Turizmus Magyarországon 1990-2002
A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus visszaesett. A kiutazások száma azonban a rendszerváltást követő évek növekedését követően 1994 után csökkeni kezdett (1. ábra), hiszen a külföldi utazás vesztett újszerűségéből, bár a világturizmus tendenciái alapján megfigyelhető, hogy a napról-napra megjelenő új desztinációk újabb és újabb látogatókat csábítanak külföldi utazásra. 1. ábra A k iu ta z á s o k s z á m á n a k a la k u lá s a M a g y a r o r s z á g o n , 1 9 9 0 -2 0 0 2 (e z e r fő ) 15 000
14 500
14 374
14 317 14 000
13 500
13 596 12966
13 083
13 000 12 803 12 500
12 173
12 317
12 115
12 000
12 064
11 500 11 065
11 167
11 000
10 500
10 622
10 000 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Ami a belföldi kereslet alakulását illeti, fontos megemlíteni, hogy a korábbi támogatások jelentős része csökkent, a kedvezményes üdülési lehetőségek - például vállalati üdülőkben, gyermektáborokban - többsége megszűnt. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák számát alapul véve 1991-től azonban a belföldi turizmus szinte folyamatos emelkedést mutatott – csak 2001-ben figyelhető meg enyhe visszaesés, így elmondható, hogy Magyarországon is elindult a belföldi turizmus fejlődése (2. ábra).
1
Turizmus Magyarországon 1990-2002 2. ábra B elföldi forgalom a m agyarországi kereskedelm i szálláshelyeken, 1990-2002 (ezer vendég és ezer vendégéjszaka)
9000
8000 V endégéjszaka k ereskedelm i szálláshelyen
7000
6000 V endégéjszaka szállodában
5000
4000
V endég k ereskedelm i szálláshelyen
3000 V endég szállodában
2000
1000
0 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. megbízásából első alkalommal 1997-ben készült felmérés. A felmérés eredményei szerint ebben az évben a háztartások 34%a utazott el legalább egy alkalommal belföldre vagy külföldre, ezen belül a csak belföldön utazók aránya 71% volt. Az otthon maradás oka elsősorban anyagi, illetve egészségügyi volt, de szerepet játszott az időhiány is. A megkérdezettek 23%-a egyik utazását sem minősítette főnyaralásnak, 54% belföldi utat, 23% pedig külföldi utat jelölt meg főnyaralásként1. A belföldi és a külföldi utazások, a felmérés adatai szerint, sok esetben kizárták egymást, hiszen a mind belföldi, mind külföldi utazáson részt vettek aránya mindössze 15% volt. A magyar lakosság utazási szokásainak megismerésében a következő állomást az a kutatás jelentette, amelyet a Magyar Turizmus Rt. 2000 októberében végeztetett el a magyar háztartások körében, a megelőző 12 hónap utazásaira vonatkozóan. A vizsgált időszakban a háztartások 62%-ában fordult elő minimum egy olyan utazás, amelynek során a háztartás legalább egy tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, ami az 1997-es utazási gyakorisághoz képest jelentős növekedést jelez. A nem utazók ismét elsősorban anyagi, másodsorban egészségügyi okok miatt maradtak otthon. A vizsgálatot
1
Főnyaralás lehetett minden olyan utazás, amelynek hossza legalább négy éjszaka volt, és amelyen többtagú háztartás esetében legalább két tag részt vett. Feltétel volt azonban az,hogy a megkérdezett főnyaralásnak tartsa az adott utazást.
2
Turizmus Magyarországon 1990-2002 megelőző 12 hónapban megtett utak 87%-ának belföldi, 13%-ának határokon túli volt a fő úti célja.
