A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének Alapszabálya

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének Alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület, rövidített neve: MKFE) a belföldi és nemzetközi személyszállítási- és árutovábbítási tevékenységet végzı magyarországi székhelyő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók országos, szakmai érdekképviseleti, érdekvédelmi, pártsemleges, nem profit-orientált szervezete. 2. Az Egyesület székhelye: H-1149 Budapest XIV. ker. Egressy út 77. Levélcím: H-1576 Budapest, Pf. 109. 3. Az Egyesület mőködése a Magyar Köztársaság területére terjed ki, tagja a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egyesületnek (IRU). Az MKFE IRU-beli megnevezése: Association des Transporteurs Routiers Hongrois, Megnevezése az IRU további hivatalos nyelvein: angolul: Hungarian Road Transport Association, oroszul: Ассоциация Венгерских Автомобилных Перевозчиков. Betőjele: MKFE Az Egyesület részt vehet más országok hasonló területen mőködı szervezeteinek munkájában, szolgáltatásait és egyéb tevékenységét az adott országban mőködı társszervezetekkel együttmőködve más országokra is kiterjesztheti. 4. Az Egyesület jogi személy. 5. Az Egyesület a jelen Alapszabály szerinti tájékoztatási kötelezettségét az Autóközlekedés c. lapban, illetve az Egyesület által mőködtetett internetes oldalon való közzététellel teljesíti, ugyanitt teszi közzé a tagságot érintı döntéseit, közleményeit. Az egyesület internetes oldalán tájékoztatja a tagokat az elnökség által hozott határozatokról. 6. Az Egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

II. Az Egyesület célja Az Egyesület célja a magyarországi személyszállítási és árutovábbítási vállalkozások egyesületbe tömörítése, szakmai érdekeik hatékony képviselete. Az Egyesület képviseli tagjai érdekeit a hazai és nemzetközi közélet fórumain, demokratikusan összehangolja a tagok különbözı csoportjainak eltérı érdekeit, ırködik az etikus piaci magatartás normáinak betartásán. Segíti a közúti árutovábbítás és személyszállítás folyamatos fejlıdését, a korszerő tevékenységi formák megismerését és elterjesztését, a közúti közlekedés biztonságának növelését, ellátja az állami, társadalmi, vagy gazdálkodó szervezetek által rábízott feladatokat. Minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel segíti a tagok mőködési feltételeinek javítását, piaci helyzetük védelmét, nemzetközi versenyképességük megırzését, a versenyfeltételek harmonizálását, a közúti fuvarozás társadalmi megbecsülésének növelését, a szakmai pozíciók védelmét. Információkkal és szolgáltatásokkal támogatja tagjait.

III. Az Egyesület alaptevékenysége, feladatai, a feladatok ellátásának módszerei Az Egyesület a II. fejezet szerinti céljainak elérése érdekében azokat az alaptevékenységnek minısülı feladatokat végzi, melyeknek részletezését az Alapszabály 3. sz. mellékletének I. pontja tartalmazza. 1. Érdekegyeztetési, érdekvédelmi, érdekképviseleti feladatok Az Egyesület feltárja és képviseli a magyar közúti személyszállító és árutovábbító szakma érdekeit, a részérdekeket demokratikus módon szintetizálja, érvényt szerez az etikus piaci magatartás normáinak. Elısegíti a tagok érdekeinek érvényesítését az állami és magánszféra közötti együttmőködés különbözı szervezett és szervezeten kívüli fórumain, minden törvényes eszközt igénybe vesz annak érdekében, hogy a politikai élet szereplıit a szakma fejlıdését szolgáló döntések meghozatala érdekében befolyásolja.

Az érdekegyeztetési munkában szakértıket, bizottságokat vesz igénybe, felhasználja a tagsággal való kapcsolattartás különbözı módszereit (fórumok, levelezés, párbeszéd stb.). Az egyeztetett érdekeket képviseli és védi a kül- és belföldi hatóságok, más szakmai vagy társadalmi szervezetek, valamint a közvélemény elıtt. Érdekképviseleti, érdekvédelmi munkájában valamennyi törvényes eszközzel él, így különösen az állásfoglalás, véleményezés és ajánlás szóbeli és írásos formáival, igénybe veszi a korszerő PR módszereket. Lehetıségeihez mérten részt vesz a szakma gyakorlását érintı jogszabályok elıkészítésében, fellép a hátrányos következményekkel járó intézkedések ellen. Feltárja a vállalkozások hatékony mőködését akadályozó jogi és politikai tényezıket, és javaslatokat tesz ezek megváltoztatása érdekében. A tagok érdekeinek védelmében kezdeményezi jogszabályok módosítását vagy új jogszabályok kiadását. Képviseli tagjait a munkavállalókkal folytatott szociális párbeszédben, az Ágazati Párbeszéd Bizottság munkájában, külön felhatalmazást adó tagjait képviseli alágazati szakmai kollektív szerzıdés megkötésében és esetenkénti módosításában. 2. A tagság mőködését segítı feladatok Megszervezi a TIR-okmányok forgalmazását, garanciavállalást nyújt tagjainak, eljár a tagok érdekében a hazai és külföldi vámszerveknél, közigazgatási hatóságoknál, egyesületeknél, nemzetközi szervezeteknél. Segíti a tevékenység gyakorlására megszabott jogi és mőszaki feltételek teljesítését. Megszervezi a nemzetközi és belföldi árutovábbítással és személyszállítással kapcsolatos okmányok, menetlevelek, rakományjegyzékek, a jármővek felszereléséhez megkövetelt eszközök stb. forgalmazását, elısegíti a korszerő számítógépes információcsere létrehozását. Közremőködik az árutovábbítási és személyszállítási tevékenység korszerő ellátásához szükséges számítógépes háttér megteremtésében, a szakmai követelmények kielégítését szolgáló integrált információs rendszerek kifejlesztésében és mőködtetésében. Folyamatos információs szolgálatot mőködtet, a tagság tevékenységét érintı hazai és nemzetközi szabályokról naprakészen tájékoztatást ad. A tagoknak szakmai, adózási, pénzügyi és jogi tanácsadást nyújt, 24 órás vám és szakmai segélyhívó szolgálatot mőködtet. 3. A szakma folyamatos fejlıdését biztosító feladatok Közúti személyszállítást és árutovábbítást érintı rendezvényeket szervez. Különbözı, a tagokat érintı témakörökben oktatást, szakoktatást, tanfolyamokat szervez, illetve tart, amellyel biztosítja a szakma gyakorlásának feltételét jelentı szakismeretek megszerzését és a folyamatos továbbképzést. Rendszeres tagi találkozókon nyújt tájékoztatást a tagok mőködését érintı jogszabályok, elıírások változásáról. Részt vesz a tagok tevékenységében közremőködı munkavállalók szakmai képzésében. A szakismeretek megszerzését szolgáló könyveket, kiadványokat forgalmaz és ad ki. 4. A közúti közlekedés társadalmi megbecsülésének növelését szolgáló feladatok A közvélemény és különösen a politikai szereplık véleményének formálása érdekében a társadalom szélesebb köre számára konferenciákat, kiállításokat, rendezvényeket szervez, lobbieszközök és tömegkommunikációs eszközök felhasználásával.

IV. Az Egyesület egyéb tevékenysége Az alaptevékenység hatékonyabb ellátása érdekében az Egyesület a jogszabályok által lehetıvé tett körben kiegészítı tevékenységet is végezhet.

V. Az Egyesület tagjai, a tagsági viszony formája, keletkezése és megszőnése Az Egyesület tagjai lehetnek mindazon magyarországi székhelyő egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, továbbá gazdasági társaságok szövetségei, valamint magyarországi lakhelyő természetes személyek, akik az Egyesület céljával egyetértenek és belépési szándékukat szabályosan kinyilvánítják, az Alapszabályban foglaltakat magukra nézve kötelezınek ismerik el, vállalják az Egyesület feladatainak megvalósításában való közremőködést és a tagdíj megfizetését.

