A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE

2009/28. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ

6527

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE

Budapest, 2009. július 1., szerda

XII. évfolyam, 2009/32. szám

TARTALOM III. Utasítások, jogi iránymutatások A honvédelmi miniszter utasítása A szabályozott anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 51/2009. (VII. 1.) HM utasítás. . . . . . . . . . . . . . . 6529 A környezetvédelmi és vízügyi miniszter utasítása A közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 8/2009. (VII. 1.) KvVM utasítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6533 A külügyminiszter utasítása A 2009. évi pályázati eredmények végrehajtásának egyes kérdéseirõl szóló 9/2009. (VII. 1.) KüM utasítás . . . . . . 6539 A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter utasítása A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Információbiztonsági Szabályzatának 7/2008. (IX. 25.) NFGM utasítása módosításáról szóló 15/2009. (VII. 1.) NFGM utasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6540 Az oktatási és kulturális miniszter utasítása Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyeleti, tulajdonosi, alapítói jogok gyakorlásának rendjének 1/2009. (I. 30.) OKM utasítással kiadott szabályzata módosításáról szóló 2/2009. (VII. 1.) OKM utasítás. . . . . . . . . . . . 6542 A szociális és munkaügyi miniszter utasítása A rehabilitációs rendszer koordinálásáért felelõs miniszteri biztosról szóló 17/2009. (VII. 1.) SZMM utasítás . . . . . 6560

VII. Pályázati felhívások A Vám- és Pénzügyõrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága pályázati felhívása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6562

Az egészségügyi miniszter határozata Az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek besorolásáról szóló 1/2009. (VII. 1.) EüM határozat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6568 A honvédelmi miniszter határozatai A Honvédelmi Minisztérium 15/2008. (HK 5.) HM határozattal kiadott alapító okiratának hatályon kívül helyezésérõl szóló 55/2009. (VII. 1.) HM határozat . . . . . . . . . . . 6571 Egyes költségvetési szervek alapító okiratának módosításáról szóló 56/2009. (VII. 1.) HM határozat . . . . . . . . . . . . . 6572 Az Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasút-egészségügyi Központ) központi költségvetési szerv alapításáról szóló 89/2007. (HK 12.) HM határozat (hatályos szöveg). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6574 A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ költségvetési szerv alapításáról szóló 111/2007. (HK 16.) HM határozat (hatályos szöveg). . . . . . . . . . . 6579 Az MH Összhaderõnemi Parancsnokság jogi személyiségû szervezeti egységei (hatályos szöveg) . . . . . . . . . . . . . . 6581 A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnökhelyettesének közleménye Egységes NATO-elõírások elfogadásáról szóló 4/2009. (VII. 1.) HM HVKFH közlemény . . . . . . . . . . . . . . . . 6588 A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának közzétételei A Vodafone Magyarország Zrt. 2007/2008. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás (DH/2372-11/2009.) . . . . . . . . . . . . . . . . 6590 A Magyar Telekom Nyrt. 2007. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás (DH/1687-16/2009.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6591 A Fõvárosi Bíróság ítélete (bírósági döntés tanácsi határozat tárgyában). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6594 A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának közzétételei

VIII. Közlemények A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplõ külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamairól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6563

Határozat fellebbezés elbírálásáról (FK/615-185/2009.) . . .

6602

Határozat fellebbezés elbírálásáról (FK/615-186/2009.) . . .

6605

Tájékoztatás a piacfelügyeleti eljárásokban a Nemzeti Hírközlési Hatóság által hozott és a hatóság honlapján 2009. május hónapban közzétett érdemi határozatokról. . . . . . 6609

6528


Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások nyilvántartásba való bejegyzésének tényérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6612 Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások nyilvántartásból való törlésének tényérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6613 Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleményei

2009/32. szám

a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumába 2009. március 27-én sorsolt civil szervezetekrõl és delegáltjaikról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6615 a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumába 2009. március 27-én sorsolt civil szervezetekrõl és delegáltjaikról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6616

a 2009. július 1-je és július 31-e között alkalmazható, az APEH által közzétett üzemanyagárak alakulásáról . . . . 6614 a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról 6614 Az Országos Rádió és Televízió Testület közleményei a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumába 2009. március 27-én sorsolt civil szervezetekrõl és delegáltjaikról 6615

IX. Hirdetmények Alapítványok pénzügyi beszámolója A Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztõ, Kutatási és Oktatási Szabadelvû Alapítvány 2008. évi pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6617

2009/32. szám


6529

III. Utasítások, jogi iránymutatások Utasítások A honvédelmi miniszter utasítása A honvédelmi miniszter 51/2009. (VII. 1.) HM utasítása a szabályozott anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásáról A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 52. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekrõl szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel az alábbi utasítást adom ki: 1. § Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetekre, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet) terjed ki.

2. § Az utasítás alkalmazásában: a) honvédségi felhasználó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki honvédelmi szervezet vonatkozásában szabályozott anyagot, fluortartalmú üvegházhatású gázt az ilyen anyagot tartalmazó berendezés javításánál, karbantartásánál, újratöltésénél, utántöltésénél valamint egyéb eljárásoknál – az alapanyagként vagy reakcióközegként történõ alkalmazás kivételével – berendezésbe betölt, abból lefejt; b) üzemeltetõ: az a honvédelmi szervezet, amely szabályozott anyagot vagy fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó (hadi)technikai eszközt, készüléket, berendezést rendszeresít, üzembe helyez, üzemeltetésbõl, rendszerbõl kivon, illetve ilyen (hadi)technikai eszközt inkurrenciaként értékesít, technológiát alkalmaz vagy más részére ilyen anyagot vagy ilyen anyaggal mûködõ berendezést rendeltetésszerû használatra biztosít.

3. § (1) Az üzemeltetõ köteles felhívni a honvédségi felhasználót arra, hogy az általa felhasznált hûtõközegek vonatkozásában az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekrõl szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 11. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti éves összesített jelentését a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenõrzési és Hatósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) részére évente, a tárgyévet követõ év február 28-ig köteles megküldeni. (2) Az üzemeltetõ a szabályozott anyagot, vagy a legalább 3 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó eszközök, berendezések vonatkozásában – az 1. mellékletben elõírt tartalommal, és a 2. melléklet szerinti bontásban – a tárgyévet követõ év február 28-ig szolgáltat adatot a Hivatal részére. (3) A Hivatal az (1) és (2) bekezdés alapján összegyûjtött adatokat összesített éves jelentésében küldi meg az R. 4. § (1) bekezdése szerinti testület részére. (4) Az üzemeltetõ az R. 22. §-ának (4) bekezdése szerinti éves bejelentési kötelezettségét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos értesítõjében közzétételre kerülõ, a légszennyezés mértéke éves bejelentés ûrlapon a hozzá tartozó kitöltési útmutató alapján, a Hivatal útján köteles teljesíteni.

6530


2009/32. szám

4. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követõ 3. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az ózonréteget károsító anyagokkal kapcsolatos egyes feladatok végrehajtásáról szóló 69/2005. (HK 14.) HM utasítás. (2) Az üzemeltetõ az R. 22. §-ának (3) bekezdése szerinti alapbejelentést a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos értesítõjében közzétételre kerülõ alapbejelentés ûrlapon a hozzá tartozó kitöltési útmutató alapján a Hivatal útján köteles teljesíteni. (3) A 3. § (1)–(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget elsõ alkalommal ezen utasítás hatályba lépését követõ 90 napon belül kell teljesíteni. Budapest, 2009. június 23. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter

1. melléklet az 51/2009. (VII. 1.) HM utasításhoz HONVÉDELMI SZERVEZET Szabályozott anyagok és fluortartalmú üvegházhatású gázok éves adatszolgáltatása 1. Az üzemeltetõ adatai: Az adatot szolgáltató honvédelmi szervezet (üzemeltetõ) megnevezése: ...................................................................... ........................................................................................................................................................................................ Levelezési cím: .............................................................................................................................................................. A honvédelmi szervezet parancsnokának/vezetõjének neve, rendfokozata: ........................................................................................................................................................................................ A honvédelmi szervezet ügyintézõjének neve, rendfokozata, telefonszáma: ........................................................................................................................................................................................

2. A szabályozott anyagokra/F-gázokra vonatkozó adatok: ANYAGKÉSZLET/ESZKÖZ INFORMÁCIÓ (tárgyév: ………………..) Szabályozott anyag/F-gáz megnevezése [a 2037/2000 EK rendelet I. mellékletében található szabályozott anyagok, illetve a 842/2006 EK rendelet I. mellékletében meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázok („F-gázok”)]

Eszköz, berendezés megnevezése [a 310/2008. (XII. 20.) Korm. 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti berendezés azonosító kód, amennyiben van]

Mindösszesen

–

Eszköz mennyisége a tárgyév december 31-én (db)

Szabályozott anyag/ „F-gáz” eszközönkénti mennyisége a tárgyév december 31-én (kg)

–

Eszközökben, berendezésekben lévõ szabályozott anyag/ „F-gáz” összesen a tárgyév december 31-én (kg)

2009/32. szám


6531

ANYAGMENNYISÉG-VÁLTOZÁS INFORMÁCIÓ Tartalék készlet1 a tárgyév december 31-én kg

A berendezésbe betöltött mennyiség a tárgyévben kg

Tárgyévi vásárolt mennyiség kg

Felhasználási terület kódja a, b, c, d, e, f, g, h

Beszerzési forrás2

Veszélyes hulladékként átadott anyag 3

Átvevõ:

A negyedik oszlopban az alábbi felhasználási területeket kell megkülönböztetni: a) aeroszolok b) oldószerek c) hûtõközegek d) mûanyagok habosítása e) talajfertõtlenítés f) analitika g) tûzvédelem h) minden egyéb Az ötödik oszlopban a beszerzési forrás megnevezéseként a cég nevét kell megadni. 3. A készletek tárgyévi fogyásának okai eszközönként (tûz oltása, tartály kötelezõ nyomáspróbája miatti áttöltés vesztesége, regenerálás vagy regeneráltatás vesztesége, hibás/téves kezelés vagy kilövés vesztesége, szivárgás, más engedélyes részére történt átadás): ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ 4. A szabályozott anyagok/F-gázok kibocsátásának csökkentésére tett intézkedések: ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ 5. A szabályozott anyag kiváltásának terve (anyagonként, eszközönként, alternatívák vázolása, indokolás), halonok esetében a halon helyettesítésére alkalmas anyagok/technológiák azonosítására és rendszerbe állítására tett intézkedések: ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................

Kelt: P. H. aláírás (honvédelmi szervezet parancsnoka/vezetõje) 1 A tartalékban fel kell tüntetni a rendszerbõl kivont (inkurrenciában tárolt), azonban valamely honvédségi létesítményben, annak területén található (hadi)technikai eszközben, berendezésben található szabályozott anyag, vagy fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiségét is. 2 Halonok esetében külön fel kell tüntetni azt, hogy a beszerzési forrás a halon bank, vagy más engedélyes, benne a forrás konkrét adatai, elérhetõség. 3 A veszélyes hulladék kezelésére feljogosított szervezet részére történõ átadást igazoló okmány másolatának csatolása szükséges.

6532


2009/32. szám

2. számú melléklet az 51/2009. (VII. 1.) HM utasításhoz Szabályozott anyagot, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó technikai eszközök, berendezések

Fsz.

Eszközök/berendezések megnevezése

1.

JAS-39 Gripen vadászrepülõgép

2.

Mig-29B vadászrepülõgép

3.

L-39 kiképzõ repülõgép

4.

An-26 szállító repülõgép

5.

Mi-24 harci helikopter

6.

Mi-8/17 szállító helikopter

7. 8.

Oltóberendezés

halon-1301

halon-2402

BMP-1 BMP-1 gyalogsági harcjármû

9.

BRM-Fk

halon-1211 halon-2402

VPV T-72

10. T-72 közepes harckocsi 11.

VT-72

12.

T55

13.

Hûtõközeg töltetének típusa

T 55 közepes harckocsi

14.

VT-55

halon-1211 halon-2402 halon-1301

halon-2402

JVBT

15.

T55AM közepes harckocsi

16.

BTR 80 BTR 80

17.

Páncélozott BTR 80/A

halon-1211

18.

Szállító BTR 80 páncélozott mûszaki harcjármû felderítõ és akadályelhárító

halon-2402

19.

MTLBU alapgépû páncélozott mûszaki felderítõ és akadályelhárító

halon-2402

20.

BLG-60M hídvetõ harckocsi

halon-2402

21.

BLG 67 hídvetõ harckocsi

halon-2402

22.

BAT-2 gyorsjáratú lánctalpas buldózer

halon-2402

23.

Szabályozott anyagot tartalmazó hordozható, szállítható és beépített tûzoltó eszközök, berendezések, valamint a legalább 3 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tûzvédelmi rendszerek

24.

Központi légkondicionáló berendezések hûtõgépei (ipari folyadékhûtõ berendezések)

25.

Hûtõautók, hûtõutánfutók, egyéb hûtõberendezések gáztöltete

halon-2402

a 2037/2000 EK rendelet I. mellékletében található szabályozott anyagok, illetve a 842/2006 EK rendelet I. mellékletében meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázok a 2037/2000 EK rendelet I. mellékletében található szabályozott anyagok, illetve a 842/2006 EK rendelet I. mellékletében meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázok

2009/32. szám


6533

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter utasítása A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2009. (VII. 1.) KvVM utasítása a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról

A közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény és a végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet végrehajtására az alábbi utasítást adom ki:

1. § (1) Az utasítás hatálya a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) szervezeti egységeire terjed ki. (2) Az utasítás hatálya a KvVM Fejlesztési Igazgatóságára (a továbbiakban: FI) is kiterjed, ha a KvVM által kiírt pályázatokat vagy nem pályázati úton megítélt támogatásokat kezel.

2. § A KvVM által kiírt pályázatok pályázati felhívásának dokumentációjához mellékelni kell a jelen utasítás 1. és 2. számú mellékletei szerinti ûrlapokat, vagy olyan ûrlapokat, amelyek legalább az 1. és 2. számú mellékletekben található adatokat és nyilatkozatokat tartalmazzák, annak érdekében, hogy a pályázók teljesíteni tudják nyilatkozati kötelezettségüket.

3. § A KvVM által kiírt pályázatok esetében a pályázati felhívásban tájékoztatni kell a pályázókat arról, hogy a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerint a pályázat érvénytelen, ha a pályázó az összeférhetetlenségrõl, illetve az érintettségrõl nem nyilatkozik, továbbá nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, akinél az érintettség fennáll és arról nyilatkozott is, de annak közzétételét a Knyt.-ben meghatározottak szerint nem kezdeményezte.

4. § A nem pályázati úton megítélt támogatások esetében gondoskodni kell arról, hogy a támogatást kérõ természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet az 1. és 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot és kérelmet (vagy egy, legalább az 1. és 2. számú mellékletben található adatokat és kérelmet tartalmazó nyilatkozatot és kérelmet) kitöltse és a KvVM rendelkezésére bocsássa. E feltétel érvényesítése annak a szakmai vezetõnek a feladata, akinek a támogatás a tárgya szerint a feladat- és hatáskörébe tartozik.

5. § A KvVM által kiírt pályázatok esetében, amennyiben a pályázatot befogadó szerv is a KvVM, a Knyt. szerinti közzétételi kötelezettség végrehajtásáról a pályázat kiírásáért felelõs szakmai vezetõ gondoskodik.

6534


2009/32. szám

6. § A KvVM által nyújtott, pályázati eljárás nélkül megítélt támogatásokra vonatkozó, a Knyt. szerinti közzétételrõl az a szakmai vezetõ gondoskodik, akinek a támogatás a tárgya szerint a feladat- és hatáskörébe tartozik.

7. § A közzétételi kötelezettség 5–6. §-aiban megjelölt felelõse úgy tesz eleget a Knyt. szerinti közzétételi kötelezettségének, hogy a Knyt.-ben megjelölt adatokat a KvVM Költségvetési Fõosztálya (a továbbiakban: Költségvetési Fõosztály) által rendelkezésére bocsátott adatlapot (a továbbiakban: adatlap) kitöltve megküldi a Költségvetési Fõosztály vezetõjének, aki továbbítja az adatokat a Knyt. szerinti honlapon (a továbbiakban: honlap) megjelölt [email protected] elektronikus címre, legkésõbb a Knyt.-ben megjelölt határidõ (az egyes pályázatok befogadásától számított öt munkanap) lejártát megelõzõ munkanapon. A adatlap kitöltésével, valamint annak a Költségvetési Fõosztály részére történõ elküldésével a felelõs szakmai vezetõ egyben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/A. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény mellékletének III/3. pontjában elõírt kötelezettségének is eleget tesz.

8. § A KvVM által kiírt azon pályázatok esetében, amelyeknél nem a KvVM a befogadó szerv, a befogadó szervezettel való szerzõdéskötéskor a pályázat kiírásáért felelõs szakmai vezetõ és a szerzõdéskötésre jogosult vezetõ gondoskodik arról, hogy a szerzõdés tartalmazzon olyan elõírást, amely szerint a befogadó szerv a Knyt. szerint közzéteendõ adatokat a Költségvetési Fõosztály vezetõjének legkésõbb a Knyt. szerinti határidõ (az egyes pályázatok befogadásától számított öt munkanap) lejártát megelõzõ munkanapon megküldi. A Költségvetési Fõosztály a megküldött adatokat továbbítja a honlapon megjelölt [email protected] elektronikus címre az adatlap szerint.

9. § A pályázat kiírásáért felelõs szakmai vezetõ és a szerzõdéskötésre jogosult vezetõ gondoskodik az érvényes szerzõdések esetében, a szerzõdõ partnerek utólag történõ nyilatkoztatásáról (1. és 2. számú melléklet alapján), annak érdekében, hogy a 8. § elsõ mondata szerinti rendelkezés ne csak a jelen utasítás hatálybalépése után kötendõ szerzõdések esetében érvényesüljön, hanem azon szerzõdések esetében is, amelyeket úgy kötöttek meg, hogy a pályázati kiírás közzétételére – ennek hiányában a támogatás megítélésére vonatkozó kérelem benyújtására – 2008. április 1-je után, de jelen utasítás hatálybalépése elõtt került sor.

10. § A közzétételi kötelezettség 5–6. § szerinti felelõse a pályázati döntés meghozatala után a Költségvetési Fõosztály vezetõjével együttmûködve gondoskodik a közzétett adatok törlésérõl és a támogatást nyertek megnevezésének, valamint a támogatás összegének közzétételérõl.

11. § A minisztériumi (XVI.) fejezeti kapcsolattartót a kabinetfõnök jelöli ki. A minisztériumi fejezeti kapcsolattartó feladata a Knyt. végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendeletben kijelölt minisztériummal (a továbbiakban: mûködtetõ), valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervekkel, szervezetekkel – a Knyt. végrehajtása érdekében – a kapcsolattartás.

2009/32. szám


6535

12. § A KvVM kiemelt adatszolgáltatója a Költségvetési Fõosztály vezetõje. A kiemelt adatszolgáltató feladata az egyes hivatali szervezeteknél és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó intézményeknél az adattovábbításra kijelölt személyek (adatszolgáltatók) adatainak (név, beosztás, elérhetõség) összegyûjtése, ezen adatok naprakészen tartása, valamint megküldése a mûködtetõ és az üzemeltetõ számára.

13. § A kabinetfõnök tájékoztatja a mûködtetõt a 11–12. § szerint kijelölt fejezeti kapcsolattartó és a kiemelt adatszolgáltató személyérõl, valamint adatairól (beosztás, elérhetõség), továbbá a személyükben és adataikban bekövetkezett változásokról. 14. § Jelen utasítás a közzététele napját követõ napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. Szabó Imre s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

6536


2009/32. szám

1. számú melléklet a 8/2009. (VII. 1.) KvVM utasításhoz NYILATKOZAT a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról, vagy hiányáról A pályázó neve: Természetes személy lakcíme: Születési helye, ideje: Gazdasági társaság esetén székhelye: Cégjegyzékszáma: Adószáma: Képviselõjének neve: Egyéb szervezet esetén székhelye: Képviselõjének neve: Nyilvántartásba vételi okirat száma: Nyilvántartásba vevõ szerv megnevezése: Kijelentem, hogy személyemmel, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.) – 6. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség 1. nem áll fenn vagy c 2. fennáll az … pont alapján – 8. § (1) bekezdése szerinti érintettség 1. nem áll fenn vagy 2. fennáll az … pont alapján

c

Az összeférhetetlenség vagy az érintettség alapjául szolgáló körülmény leírása: ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ Kijelentem, hogy az összeférhetetlenség megszüntetésére az alábbiak szerint intézkedtem: ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................