Belföldi turizmus 2002-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 3022 ezer belföldi vendéget regisztráltak, akik összesen 7726 ezer éjszakát töltöttek el, míg 1990-ben 1607 ezer vendéget és 3403 ezer éjszakát regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák igénybevétele növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években, ami a belföldi turisztikai kereslet magasabb színvonalú szolgáltatások irányába való eltolódását jelzi. 1990-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakáknak 40,4%-át tették ki a szállodai vendégéjszakák, ugyanez az arány 2002-ben viszont 52,7% volt. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejét vizsgálva kis mértékű növekedés állapítható meg az elmúlt évtizedben: míg 1990-ben az átlagos tartózkodási idő 2,1 napot tett ki, addig 2002-re 2,6 napra nőtt. Ezzel párhuzamosan a turisztikai kereslet szerkezeti átalakulásának kedvező trendjét jelzi az is, hogy a szállodákban regisztrált átlagos tartózkodási idő jelentős mértékben növekedett: míg 1990-ben 1,8 nap volt, 2002-re elérte a 2,5 napot. A szállodák belföldi vendégeinek száma 1990 után – 1991, 1995 és 2001 kivételével – folyamatosan emelkedett, az évtized elején nagyobb mértékben (1993-ban 23,2%-kal), ezt követően kevésbé, azonban továbbra is jelentősen (1999-ben például 9,8%-kal). A szállodai vendégéjszakák száma a vendégek számához hasonlóan alakult az elmúlt években, 1991, 1995 és 2001 kivételével növekedés volt tapasztalható. A vendégéjszakák száma a vendégek számánál dinamikusabban emelkedett (1999-ban például 11,8%-kal), annak következtében, hogy a szállodákban az átlagos tartózkodási idő az időszak alatt jelentős mértékben növekedett. A belföldi és külföldi vendégforgalom szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált időszak során a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák aránya fokozatosan csökkent
mind
a
kereskedelmi
szálláshelyek,
mind
azon
belül
a
szállodák
vendégforgalmában. Ennek következtében a kereskedelmi szálláshelyeken 2002-re a vendégek esetében többségbe kerültek a belföldiek (50,6%) és a belföldi vendégéjszakák (43,3%) aránya is jelentősen meghaladta az 1990-es értéket, amikor a belföldi vendégek aránya 32%, a vendégéjszakáké 24% volt (3. ábra).
3
Turizmus Magyarországon 1990-2002 3. ábra A belföldi forgalom részesedése a kereskedelmi szálláshelyek forgalmából*, 1990-2002 (%) 60%
50%
40%
30%
20%
10%
0% 1990
1991
*fizető vendéglátás nélkül
1992
1993
1994
1995
1996
Belföldi vendégéjszaka %
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Belföldi vendég %
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A kereskedelmi szálláshelyeken belül csak a szállodák belföldi vendégforgalmát vizsgálva hasonló tendencia figyelhető meg, mint az összes kereskedelmi szálláshely esetében: 1990 és 2002 között jelentősen növekedett a belföldi forgalom aránya a teljes forgalomban. Míg 1990ben a belföldi vendégek részesedése 23%, a belföldi vendégéjszakáké 18% volt, addig 2002ben az összes vendég 40%-a érkezett belföldről és a szállodai vendégéjszakák több mint 35,4%-át belföldi vendégek töltötték el. Külön megvizsgálva a szervezett belföldi turizmus forgalmát, a statisztikai adatok alapján látható, hogy az 1994-2002 közötti időszakban2 a belföldi, szervezett utazáson résztvevő látogatók száma 300 ezer fő körül ingadozott (4. ábra).
2
A szervezett belföldi turizmus adatait a Központi Statisztikai Hivatal 1994 óta publikálja.
