A Magyar Köztársaság energiabiztonsága
Horváth J. Ferenc, elnök Magyar Energia Hivatal
Energiabiztonság - 2009 Konferencia Stefánia Palota, Budapest, 2009. május 11.
ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ENERGETIKÁBAN (1)
Az ellátás biztonsága az energia folyamatos rendelkezésre állását jelenti az igényelt struktúrában, elfogadható minőségben és áron.
A gazdaság és a társadalom szereplői eltérő mértékben érzékenyek az ellátás minőségére és biztonságára.
A nagyobb biztonság, a magasabb minőség csak költségesebb szolgáltatás révén biztosítható.
Az energiaellátás, különösen a vezetékes ellátás (villamos energia, földgáz, távhő) biztonságának fenntartása mind műszaki, mind gazdasági tekintetben jelentős erőfeszítést igényel.
Az energetika eszközrendszere a nemzeti vagyon igen számottevő hányadát teszi ki.
2
ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ENERGETIKÁBAN (2)
Az ellátás biztonságának végső felelőse a piacgazdaságban is a kormány.
A törvényi és a kapcsolódó jogi szabályozásnak, valamint az állami intézményi struktúrának együttesen kell garantálniuk az ellátás biztonságát.
Az állam az energiaforrások folyamatos rendelkezésre állását a gazdaságdiplomácia eszközeivel is elősegíti.
Az állam intézményei csak rendkívüli, minősített ellátási helyzetekben avatkoznak be, előre rögzített szabályrendszer szerint.
Össze kell hangolni az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság célrendszereit.
A forrásoldali és a szállítási biztonság általában a hazai források esetében a legnagyobb.
3
ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ENERGETIKÁBAN (3)
Külső energiaforrások tekintetében a forráshelyek, a szállítási útvonalak és az energiafajták diverzifikálásával, továbbá biztonsági készletek tartásával lehet az ellátás biztonságát növelni.
Az importtól való függés mérséklésén keresztül, az ellátásbiztonság céljait szolgálja az ésszerű takarékosság is.
A szűkös pénzforrásokat mindaddig az energiatakarékosságra célszerű fordítani, míg ott hatékonyabbak (nagyobb eredményt hoznak), mint az energia-forrásbővítés területén.
Olyan ösztönző rendszereket kell kiépíteni, amelyek kedvezően befolyásolják a fogyasztói szokásokat (DSM) és csökkentik az energiaigényeket (főként a csúcsigényeket). 4
ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ENERGETIKÁBAN (4) A vezetékesenergia-szolgáltatás megbízhatóságát a forrásoldali, az átviteli (szállítási) és elosztói eszközök, az üzemirányítási és védelmi rendszerek, továbbá az irányítástkezelést végző szakszemélyzet együttesen határozzák meg.
