A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2005. július 11.,
TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv.
hétfõ 2005: LXXXIV. tv. 26/2005. (VII. 11.) HM–BM–IM– MeHVM e. r.
96. szám
22/2005. (VII. 11.) PM r. 51/2005. (VII. 11.) ME h.
Ára: 3082,– Ft
Oldal A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ egyes törvények módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szoros felügyelet alá helyezés végrehajtásának, valamint a katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom ellenõrzésének szabályairól szóló 46/2002. (X. 10.) HM–BM–IM–MeHVM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kormányzati fõtisztviselõi kinevezésrõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Pénzügyminisztérium pályázati kiírása oktatók, szakértõk képzésére és adatbázisban való regisztrációjára . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5200 5268
5275 5276 5354 5354
5200
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2005. évi LXXXIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ egyes törvények módosításáról* ELSÕ FEJEZET Belügyi ágazati feladatokkal összefüggõ törvények 1. § Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról, a névváltoztatásról és a névviselésrõl szóló 1982. évi 17. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Anyt.) 27/A. §-a a következõ (4)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az anyakönyvi kivonaton két utónevet lehet feltüntetni. Annak a személynek, akinek születési anyakönyvi bejegyzése kettõnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállításánál írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben az utónevét ki kell javítani. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonatra az anyakönyvben szereplõ utónevei közül az elsõ kettõt kell feltüntetni. (5) Elhalt személy esetén, amennyiben születési anyakönyvi bejegyzése kettõnél több utónevet tartalmaz, az elhalt házassági anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában még életében tett személyes nyilatkozatát kell alapul venni a viselt utónevek tekintetében, és a halotti anyakönyvbe a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell utónevét (utóneveit) bejegyezni. (6) Ha az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házasságot, a halotti anyakönyvbe a házassági bejegyzésben szereplõ utónevet (utóneveket) kell feltüntetni. 1953. január 1-je után kötött házassági bejegyzés hiányában az elhalt utolsó személyazonosító igazolványában, ennek hiányában egyéb, személyazonosításra alkalmas okmányában szereplõ utónevet (utóneveket) kell feltüntetni. (7) A (6) bekezdésben meghatározott esetekben a születési – és 1953. január 1-je elõtti házassági bejegyzés esetében a házassági – anyakönyvben az elhalt utónevének javítását a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezetõ értesítése alapján kell elvégezni.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2005. július 4-i ülésnapján fogadta el.
2005/96. szám
2. § Az Anyt. 28/A. §-a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – 60 nap. (9) Amennyiben a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétõl számított 15 napon belül kell kibocsátani.” 3. § Az Anyt. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell: a) a gyermek, illetõleg a szülõ születési családi és utónevének megváltozását, b) a gyermek, illetõleg a szülõ kettõnél több utónevének a 27/A. § (4) és (7) bekezdésében szabályozott kijavítását, c) a gyermek, illetõleg a szülõ személyi azonosítójának megváltozását, d) a gyermek nemének megváltozását, e) a gyermek családi jogállásának megváltozását, f) a szülõk, illetve a gyermek magyar állampolgárságának megszûnését, a magyar állampolgárság megszerzését; valamint az ismertté vált állampolgárságát, a tévesen bejegyzett külföldi állampolgárság törlését, g) a bejegyzett személy halálát.” 4. § Az Anyt. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha az ügyfél olyan adat igazolását kéri, amely nem adattartalma az anyakönyvi kivonatnak, hatósági bizonyítvány kiadásának van helye.” 5. § Az Anyt. a következõ alcímmel és 41/A–41/D. §-okkal egészül ki: „Elektronikus ügyintézés az anyakönyvi, házasságkötési és névváltoztatási eljárásban 41/A. § (1) Az anyakönyvi, a házasságkötési és a névváltoztatási eljárásokban – a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve – nincs helye elektronikus ügyintézésnek. (2) Az ügyfél anyakönyvi kivonatának, hatósági bizonyítványának és névváltoztatási okirat-másolatának kiállítását elektronikus úton is kérelmezheti. 41/B. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések céljára, valamint az anyakönyvi kivonat kiállítására szolgáló biztonsági okmányokról a közhitelességet szolgáló ellenõrzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából központi nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) kell vezetni. (2) A nyilvántartás tartalmazza: a) az okmány aa) felhasználására jogosult település megnevezését és azonosítóját, ab) egyedi azonosítóját, ac) bevételezésének helyét és idejét, ad) tényleges tárolási helyét,
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ae) kiállítására, felhasználására, érvényességére és selejtezésére vonatkozó adatokat (állapot-adatok), b) a kiállított anyakönyvi kivonatban szereplõ személyes és okmány azonosító adatokat, c) az anyakönyvi kivonat kiállítását kérõ ügyfél személyazonosító adatait, d) az anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezetõ azonosításához szükséges adatokat. (3) A nyilvántartásban tárolt adatok megismerésére, illetõleg igénylésére közvetlen (online) hozzáféréssel jogosult: a) a település megbízott anyakönyvvezetõje, b) a helyettesítõ anyakönyvvezetõ a kirendelés idõtartama alatt, továbbá c) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzõje, illetõleg az útlevélhatóság személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban, valamint d) törvényben meghatározott felügyeleti feladatai ellátásához a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal és a Belügyminisztérium anyakönyvi feladatok ellátására kijelölt szerve (a továbbiakban: központi anyakönyvi szerv). (4) A (3) bekezdés szerinti betekintéseket, illetõleg adatigényléseket naplózni kell, a naplóállományokat az okiratok kiállításától számított 5 évig kell megõrizni. (5) A nyilvántartásból és a (4) bekezdés szerinti naplóállományokból adatszolgáltatás a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, valamint a nyomozó hatóságok bûnüldözési tevékenységének ellátásához teljesíthetõ. (6) A (2) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat kiállítását követõ öt év elteltével törölni kell. 41/C. § (1) A 41/B. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartást a belügyminiszter által kijelölt szerv vezeti, amely a 41/B. § (5) bekezdés szerinti adattovábbítás tekintetében adatkezelõként, a nyilvántartásban szereplõ egyéb személyes adatok tekintetében adatfeldolgozóként tartozik felelõsséggel. (2) A nyilvántartás vezetéséhez – a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében – a belügyminiszter rendeletében meghatározott rend szerint adatkezelõként adatszolgáltatásra kötelezett: a) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetõje, b) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzõje, valamint c) a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal vezetõje. 41/D. § (1) A 41/B. § (3) bekezdésében meghatározott, közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezõkrõl a 41/C. § (1) bekezdése szerinti szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetõi feladatokkal megbízott köztiszt-
5201
viselõje, a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal és a központi anyakönyvi szerv hozzáférésre jogosult köztisztviselõje személyazonosító adatait (családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét), b) az anyakönyvvezetõ megbízása szerinti települések nevét, a körjegyzõségi székhely önkormányzat megnevezését, helyettesítés esetén a megbízás idõtartamát, c) a jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal, továbbá a központi anyakönyvi szerv megnevezését, a jogosultság idõtartamát, d) az a) pontban meghatározott személyek hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói kártya-azonosítóját, felhasználói nevét, a hozzáférési jogokat, e) az a)–c) pontokban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetéséhez – a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében – a belügyminiszter rendeletében meghatározott rend szerint adatkezelõként adatszolgáltatásra kötelezett: a) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzõje, b) a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal vezetõje, valamint c) a központi anyakönyvi szerv vezetõje. (3) Az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartás a jogosultság megszûnésétõl számított öt évig tartalmazza.” 6. § Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 8. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha valamely hatósági engedély megadásához külön jogszabály az egyéni vállalkozói jogviszony igazolását írja elõ, a körzetközponti jegyzõ a vállalkozói igazolványt kiállítja, egyidejûleg megfelelõ határidõ kitûzése mellett felhívja a kérelmezõt az érintett hatósági engedély utólagos bemutatására.” 7. § Az Evtv. 14. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha) „e) a vállalkozó a 8. § (3) bekezdésében foglalt felhívás ellenére az érintett hatósági engedélyt a megadott határidõn belül nem mutatja be.” 8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A nyilvántartás tartalmazza a polgár) „b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetõleg hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett, illetõleg EGT tartózkodási engedélyes jogállását;”
5202
MAGYAR KÖZLÖNY
9. § Az Nytv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Hivatal a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját megjelölõ kérelmezõ részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényérõl. Az adatszolgáltatási eljárás elektronikus ügyintézés útján is folyhat.” 10. § (1) Az Nytv. 29. §-át megelõzõ „Személyazonosító igazolvány” alcím helyébe a következõ alcím lép: „Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok” (2) Az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás. Ilyen esetben a hatósági igazolványt az – okmányazonosító adat kivételével – a pótlásra kerülõ korábbi hatósági igazolvánnyal megegyezõ adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggõ eljárásokat elektronikus úton nem lehet intézni. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthetõ elõ.” (3) Az Nytv. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A polgár személyazonosságát – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)–d)) és g)–i) pontjaiban meghatározott adatokat. Ilyen adattartalmú hatósági igazolványnak tekintendõ különösen az érvényes útlevél és az új típusú kártya formátumú vezetõi engedély. A felsorolt, illetve az elõzõeknek megfelelõ adattartalmú érvényes hatósági igazolványok bemutatása esetében személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhetõ más okmány bemutatására.” 11. § A bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) 49. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A bûnügyi nyilvántartó az érintettnek a róla nyilvántartott bûnügyi személyes adatáról a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12–13. §-ában foglaltak szerint ad tájékoztatást.
2005/96. szám
(5) A (4) bekezdésben szabályozott eljárás során az érintett a tájékoztatás iránti kérelmét elektronikus úton is elõterjesztheti.” 12. § (1) A Bnyt. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását – külön jogszabályban meghatározottak szerint – kizárólag az érintett személy kérheti.” (2) A Bnyt. 58. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus úton is elõterjeszthetõ.” 13. § (1) A közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pontrendszerre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni” (2) A Kpt. 11. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) Nincs helye a vezetõi engedély visszavonását elrendelõ határozat méltányossági eljárásban történõ módosításának vagy visszavonásának.” 14. § (1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-a (8) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget] „e) a közigazgatási hatósági ügyben döntésre jogosult köztisztviselõ kétévente,” (2) A Ktv. 22/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 22/A. § (11) bekezdésében említett ellenõrzési eljárást a Belügyminisztérium folytatja le. A vagyonnyilatkozat tételére, az ellenõrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a kormány állapítja meg.” 15. § A Ktv. 72. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) E törvény alkalmazásában hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, b) az örökbe fogadó és a nevelõszülõ, c) az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, d) a testvér, a házastárs, az élettárs, e) a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5203
MÁSODIK FEJEZET
HARMADIK FEJEZET
Egészségügyi ágazati feladatokkal összefüggõ törvények
Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi ágazati feladatokkal összefüggõ törvények
16. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 14. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A másodfokú eljárás) „c) amennyiben elsõ fokon a Tisztifõorvosi Hivatal, az országos tisztifõorvos vagy az országos tisztifõgyógyszerész járt el, a külön jogszabály szerinti jogorvoslati hatóság hatáskörébe tartozik.”
22. § A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ döntése ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.”
17. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt az érintett lakóhelye szerint illetékes megyei, fõvárosi egészségbiztosítási pénztár állítja ki és juttatja el az érintett részére.”
23. § Az Fktv. 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A munkaügyi központ ellenõrzési tevékenységére a Ket. hatósági ellenõrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.”
18. § A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § Az e törvény szerinti cselekmények – az igazolási kérelem elõterjesztése és – az adatvédelmi követelmények biztosítása esetén – az egészségbiztosítás igazgatási szerveinek hatáskörébe tartozó jogorvoslatok iránti kérelem elõterjesztése kivételével – elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.”
24. § Az Fktv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A FAT a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációja iránti kérelemrõl annak az NFI-hez történõ megérkezése napjától számított 60 napon belül dönt. A FAT döntése ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként a Ket. szabályait kell alkalmazni.”
19. § Az Ebtv. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az igényt határozatban kell elbírálni. Az e törvényben meghatározott esetekben nem kell határozatot hozni, ha az igényt teljes mértékben teljesítik.”
25. § A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 16. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § Az állam hatósági tevékenység keretében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti eljárási rendben – a VII. Fejezetben meghatározottak szerint – a) elõsegíti és ellenõrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását, b) ellátja az e törvény, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az egészségügyi miniszter rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást.”
20. § Az Ebtv. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „69. § Ha az illetékes egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátási igény érvényesítésérõl az elõírt határidõn belül nem gondoskodik, az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékû kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.” 21. § Az Ebtv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kifizetõhelynek, továbbá az igazgatóságnak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetõleg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez lehet fellebbezni.”
26. § Az Mvt. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõséghez, bányászati munkabaleset esetén az illetékes bányakapitánysághoz kérelemmel fordulhat. (2) Ha a sérült meghalt vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, az (1) bekezdésben
5204
MAGYAR KÖZLÖNY
meghatározott jogokat a sérült hozzátartozója gyakorolhatja. A kérelemben a hozzátartozói minõséget valószínûsíteni kell.” 27. § Az Mvt. a következõ alcímmel és 82/B. §-sal egészül ki: „Az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségei jogkörére vonatkozó külön szabályok 82/B. § Az OMMF és területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségei munkabiztonsági hatósági tevékenységére a Ket. szabályait e törvény eltérõ rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.” 28. § Az Mvt. a következõ 82/C. §-sal egészül ki: „82/C. § (1) A munkabiztonsági hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. (2) Méltányossági eljárást pénzfizetésre kötelezett természetes személy a jogerõs döntést hozó szervnél kezdeményezhet. Az eljárást a kötelezett azon hozzátartozója is kezdeményezheti, aki a pénzösszeget a polgári jog szabályai szerint megfizetni köteles. (3) Felügyeleti eljárás keretében a hatósági eljárás során hozott döntés nem változtatható meg és nem semmisíthetõ meg, ha a kötelezettséget megállapító döntés jogerõre emelkedésétõl vagy ha a teljesítési határidõ ezt meghaladja, akkor a teljesítési határidõ utolsó napjától számított egy év eltelt. (4) A hatósági eljárás során hozott döntés végrehajtását az OMMF elsõ fokon eljáró szerve foganatosítja. E szervet a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. (5) A hatósági eljárás során hozott – önálló fellebbezéssel megtámadható – végzések bírósági felülvizsgálata nem peres eljárásban történik.” 29. § Az Mvt. a következõ 83/A. §-sal egészül ki: „83/A. § (1) Az OMMF a munkabiztonsági hatósági ellenõrzés során hivatalból vagy a sérült, illetõleg hozzátartozója által a 68. § alapján kezdeményezett eljárásban jár el. (2) Az OMMF felügyelõje illetékességi területén kívül, valamint az OMMF köztisztviselõje Magyarország egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenõrzést. Az ellenõrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a felügyelõség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenõrzés történt, kivéve, ha a kizárási ok miatt másik felügyelõség került kijelölésre.” 30. § (1) Az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõség felügyelõje elsõfokú hatóságként jogosult
2005/96. szám
a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítésérõl; b) illetékességi területén valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül, ellenõrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával igazolva – ellenõrzést tartani. Az igazolvány a sorszámot, az eljáró felügyelõ nevét és az illetékes felügyelõség megnevezését tartalmazza. Az illetékességi területen kívüli ellenõrzés feltételeire a 83/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni; c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat – a munkáltató ez irányú felelõsségét nem érintve – kivizsgálni; d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére; e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidõn belül történõ megszüntetésére kötelezni; f) az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzésre vonatkozó elõírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstõl eltiltani; g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegetõ veszély esetén – annak elhárításáig – a veszélyes tevékenység, illetõleg üzem, üzemrész, munkaeszköz mûködésének, használatának felfüggesztését elrendelni; h) elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenõrzést; i) a balesetet munkabalesetnek minõsíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelõen végezték, illetõleg ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütközõ módon nem tekinti munkabalesetnek; j) a munkaeszköz és egyéni védõeszköz mûködését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)–(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal; k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó – a határozatban megjelölt egyéb – információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkezõ változást idõszakonként bejelentse; l) a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni.” (2) Az Mvt. 84. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A felügyelõ az (1) bekezdés f), g) és j) pontjaiban foglalt határozatának fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.” 31. § Az Mvt. 85. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „85. § Hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek minõsül
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõ eljárása tekintetében az OMMF; b) a területi felügyelõség vezetõje vonatkozásában az OMMF elnöke; c) az OMMF és elnöke tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.” 32. § Az Mvt. 86/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenõrzést a felügyelet kizárólag munkanapon, 8 és 20 óra között végezheti. A felügyelet a munkáltatót és a munkavállalót az ellenõrzés megkezdése elõtt legalább 3 munkanappal errõl tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történõ belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésõbb az ellenõrzés megkezdéséig beszerzi.” 33. § A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Metv.) 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az ágazati miniszter eltérõ szabályokat állapíthat meg a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatoknál e törvény 3. §-ának alkalmazására, és a feladatok ellátására önálló szervezetet hozhat létre.” 34. § A Metv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A munkaügyi ellenõrzést – az e törvényben foglalt kivételekkel – elsõ fokon az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség területi felügyelõségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõi, illetve munkaügyi felügyelõi (a továbbiakban együtt: felügyelõ) látják el.” 35. § A Metv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A munkaügyi ellenõrzést a felügyelõ hivatalból, az (1) bekezdés d), l)–n) és p) pontjaiban foglalt esetekben, valamint a g) pontban a munkabérnek a kollektív szerzõdésben rögzített mértéke tekintetében annak a félnek a kérelmére folytatja le, akinek (amelynek) a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti.” 36. § A Metv. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A felügyelõ a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és elõzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenõrzést tarthat. (2) A munkaügyi felügyelõ a területi felügyelõség illetékességi területén kívül, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: OMMF) felügyelõje a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenõrzést. Az ellenõrzés alapján indult eljá-
5205
rás lefolytatására az a felügyelõség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenõrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt másik felügyelõség kerül kijelölésre. (3) Az ellenõrzés során a felügyelõ jogosult a) belépni az ellenõrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendõrség igénybevételére, b) az ellenõrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére, c) az ellenõrzés során az ellenõrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, d) a munkahelyen tartózkodó személyektõl az ellenõrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történõ megállapítására, e) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.” 37. § A Metv. a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § A munkaügyi felügyelõ hatósági ellenõrzést erre jogosító igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelõ nevét, az igazolvány sorszámát, és annak a területi felügyelõségnek a megnevezését, amelynek illetékességi területén jogosult eljárni.” 38. § (1) A Metv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szervek hatósági tevékenységük során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint járnak el.” (2) A Metv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Munkaügyi bírság kiszabására, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti határozat meghozatalára elsõ fokon annak a területi felügyelõségnek a vezetõje jogosult, amelynek területén az ellenõrzött munkahely található.” 39. § A Metv. a következõ 8/A. §-sal egészül ki: „8/A. § (1) Az e törvény alapján lefolytatott eljárással kapcsolatos kérelem elektronikus úton is elõterjeszthetõ. (2) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a Ket. jogorvoslati eljárásait a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a) újrafelvételi eljárásnak nincs helye, b) a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértõ, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, c) felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerõre emelkedésétõl vagy ha a teljesítési határidõ hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi határozat megváltoztatásának, illetõleg megsemmisítésének nincs helye. (3) A munkaügyi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását az elsõ fokon eljáró hatóság foganato-
5206
MAGYAR KÖZLÖNY
sítja. A hatóságot a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. (4) A végrehajtást foganatosító elsõfokú hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépõ örököse kérelmére a Ket. 135. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény mellett vagy helyett a tartozást mérsékelheti, illetõleg elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerõre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentõsen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.” 40. § A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elõsegítõ támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülõvel hatósági szerzõdést kell kötni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerzõdés tartalmazza: a) a szerzõdést kötõ közigazgatási szerv nevét, székhelyét, az ügy számát, b) a támogatásban részesülõ természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, TAJ számát, adószámát, adóazonosító jelét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is, c) a támogatásban részesülõ szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet számlaszámát és a számláját vezetõ pénzintézet megnevezését, d) a közigazgatási szerv által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának idõtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit, e) az EK-szerzõdés 87–88. §-a szerint állami támogatásnak minõsülõ támogatás nyújtása esetén ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát, eb) a támogatásban részesülõ tájékoztatását arról, hogy a csekély összegû, de minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell õrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni, f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését, g) a szerzõdésszegés jogkövetkezményeit, h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat, i) a szerzõdéssel kapcsolatban felmerülõ vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését.
2005/96. szám
(3) Ha a támogatásban részesülõ a hatósági szerzõdésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülõ köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni. (4) Ha a Munkaerõpiaci Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésrõl rendelkezõ határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 138. §-a (3) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésrõl rendelkezõ határozatban megjelölt határidõig nem tesz eleget, e határidõ elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni. (5) A támogatást nyújtó szerv vezetõje – erre irányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdemlõ esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történõ elengedésérõl, továbbá – a munkaadónak nem minõsülõ természetes személy részére nyújtott támogatás esetén – a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történõ elengedésérõl. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehetõ különösen kedvezõtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élõk megélhetését súlyosan veszélyeztetné. (7) Aki foglalkoztatást elõsegítõ támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.” 41. § Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli:) „h) meghalt.” 42. § Az Flt. 30. §-ának (10) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (Meg kell szüntetni a nyugdíj elõtti munkanélküli segély folyósítását, ha a munkanélküli) „c) meghalt.” 43. § Az Flt. 34. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az álláskeresést ösztönzõ juttatás folyósítását meg kell szüntetni) „a) a 28. § (1) bekezdésének a)–f) pontjában, valamint h) pontjában meghatározott esetekben,”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
44. § (1) Az Flt. 37. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik: „(4) Az, aki a munkanélküli halálát követõen a munkanélküli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.” (2) Az Flt. 37. §-a a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. (8) A munkanélküli ellátás, valamint a vállalkozói járadék visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.” 45. § Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Munkaerõpiaci Alap bevétele:) „h) egyéb bevételek: a Munkaerõpiaci Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, bírság, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Munkaerõpiaci Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a mûködésével összefüggõ bevétel.” 46. § Az Flt. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A munkaügyi központnak az (1) bekezdés i)–j) pontjában meghatározott, hatósági ellenõrzési tevékenységére a Ket. 87–94. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a munkaügyi központ a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.” 47. § (1) Az Flt. 54. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott a) foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a Ket. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, b) az a) pontban nem említett közigazgatási ügyekben a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy attól e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály csak annyiban térhet el, amennyiben a Ket. megengedi. (2) A 43. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elõsegítõ támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidõ legfeljebb kilencven napban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban természetes személy részesül, a hatósági szerzõdést csak személyesen kötheti meg.” (2) Az Flt. 54. §-a a következõ (3)–(8) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (9) és (10) bekezdésre változik:
5207
„(3) Ha a munkaügyi központ nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elõsegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettõl eltérõen rendelkezik. (4) A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló munkanélküli ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot 60 napon belül kell meghozni. (5) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott a) kérelemre indult közigazgatási eljárásban a Ket. 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, b) hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró szerv felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatait. (6) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási ügyben a) a Ket. 37. §-a (3) bekezdésében, valamint 130. §-a (2) bekezdésében meghatározott határidõként tizenöt napot kell figyelembe venni, továbbá b) a 135. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény az engedélyezésétõl számított legfeljebb két évig tarthat. (7) Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki. (8) A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenõrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.” 48. § Az Flt. 54/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A munkanélküli ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elõsegítõ támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bûncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetõség el nem évül.” 49. § Az Flt. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „55. § (1) A munkaügyi központ kirendeltsége a saját nevében dönt a) a munkanélküliek nyilvántartásba vételével és a nyilvántartásból való törléssel,
5208
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a munkanélküli ellátás, vállalkozói járadék megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével és visszakövetelésével, c) az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, egyes foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokkal kapcsolatos ügyekben. (2) A munkaügyi központ központi szervezeti egysége a munkaügyi központ nevében dönt a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, a rendbírsággal kapcsolatos, valamint hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. (3) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási, valamint rehabilitációs alaprészének a) központi kerete szolgál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal vagy a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ, b) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ köt a támogatásban részesülõvel hatósági szerzõdést. (4) Ha elsõ fokon a) a munkaügyi központ kirendeltsége hozott döntést, a fellebbezést a munkaügyi központ igazgatója, b) a munkaügyi központ központi szervezeti egysége hozott döntést, a fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el. (5) Ha jogszabály alapján a foglalkoztatást elõsegítõ támogatással kapcsolatos feladatokat a munkaügyi központ központi szervezeti egysége vagy kirendeltsége látja el, a központi szervezeti egység, illetõleg a kirendeltség a támogatásban részesülõvel a hatósági szerzõdést a munkaügyi központ nevében köti meg, módosítja, illetõleg szünteti meg.” 50. § Az Flt. 56/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Rendbírságot köteles fizetni:) „a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetõleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerzõdésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az elõírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;” 51. § Az Flt. 58. §-ának (8) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg) „g) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alap-
2005/96. szám
ján folytatott egyes közigazgatási eljárásért (szolgáltatásért) fizetendõ díj” (szabályait.)
NEGYEDIK FEJEZET Földmûvelésügyi ágazati feladatokkal összefüggõ törvények 52. § A földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 11. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A földkiadó bizottságnak a) a részarány-földtulajdonnak megfelelõ föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére; b) a részarány-földtulajdon helyének meghatározására; c) a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményezõ beruházási költség megállapítására; d) a részarány-földtulajdonosok AK értékének arányos módosítására vonatkozó határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti határozatnak minõsül.” 53. § Az Fkbt. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Hirdetményi úton történõ kézbesítés esetén a határozatot a földmûvelésügyi hivatal hirdetõtábláján kívül a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, a részarány-földtulajdonos utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti települési önkormányzatok hirdetõtáblájára is ki kell függeszteni.” 54. § Az Fkbt. 11/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11/A. § A megyei földmûvelésügyi hivatalnak az e törvény rendelkezései szerint elsõ fokon hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a fõvárosi földmûvelésügyi hivatal bírálja el. Ha a fõvárosi FM hivatal jár el elsõ fokon, akkor a fellebbezést a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bírálja el.” 55. § (1) Az Fkbt. 11/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A földkiadó bizottságnak a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határozatát elõkészítõ eljárásban kirendelt szakértõ mûködik közre.” (2) Az Fkbt. 11/B. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szakértõ feladata, hogy szakmai és technikai segítséget nyújtson a földkiadó bizottságnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatok meghozatalában és a keletkezett adatok feldolgozásában.”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
56. § (1) A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A más célra engedély nélkül hasznosított termõföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha a földhivatal – indokolt esetben – a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatásához szükséges a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata.” (2) A Tft. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a termõföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték vagy a földhivatal a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, a földvédelmi bírságot és a termõföld idõleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni.” 57. § A Tft. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a földhivatal a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, ezzel egyidejûleg rendelkezik a fizetendõ földvédelmi járulékról és bírságról.” 58. § (1) A Tft. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Engedély nélküli hasznosítás esetén a földvédelmi járulék megállapításáról az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetõleg a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozatban kell rendelkezni.” (2) A Tft. 53. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A járulék teljes összegének megfizetése) „b) a véglegesen más célra engedélyezett, illetõleg engedély nélküli hasznosítás esetén az engedélyezõ vagy az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetõleg a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozat jogerõre emelkedését követõ harminc napon belül,” (esedékes.) 59. § A Tft. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A földvédelmi bírság – a termõföld ingatlan-nyilvántartás szerinti mûvelési ága eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül más célra hasznosított termõföld továbbhasznosításához történõ hozzájárulás esetét kivéve – ismételten is kiszabható.” 60. § A Tft. 60. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(6) A talajvédelemmel összefüggõ hatósági feladatok ellátására az állam talajvédelmi hatóságot mûködtet. (7) A talajvédelemmel kapcsolatos állami feladatokat a minisztérium – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz-
5209
térium közremûködésével – a növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) útján látja el.” 61. § A Tft. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Talajtani szakvéleményt kell készíteni és az abban foglaltak szerint eljárni) „a) a szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok mezõgazdasági felhasználásához, valamint” 62. § A Tft. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A talajvédelmi hatóság a 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezéséhez megkéri a területileg illetékes közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság, valamint a települési önkormányzat jegyzõjének hozzájárulását.” 63. § A Tft. 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „71. § (1) E törvényben meghatározott talajvédelmi hatósági feladatokat elsõ fokon a növény- és talajvédelmi szolgálat látja el. (2) Az (1) bekezdés szerinti talajvédelmi hatósági ügyekben másodfokon a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat jár el. Külön jogszabály alapján a Növényés Talajvédelmi Központi Szolgálat talajvédelmi szakhatósági jogkörébe tartozó ügyben felügyeleti szervként a minisztérium jár el.” 64. § A Tft. 72. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A talajvédelmi hatóság a földhasználó, illetve beruházó kérelmére az általuk csatolt talajtani szakvélemény, illetve kiviteli terv alapján a 69. §-ban meghatározott esetekben engedélyt, továbbá a 63. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott esetekben szakhatósági hozzájárulást ad ki. A talajtani szakvélemények és kiviteli tervek tartalmi és formai követelményeit külön jogszabály tartalmazza.” 65. § A Tft. 81. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Nem minõsül a termõföld más célú hasznosításának a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkezõ új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása.” 66. § A Tft. 90. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy)
5210
MAGYAR KÖZLÖNY
„c) a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait” (rendelettel megállapítsa.) 67. § A Tft. 2. számú mellékletének 3. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a bírság összege] „b) ha az engedély nélkül vagy annak elõírásaitól eltérõen más célra hasznosított termõföld más célú hasznosítása folytatásához a földhivatal hozzájárult, a föld végleges más célú használatáért fizetendõ földvédelmi járulék háromszorosa.” 68. § Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az állatgyógyászati készítmény üzemi méretû elõállításának engedélyezésérõl, illetve forgalmazásáról szóló határozatot 90 napon belül, törzskönyvezésérõl, forgalomba hozataláról szóló határozatot 210 napon belül kell meghozni.” 69. § Az Áeü. 25. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A hatósági állatorvos, valamint a kerületi fõállatorvos által hozott határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést az állomás vezetõje bírálja el. (2) Az állomás vezetõje által hozott elsõfokú határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a minisztérium bírálja el.” 70. § Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 93. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az állami erdészeti szolgálat hatáskörébe tartozó ügyben felügyeleti szervként az országos erdészeti hatóság jár el.” 71. § A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A vadászati felügyelõség hatáskörébe tartozó ügyekben – a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása kivételével – másodfokon a minisztérium jár el. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása esetében másodfokon a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal vezetõje jár el.” 72. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Halászati hatósági ügyben – ha e törvény másképp nem rendelkezik – elsõ fokon a halászati felügyelõ jár el. A
2005/96. szám
halászati felügyelõ hatáskörébe tartozó ügyben – a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságok kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások kivételével – másodfokon a minisztérium jár el. A halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások esetében másodfokon a megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal vezetõje jár el. Az elsõ fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg. A halászati felügyelõ a vízminõség, illetõleg a vízi élõvilág védelme érdekében hivatalból vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség kezdeményezésére a halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja vagy idõlegesen megtilthatja.”
ÖTÖDIK FEJEZET Gazdasági és közlekedési ágazati feladatokkal összefüggõ törvények 73. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetõleg szüntetheti meg, ha azt a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt álló Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyetértésével elõzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabad területen való mûködéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.” (2) A Krt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A részvénytársasági formában mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell) „c) a közraktári – tárolási, raktározási – tevékenységhez használt raktárak mûködéséhez szükséges telepengedélyt;” 74. § A Krt. 6. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik: „(3) Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem beérkezésétõl számított harminc napon belül – megfelelõ határidõ megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.” 75. § (1) A Krt. 9. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közraktári piac felügyeletét az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerv látja el. A feladata e körben a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tevékenység engedélyezése, s a közraktár – e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban elõírt – kötelezettségei betartásának folyamatos ellenõrzése. (2) A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A felügyelet évente ellenõrzi a közraktári tevékenység törvényben elõírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttmûködve – a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenõrzés). A felügyelet az általános ellenõrzéseken kívül – egy-egy részterületre kiterjedõen – egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.” (2) A Krt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az általános ellenõrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzõkönyvvel vagy egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át kell adni, amelyre az tizenöt napon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén, illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal elõtt zárótárgyalást tarthat.” 76. § A Krt. a következõ 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § (1) Az e törvény szerinti eljárási cselekmények – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160–162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók. (2) A hatóság biztosítja az ügyfél részére az elektronikus úton történõ idõpontfoglalást, illetve idõpont-egyeztetést, továbbá a Ket. 164. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti általános tájékoztató szolgáltatást nyújt. (3) A felügyelet az eljárását szakértõ kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti. (4) A felügyelet hivatalból indított eljárása az ügyfél kérelmére nem függeszthetõ fel. (5) A felügyelet ellenõrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidõ kilencven nap. (6) A törvény hatálya alá tartozó ügyekben természetes személy ügyfél kérelmet kizárólag a felügyelethez terjeszthet be. (7) A felügyelet elõtt hivatalból folytatott eljárásban a felügyelet erre irányuló felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, illetve az eljárást megszüntetheti.
5211
(8) A felügyelet döntését a felügyeleti szerv nem változtathatja meg.” 77. § A gazdasági reklámok és az üzleti feliratok, továbbá egyes közérdekû közlemények magyar nyelvû közzétételérõl szóló 2001. évi XCVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E törvény alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvû kifejezések nem minõsülnek idegen nyelvû szövegnek. Ha valamely idegen nyelvû kifejezés meghonosodottsága tekintetében vagy a magyar nyelvû szövegfordítás nyelvhelyességét illetõen kétség merül fel, az eljáró hatóság beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület szakvéleményét, melyhez kötve van.” 78. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A Magyar Bányászati Hivatal készíti elõ a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerzõdésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá elõkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, valamint gázipari biztonsági szabályzatokat, és ellenõrzi azok végrehajtását, illetõleg ellátja a 20/A. §-ban meghatározott állami feladatokat.” (2) A Bt. a 43. §-t követõen a következõ 43/A–43/C. §-sal egészül ki: „43/A. § (1) A szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelek megállapításra indított eljárásban, valamint a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, illetõleg mezõfelhagyási mûszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban, továbbá a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásokban a mûszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, valamint a létesítmény és biztonsági övezete területével érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használója ügyfélnek minõsül. (2) A bányafelügyelet a hivatalból történt eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekû, illetve érintett ügyfelet 10 napon belül értesíti. (3) A bányakapitányság köztisztviselõje illetékességi területén kívül, a Magyar Bányászati Hivatal köztisztviselõje az ország egész területén az MBH elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenõrzést. Az ellenõrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a bányakapitányság jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenõrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt másik felügyelõség kerül kijelölésre. (4) Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 35. § (2) bekezdésében meghatározott, súlyos balesetet és súlyos üzemzavart kivizsgáló eljárásában szakértõt rendel ki, eljárását a szakvélemény beérkezéséig felfüggesztheti.
5212
MAGYAR KÖZLÖNY
43/B. § (1) A bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje 90 nap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 20 nap. (2) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a bányafelügyelet a kérelem beérkezésétõl számított 15 napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. (3) Abban az esetben, ha az eljárás több mint 20 ingatlan-tulajdonost és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használót érint, a bányafelügyelet hatósági közvetítõt vehet igénybe. (4) A mûszaki üzemi tervek jóváhagyására indított eljárásban e törvény alapján iratbetekintésre jogosult a mûszaki üzemi tervben körülhatárolt terület 500 méteres környezetében lévõ ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használója. (5) Hivatalból indított eljárásban a bányafelügyelet felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség vétkes megszegése (elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén) a bányafelügyelet az ügyfelet eljárási bírsággal sújthatja. (6) A bányafelügyelet a) a mûszaki üzemi terv jóváhagyására, b) a 41. § (1)–(5) és (7) bekezdése alapján tevékenység eltiltására, c) a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztetõ állapotának megszüntetésére irányuló határozatát munkabiztonsági, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében, d) vezetékjog, használati jog alapítására irányuló határozatát közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítása, továbbá az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. 43/C. § (1) A bányatelek megállapítási, a kutatási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási, mezõfelhagyási, mûszaki üzemi tervek engedélyezési eljárásaiban, továbbá a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében, szolgalomalapítási eljárásban a jogorvoslattal nem érintett ingatlanra – ezen belül önállóan a szolgalomalapításra és a kártalanításra – a határozat kézbesítését követõ 15. nap elteltével beáll a jogerõ, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegébõl adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. (2) A bányatelket megállapító jogerõs határozattal szemben az elsõ mûszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat jogerõre emelkedéséig, de legfeljebb a bányatelket
2005/96. szám
megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl számított hat hónapon belül lehet újrafelvételi eljárást kezdeményezni. A bányászati jog átruházások tárgyában hozott jogerõs határozattal szemben újrafelvételi eljárás nem kezdeményezhetõ. (3) A bányafelügyelet döntésének végrehajtását az e törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott elsõfokú hatóság foganatosítja.” 79. § A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 19. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton is elõterjeszthetõ.” 80. § A Kkt. 20. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben foglalt eljárásával kapcsolatban külföldi hatóságokkal együttmûködési megállapodást köthet a hatósági feladatai eredményes ellátásának elõmozdítása érdekében.” 81. § A Kkt. a következõ 29/B. §-sal egészül ki: „29/B. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérõl szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban meghatározott közlekedési hatósági eljárások kérelmét és annak mellékleteit papír alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetõk. Az említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági közvetítõt vehet igénybe. (2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérõl szóló külön jogszabályban meghatározott a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszához csatlakozik, b) engedélyezési eljárásokban, az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül vagy helyszíni szemle esetén annak meghívójával értesíti a terület igénybevételével érintett ügyfelet, a többi érintett ügyfél értesítése hirdetményi úton történik, c) engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel szembeni fellebbezések esetén a fellebbezéssel nem érintett rendelkezés jogerõs, d) engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye. (3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló külön törvényben megjelölt utakkal és
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az elsõfokú határozat – a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. (4) A (3) bekezdésben meghatározott utak forgalomba helyezési elsõfokú határozata – a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 82. § (1) A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Az ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzési jogosultságát köteles igazolni.” (2) A Kkt. 44. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A közlekedési hatóság önálló közúti ellenõrzési tevékenységet végezhet más közlekedési hatóság illetékességi területén is.”
5213
a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 86. § A Vkt. a következõ alcímmel és 48/A. §-sal egészül ki: ,,Személyes adatok kezelése a hatósági ellenõrzéssel összefüggésben 48/A. § (1) Az úszólétesítmény tulajdonosa, üzemben tartója és vezetõje a hivatalból indított vagy folytatott eljárás esetében köteles az illetékes hajózási és rendõrhatóság részére kérésükre a hatáskörükbe tartozó ügy eljárásában, továbbá ellenõrzéskor az adott ügyben a döntéshez szükséges személyes adatokat átadni. (2) Az úszólétesítmény nemzetközi szerzõdés és az Európai Unió jogi aktusai alapján végzett biztonsági ellenõrzése során a hajózási hatóság az Európai Unió jogi aktusaiban felsorolt adatbázisokból személyes adatokat kérdezhet le és az ellenõrzés eredményeirõl ezeknek az adatbázisoknak adatokat szolgáltathat.”
83. § A Kkt. 46/C. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)–(3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárása során – annak tárgyával összefüggésben – az ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti. (4) A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenõrzési eljárása során a vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által végzett ellenõrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográfkészülékben, az adatrögzítõ lapon és a tachográfkártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb adatok kezelésére. A közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az ellenõrzés alapján indult eljárás lezárását követõ öt évig jogosult.”
87. § A Vkt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A hajózási hatóság a felszabadításra határidõt állapíthat meg, és meghatározhatja annak módját. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Szükség esetén a hajózási hatóság jogosult a hajóút felszabadításának elvégeztetésére, a károkért felelõs úszólétesítmény üzemben tartójának terhére.”
84. § A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap) „h) a belügyminiszter, hogy a diplomáciai mentességet élvezõ képviseletek és személyek gépjármûveinek különleges rendszámmal való ellátásának, a rendszámok kiadásának és visszavonásának rendjét és feltételeit, továbbá a külföldön kiállított vezetõi engedélyek használatának rendjét a külügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”
HATODIK FEJEZET
85. § A vízi közlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § A hajózási hatóság, továbbá külön jogszabályban meghatározott szerv az üzemben tartott úszólétesítmény hajózásra alkalmasságát ellenõrizheti. A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemeltetését – annak hajózásra alkalmatlansága esetén – korlátozza vagy megtiltja. A határozat
88. § A Vkt. a következõ 78/A. §-sal egészül ki: „78/A. § Építmény jellegû közforgalmú hajózási létesítménnyel kapcsolatos ügyben elsõ fokon hozott határozat a hajózás biztonsága érdekében a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”
Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi ágazati feladatokkal összefüggõ törvények 89. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerzõdés, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi szerzõdés (egyezmény) szabályai szerint kell alkalmazni.” 90. § A Tny. 3. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e törvény szerinti hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 160–162. §-a szerinti elektronikus formában a következõ eljárási cselekmények gyakorolhatók:
5214
MAGYAR KÖZLÖNY
a) az ügyfél nyilatkozatának, bejelentésének, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez intézett egyéb beadványának (fizetéskönnyítési, tartozás-mérséklési-, elengedési kérelmek, panaszok, közérdekû bejelentések) elõterjesztése; b) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása; c) az ellátások megállapításával, folyósításával, a jogalap nélküli ellátások visszafizetésével, illetve a megtérítésre kötelezéssel összefüggõ kérelmek benyújtása, ideértve a fellebbezési, az újrafelvételi és az igazolási kérelmet is; d) az idézés; e) a 97. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.” 91. § (1) A Tny. 5. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény hatálya kiterjed:) „c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény 6. §-ában foglalt nyugdíj-biztosítási igazgatási szervekre,” (2) A Tny. 5. §-a a következõ d) ponttal egészül ki: (E törvény hatálya kiterjed:) „d) a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságra és a Gyõr–Sopron–Ebenfurti Vasút Rt.-re (a továbbiakban: GYSEV Rt.).” 92. § A Tny. 64. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés és cím lép: „Igényérvényesítés és eljárási szabályok 64. § (1) A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentõ lap) kell igényelni. (2) Az igényt visszamenõleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés idõpontját megelõzõ hatodik hónap elsõ napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdõ idõpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. (3) Az igénybejelentés idõpontja az igénybejelentõ lap nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történõ beérkezésének a napja. (4) Az igénybejelentõ lap benyújtásával egyidejûleg az igénylõnek az azonosításához és – a Ket. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével – az igénye elbírálásához szükséges adatokat, iratokat is elõ kell terjesztenie. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet a nem magyar nyelven kiállított okirat hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvbõl államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.
2005/96. szám
(5) A nyugellátás iránti igényt az igénylõ lakóhelye alapján a Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél, illetve – ha az elhunyt jogszerzõ korábban nyugellátásban részesült – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell érvényesíteni. (6) A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek illetékessége az adott megye – a Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság illetékessége Budapest és Pest megye – közigazgatási területére terjed ki. A Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a hatáskörébe utalt nemzetközi nyugdíjügyekben, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ország egész területére kiterjedõ illetékességgel jár el. (7) A vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati fõnökségnél, a munkaviszony megszûnése után a legutóbbi szolgálati fõnökségnél, a vasutak által megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ halála esetén a hozzátartozók a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetõleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, a GYSEV Rt.-nél érvényesítik igényüket. Az igényt a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetõleg a GYSEV Rt. bírálja el. (8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rokkantságon alapuló ellátási igény elbírálása esetén az igénylõt az adatok igazolásán kívül orvosi felülvizsgálat céljából személyes megjelenésre kötelezheti. Ha az igénylõ a jogkövetkezményekrõl való tájékoztatást tartalmazó felhívásra az elõírt orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást végzésével megszüntetheti. (9) Amennyiben a nyugellátásban részesülõ az esedékes orvosi felülvizsgálaton a jogkövetkezményekrõl való tájékoztatást tartalmazó felhívásra nem jelent meg, az ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni az errõl szóló határozat keltét követõ hónap elsõ napjával.” 93. § A Tny. 65. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „65. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyszerûsített határozatot hoz a rokkantságon, munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátás folyósítása alatt végzett orvosi felülvizsgálat eredményérõl, ha a rokkantság foka, illetve a munkaképesség-csökkenés mértéke a felülvizsgálat eredményeként nem változott. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésérõl – ideértve a 62. § (5) bekezdése szerinti kiegészítõ nyugdíjemelést és az egyösszegû kifizetést is –, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíjról.” 94. § A Tny. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „68. § (1) A biztosított (volt biztosított) az igényelbíráló szervtõl kérheti
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelõzõ tíz éven belül a figyelembe vehetõ szolgálati idejének, valamint b) életkortól függetlenül a korkedvezményre jogosító idejének megállapítását. (2) A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, az igényelbíráló szerv nyilvántartásában nem vagy eltérõ tartalommal szereplõ szolgálati idõre, illetve a korkedvezményre jogosító idõ megállapításánál a korkedvezményre vonatkozó, az igénylõ rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat. (3) Az igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti esetekben határozatban állapítja meg az elismert szolgálati idõt, illetve a korkedvezményre jogosító idõt, valamint – megfelelõ indokolással – a szolgálati idõként, illetve korkedvezményre jogosító idõként el nem ismerhetõ idõtartamot.” 95. § A Tny. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az igénylõ részére a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján munkanélküli-ellátásként munkanélküli járadékot, vállalkozói járadékot, nyugdíj elõtti munkanélküli-segélyt, álláskeresést ösztönzõ juttatást vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban a felsorolt ellátások folyósításának megszûnését követõ naptól lehet megállapítani.” 96. § A Tny. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „72. § A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetõleg munkaképesség-csökkenés mértékérõl az Országos Orvosszakértõi Intézet orvosi bizottságai szakvéleményt adnak. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során kizárólag ezen orvosi bizottságok szakvéleményét veheti figyelembe.” 97. § A Tny. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „74. § Ha az igénylõ a nyugellátás iránti kérelmét a Ket. 34. §-ának (4) bekezdése szerint visszavonja, a felvett nyugellátást 30 napon belül köteles visszafizetni.” 98. § A Tny. 75. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „75. § Ha a rokkantságon alapuló nyugellátásra irányuló igényt a 72. §-ban meghatározott orvosi bizottság szakvéleményére tekintettel utasították el, az elutasító határozat jogerõre emelkedését követõ egy éven belül elõterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha a háziorvos (szakorvos) igazolja, hogy az igénylõ egészségi állapota az igény elutasítását követõen rosszabbodott.”
5215
99. § (1) A Tny. 79. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata a következõk szerint módosul: „(2) A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követõ tizenöt napon belül a) postai úton vagy a jogosult által megjelölt belföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára), b) az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén élõk részére történõ folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely tagállamban vezetett átutalási betétszámlára (bankszámlára), c) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám (hivatalos gyám), eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy folyószámlára történõ utalással teljesíti.” (2) A Tny. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A nyugdíjfolyósító szerv a Ket. 134. §-ának (1) bekezdésében elõírt értesítési és intézkedési kötelezettségét a letiltás átvételét követõ 15 napon belül teljesíti.” 100. § A Tny. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.” 101. § A Tny. 93. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül.” 102. § A Tny. 94. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése 94. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetõje a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett) kérelme alapján a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak késedelmi pótléka címén megállapított követelést, valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, ha a) a körülményekbõl megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak intézkedésre jogosult képviselõje, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tõle elvárható körültekintéssel járt el, vagy b) azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élõ közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
5216
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) abban az esetben engedélyezhetõ, ha a követelés késõbbi teljesítése a körülményekbõl valószínûsíthetõ. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetõje a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás – annak járulékaival együtt – egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti. (4) A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát, gyakoriságát. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye. (5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt eljárásokban a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetõje jár el, ha a határozatot a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. Igazgatósága hozta.” 103. § (1) A Tny. 95. §-a (2)–(5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A nyugellátásokkal kapcsolatos ügyekben az ügyfél a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelmet a határozat jogerõre emelkedését követõ három éven belül nyújthatja be. (3) A nyugellátásokkal kapcsolatos ügyekben a Ket. 113. §-a szerinti méltányossági eljárás nem gyakorolható. (4) A méltányossági jogkörben – a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése, valamint a 94. § rendelkezései alapján a tartozás mérséklése, elengedése, illetõleg a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában – hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs. (5) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezéssel vagy a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, döntését a) az ügyfél javára korlátozás nélkül, b) az ügyfél terhére egy ízben, a határozat közlésétõl számított öt éven belül ba) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülõt felelõsség nem terheli, – a Ket. 114. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel – a módosítást vagy visszavonást elrendelõ határozat keltét követõ hónap elsõ napjától, bb) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülõt felelõsség terheli, az ellátás megállapításának kezdõ idõpontjáig visszamenõlegesen módosítja vagy visszavonja.” (2) A Tny. 95. §-a a következõ (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:
2005/96. szám
„(6) A határozat módosításának vagy visszavonásának az (5) bekezdés ba) pontja szerinti kezdõ idõpontja nem érinti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – 84–89. §-ban foglalt rendelkezéseken alapuló, külön eljárásban érvényesítésre kerülõ – követelésének jogalapját, valamint annak a felelõsségét és visszafizetési, illetve megtérítési kötelezettségét, akinek a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása felróható. (7) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárását, illetve döntéseit érintõen a Ket. 115. § szerinti felügyeleti eljárásban az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság gyakorolja a felügyeleti jogkört.” 104. § A Tny. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bíróság, az ügyészség, a bûnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok a Tbj. 42. §-ának (4) bekezdése, egyéb szervek pedig a Tbj. 43. §-ának (1) bekezdése szerint jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére.” 105. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A családtámogatási kifizetõhely vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.” 106. § (1) A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelõlegezését elrendelõ határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.” (2) A Gyvt. 72. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A beutaló szerv döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.” (3) A Gyvt. 77. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.” (4) A Gyvt. 80. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.” (5) A Gyvt. 83. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
107. § A Gyvt. a következõ 133/A. §-sal egészül ki: „133/A. § (1) A gyámhatósági eljárás költségeit – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli. (2) Ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit az viseli, akinek a jogsértés felróható. (3) Az eljárás költségeit az ügyfél viseli a) az örökbefogadási ügyekben, b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben, c) a kapcsolattartási ügyekben. (4) A (3) bekezdés szerinti ügyekben szakértõ kirendelése esetén a gyámhatóság az ügyfelet a szakértõi díj megelõlegezésére kötelezheti. (5) Ha az eljárásban közremûködõk hibájából merültek fel költségek, azokat az viseli, akinek a költségek felmerülése felróható.” 108. § A Gyvt. 152. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.” 109. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az OOSZI a szakvéleményét a megkereséstõl számított negyven napon belül köteles elõterjeszteni. Az eljáró hatóság az OOSZI szakvéleményének megérkezéséig az eljárást felfüggeszti.” 110. § (1) A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség és a területi felügyelõségek (a továbbiakban: eljáró hatóság) eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit – a piacfelügyeleti eljárások vonatkozásában az e fejezetben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.” (2) Az Fgytv. 46. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A hatóság eljárásában a Ket. 160–162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. július 1-jétõl gyakorolható. (4) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény 4–6. §-ában, valamint 15. §-ában foglalt kötelezettségek megsértése miatt induló eljárásokban a kérelem, a felleb-
5217
bezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban elõírt mellékleteik elektronikus úton is benyújthatók.”
HETEDIK FEJEZET Az informatikai és hírközlési ágazati feladatokkal összefüggõ törvények 111. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A kormány a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra rendeletben – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt rendelkezések érvényesítése érdekében – sajátos követelményeket írhat elõ.” (2) Az Eat. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Hatóság eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.” (3) Az Eat. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának elsõfokú határozata ellen a Hatóság Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni.” 112. § Az Eat. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza:) „b) a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt rendelkezések érvényesítését biztosító – sajátos követelményeket.”
NYOLCADIK FEJEZET Igazságügyi ágazati feladatokkal összefüggõ törvények 113. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 16. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
5218
MAGYAR KÖZLÖNY
(Végrehajtási lapot állít ki) „f) a Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a közösségi védjegyrõl szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajtahivatal által a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetõleg a képviselet helye – szerinti megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.” 114. § A Vht. 235. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „235. § (1) A végrehajtó más székhelyre történõ áthelyezésére csak a) végrehajtói állás betöltése, vagy b) végrehajtók kölcsönös áthelyezése esetén van lehetõség. (2) Ha a végrehajtói álláshelyet az igazságügy-miniszter a 234. § szerinti eljárása során más székhelyre kinevezett végrehajtó személyével tölti be, a végrehajtót e székhelyre és helyi bíróság mellé helyezi át. (3) Az igazságügy-miniszter a végrehajtókat – közös kérelmükre és a kamara egyetértésével – egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti. (4) Az áthelyezéssel a végrehajtó szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá – a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve – eredeti álláshelye megüresedik. A végrehajtó áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelõsségét. Az áthelyezésre megfelelõen alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.” 115. § A Vht. a 240/B. §-t követõen a következõ alcímmel és új 240/C. §-sal egészül ki, egyúttal az eredeti 240/C–240/E. §-ok számozása 240/D–240/F. §-ra változik: ,,A végrehajtói szolgálattal kapcsolatos eljárás 240/C. § (1) Az igazságügy-miniszter a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszûnése és szünetelésének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhetõ. (3) A határozatot a kamarával is közölni kell.” 116. § A Vht. eredeti 240/E. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
2005/96. szám
„(5) A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékébõl, ha a) a végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszûnt, b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel idõpontjában nem álltak fenn, c) a 233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok következett be, d) elhalálozott, e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerõs határozatával a végrehajtó-helyettesek nyilvántartásából történõ törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg.” 117. § A Vht. 241. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékébõl, ha a) a végrehajtójelölti munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszûnt, b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel idõpontjában nem álltak fenn, c) a 233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok következett be, d) elhalálozott, e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerõs határozatával a végrehajtójelöltek nyilvántartásából történõ törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg.” 118. § A Vht. a következõ 250/A. §-sal egészül ki: „250/A. § (1) A kamara a tagjairól az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást. (2) A végrehajtók névjegyzéke a következõ adatokat tartalmazza: a) családi és utónév, születési név, b) születési hely és idõ, anyja neve, c) székhely, illetékességi terület, d) az iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte, minõsítése, e) a jogi szakvizsga letételérõl szóló oklevél száma, kelte és a jogi szakvizsga eredménye, f) a végrehajtói szakvizsga-bizonyítvány kelte, g) az önálló bírósági végrehajtói kinevezést megelõzõ szakmai gyakorlat adatai, h) a kinevezés napja, i) az eskütétel napja, j) a hivatalba lépés napja, k) a végrehajtó körbélyegzõinek lenyomata, l) a végrehajtó állandó helyettese, m) a végrehajtó részére kirendelt tartós helyettes, n) a végrehajtó által alkalmazott végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, o) az áthelyezés napja, p) az önálló bírósági végrehajtói szolgálat megszûnésének napja, módja,
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
q) a szolgálat megszûnése esetén a végrehajtói iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja, r) a hivatalvizsgálatok idõpontja, s) fegyelmi büntetések, t) a végrehajtói letéti számla (számlák) száma, a számlát vezetõ hitelintézet neve, u) a végrehajtó irodájának és kézbesítési irodájának címe, v) a végrehajtó kamarai azonosító száma. (3) A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következõ adatokat tartalmazza: a) a (2) bekezdés a), b) és d)–f) pontjaiban foglalt adatok, b) a névjegyzékbe vétel és az abból történõ törlés idõpontja, c) a végrehajtó-helyettest alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtó-helyettes alkalmazásának kezdõ idõpontja, a munkavégzésbõl történõ hosszabb idõtartamú – 90 napot meghaladó – kiesésre vonatkozó adatok, d) az alkalmazás (munkaviszony) megszûnésének napja és módja, e) fegyelmi büntetések. (4) A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következõ adatokat tartalmazza: a) a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban foglalt adatok, b) a névjegyzékbe vétel és az abból történõ törlés napja, c) a végrehajtójelöltet alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtójelölt alkalmazásának kezdõ idõpontja, a munkavégzésbõl történõ hosszabb idõtartamú kiesésre vonatkozó adatok, d) az alkalmazás (munkaviszony) megszûnésének napja és módja, e) a végrehajtói kézbesítési vizsga letételének idõpontja, a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékébe vétel és az abból történõ törlés idõpontja, f) fegyelmi büntetések. (5) A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következõ adatokat tartalmazza: a) családi és utónév, születési név, b) születési hely és idõ, anyja neve, c) a helyettesített végrehajtó neve, székhelye, illetékességi területe, d) a helyettesítés kezdõ és befejezõ napja. (6) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt a kamarai névjegyzékben szereplõ adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni. (7) A névjegyzékbõl történõ törlést követõen az e §-ban megjelölt személyek adatait a kamara 50 évig köteles megõrizni. (8) A kamara a szervezeti és mûködési szabályzatában kimondhatja, hogy az e §-ban szabályozott névjegyzékekben egyéb, személyes adatnak nem minõsülõ adatokat is nyilván kell tartani.”
5219
119. § A Vht. 253/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a kamara a megadott határidõn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése iránt, az igazságügy-miniszter kérheti a szervezeti és mûködési szabályzat, iránymutatás, illetve egyéb határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert a kamara ellen a megadott határidõ lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fõvárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.” 120. § A Vht. 254/D. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A cégjegyzékbõl jogerõs határozattal törölt végrehajtói irodát a kamara törli a végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásából.” 121. § A Vht. a következõ 254/G. §-sal és ezt követõen a következõ alcímmel és 254/H. §-sal egészül ki: „254/G. § (1) A kamara a következõ adattartalommal vezet nyilvántartást a végrehajtói irodákról: a) a végrehajtói iroda neve, b) a végrehajtói iroda székhelye, c) a végrehajtói iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idõ, anyja neve, végrehajtói, irodavezetõi minõség megjelölése, a végrehajtó szolgálati helye), d) az alapítási engedély megadásának idõpontja, e) a cégjegyzékbe történõ bejegyzés idõpontja, cégjegyzékszám, f) a névjegyzékbe történõ felvétel idõpontja, g) a névjegyzékbõl történõ törlés idõpontja. (2) A végrehajtói iroda a nyilvántartásban szereplõ adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni. (3) A nyilvántartásból történõ törlést követõen a végrehajtói iroda adatait a kamara 50 évig köteles megõrizni. Közigazgatási hatósági ügyek intézése 254/H. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következõ ügyekben: a) bejegyzés a végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékbõl, kivéve, ha a törlésre a 240/E. § (5) bekezdésének e) pontja vagy a 241. § (6) bekezdésének e) pontja alapján kerül sor, b) a végrehajtói iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás, c) felvétel a végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásból [a továbbiakban az a)–c) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás]. (2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a kamaránál írásban vagy szóban, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet elõterjeszteni. Nem minõsül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlõ eszköz útján benyújtott kérelem. (3) A kamarai hatósági eljárást elsõfokon a kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata és a Ket.
