A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, Összeállította Máté Jakab

A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, 1989 Összeállította Máté Jakab

TARTALOM I. Alkalmazott nyelvészet (A magyar nyelv oktatása anyanyelvként és idegen nyelvként. A magyar nyelv használatának kérdései Magyarország határain kí­ vül. Idegen nyelvek oktatása magyarok számára.) II. Általános nyelvészet. Módszertani kérdések. (Nyelvfilozófia, szemiotika, matematikai és számítógépes nyelvészet, pszicholingvisztika, szociolingvisztika, kommunikáció-kutatás magyar nyelvi és nyelvészeti vonatkozásai. A gyermek­ nyelv kérdései) III. Bibliográfia IV. A fordítás elmélete és gyakorlata V. Hangtan (Fonológia, prozódia és a velük összefüggő kérdések) VI. Helyesírás (írástörténet) VII. Lexikológia (Frazeológia, jelentéstan) VIII. A magyarság eredete (Őstörténet. A magyarság táji/történeti tagolódásának nyelvi/nyelvészeti kérdései) IX. A magyar nyelvtudomány és művelődés intézményei és személyiségei (Megemlékezések, méltatások, nekrológok. Beszámolók, kongresszusok, konferen­ ciák. A magyar nyelvtudomány történetének kérdései) X. Névtan " XI. Nyelvföldrajz és nyelvjárástan (A regionális köznyelvek kérdései) XII. Nyelvművelés, normatív nyelvészet XIII. A nyelvi kölcsönhatás kérdései (Két- és többnyelvűség. Kontrasztív nyelvészét, tipológia, areális nyelvészet) XIV. Nyelvtan (alaktan, mondattan, szóképzéstan) és szövegtan XV. Nyelvtörténet és etimológia (Az irodalmi nyelv története) XVI. Stilisztika, műelemzés, verstan, retorika, hermeneutika XVII. A szaknyelvek, a terminológia és a gyermeknyelv kérdései XVIII. Szótárak * • XIX. Az 1989-ben ismertetett nyelvészeti munkák

217 220

221 222 222 222 223 224 224 228 233 235 238 239 242 244 246 ^ 248

I. Alkalmazott nyelvészet (A magyar nyelv oktatása anyanyelvként és idegen nyelv­ ként. A magyar nyelv használatának kérdései Magyarország határain kívül. Ide­ gen nyelvek oktatása magyarok számára.) ÁBRAHÁMNÉ JOBBÁGY Ilona: Nyelvoktatás videóval. = Köznevelés 1989. 3. sz. 2021. * BÁCSKAI Mihály: Magyar kultúra és műveltség a strasbourgi egyetemen. = HungOkt 1987. l.sz. 86-88. BAGI Ferenc: A -val, -vei (insztrumentáliszi-kommitatívuszi) formák oktatása a magyar mint környezetnyelv tanításában. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 68-77. BALOGH Lajos: Tanácskozás az élő nyelvről. = Nyr 1989. 3. sz. 375-377. BARCSAY Zsuzsa: Az eszperantó nyelv transzfer értéke magyarok számára az indoeu­ rópai nyelvek tanulásában és tanításában. = ínyt 1989. 3. sz. 69-78. BÁRDOS Jenő: A legismertebb módszerek az idegen nyelvek tanításában. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 88-137. BARTHA Csilla: Adalékok a detroiti magyar közösség nyelvállapotához. = MNy 1989. 2. sz. 230-235. *BÁTHORY Ágnes: A magyart tanuló olasz egyetemi hallgatók nyelvi nehézségei. = HungOkt 1987. 2. sz. 37-47. *BAZSÓ Zoltán: Az országismeret helye és szerepe a külföldi hallgatók magyar nyelvi oktatásában. = HungOkt 1987. 1. sz. 84-86. BENKŐ Loránd: Nemzet és anyanyelv. = Nyr 1989. 3. sz. 262-270.; Ttáj 1989. 9. sz. 81-88. CSÉCSY Magdolna: Új szempontok a magyar mint idegen nyelv funkcionális leírásához. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 48-55. DEME László: Anyanyelv és idegen nyelv konfrontálódása a beszélőben. = ínyt 1989. 6. sz. 175-181. DRESCHER J. Attila: Kis magyar kontrasztivika. = HungOkt 1989. 3. sz. 56-59. ÉDER Zoltán: A magyar mint idegen nyelv tanári szak. ELTE, Bp., 1989. 20 1. (Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 17.) EGYED Orsolya: A hungarológiai oktatás kezdetei a lisszaboni egyetemen. (Egy moti­ vációs felmérés és tanulságai.) = HungOkt 1989. 5-6. sz. 32-38. ERDŐS József: A vizuális szemléltetés a magyar idegen nyelvként való oktatásában és A színes magyar nyelvkönyv szemléltetési rendszerének néhány kérdése. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 78-82. FÁBIÁN Györgyné: A „Beszélni nehéz!" - a nyelvtanórákon. = ÉA 1989. 1. sz. 10-11. FÜLEI-SZANTÓ Endre: Hungarológia és európaiság. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 3-10. *FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: Komparatív műveltségblokkok. = HungOkt 1987. 1. sz. 2 3 28. GIAY Béla: A magyar mint idegen nyelv oktatásának helyzete a 80-as évtizedben. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 60-67. GINTER Károly: Hungarológiai kollokvium Brüsszelben. =NyéK74. sz. 1989. 102-103.

218 GINTER Károly: Nyelv- és magyarságtudat a szétszórtságban. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 486^190. GINTER Károly: Szórványságunk nyelve és tudata Ausztriától Ausztráliáig. = Nyr 1989. 2. sz. 180-195. GINTER Károly-TARNÓI László: Ungarisch für Auslander. 6. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 559 1. GRÁF Rezső: A magyar nyelv a vajdasági iskolákban. = Nyr 1989. 2. sz. 212-215. GUTTMANN Miklós: Az anyanyelvi nevelés és a nyelvi környezet. = Mtan 1989. 4-6. sz. 218-224. GUTTMANN Miklós: A magyar nyelv állapota, oktatása és művelése Szlovéniában. = Nyr 1989.2. sz. 175-180. *HAVAS Ágnes: Az országismeret oktatása a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. = HungOkt 1987. 2. sz. 54-56. *HAVASRÉTI József-HORÁNYI Özséb-TASI Zsuzsa: Vizuális jelek az idegennyelv­ oktatásban. = HungOkt 1987. 2. sz. 25-32. HIDASI Judit: Az idegennyelvi képzés formái és sajátosságai a Külkereskedelmi Főisko­ lán. = FoktSz 1989. 6. sz. 352-357. HORVÁTH Mátyás: Az írásbeli közlés fejlődése az általános iskolában. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 3-18. HORVÁTH Mátyás: Az irányított és szabad beszélgetés a magyar mint idegen nyelv óráin. = NyéK 74. sz. 1989. 28-34. HORVÁTH Mátyás: A környezet hatása az újvidéki általános iskolások nyelvhasznála­ tára. = HungKözl 1989. 3. sz. 459^163. HORVÁTH Mátyás: Összefogás a magyar nyelv ügyében. = Nyr 1989. 3. sz. 368-371. A hungarológia oktatásának elmélete és gyakorlata. Válogatás a magyar lektori konfe­ renciák előadásaiból. 2. köt. Szerk. B. Nádor Orsolya, Giay Béla, Varga Márta. Hun­ garológiai Központ, Bp., 1989. 312 1. (Hungarológiai ismerettár 2.) ITZÉSNÉ KÖVENDI Kata: Amerikai magyarok és magyarul tanuló amerikaiak nyelv­ használata magyar nyelvi tesztek tükrében. = NyéK 76. sz. 1989. 71-76. ITZÉSNÉ KÖVENDI Kata: A magyar nyelvi tudás mérése Amerikában integratív nyelvi tesztekkel. = Nyr 1989. 2. sz. 226-237. KOCSIS Aranka: A csehszlovákiai magyarság jogairól, anyanyelvének használatáról és tudományos életéről. = BékésiÉ 1989. 3. sz. 363-370. KONTRA Miklós: Túl sok-e az angol szó az amerikai magyarban? = Nyr 1989. 2. sz. 204-211. F. KOVÁCS Ferenc: Megjegyzések a gimnáziumi helyesírás-tanításról. = Mtan 1989. 4 6. sz. 208-218. *KOVÁCS Ilona: A hungarológiai oktatást és kutatást támogató könyvtári program. A külföldi magyar gyűjtemények számbavétele és feltárása. = HungOkt 1987. 1. sz. 13-16. P. KOVÁCS Imre: A helyesírás minden normális képességű gyereknek megtanítható. Beszélgetés Fábián Pál egyetemi tanárral. = Köznevelés 1989. 10. sz. 3-5. *KÖVES Margit: Magyartanítás a delhi egyetemen. = HungOkt 1987. 2. sz. 21-24. KÖVESDI János: Hungarológiai központ Morvaországban. = ISz 1989. 2. sz. 185-191. LENGYEL Zsolt: Országismeret - Beszédetikett - Szociolingvisztika. = HungOkt 1987. l.sz. 71-74. LIZANEC, Petro N.: Perspektivy razvitija sovjetskoj hungarologii. = SovFu 1989. 3. sz. 192-195.

219 LŐRINCZE Lajos: Nyelvünk sorsa a világban. = Nyr 1989. 2. sz. 129-131. LŐRTNCZE Lajos: Üzenet az anyanyelv hetét ünneplőknek. = Hitel 1989. 24. sz. 36-37. *LUZSKOV, Szergo: Magyaroktatás a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Inté­ zetében. = HungOkt 1987. 2. sz. 19-21. MEDGYES Péter: The correction of Overt and Covert Errors. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 179-199. MISKA János: Magyarsággyűjteményeink megőrzése. = NyéK 76. sz. 1989. 88-90. MOLNÁR CSIKÓS László: A magyar nyelv helyzete Jugoszláviában. = Nyr 1989. 2. sz. 162-175. NOBEL Iván: Anyanyelvünk tanítása külföldön. = Nyr 1989. 2. sz. 225-228. *ÓDOR László: A komplex országismeret-oktatás szüksége és lehetőségei. = HungOkt 1987. l.sz. 66-71. PAPP Ferenc: Alkalmazott nyelvtudomány. Akadémiai, Bp., 1989. 35 1. (Értekezések, emlékezések) PÁSZTOR Emil: Képzelt sajtótájékoztató és szerzői beszélgetés Arany János Toldijának szótáráról. = Mtan 1989. 1-3. sz. 46-52. PETE István: Leksikologija russkogo jazyka dija vengerskih studentov-russistov. Tan­ könyvkiadó, Bp., 1989. 192 1. PRAZÁK, Richárd: Hungarológia Csehszlovákiában. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 11-27. *PRÓKAINÉ SZABÓ Éva-BÓDIS Klára: Magyart tanuló amerikai hallgatók magyaror­ szági részképzésének tapasztalatai. = HungOkt 1987. 2. sz. 33-37. PUSZTAY János: A gyakorlati hungarológia műhelyei. (A Debreceni Nyári Egyetem 60 éves fennállása kapcsán.) = FoktSz 1989. 2. sz. 118-121. *PUSZTAY János: A hungarológia oktatása és kutatása hazai szervezetének helyzete. = HungOkt 1987. l.sz. 9-13. PUSZTAY János: Új német nyelvű hungarológiai kiadvány: Berliner Beitrage zur Hungarologie. = MNy 1989. 4. sz. 497^498. RITOOK Zsigmond: A latintanítás oktatási rendszerünkben. = ínyt 1989. 4. sz. 97-103. ROT Sándor: Az idegen nyelv oktatásáról. = PedSz 1989. 2. sz. 162-169. SANKÓ Gyula: Új eredmények a számítógéppel segített nyelvoktatásban. = ínyt 1989. 1. sz. 12-14. *SÁRKÖZY Péter: A hungarológiai oktatás és kutatás Olaszországban. = HungOkt 1987. 1. sz. 16-23. SASVÁRI Ákos: Új, komplex irodalmi és nyelvi tanmenet a szakmunkásképző iskolák részére II. = Mtan 1989. 1-3. sz. 52-60. S1NKOVITS Ferenc: A nyelvi játékok hatékonysága az általános iskolák anyanyelvi óráin. = Nyr 1989. 2. sz. 215-224. SOMORJAI József-SZENDE Aladár-SZENDE Virág: Aranyhíd. Magyar nyelvkönyv 8-12 éves gyermekek számára. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 240 1. SZABADOS Márta: 10 éves a bloomingtoni magyar tanszék. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 43-47. SZABARI Krisztina: Reform in Ungarn - aus der Sicht des Sprachmittlers. Beitrag zum Abbau vom Sprachbarrieren. = Lingua/Deutsch 3. sz. 1989. 140-147. Z. SZABÓ László: Az anyaföld és a szülőföld vonzásában.- Találkozás Csallóközben. = ÉA 1989. I. sz. II. *SZATHMÁRI István: A stilisztika szerepe az irodalomoktatásban. = HungOkt 1987. 1. sz. 48-54.

220 SZENDE Aladár: Egy életprogram a magyar nyelv és kultúra szolgálatában. = Nyr 1989. 2. sz. 195-204. SZENDE Aladár: A Földrajzi nevek etimológiai szótára mint „taneszköz". = NyéK 75. sz. 1989. 35-44. * SZÉPE György: A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karáról, az ott folyó nyelvi és kommunikációs nevelési programról. '= HungOkt 1987. 1. sz. 2934. SZILI Katalin: Magyar nyelvkönyvek szlovák ajkúaknak a 19. század első felében. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 115-119. SZIKSZAI Lajosné: Strukturalista eljárások a tanítóképző főiskolai nyelvtantanításban. = Nyr 1989. 3. sz. 340-347. TÓTH Istvánná: Építkezés alapok nélkül? (Az olvasástudás helyzetéről.) = Nyr 1989. 1. sz. 73-75. VAJDA Istvánná: A gimnáziumi fakultáció legújabb formája. = Mtan 1989. 4-6. sz. 157-184. [Magyar nyelvészeti vonatkozásokkal] VÁRADI Tamás: Integrated Analysis of Foreign Language Learners Speech as Revealed in Successive Reformulations of Messages. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 201-263. VEENKER, Wolfgang: Hungarológiai tárgyú nyelvtudományi kutatások az NSZK-ban. = MNy 1989.4. sz. 490^197.

