1
J/4367 A Magyar Köztársaság Országgy űlésének
BESZÁMOLÓ a Hungária Televízió Közalapítván y m űködésének 2006 . január 1-től 2006 . december 31-ig terjedő idő szakáról
Budapest, 2007 . szeptember 21 .
2
A Hungária Televízió Közalapítvány országgyűlési beszámolója a 2006. január 1-től 2006 . december 31-ig terjed ő id őszakról a következ ő részeket tartalmazza :
1 ./ Beszámoló
2 ./ Az Ellen őrző Testület jelentés e
3 .1 A Hungária Televízió Közalapítvány mérlegbeszámolója
3
A HUNGÁRIA TELEVÍZIÓ KÖZALAPÍTVÁNY BESZÁMOLÓJ A A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSÉNEK A 2006. JANUÁR 1-től 2006. DECEMBER 31-ig TERJED Ő IDŐSZAKRÓ L
TARTALOMJEGYZÉ K Bevezetés 1 ./ A Duna Televízió tevékenységének felügyelet e 1 .1/ A Zártkör ű Részvénytársaság pénzügyi állapota 2006-ba n 1 .2/ Az Alapító Okirat célkitű zéseinek való megfelelés 1 .3/ A közszolgálati m űsorszolgáltatás helyzet e 1.4/ A médiatörvény közszolgálati el őírásainak teljesítés e 1 .5/ A médiapiac kihívásai és a Duna Televízió válasza i 1.6/ Műszaki, technikai állapotok, beruházá s
2 ./ A kuratórium és az elnökség m űködése 2 .1/ A médiatörvényben meghatározott feladatok ellátás a a ./ A kuratórium tevékenység e b ./ Az elnökség tevékenység e 2 .2 A közalapítvány kuratóriumának gazdálkodás a Mellékletek
4 Bevezetés Mivel 2008 márciusának elején lejár a jelenlegi kuratóriumi elnökség, s utána a hóna p végén a társadalmi kuratórium megbízatása is, kötelességünknek tartjuk, hogy a televízió s közszolgálatban szerzett tapasztalatainkról ne csak egyetlen év m űködési leírásával adjunk számot . Kötelességünknek érezzük – röviden, de összegz ően – megfogalmazni azokat a gondolatokat és javaslatokat, amelyek egyrészt a Duna Televízió tizenöt éves történetének , másrészt a Médiatörvény jogtisztel ő értelmezésének, harmadrészt a digitalizációs átállásho z fű zött várakozásoknak a következményei és követelményei . A kuratórium jelenlegi elnökségében és a társadalmi kuratóriumnak elsősorban a határokon túli részében többen vannak, akiknek ciklusokon átível ő rálátása van a működési folyamatokra . Így nem csak eseti jelenségekr ől, hanem meghatározónak bizonyul ó összefüggésekrő l is nyilatkozhatunk . A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának egésze a jelenlegi helyzetben i s megőrizendő nek tartja a közszolgálati médiumoknak azt a rendszerét, amelyet a Médiatörvén y létrehozott, illetve megerősített. A kuratórium döntő többsége ezt a törvényt hasznosnak – és lényegében – működőképesnek tartja . Fontosnak tartjuk, hogy az állami tulajdonos képében a Magyar Országgy űlés jelenik meg, s csak a tulajdonosi jogok gyakorlásában, a konkré t felelő sségvállalásban jelenik meg a kuratórium . Igen káros, hogy a közszolgálati rendsze r felbomlasztásában érdekelt, végső soron a kereskedelmi érdekeket szolgáló csoportok – hangos újságírói kísérettel – kizárólag pártdelegáltaknak bélyegezik a kuratóriumok elnökség i tagjait . Holott minden jelölt az Országgy űlés plenáris ülésének szavazatával kerülhet be abba a kuratóriumi elnökségbe, ahol ráadásul nem a parlament adott párter őviszonyai, hanem az ötven-ötven százalékos megosztás paritásos elvei érvényesülnek . Az országgy űlési szavazás, a megerő sítés mikéntje eleve kizárja, hogy valaki a pártja különutasításait teljesítse . Vagy ha ezt megteszi, akkor az alkalmatlanságáról ad tanúbizonyságot . A Duna Televíziót tulajdonl ó közalapítvány határokon túli tagjai közül a Kárpát-medence országaiból delegált küldöttek i s az ottani legitim magyar szervezetek képvisel ői, nem vetődhet fel velük kapcsolatban az a kérdés, hogy vajon kit képviselnek . A 2004. és 2005. évrő l szóló jelentésünkben beszámoltunk arról, hogy a ZR T elnökválasztási folyamatában nálunk is zavart keltettek a politikai megfontolások, végü l mégis a Médiatörvény konszenzusos józansága döntött . Szükségesnek érezzük, hogy a tanulságok meg őrzésének szándékával visszaidézzük a 2005 . évi beszámoló idevonatkozó
5 megjegyzéseit : ,, . . .a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége 200 4 májusában arról hozott határozatot, hogy az akkori részvénytársasági elnök megbízatását ne m hosszabbítja meg . Ehhez és az újabb és újabb pályázatok kiírásához megvolt a szüksége s kétharmados többség, de az elnökválasztási javaslathoz már nem . Ennek következtében 2004 szeptemberétől nem volt elnöke a Duna Televíziónak . A krónikus bizalmatlanság jele volt , hogy a három alelnök együttes irányítási jogköréről született döntés, ami megakadályozot t minden lényeges átalakítási lehetőséget. Pedig addigra világossá vált, hogy nemcsak 2003-ban indított el a régi részvénytársasági vezetőség pénzügyileg vállalhatatlan m űsorokat, hanem az esetleges túlélés reményében még 2004 szeptemberében is új, költségkihatásaiban veszélye s műsorszerkezet váltotta fel az addigit . Az alelnököknek valamilyen okból nem sikerült közö s döntést hozniuk . Az akkori napi sajtóból ez a döntésképtelenség, ennek a politikai oka i tökéletesen megfejthetők. Mint ahogy a kuratóriumi elnökség tagjai közötti bizalmatlanságr a is megtalálhatók ugyanezek a magyarázatok . A részvénytársaság elnökének megbízatása szeptember 22-én járt le . Addigra már lezajlott két pályázati forduló, illetve az újabb pályázat kiírása . Az elnökségnek e két alkalommal nem sikerült kétharmados jelöltet állítania a nagykuratórium elé . Mindkét esetbe n egy szavazat hiányzott hozzá, azaz a nyolcból három nemleges volt . Az elnökség szeptember 16-i rendkívüli ülésén, amikor már látszott, hogy az elnö k mandátumának lejártáig, szeptember 22-ig, nem sikerül vezet őt választani, az a határozat született, hogy a 'Hungária Televízió Közalapítvány elnökségének álláspontja szerint , amennyiben nem sikerül elnököt választani, átmeneti id őre a DTV Rt . működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására az ügyvezet őt a HTVKA kuratóriumának elnöksége jogosul t kijelölni ' Ezen a rendkívüli ülésen született egy másik határozat is : 'A HTVKA elnöksége élni kíván azzal a jogával, hogy kijelölje és megnevezze a választás sikertelensége esetén azt a z alelnököt, aki az Rt. ügyvezetését ideiglenesen, átmeneti ideig ellátja' . A harmadik — ezzel összefügg ő — döntés pedig a következő volt: A Hungária Televízi ó Közalapítvány elnöksége a gazdasági alelnököt jelöli ki a Duna Televízió Rt. ügyvezetésér e ideiglenes jelleggel, átmeneti id őre. Erről az akkori elnököt, Pekár Istvánt értesítik. Ennek az utolsó mondatnak azért volt a jelent ő sége, hogy az elnökség döntése minden érintett el őtt ismert legyen . Ezek a döntések úgy születtek, hogy az elnökség nyolc tagjából öt volt jelen , tehát a határozatok érvényesek voltak .
6 A Duna Televízió akkori elnöke utolsó munkanapján, szeptember 21-én, két – a z utódlással kapcsolatos – döntést hozott . Az egyik a kuratórium elnökségének a határozatáva l tökéletesen egybeesett : a vezetést az intézmény gazdasági alelnökének adta át . Egy órával késő bb úgy döntött, hogy a Duna Televíziót a három alelnök együtt vezeti az átmeneti id őben. A kuratórium elnökségének három tagja ehhez a változathoz ragaszkodott . Hogy új elnöki pályázatot lehessen kiírni, és a Duna Televízió ne zuhanjo n végeláthatatlan vezetési válságba, egyetlen megoldásnak látszott kompromisszumkén t elfogadni a második változatot, ez azonban együtt járt a vezet ő i jogkörök majdnem teljes lefokozásával . A két felfogás között a lényegi különbség az volt, hogy az elnökség többség i határozatát képvisel ő elnökségi tagok abból indultak ki : a közszolgálati médiumok esetébe n az állami tulajdon megtestesít ője a Magyar Országgy űlés. A kuratórium elnöksége a z Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat gyakorolja . Nem lehet, hogy a tulajdono s helyett olyan személy, ebben az esetben a meg nem hosszabbított mandátumú elnök döntsö n arról, hogy – még ha átmeneti idő re is – ki pótolja őt. A médiatörvény err ől nem rendelkezik . A Gt. tartalmaz olyan paragrafusokat, amelyek ide is alkalmazhatók . A kisebbségi, ám a kompromisszumkényszer miatt elfogadott álláspont viszont e tekintetben szintén nem egészen egyértelm ű belső szabályra, a Szervezeti és M űködési Szabályzatra hivatkozott . 2004-ben nem sikerült új elnököt választani, s ez az állapot 2005 els ő másfél hónapjában is fennállt . Bénultságot okozott, hogy a három alelnök azonos jogköréne k kijelölése lehetetlenné tette az ésszerű működést. Itt valóban tetten érhet ő volt a politikai bizalmatlanság szerepe . Se elnök, se normális m űködés. ( . . .) A fordulat 2005 elejé n következett be . Hamburger Mihály elnökségi tagnak igen nagy szerepe volt abban, hogy a z eredményesen befejeződött utolsó pályázati fordulóban az elnökség képes volt kétharmado s többséggel elnökjelöltet állítani . A szavazás ugyan titkos, a számokból mégis megállapítható , hogy a kétharmad csak a pártok törésvonalai fölött jöhetett létre . A 2004-es év 518 millió forintos veszteségéb ől nagyjából 60 millió a szeptembertől tartó újabb túlköltekezésből adódik . A kuratórium a 2004-es üzleti tervet eleve indokoltnak látta 460 millió forintos veszteséggel elfogadni . A helyzet – mint látható - a fent említet t zavarok miatt tovább romlott . És ez nem állt meg! Mivel nemcsak 2004 végéig, hanem 200 5 februárjáig nem sikerült új elnököt választani, további 50 millió forintos veszteség már a 2005-ös évet terheli.
7 A 2005-ös évet záró pozitív mérleg ezeknek a történéseknek a fényében értékelhet ő igazán. A 15,6 milliós többlet egy olyan évben keletkezett, amikor a kuratórium jónak látt a majdnem 260 milliós hiánnyal elfogadni az üzleti tervet, és a korábbi folyamato k ismeretében az üzleti terv módosításának kényszerére is fel volt készülve . Az eredmény tehát önmagáért beszél . De beszél arról is, hogy a tavalyi országgy űlési beszámolóban (2004) erős önkritikával megfogalmazott min ő sítése a kuratóriumi bizalmatlanságnak, utalás a politika i érdekérvényesítés rossz tapasztalataira, csak átmeneti jelenség volt . A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége végül mégis képes volt konstruktív magatartás t tanúsítani, aminek következtében – a civil kuratóriummal együttm űködve – 2005 februárjától van elnöke a Duna Televíziónak, és beindulhattak azok a folyamatok, amelyek a mélt ó hagyományt megőrző jövő alapját képezhetik.". Mindezt azért idézzük, mert rá szeretnénk világítani arra, hogy jó felügyeleti, irányítás i és intézményi működés csak ott képzelhető el, ahol a Médiatörvénynek nem csak a bet űjét, hanem a szellemét is érvényesítik. Ezzel kapcsolatosan fogalmazzuk meg azt a javaslatunkat, hogy a Médiatörvény módosításakor kapjon szabályozást az, hog y amikor a Zrt . elnökének lejár a megbízatása, az esetleges átmeneti id ő re kinek van jog a ügyvezet ő t kijelölni (és milyen körb ől). Másik javaslatunk a valódi normatív finanszírozás bevezetése . Itt nem csak arról van szó, hogy az üzembentartási díjak 60-65 százalékon való konzerválása eleve megnehezíti a közszolgálati médiumok működését . Természetesen ez is probléma . Érthetetlen, hogy csak azért, mert a posta nem volt képes 100 százalékban beszedni a díjakat, ez a költségvetés i törvény átvállalása után is ezen a szinten rögz ődött. Annak következtében, hogy az állam 199 6 óta képtelen érvényt szerezni a Médiatörvény üzembentartási díj fizetésére vonatkoz ó szabályozásának, a közszolgálati médiumok eddig összesen mintegy 115 milliárd forint, eze n belül a Duna Televízió több mint 27 milliárd forint, a Médiatörvényben el őírt járandóságtó l esett el . Lényegében ez az áldatlan állapot vezetett oda, hogy egyes közszolgálati médiumok – kapcsolati rendjüktől függ ő en – évente közel tízmilliárdos nagyságrendben jutnak egyed i döntéssel juttatott támogatáshoz, aminek következtében a többi közszolgálati médiu m részesedése a többlettámogatásokból meg sem közelíti a Médiatörvényben rögzített elosztás i arányokat . Ezt a helyzetet ismerve mondjuk : a normatív finanszírozásnak olyannak kellen e lennie, amely a közszolgálati médiumok számára egyértelm űen meghatározza az éves támogatást, s kötelezővé teszi az annak alapján megszerkesztett üzleti terv betartását .
8 Konkrét javaslatunk, hogy emelő djön be a 25 milliárd forintos rendszerbe az a 10 milliár d forint, amellyel minden évben kipótolják a Magyar Televízióban keletkezet t veszteségeket. Hozzátesszük : a költségvetés vegye ki a koncessziós díjat a foly ó költségekb ő l, ez a Duna Televízió Zrt . esetében 450 millió forint, ami beruházási célr a szolgál. A három közszolgálati médiumnál ez nagyjából 1,5 milliárd forint . Ez kikerülne a 10 milliárdból, a maradék 8,5 milliárdot pedig el lehetne osztani a Médiatörvény álta l meghatározott arányban. Ez a Duna Televíziónál azt jelentené, hogy állandó beruházási fej lesztési forráshoz jutna, amellyel karban tudja tartani magát . A jelenlegi finanszírozás i rendszernek ugyanis az az egyik hibája, hogy ezen a különösen fejlesztésigényes területen a z állami költségvetés nem tartalmaz beruházási összeget. A normatív finanszírozásnak, természetesen, nem csak az állammal szemben vanna k fenntartható követelései . A felhasználók oldalán is meg kell tudni mondani, hogy mir e hány forintot költöttek . A Duna Televízió Zrt gazdálkodása azt bizonyítja, hogy a közmédiumokban is lehetséges a tételes költségkimutatás, a m űsorpercekre lebontott pontos elszámolás . Az ésszerű gazdálkodásnak csak ez lehet az alapja. Az Állami Számvevőszék, a Felügyelő Bizottság és az auditáló könyvvizsgáló is visszaigazolja, hogy a Duna Televízió gazdasági kimutatásai hitelesek és áttekinthet őek . Ezért merjük javasolni , hogy a normatív finanszírozás rendszerének kidolgozásakor az Országgy űlés vegy e figyelembe a Hungária Televízió Közalapítvány és a Duna Televízió Zrt ez irány ú tapasztalatait. Ami pedig a 2006-os évrő l szóló gazdasági beszámolót illeti : egy hiánnyal tervezett esztendőt sikerült enyhén pozitív gazdasági eredmény űvé átfordítani . Ennek a biztonságnak azonban figyelmeztető előrejelzései is vannak . A megtakarítások a továbbiakban már ne m folytathatók, illetve csak a lényegi feladatteljesítés, a mű sor rovására . A Duna Televízió Zrt. kifeszített állapotban van . Tudjuk, hogy sokan ezt kézlegyintéssel intézik el, mondván, hog y ha egy intézmény saját erőből tudott elindítani egy második csatornát, akkor megvannak a belső tartalékai . Nincsenek . Az Autonómia csatorna arra példa, hogy kis anyagi ráfordítássa l hatalmas eredmény érhető el a Médiatörvényben és az Alapító Okiratban meghatározot t feladatok jobb ellátása érdekében. Nem a Duna Televízió élt vissza a helyzettel, hanem azok , akik erre hivatkoznak .
A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége és kuratóriuma a 2006. évről szóló országgy űlési beszámolóját a Duna Televízió Zrt . 2006. évi
9 beszámolója, mérlege és eredmény-kimutatása, melléklete és üzleti jelentése alapján, az t megvitatva és elfogadva készítette el . Figyelembe véve a DTV Zrt . Felügyel ő Bizottságának és könyvvizsgálójának elemzését, elfogadást ajánló javaslatát . A Felügyelő Bizottság megállapítása szerint : a beszámoló megfelel ően és áttekinthet őe n tükrözi a 2006-os év gazdálkodási folyamatait. Enyhén pozitív eredményt tartalmaz a mérleg, amely kedvező folyamatot jelent, de tudni kell, hogy az ismert küls ő folyamatok hatására jövőre ez nem így lesz. A Dtv. Zrt. könyvvizsgálójának munkája szintén a mérleg, az eredmény kimutatás és a kiegészít ő melléklet vizsgálatára terjedt ki, illetve arra, hogy az üzleti jelentésnek a sarokszámai összhangban vannak-e a mérleg és eredmény-kimutatá s adataival . Megállapította, hogy a 2 .675 .602 e Ft mérleg főösszeggel valamint a 29 .865 e Ft nyereséggel készített mérlegeredmény-kimutatás a Duna Televízió vagyoni, pénzügy i és jövedelmi helyzetér ől megbízható képet ad . Ennek következtében elfogadó könyvvizsgálói záradékot adott ki.
A kuratórium elnöksége a jelenlév ő hat tag szavazatával (4 igen, 1 nem, 1 tartózkodás) elfogadásra ajánlotta a beszámolót a kuratóriumnak, amely aztán 30 f ő jelenlétében 26 igen, 2 nem és 2 tartózkodó szavazattal 2007 . május 18-án a következ ő határozattal fogadta el . „A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma megvitatt a és elfogadta a Duna Televízió Zártkör űen Működő Részvénytársaság 2006 . év i beszámolóját, mérlegét és eredmény-kimutatását, kiegészít ő mellékletét és üzleti jelentését a részletes indoklás alapján 2 .675 .602 e Ft egyező összes eszköz és összes forrás értékkel és 29 .865 e Ft mérleg szerinti eredménnyel. Továbbá a Kuratórium elfogadta , hogy a Duna Televízió Zrt . 2006. évi mérlegében szereplő 29 .865 e Ft mérleg szerinti nyereséggel növelje a -460 .436 e Ft eredménytartalékot .
10
1 ./ A Duna Televízió Zrt. tevékenységének felügyelet e 1 .1 . A Részvénytársaság pénzügyi helyzete 2006-ba n
A Duna Televízió Zrt. 2006 . évi gazdálkodási tevékenysége eredményes volt : a tervezett kényszerű hiányt (-28,9 millió forint) sikerült megfordítani és a gazdálkodási évet minimális (+29,9 millió) pozitívummal zárni ;
az egyensúly stabilizálását nehezítette, hogy már az év els ő felében világossá vált egy félmilliárd forint nagyságrendű bevételkiesés, amit a Zrt . vezetőinek az évközi intézkedésekkel kellett ellensúlyozniuk ; az évközi gazdálkodási nehézségeket tovább fokozta, hogy az év második felébe n bevezetett kormányzati szigorító intézkedések (ÁFA-kulcs emelés, energiaár emelkedés) költségnövelő
hatásán túl a július elsejével megváltozot t
foglalkoztatottsági szabályozást teljesítve mintegy 170 állandó küls ő s munkatársat belső s státuszba kellett venni . A gazdálkodási egyensúly fenntartását szem el őtt tartva a Duna Televízió már az év elejétől tudatosan visszafogott költséggazdálkodást folytatott, így a bevételkiesés véglegess é válásakor, illetve a kormányzati intézkedések miatt nem volt szükség rendkívüli intézkedése k bevezetésére . A kiadások visszafogása markánsan látható a gyártási költségek els ő 4 havi alakulásában .
1T .
450 400
-4-2004 . gy . ktg . tény --s— 2005 . gy . ktg . tény
350
2006 . gy . ktg . tény
300 250 200 150 100 50 i
0 Jan .
Febr .
Márc .
Ápr.
Máj .
Jún .
Júl .
Aug .
Szept .
Okt .
Nov.
Dec.
A szerény mértékű pozitívum hatására a saját tőke jegyzett tőkéhez viszonyított aránya alig változott (76%). millió Ft 2002. évi
2003. évi
2004. évi
2005. évi
2006. évi
tény
tény
tény
tény
tény
197,9
-26,9
-518,0
15,6
29,9
Saját tőke
1 .172,9
1 .837,8*
1 .319,8
1 .335,4
1 .365,3
Jegyzett t őke
1 .104,0
1 .795,8*
1 .795,8
1 .795,8
1 .795,8
Mérleg szerinti eredmény
* 2003 . évi költségvetési tőkejuttatással (691,8 mill . Ft) megnövekedett értékek
12
Összefoglaló megállapítások A társaság 2006 . évi 30 millió forintos pozitívuma a tervezett -28,9 millió forintos hiányná l mintegy 60 millió forinttal kedvezőbb állapot, ami egyértelműen és kizárólag költségcsökkenésb ől ered . A bevételi oldal a félmilliárdos bevételkiesés nyomán nagyjából az el őző évi szinten realizálódott . A költség és ráfordítási oldal alakulására 2006-ban több ellentétes irányú tényező hatott : a tervezetthez képest 15%-ot meghaladó mértékben csökkentek az üzleti tervbe n jóváhagyott saját gyártású műsorra fordított költségek (536 millió forint). A gyártás i költségek ésszerű racionalizálása mellett els ő sorban a központi keretek (dramaturgia, elnöki keret) csökkentek; a jelentősen mérséklődő saját gyártás egyenes következményeként emelkedett a bels ő terhelésekkel nem ellentételezett közvetlen mű sorgyártási költségek közös költségként fennmaradó része, amely 115 millió forint többletköltséget okozott ; az előző vel azonos nagyságrendben (115 millió forint) haladta meg a tervezett költségszintet a mű sorgyártásra nem leosztható általános költség, amely els ősorban az Autonómia csatorna adásvezérl ő i, illetve lebonyolításai ráfordításaival függ össze ; a tervezett növekedéssel ellentétben csak a tavalyi szinten realizálódtak a filmvásárlásra, illetve szinkronizálásra fordított költségek, jelent ős mértékben (25 5 millió forint) javítva ezzel az egyensúlyi pozíciót ; elsősorban a 2005 . évi jelent ős leépítés belső szerkezetének köszönhetően mind a tervezetthez, mind pedig az el őző évihez viszonyítva mintegy 15%-kal (125 milli ó forint) csökkent az ún . központi bruttó élő munka költség . Ezzel az intézményi költségen belüli részaránya 10% alá csökkent .
