Budapest, 2008. április
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK VÁLASZAI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG „A KÖLTSÉGVETÉS REFORMJA, VÁLTOZÁSOK EURÓPÁBAN” CÍMŰ KÖZLEMÉNYÉBEN FELTETT KÉRDÉSEKRE
1. Kellőképpen rugalmasnak bizonyult az uniós költségvetés a változó szükségletekhez való alkalmazkodásban? Szükség van az EUköltségvetés reformjára
Húsz évvel az első többéves pénzügyi keret megszületése után szükségessé vált az Európai Unió költségvetésének reformja, annak érdekében, hogy Európa megfelelő választ tudjon adni a 21. század kihívásaira, mint például a globalizáció, a környezeti problémák – ideértve az éghajlatváltozást is –, az energiabiztonság, a migráció, az elöregedő társadalom kihívásai, és mindeközben kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést valósítson meg a tagállamok és régiók között egész Európában.
A nettó befizetői szemlélet a problémák fő oka
Az erős és eredményes politikák megfelelő pénzügyi hátteret igényelnek. Ugyanakkor napjainkban az EU költségvetés mérete határozza meg a kiadási prioritásokat. A gyakorlatban a tagállamok először a kiadási plafonban egyeznek meg, és csak utána döntenek arról, mire költsék a forrásokat. Az uniós politikák és közös célkitűzések szükségletei gyakran csak másodlagos fontossággal bírnak, szemben a tagállamoknak a közös költségvetéssel szembeni nettó pozíciójával. Magyarország szerint ez jelenti a nehézségek fő okát. Az EU költségvetés átfogó reformjára mindaddig kevés esély lesz, amíg a vitákat a nettó befizetői szemlélet határozza meg, és a tagállamok a nettó költségvetési pozíciójukon mérik sikerüket, nem pedig a közös politikák eredményességén.
Kiindulópontunk: politikák által meghatározott költségvetés
Az EU költségvetését közös értékeken és célkitűzéseken nyugvó politikáknak kell meghatározniuk. Mindez háromrétű feladatot vetít előre: a tagállamoknak először egyetértésre kell jutniuk a közös költségvetés alapvető céljáról; azután hosszú távú politikai konszenzusra kell jutniuk a közös politikákról; végül pedig olyan sajátforrás-rendszert kell létrehozniuk, amely képes biztosítani a politikák megfelelő finanszírozását.
Egyensúlyt kell biztosítanunk a reformok és a stabilitás között
A költségvetés felülvizsgálata alatt Magyarország törekedni fog arra, hogy egyensúlyt teremtsen a reformok és a stabilitás között. Ennek a megközelítésnek tükröződnie kell a költségvetés kiadási oldalán. Miközben az EU költségvetését alkalmassá kell tenni az új kihívások 1
kezelésére, ezzel párhuzamosan a már létező politikák finanszírozását is biztosítani kell. Az EU költségvetése nem alkalmazkodott eléggé a változó szükségletekhez
A magyar álláspont szerint az EU költségvetése nem alkalmazkodott kellőképpen a változó szükségletekhez. Jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a meglévő politikák megújításával választ adjunk néhány új kihívásra, de további cselekvésre van szükség. A tagállamoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy az Unió magas szinten meghirdetett törekvéseinek – mint például a lisszaboni stratégia vagy az integrált energia- és klímapolitika célkitűzéseinek – teljesítése, és ezzel egyidejűleg a már létező politikák fenntartása nagyobb közösségi költségvetést igényel, mint a mostani. Ellenkező esetben az Európai Unió kénytelen lesz nagyratörő céljaiból visszavenni és kisebb fordulatszámra kapcsolni.