4
Turizmus Magyarországon 1990-2002
4. ábra A szervezett belföldi turizm usban résztvevők szám ának alakulása, 1994-2002* (ezer fő) 1200 1109
1000 955
800 708 597
600 540
539
485 449 400
Látogató
361
344
315
309
295 244
347 200
280
Vendégéjszakák
340
266
0 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
*A KSH 1994 előtti adatokat nem publikált
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A Magyar Turizmus Rt. 1997-es felmérése szerint - az utazásokat családi és egyéni utazásokra bontva - megfigyelhető volt, hogy a családi utazások legkedveltebb úti célja a Balaton (31,8%), ezt követte az Északi-középhegység, Budapest és a Dunakanyar. A családi utazások többségénél a fő motivációt az üdülés/nyaralás, valamint a rokonok és a barátok meglátogatása jelentette. Az igénybevett szálláshely elsősorban a rokonok, barátok által rendelkezésre bocsátott, ingyenes szállás volt, az igénybevett közlekedési eszközöknél első helyen a személygépkocsi, majd a vonat és az autóbusz szerepelt. A családi utak 86%-át a családok maguk szervezték. Az utazások háromnegyede 7 napig tartott, a belföldi családi utak átlagos hossza 6,7 nap volt. Az utak többsége a nyári hónapokra – kiemelten júliusra és augusztusra – koncentrálódott. Az egyéni belföldi utazások legfőbb célpontját is a Balaton jelentette, a második helyen azonban – a családi utaktól eltérően – a főváros szerepelt. A motivációk sorában az első szintén a nyaralás/üdülés, ezt követi a rokonlátogatás, megjelenik a hivatalos/üzleti út, illetve jelentős még a hétvégi kikapcsolódás. Közlekedési eszközként az egyéni utazók is elsősorban személygépkocsit, vonatot és autóbuszt vettek igénybe. Az egyéni utak 55%-a 3 napnál rövidebb volt, 29%-uk pedig 4-7 napig tartott, így összességében az utazások átlagos
5
Turizmus Magyarországon 1990-2002 hossza 5,4 napot tett ki. A családi utazásokhoz hasonlóan a szervezés elsősorban itt is egyéni volt, utazási iroda a belföldi egyéni utak mindössze 2%-ában vett részt szervezőként. Ami a főnyaralásként megnevezett belföldi utazásokat illeti, ezek elsődleges úti célja a Balaton, a gyógyfürdők és az Északi-középhegység volt. Az utazások 63%-ában a fő motivációt a nyaralás/üdülés jelentette, a tartózkodás alatt végzett tevékenységek között kiemelendő a kirándulás, a természetjárás, a strandolás és a fürdés. Az igénybevett szálláshelyeknél első helyen az ingyenes szállás állt, ebben a kategóriában jelentős szerepet kapott a saját nyaraló is. A főnyaralások átlagos hossza egy hét volt, az utak a nyári hónapokra – elsősorban júliusra és augusztusra – koncentrálódtak. Az utazási döntésben jelentős szerepet játszott a rokonok, barátok meghívása, az úti cél adottságai, illetve a korábbi tapasztalatok. A Magyar Turizmus Rt. 2000-ben végzett felmérése szerint a belföldre utazók körében a legnépszerűbb desztináció a Budapest-Közép-Dunavidék volt (az összes úti cél 21%-a ebben a régióban volt található), ezt követte a Balaton (15%) és a Dél-Alföld (14%) (5. ábra). A felkeresett desztinációk népszerűségi sorrendje tehát némiképpen átalakult 1997-hez képest, a Balaton elvesztette vezető szerepét, ami arra utal, hogy a jelentősen megnövekedett utazási gyakoriság elsősorban a rövidebb, elsősorban hétvégi utazások népszerűsége növekedésének köszönhető. 5. ábra A belföldi turisták úti céljainak megoszlása, 2000 (%)
Tisza-tó 3% Dél-Alföld 14%
Budapest-Közép-Dunavidék 23%
Észak-Alföld 9%
Balaton 16% Észak-Magyarország 13%
Nyugat-Dunántúl 5%
Dél-Dunántúl 6%
Közép-Dunántúl 11%
Forrás: Magyar Turizmus Rt. , M.Á.S.T.