Kijelentem, hogy az érintettség közzétételét külön ûrlap csatolásával kezdeményeztem.

Kelt: …………………………………………… aláírás/cégszerû aláírás

2009/32. szám


6537

2. számú melléklet a 8/2009. (VII. 1.) KvVM utasításhoz KÖZZÉTÉTELI KÉRELEM a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti érintettségérõl A pályázó neve: Természetes személy lakcíme: Születési helye, ideje: Gazdasági társaság esetén székhelye: Cégjegyzékszáma: Adószáma: Képviselõjének neve: Egyéb szervezet esetén székhelye: Képviselõjének neve: Nyilvántartásba vételi okirat száma: Nyilvántartásba vevõ szerv megnevezése: Kijelentem, hogy a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti érintettség személyemmel, illetve a pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennáll, mert a) A pályázati eljárásban döntés-elõkészítõként közremûködõ vagy döntéshozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állok, de a törvény értelmében nem minõsülök döntés-elõkészítõnek vagy döntéshozónak. (Kizárólag természetes személy pályázó esetén!) Indoklás: Munkavégzésre irányuló jogviszonyban állok az alábbi szervezettel (a szervezet neve, székhelye beírandó): ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................

b) Nem kizárt közjogi tisztségviselõ vagyok (Kizárólag természetes személy pályázó esetén!) Indoklás: Az alábbiakban felsorolt tisztségek valamelyikével rendelkezem (a kívánt rész aláhúzandó): köztársasági elnök, Országgyûlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselõ, országgyûlési és európai parlamenti képviselõ, polgármester, alpolgármester, fõpolgármester, fõpolgármester-helyettes, helyi önkormányzati képviselõ, helyi önkormányzat képviselõ-testülete bizottságának tagja, központi államigazgatási szerv – a Knyt. 2. § (1) bekezdés d) pont alá nem tartozó – vezetõje és helyettesei, regionális fejlesztési tanács tagja

c) Az a)–b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója vagyok (Kizárólag természetes személy pályázó esetén!) Indoklás: – Közeli hozzátartozóm pályázati eljárásban döntés-elõkészítõként közremûködõ, vagy döntéshozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, de a törvény értelmében nem minõsül döntés-elõkészítõnek vagy döntéshozónak. – Közeli hozzátartozóm nem kizárt közjogi tisztségviselõ. (A kívánt rész aláhúzandó!) A közeli hozzátartozói kapcsolat megjelölése (a kívánt rész aláhúzandó): házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelõszülõ, testvér

6538


2009/32. szám

d) A pályázóként megjelölt szervezet olyan gazdasági társaság, amely az a)–c) pontban megjelölt személy tulajdonában áll (Kizárólag gazdasági társaság pályázó esetén!). Indoklás: Az érintett tulajdonos. Szervezet megnevezése, amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll (a szervezet neve, székhelye beírandó): ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ Közjogi tisztségének megjelölése (a tisztség beírandó): ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ A közeli hozzátartozói kapcsolat megjelölése (a kívánt rész aláhúzandó): házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelõszülõ, testvér e) A pályázóként megjelölt gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház, vagy szakszervezet tekintetében az érintettség fennáll, mert – vezetõ tisztségviselõje, – az alapítvány kezelõ szervének, szervezetének tagja, tisztségviselõje, – vagy társadalmi szervezet ügyintézõ, vagy képviseleti szervének tagja a pályázati eljárásban döntés-elõkészítõként közremûködõ szervnél, vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, nem kizárt közjogi tisztségviselõ, vagy e személyek közeli hozzátartozója Indokolás: Az érintettséget megalapozó személy társaságban betöltött pozíciója (a pozíció beírandó): ........................................................................................................................................................................................ A szervezet megnevezése, amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll (a szervezet neve, székhelye beírandó): ........................................................................................................................................................................................ Közjogi tisztség megjelölése (a kívánt rész aláhúzandó): köztársasági elnök, Országgyûlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselõ, országgyûlési és európai parlamenti képviselõ, polgármester, alpolgármester, fõpolgármester, fõpolgármester-helyettes, helyi önkormányzati képviselõ, helyi önkormányzat képviselõ-testülete bizottságának tagja, központi államigazgatási szerv – a 2. § (1) bekezdés d) pont alá nem tartozó – vezetõje és helyettesei, regionális fejlesztési tanács tagja A közeli hozzátartozói kapcsolat megjelölése (a kívánt rész aláhúzandó): házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelõszülõ, testvér. Kijelentem, hogy a fenti nyilatkozat kitöltésével eleget tettem a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseinek az érintettségemet illetõen. A nyilatkozatban szereplõ adatok a valóságnak mindenben megfelelnek. Kelt: ……………………………………………… aláírás/cégszerû aláírás

2009/32. szám


6539

A külügyminiszter utasítása A külügyminiszter 9/2009. (VII. 1.) KüM utasítása a 2009. évi pályázati eredmények végrehajtásának egyes kérdéseirõl A Kormánynak az egységes külképviseleti hálózat felülvizsgálatával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1095/2009. (VI. 16.) Korm. határozatában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: 1. A 2008 folyamán közzétett, 2009-es külszolgálati pályázati eredmények végrehajtását a fent hivatkozott Korm. határozatra tekintettel jelen utasítás hatálybalépésének napján az alábbiak szerint módosítom. 2. A bezárandó külképviseleten három évnél kevesebbet szolgált munkatársak részére felkészültségük, nyelvvizsgájuk alapján egy másik külszolgálati munkakör kerül felajánlásra. 3. Az elnyert pályázati hellyel rendelkezõ munkatársak 2009. július 15-ig névre szóló értesítést kapnak kiutazásuk idõpontjáról, illetve a hivatalvezetés személyüket érintõ más döntésérõl, amennyiben – a megpályázott és elnyert pályázati hely olyan külképviseletre vonatkozott, amely a Kormány döntése alapján bezárásra került, – a megpályázott és elnyert pályázati hely olyan külképviseletre vonatkozott, amelyen a Kormány döntése alapján létszámcsökkentésre, illetve munkakör-megszüntetésre került sor. 4. A Központban pályázatot elnyertek közül az ez évi kihelyezéseknél elõnyt élveznek azok, akik három évnél hosszabb idõt töltöttek a Központban. Azon pályázatot elnyertek, akik három évnél rövidebb idõt töltöttek a Központban kiemelt szakmai indokok, speciális nyelvvizsga és tudományos fokozat alapján kerülhetnek kihelyezésre. 5. Ez az utasítás az aláírás napján lép hatályba.

Budapest, 2009. június 18. Dr. Balázs Péter s. k., külügyminiszter

6540


2009/32. szám

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter utasítása A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 15/2009. (VII. 1.) NFGM utasítása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Információbiztonsági Szabályzatáról szóló 7/2008. (IX. 25.) NFGM utasítás módosításáról A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Információbiztonsági Szabályzatáról szóló 7/2008. (IX. 25.) NFGM utasítás (a továbbiakban: U.) módosítására kiadom a következõ utasítást:

1. Az U. 3. pontjában található, A szabályzathoz kapcsolódó munkautasítások jegyzéke címû felsorolás a következõ szövegrésszel egészül ki: Dokumentum neve

Típusa

„Adminisztrátori hozzáférések szabályozása munkautasítás

Munkautasítás”

2. Az U. 6.1.2.1. pontja az alábbi szövegrésszel egészül ki: – „Az adminisztrátori hozzáféréseket az Adminisztrátori Hozzáférések Szabályozása Munkautasítás tartalmazza.”

3. Az U. az ezen utasítás mellékletét képezõ Adminisztrátori Hozzáférések Szabályozása Munkautasítással egészül ki.

4. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.

Budapest, 2009. június 10. Varga István s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Melléklet a 15/2009. (VII. 1.) NFGM utasításhoz Adminisztrátori Hozzáférések Szabályozása Munkautasítás 1. Adminisztrátori hozzáférési tevékenységek 1.1. A munkautasítás célja A munkautasítás célja a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) munkaállomásain a lokális adminisztrátori hozzáférések szabályozása, az Információbiztonsági Szabályzattal (IBSz), Informatikai Üzemeltetési Szabályzattal (IUSz), és az Informatikai Fejlesztési Szabályzattal (fejlesztési szabályzat) összhangban. 1.2. A munkautasítás hatálya A munkautasítás tárgyi és személyi hatálya megegyezik az Információbiztonsági Szabályzat 2. pontjában írtakkal. 1.3. Adminisztrátori felhasználók 1.3.1. Alkalmazásgazdák A Minisztérium alkalmazásainak folyamatos informatikai, vagy szakmai tartalmú felhasználói támogatását biztosító munkatársak, akiknek feladataik ellátásához az alap hozzáféréseken túl magasabb szintû jogosultság szükséges. Külsõs munkatársak esetén ehhez szükséges, hogy szerzõdéses jogviszonyban álljanak a minisztériummal.

2009/32. szám


6541

1.3.2. Fejlesztõk A Minisztérium alkalmazásaihoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat ellátó munkatársak, akiknek munkavégzéséhez az alap hozzáféréseken túl magasabb szintû jogosultság szükséges. Külsõs munkatársak esetén ehhez szükséges, hogy szerzõdéses jogviszonyban álljanak a minisztériummal. 1.3.3. Ideiglenes jogkörrel felruházott felhasználók Azok a munkatársak, akiknek bizonyos feladataik ellátáshoz egy adott alkalmazáshoz az alap hozzáféréseken túl magasabb szintû hozzáférés szükséges. Külsõs munkatársak esetén ehhez szükséges, hogy szerzõdéses jogviszonyban álljanak a minisztériummal. 1.4. Hozzáférés igénylése 1.4.1. Alkalmazásgazdai és fejlesztõi hozzáférések igénylése Az 1.3.1. és 1.3.2. pont alá tartozó adminisztrátori felhasználók esetén a hozzáférési igény a Minisztérium Együttmûködési Portálján belül üzemelõ IT Szolgáltatások igénylése nevû funkcionális portálon keresztül jelenthetõ be. 1.4.2. Ideiglenes hozzáférésekhez szükséges igénylés Az 1.3.3. pont alá tartozó felhasználók esetén a hozzáférés kérése az Informatikai Fõosztály vezetõjének megküldött hivatalos levélben szakállamtitkári, vagy annál magasabb beosztású vezetõi jóváhagyással történhet. 1.5. Igénylések jóváhagyása A hozzáférési kérések engedélyezéséhez minden esetben az Információ Biztonsági Megbízott, valamint az IBSz szerinti mindenkori informatikai üzemeltetésért felelõs vezetõ együttes jóváhagyása szükséges. A beérkezõ hozzáférési kérelmek továbbításáról az Információ Biztonsági Megbízott és az üzemeltetési vezetõ részére az Informatikai Fõosztály vezetõje gondoskodik. 1.6. Hozzáférések technikai beállítása Az 1.5. pontban jóváhagyott igények technikai beállításáról az informatikai üzemeltetésért felelõs vezetõ a jóváhagyást követõen 1 munkanapon belül intézkedik. 1.7. Jogosultságok visszavonása 1.7.1. Alkalmazásgazdai és fejlesztõi hozzáférések megszûnése Az alkalmazásgazdák és fejlesztõk hozzáférései létrehozásukat követõen 1 év múlva automatikusan visszavonásra kerülnek, meghosszabbításuk az 1.4.1. pont szerinti eljárás alapján lehetséges. 1.7.2. Ideiglenes hozzáférések megszüntetése Az ideiglenes hozzáférés létrehozásától számítva 48 óra elteltével automatikusan megszûnik, amennyiben ezen felül is indokolt a hozzáférés, azt az igénylésben elõzetesen jelezni szükséges az igénylõk részérõl.”

6542


2009/32. szám

Az oktatási és kulturális miniszter utasítása Az oktatási és kulturális miniszter 2/2009. (VII. 1.) OKM utasítás az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyeleti, tulajdonosi, alapítói jogok gyakorlásának rendjérõl szóló 1/2009. (I. 30.) OKM utasítással kiadott szabályzat módosításáról 1. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyeleti, tulajdonosi, alapítói jogok gyakorlásának rendjérõl szóló 1/2009. (I. 30.) OKM utasítással kiadott szabályzatát a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva jelen utasítás mellékleteként kiadom. 2. Ez az utasítás a Hivatalos Értesítõben történõ közzététel napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg az 1/2009. (I. 30.) OKM utasítás a felügyeleti, tulajdonosi, alapítói jogok gyakorlásának rendjérõl szóló szabályzat kiadásával kapcsolatban hatályát veszti. Budapest, 2009. május 13. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Melléklet a 2/2009 (VII. 1.) OKM utasításhoz Szabályzat a felügyeleti, tulajdonosi, alapítói jogok gyakorlásának rendjérõl 1. Általános szabályok 1.1. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) Szervezeti és Mûködési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) Harmadik rész I/2. pontja alapján a felügyeleti, tulajdonosi, alapítói jogosítványok gyakorlójának személyét, valamint gyakorlásuk rendjét – ide nem értve az állami felsõoktatási intézmények tekintetében gyakorolt felügyeleti szervi jogosítványokat, valamint a hatósági jogosítványokat – a jelen szabályzatban határozom meg. 1.2. Értelmezõ rendelkezések – Döntés-elõkészítéséért felelõs: Az egyes jogosítványok gyakorlásával kapcsolatos intézkedés elõkészítéséért a 2–4. sz. mellékletek Döntés-elõkészítéséért felelõs rovatában meghatározott vezetõ felelõs. Az intézkedés meghozatalára a döntés elõkészítéséért felelõs vezetõ felügyelete alá tartozó illetékes fõosztály, szervezeti egység vezetõje külön feljegyzésben vagy az intézkedés tervezetét tartalmazó szakmai ügyiratban tesz javaslatot a jogosítvány gyakorlója részére. – Közremûködõk: A 2–4. sz. mellékletek Közremûködõk rovatában megjelölt vezetõk e jogkörükben: – véleményezik az intézkedés tervezetét (amennyiben annak kidolgozásában nem vettek részt), – részt vehetnek, megkeresés alapján részt vesznek az intézkedés tervezetének kidolgozásában, továbbá – szükség esetén intézkedés meghozatalát kezdeményezik az elõkészítéséért felelõs személy felé. – A jogosítvány gyakorlója: A 2–4. számú mellékletekben meghatározott jogosítvány gyakorlásával kapcsolatos döntés meghozója, intézkedés elrendelõje. – Szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ: A jelen szabályzat 1. sz. mellékletében meghatározott szakállamtitkár (egyéb vezetõ), aki az adott szervezettel (költségvetési szerv, gazdasági társaság és közhasznú társaság, valamint alapítvány és közalapítvány) kapcsolatos feladatokat a szakmai irányítás, illetve felügyelet szempontjából ellátja.

2009/32. szám


6543

– Kiemelt munkáltatói jogok: Közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi, kártérítési eljárás indítása, tartós fizetés nélküli szabadság engedélyezése. – Közvetlen munkáltatói jogok: Minden, a kiemelt munkáltatói jogok körébe nem tartozó jogosítvány, így különösen az illetményt, munkabért, egyéb juttatásokat nem érintõ kinevezés, munkaszerzõdés-módosítás, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony engedélyezése, rendes szabadság, külföldi kiküldetés, tanulmányút engedélyezése. – Szakmai felügyelet: Egyrészrõl: az 1. sz. melléklet 1. a) és 1. b) pontjában szereplõ költségvetési szervek, a 2. a) pontban felsorolt, a Megállapodásban szereplõ társaságok, valamint a 3. pontban megjelölt alapítványok, közalapítványok tevékenységét az OKM szervezetén belül szakmailag meghatározó szervezeti egységek. Másrészrõl: a 2. b) pontban megnevezett Társaságok esetében a minisztérium. Tekintettel arra, hogy a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja a 2. b) pontban felsorolt társaságok esetében, az ezen társaságok feletti minisztériumi szakmai felügyelet a 3.7. pontban, illetve a 3.2. sz. mellékletben leírtakban nyilvánul meg. 1.3. A jelen szabályzat hatálya alá tartozó szervezetekkel kapcsolatos ügyekben az OKM-et a Kormány ülésein, valamint az Országgyûlés elõtt az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) képviseli. Az ezzel kapcsolatos tevékenységét a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ, illetve a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár útján az érintett szerv vezetõje segíti. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) ülésein meghívottként az elõterjesztés tárgyától függõen a miniszter képviseletében az államtitkár, a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár vagy megbízottjuk vesz részt. 1.4. A jelen szabályzat alkalmazása során: – A Költségvetési és Közgazdasági Fõosztály (a továbbiakban: KKF), mint elõkészítõ, szervezõ és kapcsolattartó koordinálja az OKM felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és társaságok, alapítványok és közalapítványok SZMSZ-einek véleményezését, a költségvetési szervek, alapítványok és közalapítványok alapító okiratainak módosítását, elkészíti a társaságok alapító okiratainak módosítását. – Az illetékes szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ megkeresésére a KKF intézkedik az alapító okiratok módosításáról szóló elõterjesztések elõkészítése, véleményeztetése, belsõ államtitkári és miniszteri értekezlet elé bocsátása ügyében. – A szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ az elõterjesztés szakmai, tartalmi részét képezõ indokokat írásos formában összefoglalja, a módosításhoz szükséges nyilatkozatokat, mellékleteket beszerzi, azokat a KKF részére továbbítja. – A Jogi Fõosztály az SZMSZ Második rész IV. fejezet 3.3. pontja szerinti megkeresés alapján az elõkészítés során tanácsadást nyújt az OKM felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, alapítványok és közalapítványok, az OKM szervezeti egységei számára, valamint a Költségvetési és Közgazdasági Fõosztály megkeresése alapján elkészíti a jelen szabályzatban meghatározott okiratok tervezeteit. 1.5. A Közszolgálati Fõosztály az OKM SZMSZ-e alapján elõkészíti a hatáskörébe tartozó, a jelen szabályzatban meghatározott munkáltatói intézkedéseket, valamint e körben – megkeresésre – módszertani tanácsadást nyújt az OKM szervezeti egységei számára, továbbá ellátja a jelen szabályzat hatálya alá tartozó szervezeteket illetõen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével, valamint a vagyonnyilatkozatok kezelésével és õrzésével kapcsolatos feladatokat. A KKF köteles haladéktalanul tájékoztatni a Közszolgálati Fõosztályt a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek személyében, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség tekintetében bekövetkezett változásokról. Amennyiben a kötelezett személy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének felszólítás ellenére a jogszabályban meghatározott határidõn belül nem tesz eleget, a Közszolgálati Fõosztály tájékoztatása alapján a KKF készíti elõ a megbízatás visszavonásáról szóló intézkedést. 1.6. Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149/A. §-ában (a továbbiakban: Ámr.) elõírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a KKF felelõs. 1.7. Az OKM felügyeleti, tulajdonosi és alapítói jogkörébe tartozó szervezetek adatairól, illetve e szervezetek alapdokumentumairól (alapító okirat és SZMSZ) a KKF az interneten közzétett nyilvántartást vezet. A szervezetek adataiban

6544


2009/32. szám

bekövetkezett változásokról a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ tájékoztatja a KKF-et. A KKF a fent leírt közzétételi kötelezettsége teljesítésekor az OKM közzétételi szabályzata szerint jár el. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény által elõírt közzétételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a 9/2006. (26. OK.) OKM utasítás rendelkezik. 1.8. A jelen szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: A szakmai felügyeletet gyakorló vezetõk meghatározása 2. sz. melléklet: Felügyeleti szervi jogosítványok az OKM felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tekintetében az állami felsõoktatási intézmények kivételével 3.1. sz. melléklet: Tulajdonosi jogosítványok az OKM felügyelete alá tartozó gazdasági és közhasznú társaságok tekintetében 3.2. sz. melléklet: Szakmai felügyeleti jogosítványok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá esõ társaságok tekintetében 4. sz. melléklet: Alapítói jogosítványok az OKM felügyelete alá tartozó alapítványok és közalapítványok tekintetében

2. Felügyeleti szervi jogosítványok 2.1. Az OKM, mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tekintetében, különösen a 2. sz. mellékletben nevesített jogköröket látja el. A jogkörök a költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, megszüntetésével (1–2. pontok), a szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyásával, az állami feladatellátás szakmai irányításával, ellenõrzésével (3–7. és 12. pontok), a költségvetési gazdálkodási feladatokkal (9–11., 14–16. és 19. pontok), valamint a költségvetési szervek felügyeleti ellenõrzésével (17–18. pontok) kapcsolatos teendõkre terjednek ki. 2.2. A költségvetési szervek alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos jogkörök gyakorlása során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az Ámr. elõírásai szerint kell eljárni. Az intézkedés elõkészítéséért a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár felelõs azzal, hogy az alapító okiratok és módosításaik tervezetét – a társaságok alapító okiratainak módosítása kivételével – a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ javaslata alapján a KKF megkeresésére a Jogi Fõosztály készíti elõ. Az intézkedések tervezeteit a belsõ államtitkári és miniszteri értekezlet elé kell terjeszteni, a döntés meghozatalára kizárólag e testületek egyetértése esetén kerülhet sor. Amennyiben külön jogszabály alapján szükséges, az intézkedések tervezeteit a KKF küldi meg a jogszabály által elõírt szerveknek jóváhagyásra. 2.3. Az állami feladatellátás szakmai irányításával, ellenõrzésével kapcsolatos jogkörök gyakorlása az alábbiak szerint történik: a) A költségvetési szerv szervezeti és mûködési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá. A szervezeti és mûködési szabályzatot a költségvetési szerv alapító okiratának módosításait követõen 60 napon belül, valamint a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ kezdeményezésére felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményétõl függõen aktualizálni vagy a korábbi tartalommal megerõsíteni. A költségvetési szerv az alapító okiratával összhangban elkészített, indokolással és korrektúrával ellátott SZMSZ-ét a KKF-re küldi meg. A KKF a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõvel, a Jogi Fõosztállyal, az Ellenõrzési Fõosztállyal, a Közszolgálati Fõosztállyal, valamint az Államtitkár Titkárságával véleményezteti a tervezetet. A beérkezõ véleményeket a KKF foglalja össze és küldi meg az intézménynek a tervezet átdolgozása céljából. A továbbiakban a költségvetési szervvel a kapcsolatot a KKF tartja. Az SZMSZ kiadmányozása körüli teendõket is a KKF végzi. A költségvetési szervek szervezeti és mûködési szabályzatának jóváhagyására irányuló kérelemhez minden esetben csatolni szükséges a költségvetési szerv szervezeti és mûködési szabályzatának tervezetét annak kötelezõ mellékleteivel együtt (kötelezõ mellékletek: szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, szervezeti ábra). A felsoroltakon kívül a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ, valamint a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár elõírhatja egyéb dokumentumok kötelezõ becsatolását is. Az egyeztetett szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos miniszteri intézkedés tervezetét a KKF terjeszti elõ. b) A költségvetési szerv vezetõjével és gazdasági vezetõjével kapcsolatos kiemelt, illetve közvetlen munkáltatói jogkörök gyakorlóiról a jelen szabályzat 1. számú melléklete rendelkezik. Az intézkedést a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ javaslata alapján a Közszolgálati Fõosztály készíti elõ.