2. Hogyan lehetne megtalálni a megfelelő egyensúlyt a stabilitás és a többéves pénzügyi kereteken belüli rugalmasság iránti igény között? Elősegítheti-e a fokozott rugalmasság az uniós kiadások hozamának maximalizálását és az uniós költségvetés politikai reakciókészségét? A többéves pénzügyi keret a közösségi kiadások stabil és kiszámítható keretét jelenti. Nem kívánatos a szabályok lazítása
A pénzügyi keret felülvizsgálatának már meglévő lehetőségei, valamint az éves költségvetés megvalósítása során alkalmazható rugalmassági eszköz elég teret biztosít a költségvetési hatóságnak, hogy előre nem látható kiadásokat is finanszírozni tudjon. A jelenlegi szabályozás nagymértékű lazítása megingatná a pénzügyi keret stabilitását és kiszámíthatóságát. A közös politikák nagyobb fokú rugalmasságának biztosítása – a költségvetési plafonon belül – megfontolandó.
3. Az itt bemutatott új politikai kihívások megfelelő módon összefoglalják azon főbb témákat, amelyekkel Európának az elkövetkező évtizedekben szembe kell néznie? Hogyan tükröztethetők megfelelőképpen a politikai célkitűzések a kiadási prioritásokban? Milyen változtatásokra van szükség? Magyarország a politikai integrációban látja az EU jövőbeli fejlődésének irányát. Magyarország olyan Európai Unióban érdekelt, amelyben a tagállamok közös értékek, például a szolidaritás alapján működnek együtt a közös célok megvalósításában. 4 célkitűzés az EU költségvetése számára
Magyarország egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az Európai Uniónak kielégítő választ kell találnia a bizottsági közleményben megjelölt kihívásokra, mint például a globalizáció, a klímaváltozás, az energiabiztonság, a migráció és az elöregedő társadalmak jelentette kihívások. Ennek érdekében az EU költségvetésének különösen az alábbi kulcsfontosságú célkitűzések elérését kell elősegítenie.
2
1. Szolidaritás
A tagállamok közötti szolidaritás biztosítása az EU költségvetésének egyik legfontosabb célkitűzése, és annak is kell maradnia. Az EU költségvetése rendkívül hatékony eszköz az Unión belüli kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági fejlődés szükséges feltételeinek megteremtésére. A tagállamok eltérő fejlettsége és versenyképessége az egységes piac működésének torzulásához vezet, hátráltatja előnyeinek megvalósulását és csökkentheti az EU gazdaságának versenyképességét. A kohézió mind az Unió egészének, mind a tagállamoknak alapvető érdeke, mert a kiaknázatlan fejlődési potenciál kihasználása javítja az európai gazdaság versenyképességét. A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése egy szociális téren még stabilabb Uniót teremt, megfelelő alapot biztosítva a fenntartható fejlődéshez. Ez különösen nagy jelentőséggel bír az immár 27 tagállamot számláló Európai Unió számára. A nagyobb regionális és vidéki sokszínűséget megfelelő módon kell kezelni, és ez a közös költségvetés kiadási prioritásaira is hatással lesz.
2. Versenyképes Európa
Magyarország egy erős és versenyképes európai gazdaságban érdekelt. A fokozódó nemzetközi verseny és egy gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezet időszakában Európának még többet kell tennie versenyképességének javítása, valamint a jólét és a foglalkoztatottság növeléséhez szükséges körülmények megteremtése érdekében. Ez az EU politikáinak központi célkitűzése a lisszaboni stratégia elindítása óta. A „lisszaboni típusú” reformok egy részének a szabályozási környezet javítása és a koordinációs eljárások megalkotása a célja, míg más részük véghezviteléhez megfelelő pénzügyi forrásokra van szükség. A közös költségvetés prioritásainak jobban kellene tükrözniük ezeket a megfontolásokat.
3. Fenntartható fejlődés
A környezeti fenntarthatóság egyik központi elemét képezi az európai szociális és gazdasági modellnek, jelezve az európai országok eljövendő generációkért vállalt felelősségét. Hasonlóan a versenyképességet támogató politikákhoz, a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás sem mindig igényel költségvetési forrásokat. Számos téren azonban igényel, és ezeket az eseteket jobban kellene tükrözniük az EU költségvetés kiadási prioritásainak.
