A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZET VIZSGÁLÓK Debreezenbcn, 1S82. Augusztus 20-tól 27-ig ta rto tt XXII. NAGYGYŰLÉSÉRŐL. s z e r k e s z t i k :

5 . SZÁM .

DEBRECZEN , 1 8 8 2 . AUGUSZTUS 2 6 .

SZ O M B A T .

\ t l ' l KŐXI.ŐM A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERM ÉSZET VIZSGÁLÓK Debreezenbcn, 1S82. Augusztus 20-tól 27-ig ta rto tt

XXII. N A G Y G Y Ű L É S É R Ő L . s z e r k e s z t ik

_____

:

D r. H O C H H A L T K Á R O L Y , D r. Y A R G A G E IZ A , D r. Z E L I E Y D Á N IE L , TITK Á ROK .

Az é g h a jla t változóságáról. H u n f a l v i J á n o s t ó l . E lő a d a to tt a term észet tudodom ány osztályülésén 1882. A ugustus 24-kén. (Folytatás.) S e o t t a b r itt m eteorologiai in tézet igazgatója, továbbá M o h n a norvégjai m eteorologiai in té z e t igazga­ tó ja és m ások k im u tatták , hogy a k é t e m líte tt a la p té te l­ nek csakugyan van gyakorlati érvénye. M ohn úgy találta, hogy a szél ereje s a b aro m eteri haj lás k özött átlag véve a következő viszony tap asztalh ató . (A b aro m eteri hajlásra vagyis g rad ien sre vonatkozó szám ok a z t jelen tik , hogy egy m ilim éternyi légnyom ási különbség h án y kilo m éter­ nyi távolságra esik.) vihar igen erős szél A szél ereje : orkán 23— 34 B arom eteri haj lás . 17-nél kisebb 17— 23 gyenge középsz. A szél ereje : erős 50— 100 100-nál több 34— 50 B arom eteri haji ás: K énytelen vagyok te h á t azokhoz csatlakozni, k ik a viharjelzéseket nem ta rjá k kom édiának, s e tekintetben B rassai okoskodását el nem fogadhatom . A hajósok igenis hasznát veszik a m eteorologok fáradozásainak. D e kérdés, m it használhatnak az időjelzések a szá­ razföldön lakóknak, földm ivelő gazdáknak ? Francziaországban 1876-ban tervezték az időjelzést a m ezei gazdaság é rd e k é b e n , még pedig szintén L e V e r r i e r indítványa és ja v a sla ta alapján. A mezei gazda­ ság érdekében életb elép teten d ő időjárási figyelm eztetés — mondja L e V e rrie r — m a ugyanoly bizonytalan tapogatódzás, ugyanoly nehézségekkel küzködik, m int 1858ban a hajózás érd ekében m egindított viharjelzés. De a nehézségektől ne riad ju nk v is s z a .. .ezek lassan k in t csök­ kenni fognak s eljön m ajd az idő, mikor a mezei gazdaság az időjelzéseknek ugyanazt a h asznát fogja venni, m int a hajózás m ár m ost is veszi. L e V errier azután fölem líti a fő m ozzanatokat, m elyeket te k in te tb e kell v e n n i; azt j a ­

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

vasolja, hogy az egyes megyékben m eteorlogiai b izo ttsá­ g o t állíttassanak fel, m elyeknek feladata volna az eső beállását, m ennyiségét és elterjed é sét szám ba venni az égiháborukra, a jég eső re vonatkozó ad ato k at összegyűj­ teni, továbbá m egvizsgálni, használ-e igazán a füstölés a tavaszi fagyok ellen, m icsoda befolyásuk van az erdőnek, a hegyeknek, a folyó és állóvizeknek, stb. A legközelebbi állapotok sem egyenkint, sem eg y ü tt­ véve nem változnak oly gyorsan s m inden megelőző ok nélkül, hogy annak, ki a jövő órák ra vagy jövő n ap ra néz­ ve a várható változást jelezni ak arja, 500 vagy épen 21 millió e s e t közül kellene válogatnia, m in t B rassai állítja. H a te h á t az időjelzés m ostani rendszere még hiányos és tökéletlen, az é rt nem kell m ég lem ondani a rem ény­ ről, hogy idő m últával az is tö kéletesedni fog. Bárm ily szeszélyesnek látszik is az idő és időjárás, lassankint még­ is sikerülni fog egyes pillantásokat tennünk titk o s m ű­ helyébe. M inden tudom ány a gyakorlati élet nek is ak ar hasz­ nálni, te h á t a m eteorologia sem m ondhat le ebbeli tö ­ rekvéseiről, hogy a gyakorlati életnek is nyújtson tá jék o ­ z á st és okulást az időre, és id őjárásra nézve. II.

A föld éghajlati viszonyai elsősorban a világtérben való állásától, vagyis azon helyzettől függnek, m elyet a föld a világtérben s különösen a fényt és m eleget árasztó nap irányában elfoglal. Ezen állásából és helyzetéből erednek az úgynevezett k o s z m i k u s feltételek, m elyek a föld ég h ajlatára m int főtényezők hatnak. Id e tarto zik a a föld keringési pályájának nagysága és alakja, tengelyé­ nek állása, a napon való különböző folyam atok, a hold és a bolygók hatása. E koszm ikus feltételek nem állandók, hanem bizo­ nyos időszakos változásokat szenvednek. A föld keringési pályája ellipszis, de alakja nem állandó. Mindenek e lő tt m eg k ell em lítenem , hogy a pálya

Jelzet: 63.702

2

excentricitása felváltva nagyobbodik és kisebbedik, az egész változása ugyan nem igen nagy, mégis érezlietö be­ folyást gyakorol a m eleg eloszlására a két félgömbön. M ost az excentricitás körülbelül 333,500 m fldet tesz, te h á t a földnek a Naptól való legkisebb és legnagyobb távolsága között a különbség 667,000 mfld. Mintegy 30 ezer év előtt az excentricitás 1.550,000 m fldet te tt s igy a fö ld az egyik évszakban 3.110,000 mflddel e se tt köze­ lebb a Naphoz m int az ellenkező évszakban. Mostanában az ix cen tricitás fogy, azaz a pálya mindinkább a kör alnkjához k ö z e le d ik ; körülbelül 18,000 esztendő múlva az excentricitás a m inim um át fogja elérni, azután megint növekedni fog körülbelöl 50,000 évig a m ikor a maximu­ m át fogja elérni. A föld tengelyének hajlása a földpálya síkjára sem változatlan, az m ost kerek számmal 67 foknyi szögletet képez, s évenként fogy, még pedig 47 századrésznyi m ásodperczczel, te h á t száz év a la tt 47 egész másodperczczel. Az egész változás a tengely hajtásában 6 fokot tesz. - A földpálya nagy tengelye, az a p s i s v on a l is m egváltoztatja állását, t. i nyugatról keletre mo­ zog s évenkint 11.3 ivm ásodperczet halad. Végül azon pontok, m elyeken a világegyenlitö és földpálya egym ást szegik, vagyis a tavaszi és őszpontok szintén mozogni látszanak, m ég pedig visszásán, azaz keletről nyűgöt ra évenként 50.2 ivm ásodperczet haladnak, úgy hogy 25,800 esztendő a la tt az egész pályán kőröskörül járnak. A ta­ vaszpont ezelőtt 230 > esztendővel a kosjegygyel esett össze, m ost pedig m ár a H alak jegyhez közeledik. Mivel­ hogy a földpálya nagytengelye nyugatról k eletre halad évenkint 11.3 másodperczczel, a tavasz- és őszpontok pe­ dig épen ellenkező irányban 50.a másodperczczel mozog­ nak, a z é rt az apszisvonal azon végpontja, m elyet p e r i h é l i u m n a k , napközeinek nevezünk, évenkint Cl.5 m á­ sodperczczel a tavasziponthoz, az apszisvonal m ásik vég­ pontja pedig, t. i. az a p h é l i u m vagyis naptávol ugyan­ annyi m ásodperczczel az öszponthoz közeledik, úgy hogy az apszisvonal a napéj-egyenlőségi pontokkal együtt 21,000 év a la tt az egész földpályán fut körül. Hogy az itt é rin te tt tények és időszakos változások a föld éghajlati viszonyaira nagy befolyást gyakorolnak, a z t könnyen beláthatjuk. Az excentricitás s a föld ten ­ gely hajlásának változása okvetlenül m egváltoztatja a m eleg eloszlását s m ódosítja a forró, m érsékelt és hideg földövök h atárait. Különösen az apszisvonal s a napélyegyenlöségi pontok helyváltoztatása nagy különbséget okoz az éjszaki és déli ifélgömb hőm érséklete között. Az éjsznki félgömbön a téli félév m ost akkor van, m ikor a föld a földpálya kisebbik felét futja meg a napközeiben, a nyári félév pedig akkor, m ikor a föld a pálya nagyobbik felén a naptávolban kering. Ebből következik, hogy n á ­ lunk a tavasz és nyár 186 napig és 12 óráig, az ősz és tél pedig 178 napig és 18 óráig ta rt, te h á t az éjszaki fél­ gömbön a meleg félév m ajdnem 8 nappal hosszabb m int a hideg félév. Ámde körülbelöl 9000 év múlva máskép lesz a d o lo g ; akkor t. i. az éjszaki félgömbön, teh át nálunk is,