6
Turizmus Magyarországon 1990-2002 A belföldi utazások időpontját tekintve megállapíthatjuk, hogy a legnépszerűbbek a májusaugusztusi, azaz az iskolai szünetre és a turisztikai főszezonra eső utak. Az utazások több mint harmadának (38%) rokoni/baráti látogatás volt a legfontosabb célja, de sokan (25%) jelölték meg elsődleges célként a nyaralást/üdülést, illetve a hétvégi kikapcsolódást (16%) is. Az üzleti, hivatalos út mindössze 3%-kal szerepelt. A fő motivációk jelentőségének megoszlását a 1. táblázat mutatja be. Az 1997-es adatokkal összehasonlítva az utazók motivációit megfigyelhető, hogy változatlanul jelentős szerepet játszik a nyaralás/üdülés és a rokonok, barátok meglátogatása, a hétvégi kikapcsolódás iránti igény azonban három évvel korábban még nem jelent meg ilyen hangsúlyosan.3 1. táblázat A legfontosabb utazási motivációk, 2000 (az összes utazás %-ában) Motiváció
Említések aránya (%)
Rokoni vagy baráti látogatás
38
Nyaralás/üdülés
25
Hétvégi kikapcsolódás
16
Hobby tevékenység
4
Üzleti, hivatalos út
3
Gyógyüdülés, fitness, wellness
2
Sporttevékenység
1
Városlátogatás
1
Kulturális eseményen való részvétel
1
Incentive utazás
1
Ösztöndíj, tanfolyamokon, szakmai táborokban való
1
részvétel Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T.
Az utazások döntő többsége alatt a megkérdezettek egy helyen tartózkodtak (89%), ritkán fordult elő csillagtúra (7%), körutazás (2%), több helyszín felkeresése (2%), vagy egy helyben való pihenéssel kombinált körutazás (1%). Az utazók utazásaik során elsősorban ingyenes magánszállást vettek igénybe, ezt követte a saját nyaraló, majd a szálloda és a kemping. A fizető magánszállás, a vállalati üdülő, az ifjúsági szállás, a panzió, illetve a vadkemping, az apartman és a turistaszállás viszonylag kis szerepet játszott (6. ábra). Az utazások csaknem kétharmadánál (60%) a válaszadó maga
7
Turizmus Magyarországon 1990-2002 oldotta meg az étkezését, teljes ellátás pedig az utak harmadát (35%) jellemezte. A félpanzió és a csak reggeli igénybevétele nem volt jelentős. 6. ábra Az utazók által igénybevett szállás típusa, 2000 (%) Vadkemping 1%
Apartman 1%
Turistaszállás 1%
Panzió 2%
Egyéb 5%
Ifjúsági szállás 2% Vállalati üdülő 3% Fizető magánszállás 3% Kemping 4% Szálloda 4%
Ingyenes 61%
Saját üdülő 13%
Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000
Az úti cél eléréséhez 2000-ben, 1997-hez hasonlóan, a megkérdezettek elsősorban személygépkocsit vettek igénybe, ezt követte a vonat és a menetrendszerű busz. A bérelt busz, a hajó és a kerékpár az utazások 1-3%-ában játszott szerepet (7. ábra).
3
Fontos megjegyezni, hogy az 1997-es felmérés a 2000. évi kutatástól kissé eltérő kategóriákat használt.
8
Turizmus Magyarországon 1990-2002 7. ábra Az úti cél eléréséhez igénybevett közlekedési eszköz m egoszlása, 2000 (% )
Hajó 1%
Kerékpár 1%
Egyéb 2%
Bérelt busz 3%
Menetrendszerű busz 16%
Szem élygépkocsi 52%
Vonat 25%
Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000
A belföldi utazások között a rövid, 2-3 éjszakás – gyakorlatilag egy hétvégét meg nem haladó – utazások játszották a legfontosabb szerepet (az utak 44%-ában). A lakosság 23%-a utazott egy éjszakára, 13%-uk 4-5 éjszakára, 10% 6-7 éjszakára, 8% 8-14 éjszakára, 2% pedig 15-31 éjszakára. Mindennek eredményeként a belföldi utazások során a turisták átlagosan 4,1 éjszakát töltöttek a felkeresett helyszínen. A magyar utazók 2000-ben utazásaik alatt elsősorban rokonaikat, barátaikat látogatták meg (erre utal az ingyenes magánszállás kiemelkedően magas arányú igénybevétele is), nagy népszerűségnek örvendett azonban a természetjárás és a fürdés is, illetve némileg kisebb mértékben a kertészkedés (ami elsősorban a hobbytelkek, saját nyaralók felkereséséhez kapcsolódó tevékenység). Az utazás alatt végzett legfontosabb tevékenységek körét a 2. táblázat illusztrálja.