X13
e M ű sorgyártási é s sugárzási költségek n Központi él őmunk a költsége k q M ű ködési költsége k
75,2%
o Kereskedelmi, PR , kommunikációs költségek n Egyéb költségek
A július elsejével felvett mintegy 170 munkatárs szinte mindegyike a gyártásban közrem űködő munkaköröket tölt be, így a központi él őmunka költséget csak 6 hónapos munkaviszony után, 2007-be n fogják terhelni a „szociális háló” gyártásra át nem terhelhető költségeivel .
2006-ban tervszer űen folytatódott a Duna Televízió Zrt . technológiai megújítását célzó beruházás i tevékenység. Tovább nőtt a fejlett technológiák részaránya. A rendelkezésre áll ó — gyakorlatilag csak az értékcsökkenési leírás nagyságrendjét kitevő — források elkerülhetetlenné teszik egy-egy jelentő sebb fejlesztés több évre történő elosztását, ami hatékonyságban és költségkihatásában i s hátrányos . A 2004. évi egyszeri fejlesztési támogatást már végleg felhasználták, ezért újra megemlítjük, hogy a jelenlegi médiafinanszírozási rendszer a fejlesztési forrást fogalomként sem ismeri . Az pedig magától értetődő, hogy az értékcsökkenési leírás nagyságrendje egy technológiai intézménynél csak lassíthatja a folyamatos visszafejl ődést, de technikai megújulásra — ami a jelenlegi televíziós versenybe n elengedhetetlen — semmiféle lehetőséget nem nyújt .
A pénzügyi helyzet alakulása A jelentős bevételkiesés ellenére a hatékony k őltséggazdálkodás elősegítette, hogy a társaság 2006. évi kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodása egész évben biztosítot t
14 legyen . A Duna Televízió Zrt . valamennyi adó- és járulékfizetési kötelezettségét idejében és rendben teljesítette. A 2004. évi beruházási támogatás forrásainak kiürülésével a társaság cash-flow gazdálkodása azonban kényszer ű en feszesebbé vált .
A bevételek és költségek részletes alakulás a Bevételek 2006 . évben a részvénytársaság összes bevétele jelent ő s mértékben elmaradt a tervezett ől, amit egyértelműen a támogatásoknál keletkezett bevételi kiesés okozott . A realizált bevéte l gyakorlatilag az el ő ző évben elért szinttel azonos maradt .
Megnevezés I. Saját bevételek II . Üzembentartási díj M. Koncessziós díj IV . Sugárzási díj V. Támogatások VI. Egyéb bevételek Összes bevétel:
Terv
Tény
455,0 6,143,0 491,0 1 .341,6 955,7 15,0 9401,3
448,6 6,143,2 485,9 1423,6 339,6 31,4
Terv
Tény
Eltérés a Tény/Terv tervtő l /o
8872,3
-6,4 0,2 -5,1 82,0 -616,1 16,4 -529,0
99 100 99 106 36 209 94
Saját bevételek
Megnevezés I. Saját bevételek U1 . Kereskedelmi Iroda U2.Egyéb
455,0 390,0 65,0
448,6 325,1 123,5
Eltérés a Tény/Terv tervtől /o -6,4 -64,9 58,5
99 83 190
15
Kereskedelmi Irod a A Kereskedelmi Iroda éves bevétele 325 millió forint, ez 17 százalékkal elmarad a tervezett ől. Az eredmény alakulását több ok befolyásolta . A költségvetési szervek megtakarítási szándék a miatt az előző évekre jellemz ő stabil megrendelések elmaradtak, ugyanakkor drasztikusa n csökkent a referenciafilmek- és reklámfilmek gyártásának, sugárzásának megrendel ői igénye . Követve a korábbi évek tendenciáját a barter-forgalom is mérsékl ődött. Pozitív változás, hogy a nézettség növekedést maximálisan kihasználva, a rendelkezésre áll ó reklámidőt a multinacionális médiaügynökségeknek nézettségi alapon (GRP) is értékesíten i lehetett, ezen a területen a forgalom növekedése 58%-os (30 millió forint) . Ennek eredménye az elmúlt hét év legmagasabb „fizető s” reklámbevételének realizálása (135,7 millió forint) .
Egyéb bevételek Az egyéb saját bevétel éves szinten jelent ő s többlettel 123,5 millió forintra teljesült, amel y elsősorban a „vásárolt” és „saját” jogdíj értékesítésb ől (Pl. a B űvölet sorozat szinkronja) , illetve a bérleti- és kölcsöndíjakból tev ődik össze. (Ezen belül kiemelked ően a legfontosabb a Bajnokok Ligája stúdióbérleti díjak, illetve a közvetít ő kocsi bérbeadása.)
Üzembentartási, koncessziós dí j Megnevezés II. Üzembentartási díj M. Koncessziós díj
Terv 6 .143,0 491,0
Eltérés a Tény/Terv tervtől /o 6.143,2 0,2 100 485,9 -5,1 99
Tény
A legfontosabb bevételi források az üzembentartási díj, illetve a koncessziós díj, amelyek pontosan és a törvényi szabályozásnak megfelel ő en érkeztek be a társasághoz . A két díj együtt a bevételek háromnegyedét teszi ki, és a működés gazdasági létalapját biztosítja .
16
Sugárzási díj
Megnevezés
Terv 1 .341,6
N. Sugárzási díj
Eltérés a Tény/Terv % tervtől 106 1.423,6 82,0
Tény
A sugárzási díj valamivel a tervezett szint felett alakult . A díj elszámolása nincs hatással a gazdasági eredményre, mivel az államkincstár a m űholdas sugárzásra felmerült költségeke t megtéríti . A megemelkedett bevételekkel szemben tehát megemelkedett költségek állnak a költségoldal VII ., Európai sugárzás során . A költségtérítés nem vonatkozik az amerikai é s ausztrál sugárzási díjra, amelyet saját bevételekbő l kell kigazdálkodni .
Támogatások Eltérés Tény/Terv a % tervtől 36 955,7 339,6 -616,1 V. Támogatások 60 15,0 9,0 -6,0 V/1 . HTVKA 122 243,8 296,7 52,9 V/2 . Beruházási és fejlesztési támogatások 1 150,0 1,8 -148,2 V/3.ORTT 12,1 161 20,0 32,1 V/4 . Pályázati támogatások -1,9 0 V/5 . Szervezeti struktúraváltás központi támogatása 1,9 0,0 0 525,0 0,0 -525,0 V/6. Egyéb céltámogatások Megnevezés
Terv Tény
A beruházási és fejlesztési támogatások jóváírásának dönt ő részében a műszaki fejlesztések támogatására a 62/2004 . OGY határozat alapján kapott összeg számolható el, minden év sorá n az amortizáció felmerülésével azonos mértékben . A 2006-ban az ORTT támogatások teljes egészében elmaradtak . Ennek egyszer ű oka az ORTT egyre jelentősebb forráshiányában keresendő . Most már évek óta tart az a tendencia , hogy az ORTT egyrészt egyre kevesebb pályázatot tud megfinanszírozni, másrészt ezek egyr e csökkenő hányada illeszthet ő a Duna Televízió m űsorterveihez, így a valamikor igen jelent ős bevételi forrás egyre inkább elapad . Forrás hiányában természetesen az ORTT produkció s kiadások is elmaradtak, amelyeket a költség és ráfordítás tábla 1/8/2 . sora tartalmaz .
17
Egyéb bevételek
Megnevezés VI. Egyéb bevételek
Terv 15,0
Eltérés a Tény~/Terv tervtől % 31,4 16,4 209
Tény
Az egyéb bevételek sor a működés során felmerül ő és a számviteli törvény szerint bevételként elszámolandó tételeket tartalmazza . Az itt könyveit bevételek dönt ő részét a pénzintézetektől kapott kamat teszi ki, de jelent ős volt még a deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásából fakadó árfolyamnyereség is, és még több más kisebb összeg ű tétel.
Költségek és ráfordítások A Duna Televízió a 2006 . évben is felelős gazdálkodást folytatott, így az elmaradó bevételekkel párhuzamosan képes volt ellenőrizetten csökkenteni a költségkiáramlást . Míg a bevételkiesés 5,6 %-os volt, addig a költségcsökkentés 6,2 %-ot tett ki . A költségek é s ráfordítások összege – hasonlóan a bevételekhez – csak minimális mértékben tért el az el őző évi adatoktól . A legnagyobb megtakarítás a műsorgyártás és filmbeszerzés költségeknél jelentkezett, illetve természetesen összegszerűen 100 milliós nagyságrendű megtakarítást hozott az általáno s gazdálkodási tartalék fel nem használása is. Jelentősebb kerettúllépés a II ., közvetlenül leosztható m űsorköltségek egyenlegében, valamint a XIII ., egyéb költségek és ráfordítások sorokon jelentkezett.
18
Megnevezés I . Műsorgyártás előállítási költségei II. Műsorgyártásra (produkcióra) közvetlenül leosztható költségek III. Műsorgyártás általános (nem produkcióra terhelhet ő) költségei N. Filmjogdíjak V . Szinkron VI. Egyéb jogdíjak VII . Műholdas sugárzás VIII . Kereskedelmi Iroda IX . PR, kommunikációs tevékenység, közönségszolgálat X. Élő munka költségek (központi) XI . Működési költségek XII. Értékcsökkenési leírás XIII. Egyéb költségek és ráfordítások XIII. Általános gazdálkodási tartalék Összes kiadások és ráfordítások :
Eltérés a Tény/Terv % tervtől 84 2.762,3 -536,4
Tény
Terv 3 .298,7 122,0
236,5
114,5
19 4
956,9
1 .072,3
115,4
112
910,2 252,2 125,0 1 .466,6 65,0
726,5 180,7 124,3 1 .549,6 54,9
-183,7 -71,5 -0,7 83,0 -10,1
80 72 99 106 84
206,0
203,8
-2,2
99
978,0 684,1 220,5 45,0 100,0 9.430,2
853,2 660,4 247,1 170,8 0,0 8.842,4
-124,8 -23,7 26,6 125,8 -100,0 -587,8
87 97 11 2 380 0 94
Terv
Tény
Műsorgyártás előállítási költsége i
Megnevezés I. Mű sorgyártás előállítási költségei I/1. Hírműsorok 1/2 . Nemzeti Örökség Igazgatósága 1/3 . Integrációs Igazgatóság I/4. Művészeti Főszerkesztőség I/5. Művelődési Főszerkesztőség 1/6. Innovációs Alelnök I/7. Mű sor Alelnök 1/8 . Központi keretek U8/1 . Jeles napok U8/2 .ORTT U8/3 . Központi keret U8/4 . Tengerentúli sugárzás speciális költségei
3.298,7 801,9 173,0 295,7 282,8 148,0 637,3 390,0 570,0 130,0 200,0 240,0 0,0
Eltérés a Tény/Terv tervtől /o -536,4 84 2762,3 19,4 102 821,3 -24,7 86 148,3 -17,8 94 277,9 88 249,6 -33,2 91 135,4 -12,6 98 624,0 -13,3 33 127,3 -262,7 -191,5 66 378,5 -17,3 87 112,7 -192,9 4 7,1 12,3 105 252,3 6,4
6,4
0
19.
A műsorgyártásra fordított közvetlen költségek jelent ős megtakarítást mutatnak. A megtakarítá s elsősorban annak következménye, hogy a bevételi oldalon a tervezetthez képest 500 millió forint hiány keletkezett . Az elmaradt bevételt ellensúlyozandó, elkerülhetetlen volt a műsorok költségvetésének csökkentése, m ű soridők rövidítése, illetve egyes m űsorok megszűntetése. További műsorok nyári leállását meg kellett hosszabbítani, illetve egyes műsorok indulását késleltetni, periodikák számát csökkenteni . Jelentősen csökkentette továbbá a kiadásokat, hogy az ORTT pályázatok elmaradásáva l sok olyan produkció maradt el, amelyek megvalósításával az üzleti terv számolt .
A m ű sorgyártás el őállítási költségei (m Ft-ban ) n 2006. évi terv q 2006 . évi tény 821,3
624,0
378 . 5 277 .9
148,3
1l1 . HfrmOaorok
1/2 . Nemzeti Örökség
249,6 135 .4
1/3. lntegráoias Igazgatóság
1/4. NGnészeö 1/5. NGnelödesi Főszerkesztő ség Fő szerkesztöség
127 . 3
1/8 . lnnooácfös Alelnök
1/7. NGsor Alelnök
I/8 . Központi keretek
Igazgatósága
Az egyes műsorgyártási területek költségeinek alakulás a A Hírműsorok minimális túllépését a Híradó túllépése, ezen belül az őszi rendkívüli belpolitikai események okozták (napi többszöri, több helyszínes élő kapcsolások, tervezettnél hosszabb műsoridők, stb.) A Reggel című műsor összköltsége viszont kevesebb lett a tervezettnél, aminek oka, hog y ősztől új műsorstruktúrával, új fő szerkesztő séggel indult újra a műsor. Az esti Közbeszéd
20 című műsor a tervezett kereteken belül valósult meg . A Nemzeti Örökség Igazgatósága a tervezetthez képest kevesebb összegből állította elő műsorait. Új műsorként márciustól indult be havi egy megjelenéssel a Szerelmes földraj z című magazin . A vallási jellegű mű sorok a kereteken belül, míg a Törzsasztal cím ű 2 heti beszélget ő műsor megtakarítással zárta az évet . A Világpolitika című műsor 2006 . február 28-ával forráshiány miatt megszűnt. Az Integrációs Igazgatóság területén a Heti hírmondó (Hétvége) cím ű műsor csekél y megtakarítási egyenleggel zárt . A Világunk című, elsődlegesen határon túli kisebbségekke l foglalkozó műsor is megtakarított, aminek technikai-m űszaki okai voltak : megszűntek ugyanis a m űholdas bejelentkezések, csak optikai átjátszások történtek a határon túl i területekr ől. A Művészeti F őszerkesztőség műsorkeretén belül jelent ős megtakarítás képz ődött, mivel a tervezettnél kevesebb számú színházi felvétel készült, kevesebb ráfordítással, de kisebb nagyobb megtakarítást ért el a Kiköt ő és a Címlap című sorozatműsor is.
A Művelő dési F őszerkeszt ő ség éves megtakarítása több műsor szűkített gazdálkodásából adódik . Ilyenek : Felelet az éveknek, Hol volt, hol nem volt . A többi sorozatműsor betartotta a tervezett kereteit. Az Innovációs Alelnök területe szerény megtakarítást produkált . A sportműsorokról, mint az egyik legnagyobb költségfelhasználóról is elmondható, hogy a sokrét ű feladat mellett költségkímél ő módon gazdálkodott . A többi műsor gazdálkodása – élén a napi megjelenés ű Kívánságkosárral – a tervszámokban előirányzattokhoz igazodott . A Mű sor Alelnök által felügyelt Dramaturgia keretéb ől támogatott, külső gyártásban készített játékfilmekből illetve dokumentumfilmekből jónéhány nem készült el 2006-ban, így ezek költségkihatásai a 2007-es évet terhelik . Ilyenek : Érsek látogatása, a Szelíd interface, a Phantom, Új hazára lelve, Anti bácsi, Vad lányok, Saját halál, Új eldorádó II . című filmek. Emellett a kényszerű költségcsökkentés miatt a keret felhasználását limitálni kellett .
21 Mindezek eredményeként ezen a területen jelent ős megtakarítást sikerült elérni . A Műsorajánló című napi információs műsor a tavaly tavasszal beindított Autonómia csatorn a műsorajánlásainak költségeit is tartalmazza .
A Központi keretb ől a Jeles és a tematikus napokra fordított összeg nagyjából megegyezik a tervezettel . A Központi keretben az Autonómia csatorna üzemeltetésére elkülönített 10 0 millió forinttal szemben a felhasználás mintegy 170 millió forint volt, amit gyakorlatilag ellensúlyozott az elnöki keret (140 millió forint) majdnem felének megtakarítása . (Az elnöki és alelnöki keretek felhasználását a kuratórium elnökségének kérésére a társaság Felügyel ő Bizottsága külön kérésre vizsgálta, és megállapította, hogy a felhasználás takarékos é s célszerű volt. )
Költségcsökkentő tényező volt az is, hogy nem minden új műsor indult be a tervezett időben, hanem csak csúsztatva, illetve 2006-ban csak az el őkészítés fázisáig jutott . A fenti folyamato k együttes hatása eredményezte a gyártási költségvolumen csökkenését .
Műsorgyártásra (produkcióra) közvetlenül leosztható költségiek
Megnevezés
Terv
Tény
II. Műsorgyártásra (produkcióra) 122,0 236,5 közvetlenül leosztható költségek - Összes költség _ 3.420,7 2.998,8 - Belső terhelés összesen -3.298,7 -2.762,3 1111 Élőmunka költségek és járulékok 1 .775,7 1 .512,1 - Élő munka bels ő terhelés összesen -1 .775,7 -1.512,1 1111/1 . Külsős munkatársak 944,4 656,6 -656,6 - belső terhelés -944,4 520,1 525,2 11/1/2 . Belsős munkatársak - belső terhelés -520,1 -525,2 II/1/3 . Egyéb bérjelleg ű kiadás + 311,2 330,3 járulékok + személyi jelleg ű kiad. - belső terhelés -311,2 -330,3 II/2. Technika felhasználás és anya g 909,5 903,8 jellegű költségek - Technika bels ő terhelése összesen -787,5 -667,3 1U2/1 . Studiók 460,4 490,2
Eltérés a Tény/Terv tervtől /o 114,5
194
-421,9 536,4 -263,6 263,6 -287,8 287,8 5,1 -5,1
88 84 85 85 70 70 10 1 10 1
19,1
106
-19,1
106
-5,7
99
120,2 29,8
85 106
22 - belső terhelés 11/2/2 . Montírozók - belső terhelés 11/2/3 . Átíró - bels ő terhelés 11/2/4 . Közvetít őkocsi - belső terhelés W2/5 . Mobil forgatási eszközök - belső terhelés II/2/6. Szállítás - belső terhelés II/2/7 Kazetta, kellék, utaztatás, bérlet , stb. - bels ő terhelés
-151,3 60,4 -212,5 13,1 -16,6 88,3 -56,8 57,4 -53,3_ 71,1_ -53,5_
16,1 -29,2 68,0 -4,8 0,2 5,6 10,5 -10,5 9,3 9,8 9,7
90 67 76 73 99 107 84 85 85 116 85
151,2
-19,1
89
-170,3
-151,2
19,1
89
40,6
27,9
-12,7
69
-40,6
-27,9
12,7
69
735,5 452,8 -452,8 108,0 -108,0 72,7
582,9 -582,9 329,5 -329,5 90,2 -90,2 59,6
-72,7
-59,6
25,1 -25,1 40,4 -40,4
14,0 -14,0 82,1 -82,1
-152,6 152,6 -123,3 123,3 -17,8 17,8 -13,1 13,1 -11,1 11,1 41,7 -41,7
79 79 73 73 84 84 82 82 56 56 20 3 203
36,5 36,5
7,5 7,5
29, 0 -29,0
-167,4 89,6 -280,5 17,9 -16,8 82,7 -67,3 67,9 -62,6 61,3 -63,2 170,3
Korr. : Nem produkcióra terhelt bels ő terhelés
II/3. Jogdíjak - Belső terhelés összesen II/3/1 . Vásárolt küls ős anyagok - belső terhelés W3/2. Belföldi hírügynökség - belső terhelés 11/3/3 . Külföldi hírügynökség - belső terhelés II/3/4. Meteorológia - belső terhelés 11/3/5 . Egyéb - belső terhelés
_
-735,5
Korr. : Befejezetlen állomány változása
Az alábbi bőségesnek tűnő magyarázatot azért fű zzük hozzá a táblázathoz, mert ennek alapján válik láthatóvá, hogy mit jelent a teljes átláthatóság az általunk szorgalmazot t normatív finanszírozás intézményi oldalán ! A műsorokban felhasznált élő munkaerő összességében a m űsorgyártás alulteljesülésével párhuzamosan csökkent . Az azonban feltűnő, hogy a külsős munkatársak bére jelent ősen elmarad, a belsős munkatársaké pedig túllép a tervezett értéken . Az ok természetesen az átalakuló foglalkoztatási formából vezethet ő le. Az év közepén kényszerűen lezajlott az állandó külsős alkalmazottak állományba vétele és az EKHO-s kifizetések immár bels ős
23 bérekké alakították a korábban küls ő s állománynak kifizetett - általában számlás - bérjelleg ű költségeket . A tervezési id őszakban még nem volt látható biztosan, hogy a változá s bekövetkezik, ezért a tényszámok jelentős eltérést mutatnak a tervhez képest . A belsős munka részaránya tehát növekedett és ez visszaszorította a küls ős foglalkoztatást , ami teljes egészében illeszkedik a menedzsment által megfogalmazott célokhoz .
A legfontosabb terveltérést a technika felhasználás összesített sora mutatja . Az összesítő sor több mint 114 millió forint romlást mutat a tervhez képest . Az eltérés alapvet ő en két okbó l következik : - több éve folyó aktív korszer űsítő beruházási tevékenység eredményeként technika i eszközöknél a legtöbb soron jelent ős amortizációs többletköltség jelentkezett, amely 2006 ban sem épült be a bels ő árakba. A kiterhelési árak korrekciója (azaz például a stúdiókná l jelentős emelése) nem halogatható sokáig, mert jelenleg a produkciók ebben az értelembe n nem a valós költségeket mutatják ;
- csökken ő műsorgyártás mérsékli a kiterhelések össztömegét is, a költségfelmerülés t azonban jellemz ően változatlanul hagyja, mivel a költségoldalon jellemz ően fix költségek találhatóak . Mivel a költségeket nincs ami „ledolgozná”, ezért jellemz ően romlik az egyenleg, azaz növekszik a társaságot terhelő közös költség .