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

a tavasz és nyár együttvéve majdnem 8 nappal rövidebb lesz m int az ősz és tél. vagyis akkor az éjszaki félgömbön oly viszonyok lesznek, m int m ost a déti félgömbön vannak. Az em lített koszm ikus változások időszakosak s az időszakok rövid em beri életünkhöz, ső t az emberi-nem ism eretes történelm éhez kép est igen hosszuk. Tudományos megfigyeléseink m ég csak nehány évtizedre vonatkoznak; föl kell tennünk, hogy a koszm ikus változásokkal a meg­ felelő éghajlati változások földünkön karöltve já rtak , de megfigyelésekkel szám ba m ég sem vehettük. Vannak azonban m ég más körülm ények, melyek hi­ hetőleg szintén befolyást gyakorolnak földünk éghajlati viszonyaira. Ide tartoznak egyebek között a napon m utat­ kozó sö tét f o l t o k . Nem tu d ju k m ég, hogy voltaképen mik ezek a n a p f o l t o k , m icsoda folyam atok okozzák azokot a nap felszínén ; de annyi bizonyos, hogy számuk felváltva hol növekszik, hol fogy. A zt is constatájták, hogy a napfoltok növekedésének és ap adásának időszaka átlag véve s kerek számmal 11 évet tesz, m ég pedig úgy, hogy a napfoltok minimumától a m axim um ig rendesen csak 3 . - 4 esztendő telik le, mig ellenben azon időköz, mely a napfoltok legnagyobb szám ától azoknak legkisebb szá­ máig lejár, rendesen 1 — 1.3 évet tesz. T e h á t a maximum­ tól a minimumig való id ő k ö zjó v al nagyobb, m in tá z, mely a minimumtól a maximumig létezik. A 11 évi időszakhoz képest legtöbb napfolt m u tatkozott (maximum volt) az 1 8 2 9 ,1 8 3 7 ,1 8 4 8 , 1859/co, 187% és 1 S 8 V években, el­ lenben legkevesebb napfolt volt 183% , 18 4 4/ a, 1 8 5 % , 1866/ , és 1877/8 években. Számos tudós vizsgálgatta, vájjon van-e valami kap­ csolat a napfoltok időszakos változása és a földön megfi­ gyelt. meteorologiai jelenségek között. A vizsgálódások több tekintetben m ár h a tá ro zo tt eredm ényre vezettek. Sokan ugyan azt tartják, hoay valam ennyi m eteorologiai jelenség ugyanazt az időszakosságot m utatja, m int a napfoltok tü­ neménye, te h á t a napfoltoknak vagyis inkább azon folya­ matoknak, melyek a napon a foltokat előidézik, döntő be­ folyást tulajdonítanak az éghajlati viszonyokra .*) De a dolog még nincsen végleg kiderítve Némelyek úgy találtá k , hogy bizonyos vidékeken a napsütés (insolatio) ere je a napfoltok szám ával karöltve növekszik és fogy; mások ellenben úgy találták, hogy azon években, melyekben sok napfolt van, a nyarak hüsebbek s a telek tartósabbak. H a n n sz e rin t azon években, me­ lyek a maximumtól a minim um ig következnek, a tél igen kemény szokott lenni, a m inim um ot követő években pedig a nyarak igen forrók. Az 1882-diki tél nem csak nálunk, hanem egész európában nagyon enyhe volt, pedig a napfoltok maximuma épen 18 8 % -re esett. M e 1 d r u m a M auritius szigeten levő observatiorum igazgatója, különösen a napfoltok és az esőzés közötti v i s z o n y t tö re k ed ett felderíteni. V izsgálódásainak nyo­ *) L . Dr. T r a n z v. G e r n y : Die V e rü n d e ru n g e n des Klimas und ihre Ursachen, Hartlebens V e r l a g , 1 8 8 1 .

Jelzet: 63.702

3

mán a következő eredm ényekre ju to tt: a napfoltok maxi­ m um ának idején, kevés kivétellel, m in d en ü tt nagyobb a csapadék, m int a napfoltok m inim um ának idején, E csapa­ dék! többlet pl. A ngliában 1.94, a többi E u rópában 3 .64, É szak-A m erika E gyesült állam aiban 5 .,,, K elet-Indiában 8.38, A usztráliában G.aa angol hüvelykre rúg. A 9 évből m elyekre a napfoltok m axim um a e se tt, E urópában 7 maxímumos év közül 6-ban, A m erikában 6 maximos év közöl 5-ben, K elet-In d iáb an 6 maximumos közöl 4 -ben e s e tt több eső, m int a m inim um os esztendőkben. Különösen az 1829.5, 1837 „, 1848 G és 1860.„ maximumos négy évben átlag véve 9 5 angol hüvelykkel több eső esett, m int ugyan­ annyi m inim os években.*) H a a maxim umokból és minimumokból három éves periódusokat vesszünk s csapadékuk m ennyiségét összeha­ sonlítjuk, úgy találju k , hogy a minim um tól a legközelebbi maximumig az esőm ennyiség rendesen növekszik. A folyók vízállásai term észetesen az esőzéshez k é ­ p e st változnak. A maxim um os években a vízállás évi á t ­ lagban véve 16.a hüvelykkel m agasabb, m int a m inim u­ mos években. M inthogy a napfoltok változásainak időszaka egyrem ásra 11 , évre te rje d ki, s a minimumtól a m axim um ig való időköz körülbelül 3 .„ a m axim um tól a minimumig való időköz pedig 7.4 év et tesz, azért az esőzések m axi­ mumai és minim um ai között való időközök sm i egyenlők. A legnedvesebb és legszárazabb évek közötti időköz Ang­ liában rendesen 1 0 - 1 1 évet tesz, de a legszárazabb év­ től a legnedvesebb évig 3.,,. s a legnedvesebb évtől a leg­ szárazabbig 6 8 év szo k o tt letelni. A többi E u rópában a legnedvesebb és legszárazabb esztendők 5 évenkint vál­ takoznak ; K elet-In d iáb an a legszárazabb évtől a legned­ vesebbig 4.5 s a legnedvesebbtől a legszárazabbig 5.8 év telik le ; körülbelül így van a dolog A usztráliában is. Az egész földre nézve az esözési időszak 10.G évre terjed, a legszárazabb évtől a legnedvesebbig 4.6, a le g ­ nedvesebbtől a legszárazabbig 6 esztendő telik le. A folyók vízállására nézve a m inim um tól a maximumig 3.8 s a ma­ ximumtól a minim um ig 0.8 esztendő szokott lejárni. Ezek M eldrum vizsgálódásainak igen érdekes e re d ­ ményei. Úgy látszik, hogy az esözési cyklusok csakugyan nagyjából összeesnek a napfoltok cyklusaival. H elybeli k i ­ vételek lehetnek és m in d en esetre vannak is; igv pl. nyu­ gati és közép E u rópában 184% , 185% , *60®/- években több eső esett, m int a m ennyi a norm ális csapadék, pedig azok az évek a napfoltokra nézve minimumos évek voltak De ebből nem következik, hogy a csapadék az e m líte tt évek­ ben az egész földön nagyobb le tt volna. K elet-India déli részében néha nagy szárazság u ra l­ kodik, s ekkor a sz ü k te n n é s m ia tt nagy inség és és é h h a­ lál szokott lenni. H u n t e r úgy találta, hogy o tt a száraz évek mindig összeesnek oly évekkel, m elyekben legkeve­ sebb napfolt van. Ugyancsak L in á t, B raziliát, sőt a tenget ölelte M auritius sz ig e te t is olykor nagy s z á r a z s á g é n , * ) L . Z e its c h r ift fü r M e tc o r o lo g ie , X I . k ö t. 2 9 6 — 2 9 9 .1 .

S feS Ü ...

Ál é l d r u m k im utatta, hogy o tt is a száraz évek a m ini­ mumos évekkel esnek össze. M auritius szigetet a m últ században még nagy erdők fedték, ezeket m ár jobbára ki­ irto ttá k a kávé és ezukorültetvények m iatt. D e nemcsak most, hanem a m últ században is gyakran szenvedett a szárazságtól. — Nálunk 1863-ban volt nagy szá ra zság ; azon esztendőben a napfoltok szám a 45-re rú g o tt, a maxi­ mum t i. 1860-ban volt, m ikor is 95 foltot észleltek, 1861-ben 78, 1862-ben 61 napfolt volt.*) A hold a nép h ite szerint nagy befolyást gyakorol a F ö ld re és éghajlati viszonyaira, ám de a tudom ány e h ie­ delm et nem igazolja. D e a föld éghajlati viszonyai nem csak bizonyos koszmikus befolyásoktól függnek, hanem oly körülm é­ nyektől is, m elyek neki sajátjai. A földön kivül eső kosz­ mikus feltételek, m int láttuk, kisebb nagyobb idősza­ kokban változnak s az általuk okozott m eteorologiai változások szintén időszakosak. M ásként van a dolog a t e l i ú r i k u s , m agán a földön előforduló feltételek­ kel ; ezek is folytonosan változnak, de nem időszakosan, azaz nem újulnak m eg és nem ism étlődnek h atáro zo tt időközökben. Az éghajlat nyomosabb tellurikus feltételei e z e k : a földrajzi szélesség és hosszúság, m elyet változatlannak te k in th e tü n k ; a hegységek m agassága fekvése és csa­ pása ; az egyes földterületek általános kisebb nagyobb m agassága a ten g er szintje fölöt vagy azoknak m élyedése a tenger a lá ; a tengerek, nagy tavak terjedelm es mocsá­ rok, nagy folyók s az erdőségek szomszédsága ; s végül, a mi legfontosabb, a száraz és ten g erb o rito tta te rü le te k eloszlása a föld színén. Mindezek a körülm ények m int hathatós tényezők m ódosítják az egyes vidékek éghajlatát, tőlük függ a széljárás, a meleg eloszlása, a csapadékok gyérségo vagy szaporasága, stb. De h a a földrajzi hosszúságot és széles­ séget kiveszszük, melytől a inathem atikai földövek beosz­ tá sa függ, a többi tényezők m ind változandók. A folyók m egváltoztatják folyásuk irán y át és torkolatuk helyét, elhagyják régi m edrüket s uj ágyakat vájnak m aguknak ; * ) M in t c u r io su m o t m e g e m líte m , h o g y K ö p p o n i , I l a n n , F l a m m a r i o n ős W a l f o r d v iz s g á ló d á sa i s z e ­ r in t a sá sk á k is r e n d e se n a z o n é v e k b e n je le n n e k m e g E u r ó ­ p á b a n , a m e ly é v e k r e a n a p fo lto k m in im u m a e s ik , m é g p e d ig le g in k á b b a m in im u m é s m a x im u m k ö z ö tti é v e k b e n s z o k ­ ta k m e g je le n n i, e lle n b e n a m a x im u m é s m inim um k ö z ö ttid ő k ö z b e n so h a se m m u ta tk o z n a k . E n n e k o k á t H a n n ab b an ta lá lja , h o g y K ö zó p -E u r ó p á b a n a m inim um é s m a x im u m k ö ­ z ö tti ővele r en d e se n sz á r a z a b b a k é s m e le g e b b e k , m in t a z o n é v e k , m e ly e k a m axim u m é s m in im u m k ö z ö tt e sn e k . T e h á t a v á n d o r sá sk á k a sz á r a z é s m o lo g óvok b on lá to g a tjá k m e g K özép -E u ró p á t, te r m é sz e te se n e le d e lt k e r e s v e . M é g a k e r e s ­ k e d e lm i n a g y v á ls á g o k is, m in t W . S t a n l e y J e v o n s k i­ m u ta tja , r en d e se n m in d en 1 0 — 1 1 é v b e n sz o k ta k e lő fo r d u ln i, m é g p e d ig k ö r ü lb elü l a n a p fo lto k m in im u m ával e s n e k ö s s z e . I ly e n n a g y v á ls á g o k v o lta k : 1 7 1 1 , 1 7 2 1 , 1 7 3 1 32, 1763, 1 7 72 — 73 , 1 7 8 3 , 1 7 9 3 , 1 8 1 5 , 1 8 2 5 , 1 8 3 6 - 3 9 , 1 8 4 7 , 1 8 5 7 , 1 8 6 6 ,J 1 8 7 8 . é v e k b e n (n á lu n k 1 8 7 3 - b a n is .) a .