Az átviteli (szállítási) és elosztói hálózatokon mindig elegendő „áteresztőképesség”-tartalékot, a források területén pedig kapacitás-tartalékot kell fenntartani. 5
ENERGIAFORRÁSOK
6
HALMOZATLAN ENERGIAFORRÁSOK SZERKEZETE 100%
80%
Gáz 60%
Olajtermékek
40%
20%
Szén
19 50 19 53 19 56 19 59 19 62 19 65 19 68 19 71 19 74 19 77 19 80 19 83 19 86 19 89 19 92 19 95 19 98 20 01 20 04 20 07
0%
Szén
Egyéb szilárd e nergiahordozók
Folyékony szénhidrogének
Gáz szénhidrogének
Primér villamos ene rgia
7
AZ ENERGIAFORRÁSOK SZERKEZETE 2008-BAN PJ-ban
Megújuló Szén és energia hordozók szénféleség 150,6; Primer villamos 69,3; 11% 5% energia* ebből lignit 175,6; 54,2; 13% 4%
Földgáz 514,7; 37%
Olaj és olajtermékek 458,8; 34%
100% 90% 80% 70%
Hazai termelés** 430,3; 31%
60% 50% 40% 30%
Import 938,7; 69%
20% 10% 0% *
Vízerőművi, atomerőművi és import villamosenergia
**
Az atomerőművi villamosenergiát hazai termelésként véve számításba
8
AZ ERŐMŰVI TÜZELŐANYAG-FELHASZNÁLÁS SZERKEZETE ÉS AZ IMPORT 2008-BAN PJ-ban
Egyéb; 32,6; Villam os 7% energia im port*; 39,0; 8%
Földgáz; 152,3; 34%
* 10 MJ/kWh egyezményes egyenértékkel számolva
Atomerőmű* 148,2; 32%
Szén; 81,5; 18%
Olaj; 6,0; 1%
Vízerőm ű*; 1,9; 0%
A NETTÓ IMPORT RÉSZARÁNYA AZ ENERGIAHORDOZÓK BELFÖLDI FELHASZNÁLÁSÁBÓL, % Energiahordozók
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2008
Atomerőművi fűtőelem
100
100
100
100
100
100
ebből: Oroszország (1990-ig SZU)
100
100
100
100
100
100
Földgáz
12,6
40,3
37,1
57,6
59,4
74,6
80,8
82,5
ebből: Oroszország (1990-ig SZU)
12,6
40,3
37,1
57,6
59,4
66,1
73,5
74,7
Kőolaj és kőolajtermékek
81,1
76,8
72,8
71,5
69,9
75,6
80,3
85
Szénféleségek
22,6
23,7
29,7
17,2
30,5
30,4
41,4
43,9
Villamos energia
16,8
21,2
29
21,1
5,4
7,4
12,9
11,3
Import (nukleáris fűtőelem nélkül)
44,1
47,7
44,6
48,4
47,8
55,2
63,5
68,6
ENERGIAIMPORT ÖSSZESEN
44,1
47,7
50,2
60,8
61,9
69,9
76,6
79,4
10
FÖLDGÁZ
11
A FORRÁSOK SZERKEZETE
Import 80,5%
Hazai termelés 19,5% MOL Rt. 19,3%
Nyugati irányból (HAG) 20,1%
Többi termelő 0,2%
Keleti irányból 60,4%
12
NAPI FÖLDGÁZFOGYASZTÁS ALAKULÁSA (millió m3) Elfogyasztott napi mennyiség Hazai termelés Elfogyasztott napi import Kitárolás Betárolás
, Fogyasztás, millió m3
90
70
50
30
10
-10
-30
Kitárolás
Betárolás
Kitárolás
13
A FÖLDGÁZRENDSZER CSÚCSKAPACITÁSA (Mm3/nap) HAZAI TERMELÉS
8
HAG IMPORT
9
azon belül nyugati orosz BEREGSZÁSZ IMPORT azon belül orosz nem orosz TÁROLÓ ÖSSZESEN
3 6 30 25 5 51,5 98,5*
* -15 °C körüli napi középhőmérsékletig korlátozásmentesen elegendő a fűtési időszakban
14
A 2009. januári gázkrízis kronológiája 2008. december 19.
Oroszország az ún. Early Warning Mechanism keretében tájékoztatta az EU-t, hogy az orosz-ukrán fél közötti pénzügyi elszámolási vita következtében problémák léphetnek fel a gázszállításokban.
2009. január 1.
A Gazprom leállította az Ukrajnának szóló gázszállítást azzal, hogy az európai megrendelőknek szánt gázt továbbítja a tranzitvezetékbe.
2009. január 6.
Megszűnt az Ukrajnán keresztüli európai földgázszállítás.
2009. január 7.
A Gazprom tájékoztatása szerint leállította az Ukrajnán keresztüli európai tranzitszállításokat, mert az nem jutott el a megrendelőkhöz.
2009. január 20.
Újraindult Európába.