2009/32. szám


6545

c) A költségvetési szerv állami feladatként ellátott alaptevékenységének szakmai irányítását a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ látja el. Ennek keretében a vezetõ gondoskodik arról, hogy a költségvetési szerv tevékenységét az oktatási és kulturális ágazat célkitûzéseivel, az állami feladat ellátásában részt vevõ más szervezetek tevékenységével, a vonatkozó jogszabályi elõírásokkal, valamint a Kormány és a miniszter döntéseivel összhangban lássa el. A szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ a szakmai irányítás eszközeit saját maga alakítja ki, az alábbiak figyelembevételével: – A költségvetési szerv adott költségvetési évre szóló éves munkatervét minden esetben a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ hagyja jóvá, a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár egyetértésével. A jóváhagyásra benyújtott munkatervnek tartalmaznia kell a költségvetési szerv – alaptevékenységével összefüggõ – tárgyévi feladatainak tételes felsorolását, azok költségtervét a források megjelölésével (jóváhagyott éves költségvetés, fejezeti kezelésû elõirányzatból év közben biztosítandó támogatás, uniós vagy más pályázati rendszer keretében elnyert támogatás, az adott feladat ellátásával szerzett saját bevétel, egyéb), valamint a feladatok idõbeli ütemezését. A költségvetési szerv vezetõjének kérésére a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár egyetértésével mentesítheti a költségvetési szervet a munkaterv-készítési kötelezettség alól, amennyiben a költségvetési szerv tevékenységének jellege nem indokolja, vagy nem teszi lehetõvé a feladatok munkatervi szintû ütemezését. – A költségvetési szerv vezetõjének megkeresésére, illetve szükséges esetben hivatalból a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ szakmai útmutatást nyújt a szerv vezetõjének a feladatai ellátásához, tájékoztatja a feladatkörét is érintõ kormánydöntésekrõl, valamint a miniszter döntéseirõl, ezek végrehajtása érdekében a szerv vezetõjét utasíthatja. d) A költségvetési szerv vezetõjének rendszeres beszámoltatási rendjét a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ alakítja ki. Ennek eszköze lehet különösen a szakterület vezetõi értekezletén a szerv vezetõjének részvétele; rendszeres szóbeli és/vagy írásbeli beszámoltatás a szerv alaptevékenységének ellátásával kapcsolatos adatokról (pl. tárgyi és személyi feltételek alakulása, ügyforgalom, állampolgári visszajelzések, kapcsolat külsõ szervekkel stb.); a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ által elõre meghatározott eseményekrõl, illetve kiemelten kezelt ügyek alakulásáról történõ jelentéstételi kötelezettség elõírása (pl. büntetõügyben eljáró hatóság által érkezett megkeresés, jelentõsebb jogszabályváltozással kapcsolatos felkészülés helyzete stb.). Hiányosságok feltárása esetén a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ a költségvetési szerv vezetõjét elsõsorban határidõ kitûzésével felhívja azok megszüntetésére. Amennyiben a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ megítélése szerint a feltárt hiányosságok súlya, vagy ismétlõdõ jellege miatt a költségvetési szerv vezetõje felelõsségének megállapítása (fegyelmi eljárás keretén belül vagy azon kívül) szükséges, az erre irányuló javaslatát a kiemelt munkáltatói jogokat gyakorló miniszter felé haladéktalanul megteszi. e) A szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár közremûködésével a 2. sz. melléklet 7. pontjában foglalt jogkörében a jelen fejezet d) pontban foglalt rendszeres és rendkívüli beszámoltatás, helyszíni ellenõrzés, vagy más alkalmas módon vizsgálja, hogy a költségvetési szerv mûködése, valamint az állami feladatként ellátott tevékenysége megfelel-e a törvényesség, illetve a szakmai hatékonyság követelményeinek, valamint a vonatkozó jogszabályokban, illetve a Kormány és a miniszter döntéseiben foglaltaknak. Hiányosságok feltárása esetén a szakállamtitkár megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen felhívja a szerv vezetõjét a hiányosságok megszüntetésére, javaslatot tesz a miniszternek soron kívüli ellenõrzés elrendelésére, szükség esetén kezdeményezi a költségvetési szerv vezetõjének felelõsségre vonását. f) A költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ vizsgálja felül a szakmai feladatok ellátásának szempontjából. A felülvizsgálathoz szükséges adatszolgáltatás rendjét és az éves beszámolóban szereplõ információkat a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár és a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ évente közösen határozzák meg, és azt a felügyelt szervvel a vonatkozó jogszabályban foglalt határnapig közlik. A felülvizsgálat minden esetben kiterjed: – a költségvetési szerv jóváhagyott éves munkatervében szereplõ, valamint az év közben saját vagy felügyeleti szervi hatáskörben megállapított feladatai elvégzésének – a végre nem hajtott feladatok esetében az elmaradás indokainak – szakmai szempontból történõ értékelésére (szakmai feladatellátás általános színvonalának megállapítása; – az elõre megtervezett, valamint az év közben megállapított feladatok tervezett és tényleges költségeinek összehasonlítására, a jelentõsebb mértékû eltérések indokoltságának vizsgálatára (pénzeszköz-felhasználás hatékonyságának megállapítása; – a szakmai feladatellátás általános színvonalának a rendelkezésre bocsátott és felhasználásra került pénzeszközök mennyiségével történõ összehasonlítására (alul- vagy túlfinanszírozottság megállapítása); – a megelõzõ évben és a tárgyévben rendelkezésre bocsátott elõirányzatok változásához viszonyítottan a szakmai feladatellátás általános színvonalának változására. g) A költségvetési gazdálkodási feladatokkal kapcsolatos jogkörök gyakorlása során az Áht., az Ámr., az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint az egyéb jogszabályok elõírásai szerint kell eljárni. A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében

6546


2009/32. szám

szellemi tevékenységre kötött szerzõdéseire vonatkozó szabályok elõírása (2. sz. melléklet 14. pont) a 6/2007. (OK. 19.) OKM utasításban vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze útján történik. Az utasítás módosításának elõkészítéséért és a belsõ államtitkári, valamint miniszteri értekezlet elé terjesztéséért a Jogi Fõosztály felelõs. h) A költségvetési szervek felügyeleti ellenõrzésével kapcsolatos jogkörök gyakorlásának rendjérõl az Áht., az Ámr., a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, valamint az OKM Belsõ ellenõrzési kézikönyve rendelkezik. 2.4. A jelen fejezet alkalmazása során azon felügyeleti szervi jogosítványok esetében, ahol a döntést a miniszter hozza, a döntésnek megfelelõ okirat kiadmányozója – a 2. számú melléklet 11.,14., 17. és 18. pontjában meghatározott jogosítvány kivételével – az államtitkár.

3. Tulajdonosi és szakmai felügyeleti jogosítványok 3.1. Az OKM a magyar állam tulajdonosi részesedésével mûködõ közhasznú társaságokban és gazdasági társaságokban (jelen fejezetben a továbbiakban együtt: társaságok) az állam nevében tulajdonosi jogokat vagyonkezelési, üzletrész-hasznosítási, vagy más típusú megállapodás, szerzõdés alapján gyakorol. A jogkörök a társaságok alapításával, átalakításával, megszüntetésével (3.1. sz. melléklet 1–7. pontok), a munkáltatói jogok gyakorlásával (3.1. sz. melléklet 8–9. pont), a tervezéssel és beszámoltatással (3.1. sz. melléklet 10–14. pontok), illetve a társaság mûködésével kapcsolatos egyéb, jogszabályban, illetve alapító okiratban (társasági szerzõdésben) meghatározott, kiemelt jelentõségû kérdésekben történõ alapítói döntés meghozatalával (3.1. sz. melléklet 15–34. pontok) kapcsolatos teendõkre terjednek ki. 3.2. A miniszter statútumában meghatározott oktatási és kulturális feladatok ellátásában részt vevõ, de a tulajdonosi jogok gyakorlása tekintetében az MNV Zrt.-hez tartozó társaságokra vonatkozóan az OKM-nek a tulajdonosi döntéselõkészítõ folyamat során a társaságokkal megkötött közhasznú szerzõdése alapján véleményezési joga van. 3.3. Az alapítói döntések meghozatalának rendje: a) Az egyszemélyes társaságok esetében az alapító a hatáskörébe tartozó döntési jogosultságait a társaság alapító okiratában, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Gt.), az MNV Zrt.-vel kötött megállapodásban – „Megállapodás társasági részesedés hasznosításának átengedésérõl” (a továbbiakban: Megállapodás) –, valamint az Áht.-ban foglaltak szerint gyakorolja. A 3.1. sz. mellékletben meghatározott ügykörökben (a 10. pontban foglalt jogosítvány kivételével) a döntések meghozatala kizárólag az adott jogosítvány – 3.1. számú mellékletben meghatározott – gyakorlója által kiadmányozott, folyamatos sorszámozással ellátott alapítói határozat formájában történik. Az alapítói határozatot a KKF készíti elõ kiadmányozásra a Közremûködõk rovatban megjelölt vezetõk és szervezeti egységek bevonásával. Az Áht. 95/A. § (8) bekezdése alapján az alapító – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelõzõen köteles a vezetõ tisztségviselõk, valamint a felügyelõbizottság véleményét megismerni. A Megállapodásban meghatározott ügyekben a KKF köteles az alapítói határozathoz az MNV Zrt. egyetértõ nyilatkozatát beszerezni. Az alapítói határozatok tervezetét a KKF küldi meg az érintetteknek véleményezésre a válaszadási határidõ megjelölésével. Az alapítói határozatot a KKF küldi meg a társaság ügyvezetõjének és a felügyelõbizottságnak. b) A magyar állam tulajdonosi részesedésével mûködõ, többszemélyes társaságok esetében a tulajdonosi jogokat a taggyûlés gyakorolja a jogszabályokban és a létesítõ okiratban meghatározott eljárási rendben. A taggyûlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a Megállapodás szerint az OKM részére hasznosításra átadott üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása során a tulajdonos képviseletében – határozott idejû vagy visszavonásig érvényes, korlátozott vagy teljes jogkörû képviseletre szóló – meghatalmazás alapján tagi képviselõ jár el. A tagi képviselõ részére a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár a szakmai vezetõvel egyeztetve írásban adja ki a meghatalmazást. A tagi képviselõ köteles a kiadott meghatalmazásnak megfelelõen szavazni. A tagi képviselõ köteles a KKF megkeresésének megfelelõen kezdeményezni a taggyûlés összehívását, illetve az írásbeli szavazás útján történõ határozathozatalt. A taggyûlési határozatot a KKF küldi meg az OKM által a társaság felügyelõbizottságába delegált képviselõjének. A taggyûlési határozatok nyilvántartásáról a KKF gondoskodik.

2009/32. szám


6547

3.4. A Megállapodás szerint az OKM részére hasznosításra átadott üzletrészekkel rendelkezõ társaságokkal kapcsolatos egyes tulajdonosi jogosítványok gyakorlása az alábbiak szerint történik: a) A társaságok alapításával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos jogkörök gyakorlása során a Gt., az Áht., a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.), valamint az Ámr., az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) és a Megállapodás elõírásai szerint kell eljárni. Az alapító okiratok és módosításaik tervezetét a KKF készíti elõ az érintett szakterülettel történõ elõzetes egyeztetés alapján. Az ily módon elõkészített alapító okiratokat a Jogi Fõosztályra küldi felülvizsgálat céljából. A társaságokkal kapcsolatos államtitkári/miniszteri, illetve a kormány-elõterjesztés elkészítéséért a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár felel. Társaság alapításával kapcsolatos kormány-elõterjesztéshez minden esetben mellékelni kell a következõket: – az Ámr. mellékletében elõírt indokolást és hatáselemzést, valamint az ahhoz csatolandó dokumentumokat; – éves üzleti tervet, cash flow-tervet, mérleg- és eredménykimutatás tervezetét. b) A társaságok vezetõ tisztségviselõi felett gyakorolt kiemelt, illetve közvetlen munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjérõl a jelen szabályzat 1. sz. melléklete rendelkezik. c) A társaságok üzleti tervezésének alapelveit, az üzleti tervek és jelentések tartalmi és formai követelményeit, a benyújtás határidejét a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár határozza meg. d) A társaság éves üzleti tervét, valamint a társaság várható eredményét részletesen bemutató hároméves üzleti tervet a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár – a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ egyetértésével – hagyja jóvá, vagy küldi vissza átdolgozás céljából az ismételt elõterjesztésre rendelkezésre álló határidõ megjelölésével. A hároméves üzleti terv felülvizsgálata és kiegészítése évente történik. e) A társaságok éves beszámolóit (ideértve a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, illetve a közhasznúsági jelentést) a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár hagyja jóvá. E körben: 1. a számviteli jogszabályokban foglalt határidõk figyelembevételével megjelöli az éves beszámolók beküldésének határidejét, illetve módját; 2. figyelemmel kíséri az éves beszámolók benyújtását, a szakterületek feladatainak teljesítését, szükség esetén felhívja az érintett szakterület vezetõjét az elmaradások pótlására; 3. gazdasági és pénzügyi szempontból véleményt nyilvánít a beérkezett beszámolókról. Amennyiben a beérkezett éves beszámoló nem tartalmazza a jogszabályokban, illetve a társaság alapító okiratában elõírt kötelezõ tartalmi elemeket (így különösen a felügyelõbizottság írásos véleményét, a könyvvizsgálói záradékot, közhasznú szervezet esetén a közhasznúsági jelentés törvényben elõírt valamennyi részét), a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár az ismételt benyújtásra rendelkezésre álló határidõ megjelölésével az éves beszámolót hiánypótlásra visszaküldi. A beszámolót a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ egyetértésével hagyja jóvá, vagy küldi vissza átdolgozás céljából. f) A társaságok mûködésével kapcsolatos egyéb jogkörök gyakorlása során a Gt., az Áht., a Ksztv., valamint az egyéb jogszabályok, a Vtv., Vhr. és a Megállapodás, illetve az alapító okiratok (társasági szerzõdések) elõírásai szerint kell eljárni. g) Egyszemélyes társaságok esetében a vezetõ tisztségviselõ utasításának jogát az Áht. 95/A. § (7) bekezdésében foglalt feltételek szerint a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár gyakorolja, ebben a körben a vezetõ tisztségviselõ hatáskörét elvonhatja, korlátozhatja. 3.6. A jelen fejezet alkalmazása során azon tulajdonosi jogosítványok esetében, ahol a döntést a miniszter hozza, a döntésnek megfelelõ okirat kiadmányozója az államtitkár. 3.7. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása és a minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó, oktatási és kulturális feladatokat ellátó közhasznú és gazdasági társaságok mûködésével kapcsolatos tulajdonosi döntéseket elõkészítõ elõterjesztéseket a szakmai felügyeletet gyakorló szakállamtitkár véleményének kikérésével a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár koordinálja.

4. Alapítói jogosítványok 4.1. A jelen szabályzat 1. számú mellékletében nevesített alapítványok és közalapítványok esetében az alapítói jogokat a miniszter gyakorolja. Az alapítói jogosítványok gyakorlása a 4. sz. mellékletben részletezettek szerint történik. A jogosítványok felsorolása taxatív jellegû, további miniszteri jogosítványok nincsenek. A jogkörök az alapítványok

6548


2009/32. szám

megszüntetésével, illetve az alapító okirat módosításával (1. pont), illetve – amennyiben azt az alapító okirat tartalmazza – az alapítványok SZMSZ-ének jóváhagyásával (2. pont), valamint az alapítvány, közalapítvány kezelõ szervének éves beszámoltatásával (3. pont) kapcsolatos teendõkre terjednek ki. 4.2. A Kormány által egyedül vagy másokkal együtt alapított alapítványok és közalapítványok esetében az alapító okirat módosításáról és a megszûnésrõl az alapító, illetve alapítók döntenek az alapítvány és a közalapítvány alapító okiratában meghatározottak szerint. Az alapítványok, közalapítványok alapító okiratának módosításával, illetve a megszüntetésével kapcsolatos elõterjesztés elkészítéséért a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár felel azzal, hogy az alapító okiratok és módosításaik tervezetét a szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ javaslata alapján a KKF megkeresésére a Jogi Fõosztály készíti el. A szakmai terület írásbeli kérelmére a KKF intézkedik az alapító tagok aláírásainak elõzetes beszerzésérõl az okiratmódosítás tervezete belsõ államtitkári értekezlet elé bocsátását megelõzõen. A Kormány döntését igénylõ tervezeteket a KKF készíti elõ. Az OKM 2008. július 25-én jóváhagyott SZMSZ-e 3. részének IV. fejezete 4. pontja értelmében szakmapolitikai egyeztetés lefolytatását a Jogi Fõosztály, az államigazgatási egyeztetés lebonyolítását az Igazgatási Fõosztály végzi. Az egyeztetések eredményérõl – az átiratok másolatainak csatolásával – értesítik a KKF-et. Az államigazgatási egyeztetés során tett véleményeket az SZMSZ harmadik rész VII. fejezet 1.8. pontja szerint a két fõosztály illetékes ügyintézõi közösen – szükség esetén az elõterjesztõ szakmai felügyelet munkatársát is bevonva – dolgozzák fel. A KKF illetékes ügyintézõje gondoskodik az elõterjesztés szövegének korrigálásáról, a Jogi Fõosztály illetékes ügyintézõje pedig az alapító okiratban szükséges javításokat végzi el, mint okiratszerkesztõ. Az SZMSZ harmadik rész VII. fejezete értelmében a Jogi Fõosztály intézkedik a Miniszterelnöki Hivatal felé a kormány-elõterjesztések napirendre tûzése iránt, gondoskodik a kellõ számú példány benyújtásáról. Az alapító okirat módosításáról szóló kormánydöntésrõl a Jogi Fõosztály tájékoztatja a KKF-et. A Kormány döntését követõen a Jogi Fõosztály intézkedik az alapító okiratok alapítói jogok gyakorlója általi, 6 példányban történõ aláírása felõl. Ennek megtörténtével az alapító okiratokat továbbítja a KKF részére, amely beszerzi az alapító tagok jóváhagyását. A már valamennyi fél által aláírt alapító okiratokat, a bírósági bejegyzéshez szükséges nyilatkozatokat, mellékleteket a KKF juttatja el a Jogi Fõosztályra. Ennek megtörténtével a Jogi Fõosztály intézkedik az alapító okiratok bírósági bejegyzése felõl. A Jogi Fõosztály 3 példányt juttat el a KKF-re, melybõl kettõ darab az alapítvány/közalapítvány részére kerül megküldésre. 4.3. Az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos intézkedés tervezetét a KKF a Közremûködõk rovatban megjelölt további személyek véleményének figyelembevételével terjeszti elõ. 4.4. A jelen fejezet alkalmazása során azon alapítói jogosítványok esetében, ahol a döntést a miniszter hozza, a döntésnek megfelelõ okirat kiadmányozója az államtitkár.