Ez a két összefüggés határozta meg a stúdiók, a közvetít őkocsi és a szállítás sorokat, am i más szóval azt jelenti, hogy jelenleg többet költenek az eszközökre, mint amennyit a bels ő árak továbbhárítanak a produkciókra . Amennyiben az értékek tartósan ekkora különbsége t mutatnak – az intézményi szint ű túlköltekezés és a valós produkciós költségkimutatáso k érdekében – a bels ő árakat mielőbb fölfelé kell elmozdítani . Külön említést kíván a stúdiók sor, amely valamennyi stúdió (kivéve a szinkronstúdiót) telje s költségét tartalmazza . A soron óriási anomália jelentkezik, amely azt mutatja, hogy a stúdiók költségei és a produkciók irányába történt költségkiterhelés jelent ősen elszakadt egymástól . A sor 340 milliós negatív egyenleget mutat, ami az el őző évhez képest 20% növekedés ! (Gyorsan hozzá kell tenni, hogy ez nem a hanyag gazdálkodást jelenti, csak azt, hogy ezek a költségek nem terhel ődnek tovább a produkciókra . A negatív egyenleg kiküszöbölésére a
24 menedzsment már 2006 . évtől folyamatos intézkedéseket tesz .) Megfontolandó ennek az egyenlegnek a közgazdasági tartalma, ami a hiány megszüntetésének vizsgálatán keresztül világítható meg a legjobban . Az első módszer a jelenlegi kiterhelési árak megemelése . Tehát a nagy stúdió ára a jelenlegi óránként 40 ezer forintról például 70 eze r forintra drágulna . Ezzel a kapacitás a produkciókra terhelve megdrágulna, tehát a produkci ó kevesebbet vásárolhatna ebből. Miután a produkciók költségvetése fix, ezért ahhoz, hogy ugyanannyit tudjanak vásárolni, a büdzséjüket meg kellene emelni . Ezáltal a költségek, eg y magasabb árszínvonal mellett — helyesen — a produkciónál jelentkeznének . Ezzel elvileg az eredménypozíció nem változna, de az egyes műsorok percára jobban összehasonlíthatóv á válna a piaci árakkal . A másik módszer, ha a m űsorrács igazodik az optimális stúdióüzemeltetéshez . Ezzel elérhető a gazdaságosabb üzemelés, mert a munkaerő-lekötés sokkal kevesebb üresjáratot tartalmazna . Ez azonban az él őműsorok kényszer ű tologatását jelenti, a technikai és gazdasági megfontolások uralmát a műsorkészítő i megfontolások felett, ami a nézettség csökkenéséhe z vezet(het) . Ez a módszer valóban megtakarítást jelentene . A gyártási és műszaki vezetők jelenleg ezt az optimalizálást hajtják végre — természetesen csak egy elfogadható mértékig — , ugyanis a nézettségi adatok igen gyors visszajelzést adnak a legkisebb változásra is . A harmadik módszer a változatlan feltételek melletti olcsóbb üzemeltetés elérése, amely csa k a dolgozói létszám további csökkentésével valósítható meg, hiszen a már beruházott eszközö k amortizációja adott . Ez a módszer is valós eredményjavuláshoz vezetne . Több racionalizálási lehetőség mellett, a virtuális stúdió üzembe helyezése is lehetőséget ad él őmunka csökkentésre, azonban az csak az év végén állt üzembe és a tapasztalatok eléréséhez valamint a folyamatok stabilizáláshoz id őre van szükség. A vezetés természetesen mindhárom módszerrel élni kíván a jelent ős negatív szald ó csökkentéséhez .
Számottevően elmaradtak a tervezett ől a jogdíj akra fordított költségek. Ennek hátterében elsősorban a szigorú költséggazdálkodás áll, ami a produkciók számára lényegesen keveseb b külső s (első sorban tudósítói) anyag megvásárlását tettek lehet ővé.
Mind a bel- mind pedig a külföldi hírügynökségektől vásárolt szolgáltatásokat csökkenten i kellett, ami megmutatkozik a tervhez képest alul teljesült tényszámok alakulásában .
25 Az egyéb soron jelentkező jogdíjak döntő részét a sportközvetítések jogdíjai teszik ki . A 2006. évi jelent ős túllépést teljes egészében a Borsodi Liga őszi mérkő zéseinek jogdíjai jelentik, amir ől évközben történt megállapodás .
Filmjogdíjak, szinkro n
Megnevezés IV. Filmjogdíjak V. Szinkron Szinkronizálási költségek - belső terhelés
Terv 910,2 252,2 253,7 -1,5
Eltérés a Tény/Terv tervtől 726,5 -183,7 80 -71,5 72 180,7 -72,0 72 181,7 67 -1,0 0,5
Tény
A filmjogdíjakra és szinkronizálási költségekre fordított együttes összeg tervértéken belü l maradt. A kies ő bevételek ellensúlyozására a filmbeszerzési büdzsé vezet ői döntés alapján az eredeti értékr ől 20 %-kal csökkent . A csökkentett filmvásárlás természetesen alacsonyab b szintű szinkronizálást kívánt, így ez is hozzájárul a megtakarításhoz.
Egyéb jogdíja k Megnevezés VI. Egyéb jogdíjak
Terv 125,0
Eltérés a Tény/Terv tervtől /o 99 124,3 -0,7
Tény
A különböző jogcímeken (kis zenei, irodalmi, el őadóművészi, képzőművészeti) fizetett jogdíjak egy része bevételarányosan, más része a képernyő n való megjelenéstől függ ően jelentkezik költségként .
Műholdas sugárzá s Az államkincstár által finanszírozott Antenna Hungária Rt . európai m űholdas fellövés i szolgáltatás díja a részvénytársaság szempontjából nem gazdálkodási, hanem csak a könyvekben átfutó tétel . A díj elszámolása nincs hatással a gazdálkodási eredményre . Fontos, hogy a tengerentúli sugárzás díját a Duna Televízió teljes egészében saját forrásokbó l gazdálkodja ki, arra központi állami támogatást nem kap .
26
Élőmunka költségek
Megnevezés X. Élőmunka költségek - Összes költség - Belső terhelés összesen X/1 . Alapbér - belső terhelés X/2. Gyártási prémium - belső terhelés X/3 . Vezetői prémium - belső terhelés X/4. Jutalom, nívódíj - belső terhelés X/5 . Pótlék, kiegészítő fizetés - belső terhelés X/6. Munkáltató által fizetett nyugdíjbiztosítás, egészségpénztár - belső terhelés X/7 . Külsős munkavállalók jövedelme - belső terhelés X/8. Személyi jelleg ű jövedelmek - belső terhelés X/9 . TB és egyéb járulékok - belső terhelés
Terv 978,0 4.052,1 -3 .074,1 785,4 -392,7 836,0 -815,1 69,2 -21,5 96,0 -49,0 217,0 -108,5
Eltérés a Tény tervtől /o 853,2 -124,8 3.869,5 -182,6 -3 016,3 57,8 23,5 808,9 -499,0 -106,3 860,2 24,2 -851,5 -36,4 71,8 2,6 -2,1 -23,6 107,7 11,7 -58,4 -9,4 216,5 -0,5 -115,4 -6,9 Tény
87 95 98 103 127 10 3 104 104 11 0 11 2 11 9 100 106
71,6
64,3
-7,3
90
-39,7 1 .348,0 -1 .294,0 144,9 -82,6 484,0 -271,0
-36,0 1 .018,4 -946,5 105,5 -64,2 616,2 -421,7
3,7 -329,6 347,5 -39,4 18,4 -132,2 -150,7
91 76 73 73 78 127 156
A tervsorok részletes értelmezése előtt érdemes megvizsgálni az összköltség, valamint a z élőmunka költségek viszonyát . A több évre visszatekint ő kimutatás alapján megállapítható , hogy a létszámleépítés következtében az él ő munka költségek részaránya csökkenést mutat az összköltségekben. A csökkenés a 2006 . évben már nem csak részarány-csökkenést, hanem a 2005 . évhez képest abszolút értékben történt csökkenést is jelez . A folyamat hátterében több tényező áll. Lényeges tényező , hogy a megtakarítás els ősorban a központi állományban é s nem a produkciókra terhelt bérköltségekben következett be . Figyelembe kell azonban azt i s venni, hogy a 2005 . évi kiemelkedő élőmunka költséget nagyrészt a csoportos leépítés egyszeri költségei növelték meg . A 2006. évi adatokból egyértelm űen látszik, hogy a létszámleépítés hatása a 2006 . évre elérte
21.
gazdasági célját és valós megtakarítások mutatkoznak, ráa' álul a csökkenés (örvendetesen) a központ i dolgozói szférát érinti .
A táblázat ugyanezt számszer űen mutatja. A számokból és a fenti elemzésb ő l kitűnik, hogy a Duna Televízió bérgazdálkodása az üzleti terv szerinti és megfelel ően kontrollált folyamat.
Vállalati összes költség ~1VI Ft) Előmunka összes költsé g (M Ft) Ebből központi élőmunka költség (M Ft) Élőmunka részaránya az összes költségben (%) Központi él őmunka részaránya az összes költségben (%)
2004
2005
2006
8,326
8.766
8.842
3.709
4.009
3 .870
844,3
995
853
44,6
45,7
43,8
10,2
11,3
9,6
Az elemzés után a 2006 . évi élőmunkaerő-felhasználás részleteiben az alábbiak szerint alakult. A társaság összélőmunka költségfelhasználása 5 százalékkal maradt el a tervtől, ami a csökkenő központi költségek mellett döntően a termelésnek a tervhez képesti elmaradásából következik . Az alapbér alakulása bemutatja a rendszeresen foglalkoztatott küls ős munkatársak felvételébő l származó hatásokat. A tervezett összeghez képest a költségoldal nem emelkedet t akkora százalékban, mint az várható volt . Ez két oknak tudható be. Egyrészt az újonnan
28 felvett kollégák alapbére lényegesen alacsonyabb, mint a már korábban itt foglalkoztatotta k átlagbére, másrészt a nagy tömeg ű szabadságkivételek a költségeket elvezették err ől a sorról a „Pótlék” kiegészít ő fizetés sorra . Az alapbér belső terhelése azonban már pontosan mutatja , hogy a gyártásban dolgozó belső sök létszáma és költsége milyen mértékben emelkedett (27, 1 %-os bővülés). Természetesen ugyanezt az összefüggést mutatják a gyártáshoz, a produkciókhoz közvetlenü l kapcsolódó többi sorok is . A külső s munkavállalók jövedelme sor 75 %-os teljesülése egyértelműen jelzi a foglalkoztatási forma visszaszorulását . (A hatás csak a félévtől érvényesült, hiszen akkor következett be a váltás .) A személyi jellegű jövedelmek sor jelentő sen elmarad a tervezettő l, amelyet az indokol, hogy központi rendelkezések alapján 2006-tól a vezet ő tisztségviselő k tiszteletdíjai a küls ős bérek soron kell, hogy szerepeljenek . A TB és egyéb járulékok soron tervezett költségek jelent ő s túllépését természetesen szinté n az EKHO-s kifizetések utáni járulékteher-b ővülés okozta. Itt fontos megemlíteni, hogy a belsős foglalkoztatás-bő vülés jelentő s járuléknövekedéssel járt, azonban mivel a korábban a számlás munkavállalóknak kifizetett bruttó összegek ÁFÁ ját nem igényelhették vissza, az ú j foglalkoztatási, illetve adózási forma intézményi szinten önmagában nem okozot t többletköltséget. Röviden : a Duna Televízió RZT ma EKHO járulékkal terhelten fizeti a honoráriumokat dolgozóknak, míg korábban ÁFÁ-val megterhelve tette .
29
1 .2 Az Alapító Okirat célkitűzéseinek való megfelelés Törvényi elő írás volt rá, hogy 2006-ban módosítsuk az Alapító Okiratot . A 2006 . március 24-i ülésen a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma az elnöksé g előterjesztése alapján a Duna Televízió Rt . Alapító Okiratának alábbi módosításáva l egyetértett: a Dtv. Rt. Alapító Okirata 1 . szakaszának 1 .1 alpontja, amely a cégnévről rendelkezik, úgy változik meg, hogy ezentúl Duna Televízió Zrt . (Duna Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság) lesz bejegyezve . A Dtv. Rt. Alapító Okiratának 3 § . 3 .2. alpontj a (tevékenységi körök) kiegészül a csomagküldő kiskereskedelemi tevékenységgel . (TEÁORszáma 52.61 .)"
Ami a lényeget illeti : a Duna Televízió feladatait 2006-ban is az alapításako r meghatározott célkitűzések jelölték ki, els ősorban az, hogy erősítse a szellemi hidat a Magyarországon és a határainkon túl élő nemzetrészek között . A kuratórium a 2006-ra szóló üzleti tervnek a mű sorokkal foglalkozó része, konkrétabban a hír, a kulturális és a szolgáltat ó műsorok elé azt a követelményt állította, hogy friss és hiteles információkkal, a m űvészet és a tudomány valós értékeinek népszerűsítésével, hasznos ismeretekkel segítsék elő a nézők tájékozódását és a nemzeti identitás er ősödését. És mindeközben álljanak helyt a magyar nyelvű médiumok versenyében . A hagyományok talaján növesszék ki az érdekl ődésfelkeltésnek új formáit. Abból indultunk ki, hogy az 1992-ben megfogalmazott, majd a Médiatörvénybe n megerősített feladatkör nem csak az elmúlt évtizedben kapott új tartalmakat . Eddig is sok minden változott. Abban a mértékben, ahogyan változott az anyaország és a határokon tú l tömbben vagy szórványban, olykor diaszpórában él ő nemzettestek, a világ magyarjai között i viszony fenntartásának lehet ősége. Az akkor megfogalmazott alapkövetelménynek az a része , hogy a Duna Televízió elfogadható, s őt, ha lehet, eligazító legyen a más nemzetekhez é s közösségekhez tartozók számára is, egyre inkább er ősödik. Az azonban teljesen új helyzetet teremtett, hogy a szomszédság néhány országa az Európai Unió tagja lett, s az is nag y feladatokat adó helyzet, hogy néhány magyar kisebbségek által is lakott ország egyel őre kimaradt a határok fölötti egyesítésnek ebb ől a lehető ségéből. A Duna Televíziónak most újfajta válaszként kell felelnie a hagyományos trianoni kérdésekre . Az Országgy űlés figyelmébe ajánljuk, hogy a Duna Televízió a már szinte az egész földkerekségre kiterjedő sugárzásával, s az Alapító Okiratban meghatározott mondandóival a magyar
30 kultúra legolcsóbban fenntartott és leghatékonyabb nagykövetsége . Az Alapító Okirat szerint a Duna Televíziót az összmagyarság egészét szolgáló , értékorientált, tájékoztató, szolgáltató és kulturális televízióként határozták meg . Az alapítók a példát adó, erkölcsi mértéket állító, a mindenkori divatokon túllép ő, minőségelvű népszolgálatot (közszolgálatot) végző televízióadás reményében hozták létre . Elgondolásuk az volt, hogy a nemzettesteket összeköt ő hídverés, a nemzettudat, a nemzeti identitás, a z emberek tájékozódási igényének kielégítése csakis a kultúra és a civilizáció értékeir e támaszkodva lehetséges . A Médiatörvény is ennek a gondolkodásnak a szellemében tett e 1995-96-ban a Duna Televíziót a közszolgálati rendszer részévé . A Duna Televízió m ű sorainak azóta is változatlan alapfeladata, hogy az egyeteme s magyarságot tájékoztassák a különböz ő országokban él ő nemzettársaink politikai, társadalmi , gazdasági és szellemi életéről, bemutassák a nemzet sorsfordulóit és az emberek mindennap i életét, megszólaltassák a tudomány és a m űvészet alkotó egyéniségeit, s e missziók álta l erősítsék a nemzethez tartozók azonosságtudatát . Egyre er ő sebb azonban az igény, hogy a sokadik generációk tagjainak és a más nemzetekhez tartozóknak a felvilágosítására idege n nyelvű, első sorban angol feliratokkal lássák el a műsorokat . A felismerés 2006-ban i s megvolt, anyagi eszközök hiányában ez 2007-re maradt . A Duna Televízió sajátos, az Alapító Okiratban körvonalazott szerepéb ől adódóan a mű sorok világképét eddig is meghatározta az összmagyarságban való gondolkodás igénye . Ezzel kapcsolatban 2005-ben vető dött fel a gondolat, hogy a választékot b ővítendő a Duna Televízió beindítja második csatornáját, amelyet az autonómia-kérdések felmutatásával a kisebbségek párbeszédének lehető ségére ajánl fel . A terv szerint 2005 karácsonya lett volna az indítás ünnepi dátuma . Ez a bevezetőben elemzett gazdasági stabilizációs folyamat miatt sem valósulhatott meg . A részvénytársaság vezető i – a kuratórium elnökségével egyetértésben – előbbre valónak tartották az egyensúly visszaállítását, s csak arra alapozhatónak a másodi k műsor beindítását . Ez utóbb ezért csúszott át 2006 húsvétjára . Ezzel kapcsolatban érdemes felidéznünk, hogy jogászi nyelven az fogalmazódik meg : az Alapító Okirat és a Médiatörvény 30 .§-a értelmében a Duna Televízió elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül él ő magyarság számára nyújt közszolgálati m űsorszolgáltatást. Mindezekre tekintettel a Duna Televízió feladata a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6 .§-ának (3) bekezdése megvalósítása érdekében televízió m űsor sugárzása Közép- és Kelet Európában, különösen az országon kívül él ő magyarság számára. A m ű sorszolgáltatás szolgálja a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését ; a tárgyilagos
31 Magyarország- és magyarságkép kialakítását Európában és azon kívül ; a népek közötti és a nemzetközi kapcsolatok ápolását és er ősítését; a magyar kisebbségek identitásának , anyanyelvének, kultúrájának meg ő rzését (idézet a Duna Televízió KMSZ-éne k preambulumából). A Duna Televízió második csatornája lényegében ebben az irányba n folytatja a megkezdett utat . A terjeszkedés mindig kapott politikai hátszelet . Annak idején néhányan vitatták ugyan, de a tengerentúli sugárzásra is kapott országgy űlési biztatást az intézmény . 2000 decemberében az Országgyűlés 910 millió forintot szavazott meg a határo n túli televíziózás fejlesztésére . Bár az összeg gazdája az Illyés Közalapítvány lett, a programo t – akkor úgy lehetett hinni – egyértelm űen a Duna Televízióra építették . Ugyancsak az Országgyűlés 800 millió forintot szavazott meg az amerikai sugárzás megvalósítására, ami a z ÁPV Rt. bekapcsolásával jött volna létre . A határokon túli televíziós fejlesztésnek azonba n nem a Duna Televízió lett a szakmai gazdája, az amerikai sugárzás támogatása pedi g teljességgel elmaradt . Mint ahogy az ausztráliai sugárzásé is . A második műsor finanszírozása is a Duna Televízió belügye maradt. Ezeket a mára „történetivé” nemesült kérdéseket ma már az Országgy űlésnek volna érdemes vizsgálnia. Mikor? Ki által? Mi történt?
32 1.3/ A közszolgálati műsorszolgáltatás helyzete
A 2005 . év az átalakulás, az új vezető ség által megkezdett változtatások bevezetéséve l telt el a Duna Televízió életében . A gazdasági év közbeni elnökválasztás, a szükséges és már korábban meghirdetett, de csak az új vezérkar által vállalt és végrehajtott létszámleépítés és az egyre szűkösebb pénzügyi feltételek között alakult ki a televízió új arculata . A soha ne m tapasztalt méreteket öltő, kielégíthetetlen profitéhséggel zajló médiaharc határon belül és a környező országokban is kiteljesedett . Így jutottunk el a 2006 . évhez.
2006-ot új műsorok megjelenése és a növekv ő nézőszám fémjelzi . A 2006-ban képerny őre került, megújított műsorstruktúrát a Duna Televízióra jellemz ő értékállóság, a hagyomány és minőség meg őrzése mellett a szélesebb nézői rétegek megszólítására való törekvés is jellemezi . A kényesebb ízlésű, igényesebb néző i és szakmai körök nem fogadták osztatlan örömmel a Kívánságkosár naponta jelentkez ő zenés szórakoztat ó műsorát vagy az olaszok által készített, a műfajon belül az igényesebbek közé sorolható szórakoztató filmsorozatot, a B űvöletet . Ennek ellenére els ősorban ennek a két műsornak köszönhet ően 2006 első negyedévétől jelentősen megn őtt a televízió nézettsége. A színvonal kérdése mélyebb vizsgálati területekre is rávilágít . Itt nem csupán a nézettségnövelés kényszeréről van szó, az érték és a nézettség örök — és a későbbiekben alaposan elemzett — konfliktusáról . A tengeren túli sugárzások megszokottá válásáva l olyan néz őrétegek is bekapcsolódtak a Duna Televízió m űsorainak rendszeres figyelésébe, amelyeknek más típusú emlékei és nosztalgiái vannak
a
magyarságtudattal kapcsolatban, mint a Kárpát-medenceieknek és a nyugat európaiaknak. Bár még az utóbbi esetekben is megfigyelhetünk bizonyo s változásokat. A Duna Televízió indulása idején nagyjából még a két világhábor ú közötti örökség emléke élt a Kárpát-medencei magyarság szellemiségét tekintve . Ez azóta nagyon megváltozott. A Duna Televíziónak komolyan kell foglalkoznia azzal a kérdéssel, hogy egy képzeletbeli vagy egy valóságos magyarságnak akar-e m űsort szolgáltatni. Ez a kérdés Magyarország és a határokon túli magyarság egyé b viszonylataira is kiterjed . A Duna Televízió ebben szinte vizsgálati laboratóriumkén t működik.
33 Az itt felvetődő problémákhoz képest kedvező jel, hogy az előző év szeptemberétől elindított és 2006-ban már kiforrott m űsorszerkezettel jelentkező Világunk című közéleti magazinműsor fontos fóruma lett a környez ő országokban élő magyarságnak. A korábbiakkal szemben ez a naponta megjelenő műsor sok élő bejelentkezéssel, aktuális témákat feldolgozó tematikus műsorokkal, körkapcsolásokkal is jelentkezik .
Érdemes külön megemlékeznünk a nagy népszerűségnek örvendő tematikus napo k műsorairól . Mind a Wass Albertet, Tamási Áront és másokat, mind a trianoni kérdéskör t vagy Kolozsvár múltját, kulturális örökségét, jelenlegi viszonyait feltáró tematiku s műsorfolyamok jó szakmai és néz ői kritikákat kaptak . A televízió új, az aktuális é s általános témákat a korábbinál sokkal inkább figyelemmel kísér ő törekvésébe szervesen illeszkednek ezek a kezdeményezések . Ide kapcsolódnak a jeles napok, nemzeti ünnepe k méltó, hagyományokhoz illő, magas színvonalú, jól szerkesztett műsorai is .
2006 áprilisától kísérleti jelleggel indult a televízió második csatornája . Nagy szakmai háttérrel és elszántsággal, de minimális pénzügyi fedezettel kezdte meg az új csatorna a működését. Az adást továbbító kábelszolgáltatók számának növekedése ellenér e határon belül és kívül még nagyon sokan nem láthatják az Autonómia csatornát . Ezeknél a vételi problémáknál azonban nagyobb gondot jelent a biztos pénzügyi alapok hiánya . Márpedig a források biztosítása nélkül nehezen képzelhet ő el ennek a kísérleti adásnak a továbbfejlesztése .
A pénzügyi nehézségek miatt 2006-ban a korábbiaknál is szigorúbb feltételek melet t vezették be a július elejétől szeptember második hetéig tartó nyári m űsorrendet. Ezt az időszakot a kényszerűségbő l részben vagy egészen szünetelő műsorok hiánya jellemezte : Világunk, Váltó, Törzsasztal, Közbeszéd (augusztus közepét ő l) és A reggel. Ez jelentős műsorszűkítés volt. A nyári időszakban máskor is hátrányukra változnak a néz ői szokások, ez a kényszer űség azonban túlzottan szegényessé tette a műsorkínálatot. Az augusztus 20-án bekövetkezett tragikus eseményekhez kapcsolódóan az írott sajtóban is kritikával illetet t szerkesztői és (vagy) műsorvezetői hibák helyreigazítása a közszolgálatiság követelményeinek megfelelően történt. Ez többek között arra figyelmeztetett : ügyelni kel l arra, hogy a határon túli célközönséget ilyen jellegű szakmai hibákkal ne bántsák meg . Az események képerny ős megjelenítése ugyanis rávilágított arra, hogy egyrészt a rendelkezésre
34 álló műszaki felszerelés a váratlan történések azonnali helyszíni közvetítésére nem a d módot, másrészt a pontos információk beszerzése, az információk biztonságos kezelés e nem minden munkatársnak a sajátja . A létszámleépítésekkel egybekötött min őségi cseréknek ez a magyarázata .