II. Általános nyelvészet. Módszertani kérdések. (Nyelvfilozófia, szemiotika, mate­ matikai és számítógépes nyelvészet, pszicholingvisztika, szociolingvisztika, kom­ munikáció-kutatás magyar nyelvi és nyelvészeti vonatkozásai. A gyermeknyelv kérdései) BACSÓ Béla: A nyelv helye az ember. Hermeneutikai tanulmány. = Je 1989. 6. sz. 589— 597. BAGI Ferenc: Egy mondókagyüjtemény darabjairól statisztikai adataik alapján. = HungKözl 1989. 3. sz. 519-525. BAGI Ferenc: A mondókaválfajokról - hangstatisztikai adatok tükrében. = HungKözl 1989. 4. sz. 691-713. BALÁZS János: A latin a Duna-tájon. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 95-140. BALÁZS János: A magyar mint nem indoeurópai nyelv. = Nyr 1989. 1. sz. l-l 1. *FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: A hungarológia helye és szerepe a tudományok és a művelő­ déspolitika rendszerében. = HungOkt 1987. 2. sz. 3-18. HADROVICS László: A magyar nyelv kelet-közép-európai szellemi rokonsága. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 7^-6. HELTAINÉ NAGY Erzsébet: A nyelvtudomány kérdéseinek újrafogalmazása. Mai be­ szélt nyelvi kutatások. = ÉA 1989. 1. sz. 14. HOFFMANN István: Számítógépes helynévvizsgálatok a KLTE Magyar Nyelvtudomá­ nyi Tanszékén. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 103-107. JUHÁSZ János: A nyelvi norma. = ínyt 1989. 3. sz. 65-69. KÁBÁN Annamária: A szöveg szemiotikai megközelítésben. = NylrK 1989. 1. sz. 6975. *KÁLMÁN Béla: Le hongrois, langue européenne. = ÉFOu 21. sz. 1988. 141-153.

221 KAPITÁNY Ágnes-KAPITÁNY Gábor: Vonzalmaink és választásaink mélyszerkezete. Beszédünk és személyiségünk rejtett jelrendszere. Kossuth, Bp., 1989. 277 1. KINCSES KOVÁCS Éva: A Nemzetközi Szemiotikai Egyesület IV. kongresszusa. (1989. március 31—április 6., Barcelona-Perpignan.) = Nyr 1989. 3. sz. 377-380. KONTRA Miklós: A magnetofontól a számítógépig. = HungKözl 1989. 3. sz. 399-404. KOUTNY Ilona: Új irányzatok a gépi fordításban. = Nyr 1989. 3. sz. 380-384. MÁTÉ Jakab: Nyelvi és nyelvészeti eszmélkedésünk útjai. Gondolatok Balázs János „Hermész nyomában. A magyar nyelvbölcselet alapkérdései" című könyvének olvasása közben. = MNy 1989. 4. sz. 468-477. MÁTHÉ Dénes: Nyelvfilozófiai problémák Bretter György írásaiban. = NylrK 1989. 1. sz. 13-21. NEMETZ Tibor-SZÁSZNÉ SIMON Judit: Hiányos szövegek rekonstruálhatósága és a magyar nyelv entrópiája. = MNy 1989. 4. sz. 427—438. Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk. Balázs János. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 404 1. NYIRKOS István: A tulajdonnevek hírértékéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 290-294. RAISZ Rózsa: Mondatszerkezeti jellemzők gyakorisági vizsgálata Petelei-, Kaffka- és Krúdy-novellákban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 317-338. REMÉNYI Andrea Ágnes: A budapesti szociolingvisztikai interjú kódolási rendszeréről. = HungKözl 1989. 3. sz. 405-416. RÓNA-TAS András: Nép és nemzet. (Viták fogalmakról. Szűcs Jenő emlékének.) = Vság 1989. 6. sz. 1-13. TELEGDI Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.267 1. TÓTH Etelka: A Helyesírási Kéziszótár számítógépes története. = Nyr 1989.4. sz. 441—449. VIDRA Klára: Gyakorisági vizsgálati módszer a szövegszegmentálásban. = MNy 1989. l.sz. 123-127. VIDRA Klára: Szövegleírási módszer a beszélt nyelvi szövegek szegmentálásához. = AAPSz 1989. 113-118.

III. Bibliográfia Analecta Linguistica. 1989. 1-2. sz. Szerk. Róna-Tas András. Akadémiai-John Benjamins, Bp.-Amsterdam, 1989. 191, 208 1. HORVÁTHNÉ SZÉLPÁL Mária: Török Gábor munkássága 1954-1988-ig. = AAPSz 1989.9-16. *KÖBÖLKUTI Katalin: Vas megye nyelvészeti irodalma. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 1988. 162 1. MÁTÉ Jakab: A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, 1987. = HungÉrt 1989. 1-2. 175-222. B. NÁDOR Orsolya-GIAY Béla: Ajánló bibliográfia a magyar mint idegen nyelv tanul­ mányozásához 1945-1988. Nemzetközi Hungarológiai Központ, Bp., 1989. XIV, 138 1. (Hungarológiai ismerettár 3.) PESTI János: Bibliográfia a „Baranya megye földrajzi nevei" c. névadattár munkálatai­ nak történetéhez. = BarMűv 1989. 3. sz. 83-84.

222 IV. A fordítás elmélete és gyakorlata DÖRNYEI László: A magyar nyelvű biblia- és zsoltárfordítások. = NyéK 76. sz. 1989. 62-65. HUBIK István: A személynevek fordítása. = ISz 1989. 1. sz. 78-83. KLAUDY Kinga: Az ekvivalencia fogalma a fordításelméletben. = Nyr 1989. 1. sz. 8493. SZABÓMIHÁLY Gizella: A szlovákból magyarra való fordítás problémái Szlovákiában. = Nyr 1989. 3. sz. 277-283.

V. Hangtan (Fonológia, prozódia és a velük összefüggő kérdések) BAG1 Ferenc: Tollbamondott szöveg hangtani vizsgálata. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 225-250. BÜKY László: A köznyelvi kiejtés szerint! = ÉA 1989. 1. sz. 12. GÓSY Mária: Beszédészlelés. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 1989. 261 1. (Linguistica. Series A. Studia et Dissertationes 2.) GÓSY Mária: A vizuális észlelés hatása a beszédpercepcióra. = MPSz 1989. 5. sz. 465481. GÖLLESZ Viktor-SUBOSITS István: Hatvanéves a magyar beszédhangok első röntgenográfiai leírása. = MNy 1989. 3. sz. 374-375. GRÁF Rezső: „A derék ifjakban lángolt a hazai nyelv szelleme..." (A helyes, szép ma­ gyar kiejtésről.) = ÉA 1989. 1. sz. 13. Proceedings of the speech research 89: International conference. June 1-3. 1989. Org. by the Linguistics Institut of the Hungárián Academy of Sciences. Ed. by Szendrey Ta­ más. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 1989. 398 1. (Magyar Fonetikai Füzetek 21.) •VISKOVITS Erzsébet: Általános és gyermeknyelvi hangtan. Budapesti Tanárképző Főiskola, Bp., 1988. 48 1. (Továbbképzési füzetek: pedagógusok intenzív továbbkép­ zése 9.) WACHA Imre: A megnyilatkozáshatár megállapításának gondjai beszélt nyelvi szöveg lejegyzésekor. = HungKözl 1989. 3. sz. 381-390. WACHA Imre: A szituáció, a szöveg és a szándék mint a beszéd hangzásának determi­ nánsa. = Nyr 1989. 3. sz. 283-290.

VI. Helyesírás (írástörténet) FÁBIÁN Pál: Különírjam? egybeírjam? = Köznevelés 1989. 20. sz. 12-13. FERENCZY Gyula: Napirenden az orvosi helyesírás rendezése. = Nyr 1989. 1. sz. I l ­ ló. HALÁSZ Béla-LŐRINCZE Lajos-KERESZTURY Dezső: Állásfoglalás az orvosi he­ lyesírás ügyében. =Nyr 1989. 1. sz. 16-18. HEGEDŰS Attila: Helynevek a helyesírástörténet és nyelvjárástörténet szolgálatában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 96-99.

223

JUHÁSZ Irén: A szarvasi rovásírásos tűtartó és megfejtési kísérletei. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 27-37. A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. Akadémiai, Bp., 1989. 388 1. PÁSZTOR Emil: Egyetemek és főiskolák országos helyesírási versenyei. = Nyr 1989. 1. sz. 69-73. PÁSZTOR Emil: Helyesírásunk alapelvei. = Köznevelés 1989. 32. sz. 11. SZATHMÁRI István: Az idegen szavak toldalékos alakjainak írásáról, helyesírásáról. = Nyr 1989. 4. sz. 506. ÜRÖGI Imre: Helyesírás és társadalom. = Köznevelés 1989. 15. sz. 10-11.

VII. Lexikológia (Frazeológia, jelentéstan) BAGI Ferenc: A kommunikációs kapcsolatteremtés és ennek fenntartása a jugoszláviai magyar népi mondókákban. = HungKözl 1989. 3. sz. 471^175. BEZECZKY Gábor: Jelentés a világról. (Jelentéstani kérdések irodalomelméleti szem­ pontból.) = Lit 1989. 3-4. sz. 343-361. GYÖRKÉ Zoltán: Osobennosti semantiki i struktury parnyh slov vengerskogo i russkogo jazykov. ( K voprosu o prinadleznosti parnyh slov k frazeologizmam.) = AAPSz 1989. 63-68. DÖMÖTÖR Ákos: A fehér holló. = Nyr 1989. 3. sz. 352. [Szállóige magyarázat] DÖMÖTÖR Ákos: Tudja, hol szorít a cipő? = MNy 1989. 3. sz. 345. [Szólásmagya­ rázat] FÖLDES Csaba-NAZAROV, K. N.: O metodike sopostavitePno-tipologicesko analiza frazeologiceskih jedinic (na matériáié vengerskogo, russkogo i nemeckogo jazykov). = AAPSz 1989. 51-62. GYŐRY György: Puns and Other Plays on Words: A Fashionable Trend in Hungárián Youth Publications. = Lingua/English 3. sz. 1989. 45-59. *HANGAY Zoltán: Jelentéstan. Jelentésfejlődés a gyermeknyelvben. Budapesti Tanár­ képző Főiskola, Bp., 1988. 41 1. (Továbbképzési füzetek: pedagógusok intenzív to­ vábbképzése 7.) *HANGÁY ZOLTÁN: Szókészlettan, az egyén szókincsének fejlődése. Budapesti Ta­ nárképző Főiskola, Bp., 1988. 43 1. (Továbbképzési fűzetek: pedagógusok intenzív to­ vábbképzése 8.) KICSI Sándor András: Nádiveréb, kásavirág, burján. = Nyr 1989. 3. sz. 349-351. [Szó­ magyarázat] KIEFER Ferenc: A jelentéskutatás újabb irányzatai. = MNy 1989. 3. sz. 257-271. KOCSÁNY Piroska: Az aforizma és Osvát Ernő. In: Tanulmányok a századforduló stí­ lustörekvéseiről. 145-251. LŐRINCZE Lajos: Okos, mint a turdai kos? = ÉA 1989. 2. sz. 2-3. MARGÓCSY István: Somé Aspects of Hungárián Neology. = HS 1989. 1. sz. 3-7. MAYER Judit: Mi az értelemszerű melléknév pontos jelentése? = Hét 1989. 10. sz. 19-11. MOLNÁR CSIKÓS László: Elavulóban lévő szavak a jugoszláviai magyar köznyelvben. = HungKözl 1989. 3. sz. 495-498. R. MOLNÁR Emma: Az idő jelentése Elek Artúr novelláiban. In: Tanulmányok a szá­ zadforduló stílustörekvéseiről. 231-237.

224

R. MOLNÁR Emma: A szólások és közmondások szemantikai jellemzői. = AAPSz 1989.85-91. PAPP György: Szóláskincsünk mint nyelvi érték. = HungKözl 1989. 3. sz. 507-511. SZÁLAI Katalin: O sovpadenii frazeologiceskih jedinic v razlicnyh jazykah. = SRuss 1989.112-114. SZÁLAI Katalin: Sravnitel'no-sopostaviternyj analiz russkih i vengerskih frazeologizmov. (Opyt frazeologiceskoj razrabotki.) = SRuss 1989. 115-124. SZABÓ Géza: Balassi nyelvváltsága. (Szitkozódásra való utalással összefüggő kérdé­ sek.) = ItK 1989. 5-6. sz. 562-565. SZŰCS Judit: „Áldotta savamat-borsomat". = Nyr 1989. 3. sz. 351-352. [Szólásma­ gyarázat] TOLCSVAI NAGY Gábor: Szempontrendszer a szókincs megközelítéséhez. = MNy 1989. 3. sz. 319-327. TÚRI Márta: A konyha, a népi étkezés, sütés-főzés szókincse Kanizsán. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 129-158.

VIII. A magyarság eredete (Őstörténet. A magyarság táji/történeti tagolódásának nyelvi/nyelvészeti kérdései) BENKŐ Loránd: A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. = MNy 1989. 3. sz. 271-287.; 4. sz. 385-405. GUNDA Béla: A moldvai magyarok kutatásának újabb eredményei. = Alf 1989. 6. sz. 58-69. HAJDÚ Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. A magyar nyelv finnugor alapjai. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp, 1989. 179 1.

IX. A magyar nyelvtudomány és művelődés intézményei és személyiségei (Megemlékezések, méltatások, nekrológok. Beszámolók, kongresszusok, konfe­ renciák. A magyar nyelvtudomány történetének kérdései) BALASSA Iván: Ötven éve jelent meg először a Magyar Népnyelv. = MNy 1989. 4. sz. 489-490. BEKÉ György: Iskolamesterek és népiskolák a régi Erdélyben. = Köznevelés 1989. 7. sz. 13-14. BEKÉ György: Iskolatörténészek Erdélyben. = Köznevelés 1989. 3. sz. 14-15. BENKŐ Loránd: Elméleti törekvések a felvilágosodás magyar nyelvtudományában. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 383-393. BÍRÓ Ferenc: A nemzet-, nyelv- és irodalomfogalom alakulása a 18. század végén. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 143-149. *CS. M.-P. J.: Le sixiéme congrés international des finno-ougristes: Syktyvkar (U. R. S. S.), 24-30 juillet 1985. = ÉFOu 21. sz. 1988. 159-172. ÉDER Zoltán: Honismereti törekvések a 18. század végén az első magyar nyelvű úti­ könyvben. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 170-177.