1. sz. függelék a 2/2009. (VII. 1.) OKM utasításhoz 1. Központi költségvetési szervek 1. a) A köztisztviselõket foglalkoztató intézmények esetében: Megnevezés

Szakmai felügyeleti, valamint a költségvetési szerv vezetõje feletti közvetlen munkáltatói jogkör gyakorlója

Balassi Intézet

nemzetközi szakállamtitkár/államtitkár1

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

kulturális szakállamtitkár

Oktatási Hivatal

közoktatási szakállamtitkár/felsõoktatási és tudományos szakállamtitkár/államtitkár2

1

Az általános szakmai felügyeletet, valamint a költségvetési szerv vezetõje feletti közvetlen munkáltatói jogkört a nemzetközi szakállamtitkár gyakorolja, a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletét az államtitkár a nemzetközi szakállamtitkárral együttmûködve gyakorolja, a Nemzeti Évfordulók Titkársága által koordinált kulturális feladatok szakmai felügyeletét a kulturális szakállamtitkár a nemzetközi szakállamtitkárral együttmûködve gyakorolja. 2 A költségvetési szerv vezetõje feletti közvetlen munkáltatói jogkört az államtitkár gyakorolja.

2009/32. szám


6549

1. b) A közalkalmazottakat foglalkoztató intézmények esetében: Megnevezés

Szakmai felügyeleti, valamint a költségvetési szerv vezetõje feletti közvetlen munkáltatói jogkör gyakorlója

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat


Hagyományok Háza


Iparmûvészeti Múzeum


Kortárs Mûvészeti Múzeum – Ludwig Múzeum


Közgyûjteményi Ellátó Szervezet

fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár

Magyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum


Magyar Állami Operaház


Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum


Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus


Magyar Nemzeti Filmarchívum


Magyar Nemzeti Galéria


Magyar Nemzeti Múzeum


Magyar Országos Levéltár


Magyar Természettudományi Múzeum


Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága


Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága


Néprajzi Múzeum


OKM Támogatáskezelõ Igazgatósága

fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár/közoktatási szakállamtitkár/felsõoktatási és tudományos szakállamtitkár/kulturális szakállamtitkár 3

Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet

közoktatási szakállamtitkár/felsõoktatási és tudományos szakállamtitkár4

Országos Idegennyelvû Könyvtár


Országos Széchényi Könyvtár


Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet


Pesti Magyar Színház


Petõfi Irodalmi Múzeum


Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár


Szabadtéri Néprajzi Múzeum


Szépmûvészeti Múzeum


3 Az általános szakmai felügyeletet, valamint a költségvetési szerv vezetõje feletti közvetlen munkáltatói jogkört a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár gyakorolja, együttmûködve a közoktatási, a felsõoktatási és tudományos, valamint a kulturális szakállamtitkárral. 4 Az OKM SZMSZ szerinti hatáskörének megfelelõ feladatok szakmai felügyeletét a közoktatási, illetve a felsõoktatási és tudományos szakállamtitkár (az OPKM-et illetõen a kulturális szakállamtitkárral egyetértésben), a költségvetési szerv vezetõje feletti közvetlen munkáltatói jogkört a közoktatási szakállamtitkár gyakorolja.

6550


2009/32. szám

1. c) Az állami egyetemek, fõiskolák esetében a fenntartói, irányítási jogköröket a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szabályozza.

2. Társaságok 2. a) A Megállapodásban szereplõ társaságok Megnevezés

Szakmai felügyeleti, valamint a vezetõ tisztségviselõ feletti közvetlen munkáltatói jogkör gyakorlója5

EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht.

közoktatási szakállamtitkár/felsõoktatási és tudományos szakállamtitkár/államtitkár6

Honvéd Együttes Nonprofit Kft.


Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervezõ Kht.


MACIVA Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.


Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht.


Mûvészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft.


Nemzeti Színház Zrt.


Nemzeti Táncszínház Kht.


NKÖV Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Kht.


Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft.


5

A társasággal munkaviszonyban álló vezetõ tisztségviselõ esetében. A társaság szakmai felügyeletét a közoktatási szakállamtitkár és a felsõoktatási és tudományos szakállamtitkár megosztva, a vezetõ tisztségviselõ feletti közvetlen munkáltatói jogkört az államtitkár gyakorolja.

6

2. b) Társaságok, amelyekkel kapcsolatban a szakmai felügyeleti jogot a minisztérium, a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja Megnevezés

Szakmai felügyeleti jogkör gyakorlója

Budapesti Kamaraszínház Nonprofit Kft.


Budavári Vagyonkezelõ és Innovációs Kht.


Filharmónia Budapest és Felsõ-Dunántúl Koncertszervezõ kulturális szakállamtitkár és rendezõ Kht. Filharmónia Dél-Dunántúli Koncertszervezõ és Rendezõ Nonprofit Kft.


Filharmónia Kelet-Magyarország Koncertszervezõ és Rendezõ Nonprofit Kft.


Gödöllõi Királyi Kastély Kht.


Helikon Kastélymúzeum Kht.


Játékszín Teréz Körúti Színház Nonprofit Kft.


Monostori Erõd Hadkultúra Központ Mûemlékhelyreállító, Ingatlanfenntartó és Hasznosító Nonprofit Kft.


MULTINOVA Befektetési és Vállalkozási Kft.


Könyvtárellátó Nonprofit Kft.


Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft.


2009/32. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ Megnevezés


Nemzeti Filmszínház Kht.


Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.


Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Kht.

közoktatási szakállamtitkár

Mûcsarnok Nonprofit Kft.


3. Alapítványok, közalapítványok Megnevezés


1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány


Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány


Apertus Közalapítvány


Balázs Béla Stúdió Alapítvány


Budapesti Német Iskola Alapítvány


Budapesti Osztrák Iskola Alapítvány


Fórum Film Alapítvány


Gandhi Közalapítvány


Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány

nemzetközi szakállamtitkár

Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány

államtitkár

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény kulturális szakállamtitkár Közalapítvány Ipar a Korszerû Mérnökképzésért Alapítvány

felsõoktatási és tudományos szakállamtitkár

Kármán Alapítvány


Könyvtárosképzésért Alapítvány


Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvû Egyetemért


Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány


Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány


Magyar Filmtörténeti Fotógyûjtemény Alapítvány


Magyar Könyv Alapítvány


Magyar Kultúra Alapítvány


Magyar Mozgókép Közalapítvány


Magyar Történelmi Film Közalapítvány


Magyar–Amerikai Fulbright Alapítvány


Magyar–Francia Ifjúsági Alapítvány


Magyar–Koreai Mûszaki Együttmûködési Központ Alapítvány


Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány

Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetõje

Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány


Magyar Távoktatási Alapítvány


Mérnöktovábbképzés Fejlesztése Alapítvány


6551

6552

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ Megnevezés

2009/32. szám


Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány


Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány


Nemzetközi Petõ András Közalapítvány


Oktatásért Közalapítvány


Osztrák–Magyar Tudományos és Kooperációs Akció Alapítvány


Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány


Tempus Közalapítvány


2. sz. függelék a 2/2009. (VII. 1.) OKM utasításhoz Felügyeleti szervi jogosítványok az OKM felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tekintetében az állami felsõoktatási intézmények kivételével Alkalmazandó jogszabályok: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.); az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.); a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.); a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény. Felügyeleti szervi jogosítvány

1. költségvetési szerv alapítása

Döntés-elõkészítéséért felelõs

Közremûködõk

A jogosítvány gyakorlója


Jogi Fõosztály szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ

miniszter [az Áht. 88. § (2) § alapján a pénzügyminiszter egyetértésével]

2. átszervezés, tevékenységi kör módosítása, fejlesztési és ideértve a vállalkozási tevékenység gazdasági túlsúlyossá válása esetén a szakállamtitkár pénzügyminiszterrel egyetértésben történõ döntést a vállalkozási tevékenység korlátozásáról vagy a gazdasági társasággá történõ átalakításról, illetve a vállalkozási részlegek leválasztásáról, gazdálkodási jogkör megváltoztatása, ideértve a részjogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, illetve a részjogkörû költségvetési egység elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultságának visszavonását, illetve korlátozását

Jogi Fõosztály, Közszolgálati Fõosztály, szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ

miniszter [az Áht. 88. § (2) § alapján a pénzügyminiszter egyetértésével]

3. az SzMSz és mellékleteinek jóváhagyása

szakmai felügyeletet miniszter gyakorló vezetõ, Jogi Fõosztály, Ellenõrzési Fõosztály, Közszolgálati Fõosztály a szakmai illetékességi területükön


2009/32. szám


Felügyeleti szervi jogosítvány

4. a) munkáltatói jogok gyakorlása a költségvetési szerv vezetõje vonatkozásában



6553

Közremûködõk


szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ, Közszolgálati Fõosztály, Ellenõrzési Fõosztály7

4. a) kiemelt munkáltatói jogok gyakorlása: miniszter; közvetlen munkáltatói jogok gyakorlása: az 1. számú mellékletben foglaltak szerint 4. b) kiemelt munkáltatói jogok gyakorlása: miniszter; közvetlen munkáltatói jogok gyakorlása: költségvetési szerv vezetõje

4. b) a gazdasági vezetõ, valamint a belsõ ellenõrzési egység vezetõje vonatkozásában

5. a költségvetési szerv vezetõje szakmai felügyeletet beszámoltatási rendjének kialakítása és gyakorló vezetõ beszámoltatása (ide nem értve a 11–13. pontokban szabályozott éves és évközi beszámoltatást), hiányosságok esetén felszólítás ezek megszüntetésére, szükség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezése


szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ

6. a szerv által állami feladatként ellátott szakmai felügyeletet tevékenység szakmai irányítása, szervezése, gyakorló vezetõ szabályozása, ennek keretében különösen: a) az éves munkaterv jóváhagyása, b) útmutatás nyújtása a szerv vezetõjének feladatai ellátásához, c) tájékoztatás a Kormány döntéseirõl, d) a Kormány, illetve a miniszter döntéseinek végrehajtása érdekében a szerv vezetõjének utasítása, e) az állami feladatellátás megszervezésének, a szerv döntéshozatali eljárásának vizsgálata, az esetlegesen szükséges intézkedések megtétele



7. a mûködés, valamint a szerv által állami szakmai felügyeletet feladatként ellátott tevékenység gyakorló vezetõ törvényességének és hatékonyságának folyamatos figyelemmel kísérése, mindezek keretében különösen: a) jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze, vagy alapító okirat tiltó rendelkezése hiányában indokolt esetben egyedi döntéseinek szakmai és törvényességi szempontból, továbbá



7

A belsõ ellenõrzési egység vezetõje esetében.

6554

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ Felügyeleti szervi jogosítvány


Közremûködõk

2009/32. szám A jogosítvány gyakorlója

b) az elõirányzatokkal, a létszámmal és a vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának szakmai szempontból történõ vizsgálata, az esetlegesen szükséges intézkedések megtétele 8. a költségvetési szerv tervezési fejlesztési és tevékenységének irányítása, a kincstári gazdasági költségvetés megállapítása, elemi költségvetés szakállamtitkár elkészítéséhez szempontok meghatározása, az elemi költségvetés és a létszám jóváhagyása, döntés a tárgyieszköz-felújítási elõirányzat költségvetési szerv általi kezelésérõl



9. a hatáskörébe tartozó elõirányzatok fejlesztési és módosítása, átcsoportosítása, zárolása, törlése, gazdasági a felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél szakállamtitkár elõirányzatok módosítása év közben felügyeleti szervi hatáskörben



10. az éves és évközi beszámolókkal kapcsolatban határidõk, tartalmi és formai követelmények megállapítása




11. a beszámolók felülvizsgálata és jóváhagyása



miniszter

12. a költségvetési szerv éves beszámolójának szakmai felügyeletet felülvizsgálata a szakmai feladatok gyakorló vezetõ ellátásának szempontjából



13. a maradvány felülvizsgálata és jóváhagyása, a kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradvány felhasználási céljának meghatározása



14. a költségvetési szerv szakmai alapfeladata szakmai felügyeletet keretében szellemi tevékenységre kötött gyakorló vezetõ szerzõdésekre vonatkozó szabályok elõírása

fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár koordinációjával Jogi Fõosztály

miniszter [a 6/2007. (OK. 19.) OKM utasításban vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze útján]

15. a vállalkozási tevékenység nyomon követése, intézkedés a veszteséges tevékenység felszámolása és a felelõsség megállapítása érdekében




16. a gazdálkodás szabályszerûségének és fejlesztési és szakszerûségének folyamatos figyelemmel gazdasági kísérése, ennek keretében érvényesíteni az szakállamtitkár elõirányzatokkal, a létszámmal és a vagyonnal való szabályszerû gazdálkodás követelményeit, az esetlegesen szükséges intézkedések megtétele




2009/32. szám


Felügyeleti szervi jogosítvány


Közremûködõk

6555 A jogosítvány gyakorlója

17. vizsgálat elrendelése a költségvetési szerv fejlesztési és vezetõje és gazdasági vezetõje személyi gazdasági felelõsségének megállapítására a szakállamtitkár tartozásállomány létrejöttével összefüggésben az Ámr. 151. § (7) bekezdésének megfelelõen


miniszter

18. az éves ellenõrzési terv vagy egyedi koordinációs döntés alapján ellenõrzések végzése a szakállamtitkár Ber.-ben, valamint az OKM Belsõ ellenõrzési kézikönyvében meghatározottak szerint.

fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár, szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ

miniszter

19. engedély leltározás kétévenként történõ végrehajtására a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (7) bekezdése alapján


Ellenõrzési Fõosztály fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár

3.1. sz. függelék a 2/2009. (VII. 1.) OKM utasításhoz Tulajdonosi jogok az OKM részére a megállapodásban rögzített feltételekkel átadott társasági üzletrészek tekintetében Alkalmazandó jogszabályok: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény; a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény; a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény; a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet; a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény. Tulajdonosi jog


Közremûködõ


1. társaság alapítása

fejlesztési és gazdasági szakmai felügyeletet szakállamtitkár gyakorló vezetõ Jogi Fõosztály

miniszter javaslata alapján a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntését követõen az MNV Zrt. jogosult

2. társaságban üzletrész (részvény) vásárlása


miniszter javaslata alapján a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntését követõen az MNV Zrt. jogosult

3. társaság átalakulása


miniszter (Megállapodás 4.6. pontja szerint MNV Zrt. elõzetes jóváhagyásával)

4. társaság végelszámolással történõ jogutód nélküli megszüntetése


miniszter (Megállapodás 4.6. pontja szerint MNV Zrt. elõzetes jóváhagyásával)

6556

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ Tulajdonosi jog


Közremûködõ


5. létesítõ okirat módosítása


miniszter (Megállapodás 4.6. pontjában szereplõ gazdasági események kivételével, amelyek esetében az MNV Zrt. elõzetes jóváhagyása szükséges)

6. üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonása

fejlesztési és gazdasági szakmai felügyeletet szakállamtitkár gyakorló vezetõ

miniszter, a (Megállapodás 4.6. pontja szerint MNV Zrt. elõzetes jóváhagyásával)

7. a magához vont üzletrésztagok általi megvásárlásának elhatározása


miniszter, a (Megállapodás 4.6. pontja szerint MNV Zrt. elõzetes jóváhagyásával)

8. a vezetõ tisztségviselõk megválasztása, fejlesztési és gazdasági visszahívása, a társaság szabályzata szakállamtitkár alapján juttatásainak megállapítása, valamint, ha a vezetõ tisztségviselõ a társasággal munkaviszonyban áll, a munkáltatói jogok gyakorlása

Közszolgálati Fõosztály (munkaszerzõdés, megbízási szerzõdés elõkészítése), szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ,

9. a vezetõ tisztségviselõ prémiumfeladatainak meghatározása


10. a társaság által ellátott szakmai tevékenység irányítása, szervezése, szabályozása


miniszter (kivéve: a társasággal munkaviszonyban álló ügyvezetõ tekintetében a közvetlen munkáltatói jogok gyakorlása az 1. számú mellékletben foglaltak szerint történik) miniszter


11. a mûködés, valamint a társaság által fejlesztési és gazdasági szakmai felügyeletet ellátott tevékenység törvényességének és szakállamtitkár gyakorló vezetõ hatékonyságának folyamatos figyelemmel kísérése


12. a társaság üzleti tervével kapcsolatos döntés meghozatala



13. a számviteli törvény szerinti fejlesztési és gazdasági szakmai felügyeletet beszámoló elfogadása, ideértve az adózott szakállamtitkár gyakorló vezetõ eredmény felhasználására vonatkozó döntést


14. közhasznúsági jelentés elfogadása kizárólag kht. esetében



15. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése


miniszter a (Megállapodás 4.6. pontja szerint MNV Zrt. elõzetes jóváhagyásával)

2009/32. szám



Közremûködõ

6557 A jogosítvány gyakorlója

16. osztalékelõleg fizetésének elhatározása fejlesztési és gazdasági szakmai felügyeletet kizárólag kft. esetében szakállamtitkár gyakorló vezetõ

miniszter

17. tag kizárásának kezdeményezésérõl való határozat


miniszter

18. a felügyelõbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, a társaság szabályzata alapján juttatásainak megállapítása, ügyrend jóváhagyása


miniszter (kivéve a Megállapodás 4.7. pontja szerinti MNV Zrt. delegált megválasztását és visszahívását)

19. könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása


miniszter

20. az alapításért felelõs tagok, a vezetõ tisztségviselõk, (ideértve a felügyelõbizottsági tagokat) ellen kártérítési igények érvényesítése

fejlesztési és gazdasági szakmai felügyeletet szakállamtitkár gyakorló vezetõ, Jogi Fõosztály, Ellenõrzési Fõosztály

miniszter

21. olyan szerzõdés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, vezetõ tisztségviselõjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt



22. olyan szerzõdés jóváhagyása, amelyet fejlesztési és gazdasági szakmai felügyeletet a társaság a társadalmi közös szükséglet szakállamtitkár gyakorló vezetõ kielégítéséért felelõs szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirõl kizárólag kht. esetében


23. társaság befektetési szabályzatának jóváhagyása kht.-k esetében, ahol a létesítõ okirat errõl rendelkezik



24. társaság beszerzési szabályzatának jóváhagyása, ahol a létesítõ okirat errõl rendelkezik



25. társaság szervezeti és mûködési szabályzatának jóváhagyása, ahol a létesítõ okirat errõl rendelkezik



26. szabályzat megalkotása és módosítása fejlesztési és gazdasági Közszolgálati Fõosztály miniszter a társaság vezetõ tisztségviselõi, szakállamtitkár szakmai felügyeletet felügyelõbizottsági tagjai, és vezetõ állású gyakorló vezetõ munkavállalói javadalmazásának módjáról, mértékének fõbb elveirõl, annak rendszerérõl 27. a 26. pont szerinti szabályzatban meghatározott vezetõ állású munkavállalók javadalmazásának – így különösen díjazás, munkabér, végkielégítés, egyéb juttatások – megállapítása

fejlesztési és gazdasági Közszolgálati szakállamtitkár Fõosztály, szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ

miniszter

6558



Közremûködõ


28. a közbeszerzésekrõl szóló törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetén a részvételi felhívás és dokumentáció, valamint az ajánlati felhívás és dokumentáció közbeszerzési jogi szempontból történõ jóváhagyása, ahol a létesítõ okirat errõl rendelkezik


miniszter

29. a vezetõ tisztségviselõ szakmai irányítása, utasítása [Áht. 95/A. § (7) bekezdése alapján]



30. a vezetõ tisztségviselõ hatáskörének elvonása, korlátozása [Áht. 95/A. § (7) bekezdése alapján]


miniszter

31. hitelfelvétel alapítói jóváhagyása létesítõ okiratban szabályozott módon


miniszter

32. tagi képviselõk meghatalmazásával és fejlesztési és gazdasági koordinációs visszahívásával kapcsolatos alapítói jogok szakállamtitkár szakállamtitkár gyakorlása

miniszter

33. vizsgálat elrendelése a vezetõ tisztségviselõ személyi felelõsségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben

miniszter


34. az éves munkaterv, vagy egyedi döntés fejlesztési és gazdasági alapján ellenõrzések végzése az OKM szakállamtitkár Belsõ Ellenõrzési Kézikönyvében meghatározottak szerint (ellenõrzési jelentés készítése, intézkedési terv készítésére felszólítás, annak jóváhagyása stb.)

szakmai felügyeletet gyakorló vezetõ által megjelölt fõosztályvezetõ Ellenõrzési Fõosztály vezetõje

miniszter

3.2. sz. függelék a 2/2009 (VII. 1.) OKM utasításhoz Szakmai felügyeleti jogok az OKM részére az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társasági üzletrészek tekintetében Alkalmazandó jogszabályok: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény; a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény; a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény; a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet; a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) ülésein meghívottként az elõterjesztés tárgyától függõen a miniszter képviseletében az államtitkár, a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár vagy megbízottjuk vesz részt. Az NVT által megküldött elõterjesztéseket a fejlesztési és gazdasági szakállamtitkár koordinálásával a szakmai felügyeletet gyakorló szakállamtitkárságok véleményezik. Az NVT tanácsülésein az OKM megbízottja kötött meghatalmazással a hivatalos minisztériumi álláspont ismertetésére jogosult.

