A magyar paprika napja A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia különszáma

A magyar paprika napja

au g

us z tu s

201 3

A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia különszáma

Paprika fajták a Rijk Zwaan felgyői nemesítő központjából A magyar paprika termesztő kertészek és kereskedők a Rijk Zwaan paprika fajtákat általánosságban joggal társítják gondolatban a jó minőséggel. A jó alaktartósság, vastag húsfal, jó pulton tarthatóság és természetesen a jó íz ma már elengedhetetlen ahhoz, hogy az értékesítésben érdekelt kis és nagykereskedők, exportőrök is elégedettek legyenek az árualappal. A kertészt a kiváló minőség mellett a könnyű termeszthetőség és a nagy termésmennyiség fogja meg egy-egy fajta kapcsán, de természetesen a kereskedelem részéről történő visszacsatolás is rendkívül fontos. A Rijk Zwaan immár 8 éve végez önálló fehér paprika nemesítést Felgyőn, de már ezt megelőzően is kínáltunk fehér paprika hibrideket a hazai kertészeknek. A fajtáinkra

Porteca RZ kápia paprika növény hideg hajtatásban

kezdettől fogva jellemző volt a kiemelkedő, különlegesen jó minőség, kivívva ezzel az igényes piacok elismerését. Az utóbbi években a nemesítési program szélesedett és már az első hazai kápia paprika fajta is forgalomba került Porteca RZ néven. E mellett egyéb más típusok nemesítése is zajlik. A nemesítés, fajta kiválasztás és forgalmazás során igen nagy figyelmet fordítunk arra, hogy olyan fajták kerüljenek ki Felgyőről, melyek minőségüknél, nagy mértékű uniformitásuknál fogva megkönnyítik az áruvá készítést, felgyorsítják a válogatási munkákat. Ez megkönnyíti a kereskedelemmel foglalkozó cégek dolgát. Ilyen tekintetben különösen kiemelendő a Galga RZ hibridünk, melyet kimondottan a nehéz körülmények közt is biztosítható sima bogyó felszín, vastag terméshús és egyenletes, egyforma árualap miatt egyre több felvásárló, kereskedő és ennek megfelelően sok-sok kertész is előnyben részesít. Már a korábbi Rijk Zwaan paprika fajták esetében is előfordult, hogy egy-egy cég plussz felárral honorálta a termelő által szállított áru minőségét, mely lehetőséget biztosított az extra igényű piacok kiszolgálására. Hasonló tulajdonságokkal rendelkező új hibridek kerültek ki a nemesítő műhelyből az elmúlt 1-2 évben és hangsúlyt fektetünk erre az elkövetkezendőkben is. A 2013-ban forgalomba került és rendkívül sike-

Bravia RZ fehér paprika rekeszben

ressé vált Bravia RZ külön kiemelendő – extra, megbízható minősége mellett nagy fokú termesztési és értékesítési biztonságot ad: pl.: bronzfoltosság vírus rezisztenciája végett kevesebb növényvédő szer felhasználásra van szükség. A szermaradék határ értékek tartása különösen az export piacokon rendkívül nehéz az extrém alacsonyan meghatározott szintek miatt – ezért érdemes ilyen TSWV rezisztens fajtákat alkalmazni. A Bravia RZ és a hozzá hasonló, a jövőben bevezetendő újdonság a rezisztenciák mellett antocián mentességük révén adnak plussz biztonságot a kertészeknek – hisz a hideg időjárásban sem liluló és szép fehér termések értékesíthetősége sokkal könnyebb és az ilyen fajtát termesztő kertész sem vállal felesleges kockázatot.

Fajtáinkkal, bemutatóinkkal kapcsolatosan, vagy általános informálódásért látogasson el a www.rijkzwaan.hu honlapunka. Kövessen minket a Facebook-on: Zöldségtermesztők Rijk Zwaan partner oldala néven elérhetőek vagyunk ezen a fórumon is! Rijk Zwaan Budapest Kft. Budapest, Aladár u. 19. Tel.: +36303382599, +3614898060

3

Beköszöntő Tisztelt Olvasó!

Örömmel nyújtjuk át Önnek a Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia újság különszámát, amely a második alkalommal megrendezésre kerülő, A Magyar Paprika Napja rendezvény szakmai anyagát tartalmazza. 2012-ben nagy érdeklődés kísérte rendezvényünket. A közel 500 résztvevő az ágazat szinte minden szegmensét képviselte: termelők, kutatók, diákok, szaktanácsadók, inputanyag forgalmazó cégek, kereskedők vettek részt az egész napos programon. A helyi és régiós érdeklődés mellett az ország távolabbi vidékeiről és a határokon túlról is sokan eljöttek. A tanácskozásról a helyi és országos szakmai sajtó is tudósított. 2012-ben az egy napos program túlzsúfoltra sikerült. Ahhoz, hogy a paprikatermesztés elméleti és gyakorlati oldalát is kellő részletességgel be tudjuk mutatni, 2013-ban a rendezvényt két napra terveztük. Az elmúlt évhez hasonlóan pénteken (augusztus 30-án) a délelőtti órákban előadások hangzanak el a paprikatermesztést befolyásoló gazdasági, stratégiai kérdésekről, a nemesítés feladatairól, a környezeti tényezőkről, és folytatódik a szentesi régió szerepének történelmi áttekintése. A délután folyamán már a részletes technológiák áttekintése, megvitatása történik a két szekcióban, ahol a szakma jeles képviselői, valamint a gyakorlat szakemberei mondják el véleményüket. Este „paprikás mulatságot” tartunk, ahol további lehetőség adódik a kapcsolatok bővítésére és a kikapcsolódásra. Kiadja és terjeszti: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft-vel együttműködésben Szerkesztőség: 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Tel.: 36 1 381 1020 Fax: 36 1 209 1697 E-mail: [email protected]

Szerkesztőbizottság: Dr. Bittsánszky János elnök, Fodor Zoltán, dr. Kádár András, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, dr. Mártonffy Béla

Főszerkesztő: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta

Tördelés: Marossy Attila

A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia különszáma

A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

a m ag ya r pa p r i k a n a pj a  2013 au g u s z t u s

Szombat délelőtt a DélKerTÉSZ termelői, szakemberei mutatják be elsősorban a paprikahajtatás különböző technológiai elemeit. Szándékaink szerint a magyar paprika napján – a tavalyi tapasztalatokat is figyelembe véve – a szakemberek, a termelők tapasztalatcseréi, a gyakorlati bemutatók hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar paprika versenyképessége tovább javuljon. Biztosak vagyunk abban, hogy ismét bebizonyosodik, nagyon sokat tanulhatunk egymástól, a közös gondolkodás hozzásegít bennünket az eredményesebb gazdálkodáshoz. A DélKerTÉSZ mint a térség legnagyobb integrátora, örömmel vállalta idén is a házigazda szerepét. A TÉSZ-nek és tagjainak is nagy megtiszteltetés, hogy a paprikatermesztésben, értékesítésben elért eredményeit megoszthatja Önökkel. Szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik hozzájárulnak rendezvényünk sikeréhez, szervezőként, előadóként, szakmai kiállítóként, termelőként, résztvevőként – megosztva tudásukat a közös ügy, a magyar paprikatermesztés és -fogyasztás fejlődése érdekében. Kívánom, teljen hasznosan e két nap, legyen alkalom szakmai kérdéseink megválaszolására, kapcsolatépítésre, gondjaink megosztására. A házigazda és a szervezőbizottság nevében Ledó Ferenc elnök, DélKerTÉSZ  A rendezvény a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a DélKerTÉSZ közös szervezésében és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósul meg

Program

2013. augusztus 30. (péntek) 8.30–9.30 Regisztráció 9.30–9.40 Megnyitó a Díszteremben Előadó: Ledó Ferenc elnök-ügyvezető Délalföldi Kertészek Szövetkezete 9.40–10.00 Milyen lehetőségeket kínál a kertészet számra az újjáalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Előadó: Györffy Balázs elnök, NAK 10.00–10.30 Gazdasági és stratégiai kérdések a paprikatermesztésben Előadó: Fodor Zoltán ügyvezető igazgató, FruitVeB 10.30–11.00 A szentesi régió szerepe a magyar paprikatermesztés történetében. A szövetkezetek és a termelési rendszerek (1960-1990) Előadó: dr. Csikai Miklós elnök-igazgató, Árpád Agrár Zrt. 11.00–11.30 A magyar paprikanemesítés története, jelene és távlatai Előadó: Csilléry Gábor nemesítő, Budakert Kft. 11.30–12.00 A paprika környezeti igénye és a sikeres termesztés összefüggései Előadó: dr. Terbe István egyetemi tanár, BCE 12.00–12.30 Hozzászólások 12.30–13.30 Büfé ebéd Délutáni szekcióülések 13.30–17.00 Talajnélküli paprikatermesztés szekció Helyszín: Díszterem Levezető: dr. Kádár András Zöldségtermesztési Főbizottság elnöke, FruitVeB A talajosról az izolált termesztésre történő átállás technológiai és technikai követelményei Előadó: dr. Kovács András, KF, Kecskemét, főiskolai tanár Öntözéstechnikai eszközök összehasonlítása a talajnélküli termesztésben Előadó: Dandé Gábor ügyvezető, Dan-Aqua Kft. A tápanyag-utánpótlás legfontosabb kérdései és a gyakran elkövetett hibák a talajnélküli termesztésben Előadó: Buleca Csaba szaktanácsadó, DélKerTÉSZ A kerekasztal megbeszélés levezetője dr. Slezák Katalin egyetemi docens, BCE

Biológiai növényvédelem szekció Helyszín: Barna terem Levezető: Papp Orsolya kutatási szakreferens, ÖMKI A szabadföldi paprikatermesztés integrált növényvédelme Előadó: dr. Pénzes Béla egyetemi docens, BCE Lehetséges-e a paprika biotermesztése? Előadó: Molnár Csaba biotermesztő, Galgahévíz A hajtatott paprika integrált növényvédelme és a klímaszabályozás összefüggései Előadó: Forray Alfréd tanácsadó, Flóratom Kft. A kerekasztal megbeszélés levezetője Zentai Ákos, Árpád Agrár Zrt. kertészeti igazgató Esti záró rendezvények 17.30–18.00 Dr. Szalva Péter emlékszoba avatása Helyszín: Koszta József Múzeum Csallány Gábor, Kiállítóhely, Széchenyi Liget 1. 19.00 – Szervezett esti program „PAPRIKÁS MULATSÁG” (Előzetes regisztrációhoz kötött) Részvételi díj: 3500 Ft/fő) A svédasztalos vacsorát a Séf Kft. szolgáltatja. A vendégeket a szegvári Dobbantó népi táncegyüttes és a Szűcs Duó szórakoztatja. Tombolahúzás éjfélkor 2013. augusztus 31. (szombat) Gyakorlati bemutatók Találkozó: DélKerTÉSZ telephelye (Szentes, Szarvasi út 3/B.) 9.00–9.30 Gyülekező, regisztráció 9.30–13.30 Bemutatók: A talajnélküli paprika hajtatás kókuszrost és nyárfa apríték közegen Házigazda: Janó Imre termelő, DélKerTÉSZ, Szentes-Nagyhegy Paprikahajtatás új típusú fóliaházban Házigazda: Sarusi László termelő, DélKerTÉSZ, Szentes-Szentlászló A kaliforniai paprika hajtatási technológiája Házigazda: Horváth József ügyvezető, Primőr Profit Kft., Szegvár Konzultációs lehetőség Yossi Shahar Pelemix tanácsadóval. A bemutatókra buszos kijutást biztosítunk. A buszok 14 órára érkeznek vissza a DélKerTÉSZ telepére.

A Zö l d s é g - G y ü m ö lc s P i ac é s t e c h n o ló g i a k ü lö n s z á m a

4

a m ú lt

A szentesi régió szerepe a magyar paprikatermesztés történetében 2. A szövetkezetek és a termelési rendszerek (1960-1990) A szentesi kertészek a közvetítő kereskedelem kikapcsolására már 1957. január 27-én megalakították első szervezetüket, a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet, amely ezt követően igen eredményesen gazdálkodott. Hosszas előkészítés, viták és együttgondolkozás eredményeként a szakszövetkezet tagjai 1959-60 telére felismerték, hogy az akkori körülmények között a zöldségkertészet továbbélésének egyetlen módja a termelőszövetkezet megalakítása. Január végére megszületett a kompromisszum: a város vezetése biztosította a kertészkedéshez szükséges földterületet. A kertészek a folyamatos termelés érdekében az első évben továbbra is egyénileg dolgoztak, a jövőbeni gazdálkodási keret azonban az általuk 1960. január 27-én megalakított Árpád Zöldség Termelőszövetkezet lett. A Szövetkezet első üzemegységei gyorsan alakultak: Réti kertészet Kotymán Imre vezetésével: tagjai 1972-ig egyéni, ún. családi művelésű kertészkedést folytattak. A szentlászlói kertészet 1961-62-ben, az első nagyüzemi kert megteremtői Dobos Imre és 13 kertésztársa. Az első nehéz év nyarán a közgyűlés 1960. június 4-én Szabó Lászlót választotta elnökének, Laci bácsinak ez az ideiglenes elnöksége pontosan 25 évig tartott. Az eredmények mögötti titokról: „Eredményeink egyik legfőbb forrását a tagság és a vezetés egyetértésében kell keresni. Az a legfontosabb egy szövetkezet életében, hogy a vezetőség és a tagság ne azzal foglalja el magát, hogy egymás ellen áskálódjon és e nagy ténykedésben megfeledkezzenek a munkáról, hanem közös egyetértésben dolgozzon.” (Szabó László 1964. január 24., zárszámadó közgyűlés) „Tanulságosan jó megoldás volt, hogy először teljesen családi művelésben szervezték meg a kertészetet, iskolapéldája a helyes üzemszervezésnek, ahogyan a nagyüzemi kertészetet fokozatosan felépítették és bővítették, végül a bölcs vezetés próbáját állták ki, amikor a vállalt kerteket nem nyomták el, s a nagyüzemi kertészet látható előnyei alapján sem erőltették a vis�szafejlesztésüket. Bátran megtehették, mert már megnyerték a csatát, s csak idő kérdése volt, hogy nagyüzemi kertészetük mind magasabb szintre emelkedjék, s ahogyan a

helyzet megérik, kizárólagossá váljék. Most viszont még olyan termelőerő-forrásai vannak a vállalt kertekben is, hogy vétek lenne bántani őket.” (Erdei Ferenc, az MTA főtitkára) A szentesi kertészek régi álma valósult meg 1964-ben, amikor elkészült a szövetkezet első termálkútja. A hagyományos istállótrágyát mint fűtőanyagot felválthatta a termálvíz. A termálvíz hasznosítására 1968-ban elkészült az első üvegház, 1972-re befejeződött a ma már réginek nevezett, 6,5 hektáros üvegház-telep. A termálvíz üvegházi hasznosításával párhuzamosan került sor 1969-71-ben az első, 20 hektáros fűtött fóliatelep kivitelezésére. A beruházások mellett külön gondot fordítottak az emberek képzésére. Az 1960-as év második felétől egyre több fiatalt, egyetemet, főiskolát végzett szakembert alkalmaztak, és támogatták a fiatalok szakmérnöki képzését. A kertészeti termelési rendszerek szervezése, kialakítása 1974-ben kezdődött, 1975ben már 13 rendszer működött. A szántóföldi zöldségtermesztésben a termelőszövetkezetek, a szőlő és gyümölcs ágazatban inkább az állami gazdaságok voltak az első rendszerszervezők. A kertészeti ágazatokban csak olyan gazdaság kezdeményezhette a rendszer létesítését, amelynek ehhez megfelelő anyagi és szellemi háttere volt. Vagyis rendelkezett olyan szakemberekkel, akik személyükben szavatolták a javasolt termelési eljárások korszerűségét, olyan termelési tapasztalatokkal, melyek bizonyították a módszerek helyességét és rendelkezésre álltak a megfelelő pénzügyi alapok is. A rendszerszervező kötelezettséget vállalt a termeléshez szükséges iparszerű technológia kidolgozására, annak állandó fejlesztésére. Vállalta továbbá a technológia adaptálását a rendszerhez csatlakozó taggazdaságokban, a helyszíni szakmai tanácsadást. A szántóföldi zöldségfélék területének 23, a nagyüzemi szőlőterület 25, a gyümölcsösök területének mintegy 30%-án 1978ban már a rendszerbe vont területen folyt a gazdálkodás. A zöldségtermesztés legfejlettebb integrációs szervezetei a termelési rendszerek, amelyek nagyrészt egyszerűbb integrációs formákból fejlődtek ki. A termelés közös megszervezésére, koordinálásra csak a szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszerben van példa: ahol