4. Európa, mint meghatározó regionális és nemzetközi szereplő
Európának többet kell tennie a politikai stabilitás ösztönzése, az emberi jogok és demokratikus reformok megvalósulása, valamint a gazdasági fejlődés előmozdítása terén, mind a szomszédságában, mind pedig azon túl. A legtöbb globális és regionális kihívást, amellyel az Uniónak és tagállamainak napjainkban szembe kell néznie, csak közös európai együttműködéssel lehet hatékonyan kezelni. Az olyan problémákat, mint például a migráció, az energia-biztonság, a klímaváltozás, az Európa szomszédságában jelentkező feszültségek vagy a terrorizmus, egyes országok önállóan nem tudják hatékonyan kezelni. A közös európai fellépésnek nagyobb esélye van a sikerre. Az Európai Unió jövőbeli költségvetésének jobban számításba kellene vennie az ezeken a területeken megjelenő közös politikák szükségességét.
3
A fenti célkitűzéseket a jövőbeli közös költségvetés kiadási prioritásainak megfelelően tükrözniük kell. E célból új politikákra is szükség lehet. Ezzel egyidejűleg meg kell tartani azokat a már létező politikákat, amelyek hozzájárulnak a célkitűzések megvalósításához. Létező közös politikák A kohéziós politika és a KAP elősegíti Magyarország gazdaságának modernizációját
Magyarország stratégiai célja, hogy az uniós tagság, az egységes belső piac és a közösségi politikák felgyorsítsák az ország gazdaságának modernizációját és az életszínvonal felzárkózását az EU átlagához. A kohéziós politika és a közös agrárpolitika (KAP) jelentősen hozzájárulnak ezen célkitűzés megvalósításához. Kohéziós politika
A kohéziós politika növeli a versenyképességet
Az „Európa népei közötti egyre szorosabb egység” csak akkor valósítható meg, ha megfelelő szintű kohézió van a tagállamok és azok régiói között. Ez a jól működő belső piac egyik előfeltétele is. Ebben a kontextusban hangsúlyozni kell, hogy nincs ellentmondás versenyképesség és kohézió között. A versenyképesség megkövetel egy bizonyos szintű kohéziót, és a kohéziót is csak a versenyképesség növelésével lehet megvalósítani. Ennek megfelelően a kohéziós politika hozzájárul az uniós átlagnál szegényebb régiók és tagállamok felzárkóztatásához, de egyszersmind az európai gazdaság egészének versenyképességét is növeli, többek között a foglalkoztatás bővítésével, a vállalatok támogatásával, a strukturális problémák kezelésével, a belső piac jobb működéséhez való hozzájárulással, az infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek kiiktatásával (beleértve a transzeurópai hálózatokat is), a Közösségen belüli kereskedelem előmozdításával stb. Mindezen túlmenően a kohéziós politika az Unió rendelkezésére álló legfontosabb pénzügyi eszköz a lisszaboni stratégia növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához is. Éppen ezért hosszú távon is megfelelő pénzeszközöket kell biztosítani a kohéziós politika számára.
Nincs szükség a kohéziós politika jelentős reformjára
Magyarország kész részt venni a kohéziós politika célkitűzéseiről folyó egyeztetésben. A 2007-2013-as időszakra azonban fontos reformokat vezettünk be. Az új intézkedések hatása még nem mérhető fel teljesen. Éppen ezért jelenleg nincs szükség átfogó reformra, és az egyeztetésnek inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a kohéziós politika és az Unió más politikái közötti komplementaritás és koherencia hogyan lenne erősíthető a legnagyobb pozitív hatás érdekében.