5220
MAGYAR KÖZLÖNY
31. §-a szerinti végzése elleni fellebbezést a választmány a soron következõ ülésén, de legkésõbb 60 napon belül bírálja el. A fellebezést a kamara elnökénél, a választmányhoz címezve kell benyújtani. (4) A kamarai névjegyzékbõl, nyilvántartásból történõ törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez; a kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. (5) A kamarai hatósági eljárásban történõ képviseletre adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezûleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. (6) Ha a kamara a névjegyzékbe történõ bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az errõl szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételrõl kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és idõpontját, b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történõ bejegyzés napját, c) végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és idõpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel idõpontját, az alkalmazó végrehajtó nevét és székhelyét, d) a végrehajtói irodák nyilvántartásába történõ felvétel esetén a végrehajtói iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait. (7) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.” 122. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható, amelynek tárgyában az eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik joghatósággal, továbbá olyan jogvitával kapcsolatban, amelynek tárgya Magyarországon található. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és jogszerû tartózkodási hellyel rendelkezõ fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az érintett polgári vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) bírósága elõtt van folyamatban vagy ilyen bíróság rendelkezik lefolytatására joghatósággal.” 123. § (1) A Jst. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Támogatásban részesíthetõ a fél, ha:) „b) vízum kiadása, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérõ olyan személy, akinek a felmenõje magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a
2005/96. szám
visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevõ személy,” (2) A Jst. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Támogatásban részesíthetõ a fél, ha:) „e) az Európai Gazdasági Térségen kívüli államnak Magyarországon vagy Európai Gazdasági Térség másik tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerû tartózkodási hellyel rendelkezõ állampolgára.” (3) A Jst. 5. § (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendõ az a fél, aki) ,,e) vízumkiadása, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérõ olyan személy, akinek a felmenõje magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevõ személy.” 124. § A Jst. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) Az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes fõvárosi, megyei hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal) bírálja el. (2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkezõ külföldi esetében a kérelem elbírálására az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Fõvárosi Hivatala illetékes.” 125. § (1) A Jst. 22. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A félnek a kérelmet az illetékes megyei hivatalhoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következõ adatokat:” (2) A Jst. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.” 126. § A Jst. 23. és 24. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „23. § (1) A megyei hivatal a kérelemrõl – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók – a kérelem személyesen történõ benyújtásakor lehetõség szerint azonnal, de legkésõbb 3 munkanapon be-
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 15 napon belül dönt. (2) A kérelemrõl minden esetben határozattal kell dönteni; a határozatot nem szükséges indokolással ellátni, ha az a kérelemnek helyt ad. 24. § A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat a megyei hivatal támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a megyei hivatalnak 3 munkanapon belül bejelenteni.” 127. § A Jst. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti meghallgatás céljából a fél és ellenfele személyes megjelenésre kötelezhetõ. Ha a támogatás engedélyezése iránti eljárásban a fél ennek nem tesz eleget, a megyei hivatal a kérelmérõl a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást, ha a tényállás nem állapítható meg.” 128. § A Jst. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerû megítélésû ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a megyei hivatalhoz személyesen forduló fél esetében – jegyzõkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül – szóban vagy távbeszélõn, a kérdését írásban feltevõ ügyfél esetében írásban történik.” 129. § A Jst. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fél (a támogatás visszatérítése esetén a visszatérítésre kötelezett személy) a határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalához (a továbbiakban: országos hivatal) címzett fellebbezést nyújthat be, ha a megyei hivatal: a) a támogatás engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja, b) a kérelmétõl eltérõen engedélyez számára támogatást (ideértve azt is, ha a fél részére kérelmétõl eltérõen illeték feljegyzési jogot engedélyeznek), vagy c) a támogatást megvonja, d) a támogatás visszatérítésére kötelezi, vagy e) a támogatás engedélyezése iránti eljárást megszünteti.” 130. § A Jst. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fél a másodfokon jogerõre emelkedett határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kérelemrõl a bíróság
5221
30 napon belül, a közigazgatási nem peres eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértõ határozatot megváltoztathatja; a megyei és az országos hivatal mérlegelését felülvizsgálhatja és a határozat meghozatala során – a támogatások engedélyezésére elõírt mérlegelési szempontok szerint – méltányosságot is gyakorolhat.” 131. § A Jst. 39. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Egyéb eljárási szabályok 39. § (1) A megyei és az országos hivatal eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni. (2) A Ket. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti, azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem elõterjesztését követõ haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belül történõ igénybevétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére elõírt határidõt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan igénybevételét az ügy természete indokolja. (3) Az e törvény szerinti eljárásban nem illeti meg az ügyfél joga azt a bíróságot és hatóságot, amelynek eljárásában vagy azzal kapcsolatban a támogatást nyújtják. (4) A támogatással kapcsolatos eljárásban – a támogatás visszatérítését kivéve – jogutódlásnak nincs helye. (5) Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során – nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak hiteles fordításban fogadható el, és a külföldre továbbítandó magyar nyelvû okiratról sem kell hiteles fordítást készíttetni. Ha az eljárás során irat lefordíttatása válik szükségessé, a fordítás elkészítéséig az eljárás – hivatalból is – felfüggeszthetõ. (6) Az eljárás irataiba a félen és képviselõjén kívül a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok tekinthetnek be. (7) A méltányossági eljárás lefolytatására az országos hivatalnak van hatásköre. (8) Nincs helye a határozat megsemmisítésének, ha az ügyben nem az illetékes megyei hivatal járt el. (9) Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem elõterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve a) a Ket. 9. §-ának (3) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetben, b) ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kap tájékoztatást,
5222
MAGYAR KÖZLÖNY
c) ha támogatásban részesül, vagy ha a támogatás iránti kérelmét nem a rászorultság hiánya miatt utasították el, d) ha e törvény kifejezetten így rendelkezik. (10) A tolmácsolási és fordítási díj megfizetésére a támogatás visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (11) A megyei és az országos hivatal az e törvény szerinti ügyeket nem intézi elektronikus úton.” 132. § A Jst. 40. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A támogatás visszatérítésére köteles félnek – e kötelezettsége fennállásáig – a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást is be kell jelentenie a 24. § szerint.” 133. § A Jst. 42. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „42. § A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezésérõl szóló határozatban foglalt határidõn belül, a határozat jogi segítõnek történõ átadása ellenében kezdheti meg. E határidõ 1 hónaptól 3 hónapig terjedhet.” 134. § A Jst. 51. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „51. § A jogi segítõi díjak és e törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére szolgáló célelõirányzatot az országos hivatal kezeli és gondoskodik a díjak kifizetésérõl; részére a megyei hivatal a tárgyhónapban beérkezett és jóváhagyott jogi segítõi számlák, azzal egyenértékû egyéb okiratok alapján a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig küldi meg a kifizetéshez szükséges adatokat.” 135. § A Jst. 53. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A fél 24. § szerinti bejelentési kötelezettsége a per jogerõs befejezésig áll fenn, ezt követõen pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást köteles bejelenteni e kötelezettsége fennállásáig.” 136. § A Jst. 60. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „60. § (1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszerû tartózkodási hellyel rendelkezõ fél másik tagállam bírósága elõtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelvének a 16. cikke szerinti nyomtatványon és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával
2005/96. szám
a lakóhelye vagy szokásos és jogszerû tartózkodási helye szerint illetékes megyei hivatalban is elõterjesztheti. (2) A megyei hivatal határozattal megtagadja a kérelem továbbítását, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik elõ, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmûen megállapítható, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. A határozatot indokolással kell ellátni; az ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak. (3) Ha a megyei hivatal nem tagadja meg a továbbítást, de a kérelmet nem a nyomtatványon terjesztették elõ vagy az hiányos, a megyei hivatal a fél rendelkezésére bocsátja a nyomtatványt, és tájékoztatja õt a kérelem hiányosságairól. (4) Ha a kérelmet nem a másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt nyelvén terjesztették elõ, és mellékleteit sem ezen a nyelven nyújtották be, a megyei hivatal intézkedik azok lefordításáról, egyúttal tájékoztatja a felet a fordítási költségek viselésének szabályairól. Így kell eljárni akkor is, ha a fél a (3) bekezdésben megjelölt határidõn belül nem pótolja a kérelem hiányosságait. (5) A megyei hivatal a – szükség esetén lefordított – kérelmet és mellékleteit a továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja a kérelemben megjelölt másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt hatóságához. (6) Az e § szerinti eljárás illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár, de a fordítási költségeket a fél köteles visszatéríteni, ha a jogi segítségnyújtás iránti kérelmét a másik tagállam hatósága elutasította. (7) A fél köteles a másik tagállam hatóságának a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott jogerõs határozatát a kézhezvételt követõ 30 napon belül benyújtani a megyei hivatalnak. E határidõ elmulasztása esetén a fél a fordítási költségek után a Ket. 138. §-a szerinti késedelmi pótlékot köteles fizetni. (8) A fordítási költséget a megyei hivatal a célelõirányzat terhére elõlegezi meg; annak visszatérítése és a késedelmi pótlék megfizetése pedig a célelõirányzat javára történik.” 137. § A Jst. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatás engedélyezése alapján a fél helyett az állam által elõlegezendõ, perrel kapcsolatos költség elõlegezésérõl a külön jogszabályban foglaltak szerint a támogatás engedélyezésének ügyében elsõ fokon eljárt megyei hivatal intézkedik a bíróság elõlegezést kimondó határozata alapján. A költség elõlegezése a célelõirányzat terhére történik.” 138. § A Jst. 66. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„(5) A jogi segítõ a bankszámlaszámát a szolgáltatási szerzõdés megkötése elõtt köteles bejelenteni az országos hivatalnak.” 139. § A Jst. 67. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szolgáltatási szerzõdésben az országos hivatal – a minisztérium nevében és helyett eljárva – kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítõ által nyújtott jogi szolgáltatások díját a jogi segítõ részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti. Szolgáltatási szerzõdés csak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelõ személyekkel és szervezetekkel köthetõ; velük – erre irányuló kérelmükre – az országos hivatal szolgáltatási szerzõdést köt.” 140. § A Jst. a 71. §-t követõen a következõ alcímmel és 71/A. §-sal egészül ki: „A névjegyzékbe vételi eljárás 71/A. § (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban és csak az országos hivatalnál lehet elõterjeszteni. (2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelõ kérelmezõ részére az országos hivatal 30 napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerzõdés tervezetét. Ha a visszaküldött szerzõdés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, az országos hivatal annak aláírását követõ 15 napon belül felveszi a kérelmezõt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételrõl külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerzõdés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel idõpontjának megjelölésével értesíti az országos hivatal a jogi segítõt. (3) Ha a kérelmezõ nem felel meg a névjegyzékbe történõ felvétel feltételeinek, a hivatal a kérelem elutasításáról határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhetõ. (4) A névjegyzékbõl történõ törlésrõl az országos hivatal határozattal dönt; a határozat ellen a (3) bekezdésben foglaltak szerint van jogorvoslatnak helye. (5) A névjegyzékbe vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le.” 141. § Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) a következõ alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki: „Közigazgatási hatósági ügyek intézése 12/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a következõ ügyekben: a) felvétel a kamarába és a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az ügyvéd halála miatt szûnik meg, b) felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvéd-
5223
jelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekbõl, c) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése. (2) Az eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak az illetékes kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet elõterjeszteni. Nem minõsül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlõ eszköz útján benyújtott kérelem. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a kamarai tagság megszûnésérõl vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet. (4) A kamarai hatósági eljárást elsõ fokon a területi kamara elnöksége folytatja le. (5) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.” 142. § Az Üt. 104. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A közgyûlés határozata ellen a területi kamara tagja – jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a határozat közlésétõl számított 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz (Fõvárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános szabályai szerint jár el.” 143. § Az Üt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szüntette meg, az igazságügy-miniszter – a felhívásában megadott határidõ lejártától számított 30 napon belül – az illetékes megyei bírósághoz (Fõvárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.” 144. § A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következõ alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki. „A közigazgatási hatósági ügyek eljárási szabályai 11/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következõ ügyekben: a) bejegyzés a közjegyzõhelyettesek és közjegyzõjelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékekbõl, kivéve, ha a törlésre a közjegyzõi fegyelmi bíróságnak a 72. § (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerõs határozata alapján kerül sor, b) a közjegyzõi iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,
5224
MAGYAR KÖZLÖNY
c) felvétel a közjegyzõi irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból – kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzõi irodát a cégjegyzékbõl törlõ jogerõs határozata alapján kerül sor – (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás). (2) A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minõsül a közjegyzõjelölt, a közjegyzõhelyettes, illetõleg az õket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó közjegyzõ, valamint a közjegyzõi iroda tagja és volt tagja. (3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet elõterjeszteni. Nem minõsül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlõ eszköz útján benyújtott kérelem. (4) A kamarai hatósági eljárást elsõ fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye. A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le. (5) Az eljárás során az ügyfél helyett törvényes képviselõje, valamint – közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró – meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselõje együtt is eljárhat. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezûleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. (6) A Ket. kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell alkalmazni. (7) A kamarai nyilvántartásból történõ törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. (8) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró területi elnökség a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. (9) Ha a kamara a névjegyzékbe történõ bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az errõl szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételrõl kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerû aláírását, az okirat kiállításának helyét és idõpontját, b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történõ bejegyzés napját, c) közjegyzõhelyettes és közjegyzõjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és idõpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel idõpontját, az alkalmazó közjegyzõ nevét és székhelyét, d) a közjegyzõi irodák nyilvántartásába történõ felvétel esetén a közjegyzõi iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait. (10) A területi elnökség határozata és a Ket. 31. §-a szerinti végzése ellen az érintett ügyfél a határozat vagy végzés kézbesítésétõl számított 15 napon belül fellebbezést
2005/96. szám
terjeszthet elõ a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnökségéhez.” 145. § A Kjt. 20. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a közjegyzõi álláshelyet az igazságügy-miniszter – a 18. §-ban foglaltak szerint – más székhelyre kinevezett közjegyzõ személyével tölti be, a közjegyzõt e székhelyre helyezi át. (4) Az áthelyezéssel a közjegyzõ szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá – a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve – eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyzõ áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelõsségét. Az áthelyezésre megfelelõen alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.” 146. § A Kjt. 23. §-a az alábbi (5)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az igazságügy-miniszter a közjegyzõ kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszûnése és szünetelésének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (6) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhetõ. (7) A határozatot a kamarával is közölni kell.” 147. § A Kjt. az alábbi 49/A. és 49/B. §-sal egészül ki. „49/A. § (1) A területi elnökség a területén mûködõ közjegyzõkrõl, közjegyzõjelöltekrõl és közjegyzõhelyettesekrõl, továbbá a közjegyzõi irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történõ törlés idõpontját követõen a személyek és a közjegyzõi irodák adatait a kamara 50 évig köteles megõrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévõ adatok törlésérõl. (2) A közjegyzõk névjegyzéke a következõ adatokat tartalmazza: a) családi és utónév, leánykori név, b) születési helye, év, hó, nap, anyja neve, c) székhely, illetékességi terület, d) az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minõsítése, e) a jogi szakvizsga kelte, minõsítése, f) a kinevezést megelõzõ joggyakorlat, g) a kinevezési javaslathoz készített minõsítés adatai, h) a közjegyzõi kinevezés napja, i) az eskütétel napja, j) a hivatalba lépés idõpontja, k) az áthelyezés idõpontja, l) a közjegyzõi szolgálat megszûnésének idõpontja, módja,
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
m) rendelkezés a közjegyzõi iratokról (a közjegyzõi irattárba helyezés napja), n) a hivatalvizsgálatok idõpontja, o) a fegyelmi büntetések. (3) A közjegyzõk távollétérõl külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdõ és befejezõ napját. (4) A közjegyzõjelöltek, illetõleg a közjegyzõhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következõket: a) a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó adatok, b) az elsõ helyettesi kirendelés, az eskütétel idõpontja, c) a minõsítés eredménye, d) a fegyelmi büntetések, e) az alkalmazó közjegyzõ neve, székhelye, f) az alkalmazás megszûnésének idõpontja, módja. (5) A közjegyzõi irodák nyilvántartása a következõ adatokat tartalmazza: a) a közjegyzõi iroda neve, b) a közjegyzõi iroda székhelye, c) a közjegyzõi iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idõ, anyja neve, székhelye), d) az alapítási engedély megadásának idõpontja, e) a cégjegyzékbe történõ bejegyzés idõpontja, cégjegyzékszám, f) a nyilvántartásba történõ bejegyzés idõpontja, g) a nyilvántartásból történõ törlés idõpontja. (6) A területi elnökség a közjegyzõjelöltet, illetve a közjegyzõhelyettest törli a kamarai névjegyzékbõl, ha a) a közjegyzõnél fennálló munkaviszonya megszûnt, b) magyar állampolgárságát vagy választójogát elveszítette, c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerõs ítélettel eltiltotta, d) szándékos bûncselekmény miatt szabadságvesztés vagy közérdekû munka büntetésre, gondatlan bûncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították, f) a névjegyzékbe történõ bejegyzés idõpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetõleg ha a bejegyzést követõen vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett, g) a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei – a 17. §-a (3) bekezdésének d) és e) pontja kivételével – már a bejegyzéskor sem álltak fenn, h) a közjegyzõ mûködésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának.
5225
(7) A közjegyzõ, a közjegyzõjelölt és a közjegyzõhelyettes az (5) bekezdés a)–g) pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek. (8) A cégjegyzékbõl jogerõs határozattal törölt közjegyzõi irodát a területi elnökség törli a közjegyzõi irodák kamarai nyilvántartásából. 49/B. § (1) A területi kamara a közjegyzõ részére „Közjegyzõi igazolvány”-t, a közjegyzõhelyettes részére „Közjegyzõhelyettesi igazolvány”-t, a közjegyzõjelölt részére „Közjegyzõjelölti igazolvány”-t (a továbbiakban együtt: igazolvány) ad ki. (2) Az országos kamara elnökének igazolványát az igazságügy-miniszter, a területi kamara elnökének igazolványát a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke, a többi igazolványt a területi kamara elnöke írja alá. (3) A közjegyzõ, a közjegyzõjelölt és a közjegyzõhelyettes köteles az igazolványt megõrizni és a hivatalos eljárása során magánál tartani; az igazolvány elvesztését haladéktalanul jelenteni kell a területi kamara elnökének. (4) A területi kamara elnöke gondoskodik az igazolvány kicserélésérõl, ha adataiban változás történt, illetõleg az igazolványt bevonja, ha a közjegyzõ, a közjegyzõjelölt, a közjegyzõhelyettes szolgálata megszûnt. (5) A kiadott igazolványokról a területi elnökség nyilvántartást vezet.” 148. § (1) A Kjt. 54. §-ának j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az országos kamara jogai és feladatai különösen:) „j) mûködteti a közjegyzõi levéltárat és az elektronikus levéltárat,” (2) A Kjt. 54. §-a a következõ n) ponttal egészül ki: (Az országos kamara jogai és feladatai különösen:) „n) a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez.” (3) A Kjt. 54. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak nem minõsülõ adatok kezelésére és nyilvántartására.” 149. § A Kjt. 55. §-a a következõ k) ponttal egészül ki: (Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:) „k) a közjegyzõ hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítvány közjegyzõ általi alkalmazásának rendjérõl, valamint kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól.” 150. § A Kjt. 66. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha az önkormányzati szerv a megadott határidõn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, az igazságügy-miniszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és mûködési szabályzat, illetõleg a határozat bí-
5226
MAGYAR KÖZLÖNY
rósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidõ lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fõvárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.” 151. § A Kjt. 174. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „174. § A hagyatéki eljárás és az egyéb nem peres eljárások iratait a közjegyzõi ügyviteli szabályok szerint kell kezelni és irattározni.” 152. § A közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 4. §-a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A Minisztérium eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az eljárás elektronikus úton nem folytatható le.” 153. § A Kvt. 5. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kérelmezõ az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett köteles igazolni a névjegyzékbe történõ felvételi eljárás lefolytatásáért megállapított díj megfizetését.” 154. § (1) A Kvt. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A névjegyzékbe történõ felvételi kérelmet egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a Minisztériumhoz kell benyújtani. Nem minõsül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlõ eszköz útján benyújtott kérelem.” (2) A Kvt. 8. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) A kérelmezõ írásban elõterjesztett kérelme alapján a Minisztérium szerzi be a névjegyzékbe történõ felvétel iránti kérelem jogszabályban meghatározott mellékleteként csatolandó olyan adatokat, amelyeket más hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz.” 155. § (1) A Kvt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe való felvételrõl, a felvételi kérelem elutasításáról és a változások átvezetésérõl, továbbá a Minisztérium által lefolytatott vizsgálat eredményérõl határozattal dönt.” (2) A Kvt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az igazságügy-miniszter döntései ellen fellebbezésnek nincs helye, a természetes személy vagy a jogi sze-
2005/96. szám
mély az (1) bekezdés szerinti határozat és az eljárást megszüntetõ végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtõl számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A kérelemrõl a bíróság közigazgatási nem peres eljárásban, végzéssel határoz.” 156. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 27. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 27. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 37. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak a kérelemnek a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését: a) a mintaoltalom megadása; b) a mintaoltalom megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a mintaoltalom megsemmisítése; d) a nemleges megállapítás. (5) A (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.” 157. § A Hmtv. 37. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseinek felülvizsgálata 37. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) a 27. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztõ és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen elõterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerõre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben elõterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésbõl kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész az 5. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárás egyéb résztvevõje saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevõjével való közlésétõl számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétõl kell számítani, ha a) ez a késõbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elõ, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétõl számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekû fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejûleg az ellenérdekû felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentõségû jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. (13) A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági
5227
eljárásban egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.” 158. § A mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 17. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 17. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a topográfia oltalmával összefüggõ ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a topográfia oltalmával összefüggõ ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 23. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését: a) az oltalom megadása; b) az oltalom megszûnésének megállapítása; c) az oltalom megsemmisítése; d) a nemleges megállapítás. (5) A (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (6) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az oltalommal összefüggõ eljárásaira – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelõen alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi eljárására vonatkozó szabályait.” 159. § A Toptv. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § A topográfia ábrázolását a lajstromozás meghirdetése napjától bárki megtekintheti és arról másolatot kérhet. A lajstromozott topográfia ábrázolásának a bejelentõ által üzleti titokként megjelölt részeit kizárólag az tekintheti meg, aki az eljárásban ügyfélként vesz részt. Az ügyfél iratbetekintési joga ebben az esetben késõbb sem zárható ki, illetve korlátozható.”
5228
MAGYAR KÖZLÖNY
160. § A Toptv. 23. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének felülvizsgálata 23. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) a 17. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztõ és a bejelentési nyilvántartásba vagy a lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. (2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen elõterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerõre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben elõterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésbõl kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárás egyéb résztvevõje saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevõjével való közlésétõl számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétõl kell számítani, ha a) ez a késõbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elõ, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétõl számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt az ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban el-
2005/96. szám
lenérdekû fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejûleg az ellenérdekû felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentõségû jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. (13) A Magyar Szabadalmi Hivatal által az oltalommal összefüggõ ügyekben hozott döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.” 161. § A szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:] „h) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások, feltéve, hogy azok találmányokkal vagy egyéb mûszaki megoldásokkal, formatervezési mintákkal, növényfajtákkal, számítógépi programalkotásokkal és az ezekhez tartozó dokumentációval, iparmûvészeti és ipari tervezõmûvészeti alkotásokkal, mûszaki létesítmények terveivel, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal, gazdasági, mûszaki és szervezési ismeretekkel és tapasztalatokkal (know-how) vagy üzleti titokkal, illetve áruk és szolgáltatások jellegzetes külsejével, csomagolásával, megjelölésével vagy elnevezésével, illetve gazdasági tevékenység során használt névvel, megjelöléssel vagy árujelzõvel kapcsolatosak.” 162. § (1) A Szüt. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell) „a) a Magyar Köztársaság területére kiterjedõ hatályú szabadalmi ügyvivõi felelõsségbiztosítással, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivõ kizárólag a 6. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezetnél mûködik;” (2) A Szüt. 2. §-ának (4) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (Nem vehetõ fel a Kamarába) „e) akivel szemben a 14. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg.”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A Szüt. 2. §-a a következõ (6)–(8) bekezdésekkel egészül ki: „(6) A tagfelvételre irányuló kérelemnek a következõ adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz – eredetiben vagy hiteles másolatban – mellékelni kell a felvételre való jogosultságot igazoló okiratokat: a) a kérelmezõ neve, címe és állampolgársága; b) a kérelmezõ születési helye és ideje, valamint anyja neve; c) a kérelmezõ (2) bekezdés c) pontja szerinti egyetemi oklevelének típusa, száma, kelte és – ha van ilyen – tudományos fokozata; d) a kérelmezõ szabadalmi ügyvivõi mûködésének szervezeti formája; e) a kérelmezõ mûködése szerinti szabadalmi ügyvivõi iroda, illetve társaság neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; és f) alkalmazotti foglalkoztatás esetén a kérelmezõ munkáltatójának neve, címe és telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme. (7) A kérelmezõt tagként fel kell venni a Kamarába, ha a) a tagfelvételre irányuló kérelem megfelel a (6) bekezdésben foglaltaknak, b) a kérelmezõ megfelel a (2) és a (3) bekezdésben, illetve az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és c) a kérelmezõvel szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok. (8) A szabadalmi ügyvivõ köteles a (6) bekezdésben meghatározott adataiban, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott valamely kizáró ok bekövetkezését tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.” 163. § A Szüt. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott Szabadalmi Ügyvivõi Vizsgabizottság elõtt kell letenni. (3) A vizsgára bocsátásra irányuló kérelmet a Szabadalmi Ügyvivõi Vizsgabizottság elnökéhez kell benyújtani, aki a kérelem ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. A vizsgára bocsátásra irányuló eljárásban a 30. § (2)–(3) és a (10)–(11) bekezdéseit megfelelõen alkalmazni kell.” 164. § (1) A Szüt. 5. §-ának (1) bekezdése a következõ új k) ponttal egészül ki, és a jelenlegi k) pont megjelölése l) pontra változik: (A szabadalmi ügyvivõ kamarai tagsága megszûnik, ha) „k) vele szemben a 14. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn;”
5229
(2) A Szüt. 5. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Kamara a tagság megszûnését állapítja meg, ha az (1) bekezdésben és a 27/E. § (3) bekezdésében foglalt valamely megszûnési ok bekövetkezett. (5) Az (1) bekezdés e), f), i), j) és k) pontja esetén, valamint a 27/E. § (3) bekezdése szerinti esetben a Kamara felszólítja a tagot, hogy a megszûnés okát harminc napon belül hárítsa el.” 165. § A Szüt. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § (1) A szabadalmi ügyvivõi iroda a Kamara által történõ nyilvántartásba vétellel jön létre, és alapszabálya szerint mûködik. A szabadalmi ügyvivõi iroda a mûködését csak a nyilvántartásba vételt követõen kezdheti meg. (2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek a következõ adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz – eredetiben vagy hiteles másolatban – mellékelni kell a szabadalmi ügyvivõi iroda alapszabályát: a) a szabadalmi ügyvivõi iroda neve, székhelye, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; b) az iroda tagjainak és vezetõjének neve; és c) alkalmazott szabadalmi ügyvivõk és szabadalmi ügyvivõjelöltek esetén azok neve. (3) Az alapszabályban meg kell határozni a) a szabadalmi ügyvivõi iroda nevét és székhelyét; b) ha van ilyen, az aliroda vagy alirodák címét; c) a tagok jogait és kötelességeit, valamint anyagi felelõsségét; d) a taggyûlésre vonatkozó szabályokat; e) a szabadalmi ügyvivõi iroda vezetésére és képviseletére vonatkozó szabályokat; f) a megbízások elvállalásának és intézésének rendjét; g) a tagok közötti elszámolás szabályait; és h) a tagsági jogviszony és a szabadalmi ügyvivõi iroda megszûnésének szabályait. (4) A szabadalmi ügyvivõi irodát nyilvántartásba kell venni, ha a) a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, b) a szabadalmi ügyvivõi iroda megfelel a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és c) az alapszabály tartalmazza a (3) bekezdésben elõírtakat, és nem ütközik jogszabályba. (5) A szabadalmi ügyvivõi iroda köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett bármely változást, valamint az alapszabályának módosításáról, illetve a szabadalmi ügyvivõi iroda megszûnésérõl rendelkezõ taggyûlési határozatot tizenöt napon belül a Kamaránál bejelenteni, illetve benyújtani. (6) A szabadalmi ügyvivõi iroda legfõbb szerve a tagok összességébõl álló taggyûlés; a taggyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, a vezetõ megválasztása, új tag felvétele, döntés a tag kizárásáról, valamint döntés az iroda megszûnésérõl.
5230
MAGYAR KÖZLÖNY
(7) A szabadalmi ügyvivõi irodát a vezetõ képviseli. (8) A szabadalmi ügyvivõi iroda alirodát tarthat fenn.” 166. § A Szüt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § (1) A szabadalmi ügyvivõi iroda a nyilvántartásból való törléssel szûnik meg. (2) A Kamara törli a szabadalmi ügyvivõi irodát a nyilvántartásból, ha az a) jogutód nélkül megszûnt; b) más irodával egyesült vagy szétvált; c) nem felel meg a 8. § (4) bekezdése b) vagy c) pontjának. (3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivõi irodát, hogy a 8. § (4) bekezdése b), illetve c) pontjában elõírt feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.” 167. § A Szüt. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A cégjegyzékbe bejegyzett szabadalmi ügyvivõi társaságnak – a cégbírósági bejegyzést követõ harminc napon belül – kérnie kell a Kamaránál a nyilvántartásba vételét. A szabadalmi ügyvivõi társaság mûködését csak a kamarai nyilvántartásba vételt követõen kezdheti meg. (2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek a következõ adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz – eredetiben vagy hiteles másolatban – mellékelni kell a cégbírósági bejegyzést igazoló okiratot és a társasági szerzõdést: a) a szabadalmi ügyvivõi társaság telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; és b) alkalmazott szabadalmi ügyvivõk és szabadalmi ügyvivõjelöltek esetén azok neve. (3) A szabadalmi ügyvivõi társaságot nyilvántartásba kell venni, ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, és a társaság kielégíti a 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket. (4) A szabadalmi ügyvivõi társaság köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban, valamint a társasági szerzõdésben bekövetkezett változásokat és a társaság megszûnését – azok cégbírósági bejegyzését követõen – tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni. (5) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivõi társaságnak adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivõ tag, mind a szabadalmi ügyvivõ alkalmazott eljárhat. (6) A Kamara törli a szabadalmi ügyvivõi társaságot a nyilvántartásból, ha a) a cégbíróság a szabadalmi ügyvivõi társaságot jogerõsen törölte a cégjegyzékbõl; b) a szabadalmi ügyvivõi társaság nem felel meg a 10. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek. (7) A (6) bekezdés b) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivõi társaságot, hogy a 10. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.”
2005/96. szám
168. § A Szüt. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szabadalmi ügyvivõ tudományos, mûvészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység, valamint alkalmazott ügyvédi, jogtanácsosi, jogi elõadói vagy ügyvédjelölti tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, köztisztviselõi és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint az ügyvédi, a választottbírói, a közvetítõi, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minõsülõ közéleti tevékenység, igazgatósági és felügyelõbizottsági tagság, kuratóriumi tagság és tisztségviselés kivételével nem folytathat más keresõ foglalkozást.” 169. § (1) A Szüt. 17. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A szabadalmi ügyvivõ a megbízás teljesítését, illetve egyes tevékenységek elvégzését a várható munkadíjnak és költségnek megfelelõ összeg elõzetes megfizetésétõl teheti függõvé.” (2) A Szüt. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A szabadalmi ügyvivõ kirendelésére, valamint a kirendelt szabadalmi ügyvivõ jogállására, munkadíjára és költségtérítésére az iparjogvédelmi ügyekre [1. § (2) bekezdés] irányadó jogszabályok, a Ket. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) vonatkozó rendelkezései irányadók.” 170. § A Szüt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivõ – a tanácsadást kivéve – köteles az ügyrõl tényvázlatot felvenni; abban a fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, és a tényvázlatot a megbízóval aláíratja. A tényvázlatot az ügyfél írásbeli megbízása vagy írásbeli megbízási szerzõdés helyettesítheti. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a szabadalmi ügyvivõt terheli.” 171. § A Szüt. 19. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivõ kiadni megbízólevelét, fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, az ügyfélnek már átadott vagy megküldött iratok másolatát, valamint az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekrõl szóló nyugtát vagy elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az ügyfél kérésére és költségére azonban köteles ezekrõl másolatot adni. (3) A szabadalmi ügyvivõ köteles az ügyfél részére befolyt pénzt és egyéb értéket letétként kezelni, és arról az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
172. § (1) A Szüt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szabadalmi ügyvivõ országgyûlési képviselõi vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivõi mûködését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy a folyamatban lévõ megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet. A szüneteltetés legrövidebb idõtartama három hónap. A szüneteltetést és a szabadalmi ügyvivõi mûködés újrakezdését a szüneteltetés kezdõnapjának, illetve a szüneteltetés megszûnése napjának megjelölésével elõzetesen be kell jelenteni a Kamarának.” (2) A Szüt. 20. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 15–19. §-okban, valamint az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell a szabadalmi ügyvivõi irodára és a szabadalmi ügyvivõi társaságra.” 173. § A Szüt. 24. §-ának (6) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A jogorvoslati eljárásokban a képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivõt jogi képviselõnek kell tekinteni.” 174. § (1) A Szüt. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A szabadalmi ügyvivõjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelemnek a következõ adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz – eredetiben vagy hiteles másolatban – mellékelni kell a bejegyzésre való jogosultságot igazoló okiratokat: a) a kérelmezõ neve, címe és állampolgársága; b) a kérelmezõ születési helye és ideje, valamint anyja neve; c) a kérelmezõ – 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti – egyetemi oklevelének típusa, száma, kelte és – ha van ilyen – tudományos fokozata; és d) a kérelmezõ munkáltatójának neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme.” (2) A Szüt. 26. §-a a következõ (5)–(8) bekezdésekkel egészül ki: „(5) A kérelmezõt be kell jegyezni a szabadalmi ügyvivõjelöltek névjegyzékébe, ha a) a szabadalmi ügyvivõjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak, b) a kérelmezõ megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és c) a kérelmezõvel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok. (6) A szabadalmi ügyvivõjelölt köteles a (4) bekezdésben meghatározott adataiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott valamely kizáró
5231
ok bekövetkezését tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni. (7) A Kamara a szabadalmi ügyvivõjelöltek névjegyzékébõl törli azt, a) aki ezt írásban kéri; b) akinek szabadalmi ügyvivõjelölti munkaviszonya megszûnt, és újabb ilyen munkaviszony létesítését a megszûnéstõl számított három hónapon belül a Kamaránál nem igazolja; c) akit a bíróság jogerõs ítéletével szándékos bûncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélt, illetve a közügyektõl eltiltott; d) akit jogerõs határozattal a szabadalmi ügyvivõjelöltek névjegyzékébõl való törlés fegyelmi büntetéssel sújtottak; e) akinek az EGT-tagállambeli állampolgársága megszûnt; f) akit cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek; g) akit felvettek a Kamarába; h) aki meghalt. (8) A (7) bekezdés b) és e) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivõjelöltet, hogy a törlés okát harminc napon belül hárítsa el.” 175. § A Szüt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szabadalmi ügyvivõjelölt munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és egyéb hatóság elõtt eljárni; ennek során a Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát. A szabadalmi ügyvivõjelölt a Legfelsõbb Bíróság elõtt nem járhat el.” 176. § (1) A Szüt. 27/B. §-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A kérelmezõt az (1) vagy a (2) bekezdés alapján a közösségi képviselõk névjegyzékébe fel kell venni, ha] „c) megfizeti a névjegyzékbe vételi díjat.” (2) A Szüt. 27/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A névjegyzékbe vett közösségi képviselõ bíróság vagy egyéb hatóság elõtti eljárása során a Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát.” 177. § A Szüt. 27/C. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik: „(2) A közösségi képviselõ köteles a névjegyzékben az (1) bekezdés szerint feltüntetett adataiban bekövetkezett bármely változást tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.” 178. § A Szüt. 27/E. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a Kamara felszólítja a közösségi képviselõt, hogy a törlés okát harminc napon belül hárítsa el.
5232
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
(3) A Kamarába a 27/D. § alapján felvett szabadalmi ügyvivõ kamarai tagsága az 5. §-ban meghatározott eseteken kívül megszûnik akkor is, ha a szabadalmi ügyvivõi tevékenység folytatására való jogosultsága megszûnt abban a tagállamban, amelyben azt megszerezte.”
c) a szabadalmi ügyvivõ kamarai tagságának keletkezésére, eskütételére, szabadalmi ügyvivõi mûködésének szüneteltetésére és kamarai tagságának megszûnésére, valamint a szabadalmi ügyvivõjelölt névjegyzékbe való bejegyzésére és az onnan való törlésére vonatkozó adatokat;”
179. § A Szüt. 27/F. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) E törvénynek a fegyelmi felelõsségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szabadalmi ügyvivõi fegyelmi szabályzatot mind a névjegyzékbe felvett közösségi képviselõre, mind az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselõre alkalmazni kell, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történõ kizárás helyett a névjegyzékbe felvett közösségi képviselõvel szemben a közösségi képviselõk névjegyzékébõl való törlés, az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselõvel szemben pedig a szabadalmi ügyvivõi tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történõ eltiltás alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselõ azt a látszatot kelti, hogy szabadalmi ügyvivõ vagy a szabadalmi ügyvivõi cím használatára jogosult. A közösségi képviselõ fegyelmi büntetését és a mentesítés idõpontját fel kell tüntetni a közösségi képviselõk névjegyzékében, illetve a névjegyzékbe nem vett eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselõk fegyelmi nyilvántartásában. A névjegyzékbe nem vett eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselõk fegyelmi nyilvántartása a közösségi képviselõ nevét és állampolgárságát, más tagállambeli címét és – ha van – belföldi címét, valamint annak a tagállamnak a nevét tartalmazza, amelyben szabadalmi ügyvivõi tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.”
182. § A Szüt. a 30. §-t megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki, és 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
180. § A Szüt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Kamara az ország egész területére kiterjedõ illetékességgel jár el, székhelye Budapest.” 181. § A Szüt. 28/A. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A Kamara a szabadalmi ügyvivõkrõl és a szabadalmi ügyvivõjelöltekrõl, valamint a szabadalmi ügyvivõi irodákról és a szabadalmi ügyvivõi társaságokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:) „a) a szabadalmi ügyvivõ és a szabadalmi ügyvivõjelölt nevét, címét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, egyetemi oklevelének típusát, számát és keltét, tudományos fokozatát, irodája címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, valamint adott esetben munkáltatója nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus levélcímét; b) a szabadalmi ügyvivõi iroda és a szabadalmi ügyvivõi társaság nevét, székhelyét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, az esetleges aliroda vagy alirodák címét, valamint tag és alkalmazott szabadalmi ügyvivõinek és alkalmazott szabadalmi ügyvivõjelöltjeinek nevét;
„A Kamara eljárása közigazgatási hatósági ügyekben 30. § (1) A Kamara – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Ket. rendelkezései szerint jár el a következõ ügyekben: a) a Kamarába való felvétel és a kamarai tagság megszûnésének megállapítása, kivéve, ha a kamarai tagság a kizárás fegyelmi büntetése vagy a szabadalmi ügyvivõ halála miatt szûnik meg; b) a szabadalmi ügyvivõi mûködés szüneteltetésének és újrakezdésének vizsgálata és tudomásulvétele; c) a szabadalmi ügyvivõjelöltek névjegyzékébe történõ bejegyzés és az onnan való törlés, kivéve, ha a törlésnek a szabadalmi ügyvivõk névjegyzékébõl való törlés fegyelmi büntetés vagy a szabadalmi ügyvivõjelölt halála miatt van helye; d) a szabadalmi ügyvivõi iroda és a szabadalmi ügyvivõi társaság nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése, kivéve, ha a törlésnek a cégbíróságnak a szabadalmi ügyvivõi társaságot a cégjegyzékbõl törlõ jogerõs határozata alapján van helye; e) a szabadalmi ügyvivõi iroda alapszabálya és a szabadalmi ügyvivõi társaság társasági szerzõdése módosításának vizsgálata és tudomásulvétele; f) a közösségi képviselõk névjegyzékébe történõ felvétel és az onnan való törlés, kivéve, ha a törlésnek a közösségi képviselõk névjegyzékébõl való törlés fegyelmi büntetés vagy a közösségi képviselõ halála miatt van helye. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben kérelem csak a Kamaránál, szóbeli kérelem pedig csak személyesen terjeszthetõ elõ. Nem minõsül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlõ eszköz útján benyújtott kérelem. (3) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az ügyfelet a kérelem beérkezésétõl számított harminc napon belül – a hiánypótlásra nyitva álló határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra kell felhívni. Az ügyfél részére legalább harmincnapos határidõt kell kitûzni, amely a lejárat elõtt elõterjesztett kérelemre meghosszabbítható. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Kamara elnöksége jár el. (5) A kamarai tagság megszûnésének megállapítása, a szabadalmi ügyvivõjelölt, illetve a közösségi képviselõ névjegyzékbõl való törlése és a szabadalmi ügyvivõi iroda, illetve a szabadalmi ügyvivõi társaság nyilvántartásból való törlése iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Kamara megszûnési, illetve törlési okról szerez tudomást. A Kamara az így megindított eljárásban az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel és kötelezheti az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére. (6) A Kamara a szabadalmi ügyvivõ részére „Szabadalmi Ügyvivõi Igazolvány”-t állít ki, amelynek a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) a szabadalmi ügyvivõ neve, születésének helye és ideje; b) a szabadalmi ügyvivõ mûködésének formája; c) a mûködése szerinti iroda, illetve társaság neve és címe, illetve a gazdálkodó szervezet neve és címe; d) az igazolvány sorszáma és érvényessége; e) az igazolvány kiállításának kelte; valamint f) a szabadalmi ügyvivõ fényképe és aláírása. (7) A Kamara a szabadalmi ügyvivõjelölt részére „Szabadalmi Ügyvivõjelölti Igazolvány”-t állít ki, amely a szabadalmi ügyvivõjelölt tekintetében a (6) bekezdés a) és c)–f) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza. (8) A Kamara a közösségi képviselõ részére „Európai Közösségi Hivatásos Iparjogvédelmi Képviselõi Igazolvány”-t állít ki, amely a 27/C. § (1) bekezdésének a)–c) és e)–g) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza. (9) A (6)–(8) bekezdésekben meghatározott igazolványokat a Kamara elnöke, illetve az õt helyettesítõ alelnöke állítja ki. (10) A Kamarának az (1) és a (6)–(9) bekezdésekben meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye; e döntések felülvizsgálata közvetlenül a bíróságtól kérhetõ. (11) Az (1) és a (6)–(9) bekezdésekben meghatározott ügyek elektronikus úton nem intézhetõk.” 183. § A Szüt. a 31. §-t megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki:
5233
vényességi felügyeletnek, ha a döntéssel szemben nem éltek jogorvoslattal.” 186. § A Szüt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a Kamara a megadott határidõn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetésére, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a határidõ lejártától számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak, és azokra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni.” 187. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 45. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – kérelemre jár el. (3) A Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos – hivatalból vagy kérelemre történõ – értesítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók szabadalmi ügyekben. (4) Nem alkalmazhatók szabadalmi ügyekben a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak.”
„A Kamara szervezete” 184. § A Szüt. 32. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kamara közgyûlése a tagok összességébõl áll, amely kizárólagos hatáskörrel) „b) titkos szavazással három évre megválasztja, továbbá visszahívja a tisztségviselõket, az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi bizottság és a számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint c) megállapítja a szabadalmi ügyvivõk kamarai tagdíját és a tagdíj összegének meghatározásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget, a közösségi képviselõk névjegyzékbe vételi díját, valamint az esetenként fizetendõ rendkívüli kamarai hozzájárulást.” 185. § A Szüt. 34. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Kamarának a 30. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben csak akkor van helye tör-
188. § Az Szt. 46. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései 46. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendõ egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerõre, ha nem kérik annak megváltoztatását. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történõ közlésének van helye, ha
5234
MAGYAR KÖZLÖNY
a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen. (5) A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes honlapján kell – ugyanazon a napon – közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követõ tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. (6) Ha az 51. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselõ részére kell kézbesíteni.” 189. § Az Szt. 47. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „47. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az elõtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellõ idõben terjesztett elõ. (4) A szabadalmi ügyekben elõterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására – a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.” 190. § Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidõ, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidõt.” 191. § Az Szt. 49. §-ának (5) bekezdése a következõ e) és f) ponttal egészül ki: (Az igazolás ki van zárva) „e) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem elõterjesztésére megszabott egy hónapos határidõ elmulasztása esetén [69/A. § (3) bekezdés], f) a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem elõterjesztésére megszabott három hónapos határidõ elmulasztása esetén [115/B. § (1) bekezdés].”
2005/96. szám
192. § Az Szt. 50. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Az eljárás felfüggesztése 50. § (1) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra való jogosultság tárgyában per indul, annak jogerõs befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni. Ha a szabadalmi ügy érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés elõzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást felfüggeszti. (2) Az ügyfél halála, illetve megszûnése esetén a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerû idõn belül nem jelentik be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggõ, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthetõ el. (4) A szabadalom megadására irányuló eljárás a bejelentõ kérelmére nem függeszthetõ fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.” 193. § (1) Az Szt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivõnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivõi irodának, szabadalmi ügyvivõi társaságnak vagy ügyvédi irodának – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselõ eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivõi irodának vagy a szabadalmi ügyvivõi társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében mûködik.” (2) Az Szt. 51. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának elõlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte.” 194. § Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvû beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban – indokolt esetben hitelesített – magyar nyelvû fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtását írhatja elõ.”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
195. § Az Szt. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közzétételt követõen sem tekinthetõk meg) „c) betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok.” 196. § Az Szt. VII. fejezete a következõ alcímmel és 53/A. §-sal egészül ki: „Jogorvoslatok 53/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését: a) a szabadalom megadása; b) a szabadalmi oltalom megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a szabadalom megsemmisítése; d) a nemleges megállapítás; e) a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegérõl készített magyar nyelvû fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása. (4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.” 197. § Az Szt. VII. fejezete a következõ alcímmel és 53/B. §-sal egészül ki: „Végrehajtás 53/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.” 198. § Az Szt. VII. fejezete a következõ alcímmel és 53/C. §-sal egészül ki: „Költségek 53/C. § Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhetõ. A szabadalmi eljárásokban külön jogszabály szerint
5235
a) engedélyezhetõ mentesség az igazgatási szolgáltatási díj alól; b) engedélyezhetõ halasztás a díj megfizetésére; c) jár kedvezmény egyes díjakra.” 199. § Az Szt. VII. fejezete a következõ alcímmel és 53/D. §-sal egészül ki: „Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 53/D. § (1) Szabadalmi ügyek elektronikus úton – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem intézhetõk. (2) Szabadalmi bejelentést – az 57/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel – elektronikus úton is be lehet nyújtani. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben.” 200. § Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szabadalmi bejelentésekrõl vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 85. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor tehetõ, ha azokkal szemben az elõírt határidõben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerõre emelkedett.” 201. § Az Szt. a következõ alcímmel és 57/A. §-sal egészül ki: „A szabadalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása 57/A. § (1) A szabadalmi bejelentést – a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus ûrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani. (2) Az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezésérõl a Magyar Szabadalmi Hivatal – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztetõ számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentõnek. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezését követõen haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (4) Elektronikus beküldés esetén a szabadalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésrõl szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentõ részére történõ elküldésével tekintendõ benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és errõl az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (5) A bejelentõ, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldõ ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus
5236
MAGYAR KÖZLÖNY
úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentõ, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldõ ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot. (6) Az (1)–(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a szabadalom megadására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetõk elektronikus formában. (7) A szabadalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.” 202. § (1) Az Szt. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a köz számára hozzá nem férhetõ biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése szerint, akkor igazolni kell, hogy a biológiai anyagot legkésõbb a szabadalmi bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történõ letétbe helyezése nemzetközi elismerésérõl szóló Budapesti Szerzõdésnek megfelelõen.” (2) Az Szt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben említett igazolást a legkorábbi elsõbbség napjától számított tizenhat hónap elteltéig kell benyújtani.” 203. § Az Szt. a következõ 69/A. §-sal egészül ki: „69/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentõ kérelmére írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít. (2) Az írásos vélemény – indokolást is tartalmazó – elõzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit. (3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az elismert bejelentési naptól számított egy hónapon belül kell benyújtani. (4) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni; a díjat a kérelem benyújtásának napját követõ egy hónapon belül kell leróni. (5) Ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentõt a (4) bekezdésben megszabott határidõben történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (6) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el kell utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.
2005/96. szám
(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az elismert bejelentési naptól számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentõnek. (8) A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha a) a szabadalmi bejelentést a bejelentõ az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napjáig visszavonja; b) a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentést elutasítja; c) a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni; d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására az elismert bejelentési naptól számított hatodik hónap utolsó napját követõen került sor.” 204. § (1) Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése a következõ szöveggel egészül ki: „Az eljárást befejezõ végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmezõ számára kitûzött határidõ elteltét követõen a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhetõ meg olyan ok, amelyet az említett határidõn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejezõ határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.” (2) Az Szt. 81. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.” (3) Az Szt. 81. §-a a következõ (4)–(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik: „(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tûzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. (5) A döntés kihirdetése a rendelkezõ rész és az indokok rövid ismertetésébõl áll. (6) A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésõbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követõ tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkezõ részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
205. § (1) Az Szt. 83. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: ,,Az eljárást befejezõ végzés tárgyaláson kívül is meghozható.” (2) Az Szt. 83. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 81. § (4)–(6) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.” 206. § Az Szt. 84/H. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz az európai szabadalom szövegének a magyar nyelvû fordítását. (2) Az (1) bekezdésben elõírt cselekmény az ott megjelölt határidõ utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthetõ, ha ez utóbbi határidõn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat. (3) Az európai szabadalom szövegének fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelõen kell elkészíteni és benyújtani. (4) A fordítás meghirdetéséért és kinyomtatásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül. (5) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja az európai szabadalom szövegének fordítását abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)–(4) bekezdésének megfelelõ alkalmazásával jár el, azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a magyar nyelvû fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni. (6) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg a fordítás-meghirdetési és kinyomtatási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a szabadalmast a (4) bekezdésben meghatározott határidõben történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a magyar nyelvû fordítást nem nyújtották be. (7) Ha az (1) bekezdésben elõírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidõn belül, és e cselekményt a (2) bekezdésben megszabott határidõn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétõl fogva hatálytalan. (8) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) – az európai szabadalmi nyilvántartásban szereplõ adatokkal – be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha szövegének magyar nyelvû fordítását szabályszerûen benyújtották. (9) A magyar nyelvû fordítás benyújtásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában (56–56/A. §) tájékoztatást közöl.
5237
(10) Az európai szabadalom szövegének magyar nyelvû fordítását a Magyar Szabadalmi Hivatal kinyomtatja.” 207. § Az Szt. 85. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „85. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) az 53/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztõ és a bejelentési nyilvántartásba vagy a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. (2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen elõterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerõre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben elõterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésbõl kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárás egyéb résztvevõje saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevõjével való közlésétõl számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétõl kell számítani, ha a) ez a késõbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elõ, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétõl számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy iratai-
5238
MAGYAR KÖZLÖNY
val együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekû fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejûleg az ellenérdekû felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentõségû jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a szabadalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.” 208. § Az Szt. 88. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „88. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint – az e törvényben foglalt eltérõ rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Ha e törvénybõl, illetve az eljárás nem peres jellegébõl más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelõen alkalmazni kell.” 209. § Az Szt. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szabadalmi ügyvivõnek vagy ügyvédnek – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazó aláírta.” 210. § (1) Az Szt. 100. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, kivéve, ha a szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítés alapjául szolgáló okot a 81. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a megsemmisítés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak elõterjesztését követõen jelölték meg; az ilyen megsemmisítési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntését – szükség szerint – hatályon kívül helyezi. (4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követõen elõterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal az elõtte folyó eljárásban – a 47. § (3) bekezdésével összhangban – szabályszerûen hagyott figyelmen kívül.” (2) Az Szt. 100. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
2005/96. szám
„(5) Ha a megváltoztatási kérelem elõterjesztését követõen a Magyar Szabadalmi Hivatal a 85. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.” 211. § (1) Az Szt. 101. §-ának (1) bekezdése a következõ szöveggel egészül ki: „Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tûzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.” (2) Az Szt. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Fõvárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekû fél vett részt, kivéve, ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 85. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen elõterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. Az ügy érdemében hozott végzés kihirdetésére és annak elhalasztására alkalmazni kell az (1) bekezdésben foglaltakat.” 212. § Az Szt. 114. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom megadását követõen közösségi növényfajta-oltalmat [115. § b) pont] szerzett, a közösségi növényfajta-oltalom megszûnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól. Ha a közösségi növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalom oltalmi idejének lejártát megelõzõen szûnik meg, a jogosult a 115/B. § rendelkezéseinek megfelelõen kérheti a növényfajta-oltalom felélesztését.” 213. § (1) Az Szt. 114/G. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt.” (2) Az Szt. 114/G. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését:
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a növényfajta-oltalom megadása; b) a növényfajta-oltalom megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése; d) a növényfajta-oltalom megszüntetése; e) a fajtanév törlése; f) a növényfajta-oltalom felélesztése.” (3) Az Szt. 114/G. §-a a következõ (8)–(9) bekezdésekkel egészül ki: „(8) A (7) bekezdés c)–e) pontjaiban említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)–(8) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyek elektronikus úton nem intézhetõk.”
5239
b) közösségi növényfajta-oltalom: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 1. cikkében említett növényfajta-oltalom; c) közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet alapján tett – közösségi növényfajta-oltalom megadására irányuló – bejelentés. A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbítása 115/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésnek a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 49. cikkének (2) bekezdése alapján történõ továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor. (2) Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentõt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi növényfajtaoltalmi bejelentést a díj megfizetését követõen továbbítja. A növényfajta-oltalom felélesztése
Általános szabályok
115/B. § (1) A közösségi növényfajta-oltalom megszûnése esetén a növényfajta-oltalom jogosultja – a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel – a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszûnésétõl számított három hónapon belül kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól. (2) A növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemben a jogosultnak igazolnia kell a közösségi növényfajta-oltalom megszûnésének tényét és napját, valamint a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetnie a közösségi növényfajta-oltalom megszûnésének évében irányadó növényfajta-oltalmi fenntartási díj arányos részét a soron következõ évben irányadó fenntartási díjjal együtt. (3) Ha a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem nem felel meg a törvényben elõírt feltételeknek, a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a (2) bekezdésben elõírt fenntartási díjat nem fizette meg, figyelmeztetni kell a (2) bekezdésben meghatározott határidõben történõ pótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemnek helyt ad, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszûnését követõ napon éled fel. (5) Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszûnésétõl számított három hónapon belül, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszûnésének napját követõ napon a törvény erejénél fogva megszûnik.”
115. § E törvény alkalmazásában a) közösségi növényfajta-oltalmi rendelet: a Tanács 2100/94/EK rendelete a közösségi növényfajta-oltalomról;
217. § Az Szt. 118. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
214. § Az Szt. 114/T. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bekezdés], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom megadásának napja a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzésérõl – a megadó határozat megküldésével – a Magyar Szabadalmi Hivatal tájékoztatja a vizsgáló szervet.” 215. § Az Szt. 114/V. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „114/V. § A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a XI–XII. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, azzal, hogy az 53/A. § (3) bekezdésében említett döntéseken a 114/G. § (7) bekezdésében említett döntéseket kell érteni.” 216. § Az Szt. – a XIV/A. fejezetet követõen – a következõ XIV/B. fejezettel (115–115/B. §-okkal) egészül ki, és a jelenlegi 114/Z–115. §-ok számozása 115/C–115/D. §-okra változik: „XIV/B. fejezet A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI RENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
5240
MAGYAR KÖZLÖNY
„(3) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezésének és kezelésének részletes szabályait rendelettel megállapítsa. (4) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a szabadalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.” 218. § A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Korábbi védjegyen – a megjelölés lajstromozásától függõen – a korábbi védjegybejelentést is érteni kell.” 219. § A Vt. 38. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 38. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – kérelemre jár el. (3) A Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos – hivatalból vagy kérelemre történõ – értesítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók védjegyügyekben. (4) Nem alkalmazhatók védjegyügyekben a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak.” 220. § A Vt. 39. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép:
2005/96. szám
a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen. (5) A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes honlapján kell – ugyanazon a napon – közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követõ tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. (6) Ha a 44. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselõ részére kell kézbesíteni.” 221. § A Vt. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „40. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az elõtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszûnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellõ idõben terjesztett elõ. (4) A védjegyügyekben elõterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására – a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.”
„A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései 39. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendõ egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszûnés megállapítására irányuló eljárásban. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerõre, ha nem kérik annak megváltoztatását. (4) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történõ közlésének van helye, ha
222. § A Vt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A védjegyeljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidõ, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidõt.” 223. § A Vt. 43. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Az eljárás felfüggesztése 43. § (1) Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerõs befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. Ha a védjegyügy érdemi eldöntése olyan kérdés elõzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tarto-
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást felfüggeszti. (2) Az ügyfél halála, illetve megszûnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerû idõn belül nem jelentik be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggõ, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthetõ el. (4) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthetõ fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.” 224. § (1) A Vt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivõnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivõi irodának, szabadalmi ügyvivõi társaságnak vagy ügyvédi irodának – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselõ eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivõi irodának vagy a szabadalmi ügyvivõi társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében mûködik.” (2) A Vt. 44. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának elõlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte.”
5241
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését: a) a védjegy lajstromozása; b) a védjegyoltalom megújítása; c) a védjegyoltalom megosztása; d) a védjegyoltalom megszûnése a védjegyjogosult lemondása esetén; e) a védjegy törlése; f) a védjegyoltalom megszûnésének megállapítása; g) a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredõ oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása; h) a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedõ oltalmának végleges elutasítása; i) a nemzetközi lajstromozásból eredõ, a Magyar Köztársaságra kiterjedõ oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása; j) a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé. (4) A (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (5) A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott határozatokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a védjegybejelentéssel szemben felszólalást nyújtottak be, és a védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal nem utasította el a 2–3. §-okban meghatározott valamely okból.” 227. § A Vt. VII. fejezete a következõ alcímmel és 46/B. §-sal egészül ki: „Végrehajtás
225. § A Vt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Védjegyügyekben idegen nyelvû beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban – indokolt esetben hitelesített – magyar nyelvû fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtását írhatja elõ.” 226. § A Vt. VII. fejezete a következõ alcímmel és 46/A. §-sal egészül ki: „Jogorvoslatok 46/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.
46/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.” 228. § A Vt. VII. fejezete a következõ alcímmel és 46/C. §-sal egészül ki: „Költségek 46/C. § Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhetõ.” 229. § A Vt. VII. fejezete a következõ alcímmel és 46/D. §-sal egészül ki:
5242
MAGYAR KÖZLÖNY
„Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 46/D. § (1) Védjegyügyek elektronikus úton – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem intézhetõk. (2) Védjegybejelentést – az 50/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel – elektronikus úton is be lehet nyújtani. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben.” 230. § A Vt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A védjegybejelentésekrõl vezetett nyilvántartásba és a védjegylajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor tehetõ, ha azokkal szemben az elõírt határidõben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerõre emelkedett.” 231. § A Vt. a következõ alcímmel és 50/A. §-sal egészül ki: „A védjegybejelentés elektronikus úton való benyújtása 50/A. § (1) A védjegybejelentést – a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus ûrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani. (2) Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezésérõl a Magyar Szabadalmi Hivatal – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztetõ számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentõnek. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezését követõen haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (4) Elektronikus beküldés esetén a védjegybejelentés az elektronikus érkeztetésrõl szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentõ részére történõ elküldésével tekintendõ benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és errõl az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (5) A bejelentõ, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldõ ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentõ, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldõ ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot. (6) Az (1)–(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban az eljá-
2005/96. szám
rási cselekmények nem végezhetõk elektronikus formában. (7) A védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.” 232. § (1) A Vt. 61/D. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Az eljárást befejezõ végzés tárgyaláson kívül is meghozható.” (2) A Vt. 61/D. §-a a következõ (4)–(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik: „(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tûzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. (5) A döntés kihirdetése a rendelkezõ rész és az indokok rövid ismertetésébõl áll. (6) A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésõbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követõ tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkezõ részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.” 233. § (1) A Vt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli elõkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törlésérõl, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejezõ végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmezõ számára kitûzött határidõ elteltét követõen a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhetõ meg olyan ok, amelyet az említett határidõn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejezõ határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.” (2) A Vt. 73. §-a a következõ (5)–(7) bekezdésekkel egészül ki: „(5) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tûzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. (6) A döntés kihirdetése a rendelkezõ rész és az indokok rövid ismertetésébõl áll.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(7) A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésõbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követõ tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkezõ részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.” 234. § A Vt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A törlési kérelem visszavonása esetén – a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével – az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek.” 235. § (1) A Vt. 76. §-ának (1) bekezdése a következõ szöveggel egészül ki: „Az eljárást befejezõ végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)–(7) bekezdéseit alkalmazni kell.” (2) A Vt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A megszûnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.” 236. § A Vt. 76/E. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló – a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött – kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII–IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával – az (5)–(8) bekezdésekben meghatározott feltételekkel – megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást.” 237. § A Vt. 77. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „77. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztõ és a bejelentési nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. (2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen elõterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs ha-
5243
lasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerõre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben elõterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésbõl kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárás egyéb résztvevõje saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevõjével való közlésétõl számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétõl kell számítani, ha a) ez a késõbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elõ, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétõl számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekû fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejûleg az ellenérdekû felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentõségû jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.” 238. § A Vt. 79. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
5244
MAGYAR KÖZLÖNY
„79. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint – az e törvényben foglalt eltérõ rendelkezések alkalmazásával – bírálja el. Ha e törvénybõl, illetve az eljárás nem peres jellegébõl más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelõen kell alkalmazni.” 239. § A Vt. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szabadalmi ügyvivõnek vagy ügyvédnek – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazó aláírta.” 240. § (1) A Vt. 91. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, kivéve, ha a védjegy törlésére irányuló eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak elõterjesztését követõen jelölték meg; az ilyen törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntését – szükség szerint – hatályon kívül helyezi. (4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követõen elõterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal az elõtte folyó eljárásban – a 40. § (3) bekezdésével összhangban – szabályszerûen hagyott figyelmen kívül.” (2) A Vt. 91. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a megváltoztatási kérelem elõterjesztését követõen a Magyar Szabadalmi Hivatal a 77. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.” 241. § A Vt. 92. §-a a következõ szöveggel egészül ki: „Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tûzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.” 242. § A Vt. 93. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „93. § A Fõvárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfele-
2005/96. szám
lõen alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekû fél vett részt, kivéve, ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen elõterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. Az ügy érdemében hozott végzés kihirdetésére és annak elhalasztására alkalmazni kell a 92. §-ban foglaltakat.” 243. § (1) A Vt. 112. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszûnés megállapítására irányuló eljárásban.” (2) A Vt. 112. §-a a következõ (4)–(6) bekezdésekkel egészül ki: „(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését: a) a földrajzi árujelzõ lajstromozása; b) a földrajzi árujelzõ törlése; c) a földrajzi árujelzõ-oltalom megszûnésének megállapítása; d) a közösségi rendelet alapján tett bejelentés továbbítása; e) az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentésének továbbítása; f) a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedõ oltalmának végleges elutasítása. (5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik. (6) A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, azzal, hogy földrajzi árujelzõoltalmi ügyek elektronikus úton nem intézhetõk.” 244. § (1) A Vt. 116/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A közösségi rendelet szerinti bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hat hónapnál nem régebbi elõzetes szakhatósági állásfoglalását arról, hogy a bejelentést a közösségi rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében arra jogosult nyújtotta-e be, valamint, hogy a közösségi rendelet 4. cikke szerinti termékleírás – a 2. cikk (2)–(5) és (7) bekezdéseit, illetve a 3. cikk (1) bekezdését is figyelembe véve – megalapozott-e. A bejelentést a Magyar Szabadal-
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
mi Hivatal megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi rendelet 2. cikkének (2), (3) és (6) bekezdésében, 3. cikkében, illetve 14. cikkének (3) bekezdésében elõírt feltételeket. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a közösségi rendelet 2. cikke szerint végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy a közösségi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a mezõgazdasági termék vagy az élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat fennáll-e.” (2) A Vt. 116/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A közösségi rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és 12b. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kell benyújtani. A kifogás benyújtására a külön jogszabályban megállapított határidõ elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – iparjogvédelmi kérdésekben a Magyar Szabadalmi Hivatal bevonásával – látja el.” (3) A Vt. 116/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elõzetes szakhatósági állásfoglalásával szemben önálló fellebbezésnek van helye.” 245. § A Vt. 121. §-ának (1) bekezdése következõ a) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy) „a) a védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa;” 246. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 31. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép:
5245
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerõre, ha nem kérik annak megváltoztatását.” 248. § Az Fmtv. V. fejezete a következõ alcímmel és 32/A. §-sal egészül ki: „Jogorvoslatok 32/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a IX. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történõ továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következõ kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését: a) a mintaoltalom megadása; b) a mintaoltalom megújítása; c) a mintaoltalom megosztása; d) a mintaoltalom megszûnésének megállapítása; e) a mintaoltalom megsemmisítése; f) a nemleges megállapítás; g) a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása a Magyar Köztársaság területére kiterjedõen. (4) A (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejezõ – döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”
„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
249. § Az Fmtv. a következõ alcímmel és 32/B. §-sal egészül ki:
31. § A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.”
„Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
247. § Az Fmtv. 32. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései 32. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendõ egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés).
32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyek elektronikus úton – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem intézhetõk. (2) Mintaoltalmi bejelentést – a 36/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel – elektronikus úton is be lehet nyújtani. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben.” 250. § Az Fmtv. a következõ alcímmel és 36/A. §-sal egészül ki:
5246
MAGYAR KÖZLÖNY
„A mintaoltalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása 36/A. § (1) A mintaoltalmi bejelentést – a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus ûrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani. (2) Az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezésérõl a Magyar Szabadalmi Hivatal – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztetõ számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentõnek. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezését követõen haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (4) Elektronikus beküldés esetén a mintaoltalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésrõl szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentõ részére történõ elküldésével tekintendõ benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és errõl az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (5) A bejelentõ, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldõ ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentõ, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldõ ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot. (6) Az (1)–(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a mintaoltalom megadására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetõk elektronikus formában. (7) A mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.” 251. § (1) Az Fmtv. 58. §-ának (1) bekezdése a következõ szöveggel egészül ki: „Az eljárást befejezõ végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmezõ számára kitûzött határidõ elteltét követõen a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhetõ meg olyan ok, amelyet az említett határidõn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejezõ határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.” (2) Az Fmtv. 58. §-ának (2)–(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen
2005/96. szám
esetben nyomban ki kell tûzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. (3) A döntés kihirdetése a rendelkezõ rész és az indokok rövid ismertetésébõl áll. (4) A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésõbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követõ tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkezõ részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.” (3) Az Fmtv. 58. §-a a következõ (5)–(8) bekezdésekkel egészül ki: „(5) Az egy mintaoltalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetõség szerint egy eljárásban kell elintézni. (6) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, kivéve, ha a megsemmisítést csak a 10. § vagy a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kérték. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. (7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. (8) A mintaoltalom megsemmisítését, változtatással való fenntartását vagy korlátozását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).” 252. § (1) Az Fmtv. 60. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Az eljárást befejezõ végzés tárgyaláson kívül is meghozható.” (2) Az Fmtv. 60. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az 58. § (2)–(4) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.” 253. § Az Fmtv. 61. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „61. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a) a 32/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit; b) az eljárást felfüggesztõ és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését; c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye; d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését. (2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen elõterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelem-
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerõre emelkedését. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben elõterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg. (4) A döntés megváltoztatását kérheti: a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ügyfélként vett részt; b) akit az iratbetekintésbõl kizártak vagy abban korlátoztak. (5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 7. §, illetve a 8. § alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárás egyéb résztvevõje saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen. (6) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevõjével való közlésétõl számított harminc nap. (7) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének harminc napos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétõl kell számítani, ha a) ez a késõbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elõ, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált. (8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétõl számított harminc napra ismételten megnyílik. (9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekû fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejûleg az ellenérdekû felet is értesíti. (10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentõségû jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. (11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók. (12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.” 254. § Az Fmtv. 62. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „62. § A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bí-
5247
rósági eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szabadalmi törvény 100. §-ának (3) bekezdésében a szabadalmi törvény 81. §-ának (1) bekezdésére történõ utaláson az e törvény 58. §-ának (1) bekezdésére történõ utalást kell érteni.” 255. § Az Fmtv. 68. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege (2) bekezdésre változik: „(1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.” 256. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 4. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági felügyeletét szolgáló mûszaki megalapozó tevékenységek költségét a központi költségvetésbõl kell biztosítani.” 257. § Az Atv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok, illetõleg a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg. E hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazásának elõmozdításában és fejlesztésében érdekelt közigazgatási szervektõl.” 258. § Az Atv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A biztonság szempontjából fokozott jelentõséggel bíró nukleáris létesítmények folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak. A nukleáris biztonsági hatóság folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következõ módon valósul meg: a) egyedi hatósági eljárások keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel, b) az engedélyesek mûködésének és a létesítmények biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével, c) folyamatos, valamint egyedi eljárások során végzett ellenõrzéssel, d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági elõírások gyakorlati érvényesülését biztosító (szükség esetén kikényszerítõ) érvényesítési eljárások lefolytatásával. (3) Az engedélyesnek és a hatóságnak a nukleáris létesítmények biztonságát, a biztonsági követelmények telje-
5248
MAGYAR KÖZLÖNY
sítését, a kockázat mértékét, a létesítést és az üzembe helyezést megelõzõen, valamint – figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket – a teljes üzemidõ alatt (idõszakos biztonsági felülvizsgálat és jelentés keretében) rendszeres idõközönként teljeskörûen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét nyilvánosságra kell hoznia.” 259. § Az Atv. III. Fejezete címét követõen a következõ alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki: „Az ügyfélre vonatkozó szabályok 11/A. § (1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a Ket. 15. § (2) bekezdésében megfogalmazottól eltérõen a létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minõsül: a) létesítményre vonatkozó engedélynél (a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bõvítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levõ valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használó, b) rendszerelem engedély esetében: az engedélyes, c) ellenõrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve ha az ellenõrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levõ valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használó, d) érvényesítés során az engedélyes és a külsõ bejelentõ. (2) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos elsõfokú eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkezõ hatóságnál lehet elõterjeszteni. (3) A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekû, illetve érintett ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról: a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti kérelem beérkezésétõl számított 30 napon belül, b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti kérelem beérkezésétõl számított 10 napon belül. (4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, õt az eljáró hatóság a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétõl számított 120 napon belül, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m) és n) pontja szerinti eljárásoknál 30 napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.” 260. § Az Atv. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép, és az Atv. a következõ 12/A. §-sal egészül ki:
2005/96. szám
„12. § (1) A határozatot, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) által az ügyintézési határidõ kezdõnapjaként meghatározott idõponttól számítva meg kell hozni: a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben 180 napon belül; b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 60 napon belül. (2) Az eljáró hatóság vezetõje az ügyintézési határidõt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben legfeljebb 90 nappal, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 30 nappal meghosszabbíthatja. Errõl értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek. (3) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidõ a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál 60 nap, míg a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontjai szerinti eljárásoknál 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetõje e határidõt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja, és errõl az ügyfelet és a megkeresõ hatóságot értesíti. (4) A radioaktív anyagok és radioaktív hulladékok országhatáron át történõ szállításának engedélyezése, illetve jóváhagyása az EU hivatalos nyelvén készült kísérõokmányokkal történik. (5) A nemzetközi szervezetekkel kötött szerzõdésekben vállalt kötelezettségekbõl eredõ ellenõrzések esetében az ellenõrzések jegyzõkönyve a nemzetközi szervezet hivatalos nyelvén készül. 12/A. § (1) A helyszíni ellenõrzés a helyszínre vagy a hatósághoz telepített illetõleg a folyamatba beépített ellenõrzõ rendszerbõl történõ táv-adatszolgáltatás útján is történhet. (2) A nukleáris biztonság hatósági ellenõrzése nincs idõkorláthoz kötve. (3) A hatóság a nukleáris létesítmény hatósági felügyeletéhez vagyis az üzemeltetõ tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak lefolytatásához rendszeres és eseti megelõzõ, továbbá eseményhez kötött ellenõrzéseket végez. A hatóság az ilyen tevékenységének folyamatosságát a létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend mûködtetésével biztosíthatja. (4) A nukleáris létesítmény helyszíni ellenõrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzõkönyvben kell rögzíteni. Az ellenõrzés és a jegyzõkönyvezés során az ügyfelet az üzemeltetõ biztonságért felelõs szervezeti egységének megbízottja, az ellenõrzött területen munkautasítás szerint tevékenykedõ vagy korábban tevékenykedett, az üzemvitelért felelõs és karbantartó személyek képviselik, ha ezt az ügyfél másképpen nem szabályozza. A bekért iratokat, dokumentu-
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
mokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelõ, elemzõ tevékenység befejezését követõen is a hatóság tárolja. (5) A nukleáris létesítmény üzemeltetõjének minõségbiztosítását, a személyzet képzését érintõ dokumentum, adatbázis a hatóság által akkor is bekérhetõ, ha az személyes adatokat is tartalmaz. Ezeket az adatokat a hatóság csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történõ munkavégzés ellenõrzésére használhatja fel.” 261. § Az Atv. 13. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A nukleáris létesítmény biztonságára lényeges hatással levõ tevékenység esetében az engedélykérelmet megalapozó dokumentációt független szakértõvel értékeltetni kell. A független szakértõi értékelést a kérelmezõ az engedélykérelem részeként benyújtja a hatósághoz.” 262. § Az Atv. 14. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az engedélyes mindaddig felelõs a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelõsség okafogyottá nem vált vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelõsség a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bõvítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez megszerzett engedélyek érvényének megszûnése esetén is fennáll.” 263. § (1) Az Atv. 17. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Az OAH hatáskörébe tartozik:) „a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bõvítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;” „c) a nukleáris létesítményekkel összefüggõ építmények hatósági engedélyezése és ellenõrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági ellenõrzése;” (2) Az Atv. 17. §-a (2) bekezdése a következõ m)–r) ponttal egészül ki: (Az OAH hatáskörébe tartozik:) „m) a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az elsõ alkalommal történõ, illetve módosítását követõ érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés; n) az atomerõmû blokkjainak fõjavítását követõ újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés; o) üzemelõ nukleáris létesítmények átalakításának elvi engedélyezése; p) üzemelõ nukleáris létesítmények rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakítása (módosítása) elvi engedélyezése; q) az Idõszakos Biztonsági Jelentés jóváhagyása;
5249
r) egyes szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, mûszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása.” (3) Az Atv. 17. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az OAH a (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában minden más illetékes közigazgatási szerv külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.” (4) Az Atv. 17. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Üzemelõ nukleáris létesítményeknek, azok rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakításához (módosításához) kérelmet kell benyújtani az átalakítás elvi engedélyezésére. Az elvi engedélyezés a módosítás biztonsági hatásának teljes körû értékelését jelenti. Átalakítás részleges vagy teljes körû kivitelezésére, továbbá az átalakításhoz szükséges berendezések, termékek gyártására és beszerzésére a kérelmet az elvi engedélyezést követõen vagy abban az esetben lehet benyújtani, ha az eljárás részeként megtörténik a módosítás biztonsági hatásának teljes körû értékelése. (7) A 17. § (2) bekezdés a), c), d) és m) pontja szerinti engedélyezési eljárás – a létesítmény telepítéséhez szükséges eljárást kivéve – a létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetõvé tevõ adathordozón is mellékelni kell.” 264. § Az Atv. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha az OAH engedélyének alapját képezõ bármely szakhatósági hozzájárulás érvényét veszti, akkor az illetékes szakhatóság a 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti OAH-engedély visszavonását kezdeményezheti. Az OAH az ügy súlyosságának figyelembevételével a kezdeményezés kézhezvételétõl számított 30 napon belül dönt. (2) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában a) a belügyminiszter külön jogszabályban kijelölt szervek útján érvényesíti a közbiztonságra és a belsõ rendre, a tûzvédelemre, a rendészetre, valamint a polgári védelemre és a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó, b) a földmûvelésügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az élelmiszer-, a növény- és állategészségügyi, továbbá a talajvédelmi, c) gazdasági és közlekedési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a földtani, d) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a vízhasznosítással, a vízbázisvédelemmel és a vízkárelhárítással összefüggõ,
5250
MAGYAR KÖZLÖNY
e) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminõségvédelmi, f) az egészségügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az ionizáló sugárzással összefüggõ egészségügyi és sugárvédelmi, g) a területileg illetékes építésügyi hatóság érvényesíti az általános területrendezési és építészeti, h) a Magyar Bányászati Hivatal elnöke érvényesíti a bányászati technológiai, bányamûszaki és bányabiztonsági szempontokat. (3) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában a benyújtott engedélykérelemhez csatolni kell a jogszabályban elõírt egyéb hatósági engedélyeket.” 265. § Az Atv. 42. §-a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) A nukleáris biztonsági hatóság a Ket.-ben meghatározott eseteken kívül a nukleáris biztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztetõ esetekben is a fellebbezésre tekintet nélkül elrendelheti határozatának végrehajtását. A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elõ. (3) Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegetõ üzemállapotban az üzemzavar, baleset megelõzése céljából, valamint üzemzavar, baleset bekövetkezése esetén annak elhárítása és súlyosbodásának megelõzése érdekében – külön jogszabályban elõírtak szerint – az üzemviteli szervezet adott idõpontban szolgálatban lévõ felelõs vezetõje jogszabályban megkövetelt hatósági engedély, valamint jóváhagyás nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott mûvelet, intézkedés, átalakítás végrehajtását.” 266. § Az Atv. 67. §-a a következõ n) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza:) „n) a speciális érvényesítési eljárások rendjét.” 267. § Az Atv. 68. §-a (7) bekezdésének bevezetõ része helyébe a következõ rendelkezés lép, és a bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki: „(7) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a közbiztonság és a belsõ rend védelme, valamint a tûzbiztonság fokozása érdekében – az OAH felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:” „c) a tûzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeit és azok érvényesítésének módját a hatóságok tevékenysége során.”
2005/96. szám
268. § A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IX. Fejezetének címe helyébe a következõ cím lép: „A KÖZBESZERZÉSI DÖNTÕBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA, A DÖNTÉSE ELLENI JOGORVOSLAT” 269. § A Kbt. 317. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lépnek: „A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása 317. § (1) A Közbeszerzési Döntõbizottság eljárására – e törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Közbeszerzési Döntõbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Ket. 160–162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak. (3) A Közbeszerzési Döntõbizottság eljárásában a következõ eljárási cselekmények gyakorolhatóak elektronikus úton: a) a kérelem, a kezdeményezés és mellékleteik benyújtása; b) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás; c) az igazolási kérelem elõterjesztése; d) idézés; e) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása.” 270. § A Kbt. 319. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás elõkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésen, a közbeszerzési ügy befejezését eredményezõ végzésen [a Ket. 30. §-a, 31. § (1) bekezdése és a Kbt. 325. § (3) és (4) bekezdése], valamint az ügy érdemében hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi határozat) [a Kbt. 340. § (1) bekezdése] kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntõbizottság hatáskörébe utal.” 271. § A Kbt. 320. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegében „az Áe. 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe „a Ket. 42. §-ának (1) és (3) bekezdésében” szövegrész lép. 272. § (1) A Kbt. 321. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntõbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésõbb az ok felmerülésétõl számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben a 320. §-ban vagy a Ket. 42. §-ának
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(1), illetõleg (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelõsséggel tartozik.” (2) A Kbt. 321. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Ha a közbeszerzési biztos a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményezõ végzés és az érdemi határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon biztos ellen ismételten elõterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül. (4) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó végzést az érdemi határozat elleni jogorvoslatban kifogásolhatja.” 273. § A Kbt. 325. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Közbeszerzési Döntõbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – nyolc napon belül végzéssel akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye. (4) A Közbeszerzési Döntõbizottság az eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követõen jutott a Közbeszerzési Döntõbizottság tudomására. Az eljárást megszüntetõ végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.” 274. § A Kbt. 327. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Közbeszerzési Döntõbizottság az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követõ munkanapon indítja meg az eljárást. (5) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdés szerinti adatokat, a Közbeszerzési Döntõbizottság felhívja a kezdeményezõ szervezetet vagy személyt a hiányok pótlására. A hiánypótlásra a 325. § (2) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni. (6) A kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, illetõleg az eljárás végzéssel történõ megszüntetésére a 325. § (3)–(4) bekezdését is megfelelõen kell alkalmazni.” 275. § A Kbt. 329. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a Közbeszerzési Döntõbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetõleg az egyszerûsített eljárás megkezdésérõl a Közbeszerzési Döntõbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhetõ a közbeszerzésre,
5251
valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetõleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétõl számított tizenöt napon belül a Közbeszerzési Döntõbizottság eljárását hivatalból megindítja.” 276. § A Kbt. 330. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A Közbeszerzési Döntõbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntõbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet, illetõleg a hivatalból való eljárás 327. § és 328. § szerinti eseteiben az annak alapjául szolgáló kezdeményezõ iratot. (2) Az értesítéssel egyidejûleg a Közbeszerzési Döntõbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérõjét, illetõleg a közbeszerzési eljárást mellõzve beszerzõt a közbeszerzéssel, illetõleg a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat vagy amennyiben ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok azonnali megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérõ nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.” 277. § A Kbt. 332. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Közbeszerzési Döntõbizottság a folyamatban lévõ ügyben kérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történõ szerzõdéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendelésérõl dönthet, ha valószínûsíthetõ a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetõleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.” 278. § A Kbt. 333. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „333. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntõbizottság az Európai Bíróság elõzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésben foglalt szabályok szerint, errõl külön végzéssel dönt és egyidejûleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntõbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság elõzetes döntését igényli, valamint – a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntõbizottság a végzést az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejûleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is. (2) Az elõzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezõ végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.”
5252
MAGYAR KÖZLÖNY
279. § A Kbt. 336. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „336. § (1) A Közbeszerzési Döntõbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is – személyesen vagy képviselõik útján – jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetõleg a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elõ. (2) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntõbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részérõl a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megõrzése miatt feltétlenül szükséges.” 280. § A Kbt. 338. §-át megelõzõ alcím és a 338. § helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „Az eljárási bírság 338. § (1) A Közbeszerzési Döntõbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedõ eljárási bírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy résztvevõjét, ha a) hamis adatot közöl, illetõleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; b) felvilágosítást nem vagy nem határidõn belül ad meg; c) a gazdasági, szakmai, illetõleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; d) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. (2) Az eljárási bírság ismételten is kiszabható. (3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a 345. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.” 281. § A Kbt. 339. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „339. § (1) A Közbeszerzési Döntõbizottság – a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével – az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor. (2) Ha a Közbeszerzési Döntõbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles – a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével – az eljárást befejezni. (3) A Közbeszerzési Döntõbizottság a 318. § (2) bekezdésében meghatározott ügyben az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti határidõ legfeljebb tíz nappal, a (3) bekezdés szerinti határidõ pedig legfeljebb harminc nappal – indokolt esetben egy alkalommal – meghosszabbítható; errõl legkésõbb az (1)–(3) bekezdés szerinti határidõ lejárta napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek. (5) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.”
2005/96. szám
282. § A Kbt. 340. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Közbeszerzési Döntõbizottság határozatában a) az alaptalan kérelmet elutasítja; b) a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; c) megállapítja a jogsértés megtörténtét; d) a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése elõtt felhívja a jogsértõt e törvénynek megfelelõ eljárásra, illetõleg az ajánlatkérõ döntésének meghozatalát feltételhez köti; e) a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérõnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerzõdést még nem kötötték meg; f) rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésérõl. (3) Ha a Közbeszerzési Döntõbizottság a (2) bekezdés c)–e) pontja szerint határoz, egyben a) az ajánlattevõt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtõl; b) elrendelheti az ajánlattevõnek a minõsített ajánlattevõk hivatalos jegyzékébõl való törlését; c) elrendelheti az ajánlatkérõ tanúsítványának visszavonását; d) elrendelheti a 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását; e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegõ, illetõleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerzõdést kötõ szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetõleg a szerzõdéskötésért felelõs személlyel, illetõleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelõs személlyel és szervezettel szemben.” 283. § A Kbt. 343. §-át megelõzõ alcím és a 343. § helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „A Közbeszerzési Döntõbizottság döntésének közlése és érdemi határozatának nyilvánosságra hozatala 343. § (1) Az érdemi határozatot és a közbeszerzési ügy befejezését eredményezõ végzést az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell. Amennyiben a határozat vagy az ügy befejezését eredményezõ végzés támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot, illetõleg a végzést a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben nem említett végzést az ügyféllel, illetõleg az eljárás olyan egyéb résztvevõjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetõleg akinek jogi helyzetét közvetlenül érinti. (3) Az érdemi határozatot a Közbeszerzési Értesítõben közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntõbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 336. § (2) bekezdése alapján kizárta. A Közbeszerzési Döntõbizottság érdemi határozatát továbbá
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát (346. §) kérték, de erre a tényre utalni kell.” 284. § (1) A Kbt. 51. címének helyébe a következõ cím lép: „JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSI DÖNTÕBIZOTTSÁG DÖNTÉSE ELLEN” (2) A Kbt. 345. §-ának (1)–(3) bekezdése és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntõbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen 345. § (1) A Közbeszerzési Döntõbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntõbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelõ végzés ellen is. (2) A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétõl számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntõbizottság a kérelmet – az ügy irataival együtt – beérkezését követõen haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. (3) A Közbeszerzési Döntõbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fõvárosi Bíróság nem peres eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntõbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.” 285. § A Kbt. 346. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Közbeszerzési Döntõbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntõbizottság érdemi határozata sérti, illetõleg a Közbeszerzési Döntõbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményezõ szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.”
KILENCEDIK FEJEZET Környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokkal összefüggõ törvények 286. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) a következõ címmel, valamint 64/A. §-sal egészül ki: „Adatkezelés 64/A. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási szervek a természetes és jogi szemé-
5253
lyekrõl adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával a) a környezet használatára [4. § i) pont] vonatkozó hatósági határozatban megállapított jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenõrzése, b) a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, c) a környezet szennyezésének és károsodásának megelõzése, csökkentése és megszüntetése, valamint felszámolása, d) a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenõrzése érdekében tarthat nyilván. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra a) természetes személy, illetve egyéni vállalkozó esetében aa) személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja), ab) lakcím, illetve székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal, ac) vállalkozói igazolvány kiállítója és száma; b) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében ba) cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma (adószámának elsõ nyolc számjegye) statisztikai tevékenységének kódja, bb) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal; c) a–b) pontok esetében ca) környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései, cb) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok tarthatók nyilván. (3) A bíróság, az ügyészség, a bûnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a mûszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az állategészségügyi, a növény- és talajvédelmi szervezetek, a földhivatal, a polgári védelmi szervek feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén – jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben. (4) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai illetõleg tájékoztatási célra felhasználhatók és statisztikai illetõleg tájékoztatási célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók. (5) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetben adatok közlésének csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult. (6) Az adatkezelést végzõ szervek vezetõi a természetes személyek személyes, valamint a jogi személyek üzleti tit-
5254
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
kot képezõ adatai védelméért való felelõsségük körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenõrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselõje a rá vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetõleg a nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.”
293. § A Tvt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felügyelõség, illetõleg helyi védett természeti terület esetében a jegyzõ korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztetõ tevékenységeket. A határozat – a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében – fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
287. § A Kvtv. a következõ 70/A. §-sal egészül ki: „70/A. § A részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelõ végzésnek tartalmaznia kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl az eljáró szakhatóság megnevezését, állásfoglalását és indoklását is. A részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelõ végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
294. § A Tvt. 78. §-a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik: „(2) A Natura 2000 területen élõ közösségi jelentõségû faj állományának, valamint élõhelynek veszélyeztetése vagy súlyos sérelme esetén a külön jogszabályban meghatározott hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. (3) Ha védett növénytársulások fennmaradásához szükséges jogszabályban foglalt kötelezettségének a földterület tulajdonosa (vagyonkezelõje, használója) nem tesz eleget, a felügyelõség határozattal kötelezheti a munkák elvégzésére, illetve a kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett terhére és költségére elvégeztetheti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”
288. § A Kvtv. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 77. § szerint végzett felmérés jóváhagyásakor a felügyelõség egyszerûsített határozatot hoz [Ket. 71. § (3) bekezdés], illetõleg az eljárást tovább folytathatja az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával.” 289. § A Kvtv. 91. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: „(2) Szakértõ kirendelésekor, illetve szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig a felügyelõség az eljárást felfüggeszti.” 290. § A Kvtv. 95. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „95. § A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 291. § A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 72. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(5) A kártalanítás igény jogalapjáról és mértékérõl a természetvédelmi hatóság határozatban dönt. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.” 292. § A Tvt. 76. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Szakértõ kirendelése, illetve szakvélemény kérése esetén az eljárást a természetvédelmi hatóság a szakvélemény megérkezéséig felfüggeszti.”
295. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a települési önkormányzat jegyzõje veti ki.” 296. § Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 20. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A veszélyes állat tartását, illetõleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk, szaporításuk, illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg. A veszélyes állattá nyilvánításról szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.” 297. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A környezetvédelmi hatóság – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen – korlátozza, felfüggeszti, illetõleg megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység engedélytõl eltérõ vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztetõ hulladékgazdálkodási tevékenységet. A határozat – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY TIZEDIK FEJEZET
Oktatási ágazati feladatokkal összefüggõ törvények 298. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) E törvényt kell alkalmazni a hazai bizonyítványokról, oklevelekrõl és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása során is.” (2) Az Etv. 1. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik. Az elismerési és honosítási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.” 299. § (1) Az Etv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekrõl és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatok ellátása, ha e törvény másként nem rendelkezik, az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.” (2) Az Etv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés e törvény IV. fejezete szerinti elismerése, valamint a hazai szakképesítõ bizonyítványokról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására jogosított miniszter által irányított minisztérium hatáskörébe tartozik.” 300. § Az Etv. 6. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány a magyar állampolgár, továbbá a bevándorolt, letelepedett esetében a személyi azonosító adatokat tartalmazó hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány), az útlevél vagy a jogosítvány, valamely más tagállam állampolgára esetében az adott tagállam belsõ joga szerint személyi azonosító adatokat tartalmazó igazolványnak minõsülõ okirat, más személy esetében a tartózkodási engedély, továbbá a tartózkodási vízum, amennyiben azt munkavállalási, jövedelemszerzési vagy családegyesítési céllal állították ki. (4) A kérelmezõnek a (2) bekezdés rendelkezésétõl eltérõen nem kell igazolnia magyarországi lakóhelyét, ha a) az elismerést továbbtanulási céllal kéri, b) a kérelem a Harmadik rész hatálya alá tartozik, vagy c) résztanulmányok beszámítását kéri.”
5255
301. § (1) Az Etv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A kérelmezõ az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási cselekményeket elektronikus úton is gyakorolhatja, illetve az e törvény alapján benyújtandó okiratokat, a 7. § (1) a), b) és c) pontjában meghatározott okiratok kivételével, elektronikus úton is benyújthatja. Az eljáró hatóság elõírhatja, hogy az elektronikus úton benyújtott okiratokat a kérelmezõ mutassa be.” (2) Az Etv. 8. §-a a következõ (7)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az eljáró hatóság az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási cselekményeket – a határozat közlésének kivételével – elektronikus úton is gyakorolja. (8) Az elismerési és honosítási eljárásban a külföldön kiállított bizonyítvány vagy oklevél magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is bizonyító erõvel rendelkezik. Az eljáró hatóság azonban indokolt esetben elõírhatja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet külföldi illetékes hatóság felülhitelesítse, illetve a kérelmezõ nyújtson be olyan, külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél a kérelmezõt külföldön szabályozott szakma gyakorlására jogosítja fel. (9) Az e törvény rendelkezései alapján benyújtandó okirat benyújtása helyett az ügyfél az okirat által bizonyítani kívánt tényrõl kizárólag akkor tehet nyilatkozatot, ha e törvény azt megengedi. (10) Ha külföldi oktatási intézmény vagy hatóság hazai bizonyítvánnyal vagy oklevéllel kapcsolatban hazai oktatási intézményt vagy hatóságot keres meg, a hazai oktatási intézmény vagy hatóság a megkeresésnek közvetlenül tesz eleget.” 302. § Az Etv. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § A kérelmezõ az elismerési és honosítási eljárás eredményeként meghozott határozat jogerõre emelkedésétõl számított három évig jogosult újrafelvételi kérelmet benyújtani. A újrafelvételi eljárásban meghozott határozat mások jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét nem érintheti.” 303. § Az Etv. IV. Fejezete címének helyébe a következõ cím lép: „A SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE AZ ALAP-, KÖZÉP- ÉS FELSÕFOKÚ SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE, A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY” 304. § Az Etv. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § Az eljáró hatóság a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a magyar általános iskolai, szakképesítõ vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal
5256
MAGYAR KÖZLÖNY
való egyenértékûségérõl, ha azt nemzetközi szerzõdés vagy jogszabály állapítja meg, hatósági bizonyítványt állít ki.” 305. § Az Etv. Negyedik része címének helyébe a következõ cím lép, az Etv. a következõ XI. Fejezettel egészül ki, egyidejûleg az eredeti XI–XIV. Fejezet számozása XII–XV. Fejezetre változik: „A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRÕL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, A TÁJÉKOZTATÁS, A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS DÍJA ÉS A ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XI. Fejezet A hazai bizonyítványokról, oklevelekrõl és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány 60/A. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélrõl hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történõ jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthetõ egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon. (2) A kérelmezõnek a bizonyítványa vagy az oklevele hatósági bizonyítvánnyal történõ igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell a bizonyítványa vagy oklevele hiteles másolatát, az eljáró hatóság azonban a bizonyítvány vagy oklevél nem hiteles másolatát is elfogadhatja. 60/B. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy a kérelmezõ valamely szabályozott szakmát Magyarországon ténylegesen és jogszerûen gyakorolt, illetve amennyiben ezt a szakmát gazdálkodó szervezet vezetõjeként [30. § (6) bekezdés] vagy egyéni vállalkozóként gyakorolta, akkor errõl a körülményrõl is. (2) A kérelmezõnek a szabályozott szakma gyakorlásának hatósági bizonyítvánnyal történõ igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell: a) a kérelmezõ tényleges és jogszerû szakmagyakorlásáról szóló munkáltatói, jegyzõi vagy kamarai nyilatkozatot, b) a kérelmezõ egyéni vállalkozói igazolványának másolatát vagy munkaszerzõdését.
2005/96. szám
(3) Amennyiben a kérelmezõ a szabályozott szakmát gazdálkodó szervezet vezetõjeként gyakorolta, kérelméhez a (2) bekezdésben meghatározott iratokon túlmenõen mellékelnie kell: a) a kérelmezõ munkáltatójának szervezeti felépítését bemutató iratot, b) a kérelmezõ által vezetett szervezet vagy szervezeti egység munkavállalóinak munkaszerzõdését. 60/C. § (1) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélrõl hatósági bizonyítványban igazolja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei összhangban állnak az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány kiállítása azért nem lehetséges, mert a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei nem állnak összhangban az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel, akkor a 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljáró hatóság a kérelmezõ hazai szakma gyakorlatáról kérelemre a 60/B. § rendelkezései szerint hatósági bizonyítványt állít ki.” 306. § (1) Az Etv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kérelmezõnek az e törvény I., II., XI. és XII. Fejezete szerinti eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelezõ legkisebb munkabér egynegyedének megfelelõ összeget (a továbbiakban: eljárási díj) kell befizetnie az eljáró hatóság számlájára.” (2) Az Etv. 64. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Ha a nem tagállami állampolgár kérelmezõ az eljárásban költségmentesség iránti igényt terjeszt elõ, az eljáró hatóság a kérelem megalapozottságának elbírálása céljából – a kérelmezõ egyidejû tájékoztatása mellett – kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbítását igényelheti a központi idegenrendészeti nyilvántartásból.” 307. § (1) A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szat.) 5. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A szakképesítésért felelõs miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében) „f) közvetlenül – vagy az általa mûködtetett költségvetési szerv vezetõje útján – évente egy alkalommal dönt a szakértõi névjegyzékbe és a vizsgaelnöki névjegyzékbe történõ felvételrõl, valamint elkészíti és kiadja a szakértõi névjegyzéket és a vizsgaelnöki névjegyzéket, továbbá”
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A Szat. a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) Az Országos szakmai szakértõi és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történõ felvételre irányuló hatósági ügyekben a hatóság az eljárási cselekményeit – a határozat közlésének kivételével – elektronikus úton is gyakorolja. (2) Az Országos szakmai szakértõi és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történõ felvételre irányuló ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Az eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásához jogszabály által elõírt közokiratok, illetve azok hiteles másolata elektronikus úton nem terjeszthetõ elõ. (3) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.”
5257
A határozatról az érintett ügyfeleken kívül tájékoztatni kell az érintett települési önkormányzatot és a területileg illetékes építésügyi hatóságot is.” 310. § Az Étv. 28. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettséget és annak mértékét a települési önkormányzat jegyzõje az érintettekkel határozatban közli.” 311. § Az Étv. 29. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a települési önkormányzat jegyzõje az érintettekkel határozatban közli.”
Építésügyi ágazattal összefüggõ törvények
312. § Az Étv. 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az idõpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetõleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelõ határozat jogerõre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A fõváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fõvárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fõvárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezõ a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerzõdõ felek között – a kérelem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az ingatlan fekvése szerinti illetékes megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. A kártalanítási ügyben az érdemi határozatot a kérelem elõterjesztésétõl számított 90 napon belül meg kell hozni.”
309. § Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetésérõl – a változtatási tilalom kivételével – a települési önkormányzat képviselõ-testülete (a fõvárosban a fõvárosi önkormányzat közgyûlése, illetõleg a kerületi önkormányzat képviselõ-testülete) a fõjegyzõ, illetõleg a jegyzõ útján tájékoztatja az érintetteket. (4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelõzése érdekében – törvényben meghatározott esetekben – az arra hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási szerv rendeli el határozattal a telekalakítási, illetõleg az építési tilalmat.
313. § Az Étv. 30. §-a a következõ (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki: „(8) A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének a kártalanítás ügyében hozott határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással azonban kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A kártalanítási ügyben kezdeményezett bírósági eljárást a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani. A bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja. (9) A tulajdonost, haszonélvezõt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minõsül. Az adásvétellel, kisajátítással tör-
308. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-a a következõ (13)–(15) bekezdéssel egészül ki: „(13) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben a hatóság az eljárási cselekményeit – a határozat közlésének kivételével – elektronikus úton is gyakorolja. (14) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Ha jogszabály az eljárás megindítására irányuló kérelem mellékleteként közokirat, illetve annak hiteles másolata benyújtását írja elõ, a melléklet elektronikus úton nem terjeszthetõ elõ. (15) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.”
TIZENEGYEDIK FEJEZET
5258
MAGYAR KÖZLÖNY
ténõ kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.” 314. § (1) Az Étv. 48. §-ának (3)–(10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az építésügyi hatóság a 45. § (1) és (2) bekezdésében említett építésügyi hatósági ellenõrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében: a) vizsgálja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetõek-e, b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetõt a fennmaradási engedély feltételeirõl és jogkövetkezményeirõl, és egyben c) legfeljebb 60 napon belüli határidõ kitûzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. (4) Amennyiben az építtetõ az értesítés szerinti határidõig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetõleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidõben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. (5) A fennmaradási engedély – építésügyi bírság kiszabása, illetõleg az (1)–(2) bekezdés szerinti szükségszerû átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejû megállapítása mellett – meghatározott idõre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan idõre szóló) vagy végleges jellegû lehet. (6) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy idõben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésrõl is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után a 44. § elõírásai szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (7) A meghatározott idõ elteltét, illetõleg az engedély visszavonását követõen az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben elõírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli. (8) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy b) – ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhetõ –, a lebontását. (9) Az építésügyi hatóság az (1)–(8) bekezdés alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven
2005/96. szám
belül, legkésõbb azonban az építés befejezésétõl – ha nem állapítható meg – az építmény használatbavételétõl számított tíz éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves idõtartam kezdetét a meghatározott idõ elteltétõl, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre elõírt teljesítési határidõ lejártától, illetõleg az új eljárás lefolytatását elrendelõ jogerõs határozat keltétõl kell számítani. (10) A (9) bekezdés szerinti egyéves idõtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdõdik: a) a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétõl, illetve b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elõ az építtetõ fennmaradási engedélykérelmét, továbbá c) ha az építtetõ kérelmét módosítja vagy visszavonja.” (2) Az Étv. 48. §-a a következõ (11)–(13) bekezdéssel egészül ki: „(11) A fennmaradási engedélyezés (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor érvényben volt építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtetõ számára kedvezõbbek. (12) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételei fennállnak – kérelemre – a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidõ már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget elõírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet. (13) A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezõje, használója) tûrni köteles.” 315. § Az Étv. a következõ 53/A–53/C. §-okkal egészül ki: „53/A. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági, valamint az egyéb építésügyi igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv által lefolytatott eljárások közül – ha az ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információtechnológiai (IT) feltételei fennállnak – a panaszügyek intézése, továbbá a (3) bekezdés szerinti értesítés jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is lefolytatható. Egyéb építésügyi eljárásban az elektronikus ügyintézés jogszabályban meghatározott esetekben és módon, az ott meghatározott ütemezésben folytatható le. A miniszter, az 52. § (5) bekezdés szerinti hatóságok, valamint a 32. § (6) bekezdés szerinti névjegyzékeket vezetõ szervek az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elõsegítése érdekében elektronikus tájékoztatási szolgáltatást mûködtetnek. (2) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban ügyfélnek minõsül az a természetes vagy jogi
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, továbbá akit (amelyet) hatósági ellenõrzés alá vontak, valamint akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás az adott üggyel összefüggésben adatokat tartalmaz, így különösen: a) az építtetõ, valamint b) ha nem azonos az építtetõvel, az ingatlannal rendelkezni jogosult, c) a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos – a határozattal érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) – telekkel rendelkezni jogosult, kivéve a telekegyesítésre és a telekhatár rendezésre irányuló építésügyi hatósági eljárásokat, d) jogszabályban meghatározott esetekben a tervezõ, a felelõs mûszaki vezetõ, az építési mûszaki ellenõr és a kivitelezõ. (3) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság: a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet, b) a kérelemre indult eljárásban a kérelmezõt és a kérelem benyújtásakor ismert ügyfelet az eljárás hivatalból történt megindításától, illetve a kérelem beérkezésétõl számított öt munkanapon belül értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidõrõl, ügyintézõjérõl és az ügyintézõ hivatali elérhetõségérõl. (4) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok (építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) az 50. § (1) bekezdése szerinti célelõirányzatot illetik, behajtásukra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 131. § (1) bekezdésének elõírásait kell megfelelõen alkalmazni. (5) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok megállapított határidõn túli megfizetése esetén a késedelmi pótlékot a Ket. 138. §-a szerint kell megfizetni. 53/B. § (1) Az építésügyi hatóságnak a szakhatósághoz intézett megkereséséhez csatolnia kell a hozzájárulás megadásához szükséges – külön jogszabályban meghatározott példányszámú és tartalmú – mellékletet. (2) A szakhatóság hozzájárulása – az általános érvényû építésügyi jogszabályokban és a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben nem érintett egyéb – a hatáskörébe tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alapulvételével kialakított, a szakterület követelményeinek érvényre juttatását biztosító szakkérdésekre terjed ki. (3) A szakhatóság hozzájárulásában foglalt elõírásokat – a (2) bekezdésben meghatározott körben – az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni. Az építésügyi hatóság a szakhatóság (2) bekezdésnek nem megfelelõ tartalmú véleményét – a felettes szakhatósággal egyeztetve – a határozat meghozatalánál figyelmen kívül hagyja. (4) A szakhatóság a hozzájárulása megadása során a véleményezett építészeti-mûszaki tervdokumentációt kelte-
5259
zéssel, aláírással és bélyegzõlenyomattal látják el és azt a szakhatósági hozzájárulással együtt megküldi az eljáró építésügyi hatóságnak. 53/C. § (1) Az építésügyi hatóság megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett, ha az építtetõ kérelme: a) a Ket. 37. § (1) bekezdésben foglaltak szerint hiányos, a kérelem beérkezésétõl számított legkésõbb 10 munkanapon belül, ha b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-mûszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követõ 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetõt. (2) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezetek eljárásaiban a Ket.-ben foglalt általános követelményeken túlmenõen a kérelmek és a döntést tartalmazó határozatok részletes tartalmi követelményeit külön jogszabály határozza meg. (3) Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eszközként az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló építészeti-mûszaki tervtanácsi szakmai véleményt – különös tekintettel az építészeti minõséggel, az értékvédelemmel, valamint a környezethez való illeszkedéssel kapcsolatosakra – a Ket. 50. § (6) bekezdésében foglaltak szerint veszi figyelembe. (4) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályok által engedélyezett körben az engedély megadását a tervtanácsi szakmai vélemény alapján megtagadhatja. (5) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezetek határozatainak méltányosságból való módosítására nincs lehetõség. (6) A 46. § (2) bekezdésében, valamint az 52. § (1)–(2) és (6)–(7) bekezdésében meghatározott hatóságokon, illetve törvény szerinti felügyeleti szerveiken túlmenõen kormányrendeletben megjelölt szervezetek is elláthatnak a Ket. 12. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével építésügyi igazgatási feladatokat.” 316. § (1) Az Étv. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1)–(2) bekezdésben említett nyilvántartások, továbbá az építésügyi, az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi hatósági feladatot ellátó szervezetek hatósági eljárásaikhoz szükséges ügyiratok, valamint az építési napló az a), c) és h) pontok tekintetében a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelõen az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják: a) családi és utónév, születési név, b) születési hely és idõ, anyja neve,
5260
MAGYAR KÖZLÖNY
c) lakcím, székhely, d) személyi igazolvány száma, e) iskolai végzettség, szakképesítés, szakvizsga, szakmai gyakorlat, szakmagyakorlási jogosultság adatai, f) fegyelmi büntetések, g) számlát vezetõ hitelintézet neve, h) adóazonosító szám, amelyet elkülönítetten kell kezelni és annak megismerésére csak a törvényben feljogosított hatóságok jogosultak.” 317. § (1) Az Étv. 62. §-ának (1) bekezdése a következõ o)–r) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy) „o) a felsõoktatási szakokon szerzett szakképesítésekrõl szóló kormányrendeletben meghatározottak vonatkozásában a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében a szakképesítések és szakképzettségek elismerésének részletes eljárási szabályait, p) a településtervezõk, az építészeti-mûszaki tervezõk, az építésügyi mûszaki szakértõk, az építési mûszaki ellenõrök, a felelõs mûszaki vezetõk és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézõk továbbképzésének részletes szabályait, q) a településtervezési jogosultságra, valamint a településrendezési, építészeti-mûszaki tervtanácsokra, valamint az építészeti minõség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat, r) az építõipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának, az építõipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait” (rendelettel állapítsa meg.) (2) Az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy) „i) az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági határozatok részletes tartalmi követelményeit,” (rendelettel állapítsa meg.) 318. § A tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 38. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák (a továbbiakban együtt : kamarák) tevékenysége felett az általános törvényességi felügyeletet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. Azokban az esetekben, amikor a kamarák törvényességi felügyeletére a sajátos építményfajtákra vagy a mûemlékekre vonatkozó
2005/96. szám
jogszabályokkal összefüggõ tevékenysége alapján kerül sor, akkor a miniszter a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez – elõzetesen – kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét. (2) A miniszter, mint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglaltak szerinti felügyeleti szerv, jogosult hivatalból megvizsgálni a kamarák 42. § (1) bekezdés szerinti hatósági eljárását és azok döntését.” 319. § A Kamtv. IX. Fejezetének címe, továbbá 42. § és 43. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „Közigazgatási hatósági ügyek intézése 42. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következõ ügyekben: a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogosultságának megállapítása, törlése, visszavonása, illetve az érvényességével kapcsolatos eljárás és döntés b) törvénnyel vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt egyéb építésügyi igazgatási ügyek intézése [az a)–b) pontok a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás]. (2) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a kamarai hatósági eljárást elsõ fokon a területi kamara folytatja le. A területi kamara döntése ellen fellebbezésnek van helye, melynek az elbírálására az országos kamara jogosult. (3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kizárólag írásban, az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet elõterjeszteni. A kérelemre indult eljárásban az ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni. Nem minõsül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus eszközök útján benyújtott kérelem. (4) A 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti névjegyzékbõl történõ törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti. (5) A kamarai hatósági eljárás során hozott határozatnak méltányosságból való módosítására nincs lehetõség. Hatósági igazolvány és nyilvántartás 43. § (1) A területi kamara kérelemre a tervezõi és szakértõi névjegyzéki bejegyzésrõl hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány igazolja a névjegyzékbe vétel idejét, érvényességét, a gyakorolható tevékenység leírását. (2) A kamarák a következõ adattartalommal vezetnek nyilvántartást a jogosultságokról: a) családi és utónév, születési név, b) születési hely és idõ, anyja neve, c) lakhely, székhely, d) szakmagyakorlásra jogosító iskolai végzettség kelte,
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
e) a névjegyzékbe vételt megelõzõ szakmai gyakorlat ideje, helye, f) a jogosultsági vizsga kelte, minõsítése, kiállítója, g) névjegyzékbe vétel napja, érvényességi ideje, h) mérnöki, illetve építészeti tevékenységhez kötött továbbképzések jellege, eredményei, i) az áthelyezés idõpontja, j) fegyelmi büntetések, k) a névjegyzék megszûnése esetén a iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja. (3) A névjegyzékbõl történõ törlést követõen az e §-ban megjelölt személyek adatait a területi kamara 10 évig köteles megõrizni. (4) A kamarák a következõ adattartalommal vezetnek nyilvántartást az 1. § (3) bekezdés szerint mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató jogi személyekrõl (a továbbiakban: társaság): a) a társaság neve, b) a társaság székhelye, c) a társaság tagjainak, vezetõinek adatai (név, születési hely és idõ, anyja neve, tagsági jogviszony, névjegyzéki száma), d) tervezõi, illetve szakértõi jogosultsággal rendelkezõ alkalmazottak adatai (név, születési hely, idõ, lakcím, névjegyzéki szám, alkalmazás idõtartama), e) az alapítás idõpontja, f) a cégjegyzékbe történõ bejegyzés idõpontja, cégjegyzékszám, g) a névjegyzékbe történõ felvétel idõpontja, h) a névjegyzékbõl történõ törlés idõpontja. (5) A társaság a nyilvántartásban szereplõ adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni. (6) A nyilvántartásból történõ törlést követõen a társaság adatait a területi kamara 10 évig köteles megõrizni.” 320. § A Kamtv. a következõ 55. §-sal egészül ki: „55. § Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy a) a kamarák hatáskörébe tartozó ügyeket, a kamarai hatósági eljárások részletes szabályait, a kérelem tartalmát és mellékleteit, a határozat részletes tartalmi követelményeit, a nyilvántartások vezetésének módját, b) a kamarai hatósági eljárások ellátásához szükséges feltételeket rendeletben határozza meg.”
TIZENKETTEDIK FEJEZET A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása 321. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
5261
(a továbbiakban: Ket.) 14. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (Törvény e törvény rendelkezéseitõl eltérõ szabályokat állapíthat meg) „c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival – beleértve a baleseti ellátásokat is – kapcsolatos eljárásokban ca) a joghatóságra, a hatáskörre, az illetékességre, cb) a hatóság döntéseire, cc) a jogorvoslatokra, cd) a végrehajtásra.” 322. § A Ket. 33. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az ügyintézési határidõbe nem számít be:) „c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedõ idõ,” 323. § A Ket. 41. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítõ nevére, elérhetõségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak.” 324. § A Ket. 95. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” 325. § A Ket. 98. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a (3) és (4) bekezdésben, továbbá a 109. § (2) bekezdésében szabályozott eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetõvé teheti. (3) Az eljárást felfüggesztõ, az eljárást megszüntetõ, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsõfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.” 326. § A Ket. 101. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha) „e) azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetõvé teszi.”
5262
MAGYAR KÖZLÖNY
327. § A Ket. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevõje a hatóság jogerõs határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétõl számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérõen is meghatározhatja. (2) Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevõje jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerõs végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsõfokú végzés közvetlenül a bíróság elõtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek – a kormányt ide nem értve – nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsõfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetõvé. A bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül.” 328. § A Ket. 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha) „d) a közigazgatási döntés tartalmát bûncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bûncselekmény elkövetését jogerõs ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,” 329. § (1) A Ket. 148. §-ának (1)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a végrehajtást elrendelõ szerv – kérelemre – a végrehajtás felfüggesztését rendelheti el, ha a) a hatóság jogutódlás esetén a kötelezettség teljesítési határidejét meghosszabbítja [16. § (3) bekezdés], vagy b) a jogosult kérelmére elrendelt végrehajtás során a felfüggesztést a jogosult kezdeményezi, c) felfüggesztést különös méltánylást érdemlõ körülmény indokolja. (2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában különös méltánylást érdemlõ körülménynek kell tekinteni, ha a végrehajtás foganatosítása a kötelezettre – az összes körülmény mérlegelése alapján – aránytalanul súlyos következménnyel járna, így különösen ha a kötelezettet rendkívüli esemény (természeti csapás, baleset, betegség stb.) sújtja vagy a végrehajtás a kötelezett és az eltartottak létfenntartását, a foglalkozás gyakorlását gátolja. E címen nincs helye az eljárás felfüggesztésének, ha a végrehajtás halasztása az ellenérdekû ügyfél érdekeit sérti vagy közérdekbe ütközik. (3) Ha a különös méltánylást érdemlõ körülményt a végrehajtást foganatosító szerv észleli, azt az eljárás felfüggesztése céljából haladéktalanul közli a végrehajtást elrendelõ szervvel.
2005/96. szám
(4) A végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthetõ, ha a) a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban vagy a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében elõbb lefoglalta, b) a kötelezett bármely jogcímen esedékes bevételére vagy a vagyoni helyzetében várható – igazolható – változásra tekintettel a végrehajtás szempontjából az eljárás felfüggesztése célszerû, c) a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság – változatlan tényállás mellett – új eljárás lefolytatását rendeli el, d) ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elõ és a kérelemben elõadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínûsítik. (5) A végrehajtás felfüggesztése kötelezõ, ha a) az e törvényben szabályozott jogorvoslás során a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság elrendeli, b) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni óvásban indítványozza, c) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, illetve az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, d) jogszabály elrendeli.” (2) A Ket. 148. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A végrehajtás felfüggesztésének elrendelésétõl a felfüggesztés megszüntetéséig újabb végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, késedelmi pótlék nem számítható fel. A felfüggesztéssel minden határidõ megszakad és a felfüggesztés megszüntetésével újra kezdõdik.” 330. § A Ket. 149. §-ának (1) bekezdése a következõ f) és g) ponttal egészül ki: (A végrehajtást elrendelõ szerv vagy felügyeleti szerve a végrehajtást végzéssel megszünteti, ha) „f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzügyi intézményre vagy a munkáltatóra vonatkozó felelõsségi szabály alapján [133. § (5) bekezdés, 134. § (3) bekezdés] vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette, g) ha jogszabály a végrehajtás megszüntetését rendeli el.”
TIZENHARMADIK FEJEZET Záró rendelkezések 331. § (1) A BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: BM KKH) jogutóda a vagyoni jogok és kötelezettségek valamint a vagyonnyilatkozattal, a közigazgatás-szervezéssel és közigazgatási személyzetpolitikával, közszolgálati rendszerirányítással, valamint közigazgatási minõségbiztosítással kapcsolatos fel-
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
adatok ellátása, illetve a BM KKH-nál foglalkoztatott köztisztviselõkkel kapcsolatos munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlása tekintetében a Belügyminisztérium. Ahol jogszabály a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt említ, azon a Belügyminisztériumot, ahol hivatalvezetõt említ, ott belügyminisztert kell érteni. (2) A Ktv. 22/A–22/B. §-okban meghatározott, a Belügyminisztériumot, illetve a belügyminisztert megilletõ feladat- és hatásköröket a Belügyminisztérium szervezetén belül mûködõ Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenõrzési Iroda (a továbbiakban: Iroda) látja el, illetve gyakorolja. Az Iroda a belügyminiszter közvetlen alárendeltségében, de feladatkörében függetlenül mûködik, önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Feladatkörében befolyástól mentesen, önállóan jár el. Az Irodánál foglalkoztatottak más tevékenység végrehajtásába nem vonhatók be. Az Iroda – minisztériumi fõosztályvezetõi jogállású – vezetõje tekintetében a munkáltatói jogokat a belügyminiszter gyakorolja. A belügyminiszter az Iroda tevékenységét érintõ egyedi utasítást nem adhat. 332. § (1) E törvény rendelkezéseit – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a törvény hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény – e törvény 206. §-ával megállapított – 84/H. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell azokra az európai szabadalmakra is, amelyek megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben e törvény hatálybalépését megelõzõen hirdették meg, de az attól számított hat hónap e törvény hatálybalépését követõen jár le. (3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény – e törvény 216. §-ával megállapított – 115/B. §-ának (1) bekezdésében említett három hónapos határidõt e törvény hatálybalépésétõl kell számítani, ha a közösségi növényfajta-oltalom 2004. május 1-je és e törvény hatálybalépése közötti idõszakban szûnt meg. (4) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek az e törvény 268–285. §-ával megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni. (5) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény e törvény 114. §-ával, a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény e törvény 145. §-ával megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követõen benyújtott pályázatok elbírálása és e törvény hatálybalépését követõen elõterjesztett áthelyezés iránti kérelmek intézése során kell alkalmazni. (6) E törvény hatálybalépésétõl a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ának
5263
– e törvény 103. §-ával megállapított – (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2005. november 1-jét megelõzõ idõpontban kibocsátott fizetési meghagyásokra is alkalmazni kell. 333. § A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartozás végrehajtására a végrehajtó szolgálatok létrejöttéig az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 334. § (1) A Ket. 131. §-a (1) bekezdésének hatálybalépéséig az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerõsen és végrehajthatóan megállapított bírságok (építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsülnek, melyet minden esetben az építésügyi hatóság megkeresésére az illetékes állami adóhatóság hajt be. (2) Az építésügyi hatóság a (1) bekezdés szerint behajthatatlan bírság és annak a Ket. szerint számított késedelmi kamata összegéig, az építésügyi hatóság javára, az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzésre az építésügyi hatóságnak a bírság behajthatatlansága esetén hozott, a bejegyzést elrendelõ jogerõs határozata alapján kerül sor. (3) Amennyiben a bejegyzés alapjául szolgáló követelést és késedelmi kamatát megfizetik, az összeg beérkezésérõl szóló értesítés vagy igazolás bemutatásától számított 15 napon belül az építésügyi hatóság határozatot hoz a jelzálogjog törlésének elrendelésérõl, amelyet annak jogerõre emelkedése után haladéktalanul megküld az ingatlan-nyilvántartás részére. 335. § A minisztériumok és az országos hatáskörû szervek a Ket. 27. §-ának (5) bekezdésében szabályozott együttmûködési megállapodást köthetnek az irányításuk (felügyeletük) alá tartozó szervekre is kiterjedõ érvénnyel a külföldi társszervekkel hatósági feladataik ellátásának elõmozdítására. 336. § Ahol jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt említi, ott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, ahol államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási hatósági eljárást kell érteni. 337. § (1) E törvény a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott kivétellel 2005. november 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 14. §-ának (2) bekezdése, 41–43. §-a, a 331. §-a, a 338. §-ának 1. pontja, továbbá a 339. §-ának 4. pontja 2005. július 15-én lép hatályba. (3) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény e törvény 28. §-ával megállapított 82/C. §-ának (5) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.