Megépült az üvegház-telep, melyet termálvízzel fűtöttek

a rendszerszervező és a tagok évenként közösen egyeztetik és döntik el a termesztés belső arányait, faj és fajta összetételét, valamint meghatározzák a termesztési időszakot. Az egyetlen zöldségtermesztési rendszer, ahol az egyes taggazgaságok áruját a megalakulás évétől kezdve közösen értékesítik. A Korai Zöldségtermesztési Rendszer alapítása az Árpád Szövetkezet számára nemcsak a korábbi szakmai munka elismerését jelentette, hanem fejlődési lehetőségeket is. A rendszergazdai tevékenység ugyanis a korai zöldségfélék termesztési technológiájának elterjesztése és integrációja mellett, a rendszerben előállított áru közös, reális áron történő értékesítést és a szaktanácsadás létrehozását is magába foglalta. A nyolcvanas években ez utóbbi is önálló ágazattá fejlődött. A kilencvenes évek igazi kihívását nem is a közös vagyon szétosztása jelentette, hanem a magyar gazdaságban az új tulajdonviszonyok kialakulását kísérő kedvezőtlen jelenségek és hatások kivédése. Mi, itt élők, minden esztendőhöz úgy fogunk, abban reménykedve, hogy az előző évi munkánkkal, teljesítményünkkel már túljutottunk a nehezén. Azután egy évvel később megint így gondoljuk, és új reményekkel, ismerve meglévő adottságainkat és korlátainkat is, ismét nekifogunk. Naponta részesei vagyunk egy olyan versenynek, ahol a feltételek nem egyenlők. Tudjuk, hogy mindaz, ami történt, minden eredmény, amit elértünk, az ebben a közösségben munkát vállaló tulajdonosok és alkalmazottak szakismeretének, hozzáállásának, mindennapi munkájának eredménye.

Dr. Csikai Miklós vezérigazgató, ÁRPÁD-AGRÁR Zrt. 


5

a m ú lt

A magyar paprikanemesítés története, jelene és távlatai A közép és dél-amerikai eredetű paprika nemzetségnek (Capsicum genus) 25-30 faja ismert. A nemzetség géncentrumaként Bolíviát jelölik meg, ahol legalább tizenkét Capsicum faj őshonos. A paprika a paradicsommal, a burgonyával és sok más, ma alapvető élelmiszernek számító növénnyel együtt Kolumbusz felfedezése révén került Európába. Az elmúlt 400 évben a Capsicum annuum faj számtalan fajtáját szelektálták, nemesítették és ma a FAO adatok szerint 1,8 millió hektár területen termesztik. A meleg égövben még négy másik fajt is termesztenek, de közülük csak a Capsicum frutescens faj „Tabasco” fajtája és a Capsicum chinense „Habanero” fajtája jelentős. A mexikói eredetű Capsicum annuum fajt és fajtáit az ottani azték és maya kultúrák 5-7000 éve termesztették. A paprikát már az őslakosok is a melegebb, homokos tengerparti területeken, de egyes típusokat a kötöttebb talajú, 1000 m tengerszint feletti, hidegebb klímájú hegyvidéken termelték. A két eltérő adottságú területre más-más típusú fajtákat szelektáltak az őslakosok. Ez a nagyfokú változatosság, genetikai sokszínűség volt az oka annak, hogy a paprika, Amerika felfedezését köve-

tően, nemcsak a melegebb éghajlatú ázsiai és afrikai területeken, hanem az egész mérsékelt égövben is viszonylag gyorsan elterjedt. A Capsicum annuum mellett a Capsicum chinense és a Capsicum frutescens fajoknak új, másodlagos „géncentrumai” alakultak ki. A mérsékelt égövben termeszthető paprika a török birodalomba is eljutott, majd onnét bolgár közvetítéssel érkezett Magyarországra. A főúri kertekben is vannak írásos bizonyítékok a paprikáról, de nem valószínű, hogy a mai magyar fajták őseit ott kell keresni. Az 1700-as évek vége felé, a Duna és a Tisza folyóink közelében, az Oszmán Birodalomból elmenekült és itt letelepedett bolgárkertészek termesztési próbálkozásaival kezdődött a magyar paprikatermesztés. A melegebb éghajlati viszonyok között szelektált törökbolgár eredetű típusok termesztése a hide-


gebb magyar környezeti viszonyok között eleinte nem sok sikerrel járt. Alkalmas fajták hiányában a termesztés a kezdeti időszakban nem volt egyszerű, mert csak az 1800-as évek végére válogatták ki a jó szemű, helyi kertészek a fűszer és étkezési típusokat, és lett egyre jelentősebb a paprikatermesztés.

A kalocsai édesnemes paprika megjelenése

Állami intézményként 1917-ben Kalocsán, majd 1927-ben Szegeden (Obermayer Ernő) megalakult az első hazai paprikakutató állomás, ahol a tájfajták begyűjtését és további szelekcióját végezték. Az első jelentős kutatási eredmény Kalocsán született, ahol Horváth Ferenc egy csípősségmentes, édes fűszerpaprika típust talált (1928), amit további nemesítési munkájához sikerrel használt. Ettől kezdve a korábbi feldolgozási módszer, a csípősséget tartalmazó erek kivágása, a paprika húsának mosása feleslegessé vált, mert az új fajták örökletesen csípősségmentesek voltak. A világpiacon már jól ismert, kiváló beltartalmi értékű csípős fűszerpaprika őrlemény mellett ekkor jelent meg a nagy mennyiségben előállítható, teljesen csípősségmenetes, édes ízű fűszerpaprika őrlemény. A 30-as években a Szegeden dolgozó Szent-Györgyi Albert felfedezte, hogy a paprika kiváló C-vitamin forrás. Munkáját 1937ben Nobel-díjjal ismerték el, ami tovább öregbítette a magyar paprika világhírnevét.




6



a m ú lt A paprikát a magyar konyha eleinte csak a hagyományosan sok húsos étel fűszerezéséhez használta, de a harmincas években egyre terjedt a zöldségnövények fogyasztási kultúrája, és a sok új zöldségnövény mellett az étkezési paprika fogyasztása is egyre kedveltebb lett. A hagyományos német exportpiac megismerte és megkedvelte a fehér Cecei típust, de igazán csak a csípősségmentes Cecei típusú fajták előállítása (Angeli Lambert) után, a hatvanas évek végétől lett számottevő a nyugati export. A szentesi tájkörzet kiváló környezeti adottságai között végezte több évtizedes nemesítői munkáját Szalva Péter, akinek jelentősebb szabadföldi fajtáit (cseresznye, alma és paradicsom alakkör) a mai napig sikerrel termesztik. A fűszerpaprika termesztésében nagy előrelépést jelentett a csokros fajták megjelenése, ami helyrevetve is biztonsággal beérett. Márkus Ferenc Kalocsai 622 fajtája mérföldkő volt ebben a fajtakörben, és több mint 30 évig uralta a piacot. Ma már nem nevezhető minden szempontból dicséretesnek a Kalocsai 622 fajtára alapozott és szinte csak mennyiségi szempontokra figyelő gépi betakarítás, valamint a hozzá kapcsolódó feldolgozási technológia. A minőségromlás miatt bekövetkezett piacvesztésünk egyik oka itt keresendő.

Rezisztencia nemesítési programok

Az étkezési típusoknál terjedő intenzív termesztési technológiák, az egyre nagyobb felületű üvegházi és fóliás termesztési kultúra az addig csak elvétve előforduló kórokozók és kártevők mérhetetlen felszaporodását okozta. A 60-as évek végére, a szabadföldi termesztésben több alkalommal kritikus méreteket öltött a terméskiesés. A Kertészeti Kutató Intézetben akkor induló rezisztencia nemesítési program leglátványosabb eredménye a Zatykó Lajos által nemesített dohány mozaik vírus (TMV) rezisztens Fehérözön fajta lett. Ez a fajta egy ideális csokros típus, ami hajtatott termesztés mellett szabadföldre ültetve, sőt helyrevetve kiváló terméseredményeket adott. Bizonyára ez a minden idők legnagyobb felületen termesztett étkezési típusú magyar fajtája. Szintén korszakosnak nevezhető Turi István HRF F1 hibridje, amely a Fehérözön szülőből származó rezisztenciát tartalmaz. Ez a hibrid is közel 30 évig volt vezető fajta a hajtatott termesztésben. A hajtatott kultúrákban megjelenő újabb és egyre agresszívebb dohány mozaik vírustörzsek ellen a bevezetőben említett Capsicum chinense és Capsicum chacoense vad fajok néhány tételeiben találtunk megfelelő rezisztenciaforrást, és ennek eredményeként több rezisztens fajta született (pl. Rapires F1, Ciklon

A Szalva-emlékszoba Szentesen A Koszta József Múzeum ligeti épületében, a Csallány Gábor Kiállítóhelyen nyílik meg hosszú évek óta tartó előkészítést követően Szalva Péternek, illetve feleségének, Juhász Erzsébetnek az életútját, munkásságát bemutató állandó kiállítás, amely többféle múzeumi reprezentációs technikát próbál ötvözni. Amikor évekkel ezelőtt a múzeumba szállítottuk a hagyatékot, igyekeztük pontosan dokumentálni a Tóth József utcai lakóház helyiségeit, ami kellő alapot biztosított a későbbiek során kialakítandó emlékszoba összeállításához. A kiállítás Szalva Péter sokoldalú tevékenységének (pl.: színész, asztaliteniszező, növénynemesítő, fotós stb.) a taglalása mellett próbálja felidézni azt a tárgyi környezetet, amelyet nyugdíjas éveik alatt a házaspár saját lakóhelyén kialakított. A nagyméretű fényképek, a különböző zöldségféleségeket ábrázoló faragások, hímzések, magkompozíciók a szobák falát díszítették úgy, ahogyan azt a múzeumi tárlat is igyekszik megjeleníteni. Külön érdekessége a kiállításnak azoknak a termékeknek (pl.: paprikalekvár, paprikalikőr, paprikapálinka stb.) a bemutatása, amelyekkel hosszú évtizedeken keresztül folytattak kísérleteket. A kiállítás két olyan személyiségnek igyekszik emléket állítani, akik szinte egész életüket a zöldségnemesítésnek, a zöldségtermesztés kutatásának szentelték, jelentős mértékben elősegítve ezzel a szentesi tájkörzet fejlődését, hírnevének megalapozását. A kiállítást rendezte: dr. Mód László néprajzkutató/muzeológus, Koszta József Múzeum A Zö l d s é g - G y ü m ö lc s P i ac é s t e c h n o ló g i a k ü lö n s z á m a

F1, Century F1). A 90-es évektől kezdődött egy világméretű kárt okozó vírus, a paradicsom foltos hervadás vírus (TSWV) és az annak terjesztésében szerepet játszó rovar, a virágtripsz elterjedése. Hazánkba valószínűleg dísznövény importtal érkezett a rovar és a vírus is, amit itt a szentesi körzetben írtunk le. Rezisztencia forrásként megint a Capsicum chinense vad faj segített a nemesítőkön, és mára elmondható, hogy a magyar paprikatermelők a fontosabb fajtatípusokba a hazai és külföldi cégek TSWV-vel szembeni rezisztens fajtái közül választhatnak (Censor F1, Corvinus F1, Brendon F1, Karakter F1, Zalkod F1). A szabadföldi fűszer és étkezési paprika legjelentősebb kórokozója a baktériumos levélfoltosság (Xanthomonas vesicatoria), ami ellen nincs hatékony növényvédelem, mivel a kórokozó a vetőmaggal terjed. A Capsicum chacoense vad fajból származó Bs2 rezisztenciagént már minden fajtatípusba beépítettük. A fűszer fajták közül a Kaldóm, Kalóz, Jubilem F1, valamint a paradicsom alakú Bihar F1 fajtát termesztik jelentős felületen. Az ismert baktérium rezisztenciát okozó gének mellett Szarka Jánossal egy teljesen új tulajdonságot fedeztünk fel a paprikában. A paprika levelén a mesterséges baktérium fertőzése hatására nem a szokásos szövetelhalással járó, úgynevezett hiperszenzitív (túlérzékenységi) reakció alakul ki, hanem a növény sejtnagyobbodással és a fertőzött szövetrész vastagodásával és életben tartásával gátolja meg a kórokozó terjedését. A tulajdonságot általános védekezési rendszernek neveztünk el (gds). Nincsenek megnyugtató eredményeink a gyökérkárosító kórokozókkal (Fusarium) és különösen a fonalféreg (Meloidogyne) fajokkal szemben. Több mint 20 éves munkával előállított rezisztens hibridek helyett a talajnélküli termesztéstechnológia hódít (kőgyapot, perlit, kókuszrost). Környezetkárosító hatásáról szemérmesen nem beszélünk. A termesztési körülmények romlása és a fűtésköltség lehetséges csökkentése miatt a talajkórokozók elleni rezisztenciával és a hidegtűréssel is foglalkoznunk kellene. A jövő fajtái csak olyanok lehetnek, amelyek az eddig ismert és a jövőben megjelenő paprika kórokozókkal és kártevőkkel szemben is rezisztensek lesznek, mert egyre nagyobb az igény a kevés vegyszerrel vagy inkább a vegyszermentesen termesztett áru iránt. Utoljára említem magunkat, mint fogyasztókat, akik keresik a jó ízeket, de sajnos ez a szempont mindig a kívánságlista végén szerepel. Remélhetőleg ezeket a nemesítési célkitűzéseket hagyományos nemesítési módszerekkel is tudják teljesíteni a jövő paprika nemesítői és mentesek maradunk a génmanipulált növényektől. Csilléry Gábor nemesítő, Budakert Kft. 


