A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2007. július 11., szerda

93. szám

2007: CIII. tv.

2007: CIV. tv.

2007: CV. tv. 60/2007. (VII. 11.) FVM r.

Ára: 588,– Ft 1/2007. (VII. 11.) TNM r.

A pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7076

A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7078

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történõ együttmûködésrõl és információcserérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7090

Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezõgazdasági termelõknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7100

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7102

Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2007. június 7-i ülésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7102

Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2007. június 15-i ülésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7103

7076

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2007. évi CIII. törvény a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosításáról* 1. § A pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) a következõ 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. § E törvény 5/A. §-a hatálya alá az e törvény 1. § (1) bekezdés a)–b) és e) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tartozik, amennyiben a Magyar Köztársaság területén a pénzátutalásokat kísérõ megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. cikkének 7. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatás nyújtására jogosult.” 2. § A Pmt. 2. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában állami vagy szakmai felügyelet az 1. § (1) bekezdésének] „a) a)–e) és k) pontja vonatkozásában – a b) pont szerinti kivétellel – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet); b) a) pontja vonatkozásában a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a pénzfeldolgozás tekintetében a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB);” 3. § A Pmt. 3. §-ának (13) és (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(13) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltató levelezõbanki szolgáltatás keretében adott átutalási megbízást kizárólag olyan külföldi székhelyû szervezettõl fogadhat el, amely a saját országának joga szerint pénzügyi intézmény. (14) Az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szolgáltató megbízást kizárólag olyan külföldi székhelyû szervezettõl fogadhat el, amely saját országa joga szerint pénzügyi intézmény.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

2007/93. szám

4. § A Pmt. az 5. §-át követõen a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) A Rendelet 14. cikke által meghatározott „pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelõs hatóság” a Felügyelet és az ORFK. (2) A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti megbízói adatokat. (3) A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott „alkalmazásért felelõs hatóság” és a (3) bekezdése által meghatározott „illetékes hatóság” a Felügyelet. (4) A Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euró-értékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplõ pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni. (5) A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nemzeti azonosító szám” alatt az 5. § (1) bekezdése a) pontjának 6. alpontjában és a b) pontjának 4. alpontjában meghatározottak értendõk.” 5. § A Pmt. – e törvény 4. §-ával megállapított – 5/A. §-a a következõ új (4)–(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a Pmt. 5/A. § (4) és (5) bekezdésének számozása (8) és (9) bekezdésre változik: „(4) Az ellenõrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint jár el, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 1999. évi CXXIV. törvényben meghatározott eltérésekkel. (5) A Rendelet elõírásainak megsértése, illetõleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelõ teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a következõ intézkedéseket alkalmazza: a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet elõírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére; b) javaslatot tehet a szolgáltatónak 1. az alkalmazottak (vezetõk) szakmai továbbképzésére vagy megfelelõ szakmai ismeretekkel rendelkezõ alkalmazottak (vezetõk) felvételére, 2. a belsõ szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott határidõn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására; c) figyelmeztetheti a szolgáltatót; d) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására; e) megtiltja a szolgáltatónak a jogsértõ állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését;

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) a szolgáltatónál helyszíni ellenõrzést rendelhet el; g) az a)–f) pontokban felsorolt intézkedések mellett, valamint azokkal egyidejûleg kétszázezertõl kétmillió forintig terjedõ bírságot szabhat ki. (6) Az (5) bekezdés g) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti. (7) A Felügyelet által kiszabott bírságokból származó bevétel kizárólag a következõ célokra fordítható: a) szakemberek képzése; b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása; c) az ügyfelek tájékoztatása.” 6. § A Pmt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az 1. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott személy, ideértve a kijelölt személyt is, a bejelentési kötelezettség teljesítésérõl, annak tartalmáról és a kijelölt személyérõl – kivéve a büntetõeljárást folytató hatóságnak – harmadik személynek vagy szervezetnek, ideértve az ügyfelet is, tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentõ személye titokban maradjon. E tájékoztatási korlátozás az 1. § (1) bekezdés a)–e) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók esetében nem vonatkozik a Felügyelet, továbbá az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében az állami adóhatóság részére nyújtandó információk körére, amennyiben az információszolgáltatás e felügyeleti szervek jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódik.” 7. § (1) A Pmt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles Szabályzatot készíteni, amelyet a szolgáltató felett állami vagy szakmai felügyeletet gyakorló szerv hagy jóvá.” (2) A Pmt. 11. §-ának (5) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: [A Szabályzat kötelezõ tartalmi elemei:] „j) az 5/A. § hatálya alá tartozó szolgáltatók esetében a Rendelet végrehajtása vonatkozásában a megbízó azonosításának, a megbízói adatok ellenõrzésének, nyilvántartásának, továbbításának, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkezõ pénzátutalások észlelésének és kezelésének belsõ eljárási rendje.” 8. § A Pmt. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) E törvény a következõ közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

7077

a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelõzésérõl szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv, b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelõzésérõl szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2001. december 4-i 2001/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. (2) E törvény megállapítja a pénzátutalásokat kísérõ megbízói adatokról szóló 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.” 9. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 1999. évi CXXIV. törvény 3/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Felügyelet látja el az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében.” 10. § (1) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 51. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bûnüldözõ szerv, illetõleg az Országos Rendõr-fõkapitányság – a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minõsülõ adatot a pénzügyi intézménytõl.” (2) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem jelenti a banktitok sérelmét] „o) a pénzátutalásokat kísérõ megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítõ fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történõ továbbítása.” 11. § A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 374. §-a a következõ o) és p) ponttal egészül ki: [Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét] „o) a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 5/A. §-ának (1) és (2) bekez-

7078

MAGYAR KÖZLÖNY

dése alapján az Országos Rendõr-fõkapitányság részére történõ adatátadás, p) a pénzátutalásokat kísérõ megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítõ fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történõ továbbítása.” 12. § A Postáról szóló 2003. évi CI. törvény 37. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Nem minõsül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 5/A. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történõ adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérõ megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítõ fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történõ továbbítása.” 13. § E törvény a pénzátutalásokat kísérõ megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 14. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) E törvény 5. §-a 2007. december 15-én lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésekor már mûködõ, a Pmt. – e törvény 4. §-ával beiktatott – 5/A. §-ának hatálya alá tartozó szolgáltató a Pmt. 11. §-a szerinti Szabályzatot e törvény hatálybalépését követõ hatvan napon belül köteles a Pmt. – e törvény 7. §-ával beiktatott – 11. §-a (5) bekezdése j) pontjának megfelelõen kiegészíteni és a kiegészített Szabályzatot a Felügyelet részére jóváhagyásra benyújtani. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Pmt. 3. §-ának (15) bekezdése, továbbá 5. §-ának (8)–(9) bekezdése, b) a befektetõk és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXII. törvény 28. §-ának (1)–(2) bekezdése és 30. §-a.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2007/93. szám

2007. évi CIV. törvény a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról* 1. § A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 11. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) A felsõoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján – a felnõttképzési törvényben meghatározott intézményi, valamint képzési programjaik esetében program akkreditáció nélkül – vehetnek részt a felnõttképzésben. A felsõoktatási intézmények költségtérítéses képzéseik [56. § (1) bekezdés] tekintetében – külön törvényben meghatározott bejelentési eljárást követõen – a felnõttképzési törvény szerint akkreditált intézménynek, képzési programjaik a felnõttképzési törvény szerint akkreditált felnõttképzési programnak minõsülnek.” 2. § (1) Az Ftv. 15. § (8) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A mûködés megkezdéséhez szükséges engedélyben kell meghatározni, hogy a felsõoktatási intézmény milyen képzési területen, illetve tudományterületen, képzési szinten folytathat képzést, továbbá azt a hallgatói létszámot, ameddig terjedõen a felsõoktatási intézmény – figyelembe véve a hallgatók fogadásához és az oktatói tevékenység folytatásához rendelkezésre álló személyi feltételeket, helyiségeket és eszközöket – valamennyi évfolyamára számítva, teljes kihasználtsággal mûködve hallgatói jogviszonyt létesíthet (a továbbiakban: maximális hallgatói létszám), intézmény létesítése esetén a (11) bekezdésben meghatározottakat.” (2) Az Ftv. 15. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) A regisztrációs központ az e §-ban meghatározott döntéseit a 106. §-ban meghatározott eljárás szerint hozza meg azzal, hogy az intézmény létesítésekor kiadott mûködési engedély tartalmazza a képzés indításáról, egyetem esetén a doktori iskola létesítésérõl szóló döntést is.” (3) Az Ftv. 15. § (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(12) A Kormány határozza meg a felsõoktatási intézmény, a diákotthon létesítésének és mûködésének minimális (kötelezõ) feltételeit, az alapításhoz szükséges kérelem mellékleteit, a kérelem elbírálásának szabályait. A felsõoktatási intézményre vonatkozóan minimális (kötelezõ) feltételként elõ kell írni a feladatellátáshoz szükséges oktatói, kutatói létszám, az oktatáshoz, kutatáshoz szükséges helyiségek, szociális helyiségek, szabadidõs létesítmények, informatikai háttér, eszközök, könyvtár, felszerelé-

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

sek, a mûködés fedezetét tükrözõ költségvetés, az intézményi dokumentumok meglétét.” 3. § Az Ftv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A regisztrációs központ központi nyilvántartás keretében nyilvántartja az alapító okiratban, valamint a 2. számú melléklet II/A. részében megjelölt adatokat. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat be kell jelenteni. Az adatokban bekövetkezõ változás esetén a változások tekintetében a 15. §-ban szabályozott eljárásokat le kell folytatni. A nyilvántartásban szereplõ adatok közérdekbõl nyilvánosak.” 4. § (1) Az Ftv. 28. § (1) bekezdés a következõ elsõ mondattal egészül ki: „Az állami felsõoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat.” (2) Az Ftv. 28. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szenátus létrehozásával, mûködésével, tagjai megbízatásának megszûnésével, a szenátus napirendjének elõkészítésével kapcsolatos kérdéseket a felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában kell meghatározni, a következõk figyelembevételével:] „g) a szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van, döntéseit – ha törvény vagy a szervezeti és mûködési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elõ – jelen lévõ tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza,” 5. § Az Ftv. 32. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Kormány határozza meg] „c) a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét és feltételeit, a doktori iskola tagságára és szervezetére, a doktori tanács számára biztosított hatáskörre, a doktori tézisek, a doktori értekezés nyilvánosságára, a doktori fokozatszerzési eljárásra vonatkozó általános szabályokat, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit.” 6. § Az Ftv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A részidõs képzés lehet esti vagy levelezõ képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidõs képzés idõtartama – kivéve a szakirányú továbbképzést – a teljes idejû képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés idõtartama a teljes idejû képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az esti és a levelezõ képzés munkarendje szerinti képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével kell megszervezni a munkanapokon, indokolt esetben a heti pihenõnapon.”

7079

7. § (1) Az Ftv. 35. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv annak, akit oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatnak, oktatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a tanári, az oktatói, illetve a kutatói munkakörben történõ foglalkoztatás figyelemmel kísérésére szolgál. A felsõoktatási információs rendszer tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek, továbbá azokét, akik a 83. § (4) bekezdése szerint megbízási jogviszonyban oktatói feladatot látnak el. A nyilvántartás a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerû igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenõrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszûnésére vonatkozó bejelentéstõl számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idõ alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. (4) A felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv a hallgatóknak hallgatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a hallgatói jogviszonnyal összefüggõ jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál. Nem kell új azonosító számot adni annak, aki a közoktatásban kapott tanulói azonosító számot. A felsõoktatás információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást. A hallgatói nyilvántartás a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. A hallgatói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás, illetõleg a hallgatói hitel jogszerû igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenõrzésére hivatott részére. A hallgatói nyilvántartásban adatot a hallgatói jogviszony megszûnésére vonatkozó bejelentéstõl számított nyolcvan évig lehet kezelni.” (2) Az Ftv. 35. § (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A felsõoktatási intézmény a hallgató kérelmére diákigazolványt ad ki.” (3) Az Ftv. 35. § (7) bekezdése a következõ negyedik mondattal egészül ki: „A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot – ha az eljárás eredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor – a felvételi jelentkezési lap benyújtásától számított egy évig lehet kezelni.” (4) Az Ftv. 35. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv tartja nyilván a kiadott okleveleket, oklevélmellékleteket és doktori fokozatokat.” (5) Az Ftv. 35. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