A növekedés, a versenyképesség és a fenntarthatóság maradjon a kohéziós politika fókuszában
A kohéziós politikának továbbra is a növekedési potenciál jobb kihasználására kell koncentrálnia, valamint arra, hogy jobb feltételeket teremtsen a versenyképesség és a fenntartható fejlődés számára a tagállamokban és az átlagnál elmaradottabb régiókban. A célkitűzéseket továbbra is uniós szinten kell meghatározni, de az egyes tagállamok és régiók igényeinek figyelembe vételével. A kohéziós politikának eredményközpontúbbnak kellene lennie; fejleszteni kell az értékelési módszertant, a megvalósítást pedig a lehető legrugalmasabbá kell tenni, figyelembe véve a tagállamok és a régiók sajátosságait, nem csökkentve azonban a pénzügyek 4
átláthatóságát és elszámolhatóságát. Mindez több lehetőséget biztosítana a változásokra való rugalmas reagáláshoz. A közös agrárpolitika A KAP számos előnyt biztosít az uniós állampolgárok számára
Magyarország, hagyományosan erős mezőgazdasággal rendelkező országként érdekelt egy jól működő közösségi agrárpolitika (KAP) fenntartásában. Ez Európa egészének is érdeke, hiszen a KAP számottevő és jól azonosítható előnyöket biztosít Európa polgárainak. A KAP első pillére ösztönzőket nyújt a környezetileg fenntartható mezőgazdasági termelés számára, biztosítja a biztonságos és jó minőségű élelmiszert, hozzájárul a magas szintű állatjóléti normák fenntartásához, továbbá fontos eszköze annak is, hogy hatékonyan birkózhassunk meg a klímaváltozásnak az élelmiszerellátás kapcsán felmerülő hatásaival. A magas szintű európai környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és más szabályok betartásával, valamint a vidéki táj és a vidéki területek kulturális örökségének megőrzésével a mezőgazdasági termelők fontos európai közjavakat biztosítanak. Mindezen túlmenően a vidékfejlesztési politika, a KAP második pillére javítja a gazdasági fejlődés feltételeit, növeli a vidéki lakosság életszínvonalát Európa-szerte, erősíti a kohéziót a tagállamok és a régiók között, és területileg kiegyensúlyozottabb gazdasági fejlődést biztosít a vidéki területek támogatásával.
A KAP-nak EU hatáskörben kell maradnia
Az agrárpolitikának – ideértve a közös piaci szabályozást és a finanszírozást is – kizárólagosan az Unió hatáskörében kell maradnia. Magyarország különösen ellenzi a KAP esetleges tagállami hatáskörbe való visszautalását. A nemzeti “társfinanszírozás” nagy valószínűség szerint a támogatásokért folytatott versenyhez vezetne a tagállamok között, valamint torzulásokat okozna a mezőgazdasági termékek belső piacának működésében.
A közös agrárpolitikát a szolidaritás és az egyenlő elbánás elvére kell alapozni
A KAP bármilyen reformjának figyelembe kell vennie a fenti érveket, valamint a szolidaritás és egyenlő elbánás elvén kell nyugodnia. A belső piac működésének már létező torzulásait – például azokat, amelyek a “régi” és “új” tagállamokban a közvetlen kifizetések terén fennállnak – meg kell szüntetni. Új kihívások – lehetséges válaszok
Vizsgálandó az EU költségvetés szerepe az új kihívások megválaszolásában
Mint már említettük, Európa számos új kihívással szembesül a 21. század kezdetén, amelyeket a Bizottság konzultációs dokumentuma jól összefoglal. A kihívásokra adandó megfelelő válaszok kidolgozása költségvetési forrásokat igényelhet. Ebben a kontextusban Magyarország a további integráció szükségességét hangsúlyozza a bel-és igazságügyi kérdésekben, a kutatás és fejlesztés, az energiapolitika, a környezetvédelmi és klímapolitika, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a migrációs politika terén. Mindez az EU költségvetésének nagyobb szerepét vonhatja maga után. Éppen ezért alapvető fontosságú megvizsgálni, hogy meddig és milyen módon járulhatnak hozzá az uniós kiadások és a további integráció az új kihívások kezeléséhez.
