklós (Vas Megyei Markusovszky Lajos Kórház, Szombathely), Dajka Miklós (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kórház, Szolnok), Doros Attila (Semmelweis Egyetem, Budapest), Fornet Béla (Szent Imre Kórház, Budapest; Miskolci Egyetem Egészségügyi kar, Miskolc), Harkányi Zoltán (Heim Pál Gyermekkórház, Budapest), Ladányi Erzsébet (Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Kórház, Miskolc), Major Tibor (Országos Onkológiai Intézet, Budapest), Makó Endre (SOTE, Budapest), Morvay Zita (SZTE, Szeged), Monostori Zsuzsa (SOTE, Országos Onkológia Intézet, Budapest), Puskás Tamás (Vas Megyei Markusovszky Lajos Kórház, Szombathely), Réti G. Péter (ORFI, Budapest), Shaikh Shoiab (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolc), Székely András (Kenézy Gyula Kórház, Debrecen), Tarján Zsolt (SOTE, Budapest), Tóth Judit (DOTE/DE, Debrecen). Öt közleményt írtak: Lombay Béla (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolc), Bágyi Péter (DOTE Debrecen; Területi Kórház, Mátészalka; Kenézy Kórház, Debrecen), Demeter Jolán (Szent János Kórház, Budapest), Séra Teréz (SZOTE Központi Izotóplabor, SZTE NMI, Szeged), Várkonyi Ildikó (SE, I. Sz. Gyermekklinika, Budapest). Hat közlemény szerzői: Kontra Gábor (Országos Onkológiai Intézet, Budapest), Kardos Lilla (SZAOTE/SZTE, Szeged), Kiss Zsuzsanna (Markoth Ferenc Megyei Kórház, Eger), Nagy Endre (SZAOTE/SZTE, Szeged), Péter Mózes (DOTE, DE, Debrecen), Tasnádi Tünde (Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, Békéscsaba). Hét közleményt írt: Göblyös Péter (HIETE/OTE, OHVI Budapest). Nyolc szakcikk első szerzője: Weisenbach János (POTE, Pécs). Kilenc közleményt írt: Kónya András (SOTE, Budapest), Palkó András (POTE, Pécsi Diagnosztikai Központ Pécs, SZOTE/SZTE Szeged). Tíz közleményt írt: Gődény Mária (Országos Érsebészeti Intézet, Országos Onkológiai Intézet, Budapest). Tizenegy ultrahang-diagnosztikai közleményt írt: Jakabovits Antal (szülész-nőgyógyász; Aachen- Műegyetem, Toldy Ferenc Kórház Cegléd). Tizenkét szakcikket írt: Forrai Gábor (Állami Egészségügyi Központ, Budapest), Weninger Csaba (POTE/PTE Pécs, PDK Pécs – Arvika, Svédország). A legtöbb közlemény szerzője, Szántó Dezső (Szent Ferenc Kórház Miskolc, Miskolci Semmelweis Egészségügyi Központ, Miskolc) szám szerint 24 cikket publikált, valamint öt további szakmapolitikai, Fórum rovatban megjelent írást. A három legtöbbet publikáló szerző közleményeinek listáját a mellékletek tartalmazzák.

MIÉRT IS SZÜLETETT MEG EZ AZ ÍRÁS?

A Magyar Radiológia szerkesztői folyamatosan erőfeszítéseket tesznek arra, hogy minél több kézirat érkezzék – 25 év alatt több mint 650 közlemény született. Amikor új közleményekre várunk, új és esetleg fiatal szerzőket akarunk bevonni a 90. évfolyamában lévő folyóirat életben tartására, érdemesnek látszik visszatekinteni az elmúlt évekre. Természetesen tudom, hogy közlemények írásához némi kutatási, megfigyelési, írási ambíció, hajlam szükséges, nem várható el mindenkitől. Valaki jó szakember lehet akkor is, ha nem szándékozik publikálható formában kifejezni gondolatait. Van, aki közölnivalót lát egy-egy érdekes esetben, egy szokatlan eredményt adó radiológiai vizsgálatban, egy számunkra „szép” kóros leletben, más viszont nem. Napjainkban elvárás, hogy nemzetközi porondon méressük meg tudásunkat, gyűjtsük az impaktfaktorokat. Ezt