2006 szeptemberétől a hírműsorokban voltak leginkább tapasztalhatók a változások . Új díszlettel és megújított tartalommal jelentkezett A reggel című magazinműsor. A politikai és közéleti témák mellett nagyobb hangsúlyt kapott a sport a m űsorban. Az el őbb jelzettekb ől ide is vonatkozik, hogy a fiatal és tapasztalatlan m űsorvezetők nem minden esetben voltak kellően felkészültek a jeles közéleti személyiségek részvételével zajl ó stúdióbeszélgetéseknél . Azóta növekv ő nézettséggel egyre inkább stabilizálódik ez a m űsor, s biztonsággal megállapítható, hogy mára a vezet ő politikusok egyik fő szereplési terepévé vált.
A sportműsorok súlya és aránya jelentősen változott 2006-ban . A labdarúgó mérk őzések közvetítése időnként öt-hatszázezer néző t is a Duna Televízió képerny ője elé ültet. Kisebbségi véleményként megemlítjük, hogy egyik kuratóriumi elnökségi tagtársunk következetesen bírálja a magyar labdarúgó mérk ő zések megjelenését, mondván : ezek nem szolgálják a minőségi sport népszerűsítését. Helyettük a tömegsport támogatása nagyob b társadalmi haszonnal járna. A többségi vélemény azonban a nézettségi adatokra alapozv a helyesli azt, amit a közönség kíván, s önmagában nem káros . Fontos változás az elmúlt évekhez képest, hogy újra nagyobb hangsúlyt kapnak a televízióban a sportesemények .
A Híradó, a Váltó és a Közbeszéd, a hírműsorok gerincét képező hír-triász jól felépített, meghatározó műsorokká váltak 2006-ban . Ezekkel kezdődött a hírközlé s modernizációja a Duna Televízióban . Az
őszi hónapok felfokozott politika i
közhangulatában a nézettségük egyértelm űen növekedett . A tárgyilagosság kedvéért me g kell jegyeznünk, hogy a hazai elektronikus sajtó valamennyi fóruma növelte a nézettségét , éppen az általánosan növekvő közérdeklődés miatt. A televízió vezetőinek azt is jeleztük, hogy nem mindig eléggé frissek, naprakészek ezek a m űsorok. A televízió gazdasági és műszaki hiányosságai nagyban meghatározzák a hírmű sorok minőségét. A következ ő esztendőre való felkészülés, a hírműsorok átalakítása annak a kívánalomnak a jegyében zajlott, hog y miként lehet a szűkős pénzügyi keret ellenére is javítani a Duna Televízió hírműsorainak
35 aktualitását, és hogyan lehet növelni a környez ő országok magyarságát érintő történések bemutatásának részarányát. Ezzel összefüggésben a háttérm űsorok témaválasztásánál i s hírérzékenyebben kellene kezelni a határon túl él ő magyarsággal kapcsolatos kérdéseket . Ezeknél a műsoroknál se szabadna elfeledkezni a televízió Alapító Okiratában foglalt legfontosabb célról, az összmagyarság szolgálatáról . Ez is olyan problémafelvetés vol t 2006-ban, amely 2007-re meghatározta a folyamatos átalakítás irányát .
A Duna változatlanul és els ősorban a kultúra televíziója . Filmkínálata továbbra i s magas színvonalú, szakmai körökben is elismerésre méltónak tartják A dokumentumfilmeknek pedig a legfőbb otthonává vált. A Kikötő című kulturális magazin este tíz óra után rendszeresen százezer körüli néz őszámmal indul, majd a műsor végére ez a szám visszaesik húszeze r körülire. Ez sajátosan jelzi, hogy egy jól szerkesztett, igazán sokrét ű, színes kulturális magazinró l tartalmas, jó műsorról van szó. Viszont túl késői időpontban került 2006-ban adásba, különösen, ha az egy órával többet mutató erdélyi órákra, s aszerint él ő és kultúrára vágyó néz őkre gondolunk . Ez a kés ői műsor- és filmkezdés s űrűn ismétlődő, általános hiba .
Új színfoltot jelentett a hagyományos műsorajánló önálló programként val ó képernyőre kerülése . A Házigazda ajánlja érdekes színfoltja a megújuló műsorszerkezetnek .
A meseműsorok igen nézettek és kedveltek, a magyar népmeséknél különösen megugrik a néző szám . Ezzel s általában az ifjúsági műsorok magyarországi helyzetével kapcsolatos gondjainkat a kés őbbiekben fejtjük ki .
36
1.4 A médiatörvény közszolgálati el őírásainak érvényesülés e
A Duna Televízió 2006-ban napi 24 órás műsort sugárzott . A teljes éves műsoridő 8 .760 óra, azaz 525 .600 perc volt . Ebből a tényleges műsoridő 511 .751 percet tett ki, a maradék 13 .849 percet a reklám és a csatornaazonosító foglalta el . A médiatörvény meghatározott kvótákkal szabályozza a főműsoridő ben és a teljes napi műsorfolyamban sugárzott műsorok műfaji, nemzeti, nemzetiségi megoszlását . A Duna Televízió igazi közszolgálati televízióként követi az el őírásokat. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a hazai gyártásra vonatkozó kvótákat messze meg is haladja . A 2006-ban adásba került m űsorok arányai Teljes műsoridő -ban
Perc
Óra
Napi átlag perc
Napi átlag óra 24,00 óra
Éves m űsoridő
100,00% 525 600 perc 8 760,00 óra
lperc
Saját gyártású műsorok Hírműsor (Híradó, Hírek)
38,47% 202 190 perc 3 369,83 óra
554 perc
9,23 óra
4,80%
25 210 perc
420,16 óra
69 perc
1,15 óra
Reggel
3,54%
18 583 perc
309,71 óra
51 perc
0,85 óra
Sport (Sporthírek, Dunasport)
1,34%
7 053 perc
117,54 óra
19 perc
0,32 óra
3 887,96 óra 639 perc
10,65 óra
Vásárolt műsorok
44,38% 233 278 perc
Meteo
0,40%
2 083 perc
34,72 óra
6 perc
0,10 óra
Műsorajánlat
4,44%
23 354 óra
389,23 óra
64 perc
1,07 óra
Reklám
1,35%
7 102 perc
118,37 óra
19 perc
0,32 óra
Egyéb (Csatornaazonosító, főcím, stb.)
1,28%
6 747 perc
112,46 óra
18 perc
0,31 óra
37 Az éves műsoridő belső arányait a Médiatörvény rendelkezéseinek, a Duna Televízi ó Zrt. Alapító Okiratában meghatározott feladatrendszernek, illetve a 2006-os üzleti ter v műsorpolitikai célkitűzéseinek figyelembevételével alakították ki .
A következő táblázat a saját gyártású m űsorok műsoridejének az elő ző évi műsoridőhöz viszonyított változásait tükrözi. Az előző évi a bázisszám (100%) .
A Duna Televízió saját gyártású m űsorainak változása (ismétléssel) 2005 2006. 2005.
2006.
Változás
perc
perc
%
5 144 perc
6 677 perc
129,80 %
3 453 perc
34 934 perc
1011,77 %
Zene
23 825 perc
12 083 perc
50,71 %
Sport
9 849 perc
21 859 perc
221,94%
Hírek, aktuális politika, gazdaság
66 725 perc
62 366 perc
93,47 %
Információ
64 483 perc
62 684 perc
97,21 %
Művészet, tudomány, kultúra
54 116 perc
36 969 perc
68,31 %
Oktatás
10 103 perc
6 024 perc
59,62 %
Vallás
9 951 perc
9 669 perc
97,17 %
Egyéb
38 840 perc
31 955 perc
82,27 %
286 489 perc 285 220 perc
99,56%
Nem zenés, fikció,
dráma, irodalom
Nem zenei szórakoztatás
Mindösszesen :
3$
Műsorcsoportok arányai a Duna Televízió saját gyártású műsorában 2006-ba n ismétléssel Nem zenés, fikció, dráma , irodalom 2,34%
Művészet, tudomány, kultúr a 12,96%
Vásárolt műsorok
Amint az a mellékelt táblázatból is kiolvasható, a Duna Televízió az elmúlt évben 3888 órány i műsort vásárolt meg, illetve mutatott be. Ebből a legtöbb európai (1949 óra), illetve magyar volt (122 5 óra), míg 368 óra volt amerikai, 346 óra pedig az összes többi országból vásárolt produkció . Ami a műfaji felosztást illeti, a legtöbb műsoridőt a magyar és európai játékfilmnek szentelték, de figyelemreméltó a dokumentum- és ismeretterjeszt ő filmek műsorideje is . Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy a Duna Televízióban a kulturális értéknek változatlanul primátusa van .
39 2006-ban sugárzott vásárolt m űsorok műfaj-nemzetiségi f őcsoportok szerint i bontásban Összesen : USA egyéb európai magyar Műfaj Dokumentumfil m Egyéb
4 810 perc 14 147 perc 3 perc
278 perc
Irodalmi műsor
109 perc
Ismeretterjeszt ő
24 054 perc 12 761 perc
Ismeretterjesztő magazin Játékfilm
882 perc
Mesefilm Művészet i m ű sor Néprajzi m ű sor
894 perc
21 151 perc 229 perc
226 perc
Filmet űd
Komolyzene
1 300 perc
11 perc
289 perc 109 perc
368 perc
3 272 perc
40 455 perc 882 perc
26 445 perc 21 654 perc 15 894 perc
6 374 perc
70 367 perc 1 005 perc
798 perc
207 perc
8 397 perc
4 432 perc
504 perc
147 perc
651 perc
88 perc
376 perc
464 perc
193 perc
193 perc
oktató m űsor
846 perc
5 491 perc
19 165 perc
riport műsor
41 perc
49 perc
90 perc
Sport
43 perc
1 431 perc
1 474 perc
7 333 perc
7 333 perc
Szolgáltató műsor Szórakoztató
1 921 perc
Zenei m űsor
49 781 perc
1 417 perc
78 perc
397 perc 5 326 perc
Zenés film
Összesen perc: Összesen óra :
3 375 perc
290 perc
116 963 perc 73 476 perc 22 072 perc 1 949 óra
1 225 óra
3 881 perc 239 perc
239 perc
Tájékoztató Tévéfilm
89 perc
1 871 perc
368 óra
4 336 perc
58 908 perc
235 perc
710 perc
65 perc
5 681 perc
20 767 perc 233 278 perc 346 óra
3 888 óra
40
A 2006. évi filmműso r
A 2006-ban bemutatott program az esti mesét ől a játékfilmig, az ismeretterjesztő- és a dokumentumfilmtől a zenei műsorig minden műfajt felölelt . A Duna Televízió filmműsorát a z elmúlt évben is a sokszín űség és változatosság jellemezte : nagy mozifilmek, különlegessége k a világból, magyar, európai, ázsiai, amerikai, ausztrál és afrikai produkciók . Gyermek-, családi és felnőtteknek való műsorok. Kortárs és klasszikus játékfilmek, art-, kuli- és közönségfilmek . Rendez ői és színészi sorozatokkal, tematikus válogatásokkal, a szomszéd országok és a kortárs európai filmművészet egy-egy vonulatának bemutatásával gazdagították a filme s kínálatot . Az eredeti terveknek a forgalmazók által kért, megfizethetetlenül magas jogdíj vag y a műholdas sugárzás szabott korlátokat (egy műholdas csatorna nem minden esetben vonzó a forgalmazó számára, sokszor csak a mozi-, videó-, földi- és kábelforgalmazás után kerülhe t egy ilyen televízió sorra) . Ezért fontosak és hasznosak azok a kisebb televíziós vásárok é s nemzeti fesztiválok, ahol a DTV számára árban elérhet ő , Magyarországon még nem látott, kiváló filmeket lehet találni .
Magyar filmek a Duna Televízió képerny őjén
A Duna Televízió műsorán az alapítás óta kiemelt szerephez jut a magyar film . A kedd este évek óta a magyar játékfilm helye, a vasárnap koradélután pedig a régi magyar fil m műsorsávja. Ezt a hagyományt 2006-ban is folytatták színészi és rendez ői teljesítménye k bemutatásával . Az 1956-os forradalom 50 . évfordulója kapcsán márciustól 1956 - Utak , keresztutak címmel, témájukban a történelmi eseményekhez kapcsolódó filmeket mutattak b e (Azonosítás, Franciska vasárnapjai), míg a Móricz a filmvásznon című sorozatban Móric z Zsigmond műveinek filmes adaptációi kaptak helyet . (Rokonok, Sári bíró, Forró mez ők, Árvácska) A vasárnap délutáni régi magyar filmsávban bemutatott tematikus sorozatok közül kiemelten fontos volt a Kertész Mihály sorozat, amelyben a Magyarországról származ ó rendező olyan alkotásait is láthatták a nézők, amelyeket itthon még egy csatorna sem mutatot t be (Mildred Pierce).
Az új magyar játékfilmeket a beszerzési nehézségek ellenére (mivel a legtöbb film
41 valamelyik kereskedelmi csatorna támogatásával készül, ezért csak azután sugározhatók , miután ők már bemutatták) folyamatos kísérletek történtek ilyen közönségsikere k bemutatására főműsoridőben (pl. Kész cirkusz).
Hosszú évek óta jelzett gond, hogy főként pénzügyi okokból kevés új tévéjáték készül egy évben, ezért ez a műfaj alig jelenik meg a képerny őn. A Duna Televízióban azonba n 2006-ban is számos új produkciót láthattunk, például Makk Károly háromrészes Lili cím ű munkáját vagy Vízi Mária A nyugalom című alkotását.
A Filmszemle ideje alatt egy hétig 2006-ban is a magyar filmé volt a főszerep, a nézők minden nap láthattak magyar játék- vagy dokumentumfilmet . A Duna Televízió bemutatta a 2005-ös filmszemle díjnyertes alkotását, Janisch Attila Másnap című munkáját, műsorra tűzte az azóta Európa Filmdíjjal elismert Before Down című kisjátékfilmet, a nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválokon nagy sikerrel szerepelt Új
Eldorádót,
továbbá
a
Porcelánbabát és a Dealert is.
A dokumentumfilmek helye a hétfő este, ahol a magyar dokumentumfilm-rendezők minden generációja bemutatkozhat . Ember Judit, Elek Judit, Zsigmond Dezső, Buglya Sándor, Varga Ágota, Lakatos Róbert – csak néhány név a rendezők közül . A Filmszemlén bemutatott dokumentumfilmek néhány kivétellel (beszerzési akadályok miatt) egy éven belü l megjelennek a Duna Televízióban. A magyar dokumentumfilmek mellett ebben a műsorsávban időnként külföldi, témája miatt aktuális dokumentumfilmet t űztek műsorra .
A kísérleti- és kisjátékfilmek sem maradtak ki a programból : 2006-ban Rövidre vágva címmel több estén keresztül magyar kisjátékfilm-válogatást mutattak be . A rendezők számára a Duna Televízió az egyetlen csatorna, ahol a mások által méltatlanul kezelt m űfaj folyamatosan helyet kaphat .
Tematikus játékfilmsorozato k
A Duna Televízió híres és elismert tematikáinak sora 2006-ban sem szakadt meg . Egy tematika összeállításához a filmszerkeszt őknek gyakran éveken keresztül kell gy űjteniük a filmeket, és a forgalmazókkal úgy egyeztetniük a jogperiódust, hogy a sorozatba ill ő egyedi
42 filmeket egymás után tudják bemutatni . A 2006-os év tematikus játékfilmsorozatai : Fehér éjszakák – kortárs skandináv film (Könyörtelenek, Wilbur öngyilkos akar lenni stb.) . Balkán-körkép (Levelek a szélben, Tá j a ködben stb.). Az új francia film (A titanic szobalánya, Tollak a fejben stb .). Foci Mozi (A berni csoda, United, 6 :3 stb.). Újra szól a hatlövetű (Rio Bravo, A csókos bandita stb.) . Kortárs Odüsszeusz – emigrációs filmek (Ezen a világon stb.). Hollywood fenegyerekei – válogatás Új Hollywood rendez őinek filmjeiből (Megszállottság, Klute stb.). Sötét utakon – film noir válogatás (A hosszú álom, Fehér izzás, Aszfaltdzsungel stb .). Táncolj a Broadwayn! – musicalok (Ziegfeld Follies, A zenevonat stb.)
Évforduló k
2006-ban sem feledkeztek meg a filmes szakma nagy személyiségeihez kapcsolód ó évfordulókról . Néhány példa : Bodor Ádám születésnapjára – Gothár Péter : A részleg; Andrzej Wajda születésnapjára – Menyegző; Kieslowski halálának 10 . évfordulójára – Három szín; Koltai Lajos születésnapjára – Bizalom ; 100 éve született Balázs Samu – Liliomfi; Bódy Gábor emlékére (Agitátorok, A harmadik. . ., Amerikai anzix )
Tematikus napok a Duna Televízióban :
A tematikus napokon a saját gyártású műsorok mellett a vásárolt filmműsoroknak is a nap témájához kell köt ődniük. 2006-ban a következő kiemelt napokra szerkesztettek filmműsort: Veneto nap – Erdőss Pál : Utas és Holdvilág, Velencei karnevál – francia olas z játékfilm. Francia nap : A három kislány - francia játékfilm, Gaál István : Rendhagyó párizsi leltár, Versailles titkai – francia ismeretterjesztő film . Márai nap : Iglódi István: A gyertyák csonkig égnek. Kolozsvári napok: Honnan jöttél Ádám – Fischer István . Lengyelmagyar szolidaritás napja : Zenéjét szerezte Wojciceh Kilar – lengyel dokumentumfilm , 13 év, 13 perc - - lengyel dokumentumfilm, Az én Nikiforom – lengyel játékfilm. Rai Sat nap – Hajnalban meghalnak az álmok – olasz játékfilm
43 Nemzeti és vallási ünnepe k A nemzeti és vallási ünnepek m űsorának szerkesztése különösen fontos . A nemzet i ünnepeken első sorban magyar filmeket, karácsonykor és húsvétkor pedig témájukban a z ünnephez kötődő alkotásokat mutattak be minden m űfajban.
Március 15 – Fehérlófia, Déryné, Milánó 5 napj a Augusztus 20: Ének a búzamezőkről, Cascia és Szent Rit a Október 23 – Két történet a félmúltból (Makk Károly) Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére, Lengyel tollal a magyar őszrő l, Szamárköhögés (Gárdos Péter) Húsvét: Páduai Szent Antal (olasz játékfilm), Az ikonok világa (dán ismeretterjeszt ő sorozat), A fény ösvényei (Mispál Attila)
Pünkösd : Lagardere lovag (francia játékfilm, 2005 legnézettebb filmje ) Karácsony : Názáreti Mária (francia játékfilm), Bernadette (francia minisorozat), Anyegin (angol-orosz koprodukció )
Eseményekhez, világnapokhoz kapcsolódó filmkínálat A napi aktualitásokhoz is kötődnek a filmműsorok. A filmfesztiválok idején a z esemény időtartamától és a filmes szakmában elfoglalt helyét ől függően legalább egy filmmel kapcsolódnak a rendezvényhez . Néhány példa : Európa Filmakadémia díjátadó : A belső tenger (Alejandro Amenaber Európa fílmdíjas alkotása) ; Anyák napja – Gólyamese – Dobray Görgy dokfilmje + A szeretet erejével c . francia fil m
Filmsorozato k
A sorozat hosszú ideig az olcsó, színvonaltalan szórakoztatás szinonimája volt a televíziózásban; a világszinten lezajlott forradalmi átalakulás miatt mára azonban olya n tartalmas, min ő ségi filmsorozatok kerültek piacra, amelyeknek megítélése a filmes szakma
44 részéről is pozitív . A Duna Televízió sem fordíthat hátat ennek a világfolyamatnak . A 2006ban műsorra tűzött sorozatok : Vénusz és Apolló – francia filmsorozat, az ARTE első saját sorozata Egy lépés előre – spanyol ifjúsági sorozat A hivatal – BBC gyártású, Emmy díjas angol soroza t Pétervári banditák – nagysiker ű orosz b űnügyi sorozat A félkegyelmű – orosz adaptáció Ciao Bella – kanadai vígjátéksorozat Váratlan utazás- kanadai családi sorozat Az Elnök emberei – amerikai kultsorozat Charly, majom a családban – német családi fil m A harmadik bolygó – spanyol ismeretterjesztő sorozat A Duna, Európa folyója – francia-német ismeretterjeszt ő sorozat A világörökség kincsei – német ismeretterjesztő sorozat B űvölet – olasz filmsorozat
Gyermekműsorok
Hétvégén 7 óra körül kezdődik a legkisebbeknek szóló műsor, amelyben egy játékfil m hosszúságú rajzfilm vagy régi magyar gyerekfilm, vagy egy gyerekm űsorokból álló mozaik kap helyet. Fontos megemlíteni, hogy ebben a korai m űsorsávban olyan klasszikus rajzfilmsorozatok kerülnek bemutatásra, mint pl . Lolka Bolka, A Kisvakond kalandjai, amelyeket már a mai gyerekek szülei is láthattak, így mivel ismerik ezeket a sorozatokat, nyugodt szívvel rábízhatják gyermekeiket a televízióra. Az ebben a műsorsávban helyet kapó új rajzfilmsorozatok tartalmilag gondosan válogatott, erőszaktól mentes, értékre nevel ő műsorok. Az ifjúsági sorozatok fő tartalmi ismérve, hogy szórakoztatva nevelik a kamaszokat a z értékközpontú gondolkodásra; modern, új külföldi sorozatok (főként német és ausztrál, ritkán amerikai) kerülnek itt bemutatásra, amelyek napjainkban játszódnak, ezeket nézve, a gyerekek azonosulhatnak a képernyőn látott kamaszok problémáival és örömeivel . Hétvégén délelőttönként családi filmeket mutatnak be, amelyek az egész család érdekl ődésére számot tarthatnak . A régebbi alkotások közül kiemelhet őek Karel Zeman munkái, a maiak közül pedig a nemzetközi gyermekfilm-fesztiválok legszebb új filmjei .