9
Turizmus Magyarországon 1990-2002 2. táblázat Az utazás alatt végzett legfontosabb tevékenységek, 2000 (%) Tevékenység
Említések aránya (%)
Rokonok, ismerősök felkeresése
44
Kirándulás, természetjárás
33
Strandolás, fürdés
32
Kertészkedés, kerti munka
25
Hobby tevékenység
15
Szórakozás, diszkó, tánc
14
Műemlékek, kastélyok meglátogatása
11
Múzeumlátogatás
7
Vásárlás
7
Vízisport
6
Kerékpározás
6
A helyi ételspecialitások megkóstolása, borkóstolás
5
Természetvédelmi terület felkeresése
5
Népi kulturális örökség megtekintése
4
Egyéb kulturális rendezvények meglátogatása
4
Tárgyaláson, konferencián, tréningen való részvétel
4
(Gyógy)fürdő, wellness, fitness program
4
Színház, opera, hangverseny látogatás
3
Tanulás, szakmai táborban való részvétel
2
Egyéb sport
2
Világörökség megtekintése
1
Lovaglás
1
Egyéb tevékenység
6 Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T.
Az utak több mint felét (57%) a család maga szervezte, ezt követték - 23%-kal - a megkérdezett által egyedül szervezett utak, a család és az útitársak által szervezett utak (7%), illetve a munkahely vagy az iskola szervezésében létrejött utak (5%). Az utazási irodákat az utazók 93%-ban szállásfoglalás, 72%-ban pedig az étkezés megszervezése céljából vonták be.
10
Turizmus Magyarországon 1990-2002 Jóval kisebb arányban szerepelt a belépők, bérletek vásárlása és az utaztatás (15%), illetve a helyi programok, kirándulások szervezése (4%). Az utazás költségéről is számot adó háztartásokban 2000-ben átlagosan 17 685 Ft-ot költöttek egy útra, az egy főre eső fajlagos költés 10 108 Ft volt. Az egyes belföldi régiókban eltérően alakult az utazók költése: a legmagasabb összegeket - mind utanként, mind pedig utazónként - a Balaton régióban kellett kifizetni, a legkisebb költséggel pedig a Dél-Alföldön tudtak a megkérdezettek utazni (8. ábra). 8. ábra A belföldi utazás költségei az egyes régiókban, 2000 (Ft) 35 000
30 000
25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
Ba la to n
0
Ft/utazás
Ft/fő
Forrás:Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000
Kiutazó turizmus 2002-ben megközelítőleg 13 millió magyar látogatott külföldre, ami 2001-hez képest a kiutazások számában jelentős, 16,1%-os növekedést jelent. 1990 és 2002 között a külföldre látogató magyarok számának alakulását a 6.1. ábra mutatja. Mint az az ábráról leolvasható, az 1991-es és 1994-es csúcsot követően a kiutazók száma jelentősen visszaesett, majd 1999-től újra növekedésnek indult. Az ETC (European Travel Commission, Európai Utazási Bizottság) 1996-2002 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatai szerint a magyar kiutazók esetében a legnépszerűbb külföldi úti célok között egyaránt találhatunk szomszédos országokat
11
Turizmus Magyarországon 1990-2002 (Románia, Ausztria) és hagyományos tengerparti üdülőhelyeket (Olaszország, Görögország) (3. táblázat). Az úti célok népszerűsége az évtized során természetesen változott: Horvátország és Görögország látogatottsága például folyamatosan növekedett 1996 és 2002 között, Németországé és Ausztriáé viszont ingadozást, illetve enyhe csökkenést mutatott. Az egyes kontinenseket vizsgálva megállapítható, hogy a magyar kiutazó forgalomban egyértelműen Európa a domináns desztináció. 3. táblázat A Magyarországról külföldre utazók száma (ezer fő)* A legkedveltebb úti célok**
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Olaszország
239
204
194