7

s t r at é g i a

Gazdasági és stratégiai kérdések a magyar paprikatermesztésben Egy év alatt nem sokat változik a nemzetközi és a hazai paprikapiac, legfeljebb a szezonális hatások érvényesülnek, ezért egy szezonból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le. Tíz évet vizsgálva azonban az utóbbi három évben már több területen is pozitív elmozdulás tapasztalható a magyar paprikatermelés és kereskedelem területén. Az elmúlt tizenöt év csökkenő trendjei megfordulni látszanak, az export-import arányok jelentősen javultak, megállni látszik a termőfelület csökkenése, és a technológiai fejlesztések eredményeként a termésátlagok is magasabbak. A pozitív jeleket azonban érdemes egyelőre visszafogottan kezelni, hiszen a legfontosabb piacunk továbbra is a belföldi piac, ahol a fogyasztás még nem tért vissza a válság előtti szintre, ahhoz képest közel 2 kg/fő/év mennyiséggel még alacsonyabb. Az Európai Unió 27 tagállamában összességében viszont növekszik a paprikafogyasztás és -kereskedelem, ami jelenleg éves szinten mintegy 1,25 millió tonna áru elsődleges külkereskedelmét jelenti, melyből 250 ezer tonna származik harmadik országokból, elsősorban a mediterrán államokból (Izrael, Marokkó és Törökország). Németország messze a legnagyobb paprikaimportőr, évente 320 ezer tonnát vásárol, ami negyede a 27 tagállam összes forgalmának. Magyarország továbbra is harmadik a német a piacon, 3%-os részesedéssel jelentősen lemaradva a piacvezető holland (48%) és spanyol (35%) beszállítók mögött. Megállapíthatjuk, hogy mind a belpiacon, mind a külpiacon jelentős fejlődési tartalékaink vannak, de a fejlesztéseket csak átgondolt stratégiai vizsgálatokra és számításokra alapozhatjuk, különben a rendelkezésre álló forrásaink felhasználásának hatékonysága alacsony marad és az elmúlt húsz évhez hasonlóan elmaradnak a várt sikerek.

gazdasági (E), társadalmi (S) és technológiai (T) környezetelemzését takarja. A legutóbbi ilyen stratégiai elemzés a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére 2012-ben készült el, ami alapját képezi az idén ősszel a Kormány elé kerülő hivatalos nemzeti zöldséggyümölcs stratégiának. A vizsgálatok komoly megállapításokat és javaslatokat tartalmaznak az ágazat gazdasági és szabályozási környezetének megváltoztatására, mert látható, hogy a fejlődés előtt álló akadályok és gátak túlnyomórészt még mindig ágazaton kívüliek, azaz a tág környezet problémáiból származnak, és jóval túlmutatnak az ágazaton belüli termesztéstechnológiai, költséghatékonysági és szervezettségi kérdéseken. Meglátásunk szerint ez utóbbiak inkább már következményei az ágazaton kívüli gazdasági és szabályozási problémáknak, amelyek egyértelműen a növekvő feketekereskedelem irányába terelik a piaci szereplőket. Gondoljunk csak az európai viszonylatban pél-

Nagy bogyójú, fehér, töltenivaló, édes paprika a Hó F1

dátlanul magas ÁFÁ-ra, a kontraösztönző mezőgazdasági adórendszerre, a fejlesztési pályázatok sikertelenségére, vagy a megoldatlan pénzügyi-finanszírozási kérdésekre. Ezek következtében az elmúlt 15 évben elmaradt az ágazat technikai és technológiai fejlesztése. Magyarországon ma az adottságaink ellenére sem áll rendelkezésre olyan mennyiségű és minőségű eladható termék, mint amit a piac igényel. Ezek fényében üdvözlendő az a pozitív kormányzati döntés, mely szerint a kertészet

A magyar paprikatermesztés gazdasági és stratégiai elemzése

A vállalati és termékmenedzsment nagyon sok hasznos elemző és vizsgálati módszerrel rendelkezik, melyek a mai magyar mezőgazdasági gyakorlatban többnyire ismeretlenek, vagy csak a legprofesszionálisabban működő cégek használják saját stratégiai döntéseik megalapozására és termékeik pozicionálására. Ezek az eszközök kisebb módosításokkal akár egy adott ágazat, vagy termékkör elemzésére is felhasználhatók. Szervezetünk, a FruitVeB Magyar ZöldségGyümölcs Szakmaközi Szervezet 1997 óta négy évente végez ún. PEST elemzést, amely a zöldség-gyümölcs ágazat politikai-jogi (P), a m ag ya r pa p r i k a n a pj a  2013 au g u s z t u s




8

s t r at é g i a kutatási eredményeket igényel. A holland termékek is a tudatos üzleti tervezés miatt sikeresek és ezért értékesíthetők többnyire a legmagasabb áron. A Holland Kertészeti Tanács (Productschap Tuinbouw) euró milliókat költ piackutatásra, hogy segítsen a holland termékek piacvezető szerepének fenntartásában.

Piackutatás: a holland paprika új fogyasztói kiszereléseinek vizsgálata Németországban



– és azon belül a zöldség-gyümölcs ágazat – prioritást kap a 2014-2020. évi fejlesztési ciklusban. Ehhez a szervezetünk szintén elkészítette fejlesztési javaslatát, melyben fontos szerepet kapnak a paprikatermelés növeléséhez szükséges növényházi fejlesztések is. A megnyíló források minél hatékonyabb felhasználása érdekében azonban mindenképpen szükséges a versenykörnyezet elemzése és az egyes termékek piaci és gazdasági vizsgálata, mert csak ezek ismeretében összpontosíthatók a fejlesztések a hosszútávon is versenyképes termékekre és technológiákra. Erre alkalmazható módszerek például a Porter-féle versenymodell, illetve a GE-McKinsey-féle mátrix elemzés, melyek alkalmasak az adott termék fejlesztési és piaci stratégiájának megalapozására, és az eddigi ösztönszerű támogatási és fejlesztési folyamatok egységes mederbe terelésére. A magyar paprika GE mátrix elemzése például azt mutatja, hogy mind a versenyképesség, mind a piaci vonzerő szempontjából közepes tartományba („B” zóna) helyezhető, azaz hosszútávon ún. szelektív fejlesztési stratégiával érhetők el a legjobb eredmények. Ezért fontos, hogy a magyar paprika esetében is csak a perspektivikus termékekre és technológiákra fókuszáljunk, objektív üzleti tervvel rendelkezzünk, tudatosan kidolgozott és összehangolt marketing stratégiát kövessünk. Az üzleti terv egyik legfontosabb része a marketing terv, melynek összeállítása pontos ökonómiai adatokat és piac-

A piac folyamatos vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy az esetleges negatív folyamatokat időben észleljük, elkerüljük, vagy akár saját hasznunkra fordítsuk. Azt lehet mondani, hogy az egész európai piachoz hasonlóan a legnagyobb német piacon is óriási árubőség van. Szinte az összes paprikatípust kínálják a diszkontoktól a teljes körű szolgáltatást nyújtó hipermarketekig a fogyasztók számára. A probléma viszont az, hogy ezek a paprikatermékek mind ugyanúgy jelennek meg a polcokon, függetlenül attól, hogy azt Spanyolországban, Izraelben, vagy Hollandiában termelték. Piaci törvényszerűség, hogy a növekvő, azonos termékkínálat fokozódó árversenyhez vezet, így a termékek hiányzó megkülönböztetése egy lefelé tartó árspirált eredményez, amit az elmúlt években a holland piacfigyelés is érzékelt. A negatív tendencia visszafordítása érdekében 2012-ben nagyszabású piackutatást indítottak a német piacon, melynek célja olyan új termékek kifejlesztése volt, melyek egyedivé teszik a holland paprikát az áruházak polcain. Konkrét gazdasági célként fogalmazták meg, hogy az új termékek bevezetésével növeljék a németországi paprika eladásaikat. A kutatás során kilenc különböző termékkoncepciót alakítottak ki és vizsgálták azok fogyasztói fogadtatását. Ahol elegendő információ állt rendelkezésre, ott már árat is rendeltek a termékhez és annak


elfogadottságát is vizsgálták. A vizsgálat eredményeként a kilenc koncepcióból négy bevezetéséről döntöttek, három terméket még vizsgálnak és két termék bevezetését elvetették. Számunkra is tanulságos lehet, hogy az egyik elvetett termék a magyar paprikaexportban is használt ún. „duopack” volt, melyben két darab különböző színű paprikát csomagolnak össze. Ennél a terméknél igen mérsékelt volt a fogyasztói fogadtatás. A kutatás a konkrét termékek vizsgálata mellett számos egyéb információval is szolgált a német fogyasztók vásárlási preferenciáiról. Ilyen információ például, hogy a német fogyasztók nem látják előnyét az új, visszazárható csomagolásnak, viszont többségében fontosnak tartják a biológiailag lebomló csomagolóanyagok használatát. Jobban kedvelik a kilogrammonkénti árat a fix darabárnál, és pozitívan fogadják a termékhez csomagolt szórólapot, bár rövidtávon ennek hatására azért nem vásárolnak többet. Az is érdekes eredmény volt, hogy a magszegény paprika nem vonzóbb számukra, viszont az édes íz és a piros/narancsszín mindenképpen elsődleges szempont a vásárlásnál. A felmérés kitért arra is, hogy a legutóbbi paprikavásárlás alkalmával milyen célra szerezték be a terméket, ami azt mutatta, hogy a német fogyasztók 70%-ban levesbe, barbecue és grillételek elkészítéséhez használták a paprikát. Bár a német paprikafogyasztás láthatóan különbözik a magyar fogyasztói szokásoktól, de abban hasonlóságot mutat, hogy a saláta, a sült paprika és a friss snack-ként történő fogyasztás népszerűsítésében mindkét piacon nagy tartalékok vannak. Nem véletlen, hogy Vidékfejlesztési Minisztérium által támogatott idei paprika promóciós kampányunkban erre helyeztük a hangsúlyt. Nem elég azonban keresletet generálni, tudni is kell azt magyar paprikával kiszolgálni. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő termékkínálat kialakítása, azaz az édes kápia és a blocky típusú piros- és narancsszínű fajták termelésének hazai felfuttatása. Összefoglalva a magyar paprikatermelés óriási lehetőségek előtt áll, de ezek kihasználásához az eddigiekhez képest sokkal tudatosabb, stratégiailag megalapozottabb és összehangoltabb fejlesztésekre van szükség. Az is látható, hogy a fejlesztések viszont csak a külső gazdasági és szabályozási környezetben tapasztalható problémák megoldása esetén indulhatnak el. Feltételezve, hogy a Kormány munkájának köszönhetően ezek a fejlődés előtt álló gátak középtávon eltűnnek és megnyílnak a fejlesztési források (támogatások és kedvező hitelek), 2020 évre a magyar paprikatermelés akár 100 ezer tonnával is bővíthető, ami családok ezreinek adhat biztos megélhetést. Fodor Zoltán ügyvezető igazgató, FruitVeB 


9

piac

A DélKerTÉSZ legfontosabb növényfaja a paprika PR A szentesi régió mindig is a paprikatermesztéséről volt híres. A kezdetek a 18. századig nyúlnak vissza. A hazai szabadföldi kertészkedés, a paprikatermesztés fénykorát 1950-60-as években érte el, akkor több területen termeltek paprikát Szentes térségében, mint ma az egész országban. A következő nagy változás a zöldséghajtatás megjelenése volt a 70-es években. A termálvíz térnyerése, a háztáji gazdálkodás, az integráció megszervezése (Korai Zöldségtermesztési Rendszer) mind elősegítette, hogy a szentesi paprika még nagyobb szerepet töltsön be a hazai és az exportpiacokon. A 90-es években jelentős visszaesés történt, főleg a hidegfóliás termesztés csökkent drasztikus mértékben. Az uniós csatlakozás időszakában a gyenge termesztéstechnológia, az import áruk beáramlása jelentősen csökkentette a hajtatott növények jövedelmezőségét, így a paprikáét is.

Koncentrált termelés

Ilyen körülmények között kezdte meg tevékenységét a DélKerTÉSZ 2003. január 1-jével. A szövetkezetnek jelenleg 485 tagja van, zömében őstermelő, családi gazdálkodó. Fő feladata, célja, hogy Szentes és környéke termelőinek piaci, értékesítési biztonságot nyújtson, valamint szaktanácsadással, a termelés és a piac teljes integrálásával hozzájáruljon a biztonságos környezetkímélő termeléshez. A tagok döntő többsége üvegházakban, fóliákban termel. A tagok által kezdetben termelt 30-35 növényfaj 6-7-re szűkült. Ez annak köszönhető, hogy a DélKerTÉSZ árualapjának 92-95%-át értékesíti áruházláncokban. A belföldi és az export értékesítés aránya 75-25%. Ez az értékesítési forma sokkal nagyobb biztonságot ad, mint a szabadpiaci. Az elmúlt 10 évben hozzásegítettük tagjaink jelentős részét – a TÉSZ infrastruktúráját is ehhez alakítottuk ki -, hogy mind a belföldi, mind a külföldi vevői igényeknek, szigorú követelmény-rendszereknek, élelmiszerbiztonsági elvárásoknak meg tudjunk felelni. Azzal, hogy leszűkült a tagok által termelt növényfajok köre, sokkal jobban tudunk koncentrálni a termelés, a forgalmazás teljes vertikumára. A termelés folyamán segítjük tagjainkat, hogy a termesztési technológia, műszaki színvonal javításával – hozam- és minőségjavulás mellett – sokkal nagyobb biztonsággal termeljenek úgy, hogy a környezetterhelés csökkenjen, és fajlagos költségcsökkenés mellett nagyobb jövedelmet tudjanak elérni. Minden növényfajra komplett technológiát

dolgoztunk ki, melyet minden évben „átbeszélünk” tagjainkkal a téli továbbképzéseken. Szaktanácsadóink napi kapcsolatban vannak termelőinkkel. A talaj-, víz-, drénvizsgálatok költségeit átvállaljuk tagjainktól (működési program része), tápanyag-utánpótlási recepteket készítünk. Megalakulásunk óta szorgalmazzuk az integrált, biológiai növényvédelem elterjesztését. Ma a paprikafélék és a paradicsom esetében a terület 75%-a, az árualap 85-90%-a származik ilyen termesztésből. Tagjaink döntő többsége egyedi GLOBALG.A.P. minőségbiztosítással rendelkezik, paprika esetében az árualap 90-95%-ban ilyen. 2006tól nyomonkövethetőségünk 100%-os.