7080

MAGYAR KÖZLÖNY

„(11) A Kormány határozza meg a) az adattovábbítás eljárási kérdéseit, továbbá a diákigazolvány, az oktatói igazolvány, az oktatói azonosító szám és a hallgatói azonosító szám elkészítését, kiadását, b) a felsõoktatási intézmények által kötelezõen használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit.” 8. § (1) Az Ftv. 36. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az egyesülés elõkészítése a gazdasági tanács – nem állami felsõoktatási intézmény esetén a szenátus – tagjaiból álló elõkészítõ bizottság feladata. Az egyesüléssel érintett felsõoktatási intézmények azonos számú tagot delegálnak az elõkészítõ bizottságba. (4) Az egyesülés eredményeképpen új felsõoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintett felsõoktatási intézményeknek. Az új intézmény létrejöttére alkalmazni kell a 7. §-ban, a 12–18. §-ban, valamint a 37–38. §-ban meghatározottakat azzal, hogy a) amennyiben a fenntartók személye és az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi mûködés feltétele nem változik, a nyilvántartásba vételre és a mûködés engedélyezésére szakértõi vélemény bekérése nélkül kerül sor, b) a 15. § (5) bekezdésében foglaltak alapján megválasztott testület az intézmény megalakulásáig ideiglenes szenátusként mûködik, megválasztja az intézmény rektorát és az intézmény megalakulásakor átalakul szenátussá.” (2) Az Ftv. 36. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Beolvadás esetén a beolvadó felsõoktatási intézmény megszûnik, és a befogadó felsõoktatási intézmény – jogutódként – látja el a beolvadt felsõoktatási intézmény feladatait. Az eljárásra a 7. §-ban, a 12–18. §-ban, valamint a 37–38. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a fenntartók személye és az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi mûködés feltétele nem változik, a nyilvántartásba vételre és a mûködés engedélyezésére szakértõi vélemény bekérése nélkül kerül sor. Ha a beolvadással érintett megszûnõ felsõoktatási intézmény különbözõ településen mûködik, mint a befogadó felsõoktatási intézmény, a megszûnõ felsõoktatási intézmény a befogadó felsõoktatási intézmény regionális központjaként mûködhet tovább. A regionális központhoz további szervezeti egységek tartozhatnak.” 9. § Az Ftv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Alapképzésre történõ jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsõoktatási intézmények – a felvételi eljárást megelõzõen legalább két évvel a Kormány által meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül választva – közösen döntenek arról, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emelt szintû érettségi vizsga letétele. A felsõoktatási intézmény határozza meg, hogy

2007/93. szám

milyen érettségi vizsga-eredményre és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez. Ha az alapvetõ tanulmányi követelmények teljesítéséhez egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, alkalmazni kell a 41. § (3) és (6) bekezdésében foglaltakat. A Kormány határozza meg, hogy mely esetben lehet megkövetelni az egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt, azokat az érettségi vizsgatárgyakat, amelyekbõl a felsõoktatási intézmények választhatnak, továbbá a kétszintû érettségi vizsgarendszer bevezetését megelõzõen tett, illetõleg a külföldi, külföldi rendszerû érettségi vizsgával jelentkezõk eredményeinek megfeleltetését az emelt szintû érettségi vizsgaeredményekkel.” 10. § Az Ftv. a következõ 44/A. §-sal egészül ki: „44/A. § (1) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehetõ fel, aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint teljesítette a felsõoktatási intézmény által a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott és az intézmény honlapján közzétett feltételeket. A hallgatói jogviszony – külön felvételi eljárás nélkül – beiratkozással keletkezik. A hallgatót az e §-ban foglalt eltéréssel illetik meg a hallgatói jogviszony alapján biztosított jogok és terhelik e jogviszonyon alapuló kötelezettségek. (2) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a felsõoktatási intézmény maximális létszámának figyelembevételével, költségtérítéses képzés keretében, a 32. § szerinti képzésekre meghatározott képzési program alapján, egy alkalommal, legfeljebb két félévre létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban. (3) A képzés befejezését követõen a felsõoktatási intézmény a megszerzett ismeretekrõl, kreditértékrõl igazolást állít ki. A megszerzett ismeretek a felsõfokú tanulmányokba beszámíthatók. (4) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát – az 50. § (2) bekezdésben meghatározott ok kivételével – szüneteltetni, államilag támogatott képzésre átvételét kérelmezni, támogatási idõt igénybe venni. (5) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony idõtartamát a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott idõtartamba be kell számítani.” 11. § (1) Az Ftv. 58. § (7) bekezdése a következõ hatodik és hetedik mondattal egészül ki: „A kreditátviteli bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesíté-

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

seként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet.” (2) Az Ftv. 58. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Az (5)–(7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni, azzal a megkötéssel, hogy a hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – a felsõoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá munkatapasztalatok kreditértékként való elismerése esetén is – az adott intézményben legalább harminc kreditet köteles teljesíteni.” 12. § Az Ftv. 61. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A fogyatékossággal élõ hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket, az elõnyben részesítési szempontokat és eljárási szabályokat a Kormány határozza meg. A felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg a fogyatékossággal élõ hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét.” 13. § (1) Az Ftv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az oklevelet az (1) bekezdés szerinti nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga idõpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára.” (2) Az Ftv. 62. § (6) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az oklevél formáját a Kormány határozza meg. Ha a felsõoktatási intézmény szétválás vagy kiválás útján jött létre, az érintett hallgatók oklevelében – a hallgató kérelmére a jogelõd felsõoktatási intézményt fel kell tüntetni. A felsõoktatási intézmény hagyományainak megfelelõ formában az oklevélrõl másolatot is kiadhat.” 14. § Az Ftv. 63. § (4) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol és latin nyelvû jelölése:” 15. § Az Ftv. 65. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A felsõoktatási intézmény rektora tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) vagy tiszteletbeli doktorrá és professzorrá (doctor et professor honoris causa) avathatja azt, aki a doktori szabályzatában foglaltak alapján arra érdemessé vált.”

7081

16. § Az Ftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (a továbbiakban: doktori eljárás) a felsõoktatási intézmény doktori tanácsának joga. Az intézmény doktori tanácsa tudományterületenként – ezen belül a felsõoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott tudomány-, illetve mûvészeti ágakban – tudomány-, illetve mûvészeti ági doktori tanácsot hozhat létre.” 17. § Az Ftv. 75. § (4) bekezdés elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi eljárás intézmény hatáskörébe tartozó cselekményeire és a beiratkozási eljárásra is.” 18. § Az Ftv. 82. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A felsõoktatási intézmény a foglalkoztatási követelményrendszer tartalmának meghatározása és alkalmazása során köteles megtartani a 9. § (1)–(2) bekezdésében elõírtakat. Az alkalmazási feltételekben megnyilvánuló, illetve a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelõzõ eljárás során hátrányos megkülönböztetést jelent különösen a felsõoktatási intézmény által elõírt, vagy alkalmazott olyan szakmai feltétel, gyakorlati idõre vonatkozó követelmény, amely a) a felsõoktatási intézménnyel korábban foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyek számára nem vagy csak aránytalanul terhesebb módon, illetve b) kizárólag az adott felsõoktatási intézmény szervezeti egységében teljesíthetõ.” 19. § Az Ftv. 93. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebekben a 83. §-ban, a 84. § (5) bekezdésében, a 85. §-ban, a 86. § (2)–(3) bekezdésében, a 88. §-ban és a 90. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az óraadó oktató helyett a megbízásos kutatót kell érteni. A felsõoktatási intézmény az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra megbízási jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külsõ megbízás keretében valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerzõdést kell kötni. A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül, gyakornokként nem foglalkoztatható.” 20. § Az Ftv. 95. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató oktatói igazolványa felmutatásával jogosult igénybe venni az oktatók

7082

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/93. szám

részére biztosított kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolványnyomtatvány elõállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges.”

Az e célra létrejövõ gazdasági társaságra egyebekben a kutatás-fejlesztésrõl és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt kell alkalmazni.”

21. § (1) Az Ftv. 107. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A regisztrációs központ hatósági ellenõrzést végez, az ennek során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében kezdeményezi a miniszternél, hogy gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét, illetve végzéssel felügyeleti bírságot szab ki. A felügyeleti bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege hárommillió forintig terjedhet.”

26. § Az Ftv. 125. § (3) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehetõ:] „e) a kötelezõ, illetve e törvény alapján a felsõoktatási intézmény által kötelezõen biztosítandó mértéken felül felvehetõ kreditértéket eredményezõ képzés.”

(2) Az Ftv. 107. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az e §-ban szabályozott eljárásokra, hatósági ellenõrzésekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” 22. § (1) Az Ftv. 114. § (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A Magyar Rektori Konferencia – közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül – kiemelkedõen közhasznú szervezet.” (2) Az Ftv. 114. § (5) bekezdés második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított államilag támogatott hallgatói létszámkeret felsõoktatási intézmények közötti minõség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.” 23. § Az Ftv. 115. §-a (12) bekezdésének ab) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Állami felsõoktatási intézmény esetén a fenntartó a gazdasági tanács a) javaslatára] „ab) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülõ részét;” 24. § Az Ftv. 117. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (4) bekezdésben foglalt képzés esetében nem szükséges a külföldi felsõoktatási intézmények magyarországi mûködésének engedélyezése. Az e §-ban szabályozott képzés engedélyezésénél a 106. § (7) bekezdése szerint szakértõi testületként közremûködik a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság.” 25. § Az Ftv. 121. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Ha a felsõoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre.

27. § Az Ftv. 125/A. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A hátrányos helyzetû, valamint – a bejelentkezés idõpontjában – gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévõ, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülõ hallgató képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles.” 28. § Az Ftv. 127. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az éves költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg a felsõoktatás támogatását azzal, hogy annak mértéke – a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények támogatását ide nem értve – nem lehet kevesebb, mint a 2007. évi költségvetésrõl szóló törvényben a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében a felsõoktatás támogatására – az állami és nem állami felsõoktatási intézmények feladatvállalásával arányos megosztásban – megállapított támogatási összeg. A költségvetés az éves felsõoktatási támogatási összeget – az elõzõ évi támogatáshoz képest – legalább a költségvetés tervezésénél alkalmazott inflációs index mértékével növelten állapítja meg. A Kormány meghatározza a felsõoktatási intézmények mûködéséhez biztosított normatív támogatás rendszerét. A felsõoktatási intézmény részére pályázati úton, valamint megállapodás alapján is adható támogatás.” 29. § (1) Az Ftv. 129. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás a) a hallgatói ösztöndíj-támogatás megállapításához rendelkezésre álló normatíva, b) a kollégiumi, diákotthoni támogatás megállapításához rendelkezésre álló normatíva, c) a lakhatási támogatáshoz rendelkezésre álló normatíva, d) a doktorandusz ösztöndíj normatívája, e) a tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre fordítható normatíva, f) a köztársasági ösztöndíj megállapításához rendelkezésre álló normatíva. Az a)–f) pontban foglaltak szerint a költségvetésrõl szóló törvényben egy fõre meghatározott támogatási

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

összegeket évente az elõzõ évre megállapított összeg alapulvételével kell megállapítani, azzal, hogy összegük nem lehet kisebb, mint a 2007. évi költségvetésrõl szóló törvényben megállapított ugyanilyen célú normatíva összege.” (2) Az Ftv. 129. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások körében a hallgatói ösztöndíj-támogatás, a lakhatási támogatás, valamint tankönyv- és jegyzettámogatásra, sport- és kulturális tevékenységre biztosított intézményi elõirányzatokat kormányrendeletben meghatározott módon összevonva használja fel a felsõoktatási intézmény.” 30. § Az Ftv. a következõ 133/A. §-sal egészül ki: „133/A. § (1) Az állami felsõoktatási intézmények központi költségvetési támogatására három éves fenntartói megállapodást kell kötni az állami felsõoktatási intézmény és a fenntartó [7. § (4) bekezdés] között. A fenntartói megállapodás tartalmazza a felsõoktatási intézmény által meghatározott hároméves idõszakra vállalt teljesítménykövetelményeket, továbbá az állandó jellegû támogatási részeket, valamint a változó jellegû támogatások megállapításának jogcímeit. A változó elemû támogatás évenkénti elszámolási kötelezettséggel kerül meghatározásra. (2) A fenntartói megállapodásban rögzített állandó jellegû támogatás elemei a következõk: a) a fenntartói normatíva [132. §], b) beruházásokkal összefüggõ szolgáltatás vásárlásához biztosított minisztériumi hozzájárulás, c) a normatívákhoz nem köthetõ intézményi feladattámogatások. (3) A változó jellegû támogatások a következõk: a) hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások [129. § (1)–(3) bekezdés], b) képzési támogatás [130. §], c) az intézmény mûködését támogató tudományos normatíva [131. § (1) bekezdés], d) közoktatási feladatellátás támogatása, e) az egyes speciális feladatokhoz nyújtott támogatás. (4) A teljesítménykövetelményeket az intézményi fejlesztési terv alapján az oktatás, a kutatás, a gazdálkodás (pénzügyi egyensúly fenntartása, illetve megteremtése, kapacitások kihasználtsága, az államilag támogatott hallgatói létszámon belüli részesedés megtartása), az irányítási, szervezeti hatékonyság; más hazai és külföldi felsõoktatási intézményekkel, továbbá társadalmi és gazdasági szereplõkkel folytatott nemzetközi, regionális együttmûködés bontásban, az adott területre jellemzõ mutatókkal kell meghatározni. (5) A 115. § szerinti fenntartói értékelés, vizsgálat és ellenõrzés kiterjed a fenntartói megállapodásban foglaltak idõarányos teljesítésére is.

