Ls
romÉlnyszám : A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE
.. ti
.s
Érkezett: 2009
á?> } f
ivvLgaa? .0
ii
J Ú L 1 6.
Dr. Szili Katalin elnök asszony részére
Országgyűlés BUDAPEST
II-1/02749-5/2009 .
Tisztelt Elnök Asszony ! Az Országgy űlés 2009 . június 29-i ülésnapján fogadta el a mez őgazdasági é s élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazot t tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt (T/10057 . számú törvényjavaslat) . Elnök Asszony a törvényt 2009 . június 30-án küldte meg részemre kihirdetésre, sürgősségi kérelem nélkül. A törvénnyel nem értek egyet, ezért élek az Alkotrnány 26 . § (2) bekezdésében biztosított jogkörömmel, és a törvényt a kihirdetésére megállapított határid őn belül, megfontolásra visszaküldöm az Országgyűlésnek.
Tisztelt Országgy ű lés ! A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szembe n alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény (Törvény) célj a — javaslatának indokolása szerint —, hogy az élelmiszer termékpálya szerepl ői közötti üzleti kapcsolatok átláthatóbbá és etikusabbá váljanak . Ennek érdekében a Törvény bizonyo s kereskedői magatartásokat tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősít, és ezekhez a magatartásokhoz polgári jogi és közigazgatási jogi szankciókat fűz.
Az Országgyűlés joga annak eldöntése, hogy az egyes vállalkozások közötti tisztességtele n magatartások visszaszorítása érdekében szükség van-e jogalkotói beavatkozásra . Az Országgyűlésnek ezt a döntését nem kívánom felülbírálni, bár kétséges számomra, vajon a Törvény minden szempontból összhangban van-e az Európai Közösség irányad ó versenyjogi jogszabályaival . Ugyanakkor a Törvénnyel nem értek egyet, mert a z előkészítetlen, átgondolatlan, kitűzött céljai elérésére nagy valószín űséggel alkalmatlan, é s nélkülözi azokat a sajátos eljárási szabályokat, amelyek szükségesek lennének a Törvén y által előírtt hatósági eljárás megfelel ő lefolytatásához . 1 . A Törvény javaslatát 2009 . június 23-án nyújtotta be Herbály Imre (MSZP), Fon t Sándor (Fidesz), Dr. Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor (SZDSZ) és Karsa i Péter (független) országgy űlési képviselő. Hat nappal kés őbb, 2009. június 29-én a Házbizottság T/10057/3 . számú javaslatában a Törvény tárgyalása során a Házszabálytó l való következ ő eltéréseket javasolta : —a Törvény erre irányuló külön kérelem nélkül kerüljön fel a 2009 . június 29-i ülé s napirendjére; —a tárgysorozatba vételrő l szóló döntésre és sürgő sségről történ ő szavazásra ne kerüljön sor, módosító javaslatok benyújtására 2009 . június 29-én (hétfőn) 13 óráig legyen lehetőség; —módosító javaslatok beérkezése esetén is — az együttes és összevont általános é s részletes vitában az el őterjesztő knek, a kijelölt bizottságok el őadóinak és a képvisel őcsoportok nevében felszólaló képvisel ő knek, valamint az els ő ként szólásra jelentkező független képvisel ő nek 6-6 perces felszólalását követően 2009 . június 29-én (hétfőn) kerüljön sor a módosító javaslatokról történ ő szavazásra és a zárószavazásra. A Házszabálytól való eltérésre vonatkozó javaslatot az Országgy űlés 2009. június 29-én 1 2 óra 45 perckor elfogadta. A Törvény általános és részletes vitáját — mely együtt zajlott a T/10056. számú törvényjavaslat általános vitájával — az Országgy űlés délután mintegy 1 5 perc alatt megtartotta . Ezt követően este 6 órakor az Országgyűlés elfogadta a mezőgazdasági bizottságnak a törvényjavaslat számos rendelkezését érint ő módosító
2