Korszerű telephely

A szövetkezet az elmúlt 10 évben 1 milliárd Ft-ot fordított beruházásokra, fejlesztésekre, amelyek teljesen tehermentesek. Korszerű telephellyel, hűtőkkel, csomagoló, osztályozó gépekkel rendelkezik. A fejlesztéseket a TÉSZ működési programjából, AVOP-os, GOP-os, EMVA-s pályázatokból és saját forrásokból valósította meg. A termelők által előállított, biztonságos termékek jelentős része (70%) már csomagolt formában kerül a fogyasztók asztalára. A 4500 m2 hűtőkapacitás, 3000 m2 klimatizált csomagoló – melynek napi kapacitása 70 tonna – megfelel a legszigorúbb hazai és uniós elvárásoknak.

Az értékesítés irányai 2012-ben, millió Ft Belföldi áruházláncok Export Konzerv Egyéb Összesen


Érték 3003 1152 146 468 4769

% 63 24 3 10 100

A szövetkezetnek 130 állandó dolgozója van (2013 áprilisában „állandósítottunk” 50 fő zöldségcsomagoló munkatársat), közülük 23 főiskolai, egyetemi végzettségű. A termelők számára végzett szaktanácsadás területén 4 fő alkalmazottként és 5 fő megbízásos formában dolgozik. A tagokat a szövetkezet

A legnépszerűbb csomagolás a hazai piacon: az 500 g-os „Magyar paprika Szentesről” A Zö l d s é g - G y ü m ö lc s P i ac é s t e c h n o ló g i a k ü lö n s z á m a



10

piac Termelt áru mennyisége és értéke, to, e millió Ft 2003 Mennyiség Érték Paprika 6 190 1 548 Paradicsom 2 340 445 Uborka 863 140 Káposztafélék 2 088 187 Dinnye 492 25 Egyéb zöldség-gyümölcs* 2 248 169 Összesen 14 221 2 514 *Ennek 80%-a konzervipari növény (zöldborsó, bab)



az inputanyagok vásárlásában kamatmentes hitellel segíti, osztályozó gépek kihelyezését biztosítja, technológiák korszerűsítésében közreműködik, valamint a tagok részére a 2004-ben megnyílt TÉSZ áruházat (gazdabolt) működteti.

Részvétel a kutatásban

A szövetkezet a működési programból 2009 óta kutatást, kísérleti termesztést is végez tagjainál a szaktanácsadók és az inputanyag beszállító cégek képviselőivel. E munkába bevonja a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., a szakirányú egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek munkatársait is. A DélKerTÉSZ évente több alkalommal szervez szakmai tanácskozásokat, bemutatókat. A szövetkezet megalakulása óta sokat tett a biztonságos árualap megteremtéséért. Jelmondatának választotta: „Étkezzen egészségesen! Válassza a minőséget!” A fontosabb növénykultúráknál (paprikafélék, paradicsom, uborka, káposztafélék, alma, görögdinnye) 2004 óta GLOBALG.A.P. minősítéssel rendelkezik. Legfontosabb termékünk, a Tv paprika 2004-től Kiváló

% 61,6 17,7 5,6 7,4 1,0 6,7 100,0

2006 Mennyiség Érték 7 935 2 293 3 182 754 1 095 205 1 533 185 3 226 248 2 590 179 19 561 3 864

2009 Mennyiség Érték 8 367 2 849 3 147 1 029 956 195 1 148 184 5 846 414 1 466 96 20 930 4 767

% 59,3 19,5 5,3 4,8 6,4 4,6 100,0

% 59,8 21,6 4,1 3,9 8,7 2,0 100,0

2012 Mennyiség Érték 9 933 3 382 2 854 812 412 67 515 101 3 600 235 2 004 172 19 318 4 769

% 70,2 17,1 1,5 2,2 5,4 3,6 100,0

Biológiai növényvédelem 2012, paprika, paradicsom Növényfaj Paprika (fedett)

Teljes terület

Biológiailag védett terület

%

96,1

65,7

68,3

Paprika (szabdföldi)

6,5

2,1

32,5

Paradicsom (fedett)

14,4

10,5

72,6

3,2

0,2

7,2

120,2

78,5

65,3

Uborka Összsesen

Paprikatípusok mennyisége és értéke 2012-ben

Tv paprika

Mennyiség e db to 13 200 6 751

Érték millió Ft 580 1 971

He paprika

12 611

257

447

78

525

15,6

-

663

-

207

207

6,2

469

130

48

38

86

2,6

-

120

-

13

13

0,1

26 280

7 921

1 075

2 307

3 382

100

Kápia paprika Kaliforniai paprika Paradicsom paprika Összesen

Magyar Élelmiszer védjeggyel rendelkezik. 2007-ben a paprika, 2011-ben a paradicsom részesült Magyar Termék Nagydíjban. Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjat kaptunk 2008-ban (Megújítói Díj 2012-ben).

Kiskiszerelt kápia paprika a m ag ya r pa p r i k a n a pj a  2013 au g u s z t u s

Összesen millió Ft 2 551

% 75,5

Az utolsó fázisban van a Szentesi Paprika OFJ (Földrajzi Eredetvédelem) uniós bírálata, bízunk benne, hogy az idén pozitív elbírálást kapunk. 2013-ban pályáztunk még a Magyar Termék Védjegyre, melyet meg is kaptunk. A táblázatokból látható, hogy a DélKerTÉSZ tagjainak legfontosabb termesztett, forgalmazott növényfaja a paprika. Töltenivaló és hegyes erős paprikából az év minden hónapjában van termelés (a termálvízzel fűtött üvegházaknak, fóliáknak köszönhetően), míg a kápia típusból június – november között, kaliforniai paprikából pedig márciustól decemberig. A következő évek feladatai között a legfontosabb, hogy tagjainkat hozzásegítsük a további technikai, technológiai korszerűsítésekhez a nagyobb hozamok, a jobb minőség és a jövedelmezőbb termesztés érdekében. Ehhez járul hozzá a 10 éve kiépített szaktanácsadói rendszer, a tagok részéről betartott szigorú termesztéstechnológia, a kísérleti termesztés, mely mindig új lehetőséget biztosít a technológiák korszerűsítésére. Az integrált biológiai növényvédelem, a különböző védjegyek és a várható Földrajzi Eredetvédelem (OFJ) reményeink szerint tovább növeli értékesítési biztonságunkat, tagjaink jövedelmét, mely nagyobb mértékű fejlesztéseket tesz majd lehetővé. Ledó Ferenc elnök, DélKerTÉSZ 


11

fa j ta e l i s m e r é s

Zöldség fajtavizsgálat és regisztráció Magyarországon és Európában A zöldség vetőmag vegetatív szaporító anyag. Kereskedelmi forgalomba kerülésének feltétele a fajták kísérletes vizsgálata, és a pozitív vizsgálati eredmény után nemzeti, európai listára kerülése, regisztrálása, gazdasági értékének megőrzéséig listán tartása. Folyamatos fajtafenntartás a biztonság alapja

A fajta a zöldségtermesztés sikerének alapja, a vizsgált, ismert tulajdonságokkal rendelkező, Nemzeti Fajtajegyzékekben, az Európai Unió Közös Fajtakatalógusában regisztrált, forgalmazásra engedélyezett, ellenőrzött fajtaazonosságú, a vetőmagminősítési előírásoknak megfelelő szaporítóanyagból származó termék, amelyből biztosítja zöldségtermesztésünk hazai és export sikerét. A fajta előállítása, amint a fogalom meghatározás is tartalmazza, tudományos alapokon álló nemesítői munka eredménye, amelynek egész élete, forgalmazása során fajtafenntartói munka szükséges, hogy a regisztráció alapjául meghatározott tulajdonságokat a fajta folyamatosan bizonyítsa.

A fajtavédelem hazai és nemzetközi szervezetei

A fajtavizsgálat alapját nemzetközi módszerek, ajánlott útmutatók szabályozzák. A nemzeti és EU fajtaregisztráció alapját az Új Növényfajták Oltalmára Létesített Nemzetközi Egyezmény Szervezete az UPOV alkotja, amely 1961-ben alakult az új fajták védelmére. Jelenleg 64 tagországa van. Feladata az új növényfajták oltalmazása céljából egységesen végzett DUS, (Megkülönböztethetőség, Uniformitás, Stabilitás) vizsgálatok szabályozása, útmutatók (TG-k) elkészítése, azok folyamatos felülvizsgálata, valamint az oltalmi eljárások kidolgozása. A szakértői csoportokban, közöttük a zöldség munkacsoportban a NÉBIH, az OMMI jogutódjának fajtavizsgálattal foglalkozó munkatársai hosszú évek óta aktívan

részt vesznek. Az üléseket évente más-más UPOV-tagországban rendezik meg, a világ különböző részein lévő tagországokban. A vezető szakértői, és szakértői aktivitás a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel alapvető feltétele. A vizsgálati útmutatókban szereplő DUS fajtatulajdonságok egyeztetését, gyakorlati alkalmazását, a példafajták kiválasztását, a szakértők tapasztalatainak kicserélését segíti a személyes részvétel. Magyarország 1983. évi UPOV-tagsága óta több alkalommal adott már helyet a különböző munkabizottságok üléseinek.

A növényfajta fogalma A növények egy botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintű csoportja, amely nemesítői tevékenység eredményeként jött létre és  egy genotípus vagy genotípusok kombinációja által meghatározott tulajdonságokkal jellemezhető,  más növénycsoportoktól legalább egy tulajdonságban különbözik,  továbbszaporítás során tulajdonságait változatlanul megőrzi.

A képek a NÉBIH fajtavizsgálati intézetében, Tordason készültek, paprika DUS vizsgálatra készített növényállományban a m ag ya r pa p r i k a n a pj a  2013 au g u s z t u s




12



fa j ta e l i s m e r é s

Magyarország a zöldségfajok közül a torma, a görögdinnye, a paprika útmutatók elkészítésében, revíziójában volt vezető szakértő, valamint a kukorica vizsgálati útmutató csemege és pattogató típusokkal való kiegészítésében szakértőkkel vett részt. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarország képviseletében csatlakozáskor az OMMI, jelenleg a jogutód NÉBIH vesz részt a Közösségi Növényfajta Hivatal (CPVO) szakmai munkájában. A CPVO az uniós szintű növényfajta oltalom adminisztrációjával foglalkozik 1994 óta. A hivatal saját kísérleti hálózattal nem rendelkezik, ezért a tagországok illetékes fajtavizsgáló hatóságaival köt szerződést. A fajtavizsgálatok kapcsán szerződéses jogviszonyban állunk, másrészt a nemzeti és EU jogszabályok alapján jelentési kötelezettségünk is van a CPVO felé. Magyarország 2004. végén kötötte meg a CPVO-val azt a szerződést, amelynek keretében konkrét fajtavizsgálatokat végzünk a hivatal részére. A CPVO alapvetően az UPOV vizsgálati útmutatók alapján készíti el az

európai technikai vizsgálati protokollokat (TP), amelyeket az európai speciális követelmények határoznak meg, és amelyek tulajdonság listája a rezisztencia vizsgálatokon kívül kötelező érvényű. A CPVO munkáját több szakértői bizottság segíti. A szántóföldi, a dísznövény, a zöldség és gyümölcs szakértői munkabizottságokban az illetékes szakterület vezetői rendszeresen részt vesznek. A CPVO-tól rendszeres megbízásokat kapunk új fajták vizsgálatára és a hivatalunk által már vizsgált fajták DUS eredményeinek hivatalos átadására. A fajtavizsgálattal kapcsolatos európai jogi szabályozás, a jogharmonizáció, az egyeztetések, a kapcsolattartás színhelye Brüsszelben az EU Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmag és Szaporítóanyag Állandó Bizottságban van. A kapcsolattartás két szinten történik. Egyrészt a szakbizottság munkájában delegált szakértők vesznek részt, másrészt a Bizottság tájékoztatási kötelezettséget ír elő az állami

A zöldség fajtavizsgálat jogi szabályozását az alábbi törvények, rendeletek tartalmazzák:  2003.

évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról,  40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet a növényfajták állami elismeréséről,  2002. évi LI. törvény az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény Genfben, 1991. március 19-én felülvizsgált szövegének kihirdetéséről,  62/2008/EK (június 20.) – a tájfajták forgalmazásáról,  65/2011. (VII. 11.) VM rendelete – a zöldségnövény fajok tájfajtáinak és házikerti fajtáinak elismeréséről,  930/2000/EK (május 4) – fajtaelnevezés,  55/2002/EC Tanácsi Irányelv a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,  11/2002/EC Tanácsi Irányelv a szőlő szaporítóanyagok forgalmazásáról.


elismerésre bejelentett fajták és a Nemzeti fajtajegyzékre felvett fajták adatainak rendszeres közléséről a Bizottság és a 27 tagország hatóságai részére. Ez a munka folyamatos, napi munkakapcsolatot igényel a Bizottsággal.

Hatékony paprika fajtavizsgálat a NÉBIH-nél

Hivatalunk a fajtakísérleti munka hatékonyabb szervezése miatt és költségtakarékossági megfontolásból a környező országok társhatóságaival együttműködési megállapodásokat kötött az elmúlt évtizedekben. Az EU csatlakozás óta bármelyik európai ország nemesítői bejelenthetnek fajtavizsgálatra fajtajelölteket. Ezzel a lehetőséggel élnek is a tagországok. Számos faj: elsősorban paradicsom, görög- és sárgadinnye, csemegekukorica, tökfélék, konzervuborka tekintetében fordulnak a NÉBIH fajtavizsgálati szakterületéhez vizsgálati kérelmekkel. Legaktívabb kapcsolat a paprika vizsgálatában van. A vizsgáló hivatal paprika vizsgálati központtá vált. A zöldség fajtavizsgálatokat a Tordasi Fajtakísérleti Állomáson és a Monorierdei Fajtakitermesztő Állomáson végezzük. A DUS vizsgálatok színvonalát, nemzetközi megfelelőségét a CPVO Minőségvizsgálati csoportja (QAS) végzi 2009 óta. Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának fajtavizsgálatot és fajtaregisztrációt végző szakterülete, szakemberei megfelelnek a magas színtű uniós követelménynek. A tájfajták forgalmazása 2011 óta enyhébb követelmények mellett vált lehetővé a tagországok számára. Dr. Füstös Zsuzsanna tanácsadó, NÉBIH 


13

TEC H NOL Ó GIA

A paprika környezeti igénye és a sikeres termesztés összefüggései Már-már közhelynek számít az a megállapítás, amely szerint a paprika a környezetére igényes növény – vagyis csak kedvező fény, hő, víz, talaj és tápanyagviszonyok mellet képes kiemelkedő termésre. De melyik az a zöldségféle, amelyik nem „hálálja” meg a számára kedvező klimatikus és edafikus tényezőket? Különbség talán abban van, hogy míg az egyik faj (fajta) az egyes környezeti tényezőknek az optimumtól való eltérését kismértékű minőségromlással vagy terméscsökkenéssel jelzi, addig mások ilyen esetben jelentős eltérést mutatnak. Ilyen alapon az első csoportot nevezhetjük a környezettel szemben kevésbé, az utóbbit a környezettel szemben igényesebb fajoknak. A paprika, de kiemelten az étkezési, azon belül is nálunk legnagyobb tömegben termesztett Tv vagy fehér paprika, ez utóbbi csoporthoz tartozik.