231
277
282
443
Románia
214
207
161
362
429
407
422
Ausztria
445
438
395
401
374
395
412
Németország
401
363
374
403
391
401
393
Horvátország
-
62
119
158
267
293
321
Görögország
-
99
201
198
156
217
226
Európa
2251
2182
2146
2598
3189
3198
3526
Afrika
-
4
4
3
10
18
20
Amerika
-
54
58
68
64
86
80
Ázsia és Ausztrália
-
14
18
6
28
45
33
2251
2254
2226
2675
3291
3347
3655
Kontinensek
Összesen
*Az adatok a 15 éves és annál idősebb népességre vonatkoznak, és csak 1996-tól állnak rendelkezésre. A táblázat tartalmazza a magyarok azon külföldre történő utazásait, amelyek: legfeljebb egy naptári éven belül lezajlanak, külföldi utazásként regisztráltak, abban az esetben is, ha részben belföldre irányulnak, lehetnek üdülések, rokon- és barátlátogatások vagy egyéb magán célú utazások és üzleti utak, kivéve ha az utazás egyetlen célja az utazás teljes időtartamát igénybe vevő tanulás vagy munkavállalás. ** Az országok sorrendjét a 2002-es adatok szerint alakítottuk ki. Forrás: IPK International, European Travel Monitor, ETC Pool Report
Amennyiben a Magyar Turizmus Rt. adatai alapján a 2000-es külföldi főnyaralásokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy ezen utak döntő hányada Európa felé (88%) irányult, a célországok rangsorát pedig három tengerparti ország vezette: Olaszország (20%), Görögország (17%) és Horvátország (16%). Az Európán kívüli országok között az Amerikai Egyesült Államok (4%) és Tunézia (3%) volt a legnépszerűbb. 12
Turizmus Magyarországon 1990-2002 Az összes külföldi utazás döntő többségét egy helyen töltötték a turisták (57%), ezt a csillagtúrák (20%), körutazások (14%) népszerűsége, illetve a több úti cél felkeresése egy utazás során (6%) követte. A külföldi utazáson résztvevők motivációit vizsgálva megállapítható, hogy 2000-ben a leggyakoribb a nyaralási/üdülési cél volt (41%), ezt követően legtöbben rokonokat és barátokat látogattak meg (15%). A nyaralás során az utazók tevékenységei között legtöbbször a kirándulás (52%), a műemlékek felkeresése (45%), a strandolás (38%), a gasztronómiai élmények (34%) és a múzeumlátogatás (26%) fordul elő. A külföldi utaknál egyébként nagyobb arányban figyelhetjük meg a kikapcsolódás mellett az új ismeretek szerzésének igényét, a felkeresett kultúrák iránti érdeklődést, mint a belföldi utazások esetében. Az egy útra eső tartózkodási idő a külföldi utazások esetében átlagosan 8 éjszaka volt, az utak jelentős része több mint egy hétig tartott. A külföldi utazás során 2000-ben igénybevett szállást és ellátást tekintve megfigyelhető, hogy az utazók elsősorban szállodában (27%), ingyenes magánszálláson (26%), apartmanban (18%) és kempingben, illetve fizető magánszálláson (8-8%) szálltak meg. Bár a külföldi úti célok esetében többségben voltak azok, akik ellátásukat maguk oldották meg (44%), a határokon túli utazások során inkább volt jellemző a teljes ellátás (30%) és a félpanzió (18%) igénybevétele, valamint a csak reggeli (7%) is lényegesen nagyobb arányt képviselt, mint a belföldi utak esetében. A külföldre utazó magyarok 2000-ben elsősorban a közúti közlekedést választották (41%), ezt követi a bérelt autóbusz (33%), a repülőgép (17%), a vonat (9%) és a hajó (3%). A külföldi utak megszervezése jellemzően a család (22%), illetve a munkahely vagy az iskola által (19%) történt. Jelentős volt azonban az utazási irodák szerepe is, hiszen azok a külföldi utak mintegy 16%-át szervezték teljes