.

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

Jelzet: 63.702

a tavak és mocsárok egy helyütt betem etődnek és kiapadnak, más h ely ü tt újak tám adnak ; a hegységek a légbeliek h atása a la tt egy helyen folytonosan kopnak és törpülnek, más helyen pedig m ás erők működése m ellett m agasabbra és m agasabbra em elkednek, ső t uj hegyek és hegysorok is tám adnak. Egész nagy földterületek lassú százados em elkedéssel m agasabbra és m agasabbra duz­ zadnak fel, m ás fö ldterületek pedig lassankint alább meg alább sülyednek. A ten g er m indenütt rágja és rombolja a pontokat, némely vidéken uj m eg uj foglalásokat tesz, midőn majd lassan és észrevétlenül, majd h irtelen és erő ­ szakosan terjedez a száraz terü le te k rovására, más vidé­ keken pedig hátraliuzódik s a szárazföld nyomul előre az ő rovására. — Uj szigetek tám adnak, más szige­ te k meg eltűnnek. — I t t növekszik a partvidék, am o tt meg fogyton fogy. E szerin t a földségek és óceá­ nok, a szigetek és félszigetek a beltengerek és ten g er­ öblök szabása, körrajza folytonos változást szenved, s a geológiai korszakok folyamában a száraz és nedves te r ü ­ letek eloszlása gyakrabban egészen m egváltozott. A hol m ost szárazföld, sőt magas hegyek vannak, o tt valamikor a ten g er hullám ai r e n g te k ; s a mi m ost tengerfenék, az százazfóld volt. A m ostani éghajlati viszonyokat csakis a száraz és tenger je le n eloszlása m ellett érth etjü k m eg, csak ily el­ oszlás m ellett létesülhettek a m ost uralkodó légbeli és tengeri áram lások, m elyek a légm érséklctre és esőzésre oly döntő befolyást gyakorolnak. H a te h á t valam ikor a száraz és ten g erb o rito tta terü letek m ásképen voltak elosztva — pedig ab b an kételk ed n ü n k nem leh et — a k k o r okvctctlenül egészen más éghajlati viszonyok is voltak. E gy uj geológiai isk o la , m elynek élén a bécsi S u c s z és a svájezi H c i m állanak, a régibb vulkáni nézeteket elveti, m elyek szerint a hegyek és hegysorok földalatti erők m űködése következtében alulról fölfelé tódultak, a m élységből a felszínre való kiömlés által ke­ letk eztek vagy pedig, ha kitörés nem tö rtén t, feltolattak, m integy kólyagszerücn felfuvattak. A zt m ondják , nincs hegy, mely alulról felfelé em eltetett volna, a vulkánhe­ g y ek is csak a kilövelt anyagok felhalmozódása által tám ad tak , a tölcsér környezete és falai sohasem emelődtek . A liogyek és hegységek csak a földkéreg összezsugo­ rodása következtében tám ad tak , nem ogyobek, m int a föld felszínének redői és ránczai, olyanok m int a m egszá­ rad ó és összezsugorodó alma h éján ak a ránczai. A földrétegek vetődései, gyürem lésoi mind ekképen tám ad tak . A z összezsugorodás következtében itt alásüly ed tek , o tt felfelé szorultak. S a föld ezen összezsugoro­ dása még folyton folyvást ta rt, m int ezt a földrengések is tan ú sítják . — H a o nézet áll, akkor a föld átm érője is változik, t. i. az összezsugorodás következtében lassan­ k in t m ind rövidebbé válik ; ha pedig ez az eset, akkor a föld forgási sebessége saját tengelye körül sem változat­ lan ; m inél kisebb a g ö m b , annál lassúbb lesz a forgása.

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

j

E körülm ény teh át szintén módositólag hatn a az éghajlati viszonyokra. Mindezekből m eggyőződhetünk arról, hogy vala­ mint az ég a la tt m inden változik, úg y földünk s egyes részeinek éghajlata is változik, s e változások részint visszatérők és időszakosak, részint pedig nem idősza­ kosak. III. A geológusok k im u tatják , hogy földönkön az ég­ h ajlat a legrégibb időktől fogva folytonosan változott. A zt gyanítják, hogy a föld összes a n y ag a eredetileg gáznem ű állapotban volt, te h á t hőm érsékletének roppant m agasnak k ellett lennie. L assan k in t kihűlve, izzón fo­ lyóssá lett. az egész anyaga, ak k o ri hőm érséklete is még vagy 1000 C. fokú lehetett. H e 1 m h o 11 z szerint körülbelől 350 millió esztendő k e lle tt, mig an n y ira kihűlt, hogy hőm érséklete 100 C. fokra szállt alá. A kkor tehát a föld saját m elege m ég oly nagy volt, hegy a nap süté­ sének sommi hatása sem leh etett m ég. D e sa já t m elege a kisugárzásnál fogva folytonosan csökkent s végre kérge egészen m eghűlt és m eg k e m én y e d ett; kérgének meleg­ veszteségét a belső melege ki rtem p ó to lh atta többé, s ekkor a n ap h a tá sa m ár érezhető volt ra jta . Á föld külső kérge m ind jobban kihűlt, annyira, hogy élőlények, növé­ nyek és állatok n épesíthették meg. D e a fö ld 'sa já t belső m elege m ég m indig k ih ato tt a külső földrétegekre is s azért az egész felszínen m ég m agas és egyenlő volt a hő­ m érséklet. E bben a különbségek csak ak k o r állo ttak elő, m ikor a föld belső melege an n y ira m eghagyott, hogy hatása a külső rétegekre m ár a lig , vagy épen nem volt érezhető, te h á t a felszíne egyedül a naptól kapta melegét. A geológia rendesen négy nagy korszakot különbőzte tt meg földünk történelm ében. A z első legrégibb kor­ szakban a hőm érséklet az egész földön körülbelől egyfor­ ma s m indenütt m agasabb lehetett, m int m ost a forró öv alatt. A második korszakban a hőm érséklet egészben véve m á r alacsonyabb volt, s az egyes vidékeken már tetem esen különbözött. D e az északi sarkvidéken, pl. G rönlandban m ég ak k o r is körülbelől oly meleg volt, mint most Egyiptom ban vagy a K an ári szigeteken van. A har­ m adik korszakban az éghajlati viszonyok m á r majdnem olyanok voltak, m int m ostanában, az egyes vidékeken a légm érséklet m ár nagyon különbözött, noha az északi sarkvidékek m ég akkor is sokkal m elegebbek voltak mint most. E zu tán oly időszak köv etk ezett, m elyben a hó és jégm ezők igen nagy k iterje d é st nyertek. E z t jeges idő­ szaknak nevezik. A kkor Svájczország, A nglia és Skótor­ szág, Skandinávia olyanok v oltak, m in t m ost Grönland, Izland, a jegesek az alpokról a lom bardiai és franczia síkságokig n y ú ltak le, a norvégiai és svéd jegesekről leszakadt jéghegyek a tengeren, m ely ak k o r Németország északi síkságát elborítja vala, a H arc z hegységig, a thüringiai erdőig és a K á ip áto k ig úsztak le. Közép-Európá-

m u bM Jelzet: 63.702

5

bán, F rancziao rszág b an stb. oly növények és állato k éltek akkor, m inők m ost csak az északi sarkvidékeken élnek. Ezen ú g y n ev ezett jeges időszak berek eszti a harm adik s m egnyitja a m ostani negyedik geológiai korszakot. K iv ált a „jeges időszak" sok fejtörést okozott a ter­ m észettudó so k n ak , k ik nagyon sokféle hypothesiseket gondoltak k i an n a k m eg m agyarázására. A g a s s i z úgy vélekedik, hogy m inden geológiai k o rszak végén m ajd­ nem az egész földkerek ség et h atalm as jé g b u ro k vette körül, úgy hogy m inden élőlény odaveszett. A zután u j korszak kezdődött, m elyben valam ivel alacsonyabb hő­ m érséklet volt, m int az előbbiben, s uj élőlények k elet­ keztek. D e A gassiz nem m ondja m eg, hogy miért, állott be oly nag y hideg m inden korszak végén ? E te k in te tb e n igen m erész elm életet gondolt ki P e 11 k o J á n o s . H ypoth esisét a m ag y ar akadém iában, 1863-ban ta r to tt székfoglalójában a d ta elő. L a p l a c e elm életére tám aszk o d v a állítja, hogy a föld és hold k elet­ kezése u tán m ég a V én u s és M erkúr s talán m ég nehány apróbb bolygócska v á lta k el a nap testétől. M ikor a nap te ste m ég oly n ag y volt, hogy a közép­ p o n tja és a V énus p á ly á ja közö tt levő egész te re t foglalta el, ak k o r k étség k ív ü l so k k al erősebben világ íto tt és sü­ tött a földre, m int m ostanában. A k k o r te h á t a föld az első geológiai k o rszak át élte. A zu tá n az a töm eg, mely utóbb a V énust képezte, lassanként m int gőzgyürű elvált a nap­ tól; a V énus gőzgyürüje te h á t a nap és föld között kerin­ g e tt s m int ernyő a nap sü tését g yengítette. E z idő az első geológiai k o rszak v ég ét jelzi, a midőn a földön a lég­ m érséklet tetem esen alászállt. A zu tán a gőzgyürű egészen elszakadt a nap tó l s göm bbé l e t t ; ekkor a hosszú vajúdás u tá n u ju lt erővel s ü tö tt ki a nap s a földön ism ét nagyobb meleg le tt; igy b ek ö v etk ezett a m ásodik geológiai k or­ szak. D e a nap v ajú d á sa ism ét elkezdődött u j töm eg vált el testétől, t. i. a m erk u r g ő z g y ü rü je ; m egint fogyott a nap ereje s ezzel a m ásodik geológiai korszak éré végét. A m int a m e rk u r m eg szü letett s göm bje m eglett, ú jra fellobogott a n ap, ism ét erősebben sü tö tt, de többé nem oly erősen, m in t a m ásodik s m ég gyengébben, m int az első geológiai k o rszak alatt. A h arm ad ik geológiai k o r­ szakban a földön az álla t- és növényvilág m á r sokban h a ­ sonlított a m ostanihoz, m e rt a m érsékleti viszonyok m ajd­ nem olyanok v o ltak , m in t jelenben. U tóbb a harm adik korszak végén s a n eg y ed ik n ek elején a nap ereje an n y ira m eggyengült, hogy a je g e s időszak állo tt be. E k k o r tá ­ m adtak alsó aszteroidák, m elyek — m int sok csillagász állítja — a m erk u r és n a p k özött keringenek. E zeknek m egszületése u tá n ism ét m elegebben s ü tö tt a nap, a nagy jegesek m in d en ü tt h á trá lta k és csak az északi sarkvidé­ keken ta rto ttá k m eg n ag y kiterjedésöket. A negyedik, azaz a m ostani geológiai korszak végén még sokkal h id e­ gebb időszak fog bcállani, de ez uj jeg es időszaktól nem kell félnünk, m e rt m ég nag y o n sok viz fog addig a D u ­ n án lefolyni, s m i a k á r tízszer is m eg fogjuk m ég ünne­ pelhetni hazánk ezredéves fenállását. — P c ttk ó t, kissé

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

m erész elm élete m ia tt S u e s z és H o c h s t e t e r am úgy béesiesen elpáholták.*) (Vége köv.)