A környezeti tényezők csak együttesen értelmezhetők

A paprika környezeti igényét jellemző, fenológiai fázisoktól függő 25 °C hőmérsékleti optimumot; a fényküszöb alsó határát jelentő 5-6000 luxot; a júniusi 2-3 liter/ nap vízfogyasztást; vagy a 2,4-3,8 kg nitrogén (N), 0,7-1,1 kg foszfor (P2O5), 4,6-6,9 kg kálium (K2O) fajlagos tápanyagigényt mindenki ismeri, de magukban, egyenként ezek a fontos mutatók semmire nem használhatók. Liebig német szerves kémikus, a mezőgazdasági kémia megalapozója és neves tanára, már a XIX. század végén az általa alkotott, napjainkban gyakran elfelejtett „minimum törvény”-ben rámutatott, hogy a környezeti tényezők csak együttesen értelmezhetők, magukban, külön-külön elméleti, de gyakorlati, technológiai vonatkozásban is használhatatlanok. Példaként: egy talaj adott szintű nitrogénellátottsága, mint EC növelő, kiválthat generatív növekedést, de okozhatja ennek az ellenkezőjét, vegetatív fejlődési jelleget, azaz buja növekedésből adódó terméselrúgást is – attól függően, hogy milyen a gyökérközeg nedvességtartalma. Minden környezeti tényezőre vonatkozó optimális érték csak a többi tényező adott szintjén, bizonyos határon belül igaz, a tényezők változása az optimum-érték eltolódásával jár! Ezt a fontos megállapítást (pl. a fényviszonyoktól függő optimális tápanyag koncentráció, tápoldat töménység; évszaktól függő hőmérsékleti optimum; fényviszonyoktól függő toxikus-érzékenységi határ stb.) a termesztési technológiákban gyakran figyelmen kívül hagyják, az optimum

lógiájukat odáig fejlesztették, hogy a levegő és a gyökérrögzítő közeg (kőgyapot) hőmérsékletét tized °C pontossággal, a páratartalmat 3-5% pontossággal képesek szabályozni. Ennek eredményeként a gazdaságos üzemméret közel 3 hektárra emelkedett (átlag üzemméret 4 hektár) – igaz a 800 termesztő fele a paprika hajtatását beszüntette. A környezeti, mindenek előtt a klimatikus tényezők pontos szabályozásával elérték, hogy Hollandia a spanyolokhoz hasonlóan, évszaktól függetlenül, gyakorlatilag vegyszermentes paprikát képes előállítani.

értékeket mereven, egymástól függetlenül, „metafizikusan” értelmezik. Mely környezeti tényezőhöz kell a többit igazítani, mely tényező élvez elsőbbséget – vetődhet fel a kérdés? Van-e elsőbbség, van-e sorrend az élettényezők között? Melyik tényező változtatása a leggazdaságosabb, a Képes lesz-e a paprika hajtatása leginkább hatásos? Liebig törvénye ezekre a fedezni a technológia fejlesztésből kérdésekre is egyértelmű választ ad. A fajta igényét is figyelembe véve, a gazdaságosság, adódó megnövekedett költségeket? a kivitelezhetőség dönti el, hogy melyik ténye- Magyarországon az étkezési paprika termőzőhöz kell a többit hangolni – például viszo- területe már a 3000 ha-t sem érti el, az elmúlt nyaink között a téli hónapokban a fényhez, 5 évben közel a felére csökkent. Ugyanakkor mivel a legnehezebben és legnagyobb költ- a megtermelt mennyiség csak kis mértékben ségek mellett változtatható élettényező. Elmé- változott, ami a termésátlagok javulásának, letben a leghatásosabb javulást (növekedést) elsősorban a javuló termesztés-technoló a minimumban lévő tényező növelésével giának köszönhető. Szokás mondani, hogy érhetjük el, ami nem mindig biztos, hogy termesztési szinten megoldható vagy gazdaságos. Tényezők cseréje, egymás helyettesítése (pl. fényhiányos időben intenzívebb fűtés), még inkább fokozza a minimumban lévő tényező hiányát, ezáltal tovább rontja a termesztés eredményességét, vagyis nem lehetséges! A környezeti (klimatikus) tényeA holland üvegházak korszerűsítése vegyszermentes paprikát zők pontos, összeeredeményez függő szabályozásával nemcsak kimagasló termésátlagokat, a környezetére igényes növény termeszkiugró termésminőséget sikerült a paprika- tése a szabadföldről bevonult a hajtatásba, termesztő gazdaságokban elérni, ennek a aminek köszönhetően gazdaságosabb a szemléletnek az alkalmazásával megoldó- termesztése. Napjainkban szabadföldi körüldottnak látszik a növényvédőszer-mentes mények között is elképzelhetetlen az intenzív termesztéstechnológia (talajtakarás, tápol(biológiai) növényvédelem is. datozás, csepegtető és párásító öntözés stb.) Az elmélet és a kutatás eredményei mellőzése. A fajtához igazított környezeti tényezők komplex szabályozásával nemcsak mennyiben kivitelezhetők a termésmennyiséget sikerült jelentős méra gyakorlatban? A hollandok – látva a növekvő spanyol kon- tékben növelni, a minőség (vegyszermentes kurenciát – hihetetlen mértékű korszerűsí- paprika) és a termésbiztonság is számottevő tésbe kezdtek az üvegházak építése terén. mértékben javult. A fűtési, a szellőztetési és az öntözési technoDR. Terbe István egyetemi tanár, BCE 



14

TEC H NOL Ó GIA

A talajosról az izolált termesztésre történő átállás technológiai és technikai követelményei paprikánál A termesztőberendezésekben gyakorlatilag monokultúrás termesztés folyik, hiszen a termesztésben szóba jöhető zöldségfajok kórokozói és kártevői jelentős részben megegyeznek. Ezért a növényegészségügyi okok egyre nagyobb gondot okoznak a kertésznek. A fertőtlenítéshez rendelkezésre álló anyagok egyre szűkösebben állnak rendelkezésre. Vagy azért, mert drágák (talajgőzölés), vagy azért, mert a hatékony kémiai anyagokat (pl. metilbromid) betiltották. Ezért a kertésznek dönteni kell, hogy elszakad-e a berendezés talajától, és átáll-e az ún. izolált termesztésre. Az izolált termesztésnek számtalan előnye van: elmaradnak a talajjal kapcsolatos munkák, nincs a talajból eredő kórtünet és kártétel, nagyobb termésátlag és jobb minőség érhető el, könnyebben és olcsóbban biztosítható a gyökér környezetének optimális hőmérséklete, a növények optimális víz- és tápanyag-ellátottsága, csökkenthető a szubjektív emberi tényező szerepe, illetve az előállított termék káros anyagoktól mentes. Természetesen van hátránya is az átállásnak, hiszen megvalósítása jelentős több-

letberuházást igényel, nagyobb technológiai fegyelmet kíván a termesztőtől. Az izolált termesztés speciális szakértelmet és jól kiépített szaktanácsadói, illetve szervizhálózatot igényel. Az izolált termesztésben előállított paprika egyenértékű a talajon termett paprika minőségével. Az izolált termesztés megvalósításához többféle módszer közül választhat a kertész. A következő szempontok megléte esetén sikeres lesz az átállás. Mindenek előtt a kertész határozott döntése szükséges. Nélkülözhetet-

Tv fehérpaprika kókuszrost közegen kisebb légterű fóliában

len a jó minőségű öntözővíz, a nagy légterű termesztő berendezés, a hosszúkultúrás (min. 8 hónapos) termesztési ciklus, automatizált víz- és tápanyagadagoló, illetve klímakomputer. Ezek azok a minimális feltételek, amelyek feltétlenül szükségesek az átálláshoz. Ha mindezeket sikerül biztosítania a termelőnek, akkor a siker nagy valószínűséggel bekövetkezik az átállás után. dr. Kovács András főiskolai tanár, Kecskeméti Főiskola 

Zöldpajzs® a fűszerpaprika termesztésben Csólyospálos, 2012

Zöldpajzzsal kezelt 140 cm magas  A kísérlet, két 150 m2-es nagylégterű fóliában történt. A palántát 104-es tálcában Klassmann tőzegben neveltük.  A kezelést már palánta korban megkezdtük, 0,5%-os oldattal, egy alkalommal, két valódi leveles korban.  Az egyszeri kezelés után, már látható eredményeket mutatkoztak.  A Zöldpajzzsal kezelt fóliát 5 alkalommal kezeltük 1% oldattal.

Kontroll 80 cm magas

A ZÖLDPAJZS® EK-MŰTRÁGYA hatása liszteske, levéltetű és kétfoltos takácsatka ellen használt természetes ellenségekre.

A biológiai kontroll szervezetek közé tartoznak azok a hasznos ízeltlábúak, amelyeket ragadozó vagy parazitoid életmódjuk miatt használunk fel kártevők elleni védekezésre. Ezek biotermesztésben való sikeres felhasználása nagy hozzáértést és figyelmet igényel. Kijuttatásuk akkor hatékony, ha azt már az első kártevőegyedek észlelésekor megkezdjük. Laboratóriumi kísérleteinkben a ZÖLDPAJZS® EK-műtrágya (0,5- és 1,0%-os koncentrációjának) hatását vizsgáltuk molytetvek (Encarsia formosa), levéltetvek (Orius laevigatus, Harmonia axyridis) és takácsatkák elleni (Amblyseius swirskii) biológiai védekezésben használt természetes ellenségekre. A vizsgálatok bizonyították, hogy mind a négy természetes ellenség felhasználása esetén biztonsággal alkalmazható a ZÖLDPAJZS® zárt termesztő berendezésekben. A vizsgálatok 2012-ben a Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézetében folytak Keszthelyen.

Kérje szaktanácsadóink segítségét: Pelczéder Tibor (Növénytáplálási szakmai vezető) +36-30/976 13 62 Sepsi Eszter (Szaktanácsadó növényorvos, Nyugat-Magyarország) +36-30/962 89 10 Szűcs Pál (Szaktanácsadó növényorvos, Kelet-Magyarország) +36-30/511 28 36

15

TEC H NOL Ó GIA

Az öntözővíz sótartalmának hatása a paprika terméshozamára és minőségére talajnélküli termesztésben A talajnélküli termesztés legfontosabb jellegzetessége, hogy mindazokat a lényeges funkciókat, amelyeket a talaj képes nyújtani a növény számára, másképp kell biztosítanunk. A talajt mint egy polifunkciós, heterogén diszperz rendszert kiiktatva, sok bizonytalansági tényező is kikapcsolható. Ezáltal a növény víz- és tápanyagellátása kívülről szabályozható, a növényi fejlődés nagyrészt irányíthatóvá válik. A talajnélküli termesztés jellegzetessége, hogy más termesztési módokkal összevetve a termesztés jövedelmezősége itt reagál legérzékenyebben az öntözővíz kémiai paramétereire. Hazánkban jelenleg átlagosan naponta mintegy 2,7 millió m3 vizet termelnek ki a felszín alól. A különböző felszín alatti víztípusok között majdnem fele arányban szerepel a rétegvíz és mintegy huszadrész a talajvíz. A termesztési gyakorlatban a tápoldat készítés alapja az öntözővíz, ezért az öntözővíz természetes összetételét, mint lényeges körülményt messzemenően figyelembe kell vennünk. Az alföldi medence rétegvizei a negyedidőszaki, folyóvízből lerakott porózus rétegekből, továbbá az alatta elhelyezkedő, nagy vastagságú pannóniai tavi rétegekből származnak rendkívül heterogén kémiai paraméterekkel, mely a sóérzékeny étkezési paprika esetében hozamcsökkentő hatású lehet.

ként és sóterhelésenként három ismétlésben történt. A léghőmérséklet és a relatív páratartalom folyamatos rögzítését egy WS-8610 típusú adatgyűjtő biztosította. A tíz szedési alkalom során feljegyezték a négyzetméterenkénti hozamot, az osztályozottságot, a Ca-hiányos, foltos és antociános elszíneződésű termések számát, valamint a termesztési ciklus végén a légszáraz gyökértömeget.

Hőmérséklet és páratartalom

A 2012-es évet jól jellemzi, hogy 52 hőségés 17 forró (Tmax ≥ 35 °C) napot regisztráltak Szarvason, a hosszú adatsorok átlagával szemben, amikor 30, illetve 1-5 nap a hasonló hőmérsékletű napok száma.

A termesztőberendezésen belül a hőségnapokon a nappali órák hőmérsékletének kedvezőtlenül magas értékei már a délelőtti órák folyamán beálltak (pl.: július 5., de. 11:20), és csak a hajnali órákban csökkentek 30 °C alá (július 6., 0:55). A relatív páratartalom 25%-os értékig süllyedt ezidő alatt. E napok további jellemzője, hogy a hajnali órákban is csak 57, illetve 62% páratartalomra frissült a levegő, akkor is meglehetősen rövid időre. A légköri aszályt a növénysorok között agrotextillel fedett talaj frissítő öntözése sem tudta ellensúlyozni. Ugyancsak kedvezőtlenek a forró napok magas hajnali hőmérsékleti értékei. Az ún. trópusi éjszakák (Tmin ≥ 20 °C) során a növény a napközben elraktározott asszimiláták egy részét disszimilálja, lebontja, ezzel is erősítve a generatív folyamatokat. Egyes Ca-hiányra érzékeny fajták bogyóinak minőségromlása, ugrásszerűen bekövetkezett egy-egy ilyen hőhullámot követő szedési alkalmakkor.