5264
MAGYAR KÖZLÖNY
évi LXXXI. törvény e törvény 99. §-ával módosított 79. § (2) bekezdése, továbbá e törvény 134–137. §-a és 155. §-ának (2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba. (4) E törvény 231. §-a, 245. §-a, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény – e törvény 229. §-ával megállapított – 46/D. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba. (5) E törvény 201. §-a, 250. §-a, 255. §-a, valamint a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény – e törvény 199. §-ával megállapított – 53/D. §-ának (2) bekezdése és – e törvény 217. §-ával megállapított – 118. §-ának (4) bekezdése, továbbá a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény – e törvény 249. §-ával megállapított – 32/B. §-ának (2) bekezdése 2007. július 1-jén lép hatályba. 338. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg 1. a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (7) bekezdésében a „Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe „Belügyminisztériumot” szövegrész lép, 2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésében az „otthonául használ” szövegrész helyébe az „életvitelszerûen otthonául használ” szövegrész lép. 3. a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-ának (5) bekezdésében „az illetékes megyei (fõvárosi) szerv vezetõje,” szövegrész helyébe „az illetékes területi szerv vezetõje” szövegrész lép, 4. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 256/A. §-ának (1) bekezdésében a „240/E. § (1)–(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „240/F. § (1)–(4) bekezdése” szövegrész lép, 5. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének második mondatában, 62. §-ának (2) bekezdésében, 72. §-ának (2) bekezdésében, 100. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és 114/S. §-ának (2) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, 53. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „határozatok” szövegrész helyébe a „döntések” szövegrész, 57. §-ának (6) bekezdésében, 84/S. §-ának (9) bekezdésében és 114/I. §-ának (6) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 86. §-ának (1) bekezdésében, 90. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 93. §-ának (1) bekezdésében és 100. §-ának (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe a „döntésének” szövegrész, 100. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szövegrész, XI. fejezetének címében a „határozatának megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, 16. §-ának (2) bekezdésében a „(114/Z. §)” szövegrész helyébe a „(115/C. §)” szövegrész, 97/A. §-ában a „[85. § (5) bek.]” szövegrész he-
2005/96. szám
lyébe a „[85. § (10) bek.]” szövegrész, valamint 84/K. §-ának (2) bekezdésében a „84/H. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „84/H. § (3) bekezdésében” szövegrész lép, 6. a tervezõ- és szakértõ mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, valamint a 11. § (2) bekezdés a) pontjában „az államigazgatási eljárás általános szabályait” szövegrész helyébe „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait” szövegrész lép, 7. a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 7. § (8) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) felügyelõség” szövegrész helyébe „területi felügyelõség” szövegrész lép, 8. az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában a „módosítani” szövegrész helyébe a „megsemmisíteni” szövegrész lép, 9. a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 42. §-a (4) bekezdésének második mondatában, 61/G. §-ának (3) bekezdésében, 62. §-ának (2) bekezdésében és 91. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, 46. §-ának (1) bekezdésében a „határozatok” szövegrész helyébe a „döntések” szövegrész, 50. §-ának (6) bekezdésében, 64/A. §-ának (5) bekezdésében és 71. §-ának (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 61/G. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „határozattal” szövegrész helyébe a „döntéssel” szövegrész, 61/G. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szövegrész, 78. §-ának (1) bekezdésében, 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 84. §-ának (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe a „döntésének” szövegrész, 91. §-ának (1) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szövegrész, 91. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szövegrész, XI. fejezetének címében a „határozatának megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, 88/A. §-ában a „[77. § (5) bek.]” szövegrész helyébe a „[77. § (10) bek.]” szövegrész, valamint 61/D. §-ának – e törvénnyel módosított – (8) bekezdésében és 61/G. §-ának (2) bekezdésében az „ügydöntõ” szövegrész helyébe az „eljárást befejezõ” szövegrész lép, 10. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (2) bekezdésének elsõ mondatában, valamint a) pontjában a „munkanélküli-járadék” szövegrész helyébe a „munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék” szövegrész, 71. §-ának elsõ mondatában a „vizsgálatot” szövegrész helyébe „ellenõrzést” szövegrész, továbbá második mondatában „A vizsgálat” szövegrész helyébe „Az ellenõrzés” szövegrész, 73. §-ának elsõ mondatában az „elõleget” szövegrész helyébe „az igénylõ részére
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
végzésben elõleget” szövegrész, 79. §-a (4) bekezdésének elsõ, valamint második mondatában „az illetékes nyugdíjfolyósító” szövegrész helyébe „a nyugdíjfolyósító” szövegrész, 79. §-ának (5) bekezdésében „az elõnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban” szövegrész helyébe „a korengedményes nyugdíjban” szövegrész, 80. §-ának (4) bekezdésében a „fizetési meghagyás” szövegrész helyébe a „fizetésre kötelezõ határozat” szövegrész, 97. §-ának (4) bekezdésében a „95. § (5) bekezdésének” szövegrész helyébe a „95. § ” szövegrész lép, 11. a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. §-ának (5) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 46. §-ának (5) bekezdésében és 48. §-ának (3) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, IX. fejezetének címében a „határozatainak megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, valamint 33. §-ának (1) bekezdésében a „30–32. §-okban” szövegrész helyébe a „30–32/B. §-okban” szövegrész lép, 12. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 5. §-a (6) bekezdésében „a Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter hivatala” szövegrész; 64. §-a (5) bekezdésében az „igazolás” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvány” szövegrész; a 64. §-a (6) bekezdésében „az igazolás” szövegrész helyébe „a hatósági bizonyítvány” szövegrész lép, 13. az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 15. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „ügyben” szövegrész helyébe a „törvénysértés tekintetében” szövegrész, 17. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „határozata és végzése” szövegrész, 17. §-ának (2) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe a „határozatát és végzését” szövegrész, 17. §-ának (3) bekezdésében a „határozatokra” szövegrész helyébe a „döntésekre” szövegrész, az „A per” szövegrész helyébe „Az eljárás” szövegrész, 17. §-ának (4) bekezdésében „A Fõvárosi Bíróság” szövegrész helyébe „A perben a Fõvárosi Bíróság” szövegrész lép, 14. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 117. §-ának (4) bekezdésében a „115. § (3) bekezdésének b)–d) pontja” szövegrész helyébe a „115. § (4) bekezdésének b)–e) pontja” szövegrész, a 138. §-ának (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „döntésben” szövegrész, a 154. §-a (2) bekezdésében az „eljárási illeték” szövegrész helyébe az „eljárási költség” szövegrész lép, és a 13. §-ának (2) bekezdése az „f) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban” szövegrésszel egészül ki, 15. a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû rendelet 19. §-ának (1) bekezdésében az „államigazgatási
5265
úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „közigazgatási úton fellebbezésnek” szövegrész lép. 339. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti 1. a Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejû rendelet 29. §-a, 2. a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (5) bekezdése, 50. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „– ez utóbbi tekintetében az 51. § (1) bekezdésének a) pontjába nem tartozó –” szövegrész, valamint az Flt. 50/A. §-át követõen az „A megyei (fõvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõség” alcím, 3. ,,a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggõ törvények jogharmonizációs célú módosításáról” szóló 2003. évi XX. törvény 65. §-a, 4. a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdésében a „a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál” szövegrész, a 80. § (1) bekezdésének i) pontjában az „illetve a Hivatal szervezetére és mûködésére” szövegrész, 5. a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. §-ának (6) bekezdése, 9/B. §-ának (4) bekezdése, 11. §-ának (3)–(4) bekezdése, 6. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. §-ának (2)–(4) bekezdése, 7. a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. törvény 43. §-ának (3) bekezdése, 8. a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 46. §-ának (3)–(4) bekezdése, 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 9. a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény 27/D. §-ának (2) bekezdése és 29. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 10. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, valamint 84/O. §-a és az azt megelõzõ alcím, 11. az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 24. §-ának (1) bekezdése, 12. a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 9. § (7) bekezdése, 13. az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 93. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének második mondata, 14. a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése,
5266
MAGYAR KÖZLÖNY
15. a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 44–50. §-ai, 16. a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 61/H. §-a (3) bekezdésének második mondata, 74. §-a (3) bekezdésének második mondata, 76/E. §-ának (1)–(3) bekezdései, 76/G. §-a és az azt megelõzõ alcím, 76/I. §-ának (4) bekezdése és 116/B. §-ának (4) bekezdése,
2005/96. szám
28. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 9. §-ának (4) bekezdése, 29. a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény 8. §-a (3) bekezdésének második mondata és a 13. §-t megelõzõ alcímben a „továbbképzésben való részvételi,” szövegrész, 30. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 8. §-ának (2) bekezdése, valamint 22. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja,
17. a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 123. §-a, 24. §-ának (6) bekezdése,
31. az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. §-ának (2) bekezdése,
18. a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 44. §-ának (3) bekezdése,
32. a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû rendelet 18. §-ának (2) bekezdésébõl az „(egy határozattal)” szövegrész.
19. az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 49. §-ának (3) bekezdése, 53. §-ának (1) bekezdése és 62. §-a (2) bekezdésének m) pontja, 20. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 67. §-a, 78. §-a, 79. §-a (5) bekezdésében az „elõnyugdíjat,” szövegrész, 89. §-ának (5) bekezdése, 91. §-a (4) bekezdésének elsõ mondatában az „és (3)” szövegrész, 93. §-a (2) bekezdésének elsõ mondatában az „illetõleg fizetési meghagyással” szövegrész, valamint ugyanezen bekezdés második mondata, 93. §-a (3) bekezdésében az „illetõleg a fizetési meghagyás” és az „illetõleg a fizetési meghagyást kibocsátó” szövegrész, 95. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „ ,valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban” szövegrész, 21. a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény. 77. §-ának (2) bekezdése és a 62. §-ának (4) bekezdésében az „alakszerû” szövegrész,
340. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti 1. a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény kiegészítésérõl szóló 1994. évi XXVII. törvény 2. §-a, 2. a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1995. évi XV. törvény 8–9. §-a, 3. a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 1996. évi CVII. törvény 28. §-a, 32. §-a, 40. §-ának (2) bekezdése, 4. a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXX. törvény 27. §-ának (1) bekezdése,
22. a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a (4) bekezdésének második mondata,
5. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXVII. törvény 12–14. §-ai,
23. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. §-ának (1) bekezdése,
6. a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLVIII. törvény 9. §-a,
24. az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 15. §-ának (3) bekezdése,
7. a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 5. §-a,
25. az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. §-ának (3) bekezdése, 26. a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 60/I. §-a, 27. a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekû közlemények magyar nyelvû közzétételérõl szóló 2001. évi XCVI. törvény 4. § (3) bekezdésének a) pontjában „az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) elõírásai szerint” szövegrész,
8. a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi LXXII. törvény 18. §-ának (1) bekezdése, 20. §-ának (2) bekezdése, 24. §-ának (3) bekezdése, 9. az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 125. §-a, 10. az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5267
CXV. törvény 29. §-ának (2) bekezdése, 35. §-ának (2) bekezdése,
monizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvény 64. §-ának (3) bekezdése,
11. az államszervezetre vonatkozó egyes törvények, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségügyrõl, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvények módosításáról szóló 1999. évi CXIX. törvény 30. §-a,
25. az egyes iparjogvédelmi és szerzõi jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény 18. §-a, 20. §-a, 34. §-ának (1) bekezdése, 35. §-ának (2) és (3) bekezdése, 39. §-a, 40. §-a, 98. §-a, 102. §-a, 107. §-ának (2) bekezdése, 110. §-ának c), g) és k) pontja,
12. egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 38. §-a, 40. §-a, 13. a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 102. §-ának (6) és (8) bekezdése, 14. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 119. §-a, 15. a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXIV. törvény 7. §-a, 16. §-a, 16. a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXVII. törvény 13. §-a, 17. a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 85. §-a, 18. a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XVIII. törvény 1. §-a, 19. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXXIX. törvény 15. §-a, 28. §-a, 39. §-a (1) bekezdésének l) és o) pontja, 20. a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról szóló 2002. évi LIII. törvény 9. §-a, 27. §-a, 43. §-ának (2) bekezdése, 21. a géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXVII. törvény 32. §-ának (2) bekezdése, 22. az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény 73. §-a, 77–79. §-a, 23. a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi VI. törvény 20. §-a, 24. a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggõ törvények joghar-
26. a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról szóló 2003. évi CVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése, 27. az egyes földmûvelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló 2003. évi CXII. törvény 4. §-a, 28. a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi XLVII. törvény 10. §-a, 29. a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló 2004. évi XCIV. törvény 18. §-a, 30. a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 110. §-a, 31. a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LVIII. törvény 5. §-ának az 5. § (1) bekezdését és (2) bekezdésének c) pontját megállapító rendelkezése, valamint 10. §-ának (1) bekezdése, 32. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXXVIII. törvény 20. §-ának (2) bekezdésében a Bt. 44. §-ának (3) és (4) bekezdését megállapító része, valamint a 20. § (3) bekezdése. (2) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 9/A. §-ának – az e törvény 76. §-ával megállapított – (1) és (2) bekezdése 2007. január 1-jén hatályát veszti. (3) A közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény 4. §-ának – e törvény 152. §-ával megállapított – (3) bekezdése, és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 39. §-ának – e törvény 131. §-ával megállapított – (11) bekezdése, a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény – e törvény 18. §-ával megállapított – 5/A. §-a, a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 46. §-ának – e törvény 110. §-ával megállapított – (3) és (4) bekezdése 2007. július 1-jén hatályát veszti. (4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 3. §-ának – az e törvény 90. §-ával megállapított – (4) bekezdése 2008. január 1-jén hatályát veszti. (5) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 79. §-a (3) bekezdésében a „Az eljárás megindításáról szóló értesítés, illetve” szövegrész, a 123. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „vagy a jogorvoslatról szóló tájékoz-
5268
MAGYAR KÖZLÖNY
tatást nem tartalmazza” szövegrész, továbbá a 100. § c) pontja nem lép hatályba. (6) 2007. július 1-jén a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény 8. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Nem minõsül írásbeli kérelemnek a telefax, továbbá az elektronikus ügyintézés szabályainak nem megfelelõ, az elektronikus hírközlõ eszköz útján benyújtott kérelem.” (7) 2006. január 1-jével a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A támogatást az országos hivatal által kezelt, „Jogi segítségnyújtás” elnevezésû célelõirányzat (a továbbiakban: célelõirányzat) javára kell megfizetni: az országos hivatal a célelõirányzat felhasználásáról negyedévente tájékoztatja az Igazságügyi Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium).” Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
2005. évi LXXXIV. törvény a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról* 1. § (1) A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) Hírközlõ eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történõ részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem mûködhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.” (2) Az Szjtv. 1. §-a a következõ (6)–(7) bekezdésekkel egészül ki: ,,(6) Szerencsejátékban – a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt, valamint a szerencsejátékokhoz kapcsolódó reklám- vagy propagandatevékenység nem szólíthat fel 18 éven aluliak szerencsejátékokban való részvételére. A szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám nem tehetõ közzé olyan sajtótermékben, amely alapvetõen gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól. A reklámtilalom megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje is felelõs. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. július 4-i ülésnapján fogadta el.
2005/96. szám
(7) A kötelezõ hitelesítésû szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) végzi.” 2. § (1) Az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,[Nem adható meg az engedély, ha] b) a kérelmezõ, illetõleg vezetõ tisztségviselõje és tagja büntetett elõéletû vagy a kérelem benyújtását megelõzõ három éven belül közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bûncselekményt, továbbá tiltott szerencsejáték szervezésének bûncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelõzõ két éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerõ automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejátékban való részvétel szabálysértését követte el,” (2) Az Szjtv. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az SZF az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezõvel, illetve vezetõ tisztségviselõjével és tagjával szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül jogerõsen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 500 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelõzõ 1 éven belül a kérelmezõnek, illetve vezetõ tisztségviselõjének 1 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása, vagy adótartozása volt.” (3) Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történõ részvételre Magyarországon értékesítési, szervezõ, közvetítõ tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység. A reklámtilalom megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje is felelõs.” 3. § Az Szjtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,[A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését] a) a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévõ, szerencsejáték-szervezõ tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervezõ), továbbá az állami játékszervezõ kizárólagos tulajdonában lévõ gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével mûködõ gazdálkodó szervezet végezheti,” 4. § Az Szjtv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„(1) A koncessziós szerzõdés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános pályázatot a pénzügyminiszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához az érintett települési önkormányzat képviselõ-testületének, Budapesten a fõvárosi önkormányzat közgyûlésének egyetértése is szükséges.” 5. § Az Szjtv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerzõdést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetõleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerzõdésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.” 6. § Az Szjtv. 7. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) Az SZF a szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes mûködésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erõsítésének érdekében a szerencsejáték-szervezõk joggyakorlásának elõsegítése és a szerencsejáték piac folyamatos felügyelete. (2) Az SZF feladata a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény, valamint a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásának ellenõrzése. (3) Az SZF a pénzügyminiszter felügyelete alatt mûködõ országos hatáskörû közigazgatási szerv, amelynek költségvetése a Pénzügyminisztérium fejezeten belül elkülönítetten szerepel. (4) Az SZF élén elnök áll, akinek munkáját 2 elnökhelyettes segíti. (5) Az elnök és a két elnökhelyettes kinevezési és felmentési jogát a pénzügyminiszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek kinevezésére az elnök javaslatot tehet. (6) A pénzügyminiszter SZF feletti felügyeleti jogköre a következõkre terjed ki: a) kinevezi és felmenti az SZF elnökét, felette munkáltatói jogokat gyakorol, b) kinevezi és felmenti az elnökhelyetteseket, c) jóváhagyja az SZF szervezeti és mûködési, valamint ellenõrzési szabályzatát, d) az SZF elnökének negyedévenként elkészített beszámolója alapján értékeli az SZF tevékenységét, ellenõrizheti az SZF rendeltetésszerû mûködését, e) elõzetesen jóváhagyja az SZF éves költségvetésének tervezetét.”
5269
7. § Az Szjtv. a következõ 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § (1) Az SZF a hatósági engedélyezési, ellenõrzési és bírságolási eljárása során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Az SZF hatósági engedélyezési, ellenõrzési és bírságolási eljárásaiban a Ket. 160–163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézés nem gyakorolható, a szakhatósági állásfoglalások beszerzése és a hatóságoktól adatigazolás megkérése esetén azonban az SZF alkalmazza az elektronikus ügyintézést. (2) Az SZF határozatai ellen – a bírságot kiszabó határozat kivételével – fellebbezésnek helye nincs. A bírságot kiszabó határozat ellen irányuló fellebbezéseket az SZF közvetlen felettes szerve bírálja el. (3) Az SZF a kérelem elbírálásához elõírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétõl számított 15 napon belül az SZF intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. (4) Az SZF a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról a kérelemnek az SZF-hez történt beérkezésétõl számított 60 napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenõrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél errõl szóló értesítésének mellõzésével történik. A határozott idõtartamra szóló engedély lejárati idõpontja elõtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata elõtt 100 nappal benyújtható. (5) Az SZF az ügyfél külön kérelmére a játékterem és a pénznyerõ automata engedélyezését soron kívüli eljárásban, a kérelem beérkezését követõ 5 munkanapon belül bírálja el. A soron kívüli eljárás megindítására irányuló kérelmet az ügyfél postai úton vagy az SZF székhelyén mûködtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán terjesztheti elõ. Ha a soron kívüli eljárás keretében hiánypótlásra kerül sor, az SZF a hiánypótlás beérkezésétõl számított 3 munkanapon belül dönt. (6) Az SZF a 7. § (1)–(2) bekezdéseiben megjelölt feladatok ellátása érdekében jogosult a szerencsejáték-szervezõ vezetõ tisztségviselõjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezõvel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására. Az SZF az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál to-
5270
MAGYAR KÖZLÖNY
vább tartózkodik. Az SZF a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.” 8. § Az Szjtv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhetõ. A szerencsejáték-szervezõnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggõ valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezõnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervezõ az értékesítõhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.” 9. § Az Szjtv. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenõrzéséért, az SZF által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni. (2) A szerencsejáték-szervezõ tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejûleg – külön felhívás nélkül – kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni. (3) A szerencsejátékot és ajándéksorsolást szervezõ mûködésének felügyeleti ellenõrzéséért folyamatos sorsolásos játék és totalizatõri rendszerû fogadás, bukmékeri rendszerû fogadás, pénznyerõ automata üzemeltetése, játékkaszinó üzemeltetése esetén negyedévenként a tárgynegyedévet követõ hó 15. napjáig, nem folyamatos sorsolásos játék és nem folyamatos fogadás, valamint ajándéksorsolás esetén pedig a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelõzõ 10 napon belül kell a díjat megfizetni. (4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendõ díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejûleg kell megfizetni. (5) A (2) bekezdésben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj és a (3) bekezdésben foglaltak közül a nem folyamatos sorsolásos játék, illetve a nem folyamatos fogadás esetén fizetendõ felügyeleti ellenõrzési díjfizetési kötelezettség – erre irányuló felhívás ellenére történõ – elmulasztása esetén az SZF az eljárást megszünteti. (6) A szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ díjak körét és mértékét, megfizetésének rendjével kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg.
2005/96. szám
(7) Az SZF díjbevételébõl kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is. (8) A játékost megilletõ, de át nem vett nyeremények összegét a szervezõ köteles a nyeremény átvételére nyitva álló határidõ lejártát követõ hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervezõ a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be. (9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidõn belül lehetõvé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidõt követõ, de legkésõbb a játék megszûnését követõ hónap 20. napjáig kell teljesíteni. (10) A játékosok részére meghirdetett, de a (8)–(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérõ, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidõ lejártát, illetve a játék megszûnését követõ hónap 20. napjáig a szervezõnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.” 10. § (1) Az Szjtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az SZF a szerencsejáték-szervezõt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetõjét vagy vezetõ tisztségviselõjét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.” (2) Az Szjtv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bírság a) 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet a 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1)–(2) bekezdéseibe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezõvel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe, b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a szerencsejáték-szervezõvel szemben az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)–(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)–(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (7), (12) bekezdéseibe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet rendelkezéseibe, c) 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenõrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)–d) és f) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 26. § (15) bekezdésébe, a 28. § (1)–(2) bekezdéseibe és a 30. § (4) bekezdésébe,
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) 500 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (4) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe és a 30. § (3) bekezdésébe ütközõ tevékenység vagy mulasztás esetén.” (3) Az Szjtv. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A bírság együttesen, illetve a 13. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is kiszabható. Több bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felsõ határát.” 11. § (1) Az Szjtv. 13. §-ának (1)–(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A szerencsejáték-szervezõ engedélyét az SZF legfeljebb 3 éves idõtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervezõ a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtõl engedély nélkül eltér, b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti, c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti, d) a számára elõírt nyilvántartási, könyvvezetési elõírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel, e) a jogszabályban foglaltakat ismételten vagy súlyosan megszegi, f) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely az engedély kiadásakor létezett és emiatt az engedély megtagadásának lett volna helye. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén az SZF a szerencsejáték-szervezõt, annak vezetõit vagy vezetõ tisztségviselõit a szerencsejáték-szervezõ tevékenységtõl legfeljebb 5 éves idõtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen el is tilthatja, ha a szerencsejáték-szervezõ az SZF felhívásában foglaltakat nem teljesíti, súlyos vagy 2 éven belül ismételten azonos tartalmú jogsértést követ el. Az eltiltás pénznyerõ automaták üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben folytatott szerencsejáték-szervezõi tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.” (2) Az Szjtv. 13. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az SZF felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a Ket. 61. §-ában foglalt bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.” 12. § Az Szjtv. 14. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „14. § A szerencsejátékok fajtái: a) sorsolásos játék, b) nem sorsolásos játék, c) pénznyerõ automata üzemeltetése, d) kaszinójáték, e) fogadás.”
5271
13. § Az Szjtv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során a 11. § (8)–(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17–19. §-okat megfelelõen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetõség.” 14. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A játéktermet az SZF az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába tartozó játékteremben legfeljebb 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerõ automata üzemeltethetõ.” (2) Az Szjtv. 26. §-a (9) bekezdésének b) pontja és a bekezdés utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,[Pénznyerõ automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely] b) az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejûleg, a külön jogszabályban meghatározott összegû igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazolta. A b) pontban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat a játékkaszinók nem kötelesek megfizetni.” (3) Az Szjtv. 26. §-a a következõ (13)–(19) bekezdésekkel egészül ki: „(13) Az SZF a pénznyerõ automata mûködését – az évenkénti igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett – legfeljebb 2 éves idõtartamra engedélyezi. A szerencsejáték-szervezõ azon idõtartam 11. hónap végéig, amelyre az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette, köteles a következõ évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni vagy ezen idõpontig a 12. hónap utolsó napján történõ engedélyleadási szándékáról nyilatkozni. Ha a szervezõ ezen kötelezettségét elmulasztja, az engedély a 12. hónap utolsó napján érvényét veszti. (14) Az SZF az általa kiállított pénznyerõautomata- és játékterem-engedélyeket az SZF székhelyén mûködtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán, területi felügyelõségeken és az SZF hivatalos honlapján közzétett hirdetmény útján köteles közölni. A 13. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével az SZF által kiállított pénznyerõautomataengedélyeket azok közlésétõl számított 6 hónapon belül, a játékterem-engedélyeket pedig 30 napon belül köteles a szerencsejáték-szervezõ az SZF székhelyén mûködtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán átvenni. A határidõk elteltével át nem vett engedélyek érvénytelenségét az SZF hivatalból megállapítja. (15) Ha a pénznyerõ automata mûködtetése nem felel meg a játéktervnek, az engedélynek, valamint a hiteles állapotnak, az SZF a pénznyerõ automata mûködtetését felfüggeszti. Az SZF akkor is köteles a pénznyerõ automata, illetve a játékterem mûködtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a játékteremben a szerencsejáték-szervezõ engedély nélkül üzemeltet pénz-
5272
MAGYAR KÖZLÖNY
nyerõ automatát, az SZF a játékterem engedélyét felfüggeszti, vagy az engedélyt visszavonhatja. (16) A játékterem mûködése – indoklás nélküli kérelemre – megszakítás nélkül legfeljebb 270 nap idõtartamra szüneteltethetõ. A szüneteltetést az SZF nyilvántartásba veszi. A szüneteltetés nyilvántartásba vételének részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg azzal, hogy szüneteltetés csak abban az esetben kezdeményezhetõ, ha annak kezdõ idõpontját megelõzõen a játékterem legalább 60 napot folyamatosan üzemel, ide nem értve a játékterem-engedély elsõ felvételét követõ 60 napot. A külön pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott szezonális üzemeltetés nem minõsül a játékterem szüneteltetésének. (17) Az üzembe helyezett pénznyerõ automata és a játékterem jogszerû birtoklásának igazolását az SZF a szerencsejáték-szervezõtõl a pénznyerõ automata és a játékterem mûködtetésének engedélyezett idõtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervezõ e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF az engedélyt visszavonhatja. (18) A szerencsejáték-szervezõ a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelõségének folyamatosan fenn kell állnia, annak meglétét az SZF köteles ellenõrizni. Ha a szerencsejáték-szervezõ e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF megállapítja a szerencsejáték-szervezõ részére kiállított engedélyek érvénytelenségét, a szerencsejáték-szervezõi tevékenység megszûnését. (19) A pénznyerõ automata a gyártásának idõpontjától számított 5 éven túl teljes egészében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint meghatározott elektronikus berendezés hulladékának minõsül.” 15. § Az Szjtv. 27. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „27. § (1) Az SZF a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minõsül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játékés/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerõ automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minõsül az a játékkaszinó, amely nem minõsül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerõ automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhetõ. (2) I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fõvárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstõkével rendelkezõ, az állam többségi részesedésével mûködõ gazdálkodó szervezet, az állami játékszervezõ kizárólagos tulajdonában lévõ gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság mûködtethet.
2005/96. szám
(3) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtõl biztonságosan elkülöníthetõ, zárt egységet alkotó épületrészben mûködhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerõ automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenõrzése folyamatosan biztosítható. Játékkaszinó hírközlõ eszköz és rendszer útján nem mûködtethetõ. A játékkaszinó mûködtetése során kaszinójáték hírközlõ eszköz és rendszer útján nem folytatható. (4) Az SZF az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, mûködési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges. (5) A koncessziós díj egységenként a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 600 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 350 millió forint, b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 500 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 50 millió forint. (6) Az (5) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelõzõ évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós idõtartam évközben kezdõdik meg, az adott évre a koncessziós díj idõarányos részét kell megfizetni. (7) A koncesszió idõtartama I. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 20 év, II. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 10 év. (8) A pénzügyminiszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenõrzésére külön szabályokat állapít meg. (9) A szerencsejáték-szervezõk közül kizárólag – az e törvényben elõírtaknak megfelelõen – a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkezõ szerencsejáték-szervezõ, illetve koncessziós társaság és állami játékszervezõ jogosult cég nevében, hirdetésben vagy bármilyen más módon a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzõs alakját, továbbá rokon értelmû vagy idegen nyelvû megfelelõjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezõk szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire. Abban a kérdésben, hogy egy gazdasági társaság e bekezdés alapján jogosult-e az itt megjelölt elnevezés használatára, az SZF határoz.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(10) Az SZF köteles a játékkaszinó mûködéséhez a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a fõváros területén a kerületi önkormányzat jegyzõjének szakhatósági állásfoglalását beszerezni. (11) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.” 16. § (1) Az Szjtv. 28/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Lóversenyfogadás kivételével totalizatõri rendszerû fogadást kizárólag az az állami játékszervezõ szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tõkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelõzõen legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.” (2) Az Szjtv. 28/A. §-a a következõ (5)–(6) bekezdésekkel egészül ki: „(5) Bukmékeri rendszerû fogadást az a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tõkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelõzõen legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott. (6) Bukmékeri rendszerû fogadás esetén a koncesszió idõtartama legfeljebb 20 év, a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint, amely koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen évente valorizálni kell. A kiadott koncessziók száma egyidejûleg legfeljebb 2 lehet.” 17. § (1) Az Szjtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstõkével rendelkezõ, a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet. A koncesszió idõtartama legfeljebb 20 év.” (2) Az Szjtv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kiadott koncessziók száma egyidejûleg legfeljebb 2 lehet.” 18. § Az Szjtv. 30/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „30/A. § A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerû fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervezõ által szervezett totalizatõri rendszerû fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a belföldi totalizatõri rendszerû agár- és/vagy lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerû fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatõri rendszerû fogadás esetében az SZF engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdõ idõpontjától számított egy évig.”
5273
19. § Az Szjtv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bukmékeri rendszerû fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerû fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.” 20. § (1) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pénznyerõ automata játékadója játékhelyenként – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerõ automata kivételével – az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerõ automaták esetén havi 100 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.” (2) Az Szjtv. 33. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A szerencsejáték-szervezõ játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerõ automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követõ naptól keletkezik.” 21. § (1) Az Szjtv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerõ automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege: 0–5 milliárd forint 30 százalék, 5 milliárd 1 forint–10 milliárd forint 1 milliárd 500 millió forint és az 5 milliárd forinton felüli rész 25 százaléka, 10 milliárd 1 forinttól 2 milliárd 750 millió forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.” (2) Az Szjtv. 35. §-a a következõ (3)–(4) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A szerencsejáték-szervezõ a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév elsõ napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belõle az adóéven belül a tárgyhónapot megelõzõ idõszakokra megfizetett adó összegét. (4) A szerencsejáték-szervezõ a (3) bekezdés szerint megállapított adót a tárgyhónapot követõ hónap 20-áig vallja be és fizeti meg.” 22. § (1) Az Szjtv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az SZF törvényességi felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenõrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.” (2) Az Szjtv. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
5274
MAGYAR KÖZLÖNY
„(3) Az SZF jogosult a szerencsejáték-szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintõ kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenõrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenõrzésének lehetõségét.” 23. § Az Szjtv. 36/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az e törvény 1. § (6) bekezdésében és 2. § (7) bekezdésében foglalt reklámtilalmak megsértése tekintetében a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, illetve a megyei (fõvárosi) fogyasztóvédelmi felügyelõségek járnak el a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló törvény szabályai szerint.” 24. § Az Szjtv. 37. §-a a következõ 18. ponttal egészül ki: „18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévõk részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek.” 25. § (1) Az Szjtv. 38. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy] e) a pénznyerõ automaták, játékautomaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint” (2) Az Szjtv. 38. §-ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: ,,[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy] g) a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenõrzéséért, illetve az SZF által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ igazgatási-szolgáltatási díjakkal”
Záró rendelkezések 26. § (1) E törvény – a (2)–(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel – 2005. november 1-jén lép hatályba. E törvény eljárási rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. E törvény hatálybalépésekor már mûködõ játékkaszinók e törvény szerinti kategóriába sorolás nélkül, az e törvény 15. §-ával megállapított Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott II. kategóriájú játékkaszinókra vonatkozó szabályok alapján folytathatják tevékenységüket. (2) E törvény 20. §-ának (1) bekezdése 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.
2005/96. szám
(3) E törvény 15. §-ával megállapított Szjtv. 27. §-ának (8) bekezdése és e törvény 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított Szjtv. 36. §-ának (1) bekezdése 2005. szeptember 30-án lép hatályba. (4) E törvény 10. §-a – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével –, 18–19. §-ai, 20. §-ának (2) bekezdése és 21. §-a 2006. január 1-jével lépnek hatályba. (5) E törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „(9) és” szövegrész és az e törvény 15. §-ával megállapított Szjtv. 27. §-ának (9) bekezdése 2006. május 1-jével lépnek hatályba. Ezen idõpontot követõen kizárólag az e törvény 15. §-ával megállapított Szjtv. 27. § (9) bekezdésében meghatározott szerencsejáték-szervezõk, valamint azok szakmai érdek-képviseleti szervezetei jogosultak a kaszinó elnevezés használatára. (6) E törvény (1) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejûleg a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény 6. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely külföldön szervezett szerencsejátékhoz vagy ajándéksorsoláshoz kapcsolódik.” 27. § (1) E törvénynek a 26. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejûleg – az Szjtv. 2. §-a (1) bekezdésének második mondata, – az Szjtv. melléklete, – a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 13. §-a, 15. §-ának (3) bekezdése és 27. §-a (4) bekezdésének e) pontja, – a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi XCIX. törvény 9. §-a, – a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény 75. §-ának (2) bekezdése, – a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 84. §-ának (4) bekezdése, 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában „a 27. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata és a 27. § (8) bekezdése,” szövegrész, – a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 27. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti. (2) E törvénynek a 26. § (4) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejûleg – a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 23. §-a, – a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény 75. §-ának (4)–(5), (8),
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(11) bekezdései, valamint a (12) bekezdésébõl az Szjtv. 35. §-ának (1) bekezdését módosító szövegrész, – a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 27. §-ának (8) bekezdése, – a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 19. §-ának (2)–(3) bekezdése hatályát veszti. (3) E törvénynek a 26. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejûleg – az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „tiltott szerencsejátékban való részvétel” szövegrész helyébe a „tiltott szerencsejáték” szövegrész lép, – az Szjtv. 26/A. §-a után a „3. cím” szövegrészt követõen „A játékkaszinó” szövegrész helyébe a „Kaszinójáték” szövegrész lép, – az Szjtv. 28/A. §-a (4) bekezdésében a „11. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. §-ának (8) bekezdése” szövegrész lép. (4) E törvénynek a 26. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejûleg az Szjtv. 1. §-a (4) bekezdésében a „távközlési eszközök és rendszerek” kifejezés helyébe a „hírközlõ eszköz és rendszer” kifejezés lép, az Szjtv. 21. §-ában a „távközlési eszközök és rendszerek” kifejezés helyébe a „hírközlõ eszköz és rendszer” kifejezés lép, az Szjtv. 37. §-a 17. pontjában a „távközlési eszköz és rendszer” kifejezés helyébe a „hírközlõ eszköz és rendszer” kifejezés lép.
– a legfõbb ügyésszel egyetértésben – az önkéntes haderõ kialakításával összefüggésben a szoros felügyelet alá helyezés végrehajtásának, valamint a katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom ellenõrzsének szabályairól szóló 46/2002. (X. 10.) HM–BM–IM–MeHVM együttes rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítjuk:
1. § Az R. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az aláírás megtagadását jegyzõkönyvben kell rögzíteni.”
2. § Az R. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A terhelt szolgálati viszonyának a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt történõ megszüntetése idõpontjáról az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszûnése elõtt legalább tíz nappal a lakhelyelhagyási tilalmat elrendelõ bíróságot, valamint – a vádirat benyújtása elõtt – ügyészt értesíti. (2) Ha a terhelt szolgálati viszonyát az (1) bekezdésben meghatározott határidõnél rövidebb idõ alatt kell megszüntetni, az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét soron kívül teljesíti.”
(5) Az Szjtv. 7/A. §-a (1) bekezdésének második mondata 2006. június 30-án hatályát veszti. Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
A Kormány tagjainak rendeletei A honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 26/2005. (VII. 11.) HM–BM–IM–MeHVM együttes rendelete a szoros felügyelet alá helyezés végrehajtásának, valamint a katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom ellenõrzésének szabályairól szóló 46/2002. (X. 10.) HM–BM–IM–MeHVM együttes rendelet módosításáról A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján
5275
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az R. 1. §-ának b) pontja, továbbá d) pontjában a „hadköteles katona esetében a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 2. §-ának a) pontjában,” szövegrész, h) pontjában a „hadköteles katona esetén a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtõl a másik szervezeti egységbe történõ,” szövegrész, i) pontjában a „hadköteles katonának az eredeti szervezeti egységétõl meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez való idõleges átirányítása,” j) pontjában a „hadköteles katona esetén a Hkt. 122. §-ának (4) bekezdésében,” szövegrész, 2. §-ában „a szoros felügyelet alá helyezést (Be. 483. §), valamint” szövegrész és a 3–7. §-ai, valamint az azt megelõzõ cím. Juhász Ferenc s. k.,
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
honvédelmi miniszter
belügyminiszter
Dr. Petrétei József s. k.,
Kiss Péter s. k.,
igazságügy-miniszter
a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
5276
MAGYAR KÖZLÖNY
A pénzügyminiszter 22/2005. (VII. 11.) PM rendelete a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. §-a (1) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
2005/96. szám 1. §
A Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 2. számú melléklete helyébe az e rendelet melléklete lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 10. napon lép hatályba. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Melléklet a 22/2005. (VII. 11.) PM rendelethez [2. számú melléklet a 23/1990. (XII. 3.) PM rendelethez]
A VámegyüttmĦködési Tanács Harmonizációs Rendszer Bizottságának áruosztályozási véleményei 0303 79
1. A (Raja nembe tartozó) rája uszonya, amelyet az állat testének jobb ill. bal oldalából „szárny” alakban nyertek. BĘr nélkül, fagyasztva mutatják be azokat, a sugár irányú porcokkal együtt. A halhús aránya 86 tömegszázalék, a porcoké 14 tömegszázalék. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
0402 99
1.
SĦrített tej hozzáadott cukorral, folyékony halmazállapotban, amely körülbelül 51 % sĦrített tejet és 49 % szacharózt tartalmaz. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
0405 20
1.
KenhetĘ vajzsírkeverék víz-olaj típusú emulzió formájában élelmiszer-ipari felhasználásra, amely 68,75 tömegszázalék vajolajból, 17 tömegszázalék cukorból, 13 tömegszázalék vízbĘl és 1,25 tömegszázalék kazeinbĘl áll.
2.
Az élelmiszeriparban használatos vajzsír keverék, víz az olajban emulzió formájában, amely 70,4 (száraz anyagra számítva 97,8) tömegszázalék zsírt, 1,06 (száraz anyagra számítva 1,5) tömegszázalék fehérjét és 1,3 tömegszázalék tejcukrot tartalmaz, és nedvességtartalma 28,0 tömegszázalék. Ezt a kenhetĘ tejkészítményt néha magas zsírtartalmú krémsajtnak is nevezik. A HR alkalmazásának 1. (a 4. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 2. (b) pontja) és 6. általános szabálya alapján.
3.
Az élelmiszeriparban használatos vajzsír keverék, víz az olajban emulzió formájában, amely 72,5 (száraz anyagra számítva 98,8) tömegszázalék zsírt, 0,996 (száraz anyagra számítva 1,4) tömegszázalék fehérjét és 1,4 tömegszázalék tejcukrot tartalmaz, és nedvességtartalma 26,6 tömegszázalék. Ezt a kenhetĘ tejkészítményt néha magas zsírtartalmú krémsajtnak is nevezik. A HR alkalmazásának 1. (a 4. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 2. (b) pontja) és 6. általános szabálya alapján.
0406 30
1.
Ömlesztett sajt, amely porrá Ęrölt sajtnak vajjal, tejsavó porával, nátrium foszfáttal és vízzel készített keverékébĘl annak melegítésével és 2 kg tömegĦ tömbökbe történĘ öntésével készül.
0406 90
1.
Két könnyĦ, lágy-érlelésĦ, kerek Camembert sajt darabot tartalmazó termék (átmérĘje 7 cm, magassága 2 cm) kenyérmorzsával borítva és olajban elĘsütve, mindegyik fehér Mignon-papírba téve, mindez összecsomagolva mĦanyag fóliába és 2 adag áfonyadzsemmel kiegészítve.
5277
5278
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
0604 99
1.
Koszorú, kb. 20 cm átmérĘjĦ, fĘleg növényi anyagokból (különösen szegfĦ, cimetfa, bükkmag, fenyĘ és vörösfenyĘ tobozból, bearanyozva is, és szárított levelekbĘl) áll, amelyeket csekély mértékben mesterséges alkotórészekkel (pl. textíliából készült mĦvirággal, drótból álló virágszirom utánzattal) együtt állítanak össze, mindezeket az elemeket dróttal fogják össze, a drót végeit pedig egy kör alakú aljzatra rögzítik. (Lásd még a 6702 90/1. és a 6702 90/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
0813 20
1.
Szilva, részben visszahidratálva a nedvességtartalom nem több mint 35 tömegszázalékáig; szorbinsavval stabilizálva; a szilvák kimagozottak, vákuumcsomagolásúak, azonnali fogyasztásra alkalmasak.
1517 90
1.
Ligetszépe olaj hozzáadott E vitamin és tejzsírtartalommal, zselatin/glicerin kapszulákba kiszerelve és a kiskereskedelmi forgalmazás érdekében csomagolva, amely a diétás étrendet az olajban lévĘ nélkülözhetetlen zsírsavakkal (különösen gammalinolénsavval) egészíti ki.
2.
Emberi fogyasztásra alkalmas kevert zsírkészítmény, amely 80-90% kiolvasztott sertészsírt és 10-20% marhafaggyút tartalmaz. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
1602 41-tĘl 1. Sonkakonzerv: sonka (vagy más sertéshús), amelyet nátrium-nitrittel vagy páclével (amely víz, só, cukor, C vitamin, nátrium-tripolifoszfát, kálium-nitrát és nátrium-nitritbĘl 1602 49-ig
áll) fecskendeztek be, vákuum csomagolással légmentesen konzervdobozba zárták és kb. 70 C hĘmérsékleten fĘzték; kis mennyiségĦ hozzáadott zselatint is tartalmazhat.
1602 50
1.
Elkészített (Micro-ready) szendvics sült hasáb burgonyával, amely hamburgerbĘl, sajtburgerbĘl vagy marhahúsból készült szendvicsbĘl áll, amelyek mindegyike 20%-ot meghaladó hústartalmú, a kiskereskedelmi forgalom számára sült hasáb burgonyával kiegészítve. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján.
1701 91
1.
Kockacukor, amely legalább 99,7 % nádcukorból származó szacharózt és kis mennyiségĦ, színezĘ anyagként hozzáadott (szintén nád cukorból származó) karamellt tartalmaz. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
1702 90
1.
Nagy tisztaságú melasz, amelyet a nyers cukornád levének hidrolízisével és evapolárálásával nyernek, fĘként antibiotikumok elĘállításánál a mikroorganizmusok táptalajaként, valamint etilalkohol elĘállítására használják.
1704 90
1.
Ginzeng tabletta négyszögletes alakú karamell cukorka (oldalhossza kb. 22 mm, vastagsága kb. 7 mm), amely erĘsen koncentrált ginzeng kivonatot (megközelítĘleg 50 mg-ot tablettánként), répacukrot (47 tömegszázalékot), növényi olajat, zselatint, emulgáló anyagot (gumiarábikumot), citromsavat, aszkorbinsavat, narancs illóolajat és színezĘanyagot tartalmaz. (Lásd még a 2106 90/7. és a 2205 10/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2.
Cukorkaáru, két kisméretĦ cukorkás zacskóból és egy újrafelhasználható mĦanyag adagolóból álló összeállítás, a kiskereskedelmi forgalom számára polietilén tasakban kiszerelve.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3.
Torokpasztilla vagy köhögés elleni cukorka, amely alapvetĘen cukrot és ízesítĘ anyagokat, úgymint mentolt, eukaliptol- vagy mentaolajat tartalmaz (másfajta hatóanyagok kivételével).
4.
Cukorkaáru (karamella), amely cukrot, glukózt, vajat, növényi zsiradékot, tejport, sót, szójalecitint, malátakivonatot és ízesítĘ anyagokat tartalmaz. A gyártó által összetevĘként megadott nyomnyi mennyiségĦ kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni.
5.
Cukorkaáru (cukorka), amely cukrot, glukózt, citromsavat, pektint, almapépet, koncentrált kakaóízanyagot és más ízesítĘket tartalmaz. A gyártó által összetevĘként megadott nyomnyi mennyiségĦ kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni.
6.
Cukorkaáru (cukorka), amely cukrot, glukózt, tejsavat, mentolt és borsmenta olajat tartalmaz. A gyártó által összetevĘként megadott nyomnyi mennyiségĦ kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni.
7.
Cukorkaáru (cukorka), amely cukrot, glukózt és ízesítĘ anyagokat tartalmaz. A gyártó által összetevĘként megadott nyomnyi mennyiségĦ kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni.
8.
Cukorkaáru (cukorka), amely cukrot, glukózt, tejsavat és más ízesítĘ anyagokat tartalmaz. A gyártó által összetevĘként megadott nyomnyi mennyiségĦ kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni.
1806 31, 1806 32
1.
Cukorkaáru kakaótartalommal, kakaót nem tartalmazó cukorkaáruval különbözĘ arányban keverve, keverékként közvetlen eladásra alkalmas dobozokban.
1806 90
1.
Csokoládé bevonatú termék, kupolaalakú és kb. 3,5 cm átmérĘjĦ, amely vékony (megközelítĘleg 1-2 mm-es) ostyarétegbĘl, kisméretĦ szárított eperszeleteket tartalmazó töltelékbĘl áll, az egész tejcsokoládéval borítva.
2.
Csokoládé-alapú összetett termék (Kinder-tojás), amely tojás alakú, csokoládé bevonatú külsĘ, és cukrot, tejet és növényi zsírokat tartalmazó belsĘ réteget tartalmaz. Ezen belül egy mĦanyag tokban meglepetést keltĘ kis játék (pl. összeszereletlen mĦanyag helikopter) található. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján.
5279
5280
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
1901 20
1.
Nem sütött (nyers) pizza, amely pizza tésztaalapból és feltétbĘl áll. A pizza nettó tömege 580 g és becsomagolták a kiskereskedelmi forgalom számára. ÖsszetevĘi: búzaliszt, víz, sajt, margarin, gomba, (4,7 tömegszázalék) marhahús, hagyma, paradicsompüré, növényi (oliva) olaj, élesztĘ, só, cukor, lazító anyag, malátakivonat, részlegesen hidrogénezett növényi olaj, módosított keményítĘ, fokhagyma és fĦszerek. Fogyasztás elĘtt a pizzát elĘmelegített sütĘben 15-20 percig, elĘmelegítés nélkül 20-25 percig kell sütni.
1901 90
1.
Élelmiszertermékek gyártásához használt készítmény, amely burgonyakeményítĘbĘl (88,5%), maltodextrinbĘl (8,5%), mononátrium glutamátból (2%) és sóból (1%) áll. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
2.
Vanília illatú és ízĦ tejszínhab, aeroszolos kiszerelésben, amely tehéntejbĘl készült tejszínt, invert cukor szirupot, kondenzált tejet, sĦrített tejet, glükózt, természetes aromát (vanília) és stabilizáló anyagot (E 407) tartalmaz. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
1904 20
1.
Müzli típusú gabonapehely készítmény, amely pörköletlen gabonapelyhet (kb. 70%ban), szárított gyümölcsöt, dióféléket, cukrot, mézet stb. tartalmaz, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben.
1904 30
1.
ElĘfĘzött bulgur búza elkészített szem formában - melynek elĘállítása során a kemény búzaszemeket megfĘzik, kb. 14% nedvességtartalomig szárítják, a magburoktól megfosztják vagy hántolják, majd összetörik, durván Ęrlik vagy zúzzák és végül nagy, illetve kis méretĦre rostálják.
1904 90
1.
Nasi Nua (indonéziai mélyhĦtött rizsétel), mely elĘre fĘzött rizsbĘl (40%), marhahús csíkokból (10%), sokfajta zöldségbĘl és fĦszerbĘl áll.
2.
Chow Ju Fan (kínai mélyhĦtött rizsétel), mely elĘre fĘzött rizsbĘl (37%), vagdalt sertéshúsból (10%), sokfajta zöldségbĘl, gyümölcsbĘl és fĦszerbĘl áll.
3.
Rizotto (olasz mélyhĦtött rizsétel), mely elĘre fĘzött rizsbĘl (50%), kockára vágott füstölt sonkából (10%), sokféle zöldségbĘl és fĦszerbĘl áll.
4.
Biryani (indiai mélyhĦtött rizsétel), mely elĘre fĘzött rizsbĘl (40%), csirkehúsból (10%), sokféle zöldségbĘl, gyümölcsbĘl és fĦszerbĘl áll.
1.
Csokoládé-bevonatú ostyatermék 9 cm hosszú, 1,8 cm széles és 0,8 vastag négyszögletes tábla alakban, mely egyetlen tejcsokoládéval borított 5-6 mm vastag sütött ostyarétegbĘl áll.
2.
Pékáru (gofri), amely vízbĘl, búzalisztbĘl, tojásból, kelesztĘszerbĘl, cukorból, tejsavóporból és zsiradékból (általában szójaolajból) készül. Az összetevĘkbĘl kevert híg tésztát mintás ostyasütĘ formába öntik. A teljesen kisült terméket fagyasztják. Átlagos nedvességtartalma sütés után 48 %, fagyasztva pedig 45 %. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
1.
Friss (fagyasztott) sajttorta, amely 90 tömegszázalékban tejszínbĘl, krémsajtból, tejbĘl és cukorból készült tortakrémkeverékbĘl áll, amelyet (10 tömegszázaléknyi) vajból, lisztbĘl, cukorból és tojásokból készült kisütött tortalapra helyeztek.
2.
Ropogós bacon ízesítésĦ snack. Világosbarna négyszögletĦ, kissé hullámos lapocskák, a bacon megjelenését utánzó három sötét csíkkal, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Összetételük: búzaliszt (kb. 55%), burgonyaliszt (kb. 28%), burgonyakeményítĘ (kb. 10%), manióka keményítĘ (kb. 6%), só, karotin és ízesítĘ anyagok. Olajban kisütött, közvetlenül fogyasztható termék.
3.
Burgonyapor alapú tésztából készült ropogós pikáns élelmiszer termék, medve formára kiszerelve és a kiskereskedelmi forgalom számára csomagolva. Összetétele: (kb. 31%) burgonyapor, növényi olaj, keményítĘ, átalakított keményítĘ, só, cukor, emulgeáló szer (lecitin), élesztĘkivonat és fĦszerek. Olajban kisütött fogyasztásra kész termék.
1905 32
1905 90
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2008 20
1.
Szárított ananász, kocka, szelet vagy szabálytalan alakú darabok formájában, amelyet blansírozással (hirtelen forrázással), cukorszirupban történĘ ozmotikus víztelenítéssel és ezt követĘen levegĘn végzett víztelenítéssel nyernek.
2008 50
1.
Feljavított, szárított sárgabarack, amelyet félbevágott friss gyümölcsbĘl nyernek, gĘz segítségével hámozva, kéndioxidot tartalmazó cukorszirupba mártva, szárítókereten és ezt követĘen meghatározott nedvességtartalmú kb. 20% dehidrátorban szárítva; a cukortartalom kb. 71% (azaz a szárazanyag 90%-a).
2008 60
1.
Gyümölcs alkoholban, mely armagnacból, cukorszirupból és természetes gyümölcskivonatokból álló folyadékban lévĘ 4 db meggybĘl áll, mĦanyag fedéllel ellátott 4 cl-es üvegekbe kiszerelve.
2008 99
1.
Gyümölcs alkoholban, mely armagnacból, cukorszirupból és természetes gyümölcskivonatokból álló folyadékban lévĘ egy db aszalt szilvából áll, mĦanyag fedéllel ellátott 4 cl-es üvegekbe kiszerelve.
2.
Szárított papaja, kocka, szelet vagy szabálytalan alakú darabok formájában, amelyet blansírozással (hirtelen forrázással), cukorszirupban történĘ ozmotikus víztelenítéssel és ezt követĘen levegĘn végzett víztelenítéssel nyernek.
2101 12
1.
Kávékivonaton alapuló készítmény, amely (a kávé leforrázását követĘ víztelenítéssel nyert) 98,5% oldható kávét és 1,5% szteviozidot (kalóriamentes édesítĘt) tartalmaz.
2101 30
1.
Kávé-adalékanyag (hatásfokozó anyag), keserĦ ízĦ, durva, barna színĦ por, amely 93 tömegszázalék karamellt és 6 tömegszázalék ásványi sókat tartalmaz.
2103 90
1.
Trasi és Blachan, amelyeket kizárólag bizonyos keleti ételek ízesítésére használnak, ezeket halakból vagy rák, rákféle állatokból (külön vagy összekeverve) nyerik, paszta alakjában állítják elĘ, amely az elĘállítás során bekövetkezĘ nagyfokú bomlás miatt elvesztette az 1604 és az 1605 vtsz. alá tartozó termékeknek megfelelĘ jellegét.
2.
Összetett ízesítĘ anyagok, amelyeket egy állandó ízesítĘ hatás elérésére szabványosítottak és az alábbi keverékekbĘl állnak: (i) a 9. Árucsoportba tartozó bizonyos fĦszerek, illetve aromatikus zöldségek teljes kivonata (pl.: a 0712 vagy a 12. Árucsoport), és (ii) a végleges felhasználásnak megfelelĘ alapanyag (só, glukóz, gabonaliszt, porított kétszersült stb.), ezeket ételkészítményekhez fĦszerként, ízesítĘként használják.
3.
Mentaszósz, sötétzöld sĦrĦ szuszpenzió, amely jelentĘs mennyiségĦ apróra vágott mentalevelet tartalmaz. Összetétele: rekonstruált menta, ecet, cukor, só, stabilizáló anyag (xantán gumi), réz klorofillin, riboflavin (színezĘ) és víz. Üvegedényekbe csomagolták és közvetlenül, vagy ecet és cukor hozzáadásával hígított formában, bárányhúshoz vagy zöldségekhez ajánlják tálalni.
4.
Keleti édes-savanyú mártás: vöröses szuszpenzió, amely látható méretĦ (1-2 cm hosszú és 0,5-1 cm széles) zöldségdarabokat (kb. 25% zöld és piros csemegepaprikát, hagymát és sárgarépát) és gyümölcsöt (kb. 7% ananászt), cukrot, ecetet, paradicsompürét, módosított keményítĘt, fehérbort, sót, fĦszereket (beleértve a fokhagymát és a gyömbért is), állagjavítót (xantángumit), szójaszószt és vizet tartalmaz. Üvegekbe töltik (pl. 525 g tömegben) és azt ajánlják, hogy csíkokra vágott csirkehúshoz keverve, azzal együtt felmelegítve készítsék el. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
1.
Zsírtalanított szójaliszt fehérje koncentrátum; fehérjetartalma - szárazanyag-tartalomra számítva - kb. 69-71%, úgy nyerik, hogy zsírtalanított szójapehelybĘl kivonják a fermentáló cukrot, eltávolítják az ellenanyagot, hĘkezelést alkalmaznak, majd Ęrlik, rostálják. A koncentrátum nem texturált; emberi fogyasztásra, illetve takarmánynak is alkalmas. (Lásd még a 2304 00/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)
2106 10
5281
5282
MAGYAR KÖZLÖNY
2106 90
2005/96. szám
1.
Soványító (vagy hízás elleni) ételkészítmények, amelyek szénhidrátokat, guarlisztet, vitaminokat, citromsavat és színezĘanyagokat tartalmaznak.
2.
Adalékanyag gabonaliszthez, amely B1-vitamint, nikotinsavat, vasat (ferrum reductum) és búzalisztet tartalmaz: a terméket a gabonalisztekhez igen kis mennyiségben (kb. 0,24 rész 1000 részhez) adagolják, azok vitamintartalmának javítása céljából.
3.
SütĘipari adalékanyag, amely cukrot, mono- és diglicerideket és néha lefölözött tejbĘl készült port tartalmaz, és ezt különbözĘ arányban (legfeljebb a késztermék 15-20%-áig) a sütĘipari és cukrászati termékek elĘállításánál a liszthez vagy a tésztához adagolják.
4.
Olyan készítmények, amelyeket tejjel történĘ összekeverés után közvetlenül italként fogyasztanak, finom por alakúak, amelyek lényegében cukorból, gyümölcsporból, kalciumfoszfátból és vitaminokból állnak.
5.
Konyhakész (instant) élelmiszer, amely szójafehérje koncentrátumból kazeinátból (47,5%), szójalecitinbĘl (1%) és vanília illóolajból (0,5%) áll.
6.
Élelmiszer adalékanyag, amely kalciumkarbonátot (kb. 50%) és kazeint (kb. 43%) tartalmaz.
7.
Ginzeng-kapszula (egy-egy kapszula tömege kb. 650 mg), 100 mg szabványosított, erĘsen koncentrált ginzeng kivonatot, növényi olajat, oxidációgátlót (lecitint), emulgáló anyagot (glicerint), méhviaszt, színezĘ anyagot (vasoxid) és vanília tinktúrát tartalmaz. (Lásd még az 1704 90/1. és a 2205 10/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8.
Kombinált emulgáló és stabilizáló anyag finom por alakban, amely zselatint, mono-, diés tri- glicerin zsírsav észterek keverékét, glukózt (szĘlĘcukor), nátrium-citrátot és karraginint tartalmaz, ezt a port kis mennyiségben (megközelítĘleg 2%) adalékanyagként használják hab állagú ételek és más tejtermék alapú édességek készítésénél a levegĘs és szilárd állag elérése (javítása) érdekében.
9.
Stabilizáló finom por alakban, amely szentjánoskenyér mézgát, karraginint, pektint, zselatint, glukózt (szĘlĘcukor) és szójababfehérjét tartalmaz, ezt a port kis mennyiségben (megközelítĘleg 0,5%) adalékanyagként használják gyümölcsfagylalt készítésénél stabilizálóként.
(51%),
10. Emulgáló (keményítĘ komplexáló anyag) finom por alakban, amely fĘleg mono-, di- és tri-glicerin zsírsav észterek keverékébĘl, maláta keményítĘbĘl és nátrium-kazeinátból áll, ezt a port kis mennyiségben (megközelítĘleg 0,5%) keményítĘ alapú ételekhez adagolják. 11. Alacsony zsírtartalmú vaj néven ismert készítmény: 38,5% tejzsírt, 52,4% vizet, 5% nátrium-kazeinátot, kis mennyiségben sót, emulgeátorokat és sĦrítĘ vagy kocsonyásító anyagot tartalmazó, kenyérre kenhetĘ tejtermék. 12. Készítmény 51% finomított és hidrogénezett kókuszolaj és 49% lefölözött tejpor tartalommal, különbözĘ ételkészítmények (pl. fagylalt, kekszek és cukrászáruk) elĘállításához. 13. Készítmény 70% vajzsír, 15% finomított és hidrogénezett kókuszolaj és 15% finom cukor tartalommal, kekszek, csokoládé és cukrászáruk gyártásához. 14. Készítmény 49% vajolaj, 44% lefölözött tejpor és 7% kókuszolaj tartalommal, a fagylaltiparban történĘ felhasználásra. 15. Sajtfondü, amely fehérborral, vízzel, keményítĘvel, cseresznyepálinkával emulgeálószerrel kevert sajtból készült élelmiszer készítmény.
és
16. Készítmény, granulátum formájában, amely 94 tömegszázalékban cukorból (szaharózból és dextrózból) és ízesítĘ növényi kivonatokból készült. Tartalmaz még aszkorbinsavat vagy citromsavat, esetleg mindkettĘt. Vízzel elkeverve italként (tea-ként) történĘ fogyasztásra szánták.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 17. Nikotinos rágógumi, 2 vagy 4 mg ioncserélĘ gyantához kötött nikotint, glicerint, szintetikus polimert, nátrium-karbonátot, nátrium-hidrogén-karbonátot, szorbitolt és a dohányfüst ízét utánozó ízesítĘ anyagokat tartalmazó drazsé formájában. A dohányzásról leszokni kívánók használják. 18. Nátrium-klorid és kálium-klorid keveréke (csomósodásgátló szerként) kis mennyiségĦ magnézium-karbonáttal, a kiskereskedelmi forgalom számára 350 g nettó tömegĦ sószórókba vagy 1 grammos tasakokba kiszerelt formában. Ezt a terméket általában a sószegény diétára szorulók használják a konyhasó helyettesítésére. 19. Növényi tea, amely növényi részek, fĦszerek, algák és kálium-nátrium-tartarát keveréke, hashajtó, vizelethajtó és szélhajtó tulajdonságú és növényi forrázatok készítésére szolgál. 20. Aloe vera tabletta, mĦanyag dobozban (60 db tabletta) a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. 3% aloe vera port tartalmaz (0,11% aloinnal), valamint kalciumhidrogén-foszfát, tisztított talkum, magnézium-sztearát, hipromellóz és propilén-glikol kötĘanyagokat. TáplálékkiegészítĘként használják. A termék csomagolásán és a szakirodalomban azt állítják, hogy növeli az ellenálló-képességet a közönséges náthával szemben és enyhíti az olyan panaszokat, mint a székrekedés és az emésztési zavar. 21. Szilárd, száraz élelmiszer készítmény, amely 69% cukrot, 29% tejport és 2% dextrint tartalmaz. Élelmiszer és italkészítmények elĘállítására használják. 22. C-vitamin készítmény (tablettánként 500 mg) a kiskereskedelmi forgalom számára 130 tablettát tartalmazó dobozba kiszerelve. Aszkorbinsavat, kukoricakeményítĘt, keresztkötésĦ karboximetil cellulóz nátriumot, cellulózt, csipkebogyót, sztearinsavat, citrom bioflavonoid komplexet, magnézium sztearátot és acerolát tartalmaz. A címkéje szerint a termék nem szolgál semmiféle betegség diagnosztizálására, kezelésére, gyógyítására vagy megelĘzésére. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 23. KrémesítĘ, nem tejalapú por, melyet tej helyettesítĘként használnak meleg italokhoz, és amely 55 % glükóz szirupból, 22 % emulgeált szilárd növényi zsírból, 18 % sovány tejporból, 3 % vízbĘl és 2 % stabilizátorból (E340) áll. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
2202 90
1. ėszibaracknektár és kajszibaracknektár, amely zúzott és áttört (homogenizált), hámozott és kimagozott gyümölcsbĘl áll, és kb. ugyanolyan mennyiségĦ cukorszirupot tartalmaz, közvetlenül italként használják. 2. Aloe vera gél, folyadék formájában, (1 literes) mĦanyag edényben, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. FĘ alkotórésze az aloe vera gél, és olyan adalékokat tartalmaz mint a szorbitol, aszkorbinsav, citromsav, kálium szorbát, nátrium benzoát, papain, xantán mézga és tokoferol. EgészségmegĘrzĘ italként használják (naponta kétszer 60-120 ml-es adagban), és a termék csomagolásán, valamint a szakirodalomban azt állítják, hogy hatásos a magas koleszterinszint, az asztma, a gyomorfekély, a székrekedés, a meghĦlés, az emésztési zavarok és a hasmenés kezelésére. 3. Aloe vera ivógél (tiszta), folyadék formájában, (1 literes) mĦanyag edényben, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Tartalma 99,7% tiszta aloe vera gél, kis mennyiségben kálium szorbát, nátrium benzoát és citromsav. EgészségmegĘrzĘ italként használják (naponta kétszer 25-50 ml-es adagban), és segíti a szervezet ellátását a vitaminok széles skálájával, ásványi sókkal, enzimekkel és aminosavakkal. A termék csomagolásán és a szakirodalomban azt állítják, hogy növeli az ellenálló-képességet a közönséges náthával szemben és enyhíti az olyan panaszokat mint a székrekedés és az emésztési zavar. 4. Vizes elektrolit oldat (250 ml-es) mĦanyag edényben, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Dextrózt, fruktózt, gyümölcsaromát, kálium citrátot, nátrium-kloridot, színezĘ anyagot és vizet tartalmaz. További hígítás vagy elkészítés nélkül kimért adagokban alkalmazzák csecsemĘk vagy kisgyermekek esetében a hasmenéskor vagy hányáskor elvesztett folyadék és ásványi anyagok pótlására.
