A MAGYAR ORVOSI SZAKNYELV KIALAKULÁSA É S A MAGYAR NYELVŰ OKTATÁS BEVEZETÉSE A PESTI ORVOSTUDOMÁNYI KARON R. H A R K Ó
V I O L A
Budapesti O r v o s t u d o m á n y i Egyetem 1951 ó t a önálló, előzőleg a nagyszom. bati egyetem orvosi kara, majd B u d á n , k é s ő b b Pesten m ű k ö d ő fakultás v o l t , mely ebben az é v b e n ü n n e p l i a l a p í t á s á n a k 200. é v f o r d u l ó j á t . E b b ő l az a l k a l o m b ó l á t t e k i n t v e a K a r kétszázados t ö r t é n e l m é t , nem látszik é r d e k t e l e n nek, ha visszapillantunk arra a csaknem százéves k ü z d e l e m r e , melyet a K a r v í v o t t a magyar n y e l v ű oktatás b e v e z e t é s é é r t . N e m hagyhatjuk f i g y e l m e n kívül a kér d é s vizsgálatánál azt a k ö r ü l m é n y t , hogy a magyar orvosképzés k i b o n t a k o z á s á n a k ideje egybeesik a magyar nyelvújítás k o r s z a k á v a l (1772—1872-ig). Feltétlenül indokoltnak látszik az is, hogy á t t e k i n t s ü k a magyar orvosi szaknyelv kialakulásá nak fontosabb szakaszait annak megvilágítására, hogy a nyelvújítás m e g i n d u l á s a kor és a magyar n y e l v ű o k t a t á s bevezetéséért v í v o t t k ü z d e l m e k k e z d e t é n milyen v o l t a magyar orvosi nyelv á l l a p o t a .
A
A M A G Y A R ORVOSI
SZAKNYELV KIALAKULÁSÁNAK A
KEZDETEI
NYELVÚJÍTÁSIG
A magyar n y e l v t ö r t é n e t Bárczi Géza-féle korszakfelosztása szerint a 16. sz. végétől s z á m í t j u k az újmagyar korszakot, v i z s g á l ó d á s u n k a t i t t k e z d j ü k . A z 1585-ben L y o n b a n megjelent t í z n y e l v ű , és magyar n y o m t a t o t t s z ó m e g feleléseket t a r t a l m a z ó C a l e p i n u s - s z ó t á r , m á s r é s z t egy 1558-ban B á z e l b e n meg jelent, n y o m t a t o t t magyar szavakat nem t a r t a l m a z ó , de sok k é z z e l írott s z ó b e jegyzést (1607 tájékáról) m a g á b a foglaló C a l e p i n u s - s z ó t á r magyar orvosi s z ó kincse a hazai o r v o s t u d o m á n y viszonylagos fejlettségére vall, és t a n u l m á n y o z á s a arra enged k ö v e t k e z t e t n i , hogy először a botanikai, majd az ember- és állat a n a t ó m i a i kifejezések k r i s t á l y o s o d t a k k i . A C a l e p i n u s - s z ó t á r orvosi szókincse feldolgozójának v é l e m é n y e szerint m e g l e p ő m é r t é k b e n szerepelnek benne m á r akkor elavult szavak. Ennek o k á t részben abban látja, hogy ha a k ö z n y e l v b e n valami ok m i a t t , p l . s z e m é r e m s é r t ő szó, egy-egy szó elavult, i d ő v e l az orvosi szavakból is k i h u l l o t t , m á s r é s z t a nyelvújítás igen sok, régi s z a k s z ó t helyettesített újjal. A 15. sz.-i és a 16. sz. eleji magyar humanizmus n y o m á n m e g n ö v e k e d e t t t u d o m á n y o s igényesség az o r v o s t u d o m á n y t e r ü l e t é n is é r e z t e t t e h a t á s á t . A refor m á c i ó e g y - k é t magyar n y e l v ű iskoláskönyve tolmácsolja először magyarul a kor t e r m é s z e t t u d o m á n y i ismereteit. Hamarosan megjelenik Méliusz Herbáriuma