2009/32. szám


6559

4. sz. függelék a 2/2009. (VII. 1.) OKM utasításhoz Alapítványokkal és közalapítványokkal kapcsolatos alapítói jogok Alkalmazandó jogszabályok: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény; a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény; a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény. Alapítói jog


Közremûködõ


1. a) alapítványok esetében: fejlesztési és gazdasági alapító okirat módosítása, szakállamtitkár megszüntetés

Jogi Fõosztály szakmai felügyeletet ellátó szakállamtitkár

miniszter

1. b) közalapítványok esetében: alapító okirat módosítása, megszüntetése



miniszter (a javaslatról a Kormány dönt)

2. a szervezeti és mûködési fejlesztési és gazdasági szabályzat jóváhagyása szakállamtitkár azoknál a közalapítványoknál, ahol ezt az alapító okirat tartalmazza



3. a közalapítvány, valamint fejlesztési és gazdasági a közhasznú alapítvány szakállamtitkár kezelõ szervének éves beszámoltatása

szakmai felügyeletet ellátó szakállamtitkár


6560


2009/32. szám

A szociális és munkaügyi miniszter utasítása A szociális és munkaügyi miniszter 17/2009. (VII. 1.) SZMM utasítása a rehabilitációs rendszer koordinálásáért felelõs miniszteri biztosról A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 32. § (1) bekezdésére figyelemmel az alábbi utasítást adom ki: 1. § A szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megváltozott munkaképességû és fogyatékos személyek ellátórendszerei korszerûsítése fõ irányát képezõ rehabilitációs rendszer szervezeti kereteinek, mûködési feltételeinek kialakításával, mûködtetésével, koordinálásával kapcsolatos feladatok ellátásával – 2009. április 23-tól hat hónap idõtartamra – miniszteri biztosként dr. Mészáros Miklóst, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium politikai fõtanácsadóját bízza meg.

2. § (1) A miniszteri biztos a rehabilitációs rendszerrel összefüggésben a) ellátja aa) a munkaképesség interdiszciplináris felmérésével (állapot- és képességvizsgálatok) összefüggõ szabályozási, finanszírozási, intézményrendszer-fejlesztési feladatokkal, ab) a munkaképesség felmérését követõ egyéni rehabilitációs terv készítésével, illetve az ágazati rehabilitációs szolgáltatások koordinálásával (rehabilitáció menedzserhálózat kialakításával) összefüggõ szabályozási, finanszírozási, intézményrendszer-fejlesztési feladatokkal, ac) a mentálhigiénés, az elemi és a szociális, a képzési (szak- és felnõttképzési, egyéb képzési), a foglalkozási rehabilitációs rendszerekben megvalósuló rehabilitációs szolgáltatások szabályozási, finanszírozási, intézmény-, szolgáltatásés ellátásfejlesztési feladatokkal, ad) a szociális intézményekben munkarehabilitációs, illetve fejlesztõ felkészítõ foglalkoztatás keretében, az alap-, rehabilitációs és kiemelt tanúsítvánnyal rendelkezõ akkreditált foglalkoztatóknál (ideértve a védett szervezeti szerzõdéssel rendelkezõ foglalkozatókat is) és a nyílt munkaerõ-piaci munkaadóknál megvalósuló foglalkoztatás ösztönzésének szabályozási, finanszírozási, intézmény-, szolgáltatás- és ellátás-fejlesztési feladatokkal, ae) a komplex rehabilitációban (felmérés, rehabilitáció, foglalkoztatás) részt vevõ szakemberek alap- és továbbképzési rendszerének kialakításával, af) az egységes rokkantsági, fogyatékossági információs rendszer kialakításával, ag) a rokkantságinyugdíj-rendszer átalakításával, ah) a szociális, illetve a foglalkoztatáspolitikai célokhoz igazodó egészségpolitika kérdéseivel, ai) a fenti feladatokhoz kapcsolódó európai uniós projektek összhangjának megteremtésével összefüggõ koordinációs feladatokat. b) véleményezi a feladatkörébe tartozó, a miniszter elé aláírásra beterjesztett szakmai javaslatokat, elõterjesztéseket, jogszabálytervezeteket és egyéb döntési javaslatokat. (2) A miniszteri biztos feladatait az általa vezetett Rehabilitációs Projektiroda közremûködésével látja el. (3) A miniszteri biztos koordinációs feladatainak végrehajtását a 13 tagból álló Szakmai Konzultatív Testület (a továbbiakban: Testület) segíti, amelynek tagjai: a) a rehabilitációs rendszer koordinálásért felelõs miniszteri biztos, b) az Esélyegyenlõségi Szakállamtitkárság Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Fõosztályának egy kijelölt képviselõje, c) a Szociálpolitikai Szakállamtitkárság ca) Családi és Szociális Szolgáltatások Fõosztályának, valamint cb) A Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Fõosztályának egy-egy kijelölt képviselõje,

2009/32. szám


6561

d) a Foglalkoztatási és Képzési Szakállamtitkárság da) Foglalkoztatási Fõosztályának, db) Felnõttképzési és Szakképzési Fõosztályának és dc) Alapkezelési Fõosztályának egy-egy kijelölt képviselõje, e) az általános jogkörû Államtitkárság Tervezési és Fejlesztési Fõosztályának egy kijelölt képviselõje, f) az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõosztály egy képviselõje g) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egy képviselõje, h) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet, i) az Országos Fogyatékosügyi Tanács egy delegált képviselõje, valamint j) a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság egy képviselõje. (4) A Testületet elnöki feladatait a rehabilitációs rendszer koordinálásáért felelõs miniszteri biztos látja el. A Testület üléseit szükség szerint, de legalább évi 4 alkalommal tartja. A Testület mûködési (ügyrendjét) maga alakítja ki, melyet miniszter hagy jóvá. (5) A miniszteri biztos feladatkörében információkat kérhet, javaslatokat fogalmaz meg, és – a szakterületért felelõs állami vezetõ útján – intézkedéseket kezdeményezhet.

3. § (1) A miniszteri biztos tevékenységét közvetlenül a miniszternek alárendelten végzi. (2) A miniszteri biztos a miniszteri értekezleteken, az államtitkári értekezleteken, a szakmai vezetõi értekezleteken, a feladatkörét érintõ szakállamtitkári értekezleteken állandó meghívottként vesz részt. (3) A miniszteri biztos a feladatkörét érintõ elõterjesztéseket, döntési javaslatokat, jogszabálytervezeteket a miniszter elé aláírásra kerülõ anyagokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 20/2008. (Mü. K. 12.) SZMM utasításban szabályozott formában és határidõben kapja kézhez.

4. § Ez az utasítás 2009. április 23-án lép hatályba. Dr. Herczog László s. k., szociális és munkaügyi miniszter

6562


2009/32. szám

VII. Pályázati felhívások A Vám- és Pénzügyõrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága pályázati felhívása A pályázati felhívás tárgya: A Vám- és Pénzügyõrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága üzemeltetésében lévõ ingatlanokon található helyiségek, valamint területek bérbevétele. A pályázaton történõ részvétel részletes feltételeit, valamint a pályázható helyiségeket a pályázati dokumentáció tartalmazza. A bérleti szerzõdés idõtartama: A bérbeadó a meghatározott helyiségeket és területeket határozatlan idõtartamra, 6 hónapos felmondási idõ kikötésével adja bérbe. A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve: Vám- és Pénzügyõrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága (címe: 4025 Debrecen, Hatvan u. 45.). A dokumentáció megkérésének határideje: A dokumentáció megvásárolható a pályázati felhívás közzétételének napjától a benyújtási határidõ lejártáig, munkanapokon 9–12 óra között, a benyújtási határidõ lejártának napján 9–10 óra között. A dokumentáció megvásárlásának módja: A pályázók a dokumentációt – igény esetén elõzetes betekintést követõen – 20 000 Ft + áfa összeg ellenében a megjelölt címen vehetik át, mely összeg megfizetése készpénzfizetéssel vagy banki átutalással teljesíthetõ (MÁK 1003400201455544-00000000). Banki átutalás esetén az átutalási megbízás másolati példányát a dokumentáció átvételekor be kell mutatni. A dokumentáció megvásárlása és átvétele a pályázók számára kötelezõ, ennek hiányában érvényes pályázat nem adható be. A dokumentáció ellenértékének visszakövetelésére nincs lehetõség. A pályázat benyújtásának határideje, módja és helye: A pályázat benyújtásának határideje: 2009. július 20. 10 óra. A pályázatokat zárt borítékban, magyar nyelven, „Ingatlanok és terület bérbeadása a Vám- és Pénzügyõrség Északalföldi Regionális Parancsnoksága felügyelet alá tartozó határátkelõhelyeken” jeligére, 1 darab eredeti példányban, eredeti jelzéssel és 4 darab másolati példányban, másolati jelzéssel kell benyújtani személyesen vagy postai úton a Vám- és Pénzügyõrség Észak-alföldi Regionális Parancsnokságához.

2009/32. szám


6563

VIII. Közlemények A Magyar Nemzeti Bank közleménye A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplõ külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamairól A Magyar Nemzeti Bank a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény – 2002. évi XLII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított – 82. §-a (1) bekezdése alapján az alábbiakban teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplõ külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát: Ország

Pénznem

ISO

1 euró =

Afganisztán

afghani

AFN

66.4834

Albánia

lek

ALL

131.3640

Algéria

dinár

DZD

102.1470

Amerikai Virgin-szigetek

USA dollár

USD

1.3997

Andorra

euró

EUR

1.0000

Angola

kwanza

AOA

108.9010

Antigua

kelet-karibi dollár

XCD

3.7791

Argentína

peso

ARS

5.2678

Aruba

guilder

AWG

2.5054

Ausztria

euró

EUR

1.0000

Azerbajdzsán

manat

AZN

1.1265

Azori-szigetek

euró

EUR

1.0000

Bahama-szigetek

bahamai dollár

BSD

1.3997

Bahrein

bahreini dinár

BHD

0.5277

Baleár-szigetek

euró

EUR

1.0000

Banglades

taka

BDT

96.6249

Barbados

barbadosi dollár

BBD

2.7993

Belize

belizei dollár

BZD

2.7293

Belgium

euró

EUR

1.0000

Belorusszia

belorusz rubel

BYR

3949.8100

Benin

CFA frank

XOF

655.9570

Bermuda

bermudai dollár

BMD

1.3997

Bhutan

ngultrum

BTN

66.6374

Bissau-Guinea

CFA frank

XOF

655.9570

Bolívia

boliviano

BOB

9.8256

Bosznia Hercegovina

márka

BAM

1.9558

Botswana

pula

BWP

9.7525

Brit-Virgin-szigetek

USA dollár

USD

1.3997

Brunei

brunei dollár

BND

2.0332

6564

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ Ország

Pénznem

2009/32. szám ISO

1 euró =

Burkina Faso

CFA frank

XOF

655.9570

Burundi

burundi frank

BIF

1721.2200

Chile

chilei peso

CLP

786.2530

Ciprus

euró

EUR

1.0000

Comore-szigetek

comorei frank

KMF

491.9680

Costa-Rica

colon

CRC

810.3070

Csád

CFA frank

XAF

655.9570

Dominika


XCD

3.7791

Dominikai Köztársaság

dominikai peso

DOP

50.2475

Dzsibuti

dzsibuti frank

DJF

244.3370

Egyenlítõi Guinea

CFA frank

XAF

655.9570

Egyesült Arab Emirátusok

dirham

AED

5.1399

Egyiptom

egyiptomi font

EGP

7.8479

El Salvador

colon

SVC

12.2441

Elefántcsontpart

CFA frank

XOF

655.9570

Ecuador

USA dollár

USD

1.3997

Eritrea

nakfa

ERN

20.9948

Etiópia

etiópiai birr

ETB

15.8297

Észak-Korea

észak-koreai won

KPW

200.2200

Falkland-szigetek

falklandi font

FKP

0.8503

Feröer-szigetek

dán korona

DKK

7.4455

Fidzsi-szigetek

fidzsi dollár

FJD

2.8682

Finnország

euró

EUR

1.0000

Franciaország

euró

EUR

1.0000

Francia csendes-óceáni szigetek

CFP frank

XPF

119.2500

Francia Guyana

euró

EUR

1.0000

Fülöp-szigetek

peso

PHP

67.0013

Gabon

CFA frank

XAF

655.9570

Gambia

dalasi

GMD

37.0559

Ghana

cedi

GHS

2.0799

Gibraltár

gibraltári font

GIP

0.8503

Görögország

euró

EUR

1.0000

Grenada


XCD

3.7791

Grúzia

lari

GEL

2.3108

Grönland

dán korona

DKK

7.4455

Guadeloupe

euró

EUR

1.0000

Guam

USA dollár

USD

1.3997

Guatemala

quetzal

GTQ

11.3505

Guyana

guyanai dollár

GYD

279.9300

Guinea

guineai frank

GNF

6894.6800

Haiti

gourde

HTG

55.6361

2009/32. szám


Pénznem

6565 ISO

1 euró =

Holland Antillák

a. gulden

ANG

2.5054

Hollandia

euró

EUR

1.0000

Honduras

lempira

HNL

26.4464

India

indiai rúpia

INR

66.6374

Indonézia

rúpia

IDR

14087.5000

Irak

iraki dinár

IQD

1616.6000

Irán

riál

IRR

13646.6000

Írország

euró

EUR

1.0000

Izrael

új izraeli shekel

ILS

5.4971

Jamaica

jamaicai dollár

JMD

124.1840

Jemen

jemeni riál

YER

280.5670

Jordánia

jordániai dinár

JOD

0.9913

Kajmán-szigetek

kajmán dollár

KYD

1.1477

Kambodzsa

riel

KHR

5760.9600

Kamerun

CFA frank

XAF

655.9570

Kanári-szigetek

euró

EUR

1.0000

Katar

katari riál

QAR

5.0944

Kazahsztán

tenge

KZT

210.3250

Kenya

kenyai schilling

KES

109.1030

Kirgiz Köztársaság

szom

KGS

60.3250

Kiribati

ausztrál dollár

AUD

0.5801

Kolumbia

kolumbiai peso

COP

2817.0100

Kongó

CFA frank

XAF

655.9570

Kongói Köztársaság

kongói frank

CDF

1076.6900

Közép-afrikai Köztársaság

CFA frank

XAF

655.9570

Kuba

kubai peso

CUP

1.3997

Kuwait

kuwaiti dinár

KWD

0.4033

Laosz

kip

LAK

11855.0000

Lesotho

loti

LSL

11.2807

Libanon

libanoni font

LBP

2101.5700

Libéria

libériai dollár

LRD

94.7563

Liechtenstein

svájci frank

CHF

1.5115

Líbia

líbiai dinár

LYD

1.7566

Luxemburg

euró

EUR

1.0000

Madagaszkár

ariary

MGA

2702.7300

Madeira

euró

EUR

1.0000

Makaó

pataca

MOP

11.1733

Macedónia

dinár

MKD

61.6337

Malajzia

malajziai ringgit

MYR

4.9065

Malawi

kwacha

MWK

196.7960

Maldív-szigetek

rúfia

MVR

17.9155

6566


Pénznem

2009/32. szám ISO

1 euró =

Mali

CFA frank

XOF

655.9570

Marokkó

marokkói dirham

MAD

11.2924

Martinique

euró

EUR

1.0000

Mauritius

mauritiusi rúpia

MUR

45.2787

Mauritánia

ouguiya

MRO

370.2080

Málta

euró

EUR

1.0000

Moldávia

moldáv lej

MDL

15.6901

Monaco

euró

EUR

1.0000

Mongólia

tugrik

MNT

1998.0000

Montenegro

euró

EUR

1.0000

Montserrat


XCD

3.7791

Mozambik

metical

MZN

37.1818

Myanmar

kyat

MMK

8.9718

Namíbia

namíbiai dollár

NAD

11.2807

Nauru

ausztrál dollár

AUD

1.7239

Németország

euró

EUR

1.0000

Nepál

nepáli rúpia

NPR

106.6200

Niger

CFA frank

XOF

655.9570

Nigéria

naira

NGN

207.4280

Nicaragua

cordoba

NIO

28.3924

Omán

ománi riál

OMR

0.5390

Olaszország

euró

EUR

1.0000

Örményország

dram

AMD

515.0710

Pakisztán

pakisztáni rúpia

PKR

113.3930

Panama

balboa

PAB

1.3997

Pápua Új-Guinea

kina

PGK

3.7489

Paraguay

guarani

PYG

7047.2400

Peru

új sol

PEN

4.1717

Pitcairn-sziget

új-zélandi dollár

NZD

0.4573

Portugália

euró

EUR

1.0000

Puerto Rico

USA dollár

USD

1.3997

Réunion

euró

EUR

1.0000

Ruanda

ruandai frank

RWF

795.5480

Saint Christopher és Nevis


XCD

3.7791

Saint Lucia


XCD

3.7791

Saint Pierre és Miquelon-sziget

euró

EUR

1.0000

Saint Vincent sziget


XCD

3.7791

Salamon-szigetek

salamon-szigeteki dollár

SBD

11.0212

Samoa-szigetek

tala

WST

3.7690

San Marino

euró

EUR

1.0000

Sao Tomé és Príncipe

dobra

STD

21414.6000

2009/32. szám


Pénznem

6567 ISO

1 euró =

Seychelle-szigetek

seychelle-i rúpia

SCR

19.2050

Sierra Leone

leone

SLL

4522.0200

Spanyol kikötõk Észak Afrikában

euró

EUR

1.0000

Spanyolország

euró

EUR

1.0000

Sri-Lanka

sri-lanka-i rúpia

LKR

160.8200

Surinam

surinami dollár

SRD

3.8420

Szaúd-Arábia

szaúdi riál

SAR

5.2490

Szenegál

CFA frank

XOF

655.9570

Szent Ilona-sziget

Szent Ilona-i font

SHP

0.8503

Szíria

szíriai font

SYP

64.3839

Szlovákia

euró

EUR

1.0000

Szlovénia

euró

EUR

1.0000

Szomália

szomáliai schilling

SOS

1904.9200

Szudán

szudáni font

SDG

2.0303

Szváziföld

lilangeni

SZL

11.2807

Tajvan

új tajvani dollár

TWD

45.8791

Tanzánia

tanzániai schilling

TZS

1826.5400

Tádzsikisztán

tádzsik szomoni

TJS

5.2172

Thaiföld

baht

THB

47.7351

Togo

CFA frank

XOF

655.9570

Tonga-szigetek

paanga

TOP

2.8695

Trinidad és Tobago

trinidad és tobagói dollár

TTD

8.8278

Tunézia

tunéziai dinár

TND

1.8944

Turks- és Caicos-szigetek

USA dollár

USD

1.3997

Tuvalu

ausztrál dollár

AUD

0.5801

Türkmén

manat

TMT

19896.0000

Uganda

ugandai új schilling

UGX

3023.2400

Uruguay

uruguay-i peso

UYU

32.4299

Üzbegisztán

üzbég szom

UZS

2058.0600

Vanuatu

vatu

VUV

149.7210

Vatikán

euró

EUR

1.0000

Venezuela

bolivár

VEF

3.0216

Vietnam

dong

VND

24904.7000

Zambia

kwacha

ZMK

6963.2600

Zimbabwe

zimbabwe-i dollár

ZWR

567.5580

Zöld-foki-szigetek

zöld-foki escudo

CVE

108.6130

Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

6568


2009/32. szám

Az egészségügyi miniszter határozata Az egészségügyi miniszter 1/2009. (VII. 1.) EüM határozata az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek besorolásáról A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdése, valamint 44. §-ának (5) bekezdése alapján az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek típusba sorolásáról az alábbi határozatot adom ki: 1. Az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek besorolását a Kt. 15–16. §-ai, továbbá 18. §-a alapján a következõk szerint állapítom meg:

közszolgáltató Intézmény

közhatalmi

Feladatellátáshoz gyakorolt funkció közintézmény

közintézet

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Központi Szerve

X

Önállóan mûködõ és gazdálkodó

Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár

X


Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár

X


Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár

X


Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár

X


Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár

X


Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár

X


Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár

X


Országos Tisztifõorvosi Hivatal

X


Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete

X

Önállóan mûködõ

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Intézete

X


Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-dunántúli Regionális Intézete