javaslatát, melyet a bizottság ugyancsak június 29-én nyújtott be, majd az egy percen belü l megtartott zárószavazáson elfogadták a képviselők magát a Törvényt. Ez a fajta törvényalkotási mód komoly veszélyét hordja magában annak, hogy a z elfogadott jogszabály nem lesz kell ően átgondolt, a jogszabályszerkeszté s követelményeinek megfelelő , és hatásai sem lesznek kiszámíthatók. Az elfogadott normaszöveg sajnálatos módon igazolja ezeket a veszélyeket . Nem kívánom a Törvény valamennyi ellentmondásos, a jogszabályszerkesztés szabályait figyelmen kívül hagy ó szabályát sorra venni, példaként csak néhányat sorolok fel . A Törvény 3 . 5 (5) bekezdése például ugyanezen § (1) bekezdés e) pontjára utal, miközbe n az (1) bekezdés egyetlen mondatból áll . Nem válik könnyebben értelmezhetővé a 3. § (5) bekezdése akkor sem, ha az abban foglalt utalást a 3 . § (2) bekezdése e) pontjár a vonatkoztatjuk . Ez a pont ugyanis bizonyos, a termék forgalmazásához kapcsolód ó szolgáltatásra vonatkozó feltételeket tisztességtelennek és így jogellenesnek min ősít, miközben a 3 . § (5) bekezdése e feltételek általános szerz ő dési feltételként való nyilvánosságra hozatalát írja el ő. Nehezen érthet őek a Törvény által a termék ellenértéke kiegyenlítésére megállapított határidői is. A 3 . § (2) bekezdés h) pont hb) alpontja értelmében a gyorsan romló termékek esetén a termék fogyaszthatósági ide/ének, illetve min őségmegő rzési idő tartamának lejártát követ ő 30 napon túli fizetés tisztességtelen, amíg ugyanezen pont hc) alpontj a szerint egyéb termék esetén a tejesítést követő 30 nap lehet a fizetési határidő. Ebből az következne, hogy a gyorsan romló termékeknél hosszabb lehet a fizetési határid ő, mint az egyéb termékeknél, hiszen a teljesítés időpontja szükségszerűen megelőzi
a
fogyaszthatósági id ő lejártát . Aligha feltehető, hogy az Országgy űlés valóban ezt kívánta volna elérni . Átgondolatlan a Törvény 3 . § (3) bekezdésének és 9. § (2) bekezdésének viszonya is . A 3. § (3) bekezdése a tisztességtelen forgalmazói magatartást tartalmazó, illetve az
e
törvényben szerepl ő tilalom megkerülésére irányuló szerződési kitételt minősíti semmissé , amíg a 9. § (2) bekezdése a már megkötött szerz ődések egészének semmisségét mondja ki. A 9. § (2) bekezdése jelenlegi megfogalmazása az Országgyűlés mez őgazdasági
3
bizottságának T/10057/2 . számú módosító javaslata nyomán került a normaszövegbe . E módosító javaslat indokolása leszögezi, a benyújtott javaslathoz képest a változtatást a jogbiztonság és a szerz ődő felek egyenl ő jogi helyzetének biztosítása indokolja . Ugyanakkor a mezőgazdasági bizottság a Törvény 3 . § (3) bekezdésének hasonló módosítását nem javasolta. Mindez a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959 . évi IV . törvénynek (Ptk.) az érvénytelenségre vonatkozó szabályai fényében is kérdéseket vet fel , hiszen a Ptk . ismeri a részbeni érvénytelenséget, és a 239 . § (1) bekezdésében csak arra az esetre mondja ki az egész szerz ődés megdőlését, ha a felek a szerz ődést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg . 2. A Törvény el őkészítetlenségére utal az is, hogy azt nem alapozza meg semmifajt a hatástanulmány . Ez pedig különösen indokolt lenne arra tekintettel, hogy a Törvén y hatálya — értelemszer űen — csak a Magyar Köztársaság területére, illetve Magyarországo n honos jogalanyokra terjed ki, a külföldön nem magyar jogalanyok által kötöt t jogügyletekre nem . Emiatt joggal vethető fel annak a lehető sége, hogy a Törvény hatályba lépését követő en a külföldi tulajdonban lévő kereskedők külföldi vállalkozások útján, külföldi beszállítóktól szerzik majd be az érintett tetlnékeket, hiszen az ilyen szerződése k nem tartoznak a magyar jog hatálya alá. Így végeredményben a Törvény az ellenkez ő hatást érheti el, mint amit elérni kívánt . Ezért a Törvény elfogadását megel őzően mindenképpen tisztázni kellett volna annak minden lehetséges következményét . 