(1578), Frankovith Gergely Hasznos k ö n y v e (1588), Bejthe András F ü v e s k ö n y v e (1595) és Szenczi Molnár Albert 1604-ben, N ü r n b e r g b e n k i a d o t t latin—magyar, magyar—latin szótára, melyben megkísérli a latin orvosi kifejezések magyaro sítását; t u d o m á s u n k van a r r ó l , hogy Gélen' Katona István 1045-ben kiadott Magyar G r a m m a t i k á j á b a n m á r használja az „ i z o m " szót. 1655-ben Apáczai Csere János Magyar E n c y c l o p a e d i á j á b a n , melyet b á r iskola k ö n y v n e k s z á n t , az ismereteket kora legjobb t u d o m á n y o s s z í n v o n a l á n dolgozta fel, és nagy s ú l y t helyezve a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k r a , az o r v o s t u d o m á n y ö s s z e s ségét is felöleli. K ö n y v e b e v e z e t é s é b e n így í r : „ . . . kétség kívül igaz, hogy az oly szerencsétlen Nép, melyre a Tudományok csak idegen nyelv által szivárkodnak, avagy későn, avagy inkább soha sem emelkedik a Tudománynak tökéletességére, úgy ellenben bizonyos az is, hogy sokkal könnyebb azoknak Tudósokká lenni, akik a Tudományoknak megtanulása végett idegen nyelvnek tanulgatására nem szorulnak, A fő indító okom, hogy a Magyar nyelven írt tudományos könyvek nélkül működő Nemzetemen tőlem kitelhetöképen segítenék, s oly könyvet adnék a Magyar Ifjú ságnak kezébe, melyben az Anyai nyelven többire minden szép és hasznos tudo mányokat olvashatna." A z általa h a s z n á l t orvosi szavak, m i n t csont, p o r c o g ó , h á r t y a , íz, rost, é r , í n , b ő r , h ú s , kövérség, s z ő r , k ö r ö m , szív, t ü d ő , gége, has, b é l , m á j , l é p , vese, hólyag — arra vallanak, hogy k ü l ö n ö s e n az a n a t ó m i a és az akkori orvosi gyakor lat kifejezései m á r kiforrottak voltak, és nagy részük n y e l v ü n k b e n ma is él. A k b . 80 oldalas orvosi s z ö v e g r é s z fogalmazása, nyelve é r t h e t ő , ma is é l v e z e t e s , és kivívja c s o d á l a t u n k a t , m i l y e n s z é l e s k ö r ű orvosi ismeretei voltak. K ö n y v e e l ő Paulus s z a v á b a n hivatkozik a legnagyobb orvosokra (Regius, Aetius, Oribasius, Aegineta, Alexander Trallianus, Avicenna, Galenus, Hippocrates, Averroesj, kik nek m u n k á i b ó l a közölt ismereteket összeállította „a Magyar Ifjúság dolgát a tanulásban előmozdítani". 1690-ben jelenik meg Páriz Pápai Ferenc Pax Corporisa, mely a gyakorlati orvostan első s z é l e s e b b k ö r ű , magyar n y e l v ű összefoglalása. Vele kapcsolatban állapítja meg Bugát Pál, hogy „ . . . mit lennénk az idő közben tett orvosi nyel vünk haladása nélkül teendők? mit, ha több jeleseink közt Páriz Pápai nem élt volna?" Páriz Pápai Ferenc 1708-ban írt s z ó t á r á b a n ma is ismert m ű s z a v a k a t alkotott: a s z u k ó r s á g , s z e m b u g ó , szívfogás. A z orvosi szaknyelv t o v á b b i fejlődését segítették elő a k ü l ö n b ö z ő f o r d í t á s o k . Megjelenik először m a g y a r u l 1694-ben L ő c s é n a Regimen Salernitanum Felvinczy György f o r d í t á s á b a n ; 1742-ben Miskoltzi Ferenc magyar sebészeti m u n kát í r ; 1766-ban Weszprémi István b á b a k ö n y v e t fordít, és 1777-ben kinevezik a budai orvosi kar egyetemi t a n á r á v á Rácz Sámuelt, megkezdi magyarul a „borbé lyok oktatását a belső nyavalyákról". Ő a magyar nyelvű orvosi t a n k ö n y v i r o d a l o m igazi m e g a l a p í t ó j a , m u n k á s s á g á t a magyar t á r s a d a l o m ö r ö m m e l fogadta, k ö l t ő i n k dicsőítő versekben ü d v ö z ö l t é k . 1794-ben így ír róla v e r s é b e n Csokonai Vitéz U r a m ! Ö r v e n d e z a magyar Haza, hogy a mostani
Mihály
:
Eskulap fiait hallja Magyar H a n g o n s z ó l a n i ;
E váziatos á t t e k i n t é s b ő l is l á t h a t j u k , mikor m e g i n d u l t a hazai o r v o s k é p z é s , a magyar orvosi szaknyelv is eljutott egy bizonyos s z i n t r e .