X


Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete

X


2009/32. szám


6569


közhatalmi


közintézet

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Intézete

X


Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-dunántúli Regionális Intézete

X


Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézete

X


Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

X


Országos Egészségfejlesztési Intézet

X


Országos Kémiai Biztonsági Intézet

X


Országos Környezetegészségügyi Intézet

X


Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet

X


Országos Epidemiológiai Központ

X


Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet

X


Országos Alapellátási Intézet

X


Országos Gyermek-egészségügyi Intézet

X


Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ

X


Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

X


Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet

X


Országos Sportegészségügyi Intézet

X


Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

X


Országos Onkológiai Intézet

X


Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

X


Országos Idegtudományi Intézet

X


Mátrai Gyógyintézet

X


6570


2009/32. szám


közhatalmi


közintézet

Állami Szívkórház Balatonfüred

X


Parádfürdõi Állami Szívkórház

X


Állami Szanatórium Sopron

X


Országos Mentõszolgálat

X


Országos Vérellátó Szolgálat

X


Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet

X


Egészségügyi Minõségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet

X


Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet

X


Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete

X


Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet

X


Országos Gyógyszerészeti Intézet

X


Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

X


Strukturális Alapok Programiroda

X


2. Jelen határozat 2009. július 1-jén lép hatályba. Dr. Székely Tamás s. k., egészségügyi miniszter

2009/32. szám


6571

A honvédelmi miniszter határozatai A honvédelmi miniszter 55/2009. (VII. 1.) HM határozata a Honvédelmi Minisztérium 15/2008. (HK 5.) HM határozattal kiadott alapító okiratának hatályon kívül helyezésérõl A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 76. § (3) bekezdése alapján – figyelemmel a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben foglaltakra az alábbi határozatot adom ki:

1. A Honvédelmi Minisztérium 15/2008. (HK 5.) HM határozattal kiadott alapító okirata – a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – 2009. július 1-jei hatállyal hatályát veszti.

2. Ez a határozat az aláírása napján lép hatályba.

Budapest, 2009. június 23. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter

6572


2009/32. szám

A honvédelmi miniszter 56/2009. (VII. 1.) HM határozata egyes költségvetési szervek alapító okiratának módosításáról A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 76. § (3) bekezdése alapján – figyelemmel a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben (Kt.) foglaltakra, valamint a NATO-nak a 2009. évi afgán választások biztosításában történõ közremûködésével kapcsolatos magyar katonai szerepvállalásról szóló 1084/2009. (VI. 4.) Korm. határozatra – egyes költségvetési szervek alapító okiratát az alábbiak szerint módosítom: 1. A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság költségvetési szerv alapításáról szóló 118/2006. (HK 23.) HM határozat melléklete a következõ 10. ponttal egészül ki: „10. Magyar Honvédség Afgán Választásokat Biztosító Szakasz 10.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség Afgán Választásokat Biztosító Szakasz Rövidített megnevezése: MH AVBSZ 10.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/MH AVBSZ Alkalmazási körzete: Magyarország, Afganisztánban az ISAF meghatározott mûveleti területe. 10.3. Megalakításának idõpontja: 2009. július 1. 10.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, önálló szakasz jogállással rendelkezõ ideiglenes katonai szervezet. Állományát az MH költségvetési létszámkeretébõl a NATO Reagáló Erõk (NRF) váltásába felajánlott magyar erõk nemzeti támogató elemébõl – eredeti feladata alól mentesítve – vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 10.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állomány részletes kategóriába sorolásáról szóló 84/2008. (HK 16.) HM utasítás 2. § (2) bekezdés e/ pontjának ee) alpontja alapján az 5. kategóriába, a 2. § (3) bekezdés c) pontjának ch) alpontja alapján a 3. kategóriába tartozik. 10.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben. 10.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik, állományilletékes parancsnoka az MH ÖHP parancsnoka. A külföldi alkalmazási körzetben átalárendelésre kerül a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport parancsnoka alárendeltségébe, mûveleti tevékenységét annak utasításai szerint látja el. 10.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: szakaszparancsnok; b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 10.9. A szervezeti egység képviseletére a szakaszparancsnok jogosult, aki a szervezeti egység állományának szolgálati elöljárójaként – a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között – gyakorolja a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 10.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi az MH Tartományi Újjáépítési Csoporton keresztül. Az MH ÖHP parancsnoka a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg. 10.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi.” 2. A HM Állami Egészségügyi Központ költségvetési szerv alapításáról szóló 89/2007. (HK 12.) HM határozat (a továbbiakban: Határozat) 12.2. a) pontjában a „86223 Foglalkozás-egészségügyi ellátás;” szövegrész helyébe a következõ szöveg lép: „86223 Foglalkozás-egészségügyi ellátás; 862231 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás; 862232 Foglalkozás-egészségügyi szakellátás;”

2009/32. szám


6573

3. A Határozat 12.3. pontjában a „969041” szövegrész helyébe a „869041” szöveg, a „969043 szövegrész helyébe a „869043” szöveg, a „969044” szövegrész helyébe a „869044” szöveg, a „969049” szövegrész helyébe a „869049” szöveg lép. 4. A Határozat 12.7. pontjában a „842542 Katasztrófavédelmi helyreállítási tevékenység (kivéve ár- és belvízvédelem)” szövegrész helyébe a „842543 Katasztrófavédelmi helyreállítási tevékenység (kivéve ár- és belvízvédelem)” szöveg lép. 5. A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ költségvetési szerv alapításáról szóló 111/2007. (HK 16.) HM határozat 12. pontjában a „84221” szövegrész helyébe a „842201” szöveg lép. 6. Ez a határozat 2009. július 1-jén lép hatályba.

Budapest, 2009. június 24. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter

6574


2009/32. szám

A honvédelmi miniszter 89/2007. (HK 12.) HM határozata az Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasút-egészségügyi Központ) központi költségvetési szerv alapításáról (hatályos szöveg) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 88. § (1) bekezdése, illetve az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 10. §-a alapján, figyelemmel a honvédelmi szervek mûködésének az államháztartás mûködési rendjétõl eltérõ szabályairól szóló 226/2004. (VII. 27.) Korm. rendeletben, valamint az államháztartás hatékony mûködését elõsegítõ szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrõl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban, továbbá – a 2044/2007. (III. 13.) Korm. határozattal módosított – a központi egészségügyi szolgáltató szervezetek létrehozásáról szóló 2009/2007. (I. 30.) Korm. határozatban illetve az Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III. 31.) Korm. határozatban foglaltakra – a következõ alapító okiratot adom ki: 1.1 A honvédelmi miniszter felügyelete alatt 2007. július 1-jei hatállyal központi költségvetési szervet alapítok. 2.2, 3 A költségvetési szerv megnevezése: Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasút-egészségügyi Központ). Rövidített megnevezése: HM ÁEK Angol nyelvû megnevezése: Ministry of Defence State Health Centre (MoD SHC) 3.4 A költségvetési szerv székhelye: 1134 Budapest XIII., Róbert Károly krt. 44. Postacíme: 1380 Budapest, Pf. 1214. Telephelyei: 1062 Budapest VI., Podmaniczky u. 109–111.; 1121 Budapest XII., Szanatórium u. 2/A; 2621 Verõce (postacíme: 2621 Verõce, Pf. 20); 8381 Hévíz, Ady Endre út 31.; 8381 Hévíz, Kossuth Lajos u. 7/A; 8230 Balatonfüred, Szabadság u. 5. 4.5, 6 A költségvetési szerv jogelõdjei és azok székhelye: – IRM Központi Kórház és Intézményei, 1071 Budapest VII., Városligeti fasor 9–13.; – Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Verõcei Betegotthon, 2621 Verõce, Pf. 20; – MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet, 8381 Hévíz, Ady Endre út 31.; – MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet, 8230 Balatonfüred, Szabadság út 1.; – MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet (a külön jogszabályban meghatározott tevékenység kivételével), 1062 Budapest VI., Podmaniczky utca 109–111.; – Budai MÁV Kórház (a külön jogszabályban meghatározott tevékenység kivételével), 1121 Budapest XII., Szanatórium utca 2/A; – Országos Gyógyintézeti Központ, 1135 Budapest XIII., Szabolcs utca 33–35.; – MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (fekvõbeteg-ellátó és egyes járóbeteg-ellátó elemeinek jogutódlással történõ átvételével), 1134 Budapest XIII., Róbert Károly körút 44. A költségvetési szerv kizárólag az elõdintézmények fekvõbeteg-ellátó és egyes járóbeteg-ellátó elemeinek átvételébõl adódó jogok és kötelezettségek tekintetében jogutódja az elõdintézményeknek. 1

Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. Módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 1. pont. Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 4 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 5 A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. 6 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 2 3

2009/32. szám


6575

5.7, 8, 9 A költségvetési szerv a tevékenységének jellege alapján közintézet, a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. Ingatlanfenntartási és -üzemeltetési, -fejlesztési, az épületek fenntartásához, üzemeltetéséhez és a személyi állomány ellátásához szükséges tárgyieszköz- és anyagellátási feladatait a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) önállóan mûködõ és gazdálkodó, az ingatlanfenntartási és -üzemeltetési feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve végzi. 6.10 A költségvetési szerv tevékenysége a 861000 Fekvõbeteg-ellátás szakágazatba tartozik. Alaptevékenysége a 2009. december 31-ig érvényes Államháztartási Szakfeladatrend szerint: 851121 Aktív fekvõbeteg-ellátás; 851532 Rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó fekvõbeteg-ellátás; 851143 Krónikusfekvõbeteg-ellátás; 851275 Járóbetegek szakorvosi ellátása. 7.11, 12 A költségvetési szerv jogi személy, önálló munkaköri jegyzékkel rendelkezõ szervezet, személyi állománya a HM tárca költségvetési létszámkeretébe tartozik, az MH létszámát nem terheli, az MH középirányító szerveinél szolgálatot teljesítõkkel azonos elbírálás alá esik. 8.13, 14 A költségvetési szerv: a) alapítója: a honvédelmi miniszter; b) irányító (felügyeleti) szerve: a Honvédelmi Minisztérium; c) irányító szervének székhelye: 1055 Budapest V., Balaton utca 7–11. 9.15, 16 A költségvetési szerv feladatait a honvédelmi miniszter felügyelete alatt végzi. 10.17, 18 A költségvetési szerv mûködési köre: országos. 11.19 A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: 11.1. Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény, a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény, az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételérõl, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjérõl szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet elõírásai szerint az igényjogosultak és jogosultak egészségügyi ellátása. 11.2. A költségvetési szerv honvédelem és rendvédelem egészségügyi területén ellátandó speciális állami feladata: a) Részvétel a Magyar Köztársaság szuverenitása, területi és légtérintegritása védelmében, valamint a szövetségi rendszerekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges katona-egészségügyi képességek kialakításában és fenntartásában, továbbá az ezekhez szükséges feltételrendszer biztosításában; b) részvétel az egészségügy területén a társadalombiztosítással összefüggõ és a katona-egészségügyre vonatkozó tevékenység végrehajtásában; c) az MH nemzetközi kötelezettségeibõl adódó egészségügyi feladatok végzésében való részvétel; d) légi-földi kiürítés egészségügyi biztosítása;

7

Módosította: 118/2007. (HK 18.) HM határozat 1. pont. A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. 9 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 10 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 11 A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. 12 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 13 A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. 14 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 15 A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. 16 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 17 A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. 18 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 19 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 8

6576


2009/32. szám

e) részvétel az alkalmassági vizsgálatokban, valamint az alkalmassági követelmények és az alkalmasság elbírálásának rendje meghatározásában, az ideiglenes szolgálatképtelenség orvosi elbírálásában, a felülvizsgálati tevékenység (FÜV) végzésében a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó személyek esetében az MH HEK-kel együttmûködve. 12. 20 21 A költségvetési szerv alaptevékenysége az Államháztartási Szakfeladatrend szerint: 12.1. Fekvõbeteg-ellátás keretében 861001 fekvõbetegek aktív ellátása; 861002 fekvõbetegek krónikus ellátása; 861003 bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás; 861004 egészségügyi ápolás bentlakással; 861005 bentlakásos hospice ellátás. 12.2. Járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás keretében a) 8622 Szakorvosi járóbeteg-ellátás: 86221 Járóbeteg-szakellátás; 862211 Járóbetegek gyógyító szakellátása; 862212 Járóbetegek rehabilitációs szakellátása; 862213 Járóbetegek gyógyító gondozása; 862214 Járóbetegek egynapos ellátása (pl. mûvesekezelés); 86222 Egynapos sebészeti ellátás (egynapos beavatkozás); 862220 Egynapos sebészeti ellátás (egynapos beavatkozás); 86223 Foglalkozás-egészségügyi ellátás; 22 862231 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás; 23 862232 Foglalkozás-egészségügyi szakellátás; 24 86224 Egyéb, máshová nem sorolt járóbeteg-ellátás; 862240 Egyéb, máshová nem sorolt járóbeteg-ellátás; b) 8623 Fogorvosi járóbeteg-ellátás: 862303 Fogorvosi szakellátás. 12.3. Egyéb humán-egészségügyi ellátás keretében 8690 Egészségügyi Felügyelet, ellenõrzés, szakértõi tevékenység, tanácsadás; 869011Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban elõírt okból kötelezõen végzett egészségügyi szakértõi tevékenység; 869012 Humán gyógyszerkészítmények engedélyezésének, forgalmazásának hatósági feladataival összefüggõ szakértõi tevékenység; 86903 Egészségügyi kiegészítõ szolgáltatások; 869031 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások; 869032 Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások; 869033 Paramedikális szolgáltatás, természetgyógyászat; 869034 Mentés; 869035 Betegszállítás, orvosi rendelvényre történõ halottszállítás; 869036 Vér-, szövet- és egyéb kapcsolódó szövetbank; 869037 Fizikoterápiás szolgáltatás; 869039 Egyéb, máshová nem sorolt kiegészítõ egészségügyi ellátás; 86904 Betegségmegelõzés, népegészségügyi ellátás; 869041 Család- és nõvédelmi egészségügyi gondozás;25

20

A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. Módosította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 2. pont. 23 Módosította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 2. pont. 24 Módosította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 2. pont. 25 Módosította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 3. pont. 21 22

2009/32. szám


6577

869043 Fertõzõ megbetegedések megelõzése, járványügyi ellátás;26 869044 Nem fertõzõ megbetegedések megelõzése;27 869049 Egyéb betegségmegelõzés, népegészségügyi ellátás;28 86905 Környezet-, település- és sugár-egészségügyi feladatok; 869051 Környezet-egészségügyi feladatok; 869053 Sugár-egészségügyi feladatok; 869060 Élelmezés-, és táplálkozás-egészségügyi felügyelet, ellenõrzés, tanácsadás. 12.4. A tudományos kutatás és fejlesztés területén 7219 Egyéb természettudományi, mûszaki kutatás, fejlesztés; 721921 Orvostudományi alapkutatás; 721922 Orvostudományi alkalmazott kutatás; 721923Orvostudományi kísérleti fejlesztés. 12.5. Az oktatás területén 853131 Nappali rendszerû szakiskolai oktatás; 853135 Szakiskolai felnõttoktatás; 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ nappali rendszerû szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon; 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakmai elméleti felnõttoktatás; 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ nappali rendszerû szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon; 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakmai gyakorlati felnõttoktatás; 8542 Felsõfokú oktatás; 854212 Szakirányú továbbképzés; 854221 Alapképzés; 854222 Mesterképzés; 854223 Doktori képzés. 12.6. Egyéb 712101 Mérõeszközök hitelesítése; 749010 Igazságügyi szakértõi tevékenység; 477300 Gyógyszer-kiskereskedelem. 12.7. Honvédelem területén 842202 Védelmi képességek fenntartása; 842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggõ tevékenységek; 842542 Minõsített idõszaki tevékenységek (kivéve ár- és belvízvédelem); 842543 Katasztrófavédelmi helyreállítási tevékenység (kivéve ár- és belvízvédelem);29 842144 Nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtás. 13.1.30, 31 A költségvetési szerv vezetõje, kinevezési rendje: a) a vezetõ megnevezése: fõigazgató; b) a fõigazgatót a honvédelemért felelõs miniszter pályázat útján, határozott idõre (5 évre) nevezi ki és menti fel. 13.2. A munkáltatói jogok a fõigazgatót illetik meg, melyeknek gyakorlása meghatározott körben a költségvetési szerv Szervezeti és Mûködési Szabályzatában megosztható. 13.3. A fõigazgatót a költségvetési szerv feladatainak ellátásában – katonai fõigazgató-helyettes; – stratégiai és tudományos fejlesztési fõigazgató-helyettes;

26

Módosította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 3. pont. Módosította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 3. pont. Módosította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 3. pont. 29 Módosította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 4. pont. 30 A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. 31 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 27 28

6578


2009/32. szám

– rehabilitációs fõigazgató-helyettes; – orvos igazgató; – ápolási igazgató; – intézeti fõgyógyszerész; – gazdasági igazgató támogatja. 14.1.32, 33 A költségvetési szervnél a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazottak állnak jogviszonyban, illetve a Hjt. hatálya alá tartozó hivatásos és szerzõdéses katonák teljesítenek szolgálatot. 14.2.34 A katonai és közalkalmazotti státuszban egyaránt betölthetõ magasabb vezetõi, vezetõi megbízásokkal kapcsolatos pályázatokat a honvédelemért felelõs miniszter írja ki. A magasabb vezetõi, vezetõi feladatok ellátásával pályázatot elnyert személyt a honvédelemért felelõs miniszter bízza meg, illetve vonja vissza a megbízást. 15.35, 36 A költségvetési szerv kisegítõ és vállalkozási tevékenységei arányának felsõ határa 20 % a költségvetési szerv kiadásaiban. 16.37, 38 A költségvetési szerv nyilvántartásba vételét a Kt. 5. §-a alapján a Magyar Államkincstár végzi. 17.39 A költségvetési szerv részletes szervezeti és mûködési rendjét a Szervezeti és Mûködési Szabályzat tartalmazza. A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot a HM ÁEK fõigazgatója készíti el, és az alapító okirat hatálybelépését követõ 60 napon belül jóváhagyásra felterjeszti a honvédelmi miniszterhez. 18.40 Ez a határozat 2007. július 1-jén lép hatályba*.

