Pesti Központi Kerületi Bíróság 15. B. V. 20.772/2003/10. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten, a 2004. március 11. napján tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következı
ÍTÉLETET
vádlott
aki on született, én anyja neve: lakóhelye: tartózkodási helye: vádlott címe
bőnös: - önkényuralmi jelkép használatának vétségében. Ezért ıt a bíróság 1 (egy) évre próbára bocsátja. A nyomozás során lefoglalt és a Fıvárosi Bíróság Gazdaság Hivatala Bőnjel Csoportjánál Bj.390/2003. számon bevételezett, a bőnjeljegyzék 1. tételszáma alatt szereplı 1 db 5 cm átmérıjő kartonpapírból készült vörös csillagot elkobozza. Az eljárás során felmerült bőnügyi költséget a vádlott viseli.
INDOKOLÁS
Vádlott mőszaki és közgazdaságtudományi egyetemet végzett, szakképzettsége erısáramú villamos- és kutatásfejlesztési mérnök, valamint szakokleveles közgazdász. A Rt. fımunkatársaként dolgozik, melybıl havont forint jövedelme származik. Nıs, felesége, aki gyógypedagógus, havi jövedelme forint. Egy kiskorú gyermeke után tartásdíjat fizet. Vagyonát képezi a lakcíme szerinti ház ½ tulajdoni hányada. Büntetve nem volt.
Vádlott, a párt alelnöke 2003. február 21. napján 16 óra körüli idıben a téren a párt által szervezett rendezvényen, ahol a sajtó képviselıin kívül mintegy 30-50 fı vett részt, a ruházatán elhelyezett 5 cm átmérıjő vörös csillagot bejelentése után megmutatta és azt a helyszínt biztosító
rendırjárır intézkedéséig viselte. A bíróság a tényállást a vádlott, valamint T1, T2, T3 rendırtanúk, valamint T4, T5, T6 és T7 tanúk vallomása, illetve az ismertetett okirati bizonyítékok alapján állapította meg.
Vádlott a bőncselekmény elkövetését ténybelileg beismerte, bőnösségét azonban vitatta. Elmondta, hogy a vörös csillagot valóban viselte a rendezvényen, melyet azért szervezett a párt, melynek alelnökeként tevékenykedik, hogy e munkásmozgalmi jelképet töröljék az önkényuralmi jelképek közül. Egy beszédet tartott, melyben be is jelentette, hogy a ruháján hordott vörös csillagot meg fogja mutatni, vállalva az emiatt indult eljárást, melyet próbapernek tekint és nemzetközi bíróságok elé kíván vinni. Így a beszéd befejezése után a zakójára tőzött csillagot megmutatta, de hamarosan jött két rendır, akinek kérésére azt ismét elrejtette, így az csak rövid ideig volt látható. Hivatkozott arra, hogy e cselekménye nem volt győlöletkeltı, kirekesztı, erıszakos, és nem azonosult azokkal a diktatúrákkal, amiket a vörös csillag jelképez. Magatartása nem volt sértı és aggodalmat keltı, a köznyugalmat nem zavarta meg, és ennek veszélye sem állt fenn. A vörös csillagot a történelmi múlt jeleként használta, így cselekménye a törvényben írt kivételnek minısül, ezért nem büntetendı. Bizonyítékokat csatolt arra vonatkozóan, hogy a vörös csillagot máshol is használják legálisan, így például pólók díszítéseként, és tiltott jelképeket tartalmaznak a kommunista testvérpártok logói, melyek megjelennek az általuk kiadott és hazánkban is terjeszthetı újságokon. Mivel pártja e pártokkal együtt kíván indulni az Európai Uniós parlamenti választásokon, indítványozta, hogy a bíróság az eljárását függessze fel és e megváltozott politikai helyzetre tekintettel kérje az Alkotmánybíróság új állásfoglalását e kérdésben.
T1, T2 és T3 rendırtanúk elmondták, hogy a párt rendezvényének biztosítása volt a feladatuk. T1, mint parancsnok beszélt a győlés elıtt a szervezıként résztvevı vádlottal, akinek felhívta a figyelmét a vörös csillag kitőzésének következményeire, egyben utasította kollégáit, hogy amennyiben önkényuralmi jelkép használatát észlelik, intézkedjenek és igazoltassák az illetıt. A vádlott beszédet mondott, majd megmutatta a kabátjára kitőzött, jól látható vörös csillagot. Az igazoltatásban T2 vett részt, aki úgy nyilatkozott, hogy felszólításukra a vádlott felhúzta a kabátja zipzárját, így a vörös csillag csak rövid ideig volt látható, és így elıállításra sem került sor. T3 kollégáitól és a nyomozati vallomásától eltérıen - azt állította, hogy a csillag viselését nem látta, csak a parancsnokától értesült róla, mivel ı hátrébb állt és csak az adatok felírásában vett részt. Valamennyi rendırtanú azt vallotta, hogy a rendezvényen 30-50 fı vett részt, és a demonstráció békés hangulatú volt.