5283
5284
MAGYAR KÖZLÖNY
2205 10 vagy 2205 90 2205 10
2005/96. szám
1.
Marsala alluovo, Marsala alla mandorla és Crema di Marsala alluovo elnevezésĦ italok, Marsala bor alappal, tojással (vagy mandulával) és aromatikus anyagokkal ízesítve.
2.
Ginzeng tonik, 11,5 térfogatszázalék szeszfokú, folyékony, barnás folyadék, amely szabványosított, erĘsen koncentrált ginzengkivonatot (kb. 9 mg/ml), keserĦ-narancs szirupot, szorbitot és friss szĘlĘbort tartalmaz, és 250 ml-es üvegpalackokba szerelik ki. (Lásd még az 1704 90/1. és a 2106 90/7. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2208 30
1. Maláta whisky és gabona whisky körülbelül 60 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a palackozott whisky gyártásánál alapanyagként használnak, lágyított vízzel hígítják fel a kívánt alkoholtartalom beállítása érdekében.
2208 90
1. (Törölve) 2. Etanol vizes oldatai 40-100 ml-es palackokból álló készletbe kiszerelve, melyek mindegyike különbözĘ növények, virágok, fák vagy ezek kombinációinak neveivel vannak felcímkézve, 20-27 térfogatszázalék alkoholtartalommal, mely tartalmaz összesen mintegy 1 tömegszázaléknyi cukrot, kozmaolajat és más illékony anyagokat, de nincs bennük kimutatható mennyiségĦ növényi, virág vagy fából nyert kivonat.
2304 00
1.
Zsírtalanított szójababliszt, fehérjetartalma - szárazanyag-tartalomra számítva körülbelül 50%, úgy nyerik, hogy a szójababot hüvelyébĘl kifejtik, gĘzzel hĘkezelik és oldószeres extrahációnak vetik alá, majd megĘrlik. A liszt nem texturált; emberi fogyasztásra, illetve takarmánynak is alkalmas. (Lásd még a 2106 10/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)
2308 00
1.
Manióka gyökér pelletizálás elĘtti tisztításakor keletkezĘ hulladék (pellet hulladék), amely a gyökér mosása és súrolása során válik ki és manióka szemcséket és szilíciumos homokot (kb. 44%) tartalmaz.
2.
Repcemaghulladék, amely az olaj kivonását megelĘzĘ tisztítás során keletkezik, ez repcemagot (fĘként törött magokat) és nagy százalékban (50%) gyommagvakat, valamint egyéb más szennyezĘdéseket tartalmaz, állati takarmányozásra használják.
1.
KenyérbĘl készült liszt, amely emberi fogyasztásra alkalmatlan, száraz, Ęrölt kenyérhulladékból áll, állati takarmányozásra használják.
2.
Takarmány kiegészítĘk, ezek a 2936 vtsz. alá tartozó vitaminok és korpa megközelítĘleg egyenlĘ arányú keverékei, amelyeket takarmány kiegészítĘként használnak.
3.
Takarmány készítésére használt termékek, amelyek dinátrium hidrogénortofoszfátot, kalcium hidrogénortofoszfátot és magnézium hidrogénortofoszfátot tartalmaznak, ezeket enyhén kalcinált dolomit foszforos savval, majd nátronlúggal történĘ kezeléssel nyerik.
2309 90
4. Takarmányadalék, amely nyers, szabványosított, 1x109 bacilus per gramm tenyésztett laktobacilust tartalmaz, melyhez kötĘanyagként keményítĘt adtak; az állatok bélfertĘzésének megelĘzésére és az emésztés elĘsegítésére használják. 5.
Kolin-kloridot (megközelítĘleg 50 tömegszázalékban) tartalmazó készítmény por alakban, amelyet állatok élelmezésére használnak.
6. Állatok etetésére szolgáló takarmány, amely vivĘ- vagy töltĘanyagban (megközelítĘleg 1 tömegszázalék) B12-vitamint vagy (megközelítĘleg 2 tömegszázalék) H-vitamint tartalmaz. Lásd még a 2936.21/1., 2936.28/1. és a 2936.90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.
2401 20
1.
Dohánykeverék, amely (i) 75 tömegszázalékban szárított, leszárazott, vágatlan Virginia vagy Burley és néha keleti típusú dohánylevelekbĘl, és (ii) 25 tömegszázalék visszanyert dohányból áll. A dohányleveleket és a visszanyert dohányt silóban, szabályozott rétegeléssel keverik össze. A HR alkalmazásának 2 (b). és 3 (b). általános szabálya alapján.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2402 20
1.
Beedies nevĦ szivarkészítmény, kb. 0,2 gramm durvára vágott, nem érlelt dohányt tartalmaz, a papírt helyettesítve ébenfa levélbe csomagolták, eltérĘ hosszúságú változatokban (6-8 cm) készítik, enyhén kúpos alakú, vékony zsineg tartja egybe a szálakat; felhasználása azonos a cigarettáéval.
2403 10
1.
Nem aromásított vágott dohány, amely szárított, leszárazott, keskeny (1 mm körüli szélességĦ) és változó (max. 4 cm) hosszúságú csíkokra vágott dohány. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
2501 00
1.
Só, sajtolással tömbökbe tömörítve, amely nátriumkloridot (legalább 95%), valamint egyes természetes sók formájában elĘforduló nyomelemeket kis mennyiségben (úgymint magnézium, réz, mangán és kobalt) tartalmaz, és amelyet állatok számára nyalósóként használnak.
2506 10
1.
Kvarc, amelyet összezúzott alaszkit ércbĘl, a kvarc szerkezetének megváltoztatása nélkül mechanikai elválasztási eljárással nyernek, a szennyezések eltávolítására savas kezeléssel tisztítanak, valamint a termék mosása és öblítése során megmaradt nedvesség eltávolítása céljából hĘkezelnek.
2530 90
1.
KöszörĦkövek, csiszolókövek stb. törmeléke és hulladéka, tömörített természetes vagy mesterséges csiszoló (köszörülĘ) anyagokból (6804 vtsz.), amelyek kizárólag a csiszoló (köszörülĘ) anyagok visszanyerésére alkalmasak.
1. Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei: 27. Elkülönített izomerek 95%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal( ). Árucsoport (i) ( ) (ii)
Izomerek keverékei, amelyek 95%-nál kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 2901 10/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)
2.
Mono- és polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei (a sztereoizomerek kivételével): ( ) (i) Elkülönített izomerek 90%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal , ( ) (ii) Izomerek keverékei, amelyek 90%-nál kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 2901 23. - 2901 29/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2710-tĘl 2713-ig
2710-tĘl 2713-ig 2710 2710, 2712 10-tĘl 2712 90-ig vagy 2713 20 2710 vagy 2713 20
3.
Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének sztereoizomerjeinek keverékei, ( ) amelyek egy bizonyos specifikus szénhidrogén sztereoizomerjeibĘl 90%-nál kevesebbet tartalmaznak. (Lásd még a 2901 23. - 2901 29/1. Áruosztályozási véleményeket is.)
1.
Ásványolajtermékek: A 27. Árucsoportba tartozó bizonyos ásványolajtermékek megkülönböztetésének kritériumai: vazelin, paraffinviasz, ásványolaj bitumen és kĘolaj (2712, 2713 és 2710 vtsz.) Megjegyzés: Ezen Áruosztályozási vélemény melléklete a megkülönböztetésnek a kritériumait grafikus ábra segítségével szemlélteti. (i) Olyan termékek, amelyeknek rotációs hĘmérĘvel meghatározott (ASTM D 938) dermedési pontja: a) 30 C-nál kevesebb (olaj) b) 30 C-nál nem kevesebb (lásd az (ii) bekezdést!) (ii) A fenti (i) bekezdés b) pontjában említett azon termékek, amelyeknek a sĦrĦsége 70 Con: a) 0,942 g/cm3-nél nem kevesebb (lásd az alábbi (iii) bekezdést!)
( ) Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és nem a gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva.
5285
5286
MAGYAR KÖZLÖNY 2710, 2712 10-tĘl 2712 90-ig
2005/96. szám
b) 0,942 g/cm3-nél kevesebb (lásd még az alábbi (iv) bekezdést!)
2713 20 2710
(iii) A fenti (ii) bekezdés a) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 C-on a tĦpenetrációs értéke az ASTM D 5 módszerrel meghatározva: a) 400-nál kevesebb (bitumen) b) 400-nál nem kevesebb (olaj)
2710 2712 10-tĘl 2712 90-ig
(iv) A fenti (ii) bekezdés b) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 C-on összegyúrt állapotban mért kúp-penetrációs értéke, az ASTM D 217 módszerrel meghatározva : a) 350-nél nem kevesebb (olaj) b) 350-nél kevesebb (lásd az alábbi (v) pontot!) (v) A fenti (iv) bekezdés b) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 C-on a kúppenetrációs értékük az ASTM D 937 módszerrel meghatározva:
2712 10 2712 20 vagy 2712 90
a) 80-nál nem kevesebb (vazelin) b) 80-nál kevesebb (paraffinviasz)
Ha a minta túl keménynek bizonyul ahhoz, hogy összegyúrják, az összegyúrt állapotban mért kúp-penetráció módszerét (ASTM D 217) elhagyják és a mintát közvetlenül a kúp-penetrációs módszerrel (ASTM D 937) vizsgálják.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5287
MELLÉKLET A 2710-2713/1 SZÁMÚ ÁRUOSZTÁLYOZÁSI VÉLEMÉNYHEZ A 2710, 2712 és 2713 vtsz alá tartozó egyes olajtermékek megkülönböztetési sémája a megfelelĘ paraméterekkel
Kristályosodási pont (ASTM D 938) ňņņņņņņŏņņņņņņņņņņʼn 30°C alatti 30°C vagy fölötte Ň SĦrĦség 70°C-on ňņņņņņņņņŏņņņņņņņņʼn min.0,942 g/cm3 0,942 g/cm3 alatti Ň Ň tĦpenetráció kúppenetráció 25°C-on 25°C-on (ASTM D 5) (ASTM D 217) ňņņŏņņņʼn ňņņŏņņņņņʼn 400 alatt min.400 min.350 350 alatt kúppenetráció 25°C-on (ASTM D 937) ňņņŏņņʼn min.80 80 alatt
2710 olaj
2713 20 bitumen
2710 olaj
2710 olaj
2712 10 vazelin
2712 20 vagy 2712 90 paraffinviasz
2710 11 vagy 2710 19 2712 90
1.
Olajok grafittal keverve, amelyek kĘolajból vagy bitumenes ásványokból nyert olajból állnak, és stabilizált szuszpenzióban hozzávetĘleg 0,04-0,2% grafitrészecskéket tartalmaznak (amelyek mérete legtöbbször 0,1 és 0,5 mikron között változik).
1.
Mikrokristályos viasz (ásványolaj viasz), amely adalékként igen kis mennyiségben poliizobutilént tartalmaz.
2714 90
1.
Víztelenített és porított természetes bitumen vízben diszpergálva, mely kis mennyiségĦ emulgeálószert (felületaktív anyagot) tartalmaz kizárólag a biztonság, kezelés vagy szállítás elĘsegítése érdekében.
2715 00
1.
TetĘfedĘ-anyagok, amelyek azbesztet, ásványi töltĘanyagokat és faolajat tartalmazó aszfaltoldatból állnak.
2.
Padlók, külsĘ falak és fémfelületek befedésére szolgáló anyagok, amelyek azbesztrostokból és alumíniumfestéket tartalmazó aszfaltoldatból állnak.
1.
Magas vanádium pentoxid-tartalmú termékek, a kereskedelemben olvasztott vanádiumoxid néven ismertek, ezeket mechanikus úton nátrium-karbonáttal és nátriumkloriddal dúsított ércek, mint pl. a karnatit pörkölésével úgy állítják elĘ, hogy azok kilúgozásával nátrium-vanadátot nyernek, miközben víz keletkezik, ebbĘl kénessavval kicsapatják a vanádium-pentoxidot, majd szĦrik és olvasztják.
2825 30
5288
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
2831 10
1.
Nátrium-acetaldehid-szulfoxilát, ammóniával kezelve is, amely kb. 8-10% nátriumszulfidot és kb. 4-7% nátrium-szulfátot tartalmaz.
2842 10
1.
Szintetikus nátrium aluminoszilikát, olyan fajta molekula alkotja, amelynek összetételét az alkotóelemek (nátrium, alumínium és szilícium) állandó aránya jellemzi, és amelyet meghatározott szerkezeti képlettel lehet leírni. Kristályrácsát ismétlĘdĘ egységek hozzák létre.
2.
Szintetikus nátrium aluminoszilikát, amorf vagy kristályos. VéletlenszerĦen kialakult szerkezete van, benne változó a nátrium, az alumínium és a szilícium aránya. Összetétele nem írható le alkotóelemeinek állandó arányával.
1.
Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei: (i) Elkülönített izomerek minimum 95 % tisztasági fokkal ( ). (ii) Izomerek olyan keverékei, amelyek minimum 95 % ( ) önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 27. Árucsoport/1. Áruosztályozási véleményt is.)
2901 10
2901 23-tól 1. Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei, vagy izomerjeinek keverékei (beleértve a sztereizomereket is): 2901 29-ig
(i) Elkülönített izomerek minimum 90 % tisztasági fokkal.( ) (ii) Sztereoizomerek keverékei, amelyek egy bizonyos szénhidrogén sztereoizomerbĘl minimum 90 %-ot ( ) tartalmaznak. (iii) Egyéb izomerek keverékei, amelyek egy önálló izomerbĘl minimum 90 %-ot ( ) tartalmaznak. (Lásd még a 27. Árucsoport/2. és a 27. Árucsoport/3. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2905 49
1.
Glicerinészterek (pl. gliceril benzolszulfonát), melyeket a 2904 vtsz. alá tartozó savfunkciós szerves vegyületeknek a 2905.45 vtsz. alá osztályozott glicerinnel történĘ reakciója során keletkeznek.
2908 20
1.
Antimon (III) bis (dinátrium-szulfokatehol)
2918 19
1.
12-hidroxi-sztearinsav, legalább 90%-os tisztaságú. (Lásd még a 3823 19/2. számú Áruosztályozási véleményt is.)
2921 19
1.
N-Metiltaurin, nátriumsó vizes, vagy (sĦrĦ szuszpenzió) alakban.
2922 19
1.
Meclofenoxate (INN) (dimetilamino-etil p-klorofenoxi-acetát), egy aminoalkohol (2dimetilamino-etil alkohol) olyan észtere, amely csak egyfajta oxigénfunkciós (alkoholos) csoportot tartalmaz.
2924 19
1.
Dimetilolkarbamid vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehid tartalommal is, amelyet textilkikészítĘ szerként használnak: kizárólag illatosító anyag hozzáadása nélkül. (Lásd még a 3809 91/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)
2924 29
1.
Diflubenzuron (N-[[(4-klorofenil) amino] karbonil]-2,6-difluoro-benzamid), amely általában a rovarölĘszerek gyártásához használt gyĦrĦs ureid.
Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva.
Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva.
Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva.
Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva.
Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2933 69
1.
Trimetilol melamin vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehid tartalommal is, amelyet textilkikészítĘszerként használnak: kizárólag illatosító anyag hozzáadása nélkül. (Lásd még a 3809 91/2. számú Áruosztályozási véleményt is.)
2936 21
1.
(Körülbelül 15-17 tömegszázalék) A-vitamint tartalmazó készítmény, amelyet antioxidánssal vagy más adalékkal mátrixban stabilizáltak megóvás vagy szállítás céljából. (Lásd még a 2309.90/6., 2936.28/1. és a 2936.90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2936 28
1.
(Körülbelül 50 tömegszázalék) E-vitamint tartalmazó készítmény, amelyet mátrixban vagy más adalékkal, illetve amorf kovasavon adszorbeálással stabilizáltak megóvás vagy szállítás céljából. (Lásd még a 2309.90/6., 2936.21/1. és a 2936.90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2936 90
1.
(Körülbelül 15-17 tömegszázalékban) A- és D3-vitaminok keverékét tartalmazó készítmény, amelyet antioxidánssal mátrixban stabilizáltak megóvás vagy szállítás céljából. (Lásd még a 2309.90/6., 2936.21/1. és a 2936.28/1. Áruosztályozási véleményeket is.)
3002 10
1.
Vérkészítmény por formájában, melyet úgy nyernek, hogy élelmezési célra alkalmas, marha- vagy sertésvér plazmáját kiválasztják. Ezután a plazmát alacsony hĘfokú légbefúvásos szárítóberendezésen keresztülvezetik úgy, hogy a termék sejtstruktúrája és élelmezési értéke változatlan maradjon. A terméket, mely 70% fehérjét tartalmaz, kis mennyiségben (a késztermék 1-5 tömegszázalékáig) adagolják élelmiszerekbe, mint funkcionális fehérjét, illetve vagy vízmegkötĘ vagy gélerĘsítĘ tulajdonságért használják fel.
2.
Interferon. Olyan fehérje, amelyet a test sejtjei vírusok vagy más idegen anyag elleni védekezésül állítanak elĘ. Gátolja a fertĘzĘ anyagok sejtjeinek növekedését vagy szaporodását és módosítja az immunreakciót.
3.
Diagnosztikai készlet HIV vírusok emberi vérsavóból vagy vérplazmából történĘ in vitro kimutatására enzimmel kapcsolt immunoabszorbens rendszer (ELISA) segítségével. A készlet legfontosabb összetevĘi a következĘk: (I) tisztított HIV-I és HIVII antigénekkel bevont üreges mikrolemezek és (II) peroxidáz konjugátumok antihumán IgG és IgM kecske antitestekbĘl. A vizsgált vérsavó és vérplazma mintákban lévĘ valamennyi HIV antitest a 30 perces 40 C-on végzett inkubáció során a mikrolemez üregeiben lévĘ HIV antigénekhez kötĘdik. Miután az üregeket a meg nem kötött anyagok eltávolítására különleges mosóoldattal lemossák, a konjugátumot az üregekbe adagolják és újabb 30 perc inkubáció következik. A meg nem kötött konjugátum eltávolítására végzett ismételt mosás és szárítás után színképzĘ anyagot adagolnak, és a színreakciót további 30 percig szobahĘmérsékleten hagyják végbemenni, ennek végeztével pedig reakcióleállító vegyszert adagolnak. Valamennyi üreg optikai sĦrĦségét meghatározzák a reakció leállítását követĘ 30 percen belül, és ez az érték jelzi, hogy a vizsgált mintákban mennyi HIV-specifikus antitest van jelen. A HR alkalmazásának 3 (b). általános szabálya alapján.
3002 90
1.
Ömlesztett, tejsavas baktériumokon alapuló termék, amely kötĘanyagként vagy hordozóként kálcium karbonátot és laktózt vagy keményítĘt és laktózt, illetve nádvagy répacukrot és poliszaharidokat tartalmaz. Ezt a terméket emésztési zavarok esetén vagy emésztéskönnyítĘként alkalmazzák gyógyszerekben vagy állati takarmányok adalékaként.
3003 90 vagy 3004 90
1.
Kalcium bórglukonát, kereskedelmi (kalcium glukonát és bórsav keveréke gyógyászati célra elkészítve).
5289
5290
MAGYAR KÖZLÖNY
3004 20
2005/96. szám
1. Csontszövet pótló, amely 4 % tobramicin szulfátot tartalmazó orvosi minĘségĦ kalciumszulfátból készült. Ez a termék megegyezĘ alakú hengeres golyók (4,8 mm átmérĘjĦ) formájában jelenik meg, a kiskereskedelmi forgalom számára 5, 10 és 20 cm3-es steril üvegekben kiszerelve. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
3004 39
1.
BĘrön át ható (gyógyszeradagoló) rendszer, amelyet a klimax idején fellépĘ hormonhiány kezelésére használnak. Alkotóelemei: (i) külsĘ átlátszó mĦanyag védĘréteg a hatóanyag (17-ösztradiol) elszivárgásának megakadályozására; (ii) apró tartály, amelybĘl a 17-ösztradiol abszorpció útján áthatol a bĘrön a keringési rendszerbe; (iii) az aktív hatóanyag számára átjárható szabályozó membrán, amely biztosítja a 17-ösztradiol folyamatos és ellenĘrzött bejutását a szervezetbe; (iv) az aktív hatóanyag számára átjárható tapadó felület, amely lehetĘvé teszi, hogy az abszorpciót az alkalmazás elsĘ pillanatától kezdve; és (v) eltávolítható védĘfilm, amely biztosítja a rendszer zártságát és érintetlenségét a használatba vétel idĘpontjáig.
3004 50
1.
Folyékony készítmény, amely vas ammónium citrátot, B12-vitamint, folsavat, szorbitol oldatot, alkoholt (3,61%), málna ízĦ ízesítĘanyagot és más vitaminokat megfelelĘ arányban tartalmaz. VérképzĘként használják táplálkozási vagy hipokromikus anaemia (vérszegénység) kezelésére.
3004 90
1.
BĘrön át ható (gyógyszeradagoló) rendszer, amelyet az anginás betegek szívmĦködésének szabályozására használnak. Alkotóelemei: (i) külsĘ átlátszó mĦanyag védĘréteg a hatóanyag (nitroglicerin) elszivárgásának megakadályozására; (ii) apró tartály, amelybĘl a nitroglicerin abszorpció útján áthatol a bĘrön a keringési rendszerbe; (iii) az aktív hatóanyag számára átjárható szabályozó membrán, amely biztosítja a nitroglicerin folyamatos és ellenĘrzött bejutását a szervezetbe; (iv) az aktív hatóanyag számára átjárható tapadó felület, amely lehetĘvé teszi az abszorpciót az alkalmazás elsĘ pillanatától kezdve; és (v) eltávolítható védĘfilm, amely biztosítja a rendszer zártságát és érintetlenségét a használatba vétel idĘpontjáig.
3006 70
1.
Propilén glikolt, hidroxietil-cellulózt, parabént és vizet tartalmazó gélkészítmény nĘgyógyászati és sebészeti síkosító anyagként elektrokardiográfiai (EKG), hólyagtükrözési, illetve ultrahangos vizsgálathoz történĘ felhasználásra.
3102 40
1.
Nitrogéntartalmú mĦtrágya, granulátum formájában. FĘként ammóniumnitrátból áll, amit kis mennyiségĦ (stabilizáló és tapadásgátló szerként szolgáló) kálcium, magnézium karbonáttal, magnézium nitráttal (stabilizálószer) és vízzel kevertek. 50 kg-os zsákba csomagolták.
3203 00
1.
Bor vagy más ital színezésére szolgáló anyag kb. 10 térfogatszázalék szeszfokkal, literenként 74,5 g száraz kivonattal és abnormálisan magas önocianin-tartalommal, amely a rendes tulajdonságokkal rendelkezĘ természetes vörösbor színezĘdésénél 40-50-szer intenzívebb színezĘdést biztosít.
2.
Echinenon
3.
Torularodin
1.
Karotinból álló készítmények egy, vagy több élelmiszerben, mint hordozó közegben (zselatin, keményítĘ, cukor, kókuszolaj stb.) eloszlatva, amelyek fĘ szerepe az aktív anyag stabilizálása, a készítmény színezĘ hatásának csökkentése és állandósítása, ezeket bizonyos élelmiszerek (vaj, margarin, spagetti stb.) színezésére, valamint a baromfitakarmányokhoz, a hús színezésére és a tojássárgája festéktartalmának növelésére használják.
3204 19
2005/96. szám
3207 30
3208 90
MAGYAR KÖZLÖNY 1.
Redukcióval nyert ezüst fém finom diszperziójából álló készítmények kollódionban vagy terpineolban, amelyeket kb. 580 C-on permetezéssel vagy selyemszitán át csillámra vagy üvegre rögzítve a kerámia- és az elektromosiparban (pl. nyomtatott áramkörökhöz) használnak.
1. EgykomponensĦ nedves eljárású poliuretán gyanta, amely (15 tömegszázalék) poliolt, (7 tömegszázalék) izocianátot, (8 tömegszázalék) glikolt és (70 tömegszázalék) dimetilformamidot tartalmaz. Kemény tapintású és nagyon hajlékony mĦbĘrök gyártásához használják. A HR alkalmazásának 1. (a 32. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése és a 39. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. (d) pontja) és 6. általános szabálya alapján.
3214 10
1.
Készítmény fémedények légmentes lezárására, amely az alábbi anyagok vizes diszperziója: sztirol-butadién gumi, színezĘ anyag, lágyító, töltĘanyag, kötĘanyag és antioxidáns.
3214 90
1.
Cementfesték, amely fehér színĦ portlandcement (70-95 tömegszázalék), színezĘanyag, kötésgyorsító, vízlepergetĘ tulajdonságú hatóanyag és néha ásványi porok (pl. oltott mész és mosott kréta) keverékébĘl áll és víz hozzáadása után külsĘ, belsĘ téglafal, beton stb. festésére használják.
3215 11 vagy 3215 19
1.
MĦviaszból, hozzáadott színezékekbĘl és egyes esetekben kálcium-karbonátból (töltĘanyag) álló készítmények, ezeket olvasztás után másolópapírra történĘ nyomtatáshoz használják szokványos típusú hengeres nyomdagép segítségével; az így nyert negatív betĦket és mintákat késĘbb forró nyomással textilárukra alkalmazzák.
3302 10
1. Készítmény, amely (kb. 2 % ) illatanyagból, (46%) citrusgyümölcs koncentrátumból, (19 %) citromsavból (savanyító szer), (1 %) aszkorbinsavból (antioxidáns), (1%-nál kevesebb) más élelmiszeradalékból (szentjánoskenyér gumi (stabilizátor), nátrium benzoát (tartósítószer), és béta-karotin (színezĘ anyag)) és vízbĘl készült. Alkoholmentes italok készítéséhez használják. A készítmény minden olyan illatanyagot tartalmaz, amely a végtermék, azaz narancs ízesítésĦ üdítĘ ital készítéséhez szükséges. A HR alkalmazásának 1. (a 33. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdése és a 3302 vtsz. szövegének második része) és 6. általános szabálya alapján.
3304 10
1.
Ajakrúzs készítmények, amelyek rózsaszínĦ, kenĘcsszerĦ anyagból állnak, különbözĘ alkotóelemeket tartalmaznak, ezeket - illatosító anyag hozzáadásával is - rúzs formára öntik.
3304 99
1.
Természetes ásványvíz természetes és semleges gázokkal spraydobozokba sĦrítve, bĘrápolás (befúvás, vízmasszázs stb.) céljára.
2.
Nyers vazelin a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve (kis üvegben vagy edényben) arra utaló címkefelirattal, mely szerint puhítja a kicserepesedett bĘrt és ajkakat, csillapítja a kisméretĦ égési sérüléseket és karcolásokat, segít a pelenka okozta bĘrkiütések megelĘzésében, valamint eltávolítja a szemfestéket.
1.
Gyógysamponok sĦrĦ folyadék, vagy paszta alakjában, amelyek 2,5 tömegszázalék szeléndiszulfidot tartalmazó tisztító hatású szuszpenzióból állnak, illatosítva is, a zsíros haj és a korpás fejbĘr kezelésére használják.
2.
Sampon, amely (aktív hatóanyagként) 1,10% depallethrint, (kiegészítĘ hatóanyagként) 4,40% piperonil butoxidot, anionos, nemionos és amfoter felületaktív anyagokat, nátriumbenzoátot (tartósítószer), citromsavat és vizet tartalmaz. A terméket 125 ml térfogatú mĦanyag flakonokba szerelték ki a kiskereskedelmi forgalom számára, és a flakonokat karton dobozokba csomagolták. Mind a kartondobozon, mind a palackon szerepel, hogy a termék megnevezése sampon a hajas fejbĘrön található hajtetĦ és serke (fejtetĦ) ellen, valamint az, hogy ugyanolyan módon kell használni, mint a többi sampont. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya, a 30. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. (d) pontja és a 33. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján.
3305 10
5291
5292
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
3.
Sampon, amely 2% ketokonazolt (széles spektrumú szintetikus gombaölĘ hatóanyagot), nátrium lauril szulfátot, dinátrium monolauril étert, szulfoszukcinátot, kókusz-zsírsav dietanolamidot, laurdimonium hidrolizált állati kollagént, makrogol 120 metilglukóz dioleátot, illatosítószert, imidurea hidroklórsavat, eritrozint és tisztított vizet tartalmaz. A terméket az alábbiak szerint szerelik ki: (i) 6 zacskót egy dobozba (zacskónként 6 ml samponnal), (ii) 12 zacskót egy dobozba (zacskónként 6 ml samponnal), (iii) mĦanyag flakonba (100 vagy 60 ml samponnal). A készítményt az olyan fertĘzések kezelésére és megelĘzésére ajánlják, amelyeket a Pityrosporum fajtájú gombák okoznak, mint például a pityriasis versicolor (helyi fertĘzés), a saborrhoeic dermatitis és a pityriasis capitis (hajkorpa). A használat gyakorisága és idĘtartama a kezelt gombás fertĘzés függvénye. A terméket ugyanúgy alkalmazzák a hajas fejbĘrön, mint más samponokat. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya, a 30. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. (d) pontja és a 33. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján.
1.
Pépes állagú készítmény, amely 2,2% szabad (nátriumfluoridból származó) fluoritionokból, 0,1 M foszfátból, átkristályosított kaolinitbĘl, ízesítĘ anyagokból és gyógyszerészeti kötĘanyagokból áll. Kizárólag fogorvosok alkalmazzák fogszuvasodást megelĘzĘ kezelésre és a fogak tisztítására.
2.
Pépes állagú készítmény, amely 1,15 g növényi eszenciából, 55 g szilíciumdioxidból (SiO2), 0,25 g timolból és 100 g-ig gyógyszerészeti kötĘanyagból áll; általában fogorvosok használják a fogkĘ eltávolítására és a fogtömések végsĘ polírozására.
1.
FertĘtlenítĘ oldat, mely - többek között - bórsavból, timolból, eukaliptolból és benzoesavból áll, célja a száj- és foghigiénia segítése, a rossz lehelet és a nyálkahártyák foltosodásának megelĘzése; a termék csak gyógykezelési támogató és megelĘzĘ tulajdonságokkal rendelkezik.
2.
SzennyezĘdés eltávolító készítmény folyadék formában, amely a fogakon lévĘ szennyezĘdések eltávolítására, illetve a fogak fényesítésére szolgál; fogmosás elĘtti öblögetésre használják.
3401 30
1.
Szappant nem tartalmazó, de idĘnként folyékony szappan-nak nevezett szerves felületaktív készítmény, folyadék vagy krém alakban, tisztálkodási célra a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve.
3402 11
1.
Dodecilbenzolszulfonsav, amelyet semlegesítés után, vagy - a felületaktív tulajdonsága miatt - közvetlenül használnak fel galvanizálásnál, pácolásnál, rozsdátlanításnál, zsírtalanításnál, flotálásnál és emulzió polimerizálására, stb.
3402 13
1.
TöbbértékĦ alkoholok (poliol), amelyek nem ionos felületaktív jellegĦek, felületaktív anyagként, valamint poliuretánhab elĘállítására használják.
2.
TöbbértékĦ alkoholok (poliol), amelyek nem ionos felületaktív jellegĦek, propilén- és etilénoxidnak az etilén-diaminhoz történĘ fokozatos hozzáadásával állítják elĘ felületaktív anyagként, valamint poliuretánhab elĘállítására használják.
3402 20
1.
Nátrium hipoklorit tartalmú folyékony készítmény. Nátrium klorid, nátrium hidroxid, amin-oxid, nátrium laurát, illatosító anyag, kovasav, festĘanyag és víz keveréke a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Általában mosdókagylók, mosogatók stb. tisztítására és fertĘtlenítésére használják.
3402 90
1.
Felületaktív készítmény, amely izopropanolban oldott alkiltrimetil-ammónium-kloridból áll, a habgumi elĘállításánál kocsonyásító hatóanyagként használják.
3306 10
3306 90
2005/96. szám
3505 10
MAGYAR KÖZLÖNY 1. Amfoter kukoricakeményítĘ, amely meghatározott mennyiségĦ foszfáttal adalékolt aminfunkciós kationos kukoricakeményítĘn alapul. A termék 0,3872 tömegszázalék foszfort és 0,000392 tömegszázalék szilíciumot tartalmaz. A hozzáadott foszfát egy része reagál a keményítĘvel és kötĘdik hozzá, és így anionosan módosítja a kationos kukoricakeményítĘt. A többi foszfát nem kötĘdik meg a végtermékben. Mind az anionos csoportoknak, mind a szabad foszfátnak sajátos, a papírgyártásban fontos funkciója van a végtermékben. A gyártmányt a savas papírgyártási eljárás során alkalmazzák, ahol nagy mennyiségben timsót adagolnak a papírgyártó gép nedves oldalán. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 2. Kationos kukoricakeményítĘ, amelyhez (0,185 tömegszázalék) habzásgátlót adagoltak. A terméket a papírgyártásban felületkezelĘ anyagként az enyvezĘprésben vagy a kalender hengersoron történĘ használatra szánták. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
3701 30 vagy 3701 99 3705 90
1.
Fényérzékeny, megvilágítatlan, rézfóliából álló lemezek, szigetelĘ anyagból készült hátlapra erĘsítve, elektromos áramkörök nyomtatással, vagy kémiai maratással történĘ elĘállítására.
1.
Színes fényképészeti diapozitívek karton, fém, mĦanyag, stb. kör alakú tárcsán elrendezve, amelynek a közepén lyuk és bevágások biztosítják, hogy a tárcsát egy erre a célra készített nézĘkébe (sztereoszkópba) helyezve, a tárcsa forgatásával a képek változtathatók.
3801 20
1.
Kolloid- és félkolloid-grafit ásványolaj-diszperzióban, amely termék 70 vagy annál magasabb százalékban ásványolajat és grafitrészecskéket (2-30%-ig terjedĘ arányban), és bizonyos esetekben stabilizátorokat tartalmaz, ezt fĘként grafitozott olajok vagy grafitozott felületek készítésére használják, mert a grafit a fĘ alkotórésze.
3802 90
1.
Hozzáadott savat tartalmazó agyag termék, melyet kénsav természetes paligorszkit (attapulgit) – smektit agyaghoz történĘ ellenĘrzött hozzáadásával nyertek. A kénsav hozzáadása után, a derítés után az agyag terméket megszárítják és a kívánt szemcse méretĦre aprítják, de vízzel nem mossák. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
3808 10
1.
Rovarirtószer közbeesĘ készítmény, amely mint fĘ aktív alkotórészt kb. 75 tömegszázalék karbofurant (szénfuránt) tartalmaz (2,3-dihidro-2,2-dimetil-7-benzofuranilmetil-karbamát), rovarirtó készítmények gyártására használják, de fonálféregirtószerként is használható.
3808 20
1.
300 ml-es aeroszolos flakonba a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készítmény, amely (1,2%) gombaölĘ hatóanyagot, illatosítószert, kerozint, etilalkoholt és izobutánt (hajtógáz) tartalmaz, valamint egyes termékekben dietil ftalátot is. Kórházakban, mĦtĘkben, irodákban, iskolákban, betegszobákban stb. használják gombák elszaporodása ellen.
3808 40
1.
Hangyasav és propionsav keverékébĘl álló készítmény ammónium formiát hozzáadásával vagy anélkül, vízben oldva. BaktériumölĘ tulajdonságai miatt állati takarmányok tartósításához használják a nemkívánatos mikroorganizmusok, például baktériumok (szalmonella stb.), élesztĘ- és penészgombák mennyiségének szabályozására. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
3809 91
1.
Dimetilol karbamid vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehidtartalommal is, amelyet textilkikészítĘ szerként használnak: kizárólag illatosító anyag hozzáadásával. (Lásd még a 2924 10/1. számú Áruosztályozási véleményt is!)
2.
Trimetilol melamin vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehidtartalommal is, amelyet textilkikészítĘ szerként használnak: kizárólag illatszer hozzáadásával. (Lásd még a 2933 69/1. számú Áruosztályozási véleményt is!)
5293
5294
MAGYAR KÖZLÖNY
3814 00
2005/96. szám
3.
Alacsony molekulatömegĦ adalék-vegyületek keverékei, amelyek metiloltartalma a kezelés fokától függĘen eltérĘ, néha tartalmaznak szabad formaldehidet és lehetnek éterezettek is (ilyenek: monometilol- és dimetilol-karbamidok; trimetilol- és pentametilolmelaminok; dimetilol-etilénkarbamid és éterezett polimetilol-melamin), a textiliparban appretúraként használják.
4.
Két diazónumsó keveréke, nátriumszulfát és nátriumklorid hozzáadásával szabványos erĘsségre hígítva, ez kötĘanyag segítségével bizonyos textilszálakon olyan oldhatatlan színárnyalatot alkot, amely egyetlen diazónumsóval sem érhetĘ el.
1. Oldószer, a Fischer-Tropsch szintézis mellékterméke, amely 63-65 % etilalkoholt, 3537 % izopropil alkoholt és legfeljebb 1 % C3/C4 alkoholokat tartalmaz. Oldószerként használják. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
3820 00
1.
Fagyásgátló folyadék koncentrátum, amely alapvetĘen etilalkoholból és vízbĘl áll, kis mennyiségĦ anionos felületaktív anyaggal, metiletil ketonnal, színezĘ anyaggal és a kiszereléstĘl függĘen monoetilén glikollal keverve. Vízzel való hígítás után szélvédĘ jégmentesítésére és tisztítására szánják. A HR alkalmazásának 3 (c). általános szabálya alapján.
3823 19
1.
Trialkilecetsav keverékei, 9-11 szénatomszámmal.
2.
12-hidroxi-sztearinsav, 90%-osnál kisebb tisztaságú. (Lásd még a 2918 19/1. számú Áruosztályozási véleményt is).
1.
Készítmények, amelyek számos egyéb másodlagos alkotórész mellett nátriumpirofoszfátot és trifoszfátot, optikai fehérítĘt, és nagyon kis mennyiségben anionos felületaktív hatóanyagot tartalmaznak, ezeket pl. fertĘtlenítĘszerek hozzáadásával a mosószer készítmények elĘállításával használják.
2.
Kombinált emulgeátor és stabilizátor por alakban, fĘleg glicerin mono-, di- és trizsírsavas észterébĘl (amibĘl a triglicerid-tartalom a gyártási eljárás maradéka), nátrium karboximetil-cellulózból, guar gumiból, tengeri moszatból, nátrium alginátból és szentjánoskenyér-gumiból áll, arra használják, hogy kis mennyiségben (1% alatt) jégkrémhez vagy lágy fagylalthoz adagolják állagjavítás céljából.
3.
Antibiotikum-koncentrátum fehér mikropor alakban, nizinbĘl (egy antibiotikus) (kb. 2,3%), 74% nátrium kloridból és 17% tejfehérjébĘl (ami a nizingyártás maradéka) áll, az élelmiszeriparban baktérium-szaporodásgátlóként használják.
4.
Rúzs alapanyag, színezĘ- és illatanyag nélkül: bizonyos összetevĘk homogenizált keveréke, amelyet színezĘ- és illatanyag hozzáadása után rúzs alakúra formáznak.
5.
Szintetikus nátrium aluminoszilikát, kristályos. Elemi összetétele állandó vagy változó, de mindig tartalmaz kötĘanyagot.
6.
Szintetikus kálcium szilikát, amorf. VéletlenszerĦen kialakult szerkezete van, benne változó a kálcium és a szilícium aránya. Összetétele nem írható le alkotóelemeinek állandó arányával.
7.
BĘrön át ható leszoktató rendszer a dohányzásról leszokni kívánók alternatív nikotinellátásához, amely a következĘ elemeket foglalja magába: (i) átlátszó külsĘ mĦanyag védĘréteg, amely megakadályozza az aktív anyag (nikotin) szivárgását; (ii) kis tartály, amelybĘl a nikotin a bĘrön keresztül felszívódik a keringési rendszerbe; (iii) (az aktív anyag számára átjárható) ellenĘrzĘ membrán, amely biztosítja a nikotinnak a testbe történĘ folyamatos és ellenĘrzött beáramlását; (iv) az aktív anyag számára átjárható tapadófelület, amely az alkalmazás megkezdésétĘl biztosítja az adagolást; és (v) eltávolítható védĘréteg, amely a használatbavétel idĘpontjáig biztosítja a rendszer zártságát és sértetlenségét.
3824 90
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5295
8.
Természetes kálcium bentonit kis mennyiségĦ (1-4 tömegszázalék) nátrium karbonáttal (kereskedelmi szódával) keverve, amely a használat során vízzel keverve ioncsere folyamaton megy át és a kálcium bentonitból nátrium bentonit keletkezik. Ez utóbbit azért alkalmazzák (pl. olajfúró iszapban, olajkutak öntvényeihez használt cementiszapban stb.), mert vízben jó a duzzadóképessége.
9.
Egyszerhasználatos kéz- és lábmelegítĘ. MĦanyaggal borított porózus, nem szövött textíliából készült zacskó, amely fĘleg vasport és oxidációs katalizátort, oxidációs aktivátort és nedvesség megkötĘ anyagot tartalmaz, levegĘtĘl elzárt csomagolásban. Amikor a külsĘ csomagolást eltávolítják és a termék érintkezésbe kerül a külsĘ levegĘvel a vaspor 5-7 órán át folyamatosan oxidálódik és a reakció hĘt fejleszt (exoterm reakció) a kéz vagy a láb melegítésére hideg idĘjárási körülmények között. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
10. Kétféle bentonitos agyag keveréke: szabadalmaztatott eljárással készül, amelynek során magnézium és alumínium alapú agyagokat kevernek össze elĘre meghatározott arányban, víz hozzáadásával zagyot képeznek, az agyag szétmállasztását golyós malomban végzik bizonyos szennyezések eltávolítása céljából, majd a többi szennyezést centrifugálással választják el és azután a keveréket dobos szárítóban szárítják olyan tulajdonságú késztermék elĘállítása érdekében, amilyen a természetben nem létezik. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya, és a 25. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdése alapján. 11. Granulált fehérítĘ aktivátor, amelynek hatóanyaga a tetraacetil-etiléndiamin (>90 tömegszázalék) és további összetevĘi: kötĘanyagként nátrium karboximetil-cellulóz (<8%), esztétikai céllal semleges pigment (<0,5%), valamint víz (<2%). A terméket mosópor készítéséhez használják. A HR alkalmazásának 1. és a 6. általános szabálya alapján.
3905 91
1. FĘként etilén-vinilalkohol kopolimerbĘl (40 tömegszázalék) és töltĘanyagként kocsonyásított keményítĘbĘl (kb. 45 tömegszázalék) álló világossárga granulátum. A kopolimerben a vinilalkohol komonomer (74 tömegszázalék) a túlsúlyban van az etilén komonomerhez (26 tömegszázalék) képest. Biológiailag lebontható filmek, lapok vagy öntött árucikkek készítésére használják.
3906 90
1.
Akrilészter és akrilamid kopolimerje, formaldehiddel módosítva, kis mennyiségĦ szulforicinoleát hozzáadásával vizes diszperzióban stabilizálva.
3907 20
1.
Poliamid-poliéter polikondenzátum: tömb kopolimer, amelyet karboxilgyököket tartalmazó poliamidok (6,6-poliamid adipinsav felesleggel polimerizálva) és olyan hidroxilgyököket tartalmazó poliéterek (polietilén glikol) polimerizációjával nyertek, amelyben az etilénoxidból származó monomer egységek súlya nagyobb, mint a hexametilén diamidból és az adipinsavból származó monomer egységek súlya együttvéve. A szóban forgó polimer szerkezet a következĘ: észter kötés
HO–[(OC(CH2)4COHN(CH2)6NH)m–OC(CH2)4COOCH2CH2O–(CH2CH2On)]L–H poliamid
poliéter átlagos értékek: m=2, n=13, L=5
3911 90
2.
Poliéter poliol kopolimer, tiszta, színtelen folyadék formájában, amely három az egyhez arányban oxipropilén és oxietilén monomeregységekbĘl áll, átlagos molekulatömege 2000 körüli, poliuretán gyártásánál intermedierként használják.
1.
Kesudióhéj-oldat (CNSL) polimerjei, olyan viaszos termék, melyet úgy nyertek, hogy csupán a dióhéjoldat telítetlen olefinláncait polimerizálták katalízis és hĘ alkalmazásával; a gyártási folyamat nem érintette a dióhéjoldat (CNSL) alkotóelemeit képezĘ fenolcsoportot; kapcsoló-rendszerekben, a fékpofák és tengelykapcsolatok dörzsanyagaként használják.
5296
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
2.
Dörzs részecskék, amelyek a kesudióhéj-oldat (CNSL) polimerjeit tartalmazzák, melyeket a gyártási folyamat során eltérĘ típusú reakció révén - nevezetesen egy addíciós polimerizációs eljárás (olefinos természetĦ) és egy keresztkötéses eljárás (fenolos természetĦ) - nyertek, olyan vegyszerek alkalmazásával, mint a paraformaldehid vagy haxametilén-tetramin, mely utóbbi metilénhidakat képes alkotni; a hosszú keresztkötéses alifás láncok egyedi tulajdonságokat nyújtanak ezeknek a polimereknek, amelyek különböznek a fenolos gyantáktól; fĘként fékbetétek és tengelykapcsolók gyártásához használják.
3912 90
1.
Fehér mikrokristályos cellulózpor, alfacellulózból savas hidrolízissel nyerik, amely a rostokat felbontja, a gyógyszeriparban vagy alacsony kalóriatartalmú készítmények elĘállításánál kötĘanyagként, az oszlopos és a vékony réteg kromatográfiában stb. abszorbensként használják.
3916 20
1.
CsĘ alakú profilidomok polivinilkloridból, hornyolással és vízzáró tömítĘszalaggal ellátva, belülrĘl acélcsĘ maggal megerĘsítve (ablak-, ajtó-, válaszfal stb. keretekhez légszigetelĘ szalagként).
3919 10
1.
Öntapadó csík (105 cm x 27 mm x 1,8 mm) porózus mĦanyagból, egyik oldalán egyszínĦ szintetikus textilszálakból álló nemezzel, amely kizárólag megerĘsítésre szolgál. Ezek a csíkok ferdén levágott szélĦek, végeik ék alakúak, és az (1 cm vastag) textilanyaggal borított oldalukon védĘpapírral fedett tapadóréteg található. TeniszütĘk nyelének borítására használják, de alkalmas szerszámnyelek, kerékpárkormányok stb. fogásának javítására is.
3919 10 vagy 3919 90
1.
Öntapadó fényvisszaverĘ lemez, olyan mĦanyag film, amelyet apró üveggolyócskákkal (mikrogömbökkel) vonnak vagy szórnak be, és az egyik oldalát ragasztóanyaggal vonják be, amelyet közvetlenül a használat elĘtt eltávolítandó papírlap véd; jelzĘoszlopokhoz, táblákhoz, hirdetĘeszközökhöz vagy díszítĘelemekhez stb. használják.
3920 51
1.
Mesterséges márvány, négyszögletes lapokban (vastagsága 1,27 vagy 1,91 cm, szélessége 63,5 vagy 76,2 cm, hosszúsága 307,3 vagy 368,3 cm), fĘleg polimetilmetakrilátból (33 tömegszázalék) és alumínium-hidroxidból (66 tömegszázalék) készül.
3920 99
1.
Keményített négyszögletes kazeinlapok, amelyeket présöntéssel állítanak elĘ, láthatóan más termékek elĘállítására szolgáló félkész termékek (pl. kivágott, ill. kinyomott nyersgombok), az öntés során kizárólag a formából való eltávolítás megkönnyítése céljából kialakított csekély éltöréssel.
3921 90 vagy 3926 90
1.
Szállítószalag meghajtó- vagy erĘátviteli szíj, amely egyik, vagy mindkét oldalán kizárólag a tapadás növelése céljából - krómcserzésĦ bĘrrel bevont mĦanyag szalagból (egy vagy több egymásra helyezett és összeragasztott rétegbĘl) áll.
2.
Lapok, amelyek melamin gyantával erĘsen impregnált papírból állnak, ezek az impregnálás következtében elvesztik papír jellegüket, nem hajlíthatók, törékenyek, és réteges lemezek készítésénél használják.
1.
Mágnesszalag nélküli video- és audiokazetták, két egymás mellé helyezett mĦanyag csévét tartalmazó mĦanyag tok formájában. A tok és a csévék egységet alkotnak, amelyben a csévék alkotják a funkcionális részt: a magnószalag oda- és visszatekerését teljes mértékben a felvevĘszerkezet és a csévék teszik lehetĘvé. A tok csupán tartószerkezetként funkcionál. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (1) c) pontjának alkalmazásával.
3923 40
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3924 90
1.
MĦanyag ikerpalack; amely két csavaros tetejĦ zárókupakkal ellátott flakonból áll, levehetĘ rácsavarható ivópohárral, hajlékony csĘvel vagy szívószállal látták el és hordszijjal rögzítették egymáshoz. A termék ital szállítására szolgál.
3926 20
1.
VédĘ-borítás, amely egy szimpla, színezett, nyomott mĦanyag lapból készül, amelyet félbehajtanak, majd a két széle mentén összeragasztanak, hogy így a láb alsó részét beborító terméket nyerjenek. Ezt az árucikket arra tervezték, hogy a normál lábbeli felett viseljék például nedves vagy sáros földön.
2.
VédĘ-borítás, amely két egyforma méretĦ, többé-kevésbé a láb alakjára kivágott, átlátszó, mĦanyag lapból készül, és amelyeket úgy ragasztanak össze, hogy felül a láb bebújtatására (akár cipĘvel is) nyílást hagynak.
1.
Extrudált mĦanyag hálófonat, csĘ alakú vagy lapos kivitelben.
2.
Kábelkapocs szigetelt elektromos vezetékek rögzítésére, amely mĦanyag gyĦrĦbĘl és fém rögzítĘbĘl (pecekbĘl) áll.
3926 90
MĦanyag Kábel rögzítĘ gyĦrĦ Fém tüske
5297
5298
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
3.
HáromszögletĦ jelzĘtáblák reflektorokhoz, szereletlenül, piros színĦ mĦanyagból, amelyen a fényvisszaverési tulajdonság javítására kis piramis alakú kiemelkedések láthatók. (Lásd még a 8716 90/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)
4.
Gombok mĦanyagból, amelyek a XVI. Áruosztályba tartozó rádió vagy televízió, vagy magnetofon készülékekhez, illetĘleg a XVIII. Áruosztályba tartozó mérĘmĦszerekhez stb. egyaránt felhasználhatók.
5.
VédĘ-borítás, amely egyetlen szimpla, négyszögletes mĦanyag lapból áll, ezt félbehajtják és a végeinél összeragasztják. A tetején lévĘ nyílást pedig hozzáerĘsített (tapadó) gumizással látják el. Ez a termék nyújtható boríték formájú, amelyet a lábbeli felett lehet viselni.
6.
GyĦrĦs iratrendezĘ (3 cm x 13 cm x 19 cm méretĦ), mĦanyag borítóval és papírkartonból álló belsĘ megerĘsítĘ réteggel ellátva (a könyvgerinc kivételével), kampóval és kapocserĘsítĘvel összetĦzve, belül pénz, kártya és hasonlók tartására szolgáló zsebekkel és egy mĦanyagból készült ceruzatartó hurokkal.
7.
Nem öntapadó csík (105 cm x 27 mm x 0,7 mm) porózus mĦanyagból, egyik oldalán egyszínĦ szintetikus textilszálakból álló nem szĘtt textíliával, amely textilréteg kizárólag megerĘsítésre szolgál. Ezek a csíkok ferdén levágott szélĦek, végeik ék alakúak. TeniszütĘk nyelének borítására használják, de alkalmas szerszámnyelek, kerékpárkormányok stb. fogásának javítására is.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8.
Rugalmas megerĘsítĘ rács, tekercsben. Nagy szilárdságú poliészter szálból (vagy fonalból) szĘtték és minden oldalán szabad szemmel látható polivinil-klorid védĘréteggel borították be. Földdel feltöltött építmények megerĘsítésére szolgál. A rács minden egyes eleme párhuzamos fonalakból álló szövött keskenyáru formájú, amelyben a vetülékfonal derékszögben helyezkedik el a láncfonalak között, és ilyen módon 35x40 mm-es szemeket képez. A polimer bevonat összeragasztja (megerĘsíti) a rács elemeit és védi a fonalat az UV sugaraktól és a mechanikai hatásoktól. A HR alkalmazásának 1. és a 6. általános szabálya alapján.
4005 10 vagy 4005 91 4005 99
1.
Szalagok, 2-3 mm vastagságúak, amelyek nem vulkanizált gumival teljesen bevont (beborított) párhuzamos szénacélkábel lapokból állnak, és fĘként a gumiabroncsok alapjának elĘállításánál használják.
1.
Mesterkeverék gumi alappal rágógumi készítésére, amely némely a 40. Árucsoportba tartozó természetes gumi granulátum (pl. csikle gumi és balata) és hidrogénezett növényi olajok keverékébĘl, valamint homogenizáló anyagból áll (mint pl. kalcium karbonát).
4008 21
1.
Anyag, a gépjármĦmotorokban és -sebességváltókban használt, lemez vagy szalag alakú, 65 tömegszázalék szintetikus, nem cellás, vulkanizált gumiból és 35 tömegszázalék parafából álló tömítések gyártásához.
4012 90
1.
A gumiabroncs futófelület keményítetlen vulkanizált gumi változó szélességĦ és hosszúságú futófelület javító csík tekercs formájában, ferde (rézsútos) vagy préselt (lekerekített) szélekkel. A gumiabroncsok újrafutózására használják. A csíkokat a szükséges hosszúságúra vágják a gumiabroncs-testre vulkanizálatlan gumival rögzítik majd nyomás és hĘ hatása alatt kezelik.
4016 93
1.
Kész tömítések, amelyeket gépjármĦmotorokban és -sebességváltókban használnak, és amelyek 65 tömegszázalék szintetikus, nem cellás, vulkanizált gumiból és 35 tömegszázalék parafából állnak.
5299
5300
MAGYAR KÖZLÖNY
4016 99
1.
2005/96. szám
Rezgéscsillapító szerelvény, amely vulkanizált, vastag lágygumiból készült, ovális, kerek vagy négyszög alakú, és négyszög keresztmetszetĦ gyĦrĦ. A szerelék egymással ellentétes oldalain menetes fém csapok találhatók, amelyeket karimával rögzítettek, az eszköz lemezek, illetve részek közé történĘ felerĘsíthetĘsége érdekében, amelyekhez azt szerelni kell. (Lásd még a 7318 9/1. és a 8485 90/5. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
4202 92
1.
Hordozható piknik hĦtĘtáska. KülsĘ rétegének külsĘ felülete mĦanyag lapokból készült, szigetelĘ magja zártcellás mĦanyag alapú hab, méretei: 30 cm x 46 cm x 19 cm-tĘl 23 cm x 18 cm x 15 cm-ig. A táskának mĦanyagból vagy szövetbĘl készült fogantyúja vagy vállszíja van és arra a célra szolgál, hogy ételt vagy italt vigyenek benne haza vagy az irodába, valamint kirándulásokra, piknikre, sport- vagy egyéb eseményekre.
4202 99
1.
Hordozható szerszámos láda, kézi fúróberendezés és tartozékainak szállítására, tárolására; formára öntött mĦanyagból készül, a két (zsanérozott) belsĘ oldalon, olyan speciálisan kiképzett belsĘ vájatokkal, melyben mind a kéziszerszám, mind pedig a tartozékok jól elférnek; közelítĘleg szögletes alakú (mérete 35 cm x 29 cm x 8 cm), csapózár szerkezettel és formára öntött fogóval ellátott (a két oldalon a fülnyílások egymáshoz illeszthetĘk), és az egyik külsĘ oldalán a szerszám gyártójának formába öntött neve látható.
2.
Hordozható szerszámos láda, kézi csiszolóberendezés és tartozékainak szállítására, tárolására; két, formára öntött mĦanyag részbĘl tevĘdik össze (alj és tetĘ), egy fémrúd segítségével összeillesztve, benne egy kivehetĘ tálcával, mely olyan speciálisan kiképzett vájatokat tartalmaz, hogy a szerszám és a tartozékok elférjenek; közelítĘleg szögletes alakú (mérete 38 cm x 28 cm x 12 cm), csapózár szerkezettel és fogóval (formára öntött, a két részen a fülnyílások egymáshoz illeszthetĘk).
4408 10-tĘl 1. Vékony falemezek (nátronfurnér) (vastagsága: 1,59, 2,54, 3,18 vagy 4,76 mm); mindkét oldalán nátronpapírral bevonva. 4408 90-ig 4409 10 vagy 4409 20
1.
Parkettaléc, nem összeállítva, körülbelül 40 cm hosszú, 6 cm széles és 2 cm vastag, egy darab fából készült, egyik oldalán (hossza mentén) hornyolt és a szemközti oldalán csapolt, végeit (szélessége mentén) szintén megmunkálták, egyik oldalon hornyolták, másikon csapolták.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5301
4412 99
1.
Négyszögletes lap rétegelt fából (213 cm hosszú, 11,26 cm széles és 23,8 mm vastag) ajtóbélés készítésére. Vastag magból és két vékony tĦlevelĦ fából készült külsĘ rétegbĘl áll, mindkét oldalán folyamatosan hornyolt az ajtókerethez történĘ illesztés céljából és egyik felületén is a tömítés elhelyezése érdekében. Miután az ajtókeretet és a tömítést beillesztették a hornyokba, méretre vágják a kész ajtókeret elkészítése céljából. A 44. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése alapján.
4417 00
1.
Dörzsszerszám olyan farúd, amelynek alsó oldalára csiszolópapír csíkokat helyeztek; a csíkok a farúd egyik végén egy nyílásban rögzíthetĘk, a másik végén záróék található, amely szorosan beilleszkedik egy henger alakú vájatba és abban az elmozdítható, így a használt szalagok cserélhetĘk.
4418 20
1.
Ajtópanelek épületekhez, amelyek fakeretbĘl állnak és mindkét felületüket építĘipari rostlemezzel borították be, üreges vagy méhsejtszerĦen kialakított hullámpapírból vagy sejt alakú faszerkezetbĘl lévĘ belsĘ résszel, amely a zsanérok és a zárak számára fa megerĘsítéseket tartalmaz.
4418 30
1.
Mozaikpanelek parkettázásra, amelyek mindkét oldalukon gyalult, sakktáblaszerĦen csoportokba rendezett és a lerakás megkönnyítése céljából ideiglenesen nátronpapír alapra ragasztott falécekbĘl álltak. Megjelenési forma
Faléc (csík) Papír
Panel rész (szemléltetĘ ábra) Faléc (csík) Papír
4418 90
1.
Fúrt luc- vagy erdeifenyĘ (puhafa) épületfa, melyet épületszerkezetekben tartó-, illetve vázszerkezeti gerendaként használnak fel. Szögletes, tömör fa, melynek méretei: kb. 3,81 cm ( 1 1/2 coll) vastag, 8,25 cm (3 3/4 coll) széles, 243,84 cm-tĘl 365,76 cm-ig (8-12 láb) terjedĘ hosszúságban pontosan hosszra vágott, az élei tompítottak, a végei nincsenek megmunkálva. A középvonalon 1-1 darab, 2,54 cm (1 coll) átmérĘjĦ, fúrt lyuk található, kb. 40,64 cm-re (16 coll) a deszka végétĘl, melyek elektromos vezetékek, kábelek vagy csövek vezetését teszik lehetĘvé a gerendában.
4421 90
1.
Kis faékek, kockák, tömbök és hasonlók mĦanyag cikkeknek dobban történĘ polírozásához.
2. Négyszögletes (körülbelül 122 cm x 244 cm x 1,8 cm méretĦ) fa panel, gyalulva, amelyet úgy nyertek, hogy körülbelül 3,8 cm széles fa csíkokat szélükön összeragasztottak. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
4704 21 vagy 4704 29 4811 10
1.