TÖREKVÉSEK A MAGYAR NYELV AZ ORVOSKÉPZÉSBEN
BEVEZETÉSÉRE
(1770-1848)
A z egyetemi o r v o s k é p z é s m e g i n d u l á s á t ó l kezdve 1800-ig az orvostanhallgatókra n é z v e az oktatás nyelve latin v o l t . K ö z b e n változást 1784-ben II. József rende lete hozott, melyben a latin helyett a n é m e t e t emelte h a t ó s á g i és iskolai n y e l v v é , így a felsőbb o k t a t á s i i n t é z m é n y e k b e n is. E r ő s z a k o s i n t é z k e d é s é n e k haszna is
v o l t : m e g t ö r t e a l a t i n nyelv u r a l m á t , mely n é m i l e g a m ú l t talajához k ö t ö t t e a nemzetet, e l l e n h a t á s á b a n viszont felkeltette é r d e k l ő d é s é t anyanyelve i r á n t . C é l l á vált a magyar n y e l v ű közélet m e g t e r e m t é s e . A felvilágosodás eszmei á r a m lata is k e d v e z ő e n h a t o t t : a n é p e t csak a saját n y e l v é n lehet felvilágosítani. í g y é r t j ü k meg, hogy a magyar nyelv é r v é n y e s ü l é s é n e k követelése nemzeti ü g y lett, a rendek 1790-től az e g y m á s t k ö v e t ő o r s z á g g y ű l é s e k e n a magyar á l l a m n y e l v bevezetését követelik, és b á r m e g s z ü l e t n e k a t ö r v é n y c i k k e k , melyek szerint, aki magyarul nem t u d , közhivatalt n e m viselhet, a pesti egyetem t a n á r a i n a k nagy r é s z e nem t u d o t t magyarul. A z u r a l k o d ó m i n d e n reformmozgalmat ellenzett, így elfojtotta a n y e l v i t ö r e k v é s e k e t is. A m i v a l ó b a n t ö r t é n i k a nyelv k ö r ü l , az az irodalomban és a t u d o m á n y b a n t ö r t é n i k . Kazinczy 1788. évi fellépésével heves harc k ö z é p p o n t j á b a k e r ü l a magyar nyelvújítási mozgalom, a m á s u t t el fojtott s z e n v e d é l y e k i t t t ö r n e k k i , é s csak 1817-ben, a T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y m e g i n d í t á s á v a l s i k e r ü l t a vitát elvi szintre, t u d o m á n y o s a b b hangnemre á t v i n n i . E b b e n a korszakban, a politikai e l n y o m o t t s á g k ö z e p e t t e alakult k i a nemzeti i r o d a l m i nyelv. Igazi l e n d ü l e t e t vett a magyar n y e l v ügye a g a z d a s á g i és politikai k ü z d e l m e k új erőre kapásával a r e f o r m o r s z á g g y ű l é s e k idején. A n n á l b á n t ó b b e l l e n t é t b e n állt a m a g y a r o s o d ó k ö z s z e l l e m m e l az egyetem m a g y a r t a l a n s á g a , ezen b e l ü l az orvosi k a r é is, melyet az 1825. évi o r s z á g g y ű l é s e n Felsőbüki Nagy Pál szóvá t e t t . Rupp János d é k á n 1871-ben, az orvosi kar fennállásának százéves é v f o r d u l ó j á n m o n d o t t b e s z é d é b e n meg is említi, h o g y az 1830-as é v e k b e n a karon „nem egy orvostanár volt, aki nyelvünknek elemeit sem bírta". J e l l e m z ő t é n y k é n t k ö z l i , hogy a pesti orvosi kar 1823-ban egy l a t i n n y e l v ű orvosi folyóirat m e g i n d í t á s á t kezde m é n y e z t e : Acta H u n g á r i á é M e d i c o r u m , de ez a z t á n visszhang n é l k ü l maradt. A H e l y t a r t ó t a n á c s elrendelte a s e b é s z h a l l g a t ó k magyar nyelven t ö r t é n ő okta t á s á t , jóllehet az orvosi kar ellenezte. í g y nem c s o d á l k o z h a t u n k azon, hogy a reformkorban n e m az egyetemen és n e m az orvoskaron, hanem azon k í v ü l ala kulnak k i a t u d o m á n y igazi g ó c p o n t j a i . 