Terméseredmények

A termésmennyiségek alakulása a tíz szedési alkalom során a Brendon, a Carma és a Zalkod fajták esetében hasonló lefutást mutattak. Az első szedéstől kezdve (1-1,5 kg/m2) folyamatosan csökkenő termés-

A kísérlet körülményei

A Délkertész és a SZIE-GAEK Tessedik Campus-a (Szarvas) egy közös kísérlet keretén belül vizsgálta öt fehérhúsú étkezési paprikafajta termésparamétereit és hozamát három eltérő nátrium koncnetrációjú öntözővíz kijuttatása mellett. A kísérlet a SZIE GAEK Tessedik Campusának tanüzemében egy kis légterű (5x20 m), fűtés nélküli PE borítású fóliasátorban történt 2012. május 18. és október 3. között. A növényeket 7 liter kókuszrost közegben 2 szálas metszés mellett, 3,27 növény/m2 tőszámmal, ikersoros elrendezéssel helyeztük el. A 40-, 80- és 120 mg/l Na koncentrációra beállított tápoldatokat 3 db, egyenként 1000 literes IBC tartályból az egytartályos rendszernek megfelelően üzemeltettük, így biztosítva a folyamatos sóterhelést három egymástól független vízkörön. Az öntözés egy K-Rain RPS 469 típusú idővezérelt automatikával történt, figyelembe véve az öntözési alkalmanként elfolyó 15% drén meglétét. A drénvízminták gyűjtése fajtána m ag ya r pa p r i k a n a pj a  2013 au g u s z t u s

Na-sótűrés kísérlet beállítása (Fotók: Vanó Imre) A Zö l d s é g - G y ü m ö lc s P i ac é s t e c h n o ló g i a k ü lö n s z á m a



16

TEC H NOL Ó GIA Korai termésmennyiség fajtánként, Na terhelés szerint, mg/l 5,0

4,6

4,5

4,0 3,7

4,0

Hozam (kg/m2)

3,5

3,1

4,0 4,0

3,9

3,9 3,8 3,9

3,9 3,9

4,2

3,3 3,0

3,0

40mg

2,5

80mg

2,0

120mg

1,5 1,0 0,5 0,0

Brendon

Carma

Celtic

Cinema

Zalkod

Fajta



mennyiségeket regisztráltunk a negyedik szedési alkalomig, ahol sóterheléstől függetlenül átlagosan 0,5 kg/m2 mennyiségig csökkent a betakarított terméstömeg. Az egyes fajták nem reagáltak egyértelmű termésmennyiség csökkenéssel a növekvő sótartalomra. Egyes fajták, így a Brendon, termésnövekedéssel válaszolt az öntözővíz növekvő sótartalmára. Hasonló megfigyelést közölt Reshef (2004) egy Közel-Keleten kedvelt blocky típusú fajta (Mazurka) esetében, ahol a növekvő EC mellett sem csökkent a hozam. A Carma és a Cinema fajták ugyan némi csökkenést mutattak, de meg

Na-sótűrés kísérlet termő állomány

kell jegyezni, hogy a legjobb termésminőséget ez a két fajta produkálta.

Teljes terméshozam fajtánként és Na terhelés szerint, kg /m2 Brendon Carma Celtic Cinema Zalkod 40 mg 9,4 11,1 9,8 9,1 10,9 Na 80 mg 10,7 11,7 11,5 11,0 11,8 Na 120 10,1 12,3 9,4 11,6 mg Na 11,1

Korai termések aránya, termésminőség

A korai terméshányad fontos adatot szolgáltat a jövedelmezőség szempontjából. Az első négy szedési alkalmat tekintettük korainak, ahol a Brendon és a Carma fajtáktól eltekintve 3,9 és 4,0 kg/m2 körüli termést takarítottunk be. A Celtic fajta nagy korai hozamokra volt képes a kísérleti körülmények között. A magas korai hozamokon túl a korai termések 80-90%-át az Extra és I. osztályban hozta, mindezek mellett rendkívül vastag húsfalával tűnt ki a többi fajta közül. A fajta esetében elmondható, hogy a 6. szedéstől kezdve nemcsak a vállátmérő kezd csökkenni jelentősen, hanem a Ca-hiányos termések is nagy százalékban jelennek meg, ami egészen a szezon végéig jellemezte a fajtát. A Cinema termésminősége az első szedések alkalmával, zömmel az Extra és I. minőségi kategóriába esett. Ha figyelembe vesszük, hogy az első és második szedési alkalmakon nagy hozamokat is produkált a jó minőség mellett, akkor a Celtic-hez hasonlóan jó korai termésminőségű fajtaként könyvelhetjük el az adott kísérleti körülmények között. A Carma a korai termések minősége szempontjából, különösen az első és


második szedés alkalmával kimagasló volt (80%-os Extra és I. osztályú). A harmadik és negyedik szedésnél még mindig magas az I. osztályú termések aránya, de ettől a szedéstől kezdve határozottan csökken a vállátmérő. A bogyó külleme a vizsgált öt fajta közül az egyik legtetszetősebb. A Zalkod korai termései a harmadik és negyedik szedésre javultak nagymértékben, ekkor az Extra minőség aránya egyes kezeléseknél elérte vagy meghaladta az 50%-ot. A fajta további jellegzetessége, hogy egészen a hetedik szedési alkalomig elhanyagolható volt a III. osztályú termések aránya, majd innen az utolsó három szedési alkalommal csökkent csak számottevően az Extra méretkategória. Ezzel párhuzamosan a III. osztályú termések aránya megnőtt. Hátránya volt a fajtának, hogy a görbe, deformált és horpadt termések mindvégig nagy százalékban voltak jelen. Ez valószínűleg a fajta magas N-igényével magyarázható, amit nem sikerült kielégíteni (itt figyelembe kellett vennünk az egy öntözővízkörön lévő másik négy fajta mérsékeltebb N-igényét).

Sótűrés

A tápoldatok és az elfolyó drén laboratóriumi elemzése arra enged következtetni, hogy a magas szerves kolloid tartalmú kókuszrost rendkívül nagy kationmegkötő képességének köszönhetően a fajták hozama a folyamatos sóterhelés mellett (mely a hőségnapokon napi 12 öntözési alkalmat jelentett) sem csökkent számottevően. A magasabb sóterhelés hatására azonban egyes fajták termésminősége fokozottan romlott, növekedett a Ca-hiány tünete és a deformált termések aránya. dr. Vanó Imre, Rácz Istvánné dr. SZIE, Gulyá János, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, DélKerTÉSZ 


17

TEC H NOL Ó GIA

Öntözéstechnikai eszközök összehasonlítása a talaj nélküli paprikatermesztésben A talaj nélküli paprikatermesztés és az öntözés viszonylatában három nagyobb – egymással szorosan összefüggő – témakört kell megemlíteni. A stabil vízellátást, a megfelelő színvonalú tápanyag-utánpótlást és a kívánt páratartalom biztosítását. A stabil vízellátás alapja a megfelelő mennyiségű, illetve minőségű víz. A mennyiségi hiányt napi tartály közbeiktatásával pótolhatjuk, a rossz minőségű víz (pl. magas EC, magas vastartalom) azonban csak igen költséges módon javítható. A biztonságos termesztéshez feltétlenül indokolt egy tartalék szivattyú biztosítása. Az egyenletes kijuttatás eszközei – az alacsonyabb minőségűtől a kiváló felé haladva – a következők: csepegtető szalag, csepegtető cső, csepegtető gomba. A cső és a gomba lehet szabályzott, a gomba kettős szabályzású is. Minden esetben fontos a megfelelő csőkeresztmetszet megválasztása, a csőhálózat vonalvezetésének optimalizálása a minél kisebb nyomásveszteség elérése végett.

A tápanyag utánpótlásával szemben támasztott legfontosabb elvárásunk, hogy a kívánt EC- és PH-értéket a lehető legegyenletesebben tudjuk tartani, a szükséges makro- és mikroelemeket optimális időben tudjuk a növény rendelkezésére bocsátani. Mindez előre elkészített tápoldat kijuttatásával, vagy törzsoldat(ok) öntözés közbeni bekeverésével történhet. Ennek módjai a következők: ventúri felszívók, membrános vagy dugattyús adagolók, EC-, PHmérővel szerelt tápoldatozó gépek. Az előre elkészített tápoldat hátránya, hogy kisebb tartály estén gyakran kell új oldatot készítenünk, nagy tartály esetén viszont nem lehet elég gyorsan változtatni a tápoldat összetételén. A ventúri felszívók hátránya, hogy nagy nyomásveszteséggel (40-50%) működnek, nem kettős szabályzású csepegtetők esetén induláskor túl tömény oldatot készítenek. A membrános, illetve a dugattyús adagolók ezeket a hibákat már kiküszöbölik, de néhány borsos árú kivételtől eltekintve még nem mérik a kimenő oldat EC-, PH-értékét, továbbá egyetlen kultúra tápoldatozására alkalmasak. A gyári tápoldatozó gépeknek talán csak egy hibáját említhetjük, ez pedig a beszerzési ár. A kapható típusok között is az ár, néhány apróbb eltérő műszaki paraméter, vagy a hozzá tartozó szerviz szolgáltatás alapján választhatunk. Aki nem tudja megfizetni ezeket a gépeket, de mégis automata tápoldatozóval szeretne dolgozni, választhatja a magyarországi vállalkozók által készített „másolatokat”. Ezek általában csak egy kultúra tápoldatozására alkalmasak, alapfunka m ag ya r pa p r i k a n a pj a  2013 au g u s z t u s

ciókat látnak el, de az áruk kárpótol minket a hiányosságaikért. A páratartalom szabályozásával kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy egy fejlett állományban szükség van-e párásító berendezésre. Az viszont nem lehet kérdéses, hogy egy nyári ültetésű állomány sikeresen csak plusz párásítással nevelhető fel. Szerencsére a paprika nem tartozik azon fajok közé, amelyek érzékenyen reagálnak a lombozatot ért vízcseppekre, így többféle párásítást is alkalmazhatunk. Legegyszerűbb, egyben legolcsóbb megoldás a mikroszórófejes párásítás. Csepegésgátlóval ellátott szórófejek esetén néhány másodperces működési idő is beállítható, csökkentve ezzel a vízfelhasználást. A 4-4,5 bar-on működő párásítók 100 mikronos cseppmérettel működnek, ezért ha kellő légtér áll rendelkezésre, illetve rövid, néhány másodperces működési időt választunk, az állomány gyakorlatilag szárazon tartható a párásítás ideje alatt is. Aki a tökéletesre törekszik, az választhatja a 70 bar-on működő ködölő berendezéseket is, ennek gazdaságossága azonban megkérdőjelezhető. A gazdaságos termesztés feltétele, hogy az eddigiekben említett megoldások mind egymással, mind a termesztéstechnológia többi elemével összhangban valósuljanak meg. Dandé Gábor ügyvezető, Dan-Aqua Öntözéstechnikai Kft. 

Növényvédelem a természet erejével...

Sikeres termesztést kíván a Szentes-Bio Kft !


18

t á p a n ya g - u t á n p ó t l á s

A tápanyag-utánpótlás legfontosabb kérdései és a gyakran elkövetett hibák a talajnélküli termesztésben A talajnélküli termesztés során a gyökérközegek térfogatának korlátozott mérete miatt fokozottabban oda kell figyelni a tápanyag-utánpótlásra, mert a növények sokkal érzékenyebbek a környezeti tényezőkre. Öntözővízhez illesztett termesztési időszakhoz és fajtához korrigált tápelem-arányú recepteket kell használni. Megfelelő minőségű műtrágyát kell választani. A törzsoldatkeverés szabályait be kell tartani. Az öntözőgépek karbantartását, a mérőműszerek kalibrálását folyamatosan és rendszeresen el kell végezni, éppúgy, mint a csepegtető rendszerét. Figyelemmel kell lenni az eltömődésekre, a szűrők tisztítására. Figyelni kell az öntözőhálózat nyomását, aminek változása szivárgást, csőtörést vagy éppen dugulást jelezhet. Mindig az időjárásnak (besugárzás) megfelelő mennyiségű tápoldatot kell kijuttatni. Naponta ellenőrizni kell a kiadott tápoldat mennyiségét, értékeit, a drén men�nyiségét, a közeg értékeit. A berendezés több pontján kell ellenőrző helyeket kijelölni, a gyűjtött adatokat táblázatban kell rögzíteni, mert a változás tendenciája segít eldönteni a beavatkozás módját.

Tápoldat összetétel (recept)

A növények a tápanyagokat oldott formában (ionok) veszik fel, a tápelem tartalom mellett nagyon fontos a tápelemek egymáshoz viszonyított aránya is. Vannak tápelemek melyek segítik és vannak amelyek

Fogalmak Tápanyag utánpótlás = öntözés Recept – a tápoldatozáshoz felhasználandó műtrágyák mennyiségét tartalmazza, ami meghatározza a tápanyag összetételét is Tápoldat – a törzsoldatok hígításával és összekeverésével létrejövő beállított töménységű és kémhatású oldat Törzsoldat – a recept alapján bekevert műtrágyák oldata EC – elektromos vezetőképesség, amely a folyadékban feloldott összes só mennyiségét jellemzi pH – a kémhatást jellemezzük vele, a tápanyagok felvehetősége miatt fontos, 5,5-6,5 között ideális Öntözési forduló – két öntözés között eltelt idő Öntözési (ciklus) adag – egy öntözésre kijuttatott tápoldat mennyiség Napi vízadag – a növény tényleges vízigénye és a technológia fenntartásához szükséges tápoldat mennyisége Drén – a növény tényleges vízigényén felül kijuttatott és a közegből elfolyó tápoldat

akadályozzák, gátolják egymás felvételét a tápoldatból. A termesztés során különböző összetételű tápoldatokat használunk, a tápoldat összetételét a növény faj-, fajta, termesztési, fenológiai állapota szerint változtatjuk (termesztőközegek feltöltése, indító, erős terhelés, standard recept).

Ionantagonizmusok N, K NH4 K P K Ca Mn Zn B Na

         

Ca Ca, Mg, Mn, Fe,Zn, Ca,Mg, K, Fe, B Fe Fe Mo K

Általában az azonos töltésű ionok akadályozzák egymás felvételét (pl.: NH4+ a Ca2+), az ellentétes töltésű ionok segítik egymást (pl: NO3- és a Ca2+). A tápoldat recept megírásánál figyelembe kell venni a tápoldatozáshoz használt víz, összetételét. A standard recept összetételét kutatások és vizsgálatok során állították össze, ami a növények számára megfelelő arányban tartalmazza a tápelemeket. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a standard tápelem összetételén végezzük el a változtatásokat, a fenológiai stádium és a mért értékek alapján. A standard tápoldat tápelemtartalma mmol/l vagy mg/l vagy mgeé/l vagy ppm-ben van megadva. A standard recepttől eltérni a fenológiai fázis miatt és a növényeken tapasztalt megfigyelések alapján lehet. Megfelelő időközönként, 2 hetente, havonta a termesztő közegekből mintát kell venni, és a laboratóriumban történő mérések után a tápoldat-összetételen korrekciókat kell elvégezni. A korrekciós receptet általában 2 hétig kell alkalmazni, majd vagy a standard receptre kell visszatérni, vagy újabb vizsgálatot kell végeztetni, és újabb korrekciós receptet kell használni.

Törzsoldatkészítés

A szaktanácsadó a termelőnek megadja törzsoldat készítéshez szükséges recepteket, ami már műtrágya kg-ban mutatja a bekeveréshez szükséges műtrágyamennyiségeket. Általában a recepten 1000 liter százszoros töménységű törzsoldat készítésére szolgáló műtrágyamennyiség van feltüntetve.