Finomra Ęrölt fehérített szulfit papíripari rostanyag (tĦlevelĦ fákból vagy bükkfából nyerik), amelyhez sztearint (általában maximum 7%-ot) is adnak azért, hogy a rostanyag szívóképességét csökkentsék.
1.
NedvességszigetelĘ anyag, amely két réteg hullámosított, alumíniumfólia közbensĘ béléssel ellátott papírból áll.
aszfalttal
átitatott,
5302
MAGYAR KÖZLÖNY
4811 59
4811 60
4811 90
2005/96. szám
2.
Hullámosított tetĘfedĘ lemezek, amelyeket papíripari technológia szerint elĘállított papíripari rostanyagból készített rostos szövedékbĘl nyomás alatt, bitumenes anyagokkal történĘ átitatással állítanak elĘ. Bizonyos esetekben a lemezek egyik oldalát lakkal vagy ásványi anyagokkal (homok, kavics stb.) beszórják, és vékony bitumenes anyagokból álló réteggel megkötik. (Lásd még a 6807 90/1. és a 6807 90/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
1.
Italok gyártása során csomagolóanyagként használt fehérítetlen csomagolópapír és karton, egyik oldalán a benne lévĘ árukra vonatkozó nyomtatott szövegekkel és illusztrációkkal, mindkét oldalán vékony, átlátszó polietilén lappal borítva, mindez 15 cmt meghaladó szélességĦ tekercsben, hullámosítva, mely a tekercsrĘl levágva a tartályok egyedi azonosítására szolgál. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján. (Lásd még a 4811 59/2. és 4811 60/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2.
Italok gyártása során csomagolóanyagként használt fehérítetlen csomagolópapír és karton, egyik oldalán a benne lévĘ árukra vonatkozó nyomtatott szövegekkel és illusztrációkkal; ezen az oldalán vékony, átlátszó polietilén lappal borítva, míg a másik oldalán (azon az oldalon, amely a csomagolás belsĘ része lesz), vékony, átlátszó polietilén lappal borított alufóliával bélelve, mindez 15 cm-t meghaladó szélességĦ tekercsben, hullámosítva, mely a tekercsrĘl levágva a tartályok egyedi azonosítására szolgál. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján. (Lásd még a 4811 59/1 Áruosztályozási véleményt is.)
1.
Paraffinozott papír és karton, amelyet tej, tejszín-, gyümölcslé stb. tartályok vagy hanglemezborítók elĘállításánál használnak 15 cm-nél szélesebb tekercsekben vagy 36 cm-t meghaladó hosszúságú négyzet vagy téglalap alakú lapok formájában, alumíniumfóliával bevonva is (pl.: azon az oldalon, amely a csomagolás belsĘ oldalát képezi), egyik oldalán a csomagolandó árura vonatkozó szöveggel vagy illusztrációval.
2.
Legfeljebb 15 cm szélességĦ paraffinozott papírszalag, amelyet szorbitollal kezeltek, az egyik oldalának közepéhez hosszanti irányban lényegesen keskenyebb alumíniumfóliát erĘsítettek, tekercsekben kiszerelve édességek csomagolására használják.
1.
Japán selyempapír, ívekben, lámpaernyĘk készítésére, szárított növényrészekkel és fémporral festett mintákkal díszítve, az íveket nyomás alatt felvitt, nagyon könnyĦ természetes selyemszövet borítja.
2.
Kartonpapír 36 cm-t meghaladó hosszúságú, négyzet vagy téglalap alakú lapok formájában, amelyeknek egyik oldalát teljesen nyomtatott betĦk és illusztrációk töltik be és egyszerĦ kivágás útján könyvborítókká alakíthatók (ez esetben minden lap magában foglal nyolc puha fedelet is a könyvbe történĘ bekötéshez). Az ilyen típusú árukon lévĘ nyomtatott szövegek és illusztrációk mindig kiegészítĘ jellegĦek, amelyeknek az áru elsĘdleges használati célját tekintve nincs jelentĘségük és ezáltal nem képeznek a 49. Árucsoportba tartozó nyomtatványokat.
3.
Papír tekercsben, melynek szélessége meghaladja a 15 cm-t, egyik oldalán szerves, hĘérzékeny (termĘszenzitív) anyaggal bevonva, amely vegyi reakció eredményeképpen hĘ hatására megfeketedik); telefax készülékekben a másolat úgy készül, hogy a vevĘ telefax készülékben a továbbítás végén megjelenĘ elektromos jeleket pontok sorozatából álló hĘnyomásos képpé alakítja át; a pontok sorozatából készülĘ teljes kép a papíron a vevĘ telefax készülékbe épített melegített toll (melegített tĦ) vagy termikus, pontmátrix nyomtatófej segítségével jelenik meg.
4.
Papír tekercsben, melynek szélessége nem haladja meg a 15 cm-t, egyik oldalán szerves, hĘérzékeny (termoszenzitív) anyaggal bevonva, amely vegyi reakció eredményeképpen hĘ hatására megfeketedik; telefax készülékekben a másolat úgy készül, hogy a vevĘ telefax készülékekben a továbbítás végén megjelenĘ elektromos jeleket pontok sorozatából álló képpé alakítja át hĘnyomásos eljárás útján; a kép a papíron a vevĘ telefax készülékbe épített melegített toll (melegített tĦ) vagy termikus pontmátrix nyomtatófej segítségével jelenik meg.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4820 90
1.
Mágikus jegyzetblokk, lényegében egy csúszó részbĘl (ezen kívül egymásra helyezett és összeerĘsített alumíniumlapból, az egyik oldalán mĦgyantával bevont kék papírlapból, átlátszó papírlapból és átlátszó mĦanyagból) áll, amelyet egyik oldalán nyitott karton tokba szerelnek; ceruzával, vagy íróvesszĘvel jelek írhatók rá, amelyek a csúszó rész lehúzásával eltüntethetĘk.
4823 70
1.
Húsvéti tojás, két részbĘl áll, amelyek egymásba illesztve tartályt képeznek; sajtolt papíripari rostanyagból készül és vékony, nyomtatott ábrákkal ellátott alumíniumfóliával borított.
4823 90
1.
HĘszigetelĘ anyag, pihék alakjában, amelyet pl. padlásszobában (tetĘtér) vagy épületek falüregeiben használnak. Ezt újságpapír vagy más papír- vagy kartonhulladék felaprításával, majd ezek Ęrlésével készítik és ezután kémiai kezeléssel tĦzállóvá teszik.
4901 99
1.
Brosúrák, illusztrációk nélkül, amelyeket garázsok, javítóüzemek stb. számára térítésmentesen adnak ki, és amelyek egy ugyanazon gyártó által forgalmazott gépjármĦvek különbözĘ típusainak karbantartására, javítására vonatkozóan a szükséges mĦszaki tájékoztatást tartalmazzák és hirdetési anyagot nem foglalnak magukba.
2.
Kiadvány, amelyet telefontársaság ad ki elĘfizetĘi részére. FĘként arany oldalak-ból áll, azaz olyan sárga színĦ lapokból, melyeken üzletágak szerinti elrendezésben cégek neve és címe szerepel, keretes hirdetésekkel együtt, áruk vagy szolgáltatások leírásával, valamint a hirdetĘ címével telefon- és telefaxszámával.
4911 10, 4911 91
1.
Különálló nyomtatott lapok szöveggel és képekkel, amelyek azonosíthatóan folyóiratok részét képezik.
4911 99
1.
Légi-, vasúti, szárazföldi, stb. közlekedés során használt menetjegyek, melyek nyomtatott szelvényekbĘl álló, a használathoz szükséges adatok (név, célállomás, dátum stb.) kitöltése nélküli, nyomtatott borítólapokkal ellátott, brosúra formájú termékek.
2.
Címke alumíniumfóliából, papír hátlapon, a megjelölt tárgyra vonatkozó nyomtatott szöveggel vagy ábrával.
1. Szövet végben, amelyet fonatszerĦen fontak (a kötött vagy hurkolt kelme kivételével), 50. visszahajtással nyert félig kialakított széllel. Árucsoporttól 55. Árucsoportig 2.
Szövet, amelynek felületét textilpihék vagy textilpor alkalmazásával hímzés hatásúan díszítik. Az alapszövet figyelembevételével kell osztályozni a textilpihe vagy por anyagára tekintet nélkül.
3.
30 cm-nél keskenyebb és 3 mm-nél vékonyabb szalagok gumival összeragasztott kétrétegĦ szövetbĘl kivágva, szél (szegély) nélkül.
5208 51
1.
VászonkötésĦ pamutszövet, 100 g/m2 alatti tömegĦ, négyszögletes alakú (320 cm x 110112 cm), különféle mintákkal és színekkel nyomott. Hosszabb darabból egyszerĦen vágott formában mutatják be, melybĘl két részre vágással keletkezik a khanga, amely hagyományos nĘi viselet. (A khanga két részét díszítetlen csík választja szét.) Az így nyert khanga további megmunkálás nélkül ruhaként, ingként vagy köpenyként stb. használható. A XI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (7) bekezdése alapján.
5304 10
1.
Szabálytalanul rendezett szizálrostokból álló gyékény a kezelés megkönnyítése érdekében vékonyan polivinil-acetáttal (5 tömegszázalék arányban) bevonva, a bevonat azonban nem alkalmas arra, hogy a felületi szálak állandó kötését biztosítsa.
5303
5304
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
5402 61-tĘl 1. Fonal szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból a textiliparban történĘ felhasználásra alkalmas orsón kiszerelve, amelyet egyágú fonal és paszományozott fonal összesodrásával 5402 69-ig állítottak elĘ. vagy 5403 41-tĘl 5403 49-ig 1. Cigarettafilter elĘállításához rudacskák, amelyek cigarettapapírba csomagolt 5601 22 triacetinnel kezelt cellulózacetát szálakból állnak.
5601 30
1.
100%-ban többágú nejlonszálból álló hulladék, feketére festve, amely egyágú szálból álló két pászmát tartalmaz, amelyek mindegyikét többágú fonal alkot, finomsági száma 933 decitex (840/2 denier), megközelítĘen 2-6 mm hosszúságúra felvágva, és amelyet tehergépjármĦvek gumijainak megerĘsítésére használnak.
5606 00
1.
Teljes hosszában „bolyhos” hatású fonal, amelyet két szemoszlopnak, azaz hurkok láncolatát tartalmazó textilanyagnak éppen középen, a vetülékszál felett történĘ közvetlen elvágásánál állítanak elĘ. A hurkok a szemoszlop hossza mentén másik szálhoz csatlakoznak, amely a felvágás után a bolyhokat alkotja majd. Ezeket a fonalakat a kiskereskedelmi forgalom számára 50 g-os gombolyagban szerelik ki, és kézimunkázásra, például kézi kötésre használják. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. a vetülék szál felvágása (illusztráció)
felvágás elĘtt
felvágás után
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2.
Teljes hosszában „bolyhos” hatású fonal, amelyet egy láncirányú huroksor és további láncfonalak alkotnak, amelyeket az elĘállítás után felvágnak, hogy bolyhokat képezzenek. Ezeket a fonalakat a kiskereskedelmi forgalom számára 50 g-os gombolyagban szerelik ki, és kézimunkázásra, például kézi kötésre használják. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. bolyhok felvágása (illusztráció)
felvágás elĘtt
felvágás után
5607 50
1.
Szorosan összefont, csĘ alakú fonatok többágú fonalból álló maggal is, amelyek keresztmetszete kör alakú és majdnem tömör (átmérĘje kb. 1 mm), ezek paraffinnal enyhén átitatott poliészter szálakból állnak és nyüstös szövĘgépeken nyüstzsinór nyalábként alkalmazzák.
5702 51-tĘl 1. SzĘtt, durva szĘnyegek, amelyek textil láncfonalból és mĦanyagcsíkból készült vetülékfonalból állnak; a vetülékfonalat 17 mm széles csíkból összehajtogatással és enyhe 5702 99-ig sodrással készítik, a szövés során úgy ütögetik és tömörítik, hogy a szĘnyegben 2-5 mm közötti széles anyagnak látszik.
5808 10
1.
Úszó kötelek halászhálóknál történĘ felhasználásra, pamutzsinórból készülnek, amelyekre 50 cm-enként zsinórral teljesen befedett parafa úszót erĘsítenek.
2.
MerülĘ kötelek halászhálóknál történĘ felhasználásra, ezek olyan pamutzsinórok, amelyek finom pamutszál magot foglalnak magukba és erre 2 cm-enként kis ólomdarabkákat (hossza: 9 mm, szélessége: 2 mm) erĘsítettek.
5810 91-tĘl 1. Hímzések 2,5-11,5 cm szélességben, amelyeket széleiken összeillesztett két különbözĘ színĦ szövetalapra készítettek és hosszában összeerĘsítettek, így a hímzések fedik 5810 99-ig egymást.
5305
5306
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
2.
Szári; hímzett szövetanyag, téglalap alakú, nem konfekcionált termék. Ez a ruhadarab egy együttes része, amelyhez egy használatra kész, szövött anyagból készült, hímzett sál tartozik (a hímzés adja a végsĘ kidolgozást). A két ruhadarabot a kiskereskedelmi forgalom számára csomagolják, a termékek nyilvánvalóan többféle ruhaként hordhatók. (Lásd még a 6214 10-6214 90/1 számú Áruosztályozási véleményeket is.)
5903 10
1.
Szövet, amely párhuzamosan elrendezett, végtelen poliészter szálak derékszögben egymásra helyezett rétegeibĘl áll, és ezeket folyékony polivinilklorid fürdĘbe mártják, amely a szálakat a keresztezési pontokon összeköti. PréselĘ hengerlés után a lelapított polivinilklorid cseppek, szabad szemmel csak az összekötési pontokon láthatók.
5907 00
1.
Alumíniummal bevont szövet, amely 100% poliészter fonalból készült szövetet tartalmaz, egyik oldalán egy vékony és szabad szemmel is látható alumínium réteggel bevonva. Az alumínium bevonatot olvasztott alumíniumnak az anyag egyik oldalába vákuumeljárással történĘ porlasztásával nyerik.
5910 00
1. Hevederek, amelyek két poliamid szövet közé helyezett egy vagy több laposan, szövetszerĦen szĘtt fonásanyagból készült szalagból állnak, a fonásanyagból lévĘ szalagok csak erĘsítĘként szolgálnak, minden szalagot ragasztóanyaggal és laminálással egyesítenek: (i) 3 mm vagy annál vastagabb; (ii) 3 mm-nél vékonyabb: végtelenítve vagy rögzítĘkkel (kapoccsal stb.) ellátva. (Lásd még a 5911 10/1 számú Áruosztályozási véleményt is.)
5911 10
1.
Hevederek, amelyek két poliamid szövet közé helyezett egy vagy több laposan, szövetszerĦen szĘtt fonásanyagból készült szalagból állnak, a fonásanyagból lévĘ szalagok csak erĘsítĘként szolgálnak, minden szalagot ragasztóanyaggal és laminálással egyesítenek: ha 3 mm-nél vékonyabbak; meghatározatlan hosszúságban vagy méretre vágva. (Lásd még az 5910 00/1. Áruosztályozási véleményt is.)
5911 40
1.
Nem szövött szĦrĘréteg (20 m x 2 m x 2,5 cm). Poliészter szálakból álló réteg, melyre egyik oldalon nejlon bélésszövetet rétegeztek. Felvágás után ezt a terméket szĦrĘként alkalmazzák, és például a leszálló légáramú festĘkabinok mennyezetébe építik be, illetve az autógyártásban használják a beáramló levegĘ por- és szennyezĘanyag-tartalmának kiszĦrésére. Ez a termék szintetikus szálakból készült nem szövött, tömör felépítésĦ és nagy sĦrĦségĦ és hatékonyságú szĦrĘközeg, melyet gyantával és hĘvel szilárdítottak és teljes keresztmetszetében az egyes szálakon különleges tapadóréteggel láttak el, az alábbiak biztosítására: – a 15 mikron méretet meghaladó, a festékréteget károsító részecskék beáramlásának tökéletes kiszĦrése, – valamennyi szál 100%-os bevonására, – teljes lángkioltó tulajdonság elérésére. A tisztalevegĘ oldalt különösen tömör és sima, nyitott szövésĦ bélésanyaggal erĘsítették meg, és rányomtatták a termék jellemzĘit és az engedélyszámát.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5911 90
1.
SzĦrĘanyagok, amelyeket több, szintetikus vagy mesterséges szálból álló, mĦgyantával összekötött szövedékréteg egymásra helyezésével állítanak elĘ és egyik oldalát ragasztóanyaggal vonják be: levegĘszĦrésre használják. Négyzetes vagy téglalap alaktól eltérĘ formára vágva vagy az alaktól függetlenül másképpen megmunkálva (szalagszegéllyel beszegve, fĦzĘkarikákkal stb. ellátva).
6104 62
1.
Rövid nadrág (sort), slicc és zsebek nélkül, teljes egészében hurkolt (100% pamut) anyagból, derék részében elasztikus pánttal, egyéb részeken simán eldolgozva készítették. Ez a ruhadarab egy együttes része, amelynél a másik ruhadarab egy pulóverszerĦ felsĘrész, azonos színĦ és azonos anyagból (100%) elkészítve, azonban bordázott kötésü rávarrt széllel (passzéval). Tekintettel arra, hogy a bordázott szél (passzé) eltérĘ szerkezetĦ anyag, és a rövid nadrágon ilyen nincs, a rövid nadrágot és a pulóvert nem lehet együttesként osztályozni. A XI. Áruosztály elĘtti Megjegyzések (13) bekezdése és a 61. Árucsoport elĘtti Megjegyzések (3) b) pontja alapján. (Lásd még a 6110 20/1. Áruosztályozási véleményt is.)
6110 20
1.
Ujjatlan, a test felsĘ részét körülbelül derékig takaró ruhadarab, kerek nyakkivágással. Ezt a pulóverszerĦ ruhadarabot egészében hurkolt (100% pamut) anyagból készítik. A nyak, a kar és a ruhadarab alja bordázott kötésĦ, rávarrt széllel (passzéval) készül, amely passzé azonos színĦ, de eltérĘ szerkezetĦ anyagból áll. Ez a ruhadarab egy együttes része, melyben a másik rész azonos hurkolt anyagból készült, azonos színĦ rövid nadrág, amelyen nincs bordázott kötésĦ szél (passzé). A XI. Áruosztály elĘtti Megjegyzések (13) bekezdése és a 61. Árucsoport elĘtti Megjegyzések (3) b) pontja alapján. (Lásd még a 6104 62/1. Áruosztályozási véleményt is.)
5307
5308
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
6114 20
1.
KönnyĦ, nĘi vagy leányka kötött ruhadarab (94% pamut, 6% elasztomer fonal). Körülbelül 35 mm vastag vállpántjai vannak és a nyakvonala elĘl kerek. Ezt a ruhadarabot, mint felsĘ- vagy alsóruhát viselhetik közvetlenül a testen, a felsĘtestet takarja és leér a mellek alá. A nyak vonalát és a karöltĘket elasztikus szalagot tartalmazó szegély határolja. A ruhadarab aljára is rögzítettek elasztikus szalagot, azért, hogy a testhez simuljon. A ruhadarabnak nincs testrészt tartó funkciója. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
6114 30
1.
KönnyĦ, vállpánt nélküli nĘi vagy leányka kötött ruhadarab (90% poliamid, 10% elasztotán). A felsĘtest takarására szolgál és éppen a mellek alá ér, a vállakat szabadon hagyja. Ezt a ruhadarabot, mint felsĘ- vagy alsóruhát viselhetik közvetlenül a testen, alsó részére körülbelül 30 mm széles, felsĘ részére 15 mm szélességĦ elasztikus szalagot rögzítettek, azért, hogy a testhez simuljon. A ruhadarabnak nincs testrészt tartó funkciója. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
6212 10
1.
KönnyĦ, nĘi vagy leányka kötött ruhadarab (90% poliamid, 10% elasztotán). A felsĘtest takarására szolgál és éppen a mellek alá ér. Ezt a ruhadarabot, mint alsóruhát viselhetik közvetlenül a testen. Nyakkivágása V alakú, tĦzés választja el egymástól a kosarakat, vékony vállpántjához elasztikus szalagot rögzítettek. A ruhadarab alsó részére is körülbelül 20 mm vastag elasztikus szalagot varrtak, azért, hogy a testhez simuljon. A ruhadarabnak van testrészt tartó funkciója. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
6212 90
1.
Melltartókosár nĘi fürdĘruhákba történĘ beillesztésre, amely mindként oldalán kötött nejlonkelmével bevont lyuggatott polietilén lapból áll és úgy állítják elĘ, hogy a terméket alakra szabják és hĘkezeléssel formázzák.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2.
MegerĘsített gerinctámasztó öv, tartásjavítóval, elasztikus szövetbĘl (43% poliamid, 25% réteges elasztán, 16% pamut, 16% poliészter) olyan keresztmetszeti megoldással, amely biztosítja az öv stabilitását (megelĘzi az összegyĦrĘdését), tépĘzárral ellátva. Az öv hátulsó részén (kb. 27 cm szélességben) három szövött szalag helyezkedik el (keresztben, az izommĦködés analógiájára) és négy, az öv hosszirányára merĘleges, merev szalagból álló merev anatómiai váz található (tartásjavító). Az öv hatféle méretben létezik, a páciens derékméretének megfelelĘen. Leírása szerint az alábbiak kezelésére és megelĘzésére alkalmazzák: - akut és krónikus lumbágó és isiász, - foglalkozási ártalmak, - csigolyagyulladás (vertebrális arthrosis) miatti hátfájdalom, - sérv (a hasfal megtámasztására), vagy operáció utáni segédeszközként. A HR alkalmazásának 1. (a 6212 alszám szövege és a 90. Árucsoport elĘtti Megjegyzések 1. (b) pontja) és a 6. általános szabálya alapján.
6214 10-tĘl 1. Hímzett, szabásosan készre szĘtt, téglalap alakú, a használatra kész sál (a hímzés adja a végsĘ kidolgozást). Ez a sál egy együttes része, amely együttesben a másik rész szintén 6214 90-ig
hímzett, szövött anyagból készült ruhadarab, nem konfekcionált. A két ruhadarabot kiskereskedelmi forgalom számára csomagolják, nyilvánvalóan többféle ruhaként viselhetĘk. (Lásd még az 5810 91-5810 99-ig/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
6304 91
1.
ÜlésvédĘ huzat gépjármĦvekhez (megközelítĘleg 1 négyzetméternyi méretĦ) bolyhos kötött anyagból, egy rávarrt (8 mm széles) elasztikus szalaggal díszítve; odaerĘsítése nyolc rögzítĘszíjjal történik. Az üléshuzat fedi az ülés felületét, hátoldalát és esetleg a fejtámaszt is.
5309
5310
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
6304 92
1.
PamutszövetbĘl készült díszpárna huzat. Négyszögletes alakú (76 x 63 cm), elülsĘ oldala steppelt, hátulsó oldala sima és díszítĘ jellegĦ fodrok vannak a terméken. Az elülsĘ oldalt, amelynek látható része foltvarrással (patchwork) készült, steppelt szövetbĘl szabták. Ez úgy készült, hogy a két réteg pamutszövet közé poliészter réteget helyeztek. Az elülsĘ és hátsó oldalt úgy erĘsítették egymáshoz, hogy zsebet képezzenek és a hátsó oldalon villámzárral ellátott nyílást alakítottak ki párna vagy díszpárna behelyezésére. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
6307 90
1.
Összecsukható közúti jelzĘk tokkal is, amelyek háromlábú, és mindhárom oldalon üveg mikrogömbökkel bevont szövettel borított fémállványból állnak.
2.
DíszítĘ textiláruk, amelyek fĘként kötött, szintetikus vagy mesterséges szálból álló kelmébĘl készült, keskeny méteráruk, a felületükre vagy a szélükre díszítĘ varrással más anyagból (csipke vagy rézsútosan szĘtt szövetszalag) álló szalagokat varrtak és amelyeket a nĘi fehérnemĦk stb. készítésénél használnak.
3.
VédĘ borítás, amely egyetlen ovális, nem szĘtt szövetdarabból készül úgy, hogy a külsĘ szélét gumival beszegik. Ez a termék nyújtható boríték formájú, amelyet a lábbeli felett lehet viselni.
4.
Téglalap alakú szövet ruhadarab, szegett széllel a hosszanti oldalakon és simán felszegve a rövidebbeken. A terméken olyan nyílás található, mely kész nyakkivágást ad hímzéssel, gyönggyel és mintával díszítve. A termék hímzett részét ruhaként, blúzként, illetve ehhez hasonló ruhadarabként viselik. A fennmaradó részt nadrágként, szoknyaként vagy például sálként hordják.
2005/96. szám
6402 99
MAGYAR KÖZLÖNY
5.
NemszĘtt termék, amelyet meghatározott alakra vágtak, egyik oldalán papírlappal védett ragasztóréteggel borítottak be. A védĘpapír eltávolítása után a terméket közvetlenül a bĘrre kell ragasztani, hogy a melltartó kosarához hasonlóan tökéletesen körülvegye a kebel alsó részét. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
1.
KönnyĦ cipĘ, a talpa és a felsĘrésze is párnás, sejtszerĦ mĦanyagból készül, amelyet a külsĘ széleken összeragasztanak. Ezt a fajta lábbelit vízparton, uszodában, otthon stb. viselik.
2.
Operáció utáni lábbeli, a bokát nem takaró, amelyet lábmĦtét vagy lábsérülés után gyógyulóban lévĘ betegek részére szántak. FelsĘ része mĦbĘr (szövött textilanyag, szabad szemmel látható, a bĘr mintázatát utánozó préselt külsĘ mĦanyag réteggel), amelyet belsĘ felületén kötött anyaggal bélelt porózus mĦanyagra rétegeztek. Talprésze három rétegĦ: fa alapon PVC-hab szigetelĘ réteggel és barázdált mĦanyag külsĘ talppal. Ezek a lábbelik, melyek elöl két tépĘzárral záródnak tömegtermelés során készülnek.
5311
5312
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
6405 90
1.
KönnyĦ papucs, a talp és a felsĘrész két darab recézett (krepp) nátronpapír kartonból készül, amelyeket a széleken összevarrnak. Ezeket a papucsokat szállodákban, kórházakban stb. viselik.
6702 90
1.
Virágcsokor, kb. 15 cm magas, fĘleg textilanyagból készült különféle fajta mĦvirágból áll és kis mennyiségĦ drótra erĘsített növényt tartalmaz, az egész elrendezés mereven rögzített, csipkeutánzatú papírral és bársonycsokorral díszített. (Lásd még a 0604 99/1. Áruosztályozási véleményt is.)
2.
Kis koszorú, kb. 6 cm átmérĘjĦ, textilanyagból készült virágokból, spirális drót tekercsbĘl, mĦanyag gyöngybĘl és (az egyetlen növényi anyag) szegfĦbĘl áll. Minden egyes cikket külön dróton rögzítenek, a drótvégeket pedig egy kör alakú aljzatra erĘsítik. (Lásd még a 0604 99/1. Áruosztályozási véleményt is.)
6807 90
1. TetĘfedĘlemezek, amelyek aszfaltba teljesen bemártott vagy mindkét oldalán aszfaltréteggel bevont alaprétegbĘl (kartonpapírból vagy pl. üvegrostból, mesterséges vagy szintetikus szálból vagy jutából készült szövedékbĘl vagy szövetbĘl) állnak, amelyeket egyik oldalán réz- vagy alumíniumfóliával teljesen befedtek. (Lásd még a 4811 10/2. és a 6807 90/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2.
TetĘfedĘlemezek, amelyek a következĘkbĘl állnak: (i) a felsĘ részük mindkét oldalon bitumennel vagy hasonló anyaggal bevont kartonpapírból álló vízálló elem; (ii) az alsó oldalon páralemez-nek vagy gĘzgátló-nak nevezett, mindkét oldalán bitumennel vagy hasonló anyaggal bevont kartonpapír vagy alumíniumfólia elem; (iii) a két elem között középen pedig egy 20 mm vastagságú kiterjesztett polisztirolhab mag található, amely hĘ- és hangszigetelĘ réteget képez. (Lásd még a 4811 10/2. és a 6807 90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
6808 00
1.
SzigetelĘ lemezek, amelyek ásványi kötĘanyagokkal összeragasztott két növényi rostrétegbĘl állnak, sejtszerĦ mĦanyagból készült közbensĘ réteggel.
6809 19
1.
Négyzetes, 3 cm vastag panelek gipszbĘl, amelyeknek külsĘ felülete lyuggatott és két négyzetes vagy téglalap alakú mélyedéssel ellátott, ezeket ásványi gyapottal töltik ki, és papír alapú alumíniumfóliával vonják be, falak, mennyezetek borítására, hang- és hĘszigetelésre használják.
6815 99
1.
Ferrithuzal (vagy zsinór) hosszában (a külsĘ átmerĘje: 2 mm) tekercsben kiszerelve, amely 22 tömegszázalék ferritporból és 64 tömegszázalék PVC keverékbĘl préselt csĘbĘl és 14 tömegszázalék jutafonal magból áll; zavarszĦrĘ elektromos kábel készítésére használják.
2.
Magnézium-szén tégla, amely zsugorított magnézium-oxidból, szénbĘl (általában természetes grafitból), antioxidánsból (általában elemi alumínium, szilícium vagy magnézium) és mĦgyantából áll. Alakra formázás után a téglát 500 C-ra melegítik. A melegítési folyamat során a gyanta megköt, majd elszenesedik és így illóanyag-veszteség keletkezik.
1.
Vegyileg elĘállított kerámiai oxid szálak (fĘleg alumíniumból állnak), ezeket extrudálással készítik és ezután ásványok oldatával és kis mennyiségĦ szerves kötĘanyaggal kiégetik (oldatos eljárás).
6903 20
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6903 90
1.
Vegyileg elĘállított kerámiai cirkónium-oxid szálak, ezeket pirolízissel készítik és ezután az elĘanyaggal (prekurzor) (bármilyen szerves szállal) megerĘsített, cirkónium-só oldatból álló szálakat kiégetik. Az elĘanyag (prekurzor) az eljárás során teljesen megsemmisül (prekurzoros, elĘanyagos eljárás).
6909 19
1.
Lágy ferritelemek, amelyek felismerhetĘen a 84. vagy a 90. Árucsoportba tartozó gépek, készülékek vagy mĦszerek alkatrészei. (Lásd még a 85/1. és a 8504 90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
6911 90
1.
Nem díszítĘ jellegĦ hamutartó, porcelánból készült alsó részbĘl (csésze) és acélból készült felsĘ részbĘl (zárófedél) áll, ez utóbbi lényegében egy mĦanyag gomb megnyomásával mĦködtetett forgólemezt és egy spirálrugót tartalmaz, amely a lemezt visszatéríti eredeti helyzetébe: Az osztályozást az alsó rész (a csésze) anyaga szerint kell elvégezni.
7002 39
1.
Szabvány ólomüvegbĘl készült csĘ, ahogy azt az izzólámpa és a félvezetĘiparban használják, különbözĘ nagyságú (de hosszabb, mint a csĘ külsĘ átmérĘje) darabokra vágva; diódagyártás céljára.
7019 90
1.
Légtisztító szĦrĘk, fĦtĘcsövek kimeneténél és bemeneténél történĘ felhasználásra kész állapotban, ezek kartonpapírból készült négyzetes keretbe (méretei: 50 x 50 x 5 cm) szerelt két lyuggatott vékony fémlemez közé helyezett üvegrost rétegbĘl állnak.
7101 21
1.
Emberi fogyasztásra alkalmatlan osztriga, amely egy vagy több tenyésztett gyöngyöt tartalmaz, sós lében tartósítva és légmentesen fémdobozban kiszerelve.
7105 10
1.
Szintetikus gyémántok, maximális nagyságuk 500 mikron, csiszolókorongok gyártására rézzel bevonva, azért, hogy a korongok elĘállításánál szükséges gyantaanyag kötĘdését javítsák.
7114 19
1.
Aranyérmék, amelyeket a Kormány ellenĘrzése mellett adtak ki, de a kibocsátó országban sohasem voltak törvényes fizetĘeszközök.
7116 20
1.
Csepp alakú függĘdíszek (lemezkék, golyók stb.) kristályos kvarcból, világítótestekhez.
7117 19
1.
Réz karperecek, amelyeknek állítólagosan gyógyító vagy megelĘzĘ hatásuk van.
2.
KitĦzĘ (jelvény), amely különféle alakú kis rézlemezbĘl áll, tĦvel a hátoldalán, amelyet kapoccsal biztosítanak a ruhára történĘ rögzítéskor. A jelvényeken emblémák, képek vagy nyomtatott szövegek (pl. jelmondatok) szerepelnek.
7118 10
1.
Ezüst pénzérmék, amelyek a kibocsátó országból törvényes fizetĘeszközök voltak, beleértve azokat is, amelyeket a fizetési forgalomból történt kivonás után (akár a kibocsátó országban, akár máshol) újravertek.
7208 90
1.
Sík-hengerelt termékek, kerek, hatszögletes vagy nyolcszögletes alakkal, amelyeket melegen hengerelt acéllemezbĘl sajtolnak ki. Ezek olyan ipari termékek, amelyeknek lényeges és speciális további megmunkáláson kell még keresztülmenniük, hogy így a kész kerék közepét alkotva, a peremmel együtt komplett gépkocsikerékké válhassanak. A 72. Árucsoport elĘtti Megjegyzések 1. (k) pontja alapján.
7210 70
1.
Rétegelt lemezáru, amely két, a rétegelt termék külsĘ felületét alkotó síkhengerelt acéllemezbĘl áll. A belsĘ réteg, illetve a mag egy mĦanyag lap. A külsĘ rétegek vastagsága egyenként általában 2,54 mm, a belsĘ mag vastagsága 0,02-2,29 mm között változhat. A termék általában megközelítĘleg 1500 mm széles tekercs formájú, de lemezekre is felvághatják. A mag kiváló hangszigetelĘ tulajdonságot kölcsönöz a terméknek. Épületek külsĘ burkolására, belsĘ díszítésére, autókarosszéria-elemekhez, háztartási vagy ipari gépekhez stb. használják.
5313
5314
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
7308 30
1.
Acélból készült automatikus csúszóajtó (és a hozzá tartozó mechanika) liftekhez, valamennyi emeleten a liftakna bejáratánál az épület falába történĘ beépítésre. Az ajtó és annak mechanikája nem mozog együtt felfelé illetve lefelé az épületben a lift fülkéjével. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
7308 90
1.
ElĘre gyártott szerkezeti elemek, amelyek külsĘ felülete kizárólag acéllemezbĘl, a belsĘ felülete pedig acéllemezbĘl, azbeszt-cement lemezbĘl, vagy gipszlemezbĘl stb. áll, a két felület közötti teret szigetelĘanyaggal (kátrányozott kartonpapír-sejtszerĦ mĦanyag, ásványi gyapot, kiterjesztett csillám vagy vermikulit, farost stb.) töltik ki.
2.
Lyuggatott szögvasak, amelyeket fémszerkezetek (rekeszek, polcsorok, bútorok, lépcsĘk, állványzatok, tetĘszerkezetek stb.) összeszerelésére készítették, külön, vagy készletekben behozva, amelyek: (i) összeszerelt vagy nem szétszerelt olyan cikkek, amelyeket úgy kell osztályozni, mint a megfelelĘ fajtájú összeszerelt cikkeket: Acélból. (ii) össze nem szerelt vagy szétszerelt olyan cikkek, amelyeket úgy kell osztályozni, mint a megfelelĘ fajtájú összeszerelt cikkeket: (az összeszerelt cikkekre vonatkozó vtsz. szerint). (Lásd még a 7610 90/1. Áruosztályozási véleményt is.)
3.
Vasrácsozatok, amelyek 2-5 mm között változó vastagságú és 20-50 mm között változó szélességĦ tartórudakkal és összekötĘ rudakkal ellátott E alakú szelvényekbĘl állnak, ezeket lépcsĘfokokhoz, járdaelemekhez stb. szerkezeti elemként használják.
4.
MegközelítĘleg omega-alak keresztmetszetĦ szelvények a hátoldalukon szabálytalan közökben elhelyezett, enyhén kifelé hajlított résekkel, hogy lehetĘvé váljon egy rögzítĘ támasz beillesztése, ezeket betonpadlókba, betonmennyezetekbe és falakba beágyazva különbözĘ típusú berendezéseknek (gépek, szállítókocsik, szállítóvágányok, egysínĦ pályák, mozgódaruk, csĘvezetékek stb.) különleges csapszegekkel történĘ rögzítésére használják.
5.
Szögvasak, idomvasak és szelvények, amelyeket 0,75-1 mm vastagságú galvanizált lapokból vagy szalagokból hideg alakítással hengerlĘgépen állítanak elĘ, a hideg alakítás után oldalfalaikon átlós benyomódás található, legfeljebb 10 m hosszú és 0,30-1 mm szélességĦ elemekben, ezeket épületeknél (betonpadlók öntésénél stb.) használják.
6.
Meghatározatlan hosszúságú profilok, ezeket vas- vagy acélszalagokból hidegen történĘ hajtogatással állítják elĘ és hosszában speciális alakú lyukakkal látják el és úgy alakítják ki, hogy falra, válaszfalra, mennyezetre stb. felszerelhetĘk és elektromos kábelekkel vagy más vezetékekkel kapcsolódobozokkal stb. összeköthetĘk.
7309 00
1.
Tárolótartályok pörkölt vagy pörköletlen kávé tárolására, ezek függĘlegesen rekeszekre osztott, sokszögĦ acéltartályok, minden rekeszt felszereltek a kávé kiadagolására szolgáló záró- és nyitószerkezettel (elektromágneses vagy kézi karos mĦködésĦ), de más mechanikus felszerelésük nincs.
7314 49
1.
Szállítószalaghoz hevederek meghatározatlan hosszúságban, különbözĘ szélességben (15 cm vagy több), ezek enyhén lapított szénacél rugókból állnak, amelyeket úgy kapcsolnak egymásba, hogy a rugókba hasonló drótból készült meghajlított szelvényt helyeznek és annak végeit úgy hegesztik a rugókhoz, hogy mindegyik rugó szabadon körbe forog a meghajlított szelvény körül.
7318 19
1.
SzögszerĦ cikkek edzett acélból, ezek egyik végét kihegyezték, így beverhetĘk, mint a szögek, a másik végét pedig külsĘ vagy belsĘ menettel látták el.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7318 29
1.
Rezgéscsillapító szerelvény, amely a következĘkbĘl áll: (i) gömbölyĦ fejĦ acélcsapszeg, szárában a sasszeg számára lyukkal; (ii) vulkanizált lágygumi persely és szükség esetén egy vagy két alátétlemez, amelyet felerĘsítenek a csapszeg fölé; (iii) záró horonyban végzĘdĘ, két félcsiga pályával ellátott bütykös tárcsa; (iv) csapszeg szárába illĘ sasszeg, amely a bütykös tárcsán átcsúsztatva összenyomja a gumirészt és zárja az egész szerkezetet azáltal, hogy beleillik a záróhoronyba; ezt többek között arra használják, hogy érzékeny mĦszereket stb. a tartásukra szolgáló szekrények, ládák stb. falához rögzítsék. (Lásd még a 4016 99/1. és a 8485 90/5. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
7321 11
1.
Nem elektromos háztartási grillsütĘ, rozsdaálló acélból, amely acéltükrök segítségével mĦködik és kizárólag napenergiát használ a sütéshez. Alszámos szinten a HR alkalmazásának 4. és 6. általános szabálya alapján.
7323 93
1.
Nem elektromos tálaló (melegen tartó) edény rozsdamentes acélból, redĘny rendszerĦ fedĘvel: az alábbi részekbĘl épül fel: keret vagy ház és tartódoboz, amely a fogantyúval felszerelt tetĘt tartja. A tetĘ tengelye körül elfordulva hátrafelé nyílik. A ház arra szolgál, hogy négyszögletes vizestálat helyezzenek bele, amelyen alul négy csavar található, hogy csatlakoztatható legyen a melegítĘ egységhez. A melegítĘ egységbe három doboz (gél formájú) fĦtĘanyagot tesznek. A berendezés 65 cm hosszú, 43 cm széles, 40 cm magas és 9,5 liter vizet tartalmaz. A kiskereskedelemben összeszereletlen melegítĘegységgel, fĦtĘanyag nélkül kerül forgalomba. Svédasztalos rendszerĦ étkezést biztosító intézményekben (fĘként szállodákban) használják, ételeknek a vízfürdĘ elvén történĘ melegen tartására (a forró vizet, amelybe az ételes tálcák merülnek égĘfejekkel tartják azonos hĘmérsékleten). Ételek hidegen tartására is alkalmazható, ekkor a forró vizet jégkockákkal helyettesítik. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
7325 10 vagy 7325 99
1.
BetétgyĦrĦk, ezek üreges öntöttvas hengerek, belsĘ körkarimával és külsĘ felületén gyĦrĦs karimával; ezeket a gyĦrĦket behelyezik a cementpépet szárító kamrába és összekeverik a cementpéppel azért, hogy a hĘt szétárasszák és megkönnyítsék, lerövidítsék a szárítási folyamatot.
7326 20
1.
Spirálhuzal, meghatározatlan hosszúságú darabokban, ezek kör keresztmetszetĦ galvanizált acélhuzalok, amelyeket tömör spirál alakra tekercselnek és mĦanyaggal vonnak be, székekhez, karosszékek támláihoz, ágybetétekhez használják.
2.
Spirálrugó összeállítás (belsĘ-rugó egységek) ágybetétekhez.
1.
ÉgĘk, vetemények elfagyásának megakadályozására, ezek vasból vagy acélból készült tartályból állnak, a tüzelĘolaj tárolására, tölcsérrel vagy csak a láng szabályozására szolgáló tolózárral felszerelve.
2.
ErĘátvitelhez, szállítószalaghoz vagy felvonóhoz használt heveder vas- vagy acélszalagokból vagy lapokból, végtelenek, minden olyan más szerelvény nélkül, amellyel ezt gépalkatrésznek kellene tekinteni.
7326 90
5315
5316
7409 19 vagy 7410 21
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
3.
Kupakok, hüvelyek, köpenyek vasból vagy acélból, amelyeket ütvesajtolással állítanak elĘ, de ezzel a termék még megközelítĘen sem éri el a végsĘ alakját, ezeket az alkotó fémek tulajdonságainak és méreteinek megfelelĘen töltény aljának vagy hüvelyének vagy lövedék köpenyének elĘállításására használják. Ezek a kupakok, hüvelyek vagy köpenyek a XV. Áruosztály más árucsoportjának megfelelĘ vámtarifaszámai alá is osztályozhatók, aszerint, hogy milyen nem nemesfémbĘl készültek.
4.
Acélcsövek, végeiken menettel, egy köteg acélhuzallal, amelyet a csĘ belsĘ oldalára rögzítenek, ezeket beton, szikla, fémlemezek stb. termikus vágására vagy lyukasztására használják. A megvizsgált termék méretei: külsĘ átmérĘ: 16 mm; hossz: 3 mm.
5.
Hordozható rögzítĘ munkapad, amely fémcsavaros szabályozó részbĘl és sima vízszintes felületet alkotó (mĦanyag ékekkel rögzített), fából készült satupofákból áll. Mindezeket acél állvány tetejére rögzítették. Feladata, hogy a vágással, fúrással stb. feldolgozásra kerülĘ léceket és egyéb darabokat rögzítse és tartsa, illetve általános munkapadként szolgálhat. Két különbözĘ magasságúra is beállítható, így fĦrészbakként is használható. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján.
6.
Kulcstartó acélból. Kulcsok tartására szolgáló, karabinerrel ellátott (22 mm átmérĘjĦ) karikából áll, amely (20 mm hosszú) lánccal csatlakozik egy mĦanyag dobozkához, amely 3 kis csavarhúzót (54 mm hosszú) tartalmaz.
7.
FöldelĘ rúd húzott szénacélból készült, elektrolitikusan leválasztott réz köpennyel ellátott rúdelektród formájában. A legfeljebb 254 mikron vastagságú réz réteg tökéletes kötést biztosít a két fém között. A rúd 2,5 vagy 3,1 m hosszú, tömege 5 kg lehet, és az alsó vége, amelyet menetes bronz szerelvénnyel egy másik rúdhoz lehet csatlakoztatni, hegyes. A rudat nagyfeszültségĦ vezetékek, alállomások és távközlési vezetékek, épületek, utcai lámpák, villámhárítók, antennák stb. védelmére (földelésére) használják. A HR alkalmazásának 1. (XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (7) bekezdése és 6. általános szabálya alapján.
1.
Fenol-formaldehid gyanta lemezek, egyik vagy mindkét felületükön finom rézlemezzel vagy rézfóliával borítva, nyomtatott elektromos áramkörök elĘállításánál használják. Miután ezeket a lemezeket mint elektromos vezetĘket használják fel, ezért a rézlemez vagy rézfólia adja a termék lényeges jellemzĘjét.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 1.
Drótszövet bronzból, keretre szerelve, textilnyomáshoz, kézi használatra vagy a szitanyomásos eljáráshoz a nyomógépen történĘ használatra elkészítve is. Ezek a drótszövetek a XV. Áruosztály más árucsoportjának megfelelĘ vámtarifaszámai alá is osztályozhatók aszerint, hogy milyen nem nemesfémbĘl készültek.
2.
Szórófejek tĦzoltókészülékekhez, ezek sárgarézbĘl készült burkolatból állnak, amelyeket elláttak a készülék csĘvezetékére csavarozható csĘvel, ezt egy fém kupakkal zárták le, amelyet egy hitelesített könnyen olvadó ötvözet betétdarabbal rögzítettek, amely hĘ hatására megolvad és lehetĘvé teszi, hogy a kupak leessen; ekkor a víz rálövell a fej alatt lévĘ terelĘlemezre (deflektor lemezre).
7506 10
1.
Rétegelt lemezáru: két, külsĘ réteget alkotó nikkel fóliából és egy belsĘ rétegbĘl áll, amely elektromosan nem vezetĘ polimerekbĘl (poliolefinek, fluor tartalmú mĦanyagok stb.), valamint elektromosan vezetĘ korom keverékébĘl áll. A külsĘ rétegek vastagsága egyenként 0,025 mm, a belsĘé 0,3 mm. 30x40 cm-es lapokban importálják. Méretre vágás után a termék visszaállítható biztosítékként szolgál akkumulátorok, telefonok és 60 V alatti elektromos motorok túlfeszültség vagy magas hĘmérséklet elleni védelmére. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján.
7603 10
1.
Alumíniumoxiddal bevont alumíniumszemcsékbĘl álló, nem zsugorított por, 7-14%os alumíniumoxid tartalommal.
7419 99
7606 11-tĘl 1. Rétegelt alumínium termék, amely két, a rétegelt termék külsĘ felületét alkotó síkhengerelt alumíniumlemezbĘl áll. A belsĘ réteg, illetve a mag egy mĦanyag lap. A 7606 92 külsĘ rétegek vastagsága egyenként általában 2,54 mm, a belsĘ mag vastagsága 0,02-2,29 mm között változhat. A termék általában megközelítĘleg 1500 mm széles tekercs formában van, de lemezekre is felvághatják. A mag kiváló hangszigetelĘ tulajdonságot kölcsönöz a terméknek. Épületek külsĘ burkolására, belsĘ díszítésre, autókarosszériaelemekhez, háztartási vagy ipari gépekhez stb. használják.
7607 20
1.
(Törölve.)
7610 90
1.
Lyuggatott szögvasak, amelyeket fémszerkezetek (rekeszek, polcsorok, bútorok, lépcsĘk, állványzatok, tetĘszerkezetek stb.) összeszerelésére készítettek, külön vagy készletekben bemutatva, amelyek: (i) összeszerelt vagy nem szétszerelt olyan cikkek, amelyeket úgy kell osztályozni, mint a megfelelĘ fajtájú összeszerelt cikkeket: alumíniumötvözetbĘl, (ii) össze nem szerelt vagy szétszerelt olyan cikkek, amelyeket úgy kell osztályozni, mint a megfelelĘ fajtájú összeszerelt cikkeket (az összeszerelt cikkekre vonatkozó vtsz. szerint). (Lásd még a 7308 90/2. Áruosztályozási véleményt is.)
8201 40
1.
Ültetvényeken használatos kés, amelyet a penge vágóélének ellentétes oldalán fĦrészfogakkal láttak el, ezért fĦrészként is használható.
8205 20
1.
Kalapács nem nemesfémbĘl, a fej mindkét végén cserélhetĘ ütĘrésszel, a fej egyik része gumiból a másik mĦanyagból készül.
8205 59
1.
Kézi csomózókészülék, amely acélból készült csomózószerkezettel felszerelt kagyló alakú mĦanyag fejbĘl, a fejre rögzített fém fogantyúból és a szerkezetet mĦködtetĘ kapcsolóból áll, ezt textilipari gépeken az elszakadt szálak egyesítésére használják.
5317
5318
MAGYAR KÖZLÖNY
8306 29
8309 90
2005/96. szám
2.
TĦzĘgép kartondobozok lezárására, nem nemesfémbĘl, mely a tĦzĘkapcsokat a két csuklós karra gyakorolt kézi nyomással rögzíti.
1.
Buddhista füstölĘállvány és füstölĘedény (koro és senkosashi), amely kisméretĦ dekoratív vázára hasonlít és sárga színĦ nem nemesfémbĘl készült. A füstölĘ állvány lefelé bĘvülĘ henger alakú, magassága 9 cm, átmérĘje a felsĘ nyitott végénél 3 cm, alsó zárt végénél 4,5 cm. A füstölĘ edény kicsi, alul három lábbal ellátott alapú, 4,5 cm magas és felsĘ nyitott végén 7 cm átmérĘjĦ. Ez a két tárgy házioltáron vagy templomban általában díszítĘelemként szerepel, de vallási szertartások színhelyén füstölĘk elégetésére is alkalmas.
2.
Buddhista gyufatartó (match-keshi), amely lapos talpú kis dekoratív vázához hasonlít. Sárga színĦ nem nemesfémbĘl készült. Középen nyílással ellátott teteje van, amely a gyufa behelyezésére szolgál. ÁtmérĘje a legszélesebb pontján 4,5 cm és a magassága tetĘvel együtt 7 cm, anélkül 6,5 cm. Ez a tárgy házioltáron vagy templomban általában díszítĘ elemként szerepel, de vallási szertartások színhelyén elhasznált gyufa tárolására is alkalmas.
1.
KülönbözĘ alakú (kerek, ovális, négyszögletĦ lekerekített sarkokkal stb.) és különbözĘ méretĦ alumíniumtetĘk italos vagy ételes konzervdobozokhoz. A doboztetĘk széle domborított, azért, hogy a konzerves doboz tetejére sajtolhassák, a doboztetĘ alját olyan védĘlakkal vonják be, amely alkalmas étellel vagy itallal történĘ érintkezésre. A doboztetĘt bemetszett nyíló résszel látták el, amelyhez egyik oldalán húzógyĦrĦ csatlakozik. Ez megkönnyíti a konzerv kinyitását a bemetszett nyíló rész mentén.
1. Golyóscsapágyakat vezérlĘ kábelek: XVI. Ezek felismerhetĘen kizárólag vagy fĘként a XVI. Áruosztályba tartozó bizonyos gépekbe Áruosztály vagy készülékekbe valók. A megfelelĘ gép vagy készülék alkatrészeként vagy tartozékaként kell osztályozni. (Lásd még a 8485 90/2., a XVII. Áruosztály/1. és a 9033 00/1. Áruosztályozási véleményeket is.)
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2.
KeverĘszerkezetek keverĘedényekhez és mixerekhez, ezek keverĘlapátokból (szárny, gereblye, keresztmerevítĘ stb.) állnak, nyéllel (szárral befogóvéggel) ellátva is, külön behozva. Ezek felismerhetĘen kizárólag vagy fĘként a XVI. Áruosztályba tartozó keverĘedényekbe vagy mixerekbe valók. Annak a keverĘnek vagy mixernek a vámtarifaszáma alá kell osztályozni, amelyhez a keverĘszerkezet tartozik. (Lásd még a 8485 90/3. Áruosztályozási véleményt is.)
3.
Tömítések a XVI. Áruosztályba tartozó készülékek ajtószerelvényeihez, ezek olyan mĦanyag profilok, amelyekbe bárium-ferritbĘl készült mágneses rudat építettek be és speciálisan úgy alakították ki, hogy beilleszthetĘ legyen az ajtóba. A megfelelĘ készülék alkatrészeként vagy tartozékaként kell osztályozni. (Lásd még a 8418 99/1 és a 8505 19/1 Áruosztályozási véleményeket is.)
8403 10
1.
Központi fĦtés céljára szolgáló elektromos kazán acélból, amely fĦtési célokat (padlóvagy radiátoros fĦtés) szolgáló, beállítható hĘmérsékletĦ forró víz elĘállítására alkalmas; szigetelését szilárd poliuretán hab biztosítja, 220 és 380 V feszültségen is mĦködik. Felszerelték: rozsdamentes acélból készült kivehetĘ vízmelegítĘvel, teljesítmény- és vezérlĘrelével, hĘszabályzót magába foglaló vezérlĘ kapcsolótáblával, hĘmérĘvel és kapcsolókkal, beállítható erĘsségĦ keringetĘ szivattyúval, víznyomásmérĘvel, biztonsági szeleppel, hĘ ki- és bevezetĘnyílással, esetlegesen tározókamrával, a vezetékes forróvíztartály ki- és bevezetĘnyílásával. A teljesítmény, amely szabadon beállítható, 5,6tól 24 kW-ig vagy 28,8-tól 259,2 kW-ig terjed típustól függĘen; a maximum hĘmérséklet 90 C, az üzemi nyomás pedig 3 bar.
8414 60 vagy 8414 80
1. Lamináris áramlásos szekrény, melyet olyan laboratóriumokban, stb. helyeken használnak, ahol sejtkultúrákat készítenek és kezelnek; fémbĘl készült szekrény, és amely a következĘkbĘl áll: (i) levegĘ visszaforgató kürtĘ, mely magába foglal egy villanyventilátort és egy levegĘ tisztító szĦrĘt; (ii) perforált lemez, melyet a kürtĘ alatt helyeztek el, hogy munkafelületként szolgáljon; (iii) tartály a perforált lemez alatt, hogy összegyĦjthessen bármilyen kiömlött folyadékot. A szekrény elĘl nyitott; tervezése olyan, hogy munkapadra vagy asztalra helyezhetĘ legyen. A kürtĘ lamináris áramlással olyan védelmet hoz létre a szekrény nyitott felén, mely megvédi a laboránst, hogy bármilyen kapcsolatba kerüljön a biológiai anyagokkal, azok kezelésekor.
8418 30
1.
Vízszintes elrendezésĦ fagyasztószekrény hajlított üveg fedéllel. A berendezést arra szánták, hogy élelmiszereket tároljanak és mutassanak be benne a kiskereskedelemben. Tárolókapacitása a modelltĘl függĘen 365 vagy 550 liter. Beépített hĦtĘrendszer teszi lehetĘvé a belsĘ hĘmérséklet -20 C és -24 C között tartását 30 C-os külsĘ környezeti hĘfokon.
8418 69
1.
Termoelektromos elemsor, sorba kötött termoelektromos elempárokból áll, amelyben minden pár két különbözĘ felvezetĘ blokkból (egyik negatív, másik pozitív) tevĘdik össze és ezeket rézhíd köti össze; egyenáram biztosítja a hĦtĘhatást a szárazelem egyik oldalán és a fĦtĘhatást a másik oldalán; ezeket kisméretĦ hĦtĘszekrényekbe, légkondicionáló berendezésekbe, precíziós mĦszerekbe stb. hĦtĘelemként használják.
5319
5320
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
8418 99
1.
Tömítések hĦtĘszekrényajtókhoz, olyan mĦanyag profilok, amelyekbe báriumferritbĘl készült mágneses rudat építettek be és speciálisan úgy alakították ki, hogy az beilleszthetĘ legyen az ajtóba. (Lásd még a XVI. Áruosztály/3. és a 8505 19/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8419 40
1.
Körforgó rendszerĦ vákuumos lepárlókészülék szerves anyagok sĦrítéséhez és lepárlásához, ez üveg (lepárlólombik, hĦtĘspirál, a párlatot felfogó tartály, csövek és csapok) és fém alkotórészekbĘl (csöves tartószerkezet, elektromotor sebességváltóval, elektromosan fĦtött kád hidraulikus emelĘszerkezettel, függĘleges elmozdításra) áll, az egészet tolókocsi típusú fém alapra szerelik.
8419 89
1.
FelületfĦtĘ (elektromos) készülék, amely különféle edényekben pl. hordókban, tartályokban, csĘvezetékekben tárolt anyagok melegítésére szolgál, a készülékben a fĦtĘelem speciálisan tervezett, elektromosan szigetelt, fĦtĘellenállásokkal felszerelt üvegszövetbĘl áll, ezt beillesztik a melegítendĘ hordókba, tartályokba vagy más tárolóedényekbe, illetve kívülrĘl a tartályok vagy a vezetékek köré erĘsítik. (Lásd még a 8419 89/2 és a 8516 80/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2.
FĦtĘköpenyek, amelyek lényegében fémöntvénybe helyezett fĦtĘfelületbĘl állnak (üveggyapot szövetre rögzített elektromosan szigetelt huzalból álló fĦtĘellenállások) ezeket autoklávokban vagy laboratóriumokban, illetĘleg az élelmiszeriparban használatos berendezésekben fĦtĘelemként használják. (Lásd még a 8419 89/1. és a 8516 80/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8419 90
1.
Acéllemez elemek, amelyeket magas napfényelnyelĘ képességĦre alakítottak ki, a háztetĘkre szerelt, napenergiával fĦtött vízmelegítĘkhöz.
8421 21
1.
Összetett vízkezelĘ berendezés, amely közös alapra rögzített két szĦrĘbĘl (egy elĘszĦrĘbĘl és egy aktívszenes szĦrĘbĘl), egy ionizátorból és egy szabályozó eszközbĘl áll. A berendezésben a víz átáramlik az elĘszĦrĘn, amely eltávolítja az üledéket, ezután az üledékmentes víz áthalad az aktívszenes szĦrĘn, amely eltávolítja a klórt, a baktériumokat és a szaganyagokat. Az így kezelt víz ionizációs folyamaton megy át, a pozitív és negatív ionok elválasztására. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján.
8421 29
1.
Egyszerhasználatos sterilizált dializátor, amely merev mĦanyagból készült 25 cm hosszú hengeres csĘ alakú házban elhelyezett üreges szálakból áll. A házat menetes fedelek zárják le mindkét végén és két 3 cm hosszú csĘdarab nyúlik ki belĘle. A zárókupakok és a csövek szintén merev mĦanyagból készülnek. MĦködtetés céljából a terméket csövekkel egy speciális készülékhez (mĦvesegéphez) csatlakoztatják, amely lehetĘvé teszi, hogy a vér és a dializátum cirkuláljon és a mérgezĘ anyagok eltávolításra kerüljenek. A 90. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. a) pontja alapján.
2.
VérszĦrĘ berendezés, amely alapvetĘen egy átlátszó házban elhelyezett poliészter szĦrĘrétegbĘl áll. A berendezést arra használják, hogy a leukocitákból, vérlemezkékbĘl, sejttöredékekbĘl és fehérjékbĘl álló, 30-200 µm mérettartományba esĘ mikrorögöket eltávolítsák a tárolt vérbĘl. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8421 39
1.
Porlasztó festĘfülkék: (i) Száraz fülkék, ezeket motoros meghajtású ventilátorral szerelték fel, amely felújítja a kezelĘ által kilélegzett levegĘt, és ellátták egy lapátos (lemezes) ráccsal, amely a festĘszerkezet által kifújt levegĘt tisztítja meg oly módon, hogy a szétszóródó festékrészecskék bizonyos részét visszatartja. (ii) Nedves fülkék, ezeket motoros meghajtású ventilátorral szerelték fel, amely felújítja a kezelĘ által kilélegzett levegĘt, felszerelték továbbá egy vízfüggönnyel, amely a festĘszerkezet által kifújt levegĘt tisztítja meg oly módon, hogy felfogja a szétszóródó festékrészecskék bizonyos részét, és tartalmaz még ez a fülke egy motoros szivattyút is a víz áramoltatására.
8421 99
1.
CserélhetĘ olajszĦrĘ betét, amely perforált fém- vagy papírkeretbĘl áll (bármilyen anyagból készült szĦrĘközeggel).
8424 30
1.
Centrifuga típusú homokfúvó gépek, amelyeket fémcikkek revétlenítésére és tisztítására használják, általában vízszintes forgódobból állnak, az ebben mozgó termékeket éles acéldarab szemcsékkel fújatják be, a fúvatás nem sĦrített levegĘvel, hanem nagy sebességĦ járókerék (lapátkerék) centrifugális hajtóerejével történik.
2.
Tisztító berendezések (gĘztisztítók), egyetlen olyan egységbĘl állnak, amely többek között motort, automata égĘt, fĦtĘspirált és adagoló szivattyút foglal magába, és olyan fúvókával szerelték fel, amely alkalmas a tisztítószer koncentrált sugárban történĘ kilövellésére, ezeket gépkocsik, gépek mosására garázsokban, javítómĦhelyekben, épületekben stb. használják.
1.