3. Végezetül nem értek egyet azzal, ahogyan a Törvény a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése esetére irányadó hatósági eljárást szabályozza . A Törvény 4 . §-a a Kormány által kijelölendő mezőgazdasági igazgatási szervet jogosítja fe l az eljárásra, sajátos ellen őrzési jogosultságokkal is felruházva ezt a szervet . Nem feltétlenül szükséges, hogy a gazdaság egy szektorával kapcsolatos, sajátos versenyellene s magatartásokkal szembeni eljárásokra a Gazdasági Versenyhivatal bírjon hatáskörrel . A Törvény alapján kijelölendő mezőgazdasági igazgatási szerv eljárására ugyanakkor — miután a Törvény további speciális szabályokat nem állapít meg — a közigazgatási hatóság i eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 . évi CXL . törvény (Ket .) lesz irányadó . Miután a Törvény a tisztességtelen piaci magatartások egy sajátos esetköré t szabályozza, és igen komoly pénzügyi szankció kiszabását is lehet ővé teszi, a Ket.
4
általános szabályainak alkalmazása nem tudja sem a hatóság hatékony eljárását biztosítani , sem az érintett ügyfelek számára megfelel ő garanciákat nyújtani . Ezért az eljáráso k megfelelő lebonyolítása szükségessé tette volna, hogy ha nem az ilyen ügyekben általában eljáró Gazdasági Versenyhivatal is jár el, a tisztességtelen piaci magatartás és
a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 . évi LVII . törvényhez (Versenytörvény) hasonlóa n a jelen Törvény is a Ket.-től eltérő , speciális eljárási és garanciális szabályokat adjon . Ugyanebben a körben aggályosnak látom a Törvény alapján kiszabható termékpálya felügyeleti bírság mértékének meghatározását . A Törvény 6 . § (2) bekezdése oly módon szabályozza e bírság mértékét, hogy meghatározza annak legkisebb és legnagyob b kiszabható összegét (ez utóbbi alapesetben ötszázmillió forint, ismételt kiszabás eseté n kétmilliárd forint .) Ezen belül a konkrét mérték meghatározására a 6 . § (5) bekezdése a d szempontokat. Azon túlmen ően, hogy ezen szempontok egy része nehezen értelmezhet ő (ilyen például az érintettek érdekei sérelmének köre, vagy a keresked ő gazdasági súlya) , önmagában aggályosnak látom azt, hogy a bírság legnagyobb mértéke —
a
Versenytörvénnyel ellentétben — nem a keresked ő árbevételéhez igazodik, hiszen így adot t esetben egyetlen bírság kiszabása is kezelhetetlen következményekkel járhatna a keresked ő számára . Mindezek alapján a Törvénnyel nem értek egyet . Kérem az Országgy űlést, hogy a Törvényt csak kellő
előkészítés után, a lehetséges hatásokat felmérve,
a
jogszabályszerkesztés követelményeit szem el őtt tartva fogadja el újra.
Tisztelt Országgy űlés! Végül ismételten szeretném felhívni a figyelmet arra, amit a társasházakról szóló 2003 . évi CXXXIII . törvény módosításáról szóló törvény visszaküldése kapcsán megfogalmaztam . A képviselők részvétele a törvényjavaslatok előkészítésében fontos lehet, de csak akkor , ha az nem megy a törvények minőségének rovására. Ha a képvisel ői indítvány ad ho c jellegű, szakmailag nem alátámasztott, nincs kell őképpen kidolgozva és átgondolva, akkor
5
nem töltheti be funkcióját. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jöv őben ezekre a z általánosabb, a törvényhozás egészét érintő szempontokra is legyen figyelemmel . Budapest, 2009 . július 15 . Udvözlettel-‘
Sólyom László
6