1831-ben m e g i n d u l az O r v o s i T á r , a 40-es évek elején (1841-ben) a M a g y a r Orvosok és T e r m é s z e t v i z s g á l ó k V á n d o r g y ű l é s e , a Pest-Budai O r v o s e g y e s ü l e t , a K i r . Magyar T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r sulat. A Magyar Orvosok és T e r m é s z e t v i z s g á l ó k 1841. évi alakuló ülésén az e l n ö k l ő Bene Ferenc ezt m o n d t a : „Öregbedik örömünk, hogy e teremben, hol anyanyelvünk dacára holt nyelven tiszteltük a múzsát. . . valahára ajkunkról magyar szó hangzik." A n n á l nagyobb sajnálattal állapítja meg az 1847. évi v á n d o r g y ű l é s e n , hogy a pesti egyetem magyar o r v o s t a n á r a i „a tudósok nyelvén és a velük olly szorosan összesógorodott német nyelven adtak elő". M i n d e z é r t h e t ő v é válik, ha figye lembe vesszük, hogy az egyetemi t a n á r o k nagy része idegen s z á r m a z á s ú ; az egye t e m nem tarthatott l é p é s t falain b e l ü l a m a g y a r s á g o t m o z g a t ó nagy e s z m é k k e l , alig volt t ö b b t u d á s t közlő s z e r v n é l . í g y a k i v á l ó b b professzorok s z ü k s é g k é p p e n az egyetemen k í v ü l kerestek f ó r u m o t , hogy szolgálhassák a magyar t u d o m á nyosságot. V o l t n é m i p o z i t í v u m i s : a H e l y t a r t ó t a n á c s é r d e k l ő d ö t t 1840. dec. 2 9 - é n a pesti e g y e t e m t ő l , k í v á n a t o s és l e h e t s é g e s - e a magyar nyelv tanítási n y e l v ü l t ö r t é n ő b e v e z e t é s e ? A jogi és o r v o s i kar nagy ö r ö m m e l válaszolta, h o g y nincs
akadálya. A z orvosi kar királyi engedéllyel h á r o m évtizede oktatja magyarul az a n a t ó m i á t , s e b é s z e t e t , szülészetet, s z e m é s z e t e t és az á l l a t o r v o s t a n t , sőt az 1807/8. t a n é v b e n n é m e t ü l és szlovákul is! Ezzel szemben a m i k o r a H e l y t a r t ó t a n á c s az 1841. évi o r s z á g g y ű l é s e n elhangzott felszólalások h a t á s a alatt átírt az orvosi kar t a n u l m á n y i i g a z g a t ó s á g á h o z , hogy mely tárgyak, m i k o r t ó l t a n í t h a t ó k magyar nyelven, az orvosi kar t ö b b s é g é n e k az v o l t a v é l e m é n y e , hogy ez nagy n e h é z s é g e k b e ü t k ö z n e : nincs minden orvosi s z a k m á b a n magyar t u d o m á n y o s t e r m i n o l ó g i a , és sok a n e m magyar ajkú h a l l g a t ó az o r v o s t a n h a l l g a t ó k között. A z ellentét a két e g y m á s h o z közeli adat k ö z ö t t csak látszólagos, mivel k ü l ö n b s é g e t kell t e n n ü n k az o r v o s t a n h a l l g a t ó k és a s e b é s z - , g y ó g y s z e r é s z - és bábajelöltek o k t a t á s a k ö z ö t t . U t ó b b i a k o k t a t á s a váltakozva folyt latin, n é m e t , illetve magyar nyelven. A z o r v o s t a n h a l l g a t ó k oktatása, m i n t e m l í t e t t e m , 1800-ig általában l a t i n nyelven folyt. Eleinte o r v o s a v a t ó értekezéseiket is latinul kellett í r n i u k ; csak az 1820-as évektől t u d u n k magyar n y e l v ű disszertációk m e g j e l e n é s é r ő l ; a F i g y e l m e z ő 1838. évf.