Forrás: KHEM
az
Ukrajnán
keresztüli
orosz
földgázszállítás
15
A magyarországi események 2009. január 6. 20:30-tól
az FGSZ elrendelte a megszakítható fogyasztók kizárását, és az I. korlátozási kategória bevezetését;
2009. január 7. 8:00
az FGSZ elrendelte a II. korlátozási kategória bevezetését;
2009. január 7.
jogszabályok kihirdetése a földgáz biztonsági készlet felhasználásának engedélyezéséről, valamint 2009. január 10-ének szabadnappá nyilvánításról;
2009. január 8. 9:30
a II. korlátozási kategória feloldásra került;
2009. január 8-
Magyarország hazai kitermelésből és nyugati importból származó gázt exportált a szerbiai, valamint boszniahercegovinai fogyasztók számára;
2009. január 15. 10:00
az I. korlátozási kategória is feloldásra került;
Forrás: KHEM
16
A FÖLDGÁZ FOGYASZTÁS- FORRÁS ALAKULÁSA 2009. január 6 -19 között Korlátozás: I. kategória: 01.06. 20:30 – 01.15. 10:00 II. kategória: 01.07. 08:00 – 01.08. 09:30
Megjegyzés: A nyugati import január 8-tól a tranzitot is tartalmazza Forrás: FGSZ FRI Országos Telemechanikai Rendszere
17
A FÖLDGÁZ FOGYASZTÁS- FORRÁS ALAKULÁSA 2009. január 7 -20 között Korlátozás: I. kategória: 01.06. 20:30 – 01.15. 10:00 II. kategória: 01.07. 08:00 – 01.08. 09:30
Megjegyzés: A nyugati import január 8-tól a tranzitot is tartalmazza Forrás: FGSZ FRI Országos Telemechanikai Rendszere
18
A TÁROLÓI MOBIL KÉSZLET január 20-án reggel és egy, ill. két évvel ezelőtt
Forrás: E.ON Földgáz Storage Zrt. adatszolgáltatása és az FGSZ FRI Országos Telemechanikai Rendszere
19
Tervezett jogszabály-módosítások A korlátozási koncepció újragondolása; Elő kell segíteni az alternatív tüzelőanyagra történő áttérés lehetőségét; Az erőművek kötelező folyékony szénhidrogén-készletezésének felülvizsgálata; Át kell tekinteni a biztonsági földgáztárolással kapcsolatos szabályokat; Új szabály kialakítása a gázzal való takarékoskodás gázkorlátozás nélkül történő elrendelésére; Forrás: KHEM
20
Ellátásbiztonsági beruházások – tárolóbővítések Országos kapacitás 2009. januárban: Kereskedelmi mobil kapacitás: 3720 Mm3 Kereskedelmi kitárolási kapacitás: 53,2 Mm3 /nap Stratégiai mobil kapacitás: 500 Mm3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 3 Mm3/nap E-ON Pusztaederics: Mobil kapacitás: 340 Mm3 Kitárolási kapacitás: 2,9 Mm3/nap
E-ON Zsana: 2009: Mobil kapacitás: 1540 Mm3 Kitárolási kapacitás: 26 Mm3/nap Stratégiai mobil kapacitás: 200 Mm3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 2,0 Mm3/nap 2010-től: Mobil kapacitás: 1940 Mm3 Kitárolási kapacitás: 30 Mm3/nap
E-ON Hajdúszoboszló: Mobil kapacitás: 1440 millió m3 Kitárolási kapacitás: 20,2 Mm3/nap
E-ON Kardoskút: Mobil kapacitás: 280 Mm3 Kitárolási kapacitás: 2,9 Mm3/nap
E-ON Maros-1: Mobil kapacitás: 120 mm3 (15°C) Kitárolási kapacitás: 1,2 Mm3/nap
MOL/Gazprom tervezett tároló MMBF Szőregi stratégiai tároló: 2009: Stratégiai mobil kapacitás: 300 Mm3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 1,0 Mm3/nap 2010-től: Stratégiai mobil kapacitás: 1200 Mm3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 20,0 Mm3/nap 2011-től: Kereskedelmi mobil kapacitás: 700 Mm3 Kereskedelmi kitárolási kapacitás: 5,0 mm3/nap
Mobil kapacitás: min. 1000 Mm3
Forrás: MOL, FGSZ, E.On
21
Ellátásbiztonsági beruházások – beszállítási útvonalak A források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy LNG terminálról.