A határozat szövege hatályos 2009. július 1-jétõl. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter

32

A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 35 A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. 36 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 37 A rövidítést módosította: 142/2007. (HK 22.) HM határozat 2. pont. 38 Módosította: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 39 Átszámozta: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 2. pont. 40 Átszámozta: 9/2009. (VI. 5.) HM határozat 2. pont. * A határozat aláírásának napja: 2007. június 13. 33 34

2009/32. szám


6579

A honvédelmi miniszter 111/2007. (HK 16.) HM határozata a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ költségvetési szerv alapításáról (hatályos szöveg) A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 76. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. § (1) bekezdésében, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ában, valamint a honvédelmi szervek mûködésének az államháztartás mûködési rendjétõl eltérõ szabályairól szóló 226/2004. (VII. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakra – a következõ alapító okiratot adom ki: 1.1 A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendjébe tartozó szervezetként 1992. szeptember 1-jei hatállyal költségvetési szervet alapítok. Megalakulásának idõpontja jogfolytonosság alapján: 1967. szeptember 1. 2.2 A költségvetési szerv megnevezése: Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ. Rövidített megnevezése: MH KIAK 3.3 A költségvetési szerv székhelye: 1134 Budapest XIII., Dózsa György út 51. Postacíme: 1885 Budapest, Pf. 25. 4.4 A költségvetési szerv közvetlen jogelõdje és annak székhelye: MH Információs és Katonai Igazgatási Központ, 1145 Budapest XIV., Gyarmat u. 42. 5.5 A költségvetési szerv tevékenységének jellege alapján közhatalmi, a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint önállóan mûködõ költségvetési szerv. Pénzügyi és gazdasági feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve; logisztikai gazdálkodási feladatait az MH kijelölt önállóan mûködõ költségvetési szerve; ingatlanfenntartási és -üzemeltetési, -fejlesztési, az épületek fenntartásához, üzemeltetéséhez és a személyi állomány ellátásához szükséges tárgyieszköz- és anyagellátási feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, az ingatlanfenntartási és -üzemeltetési feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve végzi. 6.6 A költségvetési szerv tevékenysége a 842220 Védelmi képességek fenntartása szakágazatba tartozik. Alaptevékenysége a 2009. december 31-ig érvényes Államháztartási Szakfeladatrend szerint: 751416 Magyar Honvédség parancsnoksága és katonai igazgatási tevékenysége. 7.7 A költségvetési szerv jogi személy, önálló állománytáblával rendelkezõ, ezred jogállású katonai szervezet. Állománya az MH költségvetési létszámkeretébõl az MH önálló állománytáblás szervezetek és szervek részére biztosított létszámkeretbe tartozik. 8.8 A költségvetési szerv: a) alapítója: a honvédelmi miniszter; b) irányító szerve: a Honvédelmi Minisztérium; c) irányító szervének székhelye: 1055 Budapest V., Balaton utca 7–11. 1

Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 3 Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 4 Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 5 Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 6 Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 7 Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 8 Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 2

6580


2009/32. szám

9.9 A költségvetési szerv a HM Honvéd Vezérkar fõnöke szolgálati alárendeltségébe tartozik, aki e jogkörét – a munkáltatói és a fegyelmi jogkör gyakorlása, valamint az állomány tagjának szolgálati beosztásból való felfüggesztése kivételével – az MH központi személyügyi szervének vezetõjére ruházta át. Az MH központi személyügyi szervének vezetõje e jogkörét a Hvt. 103. § (1)–(2) bekezdésében foglalt követelmények szerint – szolgálati elöljárói minõségben gyakorolja. 10.10 A költségvetési szerv illetékessége: országos. 11.11, 12 A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: A Hvt. 7–9. §-aiban elõírt, a Hvt. 70. § (2) bekezdése szerint a Hvt. 70. § (1) bekezdés keretei között meghatározott, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 225. §-ában, a hivatásos és szerzõdéses katonai szolgálat létesítésérõl, módosításáról, megszüntetésérõl, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjérõl szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet 132. §-ában, a hivatásos, szerzõdéses és nyugállományú katonák, valamint a honvédelmi ágazatban foglalkoztatott köztisztviselõk és közalkalmazottak igazolványairól szóló 24/2002. (IV. 10.) HM rendelet 11. §-ában rögzített feladatok ellátása. 12.13 A költségvetési szerv alaptevékenysége az Államháztartási Szakfeladatrend szerint: 842201 Védelmi feladatok központi igazgatása;14 842202 Védelmi képességek fenntartása; 842541 Ár- és belvízvédelemmel összefüggõ tevékenységek; 842542 Minõsített idõszaki tevékenységek (kivéve ár- és belvízvédelem). 13.15 A költségvetési szerv vezetõje, kinevezésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: parancsnok; b) a parancsnokot a HM Honvéd Vezérkar fõnöke javaslata alapján a honvédelmi miniszter nevezi ki és menti fel. 14.16 A költségvetési szervnél a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerzõdéses katonák teljesítenek szolgálatot, illetõleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazottak állnak jogviszonyban. 15.17 A költségvetési szerv nyilvántartásba vételét a Kt. 5. §-a alapján a Magyar Államkincstár végzi. 16.18 A költségvetési szerv szervezeti felépítését, vezetési rendjét, mûködésének sajátos szabályait a Szervezeti és Mûködési Szabályzat tartalmazza. A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot az MH KIAK parancsnoka ezen határozat hatálybalépését követõ 60 napon belül módosítja és azt jóváhagyásra felterjeszti a HM Honvéd Vezérkar fõnökéhez. 17.19 * Ez a határozat az aláírása napján lép hatályba, egyidejûleg a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ alapításáról szóló 50/1996. HM határozat és az azt módosító 74/2003. (HK 17.) HM határozat, a 119/2005. (HK 17.) HM határozat, a 171/2005. (HK 1/2006.) HM határozat és a 114/2006. (HK 23.) HM határozat hatályát veszti. A határozat szövege hatályos 2009. július 1-jétõl. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter 9

Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 11 Módosította: 64/2008. (HK 11.) HM határozat 1. pont. 12 Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 13 Módosította: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 1. pont. 14 Módosította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 5. pont. 15 Hatályba léptette: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 2. pont. 16 Hatályba léptette: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 2. pont. 17 Hatályba léptette: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 2. pont. 18 Átsorszámozta: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 2. pont. 19 Átsorszámozta: 28/2009. (VI. 5.) HM határozat 2. pont. * A határozat aláírásának napja: 2007. augusztus 8. 10

2009/32. szám


6581

Melléklet a 32/2009. (VI. 5.) HM határozathoz

Az MH Összhaderõnemi Parancsnokság jogi személyiségû szervezeti egységei1 (hatályos szöveg) 1. Magyar Honvédség KFOR Zászlóalj 1.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség KFOR Zászlóalj, 2009. szeptember 1-jétõl Magyar Honvédség KFOR Kontingens. Rövidített megnevezése: MH KFZ, 2009. szeptember 1-jétõl MH KFOR KONT. 1.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/MH KFOR Z, 2009. szeptember 1-jétõl 7401 Kaposvár, Pf. 179/MH KFOR KONT. Alkalmazási körzete: Magyarország, valamint külföldön a KFOR NATO mûveleti területe. 1.3. Megalakításának idõpontja: 2008. július 15. 1.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, zászlóalj jogállású ideiglenes katonai szervezet. Állományát a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) költségvetési létszámkeretébõl vezényléssel, anyagitechnikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 1.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állomány részletes kategóriába sorolásáról szóló 84/2008. (HK 16.) HM utasítás 2. § (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja alapján a 3. kategóriába, a 2. § (3) bekezdés a) pontjának ae) alpontja alapján az 1. kategóriába tartozik. 1.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben. 1.7. A szervezeti egység az MH Összhaderõnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) parancsnok szolgálati alárendeltségébe tartozik. A külföldi alkalmazási körzetben tevékenységét a KFOR illetékes parancsnokának utasításai szerint látja el. 1.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: zászlóaljparancsnok, 2009. szeptember 1-jétõl kontingensparancsnok; b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 1.9. A szervezeti egység képviseletére a zászlóaljparancsnok (kontingensparancsnok) jogosult, aki a vezénylési hely állományilletékes parancsnokaként a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között gyakorolja a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 1.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi. Az MH ÖHP parancsnok a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg. 1.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi. 2. Magyar Honvédség KFOR Megelõzõ Egészségügyi Laboratórium 2.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség KFOR Megelõzõ Egészségügyi Laboratórium. Rövidített megnevezése: MH KFOR MEL 2.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/MH KFOR MEL Alkalmazási körzete: Magyarország, valamint külföldön a KFOR NATO mûveleti területe. 2.3. Megalakításának idõpontja: 2008. július 1. 2.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, önálló század jogállású ideiglenes katonai szervezet. Állományát az MH költségvetési létszámkeretébõl vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 2.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állomány részletes kategóriába sorolásáról szóló 84/2008. (HK 16.) HM utasítás 2. § (2) bekezdés b) pontjának bd) alpontja alapján a 2. kategóriába, a 2. § (3) bekezdés a) pontjának af) alpontja alapján az 1. kategóriába tartozik.

1

Megállapította: 32/2009. (VI. 5.) HM határozat 2. pont.

6582


2009/32. szám

2.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben. 2.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik, állományilletékes parancsnoka az MH ÖHP parancsnoka. A külföldi alkalmazási körzetben mûveleti tevékenységét a KFOR illetékes parancsnokának utasításai szerint látja el. 2.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: vezetõ fõorvos; b) a vezetõ fõorvost beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 2.9. A szervezeti egység képviseletére a vezetõ fõorvos jogosult, aki a személyi állomány szolgálati elöljárójaként a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között gyakorolja a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 2.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH KFOR Zászlóaljon (2009. szeptember 1-jétõl MH KFOR Kontingensen) keresztül az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi. Az MH ÖHP a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg. 2.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi. 3. Magyar Honvédség EUFOR Kontingens 3.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség EUFOR Kontingens. Rövidített megnevezése: MH EUFOR KONT 3.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/EUFOR KONT Alkalmazási körzete: Magyarország, Bosznia-Hercegovina. 3.3. Megalakításának idõpontja: 2007. április 20. 3.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, önálló század jogállású ideiglenes katonai szervezet. Állományát az MH költségvetési létszámkeretébõl vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 3.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állomány részletes kategóriába sorolásáról szóló 84/2008. (HK 16.) HM utasítás 2. § (2) bekezdés b) pontjának bb) alpontja alapján a 2. kategóriába, a 2. § (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján az 1. kategóriába tartozik. 3.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben. 3.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik. A külföldi alkalmazási körzetben tevékenységét az EUFOR illetékes parancsnokának utasításai szerint látja el. 3.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: nemzeti támogató elem parancsnok (kontingensparancsnok); b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 3.9. A szervezeti egység képviseletére a parancsnok jogosult, aki a vezénylési hely állományilletékes parancsnokaként a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között gyakorolja a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 3.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi. Az MH ÖHP parancsnoka a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg. 3.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi. 4. Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport 4.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport Rövidített megnevezése: MH PRT

2009/32. szám


6583

4.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/PRT Alkalmazási körzete: Magyarország, Afganisztánban az ISAF meghatározott mûveleti területe. 4.3. Megalakításának idõpontja: 2006. augusztus 1. 4.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, ezred jogállású ideiglenes katonai szervezet. Állományát az MH költségvetési létszámkeretébõl vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 4.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állomány részletes kategóriába sorolásáról szóló 84/2008. (HK 16.) HM utasítás 2. § (2) bekezdés e) pontjának eb) alpontja alapján az 5. kategóriába, a 2. § (3) bekezdés c) pontjának ca) alpontja alapján a 3. kategóriába tartozik. 4.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben 4.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik. A külföldi alkalmazási körzetben mûveleti tevékenységét az ISAF illetékes parancsnokának utasításai szerint látja el. 4.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: parancsnok; b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 4.9. A szervezeti egység képviseletére a parancsnok jogosult, aki a vezénylési hely állományilletékes parancsnokaként a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között gyakorolja a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 4.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi. Az MH ÖHP parancsnoka a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg. 4.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi. 5. Magyar Honvédség Mûveleti Tanácsadó és Összekötõ Csoport 5.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség Mûveleti Tanácsadó és Összekötõ Csoport Rövidített megnevezése: MH OMLT 5.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/MH OMLT Alkalmazási körzete: Magyarország, Afganisztánban az ISAF meghatározott mûveleti területe. 5.3. Megalakításának idõpontja: 2008. december 23. 5.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, zászlóalj jogállású ideiglenes katonai szervezet. Állományát az MH költségvetési létszámkeretébõl vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 5.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állomány részletes kategóriába sorolásáról szóló 84/2008. (HK 16.) HM utasítás 2. § (2) bekezdés f) pontjának fb) alpontja alapján a 6. kategóriába, a 2. § (3) bekezdés c) pontjának cf) alpontja alapján a 3. kategóriába tartozik. 5.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben. 5.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik, állományilletékes parancsnoka az MH ÖHP parancsnoka. A külföldi alkalmazási körzetben mûveleti tevékenységét az ISAF illetékes parancsnokának utasításai szerint látja el. 5.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: lövészzászlóalj-parancsnok, tanácsadó (kontingensparancsnok); b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 5.9. A szervezeti egység képviseletére a parancsnok jogosult, aki a szervezeti egység állományának szolgálati elöljárójaként gyakorolja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 5.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH Tartományi Újjáépítési Csoporton keresztül az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési

6584


2009/32. szám

szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi. 5.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi. 6. Magyar Honvédség Különleges Mûveleti Csoport 6.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség Különleges Mûveleti Csoport Rövidített megnevezése: MH KMCS 6.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/MH KMCS Alkalmazási körzete: Magyarország, Afganisztánban az ISAF meghatározott mûveleti területe. 6.3. Megalakításának idõpontja: 2008. december 23. 6.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, zászlóalj jogállású ideiglenes katonai szervezet. Állományát az MH költségvetési létszámkeretébõl vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 6.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állomány részletes kategóriába sorolásáról szóló 84/2008. (HK 16.) HM utasítás 2. § (2) bekezdés f) pontjának fa) alpontja alapján a 6. kategóriába, a 2. § (3) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján a 3. kategóriába tartozik. 6.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben . 6.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik, állományilletékes parancsnoka az MH ÖHP parancsnoka. A külföldi alkalmazási körzetben mûveleti tevékenységét az ISAF illetékes parancsnokának utasításai szerint látja el. 6.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: fõtiszt (kontingensparancsnok); b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 6.9. A szervezeti egység képviseletére a kontingens parancsnok jogosult, aki a szervezeti egység állományának szolgálati elöljárójaként gyakorolja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 6.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH Tartományi Újjáépítési Csoporton keresztül az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi. Az MH ÖHP parancsnoka a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg 6.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi. 7. Magyar Honvédség ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió Magyar Kontingens 7.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség ENSZ Ciprusi Békefenntartó Misszió Magyar Kontingens Rövidített megnevezése: UNFICYP Magyar Kontingens (UNFICYP/HUNCON) 7.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/UNFICYP HUNCON Alkalmazási körzete: Magyarország, Ciprus. 7.3. Megalakításának idõpontja: 2006. szeptember 25. Jogfolytonosság alapján: 1995. november 14. 7.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, önálló század jogállású ideiglenes katonai szervezet. Állományát a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) költségvetési létszámkeretébõl vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 7.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állomány részletes kategóriába sorolásáról szóló 84/2008. (HK 16.) HM utasítás 2. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja alapján az 1. kategóriába, a 2. § (3) bekezdés b) pontjának ba) alpontja alapján a 2. kategóriába tartozik. 7.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben.

2009/32. szám


6585

7.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik. A külföldi alkalmazási körzetben mûveleti tevékenységét az UNFICYP illetékes parancsnokának utasításai szerint látja el. 7.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: kontingensparancsnok; b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 7.9. A szervezeti egység képviseletére a kontingensparancsnok jogosult, a vezénylési hely állományilletékes parancsnokaként a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között gyakorolja a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 7.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi. Az MH ÖHP a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg. 7.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi. 8. Magyar Honvédség Vegyes Hídépítõ Század 8.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség Vegyes Hídépítõ Század Rövidített megnevezése: MH VH SZD 8.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/MH VH SZD Alkalmazási körzete: Magyarország, külföldi alkalmazási körzete megfelelõ közjogi döntés elfogadását követõen kerül meghatározásra. 8.3. Megalakításának idõpontja: 2007. január 1. 8.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, önálló század jogállású ideiglenes katonai szervezet. Állományát az MH költségvetési létszámkeretébõl kijelöléssel, az alkalmazásra vonatkozó közjogi döntést követõen vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 8.5. A szervezeti egység béketámogató mûveletekben részt vevõ állományának részletes kategóriába sorolása a feladat végrehajtásra vonatkozó közjogi döntés után történik. 8.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben. 8.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik. Készenlét elérése és megfelelõ közjogi döntés meghozatala után a külföldi alkalmazási körzetben mûveleti tevékenységét a NATO illetékes parancsnokának utasításai alapján látja el. 8.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: századparancsnok; b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 8.9. Mûvelet végrehajtása során a szervezeti egység képviseletére a századparancsnok jogosult, a vezénylési hely állományilletékes parancsnokaként a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között gyakorolja a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 8.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi. Az MH ÖHP parancsnoka a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg. 8.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi. 9. Magyar Honvédség NATO Reagáló Erõk 9.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség NATO Reagáló Erõk Rövidített megnevezése: MH NRF 9.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/MH NRF

6586


2009/32. szám

Alkalmazási körzete: Magyarország, külföldön a NATO szervezetileg illetékes NRF-parancsnoksága felelõsségi körébe tartozó mûveleti terület. 9.3. Megalakításának idõpontja: 2006. január 12. 9.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, váltásonként meghatározott létszámmal és jogállással rendelkezõ ideiglenes katonai szervezet. Állományát az MH költségvetési létszámkeretébõl kijelöléssel, a készenlét idõszakára készenléti szolgálatba vezényléssel, az alkalmazásra vonatkozó közjogi döntést követõen vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 9.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állományának részletes kategóriába sorolása a feladat végrehajtásra vonatkozó közjogi döntés után történik. 9.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben. 9.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik. A külföldi alkalmazási körzetben tevékenységét az azt elrendelõ közjogi döntés után, az MH NRF illetékes parancsnokának utasításai szerint látja el. 9.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: nemzeti támogató elem parancsnoka (kontingensparancsnok); b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 9.9. Mûvelet végrehajtása során a szervezeti egység képviseletére a kontingensparancsnok jogosult, aki a vezénylési hely állományilletékes parancsnokaként a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között gyakorolja a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 9.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi. Az MH ÖHP parancsnoka a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg. 9.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi. 10.2 Magyar Honvédség Afgán Választásokat Biztosító Szakasz 10.1. A szervezeti egység megnevezése: Magyar Honvédség Afgán Választásokat Biztosító Szakasz Rövidített megnevezése: MH AVBSZ 10.2. A szervezeti egység székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi út Postacíme: 7401 Kaposvár, Pf. 179/MH AVBSZ Alkalmazási körzete: Magyarország, Afganisztánban az ISAF meghatározott mûveleti területe. 10.3. Megalakításának idõpontja: 2009. július 1. 10.4. A szervezeti egység állománytáblával és felszerelési jegyzékkel létrehozott, önálló szakasz jogállással rendelkezõ ideiglenes katonai szervezet. Állományát az MH költségvetési létszámkeretébõl a NATO Reagáló Erõk (NRF) váltásába felajánlott magyar erõk nemzeti támogató elemébõl – eredeti feladata alól mentesítve – vezényléssel, anyagi-technikai eszközeit az MH eszközállományából kell feltölteni. 10.5. A szervezeti egység a béketámogató mûveletekben részt vevõ állomány részletes kategóriába sorolásáról szóló 84/2008. (HK 16.) HM utasítás 2. § (2) bekezdés e) pontjának ee) alpontja alapján az 5. kategóriába, a 2. § (3) bekezdés c) pontjának ch) alpontja alapján a 3. kategóriába tartozik. 10.6. A szervezeti egység tevékenysége: 842192 Nemzetközi katonai és rendészeti szerepvállalás, béketámogató és válságkezelõ mûveletekben. 10.7. A szervezeti egység az MH ÖHP parancsnoka szolgálati alárendeltségébe tartozik, állományilletékes parancsnoka az MH ÖHP parancsnoka. A külföldi alkalmazási körzetben átalárendelésre kerül a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport parancsnoka alárendeltségébe, mûveleti tevékenységét annak utasításai szerint látja el. 10.8. A szervezeti egység vezetõje, kinevezésének, vezénylésének rendje: a) a vezetõ megnevezése: szakaszparancsnok; b) a parancsnokot beosztásba az MH ÖHP parancsnoka vezényli. 10.9. A szervezeti egység képviseletére a szakaszparancsnok jogosult, aki a szervezeti egység állományának szolgálati elöljárójaként – a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között – gyakorolja a jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. 2

Megállapította: 56/2009. (VII. 1.) HM határozat 1. pont.

2009/32. szám


6587

10.10. A szervezeti egység gazdálkodásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és felelõsség: A szervezeti egység pénzügyi és gazdasági feladatait az MH önállóan mûködõ és gazdálkodó, a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt költségvetési szerve, az egyéb szellemi és fizikai (technikai) támogató feladatokat az MH önállóan mûködõ, az MH ÖHP parancsnoka által kijelölt költségvetési szerve végzi az MH Tartományi Újjáépítési Csoporton keresztül. Az MH ÖHP parancsnoka a költségvetési elõirányzaton belül a szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelõirányzatokat állapít meg. 10.11. A szervezeti egység nyilvántartásba történõ bejegyzését a Kt. 5. §-a és 14. § (3) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár végzi.