-a adatai szerint az az é v b e n b e n y ú j t o t t é r t e k e z é s e k k ö z ü l (52 db) csak 12 volt magyar. A z 1840-es évek legfontosabb e s e m é n y e a magyar nyelvről és n e m z e t i s é g r ő l szóló 1844: I I . tc. m e g a l k o t á s a v o l t ; b á r a gyakorlat lassabban j á r t a t ö r v é n y j o g a l k o t á s n á l : az egyetem jogi, bölcsészeti és orvosi k a r á n a t á r g y a k j e l e n t é k e n y r é s z é t t o v á b b r a is latinul a d t á k e l ő . A z orvoskaron l é n y e g é b e n csak az 1845/4(5. t a n é v b e n k e z d t é k el a magyar n y e l v ű oktatást, b á r az ügyvezetés nyelve m á r az előző é v b e n magyar lett. Teljes d i a d a l á t aratja a magyar nyelv ü g y e az 1848. X I X . t c . - k e l : nemzeti i n t é z m é n n y é válik az egyetem, m e g s z ű n i k — l e g a l á b b is e g y e l ő r e — a bécsi be folyás, de hogy ez az ö r v e n d e t e s e s e m é n y az orvosi kar v o n a t k o z á s á b a n is be k ö v e t k e z h e t e t t , abban nagy szerepet játszottak azok a lelkes orvosok, t u d ó s o k , akik addigra m e g t e r e m t e t t é k l é n y e g é b e n a magyar orvosi szaknyelvet.
A NYELVÚJÍTÁS HATÁSA
AZ ORVOSI
SZAKNYELVRE
Földi János debreceni orvos teremtette meg a magyar botanikai m ű n y e l v e t , 1793-ban kiadott magyar f ü v é s z t u d o m á n y r ó l í r t m u n k á j á v a l . Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály a Debreceni f ü v é s z k ö n y v b e n ( 1807) és az O r v o s i F ü v é s z k ö n y v ben (1812) felhasználták az ő m ű s z a v a i t . N y e l v é r z é k ü k e t és j ó z a n s á g u k a t dicséri, hogy e l s ő s o r b a n nem szófaragással alkottak, hanem m e g k e r e s t é k a régi és a n é p n y e l v é n élő szavakat, e l n e v e z é s e k e t , és azokat elevenítették f e l . A z 1820-as é v e k b e n f e l l e n d ü l a magyar n y e l v ű t e r m é s z e t t u d o m á n y i irodalom, és valóságos d i v a t t á válik a m ű s z ó k gyártása. Kováts Mihály és Schuster János, Nyulas Ferenc, Zsoldos János nemcsak az orvosi, hanem a vegytan, á s v á n y t a n , gyógyszerészet n y e l v é n e k m e g m a g y a r o s í t á s á n fáradoztak, s z á m o s új m ű s z ó t alkotva. T u d o m á n y o s n y e l v ü n k kialakításában, illetve e g y s é g e s í t é s é b e n fontos szerepe v o l t a harmincas é v e k b e n k ö z r e a d o t t k é t n y e l v ű z s e b s z ó t á r n a k ( I I . k. n é m e t magyar r é s z 1835; I . k. m a g y a r — n é m e t rész 1838). Egy m u n k a k ö z ö s s é g hozta l é t r e , melynek Vörösmarty és Schedel (Toldy) s z e r k e s z t ő k ö n k í v ü l orvosi részről Bugát Pál is tagja v o l t . A s z ó t á r c í m s z ó a n y a g a m a g á b a foglalta a reformkor
szókincsének legfontosabb r é s z é t , és k e v é s b é avuit el, m i n t m á s , k é s ő b b szer kesztett s z ó t á r . J e l l e m z ő e n i r e korszak nyelvújítási m o z g a l m á r ó l / . G. Kohl (1808—1878) b r é m a i geográfus 1842-ben: „Ma ez a magyarok kedvenc eszméje. A cigaretta szó száműzetett, helyette „sipa". Apothéka helyett gyógyszertár, melyet különben eddig patikának neveztek. Az új szavak hihetetlenül gyorsan terjednek. A tudo mányok is elvesztették régi nevüket, bár a theológia helyett még nem találtak meg felelő szót, a javasolt „istenécet" nem fogadták el."