1. A tagsági jogviszony típusai 1.1 Teljes jogú tagok lehetnek: – közúti árufuvarozók (beleértve a kísérı szolgáltatást – pld. ADR, túlméretes – nyújtó vállalkozásokat), – közúti személyszállítók (beleértve a személygépkocsival végzett szolgáltatást nyújtókat is), – a felsorolt vállalkozásokat tömörítı szervezetek. A teljes jogú tagok teljes körően élhetnek az Alapszabályban rögzített jogaikkal. 1.2 Társult tagok lehetnek: – saját számlás áruszállítók, – saját számlás személyszállítók, – fuvareszközzel nem rendelkezı fuvarszervezık, – szállítmányozók, – a felsorolt vállalkozásokat tömörítı szervezetek, - tiszteletbeli tagok. A társult tagok korlátozott jogokkal rendelkeznek. 1.3 Pártoló tagok lehetnek: Mindazok, akik a magyar közúti fuvarozás ügyét az MKFE-n keresztül támogatni kívánják. 1.4 Tiszteletbeli tagok lehetnek: Mindazok a természetes személyek, akiknek az Egyesület Elnöksége ezt a címet adományozza a közúti közlekedési szakma társadalmi megbecsülésének, fejlıdésének érdekében kifejtett szakmai tevékenységük vagy az Egyesület munkájában való tevékeny részvételük alapján. 2. A tagsági viszony keletkezése A tagok felvétele tagfelvételi kérelem alapján, vagy tiszteletbeli tagság adományozásával történik. A kérelmezınek a tagfelvételi kérelemben nyilatkoznia kell, hogy az Egyesület mely tanácsába/tanácsaiba, továbbá mely tagozatba/tagozataiba kéri felvételét. A kérelem elbírálásáról a Fıtitkár dönt, az Elnökségnek történı utólagos beszámolási kötelezettséggel. A Fıtitkár elutasító döntése ellen az Elnökséghez lehet fellebbezéssel élni, az elutasítás kézhezvételétıl számított 30 napon belül. Az Elnökség döntése ellen fellebbezésnek, panasznak nincs helye. A tagfelvételi kérelmet elfogadó határozatában a Fıtitkár dönt a kérelmezı tanácsi/tagozati besorolásáról. A tagsági viszony a felvételkor esedékes tagdíj megfizetésének napján lép életbe. A tagok vállalkozására vonatkozó adatait az egyesület kezeli és honlapján közzéteszi a tagok számára, vagy hozzájárulásuk esetén a nyilvánosság számára elérhetı módon. A tagsági viszony megszőnésével egyidejőleg az adatok elérhetıségét az egyesület megszünteti. A tiszteletbeli tagsági viszony az Elnökség által hozott döntéssel és ennek elfogadásával keletkezik. 3. A tagsági viszony megszőnése 3.1 A tagsági viszony megszőnik a tag kilépésével, kizárásával, elhalálozásával, jogutód nélküli megszőnésével. 3.2 A tag az Egyesületbıl írásbeli bejelentéssel, fizetési kötelezettségeinek egyidejő teljesítése mellett kiléphet. A már befizetett tagdíjat visszakövetelni nem lehet. 3.3 Kizárható a tag, ha az Alapszabályban foglaltakat, a nemzetközi és hazai jogszabályi elıírásokat, illetve a tevékenysége gyakorlására vonatkozó szakmai szabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, a szakmai etikát sértı magatartást tanúsít, tagdíjat nem fizet, az Egyesülettel szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A kizárásról a Fıtitkár dönt. A Fıtitkár döntése ellen a tagfellebbezéssel élhet, amelyet a döntés kézbesítésétıl számított 30 napon belül nyújthat be írásban az Egyesület Elnökségéhez. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincsen.

VI. A tagok jogai és kötelezettségei 1. A tagok jogai 1.1 A teljes jogú tagok jogai: 1.1.1 A tagok szavazati joggal, tagonként egy szavazattal rendelkeznek. A regionális küldöttválasztó győlésen jogosultak küldötteket választani, a küldöttek útján az Egyesület bármely tisztségére tisztségviselıt választani. Az Alapszabály 1. sz. mellékletét képezı választási szabályzatban foglaltak szerint bármely tisztségre megválaszthatóak, 1.1.2 részt vehetnek az Egyesület munkájában és rendezvényein, 1.1.3 kezdeményezhetnek szakmai vitákat, megbeszéléseket, 1.1.4 üzleti nyomtatványaikon egyesületi tagságuk tényét feltüntethetik, 1.1.5 a szolgáltatás nyújtására megállapított feltételeknek megfelelıen igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait, azok jellegétıl függıen tagdíj ellenében, kedvezményes vagy teljes térítés ellenében, 1.1.6 felkérésre szakértıi tevékenységet végezhetnek, 1.1.7 speciális szakmai vagy regionális problémákkal foglalkozó szakcsoportokat hozhatnak létre. 1.2 A társult tagok jogai: A társult tagot minden az 1.1 pontban felsorolt jog megillet, kivéve az 1.1.1. pontban foglaltakat. 1.3 A pártoló tagok jogai: 1.3.1 részt vehetnek az Egyesület munkájában és rendezvényein, 1.3.2 üzleti nyomtatványaikon egyesületi tagságuk tényét feltüntethetik, 1.3.3 az Egyesület szolgáltatásait díjfizetés ellenében jogosultak igénybe venni, a tagdíj ellenében nyújtott szolgáltatásokra nem jogosultak. 2. A tagok kötelezettségei 2.1 kötelesek az Alapszabályban foglalt rendelkezéseket megtartani, a részükre megállapított tagdíjat és az igénybe vett szolgáltatások díját megfizetni, 2.2 a mőködésükkel összefüggı valamennyi hazai és nemzetközi elıírást betartani, különös tekintettel a közúti árutovábbításra és személyszállításra vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályokra, a munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó elıírásokra, 2.3 az Etikai Kódexben foglalt elıírásokat betartani, 2.4 az általuk elvállalt tisztséggel együtt járó feladatokat lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint ellátni, 2.5 az Egyesület munkájában, a küldöttválasztó győléseken, illetve tisztségük szerint az Országos Küldöttközgyőlésen, megválasztásuk esetén a különbözı tisztségekben, a szakcsoportokban, bizottságokban részt venni. 3. Tagok képviselete A tagok képviseletére a jogszabályok szerinti képviselı, illetve a képviselı által meghatalmazott munkavállaló, vagy a tag tartós jogviszonyban foglalkoztatott megbízottja jogosult. 4. Kizárás a szolgáltatásokból 4.1 Azt a tagot, aki az esedékes tagdíjat határidıre nem fizeti meg, a fıtitkár jogosult ideiglenesen a szolgáltatásokból kizárni. Azt a tagot, aki hat hónapi tagdíjjal késedelembe esik, a fıtitkár köteles a szolgáltatásokból kizárni és amennyiben tartozását nem rendezi, két év után a tagok közül kizárni. Annak a tagnak, aki egy éven túl nem fizet tagdíjat, a fıtitkár köteles a tagsági jogviszonyát felfüggeszteni. A szolgáltatásokból kizárt, illetve a felfüggesztett tag nem gyakorolhatja szavazati jogát és nem választható. 4.2 A fıtitkár jogosult részletfizetési megállapodást kötni a tartozások rendezésére – szükség esetén biztosíték nyújtását

megkövetelve – amelyben a Polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell kikötni. A részletfizetési megállapodásban foglalt határidık betartása esetén a tag továbbra is jogosult a szolgáltatások igénybe vételére és gyakorolhatja tagsági jogait. 4.3 Azt a tagot, aki az egyesület által nyújtott szolgáltatások ellenértékével 30 napot meghaladó késedelembe esik, illetve tartozását részletfizetési megállapodás alapján nem rendezi, a fıtitkár köteles a szolgáltatásokból kizárni. 4.4 Az egyesület kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok felé fennálló tagi tartozások esetén a társaságok ügyvezetıitıl kapott tájékoztatás alapján a fıtitkár a fentieknek megfelelı intézkedéseket köteles megtenni. 4.5 Az egyesület választott tisztségviselıinek tartozása ügyében az alkalmazandó intézkedésrıl az Elnökség köteles határozni.

VII. Az Egyesület szervezete és tisztségviselıi 1.1 Országos Küldöttközgyőlés 1.2 Regionális Küldöttválasztó Győlések 1.3 Tanácsok 1.3.1 Árufuvarozási Tanács 1.3.2 Személyszállítási Tanács 1.4 Tagozatok 1.4.1 Középvállalkozói és Nagyvállalkozói Tagozat, amely a személyszállítási vállalkozásoknál a Menetrend szerinti személyszállítási vállalkozásokat foglalja magában 1.4.2 Kisvállalkozói Tagozat, amely a személyszállítási vállalkozásoknál a Különjárati személyszállítási vállalkozásokat foglalja magában 1.5 Választott tisztségviselık és testületek 1.5.1. Tisztségviselık 1.5.1.1 Vezetı tisztségviselık 1.5.1.1.1. Elnök 1.5.1.1.2 Árufuvarozási Társelnök – az árufuvarozási tanács elnöke 1.5.1.1.3 Személyszállítási Társelnök – a személyszállítási tanács elnöke 1.5.1.2. További választott tisztségviselık 1.5.1.2.1. Elnökségi tagok 1.5.1.2.2. Árufuvarozási Tanács Elnökségének tagjai 1.5.1.2.3. Személyszállítási Tanács Elnökségének tagjai 1.5.1.2.4. Ellenırzı Bizottság tagjai 1.5.1.2.5. Etikai Bizottság tagjai 1.5.2 Elnökség 1.5.3 Tanácsi elnökségek 1.6 Bizottságok 1.6.1 Ellenırzı Bizottság 1.6.2 Etikai Bizottság 1.6.3 Jelölı- és mandátumvizsgáló Bizottság 1.7 Könyvvizsgáló 1.8 Szakcsoportok (érdekközösségek, munkabizottságok) 1.9 Munkaszervezet

VIII. Az Egyesület tisztségviselıire vonatkozó általános szabályok Az Egyesület tisztségviselıit négy évre választják. A tisztségviselıi megbízatás csak személyesen látható el. Vezetı tisztségviselık az elnök, az árufuvarozási és a személyszállítási társelnök. Tisztségviselık továbbá az Elnökségnek, a tanácsok elnökségének, az Ellenırzı Bizottságnak és az Etikai Bizottságnak a tagjai. Tisztségre az Egyesület minden teljes jogú tagja, továbbá a teljes jogú tag képviselıje megválasztható. Az egyesület elnökének az árufuvarozó, vagy személyszállító szakmában legalább 10 éves gyakorlatot és szakmai tapasztalatot szerzett, magyar állampolgársággal rendelkezı személy választható meg, aki az egyesületben tagsági viszonnyal, vagy egyesületi tagnál fennálló munkaviszonnyal rendelkezik. A megválasztott tagok, illetve képviselıik a tanácsok elnökségén belül tagozati besorolásuknak megfelelıen ellátják a tagozathoz tartozó tagok képviseletét is, jogosultak továbbá a delegált tisztségeket is

ellátni. Az Etikai Bizottság tagja bármilyen további tisztséget betölthet. Ezen túlmenıen egy személy csak egy tisztséget tölthet be. Amennyiben – az Elnök kivételével - bármelyik megválasztott tisztségviselı képviseleti jogosultságának alapjául szolgáló tanácsi, vagy tagozati besorolása (árufuvarozó vagy személyszállító vállalkozás, illetve kis, közép, vagy nagyvállakozó) a megbízatás idıtartama alatt megváltozik, köteles a tisztségérıl lemondani. Az érintett testület a lemondott tisztségviselı helyett a választás során a legtöbb szavazatot kapott következı jelöltet, vagy ennek hiányában azonos tanácsi és tagozati besorolású tag képviselıjét kooptálja.