mértékben, és további 12% megszervezésében is részt vettek. Az igénybevett szolgáltatások között leggyakrabban a szállás (90%) és az utaztatás (77%) szerepelt, azt követően pedig az étkezés (72%), illetve a belépők és a bérletek előzetes megvásárlása (44%). A külföldi főnyaraláson résztvevők közül 2000-ben legtöbben útikönyvekből (47%) szereztek információt, illetve az utazási irodák prospektusait (42%) és az úti célt személyesen ismerők tanácsait (42%) vették igénybe, de az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap az Interneten (9%) való tájékozódás is. 2000-ben az egy külföldi útra eső összköltség átlagosan 123 557 forint volt, ami egy főre vetítve 71 358 forintot jelent (3. táblázat). Az utazási ráfordítások megoszlását tekintve első helyen a szállás és az étkezés állt. 13
Turizmus Magyarországon 1990-2002 3. táblázat A külföldi utazások költségének alakulása a főbb célterületek esetében, 2000 Úti cél Ft/utazás Ft/fő Spanyolország
196 801
118836
Görögország
175 255
102 241
Horvátország
150 401
71 598
Olaszország
136 326
65 097
Németország
61 211
48 644
Ausztria
49 225
33 798
Románia
31 683
20 055
123 557
71 358
Átlagosan
Forrás: Magyar Turizmus Rt.
A KSH adatai szerint a szervezetten külföldre látogató magyarok száma összességében mintegy 68,0%-kal növekedett 1990 és 2002 között, annak ellenére, hogy 1997-ben, 1999-ben és 2001-ben kisebb visszaesések következtek be az előző évhez képest (10. ábra). Mindazonáltal megállapítható, hogy a vizsgált időszak végére a szervezetten külföldre látogató magyarok száma nagyságrendileg (évente félmillió fő körüli érték) megegyezett a hasonló keretben hazánkba látogató külföldiekével. 10. ábra A s ze rve ze tt fo rm á b a n k iu ta zó m a g ya ro k s zá m a , 1 9 9 0 -2 0 0 2 (e ze r fő ) 6 50 61 9 60 3
6 00 56 8 546
5 50
55 7
5 66
53 4 5 00
4 86
4 86
4 50
4 00
3 50
35 6
359
3 43
3 04
3 00
2 50 19 90
19 91
19 92
1 99 3
1 99 4
1 99 5
1 99 6
1 99 7
1 998
1 999
20 00
20 01
20 02
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
14
Turizmus Magyarországon 1990-2002 A szervezett formában kiutazó magyarok arányát az összes kiutazóhoz viszonyítva a 11. ábra szemlélteti, jelezve egyúttal azt is, hogy a szervezett kiutazóforgalom általában dinamikusabban bővült az időszak során, mint a teljes kiutazóforgalom. 11. ábra A szervezett turizmus keretében kiutazók aránya a teljes kiutazó forgalomban, 1990-2002 (%) 6,00
5,00
4,00
3,00
2,00
1,00
0,00 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
l
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Az 1990-2002 közötti időszakban a szervezetten utazó magyarok által külföldön eltöltött vendégéjszakák száma (kisebb átmeneti visszaesésekkel) dinamikusan növekedett, 2002-re az 1990-es érték több mint háromszorosát érte el (12. ábra).
15
Turizmus Magyarországon 1990-2002 12. ábra A s z e rve z e tt k iu ta z ó k ve n d é g é js za k á in a k a la k u lá s a , 1 9 9 0 -2 0 0 2 (e ze r é js z a k a ) 4500 4054 3872
4000 3711
3801 3638
3500 3203 3272 3000 2617 2500
2624
2000
1500
1373 1165
986
1290
1000
500
0 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
F o rrá s : K ö zp o n ti S ta tis ztik a i H iva ta l
A szervezett formában kiutazók átlagos tartózkodási ideje az 1990-2002 közötti időszakban 3,2 és 6,8 nap között alakult, ami összességében elmarad a magyar háztartások külföldi útjainak átlagosan 8 éjszakás tartózkodási idejétől.
16