Bugát Pál
Bugát Pál e korszak t e r m é s z e t t u d o m á n y i m ű n y e l v é n e k fő r e f o r m á t o r a . Első m ű v é b e n , a B o n c t u d o m á n y b a n (1828) l é p fel n y e l v ú j í t ó k é n t , majd soro zatosan k i a d o t t orvosi k ö n y v e i b e n , k ü l ö n ö s e n a Tapasztalati T e r m é s z e t t u d o m á n y b a n (1837) és a T e r m é s z e t t u d o m á n y i S z ó h a l m a z b a n (1843) egyre i n k á b b n e k i h e v ü l a s z ó g y á r t á s n a k , ez vitákat i n d í t . Vörösmarty ismertetve a T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y b e n Bugát e l s ő m ű v é t , v é d e l m é b e veszi, l á t v a a s z e r z ő „szorgalma s bátorsága után az egész bonctudomány roppant alkotmányát a magyar nevekből, s műszavakból előállítani." Schedellel (ToldyJ e g y ü t t kiadnak az Orvosi T á r első k é t évéhez magyar— deák és d e á k — m a g y a r O r v o s i S z ó k ö n y v e t 1833-ban. A z e l ő s z ó b a n azt írják,
hogy „ . . . akik Földi, Diószegi és Fazekas munkáit, a Gyógyszerek árszabását Hahnemann Organonja (1830, Bugát fordítása) és Hufeland Szegények (1829), patikája (1831. Toldy Ferenc fordítása) fordításait, a Bonctudományt, s végre a jelen szótárt bírják, ritkábban fognak fölakadni gondolataik magyar kitételében"'. B á r Bugát nem n y ú l t le a g y ö k e r e k i g ( n é p n y e l v , régi szerzők m u n k á i ) , a kora beli magyar n y e l v ű szakirodalmat jól ismerte, és m u n k á j a s o r á n n é m e t encykl o p a e d i á k a t is t a n u l m á n y o z o t t . Ü g y e s e n v é d e k e z i k a n y e l v ú j í t ó t e v é k e n y s é g e miatt őt é r t t á m a d á s o k ellen. A z e l ő b b e m l í t e t t e l ő s z ó b a n így ír e r r ő l : ,,Mi, valamint eddig egy részről minden utczai, szemet, semmit sem tanító betyárgúnyokat illendő hallgatással megvetettünk, jól tudván, hogy az illy éneken kivívott győzedelemből is, iuxta illud : vinco aut vincor, semper ego maculor — mindenkor piszok háromlik a győztesre." N y e l v ú j í t ó m u n k á j a célját így látja: „ . , . az ész is azt mondja, hogy. . . honunk ban magyar ajkú s lelkű orvosok legyünk, mit nemcsak az ész, hanem a szív is parancsol. . . s ha egyszer eljő az idő, hogy minden tudományok, s ezek közt az orvosi is magyar nyelven tanítatnak, mit lennénk az idő közben tett orvosi nyelvünk haladása nélkül teendők?" L e g j e l e n t ő s e b b m u n k á j á v a l , a T e r m é s z e t t u d o m á n y i S z ó h a l m a z z a l (1843) újat akar: az első nyelvújítók összetételeit n e h é z k e s n e k találva, r ö v i d , kifejező és főleg szabatos s z ó t e r e m t é s r e törekszik. A t ö b b m i n t 40 ezer szót t a r t a l m a z ó g y ű j t e m é n y b e n k b . ezer szóalkotása szerepel, ezek k ö z ü l azonban k b . százat tart hatunk é l ő n e k (genny, l o b , láz, sejt, d ú c , k ó r t a n , gyógyszer, l é g m e l l , alkat, tályog, ízület, h ő m é r ő , tapasz, m ű t é t , fehérje, l é g z é s stb.). Szóalkotási m ó d s z e r é t t ö b b e n t á m a d t á k (Kovács Imre, Almási Balogh Pál), ez v i s s z a v o n u l á s r a késztette Bugátot. Bár az 1850-es é v e k b e n rendszerbe foglalta az általa kidolgozott szóalkotás módját, m ű v e k i a d á s a az A k a d é m i a k ö r é b e n is ellenzésre talált. Toldy Ferenc állított neki s z é p emléket 1865. j ú l . 11-én el mondott g y á s z b e s z é d é b e n : „Helyesen szólni Révay, szépen Kazinczy, műszabatosan Bugát Pál tanította a nemzetet." N e m annyira ismert, a z é r t é r d e m e l e l i s m e r é s t Arányi Lajos k ó r b o n c t a n professzor nyelvújítási t e v é k e n y s é g e , aki az Orvosi T á r 1845. 3. s z á m á b a n „ 1 0 0 b o n c z o l a t r ó l " közös t a n u l m á n y á b a n i s m e r t e t i azokat a m ű s z a v a k a t , me lyeket k ó r b o n c t a n i e l ő a d á s a i b a n h a s z n á l t : k b . 150 szót csillaggal jelöl, ezeket „ o maga csúsztatá életbe". M a is él s z á m o s kifejezés ezek k ö z ü l : alvadék, álk é p l e t , b e i d e g z é s , b e s z ű r ő d é s , h e n g e r h á m , l é g s z o m j , m e s z e s e d é s , p a n g á s , szívtágulat, vérbőség.