1. A tisztségviselık kötelezettségei A tisztségviselık kötelesek a tisztségükkel együtt járó feladatokat legjobb tudásuk szerint ellátni, az Egyesületet, valamint a tagságot általánosan érintı, kiemelkedıen fontos információt az Egyesület illetékes vezetı testületeinek tudomására hozni, kötelesek továbbá az Egyesület mőködésével kapcsolatos gazdálkodási és egyéb belsı információkat bizalmasan kezelni. Üzleti tevékenységük során és magánéletükben egyaránt kötelesek a jogszabályokat és az etikai szabályokat betartani, az Egyesület társadalmi megbecsülését és elismertségét elımozdítani. A tisztségviselık más, alapszabálya szerint hasonló (személyszállítás és/vagy árutovábbítás) tevékenységet folytató tagokat tömörítı társadalmi szervezetben választott tisztséget csak az Elnökség elızetes – vagy ha erre nincs lehetıség, akkor utólagos – beleegyezésével vállalhatnak, a kettıs tisztség ennek hiányában összeférhetetlenségnek minısül. A tisztségviselık a jelen Alapszabály által adott felhatalmazás alapján pénzügyi kihatású döntéseket az elfogadott költségvetés kereteinek betartásával hozhatnak. 2. A tisztségviselıi megbízás megszőnése A tisztségviselıi megbízás megszőnik: – lemondással, – visszahívással, – kizárással, – elhalálozással, – a tisztség betöltésére szolgáló jogosultság megszőnésével. 2.1 A választott tisztségviselı bármikor jogosult tisztségérıl lemondani. 2.2 A megválasztó testület bármikor visszahívhatja a kötelezettségeit megsértı, összeférhetetlenné váló, az egyesület érdekeivel ellentétes tevékenységet folytató, vagy súlyos jogszabálysértésben elmarasztalható tisztségviselıt. 2.3 Az Elnökség a jelenlévı tagjainak 2/3-os többségével hozott döntéssel a megválasztó testület következı üléséig bármelyik tisztségviselı tisztségének gyakorlását felfüggesztheti, amennyiben a visszahívás feltételei fennállnak, és egyúttal indítványozza a megválasztó testületnek a tisztségviselı visszahívását. Az Elnökség ezen túlmenıen akkor is jogosult bármelyik választott tisztségviselıt tevékenysége gyakorlásától felfüggeszteni, ha az Etikai Bizottság erre tesz javaslatot a tisztségviselıvel szembeni bőntetı, vagy szabálysértési eljárás indítása miatt. 2.4 A választott tisztségviselı megbízása automatikusan megszőnik, ha a megválasztott személy tagsági viszonya megszőnik, illetve az általa képviselt tag képviseletére való jogosultsága megszőnt, vagy az általa képviselt tag jogutód nélkül megszőnt, vagy tagsági viszonya megszőnt. 2.5 Amennyiben az Egyesület Elnökének tevékenységét függeszti fel az Elnökség, vagy az elnöki tisztségviselıi megbízás bármely okból megszőnik, az Elnökség egyidejőleg köteles az elnöki funkciók gyakorlására soraiból helyettes elnököt kinevezni és haladéktalanul rendkívüli Országos Küldöttközgyőlést összehívni az Elnök visszahívására, illetve megválasztására.

IX. Országos Küldöttközgyőlés 1. Az Országos Küldöttközgyőlés jogállása, összehívása 1.1 Az Országos Küldöttközgyőlés az Egyesület legfıbb döntéshozó szerve, amelyen szavazati joggal a regionális küldöttválasztó győléseken megválasztott küldöttek, továbbá az Elnökség és a tanácsok elnökségének tagjai rendelkez-

nek. Az Országos Küldöttközgyőlés az Egyesület valamennyi tagja számára nyilvános. 1.2 Az Országos Küldöttközgyőlést az Elnökség a szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer hívja össze. Össze kell hívni akkor is, ha az Országos Küldöttközgyőlés erre irányuló döntést hoz, ha a megválasztott küldöttek 10 százaléka ezt a cél megjelölésével írásban kéri, vagy ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, vagy a bíróság írásban indítványozza. 1.3 Az Országos Küldöttközgyőlés helyét, idejét és tárgysorozatát az Elnökség állapítja meg, és azt az Egyesület Elnöke a kitőzött idıpont elıtt legalább 45 nappal közli a tagokkal, a küldöttekkel, a tanácsok elnökségével, továbbá a bizottságok vezetıivel. A küldöttek 20 százaléka, a tanácsok elnöksége, továbbá a bizottságok által, a kitőzött idıpont elıtt legalább 15 nappal indokolással ellátott írásbeli javaslattal - kért ügyeket az Elnökség köteles a napirendre felvenni és azt az Országos Küldöttközgyőlésen szavazati joggal rendelkezı tagoknak haladéktalanul, az írásbeli javaslattal együtt megküldeni, annak érdekében, hogy a javaslatról kellıképpen felkészülhessenek. Az Országos Küldöttközgyőlés csak a napirendjén szereplı ügyeket tárgyalhatja. Azokban a kérdésekben, amelyek az Országos Küldöttközgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak csak olyan, javaslatok tárgyalhatóak, amelyekre vonatkozóan az esetleges módosító indítványok elızetesen írásban kiküldésre kerültek. 1.4 Az Országos Küldöttközgyőlés akkor határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal rendelkezı tagok fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az egyidejőleg az eredeti idıpontnál ½ órával késıbbre meghirdetett Országos Küldöttközgyőlés az eredeti napirenddel a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az Egyesület feloszlásáról, vagy más egyesülettel való egyesülésérıl a megismételt Országos Küldöttközgyőlés is csak a szavazásra jogosultak teljes létszámának 2/3-ával hozhat döntést. A képviseleti jogosultságot a Jelölı- és mandátumvizsgáló Bizottság ellenırzi. A tagok képviselıjeként megválasztott küldöttnek személyesen kell részt vennie az Országos Küldöttközgyőlésen, meghatalmazásnak nincs helye. 2. Az Országos Küldöttközgyőlés hatásköre Az Országos Küldöttközgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 2.1 az Egyesület Alapszabályának elfogadása, módosítása és kiegészítése, 2.2 az Egyesület Elnökének, két Társelnökének és a tanácsi elnökségeknek a megválasztása, visszahívása, az Etikai Bizottság és az Ellenırzı Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, 2.3 a tagsági díjak megállapítása, 2.4 az Elnökség munkájáról szóló beszámoló elfogadása, az Egyesület követendı stratégiájának és taktikájának idırılidıre történı meghatározása, 2.5 határozathozatal az Ellenırzı Bizottság beszámolójának elfogadásáról, 2.6 az Egyesület feloszlásának kimondása, és az ezzel összefüggésben szükséges döntés az Egyesület vagyonának felhasználásáról, 2.7 más egyesülettel való egyesülés kimondása, 2.8 tanácsok létrehozása, megszüntetése, 2.9 Szavazatszámláló Bizottság és az Országos Küldöttközgyőlésnek felelıs ad hoc bizottságok megválasztása, feladatkörük meghatározása, jelentésük elfogadása, 2.10 az Etikai Kódex elfogadása és módosítása, 2.11 az Egyesület utolsó, az Országos Küldöttközgyőlés által elfogadott mérlege szerinti saját tıkéjének, vagyonának 10 %-át elérı, vagy meghaladó pénzügyi kihatású ügyletek megkötéséhez és intézkedések meghozatalához hozzájárulás megadása, 2.12 az Elnökség által kiküldött napirend elfogadása, a Szavazatszámláló Bizottság megválasztása, a jegyzıkönyv vezetıjének és hitelesítıinek megválasztása, 2.13 a tiszteletdíjak meghatározása. 3. A szavazás rendje Az Országos Küldöttközgyőlésen minden, az 1.1 pont szerint szavazásra jogosultat egy szavazat illet meg. A szavazás nyílt, de ha a jelenlévı, szavazásra jogosult tagok 1/3-a erre irányuló döntést hoz, akkor titkos szavazást kell elrendelni. A tisztségviselık választására vonatkozó kérdésekben a szavazás mindig titkos. Az Országos Küldöttközgyőlés határozatait egyszerő szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Alapszabály módosításához 2/3-os szavazattöbbségre van szükség. Az Egyesület feloszlásának vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondásához az 1.4. pontban foglaltak szerint csak a szavazásra jogosultak teljes létszámának 2/3-os többségével hozható döntés.