7083

(6) A fenntartói megállapodás, illetve az abban vállalt teljesítménykövetelmények nem, vagy nem megfelelõ teljesülése esetén a fenntartó jogosult a 36. § (10) bekezdés szerinti intézkedéssel is élni. Ha a fenntartói megállapodásban foglaltak teljesítését a felek vitatják, azt – ilyen irányú kezdeményezés esetén, a 115. §-ban meghatározott eljárás keretében – a bíróság állapítja meg. (7) A nem állami felsõoktatási intézmények központi költségvetési támogatására a miniszter és a felsõoktatási intézmény fenntartója között – a 137–139. §-okban foglaltak szerint és e § (4)–(5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – a nem állami intézmény fenntartójának kezdeményezésére három éves keretmegállapodás köthetõ.” 31. § Az Ftv. 135. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kockázatfedezeti alap támogatást nyújthat a felsõoktatási intézmény fejlesztéséhez, beruházáshoz, felújításához. A támogatás lehet: részben vagy egészben visszatérítendõ támogatás, kamatmentes támogatás, kedvezményes kamatozású támogatás, üzleti alapon nyújtott támogatás.” 32. § Az Ftv. 138. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a magán felsõoktatási intézmény nem közhasznú szervezetként mûködik, akkor a 4. §-ban meghatározott feladatait vállalkozási tevékenységként látja el, és nem kell alkalmaznia a 120. § (4) bekezdésében foglaltakat.” 33. § (1) Az Ftv. 139. § (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(13) Az egyházi jogi személyek által fenntartott felsõoktatási intézmények tekintetében a felsõoktatási intézményekre vonatkozó általános szabályokat az e §-ba foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyházi felsõoktatási intézmények mûködésére a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit, b) a 137. § (2)–(4) bekezdésében és a 138. § (3) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” (2) Az Ftv. 139. §-a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A kizárólag hitéleti képzést folytató felsõoktatási intézmény jogosult mûködésének szüneteltetésére. A szüneteltetésre csak akkor kerülhet sor, ha az intézménynek nincsen hallgatója. A szüneteltetésre és annak megszüntetésére a fenntartó bejelentése alapján a regisztrációs központ által történõ nyilvántartásba vétel idõpontjától kerül sor. Az öt évet meghaladó idõtartamú szünetelés esetén, a tevékenység újraindítását megelõzõen, a regisztrációs központ hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja a mûködési engedélyben foglalt feltételek teljesülését.”

7084

MAGYAR KÖZLÖNY

34. § Az Ftv. a 139. §-t követõen a következõ címmel és 139/A–139/C. §-sal egészül ki: „A KÖZHASZNÚ SZERVEZETKÉNT MÛKÖDÕ FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 139/A. § (1) A nem állami felsõoktatási intézmény, ha alapító okirata, belsõ szabályzata lehetõvé teszi és a regisztrációs központ jogerõs határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi, közhasznú szervezetként is mûködhet. (2) A felsõoktatási intézmény – ha közhasznú szervezetként történõ nyilvántartásba vételét kéri – alapító okiratában közhasznú (cél szerinti) tevékenységként a 4. § szerinti tevékenységet, illetve tevékenységeket jelölheti meg. (3) A felsõoktatási intézmény alapító okiratában – a 16. § szerint – kötelezõen feltüntetendõ alaptevékenysége a közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézmény esetében megegyezik közhasznú (cél szerinti) tevékenységével. (4) A közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet is folytathat. (5) A cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység tekintetében a közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézményt megilletik mindazok a kedvezmények, amelyet a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény) 6. §-a meghatároz. 139/B. § (1) A felsõoktatási intézmény közhasznú szervezetté minõsítése, illetve a közhasznú nyilvántartásból való törlés iránti kérelmet az intézmény fenntartója a regisztrációs központnál jogosult benyújtani. (2) A felsõoktatási intézmény közhasznú szervezetté minõsíthetõ abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minõsítését a reá irányadó szabályok szerinti létesítési eljárásban (15. §) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejûleg kérik. Ekkor a létesítési eljárás elsõ szakaszában (nyilvántartásba vételi eljárás) teljesíteni kell a 15. § (5) bekezdésében foglaltakat. 139/C. § (1) Közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézmények esetében e törvény 28. § (1) bekezdés e)–i) pontját nem kell alkalmazni. (2) A közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézmény mûködése nyilvános, a szenátus ülései – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – nyilvánosak. A nyilvánosság az intézmény szabályzatában foglaltak szerint korlátozható, ha az a személyiségi jogokat, az intézmény vállalkozási (nem közhasznú) tevékenységével kapcsolatos üzleti titkokat, illetve a szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jogos érdekeket veszélyezteti vagy sérti. (3) A közhasznú szervezetekrõl szóló törvény rendelkezéseit a közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézményekre a következõ eltérésekkel kell alkalmazni, a) a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény 7. § (2) bekezdésének a)–b) és d) pontjában, valamint 7. § (3) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában

2007/93. szám

kell rögzíteni, azzal, hogy a szenátus legalább évi két alkalommal tart ülést, b) a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény 7. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a felügyelõ szerv mûködésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat a fenntartó határozza meg az intézmény alapító okiratában, ahol kötelezõ gondoskodnia a felügyelõ szerv létrehozásáról is. (4) A közhasznú jogállás megszerzését követõen a szervezeti és mûködési szabályzat valamennyi módosítását a rektor küldi meg a regisztrációs központnak. Az alapító okirat módosításai akkor lépnek hatályba, ha az abban foglaltakat a regisztrációs központ jogerõs határozatával nyilvántartásba vette.” 35. § Az Ftv. 145. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A pedagógusképzést folytató felsõoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók a közoktatási intézményben vesznek részt gyakorlati felkészítésben. Ha a közoktatási intézményt a felsõoktatási intézmény tartja fenn, az részben vagy egészében gyakorló közoktatási intézményként mûködhet. A gyakorló közoktatási intézményt a felsõoktatási intézmény a közoktatásról szóló törvény alapján intézményalapításra jogosulttal közösen is fenntarthatja. Gyakorló közoktatási intézményként mûködhet az egyházi jogi személy által fenntartott közoktatási intézmény, amennyiben az egyházi jogi személy által fenntartott felsõoktatási intézmény pedagógusképzési tevékenységet is folytat. A hallgatók gyakorlati felkészítése megvalósítható – megállapodás alapján – bármelyik közoktatási intézményben. A gyakorló közoktatási intézmények által ellátott közoktatási feladatok után az éves költségvetésrõl szóló törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások kétszerese vehetõ igénybe.” 36. § (1) Az Ftv. 147. § a következõ 3/A. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „3/A. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi idõszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenõnapon kerül sor,” (2) Az Ftv. 147. § 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „8. fogyatékossággal élõ hallgató (jelentkezõ): az a hallgató (jelentkezõ), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlõdési rendellenességû,” (3) Az Ftv. 147. § 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „10. hátrányos helyzetû hallgató (jelentkezõ): az a beiratkozás idõpontjában huszonötödik életévét be nem töl-

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tött hallgató (jelentkezõ), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt,” (4) Az Ftv. 147. §-a a következõ 10/A. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „10/A. halmozottan hátrányos helyzetû hallgató (jelentkezõ): az a hátrányos helyzetû hallgató (jelentkezõ), akinek a tankötelessé válásának idõpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülõje, – a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülõi nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek;” (5) Az Ftv. 147. §-a a következõ 26/A. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „26/A. levelezõ képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérõ megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettõ hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenõnapon kerül sor,” (6) Az Ftv. 147. §-a a következõ 37/A. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „37/A. székhelyen kívüli képzési hely: a székhelyen kívüli képzésnek (ide nem értve a szakirányú továbbképzést) otthont adó település,” (7) Az Ftv. 147. § 42. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „42. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül mûködõ szervezeti egység elhelyezését szolgáló település,” 37. § (1) Az Ftv. 2. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép. (2) Az Ftv. 3. számú mellékletének 1–2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A számítási alap (1) az éves költségvetésrõl szóló törvényben a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében a felsõoktatás támogatására megállapított támogatási összeg figyelembevételével a Kormány rendeletében meghatározott összeg. 2. Egységes, osztatlan képzés esetén az elsõ három évre az alapképzésre, az ezt követõ évfolyamokra a mesterképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az egységes orvosképzés képzési támogatása a számítási alap legalább háromszorosa.”

7085

38. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A 9. § 2009. január 1-jén, a 11. § 2008. szeptember 1-jén, a 36. § (2) bekezdése e törvény kihirdetése napján lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az Ftv. 16. §-a (1) bekezdésének „az intézmény szervezeti tagolásának elveit,” szövegrésze helyébe „a regionális központot, az intézmény szervezeti tagolását,” szövegrész, az Ftv. 23. § (3) bekezdés felvezetõ szövegének az „intézménybe felvehetõ maximális hallgatói létszám” szövegrésze helyébe az „intézmény maximális hallgatói létszáma” szövegrész, az Ftv. 39. § (4) bekezdésének „intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesíthet” szövegrésze helyébe az „intézménnyel – a felvételi döntés évében – hallgatói jogviszonyt létesíthet” szövegrész, az Ftv. 62. § (5) bekezdésének „az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét” szövegrész helyébe „az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét” szövegrész, az Ftv. 68. § (2) bekezdésének „tudományág” szövegrésze helyébe a „tudományterület” szövegrész, az Ftv. 107. § (2) bekezdésében „a nyilvántartásban” szövegrész helyébe „a nyilvántartásában” szövegrész, „a nyilvántartásból” szövegrész helyébe „a nyilvántartásából” szövegrész, az Ftv. 117. § (4) bekezdésének „folytathat magyar vagy külföldi, illetve közös oklevél kiállításához” szövegrésze helyébe „folytathat magyar és külföldi, vagy közös oklevél kiállításához” szövegrész, az Ftv. 119. § (1) bekezdésének „az elismerési törvény” szövegrésze helyébe „a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény)” szövegrész, az Ftv. 120. § (3) bekezdésének az „elõirányzat-maradványt és pénzmaradványt” szövegrésze helyébe az „elõirányzat-maradványt vagy pénzmaradványt” szövegrész, az Ftv. 124. §-ának „100. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontját” szövegrésze helyébe a „100. §-a (1) bekezdésének c) pontját” szövegrész, az Ftv. 126. § (1) bekezdésének „a (3) bekezdésben meghatározott” szövegrésze helyébe „a (3)–(4) bekezdésben meghatározott” szövegrész, az Ftv. 137. § (1) bekezdésének „jogi személy kivételével” szövegrésze helyébe a „jogi személy által fenntartott felsõoktatási intézmény kivételével” szövegrész, az Ftv. 137. § (2) bekezdésének elsõ mondatában „A magán felsõoktatási intézmények a 88. § (1) bekezdésében” szövegrésze helyébe „A magán felsõoktatási intézmények a 28. §-ban – a közhasznú szervezetként mûködõ intézmények az e törvény 139/C. §-ában írtakra is figyelemmel –, a 88. § (1) bekezdésében” szövegrész, az Ftv. 144. § (4) bekezdésének „egy mûvészeti ágban” szövegrésze helyébe az „egy tudományterületen” szövegrész, az Ftv. 144. § (5) bekezdésének „a mûvészeti ágban” szövegrésze helyébe „a képzési területen” szövegrész, az Ftv. 153. § (1) bekezdés 7. pontjának „kérdéseket, a támogatási idõ nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolásnak

7086

MAGYAR KÖZLÖNY

a rendjét [35. § (2) és (11) bekezdés, 55. § (6) bekezdés, 73. § (1) bekezdés],” szövegrésze helyébe a „kérdéseket, a felsõoktatási intézmények által kötelezõen használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit, a támogatási idõ nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolásnak a rendjét [35. § (2) és (11) bekezdés, 55. § (6) bekezdés, 73. § (1) bekezdés],” szövegrész, az Ftv. 153. § (1) bekezdés 9. pontjának „a jelentkezések elbírálási rendjét” szövegrésze helyébe a „az érettségi vizsgatárgyakat, a jelentkezõk eredményeinek megfeleltetését, a jelentkezések elbírálási rendjét” szövegrész, az Ftv. 153. § (1) bekezdés 11. pont „kapcsolatos elveket” szövegrésze helyébe a „kapcsolatos elveket, az elõnyben részesítési szempontokat és eljárási szabályokat” szövegrész lép, b) hatályát veszti az Ftv. 12. § (2) bekezdésének „vagy mûvészeti ágban,” szövegrésze, az Ftv. 16. § (1) bekezdésének „mûvészeti ágakat,” szövegrésze, az Ftv. 18. § (3) bekezdésének „ , két tudományágban vagy egy mûvészeti ágban” szövegrésze, az Ftv. 27. § (6) bekezdés e) pontjának a „költségvetési” szövegrésze, az Ftv. 33. § (4) bekezdése, az Ftv. 54. § (1) bekezdésének „felvehetõ” szövegrésze, az Ftv. 67. § (1) bekezdésének a „ , vagy mûvészeti ágban” szövegrésze, az Ftv. 68. § (5) bekezdés c) pontjának „a mûvészeti ág sajátosságainak megfelelõ” szövegrésze, az Ftv. 84. § (5) bekezdésének „legfeljebb kettõ” szövegrésze, az Ftv. 106. § (7) bekezdésének „és a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelõs szerv”, az Ftv. 107. § (5) bekezdése, az Ftv. 109. § (1) bekezdésének b) pontja, az Ftv. 111. § (8) bekezdésének harmadik mondata, az Ftv. 113. § (6) bekezdése, valamint (8) bekezdésének „ , továbbá a szakértõi névjegyzék összeállításának rendjét” szövegrésze, az Ftv. 117. § (1) bekezdésének „a miniszter engedélyével” szövegrésze és (2) bekezdése, az Ftv. 123. § (2) és (3) bekezdése, az Ftv. 147. § 14. pontjának „ , mûvészeti ágban” szövegrésze, az Ftv. 153. § (1) bekezdés 7. pontjának „a felsõoktatási intézmények iratkezelésével,” szövegrésze, az Ftv. 153. § (1) bekezdés 19. pontjának „111. § (8) bekezdés,” szövegrésze, valamint 20. pontjának „123. § (2) bekezdés” szövegrésze, az Ftv. 153. § (1) bekezdés 22. pontja. (4) 2007. december 1-jén az Ftv. 57. § (4) bekezdése elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A hallgató részére beiratkozáskor biztosítani kell a leckekönyvet.” (5) 2008. január 1-jén az Ftv. 96. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A magasabb vezetõi és a vezetõi megbízás – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. Ha a magasabb vezetõi megbízás idõtartamának egy része a hatvanötödik életév betöltését követõen kerülne kitöltésre, a magasabb vezetõi megbízás a szenátus tagjai kétharmadának igenlõ szavazatával meghozott döntésével adható meg, így a megbízás teljes, a hat-