A vádlott indítványára meghallgatott T4, T5, T6 és T7 tanúk egybehangzóan sérelmezték a vörös csillag önkényuralmi jelképpé nyilvánítását, mert valamennyien az elızı rendszerben - munkájuk és szolgálatuk elismeréseként - kitüntetésekben részesültek, melyet az akkori címer és így vörös csillag díszített, ezért most azokat nem használhatják és nem viselhetik. Közülük csak T5 vett részt a vádbeli rendezvényen, aki megerısítette, hogy vádlott a beszéde után a kabátján egy vörös csillagot viselt, amely rövid ideig, de jól látható volt.
Az egybehangzó vádlotti és tanúvallomások alapján megállapítható volt, hogy vádlott a párt rendezvényén a ruházatán egy 4-5 cm nagyságú vörös csillagot viselt. Ennek kitőzését a beszédében be is jelentette, de a gyors rendıri intézkedést követıen rövid idı múlva azt ismét elrejtette.
A Ügyészség B. számú vádindítványában vádlottal szemben a Btk. 269/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vádat.
A bíróság a cselekmény bőncselekménnyé nyilvánítása kérdésében osztotta az Alkotmánybíróság 14/2000. (V.12.) AB határozatában foglalt elveket. Nem a bíróság hatásköre, így a bőncselekmény megállapítása szempontjából nem bírt jelentıséggel a tanúk által megfogalmazott sérelem a korábbi rendszerben kapott kitüntetések használatának tilalmáról. A bíróság, mint jogalkalmazó szerv e kérdésben döntési jogkörrel nem bír, ebben az Országgyőlés, illetve a Kormány szervei jogosultak a döntéshozatalra. Ugyancsak nem a jogalkalmazó feladata egy politikai probléma, a külföldi kommunista pártok szimbólumainak használata miatt alkotmányossági eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. A bíróságnak a megváltozott politikai helyzetet, az Európai Unióhoz való csatlakozást csak a jogalkalmazó szempontjából kell és lehet érzékelnie, amennyiben uniós norma alapján kell döntenie. A hatalmi ágak elválasztásának elvébıl következıen azonban nem avatkozhat bele a pártok közötti választási küzdelembe, ennek politikai feltételeibe. E kérdéskör szabályozása szintén az Országgyőlés, illetve a Kormány feladata. A jogbiztonság elvét - melyet a bíróságnak is védenie kell - sértené, ha egy néhány évvel ezelıtt született alkotmánybírósági határozat újbóli felülvizsgálatát a bíróság a megváltozott politikai helyzetre tekintettel kérné. Mindezek alapján a bíróság nem tartotta szükségesnek az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróságtól új állásfoglalás kérését. Bár a Btk. 269/B.§ a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogát korlátozza, e politikai helyzetben szők körben ezt elfogadhatónak minısítette az Alkotmánybíróság. Az önkényuralmi jelképpé nyilvánított szimbólumok politikai diktatúrák jelképei voltak, amelyek bizonyos emberekben a mai nap is fenyegetettség-érzetet, konkrét tapasztalatokon alapuló félelmet keltenek. Ezen csoportokra tekintettel a büntetıjogi védelem szükséges és nem aránytalan. Ezért nem fogadható el a vádlotti védekezés, miszerint a rendezvény hangulata nem volt sértı és fenyegetı. A vádlott magatartása önmagában volt alkalmas a köznyugalom megzavarására, ezért tilalmazott. Nyilvánvaló, hogy a győlésen azok vettek részt, akik a vádlott politikai nézeteivel egyetértettek, a más nézeteket vallók távol maradtak. Így nem mérhetı, hogy e személyekben, akik áldozatai lehettek a vörös csillag jelképezte diktatúrának, a vádlott cselekménye milyen hatást váltott volna ki. A törvény csak bizonyos elkövetési magatartásokat tilt, köztük a nagy nyilvánosság elıtti használatot, mely e jelképek mögötti eszmékkel való azonosulás miatt lehet aggodalmat keltı, ezért sértheti az üldözöttek érdekeit. E bőncselekmény nem eredménybőncselekmény, így nem érinti annak bizonyítottságát az, hogy az érdeksérelem másoknál bekövetkezett-e. Így az, hogy a demonstráció békés hangulatú volt, a bőncselekmény
megállapítása szempontjából relevanciával nem bírt. Azt a vádlotti védekezést, hogy e jelképet csak a történelem, illetve a jelenkor eseményeirıl való tájékoztatás céljából használta, a rendezvényen elhangzott beszéd tartalma cáfolta. Ebbıl kitőnik, hogy a vádlott tisztában volt magatartása következményeivel, de ezt vállalta, sıt ügyét nemzetközi fórumok elé kívánta vinni. Az általa hivatkozott "próbaper" fogalma kizárttá tette, hogy a vörös csillagot ismeretterjesztı céllal viselte. Mindezek alapján a bíróság a vádlott bőnösségét a Btk. 269/B.§ (1) bekezdés b) pontjában írt önkényuralmi jelkép használatának vétségében állapította meg.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítı körülményként értékelte a vádlott javára büntetlen elıéletét, kiskorú gyermekének eltartását és a cselekmény elkövetése óta eltelt idıt. Súlyosító körülményt terhére nem észlelt.