Oldal 3/7


elfogadva is fontos fórumnak tartom a magyar radiológusok számára a Magyar Radiológiát. Hogy mit hoz a jövő a szakmának és a lapnak? Ki tudja? A szakmánkat az élettudományok és a műszaki fejlesztések, valamint a lehetőségek formálják, a működés feltételeit pedig a politikusok, az ország vezetői határozzák meg. De mindenki a saját maga helyén és szintjén tehet valamit. Fenntartva magamnak a tévedés jogát, úgy gondolom, hogy a Magyar Radiológia fennmaradásáért, fejlődéséért nemcsak a szerkesztőség, a szerkesztőbizottság tagjainak kellene erőfeszítéseket tenni. A környezetvédőknek van egy jelszava, miszerint a Földet nem szüleinktől kaptuk örökségbe, hanem utódainktól kaptuk kölcsön. Ha ezt a logikát teszem át szakmai folyóiratunkra: azon túl, hogy látnunk kell a majdnem 100 évfolyam lapjain elődeink munkáját, a lapot tovább kell adnunk az utánunk jövő szakmabelieknek. Úgy érzem, ha visszatekintünk a múltba, és a közölt listák alapján felidézzük a cikkeket, a körülöttünk lévő arcokkal köthetjük össze folyóiratunkat. Ezzel talán ösztönözhetjük a régi és új szerzőket.

Köszönetnyilvánítás A szerző ezúton fejezi ki köszönetét dr. Gracza Tünde igazgatónak, a PTE ÁOK Pekár Mihály Orvosi és Élettudományi Szakkönyvtár vezetőjének és munkatársainak azt a segítséget, hogy a szerző saját archívumából hiányzó, 1991-es év első három száma szerzőinek listáját rendelkezésre bocsátották.

1. számú melléklet Dr. Szántó Dezső (Szent Ferenc Kórház, Miskolci Semmelweis Egészségügyi Központ, Miskolc)publikációi a Magyar Radiológiában: 1. Tüdőfibrosis (exogen fibrotizáló alveolitis) acetonabususok következtében. 1992;66(1):1-3. 2. Osteitis condensans claviculae. 1993;67(6):177-78. 3. A supercilium acetabuli deformálódása corticosteroid okozta calcipeniás osteopathiában. 1994;68(4):101. 4. Veleszületett vagy szerzett radioulnaris synostosis? 1995;69(2):51-3. 5. Sajátosságok az igazságügyi radiológiában. 1996;70(2):36-40. 6. A lobus venae azygos síkfilm radiológiája. 1997;71(1):28-31. 7. A csóvatünet értéke a kerek tüdőelváltozások síkfilm diagnosztikájában. 1998;72(2):45-8. 8. A Barrett-nyelőcső röntgenképe. 1998;72(6):167-72. 9. Spontán pneumopericardium: az időskori pepticus óriásfekély szokatlan szövődménye. 1999;73(4):116-20. 10. Mit tudunk a kardhüvely tracheáról? 2000;74(5-6):140-43. 11. A tüdő bal alsó lebenyének atelectasiája felnőttkorban. 2001;75(4):162-5. 12. Ogilvie-szindrómát okozó kiválasztásos urográfia. 2002;76(3):124-7.

Oldal 4/7


13. Az ízületi protektív fenomén paradoxona: a csökevényes kéz súlyosabb károsodása rheumatoid arthritisben. 2003;77(1):24-8. 14. Egészségbiztosítás és finanszírozás orvosi nézőpontból. 2003;77(3):144-5. 15. A peritonealis encapsulatio szövődése lipophag- és idegentest-granulomával. 2003;77(5):226-9. 16. Candida albicans okozta oesophagitis. 2004;78(1):14-7. 17. Pneumectomizált beteg nyelőcső-perforációja. 2004;78(5):244-6. 18. Kevert kötőszöveti betegségben kialakult nyelőcső-divertikulumok. 2005;79(1):12-5. 19. Kesztyűujj-jelenség a mellkas-röntgenfelvételeken. 2005;79(4):194-6. 20. Geophagia. 2006;80(3-4):108-10. 21. Multiszegmentális spondylodiscitis tuberculosa Helicobacter pylorival fertőzött betegen. 2007;81(3-4):126-30. 22. A lábtő koalíciói felnőttkorban. 2007;81(5-6):224-9. 23. A spontán pneumoperitoneum buborékjele. 2008;82(5-6):206-9. 24. A garatműködés zavarai gastrooesophagealis reflux betegségben. 2010;84(1):39-44.