Az orvosi szak o sztály 1882. ang. 24-én délelőtti üléséről jegyzőkönyv. Dr. T ö r ö k J ó z s e f m egnyitja a szakülést egy adressel, m elyben az egybegyűlt tagok üdvözlése után az orvosi tudom ány utóbbi időkben t e t t előm eneteleiről szól, megköszönve előbb a m egtisztelő m egbízatást. M egem­ líti a fertőzés elleni e ljá rá st a term észetben, rajzolja azon k ü lö n b sé g e t, mely az antisep sis előtti és azótai időben m űtéti eredm ények tek in tetéb en szem betűnik. M egemlékezik mindazon sebészi beavatkozásokról, m e­ ly ek et épen az antisepsis t e t t lehetővé, de nem hallgatja el azon túlzásokat sem, m elyeket a m űtéti rem énységeket illetőleg é rtek az orvosok. Szól az ujabb lázelenes sz e ­ rekről és eljárásokról, s kiem eli ezek jelen tő ség ét az orvo­ si nihilism ussal szem ben. Felem líti azon sikereket, m elye­ k e t a kísérleti orvostan az agym űködések ism eretében az az utóbbi időben arato tt. Végül szívélyesen üdvözli az egybegvültaket, s az ü lést m egnyitottnak nyilvánítja. Dr. H a l á s z G é z a m egköszönve a megnyitó e l­ nök ép oly kim erítő, m int kitűnő adressét, neki jegyzőkönyvi köszönetét indítványoz, m it a szakosztály helyes­ léssel elfogad. A szakosztály következőleg alakul m eg : a mai ü lé ­ sek elnökségére átalános fölkiáltással Török József, a többiekre nézve pedig O s s i k o v s z k y J ó z s e f tnr. és P o p p e r A1 a j o s, jegyzőkké pedig Dubay Miklós és Im re József lettek felkiáltással megválasztva. K o v á c s J ó z s e f tn r. a budapesti főorvosnak hiv. je le n té sé t nyújtja á t az elnökségnek, az 1881-ki diphte rilis és az az ellen alkalm azott praeventiv rendszabályokról", m elyet a szakosztály áttanyulm ányozás és je le n ­ téstéte l végett Popper A lajosnak ad ki. A nagy választm ányba beválasztattak az orvosi szak­ osztály részéről dr. M olnár István, Orbai J., Fuchs J., H egedűs F., H irkó L., Kain D., E h renreich F., Ujfalussy J., L iehrenberg K„ Szuper L., Serly S., H etényi Ferencz, Baruch Mór, Tegze Im re. A b ejelen tett előadások sorren d jére nézve m egállapit tátik, hogy m a Lichtenberg, F aludy és Tótb, holnap pedig Kovács József, tn r. fogja m egtartani előadását, a többi előadások pedig a bejelentési sorrend sz erin t fognak elosztatni. L i c h t e n b e r g K o r n é l : „a M aniére-féle bántalomról s annak viszonyáról a tengeri betegséghez" é rte ­ kezik. — A fogalom m eghatározása és rövid tö rtén eti á t ­ tekintés után a baj tünem ényeinek le írá sá ra t é r ; felem líti, * ) L. J o h a n n v o n P e 11 k o : D ió j ü n g s t e C o n tro v e r s e ü b er d ie T h e o r ie d é r E isz e it, S o p a r a t-A b d r u c k au s d em b e r g - uu d liü tte n m a e n n isc h e n J a h r b u c h e X 1 Y . k ö te t. B écs 1865.

Jelzet: 63.702

hogy száraz dobür— h u ru t és fülfolyás gyakran idézik elő. L e irja a beteg kinos é rzeteit, mozgási kényszereit, melyek különböző irányú mozgássá is fokozódhatnak. Szól az igen fontos egyéni flllzőrejekröl, az émelygésről, hányásról és önkivüliségről (Syncope), melyek e bajjal együtt járnak. L átni való, hogy a M aniér-féle bántalom jelenségei analó­ gok, a tengeri betegség jelenségeivel. Ez analógiát előadó úgy értelm ezi, hogy a tengeri b etegség tünem ényei is a belső fül vérkeringési zavaraiból keletkeznek, m elyeket a gyomorból kiinduló s a nervus pneum o-gastricus által az alsó nyaki-dúez segélyével oda á tte tt reflex izgalom okoz. A tü n etek te h á t m egfordított sorban m utatkoznak, m int am a m ásik bajnál. Dr. F a l u d y G é z a értekezik : „A resorein h atá­ sáról hasm enéseknél*. Először ism erteti a je lz e tt szert, vegyi szerkezetét, s az eddigi irodalmi ad ato k at T apasz­ talásai szerin t lázellenes szernek kevesebbet é r a salicylsavnál, külsőleg bizonytalanabb a carbolsavnál, befecskendése üregekbe kellem etlenségeket okoz. Azonban igen kedvező hatásúnak ta lá lta oly gyomor- és bélbajoknál, m eiyek abnorm is erjedésen, vagy fertőzésen alapulnak. - Közel száz esetben alkalm azta, többnyire 1 —12 hónapos gyerm ekeknél 50 gram m vízben 5 — 15 ctgm ot olvasztatva fel. Igen jó l h a t dyspepsianál, nyári gyerm ek-kolera ellen azonban épen nem specificum, s az izgatókra m ellette is nagy szükség van. U tán a gyakran tap asztalt visszaesést, te h á t a javulás u tá n is folytatni kell. — A felolvasás után kifejlődött eszm ecserében Dulácska G. kijelentette, hogy e resorcint nem sokra b e c sü li; láz és syphilis ellen sem m it sem ér, és dysenteria ellen alkalm azott befecskendés után m érgezést tapasztalt. I m r e J ó z s e f köth árty ai váladék elm ulasztására ta lá lta alkalm asnak és 2°/0-o t old atát szemviznek ajánlja — Dr. H ochhalt fél grm os adagokban is rósz h a tá sát ta ­ pasztala az érverésre. M o l n á r I s t v á n „A sp ártai nevelés, m int a nép eltörpiilésének és elsatnyulásának íő ellenszere* czimü é rte k e z ést olvas föl. L elkesedéssel és szép nyelven irt müvében a nép erkölcsi és testi elsatnyulásának okául a hülyék, bujakórosok stb. összeházasodását hozza föl s ajaulja, hogy az orvosok és papok ez irányban jobban ügyeljenek, a katonáskodás ideje röviditessék m eg, a lá ­ nyok igen korán ne m enjenek férjhez. A tetszéssel foga­ d o tt felolvasás után dr. B aruch M, javasolja, hogy a hiv. egészségügyi statisztik a m egbízhatatlan lévén, kérje a szakosztály a nagyhalálozás okainak k ipuhatolására kor­ mánybiztosok kiküldetését. T örök József, Bódogh A. és Kovács J. felszólalása u tán abban állapodott m eg a sz ak ­ osztály, hogy intéztessék ez ügyre vonatkozó részletes javaslat Írásban Molnár és B aruch á ltal a gyűléshez a kérdés előkészítő tárgyalása végett. S p i t z e r M. „Közlemények az iridectom ia köré­ ből gyakorlati szempontból* czim eu ta r t előadást. V álto­ zatos tartalom m al sa já t maga által észlelt és m ű te tt ese­ te k re hivatkozva, a szivárvány-m etszést s annak ja v alla­ ta it tárgyalja.

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

A tárgysorozat be lévén fejezve, elnök az ü lést bei-ekeszti. K elt D ebreczenben aug. 24. 1882. D r. D u b a y Miklós D r. T ö r ö k József jegyző. elnök. Dr. Im re Jó z se f jegyző.