A büntetéskiszabási körülményekre, a vádlott és cselekménye társadalomra veszélyességére és a bőnösség fokára tekintettel a bíróság a Btk. 37.§ szerinti büntetési cél eléréséhez a vádlottal szemben intézkedés alkalmazását elegendınek tartotta. Büntetés kiszabása a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel - melyet a jogalkotó a büntetési nemek meghatározásakor értékelt szükségtelen volt. Ezért ıt a Btk. 72.§ (1) bekezdése alapján próbára bocsátotta. A próbaidı tartamát az enyhítı körülmények számát és súlyát szem elıtt tartva a Btk. 72.§ (5) bekezdésében írt tételkeret minimumában határozta meg. A lefoglalt vörös csillagot a Btk. 77.§ (1) bekezdés d) pontja alapján elkobozta. A bőnügyi költség viselésérıl a Be. 338.§ (1) bekezdése szerint határozott. Budapest, 2004. március 11. Dr. Kováts Katalins.k. bíró A kiadmány hiteléül:
Fıvárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 22.Bf. 8737/2005/2. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Bíróság mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2005. november hó 16. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következı
VÉGZÉST: Az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a vádlott ellen indított büntetıügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2004. március hó 11. napján kihirdetett 15.B.V. 20772/2003/10. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott lakcíme helyesen: ..., ... út, személyi azonosító száma: ....
INDOKOLÁS: Az elsı fokú bíróság ítélete ellen a vádlott jelentett be fellebbezést felmentés végett. A Fıvárosi Fıügyészség Bfel. 6930/2004. számú átiratában a fellebbezést más okból tartotta alaposnak, álláspontja szerint a vádlottal szemben alkalmazott próbára bocsátás is eltúlzott, hiszen a vádlott személyében rejlı, és cselekményének társadalomra veszélyességi foka oly csekély, amely miatt elegendı a vádlott megrovása. A vádlott nyilvános ülésen tett felszólalásában felmentését indítványozta a továbbiakban is, mert álláspontja szerint jogosan használta a vörös csillagot, mint a párt választott képviselıje. A marxista ideológia szabad terjesztése lehetséges az országban, ezért az Alkotmány rendelkezését nem sértette, több szervezet is használja a vörös csillagot - még a Belügyminisztérium is -, ezért álláspontja szerint a felmentése megalapozott. A védı a nyilvános ülésen felszólalásában elıadta, hogy álláspontja szerint a Btk. 269/B.§ (2) bekezdése alkalmazásának van helye jelen esetben, hiszen a vádlott a Marx szobor elıtt tartott beszéde alatt viselte a vörös csillagot, így álláspontja szerint a történelem, illetve a jelen kor eseményeirıl szóló tájékoztatás céljából viselte azt, ezért a vádlott nem büntethetı. A fellebbezések és a fıügyészség átiratában foglaltak sem helytállóak. A kerületi bíróság ítélete a Be. 351.§ (2) bekezdés b./ pontja alapján megalapozatlan, mivel a tényállást hiányosan állapította meg. A másodfokú bíróság a Be. 352.§ (1) bekezdés a./ pontja értelmében a tényállást kiegészítette, mivel a rendelkezésre álló iratok alapján a helyes és teljes tényállás megállapítható. A vádlott a vörös csillagot kb. ½ - 1 percig jól láthatóan viselte. (10. számú tárgyalási