225

*FÁBIÁN Pál: Tanulmányúton a szófiai Kiiment Ohridszki Tudományegyetemen. = HungOkt 1987.2. sz. 79-81. FUTAKY István: Die Universitat Göttingen und ihre Studenten aus dem Karpatenraum im 18. und 19. Jahrhundert. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 69-76. GÖRCSÖS Mihály: Kazinczy Nyelvművelő Napok Kassán. = Honism 1989.6. sz. 75-78. HERCEGI Károly: A Kazinczy-alapítványról. = ÉA 1989. 4. sz. 11-12. KÁLMÁN Béla: Sprachwissenschaft und Nationalbewusstsein um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 410^412. KESZTYŰS Tibor: Bedeutung der Göttingischen Gelehrten Anzeigen fur die Kulturund Geistesgeschichte der Donauvölker, 1739-1812. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 83-88. *KHO, Songmoo: Részt vettem a II. Nemzetközi Hungarológia Konferencián. = HungOkt 1987. 2. sz. 81-86. [Bécs, 1986. szept. 1-5.] KIRÁLY Péter: Művelődési központok a Duna-medencében. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 197-229. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. - Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 18-19. század fordulóján. I. (Szerk. Jankovics József, Kosa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler.) Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Bp.-Wien, 1989. 533 1. MARGOCSY István: Eszmetörténeti és irodalomszemléleti kérdések a nyelvújítás hátte­ rében. A nyelv tudományos és esztétikai szemléletének szétválása. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 190-194. PÁSZTOR Emil: Tízéves az Édes Anyanyelvünk. = Köznevelés 1989. 6. sz. 5. PETTRITS Mária: Ungarische Studenten in Göttingen als Vermittler ungarischen Gedankengutes. Ein Beispiel aus dem 18. Jahrhundert. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 383-290. *P[ERROT] J[ean]: La linguistique au congrés de Syktyvkar: Regard d'ensemble. = ÉFOu21.sz. 1988. 178-180. SZABÓ G. Zoltán: Nemzeti nyelv - nemzeti irodalom. Vörösmarty, Czuczor, Erdélyi János nyelvészeti munkáiról. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében 1.240-247. SZŰTS László: 5. mezdunarodnyj kongress po vengerskomu jazykoznaniju. = SovFu 1989. 2. sz. 158-160. SZŰTS László: A magyar nyelvészek 5. nemzetközi kongresszusa. = NyéK 74. sz. 1989. 99-101. BALÁZS JÁNOS LŐRINCZE Lajos: B. J. (1914-1989.) = Nyr 1989. 3. sz. 366-368. BÁNHID1 ZOLTÁN SZABÓ Dénes: B. Z. hetvenéves. = MNy 1989. 1. sz. 127-128. DOMOKOS PÁL PÉTER BALOGH Júlia: D. P. P. köszöntése. = Ttáj 1989. 7. sz. 50-56.

226 FÁBIÁN PÁL F. P. - nyelvész. (Önvallomás.) = VasiSz 1989. 2. sz. 204-212. FOGEL, MARTIN WIS-MURENA, Christina: Martin Fogel Johannes Sajnovicsin edeltajana. = Virittaja 1989. l.sz. 1-10. GÁLFFY MÓZES IMRE Samu: G. M. (1915-1988.) = MNy 1989. 2. sz. 254-256. MURÁDIN László: G. M. (1915-1988) = NylrK 1989. 1. sz. 103-104. GELEJI KA TÖN A ISTVÁN KISS Gyula: Négyszáz éve született G. K. I. = BorsSz 1989. 1. sz. 84-86. GRAGGER RÓBERT *RÓZSA Mária: Róbert Gragger, der Begründer der deutschen Hungarologie. = UAJb (Neue Folge) 8. sz. 1988. 197-202. HERCEG JÁNOS PENAVIN Olga: A hagyományőrző és -átadó. (A nyelvész gondolatai H. J. ünneplése kapcsán.) = Üzenet 1989. 7-8. sz. 532-533. JUHÁSZ JÁNOS KÉRI Henrik: J. J. 1925-1989. = ínyt 1989. 6. sz. 191. LAKÓ GYÖRGY VÉRTES Edit: L. Gy. köszöntése 80. születésnapján. = MNy 1989. 3. sz. 380-382. LIGETI LAJOS *LE CALLOC'H, Bemard: Csorna de Kőrös dans l'ouvre de L. L. = ÉFOu 21. sz. 1988. 7-30. *RÓNA-TAS András: L. L. (1902-1987). = UAJb (Neue Folge) 8. sz. 1988. 183186. MÁRTON JÓZSEF MIKÓ Pálné: M. J. bécsi működése. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 430^133.

227 MELICH JÁNOS KISS Lajos: Ünnepi beszéd M. J. szarvasi emléktáblájának leleplezésekor 1987. szep­ tember 16-án. = MNy 1989. 1. sz. 121-123. PÉCHY BLANKA KÖVESI Józsefhé: Emlékezés beszédkultúránk áldozatos gondozójára, Péchy Blankára. = Mtan 1989. 1-3. sz. 132-133. [SZENDE Aladár] Sz. A.: Emlékezés Péchy Blankára. = Nyr 1989. 3. sz. 373-374. REUTER CAMILLO PESTI János: R. C. névtudományi munkásságáról. (Értékelés és megemlékezés.) = BarMüv 1989. 3. sz. 61-66. SAUVAGEOT, AURÉLIEN SZATHMÁR1 István: Aurélien Sauvageot-ra emlékezünk. = MNy 1989. 4. sz. 505-507. SCHLACHTER, WOLFGANG FUTAKY István-VEENKER, Wolfgang: Professor Wolfgang Schlachter zum 80. Geburtstag. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 303-306. SYLVESTER JÁNOS ÉDER Zoltán: Sylvester Grammatikájának utóéletéről. = Nyr 1989. 4. sz. 385-396. V. MOLNÁR Zoltán: 450 éves a Grammatika Hungarolatiná. (S. J. nyelvtanának jelentő­ sége.) = Köznevelés 1989. 37. sz. 13. SZABÓT. ATTILA FAZEKAS Tiborc: Attila Szabó T. (1906-1987) = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 307-309. TEISZLER PÁL BALOGH Dezső: T. P. (1932-1988) = NylrK 1989. l.sz. 104. TEMESI MIHÁLY TOMPA József: T. M. = MNy 1989. 3. sz. 377-380. TÖRÖK GÁBOR BÉKÉSI Imre: Egy autonóm ember köszöntése. (T. G. hatvanéves.) = AAPSz 1989. 5-8.

228 ÚRHEGYI EMÍLIA GREGOR Ferenc: Ú. E. (1909-1988) = MNy 1989. 3. sz. 376-377. VÉRTES EDIT KÁLMÁN Béla: V. E. 70 éves. V. E. munkásságának bibliográfiáját összeáll. Jakab Edit. KLTE, Debrecen, 1989. 17 1. (A debreceni KLTE Magyar Nyelvészeti Intézetének ki­ adványai 54.)

X. Névtan ÁBRAHÁM Imre: Művelődéstörténeti tanulságok Pannonhalma és környéke helynevei­ ben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 62-65. ÁBRAHÁM Imre: Problémák Nyúl község nevének adatolása és eredeztetése körül. = MNy 1989. 1. sz. 92-93. ÁDÁM Imre: Földrajzi nevekre utaló vezetéknevek Szabolcs megyében a 16. században. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 212-214. ÁDÁM Imre: Szabolcs megye dadái járásának jobbágynevei 1574-ből. ELTE, Bp., 1989. 119 1. (Magyar Névtani Dolgozatok 82.) ÁGOSTON Mihály: A magyar halmaznevekről. Egy doktori értekezés vitájából. = Híd 1989. 10. sz. 1186-1199. ANDRASFALVY Bertalan: „Baranya megye földrajzi nevei" és a névtan. = BarMűv 1989. 3. sz. 34-38. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes: Magyar intézménynevek!? = Nyr 1989. 1. sz. 30-34. BACHÁT László: Keresztnévadás az NDK-ban és hazánkban. In: Névtudomány és mű­ velődéstörténet. 317-321. BALÁZS János: Régi magyar földrajzinév-típusok: Levédia-Lőd, Küküllő-Somló. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 65-68. BALÁZS Géza: Tetovált nevek Magyarországon. In: Névtudomány és művelődéstörté­ net. 367-370. BALOGH Lajos: Zárt é-zés földrajzi nevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 68-73. BASKI Imre: Kun eredetű nevek a török adóösszeírásokban. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 214-217. BARICS Ernő: A Zselic földrajzi neveinek szerb-horvát rétegéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 73-76. BENKŐ Loránd: Egy hibás névfejtés módszertani tanulságai. Megjegyzések a Dés hely­ ségnév eredetéhez. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 76-80. BERTA Árpád: Jenő törzsnevünk finnugor származtatása. = MNy 1989. 4. sz. 447^448. BLASKOVICS József: Becéző nevek. = Hét 1989. 15. sz. 11. BÍRÓ Ágnes: Az utcanévadás problémái az utóbbi tíz év budapesti gyakorlatában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 80-83. BOROS Edit: Történeti és mai személynevek a Káli-medencében. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 217-220.

229 BURA László: Bogdánfalva személynevei. ELTE, Bp., 1989. 32 1. (Magyar személynévi adattárak 91.) BURUS János: Siclod (Siklód) helynevei. = NylrK 1989. 1. sz. 84-90. *BÜKI SZABÓ József: Bük környékének ragadványnevei. ELTE, Bp., 1988. 108 1. (Magyar személynévi adattárak 87.) BÜKY Béla: A lélekfogalom és a lélekmegnyilvánulási tünetek legkorábbi névtani nyo­ mai. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 278-282. *CSÁKY Károly: Ipolyfódémes (Ipel'ské Ul'any) személynevei. ELTE, Bp., 1988. 85 1. (Magyar névtani dolgozatok 78.) CSIGE Katalin: Tulajdonnevek a kétkötetes magyar-orosz nagyszótárban. In: Névtudo­ mány és művelődéstörténet. 370-373. CSOMORTÁNI Magdolna: Egy csíki falu állatnevei. = NylrK 1989. 2. sz. 151-160. DEME László: Névterjedelem és névtartozékok. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 282-286. DIENES Erzsébet: Az Érdy-kódex tulajdonneveinek tanulságaiból. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 346-349. DÓRA Zoltán: Kisvác történeti családnevei. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 220-223. EŐRY Vilma: A cím mint tulajdonnév. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 373376; K. FÁBIÁN Ilona: Megjegyzések a Váradi Regestrum neveinek ortográfiájához. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 349-351. FARKAS Ferenc: Jászjákóhalma élő állatneveinek néhány antropomorf vonása. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 377-379. FEHÉRTÓI Katalin: Az Árpád-kori névvonatkoztatás vitás kérdései. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 223-228. FENYVESI László: Kecskemét adózó férfinépességének személynevei (1546-1562). = MNy 1989. 69-82. FÜLÖP László: A Fonai vezetéknév Fonóban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 228-231. FÜLÖP László: Vomamensystem eines deutschsprachungen Dorfes Kercsliget in Ungarn zwischen a. 1722 und a. 1900. = BNF 1989. 1-2. sz. 170-207. GALGOCZI László: Adalékok szitokszóvá vált betegségneveink kutatásához. = AAPSz 1989.69-76. GALGOCZI László: Szent Antal tüze. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 351-355. I. GALLASY Magdolna: Növénynévi alapú régi településneveink. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 83-93. GASPARICS Gyula: Tök község mai kereszt- és becenevei. ELTE, Bp., 1989. 78 1. (Magyar névtani dolgozatok 85.) GUTTMANN Miklós: Változás, elmúlás a vasi földrajzi nevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 93-96. GYARMATH Olga: Irodalmi névadás Sütő András drámáiban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 297-300. HAJDÚ Mihály: Az 1773. évi Helységnévtár névvégmutató szótára. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 114 1. HAJDÚ Mihály: Az 1873. évi Helységnévtár névvégmutató szótára. ELTE, Bp., 1989. 346 1. (Magyar névtani dolgozatok 81.)

230 HAJDÚ Mihály: A személynevek és egyéb tulajdonnevek gyűjtése, kutatása 1980-1986. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 47-61. HANGAY Zoltán: A névhasználat Rákóczi Zsigmond (1544-1608) levelezésének aláírá­ sában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 231-233. Helynévi adattáraink a tudományos kutatás szolgálatában. (Névtudományi tanácskozás Pécsett, 1988. május 20-án.) = BarMüv 1989. 3. sz. 3. HÉVVIZI Sándor: Vizekkel kapcsolatos helynevek a Körösök vidékén. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 99-103. HLAVACSKA Edit: Salgótarján utcanevei. Névtani és rendszertani vizsgálat. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1989. 80 1. (Múzeumi értekező 6.) HORGOSI Ödön: A szláv porond előfordulása földrajzi neveinkben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 108-111. HORPÁCSI Illés: Kultusz és divat szerepe a névadásban, különös tekintettel az Anna és a Mária névre. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 234-237. HORVÁTH Katalin: Még egyszer név szavunk eredetéről. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 355-359. HORVÁTH Lajos: A zsidó nemzetség nyomában: egy településnév-változtatás története. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 11 l-l 14. HORVÁTH Mária: Pais Dezső tanulmánya Janus Pannonius nevéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 237-241. HORVÁTHNÉ BERNÁTH Rózsa: Történeti emlékek Barbacs heíynévanyagában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 114-116. *JANKUS Gyula: Az érsekújvári járás keleti részének helynevei. ELTE, Bp., 1988. 158 1. (Magyar névtani dolgozatok 79.) *JANKUS Gyula: Kéménd (Kamenin) család- és ragadványnevei. ELTE, Bp., 1988. 40 1. (Magyar személynévi adattárak 86.) JUHÁSZ Dezső: Toponimia és onomatopoezis. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 116-119. KAKUK Mátyás: Születő és kihaló családnevek Kunszentmárton 18-19. századi anya­ könyveiből. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 242-245. KÁLMÁN Béla: A Baranya megye földrajzi nevei c. kiadvány névtudományi értékei. = BarMüv 1989. 3. sz. 11-14. KÁLMÁN Béla: A nevek világa. 4., átdolg. kiad. Csokonai, Debrecen, 1989. 246 1. KÁLMÁN Béla: Párhuzamos helységnevek. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 120-123. ( KÁLNÁSI Árpád: „A fehérgyarmati járás földrajzi nevei" c. kötet művelődéstörténeti vonatkozásai. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 123-126. KÁLNÁSI Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei. KLTE, Debrecen, 1989. 605 1. (Szabolcs-Szatmár megye földrajzi nevei 4.) KAVÁSSY Sándor: Ritka nevek a szatmári nemesség 1809. évi inszurrekciós összeírása­ iban. = MNy 1989. 1. sz. 97-98. KIEFER Ferenc: Mit jelent a tulajdonnév? In: Névtudomány és művelődéstörténet. 286290. KIRÁLY Lajos: A névpusztulás okai, a megőrzés lehetőségei a hivatalos helynévhaszná­ latban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 126-129. KISS Lajos: Az európai névtudomány utóbbi másfél évtizede. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 18-31.