Az orvosi, sebészi s közegészségi szakosztály 1882. aug. 24-kén d élu tán 3 ó rak o r ta rto tt gyűlésének jegyzőkönyve. 1) E lnök T örök Jó z se f a gyűlést m egnyitja. 2) D r. T ó t h I m r e olvassa fel értek ezését „A b á ­ n y á s z a s z á l y r ó l és o k t a n á r ó l . * E lő a d ja azon ujabb felfedezés tö rté n e té t, m ely sz e rin t a chlorosis aegyptiaca okául ism ert anchylostom duodenale egy­ szersm ind oka volt a G o tth ard -a lag u t m unkásai közt uralkodott, vérszegénységben álló betegségnek is. Felol­ vasó a Selm eczbányai különböző bányák m unkásainak ürülékeiben szintén fe lta lá lta a nevezett élösdi á lla t pe­ téit, a bányász-aszály eseteiben. Úgy látszik hogy a b á ­ nyász-aszály m indig u ralg o tt am a bányákban, m ióta csak o tt d o lg o zn ak ; szerző törtéi.,-Imi adatokból bizonyítja ezt, ső t valószínűnek á llítja hogy az élődi férg et m á r a XIII. században hozták be olasz bányam unkások. A ké­ sőbbi m unkások viszonyai pedig, a bányák túlságos me­ lege és rósz levegője m ia tt kedvezők voltak a bélféreg tenyészetére s a viszonyok ja v u lá sa folytán m ost hasonlitb atlan u l kevesebb a bányász-aszályban a szenvedők száma. A betegség tü n e te it le irja s ezekből következteti hogy a bányász-aszály egyszerűen a veres vérsejtek m egfogyásából eredő vérszegénység. A betegség oka tisztán a bányai rósz levegőnek volt eddig tu la jd o n ítv a : felolvasó 4 bélféreg h atásáb ó l eredőnek ta r tja e bajt, me­ lyek közt az anchylostom duodonale s a trichocephalus d isp ar a k é t legveszedelm esebb; ez állato k a bélfalat megsebzik, belőle v é rt szívnak, az izg a tá s á lta l okozott elválasztás term ékében, a nyálkában fészkelnek. Az orsógiliszta szintén ártalm asab b , m in t gondolnék. Felolvasó kétszáz bányam unkás b é lta rta lm á t (ürülékét) vizsgálta meg s a Zsigm ond-akna m unkásai k ö z t (100 közt) egyet sem ta lált, ki bélférgekben nem szenvedett v o ln a ; legu­ tóbb azok szenvednek különben, kik a földről való kapargatással fo g lalk o zn ak ; m inél fiatalab b ak a munkások, an nál inkább. K ita rtó s fáradalm as vizsgálatának ered­ m ényeit részletes szám adásokban olvassa fel az előadó. A- gyógykezelést illetőleg a vérszegénység s egész beteg­ ség okának, a belférgeknek e lb a jtá sá t aján lja, a nyers páfrány tö rzs zöld k iv o n ata á lta l, fonalférges betegnek 3 5 gram m ot a d o tt n ap o n ta s G— 8 nap a la tt m ind kívül a féreg. Az orsógilisztát azonban e szer nem űzi el. Ta­ nácsos intézkedni arró l, hogy a bányászok ne fertőztessék m eg m a g o k a t; a já n lja a bányákban alkalm as árnyék­

Jelzet: 63.702

7

székek, hord o zh ató ü rü lé k -ta rtó k b eh o zatalát, m i á lta l a féreg-petéknek a b á n y á k b a ju tá s a m e g g á to lta tik ; to ­ vábbá a fertő zetlen itést, é s m ég tö b b óvó rendszabályt.

Dr. B áron Jónás indítványozza hogy előadónak fáradalm as és önálló vizsgálatokon alapuló dolgozatáért a szakosztály köszönetét mondja ki. E gyhangúlag elfog ad tatik és felolvasónak köszöne­ té t szavaz a szakosztály. 3) D r. Á 1 d o r A. tö b b hugykő b e m u ta tá sa m ellett szól a B i g e 1 o w -féle l i t b o l a p a x i á r ó l s a vidéki gyakorlatban alkalm azh ató ság áró l, bizonyítva hogy a kőm etszés ez á lta l soha sem fog kiszo rittatn i, m e rt viszo­ nyaink kö zt sem végezhető m indig, s m ivel a kőm etszés kilátásai nem oly ro szak hogy m inden áro n elhagyandó volna. A m ű tét utolsó szakában tisztán a kő kihúzásánál ajánlja hogy a fogót m in él m élyebbre k ell a kő a lá beve­ zetni s a zu tá n a fogó fogantyúinak felem elése m e lle tt ki­ nyitni, m ire legtöbbnyire sik erü l a követ a fogóba szoritn i s kihúzni. 4) Az idő elh a la d o ttsá g a m ia tt Dubay M iklós elő ­ adása a M etalloskopiáról h o ln a p ra h a la sz ta tik s akkor reggel, legelőször is az fog m eg tartatn i.

Az orvos-sebészi és közegészségi szakosztály 1882. aug. 25. d. e. 9 ó rakor ta r to tt gyűlésének jegyzőkönyve. E ln ö k : O ssikovszky Jó zsef tanár. — Je g y z ő k : Dr. Dubai Miklós és Dr. Im re József. 1. Ossikovszki elnök a gyűlést m egnyitja s a hely­ beli intézetek m egvizsgálására kiküldendő bizottság ta g ­ jainak m egválasztására szólítja fel a szakosztályt. A bizottság tagjaiul D ulácska G. elnöklete a la tt m egválasztattak : Fuchs, Harnary, H alász és Ujfalussy orvostudorok. 2. E lnök b em u tatja d r. S challer F. fehérvári orvos beterjesztvényét, m elyben a gyógyászat szerkesztőjéhez intézett levél alak jáb an védhim lő-oltás ügyi nyilatkozat tételére szólítja fel a vándorgyűlést. A szakbizottsághoz u ta sitta tik , holnapi gyűlésen jelentéstétel végett. 3. Dr. D u b a y előadást t a r t : „T herapeutikus ada­ tok az epilepsia gyógytanához“ czim a la tt, melyben ta ­ nulmányozására és ta p a sz ta la ta ira hivatkozva, ő az epilepsiát m int különálló b eteg ség et el nem ism eri, azt r e f 1 e x -n e v r o s i s n a k tek in ti, mely sok esetben gyó­ gyulni képes, h a alap o k át feltalálnunk és m egszüntetnünk sikerült. Főgyógyszere az epilepsiának a fémek, de tudni kell mely esetb en , mely fém fog hatékony lenni, mit csupán a m etalloskopicus vizsgálat képes m eghatározni. A fémek vagy tisz ta p oralakban előadó sz e rin t hatéko­ nyabbak m int a fémsók s e z é rt ő a tiszta fém porokat használja m etallo th erap eu tik u s betegeinél. Az ásvány­

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

vizek h a tá sá t előadó egyenesen azon villam oságnak tu la j­ donítja, mely azokban a forrásokban megvan. B em utja a m etalloskopikus vizsgálathoz szükséges eszközöket; végre ism e rte t négy k óresetet, m elyeknél m etallotherapeutikus kezelés m ellett javulást sik erü lt elérni. 4. K o v á c s J. tan á r előadást ta r t a h a s n y i t á 8sa1járó m űtétek körüli tapasztalatairól. Elmondva azokat m iket a liasbeli daganatok k i­ irtá sa után a kocsány kezelésére nézve k é t év előtt a vándorgyűlésen elm ondott e rövid ism étlés után, koródá­ ján te tt m ü tételi tap asztalatainak előadására té r. A ko­ csány sebét úgy kezeli, m int más kiirtások vagy végtag csonkítások stb. u tán visszam aradt s e b e t; az á tm etszést részletenként végzi hogy a külső réteg ek visszahúzódhas­ sanak, az á tm etsze tt véredényeket Pean-féle csipeszekkel fogja le, kim etszés után a vérző edényeket pontosan köti be, m ajd a hashártya-széleket pontosan, a felületes e d é ­ nyek közelében helyezve el a v arrato k at. Oly tű k e t hasz­ nál melyek kissé m eggörbített varrótűkhöz hasonlitnak s a sebszéleket nem szakítják meg. Ily kocsány-kezelés u tá n a külföldiek által észlelt utóvérzéseket soha sem ta ­ pasztalta — A m éhdaganafok közül a m éhrákot nem nem ta r tja olyannak mely m ia tt tanácsos volna teljes m éhkiirtást végezni, m e rt a kiujulás ki nem m arad. Kern ily kedvezőtlen egészen a sarcoraák k iirtása. Legjobb eredm ényeket ad a myo-fibromák kiirtása, m elyeket Ko­ vács tan á r a méhből tölcséres m etszéssel ir t ki, hogy leglegkivül eső hashártya s a külső izom réteg túlságosan vissza ne húzódjék. A méh sebfalait annak állom ányában sp iraliter v ezetett v a rra tta l egyesíti s igy az egész sebfeliilet, prím a intentio u tjá n egyesül. Ide vonatkozó ese­ te k közlése után á tté r a h a s d a g a n a t o k d i ag n o s i s á t illető észrevételekre. A kopogtatási viszonyok néha nehezen m agyarázhatók s vannak esetek, hogy a hasbeli rákos daganat által, érintkezés és d etritu s leszabadulása folytán okozott általános fertőzés oly töm egek­ ben okoz apróbb csom ókat az egész hashártyán s a béllodorbnn, hogyiannak m egm erevedése, m ozgásra k é p te­ lensége a folyadék rendes helyfoglalását gátolja s a dobos és tom pa kopogtatási hang közti helyviszony oly diagnosisra veheti az orvost (pl. hydronephrosis) melynek fel­ vétele sajnos tévedések okává lehet. K ét e se te t hoz fel, hol ily viszonyok m iatt hasm etszés után le k e lle tt m on­ dani a m űtétről. E gyébiránt a hasm etszés, ily viszonyok m ellett is végezhető, ha valamely okból szükséges m ert veszélytelen. 5. Dr. B á r o n J ó n á s az u j a b s e b k e z e l é s ­ r ő l értekezik. Az e rre vonatkozó ism eretek et történetileg és birálatilag kim erítően tárgyalja. E lőadásának befejezése után, melyben pl. a jodoform nem sokára bekövetkező teljes elhagyását jósolja, a különböző an tisept. szereket m éltatja, stb. Kovács J. ta n á r a spraynek bizonyos korlá­ tok alkalm azása m ellett szólal fel. 6. Dr. Bódogh A lbert felolvassa dr. K u n T a m á s értekezést „ a z a n t i s e p s i s f o n t o s s á g á r ó l a t ö r ­ v é n y s z é k i g y a k o r l a t b a n . " F e ltü n te ti azon h á t­

Jelzet: 63.702

rányos b eh atást, m elyet a kellő antisept. kezelés elha­ gyása a sebgyógyulás id ő tartam ára s a sebzés fokának m egítélésére gyakorol s törvényjavaslatot m u tat be, mely sz e rin t az orvosok m inden ily törvényszéki m egítélés alá kerülő esetben köteleztetnének az antisept. kezelésre. 7. D r C h y z e r K o r n é l , a „Myiosis egy rő l1- ta r t rövid előadást. Az e se t a z é rt igen ritk a és érd e­ kes, m ert az anthom yia scalaris álczái nagy menyiségben lepték meg, k é t izben is egy em ber b e le it s abból ön­ kényt kiürültek, erős hascsikarás után. B em utatja a k i­ ü rü lt álczák at nagyitó üveg alatt.