2007/93. szám

vanötödik életév betöltését meghaladó részében is kitölthetõ.” (6) 2009. január 1-jén hatályát veszti az Ftv. 41. § (2) bekezdésének „az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból milyen szintû vizsga letétele szükséges, továbbá” szövegrésze. 39. § (1) Az 1–2., 4., 16., 34. §, valamint 38. § (3) bekezdés a) pontja alapján a felsõoktatási intézmények alapító okiratát, mûködési engedélyét, illetve e törvény alapján szervezeti és mûködési szabályzatát 2007. december 31-ig kell módosítani. (2) Az Ftv. – e törvény 1. §-ával megállapított – 11. § (4) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor a felsõoktatási intézmények nyilvántartását vezetõ szerv által már nyilvántartásba vett képzések tekintetében is alkalmazni kell. (3) Az Ftv. – e törvény 8. §-ával megállapított – 36. § (3)–(4) és (9) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését követõen kezdeményezett intézményi átalakulás esetén kell alkalmazni. 40. § (1) Az Ftv. – e törvény 6. §-ával megállapított – 33. § (3) bekezdésében foglalt szabályokat az e törvény hatálybalépését követõen szakirányú továbbképzés keretében elsõ évfolyamon tanulmányaikat megkezdõ hallgatók tekintetében, majd ezt követõen felmenõ rendszerben kell alkalmazni. (2) Az Ftv. – e törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított – 107. § (3) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését követõen indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni. (3) Az Ftv. – e törvény 24. §-ával beiktatott – 117. § (5) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését követõen indított közös képzés esetén, illetve e törvény hatálybalépését követõen indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. 41. § (1) Az Ftv. – e törvény 26. §-ával kiegészített – 125. § (3) bekezdésének e) pontjában foglaltakat elsõ alkalommal a 2008. szeptemberétõl kezdõdõen az elsõ évfolyamon államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat folytató hallgatók tekintetében, majd ezt követõen felmenõ rendszerben kell biztosítani. (2) Az Ftv. – e törvény 27. §-ával módosított – 125/A. § (1) bekezdésének második mondatában foglaltakat a 2007. szeptemberben az elsõ évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdõ hallgatók tekintetében, majd ezt követõen felmenõ rendszerben kell alkalmazni. (3) Az Ftv. – e törvény 28. §-a, 29. § (1) bekezdése és 30. §-a szerint megállapított – 127. § (2) bekezdését, 129. § (3) bekezdését, 133/A. §-át elsõ alkalommal a 2008. ja-

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

nuár 1-jétõl kezdõdõen, illetve a 2008. évi költségvetés tervezése során kell alkalmazni. Az Ftv. – e törvény 28. §-ával megállapított – 127. § (2) bekezdése szerinti a felsõoktatás 2008. évi támogatásánál alkalmazott 2007. évi bázis kettõszáztizennégy milliárd forint. (4) Az Ftv. – e törvény 29. § (2) bekezdésével beiktatott – 129. § (8) bekezdésében foglaltakat a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatásokra a 2007. évtõl kezdõdõen kell alkalmazni. 42. § (1) Az Ftv. – e törvény 33. § (2) bekezdésével beiktatott – 139. § (14) bekezdésében foglalt ötéves idõtartam, a hallgatóval nem rendelkezõ és mûködésének szünetelését a felsõoktatási intézmények nyilvántartásáért felelõs szervnél e törvény hatálybalépését megelõzõen kezdeményezõ, kizárólag hitéleti képzést folytató felsõoktatási intézmény tekintetében e törvény hatálybalépésének napján kezdõdik. (2) Az Ftv. – e törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított – 147. § 10. pontjában foglaltakat elsõ alkalommal az e törvény hatálybalépését követõen felvételi jelentkezési kérelmet benyújtó személyre, kollégiumi jelentkezési kérelmet benyújtó hallgatóra, e törvény hatálybalépését követõen létesített mentori megállapodásokra, illetõleg a 2008. szeptemberében az elsõ évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdõ hallgatókra, majd azt követõen felmenõ rendszerben kell alkalmazni. A már megállapított kedvezményeket, mentességeket, a megkötött megállapodások érvényességét a módosítás nem érinti. (3) Az Ftv. – e törvény 38. § (3) bekezdés b) pontjára tekintettel módosult – 84. § (5) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését követõen nyilvántartásba vett felsõoktatási intézmény tekintetében, továbbá az e törvény hatálybalépését követõen az Ftv. 106. § (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint indított alap- és mesterképzés esetén kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelõzõen nyilvántartásba vett, illetve állami elismeréssel rendelkezõ felsõoktatási intézmények, illetve ezeknek az intézményeknek olyan alap- és mesterképzései tekintetében, amelyek indítási eljárását az Ftv. 106. § (2) bekezdése szerint szakértõi vélemény beszerzésével a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottságnál e törvény hatálybalépését megelõzõen már kezdeményezték, illetve amelyeket e törvény hatálybalépését megelõzõen nyilvántartásba vettek az Ftv. – e törvénnyel megváltoztatott – 84. § (5) bekezdését 2010. szeptember 1-jétõl kell alkalmazni. (4) 2007. december 31-ig a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság átadja a felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv részére az általa a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 81. §-ának (6) bekezdése alapján fölállított országos doktori nyilvántartásban tárolt adatokat, melyeket a továbbiakban a felsõ-

7087

oktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv tart nyilván. 43. § A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Közhasznú szervezetté minõsíthetõ a Magyarországon nyilvántartásba vett] „h) a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia.” 44. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 6. § (4) bekezdés második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az egészségügyi hozzájárulást a tanuló után az oktatásért felelõs miniszter által vezetett minisztérium fizeti meg, a hallgató esetén a felsõoktatási intézmény.” 45. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 31. § (9) bekezdése.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

Melléklet 2007. évi CIV. törvényhez „2. számú melléklet a 2005. évi CXXXIX. törvényhez I. A felsõoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok I/A. Az alkalmazottak adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, nem, születési név, születési hely és idõ, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám; b) állandó lakcím és tartózkodási hely; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok: ca) a munkáltató – több esetén valamennyi munkáltató – megnevezése, megjelölve, hogy mely munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló további jogviszonyt, cb) végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelvtudás, tudományos fokozat, cc) munkában töltött idõ, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idõ, besorolással kapcsolatos adatok, cd) kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

7088

MAGYAR KÖZLÖNY

ce) munkakör, vezetõi megbízás, munkakörbe nem tartozó feladatra történõ megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, cf) munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelõ tartozás és annak jogosultja, cg) szabadság, kiadott szabadság, ch) az alkalmazott részére történõ kifizetések és azok jogcímei, ci) az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, cj) az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei, ck) kutatói tevékenység, tudományos munka, mûvészeti alkotói tevékenység, azok eredményei, a doktori képzésben és doktori fokozatszerzési eljárásban oktatói, kutatói minõségben történõ részvételre vonatkozó adatok, cl) a 84. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozat; d) az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei; e) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok. 2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói jogok gyakorlásához szükséges mértékben; a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy más juttatás kifizetõhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges; a felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szervnek minden olyan adat, amelyet e törvény szerint a felsõoktatási információs rendszer kezelhet; a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottságnak minden olyan adat, amely ahhoz szükséges, hogy megállapíthassa a felsõoktatási intézmény mûködéséhez szükséges feltételek meglétét; a bíróságnak, rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok; a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenõrzésére jogosultaknak a foglalkoztatással összefüggõ adatok, a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat; az oktatói munka hallgatói véleményezése eredményeit a felsõoktatási intézménnyel hallgatói, foglalkoztatási jogviszonyban állók számára az intézményi szabályzatban meghatározott módon. I/B. A hallgatók adatai 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) felvétellel összefüggõ adatok: aa) a jelentkezõ neve, neme, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma,

2007/93. szám

nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma, ab) az érettségi vizsga adatai, ac) a középiskola adatai, ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok, ae) a felvételi eljárás adatai; b) a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorjelölt) jogviszonnyal összefüggõ adatok: ba) a hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma, bb) a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorjelölti, vendéghallgatói) jogviszonya keletkezésének és megszûnésének idõpontja és módja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje, a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idõ, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzési hozzájárulás adatai, bc) a külföldi tanulmányok helye, ideje, bd) az elért és beszámított kreditek, beszámított tanulmányok, be) a hallgatói juttatások, kollégiumi elhelyezés adatai, a juttatásokra való jogosultság elbírálásához szükséges adatok (szociális helyzet, szülõk adatai, tartásra vonatkozó adatok), bf) a hallgatói munkavégzés adatai, bg) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, bh) a fogyatékossággal élõket megilletõ különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok, bi) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok, bj) a hallgató diákigazolványának sorszáma, a törzslap azonosító száma, bk) a hallgató azonosító száma, társadalombiztosítási azonosító jele, bl) a záróvizsgára (szakmai vizsgára, doktori védésre) vonatkozó adatok, bm) a hallgatói jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok; c) a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok; d) a hallgató adóazonosító jele; e) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. 3. Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással összefüggõ feladatok ellátásához; a bíróságnak, rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a tanulmányok folytatásával összefüggõ adatok.

II. A felsõoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok II/A. Felsõoktatási intézménytörzs E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) a felsõoktatási intézmény aa) fenntartójának neve, székhelye címe, képviselõje neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax, e-mail), ab) tisztségviselõi (rektor, gazdasági fõigazgató vagy igazgató, belsõ ellenõrzés vezetõje, a gazdasági tanács elnöke és tagjai, az elõkészítõ testület elnöke – ideiglenes intézményvezetõ – és tagjai, a karok vezetõi, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetõje) neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax, e-mail), ac) e törvény 31. §-ában foglaltak szerinti együttmûködési megállapodás, és az abban szereplõ adatok, ad) a felsõfokú képzések szakfelelõsének neve, oktatói azonosítója, ae) közhasznú szervezetként való mûködés esetén a felügyelõ bizottság tagjainak neve és értesítési címe; b) a Magyarországon mûködõ külföldi felsõoktatási intézmény ba) fenntartójának neve, székhelye címe, képviselõje és magyarországi képviselõje neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax, e-mail), bb) tisztségviselõi neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax, e-mail), bc) a felsõfokú képzések szakfelelõsének neve, oktatói azonosítója; c) a diákotthon ca) fenntartójának neve, székhelye címe, képviselõje neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax, e-mail), cb) a diákotthon vezetõjének neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax, e-mail), cc) e törvény 13. §-ában foglaltak szerinti együttmûködési megállapodás, és az abban szereplõ adatok; d) A Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája esetében da) szervezet neve, székhelye,

7089

db) vezetõ tisztségviselõjének, felügyelõ bizottsága tagjainak neve és értesítési címe. II/B. Alkalmazotti személyi törzs 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, nem, születési név, születési hely és idõ, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám; b) lakóhely, értesítési cím; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok: ca) a munkáltató – több esetén valamennyi munkáltató – megnevezése (OM-azonosítója), cb) végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat, cc) munkakör, vezetõi megbízás, cd) munkavégzés ideje, ce) kutatói tevékenység, tudományos munka, mûvészeti alkotói tevékenység, azok eredményei, kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, cf) a 84. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozat; d) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok. 2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. 3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy más juttatás kifizetõhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges; a bíróságnak, rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok; a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat, a felsõoktatási intézménynek az alkalmazottjával kapcsolatos minden adat. II/C. A hallgatói, doktorjelölti személyi törzs 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggõ adatok: aa) a hallgató (doktorjelölt) neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, neme, lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe, ab) nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma, ac) a jogviszony keletkezésének és megszûnésének idõpontja és módja, ad) a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje, megkezdett félévek, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje,

7090

MAGYAR KÖZLÖNY

ae) a képzés során, illetve azt megelõzõen igénybe vett támogatási idõ, af) a külföldi felsõoktatási résztanulmányok helye, ideje, ag) az elõnyben részesítési követelmények teljesülésére vonatkozó adatok, ah) kollégiumi elhelyezés esetén a kollégium megnevezése, az elhelyezés kezdete és vége, ai) diákotthoni elhelyezés esetén a diákotthon megnevezése és OM-azonosítója, az elhelyezés kezdete és vége, aj) a fogyatékossággal élõket megilletõ különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok, ak) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok, al) a hallgató diákigazolványának sorszáma, am) a törzslap azonosító száma, an) a hallgató azonosító száma, társadalombiztosítási azonosító jele, ao) a záróvizsga (szakmai vizsga, doktori védés) szakja, idõpontja és eredménye, ap) a kiadott okiratok tartalmára és azonosítására vonatkozó adatok; b) a kiadott oklevél, bizonyítvány adatai, ba) az igazolt szakképzettség, szakképesítés megnevezése, bb) az oklevél, bizonyítvány kelte, aláíróinak neve, bc) az oklevél, bizonyítvány kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszáma, bd) a hallgató törzskönyvi száma, be) az oklevél, bizonyítvány egyéb adatai, bf) oklevélmelléklet adatai; c) a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok; d) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok. 2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. 3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a tanulmányok folytatásával összefüggõ adatok; a társadalombiztosítási hatóságnak a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok; a felsõoktatási intézménynek a hozzá jelentkezõ és vele hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorjelölti) jogviszonyban álló személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsõoktatási intézménynek a hozzá felvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat, a közoktatási információs rendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkezõ személyekre vonatkozó valamennyi adat. II/D. Felvételi személyi törzs 1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: a) felvétellel összefüggõ adatok: aa) a jelentkezõ neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelye és

2007/93. szám

tartózkodási helye, értesítési címe; nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma, ab) az érettségi vizsga adatai, ac) a középiskola adatai, ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok, ae) a felvételi eljárás adatai. 2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. 3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsõoktatási intézménynek a hozzá jelentkezõ személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsõoktatási intézménynek a hozzá felvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat.