4. Az Országos Küldöttközgyőlés rendje Az Országos Küldöttközgyőlést az Elnök, vagy az általa kijelölt elnökségi tag vezeti. Az Országos Küldöttközgyőlésrıl az elfogadott napirendet, az elhangzott beszámolók, javaslatok, állásfoglalások lényegét és az elfogadott határozatokat tartalmazó jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvet az Elnök, vagy az Országos Küldöttközgyőlés vezetıje, a jegyzıkönyvvezetı és az Országos Küldöttközgyőlés által választott két hitelesítı tag írja alá. Amennyiben az Országos Küldöttközgyőlésen tisztségviselık választására is sor kerül, valamennyi szavazásra jogosult részvételével megválasztják az Elnököt, a két Társelnököt, valamint az Etikai és az Ellenırzı Bizottság tagjait. Ezt követıen a jelenlévık a tanácsi besorolásuk szerint megválasztják az Árufuvarozási és a Személyszállítási Tanács Elnökségének tagjait. Az Árufuvarozási Tanács tagjainak további 10 fıt kell megválasztaniuk, úgy, hogy az összesen 11 fıs tanácsi elnökségben 7 fı képviselje a Kisvállalkozói tagozatot, 4 fı pedig a Közép és Nagyvállalkozói tagozatot. A Személyszállítási Tanács tagjainak további 5 fıt kell megválasztania úgy, hogy az összesen 6 fıs elnökségben 4 fı képviselje a Különjárati személyszállítási tagozatot és 2 fı a Menetrend szerinti személyszállítási tagozatot. A választás során lehetıség szerint érvényesíteni kell a tagság regionális és érdekközösségi megoszlását. A Tisztújító Országos Küldöttközgyőlés napirendjén a tisztségviselı választás mellett csak az elnökség beszámolójának és az Ellenırzı Bizottság jelentésének elfogadása lehet napirenden.

X. Regionális Küldöttválasztó Győlés Az Egyesület tagjai a tag székhelye (székhely hiányában a természetes személy tag lakóhelye) szerint az Elnökség által kialakításra kerülı, az ország egész területén arányosan elhelyezkedı központú régiók valamelyikéhez tartoznak. A tagok jogosultak évente legfeljebb egy alkalommal, legkésıbb az elsı regionális küldöttválasztó győlés idıpontját megelızı 30 nappal a székhelyüktıl /telephelyüktıl/ lakóhelyüktıl eltérı régiókba való átsorolásukat kérni, amennyiben gazdasági tevékenységük színhelye, vagy a megközelítési lehetıség más régióhoz tartozást tesz indokolttá. Az egy régióhoz tartozó tagok minden negyedik évben a regionális küldöttválasztó győléseken az Alapszabály 1. sz. mellékletét képezı választási szabályzat szerint megválasztják küldötteiket, akik a rendes és az idıközbeni esetleges rendkívüli Országos Küldöttközgyőlésen, valamint a tanácsokban képviselik az adott régióhoz tartozó tagokat. Minden tag csak abban a régióban jogosult választani és küldötti tisztséget elfogadni, amelyhez tartozik. A regionális küldöttválasztó győléseket az Egyesület munkaszervezete köteles összehívni és a győlés lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat ellátni. Minden régió lehetıleg legalább 5, de legfeljebb 50 küldöttet jogosult választani a tagok, illetve a tagok képviselıi közül úgy, hogy a választás lehetıség szerint igazodjon a régióban mőködı tagok tanácsi, tagozati és érdekközösségi megoszlásához. A küldötté választás feltétele továbbá, hogy az adott személy elvállalja a feladat ellátását. Amennyiben a megválasztott küldött tagsági jogviszonya, vagy képviseleti jogosultsága a következı Országos Küldöttközgyőlést megelızıen megszőnik, az adott régióban megválasztott küldöttek jogosultak a régióhoz tartozó tagok közül lehetıleg hasonló tanácsi és tagozati besorolású küldöttet kooptálni. A megválasztott küldöttek részére az ıket megválasztó tagok meghatározzák azokat az alapelveket, amelyek szerint jogosultak és kötelesek az ıket megválasztók érdekeit az Országos Küldöttközgyőléseken, valamint a tanácsokban képviselni. A megválasztott küldöttek kötelesek az Országos Küldöttközgyőlésen részt venni és a részükre adott mandátumnak megfelelıen képviselni az ıket megválasztó tagok álláspontját. A küldöttek minden Országos Küldöttközgyőlés elıtt az Egyesület vidéki irodáin és személyes kapcsolatrendszerükön, valamint a szakcsoportokon keresztül kötelesek a régióhoz tartozó tagokat tájékoztatni a tervezett napirendrıl, kikérni véleményüket, javaslataikat. Amennyiben a régióhoz tartozó tagok elégedetlenek a küldöttek munkájával, 10 százalékuk írásbeli javaslatára a munkaszervezet rendkívüli küldöttválasztó győlést köteles összehívni. A küldötteket a megjelent és szavazásra jogosult tagok egyszerő többségének szavazatával lehet visszahívni. A választás alkalmával lehetıleg azonos szakmai és tagozati besorolású küldöttet/küldötteket kell a visszahívott küldöttek helyett választani.

XI. Tanácsok A szakmagyakorlás jellege szerint az Egyesület tagjai az Árufuvarozási Tanácshoz és/vagy a Személyszállítási Tanácshoz tartoznak. Az Egyesület tagjai a belépéskor jogosultak választani, hogy – az általuk végzett tevékenység alapján – az Egyesület mely tanácsába, vagy tanácsaiba kívánnak belépni. Egy tag mindkét tanácsba is beléphet jogosultsága esetén.

XII. Tagozatok 1. A tagozatok összetétele A tagok vállalkozásuk gazdasági súlya szerint az alábbi tagozatokba tartoznak: – Középvállalkozói és Nagyvállalkozói tagozat: ide tartoznak a 10, vagy annál több gépjármővet üzemeltetı, vagy éves 500 millió forint, fuvarozási tevékenységbıl származó árbevételt elérı vállalkozások, valamint a Menetrend szerinti személyszállítási vállalkozások, – Kisvállalkozói tagozat: ide tartoznak az 1-9 gépjármővet üzemeltetı, vagy 500 millió forintot el nem érı, fuvarozási tevékenységbıl származó éves árbevételt elérı vállalkozások, valamint a Különjárati személyszállítási vállalkozások. Az Egyesület tagjai a gazdasági helyzetükre vonatkozó nyilatkozatuk alapján kerülnek a tagozatokba besorolásra. 2. A tagozati érdekek képviselete Az egyes tagozatokhoz tartozó tagok érdekeinek képviseletét a tanácsi elnökségek azonos tagozati besorolású tagjai látják el.

XIII. Választott tisztségviselık és testületek 1. Az Elnökség 1.1 Az Országos Küldöttközgyőlések közötti idıszakban az Egyesület tevékenységét az Elnökség felügyeli. 1.2 Az Elnökség 11 fıbıl áll, tagjai az Elnök, az Árufuvarozási Társelnök, a Személyszállítási Társelnök, továbbá az Árufuvarozási Tanács Elnökségének 6 tagja, valamint a Személyszállítási Tanács Elnökségének további két tagja. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt a Fıtitkár és a Fıtitkár-helyettes. 1.3 Az Elnökség üléseit a javasolt napirend közlésével szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. Az üléseket az Elnök hívja össze. Az Elnökség köteles megtárgyalni azokat a javaslatokat, amelyeket elé terjesztenek. 1.4 Az Elnökség határozatképes, ha ülésén legalább 6 elnökségi tag jelen van. Ha ennél kevesebben jelentek meg, az ülést 15 napon belül az eredeti napirenddel ismét össze kell hívni, akkor a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 1.5 Az Elnökség határozatait általában egyszerő szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az Elnök szavazata dönt. A szavazás általában nyílt, ha azonban a testület jelenlévı tagjainak 1/3-a erre irányuló javaslatot terjeszt elı, titkos szavazást kell elrendelni. 1.6 Az Elnökség: 1.6.1 gondoskodik az Országos Küldöttközgyőlés összehívásáról, napirendjének összeállításáról. Meghatározza az Országos Küldöttközgyőlés határozatainak végrehajtásához szükséges feladatokat és ellenırzi azok végrehajtását, 1.6.2 létrehozza a Jelölı- és mandátumvizsgáló Bizottságot, 1.6.3 döntést hoz az Egyesület éves költségvetésérıl, beruházásairól, fejlesztéseirıl. Hozzájárul a 10 millió forintot meghaladó – legfeljebb azonban az Országos Küldöttközgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó értéket el nem érı – pénzügyi kihatású intézkedések megtételéhez, 1.6.4 jóváhagyja az éves mérleget, valamint a könyvvizsgáló beszámolóját, 1.6.5 jóváhagyja az Egyesület Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, 1.6.6 döntést hoz a tanácsok elnöksége, a tagozati vezetıségek és a Fıtitkár éves beszámolójáról, irányítja az Egyesület mindkét tanácsot érintı érdekképviseleti munkáját, megtárgyalja a tanácsi elnökségek, a szakcsoportok és munkabizottságok által elé terjesztett javaslatokat, 1.6.7 jóváhagyja a saját éves munkaprogramját és üléstervét, 1.6.8 tudomásul veszi a Fıtitkár tagfelvételrıl szóló tájékoztatóját, dönt a tagfelvételi kérelem elutasítása elleni, vagy a tagkizárás tárgyában hozott döntések elleni fellebbezésekrıl, tisztségviselık tisztsége gyakorlásának felfüg-