45
A Médiatörvény el ő írásainak teljesítése Hagyományaihoz híven a Duna Televízió minden évben arra törekszik, hog y közszolgálati csatornához méltó módon tegyen eleget a Médiatörvény el őírásainak. Hosszú évekre visszamenően a lehető legnagyobb eredményt a Duna Televízió mutathatta fel ezen a téren. Az előző évekhez hasonlóan nem csak teljesítették a követelményeket, hanem túl i s teljesítették azokat. A Médiatörvény el ő írásainak teljesítése 2006-ban a Duna Televízióba n Sor szá m 1
2
3
4
Leírás 7.§(1 . ) Teljes m űsorid ő 50 %-a legyen európai mű 7.§(1 .) Teljes m űsorid ő 34 %-a legyen magyar nyelv ű mű 7 .§(2.) Teljes m űsorid ő 10 %-a legyen 5 évnél nem régebben készült, nem saját gyártás ú európai mű sorszám 7. § (1 . ) Teljes m űsorid ő 7 %- a legyen 5 évnél nem régebben készült, nem saját gyártás ú magyar mű sorszám
Teljes m űsoridő
Éves szinte n Éves szinte n teljesített teljesítend ő
486 543 perc 243 271 perc 443 678 perc
486 543 perc
165 425 perc 326 716 perc
486 543 perc
48 654 perc
102 295 perc
486 543 perc
34 058 perc
37 348 perc
A korábbi években igyekeztünk a médiatörvény utalásaiból összegy űjtögetni a közszolgálati igényeket . Huszonnégy olyan pontot találtunk, amelyr ől elmondható, hogy ebb e a kategóriába tartozik . A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége a továbbiakban is figyel erre a szélesebb követelményrendszerre, de az ORTT nyomán elfogadj a a szűkített értelmezést is . Ha négy pontot veszünk figyelembe, a fenti összesít ő táblázat beszédesen bizonyítja, a követelményeknek mind a négy pontban megfelelt a Duna Televízió ,
46 három esetben pedig az el őírt normákat jelent ő s mértékben túl is teljesítette . A magyar és az európai kultúra értékeinek elsőbbséget biztosított a műsorszerkezetben. Ami pedig a szélesebb vizsgálatot illeti : két ponton vannak eltérések az el őírásoktól . Az egyik természetes eltérés , ugyanis a Duna Televízió az erdélyi és más külhoni néz ő k miatt nem tudja a hazai óráho z igazítani a főműsoridőt . Ezt a szempontot már nem is hozta szóba az ORTT . A másik gond a magyar televíziózás általános problémája : végveszélyben van az értékes gyermekfilmek és műsorok gyártása . Kiürült a piac. A Duna ennek ellenére a legértékesebb alkotásokat veszi el ő az archívumokból . Ami a közszolgálatiság teljesítésének a leginkább számon tartott területét illeti , megállapíthatjuk : a politikai hír és hírjellegű m űsorok (Híradó, Közbeszéd, Világunk) a Médiatörvény szellemében jártak el és lényegében eleget tettek a kiegyensúlyozottsá g követelményének . Ezt az bizonyítja, hogy 2006 folyamán nem volt ORTT-ügy, senki ne m fordult a panaszbizottsághoz . Így elmarasztalás sem születhetett . Más kérdés, hogy egyik oldalon a Magyar Nemzet, másik oldalon a Népszava erő sen egyénített véleményeket i s hangoztatott a Duna Televízió munkájának megítélésében, de hivatalos visszaigazolást ezekr e a műsorokkal kapcsolatos véleményekre sehol nem kért senki . A Duna Televízió hírműsorai a francia példához igyekeztek ragaszkodni a parlamenti pártok szerepeltetésében . Ez a kormánypártok, ellenzék és kormány egy-egyharmados arányát jelenti . A Híradó elnyerte a Külügyminisztérium újságírói díját, míg a Váltó (és annak vezet ője) három igen jelent ős szakmai díjat vehetett át, sokan szakmai körökben is úgy tartják, hogy ma ez a mértékad ó gazdasági periodika a televíziós piacon .
1.5 A médiapiac kihívásai és a Duna Televízió válasza i
Többször jeleztük már, hogy a Duna Televíziónak szinte megalakulása, különösen pedig a duális médiarendszer létrejötte óta a legnagyobb problémája az érték és a nézettség konfliktusa . A Duna Televízió elemi feladata, hogy meg őrizze kulturális-közművelődési jellegét . Ez azonban egyre inkább a konfliktus éleződésével jár. 2006-os országgyűlési beszámolónk megfelelő, a közszolgálati műsorszolgáltatás helyzetéről szóló 1.3-as fejezetében már szóltunk róla, hogy a Duna Televízió által elért igen széles sugárzási területen változik a magyarság történeti és kulturáli s tudattartalmainak igényszintje . Nem elég tehát egy elvileg kijelölt magaslaton tartani a műsort, arra is figyelni kell, hogy a magyarságnak minél nagyobb köre maradjon ebben az érdekl ődési szférában, s őt, ez a kör bővüljön is . És a műsor sokszín űsége által megmaradjon a különböz ő tudati szintű között a kapcsolatfenntartás lehet ősége. A nézettségi kimutatásoknak tehát a Duna Televízió esetében nem elsősorban azért van jelentőségük, mert ez nagyságrendileg befolyásolhatja a kereskedelmi bevételt, hanem mert ez a legérzékenyebb hőmérője a hatásfoknak .
2006-ban a GfK Hungária hét országra szóló nagyszabású felmérést végzett a Duna Televízi ó nézettségéről. A hat szomszédos ország, Románia, Ukrajna, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország é s Szerbia mellett a hetedik Magyarország . Ez szemléleti váltást jelent. Eddig ugyanis vagy csak Magyarországon volt mérés, vagy viszonylag kis mintákon és elszigetelten valamelyik szomszédos országban. Az igen reprezentatív mintával készült friss tudományos felmérés kérd őíves módszerrel készült, kitért számtalan olyan szempontra, amelyet a gépies, rákattintások számát mér ő rutineljárásokkal nem lehet feltárni . A felmérés adatai alapján, a felmérő cég által összeállított elemzések kiegészítéseképpen a Duna Televízió saját m űsorkutatása szinte minden mű sor esetében elvégezte a szociokulturális elemzést is . Most a szokásosnál részletezőbben számolunk be ennek a kutatásnak az eredményeir ől. A főbb megállapításokat a kiemelt címekkel is jelezzünk .
A DUNA TV A LEGNAGYOBB MAGYAR NYELV Ű' CSATORNA A VILÁGBAN Az alábbi rövidített összeállítás két 2006-ban készült reprezentatív felmérés (AGB
Nielsen, Gfk . Hungária) valamint két 2006-os, elfogadott, publikált, de reprezentatívnak ne m nevezhető felmérés (Transindex online, Kolozsvári Egyetem szociológus hallgatók) alapján készült .
MAGYARORSZÁGON, AKI FOGJA, NÉZI IS A DUNA TELEVÍZIÓ T
A Duna Televízió m űholdas csatornaként a magyarországi nézőknek csak mintegy kétharmadához – a nézők 68,5%-hoz, 6 milliónál kissé több néz őhöz - jut el . Az AGB-Nielsen adatai szerint egyértelművé válik, hogy, amennyiben a lakásban fogható a Duna Televízió, ott a család nézi is a műsorokat. Közöttük is kimutathatóan növekszik a csatorna iránti érdekl ődés, 2004-2006 között 8%-kal . Ez majdnem teljes telítettséget jelent, amin csak akkor lehet változtatni, ha a sugárzási körzet (a kábe l ellátottság) növelhető. Összevetve az azonos technikai paraméterek között sugárzó M2 csatornával, a telítettsége t tekintve a Duna Televízió minden évben megel őzi versenytársát.
Tekintetbe véve, hogy az AGB Nielsen a 4 éven felüli lakosok között (számuk 9 .434.935) méri a tévézési szokásokat, az adatokból az is kiderül, hogy a potenciális tévéz ők közel kétharmadát érdekli a Duna Televízió műsora. A számok bizonyítják, hogy aki technikailag képes elérni a Duna TV- t, az nézi is. Közel 2 .000.000-an kapcsolnak a Duna TV- re naponta . Az AGB-Nielsen adataiból azt is látható, hogy a Duna Televízió napi átlagos
49
nézettsége 2004-től kezdve egyre nagyobb mértékben el őzi meg közszolgálati versenytársát, a z M2- t :
A grafikon mutatja, hogy 1998-2004 között a Duna Televízió által elért néz ők száma kevesebb volt az M2-nél. 2005 éles fordulatot hozott, hiszen ettől kezdve egyre növekvő mértékben a Duna Televízió előzi meg versenytársát .
Az általános néz őszám csökkenés ellenére n ő a Duna TV nézettsége Az AGB-Nielsen adatai szerint az összes tévéz ők száma 2004 és 2006 között évente 1-2%- kal csökken.
*2004 *2005 *2006
Nézőszám
%
2006/2004
2040056 1998288 1972652
10 0 98, 7 98,0
96,7
Ezzel szemben a Duna TV nézettsége 2005-től kezdődően közel 40%- kal nőtt: A DUNA TV NÉZETTSÉGE 2004-200 6 AMR ezer fő % 2006 200 4 *2004_
*2005 *2006 _
33970 43313 47485
100 109, 6 127, 5
139, 8
A Duna Televízió nézőszámnövekedésének értékét növeli, hogy a növekedés a versenytársaiénál nagyobb mérték ű volt. A növekedés tekintetében a közszolgálat i
50
csatornákat 7%-kal megelőzi a Duna Televízió : A DUNA TV ÉS NÉHÁNY VERSENYTÁRSA ÉVES NÉZETTSÉGE, ÉVES KÜLÖNBSÉGEI ÉS ARÁNYA I
2005
2006 2006-2005 2006 200 5
DUNA TV 43313 47485 MI 279205 288059 M2 30380 31304 TV2 528869 505402 RTL KLUB 585504_534733
4172 8854 924 -23467 -50771
109,6 3 103,1 7 103,04 95,5 6 91,33
2006 végén – európai uniós tender keretében -- a Duna Televízió – megbízásából a GfK Hungária nemzetközi közvéleménykutató intézet felmérést végzett a Kárpát medencei magyaro k körében a csatorna nézettségével kapcsolatban . Megállapította: A Duna Televízió a második legnagyobb és legkedveltebb magyar nyelv ű csatorna a Kárpát-medencében. A Duna Televízió előkelő helyezésének értékeléséhez megjegyezzük, hogy az RTL, a TV2 és a z Ml a határ mentén legalább 30-70 km-es sávban egyszer ű szobaantennával fogható . A Duna Televízió terjesztési platformja viszont (hasonlóan a magyarországi helyzethez) lesz űkül a viszonylag alacsony parabolaszámra és a kábelszolgáltatásra . Megjegyezzük, hogy a határon túli kábelszolgáltatók egy része fel sem teszi a Duna Televíziót, így a körzetben él ők egyszerűen nem férhetnek hozzá műsoraihoz. A KÖZÖNSÉGARÁNY SORRENDJ E
KÖZÖNSÉGARAN Y SORSZÁM
CSATORNA %
1 2 3 4 5
RTL Klub DunaTV TV2 mi Discove
21, 5 20, 3 15,0 5, 1 3 3
6 7 8 9 10
PRO TV Markiza HBO Eurosport Viasat 3
3,2 2,9 1, 7 1, 1 1,0
11
m2
0,8
A táblázat adatai mutatják, hogy egyedül a kereskedelmi RTL Klub el őzi meg mindössze 1% kal a Duna Televíziót. Figyelemre méltó, hogy a Duna Televízió a
54
közönségarány tekintetében még az adott ország nyelvén sugárzó kereskedelmi és közszolgálati csatornákat is megel őzi. E tény azért jelentős, hiszen a duális televíziós rendszer kárpát-medence i általánossá válása során egyedül a Duna Televízió kerülte el közönségarányának drasztikus csökkenését . Erdélyben pedig minden más csatornát fölényesen megel őzve áll az első helyen.
Fontos tény, hogy a fiatal értelmiségiek között (a kolozsvári egyetemisták által, egyetemükö n készített felmérés szerint) még ennél is nagyobb, 37%- os a Duna TV-t nézők aránya. Ezt erősíti meg a Duna Televízióval nem különösebben szimpatizáló, még küldetését is általába n vitató romániai magyar nyelv ű Transindex hírportál internetes (nem reprezentatív, de önmaguk szerin t „marketing szempontból érdekes”) felmérése .
A táblázathoz a portál által közzétett értékelés : „A televízió-csatornák közül a Duna T V emelkedik ki. Válaszadóink egyharmadának ez volt az els ő opciója . Ez, legalábbis azokhoz a hipotézisekhez viszonyítva, amelyek a Duna Televízió közönségét az idős falusi rétegek között keresik, meglepő."
A felmérésből kiderül, hogy a válaszolók túlnyomó többsége (79%) 20-35 év közötti és maga s iskolai végzettségű volt.
A Duna Televízió nemcsak a második legnagyobb, hanem legkedveltebb csatorna is a kárpát medencei magyarok között, s itt is alig marad el az RTL mögött :
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAROK KEDVENC CSATORNÁI 2006 .XII . Kárpát medence M .O .
Ma • a
-
Románia
Szerbia Horvátossá
zlovéaiaSzlovákia Ukra na nélkü l
20,16 21,10 23,88 21,0 1 6,34 9,05 12,88 20,2 8
RTL Klub
28,02
19,17 25,96
19,09
Duna TV TV2
8,89
26,00 17,03
25,06
14,02 27,44
10,87 24,15
mi
14,27
8,85
15,06
16,33
m2
6,35
8,24
9,02
11,02
12,25 9,58 17,35 11,7 1 6,66 6,56 12,84 8,2 8
Autonómia
1,16
4,99
3,61
0,81
0,00
14,34 17,62 24,83 18,8 7
3,61
7,00
4,43
A Duna Televízió a legfontosabb közszolgálati hírforrás a kárpát-medencei magyaro k számára Az Európai Unió kib ővülésével rendkívüli jelentőségűvé vált a kárpát-medencei magyarság politikai tájékoztatása . Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi csatornák inkább a magyarország i köznapi élet eseményeir ől tájékoztatnak, kiemelten fontossá vált az a GfK által kimutatott tény , hogy a Duna Televízió közszolgálati híradásait, megosztva a földi sugárzású kereskedelm i csatornákkal, a legfontosabb közszolgálati hírforrásának tekintik ezen országok magyar polgárai .
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAROK HÍRFORRÁSAINAK SORRENDJ E Magyarország Románia Szerbia Horvátország SziovéniaSzlovákia Ukrajna
Kárpát medence M .O. nélkül
RTL Klub, TV2
3,75
3,19 3,74
3,62
3,16
3,52 3,58
3, 4
Duna Televízió
2,49
3,64 3,43
3,65
3,04
2,66 2,52 , 3, 4
Ml, m2
2,70
2,69 3,08
3,11
2,85 , 2,79 3,35
2, 9
Autonómia - Duna TV2
1,83
2,21 2,44
1,99
2,27
2,86 1,98
2,3
A DUNA TELEVÍZIÓ A VILÁG lYIA.GYARSÁGÁNAK TELEVÍZIÓJA
Egy korábbi felmérés azt bizonyította, hogy csatornánkat öt földrész közel félszáz országában nézi a világ magyarsága napi 24 órában . A vételi lehetőséget általában műholdkapcsolat biztosítja, míg a Duna Televízió néhány országban kábelhálózaton keresztül is fogható . (Jelenleg dolgoznak a délamerikai műholdas sugárzás megszervezésén.)
A Duna Televízió Nyugat-Európába n
A rendszeresen beérkező levelek, az interaktív műsorokhoz történő kapcsolódás nagy száma igazolja, hogy a Duna Televízió minden európai országban jó minőségben fogható, a kábeleken történ ő továbbítás egyre nagyobb területet fed le .
54 Sugárzás a tengeren túlr a A Duna Televízió az els ő magyar nyelv ű csatorna, amely Észak-Amerikában , Ausztráliában és Észak-Afrika jelent ős részén fogható és jelent ő s rendszeres néző tábort tudhat magáénak.
Izrael Izraelben a Duna Televíziónak napi rendszerességgel közel 300 .000 nézője van. Körükben rendkívüli kedveltségre tett szert, amelyet közönségtalálkozók során egyértelm űen tapasztalhattak a munkatársak . Az izraeli magyarság autentikus hírforrásnak tekinti a Dun a Televíziót.
Ázsia
Meglepő
tapasztalat, hogy a közönségszolgálat Törökországtól Kazahsztáni g
rendszeresen kap visszajelzéseket a m űsorok fogadtatásáról . A kutatásokhoz hozzátehetjük még, hogy a Külügyminisztérium felmérése szerint ne m csak a hazánk körül tömbben és szórványban él ő magyar kisebbség, hanem a diaszpór a számára is – Ausztráliától Észak-Amerikáig – a Duna a legfontosabb televízió . Minden külképviseleten, a brüsszeli európai parlamenti képvisel őktől a nagykövetségekig, konzulátusokig, a tartós kirendeltségben dolgozóktól a magyar intézetek munkatársaiig a Duna Televíziót nézik, és kiemelkedő kulturális televízióként min ő sítik. Hírszolgáltatását irányadónak, megbízhatónak, kiegyensúlyozottnak tartják . Ennek megfelelően nőtt a külföldi elismerés mértéke is . Ezt tükrözik azok a díjak, oklevelek, elismerések, amelyeknek a listájá t (a hazaiakat is) az alábbiakban közöljük . 37. MAGYAR FILMSZEMLE –
a Duna Televízió közrem űködésével készült filmek :
n Pálfi György: Taxidermia (nagyjátékfilm – fődíj ; legjobb női alakítás díja; Gen e Moskowitz-díj ; Diákzsűri: „Zöld Holló” fődíj) n Madarász István : Előbb-utóbb (kisjátékfilm – fő díj) n Bálint Arthur : Ikrek (dokumentumfilm - fődíj ; operatőri díj)
55 n Bálint Arthur : Józsi n ővér és a sárga bicikli (operat őri díj) n Szemző Tibor: Az élet vendége — Csoma legendárium (Aranymikrofon-díj ; rendezői látvány-díj ; a Diákzs űri zenei díja) n Szemző Tibor: Egyetleneim (a legjobb női alakítás díja) n Yale Strom : Egy ember Munkácsról — Jávori Ferenc portré (elismerő oklevél) n Török Ferenc : Csodálatos vadállatok (kísérleti film - elismer ő oklevél) n Török Ferenc : József és testvérei (Magyar Filmplakát 2005 . kiállítás és verseny közönségdíjasa)
KAMERA HUNGÁRIA TELEVÍZIÓS MŰ SORFESZTIVÁL n Moharos Attila:
Székelyföldi szolgasorsok
(dokumentum-műsor kategóri a
fesztiváldíj a) n Czigány Zoltán : Ecseri tekercsek (dramatikus művek kategória fesztiváldíjasa) n Szekeres Csaba — Gáspár Judit : Álomturné (kísérleti, újítás kategóriában fesztiváldíj ) n Zsigmond Dezső - Bálint Arthur : Csigavár (alkotói díj )
A MAGYAR SAJTÓ NAPJA — 2006 . I . osztályú honvédelemért kitüntető címet vehetett át Sarkadi Béla, a Duna Televízi ó Híradójának felel ő s szerkesztője a honvédelem érdekében végzett kiemelked ő munkája elismeréseként .
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ARANY ÉRDEMKERESZT — 2006 . Faller Istvánnak, a Kívánságkosár producerének
OROSHÁZI HATÁRŐ R IGAZGATÓSÁG ELISMERÉS E Rosta Tibornak, a Duna Televízió regionális tudósítójána k
MEDIAWAVE '2006 n Zsigmond Dezső - Bálint Arthur : Csigavár (a zsűri különdíja) n Madarász István : Előbb-utóbb (KODAK Magyarország különdíja)
56 MILÁNÓI FILMFESZTIVÁL A legjobb rövidfilm díjával tüntették ki a Before Dawn című alkotást. A film rendezője, Kenyeres Bálint személyesen vette át az elismerést a díjátadó ünnepségen . SYRACUSE-I NEMZETKÖZI FILM ÉS VIDEÓ FESZTIVÁ L A New York állambeli Syracuse-ban megrendezett fesztiválon Kenyeres Bálint : Before Daw n c. alkotása bizonyult a legjobb rövidfilmnek.
III. FILM-DOK FESZTIVÁL (Magyar-Román Dokumentumfilm Fesztivál – Csíkszereda )
n Zsigmond Dezső: Józsi nővér és a sárga bicikli (fődíj ) n Czigány Zoltán : Ecseri tekercsek (a zsűri különdíja) n Bálint Arthur : Ikrek (a diákzs űri különdíja)
PRIZMA FESZTIVÁL - 2006 Szekeres Csaba – Gáspár Judit : Álomturné (rendező i díj ; Aranyszem operatőri díj ; Hégető Honorka-díj )
LENGYEL MINISZTERI OKLEVÉL - 200 6 Az egyik legrangosabb lengyel kulturális díj a Duna Televíziónak . „A lengyel kultúra iránt érdeklődők számára Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, valamint az egykor i Jugoszlávia utódállamaiban a Duna Televízió jelenti a legf őbb információs forrást” .
SHORT SHORTS FESZTIVÁ L Tokiói filmfesztivál fődíját nyerte el Kenyeres Bálint : Before Dawn c . kisjátékfilmje (Duna Műhely – Inforg Stúdió koprodukció) . A japán fő városból induló utazó fesztivál Szingapúro n át Los Angeles-ig számos helyszínen mutatja be rövidfilm programját, melyet a világ legjob b alkotásaiból válogatott össze.
VASVÁRI PÁL-DÍJ - 2006 A körösfői Rákóczi Kultúregylet, a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete és a Vasvári Pál
57 Társaság által szervezett Bölcs őtől a Csatatérig elnevezésű ünnepségsorozat keretében ítéli k oda a Vasvári Pál-díjakat minden évben azoknak, akik tetteikkel és szellemiségükkel ápolják Vasvári Pál emlékét . Vasvári Pál emléklapot és a Vasvári kopjafa kicsinyített mását Pénte k László adta át Cselényi Lászlónak, a Duna Televízió elnökének .
EUTELSAT - HOT BIRD DÍJ – Velence, 2006 . n „NEMZETI ABLAK” Különdíj ) n Közönségdíj : 100 műholdas televízió közül a néz ők a Duna Televíziót választották .
ELISMERŐ KITÜNTETÉS – DAMASZKUSZ A Kelet-Nyugat párbeszédért, az iszlám és keresztény kultúra közvetítéséért a damaszkusz i volt főmufti fia, Dr . Salah Eddin Kuftaro – a Sheik Ahmad Kuftaro iszlám alapítván y főigazgatója elismer ő kitüntetésben részesítette Cselényi Lászlót, a Duna Televízió elnökét .
LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJ E A Lengyel Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki 2006 . november 16-án Pörös Gézát, a Duna Televízió alelnökét . A rangos elismerést Joanna Stempinska, Lengyelország budapesti nagykövete adta át .
KISTÉRSÉGI ÉS KISKÖZÖSSÉGI TELEVÍZIÓK VII. SZEMLÉJÉ N Lakitelken került megrendezésre a szemle, amelyet az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékezetére rendeztek, kategória-díjat ítélt oda a zs ű ri (Sára Sándor elnökletével) a Szemtanú - Dobrica Cosié hét napja Budapesten cím ű film alkotócsoportjának . A dokumentumfilm rendez ője Kabók Erika, a Duna Televízió munkatársa .
BARTÓK BÉLA EMLÉKDÍJ – 200 6 A Magyar Művészetért Alapítvány részesítette a díjban a Duna Televíziót a Szerelme s földrajz, a Világunk és a Vannak vidékek című műsoraiért.
MAGYAR NEMZETI BANK MÉDIADÍJ A A médiadíjat azzal a szándékkal alapította a Magyar Nemzeti Bank, hogy elismerje azon újságírók tevékenységét, akik az év során folyamatosan, magas színvonalon és objektíve n tájékoztattak a makrogazdaság híreir ől, összefüggéseir ől, a monetáris politikáról és
58 munkájukkal hozzájárultak a jegybanki átláthatóság növeléséhez . 2006-ban a Duna Televízi ó gazdasági szerkesztősége is elnyerte e kitüntetést, melyet a főszerkesztő, Serfőző Krisztina vehetett át.
EURÓPA FILMDÍJ Az Európai Filmakadémia 1700 fős tagsága ítélte oda Kenyeres Bálint : Before Dawn c. filmjének.
1956-OS LOVAGKERESZT Az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség idén kitüntetést adományozott a Dun a Televíziónak, azért a hírviv ő szerepért, amit betölt a világ magyarsága életében . A díjat Cselényi László elnök vette át.