2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történõ együttmûködésrõl és információcserérõl* 1. § E törvény állapítja meg a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében megvalósuló együttmûködés és információcsere szabályait. 2. § E törvény alkalmazásában: a) Schengeni Információs Rendszer (SIS): a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történõ ellenõrzések fokozatos megszüntetésérõl szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény (a továbbiakban: Schengeni Végrehajtási Egyezmény) IV. címe szerinti információs rendszer, b) a SIS nemzeti része (N.SIS): olyan információs rendszer, amelynek adattartalma megegyezik a Központi SIS, valamint a SIS-ben részt vevõ valamennyi állam adatállományával, amely a Magyar Köztársaság területén történõ lekérdezés céljára szolgál, c) figyelmeztetõ jelzés: az a SIS-ben elhelyezett adat, amely lehetõvé teszi, hogy az elrendelt intézkedés céljából valamely személy vagy tárgy azonosítható legyen, * A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) kiegészítõ információ: a figyelmeztetõ jelzéssel összefüggõ, a SIS-ben nem szereplõ adat, amely a személy vagy tárgy azonosítását, illetve az elrendelt intézkedés végrehajtását segíti elõ, e) SIRENE Iroda: a Schengeni Információs Rendszer Kiegészítõ Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság, f) SIRENE-kézikönyv: az Európai Közösségek Bizottságának a SIRENE-kézikönyv módosításáról szóló 2006/757/EK és 2006/758/EK európai bizottsági határozat mellékleteként közzétett kézikönyv, g) megjelölés: a figyelmeztetõ jelzéshez csatolt megjegyzés, amellyel a SIS-ben részt vevõ állam azt jelzi, hogy a figyelmeztetõ jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvetõ nemzeti érdekeivel nem egyeztethetõ össze. 3. § Az N.SIS informatikai központjának (a továbbiakban: N.SIS Hivatal) feladatait a Kormány által kijelölt szerv látja el, amely ennek keretében: a) biztosítja az N.SIS folyamatos mûködésének technikai és személyi feltételeit, b) biztosítja az e törvényben erre feljogosított szervezeteknek a SIS adatbázisához történõ hozzáférését, c) gondoskodik figyelmeztetõ jelzésekként az arra kötelezett szervezetek által továbbított adatok elhelyezésérõl az N.SIS-be, és ezzel egyidejûleg megküldi azokat a Központi SIS-nek, d) nyilvántartást vezet az N.SIS-ben történõ adatkezelési és adatfeldolgozási tevékenységekrõl, és a hozzáférési jogosultságokról, e) az általa végzett N.SIS-be történõ adattovábbítás során felmerülõ többszörös jelzéselhelyezés kezdeményezésérõl – az adatelhelyezést kezdeményezõ szerv mellett – haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát, f) gondoskodik a tevékenységével összefüggõ adatbiztonsági, adatvédelmi követelmények betartásáról. 4. § (1) A SIRENE Iroda e törvényben és az Európai Unió jogi aktusában meghatározott feladatait a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ (NEBEK) látja el. (2) A SIRENE Iroda biztosítja a kiegészítõ információk cseréjét, végzi az N.SIS-ben elhelyezett adatok minõségének ellenõrzését, és szükség esetén megkeresi az adatot megküldõ szervet az adat helyesbítése vagy további adat közlése céljából. (3) A SIRENE Iroda feladatai végrehajtása érdekében hozzáféréssel rendelkezik a SIS-ben tárolt adatokhoz. (4) A SIRENE Iroda nyilvántartást vezet a kiegészítõ információk beszerzésérõl, továbbításáról és az ahhoz történõ hozzáférési jogosultságokról.

7091

5. § (1) A SIS-be figyelmeztetõ jelzést kell elhelyezni: a) arról, akivel szemben átadás céljából európai elfogatóparancsot vagy kiadatás céljából nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, b) arról, akit a rendõrségrõl szóló törvény szerinti eltûnt személynek kell tekinteni, és emiatt körözését rendelték el, c) arról, akit a büntetõeljárásban terheltként vagy tanúként kívánnak idézni, de lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen és emiatt körözését rendelték el, d) arról, aki szabadságvesztés büntetésének letöltését, vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg, és emiatt körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn, e) arról a nem EGT-állampolgár külföldirõl, aki beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, kivéve, ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a kiszabott, de meg nem fizetett helyszíni bírság vagy szabálysértési bírság végrehajtásának eredménytelensége miatt került sor, f) arról a személyrõl vagy gépjármûrõl, akivel avagy amellyel kapcsolatban az eljárás jellegének leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplezõ fedett nyomozó igénybevételével a Rendõrség vagy a Vám- és Pénzügyõrség információgyûjtést vagy adatellenõrzést végez, g) arról a 6. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyról, amelynek körözését rendelték el, h) arról az okmányról, illetve annak a gépjármûnek a hatósági jelzésérõl, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba bejegyezték. (2) A SIRENE Iroda – ha ezt a SIS lehetõvé teszi – a figyelmeztetõ jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, ha észleli, hogy a SIS-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztetõ jelzése alapján elrendelt intézkedés a magyar joggal, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvetõ nemzeti érdekeivel nem egyeztethetõ össze, és emiatt az nem hajtható végre. (3) A megjelölés SIS-be történõ felvétele érdekében a SIRENE Iroda a SIS-t alkalmazó külföldi állam SIRENE Irodáját keresi meg. 6. § (1) A személyekre vonatkozó figyelmeztetõ jelzés legfeljebb a következõ adatokat tartalmazza: a) családi név és utónév (utónevek), születési családi név és utónév (utónevek), adott esetben álnév (álnevek), b) különös, objektív és nem változó testi ismertetõjegyek, c) születési hely és idõ, d) nem, e) állampolgárság, f) figyelemfelhívás arra, hogy az érintett személy esetleg fegyvert tarthat magánál,

7092

MAGYAR KÖZLÖNY

g) figyelemfelhívás arra, hogy az érintett személy esetleg erõszakosan viselkedhet, h) a figyelmeztetõ jelzés elhelyezésének indoka, i) a foganatosítandó intézkedés. (2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott adatokat csak az 5. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában meghatározott figyelmeztetõ jelzés elhelyezése céljából lehet továbbítani. (3) A SIS-be a következõ tárgyakra vonatkozó adatokat kell továbbítani: a) 50 cm3-t meghaladó hengerûrtartalmú gépjármû, b) 750 kg-ot meghaladó önsúlyú utánfutó és lakókocsi, c) lõfegyver, d) kitöltött vagy kitöltetlen úti okmány, személyazonosító igazolvány, tartózkodásra jogosító engedély, vezetõi engedély és gépjármû forgalmi engedély, e) a gépjármû külön jogszabály szerinti hatósági jelzése, f) feljegyzett sorszámú bankjegy. 7. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján figyelmeztetõ jelzés elhelyezésére abban az esetben van lehetõség, ha megalapozottan feltehetõ, hogy az információgyûjtéssel vagy adatellenõrzéssel érintett személy öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendõ bûntettet fog elkövetni (készít elõ) a SIS-t alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az elõkészület nem büntetendõ. (2) A SIS-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztetõ jelzése alapján végzett – az 5. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti – információgyûjtés vagy adatellenõrzés eredményeként a Rendõrség, illetve a Vám- és Pénzügyõrség a következõ adatot továbbíthatja a SIRENE Irodán keresztül az adott figyelmeztetõ jelzést kibocsátó külföldi hatóságnak: a) a figyelmeztetõ jelzéssel érintett személy vagy jármû megtalálásának ténye, körülményei, b) az intézkedés helye, ideje, indoka, c) az útvonal és az úti cél, d) a használt jármû azonosításához szükséges adatok, e) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok. 8. § Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése és a 14. § szerinti adatokat az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztetõ jelzés N.SIS-be történõ elhelyezése céljából. 9. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének b)–d) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti adatokat a körözést folytató rendõri szerv megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztetõ jelzés N.SIS-be történõ elhelyezése céljából. (2) Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése, illetõleg a (3) bekezdésének a) és b) pontja

2007/93. szám

szerinti adatokat a Rendõrség vagy a Vám- és Pénzügyõrség információgyûjtést vagy adatellenõrzést végzõ szerve megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztetõ jelzés N.SIS-be történõ elhelyezése céljából. (3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontja esetén a 6. § (3) bekezdésének a)–c) és f) pontja szerinti adatokat a körözést folytató rendõri szerv megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztetõ jelzés N.SIS-be történõ elhelyezése céljából. 10. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének e) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti adatokat az idegenrendészeti hatóság megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztetõ jelzés N.SIS-be történõ elhelyezése céljából. (2) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó figyelmeztetõ jelzést a SIRENE Iroda nem továbbítja az N.SIS-be, illetve a már továbbított figyelmeztetõ jelzést törli, ha az érintett személy a SIS-t alkalmazó külföldi állam által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy azt a kiegészítõ információk továbbítását követõen nem vonták vissza. (3) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó figyelmeztetõ jelzést a SIRENE Iroda haladéktalanul törli az N.SIS-bõl, amennyiben a SIS-t alkalmazó külföldi állam jelzi, hogy az érintett részére tartózkodási engedélyt állított ki. 11. § Az 5. § (1) bekezdésének h) pontja esetén a 6. § (3) bekezdésének d) és e) pontja szerinti adatokat a) arra az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült személyazonosító igazolványra vonatkozóan, amelynek elvesztését, eltulajdonítását megsemmisülését, a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezte, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelõ központi szerv, b) arra az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmányra vonatkozóan, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási szerv az útiokmány-nyilvántartásba bejegyezte, a központi útiokmány-nyilvántartó szerv, c) arra az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vezetõi engedélyre, forgalmi engedélyre, illetve gépjármû külön jogszabály szerinti hatósági jelzésére vonatkozóan, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási szerv a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyezte, a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv, d) arra az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmányra és tartózkodásra jogosító engedélyre vonatkozó adatot, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartásba bejegyezte, a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelõ szerv

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztetõ jelzés N.SIS-be történõ elhelyezése céljából. 12. § (1) Az adatok továbbítása – a 8–10. §-ban meghatározott esetekben a SIRENE Iroda közremûködésével – a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseinek megfelelõen történik. (2) A 8–10. § alapján adatot továbbító szerv haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát, illetve a 11. § alapján adatot továbbító az N.SIS Hivatalt, ha az általa továbbított adat módosítása, kiegészítése, javítása vagy törlése szükséges. 13. § Kiegészítõ információt a SIRENE Iroda a következõ esetekben továbbíthat: a) a figyelmeztetõ jelzés elhelyezése elõtt konzultáció vagy tájékoztatás céljából, b) az elrendelt intézkedés végrehajtása érdekében, c) ha az elrendelt intézkedést nem lehet végrehajtani, d) ha a SIS-ben elhelyezett adat kijavítása, helyesbítése szükséges, e) a figyelmeztetõ jelzések összeegyeztethetõségének, illetve elsõbbségének tisztázása érdekében, f) a hozzáférési jog gyakorlásának tisztázása érdekében. 14. § Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti figyelmeztetõ jelzés elhelyezése esetén – ezzel egyidejûleg – a SIRENE Iroda a SIS-t alkalmazó államok részére továbbítja a következõ kiegészítõ információkat is: a) az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése, b) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma, c) a bûncselekmény jogi minõsítése, d) a bûncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy részvételének módja a bûncselekményben, e) a jogerõsen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bûncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felsõ határa. 15. § A SIRENE Iroda a kiegészítõ információk beszerzése és továbbítása céljából – az adatigénylés céljának meghatározása mellett – az alábbi adatok átvételére jogosult: a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgár személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcímérõl kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítója, névés lakcímadatai, anyja neve, arcképmása, állampolgársága, születési helye, születési ideje, neme, családi állapota, a házasságkötés helye, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje, b) a külföldre utazásról szóló törvény szerinti útiokmány-nyilvántartásból arról, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, valamint az úti ok-

7093

mány birtokosának családi és utóneve – ideértve a születési családi és utónevet is –, arcképmása, az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetõleg megkerülésének ténye, valamint az úti okmány okmányazonosítójának megjelölése esetén az úti okmány kiadásának, cseréjének, visszavonásának, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének ténye, c) a személyazonosító jel és a meghívó adatainak kivételével a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokban szereplõ összes adat, d) a személyazonosító jel kivételével a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti résznyilvántartásokban szereplõ, az EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagjára vonatkozó összes adat, e) a körözési nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplõ összes adat, f) az európai vagy a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságtól az e törvény 6. §-a (1) bekezdésének b), f) és g) pontjában meghatározott adat, illetve feltételezés, valamint a 14. §-ban meghatározott adatok, g) a személyi azonosító kivételével a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény szerinti kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásában, a büntetõeljárás alatt állók nyilvántartásában, valamint a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban szereplõ összes adat, h) a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló törvény szerinti fogvatartotti nyilvántartásból a fogvatartott személyazonosító adatai, fényképe és lakcíme, i) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti – engedély-nyilvántartásból a jármûvezetõ személyazonosító adata és lakcíme, arcfényképe, az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására, eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok, – jármûnyilvántartásból – a régi tulajdonos (átruházó) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség teljesítése idõpontjának kivételével – az összes adat, j) az engedéllyel rendelkezõ személy egészségügyi alkalmasságának idõtartama kivételével a lõfegyverekrõl és lõszerekrõl szóló törvény szerinti lõfegyverek központi nyilvántartásában szereplõ összes adat. 16. § Az 5. § (1) bekezdésének g), illetve h) pontja szerinti célból a SIS-t alkalmazó külföldi állam által elhelyezett figyelmeztetõ jelzés alapján megtalált tárgyat, okmányt, vagy hatósági jelzést le kell foglalni, és az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló törvénynek a tárgyak visszaadására vonatkozó rendelkezései értelemszerû alkalmazásával a SIRENE Irodán