231 KISS Lajos: A göcseji Csömödér helységtől a Gyímesi-szoros fölött emelkedő Csülemér hegycsúcsig. = Nyr 1989. 3. sz. 348-349. KISS Lajos: Oroszlánnal kapcsolatos földrajzi neveink. = Nyr 1989. 1. sz. 110-115. KISS Z. Géza: Történelem a földrajzi nevekben. = BarMüv 1989. 3. sz. 39^15. KOLLÁTH Anna: Rum község földrajzi neveinek változása az elmúlt 15 évben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 130-132. KOVÁCS Éva: Személyek és nevek korai Csáth-novellákban. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 300-303. F. KOVÁCS Ferenc: Püspökhatvan katolikus névadó szokásairól. = Nyr 1989. 1. sz. 3546. KOVÁCSNÉ JÓZSEF Magda: Havasalja ragadványnevei. = NylrK 1989. 1. sz. 49-62. KÖRMENDI Géza: Komárom megye helységneveinek rendszere. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 132-135. KUTRUCZ Mihály: Kisiratos helynevei. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 115. LAKATOS Erika: Tata utcanevei. ELTE, Bp., 1989. 97 1. (Magyar névtani dolgozatok 83.) LOVÁSZ György: A természettudományok a földrajzi nevekben. = BarMűv 1989. 3. sz. 56-57. MAGYARLAKI Józsefbe: Kosztolányi névválasztása novelláiban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 303-306. MARKÓ Imre Lehel: Az úgynevezett „hivatalos" dűlőnevek: Zala megye földrajzi neve­ inek írásos anyaga. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 135-139. MÁRTON Mátyás: Tengerfenék-képződmények földrajzinév-tára. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 139-143. MARTOS Gizella: Mezőkövesdi személynevek (1548-1683). ELTE, Bp., 1989. 67 1. (Magyar személynévi adattárak 90.) MATICS Pál: Szalkszentmárton ragadványnevei. ELTE, Bp., 1989. 71 1. (Magyar sze­ mélynévi adattárak 89.) MEZŐ András: A típusváltás: egy fejezet helységneveink élettanából. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 143-146. MOLLAY Károly: Állítsátok vissza Harka nevét. = SoprSz 1989. 3. sz. 225-226. MOLLAY Károly: Névtani tanulságok a „Baranya megye földrajzi nevei" c. kötetből. = BarMűv 1989. 3. sz. 15-19. A. MOLNÁR Ferenc: Még egyszer a Surjánfalva , Sürgyefalva t Surdesti névről. = Nyr 1989. 4. sz. 494^97. A. MOLNÁR Ferenc: Névtan, szótörténet és művelődéstörténet. (A gödény és a pelikán szavakról.) In: Névtudomány és művelődéstörténet. 360-367. MOLNÁR Zoltán Miklós: Szombathely környéki földrajzi nevek vallomásai egy élő­ nyelvi anyag tükrében. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 146-150. *MISI Tünde-MÁDI Judit: Abasár ragadványnevei. ELTE, Bp., 1988. 41 1. (Magyar személynévi adattárak 88.) M1ZSER Lajos: Női keresztneveink típusai. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 249-252. MIZSER Lajos: Női neveink egyik típusa. = MNy 1989. 1. sz. 93-97. CS. NAGY Lajos: Néhány Pest megyei település földrajzi neveinek vizsgálata. In: Név­ tudomány és művelődéstörténet. 150-153. NAGY L. János: A nevek szerepe idiómáinkban O. Nagy Gábor gyűjteménye alapján. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 379-382.

232 Névtudomány és művelődéstörténet. A 4. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. Szerk. Balogh Lajos, Ördög Ferenc. Városi Tanács, Zalaegerszeg, 1989. 389 1. OROSZ Béla: A névváltoztatásokról. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 252-255. ÖRDÖG Ferenc: Az első magyarországi népesség-összeírás (1745-1771) mint névtudo­ mányi és művelődéstörténeti forrás. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1.434-437. ÖRDÖG Ferenc: A földrajzi nevek gyűjtése, kutatása, 1980-1989. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 31^47. ÖRDÖG Ferenc: Helynévgyűjteményeink mint az onomatodialektológia forrásai. = BarMűv 1989. 3. sz. 27-33. ÖRDÖG Ferenc: Zala megye 18. századi népesség-összeírásai és egyházlátogatási jegy­ zőkönyvei, 1745-1771. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 255-259. PÁL Éva: A Csíki-medence helyneveiről. = NylrK 1989. 1. sz. 81-84. PELLE Béláné: A helységnevek differenciálódásáról, al-fel, alsó-felső előtagokkal. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 153-156. PESTI János: A pécsi utcanévadás kérdéseiről. = BarMűv 1989. 3. sz. 67-69. PESTI János: Szóföldrajzi szempontok a történeti és a mai magyar földrajzi nevek vizs­ gálatában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 156-159. PÜSPÖKI NAGY Péter: A Csallóköz neveiről. Nyelvészek és történészek feltevései a sziget magyar, latin, német és szlovák neveinek eredetéről és jelentéséről. Adalékok a névfejtés történetéhez. Győr-Sopron Megye Levéltára, Győr, 1989. 323 1. RÁCZ Endre: „A hetési piku" és társai: személynevek mint táj- és típusjelölők. In: Név­ tudomány és művelődéstörténet. 259-263. REUTER Camillo: A párhuzamos helynévadás és a Temesköz hely(ség)névanyaga. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 159-162. RÓNAI Béla: Keresztek a nevek világában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 162-166. SÁNDORFI György: Korai helyneveink vizsgálata. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 1989. 80 1. SCHNELLER Károly-SZABÓ T. Ádám: A készülő Kolozsvári Enciklopédia névanyaga. ELTE, Bp., 1989. 86 1. (Magyar névtani dolgozatok 84.) J. SOLTÉSZ Katalin: Krúdy Gyula névadása. = Nyr 1989. 4. sz. 452-464. J. SOLTÉSZ Katalin: Névkutatás és névkultúra. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 13—18. J. SOLTÉSZ Katalin: Szokatlan alaki szerkezetű helyneveinkről. = BarMűv 1989. 3. sz. 46-50. SZABÓ Géza: A földrajzi nevek és az élőnyelvi kutatások. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 166-170. SZABÓ László: Legelőnevek és legeltetési rend a Szolnok megyei Tiszazugban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 170-174. SZABÓ T. Ádám: Magyar eredetű vezetéknév-jellegű csoportok Kolozsvárt három szinkron metszet alapján. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 263-270. SZATHMÁRI István: Földrajzi nevek mint szimbólumok. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 174-177. SZILÁGYI Ferenc: Az irodalmi névadás Szabó Magda műveiben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 306-313.

233 TÁLOS Géza: Egy avar korra utaló településhálózat nyomai a magyar helynevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 177-184. TÍMÁR György: A „Baranya megye földrajzi nevei" c. kötet népességtörténeti adattárá­ nak helytörténeti és névtani szempontjairól. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 184-187. TOLCSVAI NAGY Gábor: Egy sajátos terület: a popzenekarok névvilága. In: Névtudo­ mány és művelődéstörténet. 383-386. TVERDOTA György: József Attila névvarázs-elmélete. In: Névtudomány és művelődés­ történet. 386-389. VADAS Ferenc: A helynévtárak és a régészeti kutatások. = BarMűv 1989. 3. sz. 51-53. VADAS Ferenc: Középkori települések Szekszárd határában. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 187-191. VARGA József: Birtokjelölés (többségjelölési sajátosságok) a muravidéki magyar ragadványnevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 271-273. VARGA Mária: Falurésznevek a történelmi Zala megyében. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 192-194. VARKONYI Imre: A somogyi településnevek. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 194-197. VÉGH József: Az első magyar helynévgyűjtő: Szabó Károly. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 197-200. VINCZE László: A sóbányászat és sószállítás emlékei földrajzi neveinkben. In: Névtu­ domány és művelődéstörténet. 200-204. VIRÁG Gábor: Kapisztránói János csodái jegyzőkönyvének személynevei. In: Névtudo­ mány és művelődéstörténet. 274-277. VIRÁGH Ferenc: Adalékok Békés (vár)megye lakott helyei hivatalos neveinek alakulás­ történetéhez. = BékésiÉ 1989. 4. sz. 526-531. VIRÁGH Ferenc: A termelőszövetkezeti táblanévadás a történettudomány nézőpontjá­ ból. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 204-207. VITÁNYI Borbála: Juhász Gyula névadási motívumairól. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 313-317. VÖRÖS Ottó: A helynévadás gyakorlata a magyar-német-délszláv nyelvhatáron. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 438-441. VÖRÖS Ottó: Növénynevek Vas megye földrajzi neveiben. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 207-211. WILD Katalin: Zusammenfassung. = BarMűv 1989. 3. sz. 74-78. [A pécsi névtudományi tanácskozás - Pécs, 1988. május 20. - előadásairól]

XI. Nyelvföldrajz és nyelvjárástan (A regionális köznyelvek kérdései) BALOGH Lajos: A Magyar Nyelvjárások Atlaszának kiadásra nem kerülő térképlapjai. = MNy 1989. 4. sz. 450—456. BALOGH Lajos: A regionális nyelvváltozatok és a nyelvi norma. = HungKözl 1989. 3. sz. 377-380. BALOGH Lajos: A táji nyelvváltozatok kutatása. = HungKözl 1989. 3. sz. 375-376.

234 BÁNÓ István: Népdalszövegeink költői mondattanához. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 341-348. FEKETE Péter: Tiszaszőlős nyelvjárásának néhány jellemző sajátossága. = Nyr 1989. 1. sz. 76-83. HAJDÚ Mihály: A 18-19. századi magyar népnyelv német jövevényszavai. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 399-403. HAJDÚ Mihály: A 34. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi dolgo­ zatairól. = MNy 1989. 2. sz. 226-230. HAJDÚ Mihály: A 35. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi dolgo­ zatairól. = MNy 1989. 3. sz. 352-356. HÉVVIZI Sándor: Az ELTE magyar nyelvészeti kiadványsorozatai (s azok Békés me­ gyei kapcsolatú újabb számai). = BékésiÉ 1989. 1. sz. 113-114. HORVÁTHNÉ BERNÁTH Rózsa: Módszereim és tapasztalataim a győri regionális köznyelv kutatásában. = HungKözl 1989.3. sz. 4 2 9 ^ 3 1 . IMRE Samu: Nyelvjárási adalékok a szóvegyüléshez. = MNy 1989. 3. sz. 349-352. KÁLMÁN Béla: Nyelvjárásaink. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 149 1. KISS Jenő: Egy nyelvszociológiai szempont a dialektológiában: az életkor. = MNy 1989. l.sz. 40^17. KISS Jenő: A nyelvről való gondolkodás egyik fejezete: vélekedések a nyelvjárások jövőjéről. = Nyr 1989. 4. sz. 465-468. KONTRA Miklós: Rövid beszámoló a budapesti köznyelvi kutatásokról. = HungKözl 1989. 3. sz. 392-397. [Az oldalszámozás téves!] LIZANEC, Petro: A kárpátontúli magyar nyelvjárások kutatása. = MNy 1989. 1. sz. 47-58. MOLNÁR CSIKÓS László: Neologizmusok a jugoszláviai magyar regionális köznyelv­ ben. = Híd 1989. 2. sz. 202-208. MOLNÁR CSIKÓS László: Az üzemi nyelvhasználat befolyása a regionális köznyelvre. = HungKözl 1989. 3. sz. 465-469. MURÁDIN László: A mezőségi a-zás. =NyIrK 1989. 1. sz. 23^17. MURÁDIN László: A szekér és részeinek nyelvjárási szókincséből. = NylrK 1989. 2. sz. 135-150. PAPP György: A jugoszláviai magyar regionális köznyelv kialakulási, változási tényező­ iről. = HungKözl 1989. 3. sz. 433^138. PENAVIN Olga: Rétegződés a szlavóniai nyelvjárásban. = HungKözl 1989. 3. sz. 351-359. RÓNAI Béla: Egy Bukovinából települt székely falu táj szóismeretének változása. = HungKözl 1989. 3. sz. 361-373. SOMOGYI Ferenc: Kismácsédi tájszavak. = MNy 1989. 1. sz. 100-106. CS. SZABÓ István: Nyelvjárástörténeti szövegek és följegyzések a 18-19. századi Gyomáról. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 114-115. SZABÓ József: Két északkelet-dunántúli nyelvjárássziget vizsgálata. = MNy 1989. 2. sz. 136-150.; 3. sz. 288-298. SZABÓ József: Nyelvjárási szövegek három Koppány menti faluból. = MNy 1989. 3. sz. 356-362.; 4. sz. 456-464. TÚRJ Márta: A Kanizsa környéki tanyavilág földművelésének szakszókincsében megőr­ zött valódi tájszavak. = HungKözl 1989. 3. sz. 527-532. ZILAHI Lajos: A társadalmi változások tükröződése a nyelvjárási szóhasználatban. = Nyr 1989. 4. sz. 468^181.

235 *ZSÁK Anikó: A kendertermesztés és feldolgozás szókincse Fancsalban és Deteken. ELTE, Bp., 1988. 42 1. (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 43.)

XII. Nyelvművelés, normatív nyelvészet ÁGOSTON Mihály: Az írott beszéd időszerű kérdései. = HungKözl 1989. 3. sz. 391— 396. ASZTALOS Lajos: Mentális, kulturális és technikai evolúció, avagy linguánk terminus technicusainak futurumbeli evolúciója. = Kor 1989. 2. sz. 127-129. BALÁZS Géza: APEH, VÁNYA és társai. = ÉA 1989. 3. sz. 8. BALÁZS Géza: Jelvényfeliratok. = Köznevelés 1989. 7. sz. 11. BENCÉDY József: Áldás vagy átok? (Nyelvhelyesség elleni vétségek.) = ÉA 1989. 2. sz. 1-2. BENCÉDY József: „Ez van". = ÉA 1989. 4. sz. 7. [Az üres szólamokról] BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes: Mi volt a SZEMBE? Egy kétszáz éves nyelvvédő iskolai mozgalom. = ÉA 1989. 1. sz. 7-8. BURUCKI Edit: A magyarországi napilapok és a Magyar Szó külpolitikai híreinek öszszevetése. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 63-88. BÜKY László: Csúcstantárgy. = Köznevelés 1989. 17. sz. 11. [A csúcs szó elburjánzásá­ ról] BÜKY László: Markáns divatszó. = Köznevelés 1989. 24. sz. 18. DEME LÁszló: Mit újságolok? = ÉA 1989. 3. sz. 13-14. ÉDER Zoltán: Az erdélyi magyar nyelvművelésről. = Nyr 1989. 2. sz. 132-140. ERDÉLYI István: Szóalkotás. = Köznevelés 1989. 8. sz. 12. [Helyes és helytelen szóal­ kotási módok] ÉRSEK Iván: A szakszerűség nyelvi kelepcéi. = NyPI 11. sz. 1989. 98-193. FODOR István: Hunglish-Franglish nyelvmüvelés. = IrodÚjs 1989. 1. sz. 15-16. FOGARASI Miklós: Búcsú az amely-tői = Köznevelés 1989. 4. sz. 12. GÖRCSÖS Mihály: A Kazinczy nyelvművelő napok múltjából. = Nyr 1989. 2. sz. 156161. GRÁF Rezső: Felhívás. = Mtan 1989. 1-3. sz. 138-139. [Az Anyanyelvápolók Szövet­ ségének felhívása] GRÉTSY László: Baj van Sziszüphosszal. (A sziszifuszi jelző használata.) = ÉA 1989. 4. sz. 5-6. GRÉTSY László: Érdemes-e szópályázatot hirdetni? = ÉA 1989. 1. sz. 2-3. GRÉTSY László: Szövetség anyanyelvünk védelmére. = ÉA 1989. 3. sz. 11-12. HELTA1NÉ NAGY Erzsébet: A sajtóban tükröződő nyelvi változásokról. = ÉA 1989. 2. sz. 13-14. HOLCZER József: Beteg mondatok. = Köznevelés 1989. 28. sz. 12. HORVÁTH Veronika: A -banl-ba nyelvi változóról. = HungKözl 1989. 3. sz. 417^127. HUSZÁR László: Az anyanyelv hete. = Hét 1989. 5. sz. 6-7. JAKAB István: A magyar nyelv szlovákiai változatai. = Nyr 1989. 2. sz. 140-149. KATONA Edit: Szívügyünk a sport(nyelv). = HungKözl 1989. 3. sz. 533-538. KEMÉNY Gábor: Beszámoló az Anyanyelvi Bizottság 1989. évi tevékenységéről. = Nyr 1989. 4. sz. 510-512.