HŰ SÉG A HAZÁHOZ DÍJ Az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség idén kitüntetést adományozott a Duna Televíziónak, azért a hírvivő szerepért, amit betölt a világ magyarsága életében . A díjat Pomezanski György alelnöknek ítélték oda.
Különösen fontosnak tartjuk a legnagyobb európai televíziók megmérettetésébe n szerzett velencei Hot Bird-díjakat és a varsói „miniszteri oklevelet”, amelyet magyarként é s televízióként is els őként kapott a Duna Televízió, ezzel világszint ű alkotók és intézmények sorába kerülve . A „Brügge-i tizenötök”, azaz az európai műholdas közszolgálati televíziók megtisztelő klubjában rangja van az intézménynek, véleménye irányadó, a koprodukciós é s közös fellépési készség még soha nem volt ilyen határozott . Örömteljes, hogy látványosan javult és bővült az együttműködés a román televíziókkal, a hazai televíziók közül mindene k előtt a Dunát tekintik partnernek . Közszolgálati talk show formájában folytatták a magyar román párbeszédet, amelyben mindkét fél gy őztesnek érezhette magát . . . Jelentős együttműködés alakult ki nem csak a budapesti Román Kulturális Központtal, hanem a lengyellel, a franciával, az olasszal és a némettel is . Az azerbajdzsáni közszolgálati televízióval kötött szerz ődés és az azt követő műsorcsere eredménye, hogy a nálunk tartott azeri napot követően 2006. augusztus 20-án, nemzeti ünnepünk alkalmából a bakui televízió 24 órás magyar napot tartott a Duna TV sok értékes filmjének vetítésével . A türk nyelvcsaládhoz tartozó azeri nyelvet Azerbajdzsán
59 határain túl is megértik: Türkmenisztántól Törökországig, az iráni khaskhaj törzsekt ől a moldáviai gagauzokig . A keleti nyitás kezdete az Iszlám Nap volt, amelyr ől sok jelentős közel-keleti napilap igen méltatón számolt be, komoly gesztusként értékelve, hogy feszült politikai légkörben , amikor néhány felelőtlen karikatúra túlértékelt hatására megrengeni látszott a kelet-nyugat i párbeszéd minden eddig elért eredménye, az európai kultúra és az iszlám viszonyáró l műsorfolyamot indít egy magyar televízió . A Külügyminisztérium utólag ezer DVD-t adatott ki a Duna Televízióval a rendkívüli tematikus napról, szétküldve aztán a magya r külképviseleteknek és az iszlám országok nagyköveteinek . A versenyképesség megtartásához hozzájárult, hogy néhány új arc is megjelent . Az új mű sorvezető k, Varga Edit, Borsa Miklós és Tóth Kriszta, valamint a csapatot már korábban i s erősítő Szöllősi Györgyi személye lehet ővé tette az egyszemélyes m űsorvezetést. A II. csatornával a Duna Televízió indította el – öner őből – az első közszolgálati tematikus csatornát Magyarországon . Ezen a csatornán jelentkezett él őben a Mindentudás Egyeteme . Sikerült olyan műsort is fenntartani, amely a szűkös anyagiak ellenére erkölcsi, pályára bocsátó támogatást ad a bárhol született magyar fiataloknak (Mentor, azaz másik nevén : Magyar csillagok)
60
1 .6 Műszaki, technikai fejlődés, beruházáso k Beruházások
A 2006 . évi beruházásoknál is követték a hosszútávra kit űzött célokat, így a technológiai folyamatok ésszerűsítését és felgyorsítását, amelyek első sorban a szerverrendszer hatékonyabb és minél szélesebb körű használatát, a fájl-alapú átviteli technológia bevezetését é s elterjesztését irányozzák elő . Mindemellett — mint az a beruházási táblából is kit űnik — egyéb tradicionális beruházásokat és installációkat is végeztek, amire példa a Duna II. Autonómia csatorna beindítása és a szükséges adáslebonyolító stúdió létrehozása, a virtuális stúdi ó kialakítása, valamint a közvetít ő kocsi kameraláncainak cseréje, és nem utolsósorban az új utasítórendszer beszerzése . Ezen felül volumenében kisebb beszerzéseket is sikerül t véghezvinni, mint például a Híradó stúdió 6 . kameraláncának kiépítése . millió F t
Megnevezés
2006 . év i terv
2006. évi tén y
1
Szerveres rendszer további b ővítése, adásbiztonság fokozása
45
50,7
2
Montírozó rendszerek fejlesztése
12
20
3
ENG park bővítése
10
9,1
4
Adáslebonyolító fejlesztése az új csatorna indításával kapcsolatban
35
48 5 '
5
Virtuális stúdió kialakítása (2006-os rész)
50
103,3
6
Stúdiótechnikai fejlesztések
30
70
7
Közvetítőkocsi korszerűsítés, kameraláncok cseréje
125
97,6
8
Archiválási és menedzsment szoftver további bővítése
35
9,2
9
Vállalatirányítási rendszer
50
51,7
61
10
Informatikai fejlesztések
48
29, 6
11
Épülettel kapcsolatos beruházások
95
7,5
12
Egyéb (irodatechnikai és karbantartási beszerzések)
15
19, 8
550
532,5
Összesen
A virtuális stúdió kialakítása (2006-os rész)
A 2006. év egyik legjelentősebb beruházása keretében közbeszerzési eljárássa l beszerezték és rendszerbe állították az igen modern, három kamera mozgásá t egyidejűleg kezelni képes, nagysebességű grafikai háttérrel rendelkező (úgynevezett RENDER ENGINE) a világ jelenleg egyik legjobb min őségű rendszerét, valamint egyéb hangtechnikai berendezéseket és rendszerintegrációs tartozékokat . A beruházá s során a helyiség átalakításának idejére leállították a Híradó stúdió m űtermét . Ez alatt az idő alatt elkészült a teljes BLUE-BOX terület, a TRACKING (kamerakövető) rendszer installálása és járulékos erő sáramú kivitelezések és klímatechnika i átalakítások történtek.
Stúdiótechnikai fejlesztések
Beszereztek egy új utasító rendszert, mely a világ jelenleg egyik legmoderneb b rendszere (példaként mindenképpen megemlítend ő , hogy többek között az ORF és a RED BULL AIRRACE és más nagy televíziók, rendezvények is ezt a rendszer t használják). Ez a rendszer a flexibilitásával emelkedik ki a hasonló termékek közül . A rendszer bevezetése az év végi beszerzésb ől adódóan, valamint az igen komoly megelőző konfigurációs és installációs feladatok miatt a 2007 . évre tolódik . Fonto s beruházásként megemlítend ő az új Híradó hangpult .
62 Közvetítő kocsi korszer űsítés, kameraláncok cseréj e A 2006. év harmadik legjelentősebb beruházását a közvetít ő kocsi kameraláncaina k beszerzése jelentette . A kameraláncok száma hatra n őtt, azaz eggyel több kamera egyidejű használatára nyílik lehetőség a jövőben, melynek jótékony hatása elsősorban a sport és a nagyobb események közvetítéseinél fog jelentkezni . A közvetít ő kocsi beruházásai között igen fontos megemlítenünk az új (a stúdióval kompatibilis és azza l összedolgozni képes) utasító rendszerének beszerzését és installációját is . Az addicionális beszerzések között megemlítendő a gólkamera beszerzése, amely fociközvetítéseken a kapu mögé helyezve, az igen széles látószög ű optikájának köszönhető en, eddig soha nem látott perspektívát ad a nézőknek.
Archiválási és menedzsment szoftver további bővítése
A menedzsment szoftvert tekintve kijelenthet ő , hogy az jól vizsgázott, hiszen a bevezetés és a betanulási folyamat végén egy jól használható, mindkét csatornána k PLAY-listáját hosszú távra előre megtervező rendszert képez . Az Archívumban egész évben az új számítógéprendszer beüzemelése folyt. A rendszer minden szerkesztőséggel kapcsolatot teremt, így a jöv őben a korábbinál egységesebb és harmonikusabb lesz a munka . Az Archívum az év folyamán 1009 leltári egysége t (kazettát) vett állományba és dolgozott fel, amelynek összesített m űsorideje 32 .490 perc. Az új számítógépes program segítségével a 2007 . január 17-i állapotfelmérés szerint eddig 1317 kazettát digitalizáltak. Megjegyzendő tény, hogy az Archívum a tárolási lehet őségének határához érkezett, a bővítési lehetőséget a 2007-es évben mindenképpen meg kell teremteni .
Vállalatirányítási rendszer
Közbeszerzési eljárás folyományaként megvásárolták az AXAPTA vállalatirányító rendszert, melynek installálása megtörtént, testreszabása és bevezetése a 2007 . év els ő napjától folyik.
63 A karbantartási munkákra fordított összeg 2006 . évben némileg meghaladta a tervezettet . A többlethez els ősorban a kiemelten fontos mű szaki helyiségek (szerverszobák, inverte r helyiség, CAR) hűtőrendszerének átalakítása, a helyiségekben lév ő technológiák hűtési igényének növekedése járult hozzá. Ezen kívül a szervezet folyamatos változása miatt a szükséges irodai átalakítások költségei is jelentő s költségeket okoztak. A fenntartás, üzemeltetés költségek az évközi adóváltozások és energia miatt emelkedte k terven felül. 30%-kal nőtt a gázára, 15%-kal n őtt az energia ára, továbbá a 15%-os áfa mértéke 20%-ra n őtt. (ez az áfa-emelés pluszban hozzájárult a gázárhoz is) . A telefon- és adatkommunikációs soron jelentkezett nem jelent ős költség túllépés főbb okai : nőtt a vezetékes telefonról mobil irányba történő hívások száma, illetve növekedett nemzetközi hívások forgalma is . A bels ős létszámb ővüléssel növekedett a Duna TV mobil elő fizetéseinek száma is.
64
2 ./ A kuratórium és az elnökség m űködése A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma alapításától, 1996-tól kezdve — még a politikailag nehezebbnek mondható id őkben is — megpróbálta kivonni magát azokból a háborúskodásokból, amelyek a különböz ő közszolgálati intézmények felügyeletében rendr e megmutatkoztak. Hosszú id őn keresztül joggal volt a béke szigetének tekinthető ez a kuratórium . Ennek a magatartásnak a hagyományai ma is figyelmeztet őek, és a működés lényegét tekintve ma is érvényben vannak . Ehhez nagymértékben hozzájárult a Duna Televízió kulturális jellege és össznemzet i feladatköre . A Bevezetésben már jeleztük, hogy ennek a kuratóriumnak mindig volt és ma i s van kitekintése az általánosabb összefüggésekre . A Médiatörvény esetleges módosításával , illetve a közszolgálati rendszer fenntartásával kapcsolatban többször megtettük
a
javaslatainkat. Ezúttal is azt tesszük . Úgy gondoljuk, hogy a részben különböz ő személyi összetételű kuratóriumi elnökségek egymásra épülése a tapasztalatok folyamatos feldolgozását is jelentette . Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján mondjuk, hogy a Duna Televízi ó bebizonyította az alapításakor megfogalmazott reményeket. Valóban hozzájárult
a
nemzetegységesítő folyamatok határok felett érvényesülő eredményességéhez . Az európai egyesülés — magyar szempontból — könnyebbé vált a Duna Televízióval, mint amilyen lehetet t volna a Duna nélkül . Ez a különálló feladatsor maradandóvá teszi a Duna Televízi ó misszióját . Ma már egyre világosabb, hogy ez a misszió szervezetileg sem elegyíthet ő össze más közszolgálati intézmények működési rendjével . És az is egyre világosabb, hogy a felügyeleti rendszer se nagyon vonható össze, mert az összevonással az a különleges helyze t állna el ő, hogy valaki reggeltől délig össznemzeti - következésképp a rábízott intézményt a világ egészében helyezi el —, déltől estig pedig a hazai kereskedelmi versenyben képviseli a maga közszolgálati intézményét . Ez nem megy. Vagy zavar lesz, vagy érdemi felügyele t nélkül marad minden . Az állítás mögött nincsenek személyes érdekek . Ugyanis a kuratóriumi tagság lejárta nem jár együtt az újraválasztás kötelezményével . A Országgyűlés dönt . Hozzátehetjük még, hogy a Hungária Televízió Közalapítványnak átutalt költségveté s 98 százalékát utaljuk át a Duna Televízió Zrt .-nek . A Közalapítvány a költségvetés 2 százalékából m űködik, s igen takarékos gazdálkodása folytán a 2006-os év megtakarításaibó l 42 millió forintot utalt át a Duna Televíziónak — segítve azt az elképzelést, hogy a második
65 csatorna (Autonómia) a továbbiakban a dokumentumfilmek otthona lehessen. Ilyen átutalások csak a Hungária Televízió Közalapítvány gyakorlatában léteznek .
66
2 .1/ A médiatörvényben meghatározott feladatok ellátás a a./ A kuratórium tevékenység e A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma a legnagyobb létszámú testület a közmédiumok felügyeleti rendszerében . Ez a Duna Televíziót alapító szándékból következik . Abból, hogy a Duna Televíziót els ősorban a határokon túli magyarság szolgálatára hoztá k létre. Természetes tehát, hogy a Közalapítvány kuratóriumának nyolc határokon túli tagja i s van. Ennek igen nagy jelent ő sége van a kuratóriumi munka szempontjából . Mind a Duna Televízió, mind a Közalapítvány számára megnyugtató és hitelesít ő az az egyetemes magyar érdeket képvisel ő szolgálat, amit kurátortársainknak az ezzel összefügg ő munkájában észlelünk. Ez azért is lényeges, mert a határokon túli kurátortársak némiképpen ellensúlyozn i tudják azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a kuratórium magyarországi tagjai kifejezette n csak pártpolitikai érdekeket képviselnek . A valóság az, hogy a Hungária Televízi ó Közalapítványban nem születhetnek olyan döntések, amelyek szemben állnak a határoko n túliak akaratával . Az úgynevezett civil kuratórium hazai képvisel őit egyre inkább körüllengik a pártpolitikai gyanakvások . Az elnökség tagjait pedig divattá lett besorolni a politika i szereplők közé . Már a bevezetésben jeleztük, hogy az Országgy űlésnek is érdekében állna ezeket a nyilvánvaló félreértéseket a helyükre tenni .
b./ Az elnökség tevékenység e Az elnökség számára nagy segítséget jelentett, hogy az Állami Számvev őszék gyakori vizsgálatai az Országgy űlés előtt is megerősíthették azt a látleletet, amelyet magunk is hasonlóképpen láttunk. Ezeknek a vizsgálatoknak az egyik fontos megállapítása, hogy a gazdálkodás nem csak törvényszer ű, hanem átlátható és takarékos . A másik, hasonlóképpe n fontos megállapítás – már évek óta – a műszaki állapotok felméréséhez kapcsolódik . Ebben a nagyon eszköz- és fejlődésigényes ágazatban évről-évre azt állapítja meg az ÁSZ, hogy a Duna Televízió technikai eszközállománya több mint hatvan százalékban elavult . Ez az elavulás nem az erkölcsi, hanem a fizikai amortizációt jelenti . A kuratórium elnöksége ebben az ügyben két irányban próbált és tudott lépéseket
67 tenni . Egyfel ő l folyamatosan kezdeményezte – olykor sikerrel – a rendkívüli támogatá s költségvetési folyósítását, másrészt támogatta a Duna Televízió vezet őinek azt a szakma i elképzelését, hogy az általános rossz m űszaki állapot ellenére gondolni kell a legfontosab b műsorkészítési és sugárzási pontok modern technikával való ellátására . A Duna Televízió versenyképes működése lényegében ennek a gondolkodásnak köszönhető. A hosszútávú megoldásra kigondolt javaslatot, ami nem csak a Duna Televízió szempontjából jelentene megoldást, már leírtuk a bevezető fejezetben. 2006-tól kezdve alapvető problémát jelentett a határokon túli támogatási rendszere k megváltoztatása . Pénzügyileg gazdátlanul maradtak azok az erdélyi stúdiók, amelyekre egyr e inkább szükség van . Itt ismét hasonló problémával állunk szemben, mint amit néhány sorral feljebb vázoltunk . Nem igazán az a távlatos megoldás, ha legalább a jelenlegi rendszer t megpróbáljuk olcsó rendkívüli támogatásokkal fenntartani, hanem egy olyan – legalább tizenhárom végpontos – hálózatot kellene létrehozni, amely egybekapcsolná a Kárpátmedence minden magyar érdekeltség ű nagyvárosát . Ezeket aztán használhatná a Magya r Televízió és a Magyar Távirati Iroda is . A beruházási költség nagyjából 200 millió forint lenne . Elnökségünk kezdeményezte a közszolgálati kuratóriumok elnökségei között i egyeztetéseket, az együttm ű ködésben rejl ő takarékossági lehetőségek kihasználását. Ez nincs ellentétben a fentebbi megállapításunkkal, amely szerint mi tartalmi okokból mindenképpe n megőriznénk az intézmények és a felügyeletek önállóságát . Józan megfontolásokka l találkoztatható a misszió és az ésszer űség. A 2007. évről szóló beszámolóban minden remén y szerint ott lesz az a szerz ődés, amelyet – kezdeményezésünkre – a Duna Televízió és a Magyar Televízió köt .
68 2 .2 A Hungária Televízió Közalapítvány gazdálkodás a
2006-ban a közalapítvány összes bevétele 6 .794 millió Ft volt, amelyet 6 .758 millió Ft költség és ráfordítás kísért, így a kett ő különbözeteként a mérlegében 36 millió F t eredményt rögzít. Bevételi és kiadási összegei — bár nem számottev ően — egyaránt alatta maradtak az éves költségvetésben jóváhagyott értékeknek, mert annak összeállításakor ezzel még ne m számolhatott : •
A Duna Televízió Zártkör ű Részvénytársaság tervezettet is meghaladó er őfeszítéseire , amely következtében — bár nem jelent ős, de — mintegy 29 millió Ft-os eredményt ér t el. Ezáltal a közalapítvány befektetéseinek (részvényének) értéke ugyanekkor a összeggel emelkedett, azaz a közalapítvány ugyanilyen összeg ű pénzügyi eredmény t rögzíthetett mérlegében, vag y
•
a 2006. évi országgy ű lési választások miatt bekövetkezett — a közalapítvány elnökség i létszámát növel ő — változásra, miáltal az Elnökség létszáma 2 személlyel bővült, vagy
• •
azzal, hogy szeptembert ő l számos, a ráfordításokat növelő adózási rendelkezés lé p életbe .
Az összesített éves bevétel 0,1 %-kal maradt alatta a költségvetésben jóváhagyott összegnek , sajnálatosan azért, mert az éves koncessziós díj nem a törvényben meghatározott összegbe n érkezett meg, továbbá, mert a magánszemélyek jövedelemadójából felajánlott támogatá s évről-évre csökken .
A 2006 . évben ténylegesen elért bevétel pusztán 1,4%-kal haladta meg a 2005 . évit, azaz még a KSH szerinti hivatalos infláció (3,9%) ellensúlyozására sem nyújtott lehet őséget. A közalapítvány 2006 . évi összes bevételének 97,6%-át a Duna Televízió Zártkörű Részvénytársaság m űködtetésére utalta át, önmaga finanszírozására 164 millió Ft áll t rendelkezésre, amelyb ől mű ködési kiadásai fedezetére 158 millió Ft-ot fordított. A közalapítvány pénzügyi helyzete 2006 . évben is kiegyensúlyozott volt . December 31-é n értékpapír állományának piaci értéke 145,1 millió Ft-ot tett ki, továbbá folyószámlán é s pénztárában együttesen 9 millió Ft pénzeszközzel rendelkezett . A Hungária Televízió Közalapítvány 2006 . évi gazdálkodását a takarékosság, a megfontoltság és — a már említett váratlan hatásoktól eltekintve — a tervszer űség jellemezte .
69 A Beszámolót a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma 2007 . szeptember 21- i ülésén megtárgyalta és elfogadta.
A Hungária Televízió Közalapítván y Kuratóriuma nevében
Mellékletek : 1. Az Ellenőrző Testület jelentése 2. A Hungária Televízió Közalapítvány auditált egyszer űsített éves beszámolója , mérleg- és eredménykimutatása, továbbá a független könyvvizsgálói jelentés
A Hungária Televízió Közalapítvány Ellenőrző Testületének a Kuratórium 2006-os országgyűlési beszámolójához fű zött véleménye
Budapest, 2007. október 26 .
Dr. Borboly István HTVKA ET tag
sallóközi Zol HTVKA ET agy`
Gál András Levente HTVKA ET elnök
1
A Hungária Televízió Közalapítvány Ellen őrző Testületének a Kuratórium 2006-os országgyűlési beszámolójához fűzött véleménye
I. Bevezető
A Hungária Televízió Közalapítvány (a továbbiakban : HTVKA) Ellenőrző Testülete (a továbbiakban: ET) jelen véleményét 2006 . október 26 . napján tartott ülésén megvitatta és egyhangú szavazással elfogadta . Figyelemmel arra, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 . évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatv .) nem határozza meg pontosan az országgy űlési beszámoló tartalmi é s formai kereteit , —mely hiányosságot az Állami Számvevőszék 2007. évi Jelentése (a továbbiakban : Asz Jelentés) is nevesíti- [a Médiatv . 62. § (4) csak az ET kiegészítő véleményéről szól ; az államháztartásról szóló 1992 . évi XXXVIII. törvény és egye s kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006 . évi LXV. törvény 1 . § e) pontja pedig csak a kezel ő szervnek az alapítóval szembeni éves beszámolási kötelezettségét nevesíti], az ET má r a 2004-es országgyűlési beszámolóhoz fűzött véleményében fontosnak tartotta felidézni a Beszámoló feltételezhető célját, - melyre ismételten fel kívánjuk hívni a figyelmet- úgy mint : 1. számba veszi, hogy kezelő szerv a rá bízott vagyonnal - jelen esetben mindene k felett a Duna TV Zrt - hogyan gazdálkodott, és a vagyonhoz kapcsolódó hatáskörökke l megfelel ően élt-e, azaz jogszer űen, rendeltetésszerűen és hatékonyan járt-e el . Ennek megfelel ően helyes, ha a Beszámoló kiemelten szól a Duna TV Zrt . működéséről és emellett magának a HTVKA működéséről is; 2. tekintettel az alapító, az Országgyűlés szinte korlátlan szabályozási, és igen jelent ős gazdasági lehetőségeire, javaslatokat fogalmazhat meg a szükséges intézkedése k meghozatala végett. A 2006-es működéséről szóló Beszámolóról mindenek el őtt fontos megállapítani, hogy a fejezetek túlnyomó része a korábbi évek gyakorlatát folytatva színvonalas, jól érthet ő, értékes szakszerű munka. Ugyanakkor több helyen – az alábbiak szerint – aránytalan, pontatlan é s nem tesz eleget annak, hogy felhívja a teendőkre a figyelmet, mutasson az a javaslat akár a magára a HTVKA-ra, akár a Duna Tv Zrt . vezetésére, akár pedig az Országgyűlésre. Az ET ismételten megfontolásra ajánlja a Tisztelt Országgy űlésnek, hogy indokolt lehet pontosabban rögzíteni, hogy melyek az egyes közmédiumok tulajdonosi jogait gyakorl ó közalapítványok beszámolójával kapcsolatos tartalmi és formai elvárások . Figyelemmel arra, hogy a Beszámoló kapcsán tárgyalt problémák zöme a korábbi évekhe z hasonlóan, változatlan formában és tartalommal fennáll az ET a korábbi beszámolókhoz fűzött véleményét, megállapításait ismételten, szó szerint közli .