Az öntözővíz minősége

Fizikai jellemzők – lebegő anyagok – 50 mg/l mennyiség fölött az öntözőrendszer dugulását okozhatják, ami az öntözővíz egyenetlen kijuttatásához vezet  hőmérséklete Kémiai jellemzők – sótartalom (Na, Cl, Fe, Mn)  kémhatás (HCO3) Biológiai jellemzők – mikroorganizmusok Törzsoldat készítésre használható műtrágyák  vízoldhatóság – megfelelő vízben maradék nélkül oldódnak  tápanyagtartalom – kémiailag tiszta anyagok (idegen anyagot nem tartalmaznak, alacsony a vezetőképességük (EC)

A recept megkülönböztet A, B és savtartályt, az A tartályba a kalcium és a mikroelem kelát, a B tartályba a foszfát és szulfát tartalmú műtrágyák kerülnek. Amennyiben a recept savat is tartalmaz a salétromsav mindkét, a foszforsav csak a B tartályba rakható. Sok sav használata esetén a törzsoldatban lévő kelátok károsodhatnak. A törzsoldatkészítés során a megadott műtrágyákból a megfelelő mennyiségeket a recept szerint kimérjük és a megfelelő törzsoldat-tartályba bekeverjük.

Tápoldat készítés

A bekevert törzsoldatokból hígítással tápoldatot készítünk. Amennyiben a recept jól volt kiszámolva és bekeverve, az öntözőgépnek csak a százszoros hígítását kell elvégeznie. A savtartályban lévő sav, esetleg lúg a pH beállítását szolgálja, a bekevert sav mennyisége általában a tartály térfogatának 10%-a.

Tápoldat ellenőrzése

A tápoldat ellenőrzését elvégezhetjük úgy, hogy 10 liter vízhez 100 ml törzsoldatot keverünk az A és B tartályból is, és összekeverés után a recepten lévő EC-t kell mérnünk. Hibák: a mérleg használatának mellőzése, hideg vízben nehezen oldódnak a műtrágyák, túl sok műtrágya nem oldódik fel (maximum kétszázszoros töménység), sokáig fel nem használt törzsoldatban tápanyag-kicsapódások jöhetnek létre.

Tápoldat kijuttatása

A tápoldatnak az összetételén kívül jellemzője az EC- és a pH-érték. Az EC-érték a sótartalom (tápanyag) mennyiségét jelzi (víz EC + táp-


19

t á p a n ya g - u t á n p ó t l á s anyag EC = tápoldat EC). A tápoldat EC-értékét a növény fenofázisa és a termesztési időszak alapján állítjuk be. Alacsony fényintenzitáskor magasabb, magas besugárzásnál alacsonyabb EC-értéket tartunk. Paprikánál 1,6 és 3,5 EC közötti adagolást használunk. A pH-érték folyamatos figyelése és ellenőrzése a tápelemek felvehetősége miatt fontos, hogy a tápanyagok a növény számára folyamatosan elérhetők legyenek. A foszfor és a vas felvétele korlátozódik leginkább a pH eltolódás miatt.

Elkövetett hibák A termesztés indulásánál

 Az öntözőrendszer állapota nem megfelelő – kicsi a teljesítmény; a legnagyobb vízigényre kell méretezni (2 l/óra) 8-10-l/nap. Egy öntözés során 225-450 ml tápoldatot öntözünk ki m2-ként. Az adott napi vízmen�nyiséget sűrűbben elosztva nedvesítjük a közeget, a növényeket vegetatív irányba tereljük, ritkábban adva, nagyobb mennyiséggel öntözve szárítjuk a közeget, és generatív irányba tereljük a növényeket.  Az öntözőrendszer egyenetlen – maximum 5% eltérés fogadható el az egyes csepegtetők által kijuttatott tápoldat mennyiségben, kultúraváltáskor az öntözőrendszer karbantartása elengedhetetlen. A karbantartás elvégezhető hipós, savas átmosással, és az eldugult csepegtetők cseréjével. El kell kerülni, hogy a karbantartáskor használt vegyi anyagok az öntözőrendszer csöveiben maradjanak, és utána a közegbe jutva a növények károsodását, pusztulását okozzák. A közeg feltöltésénél  A közeg tápoldattal való feltöltése során a közeg teljes térfogatát telíteni kell a meghatározott értékekre beállított tápoldattal, hogy a termesztés folyamán a növény gyökere a rendelkezésére álló teljes térfogatot ki tudja használni, ez fontos a növények termőképességének kihasználásához.  A drén kijutásának biztosítása (paplan kivágás) – a tápoldattal feltöltött termesz tőközegből el kell vezetni azt a mennyiséget, amelyet az a gravitáció ellen nem tud megtartani, ideális a 70-30% víz-levegő arány. Arra kell ügyelni, hogy pangó víz ne maradjon a paplanban, a drénkivágás ne kerüljön a növény alá, és a későbbiekben se záródjon, tömődjön el a drénnyílás. A tápoldat mennyiségének meghatáro zásánál  A tápoldat mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a növény magasságát, a fűtés intenzitását, a fény intenzitását. Besugárzott J-onként és m2-enként 2,5-3 ml tápoldattal számolunk, melyből 2 ml a növény vízfelvétele, 0,5-1 ml a drén. Minél rosszabb az öntözővíz minősége, annál magasabb drént kell tartani.

Tápelemek felvehetősége a pH függvényében

A megfelelő mennyiségű drén nem felesleges pazarlás, mert kiegyenlíti a növények közötti tápanyag és vízfelvételi különbségeket, és kimossa a felhalmozódó sókat a közegből. A mérések alapján mennyisége szabályozható, így a felesleges pénzpazarlás és a környezetszennyezés is elkerülhető.  A tápoldat aluladagolása a növény teljesítményének csökkenését, pusztulását okozza. A termesztés folyamán is ellenőrizni kell a kijuttatott tápoldat mennyiségét, EC-jét, a kijuttatás egyenletességét, a dugulások mértékét. A tápoldatnak minden növényhez megfelelő elosztásban és men�nyiségben kell eljutnia.  A tápoldat túladagolása a növény generatív-vegetatív egyensúlyának felborulását, gyökérvesztést okoz, jelentősen emeli a termesztés költségeit és környezetszennyező!  A megfelelő tápoldat-mennyiség megállapításához folyamatosan mérni kell a gyökérközegben uralkodó körülményeket


(közeg hőmérséklet, EC, pH, nedvességtartalom) és az elfolyó víz mennyiségét, EC- és pH-értékét. A paprika esetében az adagolt EC és a drén vagy gyökérközeg EC közötti különbség 0,5-1 EC legyen.  Az alacsony és magas közeghőmérséklet tápanyag-felvételi és gyökérnövekedési zavarokat okoz, optimálisnak a 18-22 °C-os közeghőmérséklet mondható. Az öntözővíz hőmérsékletének szabályzásával segíthetünk a növényeknek a szélsőséges körülmények átvészelésében. A magas hőmérsékletű öntözővíz kevés oldott O2-t szállít a gyökerekhez.  Az EC és pH napi ellenőrzésével nyomon követhetők a gyökérközegben történő változások. Megfelelő drén esetén az emelkedő EC rossz napi vízelosztásra utalhat.  Fontos, hogy a paplan-, vagy a drénmintavétel a napnak ugyanabban a szakában történjen, 11-13 óra között, mert így kapunk összehasonlítható értékeket.  A mérési eredmények nyilvántartása megmutatja a tendenciát, és választ ad a szükséges beavatkozás mikéntjére is.  A termesztés során folyamatosan ellenőrizni kell a mérőműszerek állapotát, a mért értékek helyességét, rendszeresen kalibrálni kell a műszereket, és időnként a kalibráló folyadékokat is cserélni kell. Az EC-értékeket nem csak az öntözőgépeknél, hanem a kijuttatás helyén is ellenőrizni kell, mert a növényektől távol lévő tápoldatozó esetén változó értékekkel találkozhatunk. Buleca Csaba szaktanácsadó, DélKerTÉSZ 

Az Orosco Kft. sikerfajtái 

Claudius



Cindel



Celtic



Kapirex



Darius

OROSCO KFT.

5900 Orosháza, Székács József utca 37. Értékesítés és szaktanácsadás: Halasy Endre 06-30/ 82-15-199 A Zö l d s é g - G y ü m ö lc s P i ac é s t e c h n o ló g i a k ü lö n s z á m a

20

növény védelem

A szabadföldi paprikatermesztés integrált növényvédelme Védekezés a betegségek ellen

A szabadföldi paprika növényvédelmében a helyes vetésforgó betartásának rendkívül nagy jelentősége van. Ha csak tehetjük, a szántóföldi paprikát kalászosok után termesszük. A napraforgó, kukorica, a cukor- és takarmányrépa, valamint a bab elővetemények után a paprika makrofominás szárkorhadása és tőhervadása (Macrophomina phaseolina) fellépésének veszélye miatt a paprika termesztése kockázatos.

Napégés paprika termésén

A palántanevelőben elhagyhatatlan a növényvédelmi kezelés a vetés után, illetve kelés után a palántaágy beöntözése a paprika rizoktóniás palántadőlése (Rhizoctonia solani) ellen mankozeb hatóanyagú szerrel. A szabadföldi paprikán a paprika bokrosodása (CMV), a paprikamozaik vírus (TMV, TMGMV, PMMV, AMV, TAV, CMV), továbbá a paprikalevél érszalagosodása (PVY) fordul elő. A CMV, a TAV, az AMV és a PVY növénynedvvel és levéltetvekkel vihető át. Ellenük tehát a levéltetvek elleni rendszeres, többször ismételt kémiai védekezés indokolt. Az étkezési paprikafajták legtöbbje már TMV és ToMV, valamint egyes fajták PVY ellenállósággal is rendelkeznek. Szabadföldön az állományvédelem két baktériumos betegség ellen irányul. Az egyik a paprika pszeudomonászos betegsége (Pseudomonas syringae pv. syringae), amely levélfoltosságot és hajtáscsúcs elhalást okoz. Előfordulása és kártétele rövid időszakra, május végére és június első felére korlátozódik. A betegség járványos fellépésének feltétele a hírtelen lehűlés és a csapadékos időjárás. Ezzel szemben a paprika xantomonászos betegsége (Xanthomonas vesicatoria) egész tenyészidőben károsíthat. Főleg meleg nyarakon, csapadékos időjárás esetén, vagy öntözött állományban jelentkezik. Mindkét baktériumos betegség ter-

jedésének mérséklése érdekében törekedni kell arra, hogy a növényállomány felülete estére felszáradjon. A tünetek megjelenése előtt, megelőző jellegű kémiai védekezésre a rézoxid, a rézhidroxid vagy a rézoxiklorid tartalmú szerek hatásosak.

Védekezés a kártevők ellen

Szabadföldi paprikatermesztésnél a talajlakó kártevők, az intenzív növekedés stádiumában a vírusterjesztő levéltetvek, majd a gyapottok-bagolylepke a meghatározó jelentőségű kártevő. Általános szabályként hangsúlyozni kell, hogy a kártevőtől mentes palánta a szántóföldi termesztésnél is kiemelten fontos követelmény. A palántanevelőben is előforduló kártevők (nyugati virágtripsz, levéltetvek, gyökérgubacs-fonálféreg) eleve meghiúsíthatják a későbbi termesztés sikerét. A palántanevelésre használt közegnek azon túl, hogy a palánta optimális növekedéséhez szükséges tulajdonságokkal rendelkezik, gyökérgubacs-fonálféregtől feltétlenül mentesnek kell lennie. A palántanevelőben szigorúan betartott higiénés rendszabályokkal elkerülhető a melegkedvelő kártevők fennmaradása. Palántanevelőben a megelőző higiénés rendszabályok betartásán túl feltétlenül szükséges állományvédelem a levéltetvek és a nyugati virágtripsz ellen. A levéltetvek elleni védelemre felszívódó hatású pimetrozin, acetamiprid, tiametoxam hatóanyagú készítményeket használhatunk. A gyorsan növekvő palántákon a levéltetvek elleni védelemre és különösen a vírusterjesztés megelőzésére a paraffinolaj hatóanyag ismételt használatát javasoljuk. A nyugati virágtripsz elleni védelemben a palántanevelés során a teljes mentességre kell törekedni. Az acetamiprid, abamektin, spinozad, tiametoxam hatóanyagú rovarölő szerekkel végzett állománypermetezés a kártevő megjelenésének megelőzését szolgálja. A szabadföldi paprikatermesztésnél a gyökérgubacs-fonálféregtől mentes szaporítóanyag ültetése elsődleges védekezési módszer. Amennyiben a terület a szabadföldön is áttelelő gyökérgubacs-fonálféreg (M. hapla) fajjal fertőzött, paprikatermesztésre ne használjuk. A talajlakó kártevők kártétele a szántóföldön termesztett paprikán elsősorban akkor jelentkezik, ha a terület a korábbi esztendők folyamán gyomos, elhanyagolt volt. A talajlakó kártevők ellen a teflutrin hatóanyag használható. Amennyiben az előve-


teményként termesztett kalászos vetésekor rovarölő szeres talajkezelést végeztünk, a paprika ültetése előtt külön kezelésre rendszerint nincs szükség. A szántóföldi paprikatermesztésnél a palántázást követően a vetési bagolylepke (Agrotis segetum) lárvák által, a palánták kirágásával okozott kártétel jelentős lehet. A vetési bagolylepke imágói a táblán kívüli területekről telepednek be a növényállományba, ezért az ültetés előtti rovarölő szeres talajkezelés teljesen hatástalan. A paprika növényállományban elhelyezett szexferomoncsapdákkal az imágók rajzása megfigyelhető, és a lárvák kelése előrejelezhető. A paprika levelein táplálkozó fiatal lárvák ellen – mielőtt a talajba húzódnának – eredményesen védekezhetünk. A védekezés deltametrin, alfametrin, lambdacihalotrin, cipermetrin, spinozad, indoxakarb, lufenuron hatóanyagok valamelyikével, állománypermetezés formájában történhet. A levéltetvek a szántóföldi paprikatermesztés jelentős kártevői. A kiültetést követő begyökeresedés után az erőteljesen növekvő paprika állományokban a külső területekről berepülő levéltetvek optimális táplálkozási feltételeket találnak. A növények szívogatásával és a vírusos betegségek terjesztésével egyaránt jelentős veszteséget idéznek elő. A növényállományban

Gyökérgubacs fonárféreg által károsított fűszerpaprika állomány (Fotók: dr. Pénzes Béla)


21

növény védelem

Paprika fuzáriumos belső termésrothadása

Paprikalisztharmat

Szklerotiniás betegség paprikán

megjelenő levéltetvek ellen haladéktalanul indokolt a védekezés. A levéltetvek megjelenésekor paraffinolaj, deltametrin, lambda-cihalotrin, pimetrozin, acetamiprid, tiametoxam, flonikamid vagy a dimetoát hatóanyagú készítmények eredményesen használhatók. Szántóföldön a paprikabogyót károsító gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) az egyik legjelentősebb paprika kártevő. Kártételére júliustól szeptember végéig számíthatunk. A fiatal lárvák elleni növényvédő szerek akkor hatásosak, ha a permetezést még a lárvák kelésének idejére sikerül időzíteni. A rovarölő szerek közül a piretroidok (deltametrin, alfametrin, lambda-cihalotrin, cipermetrin) továbbá az indoxakarb, lufenuron, spinozad hatóanyagok állománypermetezés formájában hatásosak. A permetezést a termésérés alatti, elhúzódó rajzásra való tekintettel többször is meg kell ismételni. A légzsákos permetezőgépekkel végzett szántóföldi permetezés növeli a védekezés eredményességét. dr. Pénzes Béla egyetemi docens, BCE 