236 KEMÉNY Gábor: Gondolatok és óhajok a 20. századi nyelvészetben a nyelvmüvelés és a stilisztika viszonyáról. = Nyr 1989. 4. sz. 435-441. KEMÉNY Gábor: így írunk mi? Tudományos és kritikai'nyelvünk fonákságairól. In: Szaknyelvi divatok. 190-200. KEMÉNY Gábor: A pozitív nyelvmüvelés időszerű kérdései. = HungKözl 1989. 3. sz. 489^93. KEMÉNY Gábor: A televízió sportműsorainak nyelvéről. = Nyr 1989. 1. sz. 19-27. KENÉSEI István: A nyelv és a nyelvek. 2., bőv. kiad. Gondolat, Bp., 1989. 308 1. KEREKES Barnabás: A „Beszélni nehéz!" országos mozgalom. = ÉA 1989. 2. sz. 8-9. KISS Albertné: Őrjárat a szavak világában. Egy tanfolyamvezető naplójegyzete. = Köz­ nevelés 1989. 11. sz. 14-15. KISS László: Az AIDS térhódítása - nyelvünkben. = Hét 1989. 6. sz. 10-11. F. KOVÁCS Ferenc: Erózió. = Köznevelés 1989. 2. sz. 13. [ A szó használatáról külön­ böző területeken] F. KOVÁCS Ferenc: Kötőszóhasználattal kapcsolatos hibák a Népsportban. = Nyr 1989. 4. sz. 449-451. F. KOVÁCS Ferenc: Tűnik vagy feltűnik? = Köznevelés 1989. 3. sz. 24. F. KOVÁCS Imre: Pedig vagy és. (A kötőszók helyes használatáról.) = Köznevelés 1989. 13. sz. 11. KOVÁCS József: Mi az a „D^nap"? = ÉA 1989. 2. sz. 7. [A debarkation - partraszállás - angol szó különféle értelmezéséről] KOVÁCS József: Minden markáns? = Köznevelés 1989. 11. sz. 19. KOVÁCS József: Valamennyi. = Köznevelés 1989. 33. sz. 11. KOVÁCS Zita: Hadarás. = Köznevelés 1989. 5. sz. 11. KOVALOVSZKY Miklós: Kiemelt a divat. = ÉA 1989. 3. sz. 3. KOVALOVSZKY Miklós: Régi mértékneveink. = ÉA 1989. 1. sz. 8. LÁNCZ Irén: Nyelvállapot és nyelvi norma a 7 Nap nyelvében. = HungKözl 1989. 3. sz. 439^152. LORINCZE Lajos: Bundatörténet. (A bundázás és társai.) = ÉA 1989. 3. sz. 6. LORINCZE Lajos: Elnöki köszöntő. = Nyr 1989. 3. sz. 257-260. [A Magyar Nyelv Hete 1989-ben] LORINCZE Lajos: Képzelt beszélgetés egy szoboravatáson. (Déry Tibor és az anya­ nyelv.) =Ttáj 1989. 11. sz. 44-^9. LORINCZE Lajos: Megújulás felé. = ÉA 1989. 4. sz. 4. MAJOROS Mihály: A nevek „kiforgatásáról". = ÉA 1989. 2. sz. 3. MARÓTI István: Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a társadalmi megújulás. = Nyr 1989. 3. sz. 372-373. MAYER Judit: Felülkezelt, formatervezett és hasonlók. = Hét 1989. 5. sz. 10. MAYER Judit: Mi is az a Jutányos árfekvésű" nyaralóhely? = Hét 1989. 2. sz. 10-11. MAYER Judit: Mit jelent a magyarban a lektor szó? = Hét 1989. 13. sz. 11. MAYER Judit: A szlovákiai magyar nyelvművelés. = Nyr 1989. 2. sz. 150-156. MAYER Judit: Szólásvegyítések és szótévesztések. = Hét 1989. 4. sz. 10-11. MAYER Judit: Vigyázzunk jobban a szórendre! = Hét 1989. 8. sz. 10-11. MIZSER Lajos: Szóharapósdi. = Köznevelés 1989. 34. sz. 25. MOLNÁR CSIKÓS László: Debr-, Döbr- elemű magyar helységnevek. = MKépesUjs 1989. 10. sz. 16. MOLNÁR CSIKÓS László: Mi a turpisság? = MKépesUjs 1989. 9. sz. 16.

237

MOLNÁR CSIKÓS László: A nyelvhelyesség szociológiája. = MKépesUjs 1989. 11. sz. 16. MOLNÁR CSIKÓS László: Síel vagy sízik? = MKépesUjs 1989. 6. sz. 16. MOLNÁR CSIKÓS László: Szerszámnévből való-e a Doroszló helynév? = MKépesUjs 1989.2. sz. 16. MONTÁGH Imre: Nyelvművesség. A beszéd művészete. Múzsák, Bp., 1989. 220 1. PÁSZTOR Emil: Népköztársaság vagy köztársaság? = Hitel 1989. 7. sz. 31. PÁSZTOR Emil: „Tengerén kínjának." = Köznevelés 1989. 20. sz. 23. POZSGAY Imre: Megnyitó beszéd. = Nyr 1989. 3. sz. 260-262. [A Magyar Nyelv Hete 1989-ben] RÁCZ Endre: Egy örökzöld téma új hajtásai. (A -nak/-nek használatáról.) = ÉA 1989. 4. sz. 8-9. RÁCZ Endre: „Életét vesztette, amikor..." = ÉA 1989. 1. sz. 4-5. [A baleseti hírek egy újabb típusáról] RÁCZ Endre: Idézetek versben. = ÉA 1989. 3. sz. 7. RÁCZ Endre: Rejtett idézetek. (A téves idézetekről.) = ÉA 1989. 2. sz. 4-5. RAJSLI Ilona: Az esztétikai törekvések nyelvi értékei és problémái az írásbeli dolgoza­ tokban. = HungKözl 1989. 3. sz. 513-518. RAJSLI Ilona: Nyelvállapot-vizsgálat a Képes Ifjúság 1989. évfolyamában. = HungKözl 1989. 3. sz. 453^158. Részletek a VI. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak anyagából. = NyéK 76. sz. 1989. 3-44. SPIRA György: Magyartalanság és magyarkodás helynévhasználatunkban. = Nyr 1989. l.sz. 27-30. SZATHMÁRI István: Balázsolás. = ÉA 1989. 4. sz. 10. SZATHMÁRI István: Család, cseléd. = Köznevelés 1989. 29. sz. 20. SZATHMÁRI István: Érdekes szóösszetételek. = Köznevelés 1989. 10. sz. 11. SZATHMÁRI István: £-ző szavak Móricz Barbárok című novellájában. = MNy 1989. 2. sz. 225—226. SZATHMÁRI István: Péce, kipécézés, tárgyaz. = MNy 1989. 1. sz. 99-100. SZATHMÁRI István: Petőfi: Mi kék az ég! = ÉA 1989. 2. sz. 6. SZATHMÁRI István: Weöres Sándor: Szavak. = MNy 1989. 4. sz. 449-^-50. [A cucc, kaja, pia, haver stb. argó jellegű szavakról] SZENDE Aladár: A hatodik Anyanyelvi Konferenciáról. = ÉA 1989. 4. sz. 3. SZEPESY Gyula: Utasítások útvesztőjében. = ÉA 1989. 1. sz. 5. SZILÁGYI N. Sándor: A lázmérő grammatikája. = AHét 1989. 14. sz. 4. SZILÁGYI N. Sándor: Anyanyelvünk. Ősember a hifitoronyban. = AHét 1989. 8. sz. 7. SZŰTS László: A magyar nyelv hete 1989-ben. = Nyr 1989. 3. sz. 374-375. SZŰTS László: Nemzet, nemzetiség, anyanyelv. = ÉA 1989! 3. sz. 15. TOLCSVAI NAGY Gábor: Bír. (Az ige jelentése.) = ÉA 1989. 2. sz. 10. TOLCSVAI NAGY Gábor: „Nyelvében él a nemzet". (A nyelvvédelemről.) = Hitel 1989. 15. sz. 54-55. TOLCSVAI NAGY Gábor: A nyelvész mindig jól ír? In: Szaknyelvi divatok. 201-210. TOLCSVAI NAGY Gábor: Nyelvhasználat és erkölcs. = Hitel 1989. 2. sz. 54-55. TOLCSVAI NAGY Gábor: A nyelvművelés esélyei. = Vság 1989. 10. sz. 95-103. TOMPA József: Őt se felejtsd el, magyar olvasó! = ÉA 1989. 1. sz. 6-7. TÖRÖK Tamás: Beszédünk evolúciós lehetőségei és hanyatlási tünetei. Kondicionálás, akár a Szép új világban. = Nyr 1989. 4. sz. 402-411.

238 TÜSKÉS Tibor: A vasút nyelve. = ÉA 1989. 3. sz. 5. WACHA Imre: A rádióhírek kommunikativitása. = Nyr 1989. 4. sz. 412^425. ZIMÁNYI Árpád: Eltévedt igekötők. = Köznevelés 1989. 26. sz. 11.

XIII. A nyelvi kölcsönhatás kérdései (Két- és többnyelvűség. Kontrasztív nyelvé­ szet, tipológia, areális nyelvészet) BACSA, Pavol: Vplyv madarského jazyka na slovenské náreöia v MR. = AAPSz 1989. 17-23. BAKOS Ferenc: A magyar szókészlet román elemei. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 47-94. BÁN Ervin: Megjegyzések a magyar és az idegen szavak jelentésének egybevetéséről. = MNy 1989. 2. sz. 212-217. BANCZEROWSKI Janusz: Kísérlet a magyar-lengyel kontrasztív fonológia „közvetítő nyelvének" megteremtésére. = MNy 1989. 3. sz. 327-341. BARTA Péter: Études comparée de quelques proverbs francais et hongrois et de leurs équivalents européens; leur origine. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 317-333. BEÖTHY Erzsébet-JOHN-STEINER, Vera: Advantages and disadvantages of the story retelling methods. Hungarian-English bilingual research. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 445-449. FALK BÁNÓ Klára: Characteristics of language shift in two American Hungárián bilingual communities. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 265-274. FARKAS Mária: Földrajzi nevekkel alkotott helyhatározós szintagmák összevetése a magyar és az olasz nyelvben. = Nyr 1989. 1. sz. 93-109. FARKAS Vilmos: Kínai, a kínaival összefüggő japán eredetű nemzetközi és vándorsza­ vainkról. = Nyr 1989. 4. sz. 482^490. GEYER, Ingeborg: Ungarischer Wortschatz in der Wiener Umgangsprache und alteren Wiener Mundart. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 394-398. GREGOR Ferenc: Magyar-szlovák nyelvi kapcsolatok. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 141— 195. GREGOR Ferenc: Sándor és társai. (Magyar eredetű személynevek a szlovákban.) = MNy 1989.2. sz. 180-196. HADROVICS László: Magyar elemek a szerbhorvát nyelvben. = Híd 1989. 2. sz. 190-201. HELL György: Indefinite and generál subject in English and Hungárián. = AU-Bud-L 20. sz. 1989.71-91. HELTAI Pál: Adjective-noun Collocations in English and Hungárián. = AU-Bud-L 1989.93-158. HELTAI Pál-PORDÁNY László: Lexical interference in compound words. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 159-178. KELEMEN Jolán: Approche contrastive du subjonctif, ce mode ambigu aux temps ambigus./= AU-Bud-1 20. sz. 1989. 295-316. KEPECS Ágnes: The acquisition of the modal meanings of shall and will and their Hungárián équivalents. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 33-69. KISS Jenő: A kettősnyelvűségről. = MNy 1989. 4. sz. 406^411. KISS Jenő: Österreichisch-ungarische Kontakté im Spiegel der Lehnwörter westungarischer Dialekte. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 413-417.

239 KOKLA, Paul: Die Sprachneuerung in der Entwicklung der ungarischen und estnischen Schriftsprache. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 418-422. KOROMPAY Klára: A középkori vallon-magyar kapcsolatok kérdéséhez. In: Névtudo­ mány és művelődéstörténet. 245-249. KREMS, Rainer: Deutsche Wörter für die ungarische Wirklichkeit. = Lingua(Deutsch) 3. sz. 1989. 133-139. Melléknévi vonzatok és mellékneves szószerkezetek öt nyelven: magyar, angol, francia, német, orosz. Szerk. Székely Gábor. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 323 1. MOLLAY Károly: A német-magyar nyelvi érintkezések. In: Nyelvünk a Duna-tájon, 231-290. NYOMARKAY István: A horvát nyelvújítás magyar mintáinak hatása a korabeli termi­ nológiai szótárak tükrében. = MNy 1989. 2. sz. 171-179. NYOMARKAY István: A magyar és szerbhorvát nyelv kapcsolata. In: Nyelvünk a Du­ na-tájon. 291-350. NYOMARKAY István: Ungarische Vorbilder der kroatischen Sprachneuerung. (Aus dem Ungarischen übers. von Szmodits Anikó.) Akadémiai, Bp., 1989. V, 245 1. (Studies in modern philology 7.) PAPP György: A proverbiumok nyelvtipológiai és kontrasztív nyelvészeti vizsgálata. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 205-223. PAPP Nándor: Future time and future tense in English and Hungárián. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 5-32. *RADICS Katalin: Typology and historical linguistics. Affixed person-marking paradigms. JATE, Szeged, 1985. 305 1. (Studia Uralo-Altaica 24.) RETHY, Iris: Konfrontierende Untersuchung der kausalen Konjunktionen im Deutschen, Finnischen und Ungarischen. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 19-37. ROT Sándor: A magyar-ukrán nyelvi kölcsönhatás. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 351401. SULYOK Hedvig: K voprosu istorii rannih russko-vengerskih kontaktov. = AAPSz 1989. 101-105. SZALÁMIN Edit: On the representation of epistemic modality in Russian contrasted to its representation in Hungárián. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 275-293. TÓTHNÉ LITOVKINA Anna: Kísérlet a magyar és orosz közmondások nyelvi elemzé­ sére. = MNy 1989. 1. sz. 58-69. WOLOSZ, R.: Wyrazy w?gierskie wjezyku polskim = SSlav 1989. 3-4. sz. 215-317.