SzökĘkutak, többszínĦek, nem nemesfém cikk jellegĦek, elektromos szivattyút, bevezetĘ és kivezetĘ csöveket, vízszóró koronát, szĦrĘket, lámpákat és egy speciális, a vízszórás által forgatott színes üveglemezt tartalmaznak.
2.
Szóróberendezés, amely fúvókával ellátott nyomógombbal felszerelt szelep (szórófej). Részei a következĘk: (i) fúvókával ellátott nyomógomb (szórófej) mĦanyagból, (ii) serleg (gyĦrĦ) nem nemesfémbĘl, (iii) tömítés a serleghez mĦanyagból, (iv) szeleptömítés mĦanyagból, (v) szelepzár mĦanyagból, (vi) mĦanyag ház, (vii) acélrugó, (viii) merülĘcsĘ. Ez a termék arra szolgál, hogy rátéve egy edény nyakára annak tartalmát (folyadékot, port vagy habot) a nyomógomb lenyomásával, aminek hatására a hajtógáz átáramlik a szórófejen, a levegĘbe porlassza. A termékben nincs az áramlást vagy a porlasztás fokát szabályozó mechanizmus. (Lásd még a 8424.89/3. és 8481.80/3 számú Áruosztályozási véleményeket is).
3.
Szivattyú, amely nyomógombot, fúvókát, dugattyúrugót, tömítĘ dugattyút, szelepszárat, tartálytömítést, csavarmenetes kupakot, házat, rugót, tömítĘ golyót és merülĘcsövet tartalmaz. Ez a termék arra szolgál, hogy rátéve egy edény nyakára folyadékot, port vagy habot porlasszon dugattyús szivattyú segítségével, fúvókán keresztül. (Lásd még a 8424.89/2. és 8481.80/3számú Áruosztályozási véleményeket is).
8424 89
5321
5322
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
4.
Automatikus végkikészítĘ gépsor bútorgyártáshoz alap- és fedĘlakk réteg felvitelére és fényezésre, amely az alábbi részekbĘl áll: - motoros szállítószalag (görgĘs-szalagos konvejor); - elektronikus festék- és lakkfújó rendszer. Részei: (1) bútor festésére és az alap lakkréteg felvitelére szolgáló forgó szóróberendezés, az alábbiakkal felszerelve: - öntisztító szállítószalag festékvisszanyerĘvel, - egy feltöltĘ kör, 10 pneumatikus szórópisztollyal és kisnyomású szivattyúval, - vízfüggöny; (2) fedĘlakk rétegnek bútorra történĘ felvitelére szolgáló forgó szóróberendezés, az alábbiakkal felszerelve: - öntisztító szállítószalag lakkvisszanyerĘvel, - oszcilláló kettĘs egység 8 levegĘkeverĘ, - szórópisztollyal és nagynyomású szivattyúval, - vízfüggöny és víztartály automatikus iszapelválasztóval, - levegĘelszívó rendszer szilárdanyag leválasztóval, - túlnyomásos zárt rendszer a por elleni védelemre, - hiperszĦrĘ egység nagyhatékonyságú szĦrĘbetéttel a pormentes levegĘvel történĘ ellátáshoz; - beépített szárítórendszer, amely a hĘvel és az UV sugarakkal történĘ szárítási elvet egyesíti. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése és a HR alkalmazásának 6. általános szabálya alapján.
8425 31
1.
CsörlĘs emelĘszerkezet, elektromos motorral felszerelt csörlĘdobból áll; a csörlĘdob csigával és fékkel felszerelt fogaskerék-meghajtású tengelybĘl áll.
8428 90
1.
Anyagelosztó, amelyet speciálisan arra terveztek, hogy a régi vágatok eltömésénél használt pneumatikus kĘszállító futószalagot anyaggal ellássa, ez fĘként lezárt és védĘburkolattal borított, átlyuggatott dobból áll, amelyet sebességváltóval ellátott motor mĦködtet.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2.
Tengeri rakodókar veszélyes folyadékok biztonságos kikötĘi be- és kirakodási mĦveleteihez, különösen kĘolajipari berendezésekhez és ipari üzemek részére. CsĘrendszer, csuklós kötésekkel és automatikus biztonsági szelepekkel. A csĘrendszert folyadékátfejtés közben önálló váz- és ellensúly szerkezethez kapcsolódó kábel és csiga rendszerrel irányítják. A rendszer nem tartalmaz szivattyút. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
8429 51
1.
Önjáró rakodógép, elülsĘ rakodóval, négykerék meghajtással és helyben fordulási képességgel, egy darabból készült alvázra szerelve, a vezetĘ- és ellenĘrzĘfülkét és a kettĘs emelĘkart hidraulikus munkahengerek mozgatják, amelyek a gép szerkezetének szerves részét képezik és egy hátra szerelt motor mozgatja azokat; a rakodógépet rakodókanállal vagy anélkül mutatják be. A gép elĘre történĘ mozgásával töltik meg a rakodókanalat, amely emeli, szállítja és lerakja az anyagot. Ezeket a gépeket más cserélhetĘ szerszámmal is felszerelhetik, pl. hidraulikus kotrókanállal vagy törĘvel, tányérfúróval, talajgyaluval, útbontóval stb.
8431 49
1.
Lánctalptagok, amelyek csúszósarukkal történĘ felszerelés után felismerhetĘen kizárólag vagy fĘleg lánctalphoz alkalmasak: kizárólag buldózerhez történĘ használatra. (Lásd még a 8485 90/4, 8708 99/1 és a 8710 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8436 80
1.
Burgonya- és zöldségvermek földdel történĘ beborítására használatos gépek, ezek mezĘgazdasági traktorokkal történĘ összekapcsolásra alkalmas szerkezettel ellátott keretbĘl, talajdarabolóból és a traktor hajtómĦvérĘl meghajtott lapátkerékbĘl állnak, amely a földet rászórja a vermekre.
5323
5324
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
8439 30
1.
Egyszer használható másolópapír (karbonpapír) bevonására szolgáló gépek, amelyek lényegében tartóállványra helyezett hengerekbĘl állnak, a tintatartó vályúból egy tintaadagoló henger juttatja el a tintát a nyomtatóhengerre, amelyhez egy másik henger nyomja oda a papírt; a festékréteg vastagságát mérĘhenger méri.
8442 10
1.
FényszedĘ gépek, amelyek fényérzékeny filmre sorokkal ellátott komplett szedésmintákat készítenek (számlákhoz, fizetési szalagokhoz stb.); lényegében sormatricát alkalmazó vonalvezetĘs fényszedĘt, két fotóösszeállító szerkezetet tartalmaznak - amelyek elĘre beállított alkotórészekbĘl (fejléc, árnyékolás, stb.) álló matricát használnak - továbbá egy szedĘasztalt tartalmaznak, amelyre a fényérzékeny filmet rögzítik.
8443 51
1.
Digitális tintasugaras nyomtató, amely változó méretĦ képpontok alkalmazásával, a nyersanyagok széles körére (pl. újságpapírra, matt vagy fényes normál papírra, átlátszó anyagokra stb.) folyamatos tónusú színes képeket nyomtat (A0-ás, 864 x 1,169 mm méretig). A nyomdaiparban elsĘsorban színes kefelevonatok készítésére használják, valamint olyan más ipari célokra alkalmazzák, mint fényvisszaverĘ vagy hátulról megvilágított jelzések, kiállítási tablók, csomagolóanyagok stb. gyártása. A nyomtatás külsĘ automatikus adatfeldolgozó gép által szolgáltatott adatok alapján történik, amelyhez a nyomtatót párhuzamos illesztĘn keresztül kapcsolták. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B), 5. (D) és 5. (E) pontja) alapján.
8451 80
1.
Nem száraztisztítási eljárással mĦködĘ takarítógép beépített 0,75 kW-os elektromotorral és egy, a tisztítószer oldat szórására szolgáló pumpával felszerelve, amely az oldatot késĘbb felszívja. Tömege 18,1 kg, vegyszertankja pedig 41,6 l Ħrtartalmú; közintézményekben, pl. hotelekben, motelekben, kórházakban, irodákban, éttermekben és iskolákban való felhasználásra szolgál.
2.
Nem száraztisztítási eljárással mĦködĘ takarítógép beépített 0,75 kW-os elektromotorral és egy, a tisztítószer oldat szórására szolgáló pumpával felszerelve, amely az oldatot késĘbb felszívja. Tömege 21,8 kg, vegyszertankja pedig 56,8 l Ħrtartalmú; közintézményekben, pl. hotelekben, motelekben, kórházakban, irodákban, éttermekben és iskolákban való felhasználásra szolgál.
8462 21 vagy 8462 29
1.
Hegesztett csövet gyártó berendezés hegesztĘegység nélkül bemutatva. Tekercselt fémszalagból csĘalak kialakítására használják. Részei: szélezĘ, alakítógörgĘk, függĘleges zárógörgĘk és továbbító görgĘk. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
8465 99
1.
ėrlĘgépek, amelyeket speciálisan a kemény mĦanyaghulladékok Ęrlésére terveztek, elektromotor mĦködteti, három mozgó ékét rögzített késsel szerelték fel.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8470 50
1.
Terminál hitelkártyával vagy bankkártyával történĘ fizetéshez, amelyet olyan intézményekben alkalmaznak, mint szállodák, éttermek, utazási irodák stb. A berendezés homlokfelületén billentyĦzet, kijelzĘ képernyĘ, a bizonylatokhoz szükséges papírtekercs és egy, a kártya vagy az intelligens kártya mágnescsíkjának leolvasására szolgáló nyílás található. A terminál telefonhálózaton keresztül kapcsolatban van a pénzintézettel a felhatalmazás megszerzésére és az ügylet lebonyolítására, valamint a felvett vagy befizetett összeg kiadását dokumentáló bizonylat rögzítésére és kiadására.
8471 30
1.
Tenyér méretĦ elektronikus szervezĘ (mérete 11,5 cm x 7,7 cm x 1 cm. Tömege: 115 g) tartóval és szoftverrel, a kiskereskedelmi forgalom számára készletként bemutatva. A készülék eleje magában foglal egy íróterülettel és különbözĘ funkciójú gombokkal ellátott érintĘ képernyĘt. A készülék adatátvivĘvel/töltĘvel, fém és tartalék mĦanyag írótĦvel, installációs szoftvert tartalmazó CD-ROM-mal (amelyet személyi számítógépre történĘ installációra szántak, ily módon lehetĘvé téve az adatcserét az elektronikus szervezĘvel), a szervezĘ felhasználói kézikönyvével, egy indítási útmutatóval, egy lítium-ion (belsĘ) tölthetĘ akkumulátorral, egy DB-25-ös adapterrel és egy védĘ borítással van ellátva. FĘ felhasználása a következĘ: naptár, címjegyzék, feladat lista, jegyzettömb, számológép és költség nyilvántartás. A HR alkalmazásának 3. (b) általános szabálya alapján.
8471 49
1.
Személyi számítógép, amely három különálló egységbĘl áll: egy 14"-es (35 cm-es), digitális feldolgozó egységgel felszerelt színes televíziós vevĘ (display), egy billentyĦzet (input egység) és infravörös távvezérlĘ eszköz. Az elsĘ egység processzort (80486DX2), memóriát (4 Mb RAM), lemezmeghajtót (1,44 Mb), merevlemezt (350 Mb), CD-ROM meghajtót, PC üzemmódban nem, de tv üzemmódban váltott soros színes televíziós vevĘt és sztereo hangszórókat tartalmaz. A különbözĘ funkciókat (PC, tv vagy zenegép) a billentyĦzetbe beépített pozicionáló gömbbel (trackball), magával a billentyĦzettel vagy az infravörös távirányítóval választják ki. A rendszer hangfelvételt és szoftvert tartalmazó CD-t, valamint digitális hangfájlokat is lejátszik. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján.
8471 60
1.
Színes folyadékkristályos (LCD) asztali kivetítĘ. A kivetítĘ képfelbontása 640 x 480 pixel, 16 millió színárnyalat megjelenítésére képes és kizárólag automatikus adatfeldolgozó géppel történĘ összekapcsolásra szánták a gép által létrehozott képek nagyméretĦ ernyĘre történĘ kivetítése céljából. Beépített erĘsítĘvel és hangszórókkal rendelkezik, amely lehetĘvé teszi, hogy a felhasználó zsinór nélküli mikrofonhoz, hordozható CD játszóhoz vagy sztereo berendezés segédkimenetéhez csatlakoztathassa. A 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) (a) – (c) pontjai alapján.
8471 70
1.
CD-ROM meghajtó. Automatikus adatfeldolgozó berendezés tárolóegysége, amely CDROM-on, audio és fotó CD lemezen tárolt jelek letöltésére szolgáló meghajtó egység. Ellátják fülhallgató csatlakozóval, hangerĘszabályozóval és start/stop gombbal is. A 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B), 5. (C) és 5. (D) pontja alapján.
5325
5326
MAGYAR KÖZLÖNY
8471 80
2005/96. szám
1.
Titkosító processzor, amely tartalmazza az Adatvédelmi Kódolási Szabvány (DES) titkosító algoritmusát. Perifériás egységként egy vagy több automatikus adatfeldolgozó berendezéshez csatlakozik, amely(ek)tĘl utasításokat kap az elĘre programozott mĦveletek elvégzésére. Feladata a szükséges biztonsági funkciók (pl. hitelesítés és titkosítás) ellátása, amelyeket egyébként a gazdagépbe betöltött szoftverekkel kellene elvégezni. Szükségtelenné teszi bizonyos biztonsági adatbázisok tárolását a számítógép(ek)ben. A berendezés mĦködését egy, a gyártása során beépített fix tár (programot tartalmazó mikrochip) szabályozza. RS 232C interfésszel csatlakoztatható az automatikus adatfeldolgozó géphez. A fix tár tartalmának megfelelĘ módosításával ez a berendezés pénzintézetekben is alkalmazható pl. hitelkártyák és bankkártyák titkosított adatainak képzésére vagy pénzügyi mĦveletek adatvédelmére.
2.
Kommunikációs vezérlĘ vagy útválasztó (router) [beleértve a LAN-hidakat (bridge) is]. Központi egységbĘl (processzorból), belsĘ tárolóból és többféle be- és kimeneti csatlakozóból áll. Automatikus adatfeldolgozó rendszer hálózatban ezek a berendezések két automatikus adatfeldolgozó gép vagy ilyen gépek csoportjai között, illetve a helyi hálózatokban (LAN) a hálózati berendezések között helyezkednek el. Irányítják az adatforgalmat, ami a LAN rendszerek szerkezetének jellegzetessége, valamint lehetĘvé teszik az adatok és információk átalakítását, cseréjét vagy átadását két eltérĘ rendszerprotokollt használó automatikus adatfeldolgozó gép vagy ilyen gépek csoportjai között. Ezek a berendezések ismerik a hálózat szerkezetét és képesek azonosítani a címzettet és az adattovábbításhoz szükséges kapcsolódási pontokat. A berendezésen található kommunikációs csatlakozók automatikus adatfeldolgozó gépek, más kommunikációs vezérlĘk (útválasztók (router) vagy hidak (bridge)], illetve egyéb hálózati berendezések csatlakoztatására szolgálnak. A kommunikációs vezérlĘk alkotta rendszer képezi a hálózat vázát, amelyhez a többi hálózat és adatfeldolgozó eszköz kapcsolódik. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) alapján, a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja nem alkalmazandó.
3.
Csomóponti vezérlĘ szinkron hálózati architektúrához (SNA) (beleértve a távvezérlĘt is). Magában foglal egy olyan berendezést, amely SNA hálózati protokollt használó helyi hálózatok (LAN) végponti koncentrátoraként (központosító egységeként) mĦködik. Az adatforgalmat vezérli a központi adatfeldolgozó berendezés és a hálózatban található számos adatfeldolgozó perifériális egység között, mint például a távoli terminálegységek, a nyomtatók vagy a lemezmeghajtók. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) alapján, a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja nem alkalmazandó.
4.
Többutas bemeneti egység, amely passzív helyi hálózati (LAN) csomópont. Azért nevezik passzívnak, mivel nem kell hozzá közvetlen energiaellátás. Legfeljebb nyolc gyĦrĦs (token ring) LAN munkaállomáshoz vagy automatikus adatfeldolgozó géphez használják bekötési csomópontként, azért, hogy a fizikai csillagkapcsolásuk elektronikusan gyĦrĦt alkosson. A többutas bemeneti egységeket össze is kapcsolhatják a (token ring) gyĦrĦs rendszerhez csatlakozó munkaállomások számának növelése céljából, de a berendezések száma legfeljebb 260 lehet. A csomópont olyan fizikai reléként mĦködik, amelyhez a (token ring) gyĦrĦs rendszerbe kapcsolt összes gép csatlakozik és jelzi, ha egy gép vagy egység nem mĦködik, azért, hogy fenntartsa az adatáramlást a többi gépekhez. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) alapján, a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja nem alkalmazandó.
5.
Optikai szálas átalakító, amely átalakítja a kis területi (token ring) gyĦrĦs vagy másféle helyi hálózat (LAN) rézkábelen érkezĘ digitális jeleit optikai jelekké. Ezeket az átalakítókat akkor alkalmazzák, ha például egy (token ring) gyĦrĦs LAN hálózatban optikai szálas kábelt használnak, hogy kiterjesszék azt az intézmény területén kívülre, vagy ha a rézkábel optikai szálas kábellel történĘ helyettesítése az interferencia csökkentése érdekében fontos. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) alapján, a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja nem alkalmazandó.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6.
VezérlĘ és illesztĘ egység csatlakoztatható kártya formájában. AlapvetĘen nyomtatott áramkör, amelyre különféle elektronikus elemeket építettek. Úgy tervezték, hogy automatikus adatfeldolgozó gép házába behelyezhetĘ legyen. A központi egység rendszerbuszához kapcsolódik, adatokat fogad és küld, amikor a befogadó automatikus adatfeldolgozó gép és a lokális hálózat (LAN) más egységei közötti adatcserét vezérli. A CSMA/CD szabványos információs protokollt használja, az adatcsere szabályozására és az adatütközés megelĘzésére, kizárólag a LAN rendszerben. A HR alkalmazásának 1. (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) és a 6. általános szabálya alapján.
7.
Videokártya, amely integrált áramkörbĘl és más, automatikus adatfeldolgozó gépbe beépítésre szánt elemekbĘl áll, azzal a céllal, hogy képessé tegyék azt kép és hang megjelenítésére. A videomagnóból, lézerlemez lejátszóból, CCD/V8 kamerából vagy videokamerából származó analóg kép- és hangjeleket digitális jelekké alakítja, amelyeket az automatikus adatfeldolgozó gép kezelni képes. A kártyát mágneslemezzel (floppy lemezzel) együtt mutatják be, amely az üzembehelyezési szoftvert tartalmazza. Ezt a programot installálni kell az automatikus adatfeldolgozó gépre annak érdekében, hogy lehetĘvé váljék a képek megjelenítése. Az installációs szoftvert tartalmazó mágneslemezt (floppy lemezt) külön kell osztályozni a 8524 vámtarifaszám alá.
8.
Hangkártya, amely integrált áramkörbĘl és más, automatikus adatfeldolgozó gépbe beépítésre szánt elemekbĘl áll, azzal a céllal, hogy képessé tegyék azt hang keltésére. A hangkártya a mikrofonból, rádióból vagy kazettás magnetofonból származó analóg hangjeleket digitális jelekké alakítja, amelyeket az automatikus adatfeldolgozó gép kezelni képes. Továbbá a digitális jeleket erĘsítĘ, fejhallgató vagy hangszóró számára analóg jelekké alakítja. Rendelkezik csatlakozóval CD-ROM meghajtó és digitális hangszerek számára is (MIDI). A kártyát mágneslemezzel (floppy lemezzel) együtt mutatják be, amely az üzembehelyezési szoftvert tartalmazza. Ezt a programot installálni kell az automatikus adatfeldolgozó gépre annak érdekében, hogy lehetĘvé váljék a hangjelek rögzítése, tömörítése és visszajátszása. Az installációs szoftvert tartalmazó mágneslemezt (floppy lemezt) külön kell osztályozni a 8524 vámtarifaszám alá.
9.
Többfunkciós száloptikás ismétlĘ (repeater), amelyet kizárólagosan a LAN (Local Area Network) rendszerekhez terveztek. A teljes adatjel (full-signal) regenerálásával és újraidĘzítésével továbbítja a LAN rendszerben keringĘ adatokat. Két szabványos Ethernet port csatlakozója van a többfunkciós optikai szál csatlakozókhoz. Jelet hoz létre az adattovábbítás leállítására, amennyiben a repeater bármelyik bemeneténél különbözĘ egységektĘl származó jelek ütközését észleli. A HR alkalmazásának 1. (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) és a 6. általános szabálya alapján.
10. Egyfunkciós száloptikás ismétlĘ (repeater), amelyet kizárólagosan a LAN (Local Area Network) rendszerekhez terveztek. A teljes adatjel (full-signal) regenerálásával és újraidĘzítésével továbbítja a LAN rendszerben keringĘ adatokat. Két szabványos Ethernet port csatlakozója van, a BNC csatlakozóhoz és az egyfunkciós optikai szál csatlakozóhoz. Jelet hoz létre az adattovábbítás leállítására, amennyiben a repeater bármelyik bemeneténél különbözĘ egységektĘl származó jelek ütközését észleli. A HR alkalmazásának 1. (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) és a 6. általános szabálya alapján.
5327
5328
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
8471 90
1.
Síkágyas asztali szkenner, amelyet a grafikai ipar, elsĘsorban színes filmek feldolgozására alkalmaz. Néhány ezer töltéscsatolású eszközt (CCD) tartalmaz (egy sorba rendezve egyetlen integrált áramköri elemen, amelyet CCD tömbnek neveznek), valamint egy üveglapot, lencséket, egy fényforrást, tükröt és elektromos csatlakozókat. Egy meghatározott színĦ és intenzitású fény valamennyi CCD elemben arányos elektromos töltést hoz létre. Ez az analóg töltés végigmegy a cellák során egy analóg/digitális átalakítóhoz, ahol digitális jellé alakul. A feldolgozni kívánt eredeti iratot az üveglapra helyezik, ahol azt a fényforrás egyenletesen világítja meg. A kép teljes szélességét egyszerre egy sorként olvassa le. A legnagyobb beolvasási felbontás 8200 dpi. A készülék lehetĘvé teszi a képek és az iratok retusálását, beleértve színtelítettségi luminanciás (HSL) színkorrekciót is. SCSI interfész segítségével közvetlenül kell automatikus adatfeldolgozó berendezéshez csatlakoztatni.
8472 90
1.
Automata aprópénz-visszaadó, külön behozva, úgy tervezték, hogy egy pénztárgéphez csatolva használják, amelyhez elektromos impulzusok formájában elektromos kábelen keresztül közli a vevĘnek visszajáró összegre vonatkozó adatot.
8473 30
1.
Csatlakoztatható, csak olvasható memória (ROM) egység mikroszámítógépekhez (automatikus adatfeldolgozó gépekhez), amely olyan mĦanyag házból áll, amely tartalmazza a ROM integrált áramkörrel és két db kondenzátorral szerelt nyomtatott áramköri lapot; az egység kompatibilis számítógépbe helyezve a mikroszámítógép memóriájának hozzáférhetĘ részévé válik, a ROM egységben lévĘ program jellemzĘinek megfelelĘen megnöveli az adatfeldolgozó képességet (pl. egy fĘleg tanulók által használt matematikai oktatási program).
2.
Mikroprocesszor, beépítve egyetlen élcsatlakozóval rendelkezĘ tokba. Ez a tok 14 cm hosszú, 6 cm széles és 1,5 cm vastag. A tokban található egy egységes üveg alapú hatrétegĦ nyomtatott áramköri lap. A többi alkotórészt erre a lapra építették rá. Ezen alkotórészek közé tartozik három integrált áramkör, nevezetesen a központi processzor integrált áramköri chip, a négy L2 (level 2) cache memória chip és egy NL2 cache memória szabályozó (Tag RAM). Ezen kívül vannak passzív elemek is (ellenállás csomagok, kapacitások). A központi processzor chip aritmetikai és logikai elem, az L2 cache memória kicsi ultragyors idĘszakos memória egység, és a Tag RAM cache szabályzó vagy logikai chip. A Tag RAM az L2 cache felhasználásával találja meg, hol tárolják a szükséges információt. A tokot automatikus adatfeldolgozó egységhez (alaplaphoz) illesztik az élcsatlakozó segítségével. A csatlakozókat, áramköröket és nyomtatott áramköri lapokat nem vékony-, illetve vastagfilm technológiával, hanem rézfólia nyomtatásával és maratásával készítették.
8479 10
1. Tehergépkocsira felszerelhetĘ só és homokszóró berendezés hómentesítéshez, amely a következĘkbĘl áll: (1) homok és/vagy só tárolására szolgáló tartály, melyet olyan, rögök törésére alkalmas berendezéssel láttak el, amely egyidejĦleg forgó, végtelen csavarmenetes adagolóként is mĦködik, (2) sódarabok zúzására/Ęrlésére szolgáló egység, és (3) hidraulikus forgótárcsás szórórendszer. A berendezés számos funkciója távvezérlĘ segítségével a tehergépjármĦ vezetĘfülkéjébĘl irányítható. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
8479 60
1.
Hordozható léghĦtĘk házi használatra, ezek önmagukban komplett egységek, amelyek tartalmaznak nejlonszálból készült légszĦrĘt, vízáramoltató rendszert (beépített tartállyal és szivattyúval) és elektromotorral mĦködĘ ventilátort a hĦtött levegĘ kifújására, azonban a levegĘ nedvesítésére vagy szárítására speciálisan tervezett készüléket nem foglalnak magukba.
2.
Párologtató léghĦtĘk 20 kg-ot meghaladó tömegben, amelyek a levegĘt elsĘsorban az elpárologtatás látens hĘjével hĦtik és magukba foglalnak egy légszĦrĘ folyamatos áztatását biztosító vízáramoltató rendszert (beépített tartállyal és szivattyúval) és egy elektromotorral mĦködĘ ventilátort a levegĘnek a légszĦrĘ közegén keresztül történĘ kifújására. Nem tartalmaznak azonban a levegĘ nedvesítésére vagy szárítására speciálisan tervezett készüléket.
2005/96. szám
8479 89
8481 80
MAGYAR KÖZLÖNY 1.
Központi kenĘrendszerek, kézi mĦködtetésĦ, automatikus vagy félautomata gépek kenéséhez, speciális kenĘszivattyúból állnak, amely központi elosztóként mĦködik, és változó számú dugattyús típusú fecskendĘt táplál, ezáltal elĘre meghatározott mennyiségĦ kenĘanyagot juttatnak a kenést igénylĘ pontokra. Az Áruosztályozási vélemény kizárólag a komplett rendszerre vonatkozik.
2.
Kerekekre szerelt füstkamra cserjék, magok, könyvek, kéziratok stb. metilbromid, kéksav stb. hatásával történĘ fertĘtlenítésére.
3.
Önjáró seprĘgép gyárak stb. számára vezetĘüléssel felszerelve, és amelyek magukba foglalnak egy forgó felszedĘseprĘt, egy szeméttartályt és a por beszívására egy ventilátort.
4.
SĦrített levegĘvel mĦködĘ jelzĘkürtök, magukba foglalnak légsĦrítĘt, kis levegĘtartályt, két tölcsér alakú hangjelzĘ szerkezetet és mechanikus vagy elektromos ellenĘrzĘ szerkezetet, ezeket az alkotórészeket rugalmas csĘvezeték kapcsolja össze; fĘként motoros jármĦvekre szerelik fel.
5.
KenĘkészülék, egy tartályból áll, amelynek a szélére egy dugattyút mĦködtetĘ kart helyeztek el, amely a kenĘanyagot egy - szintén a tartály szélére szerelt - tömlĘbe nyomja; a tömlĘt a másik (a kifolyó) végén kapcsolóhüvellyel szerelték fel, hogy a gép vagy készülék kenĘanyag-csĘdugójához csatlakoztatható legyen; használat közben a tartályt a földre helyezik.
6.
Hordozható mechanikus egység hajók üzemanyag-felvételéhez, amely az alábbiakból áll: (i) közös tengelyre néhány kerékbĘl, összehajtható, hosszú (hozzávetĘlegesen 45 m) tömlĘ feltekercselésére vagy letekercselésére; (ii) szivattyúból a tömlĘ használat utáni kiürítésére; (iii) benzinmotorból a kerekek vagy a szivattyú mĦködtetésére; mindezeket egy húzórúddal ellátott négykerekĦ karosszériára szerelték.
7.
Fémtartály, válaszfallal felszerelve, ezt a válaszfalat az egyik oldalról gáz nyomásának vetik alá, a másik oldalon közvetlen kapcsolatban van a csĘvezetékben lévĘ folyadékkal, amelyre a tartályt felszerelték; egyes berendezésekben (pl. központi fĦtés) zárt tágulási tartályként szolgál.
8.
Nedves és száraz porszívó beépített elektromos motorral, bútorgörgĘkre állítva, ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra (szállodákban, üzletekben, irodákban, ipari üzemekben, mĦhelyekben stb.). MĦszaki jellemzĘi: maximális motorteljesítmény: 1500 W; elektromos csatlakozás: 230 V, 50 Hz; légáramlás: 3600 liter/perc; vákuum: 23 000 Pa; tartálytérfogat: 38-50 liter; tömeg: 11-12 kg; méret: 445 x 450 x 505 mm. A berendezést bizonyos alapvetĘ tartozékokkal forgalmazzák, de más (választható) tartozékokkal is felszerelhetik. Száraz anyagok (por és más, nagyobb szemcseméretĦ hulladékok, mint például papírhulladék, faforgács, falevelek, üveg- vagy más ásványi hulladék, iszap, mĦanyaghulladék stb.) és folyadékok felszívására szolgál.
1.
Állandó olajszint-szabályozó berendezések, amelyek az olajégĘkben egyenletes mértékĦ olajellátást biztosítanak, automata úszószelep és kézzel mĦködtetett szabályozószerkezet hatására mĦködnek.
5329
5330
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
2.
Pneumatikusan mĦködtetett szelep, különbözĘ folyadékok és gázok áramlásának szabályozására, ezekben a szelepzáró helyzetét a sĦrített levegĘnek a kiegyenlítĘrugóval fékezett válaszfalra gyakorolt hatása határozza meg; beállítószerkezettel is felszerelhetik.
3.
Nyomógomb nélküli szelep. Részei a következĘk: (i) serleg (gyĦrĦ) nem nemesfémbĘl, (ii) tömítés a serleghez mĦanyagból, (iii) szeleptömítés mĦanyagból, (iv) szelepszár mĦanyagból, (v) mĦanyag ház, (vi) acélrugó, (vii) merülĘcsĘ. Ez a termék egy tĦ elmozdításával valamely tartály nyitására vagy zárására szolgál. Így lehetĘvé válik, hogy a hajtógáz a tartály tartalmával együtt a levegĘbe távozzon. (Lásd még a 8424.89/2. és 8424.89/3. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
4.
TöltĘszelep gumiabroncshoz, amely az alábbi részekbĘl áll: (i) gumiszár, (ii) rácsavarható szelepsapka, (iii) sárgaréz betét, amelyben van egy nyílás, egy tĦ és egy rugóval nyomott dugattyús mechanizmus. Ezt a szerkezetet olyan kerékbe építik be, amelyre gumitömlĘt szereltek. Amikor a tĦ fejét kézzel lenyomják, a szelep kinyit, és így a levegĘ a nyomáskülönbség hatására kiáramlik a gumitömlĘbĘl.
8482 10
1.
PedálgörgĘ szövĘgépekhez, amely oldallemezekkel ellátott golyóscsapágyból áll, a csapágy belsĘ gyĦrĦje tulajdonképpen rövid, a végén lapos tengely, amely beleillik a pedálvillába.
8482 50
1.
Keresztirányú görgĘs láncok egyenes vonalú mozgásokhoz; ezek hengeres acél görgĘsorokból állnak, amelyeket préselt acél rögzítĘelembe helyezve általában úgy szerelnek össze, hogy a szomszédos görgĘk forgástengelye egymással 90 fokos szöget zár be.
8483 10
1.
Alakra kovácsolt befejezetlen forgattyús tengely. A kovácsoláson túlmenĘen nem munkálták meg és nem alakították. A HR alkalmazásának 2/a. általános szabálya és a XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (f) pontja alapján.
8483 40
1.
FordítógyĦrĦ golyós- vagy görgĘscsapágyakhoz, ezek a következĘkbĘl állnak: (1) annak a gépnek vagy mechanikai szerkezetnek rögzített részére szerelendĘ néhány fémgyĦrĦbĘl, amelyen ezt használják; (2) fogazott fémgyĦrĦbĘl, amely ennek a gépnek vagy mechanikai szerkezetnek a mozgó részeit továbbítja és megfordítja ezt a részt, ha a motor forgómeghajtást bocsát ki.
2005/96. szám
8485 90
MAGYAR KÖZLÖNY 1.
Csuklós szalagok, ún. kábeles húzóláncok, kereszttámasztékokkal ellátottak, haladhatnak vezetĘcsatornában is, mĦködésük közben rövid távon belül mozgó gépekhez, gépalkotórészekhez tartozó elektromos kábelek, vagy ezeket a gépeket és gépalkotórészeket folyadékkal, illetve gázzal ellátó csĘvezetékek szállítására és vezetésére szolgálnak, de nem ismerhetĘ fel, hogy milyen meghatározott géphez tervezték (szánták).
2.
Golyóscsapágyakat vezérlĘ kábelek: Amennyiben felismerhetĘ, hogy nem kizárólag vagy fĘként egy bizonyos géphez, készülékhez vagy jármĦhöz történĘ használatra alkalmasak és: (i) egyaránt alkalmasak a 84. Árucsoportba tartozó gépek több típusához történĘ használatra; (ii) egyaránt alkalmasak a XVI. és XVII. Áruosztályba tartozó gépekhez, készülékekhez, jármĦvekhez, légi és vízi jármĦvekhez történĘ használatra. (Lásd még a XVI. Áruosztály/1, és a 9033 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
3.
KeverĘtartozékok keverĘedényekhez vagy mixerekhez, ezek keverĘlapátok (szárny, gereblye, keresztmerevítĘ stb.), lehetnek tengellyel felszerelve is, külön behozva: ezek egyaránt alkalmasak a XVI. Áruosztály különbözĘ vtsz.-ai alá tartozó készülékekben történĘ használatra. (Lásd még a XVI.Áruosztály/2. számú Áruosztályozási véleményt is.)
4.
Lánctalptagok: Ezek egyaránt alkalmasak a XVI. Áruosztályba tartozó buldózerek vagy más gépek, vagy a XVII. Áruosztályba tartozó jármĦvek lánctalpához. (Lásd még a 8431 49/1., a 8708 99/1. és a 8710 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
5.
Rezgéscsillapító szerelvények vasból vagy acélból lévĘ, gyĦrĦ alakú, szögletes alapú aljzattal, két egymásba illeszkedĘ fémrészbĘl állnak, amelyek egy gumimembránt szorítanak; a membrán közepébe fémperselyt öntöttek olyan csapszeg számára, amely tartja annak a gépnek vagy berendezésnek a tartótagját, amelynek a rezgéscsillapítását biztosítani kell, és a gyĦrĦ körül kiálló gumipárnácskák a túlterhelés elleni ütközĘként szolgálnak. (Lásd még a 4016 99/1. és a 7318 29/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
1. Lágy ferritelemek, amelyek felismerhetĘen transzformátorok alkatrészei. 85. (Lásd még a 6909 19/1. és a 8504 90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) Árucsoport
8504 40
1.
Szünetmentes áramellátó készülék, amely egyszerre több elektronikus eszközt is ellát stabil váltakozó árammal (AC), elektromos áram pótlása és átalakítása révén. Az elektromos ellátás során keletkezĘ elégtelenség vagy súlyos zavar esetén a készülék tíz percig biztosítja a stabil váltakozó áramot; a következĘ, egy teljes egységet alkotó, részekbĘl áll: (i) egyenirányító (AC/DC átalakító); (ii) akkumulátortöltĘ; (iii) zárt ólomsav akkumulátor, karbantartást nem igénylĘ (iv) DC/AC átalakító (v) statikus áramköri kapcsoló; (vi) zajszĦrĘ; (vii) digitális kijelzĘ a bemeneti volt/amper, kimeneti volt/amper, akkumulátor volt és kimeneti frekvencia mérésére.
8504 90
1.
Lágy ferritelemek, amelyek felismerhetĘen transzformátorok alkatrészei. (Lásd még a 6909 19/1. és a 85. Árucsoport/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8505 19
1.
Mágneses rudak, meghatározott hosszúságúra vágva is, amelyek mĦanyaggal vagy gumival agglomerált, mágnesezett báriumferritbĘl állnak, és bizonyos készülékek (pl. hĦtĘszekrények) ajtajába történĘ beszerelésre használják, hogy a zárást biztosítsák. (Lásd még a XVI. Áruosztály/3. és a 8418 99/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
5331
5332
MAGYAR KÖZLÖNY
8507 30
8507 80
1.
2005/96. szám
TölthetĘ nikkel kadmium akkumulátor, amely bizonyos márkájú mobiltelefonhoz „cserélhetĘ áramforrásként szolgál” és az alábbiakat foglalja magában: - 3 nikkel kadmium akkumulátor, - vezetĘ kábel az akkumulátorok összekapcsolására, - nyomtatott áramköri lap, amely az akkumulátorokat a mobiltelefonhoz csatlakoztatja, - ellenállással és kondenzátorral felszerelt áramköri lap az akkumulátor feltöltésének szabályozására, - külsĘ mĦanyag ház, amely a cserélhetĘ áramforrás elektromos alkatrészeit foglalja magába és amelyet úgy terveztek, hogy egyúttal a telefon külsĘ burkolatának részét képezze. A cserélhetĘ áramforrás mobiltelefon energiaellátását szolgálja. Más funkciója nincs. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
1. TölthetĘ nikkel hidrid akkumulátor, amely bizonyos márkájú mobiltelefonhoz „cserélhetĘ áramforrásként szolgál” és az alábbiakat foglalja magába: - 3 vagy 6 nikkel hidrid akkumulátor, - elektromos csatlakozó a telefonhoz, - termisztor, amely megakadályozza, hogy a cserélhetĘ áramforrás hĘmérséklete meghaladja a még biztonságos maximális szintet, - PTC (pozitív hĘmérsékleti tényezĘ) áramkör, amely megnöveli az ellenállást annak érdekében, hogy védjen a rendellenesen magas áramerĘsség miatti rövidzárlattól, - belsĘ mĦanyag borítás, - hátsó külsĘ ház, amelyet úgy terveztek, hogy a telefon külsĘ burkolatának részét képezze. A cserélhetĘ áramforrás mobiltelefon energiaellátását szolgálja. Más funkciója nincs. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
8509 10
1.
Száraz és nedves takarítógép, amely állítható görgĘkkel ellátott alapra szerelt erĘforrásból (elektromos motor) és víztartályból áll. A különbözĘ funkciók ellátásához tartozékokkal szerelték fel, például szívófejkészlet, kefék, bútorszövet tisztítására szolgáló eszköz, különleges szórófej folyadék (pl. rovarölĘ szer) szétpermetezésére, és egy szívócsĘ. A berendezés aljában van egy nagysebességĦ centrifuga, amely lehetĘvé teszi szobai illatosítókénti vagy légfrissítĘkénti használatát, ha a vízbe néhány csepp illatszert tesznek. Por és más szennyezések összegyĦjtésekor a víz szĦrĘként is szolgál. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján.
8512 30
1.
GépjármĦvekben használt elektromos berendezés, amely fény- vagy hangjelzéssel figyelmezteti a jármĦvezetĘt arra, hogy sebesség-ellenĘrzĘ készüléket, például radar- vagy lézeres elven mĦködĘ berendezést mĦködtetnek a közelében. A készülék jellegzetes hangés fényjeleket ad, ha sebesség-ellenĘrzĘ berendezés által kibocsátott mikrohullámokat észlel. Az alábbiak együtteseként mutatják be vámkezelésre: radar/lézer detektor, szélvédĘ csipesz, közvetlen hálózati kábel, biztosítékok és pótalkatrészek, nyomtatványok és használati utasítás. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. Az áru alszám szinten történĘ besorolása a 3/b szabály alapján történik.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8516 10
1.
Folyadékok melegítésére és azok állandó hĘmérsékleten tartására szolgáló készülékek, amelyek termosztáttal szabályozott elektromos merülĘforralóból és elektromotorral mĦködĘ keverĘedénybĘl állnak.
8516 60
1.
Háztartási tĦzhely négy elektronikus gyújtású gázégĘfejjel és légcirkulációs gázsütĘvel, amelyben rozsdaálló acélból készült elektromos grill is található behatárolt alkalmazási lehetĘségekkel. A grill a sütĘtér felsĘ részén elhelyezett elektromos fĦtĘellenállás segítségével mĦködik.
2. Elektromos háztartási kenyérsütĘ gép (körülbelüli méretei : 36 x 22 x 27 cm, tömege : kb. 5.9 kg). Részei : ház, amelyben kivehetĘ tartály („kenyérforma”) található. Ebben keverik össze és sütik ki a kenyértészta alapanyagait. A kenyérformában van egy forgó tengely levehetĘ dagasztófejjel. Amint a formát behelyezik a gépbe, a tengely elektromos motorral kerül kapcsolatba. Elektromos fĦtĘtestek veszik körül a sütĘteret, melyek a tésztakészítéshez az alapanyagok megfelelĘ hĘfokra történĘ melegítésére, a kelés során a tészta megfelelĘ hĘfokon történĘ tartására és a kenyér kisütésére szolgálnak. A készülék dagasztásra és sütésre vagy csak dagasztásra automatikus programokkal rendelkezik (amelyek a gép tetején található kezelĘ panellel vezérelhetĘk). Ez utóbbi esetben az elkészített tésztát kiveszik a készülékbĘl és más berendezésben sütik ki. A HR alkalmazásának 1., 3/c. és 6. általános szabálya alapján.
8516 79
1.
Házi szauna készülék, amely zománcozott acéllemezbĘl készült, ülĘkeként szolgáló infravörös fĦtĘtestbĘl, valamint négy különféle részbĘl (fa- vagy mĦanyag lécekbĘl készült bordás falból, mint kabinvázból, szĘnyegborító padozatból, mĦbĘrbĘl készült kabintetĘbĘl és fatokban lévĘ hĘmérĘbĘl) álló, henger alakú fülkébĘl áll; a különbözĘ alkotórészeket használat elĘtt összeállítják otthoni szaunázás céljára.
8516 80
1.
FelületfĦtĘk, amelyek üveggyapottal vagy üveg-azbeszt fonattal elektromosan szigetelt, üvegszövetre erĘsített és elektromos vezetékekkel ellátott fĦtĘellenállásokból állnak. (Lásd még a 8419 89/1. és 8419 89/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
5333
5334
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
8517 30
1.
Hangfeldolgozó rendszer, amely (DOS operációs rendszerĦ) központi adatfeldolgozó egységbĘl, merevlemez és floppy lemez meghajtóból, billentyĦzetbĘl, (CRT) monitorból áll, beépített hívásérzékelĘ áramkörökkel, szoftverrel és modemmel. A berendezés a PBX (egyéni vonal átkapcsolás) útján bejövĘ telefonhívások feldolgozásának feljavítására szolgál, olyan módon, hogy átirányítja azokat a kiválasztott állomásra az irodán belül, tartásra teszi a hívót, jelzést ad a kiválasztott személynek, értesíti a felhasználót a kapott üzenetekrĘl és közli a hívóval, hányan várnak elĘtte a sorban. Modemet nem használ ebben a folyamatban. A hívásérzékelĘ áramkörök felismerik az analóg jelet és digitális formára alakítják át. Modemet kizárólag távolról telefonhívás útján történĘ ellenĘrzés céljára használnak. Ahol lehetséges a szoftvert külön kell osztályozni a 8524 vtsz. alá. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya és a 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) bekezdése alapján.
8517 50
1.
Automatikus adatfeldolgozó gép telefonvonalhoz történĘ csatlakoztatására szolgáló berendezés. Átalakítja az automatikus adatfeldolgozó gép digitális jeleit analóg jelekké és megfordítva. Így lehetĘvé teszi más automatikus adatfeldolgozó gépekkel telefonvonalon keresztül történĘ kommunikációt. A berendezés segítségével lehetséges, hogy szkennerrel és nyomtatóval felszerelt automatikus adatfeldolgozó géppel telefaxot küldjenek és fogadjanak. Mikrofont és hangszórót is tartalmaz, így kézibeszélĘ nélküli telefonként használható. (Lásd még a 8517.50/2. és a 8517.50/3. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2.
Automatikus adatfeldolgozó gép telefonvonalhoz történĘ csatlakoztatására szolgáló berendezés. Átalakítja az automatikus adatfeldolgozó gép digitális jeleit más digitális jelekké, amelyeket ISDN hálózaton továbbítanak és fordítva. Így lehetĘvé teszi más automatikus adatfeldolgozó gépekkel ISDN vonalon keresztül történĘ kommunikációt. Rendelkezik két analóg bemenettel telefon, faxberendezés vagy modem csatlakoztatására. (Lásd még a 8517.50/1. és a 8517.50/3. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
3.
Automatikus adatfeldolgozó gépbe történĘ behelyezésre szánt kártya (slot-in card). Ez a kártya átalakítja az automatikus adatfeldolgozó gép digitális jeleit analóg jelekké és megfordítva. Így lehetĘvé teszi más automatikus adatfeldolgozó gépekkel telefonvonalon keresztül történĘ kommunikációt. Azt is biztosítja, hogy az automatikus adatfeldolgozó gép faxot, e-mailt küldjön vagy fogadjon, feltéve, hogy ezek a szolgáltatások elérhetĘk mobiltelefonon is. (Lásd még a 8517.50/1. és a 8517.50/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8518 50
1.
Beszédgyakorló készülék süketek számára, ez lényegében két mikrofonból (az egyiket az oktató, a másikat a tanuló használja), hangfrekvenciás hangerĘsítĘbĘl és egy készlet fejhallgatóból áll, minden fejhallgató egyénileg szabályozható a jobb és a bal fül közötti hallóképesség eltéréseinek ellensúlyozása céljából.
8519 99
1.
Az MP3 formátumú fájlok olvasására MP3 dekóderrel ellátott CD ROM meghajtóból álló készülék távirányítóval és csatlakozó kábellel, amelyet gépjármĦbe kell beszerelni. A készüléket a gépjármĦ rádiójához kell csatlakoztatni. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
8520 90
1.
Hordozható, akkumulátorral mĦködĘ készülék, amely áll egy flash memóriát magába foglaló házból, egy mikroprocesszorból integrált áramkör formájában („chipek”), egy hangfrekvenciás erĘsítĘt tartalmazó elektronikus rendszerbĘl, egy LCD képernyĘbĘl és vezérlĘ gombokból. A mikroprocesszor az MP3 fájl formátum használatára van programozva. A készülék rendelkezik a sztereo fej- vagy fülhallgatókhoz csatlakozókkal és csatlakoztatható automatikus adatfeldolgozó géphez MP3 fájlok letöltésére (párhuzamos vagy USB csatlakozó felhasználásával). Rendelkezhet flash kártya bemenettel. A tároló kapacitása általában 32-64 MB között váltakozik. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2.
Készülék, amely magába foglal egy CD meghajtót, egy mikroprocesszort, flash memóriát vagy merevlemezt, LCD képernyĘt, vezérlĘ gombokat, bemeneti csatlakozókat analóg audio jelek és egy mikrofon számára és kimeneti csatlakozókat audio, S-video, és összetett video jelek számára, párhuzamos és USB csatlakozókat automatikus adatfeldolgozó gépre vagy géprĘl vagy hordozható MP3 lejátszóra vagy lejátszóról MP3 fájlok fel- és letöltéséhez és egy eternet csatolót hálózathoz vagy az Internethez történĘ csatlakozáshoz. A televízió készülékhez való csatlakozás egy grafikus felhasználói interfészt biztosít a lejátszandó lista szerkesztéséhez és irányításához, valamint az animáció megjelenítéséhez. A készüléket MP3 és más audiokompressziós formátumok olvasására programozták, és analóg audio jelek vagy hangok felvételére alkalmas. A HR alkalmazásának 1. (XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése) és 6. általános szabálya alapján.
8521 90
1.
DVD lejátszó (434 x 95 x 290 mm), amely magába foglal egy MP3 fájl dekódert. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
8522 90
1.
Mechanikus egység videofelvevĘ vagy -lejátszó berendezésekhez, amely tartalmazza az alaplapot a következĘ szerelt egységekkel: (i) fejszerelvény, amely magában foglalja a forgó fejdobokat, benne a video fejekkel, valamint az állórészt és a motort. Ez az egység hivatott a video jeleket a mágnesszalagra felvinni, illetve leolvasni; (ii) hangfej, amely a hangjeleket rögzíti a mágnesszalagon, illetve leolvassa; (iii) törlĘfej, amely felvétel közben az elĘzĘleg rögzített jeleket letörli a mágnesszalagról; (iv) fĘtengely, amely állandó sebességgel mozgatja a mágnesszalagot. A megfelelĘ készülék alkatrészeként osztályozandó.
8523 90
1.
FélvezetĘ nem felejtĘ adattároló eszköz („flash memória kártya” vagy, flash elektronikus tároló kártya” néven is ismert), amely 192 MB tároló kapacitással rendelkezik, egy nyomtatott áramköri kártyából áll, amelyre (i) egy flash memóriát („FLASH E2PROM”) integrált áramkör formájában, (ii) egy mikrokontrollert integrált áramkör formájában, (iii) számos kondenzátort és ellenállást és (iv) egy csatlakozó aljzatot szerelnek. A készülék mérete körülbelül 85 mm x 54 mm x 4 mm. Az adat a kártyára rátölthetĘ és leolvasható róla, mihelyt egy különleges berendezésbe helyezik, úgy mint a navigációs és globál pozícionáló rendszerek, adatgyĦjtĘ terminálok, hordozható szkennerek, orvosi megfigyelĘ berendezések, audio felvevĘ készülékek, mobil telefonok és digitális kamerák. Az adat átvihetĘ automatikus adatfeldolgozó gépbe is egy speciális adapter felhasználásával. A kártya nem igényel akkumulátort, mivel az energiát azokból a berendezésekbĘl nyeri, amelyekhez csatlakoztatják. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
2.
FélvezetĘ nem felejtĘ adattároló eszköz („flash memória kártya” vagy, flash elektronikus tároló kártya” néven is ismert), amely 192 MB tároló kapacitással rendelkezik, áll egy nyomtatott áramköri kártyából (PCB), amelyre egy flash memóriát („FLASH E2PROM”) és egy kontrollert szerelnek integrált áramkör formájában, és passzív alkotóelemekbĘl, úgy mint kondenzátor és ellenállás, pályákkal és réz lyukkapcsolásán keresztül, csatlakozó aljzattal ellátva. A készülék mérete körülbelül 43 mm x 36 mm x 4 mm. A különbözĘ alkatrészeket felszíni szerelés technológiával szerelik rá a PCB-re, amely következésképpen felül és alul fedett vagy a mĦanyag kártyához kapcsolt. A PCB-t nem vékony- vagy vastagréteg-technikával állítják elĘ. Az adat a kártyára rátölthetĘ és leolvasható róla, mihelyt egy különleges berendezésbe helyezik, úgy mint a navigációs és globál pozícionáló rendszerek, adatgyĦjtĘ terminálok, hordozható szkennerek, orvosi megfigyelĘ berendezések, audio felvevĘ készülékek, mobil telefonok és digitális kamerák. Az adat átvihetĘ automatikus adatfeldolgozó gépbe is egy speciális adapter felhasználásával. A kártya nem igényel akkumulátort, mivel az energiát azokból a berendezésekbĘl nyeri, amelyekhez csatlakoztatják. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
5335
5336
MAGYAR KÖZLÖNY
3.
2005/96. szám
FélvezetĘ nem felejtĘ adattároló eszköz („flash memória kártya” vagy, flash elektronikus tároló kártya” néven is ismert), amely 64 MB tároló kapacitással rendelkezik, áll egy nyomtatott áramköri kártyából (PCB), amelyre kettĘ flash memóriát („FLASH E2PROM”) szerelnek integrált áramkörök formájában, elektromos sima felületĦ csatlakozási pontokkal ellátva. Az integrált áramköröket epoxival erĘsítik a PCB-re, amelyet következésképpen ragasztással erĘsítenek a mĦanyag keretre. A PCB-t nem vékony- vagy vastagréteg-technikával állítják elĘ. A készülék mérete körülbelül 45 mm x 37 mm x 2 mm. Az adat a kártyára rátölthetĘ és leolvasható róla, mihelyt egy különleges berendezésbe helyezik, úgy mint a navigációs és globál pozícionáló rendszerek, adatgyĦjtĘ terminálok, hordozható szkennerek, orvosi megfigyelĘ berendezések, audio felvevĘ készülékek, mobil telefonok és digitális kamerák. Az adat átvihetĘ automatikus adatfeldolgozó gépbe is egy speciális adapter felhasználásával. A kártya nem igényel akkumulátort, mivel az energiát azokból a berendezésekbĘl nyeri, amelyekhez csatlakoztatják. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
8525 20
1.
Rádióberendezés (adó-vevĘ), amely az alábbi modulokból áll: - négy rádiójel-adót és négy vevĘt tartalmazó központi egység; - átkapcsoló rendszer, mely kiegyenlíti bármelyik vevĘ hibás mĦködését; - adóvevĘ hálózatot kezelĘ modul, amely MCF (Message Communication Function) interfész kártyákat tartalmaz, amelyek a többi egységekkel a modulon található hátoldali nyomtatott áramkörök útján áll kapcsolatban. Az MFC integrált áramköreit megfelelĘ szoftver aktiválja. Az adó-vevĘ modult és az átkapcsoló modult külön-külön keretre szerelték és a kereteket kábelekkel kötötték össze egymással. A HR alkalmazásának 1. (XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése és a 6. általános szabálya alapján.
8525 30
1.
FényképezĘ berendezés, a kiskereskedelmi forgalom számára dobozba csomagolva. Digitális kamerát, gumiból készült fényképezĘgép-állványt, a kamerát automatikus adatfeldolgozó géppel összekapcsoló kábelt, az állóképek és videofelvételek készítéséhez szükséges üzembehelyezési szoftvert tartalmazó mágneslemezt és használati utasítást tartalmaz. A kamerát állítható fókuszú lencsével, töltéscsatoló egységgel (CCD) felszerelt képrögzítĘ kártyával és VIDECTM tömörítĘ kártyával látták el. A berendezést videofelvételek és állóképek készítésére használják, olyan módon, hogy a felvételeket digitális jelekké alakítva közvetlenül automatikus adatfeldolgozó géphez küldik, ahol a megfelelĘ szoftverrel lehetĘség van az adatok rögzítésére, feldolgozására, szerkesztésére stb. Ezzel a berendezéssel és a megfelelĘ szoftverrel ellátott automatikus adatfeldolgozó gép segítségével lehetséges videofelvételek és állóképek készítése, videokonferenciák tartása és illusztrált kiadványok készítése. A HR alkalmazásának 1. (84.Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja) és 6. általános szabálya alapján. Az installációs szoftvert tartalmazó mágneslemezeket külön kell osztályozni a 8524 vámtarifaszám alá. A 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) bekezdése alapján.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8525 40
1.
Digitális állóképes fényképezĘgép, amelyet töltéscsatoló (CCD) eszközzel szereltek fel, és amely az állóképes videokamera technológiáján alapul. Képeket rögzít, dolgoz fel és tárol digitális formában. Beépített nagyfelbontású 1,8"-os színes folyadékkristályos képernyĘvel látták el, amely fényképezéskor keresĘként, a rögzített vagy betöltött képek megtekintésekor pedig képernyĘként szolgál. A kamera félvezetĘs memóriája legfeljebb 96 színes állóképet képes tárolni. A képeket egy külön beszerezhetĘ kiegészítĘ készlet segítségével automatikus adatfeldolgozó gépbe lehet áttölteni megtekintés vagy tárolás céljából. Erre a célra beépített digitális be- és kimeneti csatlakozókkal látták el. Felszerelték még videokábel csatlakozóval is, hogy a képet közvetlenül televízióhoz vagy videoberendezéshez lehessen továbbítani. A tárolt képek egy speciálisan a digitális kamerához kialakított címkenyomtatóhoz is továbbíthatók.
8526 91
1.
TávolságmérĘ készülék (DME), amelyet repülĘgépek rádiónavigációs rendszerének részeként terveztek felhasználni, lehetĘvé teszi, hogy a repülĘgép egy földi rádiós irányadó állomástól rádióelektromos úton (és nem optikai vagy opto-elektronikai méréssel) mérje repülés közben a távolságát.
8527 13
1.
Hordozható, akkumulátorral mĦködĘ készülék, amely áll egy flash memóriát és egy mikroprocesszort integrált áramkör formájában („chipek”) magába foglaló házból, egy hangfrekvenciás erĘsítĘt tartalmazó elektronikus rendszerbĘl, egy LCD képernyĘbĘl, egy mikrofonból, egy rádió tunerbĘl és vezérlĘ gombokból. A mikroprocesszor az MP3 fájl formátum használatára van programozva. A készülék rendelkezik a sztereo fej- vagy fülhallgatókhoz és a távirányítóhoz csatlakozókkal, és csatlakoztatható automatikus adatfeldolgozó géphez MP3 vagy más fájlok le- vagy feltöltésére (párhuzamos vagy USB csatlakozó felhasználásával). A tároló kapacitása általában 32-64 MB között váltakozik. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
8527 19
1.
Többfunkciós hordozható berendezés, amely közös házban tartalmazza az alábbiakat: - AM/FM rádióvevĘ, - két fluoreszcens lámpa, - reflektor, - vörös jelzĘfény, - sárga villogó lámpa, - hangjelzéses riasztó, - integrált áramkör, amely szóbeli üzenetet ad, amikor a telepeket fel kell tölteni, - beépített feltölthetĘ akkumulátor 220 V váltó/12 V egyenáramú töltĘvel. A berendezést fogantyúval és hordszíjjal szerelték fel. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján.
8527 90
1.
JelzĘkészülék, amely elĘre beállított rádiójel vételekor hang- (vagy látható) jelet ad ki. Ez a rádiójel csak különleges vevĘkészülékkel fogható, amelyben hang- (vagy látható) jelzést hoz létre. Ez a készülék igen egyszerĦ, üzenet továbbítására nem alkalmas.
2.
JelzĘkészülék, amely elĘre beállított rádiójel vételekor hang- és látható jelet ad ki. Ez a készülék üzenetek, például telefonszámok, tĘzsdei árfolyamok vételére is alkalmas.
1.
Televíziós mĦholdvevĘ rendszer, részei (i) kültéri parabolatükör, (ii) antenna pozicionáló (forgató) egység, (iii) üregrezonátor, (iv) polárváltó (a függĘleges és vízszintes polarizációjú jeleket teszi irányhelyessé az üregrezonátor forgatásával), (v) vevĘfej (LNB), (vi) beltéri egység, (vii) infravörös távirányító. A fenti részegységek együtt alkotják a teljes mĦholdvevĘ rendszert. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése alapján.
8528 12
5337
5338
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
2.
MĦholdas televíziós adások vételére alkalmas beltéri vevĘegység fogadja a fej által erĘsített és egyben alacsonyabb frekvenciára lekevert jelet. EbbĘl a jelbĘl kiválasztja a venni kívánt adó frekvenciáját, azaz tunerként mĦködik. Tartalmaz még a távirányító jelének vételéhez szükséges elektronikát a polárváltó vezérlésére, illetve a parabolaantenna pozicionálására.
3.
MĦholdról sugárzott videojelek kábelen történĘ vételére és tévékészülékhez (vagy videomonitorhoz), illetve videofelvevĘ készülékhez való továbbítására szolgáló berendezés. Tartalmaz egy kombinált modulátor-demodulátor (modem) egységet és egy csatolót (interfészt), amely lehetĘvé teszi: - telefaxok és elektronikus levelek (e-mail) küldését és fogadását, valamint a modemen keresztül az Internet elérését; - nyomtató csatlakoztatását az RS232 kimeneten keresztül és a kapott telefax üzenetek kinyomtatását; - a sugárzott információ áttöltését automatikus adatfeldolgozó gépbe vagy CD-ROM meghajtó csatlakoztatását az ún. SCSI kimeneten keresztül. A berendezést infravörös távirányító készülékkel együtt szállítják. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése alapján.
8528 21
1.
Folyadékkristályos (LCD) készülék képeknek automatikus adatfeldolgozó berendezésbĘl vagy video jelforrásból nagyméretĦ ernyĘre történĘ kivetítéséhez olyan módon, hogy a berendezést írásvetítĘre ráhelyezik és automatikus adatfeldolgozó géphez vagy video jelforráshoz csatlakoztatják. A készülék képfelbontása 640 x 480 pixel, és a kivetített képen rámutatási, kiemelési lehetĘséggel stb. is rendelkezik. A HR alkalmazásának 3/c . általános szabálya alapján.
8528 30
1.