5
Szükség van közös energiapolitikára
Egy közös energiapolitika növelné egész Európa ellátásbiztonságát a beszerzési források diverzifikációja, az egységes energiapiac működésének javítása, továbbá a fenntarthatóbb energiatermelés és fogyasztás ösztönzése révén. Az Unió költségvetéséből érkező támogatás kiegészíthetné a hazai forrásokat az energia-hálózatok fejlesztése terén, főként a határon átnyúló energia-infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek kiiktatása esetében. Megfontolandó az alacsony CO2-kibocsátású gazdasági modellre való áttérés előmozdítása az újrahasznosítható energiaforrások és a környezetkímélő technológiák használatának ösztönzésével.
Tudás, K+F és innováció
Még több uniós szintű erőfeszítés szükséges, ha Európa – a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megfelelően – tudás alapú, innovatív gazdasággá szeretne válni. Meg kell vizsgálni, hogy milyen szerepet játszhatna az EU költségvetése a már meglévő K+F keretprogramok fejlesztésében, a kis- és közepes vállalkozások innovációjának támogatásában és egy valódi Európai Kutatási Térség megvalósításában.
Környezetvédelem és klímaváltozás
A fenntartható fejlődés a tagállamok közös érdeke, és az EU környezetpolitikája kulcsszerepet játszik ennek megvalósításában. Környezeti értékeink fenntartása előfeltétele annak, hogy jó életminőséget biztosíthassunk a jelenlegi és a jövendő generációk számára. A klímaváltozás egy egyre aggasztóbb probléma, amelyet az EU környezetpolitikája keretében kell kezelni. Magyarország számára fontos, hogy a tagállamok között fennálló fejlettségbeli különbségeket számításba vegyék az Unió klímapolitikájának tervezésekor. A költségvetési felülvizsgálat jó lehetőséget biztosít arra, hogy megvizsgáljuk, milyen szerepet játszhat az EU költségvetése az alacsony CO2 kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatásában.
Migráció
Egy átfogó európai bevándorláspolitika további fejlesztése kulcsfontosságú célkitűzése marad az Uniónak, ha megoldást kíván találni a nemzetközi migráció egyre fontosabb és összetettebb kihívására. A bevándorláspolitika növekvő fontosságának a közös költségvetés prioritásaiban is tükröződnie kell. Például az Európai Szomszédságpolitika és a más, harmadik országok vonatkozásában alkalmazott politikák már meglévő pénzügyi eszközei mellett pénzügyi eszközöket kellene biztosítani Dél-Kelet-Európa tagjelölt és potenciális tagjelölt országaival migrációs ügyekben való együttműködés számára, ami által az Európai Unió képessé válna gyorsan reagálni a térségben felmerülő sürgős esetekben.
Külső tevékenységek
Külkapcsolati tevékenységi köre bővülésével és intenzitásának növelésével az Európai Unió a nemzetközi színtér szereplőjeként szerez tapasztalatot és befolyást. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a közelmúlt fontos prioritásai közé tartozott az a célkitűzés, hogy az Uniót jelentős hatalommá kell tenni szomszédságában és azon túl is, ezek az erőfeszítések nem tükröződtek megfelelően a közös költségvetésben. Például az európai biztonság- és védelempolitika (ESDP) földrajzi és funkcionális terjeszkedésével, az EU missziók és műveletek száma és típusa növekedésével az ESDP jövőbeli sikere nagymértékben a törekvéseknek megfelelő mértékű finanszírozási háttér meglététől függ majd. Az Európai Szomszédságpolitika (ENP)
6
kapcsán az egységes szomszédságpolitikai pénzügyi eszköz megteremtése üdvözölendő fejlemény, de alkalmazása során egyensúlyt kell találnunk a keleti és a déli ENP partnerországok között.