gesztésérıl, egyéb szankciókról, 1.6.9 elbírálja a Fıtitkár és az Etikai Bizottság döntései elleni panaszokat, 1.6.10 dönt alapítvány létrehozásáról, 1.6.11 dönt tiszteletbeli tagi cím adományozásáról, 1.6.12 megválasztja és visszahívja az Egyesület könyvvizsgálóját, 1.6.13 elfogadja az Ellenırzı Bizottság vizsgálati programját, rendkívüli szükség esetén az Ellenırzı Bizottságba a következı választásig tagot kooptálhat, 1.6.14 dönt a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó éves tervekrıl, jóváhagyja az állami és társadalmi szervekkel, valamint külföldi szervezetekkel kötendı megállapodásokat, 1.6.15 két Országos Küldöttközgyőlés között alkalmazásra jóváhagyja az Etikai Kódexet módosító javaslatokat, amelyeket elfogadásra a következı Országos Küldöttközgyőlés elé terjeszt. Az alkalmazott módosítások alapján hozott határozatok érvényességét az Országos Küldöttközgyőlés döntése nem érinti, 1.6.16 dönt az Egyesület gazdasági társaságba való belépésérıl, vagy onnan kiválásáról, gazdasági társaság alapításáról, továbbá az Egyesület által alapított gazdasági társaság megszüntetésérıl, más gazdasági társasággal való egyesülésérıl vagy szétválásáról. Meghatározza az Egyesület részvételével mőködı társaságoknál a tulajdonosi jogok gyakorlásának irányvonalát, beszámoltatja az Egyesület többségi részesedésével mőködı gazdasági társaságok ügyvezetıit, 1.6.17 dönt más egyesületbe, társadalmi szervezetbe való belépésrıl, vagy kiválásról. 1.6.18 A Fıtitkár és a Fıtitkárhelyettes vonatkozásában döntést hoz kinevezésükrıl, felmentésükrıl és díjazásukról. 2. Elnök 2.1 Önállóan képviseli az Egyesületet. E jogának gyakorlása során a jogszabályokban, jelen Alapszabályban, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltaknak és az Országos Küldöttközgyőlés, valamint az Elnökség döntéseinek és állásfoglalásainak megfelelıen köteles eljárni. Az Elnök döntési jogát kizárólag a jelen Alapszabályban jelölt értékhatárok feletti döntéshez az Elnökség, illetve az Országos Küldöttközgyőlés részérıl beszerzendı hozzájárulások korlátozzák. Az Elnök a 10 millió Ft értékhatárt meghaladó pénzügyi kihatású intézkedések megtétele során azonnali hatállyal tájékoztatja az Elnökséget és az Elnökség belátása szerint jóváhagyását adja az ügylethez. 2.2 Az ügyek meghatározott csoportjára nézve a képviseletet a Társelnökökre, vagy bármely tisztségviselıre, illetve az Egyesület alkalmazottaira ruházhatja. 2.3 Munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület Fıtitkára és a Fıtitkárhelyettes vonatkozásában, kivéve a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének kérdését, valamint díjazásukat, amelyrıl az Elnökség határoz. Az elnökség döntését az elnök köteles végrehajtani. 2.4 Az érintett társelnök (Árufuvarozási/Személyszállítási) jelölése alapján az Egyesület Fıtitkárának és az érintett Tanács Elnökségének véleményét is mérlegelve kinevezi és felmenti a tanácstitkárt/tanácstitkárokat. 2.5 Gondoskodik az Országos Küldöttközgyőlés tervezett elızetes napirendjének megküldésérıl, vezeti az Országos Küldöttközgyőlés és az Elnökség üléseit. 2.6 Az Egyesület részvételével mőködı, vagy az általa alapított gazdasági társaság tekintetében az Elnökség részére fenntartott jogkörök kivételével gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az említett jogokat egyedi felhatalmazás alapján átruházott jogkörben az Elnök helyett eseti jelleggel a Fıtitkár is elláthatja. 2.7 Ellenırzi az Elnökség által hozott határozatok végrehajtását. 2.8 Dönt az Egyesület nemzetközi rendezvényeken való részvételérıl, a képviselet módjáról. 2.9 Dönt minden egyéb olyan ügyben, amely nem tartozik az Országos Küldöttközgyőlés, illetve az Elnökség kizárólagos hatáskörébe. 3. Társelnökök 3.1 A társelnökök önállóan képviselik az Egyesületet. Képviseleti joguk az általuk irányított tanács tagjait érintı, nem stratégiai jellegő szakmai ügyekre vonatkozik. 3.2 Vezetik az Árufuvarozási/Személyszállítási Tanácsok Elnökségeit. 3.3 Közremőködnek az Elnökség döntéseinek végrehajtásában. 3.4 Anyagi kihatású intézkedések tételére az Egyesület nevében 2 millió forint értékhatárig jogosultak, a VIII.1. pont figyelembe vételével.

4. A Tanácsok Elnöksége 4.1 Az Árufuvarozási Tanács Elnöksége, beleértve az elnökét is, 11 fıbıl, a Személyszállítási Tanács Elnöksége 6 fıbıl áll. Amennyiben az Áruszállítási Tanács Elnökségének létszáma 9 fı alá, illetve a Személyszállítási Tanács Elnökségének létszáma 4 fı alá csökken, a következı közgyőlésig az elnökség póttagokat kooptálhat a tisztségviselı választások során legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül. A póttagok megbízatása a következı tisztújítás tárgyában tartandó Országos Küldöttközgyőlés napjáig, azaz az eredetileg megválasztott tisztségviselı megbízatásának lejárati határidejéig tart. Amennyiben nincs mód póttag kooptálására (pl. mert nincs megfelelı jelölt a tisztség betöltésére), úgy a következı Országos Küldöttközgyőlésen rendkívüli tisztújítást kell tartani. 4.2 A tanácsok elnöksége saját munkaterve szerint mőködik, szükség szerinti idıpontban ülésezik, operatív kérdésekben véleményt alakít ki, dönt és gondoskodik döntései végrehajtásáról, abban tevékenyen, a fent meghatározottak szerinti képviseleti joggal közremőködik. Stratégiai jelentıségő (mindkét tanácsot érintı) kérdésekben hozott állásfoglalását az Elnökség közremőködésével érvényesíti. Jogosult javaslatokat tenni az Országos Küldöttközgyőlés napirendjére. 4.3 Az elnökség üléseit elnöke hívja össze, az ülések lebonyolításához szükséges adminisztratív feladatokat a munkaszervezet köteles ellátni. A tanácsok elnöksége által elé terjesztett javaslatokat az Egyesület Elnöksége köteles megtárgyalni. 4.4 A tanácsok elnöksége szakcsoportokat (speciális érdekközösségeket) hozhat létre a tanácshoz tartozók speciális problémáinak megoldása érdekében, kijelöli vezetıjüket, meghatározza feladataikat és meghallgatja beszámolójukat. 4.5 A tanácsok elnöksége biztosítja az Elnökségnek a tanács tagjait érintı határozatai végrehajtását. 4.6 A tanács mőködésérıl évente az Elnökséget, illetve az Elnökségi ülések között az Elnököt tájékoztatja. 4.7 Megtárgyalja a tanács titkárának éves beszámolóját. 4.8 Véleményezési jogot gyakorol a tanács titkárának kinevezésében, felmentésében. 4.9 Döntéseket a megjelent tagok egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással hoznak, szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. 4.10 Az elnökség munkáját tanácsi titkár segíti. 4.11 A tanács elnökségének tagjai személyre szóló felelısséggel felügyelik a tanács elnöksége által részükre kijelölt területek munkáját. Informális kapcsolataik felhasználásával segítik az érdekképviseleti munka eredményességét, a szakmagyakorlás feltételeinek javítását. Javaslataikkal segítik egyes szakmai, vagy területi problémák hatékony megoldását. 5. Bizottságok 5.1 Ellenırzı Bizottság 5.1.1 Az Elnökség által elfogadott éves vizsgálati program alapján ellenırzi az Egyesület tevékenységét, az éves gazdálkodási és mőködési tervben megfogalmazott célok megvalósulását, a tagság érdekeinek érvényesülését. A vizsgálati programok teljesítésérıl írásban tájékoztatást ad az Elnökségnek, és évente egyszer beszámol a tevékenységérıl az Országos Küldöttközgyőlésnek. 5.1.2 Az Ellenırzı Bizottság elnökbıl és két tagból áll, akiket az Országos Küldöttközgyőlés választ meg, rendkívüli szükség esetén az Elnökség által kooptált taggal egészül ki a következı választásig. 5.1.3 Az Ellenırzı Bizottság ügyrendjét és éves munkaprogramját maga állapítja meg, és azt az Elnökségnek bemutatja. 5.2 Etikai Bizottság 5.2.1 Az Etikai Bizottság feladata a tagok által az Egyesülethez benyújtott, vagy az Etikai Bizottság által hivatalból kezdeményezett, az Etikai Kódexbe ütközı magatartás miatti panaszok kivizsgálása. Az Etikai Bizottság jogosult eljárni abban az esetben is, ha a panaszolt személy, vagy vállalkozás nem tagja az Egyesületnek. Ebben az esetben eljárásáról tájékoztatást tehet közzé az Autóközlekedés c. lapban. Az Etikai Bizottság, amennyiben a taggal szemben kifogásolt magatartást olyan súlyosnak ítéli, hogy a kizárást is indokoltnak tartja, javaslatot tesz a Fıtitkár felé a kizárásra. Kevésbé súlyos etikátlan magatartás esetén az Etikai Bizottság elmarasztaló határozatot hozhat. Ezen határozat ellen a tag panasszal élhet az Elnökség felé. A panasznak nincs halasztó hatálya. Az Elnökség döntése ellen további panasznak nincs helye. Az Etikai Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. Az Etikai Bizottság munkáját Etikai Kódex alapján végzi. 5.2.2 Az Etikai Bizottság tagjait az Országos Küldöttközgyőlés választja meg. 5.2.3 Az Etikai Bizottság 5-9 tagból áll, akik maguk közül megválasztják a bizottság elnökét.