Színes folyadékkristályos (LCD) asztali kivetítĘ. A kivetítĘ képfelbontása 640 x 480 pixel, 16 millió színárnyalat megjelenítésére képes, és esetleg összekapcsolható automatikus adatfeldolgozó géppel, videomagnóval vagy lézeres lemezjátszóval. Beépített erĘsítĘvel és hangszórókkal rendelkezik, amely lehetĘvé teszi, hogy a felhasználó zsinór nélküli mikrofonhoz, hordozható CD-játszóhoz vagy sztereoberendezés segédkimenetéhez csatlakoztathassa. A HR alkalmazásának 3/c . általános szabálya alapján.
2.
KivetítĘ, amelyet a grafikai ipar használ automatikus adatfeldolgozó géptĘl vagy video jelforrásból származó jelekbĘl képek megjelenítésére, 22,5 cm-es (9 inch) katódsugárcsĘvel és fejlett optikai/elektronikai technológiával (2000 x 1600 pixeles felbontás a legmagasabb frekvenciájú számítógépes grafikák számára). A HR alkalmazásának 3/c . általános szabálya alapján.
1.
Kültéri parabolatükör televíziós adás vételére.
2.
Antennapozicionáló (forgató) egység televíziós mĦholdvevĘ rendszerhez.
3.
Üregrezonátor (hullámvezetĘ) alumíniumból, amely csĘszerĦ alakjából adódóan a vevĘfejhez vezeti a mĦhold által továbbított elektromágneses hullámokat. A parabolaantenna-testhez történĘ rögzítése érdekében három csavarmenetes fejjel is felszerelték.
4.
Polárváltó, olyan berendezés, amelyet a vevĘfejbe (LNB) történĘ beépítésre szántak. A vevĘfejhez kapcsolódó üregrezonátor forgatását teszi lehetĘvé aszerint, hogy a jel függĘleges vagy vízszintes polarizációjú.
8529 10
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5.
Parabolaantenna mĦholdas televíziós adás vételére. Részei: kültéri parabolatükör, antennapozicionáló (forgató) egység, üregrezonátor, polarizátorral felszerelt vevĘfej (LNB).
8535 90
1.
Vezetékekhez és összekötĘ kábelekhez hegesztett földelĘ rúd, amely rézzel bevont szénacél földelĘ rúdból, elektródkivezetésbĘl, bronz csatlakozókból és különleges bevonat nélküli réz- vagy rézzel bevont acélkábelbĘl és drótból áll. Ehhez az összeállításhoz tartozhatnak megfigyelĘ dobozok az elektromos ellenállás rendszeres ellenĘrzésére, valamint a rúdnak a külsĘ zavarások elleni védelmére. A berendezést nagyfeszültségĦ vezetékek, alállomások és távközlési vezetékek, épületek, utcai lámpák, villámhárítók, antennák stb. védelmére (földelésére) használják. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
8535 90 vagy 9536 90
1.
Energiát vezetĘ sínek olyan gépek, szerszámok, stb. elektromos energiával történĘ ellátásához, amelyeket használat közben mozgatnak, a következĘkbĘl állnak: (i) bizonyos számú, alsó oldalán nyitott acél profilelembĘl, amelyeknek az egyik széle olyan, hogy a (iv) pontban leírt áramszedĘ számára sínt (kapcsolatot) képez, és mindegyik profil változó számú, szigetelĘkre szerelt, rézbĘl készült áramvezetĘ rudat tartalmaz; (ii) csatlakozódobozokból, amelyek az elemek végeit összekapcsolják, és bizonyos esetekben nem elektromos csatlakozásokból, az áramkörök szétválasztásához; (iii) egy vagy több szerelvénybĘl, az egésznek a hálózatba történĘ csatlakoztatásához; (iv) az árammal ellátandó gépekhez, szerszámokhoz stb. történĘ kapcsoláshoz csúszóérintkezĘkkel ellátott áramszedĘbĘl. (Lásd még a 8535 90 vagy a 8536 90/2. számú Áruosztályozási véleményt is.)
2.
ElĘre gyártott elemek elektromos vezetékekhez, változó számú vezetĘrúdból állnak, amelyek szigetelĘanyaggal bevontak is lehetnek és amelyeket hosszirányban elektromos szigetelĘk tartanak, ezt olyan hordozóra vagy megfelelĘ formára kialakított burkolatba helyezik, amely szakaszonként nyílásokkal is ellátható a kapcsolásokhoz. (Lásd még a 8535 90 vagy a 8536 90/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)
5339
5340
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
8536 50
1.
Kapcsoló szerkezet, fém- vagy mĦanyag házban, mérete 63,5 mm vagy 82,55 mm x 152,4 mm x 158,75 mm, súlya kb. 635 gramm vagy 726 gramm, mely hátul szerelt kapcsoló aljzatból, elĘl szerelt forgó kapcsolóból és házból, nyomtatott áramkörökbĘl áll. Kifejezetten arra tervezték ezeket a kapcsolókat, hogy két vagy több, egymással kompatibilis automatikus adatfeldolgozó készüléket összekapcsoljon annak érdekében, hogy ezen készülékek tetszĘleges kombinációjának kiválasztását lehetĘvé tegye, pl. hogy összekapcsoljon két terminált egy modemhez, illetve két vagy több, központi feldolgozó egységet egy nyomtatóhoz, vagy sok nyomtatót egy terminálhoz kapcsoljon. A nyomtatott áramköröket úgy tervezték, hogy alacsony elektromos áramot, kb. egy milliampert vezessenek.
8536 90
1.
Elektromos telekommunikációs kábelek összekapcsolására szolgáló, modul rendszerĦ berendezés, amely nyomtatott áramköri kártyát (80 mm x 110 mm x 7 mm) tartalmaz. A szóban forgó kártya nyomtatott áramkör mĦanyag tokban. Egy ellenállást és öt csatlakozópontot építenek rá hét nyomtatott összekötĘ elemre, amelyek érintkezésbe hozzák az áramköri kártyát a gyĦjtĘtokkal. A kártya egyik oldalán négy, a nyomtatott áramkörre forrasztott aljzat is található. Az egyik aljzatban fénykibocsátó dióda (LED) van, a másik három jack csatlakozóként szolgál. E három utóbbi aljzatot M (monitor). O (output/kimenet) és I (input/bemenet) betĦk jelölik. Az M jelzésĦ csatlakozó és az ellenállás teszi lehetĘvé, hogy a LED jelezze, ha kapcsolat jött létre más áramkörökkel.
8538 90
1.
Csöves érintkezĘcsap szegecselésére.
8540 89
1.
Intenzív elektronikus pozitív, ionforrások izzókatódokhoz, részecskegyorsítókban, tömegspektrométerekben és hasonlókban történĘ felhasználásra.
8543 89
1.
Elektrolumineszcens eszközök, általában szalagok, lemezek vagy táblák formájában, amelyek fĘként a következĘkbĘl állnak: (i) elektrolumineszcens kristályos anyagból (rendszerint cinkszulfid), amelyet két elektromos vezetĘréteg közé ágyaztak, ennek egyike átlátszó (mĦanyag vagy speciális üveg); (ii) elektromos vezetĘkbĘl; (iii) általában mĦanyagból készült két vékony lapból, amely az egészet lezárja és védi; váltóárammal történĘ gerjesztéskor ezek az eszközök egész felületükön lumineszkálóvá (foszforeszkálóvá) válnak és többféleképpen alkalmazhatók, úgymint: háttérvilágítás, dekoráció, jelzés stb.
2.
Parabolaantennára szerelhetĘ vevĘfej (LNB) mĦholdas televíziós adások vételére szolgáló rendszerhez. A gyenge jelek felerĘsítésére és magas frekvenciasávú jeleknek a VHF és UHF tartományba történĘ lekeverésére szolgál.
3.
Távirányító, amely 3000 GHz-et (a rádiófrekvenciák megengedett felsĘ határát) meghaladó frekvenciájú infravörös sugárzással mĦködik. Távolról vezérli a mĦholdas televíziós vevĘrendszert csatornaváltás, illetve a polárváltó és a parabolaantenna pozicionálása céljából.
nem
nemesfémbĘl,
fénycsövek
összekötĘ
alkatrészei
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 4.
Készülékek összetett rendszere, amely digitális videofelvételek rögzítésére, képi hatások (effektek) készítésére vagy a sugárzásra szánt programok szerkesztésére és véglegesítésére szolgál. A rendszer videojelek küldésére és vételére egyaránt alkalmas. A rendszeren belül a videojelet digitális jellé alakítják át, így az a központi vezérlĘ egységben feldolgozható. A rendszer az alábbi alkotóelemekbĘl áll: (i) központi vezérlĘ egység, (ii) két színes monitor (egy nem váltott sorú beolvasóval adatok megjelenítéséhez és egy váltott sorú beolvasóval video megjelenítéséhez); az egyik monitor a központi vezérlĘ egység által elvégzett módosításokat digitális változatban jeleníti meg, míg a másik a kimenĘ képet mutatja, (iii) bemeneti egység (billentyĦzet), (iv) 4 és 9 Gb kapacitású merevlemezek, (v) naplózó szoftver, (vi) video társporcesszor kártya, (vii) tömörítĘ kártya, (viii) DVE (Digitális Video Effektek) valós idejĦ kártya, (ix) automedia II hangkártya, (x) SCSI-II. gyorsító kártya, (xi) két hangszóró erĘsítĘvel. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 4. pontja és a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja alapján.
5.
FélvezetĘ szeletre fizikai úton fémgĘz leválasztásával mĦködĘ modul rendszerĦ berendezés. Egységes egészet képez, amely alapvetĘen egy magnetronnal felszerelt leválasztó egységbĘl, turbomolekuláris vákuumszivattyúból, robotmanipulátorból és fĦtĘberendezésbĘl áll. Amikor a félvezetĘ szelet belép a leválasztó kamrába a nagy tisztaságú fémbĘl (pl. alumíniumból) készült célkorongot (a kamra gázelosztó rendszerén át bevezetett) argon gázból képzĘdött ionokkal kezdik bombázni. Ezáltal a fém felületérĘl leváló részecskék a félvezetĘ felületén rakódnak le. A bombázó gázrészecskék kinetikus (fizikai) energiájának hatására a célkorong felületérĘl a gáz semleges (töltés nélküli) fématomokat választ le. Ezek a leválasztott atomok vékony vezetĘ réteget alkotva rakódnak le a félvezetĘ szelet felületére. A rendszert komplex integrált áramkörök gyártásánál alkalmazott félvezetĘ szeletek felületének bevonására használják. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja alapján.
1. Golyóscsapágyakat vezérlĘ kábelek: XVII. (i) Ha felismerhetĘ, hogy kizárólag vagy fĘként a XVII. Áruosztályba tartozó bizonyos Áruosztály jármĦhöz való használatra alkalmasak, mint a megfelelĘ jármĦ alkatrészét vagy tartozékát kell osztályozni. (ii) Ha a XVII. Áruosztályba tartozó közúti, légi, vízi stb. jármĦvek közül többnél is egyaránt felhasználható. A XVII. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában alapján. (Lásd még a XVI. Áruosztály/1., a 8485 90/2. és a 9033 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8701 30
8701 90
1.
Lánctalpas, motoros szán (vontató), vezetĘüléssel, fĘként más jármĦvek, berendezések vagy teher havon történĘ vontatására.
2.
Traktor alapgép, lánctalpas, az önjáró alapgépek néhány tipikus jellemzĘjével rendelkezik, de alkalmas különbözĘ toldalékok felszerelésével a 8428; a 8430 vagy a 8432 vtsz.-ban leírt munkák elvégzésére, vagy a 87. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontja értelmében traktorként történĘ üzemeltetésére is.
1.
Különlegesen erĘs konstrukciójú motoros jármĦvek, rövid tengelytávval, 2 vagy 3 tengelyes típusok, vezetĘfülkével és a jármĦ méretéhez, tömegéhez és teljesítményéhez képest kicsi rakfelülettel; pótkocsik vontatására tervezték, a rakfelületet ballasztként (pl. cementblokkok) a keréktapadás fokozására és ezáltal a vontatókapacitás növelésére használják.
5341
5342
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
8702 10 vagy 8702 90
1.
Furgon típusú gépjármĦ (héjszerkezetĦ karosszériával, alvázkerettel és karosszériavázzal, és közös térrel az áru és a személyek szállítására). 2380 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású vagy 1994 cm3 hengertérfogatú szikragyújtású motorral. Csak ablakos oldalpaneljei vannak, egyik oldalán tolóajtóval szerelték fel, felfelé nyíló hátsó ajtaját ablakkal látták el. Az elsĘ ülések mögött három vagy négy pad található, ezek némelyike felhajtható az utasok beszállásának megkönnyítésére. A vezetĘvel együtt 12-15 személy szállítására alkalmas és az utastér mögött kialakítottak egy kis helyet áruszállításra. A jármĦvet gyakran minibusz-ként említik és a belsĘ tere igényes kialakítású. (Pl. kárpitozott ülések vagy padok és díszítĘ oldalpanelek.)
8702 10
2.
Tíz- vagy tizenkét üléses gépjármĦ 2299 vagy 2874 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású belsĘ égésĦ motorral, ablakos oldalpanelekkel, négy ajtóval, felfelé nyíló, ablakkal ellátott hátsó ajtóval, három személy szállítására alkalmas, biztonsági övvel felszerelt két elsĘ üléssel, pad formájú, három személy számára biztonsági övvel ellátott, az elsĘ ülés mögött található üléssorral, valamint két felhajtható, 93 cm hosszú, pad formájú, a jármĦ hátulsó részében az oldalpanelekre szerelt üléssel. A felhajtható ülések lehetĘvé teszik, hogy a jármĦ hátulsó részét személyek vagy teher szállítására használják. A két háromszemélyes pad a jármĦ hátulsó részében ugyanabból a textilanyagból és ugyanolyan módon kárpitozott, mint az elsĘ ülések, három-három biztonsági övvel szerelték fel és kampóval rögzíthetĘ. A gépjármĦvet - a vezetĘt is beleértve - tíz vagy tizenkét személy szállítására szánták.
3.
Tízüléses gépjármĦ, 1948 cm3 hengerĦrtartalmú kompressziós gyújtású motorral. Ablakos oldalpanelekkel, négy ajtóval, felfelé nyíló ablakos hátsó ajtóval, három személy szállítására alkalmas két elsĘ üléssel, egy pad formájú, az elsĘ ülés mögötti háromszemélyes üléssel és két felhajtható, 78 cm hosszú, a jármĦ hátulsó részében az oldalpanelekhez rögzített oldalsó ülĘpaddal. A két oldalsó ülĘpad lehetĘvé teszi, hogy a jármĦ hátulsó részét egyaránt lehessen személyek és teher szállítására használni. A jármĦ hátulsó részében az egyenként két-két személyes ülĘpadokat ugyanabból a textilanyagból készítették és ugyanolyan módon kárpitozták, mint az elsĘ üléseket. Valamennyi ülést biztonsági övvel vagy annak rögzítésére alkalmas csatlakozási pontokkal láttak el. A gépjármĦvet, a vezetĘt is beleértve, tíz személy szállítására tervezték. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8703 10
1.
Három- vagy négykerekĦ, akkumulátorral hajtott elektromos motorral ellátott jármĦ (150 W folyamatos és 1700 W maximális teljesítményĦ). Vízszintes platóval, mely az elülsĘ és a hátulsó részekhez csatlakozik, kisméretĦ (290 mm átmérĘjĦ) gumiabroncsokkal, hátul elhelyezkedĘ, állítható, felhajtható karfájú forgószékkel, kézi fogantyúkkal ellátott kormányoszloppal. A kormányoszlop elĘrefelé mozgatható és kis méretĦ, gyújtáskapcsolóval, a négy sebesség nyomógombjával és a jármĦ gyorsítását, fékezését és hátramenetét szabályozó karokkal felszerelt vezérlĘpanellel szerelték fel. A motor kulccsal indítható és a kívánt sebesség kiválasztása után a jármĦ a kézifogantyún lévĘ gyorsítókar meghúzásával gyorsítható és annak elengedésével automatikusan fékezĘdik. A jármĦ hátrafelé indul a hátrameneti kar meghúzásakor. Egy sor kézi vezérlĘvel felszerelhetĘ a félkezĦek vagy az ízületi gyulladásban szenvedĘk részére, vagy szerelhetĘ jobb, illetve balkezes vezetĘ számára vagy a vezetĘ egyéni igényei szerint. A jármĦ gyalogjárdákon és nyilvános helyeken használható bevásárláshoz, horgászathoz, golfpályákon stb. A háromkerekĦ modell 650 mm széles, 1170 mm hosszú, összes tömege (akkumulátorok nélkül) 44 kg. Maximális szállítókapacitása 100 kg. Egy darab 150 W-os elektromotorral szerelték fel. A két négykerekĦ modell 650 mm széles, 1260, illetve 1290 mm hosszú, összes tömege (akkumulátorok nélkül) 54 kg, illetve 60 kg. Maximális szállítókapacitásuk 127 kg és két darab (egyenként 150 W-os) elektromotorral szerelték fel azokat. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
8703 21
1.
NégykerekĦ (kétkerék-meghajtású) terepjáró (ATV) csĘbĘl készült alvázzal és motorkerékpár jellegĦ üléssel (nyereggel) és kormánnyal, valamint terepjáró gumiabroncsokkal. Az elsĘ két kerék forgatásával kormányozható, és a motorkerékpároknál használatos (Ackerman elven mĦködĘ) kormányrendszerrel szerelték fel. A jármĦvet ellátták hátrameneti fokozattal rendelkezĘ automatikus váltómĦvel, lánchajtású elsĘtengellyel és elsĘ-hátsó dobfékekkel. 124 cm3 hengerĦrtartalmú négyütemĦ egyhengeres motor hajtja. Nincs teherszállításra szolgáló raktere, és utánfutó vontatására alkalmas vonóhoroggal sem szerelték fel.
2.
Négykerék-meghajtású terepjáró (ATV) csĘbĘl készült alvázzal és motorkerékpár jellegĦ üléssel (nyereggel) és kormánnyal, valamint terepjáró gumiabroncsokkal. Az elsĘ két kerék forgatásával kormányozható, és a motorkerékpároknál használatos (Ackerman elven mĦködĘ) kormányrendszerrel látták el. A jármĦvet az alábbiakkal szerelték fel: kettĘs ötfokozatú váltómĦvel, amelynek egy hátrameneti fokozata van, az elsĘ kerekeken kettĘs dobfékekkel és a hátsó kerekeken egyszeres dobfékekkel. 386 cm3 hengerĦrtartalmú négyütemĦ egyhengeres motor hajtja, az elsĘ és hátsó kerekek meghajtása féltengelyekkel történik. A vezetĘt nem számítva 120 kg össztömegĦ teher szállítására szolgáló raktere van, és utánfutó vontatására alkalmas vonóhoroggal is felszerelték, vontatási kapacitása 410 kg. (A jármĦ saját tömege 273 kg.)
1.
Hibrid hajtómĦvel felszerelt gépjármĦ, amelyben egy szikragyújtású belsĘ égésĦ robbanómotor és egy elektromos motor együtt mĦködik. A robbanómotor hengerĦrtartalma 1497 cm3 és a maximális teljesítménye 53 kW (72 DIN lóerĘ) 4500-as fordulatszám mellett, az (állandó mágneses) elektromos motor legnagyobb teljesítménye 33 kW (45 DIN lóerĘ) 1040-5600-as fordulatszám mellett. A hibrid rendszerben érzékeny szabályozó teszi lehetĘvé, hogy a belsĘ égésĦ és az elektromos motor együtt mĦködjön. A HR alkalmazásának 3/b. és 6. általános szabálya alapján.
8703 22
5343
5344
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
1.
Személygépkocsi, közúti és terepjáró, alvázának földtĘl mért távolsága minimum 22 cm, 2960 cm3 hengerĦrtartalmú, szikragyújtású, dugattyús, belsĘ égésĦ motorral mĦködĘ jármĦ; oldalán kettĘ, hátul egy kombiajtóval, elĘl két rögzített üléssel, hátul felhajtható ülésekkel. A gépkocsivezetĘvel együtt öt embert tud szállítani, a személyszállításra kiképzett rész mögött csomag szállítására is alkalmas hely van. A belsĘ kiképzése ugyanolyan, mint más, személyszállításra készült gépkocsié. Egy-egy oldalon három, hátul egy ablaka van.
2.
Kétkerék-meghajtású gépjármĦ, 1800 cm3 hengertérfogatú, szikragyújtású belsĘ égésĦ motorral. A jármĦ utasterének két ajtaja, két elsĘ ülése és hátul háromszemélyes, nem összehajtható padja van (ez az úgynevezett kettĘs kabin) és a belsĘ kiképzése igényes (pl. kárpitozott ülések, díszítĘ oldalpanelek). A hátsó, teherszállításra szolgáló rész nyitott, az utastértĘl elválasztották és hátsó fala lehajtható. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezetĘvel együtt és a teher) 495 kg, a teher tömege körülbelül 145 kg. A jármĦ össztömege 1566 kg.
1.
Furgon típusú gépjármĦ (héjszerkezetĦ karosszériával, alvázkerettel és karosszériavázzal, és közös térrel az áru és a személyek szállítására), 2299 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású motorral. Az utastérnek (kettĘs hasznosítású tér) ablakos oldalpaneljei vannak, a raktérben viszont zártak az oldalpanelek. Egyik oldalán tolóajtóval szerelték fel, felfelé nyíló hátsó ajtaját ablakkal látták el. Az elsĘ ülések mögött nem felhajtható pad található. A pad mögött van a rakodótér, amelyet kivehetĘ válaszfal (alul fémlemez, felül rács) választ el az utastértĘl. Rétegelt lemez lapot tettek a rakodótér és az utastér hátsó részének (a kettĘs hasznosítású térnek) aljára a sima rakfelület kialakítása céljából. A rakodótérben nincs ülésrögzítési pont. A jármĦ teljes szállítókapacitása (személyek és teher, a vezetĘ kivételével) 945 kg. BelsĘ tere igényes kialakítású. (Pl. kárpitozott ülések vagy padok fejtámlával és díszítĘ oldalpanelek.)
2.
Furgon típusú gépjármĦ (héjszerkezetĦ karosszériával, alvázkerettel és karosszériavázzal, és közös térrel az áru és a személyek szállítására), 2270 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású motorral. Csak ablakos oldalpaneljei vannak, egyik vagy mindkét oldalán tolóajtóval szerelték fel, felfelé nyíló hátsó ajtaját ablakkal látták el. Az elsĘ ülések mögött három fĘ részére felhajtható padot helyeztek el. A pad mögött rakodótér található. Az utasteret a rakománytól elválasztó rácsot közvetlenül a pad mögött rögzítették az oldalfalakhoz. A rakodótérben nincs pad vagy ülés rögzítésére alkalmas rögzítési pont. Személyek nélkül a jármĦ teljes áruszállító kapacitása 1000 kg, ha a pad nincs felhajtva és 1250 kg, ha igen. A jármĦ belsĘ tere igényes kialakítású. (Pl. kárpitozott ülések vagy padok fejtámlával és díszítĘ oldalpanelek.)
8703 33
1.
GépjármĦ, terepjáróként is üzemel, 2874 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású motorral. Kétajtós, ablakos hátsó ajtóval, két felhajtható elsĘ üléssel, rögzítési pontokkal hátsó pad részére, valamint biztonsági övek beszerelésére alkalmas rögzítési pontokkal, hamutartóval és kartámlákkal az elsĘ ülések mögötti térben. A hátsó panelen ablak formájú PVC lap található. A jármĦ össztömege 2410 kg, szállítási kapacitása 500 kg és nettó tömege 1780 kg.
8704 21
1.
Négykerék-meghajtású gépjármĦ, 2799 cm3 hengertérfogatú, kompressziós gyújtású belsĘ égésĦ motorral, kettĘs kabinnal és elválasztott, külön alvázra épített rakodófelülettel. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezetĘvel együtt és a teher) 625 kg, a teher tömege körülbelül 350 kg. A jármĦnek négy ajtaja, két elsĘ ülése mögött háromszemélyes, nem összehajtható padja van és a belsĘ kiképzése igényes, például kárpitozott ülések fejtámlával, díszítĘ oldalpanelek. A rakodótér hátsó fala lehajtható, fémvázas ponyva borítja. A raktérbe eltávolítható mĦanyag lapot szereltek, amelyre ülĘpadot rögzítettek. A jármĦvet és az ülĘpadot külön kell osztályozni a 8704.21 vtsz. alszám, illetve a 9401.20 vtsz. alszám alá.
8703 23
8703 32
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 1.
Kétkerék-meghajtású gépjármĦ, 2254 cm3 hengertérfogatú, szikragyújtású belsĘ égésĦ motorral. A jármĦ utasterének négy ajtaja, két elsĘ ülése és hátul háromszemélyes, nem összehajtható padja van (ez az úgynevezett kettĘs kabin). A jármĦ felépítménye két különálló részbĘl áll, egyik a vezetĘfülke és az utastér, a másik a rakodótér. A rakodótér nyitott, és hátsó fala lehajtható a be- és kirakodás megkönnyítésére. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezetĘvel együtt és a teher) 1140 kg. A jármĦ össztömege 2450 kg.
2.
Négykerék-meghajtású gépjármĦ, 2254 cm3 hengertérfogatú, szikragyújtású belsĘ égésĦ motorral. A jármĦ utasterének négy ajtaja, két elsĘ ülése és hátul háromszemélyes nem összehajtható padja van (ez az úgynevezett kettĘs kabin). A jármĦ felépítménye két különálló részbĘl áll, egyik a vezetĘfülke és az utastér, a másik a rakodótér. A rakodótér nyitott és hátsó fala lehajtható a be- és kirakodás megkönnyítésére. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezetĘvel együtt és a teher) 950 kg. A jármĦ össztömege 2450 kg.
8708 29
1.
MotorháztetĘ kinyitására és a tanksapka rögzítésére szolgáló lánc (kábel), amely flexibilis külsĘ burkolatból és mozgatható belsĘ láncból áll. A külsĘ burkolat mĦanyag borítású, spirális fémhuzalból álló henger. Méretre vágott és gépjármĦvekben használatos. A motorháztetĘ kinyitására szolgáló kábel az egyik végén a motorháztetĘt nyitó szerkezethez, másik végén pedig a belsĘ nyitókarhoz kapcsolódik; a tanksapka rögzítésére szolgáló lánc, amelynek keresztmetszete jóval kisebb mint a másiké, fém és mĦanyag szerelvényeket tartalmazó végeinél fogva rögzített. Mindkét lánc (kábel) a gépjármĦvek karosszériájának részét alkotja. A XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (g) pontjának alkalmazásával. (Lásd még a 8708 39/1., 8708 93/1. és 8708 99/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8708 39
1.
Kézifék-kábel, amely szerkezetében a 8708 29/1. Áruosztályozási rendelkezésben leírtakhoz hasonlóan flexibilis külsĘ burkolatból és mozgatható belsĘ kábelbĘl áll. A külsĘ burkolat mĦanyag borítású, spirális fémhuzalból álló henger; egyik végén kialakított bilinccsel és harmonikával, másik végén kialakított bilinccsel van felszerelve. A flexibilis csĘ belsejében lévĘ mozgatható kábelt huzalok összesodrása útján állítják elĘ; a kábel mindkét vége rögzített. A kézifék-kábel méretre vágott és a kéziféket köti össze a fékszerkezettel. A XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (g) pontjának alkalmazásával. (Lásd még a 8708 29/1., 8708 93/1. és 8708 99/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8708 93
1.
Kuplung-kábel, amely szerkezetében a 8708 29/1. Áruosztályozási rendelkezésben leírtakhoz hasonló felépítésĦ, a végei kivételével, amelyek közül az egyik pálcával (rúddal), a másik pedig ütközĘkarral (megakasztóval) felszerelt. Ugyancsak méretre van vágva és a kuplungpedált köti össze a kuplunggal. A XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (g) pontjának alkalmazásával. (Lásd még a 8708 29/1., 8708 39/1. és 8708 99/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8708 99
1.
Lánctalptagok: Olyan tagok, amelyek csúszósarukkal történĘ felszerelés után, elismerhetĘen kizárólag vagy fĘként lánctalphoz alkalmasak. Kizárólag a 8701-8705 vtsz.ok alá tartozó jármĦvekhez. (Lásd még a 8431 49/1., a 8485 90/4. és a 8710 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
2.
Gázbowden (kábel), amely szerkezetében a 8708 29/1. Áruosztályozási rendelkezésben leírtakhoz hasonló felépítésĦ, szintén méretre vágott és gépjármĦvekben való használatra szolgál. A gázpedált köti össze az üzemanyagadagoló szerkezettel. A XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (g) pontja alapján. (Lásd még a 8708 29/1., 8708 39/1. és 8708 93/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
3.
Használt gépkocsi elülsĘ része, amelyet egy nem meghatározott gyártmányú gépkocsiból vágtak le. Vámkezelésre bemutatott állapotában tartalmazza a motort, a sebességváltót, a motorháztetĘt, a két elsĘ ajtót, az elsĘ ülés(eke)t, a mĦszerfalat, a szélvédĘt és az alváz egy részét.
8704 31
5345
5346
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
8710 00
1.
Lánctalptagok: Olyan tagok, amelyek csúszósarukkal történĘ felszerelés után, felismerhetĘen kizárólag vagy fĘként lánctalphoz alkalmasak. Kizárólag a 8710 vtsz. alá tartozó páncélos harci jármĦvekhez. (Lásd még a 8431 49/1., a 8485 90/4. és a 8708 99/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
8716 80
1.
Golfkocsi nem nemesfémbĘl, kézzel történĘ húzásra vagy tolásra. Két kerékkel és fogantyúval szerelték fel és tartozékokkal is ellátták (pl. eredménylap-tartó, cigarettatartó, félig átlátszó esĘtakaró), golfzsák és más golfeszközök szállítására szolgál.
8716 90
1.
Macskaszemek közúti pótkocsik számára, ezek piros színĦ mĦanyagból készült, rögzítĘcsavarokkal keretbe szerelt háromszögletĦ jelzĘtáblák, amelyeken a fényvisszaverési tulajdonság javítására kis piramis alakú kiemelkedések vannak. (Lásd még a 3926 90/3. számú Áruosztályozási véleményt is.)
8905 20
1.
Lábakon álló mozgatható tengeri fúrótorony, amelyet maximum 76 méterrel a tenger szintje alatti használatra terveztek. Három csĘoszlopon áll a tenger fenekén lévĘ ballaszttartályon és hidraulikus emelĘszerkezet tartja a platformot üzem közben a tenger szintje felett. Amikor a fúrótornyot más helyre szállítják, a ballaszt-tartályból a víz egy részét kiengedik, hogy a tartály felemelkedhessen. A fúrótornyot a tartállyal együtt azután következĘ munkahelyre vontatják.
9006 10
1.
KépszedĘ berendezés, amely látható vörös lézerfénnyel és raszteres képfeldolgozó felülettel mĦködik, látens kép digitális adatait továbbítja négy fényérzékeny filmre (cián, bíbor, sárga és fekete) vagy más fényérzékeny hordozóra, beleértve a poliészter nyomólemezeket is. Ebben a berendezésben a lézersugár nyaláb vízszintesen, pontról pontra, sorról sorra mozog a film teljes felületén (dob rendszerĦ képszedĘ). A lézert egy külsĘ automatikus adatfeldolgozó gép be-, illetve kikapcsolja a raszteren szereplĘ jelnek megfelelĘen. Az így kapott kép tartalmazhat szöveget, képet, rajzot stb., és offset nyomdászat nyomólemezeinek készítésére szolgál. A kép maximális mérete 754x635 mm és a felbontása 1200-3600 dpi (pont per hüvelyk). A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
2.
Lézeres fotoplotter látens képeknek (pl. színes diaképek, melyeket folyamatos színtónusú digitális mĦalkotások készítésére használnak) általában digitális formátumból lézersugár segítségével fényérzékeny filmre történĘ felvitelére. Egy kép reprodukálásakor elĘször az alapszíneket (cián, bíbor és sárga) választják ki, amelynek során mindegyik színt különkülön raszteres adatformára alakítják automatikus adatfeldolgozó gép vagy raszteres képfeldolgozó segítségével. Raszteres adatokká alakítva mindegyik színt egyedi képelemek millióivá tördelik szabályos egymást követĘ sorokká rendezve, melyeket lézersugár nyaláb jelenít meg fényérzékeny lemezen. A raszteres képfeldolgozót a készülék nem tartalmazza.
9006 59
1.
Lézeres fotoplotter integrált áramköri lapok látens képeinek (amelyeket a késĘbbiekben integrált áramköri lapok gyártására használnak) általában digitális formátumból lézersugár segítségével fényérzékeny filmre történĘ felvitelére. Egy kép reprodukálásakor raszteres adatformára alakítják azt automatikus adatfeldolgozó gép vagy raszteres képfeldolgozó segítségével. Raszteres adatokká alakítva a képet egyedi képelemek millióivá tördelik szabályos egymást követĘ sorokká rendezve, melyeket lézersugár nyaláb jelenít meg fényérzékeny lemezen. A készülék billentyĦzetbĘl, képernyĘbĘl (katódsugárcsĘ), raszteres képfeldolgozóból és képalkotó eszközbĘl áll.
9009 99
1.
Festékkazetta festékkel vagy anélkül, amely mindkét végén mĦanyag sapkával ellátott, kartonból készült henger. Az egyik végén orsó található a különleges formájú nem nemesfém huzal forgatására és a másik végén fogaskerekek vannak a forgásának visszafordítására. A huzal, melynek három szakaszát mĦanyag csĘ borítja forog a kazettában, hogy megakadályozza a por alakú festék összecsomósodását. A festékkazettán hosszirányú nyílás is található, amelyen keresztül a por alakú festék elektrosztatikus vonzás hatására kiléphet. Fénymásoló berendezésekben történĘ felhasználásra szolgál, és ha kiürül kicserélhetĘ.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2.
Festékkazetta festékkel vagy anélkül, amely mindkét végén mĦanyag sapkával ellátott, kartonból készült henger. Az egyik sapkához különleges formájú nem nemesfém huzal csatlakozik, míg a másik ennek a huzalnak a forgatására szolgál. A huzal, melynek két szakaszát mĦanyag csĘ borítja, forog a kazettában, hogy megakadályozza a por alakú festék összecsomósodását. A festékkazettán hosszirányú nyílás is található, amelyen keresztül a por alakú festék elektrosztatikus vonzás hatására kiléphet. Fénymásoló berendezésekben történĘ felhasználásra szolgál, és ha kiürül kicserélhetĘ.
9011 80
1.
Összetett optikai mikroszkópok (a speciális célokra használt mikroszkópok kivételével). A következĘ jellemzĘ adatokkal rendelkeznek: (i) a szemlencse átmérĘje (a lencsecsĘ külsĘ átmérĘje) legalább 16 mm; (ii) a csĘhossz vagy tubushossz (a szemlencse és a tárgylencse közötti távolság) legalább 110 mm. (Lásd még a 9503 90/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)
9013 20
1.
Lézeres mutatófény: hordozható, pisztoly, golyóstoll stb. alakú termék, amely saját energiaforrásával mĦködik. RézbĘl készült tokba épített lézerdiódából és mikroelektronikai egységbĘl áll. Elemmel mĦködik, néha nem nemesfémbĘl készült lánccal és kulcskarikával látják el. A készülék vörös színĦ, 660-680 nm hullámhosszú, látható koherens fénysugarat elĘállító eszköz. Távoli tárgyakra fényes vörös pontot vetít rá. A lézeres mutatófényt általában oktatásban és elĘadások során alkalmazzák a hallgatóság figyelmének felkeltésére. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
9017 10
1.
MĦszaki rajzokat készítĘ gépek vezérlésére szolgáló (CAD) rendszer, amely az alábbi alkotórész-egységekbĘl áll: (i) egy automatikus adatfeldolgozó gép (grafikus processzor); (ii) csatlakoztatható tervasztal elektronikus tollal és táblával, amelyek segítségével a rajzok megjelennek egy videoképernyĘn és ezzel egyidejĦleg az információk rögzítĘdnek a grafikus processzorban; (iii) billentyĦzetes teledisplay, amellyel utasítások adhatók a grafikus processzornak. Az utasítások a videoképernyĘn megjelennek; (iv) digitalizáló/rajzoló (plotter), amely kinyomtatja a rajzokat a grafikus processzorból érkezĘ jelek alapján. Az egységet rajzok olvasására is felhasználják, a rajzokról így kapott információk a grafikus processzorba kerülnek; (v) telewriter (számítógéppel vezérelt írógép), amellyel utasítások adhatók vagy információk vehetĘk a grafikus processzor-tól.
9018 32
1.
Nyersdarabok sebészeti tĦkhöz, olyan kör keresztmetszetĦ 44 mm hosszú rozsdamentes acélhengerek, amelyek külsĘ átmérĘje 1,3 mm és belsĘ átmérĘjük 0,9 mm. A nyersdarab egyik vége a hosszára derékszögben, a másik vége pedig hegyesszögben levágott. Ez utóbbi végét azután két síkba köszörülik úgy, hogy azok egy éles pontban keresztezik egymást.
9019 10
1.
AQUASPA hidromasszázs készülék, amely áll: (i) akrilmĦanyagból készült és számtalan beállítható porlasztófejjel ellátott fürdĘkádból; (ii) hidromasszázs készülékbĘl, amely örvényhatást kelt és magába foglal, többek között egy nyomás alatt lévĘ vízsugarat vagy víz- és levegĘ keverékét kilökĘ pumpát és egy nyomás alatt lévĘ levegĘ befúvását végzĘ turbinát vagy ventilátort; a sugarak iránya és erĘssége beállítható, ezáltal a test teljes felülete vagy egy része masszírozható; (iii) elektronikus ellenĘrzĘszekrénybĘl; (iv) elektromos vízmelegítĘ rendszerbĘl; (v) habszĦrĘbĘl, amely a víz szĦrésére és a hab eltávolítására szolgál; (vi) elektromos világító rendszerbĘl; (vii) egy, az áramütés megelĘzésére szolgáló biztonsági készülékbĘl; (viii) és vezetékhálózatból. A 90. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontja alapján.
5347
5348
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
9019 20
1.
Aeroszolos típusú kéziszóró (spray), amelyet a fogorvosok vagy maguk a betegek használnak a fogak vagy a fogíny bepermetezésére. A szóróspray becsavarható patronban lévĘ sĦrített gázzal (pl. CO2) mĦködik; a felhasznált gyógyszer hatása és a nyálkahártyára a fecskendezéssel adott masszázs tisztítja a szájat és bizonyos betegségeket (pl. foggyökérhártya-gyulladás) gyógyít.
9027 30
1.
Atomabszorpciós spektrométer. KülsĘ automatikus adatfeldolgozó géppel vezérelt analitikai mĦszer, amely atomabszorpciós módszerrel méri különféle anyagok spektroszkópiai jellemzĘit. Az elemzĘ berendezés a 185-900 nm (UV, látható) tartományban méri az optikai sugárzást. A berendezést automatikus adatfeldolgozó géppel és CD-ROM-mal (különleges szoftver) együtt importálják, amely irányítja a mérés folyamatát, és feldolgozza az elemzés során keletkezett adatokat. Az elemzĘ berendezést automatikus adatfeldolgozó géppel kell összekapcsolni, mert minden mĦveletet az automatikus adatfeldolgozó gép által adott utasítások szerint végez, például mérési üzemmódban, mintavételi üzemmódban stb. A mérési eredmények az automatikus adatfeldolgozó gépbe kerülnek, amely átalakítja azokat spektrográfiai ábrává és a további felhasználás során értelmezhetĘ adatokká (pl. mennyiségi elemzéshez). A CD-ROM-ot külön kell osztályozni a 8524 vámtarifaszám alá. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 4. pontja és a 90. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. pontja alapján. (Lásd még a 9027.30/2. számú Áruosztályozási véleményt is.)
2.
Atomabszorpciós spektrométer. BillentyĦzettel vezérelt önálló analitikai mĦszer beépített folyadékkristályos kijelzĘvel, amely atomabszorpciós módszerrel méri különféle anyagok spektroszkópiai jellemzĘit. Az elemzĘ berendezés a 185-900 nm (UV, látható) tartományban méri az optikai sugárzást. A mĦszert az elemzĘ berendezés funkcióinak kibĘvítése céljából automatikus adatfeldolgozó géppel (rendszer formájában), valamint CD-ROM-mal (különleges szoftver) együtt importálják. Mivel önállóan is képes elemzéseket végezni a mĦszert csupán azért kapcsolják össze automatikus adatfeldolgozó géppel, hogy ellenĘrizze annak mĦködését és az adatfeldolgozási folyamatot. Ezáltal a különálló, billentyĦzettel vezérelt berendezést továbbfejleszti egy automatikus adatfeldolgozó géppel vezérelt láng- vagy hĘgerjesztésĦ (kemencés) sok elemet meghatározni képes rendszerré. Az automatikus adatfeldolgozó gépet és a szoftvert külön kell osztályozni a 8471.49, illetve a 8524 vámtarifaszám alá. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (m) pontja és a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja és a 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. pontja alapján. (Lásd még a 9027.30/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)
9027 90
1.
Csövek pozitív ionok gyorsítására és/vagy összpontosítására, felismerhetĘk, mint a tömegspektrométerek vagy tömegspektrográfok alkatrészei.
9029 20
1.
Villantókészülék a belsĘ égésĦ motorok gyújtásidejének stroboszkópikus ellenĘrzésére (gyújtásidĘzítĘ lámpa), amely a következĘkbĘl áll: (i) olyan relébĘl, amely automatikusan átkapcsol a 6 vagy 12 voltos szárazelemmel történĘ mĦködésre; (ii) transzformátorból, amely a villanócsĘ mĦködéséhez szükséges 450 voltra feltranszformál; (iii) szinkronvibrátorból; (iv) kondenzátorból, az elektromos energia felhalmozásához; és amely a vizsgálandó motorok egyik gyújtógyertyáját tápláló elektromos áramkörhöz történĘ csatlakoztatáskor a gyújtógyertya szikráival szinkronban lévĘ szikrákat bocsát ki.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9032 89
1.
Papírgyártási vezérlĘ- és ellenĘrzĘ rendszer, amely általában a következĘ egységekbĘl áll: (i) ellenĘrzĘ egység, amelynek a mérĘfeje egy vagy több érzékelĘt és egy mikroprocesszort tartalmaz, az érzékelĘk feladata a termék gyártásának ellenĘrzése és a terméken mérések végzése; (ii) kiegészítĘ feldolgozó egység mikroprocesszorral, ami az érzékelĘk és a rendszer többi része közötti kapcsolatot biztosítja; (iii) a 8471 vtsz. alá tartozó központi feldolgozó egység (számítógép), amely ellenĘrzĘ szerkezetként összehasonlítja a mért értékeket a kívánt értékekkel és elektromos vezérlĘjeleket juttat a végrehajtó szervekhez (szerkezetekhez) a papír mĦszaki jellemzĘinek (pl. vastagság vagy nedvesség) beállítására (szabályozására); (iv) kezelĘ állomás mikroprocesszorral, (video) monitorral és billentyĦzettel (klaviatúrával); (v) mikroprocesszort magába foglaló printer/plotter (nyomtató). A 90. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontja alapján.
9033 00
1.
Golyóscsapágyakat vezérlĘ kábelek: amennyiben felismerhetĘ, hogy nem kizárólag vagy fĘként egy bizonyos géphez, készülékhez vagy jármĦhöz történĘ használatra alkalmasak és egyaránt alkalmasak a 90. Árucsoportba tartozó különféle mĦszerekhez vagy készülékekhez. (Lásd még a XVI. Áruosztály/1., a 8485 90/2. és a XVII. Áruosztály/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)
9401 80
1.
Biztonsági gyermekülés, amely csecsemĘk és kisgyermekek gépkocsiban vagy más közlekedési eszközön történĘ szállítására alkalmas. A jármĦbĘl kivehetĘ és annak üléséhez erĘsíthetĘ a biztonsági öv és egy rögzítĘ szíj segítségével. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
9403 10
1.
Fém iratrendezĘ szekrény, földön álló, egy sor nyomógombbal a beépített elektromechanikus szerkezet vezérlésére, amely a megtekintendĘ iratokat a kívánt szintre kiemeli.
9403 20
1.
AcéllemezbĘl készült, áru kirakására üzletekben, áruházakban stb. használatos egységek, ezek alaplapból (általában vízszintes beállításra alkalmas csavarmenetes lábakkal), hátlapból a (falegység) vagy központi pillérbĘl (szabadon álló egység, mindkét oldalán polcokkal felszerelve) és változtatható számú polcokból vagy a kirakodásra alkalmas más tartozékokból (tartórács, kosár, stb.) állnak, földre állíthatók.
5349
5350
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
9403 70
1.
Összecsukható bébi járóka mĦanyagból, nyolc görgĘvel ellátott acélcsĘ vázon. A szerkezet a görgĘkön mozog. SzövetbĘl kialakított ülés található benne, amelyen két nyílást vágtak, hogy a gyermek lábai átférjenek rajtuk. Felszerelték még egy asztalkával is, amelyhez játékokat rögzítettek. Arra szánták, hogy segítsen a babáknak biztonságosan megtanulni járni. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
9405 99
1.
Alabástrom fényterelĘ ernyĘ (diffúzor), különbözĘ méretben és alakban, általában fém szerelvényekkel kombinálva. Lámpák vagy világítótestek része, pl. mennyezeti lámpáé, függĘlámpáé, csilláré, falikaré vagy falilámpáé.
9406 00
1.
Gabonatárolók, farma (kis gazdaság) típusúak, amelyek több, csökkenĘ átmérĘjĦ, kör alakú szelvénybĘl (rekeszbĘl) állnak, amelyeket úgy terveztek, hogy azokat egymás tetejére helyezik egy vascsĘben, amely összetartja; ezek a silók sem mechanikus, sem termikus felszereléssel nincsenek ellátva.
9501 00
1.
KisméretĦ játék jármĦ, egy- vagy kétüléses, csĘ alvázra szerelt nagy sĦrĦségĦ polietilénbĘl készült karosszériával. A jármĦvet négyütemĦ dugattyús motor hajtja és az alkalmazott áttétel folyamatosan változtatható. Hátsó tengelyére ható vagy hidraulikus tárcsafékkel szerelték fel, valamint egyik vagy mindkét hátsó kerekét lánc segítségével hajtják meg. Maximális hasznos terhelése 200 kg, legnagyobb sebessége 20 km/óra. A jármĦvet arra szánták, hogy gyermekek vagy fiatalok szórakozva megtanulják a közúti közlekedés szabályait és vezetési gyakorlatot szerezzenek. Felügyelet alatt, a jármĦvezetés tanulására különlegesen kialakított helyszínen használják.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2.
KétkerekĦ, lábbal hajtott roller, amelyet gyermekek használatára terveztek. Részei: lábtartó, nem állítható magasságú kormányrúd és kis, tömör kerekek A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
3. KétkerekĦ, lábbal hajtott roller, amelyet gyermekek, fiatalok és felnĘttek használatára terveztek. Részei: lábtartó, állítható magasságú kormányrúd, kis, tömör kerekek és a hátsó kerékre ható lábfék. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
9503 70
9503 90
1.
Kozmetikai készlet, amely két fiola körömlakkutánzatból, egy pár fülbevalóból, egy gyĦrĦbĘl és egy medalionos nyakláncból áll. A medálba kinyitott állapotban beletehetĘ az egyik fiola körömlakk. Mindezek a részek (a lánc kivételével, amely fém) mĦanyagból készültek, és szórakoztatási célra szolgálnak. Kartondobozos kiszerelésĦ a készlet a kiskereskedelem részére. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
2.
Csokoládé olvasztására és öntésére szolgáló készlet, amely mĦanyagból készült öntĘformákból, olvasztóedénybĘl, kanálból, spatulából, kefébĘl és tölcsérbĘl, valamint zsírpapírból, fémfóliával bevont papírból, két rúd csokoládéból, kis ehetĘ gyöngyök-bĘl, használati utasításból és öt receptet tartalmazó kis receptfüzetbĘl áll. A készlet szórakozási célra szolgál, és kartondobozos kiszerelésĦ a kiskereskedelem számára. A HR alkalmazásának 3/b. és 6. általános szabálya alapján.
1.
Összetett optikai mikroszkóp (a speciális célra használatos mikroszkópok kivételével): Nem osztályozhatók ide az alábbi jellemzĘkkel rendelkezĘ áruk, melyekben: (i) a szemlencse átmérĘje (a lencsecsĘ külsĘ átmérĘje) legalább 16 mm; (ii) a csĘhossz vagy tubushossz (a szemlencse és a tárgylencse közötti távolság) legalább 110 mm. (Lásd még a 9011 80/1.számú Áruosztályozási véleményt is.)
2.
Játéksátor gyermekeknek, szobai vagy szabadban történĘ használatra. Kis méretĦ (magassága 0,95 m, alapterülete: 1,15 m x 1,25 m). Alkotórészei: nejlon sátorlap, mĦanyag csĘváz és kis fémrudak a sátor kicövekeléséhez, ha szabadban használják. A HR alkalmazásának 1. (a 9503 alszám szövege és a XI. Áruosztály elĘtti Megjegyzések 1 pontja) és a 6. általános szabálya alapján.
5351
5352
9504 10
MAGYAR KÖZLÖNY
1.
2005/96. szám
A kiskereskedelmi forgalom számára dobozban bemutatott berendezés (konzol), vezérlĘ modullal csatlakozó kábellel együtt, egy kábellel, amely a konzolt egy audio/video berendezéshez csatlakoztatja, egy energia ellátást biztosító kábellel és bizonyos esetekben egy CD-ROM-mal. A konzol az alábbi alkatrészeket tartalmazza: x x x x x x x x x
egy központi egységet (CPU), egy 32 Mbit DRAM-os fĘ memória modult, egy DVD meghajtót, egy grafikus chipet, 2 USB csatlakozó egységet, 2 irányító modul egységet, 2 memória kártya nyílást, egy audio/video csatlakozó egységet (IEEE 1394), egy digitális optikai csatlakozó egység kimenetet.
Az irányító modul mellett számos eszköz csatlakoztatható a konzolhoz, úgy mint a standard billentyĦzet, egér, televízió vevĘ, számítástechnikai monitor vagy nyomtató. A meghajtó elhelyezkedése a konzolon belül lehetĘvé teszi egy merev lemezes meghajtó és egy Ethernet adapter beépítését. A berendezés alkalmas: x video játékok játszásához szükséges dedikált szoftverek futtatására x a digitális információ konvertálására kompakt video lemezekrĘl (DVD) vagy kompakt
audio lemezekrĘl video / audio jelekké televízió vevĘvel vagy audio rendszerekkel történĘ visszaadására x „YABASIC”-be történĘ programozásra. A vezérlĘ modul számos vezérlĘ gombbal rendelkezik, amelyeket fĘként video játékok játszására használnak. A HR alkalmazásának 1.(XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1 (p) pontja) és 6. általános szabálya alapján. Amennyiben egy CD-ROM a berendezéssel kerül bemutatásra, a CD-ROM külön osztályozandó a 8524 vtsz. alá. A 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. bekezdése alkalmazásával.
9506 70
1.
„GörgĘs cipĘ”, olyan bĘr felsĘrészĦ, gumiból készült külsĘ talppal ellátott, bokát takaró lábbeli, amelynek a külsĘ talpában különlegesen kialakított üregbe két kihajtható görgĘt (kereket) rögzítettek. Ilyen módon a görgĘk kihajtásával a lábbeli soros görkorcsolyaként használható. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9508 90
1.
Számítógéppel vezérelt, mozgást szimuláló színházi rendszer, amely az alábbiakat foglalja magába: számítógépes rendszer a mozgás ellenĘrzésére és megfigyelésére, széksorok rendszere soronként 8, 10 vagy 12 felszerelt mozgatható székkel, hidraulikus henger rendszer, amely nyolc irányba képes mozgatni az üléseket, 70 mm-es film, vetítĘés hangrendszer, valamint hatalmas képernyĘ. A rendszer a filmen lezajló eseményeknek megfelelĘ mozgásokat közvetít, hogy a nézĘben azt az érzést keltse, hogy tényleges résztvevĘje a film történéseinek. Szórakoztatási célra vásárokon, stadionokban, kiállítási központokban, vidámparkokban stb. használják.
9602 00
1.
Viaszból készült, ezüsttel bevont körte alakú termék. Gyártási módszere a következĘ: a viaszt alakra öntik, és a viaszforma teljes felületén beszórják sárgaréz (Cu-Zn) porral. A terméket ezután elektrolitikus úton (átlagosan 0,184 mm vastag) ezüstréteggel vonják be. Az ezüst ötvözet vékony rétege (0,01 mm) csak az ezüst galvanizálásához szükséges vezetĘrétegként szolgál.
9603 90
1.
Csomózóhurkok vetélĘkhöz, amelyek 12-24 mm hosszúságú szintetikus vagy mesterséges anyagból készültek, egyik végüknél csomó képzése érdekében összeragasztott sertékbĘl állnak; bizonyos textilszálak (pl. juta) szövésére használt szövĘgépen alkalmazott vetélĘk kibélelésére használják, feladatuk a fonal szövés alatt történĘ lecsavarodásának szabályozása.
9605 00
1.
Piperekészlet, amelyet légitársaságok adnak utasaiknak (a repülés alatt vagy akkor, ha a célállomásra a csomagjuk nem érkezett meg) 20 x 12 x 5 cm méretĦ textilbĘl készült négyszögletes táska, amely az alábbiakat tartalmazza: - egy eldobható borotva, amelyet egy kis aeroszolos palack borotvahabhoz erĘsítettek, - egy fogkefe és egy kis tubus fogkrém, - egy illatosított zsebkendĘ, - egy pár kötött zokni, - egy textil szemvédĘ a fény elleni védelemre, - egy pár füldugó. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.
9608 99
1.
Wolframkarbid-golyók, készre csiszolva is, 0,6-1,25 mm közötti átmérĘvel.
9611 00
1.
Kézzel mĦködtetett címkézĘ készülék, amely acéllemez-burkolatban lévĘ tintapárnás nyomtatószerkezetbĘl, 2 cm széles, egyik oldalán ragasztóval borított papír szalagtekercsbĘl, a címkék szétválasztására szolgáló szalagvágóból és mĦködtetĘ karból áll; a kar mĦködtetésével a szerkezet egyidejĦleg nyomtatja, felvágja a szalagot és a címkézendĘ cikkre felragasztja a leválasztott (nyomtatott) részt.
2.
Kézzel mĦködtetett domborító készülékek (DYMO), nem nemesfémbĘl vagy mĦanyagból készülnek, fogó rendszerĦek, címkék vagy lemezek domborító nyomására használják és a következĘkbĘl állnak: (i) fémbĘl vagy mĦanyagból készült sima szalag tárolására szolgáló tartályból; (ii) nyomókarral mĦködtetett és betĦket, számokat és jeleket tartalmazó tárcsával ellátott, domborúan nyomtató szerkezetbĘl; (iii) a nyomtatott szalag vagy csík levágására szolgáló acélpengébĘl.
5353
5354
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész HATÁROZATOK A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 51/2005. (VII. 11.) ME határozata
2005/96. szám
végrehajtásában, a pénzügyi irányítási rendszerben résztvevõk képzését segíti, az oktatói-szakértõi adatbázis létrehozásán és mûködtetésén kívül – tananyagok és oktatási segédanyagok biztosításán keresztül – szakmailag és módszertanilag is folyamatosan támogatja az oktatók munkáját. Az oktatói-szakértõi adatbázis révén a képzésszervezõk és a képzések célcsoportjai – a belsõ ellenõrök és a költségvetés végrehajtásában résztvevõk – gyorsan és eredményesen választhatják ki az ÁBPE vizsgával rendelkezõ oktatókat szakterület, régió szerinti lefedettség, illetve további keresési szempontok alapján.
kormányzati fõtisztviselõi kinevezésrõl A köztisztviselõk jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény 31/A. § (3) bekezdése alapján Martinusz Zoltán Tibort 2005. június 1-jei, dr. Katona Tamást 2005. június 15-i hatállyal kormányzati fõtisztviselõvé kinevezem. Budapest, 2005. június 28. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Pénzügyminisztérium pályázati kiírása oktatók, szakértõk képzésére és adatbázisban való regisztrációjára A Pénzügyminisztérium felhívást tesz közzé honlapján az államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzés (ÁBPE) rendszer oktatását és képzését végzõ oktatók-szakértõk képzésére és adatbázisban való regisztrációjára. Az oktatói-szakértõi adatbázis létrehozásának célja, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatásával a tervek szerint 2005 õszén létrejövõ ÁBPE Módszertani és Képzési Központ (a továbbiakban: a Központ) oktatói, szakértõi megfelelõ felkészültséggel és ismeretekkel rendelkezzenek az ÁBPE rendszerrõl. A pályázaton és az azt követõ vizsgán sikeresen szereplõk – összesen 45 fõ – regisztrált oktatókká, szakértõkké válnak. A Központ az államháztartási területen dolgozó belsõ ellenõrök és a költségvetés
Az oktatók képzése, képzés utáni támogatása A Pénzügyminisztérium Ellenõrzési Rendszer Fejlesztési Fõosztálya a Központon keresztül mûködteti az oktatói-szakértõi adatbázist, amely tartalmazza a regisztráltak névsorát (folyamatosan aktualizálva). Az adatbázisba kerülés egyben az ÁBPE vizsgával rendelkezõ minõsítést és felhatalmazást jelent ÁBPE képzések tartására. A pályázaton kiválasztott oktatók megfelelõ minõségû képzésben részesülnek az „Átmeneti Támogatás (ÁT) a Módszertani és Képzési Központ kialakítására” elnevezésû projekt keretében. A képzést követõen a képzések céljára felhasználható képzési csomag (tananyagok, oktatói segédletek, háttéranyagok) áll az oktató rendelkezésére. Mindaddig, amíg az oktató az adatbázisban szerepel, a Központ a folyamatosan kidolgozásra kerülõ újabb tananyagait, információs anyagait, eljuttatja az oktató részére, elektronikus formában. Az oktató mindezen anyagokat köteles a képzési tevékenysége során felhasználni. Részvételi feltételek 1. A pályázó a projekt céljának megfelelõ képzési tevékenységet végez, vagy ilyen (2 éves vagy összességében legalább 200 órás oktatói) tapasztalattal rendelkezik. 2. A pályázó felsõfokú (fõiskolai vagy egyetemi) iskolai végzettséggel rendelkezik. 3. A hazai ellenõrzési rendszer, illetve a költségvetés végrehajtásában, irányításában legalább 5 éves gyakorlatot szerzett, és ezt a pályázatában megfelelõen bizonyította. 4. Az ÁBPE rendszerhez kapcsolódó témakörök alapos ismeretével rendelkezik. A pályázatok benyújtási határideje: 2005. szeptember 15. Részletes információk A részletes pályázati kiírás a Hivatalos Értesítõben, valamint a Pénzügyminisztérium honlapján található meg, az alábbi elérési úton: www.penzugyminiszterium.hu (honlap) „Ellenõrzési rendszer” (jobb oldali menüsor) „Oktatási programok” (hivatkozás) „Pályázati útmutató ÁBPE oktatók és szakértõk képzésére” (hivatkozás) Pénzügyminisztérium
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5355
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2005. évi éves elõfizetési díja: 13 248 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.
MEGRENDELÕLAP
Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2005. évi elõfizetési díj fél évre
6624 Ft áfával
egy évre 13 248 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.
Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
5356
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2005. évre: 20 424 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2005. évi elõfizetési díj egy évre: 20 424 Ft áfával. fél évre: 10 212 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
2005/96. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS
A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ
A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2005. évre: 94 700 Ft, fél évre: 50 000 Ft, negyedévre: 26 100 Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj
egy évre fél évre negyedévre
94 700 Ft 50 000 Ft 26 100 Ft
Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………
cégszerû aláírás
5357
5358
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/96. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2005. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2005. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ
89 148 Ft/év 13 248 Ft/év 20 424 Ft/év 4 968 Ft/év 17 112 Ft/év 4 416 Ft/év 22 908 Ft/év 19 044 Ft/év 23 736 Ft/év 3 036 Ft/év 16 560 Ft/év 21 528 Ft/év 5 796 Ft/év 4 416 Ft/év 14 352 Ft/év 19 872 Ft/év 13 524 Ft/év 94 700 Ft/év
Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság
22 080 Ft/év 17 112 Ft/év 17 940 Ft/év 13 800 Ft/év 19 872 Ft/év 27 600 Ft/év 11 868 Ft/év 14 076 Ft/év 10 488 Ft/év 5 796 Ft/év 8 556 Ft/év 4 416 Ft/év 9 936 Ft/év 2 484 Ft/év 4 140 Ft/év 5 520 Ft/év 6 624 Ft/év
Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvül, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2005. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 111 900 Ft, fél évre 55 950 Ft. A 32 éves
hagyományait viszi tovább 2005 januárjától a Jogtanácsadó.
Az új név és formátum olvasóink igényei alapján kibõvített tartalmat, új rovatokat és nagyobb oldalterjedelmet is takar. Szerzõink ezután is olyan elismert szakemberek lesznek, akik elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt jártasak, a témaválasztásban pedig továbbra is szem elõtt tartjuk olvasóink kívánságait. Az új Jogtanácsadó 2005. évi éves elõfizetési díja: 5796 Ft áfával, fél évre 2898 Ft áfával.
A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2005. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
72 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
186 000 Ft 249 600 Ft 436 800 Ft
Egyszeri belépési díj: 7200 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2005-ös évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 05.1892 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