Jelentés a te r m é s z e ttu d o m á n ji csoportnak august. h ó 25-d i k é n

Jedlik

Ányos

elnöklete

alatt

ta r to tt üléséről. A z ülés tárgysorozata : 1. D r. K iss K ároly értekezése „a szénköncnyek égése a chlorgázban.“ 2. S trau b Sándor „az energia elektrom os á tté ­ teléről." E lőadó bevezetésében az erő — á lta lá b a n az ener­ gia — m eg m aradásának elvével foglalkozik. E n erg ia k ét­ féleképen n y ilv á n u lh a t: a helyzetben és mozgásban. ' Egy te st, m ely bizonyos m agasságra e m eltetett, helyzeténél fogva bizonyos energiával — potentialis energiával — b i r ; h a m ozgását lefelé m egkezdi, akk o r a kinetikai en er­ g iát veszi fel. H a a földre lezuhan akk o r vagy m unkát végez, vagy hővé változik át. F elso ro lja előadó azu tán azon m ódszereket, me­ lyekkel elektrom os energia nyerhető. A galvan elem, a tkerm o-oszlop, a dynam o-elektrom os gépek stb. mind a rra szolgálnak. Ism erteti a generátorok és m otorok közti összefüggést, az elektrom otoros e rő t valam int az energia átv itelén ek lényegét. Az energia elektrom os áttételén ek legegyszerűbb p é ld á já t a telephon nyújtja. A telephon sodrony végén egy generátor, — egy m ágnes elektrom os gép — van, mely e n e rg iá t hang alak jáb an nyer, s elektro­ m osságot ad. A m ásik végen van egy m otor — m ásik ilyen gép — mely elektrom os energiát nyer s hangot ad. Az á t v i t e 1 m indig veszteséggel já r. Minél nagyobb a távolság, annál inkább kell fokozni az áram feszültsé­ gét. D e ennek is van h a tá ra , m e rt a m agasra feszitett á ra m a sodronyt m egolvasztja. A kísérletek a z t m utatták, hogy az elektrom os energia 50 százaléka 15 centim é­ t e r átm érő jű sodronyon 300 k ilom éterre vihető át. Nem akadályozza azonban semmi sem azt, hogy ezen pont ism ét egy 350 kilom éterre eső ponttal kötessék össze, m elyet ism ét 50 százalék veszteséggel é r el. Ezek szerint te h á t az energiának 25 százaléka, mely a kiindulási p o n tn ál á llita to tt elő 700 k ilom éterre teh ető á t, mely te­ kintve a term észeti erőforrásokat, m int a viz, szél eleven

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

erejét, valam int az

apályt s d ag ály t nagy fontosság­

gal bir. Á tté r ezután az elektrom osság akkum ulatiójára. Ism erteti a m ásodrendű telepek lényegét. Oly elem eket, m elyek önállólag áram o t adni nem képesek, hanem elő­ ször in d íto tt áram segélyével tö lté st igényelnek, m ásod­ eseté­ rendű elem eknek nevezzük. Fölem líti azu tán , hogyP lanté m ár ezelőtt 20 évvol foglalkozott m ásodrendű elemek előállításával. Ő. t. i. a z t ta p a s z ta lta , hogy ólom lapok hígított kénsavba m ártva, ily elem ek elő á llítá sá ra kiválólag alkalm asak, m elyek Trouvé á lta l az orvosi praxisba is behozattak. — Á tté r F a u re ja v ítá sá ra . Ez utóbbi á lta l m ódosított elem eket vizsgálat a lá vették s az eredm ényt az „Académie des Sciences" m árczius 10-kéu ta r to tt gyűlésén olvasták fel A k ísérle tek fő czélja volt m egm érni: 1. azon m unkát, m ely a te le p m egtöltésére kívántatik; 2. azon elektrom os m ennyiséget,m ely a töltés folyam án felhalm ozódik; 3. azon elektrom os mennyiséget, mely a kisütés alkalm ával k iad a tik és 4. azon munkát, mely tényleg a kisütés alkalm ával végeztetett. A kísérle­ te k végeredm énye az volt, hogy az akkum ulatio a dynamoelektrom os gép által a d o tt en ergiának 40 százalékába került. Felem líti továbbá előadó az elektrom osság sok ol­ dalú alkalm azását. K ív án ja, hogy m űegyetem ünkön az electro-tecknika m int különálló tá rg y adassák elő, m ert a jövő m érnökeinek épen úgy kell ism erni az elekrom osság törvényeit, m int a gőz feszerejének, vagy a folyó viz m unkájának törvényeit. V égre az elektrom os energia á tté te lé n e k egy speci­ ális — a lég k ö r felsőbb rétegei physikai állap o tán ak kik u ta tá sá ra való a lk alm azását hozza fel. K im u tatja hogy m eteorologiai ism ereteink a felsőbb ré g ió k at illetőleg, nagyon hiányosak. Jelenleg m ég nem vagyunk képesek h a tá ro z o tt törvénybe foglalni gyarapodó m agassággal a hőm érsék csö k k en ését; a különböző réteg ek nedvesség ta rta lm a is ism eretlen előttünk. A földm ágnesség inten­ zitásának kevesbülése, valam int a felsőbb réte g e k össze­ tétele még m indég m egfejtetlen kérdés. M indazon által felsorolja előadó az ez irányban te tt k ísé rlete k et is. Végűi egy kis készülék v á z la tá t m u ta tja be, mely a felsőbb regiók m eteorologiai tünem ényeinek buv árlatára alkalm as lehet. A készülék légcsavar á lta l emelkedik, m elyet elektrom ágnes forgat, m ely a földön levő genarato rtó l k ap ja az energiát. Az erő á tté te lé re szolgáló sod­ rony súlya a m inim um ra veendő. A készülék belsejében levő barom etrograph, elektroscop, s therm o-m etrograph autom atikusan je lzik a m agasság növekedésével előfor­ duló változásokat. 3. B e rn á th zekről."

József „a m agyarországi

4. B orbás V incze gyében."

ásványvi­

„növénytani b ú v á rla t Vasme­

5. H o l n a p , v a g y i s a u g u s z t u s 2 6 - d i k á n F r i v a l s z k y J á n o s e l n ö k l e t e a l a t t e 1 ő a­

Jelzet: 63.702

dást tartan ak : V edrődiV ictor a „gázgyár­ t á s r ó l és F á b i á n L aj o s az „ a n y a g y án d ór­ i á s r ó l / B i r ó L a j o s Z o m p l é n m e g y e „fede­ les s z á r n y ú r o v a r a ir ó l.“

A társad alm i és g a z d a sá g i szak o sztály II. ülése. 1882. augusztus 25-én. Gerlóczy G yula ism ét elnökül választatván, felhívja a tegnap v álaszto tt b izo ttság o t jelen tésén ek beny ú jtására. Szűcs Mihály felolvassa a kikü ld ö tt bizottság h atá­ rozati jav aslatát, mely általánosságban azon p ontokat so­ rolja fel, mi képpen le h e tn e a m ezőgazdasági sta tis tik a ré g é rz e tt hiányain segíteni, — a szakosztály a ja v a sla to t el­ fogadja és elhatározza, hogy a z t a nagy választm ány és a zárülés elébe fogja te rje tz te n i. A n apirend első tárg y a volt M ontedegói A lbert F e rencz felolvasása „H evesm egye népesedési mozgalmáról . “ A számok egész halm azával, de a z é rt m indig érdekesen adja elő Ilevesm egyének népesedési m ozgalm ait 1881-ről, a házasságok, születések, és halálozások szám át és a rá ­ n y a it, és feltü n teti a lakosság valódi szaporodását, mely egy év re 1.06% teszen. ü r . Szabó Alajos s a jn á la tá t fejezi ki a felett, hogy a H ortobágy m eglátogatása a n apirendről lev étetett, a k irán ­ dulást m indenáron m eg tartan d ó n ak véli és indítványára e lh atáro ztato tt, hogy aláírási iv fog köröztetni azok ré ­ szére, kik e k irándulásban rész venni óhajtanak. E zután Szűcs Mihály ta rtja értek ezését „A term ény­ bankokról", m elyet rövid kivonatban közlünk: Előadó ism e rte ti bevezetésében a hitel gyakorlati alk alm azását; a bank, m in t p é n z t h ely ettesitő közegeket; a hitelm űveletek egyes alak jait. M ajd á tté r a rra , hogy gabnanem eink, m int p én zt helyettesitő közegek eddig nem igen használt tőkék forgalom ba hozására igen jó szolgála­ to t tehetnek, A gabna bankszerü k ezelését az elevátorokban föl­ említvén, az am erikai elevátorokról szól,m egnevezve több ily intézm ényt. E zek m ellett ism erteti az elvátorok lénye­ gét, hasznát, a m ezőgazdaságra szolgáló n a g y fontosságát. A term énybankok (elevátorok) m űködésének második részekép a kölcsönügyletekkel foglalkozik, jelesül az áruk varrantirozásával, jelezvén az e rre vonatkozó hazai tö rv é ­ nyeket s ezek alapján a zálog- és árujegy m iben létét. E lőadásának e része több példával van megvilágítva, melyek k ö zt a figyelm et m agukra vonták a chicagói, newyorki e le v á to ro k ; hazai gabnaterm ésünk értéke, mely il) etén bank alapul szolgálhat. A term énybankok fogalm a u tá n szól m ezőgazdasa­ gunk ném ely b a ja iró l; különösen a hazai d rág a term elés, a nem zetközi kereskedelem búzában való fontos voltától, a belkereskedelem hiányairól, a szállítás drágaságától, ugyan e körül előforduló egyéb visszásságokról, a mezőgazdasági hitelűgvről s e z e k b ő l k i i n d u l v a , kim utatja, hogy az e téren fönálló bajok csak a term énybankok létesítésé­