jegyzıkönyv, 5. oldal, T1 vallomása) A fenti kiegészítéssel az elsı fokú bíróság tényállása teljes. Az elsı fokú bíróság a tényállást a feltárt bizonyítékokra alapította, az az iratok tartalmával megegyezik, és teljeskörő. A kerületi bíróság logikai hibát sem vétett. Ennek megfelelıen a másodfokú eljárásban is a Be. 351. § (1) bekezdése alapján az elsı fokú bíróság által megállapított tényállás irányadó a másodfokú bíróság által végzett kiegészítéssel. Az elsı fokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból alappal vont le következtetést a vádlott bőnösségére, és cselekményét törvényesen minısítette. A megállapított tényállásból kitőnik az, hogy a vádlott politikai célzattal viselte a tiltott vörös csillagot, így a védı által hivatkozott Btk. 269/B. § (2) bekezdésében írt büntethetıséget kizáró ok nem állapítható meg a vádlottal szemben. A jelenleg hatályos büntetı törvénykönyv az ötágú vörös csillag viselését - nagy nyilvánosság elıtti használatát - pönalizálja, ez pedig a tényállás szerint megtörtént, így a vádlott hivatkozása sem helytálló, hogy nem követett el bőncselekményt. Az elkövetés körülményeire és a feltárt súlyosító, illetıleg enyhítı körülményekhez igazodva alkalmazott az elsı fokú bíróság a vádlottal szemben intézkedést. A fıügyészség átiratában foglalt enyhébb intézkedés, a megrovás alkalmazása nem helytálló a vádlottal szemben, hiszen a vádlott személyében rejlı társadalomra veszélyesség, figyelemmel arra is, hogy az elsı fokú eljárás során és a másodfokú eljárásban is - szembehelyezkedve az ezt tiltó büntetı törvénykönyvi rendelkezéssel - viselte a tiltott jelképet, indokolja, hogy a Btk. 72.§-a alapján a bíróság a büntetés kiszabását próbaidıre elhalassza, hiszen csak egy ilyen súlyú intézkedés felel meg a Btk. 37.§-ában írt büntetési célnak. A fenti indok miatt a másodfokú bíróság a kerületi bíróság ítéletét a Be. 361.§ (1) bekezdése alapján tartott nyilvános ülésen, a Be. 371.§ (1) bekezdése értelmében helybenhagyta, és határozatát a (4) bekezdés alapján röviden indokolta. A kerületi bíróság nyilvánvaló elírás miatt tévesen tüntette fel a vádlott állandó lakcímét, valamint elmulasztotta feltüntetni személyi azonosítója számát, ezért azt a másodfokú bíróság pótolta. Budapest, 2005. november hó 16. napján
Dr. Balázs Márta s.k. elıadó bíró. Péntek László s.k. a tanács elnöke. Fatalin Judit s.k. bíró
A kerületi bíróság ítélete a másodfokú bíróság helybenhagyása folytán 2005. november hó 16. napján jogerıs.
. Péntek László s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.1.117/2008/6. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága Budapesten, 2009. évi március hó 10. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következı í t é l e t e t: Az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetıügyben védıi útján a terhelt, és a legfıbb ügyész által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.B.V.20.772/2003/10. számú ítéletét és a Fıvárosi Bíróság 22.Bf.8737/2005/2. számú végzését megváltoztatja, a terheltet a Btk.269/B.§ (1) bekezdésében meghatározott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól felmenti; a büntetıeljárás során lefoglalt vöröscsillag elkobzását mellızi és kiadni rendeli a terheltnek. A felülvizsgálat során felmerült 1800 (egyezernyolcszáz)Ft bőnügyi költséget az állam viseli. I n d o k o l á s: A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2004. március ll-én kihirdetett ítéletével a erheltet bőnösnek mondotta ki önkényuralmi jelkép használatának vétségében, és ezért 1 évre próbára bocsátotta. A bőnjelként lefoglalt, kartonból készült 5 cm átmérıjő vöröscsillagot elkobozta, és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bőnügyi költség viselésére. A tényállás szerint a terhelt a cselekmény idején a Munkáspárt alelnöke volt. 2003. február 21-én l6 óra körül a terhelt egy közterületen a párt által szervezett rendezvényen - ahol a sajtó képviselıin kívül mintegy 30-50 fı vett részt - a ruházatán elhelyezett öt cm átmérıjő vöröscsillagot a jelenlevıknek megmutatta, és azt a helyszínt biztosító rendırjárır intézkedéséig a ruházatán láthatóan viselte.