5.2.4 A bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tag van jelen. A bizottság határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. 5.3 Jelölı- és mandátumvizsgáló Bizottság 5.3.1 Az Elnökség az egyesületi tisztségviselı választásokat megelızıen Jelölı- és mandátumvizsgáló Bizottságot hoz létre. 5.3.2 A bizottság 3-11 fıbıl áll, akik maguk közül megválasztják a bizottság elnökét. 5.3.3 A bizottság feladata a tisztségviselı jelöltek listájának összeállítása. A bizottság által összeállított jelöltlistát olyan idıpontban kell elkészíteni, hogy az a regionális küldöttválasztó győléseken ismertethetı legyen. A lista összeállításakor figyelembe kell venni a tagság, valamint a regionális küldöttválasztó győléseken megválasztott küldöttek javaslatait és az Alapszabálynak az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit. Nem vehetı fel a jelöltlistára olyan személy, aki a tisztségviselıi feladatok ellátását nem vállalja, továbbá aki egyébként küldöttnek sem lenne megválasztható. A bizottság feladata továbbá az Országos Küldöttközgyőlések alkalmával a küldöttek részvételi és képviseleti jogosultságának ellenırzése. 5.3.4 A Jelölı- és mandátumvizsgáló Bizottság megbízatása négy évre szól. 5.3.5. A Jelölı- és Mandátumvizsgáló Bizottság szükség szerinti idıpontokban tart ülést, üléseit a bizottság elnöke hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van, ennél kevesebb megjelent esetén a ½ órával késıbb tartandó ülés határozatképes. 5.3.6. A végleges jelöltlistát a Regionális Küldöttválasztó Győlések javaslatait is figyelembe véve kell összeállítani. Az Országos Küldöttközgyőlésen a Jelölı és Mandátumvizsgáló Bizottság Elnöke bemutatja a jelölteket.

5.4 Könyvvizsgáló 5.4.1 Az Egyesület számviteli törvény szerinti beszámolójának valódiságát, a számvitelre és a pénzkezelésre vonatkozó jogszabályok és egyéb elıírások betartását könyvvizsgáló ellenırzi. A könyvvizsgáló auditálja az Egyesület éves beszámolóját. A könyvvizsgálót határozott idıre, négy évre az Elnökség választja. 5.4.2 A könyvvizsgáló jelentést tesz az Elnökségnek az éves beszámolóról, és az általa végrehajtott ellenırzés eredményérıl.

XIV. Szakcsoportok (érdekközösségek, munkabizottságok) A tagok, valamint a tanácsi elnökségek speciális szakmai, vagy területi érdekeiknek az Egyesületen belüli érvényesítésére szakcsoportokat (érdekközösségeket, munkabizottságokat) hozhatnak létre. A szakcsoportok (érdekközösségek, munkabizottságok) a résztvevık által meghatározott kérdésekkel foglalkoznak, maguk látják el a tevékenységükkel összefüggı esetleges adminisztrációs feladatokat. Javaslatokat terjeszthetnek a tanácsok elnöksége, illetve a tagságot általánosan érintı kérdésekben az Elnökség elé.

XV. Az Egyesület munkaszervezete Az Egyesület munkaszervezete a Fıtitkárságból és a vidéki irodák hálózatából áll. 1. A Fıtitkár 1.1

A Fıtitkár az Egyesület munkaszervezetének operatív egyszemélyi irányítója, az Egyesület alkalmazottai felett – a Fıtitkárhelyettes kivételével, továbbá a tanácstitkár/tanácstitkárok kinevezése és felmentése tekintetében a tanácsok elnökségét megilletı véleményezési jog tiszteletben tartásával – a munkáltatói jogok gyakorlója, az ügyvitel felelıs vezetıje. A Fıtitkár a Fıtitkárság és a vidéki irodák munkájának segítségével ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály meghatároz. Az Alapszabályban meghatározott közgyőlési, elnökségi és elnöki hatáskörök kivételével a Fıtitkár minden, az Egyesület munkájának, feladatainak ellátásához szükséges döntést meghozhat, és végrehajthat az Elnökségnek és az Elnöknek történı utólagos beszámolási kötelezettséggel. Jogosult a szolgáltatá-

1.2

1.3 1.4

sokból való kizárásra, felfüggesztésre, tagfelvételre és kizárásra. A Fıtitkár intézkedése ellen a tag panasszal fordulhat az Elnökséghez. A Fıtitkár önállóan képviseli az Egyesületet. Ezen feladatkörében eljárva, a napi operatív munka szintjén önállóan jogosult eljárni, önállóan azonban legfeljebb 10 millió Ft értékhatárig hozhat pénzügyi kihatással is járó döntést. A Fıtitkár a továbbiakban biztosítja az Egyesület folyamatos mőködését, végrehajtja az Elnökség határozatait, tevékenységérıl rendszeresen tájékoztatja az Elnökséget és az elnökségi ülések között az Elnököt. Felelıs az Egyesület szakmai, érdekképviseleti munkájáért és gazdálkodásának törvényességéért, valamint a döntési jogkörébe tartozó gazdálkodási tevékenységért. A Fıtitkár határozza meg a Fıtitkárhelyettes feladatait.

2. Fıtitkárhelyettes Önállóan jogosult eljárni az Egyesület Szervezeti és Mőködési Szabályzata, továbbá a Fıtitkár által ráruházott jogkörben. A Fıtitkár általános helyettese, távollétében átruházott jogkörben jogosult eljárni az Egyesület ügyeiben. A Fıtitkár és a Fıtitkárhelyettes feladatait összevontan egy személy is elláthatja. 3. Titkárok A tanácsok szakmai munkájának segítésére és az adminisztratív feladatok ellátására a munkaszervezeten belül tanácstitkár/tanácstitkárok mőködnek.

XVI. Az Egyesület gazdálkodása 1. Az Egyesület éves gazdálkodási terv alapján mőködik, költségeit a tagok által befizetett tagdíjakból, adományokból és egyéb bevételeibıl fedezi. Az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. 2. A gazdálkodást a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával kell folytatni. 3. Az Egyesület számviteli rendjét könyvvizsgáló ellenırzi.

XVII. Az Egyesület megszőnése Megszőnik az Egyesület, ha 1. feloszlását az Országos Küldöttközgyőlés 2/3-os szavazattöbbséggel kimondja, 2. az Országos Küldöttközgyőlés 2/3-os szavazattöbbséggel hozott döntése alapján más egyesülettel egyesül, 3. a bíróság a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, illetıleg a tagok érdekét sértı vagy veszélyeztetı mőködése miatt jogerıs döntéssel feloszlatja, 4. a bíróság jogerıs határozattal megállapítja megszőnését annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évnél hosszabb idı óta nem fejt ki mőködést. Az Egyesület megszőnése esetén vagyonáról az Országos Küldöttközgyőlés rendelkezik. Az Egyesület vagyonát kizárólag az Egyesület alapvetı feladataival megegyezı célra lehet fordítani.

XVIII. Záró rendelkezések A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdéseket az Egyesület Szervezeti és Mőködési Szabályzata, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései szabályozzák. Jelen Alapszabály az Egyesület 2010. október 9-én megtartott Országos Küldöttközgyőlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezető. Az Alapszabály szerves részét képezik a hozzá tartozó mellékletek, a Választási Szabályzat (1-es számú melléklet) Tagfelvételi és tagdíjfizetési rend szabályzata (2-es számú melléklet) Szolgáltatások jegyzéke (3-as számú melléklet). A négyéves ciklusra történı küldöttválasztásra elsı alkalommal 2014-ben kerül sor.