2011-ben a paprika belső termésrothadása csak szórványosan fordult elő, de 2012-ben ismét sok fejtörést okozott. Pontos módszerek a védekezésre ugyan még nem állnak rendelkezésre, de folynak kutatások a probléma megoldására, s összegyűjtik a kórokozóra és a betegségre vonatkozó ismereteket. Jelenlegi helyzet és korábbi eredmények

A paprika belső termésrothadását a Fusarium gomba okozza. A fertőzés a virágzási stádiumban történik, a tünetek azonban többnyire csak a szedés után láthatók. A termés külső részén a rothadás csak erős fertőzés esetén látható. A rothadás legkorábbi tünetei tavasz vége felé jelentek meg. Egyes években már gyakran nyáron is láthatók a tünetek, más években többnyire koraősszel. A paprika fuzáriumos belső rothadásának vizsgálatára kutatási programot folytatnak a belgiumi kutató központban, ahol az első év (2011) után a következő megállapításokat tették: A legtöbb esetben a belső rothadást a Fusarium lactus fajklomplexből (FLASC) származó Fusarium fajok okozzák, de a F. oxisporum és F. proliferatum is képesek belső rothadást okozni. A fenti három fajra kifejlesztették azokat a real-time PCR (valós idejű polimeráz reakció, biotechnológiai módszer) kimutatási technikákat, amelyek megfelelnek a faj sajátosságainak és a fogékonysági elvárásoknak. A gomba terméshúsban történő fejlődési sebessége függ a Fusarium fajától és a paprika fajtájától. A virág fertőzése kevésbé függ a Fusarium fajától, sokkal inkább a paprika fajtájától. A kifejlett belső rothadás (tüneteket mutató) százalékos aránya kevésbé függ a Fusarium fajtól, valószínűleg inkább növényfajtafüggő. Tavasszal legkevesebb a fertőzött termés. A már megfertőzött virágot a növény nagyon nehezen képes gyógyítani. A belső rothadás megelőzéséhez ezért fontos a virágokat megvédeni. Úgy tűnik, hogy gyakran a bibére jutó néhány spóra is elegendő fertőzés okozásához. A pH megváltoztatása a Fusariumgombafonalak fejlődését nem fékezi megfelelően; a pH pufferek ezért nem alkalmas eljárások. Az elsődlegesen fertőzött szövetek (viráglevelek, bibe) eltávolításának nincs hatása, vagy elégtelen hatású a fertőzések számának csökkentésére.


2012-ben a kutatásokat tovább folytatták, amelynek fontosabb szempontjait, eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze.

Spóranyomás: légtér, anyagok hatása a látható belső rothadásra

A második kísérleti évben a három rothadást okozó Fusarium faj levegőből és a környezetből való kimutatási technikájának meghatározásával, a spóramintavétel módjával is foglalkoztak. Erre a célra spóraminta vevőt használtak, amelyen a levegőt átvezetve a spórákat egy szalagon felfogták. A különböző helyekről, növényi részekről, kőgyapotról és rovarokról vatta szövetlapokkal gyűjtötték a mintákat. A spórák DNS szerinti elkülönítésével és real-time PCR módszerekkel a Fusarium fajok meghatározhatók. Ez a technikai módszer rendkívül pontos: már tíz spóra is kimutatható. A mintagyűjtési módszerrel meghatározható, hogy a növényház mely részében leggyakoribb a spóra előfordulása. A mintavételek szerint a vízszintes felületeken, mint pl. a járófólián és a betonjárdán észlelték a legtöbb spórát, többet,

Spóramintavevő a növényház légteréből


22

növény védelem mint függőleges felületen, pl. a betonlábakon. A lehullott növényi maradványok, pl. száraz virágok a spórák egyik elsődleges forrásai. A spórák között a FLASC fajkomplexé a legtöbb, a F. proliferatum szinte sohasem fordul elő. A légtér spóranyomását februártól októberig minden hónapban, egy-egy héten át mérték. A legnagyobb koncentrációt februárban, májusban és júniusban tapasztalták, márciusban, áprilisban, júliusban és augusztusban a spóranyomás mérsékeltebb volt. A mérések időszakában a kinyílt virágokat megjelölték, majd az ebből fejlődő terméseket a szedés után vizuálisan és a szöveteket laboratóriumi kitenyésztéssel mintázták. A légtéri spóranyomás mértéke és a belső rothadástüneteket mutató termések száma között nem találtak összefüggést. Ez részben összevág azzal a mesterséges fertőzési kísérlettel, amikor a bibére 5 db, illetve 50 db spórát juttatva hasonlították össze a rohadás mértékét. Szedéskor nem tapasztaltak százalékban kimutatható különbséget a látható rothadást mutató termések között, de kéthetes tárolási idő után lényegesen több rothadó termést találtak a magasabb spórakoncentrációval kezelt bibéjű terméseken.

A növényi stressz, a kötések elhelyezkedése és a fajta hatása

Az első kísérleti év vizsgálatai szerint a lappangó, vagy a kisebb-nagyobb látható tüneteket kiváltó fertőzés kialakulására számos tényező hathat. Az egyik ilyen vizsgált tényező a paplan alacsonyabb nedvességtartalma és az ehhez kapcsolódó megnövelt EC-érték. A kísérletben a mesterségesen fertőzött növényeknek a terméskötéstől a szedésig 10-20%-kal kevesebb vizet adtak, amelynek hatására az EC-értéke 0,5-2,0szel emelkedett. Ez egy lassúbb növekedést eredményezett, de nem volt hatással a fertőzött termések arányára, sem a rothadást mutató termések számára. A másik vizsgált tényező a kötött termések elhelyezkedése a száron. A vizsgálatok szerint nem mértek különbséget az

Virágfertőzés

Termésfertőzés/oltás

első és negyedik szinten kötött termések között. Kérdéses, hogy a paprika fajtának van-e hatása a rothadás mértékére. Különböző fajtákat vizsgálva mesterséges fertőzés után két héttel, négy héttel, a szedéskor és egy hetes tárolás után megállapították, hogy a piros fajták: a Friendly (De Ruiter), a Nagano (Rijk Zwaan) és a Viper (Enza), valamint a sárga Yellow Glory (De Ruiter) fertőzése között százalékos eltérés nem volt, de a Yellow Glory termésén lényegesen kevesebb látható rothadást mértek, mint a Friendly és Viper termésén. Egy újabb kibővített kísérletben négy pirosra érő és négy sárga fajtát vizsgáltak a virágok és a terméshús mesterséges fertőzésével. Itt jelentős különbséget mértek a piros és a sárga fajták között: a sárga fajták terméshúsában a Fusarium gombaszövetek sokkal könnyebben fejlődnek, mint a piros fajtákéban. A beteg foltok nagysága a sárga fajtáknál 2,8-10 cm2 volt, a piros fajtáknál mindig kisebb volt 0,8 cm2-nél. A láthatóan rothadó termések arányát illetően azonban nem volt különbség a piros és sárga fajták között. Feltételezhető, hogy a fajták között van különbség a virágfertőzésre való fogékonyság között, melyet tovább erősíthet az, ha a gomba gyorsabban képes növekedni a terméshúsban.

Tartós és hatékony védekezési módszerek keresése

A belső rothadás elleni védekezésben fontos szempont a virágok védelme. Ez biokontroll (BCO) készítményekkel lehetséges, amelyeket különböző fázisokban vizsgáltak. Az első szakaszban laborban, tápközegben tesztelték a BCO-k Fusarium gombákra ható növekedésgátlását és parazitáló képességét, majd a sikeres BCO-kat tovább vizsgálták klímakamrákban. Két év után, a harmadik szakaszban a legjobb négy BCO jelöltet már üvegházban vizsgálták, mind a négy kiválasztott jelölt antagonista gombaféle. A kísérlet során a virágokat FLASC oldattal fertőzték és BCO oldattal is kezelték. A kezelés után két héttel értékelték a kísérletet, mérték a fertő-


zött termések százalékos arányát. Az egyik BCO meglehetősen jó eredményt mutatott, 20%-kal kevesebb volt a fertőzött termések aránya, mint a kontrollban. A termésrothadás tünetei zöld termésen szinte sohasem jelennek meg. A tünetek kifejlődése többnyire legkorábban csak az éréskor (színeződéskor) kezdődik. Feltételezhető, hogy a védekezésre érvényes a szabály: minél érettebb a termés, annál nagyobb az esély a belső rothadásra. További kísérletekkel kell vizsgálni azt, hogy kevésbé érett termések szedésével és különböző idejű tárolással lehet-e csökkenteni a rothadás arányát.

Kísérleti tervek 2013

A kísérletek 2013-ban is folytatódnak. A kórokozó és a fertőzési folyamat ismeretében kutatni kell, hogyan történik az elsődleges fertőzés. Túlélik-e a kórokozók a kultúraváltást vagy minden évben újra behurcolják a növényházba, s ha igen, milyen módon? Milyen hatással vannak a különböző tényezők a felszaporodásra, az elsődleges fertőzések számára, a fertőzés alakulására, mi a kapcsolat a légtér spóranyomása és a látható rothadás mértéke között. Tovább folynak az in vitro, a klímakamrás és a növényházi kísérletek is a BCO készítményekkel, a spórák elleni fertőtlenítő szerekkel. Tovább kell vizsgálni, hogy növelhető-e a fajták ellenállóképessége. Vizsgálni kell a vegetációs fűtőcsövek melegítő hatását az elsődleges fertőzések alakulására; ennek az a célja, hogy a virágok közelébe vitt meleg levegő a bibét rövidebb ideig hagyja nedvesen, és ez által a fertőzés esélye csökkenhet. 2013-ban ismét végeznek fajtakísérleteket az ellenálló képességre, a termések különböző érettségi fokban történő szedésére; a klímaadatok elemzésével az a cél, hogy kidolgozzák, milyen klímatényezők hatnak a fertőzésre, és hogyan lehet a fertőzéséket a klímaszabályozással megelőzni. C. Sauviller, M. Van Mechelen; ProeftuinNieuws 2013/3. Malatinszki György fordításában 


Hetet egy csapásra! Új megoldás a kertészeti rovarkártevôk ellen! Mindenki ismeri a mesét az egyszeri szabólegényrôl, aki egyetlen csapással hét léggyel végzett, ezzel félelmetes hírnevet szerezve magának. A Voliam Targo, amely két hatóanyag kombinációja, legalább ennyi, vagy még többféle kártevô ellen ad védelmet. A két hatóanyag, a klorantraniliprol és az abamektin, csak így gyári kombinációban fejti ki komplex hatását, három kártevô típus, a hernyók, az atkák és az aknázólegyek kártétele ellen. A klorantraniliprol hatóanyag már alacsony dózisban véd a molyok lárvái ellen, míg az abamektin kiváló atkák és aknázólegyek ellen. A klorantraniliprol a növény felületére kipermetezve gyorsan bejut a szövetekbe, majd hosszan tárolódik ott. A hernyók szervezetébe jutva, néhány óra alatt kialakul a bénulás, a mozgás és a táplálkozás leáll. A teljes pusztulás 2-4 nap alatt következik be. A szer elônye, hogy hatását a tojások ellen, a tojásból való kikelés, kirágás pillanatában, valamint a lárvák ellen is kifejti. Használata abban az esetben különösen javasolt, ha atkák, hernyókártevôk és aknázólegyek kártételére egyaránt számítani lehet. Miért érdemes használni? • Mivel két hatóanyag gyári kombinációja, ezért perzselésre jóval kisebb az esély, mintha a két szert összekevernénk. • Nincs kicsapódási veszély. • Rendkívül széles a hatásspektruma – számos kártevô ellen hatékony: · levélatka, · kétfoltos takácsatka, · piros gyümölcsfa takácsatka, · tripszek, · paradicsom aknázó moly, · gyapottok bagolylepke, · paradicsom aknázó légy · gerbera aknázólégy.

Glorieta F1

Javaslatok a hatékony alkalmazásához: • Kijuttatás után 4 óra múlva már hat, és ez 12-14 napig tart. • 3 napos é.v.i. • Egy vegetációs idôszakban maximum 2 kezelés javasolt! • Dózisa: 0,8 l/ha. Kisebb felületre készítsünk 0,08 %-os permetlevet (pl. 20 l vízhez 16 ml szert). • Ne keverjük gombaölô szerrel! • UV érzékeny, ezért csak napnyugta után permetezzünk, amikor nincs direkt napfény. További információk a www.syngenta.hu honlapon. Antal Gyula, Syngenta

Cinema F1

Cibere F1

Biztos védelem, magas termésmennyiség.

Ha fontos az erôs gyökér és a nagy termésmennyiség!

A koraiság bajnoka.

HR = Tm3

HR = Tm: 0 (L1)

HR = Tm: 0 (L1)

IR = M

• A paprika enyhelevél foltosság vírus egyre nagyobb gondot jelentett, az utóbbi években, ezért vezettük be új PMMoV vírussal szemben is ellenálló paprikafajtánkat. • Mint a Syngenta fajtái, a Glorieta sem hajlamos lilulásra, antociánosodásra. • Felkötött technológiába, egyszáras termesztésre ajánljuk 5,5-6 tô/m2-re. • A növényházi fonálféreg fajokkal szembeni ellenállósága komoly biztonságot jelent a termelôknek. • Termésmérete 110-120 g, szabályos, szép fehér színû.

Syngenta Kft. 1117 Budapest, Alíz u. 2. www.syngenta.hu

IR = M

• Növényházi fonálféreg fajokkal szem ben ellenálló fehérpaprika, mely sikerét könnyû termeszthetôségének köszönheti. • Termései 120-130 grammosak, jól meg tartja méretét. • Jó vegetatív-generatív egyensúly jellemzi, kacsosodása nem jellemzô. • Az extrém idôjárást is jól tolerálja, a nyári nagy melegben sem hajlamos görbülésre, deformációra. • Kiemelkedô termésmennyiség jel lem zi, termései vastag falúak, szabályosak. • Kálciumhiányra nem érzékeny.

• A Cibere F1 fajtánk évek óta vezetô szerepet tölt be a korai fûtött fóliás termesztésben. • Rövid ízközei, felálló bogyói, kiváló fényhiány érzékenysége azok a tulajdonságok, melyek miatt a termelôk kedvence. • Átlagbogyósúlya 120-130 gramm, melyhez kiváló falvastagság párosodik. • Szabályos kúp alakú, széles vállú, 3-4 rekeszes. • Termései lilulásra nem hajlamosak. • Folyamatos kötôképességû, jó vegetatívgeneratív egyensúlyú.

TM

A magyar paprika napja A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia különszáma

Recommend Documents