A bőnösséget kimondó ítélet jogalapja az volt, hogy az elkövetéskor és jelenleg is hatályos Btk.269/B.§-ának (1) bekezdése egyebek között a vöröscsillag terjesztését, nagy nyilvánosság elıtti használatát, vagy közszemlére tételét - amennyiben ezzel súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg - pénzbüntetéssel rendeli büntetni.
Az ítélet ellen - amelyet az ügyész tudomásul vett- a terhelt fellebbezett felmentése érdekében. A Fıvárosi Bíróság a fellebbezési eljárást 2004. június 24-én felfüggesztette, és az ügyet az Európai Közösséget alapító Szerzıdés 234. cikke alapján elızetes döntéshozatal céljából - a
hátrányos megkülönböztetés tilalmának, mint alapvetı közösségi jogi elvnek az értelmezése végett - az Európai Közösségek Bírósága elé terjesztette, arra figyelemmel, hogy az Európai Unió több tagállamában a baloldali pártok legálisan használt e jelképe a vöröscsillag. Az Európai Közösségek Bírósága 2005. október 6-án közölte, hogy nem tartozik a hatáskörébe az elıterjesztett kérdés megválaszolása. Ezt követıen a Fıvárosi Bíróság a 2005. november 16-án meghozott 22.Bf.8737/2005/2. számú végzésével az elsı fokú ítéletet, annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A Be.352.§-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében az iratok tartalma alapján a tényállást csupán annyiban egészítette ki, hogy a terhelt a vöröscsillagot kb. fél-egy percig jól láthatóan viselte. A terhelt fenti elítélése miatt kérelmet nyújtott be a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Köztársaság ellen (33.629/06. szám). Arra hivatkozott, hogy a nemzetközi munkásmozgalom jelvényének viselése miatti elítélése az Emberi Jogok Európai Egyezménye /Róma l950./ 10. cikkelyét megsértve jogtalan beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságához főzıdı jogába. A 10. cikk szerint "1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. 2. E kötelezettségekkel és felelısséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerőségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethetı alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minısülnek egy demokratikus társadalomban a zavargás vagy bőnözés megelızése, vagy mások jogai védelme céljából." Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a második szekciójában) a 2008. július 8-án kelt és 2008. október 8-án véglegessé vált ítéletével megállapította, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok és Alapvetı Szabadságok védelmérıl szóló Római Egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 10. cikkét. Indokolásában, egyebek közt a következıkre mutatott rá: Az önkényuralmi jelképek használatának korlátozása a Magyar Köztársaság részérıl ugyan az elıreláthatóság követelményének megfelelı szabályozással történt, (ítélet 31. pontja) azonban az Egyezmény 10. cikkének (1) bekezdésében oltalmazott véleménynyilvánítás szabadságának az e törvénnyel megvalósult korlátozására egyértelmő és nyomós társadalmi szükséglet nem állott fenn.(58.p.) A vöröscsillag ugyanis nem tekinthetı kizárólag az önkényuralmi rendszert reprezentáló jelképnek, hanem „a tisztességesebb társadalomért küzdı nemzetközi munkásmozgalom", valamint egyes - több tagállamban aktívan mőködı - törvényes politikai pártok szimbóluma is. (52.p.)