4. Milyen feltételt kell alkalmazni annak biztosítására, hogy az európai hozzáadott érték elvét hatékonyan alkalmazzák? A hozzáadott érték azonosítására szolgáló kritériumok
Rendkívüli fontossággal bír annak vizsgálata, hogy egy adott politika vagy tevékenység közösségi kasszából történő finanszírozása hozzáadott értéket képvisel-e ahhoz képest, mintha a nemzeti költségvetésből finanszíroznánk azt. Az alábbiakban olvasható néhány kritérium a hozzáadott érték azonosítására:
olyan tevékenységek, amelyek pozitív vagy negatív externáliákkal bírnak uniós szinten, azaz ahol határokon átnyúló hatások (spillover) kezelésére van szükség (pl. Transzeurópai Hálózatok (TEN), energia, környezetvédelem);
a párhuzamosságok megszűntetése (pl. K+F politika, a szomszédos országokhoz fűződő viszony, fejlesztési politika);
azok az európai szolidaritáson alapuló tevékenységek és politikák, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, az életminőség, a foglalkoztatás, a társadalmi jólét és stabilitás növeléséhez, valamint a kiegyensúlyozott növekedéshez Európaszerte (pl. kohéziós politika, a KAP és a vidékfejlesztés);
a pénzügyi források kritikus tömegének biztosítása (pl. a nagy volumenű programok, mint pl. a TEN, vagy a sürgető belföldi, regionális és globális kérdések kezelése, mint pl. a klímaváltozás, az élelem- és energia-biztonság, a migráció stb. kapcsán, amelyek gyakran túlnyúlnak egyes tagállamok hatáskörén);
ahol az adott politika uniós szinten való megszervezése ésszerűbb, mint nemzeti szinten (pl. KAP, migrációs, klíma- vagy energiapolitika);
olyan tevékenységek és politikák, amelyek növelik a belső piac működésének hatékonyságát és elősegítik a nemzetgazdaságok integrációját (pl. kohéziós-, K+F- és energia-politika);
politikák, amelyek uniós közjavakat hoznak létre (pl. a KAP esetében: élelmiszerbiztonság, tájkép, a vidéki közösségek megőrzése, állatjóléti intézkedések, a légszennyezés csökkentése stb.);
politikák, amelyek képessé teszik az Európai Uniót és tagállamait, hogy közösen és hatékonyan lépjenek fel a nemzetközi színtéren (pl. bevándorlás-, energia-, szomszédság- és bővítési politika).
7
5. Milyen időhorizonton belül kerüljön végrehajtásra az átalakítás? Reformra a 2013 utáni időszakban kerülhet sor
A 2008-2009-es költségvetési felülvizsgálat során hozott semmilyen döntés nem lehet hatással a jelenlegi pénzügyi keretre. Ennek fő oka a pénzügyi keret stabilitásának követelménye, amelyet a 2006-os Intézményközi Megállapodás tiszteletben tartása biztosít, a hosszútávú, kiszámítható tervezés igénye, a strukturális és kohéziós alapok többéves programozása, valamint az új tagállamok esetén hatályos átmeneti időszak a KAP terén. A vitának a 2013 utáni időszakra kell irányulnia.
Ésszerű lehet a reformok fokozatos bevezetése
Ha a tagállamok jelentős változásokban egyeznek meg a 2013 utáni időszakra vonatkozólag, ésszerű lehet a reformok fokozatos, több lépcsőben történő bevezetése annak érdekében, hogy könnyebbé tegye az új rendszerbe való átmenetet.