7094

MAGYAR KÖZLÖNY

keresztül az adott figyelmeztetõ jelzést kibocsátó külföldi hatóságnak kell átadni. 17. § A SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik: a) a büntetõügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztetõ jelzések teljes körét érintõen; b) a Rendõrség nyomozó hatósági, közbiztonságvédelmi, körözési, valamint határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a vámhatóság nyomozó hatósági feladatai ellátásához a figyelmeztetõ jelzések teljes körét érintõen; c) az idegenrendészeti hatóság ca) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó adatot érintõen, cb) kitöltött vagy kitöltetlen úti okmányra, személyazonosító igazolványra, tartózkodásra jogosító engedélyre, vezetõi engedélyre vonatkozó adatot érintõen; d) a jármû forgalomba helyezésével kapcsolatos eljárásban a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv da) az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett, 50 cm3-t meghaladó hengerûrtartalmú gépjármûre vonatkozó adatot érintõen, db) az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett, 750 kg-ot meghaladó saját tömegû utánfutóra, illetve lakókocsira vonatkozó adatot érintõen, dc) az ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített, kitöltött gépjármû forgalmi engedélyre vonatkozó adatot érintõen, dd) az ellopott, jogellenesen felhasznált vagy elveszett, kitöltetlen, a dc) alpont szerinti közokiratra vonatkozó adatot érintõen, de) az ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített gépjármû külön jogszabály szerinti hatósági jelzésére vonatkozó adatot érintõen. 18. § (1) Az adatkezelés és az adatfeldolgozás jogszerûsége és jogszerûségének ellenõrizhetõsége céljából a SIRENE Iroda, valamint az N.SIS Hivatal nyilvántartást vezet a SIS-be történõ adatbevitelrõl, a SIS-ben történõ adatmódosításról, valamint adattörlésrõl.

2007/93. szám

kintetében – adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a) az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, b) az adatkezelõ nyilvántartási azonosítóját, c) a továbbított adatok körét, az adattovábbítás célját és jogalapját, d) az adatigénylõ megnevezését, e) az adattovábbítás idõpontját. (4) A SIRENE Iroda az (1)–(3) bekezdés rendelkezését a kiegészítõ információ tekintetében is alkalmazza. (5) A (3) bekezdés szerinti adattovábbítási nyilvántartás alapján – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. (6) A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztetõ jelzés elhelyezése céljából adatot továbbító szerv az általa továbbított adat tekintetében, továbbá a SIRENE Iroda és az adatvédelmi biztos tekinthet be. (7) A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait három évig meg kell õrizni. 19. § (1) A SIRENE Iroda köteles az érintettet – kérelmére – tájékoztatni arról, hogy a SIS-ben, valamint a kiegészítõ információk között róla milyen adatot kezel, kinek és milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás akkor tagadható meg, ha azt külön törvény lehetõvé teszi, illetve, ha ez a figyelmeztetõ jelzéssel kapcsolatos intézkedés jogszerû végrehajtása vagy harmadik személy jogainak védelme érdekében szükséges. A megtagadás tényérõl és jogalapjáról az érintettet tájékoztatni kell. (2) Ha az érintett olyan adatokról kér tájékoztatást, amelyet más, SIS-t alkalmazó állam helyezett el a SIS-ben, akkor a kérelmet – válaszadás céljából – az érintett állam központi hatóságának kell megküldeni. 20. § (1) A SIS-sel összefüggésben végzett adatkezelés jogszerûségét, illetõleg az adatkezelés jogszerûségét kifogásoló bejelentéseket a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak alapján az adatvédelmi biztos ellenõrzi, illetõleg vizsgálja ki. (2) Ha a bejelentéssel érintett adatokat más, SIS-t alkalmazó állam illetékes hatósága helyezte el a SIS-be, az adatvédelmi biztos a bejelentést az érintett tagország ellenõrzõ hatóságának bevonásával vizsgálja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza: a) az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, b) az adatbevitel, -módosítás, -törlés tényét és idõpontját, c) az adatbevitelt, -módosítást vagy -törlést elrendelõ szerv megnevezését és az intézkedés jogalapját, valamint az intézkedést végrehajtó személy azonosító adatát, d) a kiegészítõ információkat szolgáltató szerv megnevezését, valamint a szolgáltatott adatok körét.

21. § (1) A figyelmeztetõ jelzés elhelyezésének elrendelése, valamint visszavonása és visszavonásának elmulasztása, a figyelmeztetõ jelzés adattartalmának módosítása miatti jogorvoslatra a figyelmeztetõ jelzés elhelyezését elrendelõ bíróság, hatóság vagy szerv eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.

(3) A személyes adatok továbbításáról az N.SIS Hivatal, illetõleg a SIRENE Iroda – az általa továbbított adatok te-

(2) Ha a figyelmeztetõ jelzés elhelyezését a SIS-t alkalmazó külföldi állam rendelte el, és Magyarországon infor-

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

máció merül fel arra, hogy valamely adat téves vagy azt jogellenesen tárolják, akkor az (1) bekezdés szerinti jogorvoslatra az elrendelõ állam jogszabályai szerint van lehetõség. Ebben az esetben a jogorvoslatot a SIRENE Irodán keresztül lehet az érintett külföldi állam illetékes bíróságánál vagy hatóságánál kezdeményezni. Ha a SIRENE Iroda megkeresésére az érintett külföldi állam az adatot nem javítja ki vagy nem törli, a SIRENE Iroda a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 115. cikkének (1) bekezdésében említett közös ellenõrzõ hatósághoz fordulhat. 22. § Az Európai Unió bûnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bûnügyi Rendõrség Szervezete keretében megvalósuló együttmûködésrõl és információcserérõl szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E törvény célja az Európai Unió bûnüldözési, határellenõrzési és a külföldiek beutazásának és tartózkodásának ellenõrzését szolgáló információs rendszereivel megvalósuló adat- és információcsere szabályainak megállapítása, valamint a Nemzetközi Bûnügyi Rendõrség Szervezete (INTERPOL) keretében megvalósuló együttmûködés megerõsítése.” 23. § A NEBEK tv. 2. §-ának a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „a) nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezet: az Európai Rendõrségi Hivatal (EUROPOL), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), a Nemzetközi Bûnügyi Rendõrség Szervezete (INTERPOL), a Schengeni Információs Rendszer (SIS) központja, valamint a bûnüldözõ szervek együttmûködését szabályozó egyéb többoldalú nemzetközi szerzõdésen alapuló regionális bûnüldözési szervezetek központja; b) magyar együttmûködõ szerv: törvény alapján nyomozó hatósági jogkörrel rendelkezõ szerv; valamint külön törvény, illetõleg az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztetõ jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra köteles, illetõleg kiegészítõ információt szolgáltató szerv;” 24. § (1) A NEBEK tv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A magyar együttmûködõ szerv a nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezettel és nemzeti egységeivel, valamint a két- és többoldalú nemzetközi szerzõdésben részes állammal folytatott együttmûködése során – ha más jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a Rendõrség szervezetébe tartozó Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján továbbít adatot, információt, illetõleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést vagy egyéb intézkedést.”

7095

(2) A NEBEK tv. 3. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A NEBEK ellátja a Schengeni Információs Rendszer Kiegészítõ Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság (SIRENE Iroda) külön törvényben, illetõleg az Európai Unió jogi aktusában meghatározott feladatait.” 25. § A NEBEK tv. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A NEBEK jogosult annak a személyes és bûnüldözési adatnak – beleértve a titkos információgyûjtéssel érintett adatot és információt is – a kezelésére, átvételére és továbbítására, amely a nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezet és nemzeti egységei hatáskörébe tartozik, illetve amelyre a bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködését szabályozó nemzetközi szerzõdés, külön törvény vagy az Európai Unió jogi aktusának hatálya kiterjed, különösen, ha az adat a szervezett bûnözéssel, terrorizmussal, kábítószer-bûnözéssel, nukleáris és radioaktív anyaggal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjármûvekkel, illetve az euróval kapcsolatos bûncselekményekkel, továbbá az Európai Unió határainak õrizetével és az illegális migráció elleni küzdelemmel függ össze. (2) A NEBEK jogosult – közvetlen hozzáféréssel is – az (1) bekezdés alapján érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és bûnüldözési adatot térítés nélkül átvenni az együttmûködõ szervek által kezelt adatállományokból, amennyiben törvény vagy az Európai Unió jogi aktusa az adatok átvételét, illetõleg külföldre továbbítását az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok valamelyikébõl lehetõvé teszi.” 26. § A NEBEK tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A NEBEK a nemzetközi megkeresés alapján köteles és jogosult az általa beszerzett adatot – beleértve a titkos információgyûjtéssel érintett személyes adatot és információt is – külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy a nemzetközi szerzõdésben meghatározottak szerinti biztonsági elõírásoknak megfelelõ távadat-átviteli hálózat igénybevételével vagy a külföldre telepített összekötõje útján továbbítani a megkeresõ nemzetközi szervezethez.” 27. § A NEBEK tv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A magyar együttmûködõ szerv által nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezet és nemzeti egységei, valamint a bûnüldözõ szervek együttmûködését szabályozó két- és többoldalú nemzetközi szerzõdés által érintett állam részére szolgáltatott információn, adaton – a nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezet, illetve a másik állam követelményeinek megfelelõen – fel kell tüntetni az információ felhasználhatóságát.”

7096

MAGYAR KÖZLÖNY

28. § A NEBEK tv. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A NEBEK a részére megküldött, az általa átvett vagy továbbított adatot a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy a nemzetközi szerzõdésben foglaltaktól eltérõ célra nem használhatja fel. Az általa kezelt adatokat a külön törvény alapján az adat-, illetve információigénylésre, továbbá az adat-, illetve információ továbbításának kezdeményezésére jogosult szerv, valamint az adatvédelmi ellenõrzõ szerv kivételével más külföldi és hazai szervnek vagy személynek nem továbbíthatja, abból strukturált adatállományt csak akkor hozhat létre, ha ezt a vonatkozó nemzetközi szerzõdés vagy az Európai Unió jogi aktusa lehetõvé teszi. (2) A különbözõ célból létrehozott adatállományokat elkülönítetten kell kezelni, azok egymással nem kapcsolhatók össze.” 29. § A NEBEK tv. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § A NEBEK köteles az érintett személyt – kérelmére – a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában, illetõleg nemzetközi szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen tájékoztatni az általa kezelt vagy továbbított adatairól, illetõleg teljesíteni a helyesbítés iránti kérelmet.” 30. § A NEBEK tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A NEBEK köteles a nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezet központjába továbbított adatot a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában, illetõleg nemzetközi szerzõdésben meghatározott határidõben felülvizsgálni és szükség esetén a törlést elrendelni, valamint jelezni a nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezet központjának az általa korábban továbbított adatok törlését vagy helyesbítését.” 31. § A NEBEK tv. a következõ 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § (1) A NEBEK gondoskodik – az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányokra, illetve a gépjármû külön jogszabály szerinti hatósági jelzésére vonatkozó figyelmeztetõ jelzés kivételével – a schengeni figyelmeztetõ jelzés, valamint a külön törvényben meghatározott kiegészítõ információknak a Schengeni Információs Rendszerbe történõ elhelyezésérõl, módosításáról, kiegészítésérõl és javításáról, a külön törvény alapján figyelmeztetõ jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra kötelezett szerv rendelkezése alapján. (2) A NEBEK – amennyiben az elhelyezésre kötelezett szerv külön törvény szerint a figyelmeztetõ jelzés elhelyezése céljának megvalósulásáról értesíti – gondoskodik a bevitt figyelmeztetõ jelzés és az ahhoz kapcsolódó adatoknak a Schengeni Információs Rendszerbõl történõ törlésérõl.