Az MKFE Alapszabályának 1. sz. melléklete

Választási szabályzat I. Küldöttek választása 1. Alapelvek 1.1. A regionális küldöttválasztó győléseken valamennyi, az adott régióhoz csatlakozott teljes jogú tag és teljes jogú tag képviselıje szavazati joggal rendelkezik, és küldöttnek megválasztható. 1.2. Minden tagot egy szavazat illet meg. 1.3. Küldöttnek csak olyan személy választható meg, aki az ezzel járó feladatok ellátását vállalja. 1.4. A küldötti megbízatás négy évre, a következı küldöttválasztó győlés napjáig szól. A küldöttek ezen idıtartamon belül is visszahívhatóak, a régióhoz tartozó tagok 10 százalékának kérésére összehívott rendkívüli küldöttválasztó győlésen. Amennyiben a küldött, vagy az általa képviselt tag tagsági viszonya, vagy a tag képviseletére való jogosultsága idıközben megszőnik, ezzel küldötti tisztsége is megszőnik és az adott régióhoz tartozó küldöttek jogosultak helyette másik küldöttet kooptálni a következı küldöttválasztó győlés napjáig terjedı idıre. 1.5. A küldöttek újraválaszthatóak. 1.6. A régiók lehetıleg legalább 5, de legfeljebb 50 küldöttet választhatnak, akiknek valamennyi tanácsban a tagozati megoszlásnak megfelelıen biztosítaniuk kell a régióhoz tartozó tagok érdekeinek képviseletét. A megválasztott küldöttek részére meg kell határozni, hogy mely tanácsban kötelesek részt venni. 2. A küldöttválasztás rendje 2.1. A régióhoz való csatlakozást az elsı regionális küldöttválasztó győlést megelızıen a tagoknak küldött nyilatkozatok visszaküldésével, egyébként a tagsági viszony keletkezésekor kell bejelenteni. A tagok jogosultak évente legfeljebb egy alkalommal, legkésıbb az elsı regionális küldöttválasztó győlés idıpontját megelızı 30 nappal a székhelyüktıl /telephelyüktıl/ lakóhelyüktıl eltérı régiókba való átsorolásukat kérni, amennyiben gazdasági tevékenységük színhelye, vagy a megközelítési lehetıség más régióhoz tartozást tesz indokolttá. 2.2. A küldötteket az Országos Küldöttközgyőlést megelızıen legalább 20 nappal kell megválasztani. A szavazás nyílt, azonban ha a jelenlévık 1/3-a titkos szavazás mellett dönt, akkor titkos szavazást kell tartani. 2.3. A küldöttválasztó győléseket az Egyesület Fıtitkára hívja össze, a régióhoz csatlakozott valamennyi tag részére küldött írásbeli meghívóval. A régióhoz csatlakozott tagok tagsági igazolvánnyal kötelesek szavazati jogosultságukat igazolni. Amennyiben egy tag a küldöttválasztó győlésen nem tud megjelenni, képviseletére a jogszabályoknak megfelelı meghatalmazással más tagot, vagy ügyvédet is megbízhat. Meghatalmazással egy személy legfeljebb egy tagot képviselhet. 2.4. A küldöttválasztó győlésrıl jegyzıkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a régióhoz csatlakozott tagok megnevezését, a megjelentek számát, a megválasztott küldötteket, a küldöttek tanácsi és tagozati besorolását, a rájuk leadott szavazatok számát. 2.5. A küldöttválasztó győlés és a rendkívüli küldöttválasztó győlés határozatképes, ha azon a régióhoz csatlakozott tagok legalább 50 százaléka megjelent. Az ugyanakkor ½ órával késıbbre meghirdetett megismételt győlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 2.6. A küldöttválasztó győlésrıl készült jegyzıkönyvek alapján a Jelölı- és mandátumvizsgáló Bizottság ellenırzi az Országos Küldöttközgyőlésen megjelenık szavazati jogosultságát. 2.7. Amennyiben a küldöttválasztó győlés az Országos Küldöttközgyőlés napirendje tárgysorozatának változtatására, vagy a megküldött írásbeli elıterjesztések módosítására vonatkozó határozatot fogadott el, a jegyzıkönyv vonatkozó kivonatát a fıtitkár köteles az Elnökségnek átadni annak érdekében, hogy arról a többi küldött legkésıbb az Országos Küldöttközgyőlést 15 nappal megelızıen tájékoztatást kapjon. 2.8. Küldöttnek nem választható meg - akinek az egyesülettel szemben tagdíjtartozása van, - akinek az egyesület, vagy gazdasági társaságai felé lejárt, részletfizetési megállapodással sem rendezett tartozása van, - akit az Etikai Bizottság elmarasztalt, - akivel szemben büntetı, vagy szabálysértési eljárás folyik, vagy ilyen eljárásban elmarasztaló határozat született, mindaddig, amíg nem mentesül a büntetett elıélethez főzıdı hátrányos következmények alól.

II. Tisztségviselık választása 1. Alapelvek 1.1. Az Egyesület tisztségviselıivé bármely teljes jogú tag, illetve a tagnak a VI.3. pont szerinti képviselıje megválasztható. 1.2. Tisztségviselıvé csak olyan személy választható meg, aki a tisztséggel együtt járó feladatok ellátását vállalja. A tisztségviselıket az Országos Küldöttközgyőlésen kell megválasztani, ahol szavazati joggal rendelkezik valamenynyi küldött, valamint az Elnökség és a tanácsi elnökségek tagjai. 1.3. A tisztségviselıi megbízatás négy évre szól, a tisztségviselık újraválaszthatóak. 1.4. Amennyiben két választás közötti idıszakban az Elnökség, a tanácsi elnökségek, vagy az Etikai Bizottság létszáma az Alapszabályban meghatározott minimum alá csökken, a választásra vonatkozó korlátozások, elıírások és összeférhetetlenségi szabályok betartása mellett az adott testület a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül póttagokat kooptálhat a következı tisztújítás tárgyában tartandó Országos Küldöttközgyőlésig. A kooptált tagok száma nem haladhatja meg a testület létszámának felét. 1.5 Amennyiben egy személy az egyesület több szervezeti egységében tölt be tisztséget, egyik tisztségérıl való lemondása nem jár együtt automatikusan a másik szervezeti egységben való tisztsége megszőnésével. 2. A választás rendje 2.1 A négyévente tartandó tisztújítást megelızıen a Jelölı- és mandátumvizsgáló Bizottság a tagság javaslatai alapján összeállítja a tisztségviselı-jelöltek listáját. 2.2 A jelöltlistán minden tisztségre kell jelöltet nevezni, egy tisztségre több jelölt is nevezhetı. A jelöltlistát úgy kell öszszeállítani, hogy minden régió, minden szakmai csoport, minden vállalatnagyság megfelelıen képviselve legyen. A regionális küldöttválasztó győlések jogosultak a tisztségviselıkre vonatkozó javaslataikat a Jelölı és Mandátumvizsgáló Bizottság részére megküldeni. A Jelölı és Mandátumvizsgáló Bizottság által készített elızetes jelöltlistát ismertetni kell a regionális küldöttválasztó győléseken. 2.3 Az Országos Küldöttközgyőlésen jelenlévı, szavazatra jogosultak 50 százaléka által nyílt szavazással hozott döntés alapján a jelöltlistára fel kell venni az általuk javasolt személyeket. A tisztségviselık választásáról titkos szavazással kell dönteni. 2.4 Az Elnök, a Társelnökök, és a bizottságok tagjainak a megválasztásánál minden szavazati joggal rendelkezı szavazhat, a tanácsok elnökségének megválasztásánál csak az adott tanácsba tartozók szavazhatnak. 2.5 A jelöltlistára felkerült személyek a listán megjelölt tisztségtıl eltérı tisztségre is megválaszthatóak. Amennyiben egy tisztségre több jelöltet neveztek meg, az a jelölt nyeri el a tisztséget, akire a legtöbb szavazatot adják. 2.6 A választást a következı sorrendben kell megtartani: Elnök, Társelnökök, Ellenırzı Bizottság tagjai, Etikai Bizottság tagjai, tanácsi elnökségek. Az Árufuvarozói Tanács Elnökségének tagjai közül a választás során legtöbb szavazatot kapott 6 személy, a Személyszállítási Tanács Elnökségének tagjai közül a választás során a legtöbb szavazatot kapott 2 személy automatikusan az Egyesület Elnökségének tagjává válik. 2.7 A választásról jegyzıkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazásra jogosultak számát, a jelöltek nevét, a rájuk leadott szavazatok számát és az egyes tisztségekre megválasztott jelölteket.

„Az Alapszabály 2. sz. melléklete

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének tagfelvételi és tagdíjfizetési rendjének szabályzata Jóváhagyta a 2009. május 21-i Országos Küldöttközgyőlés I. Tagfelvételi eljárás Az MKFE Alapszabálya szerint a tagok felvétele tagfelvételi kérelem alapján történik. A kérelem elbírálásáról a Fıtitkár dönt. A szabályzat a különbözı engedélyek, hivatalos okiratok megnevezésében a 2004. május 1-jétıl érvényben lévı jogszabályok fogalmi meghatározását alkalmazza. A belépéshez szükséges iratok: Egyszerősített tagfelvételi eljárás Társas vállalkozások

Egyéni vállalkozók

– Tagfelvételi kérelem és adatlap – 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat – aláírási címpéldány másolata

– Tagfelvételi kérelem és adatlap – vállalkozói igazolvány másolata

Árufuvarozóknál: Közúti árufuvarozói engedély fénymásolata (és a közösségi engedély fénymásolata) Személyszállítóknál: Autóbuszos személyszállítói engedély fénymásolata (és a közösségi engedély fénymásolata) Szállítmányozóknál: a tagfelvétel idıpontját megelızı év mérlege Pártoló tagoknál: Tagfelvételi kérelem A tagfelvételi kérelem és adatlap tartalmazza a vállalkozások azonosítási adatain kívül azt, hogy a vállalkozás az Egyesület mely tanácsába és tagozatába kéri felvételét. A tagozati besorolás a kérelemhez csatolt dokumentumok (Közúti árufuvarozói engedély, Autóbuszos személyszállítói engedély, mérleg) alapján történik. A tagfelvételi kérelemben nyilatkozik a vállalkozás arról, hogy TIR-okmányt igényel-e.