XIV. Nyelvtan (alaktan, mondattan, szóképzéstan) és szövegtan AGRANAT, T. B.: Funkcii preverbov v sovremennom vengerskim jazyke. = SovFu 1989.4. sz. 262-273. BALÁZS Géza: Szövegszerkesztési sajátosságok Temesi Ferenc Por című regényében. = Nyr 1989. 3. sz. 314-326. BÁNRÉTI Zoltán: A magyar mellérendelő szerkezetek szintaxisáról. = ÁNyT 17. sz. 1989.7-29. BÉKÉSI Imre: Der logische Hintergrund des konstruktionsbildenen Zusammenhangs der Gegensatzlichkeit und der Kausalitat. = AAPSz 1989. 35^10.

240 BÉKÉSI Imre: Egy adalék a történeti és a logikai viszonyához. (A mert bár konstrukció­ típus paradigmatikus helye.) = MNy 1989. 1. sz. 82-86. *CHARRIER-GOUESSE, M[arie]-J[osephe]: A propos des deux types de phrase nominale en hongrois. = ÉFOu 21. sz. 1988. 89-104. DÁVIDHÁZI Péter: Egy tudomány önarcképe. (A textológia kis tükre Stoll Béla köny­ vében. Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban.) = ItK 1989. 1-2. 183-188. FABÓ Kinga: A gyakorító és mozzanatos igék morfológiája és szemantikája. = ÁNyT 17. sz. 1989.31^18. Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Szerk. Rácz Endre. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.3101. FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: Gondolatok a magyar igekötők státusáról. = MNy 1989. 3. sz. 309-319. FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: Az igei predikátum és kategóriái. = NylrK 1989. 2. sz. 181185. *GREMSPERGER László: A kölcsönviszony kifejeződése a magyar nyelvben. = HungOktl.sz. 1987. 57-79. HAJNAL Jenő: Mondatszerkesztés a Jugoszláviai Magyar Népmesék I. c. gyűjtemény néhány mesemondójánál. = HungKözl. 1989. 1-2. sz. 159-202. HARLIG, Jeffrey: Verb form. Definiteness and the given-new distinction in Hungárián. = HS 1989. 2. sz. 243-252. HORVÁTH Katalin: A nominális mondat két fajtájáról. In: Nominális mondatok. 121129. *HUNYADI L.: On the interpretation of the Hungárián quantifiers mind 'every' and akár /any'. = ALH 1987. 1-4. sz. 125-136. JÁRAI Csongor: A fal fehér nominális mondat elemzése. In: Nominális mondatok. 87-97. KÁLMÁN C. György-KÁLMÁN László-NÁDASDY Ádám-PRÓSZÉKY Gábor: A magyar segédigék rendszere. = ÁNyT 17. sz. 1989. 49-103. KARDOSNÉ BALOGH Judit: A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Feje­ zetek a leíró magyar nyelvtan köréből. 57-90. KELEMEN Sándor: A nominális mondat szerkezete. In: Nominális mondatok. 51-62. KENÉSEI István: Logikus-e a magyar szórend? = ÁNyT 17. sz. 1989. 105-152. KESZLER Borbála: Az összetett mondatok modalitása. In: Fejezetek a leíró magyar nyelvtan köréből. 283-305. *KIEFER Ferenc: The cases of Hungárián nouns. = ALH 1987. 1^4. sz. 93-101. É. KISS Katalin: Egy főnévi igeneves szerkezetről. = ÁNyT 17. sz. 1989. 153-169. KOCSÁNY Piroska: Szövegnyelvészet vagy a szövegtípusok nyelvészete? = FilKözl 1989. l.sz. 26-43. KOMLÓSY András: Fókuszban az igék. = ÁNyT 17. sz. 1989. 171-182. KORNAI András: A főnévi csoport egyeztetése. = ÁNyT 17. sz. 1989. 183-211. KORPONAY Béla: Az ablativus, a tagadás, a neutralizáció és más hasonló kérdések. = MNy 1989. 2. sz. 196-203. LADÁNYI Mária: A nominális mondat elemzéséhez - A lány vidám mondat alapján. In: Nominális mondatok. 33^49. LENGYEL Klára: Határozói igeneveink szó faj váltásáról. In: Fejezetek a leíró magyar nyelvtanköréből. 181-217. LINDNER Márta: Az út meredek nominális mondat elemzése. In: Nominális mondatok. 77-86.

241 MADARÁSZNÉ MAROSSY Ágnes: Németh László Széchenyi c. drámájának jelenetei a téma-réma megoszlás tükrében. = Nyr 1989. 1, sz. 47-53. MOLNÁR CSIKÓS László: Az összetett mondatok jelenlétének szükségessége a beszéd­ tevékenységben. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 21^45. NEUMER, Katalin: Schweigen und dialogischen Verhaltnis in Géza Ottliks Die Schule an der Grenze. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 129-145. Nominális mondatok. (Tud. vezető Zsilka János, szerk. Ladányi Mária.) ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Bp., 1989. 132 1. (A „Nyelvi mozgásformák dia­ lektikája" kutatócsoport munkái 8.) ORAVECZ Barna: Egy nominális mondat elemzése: A vödör üres. In: Nominális monda­ tok. 99-119. PETŐFI S. János: A nyelv mint írott kommunikációs médium: szöveg. = Mtan 1989. 4 6. sz. 249-288. *PLÉH Csaba-MACWHINNEY, B.: Anaphora resolution in Hungárián. = ALH 1987. 1-4. sz. 103-124. PRÓSZÉKY Gábor: Határozók, szabad határozók. = ÁNyT 17. sz. 1989. 213-240. RÁCZ Endre: Az állítmány egyeztetése két vagy több halmozott egyes számú alannyal. In: Fejezetek a leíró magyar nyelvtan köréből. 9-55. RÁCZ Endre-SZEMERE Gyula: Mondattani elemzések. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.382 1. RÉDEI Károly: Über die finnougrische Konjugation unter besonderer Berücksichtigung der ungarischen Personalsuffixe. = SUSA 1989. 193-209. B. SPANNRAFT Marcellin: A virág piros mondat jelentésének elemzése. In: Nominális mondatok. 1989. 63-75. SYLVESTER János: Grammatica Hungarolatina. Sárvár, 1539. Melléklet: Szörényi László tanulmánya. A fakszimile szövegét közzéteszi Kőszeghy Péter. Akadémiai, Bp., 1989. [Hasonmás kiadás] SYLVESTER János: Grammatica Hungaro-Latina. Ford. C. Vladár Zsuzsa. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1989. 89 1. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság ki­ adványai 185.) SZILI Katalin: Szabályok és szabálytalanságok a meg- igekötő kapcsolódásában. ELTE, Bp., 1989. 12 1. (Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 16.) SZÖGI Olga: O nekotoryh intonacionnyh osobennostjah voprositel'nyh predlozenij v in vtoricnyh funkcijah. = AAPSz 1989. 107-111. TAMÁSINÉ BÍRÓ Magda: A főnévi csoport vizsgálata a szemantikai szerkezetek alap­ ján. In: Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 91-138. Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. 3. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.215 1. THIMÁR Mária: A melléknévi csoport. In: Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 139-180. TOURATIER, Chr.-AGNEL, E.: Transitivité et conjugaison objective du hongrois. = ÉFOu21.sz. 1988. 105-118. TÚRI Márta: A szituációhoz kötöttség és az élőnyelvi szóhasználat. = HungKözl 1989. 3. sz. 477-483. VARGA László: Szintaktikai szerkezet és intonációs tagolás a magyar mondategészben. = ÁNyT 17. sz. 1989.241-278.

242 WACHA Balázs: Az aspektualitás a magyarban, különös tekintettel a folyamatosságra. In: Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 219-282. WACHA Balázs: A folyamatos - nem folyamatos szembenállásról. = ÁNyT 17. sz. 1989.279-328. ZSILKA János: A tautológikus egységek érvényének további kiterjesztése - a nominális mondatok körére. In: Nominális mondatok. 5-31.

XV. Nyelvtörténet és etimológia (Az irodalmi nyelv története) E. ABAFFY Erzsébet: Szókészleti és grammatikai szinonimák a 15-16. századi párhu­ zamos szövegeinkben. = MNy 1989. 2. sz. 203-208. ÁDÁM Imre: Bor f uthy (Borsütő.) = MNy 1989. 4. sz. 443^145. AGOSTIM, Paolo: Új szempontok a gyalom, gyalu szavak magyarázatához. = MNy 1989. 4. sz. 445-447. BALLÉR Piroska: „Világ világa, virágnak virága" (Ómagyar Mária-siralom). = It 1989. 3. sz. 550-552. BEHRENS, Leila: Textanalyse und Sprachwandel. Historische Syntax der Ungarischen: ein empirisches Modell. Péter Láng, Frankfurt am Main, 1989. 480 1. (Europaische Hochschulschriften, Reihe 21. Linguistik 74.) BENCZE Lóránt: „ym fyw nekoed". (A középkori magyar bibliafordítások eredetéről.) = Nyr 1989. 4. sz. 397-402. DANKÓ Imre: Kuffantó. = Nyr 1989. 4. sz. 506-507. Dl FRANCESCO, Amedeo: Metastasio és a magyar költői nyelv a 18. század második felében. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 160-165. DIENES Erzsébet: A vész és a visz igék az Érdy-Kódexben = MNy 1989. 1. sz. 28-40. ENYEDI Sándor: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelö Társaság leveles ládájából. = ItK 1989. 1-2. sz. 147-152. [1795-ös levelek] ENYEDI Sándor: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelö Társaság történetéhez II. = MKsz 1989. l.sz. 86-94. ENYEDI Sándor: Schedius Lajos és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelö Társaság. = MKsz 1989. 2. sz. 146-165. FÁBIÁN Pál: Nyelvünk alakulása a kiegyezéstől a századfordulóig. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 93-104. FORGÁCS Tamás: Szövegkezelés és -szerkesztés a Debreceni Kódex legendáriumában. = MNy 1989. 3. sz. 298-309. FORGÁCS Tamás: Újabb adalékok kalap szavunk eredetéhez. = MNy 1989. 2. sz. 217221. FÜREDI Mihály: A Linguistic Data Base of the Hungárián Lexicography. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 468^473. *GANSCHOW, Gerhard: Bemerkungen zur Frage des Alters des qualitativen Vokalwechsels. = UAJb (Neue Folge) 1988. 51-77. *GULYA János-Pettrits, Maria: Ung. magyar -dt. Ungar/Magyar ungarisch/ magyarisch. Auf der Grundlage deutschsprachiger Übersetzungen von Dichtungen Petőfis. = UAJb (Neue Folge) 1988. 78-93. GYÖRFFY György: Korcs erdő. = MNy 1989. 3. sz. 345-346.

243

HEGEDŰS Attila: Nyelvtörténti adatok. Sulyok Balázs kötelezvénye Pethő Mihálynak. Tátika, 1544. április 9. = MNy 1989. 4. sz. 509-511. JANKOWSKI Henryk: A -t, -tt deverbális képző származékai és szófaji hovatartozásuk. = MNy 1989. 1. sz. 86-91. KÁLNOKI KIS Tamás: Kelemen Lajos településtörténeti és régészeti kalandozásai. = Ttáj 1989. 2. sz. 91-95. KÁVÁSSY Sándor: Negyedrész. = MNy 1989. 2. sz. 221-222. KOSA Ferenc: A lesz ige történetéhez. = NylrK 1989. 2. sz. 123-134. KREBSZ János: A Jordánszky-kódex ugrogy szavának értelmezéséhez. = MNy 1989. 3. sz. 346-347. Lexicon Latinitatis medii aevi Hungáriáé. (Praeses consilii editionem adiuvantis János Harmattá; ad redigendum edendumque consilio adiuverunt Loránd Benkő et al.) Ad edendum praeparavit Iván Boronkai; ab Instituto Studiorum Antiquitatis Promovendorum Academiae Scientiarum Hungaricae compositum. - A magyarországi középkori latinság szótára. A szerk. biz. elnöke Harmattá János, szerk. biz.Benkő Lo­ ránd et al. Kiadásra előkészítette Boronkai Iván. Készült az MTA Ókortudományi Ku­ tatócsoportjában. Vol. 1/3. Asignatio-byzantius. Akadémiai, Bp., 1989. 263-364. LŐRINCZE Lajos: Bilingérezés. Szógyűjtemény Szentgál 18-19. századi nyelvéből. Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, 1989. 76 1. LUKÁCS László: A székesfehérvári iparosok nyelvi-kulturális problémái a 18-19. szá­ zadban. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 298-313. A magyar nyelv története. 6. kiad. Szerk. Bárczi Géza, Benkő Loránd, Berrár Jolán. Tankönyvkiadó, Bp, 1989. 599 1. D. MÁTAI Mária: Igekötőrendszerünk történetéből. = MNy 1989. 1. sz. 9-28.; 2. sz. 151-171. MOLLAY Károly: A wolfenbütteli magyar-német szójegyzék. = MNy 1989. 1. sz. 1-9. A MOLNÁR Ferenc: Szótörténeti és etimológiai megjegyzések a főnevesüléssel és kettős szófajú szavainkkal kapcsolatban. = MNy 1989. 3. sz. 341-344. NAGY Jenő: Beitrage zu den ungarischen trachtengeschichtlichen Forschungen in Rumanien im Lichte der Wortgeschichte. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völ­ gyében. I. 349-355. PAPP Lajos: Nyelvtörténeti adatok. Andrássy Márton levele Fráter Györgyhöz. 1542. október 16. = MNy 1989. 4. sz. 507-509. PAPP Lajos: Régi magyar levéltár. = MNy 1989. 3. sz. 382-384. [Nyelvtörténeti adatok] RAJSLI Ilona: A tiszai népi halnevek nyelvtörténeti bemutatása. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 89-121. *RITTER, Ralf-Peter: Zum Schlager „Hortularium". = UAJb (Neue Folge) 1988. 94-97. SÁROSI Zsófia: Régi magyar kódexek. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság, az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke és az MTA Nyelvtudományi Intéze­ tének új sorozata.) = It 1989. 2. sz. 375-380. SZABÓ Géza: Sógetlen, kalapodatlan, hajadonfőü-hajonfőtt. = MNy 1989. 2. sz. 222224. [Szómagyarázat] SZATHMÁRI István: Új jelenségek nyelvünkben a 20. század fordulója körül. In: Ta­ nulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 105-120. UDVARI István: I. Péter magyar tisztjének levele Szikszóra. Asztrahány, 1725. április 2. = SRuss 13. sz. 1989. 418—432. VÖRÖS Boldizsár: Néhány adalék az apacs történetéhez. = MNy 1989. 3. sz. 347-349.