2007/93. szám

(3) A NEBEK – ha az Európai Unió jogi aktusa eltérõen nem rendelkezik – a személyek felkutatását kezdeményezõ figyelmeztetõ jelzés bevitelétõl számított 3 év, illetõleg a leplezett információgyûjtés esetén 1 év elteltével a SIS-ben elhelyezett figyelmeztetõ jelzés felülvizsgálatát kezdeményezi a figyelmeztetõ jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra kötelezett szervnél, amely tájékoztatja a NEBEK-et arról, hogy a figyelmeztetõ jelzés törölhetõ vagy arról, hogy arra még továbbra is szükség van. (4) A figyelmeztetõ jelzés tárolási határidejének meghosszabbítása esetén is értelemszerûen alkalmazni kell a (3) bekezdés rendelkezéseit. (5) Tárgyra vonatkozó figyelmeztetõ jelzést az elhelyezéstõl számított 10 év, tárgyra vonatkozó leplezett információgyûjtés esetén 5 év elteltével törölni kell. (6) A NEBEK a részére a SIS-ben részt vevõ más állam SIRENE Irodája által továbbított kiegészítõ információkat legkésõbb az azok alapját képezõ figyelmeztetõ jelzés törlésével egy idõben törli. A NEBEK a magyar hatóság által elrendelt figyelmeztetõ jelzéshez, valamint a magyar hatóság által foganatosított intézkedéshez kapcsolódó kiegészítõ információkat legkésõbb az azok alapját képezõ figyelmeztetõ jelzés törlésével egy idõben törli.” 32. § (1) A NEBEK tv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A NEBEK vezetõje, illetõleg az adattovábbításban érintett hazai adatkezelõ szerv vezetõje gondoskodik a nemzetközi szervezet által meghatározott, illetõleg a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy nemzetközi szerzõdésben foglalt adatvédelmi, adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáról.” (2) A NEBEK tv. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A NEBEK tevékenységével kapcsolatos közérdekû adat nyilvánosságra hozatalát a NEBEK vezetõje megtagadhatja, ha ezt bûnüldözési, bûnmegelõzési cél feltétlenül indokolttá teszi, ha külön törvény, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerzõdés így rendelkezik, vagy ha a nemzetközi szervezet ezt kéri.” 33. § A NEBEK tv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) E törvénynek a magyar együttmûködõ szerv és a Schengeni Információs Rendszer együttmûködésére vonatkozó rendelkezései az Európai Unió Tanácsának a Schengeni Információs Rendszer alkalmazását a Magyar Köztársaság számára lehetõvé tevõ határozatában meghatározott napon lépnek hatályba.” 34. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 6/A. §-ának (1) bekezdése felvezetõ szövegének helyébe a következõ rendelkezés lép: „A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés, illetve a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében lakcímfigye-

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

lést, illetve körözést rendelhet el, illetõleg elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek, illetõleg kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki” (2) A Bv.tvr. 6/A. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés, illetve a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében lakcímfigyelést, illetve körözést rendelhet el, illetõleg elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek, illetõleg kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki] „e) a jogerõsen elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg.” 35. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. §-a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) A központi szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt a tényt a központi nyilvántartásba bejegyezték. (9) A központi szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezeli a (8) bekezdés szerinti figyelmeztetõ jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat.” 36. § (1) A nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresést a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján is elõ lehet terjeszteni. A NEBEK intézkedik a keresett személy kiadatás céljából történõ õrizetbe vétele és a Fõvárosi Bíróság elé állítása iránt. Az õrizet tartama legfeljebb hetvenkét óra lehet.” (2) Az Nbjt. 32. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „32. § (1) Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetõeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsát ki, és az iratokat megküldi a miniszternek. (2) Ha jogerõsen kiszabott szabadságvesztést külföldön lévõ terhelttel szemben kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtási bíró nemzetközi elfogatóparancsot bocsát ki. (3) A nemzetközi elfogatóparancsot és a jogerõs ítéletet meg kell küldeni a miniszternek. (4) A nemzetközi elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendõrkapitányságnak is meg kell küldeni. (5) A nemzetközi elfogatóparancs hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területére is.

7097

(6) A nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszûnt. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a miniszternek. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendõrkapitányságnak is meg kell küldeni.” 37. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Kormány által kijelölt központi útiokmány-nyilvántartó szerv (a továbbiakban: központi adatkezelõ szerv) – hatáskörére és illetékességére kiterjedõen – az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következõ adatokat kezelheti:] „f) az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait, továbbá a figyelmeztetõ jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat.” (2) Az Utv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A központi adatkezelõ szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak az útlevélnek az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt a tényt a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték.” 38. § A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a következõ 73/A. §-sal egészül ki: „73/A. § (1) Európai elfogatóparancs, illetve a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása esetén a 73. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a bíróság, az ügyész, illetõleg a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki – ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett bûncselekmény tekintetében a törvényben meghatározott feltételei fennállnak –, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik.” 39. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 4. §-ának ga) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyilvántartó feladat- és hatásköre: g) a külföldrõl behozott használt jármû származásellenõrzési nyilvántartásba vételét követõen, az elsõ

7098

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/93. szám

magyarországi forgalomba helyezését megelõzõen a jármû származását ellenõrzi, és ennek érdekében:] „ga) jogosult a nemzetközi körözési nyilvántartásból, a Schengeni Információs Rendszerbõl, valamint más külföldi hatóság nyilvántartásából adatot igényelni,”

l) a központi közlekedési nyilvántartásból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányokról a körözési feladatok ellátása céljából adatokat vehet át.”

(2) A Kknyt. 4. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szöveg az (1) bekezdés számozást kapja: „(2) A nyilvántartó haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak a forgalmi engedélynek, vezetõi engedélynek, illetve a jármû hatósági jelzésének az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, találását bejelentették, és ezt a tényt a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyezték.”

(3) Az Sztk.tv. a következõ 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § A Rendõrség haladéktalanul továbbítja a Schengeni Információs Rendszerbe az alábbi, körözött személyre, illetve körözött tárgyra vonatkozó adatot: a) az eltûnt személyre vonatkozó adatot, b) a büntetõeljárásban tanúként vagy terheltként idézni kívánt személyre vonatkozó adatot, ha körözését lakóvagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el, c) arra a személyre vonatkozó adatot, aki szabadságvesztés büntetésének letöltését nem kezdte meg, és körözését lakó- vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el, d) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történõ együttmûködésrõl és információcserérõl szóló törvény 6. §-a (3) bekezdése szerinti tárgyra vonatkozó adatot, e) az elveszett lõfegyverre vonatkozó adatot.”

(3) A Kknyt. 8. §-ának j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az engedély-nyilvántartás tartalmazza az engedély:] „j) elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére, valamint a figyelmeztetõ jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat,” (4) A Kknyt. 9. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A jármûnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármû] „e) vonatkozásában a jármûokmányoknak és a jármû hatósági jelzésének az elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére, valamint a forgalmi engedély okmány, illetve a jármû hatósági jelzése tekintetében a figyelmeztetõ jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat.” 40. § (1) A személy- és tárgykörözésrõl szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztk.tv.) 2. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén – az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok kivételével – jogszabályban meghatározott hatóság, szerv, személy (a továbbiakban együtt: hatóság) rendeli el. (2) A körözést az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok esetén e ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történõ bejegyzése alapján kell lefolytatni.” (2) Az Sztk.tv. 12. §-ának (1) bekezdése a következõ k) és l) ponttal egészül ki: [A Rendõrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévõ személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyûjtést végezhet, amelynek keretében] „k) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történõ együttmûködésrõl és információcserérõl szóló törvény rendelkezései szerint a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztetõ jelzés elhelyezése céljából adatot továbbíthat, illetve abból a körözési feladatok ellátása céljából a SIRENE Iroda útján adatot igényelhet;

(4) Az Sztk.tv. 16. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A körözési információs rendszerben történõ rögzítés annak a rendõrkapitányságnak, illetve rendõr-fõkapitányságnak a feladata,] „c) amelynek a bíróság a nemzetközi elfogatóparancs vagy az európai elfogatóparancs kibocsátásáról, illetve visszavonásáról hozott határozatát megküldte.” (5) Az Sztk.tv. 18. §-a a következõ ah) alponttal egészül ki: [A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza: a) a körözött személy] „ah) elfogása esetén várható magatartására (különösen esetleges erõszakos viselkedésére, fegyver birtoklására) vonatkozó információt;” (6) Az Sztk.tv. 25. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:] „d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bûnüldözõ szerv a jogsegélykérelem elintézéséhez, valamint a nemzetközi szerzõdésekben meghatározott és a viszonossági gyakorlatból eredõ feladatai teljesítéséhez, külföldi bûnüldözõ szerv a bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésérõl szóló törvény szerint; valamint a Schengeni Információs Rendszerbõl a SIRENE Iroda útján adatigénylésre jogosult külföldi hatóság;”

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(7) Az Sztk.tv. 25. §-a a következõ l) ponttal egészül ki: [A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:] „l) a személyazonosításra alkalmas okmány, illetve a jármûokmányok kiadására jogosult hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához.” 41. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény) 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A keresett személy átadásáról a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) a Rendõrség közremûködésével gondoskodik, és annak – az érintett hatóságok megállapodása szerinti – a lehetõ legkorábbi idõpontban meg kell történnie.” (2) A 2003. évi CXXX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a terhelttel szemben büntetõeljárást kell lefolytatni az Európai Unió valamely tagállamában történõ elfogása és átadása érdekében, a bíróság haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Ha a terhelten jogerõsen kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központnak kell megküldeni. Az európai elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendõrkapitányságnak is meg kell küldeni.” (3) A 2003. évi CXXX. törvény 25. §-a a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az európai elfogatóparancs hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területére is. (8) Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszûnt. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központnak. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendõrkapitányságnak is meg kell küldeni.” (4) A 2003. évi CXXX. törvény 51. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell arra a tárgyra, okmányra vagy hatósági jelzésre is, amelyre nem követtek el bûncselekményt, de külön törvény, illetve az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztetõ jelzés eredményeként találták meg. Az így megtalált tárgyat, okmányt vagy hatósági jelzést a NEBEK-en

7099

keresztül, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam figyelmeztetõ jelzés kibocsátását elrendelõ hatóságának kell átadni.” 42. § A Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény 7. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § A Vám- és Pénzügyõrség a bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésérõl szóló törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló törvény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történõ együttmûködésrõl és információcserérõl szóló törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerzõdések és az Európai Unió jogi aktusai alapján együttmûködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.” 43. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba. (2) E törvény 3. §-ának c) pontjából az „és ezzel egyidejûleg megküldi azokat a Központi SIS-nek,” szövegrész, 13–14. §-a, 15. §-ának a)–b), e)–j) pontja, 17. §-ának a) és b), valamint d) pontja és 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja az Európai Unió Tanácsának a Schengeni Információs Rendszer alkalmazását a Magyar Köztársaság számára lehetõvé tevõ határozatában meghatározott napon lép hatályba. (3) E törvény 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 10. §-a, 11. §-ának d) pontja, 15. §-ának c) és d) pontja, valamint 17. §-ának c) pontja azon a napon lép hatályba, amelytõl kezdve az Európai Unió Tanácsának határozata a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körû alkalmazására feljogosítja. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az Nbjt. 27. §-ának (1) bekezdésében az „az Interpol” szövegrész helyébe az „a NEBEK” szöveg, 33. §-ában az „az elfogatóparancsot” szövegrész helyébe az „a nemzetközi elfogatóparancsot” szöveg; b) a NEBEK tv. 6. §-ának (1) bekezdésében a „bûnüldözõ” szövegrész helyébe az „együttmûködõ” szöveg, 7. §-ának (4) bekezdésében a „nemzetközi bûnüldözési szervezet” szövegrész helyébe a „nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezet” szöveg, 9. §-ának (2) bekezdésében a „nemzetközi bûnüldözési szervezet jelzi” szövegrész helyébe a „nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezet jelzi” szöveg, illetve a „tájékoztatja a nemzetközi bûnüldözési szervezetet” szövegrész helyébe a „tájékoztatja a nemzetközi bûnügyi együttmûködés céljából létrehozott szervezetet” szöveg; c) a 2003. évi CXXX. törvény 20. §-ának (6) bekezdésében az „az Interpolt” szövegrész helyébe az „a NEBEK-et” szöveg, 33. §-ában az „az Interpol” szövegrész helyébe az „a NEBEK” szöveg lép.

7100

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Kknyt. 5. §-ának g) pontja, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti. 44. § (1) E törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig a) e törvény 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a SIS-ben figyelmeztetõ jelzést kell elhelyezni arról a személyrõl vagy gépjármûrõl, akivel avagy amellyel kapcsolatban az eljárás jellegének leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplezõ fedett nyomozó igénybevételével a Határõrség információgyûjtést vagy adatellenõrzést végez; b) az e törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti adatokat a Határõrség a SIRENE Irodán keresztül a figyelmeztetõ jelzést kibocsátó külföldi hatóságnak továbbíthatja; c) e törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti adattovábbítást a Határõrség információgyûjtést vagy adatellenõrzést végzõ szerve végzi; d) e törvény 17. §-a alapján a Határõrség rendészeti tevékenységének, bûnüldözési feladatainak ellátásához a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik. (2) Legkésõbb 2008. január 1-jéig kiegészítõ információt kell továbbítani arról, hogy a Határõrség által továbbított figyelmeztetõ jelzés alapjául szolgáló eljárást 2008. január 1-jétõl mely rendõri szerv folytatja. 45. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) kijelölje az N.SIS informatikai központ feladatait ellátó szervet, b) rendeletben szabályozza a SIS-be történõ adatbevitel elrendelésének és végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a rendészetért és határrendészetért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza a SIS-be történõ adatbevitel elrendeléséhez felhasználandó iratmintákat. 46. § Ha az 5. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetõ jelzés alapjául szolgáló intézkedés elrendelésére e törvény hatálybalépése elõtt került sor, az elrendelõ bíróság vagy hatóság az e törvény hatálybalépését követõ három hónapon belül – a figyelmeztetõ jelzés alapjául szolgáló intézkedés jogszerûségének és idõszerûségének felülvizsgálatát követõen – intézkedik a figyelmeztetõ jelzés elhelyezése céljából a SIS-be történõ adattovábbítás érdekében.