Tagfelvételi eljárás TIR-felhasználók esetében: A tagfelvételi csomag őrlapjai, valamint a vállalkozással kapcsolatos egyéb iratok Társas vállalkozások

Egyéni vállalkozók

– Utolsó, egységes szerkezetbe foglalt társasági szerzıdés

– vállalkozói igazolvány

és a cégbírósági végzések másolata, 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat – APEH bejelentkezési (és adatmódosító) lap másolata, – aláírási címpéldány másolata, – A közúti árufuvarozói engedély és a közösségi engedély fénymásolata. Jármőpapír-másolatok: – forgalmi engedély, – nemzetközi idıszakos vizsgálati bizonyítvány, akinél ez szükséges, – alkalmassági bizonyítvány, – bérleti vagy lízingszerzıdés, – rendszámra szóló közúti árufuvarozói engedélykivonat. A Fıtitkár döntésérıl a felvett tag írásbeli értesítést kap. A tagsági viszony kezdete az elsı tagdíj befizetése. A TIR-jogosultság megszerzéséhez a tagsági viszony létrejöttét követıen további dokumentumok szükségesek a hatályos jogszabályi elıírásoknak megfelelıen!

II. Tagdíj Jármővek száma alapján meghatározott tagdíj az árufuvarozói illetve autóbuszos személyszállítói engedéllyel rendelkezık esetén, illetve a sajátszámlás szállítók esetén A jármővek számának megállapítása a 14/2001. (IV.20) KöViM, és a 49/2001. (XII.22.) KÖVIM rendeletek alapján kiadott árufuvarozói, illetve autóbuszos személyszállítói engedélyekben szereplı jármővek száma alapján történik. Az Alapszabály szerint az árufuvarozókkal azonos kategóriába tartoznak a kísérı szolgáltatást (pl. ADR, túlméretes jármővek kísérete) nyújtó vállalkozások, mely esetben az árufuvarozói engedély helyett, a gépjármővek számát hitelt érdemlıen tanúsító okiratok (forgalmi engedélyek) alapján történik a besorolás. A tagdíjak 200 Ft/hó hozzájárulást tartalmaznak az MKFE Önkéntes Segélyezı Alapítványa mőködéséhez.

Kategóriák

Tagdíj a jármővel rendelkezı árufuvarozó tagok részére (Ft/hó)

1–3 gépjármő

3 200

4–6 gépjármő

4 900

7–9 gépjármő

6 500

10–20 gépjármő

9 400

21–50 gépjármő

16 400

51–200 gépjármő

24 200


39 200


59 200

1001 gépjármő felett

79 200

Kategóriák 1–3 gépjármő

Tagdíj a jármővel rendelkezı személyszállító tagok részére (Ft/hó) 1 700

4–6 gépjármő

2 550

7–9 gépjármő

3 350

10–20 gépjármő

4 800

21–50 gépjármő

8 300


12 200


19 700


29 700

1001 gépjármő felett

39 700

Társult tagok tagdíja: Amennyiben a társult tag által üzemeltetett gépjármő-darabszám megállapítható, a tagdíj megegyezik a teljes jogú tagok tagdíjával. Amennyiben a társult tag által üzemeltetett gépjármő-darabszám nem megállapítható, a tagdíj megállapítása az éves árbevétel szerint történik: Ft/hó 0–50 M Ft éves árbevétel:

3 200 Ft

50–100 M Ft éves árbevétel:

4 900 Ft


6 500 Ft


9 400 Ft


16 400 Ft


24 200 Ft

3000–10 000 M Ft éves árbevétel:

39 200 Ft

10 000–50 000 M Ft éves árbevétel:

59 200 Ft

50000 M Ft éves árbevétel felett:

79 200 Ft

A pártoló tagok tagdíja 300 Ft/hó. A jelen szabályzatban meghatározott tagdíjak elıször 2007. 04. 01.-tıl kerülnek alkalmazásra. A jövıben a tagdíj mértéke az éves inflációt meg nem haladó mértékben a fıtitkár ellenjegyzésével növelhetı. A 2007. május 19-i Országos Küldöttközgyőlés határozata: „Az MKFE Küldöttközgyőlése szükségesnek tartja, hogy a tagdíjak számlázásakor a gépjármővel rendelkezı tagok esetében a mindenkor aktuális, általuk üzemeltetett gépjármő-darabszám kerüljön figyelembe vételre! A Küldöttközgyőlés felhatalmazza az MKFE fıtitkárát, hogy az MKFE-tagok tényleges gépjármő-darabszámára vonatkozó adatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól megkérje.”

III. A tagdíj alapú szolgáltatások köre – Folyamatos tagi tájékoztatás és tartalomszolgáltatás (Autóközlekedés címő újság, MKFE internetportál, MKFE elektronikus hírlevélrendszere)

– Érdekképviseleti tevékenység és az azt kiszolgáló szervezet mőködtetése – Választott testületek mőködtetése – Nemzetközi érdekérvényesítés tagsági díjai (IRU) – Tagi rendezvények, regionális győlések, küldöttközgyőlések, tagi találkozók szervezése – Pénzügyi garanciaszolgáltatások elérhetısége – Tagság részére nyújtott hitelszolgáltatások elérhetısége – Adótanácsadás – Jogi tanácsadás

Az Alapszabály 3. sz. melléklete

Szolgáltatások jegyzéke Az Egyesület szolgáltatásait részben közvetlenül, részben többségi tulajdonú gazdasági társaságain keresztül nyújtja.

I. Az Egyesület alaptevékenységébe tartozó szolgáltatások: 1. szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenység hazai hatóságoknál és nemzetközi szerveknél, 2. információk nyújtása a közúti fuvarozást érintı egyezményekrıl, azok végrehajtásáról, vám- és fuvarokmányok használatáról, kitöltésérıl, az esetleges változásokról, 3. tájékoztató és tanácsadó tevékenység a nemzetközi fuvarozást érintı kérdésekrıl, 4. belföldi és nemzetközi díjszabási ajánlások készítése, 5. kombinált fuvarozással kapcsolatos tanácsadás, 6. jogi, pénzügyi, biztosítással, adózással kapcsolatos tanácsadás, 7. 1 pld. „Autóközlekedés” címő, havonta megjelenı egyesületi kiadvány megküldése, 8. hitelfelvétel segítése, garanciavállalás, garanciavállaláshoz kötött szolgáltatások közvetítése, 9. többletértékadó visszaigénylés közvetítése, 10. biztosításközvetítés, 11. a tagok, vagy a tagok adott csoportjának gazdasági-, piaci együttes fellépésének szervezése, koordinálása, 12. egyszeri szolgáltatási akciók lebonyolítása, 13. a tagság részére kedvezményes szervizelési, javítási, karbantartási lehetıségek biztosítása, 14. közúti fuvarozáshoz kapcsolódó adattovábbítás, 15. közremőködés a tagok ISO minısítésében, 16. közúti közlekedéssel kapcsolatos rendezvényszervezés, kiállítások, konferenciák rendezése, beleértve az ehhez kapcsolódó szponzorok részére reklámlehetıségek biztosítását, 17. vámokmányok és egyéb, a szállításhoz, illetve fuvarozáshoz szükséges okmányok, fuvarozáshoz kapcsolódó tankönyvek és egyéb kiadványok forgalmazása, illetve azok beszerzésében való közremőködés, 18. turistabuszok osztályba sorolása, 19. oktatás, képzés, vizsgaszervezés, 20. eljárás vitás vámügyekben (TIR- és egyéb vámgarancia reklamációk). Az I/1–7. sorszám alatt felsorolt szolgáltatások a tagokat tagsági viszonyuk alapján illetik meg. Az I/8–15. sorszám alatti szolgáltatások a tagokat a tagsági viszony alapján, de az egyesület által meghatározott feltételek teljesítése mellett illetik meg. Az I/16–20. sorszám alatti szolgáltatások díjazás ellenében vehetık igénybe.

II. Az Egyesület vállalkozási tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatások: 1. kereskedelmi áruk forgalmazása, 2. ügyviteli szolgáltatás, 3. kézikönyvek, kiadványok forgalmazása, jogszabályok, elıírások szerkesztett kiadása, 4. bérbeadás (infrastruktúra, eszközök, helyiségek), 5. ingatlan-beruházás, -eladás, 6. reklámtevékenység. 7. könyvelés, 8. számviteli szolgáltatás. A vállalkozási tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások díjazás ellenében vehetık igénybe.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének Alapszabálya

Recommend Documents