244 *Weszprémi-kódex. 16. század első negyede. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. A bevezetést és a jegyzeteket írta Pusztai István. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1988. 334 1. (Régi magyar kódexek 8.)

XVI. Stilisztika, műelemzés, verstan, retorika, hermeneutika BÁN Ervin: Les équivalents hongrois des prépositions francaises de et á dans la traduction d'un román de Francois Mauriac. = ÉFOu 21. sz. 1988. 83-88. BÁN Ervin: A francia de és a viszonyszók megfelelői egy Mauriac regényben. = FilKözl 1989. l.sz. 78-80. BENCZE Lóránt: A magyar irodalmi, képzőművészeti és zenei stílusirányzatok és kap­ csolataik a századelőn a Nyugat tükrében. In: Tanulmányok a századforduló stílustö­ rekvéseiről. 49-55. BENCZE Lóránt: A szecesszió nyelvi stílusjegyei. Lengyel Géza „Tárlatok és képtárak" c. írásának tanulságai. (Nyugat, 1908. I. 16-19.) In: Tanulmányok a századforduló stí­ lustörekvéseiről. 238-244. BENKŐ László: Juhász Gyula és az impresszionizmus. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 194-205. BENKŐ László: Zolnai Béla stilisztikai munkássága. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 348-358. BÜKY László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvé­ ben. Akadémiai, Bp., 1989. 233 1. BÜKY László: A személynevek stílushatása a költői nyelvben. In: Névtudomány és mű­ velődéstörténet. 294-297. CSEKÉNÉ JÓNÁS Erzsébet: Stil* vengerskih perevodov dram Cehova. = SRuss 13. sz. 1989. 82-90. DOBÓNÉ BERENCSI Margit: Impresszionista nyomok (stílusjegyek) a Tücsökzenében. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 300-314. DOBSZAY János: Rimbaud A meghökkentek c. versének elemzése. = Mtan 1989. 4-6. sz. 205-207. EÖRDÖGH Tünde: Kosztolányi Dezső Üllői-úti fák című költeményének elemzése. = Mtan 1989. 1-3. sz. 82-91. EŐRY Vilma: A Szindbád-novellák stílusa. In: Tanulmányok a századforduló stílustö­ rekvéseiről. 261-272. FEHÉR Erzsébet: Révész Béla szimbolikus naturalizmusa. In: Tanulmányok a század­ forduló stílustörekvéseiről. 134-170. FEJES Sándorné: A humán értékek védelmében. (Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? című versének elemzése.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 191-195. FISCHER Sándor: A magyar beszéd stílusa. ELTE, Bp., 1989. 57 1. FÓNAGY Iván: A költői nyelv hangtanából. 2., jav. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 266 1. FÜLÖP Lajos: Az érzetkultusz Áprily Lajos korai költészetében. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiröl. 289-299. FÜLÖP Lajos: Tóth Árpád pályakezdésének impresszionista vonásairól. In: Tanulmá­ nyok a századforduló stílustörekvéseiről. 252-260

245 GÁSPÁRI László: Meditáció a létről. Retorikai jegyzetek Kosztolányi Dezső „Halotti beszéd" c. verséhez. = MNy 1989. 2. sz. 208-212. GÁSPÁRI László: Megjegyzések az irodalmi impresszionizmus mivoltához. In: Tanul­ mányok a századforduló stílustörekvéseiről. 30-35. HORVÁTH Mária: Justh Zsigmond naplója. Stílustörténeti vizsgálódás. In: Tanulmá­ nyok a századforduló stílustörekvéseiről. 123-133. HORVÁTH Mária: „Stílusok karneválja." In: Tanulmányok a századforduló stílustörek­ véseiről. 15-29. IGLÓI Endre-JAGUSZTIN László: Poétikai és irodalomtörténeti fogalmak (oroszul­ magyarul). Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 231 1. ILLÉS Sándor: Babits Mihály: Mint különös hírmondó. - „Vállalt szerep az emberi ko­ médiában". = Mtan 1989. 1-3. sz. 92-100. JASTRZEFáSKA, Jolanta: „Román de production" de Péter Esterházy. = HS 1989. 2. sz. 197-241. JOBBÁGY Károlyné-CSERHALMI Zsuzsa: Egy vers — három értelmezés. (Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 146-156. KÁBÁN Annamária: A funkcionális stílusok szemiotikájából. =NyIrK 1989. 2. sz. 177— 180. KECSKÉS András: Magyar zene - magyar vers. (Kísérletek a nemzeti versritmus zenei értelmezésére a 19. században.) = ItK 1989. 5-6. sz. 627-649. KECSKÉS András: Torkos László és követői a magyar verselméleti gondolkodás törté­ netében. = It 1989. 2. sz. 266-295. KISPÉTER András: Az irodalmi és a nyelvi szecesszió néhány kérdése. In: Tanulmá­ nyok a századforduló stílustörekvéseiről. 36—48. KOVÁCS Éva: A századforduló novellisztikájának sajátos mestere. Csáth Géza novellá­ inak stílusvizsgálata „A varázsló kérje" című kötet alapján. In: Tanulmányok a század­ forduló stílustörekvéseiről. 171-179. LÁNCZ Irén: Herceg János elbeszéléseinek nyelvi sajátságai. = Híd 1989. 4. sz. 488495. LÁNCZ Irén: Herceg János nyelvi értékei. = HungKözl 1989. 3. sz. 499-505. LÁNCZ Irén: A naturalizmus nyelve. (A nyelvi eszközök szerepe Bródy Sándor novellá­ iban.) = HungKözl 1989. 1-2. sz. 47-62. MAÁR Judit: Bevezetés a drámai és az elbeszélő szövegek szemantikai vizsgálatához. = Lit 1989. 3^1. sz. 362-379. MAÁR Judit: A drámai és az elbeszélő szöveg szemantikai struktúrái. = FilKözl 1989. 4. sz. 247-258. _ MADARÁSZNÉ MAROSSY Ágnes: Molnár Ferenc jelzőhasználata és szóképei Az ördög című vígjátékban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 222230. R. MOLNÁR Emma: A hálódiagram mint módszer a stíluskutatásban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 339-347. MÓSER Zoltán: Jászol és koporsó. Kányádi Sándor Fekete-Piros c. verséről. = Ttáj 1989. 8. sz. 43^19. MÓZES Huba: A nyolc szótagos sor mértékváltozatai. = NylrK 1989. 1. sz. 63-68. PÁSZTOR Emil: „ Oh, értsd a szót". (A Szózatról.) „ Hitel 1989. 12. sz. 22-23. PORKOLÁB Judit: A „tél" kulcsszó szerepe néhány Krúdy-regényben. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéséiről. 273-288.

246 RÁCZ Endre: A belehallás jelenségéről. = Nyr 1989. 4. sz. 426^35. RIDEG István: Az irodalmi képmontázs lehetőségei. A szerkesztés és a stílus fejlesztése. = Mtan 1989. 1-3. sz. 66-82. RÓKA Jolán: A századforduló egy stílusáramlatáról az irodalmi kritika fényében. Ignotus és az impresszionizmus. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 180-193. SEBESTYÉN Katalin-VASS László: Motívumrendszerek és -láncok Nagy László Vers­ ben bujdosó c. kötetében. = AAPSz 1989. 93-99. SOMHEGYI Gyula: Állandósult szókapcsolatok Sütő András Az idő markában című művében. = Nyr 1989. 3. sz. 291-305. SUHAI Pál: A megváltás kristályverse. (Szempontok Pilinszky János Introitusz c. költe­ ményének elemzéséhez.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 236-243. SZABÓ Zoltán: A szecesszió főbb stiláris sajátosságai Alexandra Macedonski és Kosz­ tolányi Dezső prózájában. = NylrK 1989. 2. sz. 107-122. SZATHMARJ István: A tanulmánykötetről és a stíluskutató csoportról. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 5-12. Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. Szerk. Fábián Pál, Szathmári István. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 360 1. TOLCSVAI NAGY Gábor: Az elrejtett metafora verse. (Nagy László: Ki viszi át a sze­ relmet.) = Nyr 1989. 3. sz. 326-331. TOLCSVAI NAGY Gábor: Az elbeszélő nézőpont Herczeg Ferenc Pogányok c. regé­ nyében. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 209-221. TÖRÖK Ferenc: „Tetemrehívás". (Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. versének elemzése.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 224-236. TÖRÖK Gábor: Egy jövendő általános stíluselmélet távlatai. = MNy 1989. 4. sz. 411-419. TÚRI Márta: Neologizmusok Herceg János Iketánia c. regényében. = Híd 1989. 2. sz. 209-216. ZSÍROS Judit: A vér motívuma Ady Endre költészetében. = Nyr 1989. 1. sz. 53-68.

XVII. A szaknyelvek, a terminológia és a gyermeknyelv kérdései BACHÁT László: A magyar nyelvtudományi terminológiai szótárról. = Nyr 1989. 4. sz. 490-493. BÍRÓ Ágnes: Hány nyelven beszél az autós? In: Szaknyelvi divatok. 254-263. BÍRÓ Ágnes: Használhatatlan utasítások. In: Szaknyelvi divatok. 240-253. BÍRÓ Ágnes: Hivatali szaknyelv vagy hivataloskodó zsargon. In: Szaknyelvi divatok. 89 7 98. BÍRÓ Ágnes: Szaknyelvi igekötők. In: Szaknyelvi divatok. 52-61. *CSÁKY Károly: A háziipar szakszókincse az Ipoly mentén. ELTE, Bp., 1988. 45 1. (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 42.) FELDE Györgyi: Fordulatok a sajtónyelvben. In: Szaknyelvi divatok. 134-146. FELDE Györgyi: A kaptafa és a suszter. A szaknyelvi kifejezéskészlet vándorlása. In: Szaknyelvi divatok. 225-239. FELDE Györgyi: Milyen címen? Címszavakban a sajtónyelvi címadásról. In: Szaknyelvi divatok. 101-133.

247 FELDE Györgyi: Nyelvi ízek az ízek nyelvében. In: Szaknyelvi divatok. 264-281. FELDE Györgyi: Újságnyelvi mondatszerkesztés. In: Szaknyelvi divatok. 162-170. FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: A természetes nyelv homályossága és a terminológia. = NyPÍ 11. sz. 1989. 84-97. HANZELI Viktor: Gyarmathi Sámuel Nyelvmesterének metanyelvezetéhez. In: A ma­ gyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 404-^109. *JAROVINSKIJ, A.-FABRICIUS, I.: On communicative competence of a bilingual child: a case study. = ALH 1987. 1-4. sz. 177-187. KEMÉNY Gábor: Ne csináljunk sportot belőle! Sport(sajtó)nyelvi vadhajtások. In: Szaknyelvi divatok. 147-161. KIS Ádám: Számítástechnikáról magyarul? = NyPÍ 11. sz. 1989. 59-83. KOVÁCS Ferenc: Die Herausbildung der ungarischen linguistischen Terminologie. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 1989. 423^129. KOVÁCS Ferenc: Terminológiai alapelvek. = NyPÍ 11. sz. 1989. 43-58. LENGYEL Zsolt: Gyermeknyelvi kutatások. = ÉA 1989. 4. sz. 13-14. LENGYEL Zsolt: A metanyelvről - pszicholingvisztikai megközelítésben. = Nyr 1989. 3. sz. 332-340. PUSZTAI István: A közgazdaság terminológiája és a nyelvművelés. = NyPÍ 11. sz. 1989. 104-120. SEREGY Lajos: Az idegen szavak a szaknyelvben. In: Szaknyelvi divatok. 37-51. SEREGY Lajos: Mi a szaknyelv? In: Szaknyelvi divatok. 13-27. SEREGY Lajos: Nem szakszerű, ha érthetetlen. Nyelvi normák a szakszövegekben. In: Szaknyelvi divatok. 28-36. SEREGY Lajos: A számítógép nyelve. In: Szaknyelvi divatok. 76-88. Szaknyelvi divatok. Szerk. Bíró Ágnes. Gondolat, Bp., 1989. 297 1. TOLCSVAI NAGY Gábor: Argó és műhelyzsargon a laza társalgásban. In: Szaknyelvi divatok. 213-224. TOLCSVAI NAGY Gábor: Kemény és puha, avagy metafora a szaknyelvben. In: Szak­ nyelvi divatok. 62-75. TOLCSVAI NAGY Gábor: Magyar Atlantisz és európai hullámhossz. Az irodalomtudó­ sok metaforahasználatáról. In: Szaknyelvi divatok. 171-189. *VIGA Gyuláné SASVÁRI Olga: A nyírlugosi kovácsmesterség szakszókincse. ELTE, Bp., 1988. 71 1. (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 40.) XVIII. Szótárak ANDRÁS T. László-KÖVECSES Zoltán: Magyar-angol szlengszótár. Maecenas, Bp., 1989.3911. BIRO, Ruth G.-KONTRA Miklós-T. RADNAI Zsófia: Hungárián picture dictionary for young Americans. Bilingual ed. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 257 1. DEME László: Monumentum aere perennius. = Nyr 1989. 3. sz. 271-277. [Az Új Ma­ gyar Táj szótár 2. kötete ürügyén] ECKHARDT Sándor: Magyar-francia szótár. 1-2. köt. 4. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. XVI, 1357, 1358-2558. 1. FODOR Sándor-IVÁNYI Tamás-JUHÁSZ Enikő: Qamus arabi magari. Körösi Csorna Társaság, Bp., 1988. XXXIV, 272 1. (Keleti nyelvek kincsestára 6.)