6. Hogyan lehetne javítani a költségvetés végrehajtásának hatékonyságát és eredményességét? Teljesítményalapú és elszámoltatható megvalósítás
A költségvetés végrehajtásának hatékonysága növelhető a politikák teljesítmény-alapúvá tételével és a végrehajtás elszámoltathatóságának növelésével. Mindezt az alábbi intézkedések bevezetésével érhetnénk el:
A kedvezményezetteknek és a tagállamoknak előre meghatározott kiadási célokat, teljesítmény-mutatókat és mércéket (benchmark) kell előre lefektetniük (kivéve, ha a kiadások normatív alapon vannak kiosztva).
A célkitűzések, teljesítmény-mutatók és mércék teljesítésében elért haladást rendszeres időközönként értékelni kellene. Ha a minimális feltételek sem teljesülnének, megfelelő intézkedéseket lehetne tenni.
A közösségi politikák hatásairól a Bizottság tanulmányt készítene, amelyet a lehető legszélesebb fórumon kellene rendszeresen megvitatni, hasonlóan a már létező kohéziós jelentésekhez. Ezen tanulmányok eredményeit aztán visszacsatolásként lehetne felhasználni, akár a politikák célkitűzéseinek módosítására is, ha szükséges.
A közösségi költségvetés néhány kiadási tételét csak előre meghatározott célkitűzések teljesülése esetén lehetne végrehajtani (ex-post, eredményközpontú finanszírozás).
A nagyobb átláthatóság, valamint a közösségi, a nemzeti és az egyéb nemzetközi finanszírozás közti egyértelműbb feladatmegosztás fontos lehet annak érdekében, hogy növelni lehessen a hatékonyságot, elkerülhető legyen a feladatok megkettőződése, valamint hogy növelni lehessen a finanszírozás költséghatékonyságát, mindezzel pedig a politikai célkitűzések jobb
8
megvalósítását lehessen biztosítani.
7. Tovább fokozható-e a költségvetés átláthatósága és elszámoltathatósága? Átláthatóság
A pénzügyi keret kiadási fejezeteinek átstrukturálása könnyebben értelmezhetővé, és ezáltal átláthatóbbá tette a költségvetést. A költségvetés struktúrája elfogadható és könnyen érthető, éppen ezért a költségvetés jelenlegi fejezetekre és tevékenységekre való felosztását meg kellene tartani. Mindazonáltal a saját források jelenlegi rendszere túl bonyolult és egyszerűsítésre szorul (a részletekért ld. a 8. kérdésre adott választ).
Elszámoltathatóság
Az elszámolhatóságot azzal lehetne javítani, ha jobban figyelembe vennénk az Európai Számvevőszék éves jelentéseiben és megbízhatósági nyilatkozataiban a költségvetés megvalósításával kapcsolatos kritikákat.
8. Mely alapelveknek kell alátámasztaniuk a költségvetés bevételi oldalát, és hogyan ültethetők át ezek a saját források rendszerébe? Van-e jogalapja a korrekciós és kompenzációs mechanizmusok fenntartásának? A bevételek reformjának elvei
A költségvetés bevételi oldalának reformját a következő elveknek kellene meghatároznia:
stabil és elegendő finanszírozására;
egyszerűség és átláthatóság;
költséghatékonyság;
tisztességes tehermegosztás a tagállamok között.
mennyiségű
bevétel
a
költségvetés
A saját források jelenlegi rendszerének értékelése A saját források rendszerének értékelése vegyes
Magyarország értékelése a saját források jelenlegi rendszeréről meglehetősen vegyes. Jelenlegi formájában a saját források rendszere elegendő és stabil bevételi forrást jelent az EU költségvetésének finanszírozásához. Ugyanakkor túl összetett és átláthatatlan – mind az állampolgárok, mind a döntéshozók számára. A létező korrekciós mechanizmusok degresszív teherviseléshez vezetnek a tagállamok között. Saját források
Hagyományos saját források
Mivel a hagyományos saját források (HSF) az uniós politikákhoz – a közös kereskedelempolitikához és a közös agrárpolitikához – kötődnek, az ezekből a politikákból származó bevételeket helyénvaló az EU költségvetésébe utalni. A HSF rendszere fontos szerepet játszik az európai integrációs folyamatban. Habár részesedésük a közösségi költségvetés finanszírozásában folyamatosan csökken, a jövőben is meg kellene őket tartani közös bevételként. 9
ÁFA forrás
Az általános forgalmi adó (ÁFA) alapú forrás jelenlegi formájában túlságosan bonyolult és nem átlátható. Ráadásul kis részesedéssel bír az Unió bevételei között. Ezek a tényezők együttesen megkérdőjelezik szükségességét. Éppen ezért Magyarország hajlandó lenne támogatni az ÁFA forrás GNI forrással való fölcserélését.