A Z O K T A T Á S N Y E L V E AZ A B S Z O L U T I Z M U S A
KORÁBAN.
KIEGYEZÉS
V i s s z a t é r v e a s z a b a d s á g h a r c b u k á s a u t á n i i d ő s z a k r a , n e h é z évek k ö s z ö n t ö t t e k az egyetemre. Egy 1849. szept. 3 0 - á n kelt b i r o d a l m i rendelet megfosztotta ö n k o r m á n y z a t á t ó l a pesti egyetemet, az o k t a t á s i n y e l v ismét a n é m e t lett, és be v e z e t t é k a t a n á r o k politikai ellenőrzését. I s m é t n a g y m é r e t ű v é válik az idegen t a n á r o k b e ö z ö n l é s e , a tárgyak jelentős részét n é m e t ü l adják elő.
A z 1860. évi O k t ó b e r i D i p l o m a visszaállítja a magyar a l k o t m á n y t és az egyetem ö n k o r m á n y z a t á t . Balassa János és a k ö r é csoportosult o r v o s t á r s a s á g h o z z á f o g o t t a pesti orvoskar v i s s z a m a g y a r o s í t á s á h o z és a magyar n y e l v ű o r v o s t u d o m á n y felépítéséhez. A z 1861-ben m e g i n d í t o t t G y ó g y á s z a t 1. s z á m á b a n (19—20. o l d . ) „A magyar kir. tudományegyetemen. . . az orvosi karnál. . . minden tan egyedül magyarul, — a sebészek és bábák számára magyarul és németül adatik elő. . . A tanulók a magyar tannyelvnek jogaiba visszahelyezése óta nagyobb számmal és örömestebb vesznek részt az előadásokban." V é g l e g e s e n és kizárólag magyar a t a n í t á s hivatalos nyelve 1867 u t á n lett, b á r a sebészeti tanfolyamon ez u t á n is tartottak a n é m e t h a l l g a t ó k s z á m á r a r ö v i d n é m e t n y e l v ű e l ő a d á s o k a t . A z 1872/73. t a n é v b e n a sebészeti tanfolyam m e g s z ű n t e tésével n e m hangzott el t ö b b é idegen n y e l v ű kötelező előadás a pesti orvosi karon. A z 1857-ben m e g i n d í t o t t Orvosi H e t i l a p és az 1861-ben megjelenő, m á r e m l í tett G y ó g y á s z a t k ü l ö n ö s gonddal t ö r e k e d e t t a magyar orvosi m ű n y e l v fejlesz t é s é r e . Ez u t ó b b i b a n a s z e r k e s z t ő Poór Imre ezt írja az „ E l ő r a j z u n k " - b a n : „A gyógyászat főfeladata lesz az orvosi tudományokat mind.. . anyanyelvünkön művelni és nemzetünk számára gyümölcsöztetni. ...Az orvos-természeti tudományo kat mind addig nem vallhatjuk magunkéinak, amíg azokat anyanyelvünkön nem bírjuk. . . .Tehetségünk teljével oda fogunk törekedni, hogy az orvosi tudomány nemzeti nyelvünkön minél hamarabb virágozzék és gyümölcsözzék." A nyelvújítás túlzásai a jobb ízlésű í r ó k és nyelvészek k ö r é b e n e l l e n h a t á s t keltettek. Toldy Ferenc, Ballagi Mór, Brassai Sámuel, Arany János k ü z d e n e k a n y e l v r o n t ó h i b á k ellen. 1872-ben m e g i n d í t j a Szarvas Gábor a Magyar N y e l v ő r t , mely most m á r vezette a tisztogató harcot. Orvosi v o n a t k o z á s b a n is t ö b b m ű s z ó t á r t jelentettek meg, felhasználva a lefolyt viták e r e d m é n y e i t , és m e g t i s z t í t o t t á k a t e r m é s z e t t u d o m á n y i m ű n y e l v e t Bugáték ö r ö k s é g é n e k k o r s z e r ű t l e n és t u d o m á n y t a l a n részétől. Befejezésül m e g á l l a p í t h a t j u k , 100 éves k ü z d e l e m kellett ahhoz, hogy a n e