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

vel orvosolhatók. — A budapesti elevátor van röviden is ­ m ertetve, m int e tére n első és sik e rü lt kezdem ényezés, mely magával fogja vezetni a tovább való fejlődést. Az elvátorokhoz szükséges gabna osztályozást é rin t­ vén, kijelöli az elevátorok m int főgyűjtők helyét. Azt, hogy ki állítja fel, közöm bösnek véli, csak m eg legyen. Hiszi, hogy a mai viszonyok között ez volna a legszerencsésebb vál­ lalkozás, mely biztosan jövedelm ezne. K ifejti még. hogy tisztán ez intézm énytől várni min­ den t nem le h e t; a szállítás olcsóságával kell éleszteni a a forgalm at, helyi érdekű vasutak kellenek, hogy a szállí­ tási nehézségek megszűnjenek. Végül az am erikai verseny és term elésről szól, k i­ m utatván, hogy A m erika búzában csakugyan hatalm as v e rse n y társu n k ; kim utatja kiviteli képességét s igy végzi előadását: „Nem m arad más h átra, m int a szabad verseny elvéből kiindulva oda törekedni, hogy jobb, szebb, a lk a l­ m asabb anyag előállítása, — forgalmi kedvező viszonyok létrehozása által nyerjük el a té r t versenytársunk elöl. Elhangozván a hangos tetszésznyilvánitás, mely ezen felolvasást követte, elnök az egész szakosztály m eggyő­ ződését fejezi ki, midőn előadónak ezen kitűnő és szak­ szerű felolvasásért köszönetét szavaz; ajánlja, hogy az értekezés ép úgy, m int dr. K irály F eren cz m egnyitó b e ­ széde kinyom attassék, előadja, hogy m a m ár nem csak vitális és szükséges dolog, de elodázhatlan kötelesség, az ország minden részeiben k ö zrak tárak at felállítani. Az uzsora bajainak enyhítésére sokkal inkább fog ez hozzá­ járulni, m int az uzsora tö rv é n y ; a gabona á ra k a t szabá­ lyozni fogja és erkölcsi befolyása a népre kim ondkatlan lesz. Különösen a nagy Alföld városaiból kellene ezen mozgalomnak kiindulni és tudja, hogy az illető bank csak k eresi az alkalm at, hogy a közraktárak felállítására segéd­ kezet nyújthasson. V égre Simonffy Sám uel kir. tauácsos ta rtja á lta lá ­ nos figyelem között felolvasását a „D ebreczeni István gőzmalom és ezukorgyár m últja és je le n állapotáról." A nagy tetszésre ta lá lt felolvasás ut.án eszm ecsere fejlődött ki ezukor-iparunk hanyatlásának okairól. E lnök befejezvén a vitát köszönetét fejezi ki előadónak érdekes felolvasóért. Végül R ő:hy István Szom bathelyi sem inarium i igaz­ gató szólal fel és hosszabb beszédben fejtegeti azon esz­ m ét, mi módon lehetne oda hatni, hogy a hazai ip a r a hazai gyártm ányok használata által fejlesztessék. É lénk v ita u tán elnök összegezi az előállott n ézeteket és kívá­ natosnak ta rtja kim ondani, hogy b árh a minél szélesebb körben elterjedne, hazai gyártm ányaink használata. Dr. K irály F eren cz indítványára elnöknek az ülések tap in tato s vezetéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztat.jk, m ire elnök a társadalm i és gazdasági szakosztály ülé­ seit befejezettnek nyilvánítja.

**

Jelzet: 63.702

Közlemények V asm egye florájából-

i része : tölgyek, b ü k k és nyir, m elyben sovány a legelő.

Sok helyen P ruinis P a d u s és szelíd gesztenye is van az erdőkben. A pelyhes tölgy csak a Ságh, Ile rcse g és KisSomló l e t a r o l t bokrai közt teng. ta rto tt előadásból. Yizi növényekre főleg a Gyöngyös (Trollius), Rába D r. B o r b á 8 Y i n c z e egyetem i m ag án tan ár Vas- (P eltaria) és a M ura (M yrieariae) m ódosítják a vegetatiót. m egye flóráját jellem ezte, m elynek leírásával a m agyar L egszebb m ocsári növény form átiót a R á b a m entén ta ­ orvosok és term észetvizsgálók központi választm ánya lálni, Körm endnél még a súlyom is ten g , V asvárnál zsomb izta m eg. E czélból ez év folytán 3 hónapot tö ltö tt a m e­ b é k , a M arzal vidéken Kis-Czell k ö rü l a földes turfa gyében , mely idő a la tt sok érdekes a d a tra b u k k an t, de képződik. T iszta tu rfá ra id áig előadó nem akadt. a zért mindössze a m egye flórája m ég sem nagyon gazdag. D aczára, hogy a m egye flórája, nem nagyon gazdag, A m egye flórájának érdekessége körülbelül összefügg a m ég is sok érdekes a d a ta van ; vannak növényei, melyek term esztett n ö v én y ek év el, különösen a szellőével. É sza­ I idáig csak e megyéből ism e re te se k : H ydrilla, Galum Pakon nincs szöllő, sőt a középrészen is savanyu a bor, azért i risiense, Iío sa collina s tb .; Egy ró z sa ta lá n egészen uj is, a balatoni bornak nagy a kelendősége a m egyében. Észa­ melyek h a az ism ételt vizsgálatok n evét kívánnak, elő kon a rozs, árp a és -zab m ellett g y ak o ri a komló ü ltet­ adó R osa victoria H ungarorum nak fogja nevezni, m ert a vény, m int másod vetés a pohánka a rozs u tá n , a len stb. sz.-gotthardi csatam ező fö lött em elkedő hegyeken terem. I t t a növényzet is kevésféle, csak néhol já tsz ik az alha- V annak növényei m elyek az országnak csak egy helyéről vasi színbe. A m egye közép részében m ár kovertebb a vagy kevés helyéről voltak ism eretesek idáig m int a Typha vegotatio, s főleg Kőszeg vid ék én válik ki. A déli és dél­ minima Lolium linicola, C am elna d e n ta ta stb. stb. k eleti részén a h o r is jobb, a vághegyi és kis-som lai bor a som lainak nem sokkal áll utána. I tt, valam int a gözsfai 'PROGRAMM. hegyen és S z.-G othárdnál a V ártető n több növény vau, A u g u s z t u s 2 6 -k á n s z o m b a t o n d é l e l ő t t mely m ásu tt a m egyében hiányzik. 9 ó r á t ó l k e z d v e . Szakosztályi ülések a főiskola ed­ A megye flóráján ak alkotó részei főképen alliavasi, dig is használt term ében. uyugoti és au striai m ed iterrán növények és néhány keleti D é l u t á n 3 órak o r népszerű nyilvános előadás polgár. Az alliavasi növényzet ink áb b az alacsonyabb he­ W éber A ntal debreczeni kegyesrendi tan ártól „a föld­ lyeken ta lá lh a tó ; m int a m egye legm agasab pontján a rengésekről" F ő i s k o l a v e g y t a n t e r e m . s z á l k ö v ö n (G escliriebener Stein) nevezetes e tek in tet­ 4 és '/„ fél órakor M ontedegói A lbert F erencz előadása ben Pinkafő (C entaurea Pscudophrygia) B orostyánkő és — t u d o m á n y o s - e s t é l y — „ népszerű fecsegés a R edlscklag vidéke (Thesium alpinum . l ’olygala Ohamaecsillagtan köréből.“ H elyiség a főiskola V lII-ik gymnasibuxus, A lnus v iridis stb.) Mész, hom ok és sóstalaj a me­ alis osztály term e, hol a társadalm i szakosztály ta rto tta gyében felszínre nem kerülvén m int talajnem , azon nö­ volt üléseit. vények közül, m elyek ezen a talajon élnek, itt kevés jelző E s t e G ó r a k o r a nagyválasztm ány ülést ta r t a van. a b asalto n az A 1 y s s u m s a x a t i 1 e, a p alán pedig ref. főiskola díszterm ében, m elyen a tisz te lt tagok teljes az E p i 1 o b i u m c o l l í n u m és C a m p a n u 1 a r oszám ban m egjelenni kéretnek. t u I l di f ó l i a nevezetesek. T erm ő helyek szerint tekintve a megye fló ráját fókép az erdők m eg a m ocsavas vidék a nevezetesek. Az erdőknek a gesztenye, m eg a fenyvek kölcsö­ nöznek kiváló érd ek et. A gesztenye Itohnna és Rőt b e z á r ó k ö z g y ű l é s tárgyai : közt ereszkedik a tölgyerdük alá, s h elyenként óriás pél­ dányai vannak. A Kori havasok itt is gesztenyével h a ­ 1. J e le n t é s a p é n z tá r m e g v iz s g á lá s á r ó l. n y atló n ak k elet felé, m int az A lpesek dél felé. A 2. A j ö v ő v á n d o r g y ű lé s h e ly é n e k é s t is z t ik a ­ fenyők V asm egyében dombos vidéken is összefüggő erdőt r á n a k k ih ir d e té s e . alk o tn ak s szám ra nézve talán e fák a leggyakoriabbak a 3. A k ö z iilé s i n a g y v á la s z tm á n y e g y é b h a tá ­ m egyében. E bből a nagy elterjedésből meg e fenyvesek r o z a ta in a k b em u ta tá sa . kisérő növényzetéből előadó V asm egye halm os vidéken is 4. A z á lla n d ó k ö z p o n ti v á la s z t m á n y ú jonnan eredeti term ő helyen ta lá lja a fenyveket, m elyek ép itt v á la s z to tt ta g ja in a k k ih ir d e t é s e . ép oly alacsonyra leereszkednek, m int a különben havas 5. C h y z c r K o r n é l Z c in p lé n m e g y e fő o r v o sá n a k tetői A l n u s g 1 u t i n o s a is (zöld égerfa) V asm egyé­ a m a g y a r tu d o m á n y o s a k a d é m ia ta g já n a k előadása ben. E fenyvesekben ugyanazon kevés féle növények „a m a g y a r h o n i á s v á n y v iz e k r ő l." élnek, m int a m agasb vidéki ősfenyvesekben: V aceiG. A z e ln ö k b e z á r ó b e s z é d e , m e ly b e n a v á n ­ nium ok, l’irolák, C alluna,L ycopodium . A C alluna (Erica) d o r g y ű lé s főbb m o z z a n a ta it v á z o lja é s b ú csú ­ v ulgáris egész csapása az erdőknek és legelőknek, mert sz a v a k . töm éntelen s a jószág nem eszi. A z erdők többi alkotó K ivonat a term észettudom ányi osztály augusztus 25-kén

j

A folyó hó 27-kén — Vasárnap délelőtt 10 órakor a városi nagy vendéglő díszterm ében végbemenendő

Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

H M

Jelzet: 63.702

11

A XXII. n ag y g y ű lés b eira tk o zo tt ta g ja in a k névsora, illetőségük, la k h e ly ü k és azon osztály megnevezése, melybe beiratkoztak. C hyzer K ornél Zem plénm egye főorvosa S.-A.Ujhely, orvosi s term . tud. o. K ádas-utcza Falk Lajos urnái. D r. H etén y i L ipót H.-Szoboszló város főorvosa, orvosi o. D r. S árváry urnái. D r. Simon G áspár tiszti orvos Il.-Szoboszló, orvosi o. Fehérló szálloda. F áb ián L ajos M ór ta n á r Debreczen, term . tud. o. B attyányi u. Bene Ján o s közs. orvos Ii.-Y ám ospércs, orvosi o. H uber Józsefnél. Chyzer B éla tanuló S.-A.-Ujhely, term észettudom ányi o. D r. F áy M árk orvos Debreczen, orvosi o. H a t­ van u. 1576. Dr. Seárossy L ászló orvos Debreczen, orvosi o. V árad u. ‘2 083. K orányi Im re gyógyszerész N yíregyháza, term. tud. o. K is-V árad u. Borsos-ház. Dr. G crlóczy G y ula m űegyetem i tan á r B uda­ pest, gazd. és társ. o. V árad u Dr. Saárosynál. Dr. F uchs József közkórházi igazg. főorvos N agyvárad, orvos-sebészi o. V árad u. D r. Saárosynál. 'D r . L ichtenberg K ornél fülorvos Budapest, orvosi o. Dr. K ú th y Em il főorvos Makó, orvosi o. N agypéterfia u. 973. Dr. Szeőke Istv án orvos sz. áll. lionv. főorvos Debreczen, orvosi o. Szt. A nna 2539. Em ber Istv án ügyvéd Debreczen, társ. o. N agypéterfia 973. Dr. K uncz A dolf igazgató Szombathely, term. tud. o. kegyesrendieknél. W éb er A n tal ta n á r Debreczen, term . tud. o. ke­ gyesrendieknél. D r. Szabó A lajos R ákospalotai finevelő és tan ­ intézet igazg. s tulajdonosa B udapest, társ. és gazd. Battyányi u. 2161. ‘Szabó Som a földbirtokos Debreczen, társ. o. B attyáni u. 2 161. L iszka N ándor főiskolai ta n á r Debreczen, társ. o. K is-m ester u. 1115. Oszterlam E rnő főiskolai tan á r Debreczen, Nagy péterfia. N ém ethy Lajos ref. lelkész Debreczen, társ. o. Péterfia 1090. Dr. G rósz József vasúti orvos Miskolcz, orvosi o. Széchenyi u. 1817. H alász Géza főorvos és orsz. képviselő B uda­ pest, orvos. o. Czegléd u. 28. Steinfeld Ignácz földbirtokos Debreczen, gazd. o. Széchenyi u. 1766.

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

U jházy K ároly orvos Debreczen, orvosi o. Teleki u. 2166. Göltl N ándor gyógyszerész Debreczen, orvos o. Piacz u. 5. T óth B éla gyógyszerész Debreczen, term . tud. o. Piacz u. 5. Dr. R euter F erencz megyei járási orvos Krassó megye, orvosi o. Csiky Lajos theologiai ta n á r Debreczen, társ. o. V árad u. 2127. Dr. Ossikovszky József egyetemi tan á r Kolozs­ vár, orvos o. Czegléd u. 2152. K ardos László kereskedő Debreczen, társ. o. Czegléd u. 2152. D r Ujfalusy József orvos Debreczen, orvosi o. B attyányi u. 2162. Rázsó G yula szolgabiró N ádudvar, társ. o. megyeház. Czégély Ferencz ügyvéd Debreczen, társ. o. B attyányi 2158. Kovács József orvos tudor, a gyakori, sebészet tan ára a budapesti egyetemen, orvos-sebészi o. H atv an u. 1092. Mészöly Ignácz m. o. hites m érnök Szom bat­ hely, gazd. o. Péterfia 808. Dr. D ubay Miklós gyakorló orvos B udapest orvossebészeti o. Piacz u. 2138. Szabó K álm án keresk. Debreczen, Czegléd u. 28. Szabó Lajos keresk. Debreczen, társ. o. Czeg­ léd u. 28. Babics István jo g igazg. Eger, társ. o. M eny­ h á rt Já n o s tanárnál. G aál M ihály megy. árv. széki elnök. Debreczen, társ. o. N agy hatvan u. Kovács E d u á rd Szathm ár megyei birtokos Homok, term. tud. o. F ró h n er szálloda. Biró Lajos kér. phylloxera biztos T asnád, term. tud. o. Széchenyi u. 1805. Dr. F alu d y Géza orvos tudor Budapest, orvosi, o. Széchenyi u. 1768. Dr. B áron Jó n ás egyetemi m agán tan á r és kór­ házi műtő-sebész B udapest orvosi o Czegl. u. 2155. D r. Schwarcz Dávid E g e r város főorvosa orvosi, o. K orona vendéglő. Dr. H unfalvy Ján o s egyetemi tan á r Budapest term . tud. o. F ro h n er vendéglő. K ovács Lajos gyógyszerész II.-N ánás, term. tud. o H atvan u. 1443. Dr. Serli Sándor orvos Mohács, orvosi o. Serli Edénél. Dr. Serly G usztáv főorvos N agy Károly, orvos, o. B attyáni u. 2159. Dr. Orbay A ntal jász-nagy-kun-szolnokm egyei főorvos, orvosi o. Nagycsapó u. 325. Kiss József kir. tanfelügyelő Debreczen, term . tud. o. Péterfia 812.

Jelzet: 63.702

1

12

Dr. E hrenreich Lajos körorvos Szirák, orvosi o. F ró h n er szálloda. 16. Tikos Im re m érnök Debreczen, térni. tud. o. N ém et u. 1712. B áthory Sándor ügyvéd Debreczen, term. tud. o. N agyuj u. 1609. K ém ery K ároly kir. alügyész Debreczen term. tud. o. Piacz u. 1904. V arga Lajos főisk. pénztárnok Debreczen, term. tud. o. Péterfia 1116. Somossy M ihály számvevő Debreczen, társ. o. Miklós u. Dalmy László gazdálkodó Debreczen, gazd. o. Teleki u. 2175. Geréby Fülöp keresk. Debreczen, társ o. Piacz. K ain Dávid orvostudor Kassa, orvosi o. Dr. K ain A lbertnénél. Ormódy Lajos tisztviselő Debreczen, társ. o. Piacz u. Yecseyház. Komlóssy Miklós keresk. Bécs, társ. o. Kismes­ ter u. 139. Sik Lajos városi tisztviselő Debreczen, társ. o. Miklós u. 1914. G aiger Dezső magánzó Debreczen, társ. o. E gy­ háztér 344. Dr. Im re József orvos Holdmezővásárhely, orvosi o. Péterfia u. 983. Dr. H ornyai Béla orvos, S.-A .-U jhely orvosi o. V ár u. 351. Szikszay József földbirtokos Debreczen, gazd. o. Picz u. 2146. Pusztay Sándor ügyvéd Debreczen, társ. o. B attyányi u. 2553. W eszter István keresk. Debreczen, term. tud. o. N agyvárad u. 2208. Antalovics G yula igazgató Debreczen, társad, o. légszeszgyár. Balogh Ferencz h ittan á r Debreczen, társ. o. E gyháztér 346. D r. Kovács Sándor jo g tan ár Debreczen, társ. o. K isvárad u. 2117. Oelhofer H enrik vegyész Budapest, term . tud. o. Bika szálloda. Dr. Schőnberger Soma kir. törvényszéki orvos Eger, orvosi o. T óth M ór kir. ügyésznél. T óth M ór kir. ügyész Debreczen társ. o. NagyCsapó u. 361., Ormós A rnold hivatalnok Debreczen, társ. o. Piacz u. 2138. Komlóssy A rthur ügyvéd Debreczen társad, o. M ester u. 1438. Dr. Hegedűs P ál orvos Debreczen, term . tud. o. B attyányi u. Jám b o r M ihály orvos Sámson, term . tud oszt. B attyányi u. Szepessy-ház.

Dr. É d e r Józscfné Székesfehérvár, társadalm i o. Kis-Csapó u. 385. Dr. Slesinger K álm án ezredorvos Munkács, ter­ mészettud. o K asztl László uradalm i tiszt T etétlen Ila jd u megye, társadalm i o. Lovassy Sándor kereskedő D ebreczen, társa­ dalmi o. K ism ester u. Leitgéb Ján o s földbirt. Derecske, gazd. o. Fróh­ ner szálloda. Dr. Borbás Vincze főrcál isk. és egyetemi ma­ gántanár Budapest, term . tud. o. Czegléd u. 2264. Dr. B orbás V inczéné B udapest, társadalm i o. Czegléd u. 2564. V irág Benedek m. kir. sóbánya hiv. orvos Torda, orvosi o. H atvan u. 1095. Dr. V irág Benedekné T o rd a , társadalm i o. H atvau u. 1095. Dr. V irág W . orvosi o. H a tv a n u. 1095. Dr. Á ldor A dolf városi főorvos Nagykároly, oi .'os-sebeszi o. Miklós u. özv. Deutschnénál. Göltl E rnő gyógyszerész Győr-Sz.-M árton, ter­ mészetűid. o. Göltl N ándornál. Sápy Sám uel takarékpénzt, igazg. Debreczen, társ. o. Czegléd u. Dr. H egedűs Já n o s orvos-tudor és sz. á. honv. törzsorvos Budapest, orvosi o. H a tv a n u. 1099. M ontedegói D r. A lbert Ferencz kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő E ger, term . tud. és társadalmi o. B atthyáni u. 2252. Dr. F rancz A Lajos tiszti főorvos Eger, orvosi o. B atthyáni u. 2252. Szalay István állatorvos Debreczen, orvosi o. Péterfia u. 876. H anke Leó tanácsnok Debreczen, társad, o. Teleki u. 2173.

Különfélék. = A holnapi bezáró közgyűlésre díjtalan belépti jegyek ma cl u. 3 órától kezdve, a bezáró közgyűlés kez­ detéig V asárnap d. e. 10 óráig a városháza nagytanácsterm ében kaphatók. = A nagy gyűlés tagjai búcsú-estélyre ma estve a „Bika“ helyiségeiben gyűlnek össze. E zen rögtönzöttnek mondható összejövetelen városuk úgy férfi-, m int női kö­ zönsége is szívesen lá tta tik . M int értesü ltü n k nők is nagy számmal szándékoznak azon m egjelenni. — Sztupa György urat, vándorgyűléseink fáradhatat­ lan buzgó pénztárnokát s nagygyűléseink érdem es tagját a D e b r e c z e n - b i h a r m e g y e i g y ógy s z e r é s z test ű 1 c t aug. 22-én D cbreczenben ta r to tt közgyűlésén t i s z ­ t e l e t b e l i t a g j á n a k v álaszto tta s errő l díszes okira­ to t állított ki, m elynek á tad ása valószínűen ma fog meg­ történni.

Debreczen ISM2 . Nyom. a város könyvnyomdájában Ag.

Debreceni Egyetem Egyetemi é s Nemzeti Könyvtár

J

Jelzet: 63.702