Forrás: KHEM
22
Ellátásbiztonsági beruházások – rendszerösszekötés
NETS program
horvát-magyar, román-mag yar, szlovák-mag yar rendszerösszekötő gázvezetékek
Forrás: KHEM
23
MEGLÉVŐ ÉS SZÓBA KERÜLT HATÁRKERESZTEZŐ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ III. Betáplálás KAPACITÁSOK10 (?) Mrd m /év 3
HAG import 4,5 Mrd m3/év
Nabucco
Beregszászi betáplálás Import 11,0 Mrd m3/év Tranzit be 4,3 Mrd m3/év Bővítés: 11 Mrd m3/év
Adria LNG
Erőmű 2400 MW
Déli Áramlat
Célvezeték 5 Mrd m3/év
Meglévő vezeték Szóba került projekt
Nabucco 30 (?) Mrd m3/év
Adria LNG 8-10 (?) Mrd m3/év
Déli Áramlat
Röszke Tranzit ki 4,3 Mrd m3/év
Déli Áramlat 20-30 (?) Mrd m3/év
24
KŐOLAJ ÉS -TERMÉKEK
25
KŐOLAJTERMÉK-ELLÁTÁS (1)
100%
A hazai kőolajtermék felhasználás kb. 7 Mt/év
A felhasználás szerkezete Energetikai (tüzelési) célú 15%
90% 80%
Vegyipari alapanyag, kenőanyag 25%
70% 60%
Import 6 Mt/év
Üzemanyag (közlekedés) 60%
50% 40% 30%
Szállítási útvonalak
20% 10% 0%
Hazai termelés 1 Mt/év
•Barátság olajvezeték déli ága, •Adria olajvezeték (kétirányú szállítási lehetőség), •vasúti szállítás, •folyami szállítás, •termékvezetékek, •a termékek közúti szállítása.
26
KŐOLAJTERMÉK-ELLÁTÁS (2)
Biztonsági készletezés •központi készletezés kőolajban és termékekben (90 napi készlet), •finomítói, kereskedelmi és nagyfogyasztói készletek (több napos ellátást biztosítanak).
Hazai eredetű bio-üzemanyagok (bioetanol, biodízel) •környezetvédelmi célokat szolgálnak, •növelik az ellátás biztonságát, •2010-re az üzemanyagok közel 6 %-át teszik ki.
27
A BARÁTSÁG ÉS ADRIA KŐOLAJVEZETÉKEK
Szlovákia
28
VILLAMOSENERGIA
29
FESZÜLTSÉG KIMARADÁS OKOZÓI MAGYARORSZÁGON
30
A FOLYAMATOS ELLÁTÁS ÁLLAMI ELLENŐRZÉSE Erőművek esetén a tüzelőanyag és az erőművi tartalékok figyelése. Az átviteli és elosztó hálózat (természetes monopólium) esetében az állam felügyeletet gyakorol (ösztönöz/büntet).
ÁL
LA M 31
AZ ELLÁTÁS MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ÖSZTÖNZÉSE Az ösztönző/büntető mechanizmus 2003. január 1.-től van hatályban. Első alkalmazása 2004. július 1.-től. Második alkalmazása 2007. július 1.-től.
Olaszország, Írország, Norvégia és Anglia után Magyarország vezette be az ösztönző tarifa szabályozást Európában. 32
A CENTREL VILLAMOSENERGIA-RENDSZERE
Forrás: MVM ZRt.
33
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth J. Ferenc
34