m zeti nyelv b i r t o k á b a vegye az orvosi o k t a t á s t , és sajátos m ó d o n e k ü z d e l m e k t ö r t é n e t i a d o t t s á g a i n k m i a t t i n k á b b az egyetem falain k í v ü l zajlottak, m á s t u d o m á n y o s f ó r u m o k o n , melyek m u n k á j á b a azonban az egyetemi t a n á r o k egy r é s z e is b e k a p c s o l ó d o t t , és n e m kis r é s z ü k v o l t abban, hogy a kar m e g a l a p í t á s a u t á n 100 évvel magyar nyelven, magyar t a n k ö n y v e k b ő l , új orvosi t e r m i n o l ó g i a s e g í t s é g é v e l tanulhattak medikusaink. Bugát Pál és társai legnagyobb é r d e m e abban van, hogy felismerték; az a d d i g kialakult magyar orvosi szaknyelv n e m alkalmas a X I X . sz. első é v t i z e d e i b e n óriási m é r e t e k e t öltő o r v o s t u d o m á n y i specializálódás (új t u d o m á n y á g a k , d i a g nosztika, t e r á p i a fejlődése, k ó r h á z ü g y , szervezés stb.) közvetítésére. Cseleked n i ü k kellett: nemcsak a kor követelte így, hanem a k e d v e z ő b b k ö r ü l m é n y e k l é t r e jötte a magyar n y e l v ű orvosi o k t a t á s m e g v a l ó s í t á s á h o z .
I R O D A L O M Bugát P. : Az orvosi f o l y ó i r a t o k t e r m é s z e t e ( O r v o s i T á r , 1840. 1. sz. 8. 1.). Büky B. : A C a l e p i n u s - s z ó t á r magyar orvosi s z ó k i n c s e (1585, 1607). C o m m u n i c a tiones ex bibliotheca h i s t ó r i á é medicae hungarica 41. sz. B p . 1967. 29 — 133. 1. Csokonai Vitéz M. : Ö s s z e s M u n k á i I — I I . k. B p . G e n i u s , 1922. Gortvay Gy. : A z ú j a b b k o r i magyar orvosi m ű v e l ő d é s é s e g é s z s é g ü g y t ö r t é n e t e . I . k . B p . A k a d . 1953. Győry T. : A z O r v o s t u d o m á n y i K a r t ö r t é n e t e 1770 — 1935. B p . 1936. Haraszti J.—Pethő T.: Ü t i k a l a n d o k a r é g i M a g y a r o r s z á g o n . B p . T á n c s i c s . 1963. Kornis Gy. : A magyar m ű v e l ő d é s e s z m é n y e i 1777 — 1848. B p . 1927. M a g y a r O r v o s o k és T e r m é s z e t v i z s g á l ó k É v k ö n y v e . K i a d . Bugát Pál é s Flór Ferenc. Pest, T r a t t n e r , 1841. Pupp N. J. : B e s z é d az orvosi kar f e n n á l l á s á n a k s z á z a d o s ü n n e p é n . B u d a , 1871. Vörösmarty M. : Ö s s z e s M u n k á i . 1—8. k ö t . B p . 1886.
Summary One h u n d r e d years had to pass over till the H u n g a r i a n language could enter into the place of L a t i n i n the education of the H u n g a r i a n m e d i c a l students at P e s t . T h i s struggle was fought by a handful of enthusiastic H u n g a r i a n professors a n d scholars, w h o prepared the H u n g a r i a n m e d i c a l terminology ready for the suitable time to take over the role of L a t i n language not only in the auditoria of the u n i v e r sity but i n its administration and in the textbooks too. I n this national struggle for the H u n g a r i a n teaching at the M e d i c a l F a c u l t y of Pest there were among others S á m u e l R á c z , Pál B u g á t , F e r e n c Bene a n d L a j o s A r á n y i the greatest personalities in the discussed period, between 1770 — 1860.