Miután a magyar jog kísérletet sem tesz a különbségtételre, a jelkép többértelmősége folytán a tiltás egy demokratikus társadalomban túlzottan széleskörő. (54.p.) A korlátozásra vonatkozó nyomós társadalmi szükséglet hiányát mutatja egyebek mellett, hogy a Btk.269/B.§-ában meghatározott jogi szabályozás nem kívánja meg annak igazolását: a jelkép tényleges használata valóban önkényuralmi propagandának minısül-e. Így a tiltás a különbségtételt nem ismerı vonása miatt elfogadhatatlanul széleskörő, s nem tekinthetı olyannak, amely egy demokratikus társadalomban elismert, nyomós társadalmi szükségletnek felel meg. (56.p.) E magatartás alkalmazott szankciója az adott esetben ugyan enyhe, azonban mégis büntetıjogi szankció, ami nem volt arányos a törvényes céllal.(58.p.) A végleges ítélet kifejezésre juttatta azt is, hogy a jogsértés megállapítása önmagában megfelelı igazságos elégtételt nyújt mindazon nem-vagyoni kárért, amelyet a kérelmezı elszenvedhetett. *** A Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fıvárosi Bíróság ügydöntı határozatai ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletére utalva a Be.416.§-a (1) bekezdésének g) pontja alapján, mind a terhelt - védıi útján - mind a legfıbb ügyész felülvizsgálati indítvánnyal élt. A terhelt a jogerıs határozatok megváltoztatását és a büntetıeljárás megszüntetését kérte, mivel a vád tárgyává tett cselekmény az ismertetett döntésbıl következıen nem képez bőncselekményt. A legfıbb ügyész a BF.2096/2008/1-I. számú indítványában utalva a Be.417.§-ának (2) bekezdésében írt kötelezettségére is, kifejtette, hogy a Be.423.§-a (3) bekezdésének alkalmazása mellett, az Európai Emberi Jogi Bíróság határozatára tekintettel, a terhelt irányadó tényállásban rögzített cselekménye nem bőncselekmény. Miután a Be.373.§-a (1) bekezdésének I/b. vagy I/c, illetıleg II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértés sem volt megállapítható, a jogerıs határozatok megváltoztatása, s a terheltnek az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól bőncselekmény hiányában történı felmentése indokolt. (Értelemszerően - azt alaposnak tartva - csatlakozott a terhelt által elıterjesztett felülvizsgálati indítványhoz, és a két indítvány együttes elbírálását indítványozta). A nyilvános ülésen a terhelt és a legfıbb ügyész képviselıje felülvizsgálati indítványát változatlanul fenntartotta. A védı a legfıbb ügyész indítványának megfelelıen a terhelt bőncselekmény hiányában történı felmentését kérte. A Legfelsıbb Bíróság a felülvizsgálati indítványokat az alábbiak szerint alaposnak találta. A Be.416.§-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében felülvizsgálatnak van helye, ha nemzetközi szerzıdéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása, vagy a bíróság jogerıs határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerzıdés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának a Magyar Köztársaság alávetette magát. Az Emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezményt (és kiegészítı jegyzıkönyveit) az 1993. évi XXXI. törvény kihirdette. A kihirdetett Egyezmény 46. cikkének 1) bekezdése szerint a szerzıdı felek magukra nézve
kötelezınek tekintik az Emberi Jogok Európai Bírósága végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek. Ekként a Be.416.§ (1) bekezdés g) pontjában szabályozott felülvizsgálati feltételek teljesültek. A Be.423.§-ának (3) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzıdéssel ellentétes jogszabály - nevezetesen a Btk. ma is hatályos 269/B.§-a (1) bekezdése - figyelmen kívül hagyásával, illetve a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének alapulvételével kell elbírálni. E rendelkezésnél fogva, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletében foglaltakra tekintettel, a terheltnek a felülvizsgálati indítványokkal támadott határozatok tényállásában leírt cselekménye nem bőncselekmény, tehát nem volt törvényes alap az elítélésére.
Ezért a Legfelsıbb Bíróság, a Be.427.§-ának (3) bekezdése alapján a jogerıs határozatot megváltoztatva, a terheltet a Btk.269/B.§ (1) bekezdésében meghatározott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól bőncselekmény hiányában felmentette. A felmentés következménye, hogy a büntetıeljárás során a terhelttıl lefoglalt vöröscsillag elkobzására vonatkozó rendelkezést mellızni kellett, egyben a lefoglalt dolgot részére ki kellett adni, mivel az elkobzásnak a Btk.77.§-a (1) bekezdésében szabályozott feltételei - figyelemmel arra is, hogy önmagában a vöröscsillag, mint politikai jelkép birtoklása nem jogellenes - nem állnak fenn. Miután a vádat az ügyész képviselte, az állam a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 30 napon belül, a külön jogszabályban meghatározott mértékben megtéríti a terhelt költségét, továbbá védıjének az eljárás során nem elılegezett díját és költségét. /Be.389.§-ának (3) bekezdése/. Az alapügyben bőnügyi költség nem merült fel. A felülvizsgálati eljárás során kirendelt védıi díjként felmerült költséget az állam viseli (Be.429.§-ának (1) bekezdése). A Legfelsıbb Bíróság ítélete a Be.420.§-ának (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2009. március 10. Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s.k. elıadó bíró, Dr. Mészár Róza s.k. bíró
A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintézı MGy