További írásai a „Fórum” rovatban: 1. Minőségbiztosítás az egészségügyben. 2003;77(6):301-4. 2. Amit tudnunk kell a farmakoökonómiáról. 2004;78(2):96. 3. A sugárvédelem betegjog. 2004;78(5):250-51. 4. Egészségügyi információszintézis. 2005;78(1):32. 5. Az egészségügy globalizálódása. 2006;80(3-4):128-9.

2. számú melléklet Dr. Forrai Gábor (Országos Onkológiai Intézet, Országos Gyógyintézeti Központ, Állami Egészségügyi Központ, Budapest) publikációi a Magyar Radiológiában: 1. A zsírtartalmú hasi daganatok képalkotó diagnosztikájának nehézségei – óriás retroperitonealis liposarcomák kapcsán. 1996;70(1):9-12. 2. Digitális radiológia: végre leeshetne már a „token”. 2003;77(3):147-8.

Oldal 5/7


3. Az emlő korszerű radiológiai diagnosztikája – Onco Update 2004. 2004;78(4):166-77. 4. A hasnyálmirigy-daganatok radiológiai vizsgálata – Onco Update 2005. 2005;79(2):58-67. 5. Az emlődaganatok radiológiai vizsgálatának újdonságai – Onco Update 2007. 2007;81(1-2):6-23. 6. A Szabolcs utcai kórház Radiológiai Osztályának története. 2007;81(7-8):308-17. 7. A nőgyógyászati daganatok radiológiai diagnosztikai és terápiás újdonságai – Onco Update 2008. 2008;82(1-2):8-14. 8. A hasnyálmirigy radiológiai vizsgálata: aktualitások – Onco Update 2007. 2008;82(7-8):256-61. 9. Az emlődaganatok 2008–2009. évi radiológiai diagnosztikai és terápiás újdonságai – Onco Update 2010. 2010;84(1):8-21. 10. A neuroendokrin daganatok 2010. évi radiológiai diagnosztikai újdonságai – Onco Update 2011. 2012;86(2):108-18. 11. A nyelőcsődaganatok radiológiai vizsgálata 2011-ben – Onco Update 2012. 2013;87(1):8-12. 12. A hasnyálmirigy radiológiai vizsgálata – Onco Update 2012. 2013;87(1):13-7.

3. számú melléklet Dr. Weninger Csaba (POTE/PTE KK, Pécs, Pécsi Diagnosztikai Központ, Pécs; Arvikai Kórház, Arvika, Svédország) publikációi a Magyar Radiológiában: 1. CT-vel követett recidív pancreasrák esete. 1999;73(2):54-7. 2. A colorectalis rák áttéteinek kimutatása arterialis portográfia alatt elvégzett spirál-CT-vizsgálattal. 1999;73(4):121-6. 3. Pancreasdaganatok vizsgálata spirál-CT-vel. 2001;75(6):251-6. 4. Tompa hasi trauma okozta pancreasruptura diagnosztikai nehézségei. 2004;78(4):178-84. 5. A mellkasi spirál-CT-vizsgálat és tüdőszcintigráfia eredményeinek összehasonlítása pulmonalis emboliában. 2005;79(3):122-9. 6. Számítógépek a radiológiában – Beszédfelismerő rendszer alkalmazása a leletezésben. 2006;80(3-4):118-20. 7. A vastagbéltranzit vizsgálata sugárfogó markerrel. 2007;81(3-4):116-21. 8. Kettős energiájú képalkotás CT-vel – CT-vizsgálat két röntgencsővel. 2010;84(1):22-30. 9. Az egészségügy és az orvoslás megjelenése a magyar bélyegeken. 2012;86(2):192-8. 10. A duralis bajusz, „dural tail” jel. 2013;87(2):82-4. 11. A svéd egészségügy működése magyar szemmel. 2014;88(2):176-88. 12. A SPECT/CT vizsgálat értéke az endokrin betegségek diagnosztikájában. 2015;89(2):107-13.

Oldal 6/7


Szerző munkahelye: Värmland Megyei Önkormányzat, Arvikai Kórház; Radiológiai Osztály, Svédország, Arvika, Rackstavägen 2., 67141 Szerző e-mail címe: [email protected]

Oldal 7/7

A Magyar Radiológia elmúlt 25 évének közleményeiről és szerzőiről

Recommend Documents