GNI forrás
A GNI forrás kielégítő és stabil bevételi forrását jelenti az EU költségvetésének, egyszerű a kezelése, az állampolgárok is könnyen megértik, tisztességes teherviselést valósít meg a tagállamok között, valamint rugalmasságot biztosít az Unió költségvetésének finanszírozásában. Összességében véve a GNI forrás jól működik a gyakorlatban. Korrekciós mechanizmusok
Nincs szükség korrekciós mechanizmusra
Magyarország minden kezdeményezést ellenez, amely arra irányul, hogy a túlzottnak ítélt költségvetési egyensúlytalanságokat korrekciós mechanizmusokon keresztül kezeljük, legyen szó akár a költségvetés bevételi, akár annak kiadási oldaláról, akár tagállam-specifikus, akár általános intézkedésekről. A létező korrekciós mechanizmusokat is hatályon kívül kell helyezni, mert túl bonyolulttá teszik a saját források rendszerét, megkérdőjelezik annak tisztaságát, valamint azt a nettó befizetői szemléletet képviselik, amelyet a jövőbeli költségvetési viták során szeretnénk elkerülni. Döntéshozatal
Az egyhangú döntéshozatalt fenn kell tartani
Magyarország az egyhangú döntéshozatal fenntartását szorgalmazza a saját forrásokkal kapcsolatos határozat meghozatalakor. A tagállamok ezen joga szuverenitásukból ered. Jövőbeli reformopciók
Két pilléren nyugvó rendszer 2013 után
A 2013 utáni költségvetési időszakra Magyarország olyan sajátforrásrendszer bevezetését javasolja, amely két pilléren nyugszik: a GNI forráson és a hagyományos saját forrásokon (HSF). Ez sokkal átláthatóbbá, érthetőbbé és kezelhetőbbé tenné a költségvetés bevételi oldalát, kielégítő és stabil forrásokat biztosítana az Unió költségvetése számára, továbbá tisztességes teherviselést valósítana meg a tagállamok között.
Új saját forrás bevezetése hosszú távon
A költségvetés bevételi oldalának hosszú távú reformlehetőségeként (legkorábban 2020-tól) Magyarország elvben támogatni tudná a saját források rendszerének egy olyan változatát, amely egy új, valódi uniós saját forrást is tartalmazna. Sem a HSF, sem a GNI forrás nem szűnne meg, de utóbbi ismét kiegészítő, kiegyensúlyozó forrássá válna, amilyennek bevezetése idején eredetileg szánták. Egy ilyen reform növelné az EU pénzügyi autonómiáját.
10
Kritériumok lehetséges új bevételi források meghatározására
A konkrét részletektől függően Magyarország támogatni tudná egy új bevételi forrás bevezetését, az alábbi kritériumok függvényében:
Az új forrás kielégítő és stabil bevételt jelent-e a költségvetés számára?
Átlátható, könnyen kezelhető és érthető-e?
Olcsón megvalósítható és könnyen kezelhető-e?
Elősegíti-e a források hatékony eloszlását az egységes piacon?
Tisztességes teherviselést valósít-e meg a tagállamok és az állampolgárok között? ******
11