2007/93. szám

a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történõ ellenõrzések fokozatos megszüntetésérõl szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 92–119. cikke, b) a terrorizmus elleni küzdelem keretében a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetésérõl szóló 871/2004/EK tanácsi rendelet (2004. április 29.) 1. cikke, c) néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történõ bevezetésérõl szóló 2005/211/IB tanácsi határozat (2005. február 24.) 1. cikke, d) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (2002. június 13.) 9. cikke.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 60/2007. (VII. 11.) FVM rendelete az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezõgazdasági termelõknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés 47. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(1) Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezõgazdasági termelõknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006.

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(VI. 22.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „c) integrátor: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki (amely) a referencia-idõszakban saját maga termelt, illetve termeltetési szerzõdéssel cukorrépa-termelõkkel termeltetett cukorrépáját a kvótajogosult gazdálkodó szervezet számára értékesítette;” (2) Az R. 1. §-a kiegészül a következõ e)–f) pontokkal: (E rendelet alkalmazásában:) „e) zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezet (a továbbiakban: TÉSZ): a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésérõl szóló 2200/1996/EK tanácsi rendeletnek megfelelõen elõzetesen, illetve véglegesen elismert gazdasági társaságként vagy szövetkezeti formában mûködõ jogi személy; f) egyes termékek beszerzését, értékesítést, szolgáltatást nyújtó szövetkezés és egyéb gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: BÉSZ): a szövetkezetekrõl szóló külön jogszabály alapján alakult vagy átalakult, mezõgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végzõ szervezet.”

2. § Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A kérelmet egy példányban, minden évben az egységes területalapú támogatási kérelem benyújtására nyitva álló idõszakban, külön kérelemként a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) honlapján közzétett formanyomtatványon lehet benyújtani.”

3. § Az R. 5. §-a kiegészül a következõ (5)–(9) bekezdéssel: „(5) Amennyiben a támogatást integrátor, TÉSZ, illetve BÉSZ igényli, úgy a kérelemhez mellékelni kell az MVH által közzétett betétlapon az integrált termelõk, TÉSZ, illetve BÉSZ tagok listáját. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ köteles a támogatást a jogosult cukorrépa-termelõk részére a kifizetést követõ 15 napon belül továbbítani. A támogatás továbbításánál az elosztás arányai tekintetében a támogatás mértékére és kiszámítási módjára vonatkozó szabályok irányadóak. (7) Az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ köteles a támogatási összegek utalását követõ 40 napon belül az MVH felé benyújtani az egyes integrált termelõkre vonatkozó támogatási összeg részletes kiszámítását, valamint az átutalás tényét bizonyító dokumentumokat (bankszámla kivonat másolata). Amennyiben a támogatás nem kerül továbbításra határidõn belül, úgy jogosulatlanul igénybe

7101

vett támogatásnak minõsül és az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten köteles azt visszafizetni. (8) Az integrátor, a TÉSZ, a BÉSZ – a Cukor Terméktanács írásos engedélyével – az (1) bekezdés a) pontja szerinti szállítási joga és az (1) bekezdés b) pontja szerinti leszállított mennyiség figyelembevételével dönthet úgy, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti integrált termelõinek, illetve tagjainak a támogatás közvetlen igénylésének jogosultságát átengedi. (9) A (8) bekezdés szerinti esetben a) a szállítási jog aa) egyes integrált termelõre esõ mértékét az integrátor, ab) a TÉSZ egyes tagjára esõ mértékét a TÉSZ, ac) a BÉSZ egyes tagjára esõ mértékét a BÉSZ igazolja; b) az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ által átadott összes mennyiségrõl a feldolgozók, az összes mennyiséghez az integrált termelõk, illetve a tagok által teljesített hozzájárulásról pedig az integrátor, TÉSZ, BÉSZ állítja ki az igazolást.”

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az elsõfokú határozattal még le nem zárt ügyekre is alkalmazni kell. (2) Az R. 6. §-a hatályát veszti. (3) E rendelet a következõ közösségi jogszabályok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: – a Tanács 319/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet módosításáról; – a Bizottság 660/2006/EK rendelete (2006. április 27.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetõen ugyanezen rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1973/2004/EK rendelet módosításáról; – a Bizottság 659/2006/EK rendelete (2006. április 27.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elõírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenõrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK rendelet módosításáról. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

7102

MAGYAR KÖZLÖNY

A tárca nélküli miniszter 1/2007. (VII. 11.) TNM rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet módosításáról A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Köztársaság elnöke, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Miniszterelnöki Hivatal polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közremûködõ államtitkára (a továbbiakban: államtitkár), a Nemzetbiztonsági Iroda (a továbbiakban: Iroda) vezetõje a Hivatal objektumaiba személyazonossága igazolása nélkül belépésre jogosult.”

2. § Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A miniszter, az államtitkár, az Iroda vezetõje, illetõleg a Hivatal fõigazgatója által feljogosított, piros sávos igazolvánnyal rendelkezõ alkalmazottak a Hivatal mûködési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával, az igazolvány felmutatása után az 1. §-ban meghatározott hivatalok objektumaiba beléphetnek.”

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. 3. §-ának (1) bekezdésében az „és általános helyettese” szövegrész hatályát veszti. E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet módosításáról szóló 5/2000. (XII. 19.) TNM rendelet, a pol-

2007/93. szám

gári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet módosításáról szóló 10/2002. (VIII. 9.) TNM rendelet, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet módosításáról szóló 2/2006. (VI. 29.) MeHVM rendelet. Dr. Szilvásy György s. k., a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2007. június 7-i ülésérõl Napirend elõtti hozzászólásában a munkavállalói oldal jelezte: – a szakszervezeti szövetségek csalódással vették tudomásul, hogy a kormányzati oldal részérõl elhangzott ígéret ellenére az ez évi 52-es számú Magyar Közlönyben a korábban vitatott megoldás jelent meg az utazási kedvezmények módosulásáról. Az oldal kérte az utazási kedvezmények, valamint – komplexen is – a munkavállalóknak, közalkalmazottaknak járó, illetve juttatható kedvezmények teljes rendszerének mielõbbi áttekintését. A kormányoldal válaszában kifejezte, hogy kész áttekinteni a kedvezmények helyzetét; – a szakszervezeti konföderációk értékelése szerint az egyes törvények munka- és pihenõidõre vonatkozó szabályainak módosításáról az Országgyûlésnek beterjesztett törvényjavaslat a munkavállalók hátrányára és a kollektív szerzõdések gyöngítésére irányuló szabályozástervezet. Az oldal ismét rögzítette, elutasítja az opt out, vagyis az önként vállalt túlmunka szerepeltetését a tervezetben. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió a munkavégzés szempontjából vizsgálva csak kétféle idõt – a munkaidõt és a pihenõidõt – különbözteti meg, következésképpen az ügyeleti idõ is a munkaidõ kategóriájába tartozik. Az Országgyûlésnek beterjesztett szabályozástervezetet az oldal nem támogatta, az abban foglaltak miatt tiltakozását fejezte ki. 1. Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács napirendre tûzte az állami vagyonról szóló törvényjavaslatról készült kormányzati elõterjesztést.

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A munkáltatói oldal véleménye szerint szükségszerû, hogy megtörténjen a piaci viszonyokon alapuló üzleti jellegû szervezet létrehozása, amely egységesen kezeli az állami vagyont. Ezért az oldal egyetért a koncepcióval, álláspontja szerint a létrejövõ szervezet várhatóan sikeresen tudja ellátni feladatát. Ugyanakkor az oldal nem tartja jó elgondolásnak, hogy az Ellenõrzõ Bizottság évente beszámoljon a vagyongazdálkodásért felelõs miniszternek és annak a Tanácsnak, amelynek ellenõrzésére jött létre. A munkaadók a nemzeti földalap kérdését speciális helyzetnek tekintik és azt speciális szervezetek létrehozásával kezelhetõnek tartják. A munkavállalói oldal álláspontja szerint kevés idõ jutott a törvényjavaslat megvitatására az országos érdekegyeztetés fórumain. Az oldal számára elfogadhatatlan, hogy a privatizáció hátra lévõ szakaszában – a jelen törvényjavaslat életbe lépését követõen – szûküljenek az ez ideig érvényesült munkavállalói kedvezményes tulajdonszerzési jogosultságok. Szintén elfogadhatatlan a Munka Törvénykönyvében a munkáltatóra vonatkozóan meghatározott tájékoztatási, véleményeztetési és konzultációs kötelezettségek szûkítése a jelen törvénytervezet által. Az oldal a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel mûködõ társaságok körébe sorolandónak tartott minden közfeladatot ellátó vállalkozást, s így szükségesnek tartotta e körbe felvenni a regionális vízmûveket is. Az új Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörûen mûködõ Részvénytársaság (NVK Zrt.) létrehozására kitûzött határidõt rövidnek találta, és kiemelt figyelmet, érdeksérelem nélküli, illetve azokat minimalizáló megoldásokat kért az NVK Zrt.-be összevonandó három korábbi intézmény alkalmazottainak továbbfoglalkoztatása, közalkalmazotti jogviszonyból munkavállalói jogviszonyba történõ átvétele folyamatában. Az oldal további mérlegelést javasolt az összeghatár tekintetében az NVK Zrt. vezérigazgatójának az 500 millió forintot meg nem haladó vagyontárgy értékesítésével, hasznosításával, illetve az ilyen összegû követelésekkel és kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos döntésekre tervezett felhatalmazása esetében. Az oldal felvetette még a Parlament, az Állami Számvevõszék, az éves költségvetési törvények stb. kapcsolódási pontjai rögzítésének szükségességét az állami vagyon hasznosításának és az ellenõrzési, beszámolási kötelezettségeknek egyes kérdéseiben. A kormányoldal a konzultáción elhangzott észrevételeket hasznosnak és megfontolásra érdemesnek tartotta. Egyetértett a munkavállalói oldal azon véleményével, hogy kerüljön módosításra a törvényjavaslat 37. és 38. §-a úgy, hogy a jelenleg hatályos privatizációs törvény munkavállalói tulajdonszerzési szabályai átkerülnek a készülõ új törvényjavaslatba, és elmarad a munkáltatókra vonatkozóan meghatározott tájékoztatási, véleményezési és konzultációs – Mt.-ben elõírt – kötelezettségek szûkítésére vonatkozó rész. Kiemelte: az új vagyontörvény legfontosabb célja, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átlátható-

7103

sága, hatékonysága, és megteremtõdjenek a feltételek az állami vagyon hosszú távú hasznosítása terén új, a jelenleginél költségtakarékosabb megoldások alkalmazásához. Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága

Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2007. június 15-i ülésérõl Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács napirendre tûzte a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló törvényjavaslatról készült elõterjesztést. Az elõterjesztõ kormányoldal kiemelte: a törvényjavaslat célja a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén történõ szerepvállalásának elõsegítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bevezetése a hazai jogrendbe. A munkáltatói oldal véleménye szerint a törvénnyel olyan lehetõség teremtõdik, amely kedvezõbb lehetõséget biztosít a munkaadók és munkavállalók plusz megtakarítási formáihoz, ezért a törvényjavaslatot a munkáltatói oldal támogatja. Az oldal álláspontja szerint a mûködés a gyakorlatban attól függ majd, hogy az hogy viszonyul az adórendszerhez, kedvezményezi-e az adórendszer vagy sem. A munkáltatói oldal alapvetõnek tartja, hogy az új intézmény mûködése az önkéntesség elve alapján történjen. A munkavállalói oldal az OÉT ülésen folytatott vitát konzultációként fogadta el, és igényelte, hogy 2007 õszén, a már minden részletszabályra kiterjedõ elõterjesztés ismét kerüljön az OÉT elé. Álláspontja szerint pontosan meg kell határozni a foglalkoztatói nyugdíj helyét a nyugdíjrendszer egészén belül. A foglalkoztatói nyugdíj szabályait az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak szabályaihoz szükséges közelíteni, azonban oly módon, hogy az új nyugdíjintézmény ne sodorhassa veszélybe az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak már kialakult rendszerét és megtakarításait. Minden elemében ki kell dolgozni az intézményhez rendelt garanciarendszert. A munkavállalók ezen ellátásban való részvételének szabályozása során az oldal az alábbiakat ítélte fontosnak: – A foglalkoztatói nyugdíj ne kötõdhessen kötelezõ munkavállalói befizetéshez, illetve a munkáltató ne differenciálhasson a munkavállalók között azok befizetési szándékai szerint. – A foglalkoztatói nyugdíj munkaszerzõdésben történõ rögzítését tartalmazza a szabályozás. – Ne szerepeljen a szabályozásban jogszerzési idõtartam elõírásának lehetõsége.

7104

MAGYAR KÖZLÖNY

– Az érintett munkavállalóknak beleszólási lehetõséget kell adni a foglalkoztatói nyugdíj-intézmények mûködtetésébe. – Rögzíteni szükséges, hogy a közszféra hogyan tud kapcsolódni az új nyugdíjintézményhez. – A bankok és egyéb pénzintézetek üzleti alapon ne hozhassanak létre ilyen intézményt, csak foglalkoztatóként, amihez mások is csatlakozhatnak. A munkavállalói oldal szükségesnek ítélte, hogy a foglalkoztatói nyugdíj szabályozásának 2007. õszi megvitatá-

2007/93. szám

sa után az OÉT komplexen tekintse át a nyugdíjrendszer egészét is. A konzultáció alapján az OÉT úgy foglalt állást, hogy az õszi adótörvény javaslatokkal együtt, azzal összhangban a foglalkoztatói nyugdíj szabályozását ismételten áttekinti.

Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága

2007/93. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7105

7106

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/93. szám

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 07.2349 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.