' Az ET vélemény a 2007 . szeptember 7 . napján lezárt Állami Számvev őszéki Jelentés alapján készült 1
II. Észrevételek
1. A kuratórium mandátumának és a költségvetés, továbbá a beszámoló elfogadásána k ütemezése A Beszámoló ez alkalommal se hívja fel a figyelmet a Kuratórium tagjai megbízásána k kialakult gyakorlatából következő azon -szükségszerűen a döntési felel ősséget kikezdőgyakorlatra, hogy olyan összetétel ű kuratórium dönt az éves országgyűlési beszámolóról , amely a tárgyalt időszakban még nem m űködött, viszont a korábbi összetétel ű kuratórium dönt egy későbbi által végrehajtandó költségvetésről. Ez a mulasztás azért is sajnálatos, mert nemcsak az ET jelzi ezt a problémát évről-évre, hanem az Ász Jelentés is külön tárgyalja . E körben indokolt az éves beszámolót minél hamarabb tárgyalni, illetve a szabályozás i környezet változtatását kezdeményezni annak érdekében, hogy adott összetétel ű Kuratórium úgymond a saját költségvetését fogadja el, és saját munkájáról számoljon be az alapítónak . 2. Normatív és kiszámítható médiafinanszírozás A Beszámoló ez évben is részletesen foglalkozik a Duna TV Zrt . (a továbbiakban : DTV Zrt.) gazdálkodásával. Ismételten indokoltnak tartjuk kifejezetten utalni arra - ahogy ezt a korább i években is tettük -, hogy a kiegyensúlyozott közszolgálatiság egyik fő garanciája lehet a biztos működést, a versenyképességet lehetővé tevő fejlesztést és a Médiatv . elvárásainak teljesítése érdekében műsorgyártást (mind a 3 tevékenységet!) biztosító normatí v finanszírozás és kiszámítható értékelv ű pályázati rendszer . Ami minden érintett műsorszolgáltató esetében az egyenlő elbánást és a felelős gazdálkodást – ezzel együtt a pénzügyi felelőtlenség szankcionálását - eredményezné . A Beszámoló több helyütt i s megjegyzi, hogy a nyereséges gazdálkodás csak a fejlesztések elmaradásának (lsd . 8. , 13. oldal), illetve a műsorgyártás és a filmbeszerzési költségek csökkentésének árán (lsd . 17. oldal) valósulhatott meg . 3. Műsorértékelés A Beszámoló részletesen foglalkozik az Alapító Okirat célkit űzésinek való megfeleléssel, bemutatva az Autonómia csatorna működésének pénzügyi fedezetét, illetve m űsorszerkesztési koncepcióját, valamit azt a dilemmát, hogy a DTV Zrt-nek egy képzeletbeli vagy a való s magyarságnak kell műsort szolgáltatnia . Ugyanakkor a korábbi évek gyakorlatának megfelel őn az ET fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a közalapítványok nem jogosultak a részvénytársaságo k műsorszerkezetét, továbbá m űsorainak, illetve m űsorszámainak tartalmát meghatározn i [(Mediatv. 65 . § d) pont], Erre a jogszabályi tilalomra figyelemmel aggályos, még adot t esetben csak utólagos (hiszen ez a kés őbbi műsorpolitikára is visszahathat) fentiek szerinti véleményalkotás kuratóriumi határozatban, a Beszámolóban . Amennyiben ezek a DTV . Zrt. vezetésétől átvett vélemények akkor erre indokolt utalni, de még így is kérdés, hogy mi a helye ennek a leírásnak a Kuratórium beszámolójában .
2
4. Archívumhasználat A 2006. év sem hozott áttörést a Magyar Televízió Zrt. és a DTV. Zrt kölcsönös és ingyene s archívum használatának tekintetében . A lassan 11 éve húzódó problémáról a Beszámoló hallgat, de az ET figyelemfelhívása nyomán az Ász Jelentés kiemeli, hogy a Magyar Televízió Zrt nem teremti meg az archívum használat feltételeit . Ismételten indokolt utalni arra, hogy a két Zrt. illetve Közalapítvány között jogszabály által alapossá tett igény végső esetben bíróság el őtt is kikényszeríthető. (Egyáltalán nem kell hozzá törvényt alkotni! ) Már csak ezen problémára is figyelemmel fokozott körültekintéssel kell eljárni a Beszámol ó 67. oldalán említett, a Magyar Televízió Zrt és a DTV Zrt. között kötend ő, a határon túli stúdiók együttműködésére vonatkozó szerződés megítélésének tárgyában . 5. Nézettségmérés Az ET megelégedéssel nyugtázta, hogy a korábbi évek hiányosságait pótolja az ide i Beszámoló azzal, hogy a részletes magyarországi nézettségi elemzés mellet a GfK Hungári a hét országra szóló nagyszabású felmérését (Magyarország, Románia, Ukrajna, Szlovákia , Szlovénia, Horvátország, Szerbia), valamint a Transindex online a Kolozsvári Egyete m szociológus hallgatói között végzett nem reprezentatív felmérését is részletesen ismerteti a Beszámoló . A felmérések alapján a Duna Televízió iránti érdekl ődés 2004 és 2006 között 8%kal nőtt, a szűk terjesztési platform ellenére, ugyanis a határon túli kábelszolgáltatók egy rész e fel sem teszi a Duna Televíziót ajánlati palettájára, így az csak parabolán keresztül fogható . A Beszámoló a probléma ismertetésén túlmenően adós marad annak megválaszolásával, hogy a helyzet orvoslása érdekében milyen lépéseket kíván tenni a HTVKA, illetve mit vár ezze l összefüggésben a DTV Zrt-től.
6. Tulajdonosi ellen őrzés (FB) Az ET a korábbi évek gyakorlatának megfelelőn ismételten nevesíteni kívánja azt a problémát, hogy a HTVKA kuratóriuma vagyonkezel ő szerv jellegére figyelemmel kiemel t jelentősége van annak, hogy megfelel ően gondoskodott-e a Kuratórium a szervezeten belüli ellenőrzésről, így indokolt lenne a Beszámolóban teret adni DTV. Zrt. Felügyelő Bizottságának (FB) m űködéséről szóló résznek . (Az FB által végzett ellenőrzések, értékelések eredményérő l és befolyásáról a HTVKA munkájára .) Ezen ellenőrzési munka különöse n fontos lehet a fejlesztések és beruházások tényleges értékelése során azonban a Beszámolóban erről nem esik szó .
7. A Kuratórium és Elnökség munkájának leírás a A Kuratórium, illetőleg az elnökség munkájának értékelése kapcsán meg kívánjuk állapítani , hogy egyik szerv sem alakított ki arra vonatkozóan rendszert, hogy a határainkon túli magyarságtól érdemi észrevételek érkezzenek, és a döntésfolyamatába beépítésre kerüljenek , továbbá a kapcsolattartás semmit sem javult az előző évhez képest. A munka értékelése kapcsán indokoltnak találjuk a tárgyévi összes ülés napirendjének, illetve az elnöksé g munkatervének, valamint annak teljesülésnek ismertetését a Beszámoló keretében . Az elnökség munkájával összefüggésben meg kívánjuk állapítani, hogy az a Magyar Televízió Zrt. rendkívüli állami támogatása kapcsán nem lépett fel kell ő határozottsággal, így potenciális bevételtől fosztotta meg a DTV Zrt.-t.
3
8. Elnökválasztási eljárás A Beszámoló megismétli a 2005. évi Beszámoló elnökválasztásra vonatkozó részét , ugyanakkor a történéseket nem teljes körűen, több helyütt pontatlanul és tényszer űen hibásan ismerteti . Figyelemmel arra, hogy az ET a 2004 . évi országgy űlési beszámolóhoz fűzött véleményében részletes kronológiát közölt az elnökválasztásra vonatkozóan, ezért jele n vélemény keretében ezen kérdéskörre részletesen nem kívánunk kitérni .
9. Elnöki pályázat teljesülése Hiányoljuk a Beszámolóból az elnöki pályázatban foglalt elképzelések, illetve vállaláso k teljesülésről szóló tájékoztatást, illetve a Beszámoló tartalmi keretihez képest (közel 70 oldal ) elnagyoltnak találjuk a kuratórium és az elnökség tevékenységére vonatkozó alig két oldala s tájékoztatást .
10. Honlap Indokoltnak tartjuk ezúton is felhívni a figyelmet arra, hogy amíg a DTV Zrt . illetve az ET rendelkezik saját honlappal, addig a közalapítvány nem tett ennek létrehozása és m űködtetés érdekében lépéseket . A honlap nemcsak a nyilvánosság mind szélesebb körű tájékoztatását , hanem a sajtó, a határon túli szerveztek, illetve a nagykuratórium tagjainak folyamato s eszmecseréjének is lehetőséget biztosít. 11. Digitális átállá s Hiányoljuk a Beszámolóból a HTVKA, illetve a DTV Zrt. előtt álló kihívás, a digitális átállással kapcsolatos intézkedések ismertetését (pl . stratégia alkotást), különös figyelemme l arra, hogy a tulajdonosi jogkört gyakorló kuratóriumot, illetve annak elnökségét a szakma i előkészítés terén felel ő sség terheli, így indokoltnak tarjuk a kérdés el őzetes, elmélyült vizsgálatát, szakértők bevonását, illetve az elnökség napirendjén való szerepeltetését . Budapest, 2007. október 26 .
4
18036857-7320-569-01 . Statisztikai számjel
2007 áPR
11PK-6959 5 Cégjegyzék szám
Hungária Televízió Közalapítvány
Vállalkozás megnevezés e
1016 Budapest, Mészáros u . 48-54.
Vállalkozás címe
2006 .12 .3 1 Üzleti év fordulónapj a
A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszer űsített éves beszámolója
A vállalkozás képvisel őj e Dr. Bíró Sándor elnök
A könyvvizsgálói jelentés alapján igazolom :
dr. Serényi Ivá n Bejegyzett könyvvizsgál ó 1025 Budapest, Zöldk ő utca 4/7 . ny.sz . : 003607
Audit Service Kft . Könyvvizsgáló Társaság 1022 Budapest, Bimbó út 3 . ny .sz . : 00103 0
AUDIT SERVICE KF T bejegyzett könyvvizsgáló cé g ny.sz . : 001030
1/3
0.
Hungária Televízió Közalapítvány Egyéb szervezetek egyszer ű sített éves beszámoló • Mérle g Ssz.
Megnevezés 1 E Ft 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
A. I. II . III . B. I. II . III . IV. C.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK É RTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK AKTÍV ID Ő BELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
12 13 14 15 16 17 18 19 20 r 21 22 23 24 25
D. SAJÁT TŐKE I. INDULÓ TÖKEI JEGYZETT TÖKE II . TŐ KEVÁLTOZÁS / EREDMÉNY III . LEKÖTÖTT TARTALÉK IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBÖL VI . TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBÖL E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III . RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G . PASSZÍV ID ŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN
2005
200 6
1 346 097 1 051 9 512 1 335 534 191847 0 1 220 139 994 50 633 4 701 1 542 645
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
1 374 107 726 7 98 2 1 365 399 154134 0, 144 145 092 8 898 5 240 1 533 48 1
1 489 262 1 104 020 -349 329 691 800 0 42771 0 0 8 233 0 0 8 233 45150 1 542 645
0 0 0 0 0
1 525197 1 104 020 -306 558 691 800 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
3593 5 0 0 7 46 9 0 0 7 46 9 815 , 1 533 481
2007. ápolG t},
Hungária - ewzió Közalapílvá n Dr. Bíró Sándor elnök Qónyvvizsg
Ellen őrzés hatás a
azolom:
^agy
2/3
Hungária Televízió Közalapítván y Egyéb szervezetek egyszer ű sített éves beszámoló - Eredménykimutatás Ssz .
Alaptevékenység
Megnevezés /E Ft 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 . 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
1 . ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 2 . AKTÍVALT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 3 . EGYÉB BEVÉTELEK ~-alapítói központi költségvetési helyi önkormányzati egyéb 4 . PÉNZÜGYI MÜVELETEK BEVÉTELEI 5 . RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK _ alapítói - központi költségvetési helyi önkormányzati egyéb 6. TAGDÍJAK A. ÖSSZES BEVÉTEL 7. ANYAGJELLEGÜ RÁFORDÍTÁSOK 8. SZEMÉLYI JELLEG Ű RÁFORDÍTÁSOK 9. ÉRTÉKCSÓKKENÉSI LEÍRÁS 10 . EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 11 . PÉNZÜGYI MÜVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 12 . RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK B . ÖSSZES RÁFORDÍTÁS C . ADÓZÁS ELÖTTI EREDMÉNY I ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG D. JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK E . TÁRGYÉVI EREDMÉNY
2005
El őző évek helyesbítései
Vállalkozási tevékenység
Vállalkozás i tevékenység
151 589 0 —
• • • 10 270 0 0 Q 0 _ 0 0 6 702 698 25 533 112 975 4 224 6 553 662 36 467 0 6 659 927
_
összesen 0 0 0 0
151 589 0
• •
• :
9
•
~
•
0 0 0 0 0 0 0 0 0 01 0 0 0 0 0 0 0 0
• 0 6 540 839 10 270 0 0 0 0 0 _ 0 6 702 698 25 533 112 975 4 224 6 553 662 36 467 0 6 659 927
0 0
• •
• • 42 771
•
zaor, mre t..~- ---.:_ -
.O ZAB q Hungári televízió Köza apítván y . ,í‘O f„, Dr . Bíró Sándor elnök ,`+~Könywizsgálói jelentésemapján igazolom :
dr. Serényi Ivá n ny.sz. : 003607
3/ 3
—
0 0 D 0 0 0 0 D 0 0
_
összesen 0 0
-
0 0 0 0 0
_
2006 Alaptevékenység 0 0
0 • 0~ 0 0 0 0 0 0 — 0 0 0 0 0 0 D 0 0_ __ 0 0 0 _ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 • •
•_ •
• • 0~ 0 •
•
•
•
•
154 501 0 6 630 449 ----0 0 0 6 630 449 9 003 0 0 0 0 0 0 6 793 953 25 775 125 903 •• • • : • 6 758 018 35 935 0 0 35 935
•
• 1 0 Q 0 0 0 0 0 D 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 i • • i
,, . • 0 0 6 630 449 9 003 0 0 0 0 0 0 6 793 95 3 25 77 5 125 90 3 5 54 9 6 630 630 29 839 0 6 758 01 8 35 935 0 p 35 935
HTVKA ...
ÉRKEZETT:
?007
bPR 1 Ö.
1
00 g..1 ..
Könyvvizsgálói jelenté s Hungária Televízió Közalapítvány Az üzleti év : 2006 . január 1 .
-
2006 . december 31 .
1/9
_ _
Hungária Televízió Közalapítvány Egyéb szervezetek egyszerű sített éves beszámoló - Mérleg
Ssz,
Megnevezés I E Ft
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I . IMMATERIALIS JAVAK II . TÁRGYI ESZKÖZÖK ill . BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B . FORGÓESZKÖZÖK I . KÉSZLETEK Ii . KÖVETELÉSEK III . ÉRTÉKPAPIROK IV . PÉNZESZKÖZÖK C. AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
D. SAJÁT TŐ KE I. INDULÓ TÖKEI JEGYZETT TÖKE __' TÖKE VÁLTOZÁS I EREDMÉNY LEKÖTÖTT TARTALÉK IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBÖL VI . TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGB ŐL E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III . RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN
_ 2005 1 346 097 1 051 9 512 1 335 534 191 847 0 1 220 139 994 50 633 4 701 1 542 645 1 489 262 1 104 020 _ •349329 691 800 0 42771 0 0 8 233 0 0 8 233 45150 1 542 645
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
2007. április lt.
Hungária Te v zió Kőzala . " ány Dr . Bíró Sándor elnö k malapján ig>3 tpm :
7
Könyvvizsgálói
-c:
200 6 _ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
_
_
Ellen őrzés hatása
dr. Serényi Ivá n ny.sz. :003607
2/9
_
1 37410 7 726 7 982 1 365 399, 154134 0 14 4 145 092 8 898 5 24 0 1 533 48 1 1 525197 t 104 02 0 306558 691 800 0 35935
o 0 7 469 0 0 7 469 81 5 1 533 481
Hungária Televízió Közalapítvány Egyéb szervezetek egyszer űsített éves beszámoló - Eredménykimutatá s
_ __
2005
Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 __ 25 26
MegnevezésiE Ft 1 . ÉRTÉKESTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 2. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 3. EGYÉB BEVÉTELEK alapítói _ - központi költségvetési - helyi önkormányzati - egyéb 4. PÉNZÜGYI M Ű VELETEK BEVÉTELEI 5. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK - alapítói központi költségvetési - helyi önkormányzati -egyéb 6. TAGDÍJAK A. ÖSSZES BEVÉTEL 7 . ANYAGJELLEGÜ RÁFORDÍTÁSOK 8 . SZEMÉLYI JELLEGÜ RÁFORDÍTÁSOK 9 . ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 10. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK 11 . PÉNZÜGYI M ŰVELETEK RAFORDITASAI 12. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK B . ÖSSZES RÁFORDÍTÁS C . ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG D . JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK E . TÁRGYÉVI EREDMÉNY
Alaptevékenység 151 589 0 6 540 839
_
_
í
0 0 6 540 839 10 270 0 0 0 0 0 0 6 702 698 25 533 112 975 4 224 6 553 662 -36 467 0 6 659 927 42 771 0 0 42 771
Vállalkozás i tevékenység
Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
151 589 0 6 540 839 0 0 0 6 540 839 1 0 270 0 0 0 0 0 0 6 702 698 25 533 112 975 4 224 6 553 662 -36 467 0 6 659 927 42 771 0 0 42 777
2007 . április 11.
Könyvvizsgálói,»Ie té
F '
w
apján
_
El őző évek helyesbitései
Hungvárla Telev~~KSYalapitván y Dr. Bíró Sándor elnök igazohm;
dr. Serényi Iván ny.sz . : 003607
4B
3/9
Vállalkozás i tevékenység
Alaptevékenység 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 D 0 0 Q 0 0 0 0 0 0 0 0 0
2006
Összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Alaptevékenység 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
154 501 0 6 630 449 0 0 0 6 630 449 9 003 0 0 0 0 0 0 6 793 953 25 775 125 903 5 549 6 630 630 -29 839 0 6 758 018 35 935 0 0 35 935
__
Vállalkozás i tevékenység
Összese n 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
154 501 0 6 630 44 9 0 0 0 6 630 44 9 9 00 3 0 0 0 0 0 0 6 793 953 25 775 125 903 5 549 6 630 630 -29 839 0 6 758 01 8 35 935 0 0 35 935
Független könyvvizsgálói jelentés A soron következő éves, legfőbb szervi gyűlés elé terjesztett számviteli beszámolóró l A Hungária Televízió Kőzalapítvány (továbbiakban 'Társaság') tulajdonosainak : Elvégeztük a Társaság 2006 . december 31–i fordulónapra elkészített mérlegének – melyben az eszközök és források egyez ő vég ősszege 1 533 48 1 ezer Ft, a mérleg szerinti eredmény 35 935 ezer Ft - valamint a 2006 . január 1 . és 2006. december 31 . közötti üzleti évre vonatkozó eredménykimutatásának és kiegészítő mellékletének vizsgálatát, melyeket a vizsgált szervezet éves beszámolója tartalmaz . A Társaság számviteli beszámolójának formai és tartalmi el ő írásainak alapja az éves beszámoló. A számviteli beszámoló k őnywizsgált üzleti éve: 2006 . január I . - 2006. december 31 . A számviteli beszámoló záradékolt f ő bb adatai a következők: Mérlegföösszeg : 1 533 481 E Ft Mérleg szerinti eredmény: 35 935 E Ft nyereség. A számviteli beszámolónak a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felel őssége . Ez a felel ősség magába foglalja a csalásból, hibából ered ő, lényeges hibás állításoktól mentes számviteli beszámoló céljából a bels ő ellenőrzése fenntartását, megfelel ő számviteli politika alkalmazását és az ésszerű számviteli becsléseket A könyvvizsgálat felel őssége a számviteli beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálata alapján . A könyvvizsgálatot a Magyar Könyvvizsgálati Standardok és a Magyarországon a könyvvizsgálatra vonatkozó érvényes törvények és egyé b jogszabályok alapján hajtottuk végre . A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk egyes etikai követelményeknek, valamint a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegend ő é s megfelelő bizonyítékot kell szereznünk arról, hogy a számviteli beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állitásokat . Becslésű nk szerint a számviteli beszámolót lényegesen nem befolyásoló hibák és hibahatások összege : 20 059 E Ft. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a számviteli beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve a számviteli beszámoló akár csalásból, akár tévedésekb ől ered ő , lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélését ől függenek . A számviteli beszámolóhoz kapcsolódóan a könyvvizsgáló kockázatfelmérésének nem célja, hogy a Társaság bels ő ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könywizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a számviteli beszámoló bemutatásának értékelését . Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk a fent említett területre korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Társaság nem auditált számvitel i nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését . Meggyőződésünk, hogy a könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói vélemény megadásához . A könyvvizsgálat során a Hungária Televízió K ő zalapítvány számviteli beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylat i alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk . Vizsgálatunk alapján elegendő és megfelel ő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a számviteli beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott számviteli elvek szerint készítették el . Véleményünk szerint a számviteli beszámoló a Hungária Televízió Közalapítvány 2006 . december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelm i helyzetérő l megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés a számviteli beszámoló adataival összhangban van . Véleményünk korlátozása nélkül a következő kre hívjuk fel figyelmüket: A számviteli beszámoló értékeléseinél figyelembe vett piaci értékek az ügyvezetés becslései és a Társaság teljességi nyilatkozata alapján az általánosa n elfogadott értékelési elvek szerint kerültek bemutatásra . Budapest , 2007. április 11 .
Audit Service Kft. Könyvvizsgáló Társaság 1022 Budapest, Bimbó út 3. ny.sz . : 001030
AUDIT SERVICE KFT
bejegyzett k önyvvizsgáló cég ny.sz . : 00103 0
dr. Serényi Iván Bejegyzett könyvvizsgál ó 1025 Budapest, Zöldkő utca 417 . ny.sz .: 00360 7
Ez a jelentés a fent nevezett cég tárgyévi számviteli beszámolójának elválaszthatatlan része . A Könywizsgálói Záradék bármely manipulációja, vagy valótlan adatokkal együtt t8rtén8 felhasználása a záradékot érvényteleníti és törvényességi felügyelet eljárást vonhat mag a után!
419
Emlékeztető a könyvvizsgálat végrehajtásáró l A Hungária Televízió Közalapítvány (továbbiakban 'Szervezet ' ) részére 2006 . január 1 .
-
2006 . december 31 .