248 FODOR Sándor-IVÁNYI Tamás-JUHÁSZ Enikő: Qamus magari arabi. Körösi Csorna Társaság, Bp., 1988. X, 304 1. (Keleti nyelvek kincsestára 10.) GÁLDI László: Orosz-magyar kéziszótár. 8. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 1120 1. GYÖRKÖSY Alajos: Latin-magyar szótár. 10. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 616 1. GYÖRKÖSY Alajos: Magyar-latin szótár. 6. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 1160 1. HADROVICS László-GALDI László: Magyar-orosz kéziszótár. 8. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 712 1. HADROVICS László-GÁLDI László: Magyar-orosz szótár. 1-2. köt. 8. kiad. Akadé­ miai, Bp., 1989. XV, 1480. 1248 1. HAJDÚ Mihály: A legújabb magyar tájszótárakról. = ÉA 1989. 1. sz. 15-16. HALÁSZ Előd: Magyar-német kéziszótár. 16. kiad. Szerk. Rátz Ottó, Skripecz Sándor, Stelczer Árpád. Akadémiai, Bp., 1989. XVI, 1063 1. HALÁSZ Előd: Német-magyar kéziszótár. 18. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. XVI, 774 1. HELTAINÉ NAGY Erzsébet: Társadalmi igény és tudományos válasz. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótárának jelentősége.) = ÉA 1989. 3. sz. 15-16. HRADSKY, Ladislav: Magyar-cseh szótár. 1-2. köt. Munkatársak: Halász András, Vladimír Misik. Akadémiai-Academia, Bp.-Praha, 1989. XLIII, 1046, 832 1. KISS Lajos: A „földrajzi nevek etimológiai szótára" kétkötetes, új kiadásáról. = NyéK 75 sz. 1989. 109-111. [4., bőv. és jav. kiad. Akadémiai, Bp., 1988.] KISS Lajos-PAJZS Júlia: A magyar irodalmi és köznyelv nagyszótára (1533-1990). = MNy 1989. 2. sz. 129-136. LAKÓ György: Svéd-magyar szótár. Szerk. Fehér József. 5. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. XXIV, 1022 1. A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára 1965-1977. Akadémiai, Bp., 1989. XXIV, 439 1. O. NAGY Gábor-RUZSICZKY Éva: Magyar szinonimaszótár. 4. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 593 1. ORSZÁGH László: Angol-magyar kéziszótár. Szerk. Magay Tamás. 14. kiad. Akadé­ miai, Bp., 1989. 1052 1. SZABÓ Miklós: Magyar-orosz zsebszótár. 2. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 539 1. TOMPA József: Zavarunkban készen a segítség: a Helyesírási kéziszótár. = ÉA 1989. 2. sz. 11-12.

XIX. Az 1989-ben ismertetett nyelvészeti munkák *Atlas Linguarum Europae. Cartes. Vol. I. premier fascicule. Red. Mario Alinei président, A. Weijnen ancien président. 19 cartes commentaires. Assen, 1983. - Ism. Kálmán Béla = ALH 1987. 1^1. sz. 242-245. Balázs János: Hermész nyomában. A magyar nyelvbölcselet alapkérdései. Bp., 1987. Ism. Békési Imre = Nyr 1989. l.sz. 116-118. Balázs János: A szöveg. Bp., 1985. - Ism. Vértes O. András = Hel 1989. 3-4. sz. 506508. Bánréti Zoltán: A megengedő kötőszók szintaxisáról és szemantikájáról. Bp., 1983. Ism. Rácz Endre = ÁNyT 17. sz. 1989. 380-384.

249 Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Bp., 1988. - Ism. Imre Samu = MNy 1989. 4. sz. 464^168.; Mátai Mária = PedSz 1989. 11. sz. 1107-1110.; Tompa József = Nyr 1989. 3. sz. 353-356. Berliner Beitrage zur Hungarologie. 1. Berlin-Bp., 1987. - Ism. Fazekas Tiborc = HungOktl987. 2. sz. 89-91. *Büky Béla: A pszichikumra vonatkozó szókincs korai rétege a magyarban. Bp., 1986. Ism. Büky László = ALH 1987. 1-4. sz. 201-204.; P. Dombi Erzsébet = NylrK 1989. 1. sz. 98-100.; Vértes O. András = MPedSz 1989. 4. sz. 416-419. Csirikné Czachesz Erzsébet-Cs/n'A: János: Újságnyelvi gyakorisági szótár 1-2. SzegedBp.-Debrecen, 1986. - Ism. Tüske Margit = MNy 1989. 4. sz. 486-489. Dezső László: Tipologiceskaja harakteristika russkoj grammatiki v sopostavlenii s vengerskoj. Bp., 1984. - Ism. Cs. Jónás Erzsébet-Mihajlovics Árpád = MNy 1989. 1. sz. 115-118. Elekfi László: Petőfi verseinek mondattani és formai felépítése (különös tekintettel az aktuális mondattagolásra). Bp., 1986. - Ism. Fodor István = FUM 12-13. sz. 19881989.277-281. Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. Kiad. Benda Kálmán, Bogyai Tamás, Horst Glassl, K. Lengyel Zsolt. München, 1987. - Ism. Posgay Ildikó: Erdély évszázadai külföldi kiadvány fókuszá­ ban. = Nyr 1989. 2. sz. 238-245.; uő: Erdély és szomszédai. = MNy 1989.2. sz. 240-245. Gálffy Mózss-Márton Gyula: Székely nyelvföldrajzi szótár. Bp., 1987. - Ism. Murádin László = NylrK 1989. 1. sz. 95-97. *Gregor Ferenc: Die alté ungarische und slowakische Bergbauterminologie mit ihren deutschen Bezügen. Bp., 1985. - Ism. Rot Sándor = ALH 1987. 1-4. sz. 235-241. Guttmann Miklós-Köbölkuti Katalin: Hangutánzó igék vasi és muravidéki atlasza. Bp., 1987. - Ism. H. Tóth Tibor = Nyr 1989. 1. sz. 123-124. *Hajdú VétQx-Domokos Péter: Die uralischen Sprachen und Literaturen. Bp—Hamburg, 1987. - Ism. Bradean-Ebinger Nelu = ALH 1987. 1-4. sz. 199-201.; Cornelius Hasselblatt = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 183-191. Helyesírási kéziszótár. Szerk. Deme László, Fábián Pál. Bp., 1988. - Ism. Pásztor Emil = Nyr 1989. 2. sz. 251-254. Hessky Regina: Phraseologie. Linguistische Grundfragen und kontrastives Modell deutsch-ungarisch. Tübingen, 1987. - Ism. Kürt Günther = ZPh 1989. 1. sz. 113-115. Hunfalvy Pál ja suomalaiset. Szerk. Viljo Tervonen. Helsinki, 1987. - Ism. Lakó György: A magyar-finn kapcsolatok Hunfalvy Pál levelezése tükrében. = MNy 1989. 2. sz. 236-240. •Hungarológiai Napok. Szombathely, 1986. jan. 27-28. Szombathely, 1986. - Ism. B. Nádor Orsolya = HungOkt 1987. 1. sz. 91-93. A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvről. Bratislava, 1987. - Ism. Gráf Rezső =Nyr 1989. 2. sz. 248-251.; Szabó T. Ádám = MNy 1989. 2. sz. 245-251. Jakab István: Nyelvi vétségek és kétségek. Bratislava, 1987. - Ism. Kovalovszky Miklós = Nyr 1989. 1. sz. 118-121.; Rajsli Ilona: Mindennapi nyelvművelésünk. = Híd 1989. 3. sz. 379-381. Jakab L&szló-Kálnási Árpád: A nyírbátori járás földrajzi nevei. Nyírbátor, 1988. - Ism. Mizsér Lajos = Honism 1989. 5. sz. mell. Juhász Dezső: A magyar tájnévadás. Bp., 1988. - Ism. Hoffmann István = MNy 1989. 3. sz. 364-368.

250 Kelemen Jolán: De la langue au style. Éléments de linguistique contrastive francaisr hongrois. Bp., 1988. - Ism. Bán Ervin: Nyelv és stílus. = ínyt 1989. 4. sz. 125-126. É. Kiss Katalin: A magyar mondatszerkezet generatív leírása. Bp., 1983. - Ism. Szabolcsi Anna = ÁNyT 17. sz. 1989. 384-389. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 1-2. köt. Bp., 1988. - Ism. Fodor István = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 273-275. Kolpakova, Natália N.: Possesivnost' v vengerskom jazyke (v sopostavitel'nom osvesöenii). Moskva, 1988. - Ism. Laanes, Arvo = SovFu 1989. 3. sz. 220-222. Kovács Antal: A halászat szakszókincse a Felső-Szigetközben. Bp., 1987. - Ism. Kiss Jenő = SoprSz 1989. 1. sz. 92-93. Krisztina-legenda (XVI. század eleje). A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata beve­ zetéssel és jegyzetekkel. Bp., 1988. - Ism. Velcsov Mártonná = Nyr 1989. 1. sz. 121— 123. Lakó György: Szinnyei József. Bp., 1986. - Ism. Apor Éva = MTud 1989. 2. sz. 162163. Magyar Néprajzi Atlasz I—III. Bp., 1987. - Ism. Imre Samu = MNy 1989. 1. sz. 106109. Magyar névtani dolgozatok. Szerk. Hajdú Mihály. 1-77. szám. Bp., 1976-1988. - Ism. J. Soltész Katalin = Nyr 1989. 3. sz. 363-365. A mai magyar nyelv rétegződése. Szerk. Kiss Jenő, Szűts László. Bp., 1988. - Ism. Büky László = MTud 1989. 4. sz. 355-356. * Molnár István: A magyar beszédhangok szubjektív szimbolikája. Debrecen, 1984. Ism. Fónagy Iván = ÉFOu 21. sz. 1988. 210-218. Nyéki Lajos: Grammaire pratique du hongrois d'aujoud'huit. H.n., 1988. - Ism. Büky Béla = Nyr 1989. 2. sz. 245-248. Nyelvi illemtan. Szerk. Deme László, Grétsy László, Wacha Imre. Bp., 1987. - Ism. Kronstein Gábor = PedSz 1989. 1. sz. 80-83. Nyelvi rendszer és nyelvhasználat. Szerk. Balázs János. Bp., 1980. - Ism. Kenései István = ÁNyT 17. sz. 1989. 339-343. Nyelvművelő írások. Vál., szerk. Jung Károly, Tornán László, Vajda József. Növi Sad, 1988. - Ism. Gráf Rezső = Nyr 1989. 4. sz. 498-500. Park So-Young: Vergleichende Analyse der Satzgliedstellung im Deutschen, Ungarischen und Koreanischen. Wiesbaden, 1987. - Ism. Kiss Jenő = MNy 1989. 3. sz. 362-364. Penavin Olga: Bácskai magyar nyelvjárási atlasz. Újvidék, 1988. - Ism. Balogh Lajos = Nyr 1989. 3. sz. 360-362. Péntek János: Teremtő nyelv. Bukarest, 1988. - Ism. Balázs László = NylrK 1989. 2. sz. 196-197.; JózsaNagy Mária: Gondolkodó nyelvtudomány. = Utunk 1989. 9. sz. 4. Rácz Endre-Takács Etel: Kis magyar nyelvtan. 7., átd. és bőv. kiad. Bp., 1987. - Ism. Szende Aladár = Nyr 1989. 3. sz. 356-360. Régi magyar kódexek 1-3. Bp., 1985-1989. - Ism. Rajsli Ilona: Képek, színek a múlt­ ból. = Híd 1989. 6. sz. 775-777. Rivista di Studi Ungheresi. Red. Gianpiero Cavagliá, Amedeo Di Francesco, Sárközy Péter. Roma, 1986-. - Ism. Hopp Lajos = ALitt 1989. 1-2. sz. 188-189.; uő = Hel 1989. 1. sz. 186-188.; Neményi Kázmér = HungOkt 1987. 2. sz. 86-89. Róka Jolán: Az újságszövegek szerkesztési és stílustipológiája. Bp., 1986. - Ism. Hangay Zoltán = MNy 1989. 2. sz. 251-254.

251 Salga, A.: Vengerskij jazyk v zerkale russkogo jazyka. Bp., 1984. - Ism. Vol'skaja, Larisa= SRuss 13. sz. 1989. 356-360. Simor-kódex (a XVI. század eleje). A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata beveze­ téssel és jegyzetekkel. Bp., 1988. - Ism. Velcsov Mártonné = Myr 1989. 1. sz. 121123. J. Soltész Katalin: Arany János verselése. Bp., 1987. - Ism. Kecskés András = ItK 1989. 4. sz. 478-481. Die Steuerkonskription des Sandschaks StuhlweiBerung aus den Jahren 1563 bis 1565. Unter Mitwirkung von István Hunyadi bearbeitet von Josef Matuz. Berlin, 1986. - Ism. Hajdú Mihály = MNy 1989. 4. sz. 48CM83. *Studia Uralo-Altaica. Szerk. Hajdú Péter, Róna-Tas András, Mikola Tibor. Szeged. Ism. Forgács Tamás = UAJb (Neue Folge) 8. sz. 1988. 218-222. Szabó G. Zoltán-Szörényi László: Kis magyar retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába. Bp., 1989. - Ism. K. J. = FoktSz 1989. 2. sz. 127-128. Szabó József: A nagykónyi nyelvjárás. Szekszárd, 1986. - Ism. Kálmán Béla = MNy 1989. 4. sz. 478-480. Szabó Zoltán: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 1988. - Ism. Danyi Magdolna = Híd 1989. 9. sz. 1106-1109. Szaknyelvi divatok. Szerk. Bíró Ágnes. Bp., 1989. - Ism. Heltainé Nagy Erzsébet = ÉA 1989.4. sz. 17. Szőke Ágnes: Eredete nem ismeretlen. Latin és görög eredetű szavak tankönyveinkben. Bp, 1988. - Ism. Keresztény Éva = ínyt 1989. 1. sz. 20-21. Tamás Attila: A nyelvi műalkotás jelentése. (A jelentés fogalma - a műalkotás felől nézve.) Debrecen, 1984. - Ism. Széles Klára = ItK 1989. 3. sz. 346-348. Tompa József: Kleine ungarische Grammatik. Bp, 1985. - Ism. Nyéki Lajos = ÉFOu 21. sz. 1989. 207-210. Tóth Imre: Ipoly menti palóc tájszótár. Bp, 1987. - Ism. Hegedűs Attila = MNy 1989. 3. sz. 368-371.; Silling István = Üzenet 1989. 5. sz. 398^400. Új Magyar Tájszótár 1-2. A-J. Főszerk. B. Lőrinczy Éva, szerk. Hosszú Ferenc. Bp, 1979-1988. - Ism. Penavin Olga: A népi szókincs gyűjteménye. = Üzenet 1989. 2. sz. 156-157. Vajkai Aurél: Szentgál. (Egy bakonyi falu folklórja.) Bp, 1987. - Ism. Balázs Géza = MNy 1989. 3. sz. 371-374. Vengerskije uconyje i permskaja filologija. Sbornik Statej. Ustinov, 1987. - Ism. Kuznecova, R. A. = SovFu 1989.3. sz. 209-211. * Vértes O. András: Bevezetés a magyar hangstilisztikába. Bp, 1987. - Ism. Büky László = ALH 1987. 1^1. sz. 204-205. Zsilka János: Szintaxis. Egyetemi jegyzet. B p , 1981. - Ism. Kiefer Ferenc = ÁNyT 17. sz. 1989. 346-349.