Szerződésünk szerint, a jogok-kötelezettségek kölcsönös érvényesítésével befejeztük az üzleti évre vonatkozó könyvvizsgáló i munkánkat. Felhatalmazzuk önöket, hogy - amennyiben Szervezetük döntéshozói az el ő terjesztettekkel azonosan elfogadják azt - a z előírások szerint a hatóságok részére átadják a zárási dokumentumokat . ki~'f í3 k{ ` r~=rsii4~•l.siMy y~4ti n : . ,mer. „. . .z : A számviteli elvek gyakorlati alkalmazását, annak helyességét kontrolláltuk, üzleti könyveikkel való szinkronítását megvizsgáltuk , eltéréseit rendeztű k . A számviteli rendszer támogatásában a számlatükör és a számviteli politika összeállítását értékelt űk, a kapcsolódó szabályozási körökkel való összhang megteremtését véleményeztük. Bizonylati fegyelmük helyzetét, főbb gazdasági folyamataik lényegi eseményeit mintavétellel elemeztük, gyakorlati problémái k rendezésében megkeresésű k szerint rendelkezésükre álltunk . Mindezek mellett az alábbi megjegyzéseinket rögzítjük : A jelentős és lényeges minősítések meghatározása az Nők döntése szerint történt. Megbízásunk a piaci értékek teljes körének meghatározásár a nem terjedt ki. Döntéseik végrehajtását szúrópróábval, az On ők adatszolgáltatása alapján ellenőrizhettük. A Szervezet amortizációs politikáját, a maradványérték számítás elvét, a visszaírások kezelését a szabályzatok szintjén vizsgáltuk . A beminósitett eljárások gyakorlati alkalmazása a Szervezet feladata, részűnkról mintaszerű ellenő rzésre került sor . A számviteli szabályozás naprakészségének biztosítása a Szervezet esetében az aláirásra jogosultak feladata és felel őssége .
Az év során valamennyi előfordult adózási, könyvelési, menedzsment és controlling témájú, valamint a szerz ődéses feladatokka l összefüggő kérdésekről személyes konzultációt folytattunk, munkánkat kellő gondossággal végeztük. Az üzleti év zárásának el ő készítése érdekében önálló módszertani anyagot adtunk át az önök részére, valamint egyeztető megbeszélések keretében segítettük felkészű lésűket, adtuk meg id ő beni ütemezésünket, közrem ű ködtünk a végrehajtásban . A zárlati munkák során : A leltárak felvételében nem vettünk személyesen részt, mivel azok el őkészítését megfelelőnek tartottuk. Az utólagos ellenőrzést végrehajtottuk . Az adók elszámolásában megvizsgáltuk azok analitikáit, rendszertechnikai m űködésüket, éves beszámolóba beépülését (nem képezte munkán k tárgyát az analitikák tejes körű és tételes ellenőrzése, a havi adózási rend vizsgálata) . Az On őktől kapott információk felülvizsgálatával került sor az értékvesztések, értékhelyesbítések, céltartalékképzések, leirások, visszaírások, átmen ő tételek elfogadására, az analitikák és f őkönyvi feldolgozások összhangjának biztosítására . Adatszolgáltatásuk alapját képezte munkaokmányainknak, kiegészítő mellékletüknek. Az Nők által rendelkezésünkre bocsátott nyilatkozataik munkánk eredményébe, záradékunk minősitésébe beép űltek. Nyilatkozataink értelmezésénél figyelembe kell venni teljességi nyilatkozatukat, valamint annak kockázatát, hogy a mintavételes technikák ne m adhatnak lehetőséget minden hiba és ellentmondás küls ő feltárására. Cash-flow kimutatásuk felülvizsgálatánál a lényegesség és költség-haszon elveib ől indultunk ki . rMunkar ,~C
A magyar könyvvizsgálói el őírásoknak megfelel ően felülvizsgáltuk az üzleti év üzleti könyveinek vezetését, záradékoltu k beszámolójának elkészítését . A bemutatott pénzügyi kimutatások Magyarország hivatalos pénznemében, azaz forintban készültek . Jelentésünk eredetile g magyar nyelven kerül kiadásra, a magyar nyelv ű jelentés kerül aláírásra . Vita esetén a magyar nyelvű eredeti jelentés a mérvadó . A Szervezet dokumentumainak áttekintése, üzleti könyveinek felülvizsgálata, a zárás, az önrevíziós tételek, a gazdálkodá s elemzése és az adózás ellenőrzése alapján az alábbiak szerint igazoljuk és fogadjuk el a mérleget és az eredmény-kimutatást . 2006 . december 31 . Könyvvizsgálat alapján Szervezet zárása szerint 1 374 107 266,00 F t 1 374 107 266,00 Ft 0,00 Ft 0,00 Ft 159 373 859,23 F t 159 373 659,23 Ft -1 497 546 224,23 Ft -1 497 546 224,23 F t 157 226 959,00 F t 157 226 959,00 Ft 6 600 790 268,00 Ft 6 600 790 268,00 Ft -6 793 952 128,00 Ft -6 793 952 128,00 Ft 0,00 Ft 0,00 Ft 35 934 901,00 Ft 35 934 901,00 Ft 1 533 481 125,23 Ft 1 533 481 125,23 Ft
Megnevezés Ft 1 . számlaosztály 2 . számlaosztály 3 . számlaosztály 4 . számlaosztály 5 . számlaosztály 8 . számlaosztály 9 . számlaosztály Osztalékelőírás Mérleg szerinti eredmény Mérlegfőösszeg
Jelentés ű nk észrevételeinket, megállapításainkat tartalmazza, ennek megfelel ően került sor az eredmény jóváhagyására . Megítélésünk szerint a könyvvizsgáló jelentésben foglaltakon kívül : A Szervezet gazdálkodása megfelel a magyar jogszabályi előírásoknak. A Szervezet ügyvitele tartalmazza a gazdasági eseményeket, elszámolásának bizonylati hátterét . A Szervezet zárása a folyamatos működés elve szerint értékelt, a vezetés nyilatkozatai alapján nincsenek fedezetlen és lényeges: - m űködési eredendő veszteségek ,
- jelentő s késedelmes teljesitések , - tőkeellátottságból ered ő finanszírozási problémák, - piacvesrtések, stratégiaváltásból eredő belső kockázatok, - jelentő s könyvön kívüli terhek .
F/ Q
Munkakapcsolatainkat, a kapott információk feldolgozását munkaokmányaink tartalmazzák, mégis felhívjuk figyelmüket, hogy a z ezek alátámasztását szolgáló, de Önöknél rendelkezésre álló bizonylatok változásoktól mentes meg ő rzése az Önök felelőssége .
IKóvetkeztetésglnkben a s wr r` _ .. ~ x ?m Az éves beszámoló könyvvizsgálatán túli munkánk szerves részét képezően az következő kre hívjuk fel szíves figyelmüket:
Jelenséqek, ielentős könyvön kívüli tételek Tőkepozíció, saját tő kefjegyzett tőke aránya:
138%
Kockázatok: Az általunk feltárt, Önök számára átadott észrevételek rendezése, szakért ői levelünk szakmai összefoglalóinak átgondolása a z Önök feladata . Rendezetlen követelés/kötelezettségállomány helyszíni ellen őrzésre nem került sor, ez kockázattal jár. A befektetések/értékpapírok piaci és auditált értékeinek eltérései rejtett terheket hordozhatnak . Végrehajtandó az adófolyószámla - analitika - fő könyv egyeztetése, rendezése. Javaslatok: Kérjük Önöket, hogy a feltárt jelenségekkel kapcsolatban hozzák meg szükséges döntéseiket, végrehajtásukról adjanak tájékoztatást. A magunk részéről rendelkezésükre állunk ezek rendezésében . ~ enyg9~>t~~ tok;`~s Lényegesebb adatok
2002
2003
2004
2005
2006
Megnevezés
tény
tény
tény
tény
tén y
Saját tő ke
1257138
1 938 031
1446 490
1489 262
1 525197
Értékesítés nettó árbevétele
115 026
122 860
132 548
151 589
154 50 1
Mérleg szerinti eredmény
139 443
680 893
-491541
42 771
35 935
Működő tőke
139 413
125 917
128 875
183 614
146 665
1276 298
1943 771
1 452170
1 542 645
1 533 48 1
114%
176%
131 %
135%
138%
Adózott eredményfegyzett t őke
13%
62%
-45%
4%
3%
Kötelezettségek/saját tőke
0%
0%
0%
1%
0%
Mérk gtőősszeg Saját töke/jegyzett töke
Budapest, 2007. április 11 .
Audit Service Kft . Könyvvizsgáló Társaság 1022 Budapest, Bimbó út 3 . ny .sz. : 001030
dr . Serényi Iván Bejegyzett könyvvizsgál ó 1025 Budapest, Zöldkő utca 417. ny.sz.: 00360 7
AUDIT SERVICE KF T bejegyzett könyvvizsgáló cég ny.sz . : 001030
6/ 9
Teljességi nyilatkozat Vállalkozás megnevezése: Cime: A munka befejezésének dátuma :
Hungária Televízió Közalapítván y 1016 Budapest, Mészáros u . 48-54 . 2007 . április 11 .
Ez a nyilatkozat a Hungária Televízió Közalapítvány (a Társaság) 2006 .12.31-i pénzügyi kimutatásainak (a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészít ő melléklet együtt : pénzügyi kimutatás) könyvvizsgálatával kapcsolatosan készült . Célja, hogy a pénzügyi kimutatások 2000 . évi C . törvénnyel (Számviteli törvény) való megfelelésér ő l véleményt alkothassanak, igazoljuk , hogy a legjobb tudásunk és meggyőz ődésünk szerint képviseljük az audit során az alábbiakban foglaltakat :
1 . Felelősek vagyunk : a.)az éves pénzügyi beszámolónak a 2000 . évi C . Számviteli Törvénynek megfelelő en nyilvántartott adatokból történ ő összeállitásáért , b.)a könyvelésért , c.)az éves pénzügyi beszámolónak a 2000 . évi C. Számviteli Törvénnyel és a tényekkel való megfelelésért , d.)valamint azért, hogy az éves pénzügyi beszámoló megbízható képet ad a cég nettó eszközeir ől, valamint pénzügyi helyzetér ől h ű és valós képet mutat . 2 . Elismerjük, hogy a mi kötelezettségünk egy olyan bels ő számviteli ellen őrzési rendszer létrehozása és fenntartása, amely bár ne m teljes mértékben, de megfelel ő en nyújt biztosítékot a törvénytelenségek, szabálytalanságok és hibák ellen . 3 . Rendelkezésükre bocsátottunk teljeskör ű en és hiánytalanul, a valóságnak megfelel ően, a vizsgált évre vonatkozó : a.)valamennyi tranzakciót, b.)ügyletet, c.)gazdasági eseményt feldolgozva, d.)a vagyoni-pénzügyi-jövedelmez őségi helyzetre hatást gyakorló további információkat külön is értelmezve . 4 . Minden pénzügyi nyilvántartást és ehhez kapcsolódó adatot az Önök rendelkezésére bocsátottunk és minden olyan tranzakcióró l informáltuk Önöket, amelyeknek a pénzügyi jelentésekre hatása lehet . Így különösen : a.)tulajdonosi és menedzsment döntések, tulajdonosi egyezségek, viszonyok , b.)a tárgyév egyedi, rendkivüli eseményei , c.)egyedi szerződéses megállapodások követelések és kötelezettségek érvényesítésekor , d.)az üzleti és az azon kívüli események, ügyletek elkülönítése , e.)korlátozások és kötöttségek, jogosultságok és el őnyök a pénzügyi jelentésben , f.) piaci információk, értékvesztések, a vállalkozás továbbvitelével kapcsolatos tervek , g.)mérlegben nem szerepl ő kötelezettségek, jogosultságok, peres, vitás, kétes ügyek . 5. Nem történt : a.) szándékos mulasztás a cégvezetés, illetve azon alkalmazottak részér ől, akik meghatározó szerepet töltenek be az ügyviteli folyamatok rendszerében , b.)szándékos mulasztás azon más dolgozók részér ő l sem, akik lényegesen befolyásolhatnák a pénzügyi adatokat, c.) lényeges hatást gyakorló visszajelzés a pénzügyi beszámolók, a pénzügyi jelentések hiányosságaira, nem egyező ségére vonatkozóan, a szabályozó hatóságokkal történt egyeztetés során ezek részér ől . 6 . Nincsen tudomásunk: a.)olyan szabálytalanságról, mely elkövetésében a vállalatvezetés tagjai, a számvitelben fontos szerepet játszó alkalmazottak rész t vettek volna, sem más alkalmazott által elkövetett olyan szabálytalanságról, amely a beszámolót jelent ősen befolyásolná , b.)olyan törvénysértésről vagy lehetséges törvény- vagy szabálysértésr ől : - amelynek következményét a mérlegbeszámolónak tartalmaznia kellene , - céltartalék képzését tenné szükségessé, - vagy a valós kép bemutatása céljából a kiegészít ő mellékletben nyilvánosságra keltene hozni . Nem érkezett olyan, a pénzügyi nyilvántartási kötelezettségek megszegésével kapcsolatos, vagy hiányosságokra utaló hatóság i értesités, amely jelentős hatással lett volna a mérlegbeszámolóra . A Társaság betartotta a szerz ődés megállapodásainak azon pontjait, amelyek be nem tartás esetén jelent ősen befolyásolták volna a mérlegbeszámolót . 7 . Az alábbi ügyletekkel kapcsolatban minden információt az Önök rendelkezésére bocsátottunk : a.)a velünk tulajdonviszonyban álló felekkel fennálló tartozások és követelések, beleértve az értékesítést, beszerzéseket, átutalásokat , hiteleket, lizing és garancia megállapodásokat ; k ihány tartalékolása opcióra , b.) tőkeállomány visszavásárlásának el őjoga, illetve ilyen jelleg ű megállapodások vag' kezességre, átalakításra vagy egyéb követelmények teljesítése végett ; c.) pénzintézettel kötött megállapodások, beleértve a pénzeszközök egyenléé~el kapcsol os korlátozásokat, a hitelkeretet vag y hasonló megállapodásokat; ,.-, d.)korábban eladott eszközök visszavásárlására irányuló megállapodások .
7/9
8 . Külön rendelkezésükre bocsátottuk azokat az információkat : a.)amelyeket a tárgyévben, de nem a tárgyévre vonatkozóan érvényesítettünk , b.)amelyeket a tárgyév után, a könyvvizsgálati munka keretében helyesbítettünk , c.)amelyek a számvitelen kivüliek, de a vagyoni-pénzügyi-jövedelmez ő ségi helyzetre hatást gyakorolnak , d.) amelyek a jogok és kötelezettségek vállalásának éven belüli magyarázatára, éven túli hatások gyakorlására lényeges é s meghatározó szerepet töltenek be . 9. A beszámoló-készítéssel összefüggésben rögzítjük : a.)Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a számviteli törvény szerinti beszerzési értéken értékeltük, levonva belöle az ezen eszközök hasznos élettartalma alapján megállapított értékcsökkenési leírást . b.) A befektetett pénzügyi eszközöket a számviteli törvény szerinti beszerzési árukon értékeltük . Nincs tudomásunk olyan tényr ől . amelynek alapján a befektetett eszközökre értékvesztést kellett volna elszámolni . c.)A vásárolt készleteket a számviteli törvény szerinti beszerzési áron értékeltük. A vásárolt készletek könyv szerinti értéke nem haladj a meg a mérlegkészitéskor ismert piaci értéket . Azokra a vásárolt készletekre, amelyek könyv szerinti értéke magasabb volt, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci érték , értékvesztést számoltunk . d.) A saját termelésű készleteket a számviteli törvény szerinti előállítási költségen értékeltük. A saját termelésű készletek értéke nem haladja meg a mérlegkészitéskor ismert és várható eladási árat . Azokra a saját termelésű készletekre, amelyek könyv szerinti értéke magasabb volt, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladás i ár, értékvesztést számoltunk el . e.)A fordulónapon fennálló, vevőkkel szembeni és egyéb követelések, jóhiszem ű követelések, amelyek a fordulónapon, vagy ez el ő tt keletkeztek . f.) A Társaság minden készpénze és bankszámlája, továbbá minden egyéb tulajdona és eszköze szerepel a beszámolóban . A Társasá g megfelelő jogcímmel rendelkezik a mérlegben és mellékleteiben szerepl ő , tulajdonában levő eszközökre. g.) A Társaság valamennyi kötelezettsége szerepel a fordulónapi beszámolóban . A Társaságnak nincs érvényesítetlen követelése , kötelezettsége. h.)A mérlegbeszámoló és kiegészít ő mellékletei tartalmazzák mindazokat a tételeket : - amelyek szükségesek a Társaság vagyoni helyzetének, tevékenysége eredményének a számviteli törvényben rögzítettekne k megfelel ő hiteles bemutatásához , - valamint a Társaságra vonatkozó egyéb törvényekben és a szabályozásokban el ő írt tételeket, és - mindazokat a mérlegen kívüli kötelezettségeket (pl . jelzálogok, lízingdíj kötelezettség, kötelezettség fedezetére átadott váltók, adot t garanciák, stb .), amelyek a Társaság vagyoni helyzetének megítélésében szerepet játszanak . i.) A Társaságnak nincs egyéb elhatárolandó vagy közzéteend ő kötelezettsége, vagy nyeresége illetve vesztesége . A mérlegbeszámol ó és mellékletei megfelelő en tartalmazzák az alábbiakat : - A kapcsolt vállalkozások tranzakcióit, az ezzel kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket, ideértve az eladásokat, vásárlásokat , kölcsönt, átutalást, lízinget. - A társaság, valamint leányvállalata, igazgatója, tisztségvisel ője által nyújtott szóbeli vagy írásos garanciákat . - A pénzintézetekkel kötött engedményezési megállapodásokat, vagy a bankszámlán lev ő készpénz illetve a hitelkeret korlátozására vonatkozó, vagy más ehhez hasonló megállapodásokat . - A megállapodásokat a korábban eladott eszközök visszavásárlására . - A rendes üzleti tevékenységen kívüli egyéb megállapodásoka t j.) Nincs tudomásunk egyéb bárminem ű lényeges tartozásról vagy követelésr ől, amely jelentősen befolyásolná a cégünk pénzügy i helyzetét. 10. Ha éltünk a valós értékeléssel akkor rögzítjük, hogy : a.)A pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéken történt értékelései a Számviteli Törvénnyel összhangban lettek bemutatva é s közzétéve . b.)Az eszközök és kötelezettségek valós értékének a Számviteli Törvény által megkövetelt módon közzétett összegei a valós értékr e vonatkozó legjobb becslésünket tükrözik. c.) A valós érték meghatározására alkalmazott értékelési módszerek és jelentős feltételezések következetesen lettek alkalmazva , ésszerűek. d.) Az értékelési módszerek és feltételezések megfelelően tükrözik a Társaság nevében végrehajtandó, a valós érték meghatározások és közzétételek szempontjából releváns lépéseinkre vonatkozó szándékainkat és képességeinket . e.)Megerősítjük, hogy áttekintettük minden, a fordulónapon nyitott pénzügyi eszközt és kötelezettséget, és azokat a Számviteli Törvén y 59/A-59/F paragrafusainak megfelelő en soroltuk be a következő csoportok egyikébe: - kereskedési célú pénzügyi eszközök és kötelezettségek - lejáratig tartandó befektetése k - a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsönök és követelések - értékesíthető pénzügyi eszközök - egyéb pénzügyi kötelezettségek és azokat besorolásuknak megfelelő en valós értéken, amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken mutattuk ki . A lejáratig tartandónak min ősített pénzügyi eszközök besorolása ezen értékpapíroknak a lejáratig történ ő megtartására irányuló szándékunknak és képessé günknek megfelelő. f.)A számviteli Törvénnyel összhangban számoltuk el a származékos termékeket és a fedezeti jjyleteket, beleértve anna k - a fedezeti kapcsolatra, _LIÓ f<- a Társaság fedezeti ügylettel kapcsolatos kockázatkezelési céljaira és stráté, ira - ill. a hatékonyság kezdeti és folyamatos mérésére vonatkozó dokumentelkészítésére vonatkozd 1oír sajt .
sd >A
8/9
Képviseletre jo osult aláírása
11. Nincsenek a Társasággal szemben olyan nem érvényesített igények, amik az ügyvédünk véleménye szerint érvényesíthet ők lennének . 12. A számviteli nyilvántartás, ami a pénzügyi információ alapja, pontosan és megbízhatóan, megfelel ő részletezettséggel tükrözi a cégünknek és esetleges kapcsolt vállalkozásainak ügyleteit . 13.A cégünk megfelelő jogcímmel rendelkezik valamennyi tulajdonában lév ő eszköz felett, azokat a közölt jelzálogon kívül egyéb zálo g nem terheli . 14. Szerző déseink mindazon szempontjainak eleget tettünk, melyek nem teljesítés esetén lényegesen befolyásolják a pénzügyi kimutatásokat. 15.A mérleg kelte utáni id őszakban nem történt olyan esemény, mely a pénzügyi kimutatások kiigazítását igényelné . 16.Nem történt olyan törvényszegés vagy szabálysértés, melynek hatása a 2000 . évi C . Számviteli Törvény el ő írásaival összhangba n készült pénzügyi jelentésekben mutatkozhatna . 17.Tisztában vagyunk az 2003 . évi XV . a pénzmosásról szóló törvény el őírásaival, annak szabályait ismerjük . A rendelkezésükre bocsátott bizonylatok és azok mögöttes gazdasági tartalmában, valamint a vállalkozás m űködésében nincsenek olya n ügyletek, amelyek büntetend ő cselekmény elkövetéséből származó dolgok eredetét leplezik . Ide értend ő többek között : - a vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratot , - dematerializált értékpapírt is . Rögzítjük továbbá, hogy gazdálkodásunkban nem jelentek meg, illetve a tevékenység gyakorlása során felhasználásra nem kerülte k olyan dolgok, amelyek büntetendő cselekmény elkövetésébő l származnak . 18.Megértettük, feldolgoztuk és megadtuk mindazon témaköröket, amelyeket a könyvvizsgálati munkaprogram, a dokumentációs é s információs jegyzék alapján tőlünk kértek. 19.Megerősítjük, hogy adatfeldolgozási rendszerünk rendszertechnikailag zárt . 20.A bels ő ellen ő rzési rendszer által feltárt problémákat, hibákat maradéktalanul kijavítottuk és helyesbítettük, az ezen kívüli fel ne m dolgozott tételeket külön bizonylatoltuk és rendelkezésre bocsátottuk . 21.A számviteli szabályrendszerrel kapcsolatban rögzítjük, hogy a jelent ős és lényeges min ősítések meghatározása saját döntésünk, a könyvvizsgálat megbízása a piaci értékek teljes körének meghatározására nem terjedt ki . 22.A vállalkozás amortizációs politikáját kialakitottuk, a maradványérték számításának elveit, az értékelési visszaírások kezelését a számviteli elvekkel gyakorlatban megvalósítottuk . A számviteli szabályozás naprakészségének biztositása a mi feladatunk .
23. A garanciális és várható kötelezettségekre, jövő beni költségekre képzett céltartalékok képzési módszere, mértéke, követése a vállalkozásunk számításainak, tapasztalati adatainak eredménye . 24.Kinyilvánítjuk, hogy a beszámoló a könyvvizsgálattal közös munkánk eredménye, azzal mindenben egyetértünk, és meger ő sítjük, hogy terveink, értékeléseink tartalmuk, formájuk szerint azonosak a beszámolóban rögzítettel . 25.A beszámolóban kimutatott piaci értékek az általánosan elfogadott értékelési elvek szerint kerültek bemutatásra . Az adóhatóságnak jogában áll a Társaság nyilvántartásainak felülellen őrzésére. A Számviteli Törvény elő írásai szerint a könywizsgálói záradék nem jelenti azt, hogy azt az adóhatóság korrekció nélkül elfogadja vagy mentes minden hibától .
Vállalkozás pecsétje:
9/9
~<..__
Képviseletre jogosult aláírása