A melléklet szövege hatályos 2009. július 1-jétõl.

Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter

6588


2009/32. szám

A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnökhelyettesének közleménye A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnökhelyettesének 4/2009. (VII. 1.) HM HVKFH közleménye egységes NATO-elõírások elfogadásáról

Az egységesítési, szabványosítási tevékenységrõl és a NATO egységesítési dokumentumok feldolgozásáról és végrehajtásáról szóló 102/2008. (HK 19.) HM utasítás 4. § (2) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörömnél fogva, az MH Mûveleti Szabványosítási és Doktrinális Bizottság 2009. május 26-i ülésén kialakított javaslata alapján a következõ NATO-dokumentumokra vonatkozó magyar elfogadó nyilatkozatot kiadom:

I. STANAG 2529 CBRNMED (EDITION 1) (RATIFICATION DRAFT 1) – RAPIDLY DEPLOYABLE OUTBREAK INVESTIGATION TEAM (RDOIT) FOR SUSPECTED USE OF BIOLOGICAL WARFARE AGENTS – Elfogadásra került fenntartás nélkül. – Alkalmazásba vétel tervezett idõpontja: NATO-kihirdetés után 36 hónap múlva (DOP + 36m), a szárazföldi haderõnél és a légierõnél egyaránt.

II. STANAG 2934 ARTY (EDITION 3) – ARTILLERY PROCEDURES -AArtyP-1(B) – Elfogadásra került fenntartás nélkül. – Alkalmazásba vétel tervezett idõpontja: 2009. augusztus hónap, a szárazföldi haderõnél. Tekintettel arra, hogy a STANAG 2934 ARTY (EDITION 3) dokumentumot a NATO már kihirdette és így hatályos, a 198/2001. (HK 9.) MHPK intézkedés 31. pontjában elõírtaknak megfelelõen egyúttal elrendelem a bevezetését az alábbiak szerint: – Témafelelõs: MH Összhaderõnemi Parancsnokság – Témakezelõ: MH Összhaderõnemi Parancsnokság, Hadmûveleti Fõnökség – Bevezetés idõpontja: 2009. augusztus 1. – Végrehajtás módja: MH ÖHP parancsnoki intézkedés.

III. STANAG 3497 AMD (EDITION 3) (RATIFICATION DRAFT 1) – AEROMEDICAL TRAINING OF AIRCREW IN AIRCREW CBRN EQUIPMENT AND PROCEDURES – Elfogadásra került, alkalmazásba vétel nélkül. – Megjegyzés: A Magyar Honvédségben jelenleg egyik repült géptípuson sincs rendszeresítve a CBRN-védõruha, valamint a STANAG tartalmának túlnyomó többségét jelentõ realisztikus demonstráció és tréning nem kivitelezhetõ.

IV. STANAG 6022 MET (EDITION 2) (RATIFICATION DRAFT 1) – ADOPTION OF A STANDARD GRIDDED DATA METEOROLOGICAL MESSAGE – Elfogadásra került, alkalmazásba vétel nélkül. – Megjegyzés: a Magyar Honvédség jelenleg nem rendelkezik olyan eszközökkel, rendszerekkel, amelyek a STANAG 6022 által meghatározott módon kódolt információ fogadására képesek.

2009/32. szám


6589

V. STANAG 6023 NTG (EDITION 1) – EDUCATION AND TRAINING FOR PEACE SUPPORT OPERATIONS – ATrainP-1 – Elfogadásra került fenntartás nélkül. – Alkalmazásba vétel tervezett idõpontja: 2009. szeptember hónap, a szárazföldi haderõnél és a légierõnél egyaránt. Tekintettel arra, hogy a STANAG 6023 NTG (EDITION 1) dokumentumot a NATO már kihirdette és így hatályos, a 198/2001. (HK 9.) MHPK intézkedés 31. pontjában elõírtaknak megfelelõen egyúttal elrendelem a bevezetését az alábbiak szerint: – Témafelelõs: MH Összhaderõnemi Parancsnokság – Témakezelõ: MH Összhaderõnemi Parancsnokság, Kiképzési Fõnökség – Bevezetés idõpontja: 2009. szeptember 1. – Végrehajtás módja: aTrainP-1 dokumentum kiadása eredeti angol nyelven.

VI. STANAG 7190 AT (EDITION 2) (RATIFICATION DRAFT 1) – PROCEDURE FOR CROSS-PARACHUTING AUTHORIZATION – Elfogadásra került fenntartás nélkül. – Alkalmazásba vétel tervezett idõpontja: NATO-kihirdetés után 6 hónap múlva (DOP + 6m), a szárazföldi haderõnél és a légierõnél egyaránt.

VII. STANAG 7193 CFR (EDITION 1) – INCIDENT COMMAND SYSTEM FOR FIRE AND EMERGENCY SERVICES RESPONSES TO INCIDENTS – Elfogadásra került fenntartás nélkül. – Alkalmazásba vétel tervezett idõpontja: 2009. augusztus hónap, a szárazföldi haderõnél és a légierõnél egyaránt. Tekintettel arra, hogy a STANAG 7193 CFR (EDITION 1) dokumentumot a NATO már kihirdette és így hatályos, a 198/2001. (HK 9.) MHPK intézkedés 31. pontjában elõírtaknak megfelelõen egyúttal elrendelem a bevezetését az alábbiak szerint: – Témafelelõs: MH Összhaderõnemi Parancsnokság – Témakezelõ: MH Összhaderõnemi Parancsnokság, Ellenõrzési Osztály – Bevezetés idõpontja: 2009. augusztus 1. – Végrehajtás módja: MH ÖHP parancsnoki intézkedés.

Budapest, 2009. június 20.

Mikita János s. k., mk. altábornagy a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnökhelyettese

6590


2009/32. szám

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának közzétételei Határozatok Ügyiratszám: DH/2372-11/2009. Tárgy: a Vodafone Magyarország Zrt. 2007/2008. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás* A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6., cg.: 01-10-044159) elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyása tárgyában meghozta a következõ határozatot: A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság 2007/2008. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatását jóváhagyja. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a határozat kézbesítését követõ 15 napon belül – a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott – keresettel a Fõvárosi Bíróságtól lehet kérni. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról, kérik-e tárgyalás tartását.

Indokolás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) 2006. október 2-án kelt DH-9549-54/2006. számú határozatában (a továbbiakban: határozat) a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság.(a továbbiakban: kötelezett) vonatkozásában számviteli szétválasztás kötelezettséget írt elõ, amely kötelezettségét a kötelezett a határozat rendelkezõ részének I. számú mellékletében meghatározottak szerint köteles teljesíteni, az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának Tanácshoz történõ benyújtásával. A fenti kötelezettségének teljesítése érdekében a kötelezett 2008. szeptember 30-án érkezett, DH-35543-1/2008. számon iktatott beadványát továbbította a Tanács részére. A beadvány a kötelezett számviteli szétválasztási dokumentumaiból, független könyvvizsgálói jelentésbõl, a 2007/2008. évi beszámolóból és a felosztási módszertan és modell mûködési leírásából, illetve az elektronikus adathordozón benyújtott dokumentációjából állt. A Tanács az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 62. §-ában rögzített szabályok szerint lefolytatott eljárása során megvizsgálta és elemezte a szolgáltató által benyújtott dokumentumokat. A Tanács DH-25712-48/2008. számú határozata a Határozat által elõírt számviteli szétválasztási kötelezettség módosítása kapcsán úgy rendelkezik, hogy a Határozat alapján a kötelezettet terhelõ számviteli szétválasztás kötelezettsége a DH-25712-48/2008. számú határozat közlésének napját követõ napon hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévõ, a számviteli szétválasztási kimutatások jóváhagyására vonatkozó eljárásokban még a jelenleg hatályos kötelezettség szerint kell eljárni. Ezért a Tanács a kötelezett beadványát a határozatban foglaltak alapján vizsgálta meg. A Tanács a tényállás tisztázása körében, az Eht. 62. § (2) és (4) bekezdése alapján, 2008. november 11-én kelt, DH-33543-2/2008. számú levelében a hiánypótlásra, információk pontosítására hívta fel a Kötelezettet, aki a felhívásban foglaltakra 2008. december 1-jén érkezett, DH-33543-3/2008. számú beadványában válaszolt. Ezt követõen a Tanács 2008. december 12-én kelt, DH-33543-4/2008. számú levelében újabb hiánypótlási felhívást adott ki, az ebben foglaltakra a kötelezett 2009. január 12-én érkezett, DH-2372-1/2009. számon iktatott beadványában válaszolt. A második hiánypótlás érkeztét követõen a Tanács értesítette a kötelezettet, hogy a tárgyi eljárásban az elintézési határidõt – az ügy összetettségére és a döntés megfelelõ elõkészítésére tekintettel – az Eht. 44. § (3) bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbította. A Tanács megállapította, hogy a modell a hiánypótlásokat követõen sem felel meg az elektronikus hír-

* A határozatban üzleti titokként megjelölt adatok a DH-2372-10/2009. sz. határozatban szerepelnek.

2009/32. szám


6591

közlésre vonatkozó szabályoknak, ezért a 2009. február 19-én kelt, DH-2372-4/2009. számú határozatával a számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyta jóvá, és kötelezettet új tervezet elõterjesztésére kötelezte. A kötelezett új tervezetét 2009. március 16-án érkezett, DH-2372-5/2009. számú beadványában terjesztette elõ. A Tanács 2009. április 3-án kelt, DH-2372-6/2009. számú levelében hiánypótlásra hívta fel a kötelezettet, aki a felhívásban foglaltakra 2009. április 15-én érkezett, DH-2372-7/2009. számú beadványában válaszolt. Üzleti titok. Tekintettel arra, hogy a fentieken kívül a kötelezett a hiánypótlási felhívásokban foglaltaknak megfelelõen módosította beadványát, a Tanács a lefolytatott eljárás során megállapította, hogy kötelezett számviteli szétválasztási kimutatását az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak megfelelõ szerkezetben és tartalommal állította össze, ezért azt jóváhagyta. A Tanács határozatát az Eht. 62. § (2) bekezdésének megfelelõen, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdésével összhangban – figyelemmel az Eht. 39. § (1) bekezdésében foglaltakra – teljes ülés keretében hozta meg. Az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a Tanács a határozatot internetes oldalán és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzéteszi. A határozat elleni jogorvoslati lehetõség az Eht. 46. § (1)–(2) bekezdések és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2009. június 2. P. H. Bánhidi Ferenc s. k.,

Pataki Dániel s. k.,

Ravasz Péter s. k.,

tanácstag

elnök tanácstag

tanácstag

Simon Géza s. k.,

Spakievics Sándor s. k.,

tanácstag

tanácstag

A határozatot kapják: 1. Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6.) 2. Irattár

Ügyiratszám: DH/1687-16/2009. Tárgy: a Magyar Telekom Nyrt. 2007. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (1013 Budapest, Krisztina krt. 55, Cg.: 01-10-041928) elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyása tárgyában meghozta a következõ határozatot: A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság 2007. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatását jóváhagyja.

6592


2009/32. szám

A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a határozat kézbesítését követõ 15 napon belül – a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott – keresettel a Fõvárosi Bíróságtól lehet kérni. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról, kérik-e tárgyalás tartását.

Indokolás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: kötelezett) vonatkozásában számviteli szétválasztás kötelezettséget írt elõ az alábbiak szerint: A Tanács 2006. október 2-án kelt DH-9549-54/2006. számú határozatában (a továbbiakban: mobilpiaci határozat) a „Beszédcélú hívásvégzõdtetés egyedi mobilrádiótelefon-hálózatban” elnevezésû nagykereskedelmi piac szolgáltatási és földrajzi kiterjedését meghatározta, amelynek eredményeként többek között a „Beszédcélú hívásvégzõdtetés a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság mobilrádiótelefon-hálózatában a Magyar Köztársaság területén” elkülönült piacot érintett piacként azonosította, a kötelezettet ezen a piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította, és a DH-664-33/2005. számú határozattal elõírt számviteli szétválasztás kötelezettségét úgy módosította, hogy a kirótt kötelezettséget a kötelezett, illetve annak mobilrádiótelefon-szolgáltatást nyújtó részlege a mobilpiaci határozat rendelkezõ részének I. számú mellékletében meghatározott tartalom szerint köteles teljesíteni, az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának Tanácshoz történõ benyújtásával. A Tanács a 2007. december 18-án kelt DH-26149-18/2007. számú határozatában (a továbbiakban: vezetékes piaci határozat) a „Híváskezdeményezés nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból” elnevezésû nagykereskedelmi piac földrajzi és szolgáltatási kiterjedését meghatározta, amelynek eredményeként többek között érintett piacként azonosította a „Híváskezdeményezés nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból a Magyar Köztársaság területének – az elektronikus hírközlõ hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl szóló 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 2.1.3. pontja alapján meghatározott – 1, 22, 23, 26, 34, 35, 36, 37, 42, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 52, 53, 54, 56, 59, 69, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 82, 83, 84, 85, 87, 92, 93, 94, 96, 99 hívószámú számozási területein” elkülönült piacot (a továbbiakban: 1. sz. érintett piac). Az 1. sz. érintett piacon a vezetékes piaci határozat a kötelezettet jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította, a kötelezettre és a – kötelezettbe azóta beolvadt – Emitelre a DH-664-138/2005. számú határozatában kirótt, számviteli szétválasztás kötelezettségét úgy módosította, hogy a jogutód kötelezett a DH-664-138/2005. számú határozat rendelkezõ részének II. számú mellékletében foglalt tartalomhoz képest a vezetékes piaci határozat rendelkezõ részének I. sz. mellékletében meghatározott módosításokkal köteles új számviteli szétválasztási kimutatást készíteni, azzal, hogy ezen kötelezettséget a rá más piacokon kirótt számviteli kötelezettségekre tekintettel egységes szerkezetben, egy modellel, és ezen egyetlen modellen alapuló beadványnak a Tanács részére történõ benyújtásával köteles teljesíteni. A fenti kötelezettségének teljesítése érdekében a kötelezett 2008. július 2-án érkezett, DH-25201-1/2008. számú beadványát továbbította a Tanács részére. A beadvány a kötelezett számviteli szétválasztási dokumentumaiból, független könyvvizsgálói jelentésbõl, a 2007. évi beszámolóból, a felosztási módszertan és modell mûködési leírásából, illetve az elektronikus adathordozón benyújtott dokumentációjából állt. A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 62. §-ában rögzített szabályok szerint lefolytatott eljárása során megvizsgálta és elemezte a kötelezett által benyújtott dokumentumokat. A Tanács DH-25712-48/2008. számú határozata a mobilpiaci határozat által elõírt számviteli szétválasztási kötelezettség módosítása kapcsán úgy rendelkezik, hogy a mobilpiaci határozat alapján a kötelezettet terhelõ számviteli szétválasztás kötelezettség a DH-25712-48/2008. számú határozat közlésének napját követõ napon hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévõ, a számviteli szétválasztási kimutatások jóváhagyására vonatkozó eljárásokban még a jelenleg hatályos kötelezettség szerint kell eljárni. Ezért a Tanács a kötelezett beadványait a mobilpiaci határozatban – és a vezetékes piaci határozatban – foglaltak alapján vizsgálta meg. 2008. augusztus 16-án kelt, DH-25201-2/2008. sz. levelében a Tanács értesítette a kötelezettet, hogy a tárgyi eljárásban az elintézési határidõt – az ügy összetettségére és a döntés megfelelõ elõkészítésére tekintettel – az Eht. 44. § (3) bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbítja. Ezt követõen a Tanács a tényállás tisztázása körében 2008. szeptember 6-án kelt, DH-25201-3/2008. sz. levelében hiánypótlásra hívta fel a kötelezettet, aki a felhívásban foglaltakra 2008. október 6-án érkezett, DH-25201-5/2008. számú beadványában válaszolt. A Tanács megállapította, hogy a modell a hiánypótlást követõen sem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, ezért a 2008. december 2-án kelt, DH-25201-6/2008. számú határozatával a számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyta jóvá, és a kötelezettet új tervezet elõterjesztésére kötelezte. A kötelezett új tervezetét 2009. január 7-én érkezett, DH/1687-1/2009. számú beadvá-

2009/32. szám


6593

nyában terjesztette elõ. A Tanács 2009. március 5-én kelt, DH/1687-4/2009. számú levelében hiánypótlásra hívta fel a kötelezettet, aki a felhívásban foglaltakra 2009. március 23-án érkezett, DH/1687-5/2009. számú beadványában válaszolt. Ezt követõen a Tanács 2009. április 8-án kelt, DH/1687-6/2008. számú levelében újabb hiánypótlási felhívást adott ki, az ebben foglaltakra a kötelezett 2009. április 23-án érkezett, DH/1687-9/2009. számon iktatott beadványában válaszolt. Ezt követõen a kötelezett a DH/1687-13/2009. számon iktatott kérelmében a benyújtott hiánypótlás felülvizsgálatára, pontosítására kért lehetõséget, amit a Tanács a DH/1687-6/2008. számú hiánypótlási felhívásban foglalt határidõ meghosszabbításával biztosított a kötelezett részére. A kötelezett és a Hatóság közötti konzultációt követõen a kötelezett 2009. május 15-én érkezett, DH/1687-14/2009. számon iktatott beadványában pontosította a hiánypótlását, aminek eredményeként a kötelezett számviteli szétválasztási kimutatása megfelel az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. A Tanács a lefolytatott eljárás során megállapította, hogy kötelezett számviteli szétválasztási kimutatását az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak megfelelõ szerkezetben és tartalommal állította össze, ezért azt jóváhagyta. A Tanács határozatát az Eht. 62. § (2) bekezdésének megfelelõen, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdésével összhangban – figyelemmel az Eht. 39. § (1) bekezdésében foglaltakra – teljes ülés keretében hozta meg. Az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a Tanács a határozatot internetes oldalán és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzéteszi. A határozat elleni jogorvoslati lehetõség az Eht. 46. § (1)–(2) bekezdések és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul.

Budapest, 2009. június 2. P. H.

Bánhidi Ferenc s. k.,

Pataki Dániel s. k.,

Ravasz Péter s. k.,

tanácstag

elnök tanácstag

tanácstag

Simon Géza s. k.,

Spakievics Sándor s. k.,

tanácstag

tanácstag

A határozatot kapják: 1. Magyar Telekom Nyrt (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 2. Irattár

6594


2009/32. szám

A Fõvárosi Bíróság ítélete (bírósági döntés tanácsi határozat tárgyában) A Magyar Köztársaság nevében! A bíróság ………………… jogtanácsos által képviselt Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) felperesnek a ………………… jogtanácsos által képviselt Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke (1015 Budapest, Ostrom u. 23–25.) alperes ellen hírközlési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott (………………) által képviselt INVITEL Távközlési Zrt. ( 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8–10.) I. r. alperesi beavatkozó és …………………… ügyintézõ: (…………………) ügyvéd által képviselt Alternatív Távközlési Szolgáltató Egyesülete (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) II. r. alperesi beavatkozó, meghozta a következõ ítéletet: A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az adóhatóság külön felhívására az ott megjelölt idõben és módon 16 500 Ft, azaz tizenhatezer-ötszáz forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstõl számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye a Fõvárosi Ítélõtáblához melyet a Fõvárosi Bíróságon lehet 5 példányban benyújtani.

Indokolás Az alperes 2008. szeptember 23-án kelt DH-826132/2008. számú határozatával felperes, mint jelentõs piaci erejû szolgáltató által benyújtott elõfizetõi helyihurok-átengedési, és helyibitfolyam-átengedési szolgáltatáshoz kapcsolódó, a Magyar Köztársaság területének a határozat rendelkezõ részében meghatározott hívószámú körzeteire kiterjedõ hatályú referenciaajánlatának, DH-370-23/2006. határozatával jóváhagyott referenciaajánlathoz képest módosított részeit részben jóváhagyta, részben pedig megállapította annak tartalmát (a továbbiakban a referenciaajánlat elnevezése: MARUO). A megállapítás körében többek között az 1. a) pont a MARUO 1-es mellékletének 2.5.1. pontját törölte és helyébe következõ szövegrészt határozta meg: – a 2.5.1.pont szerint az elõfizetõi hozzáférési pont azt a Magyar Telekom (felperes) helyi hozzáférési hálózatának részét képezõ elõfizetõ- oldali fizikai kapcsolódási pontot jelenti, amely a központ felõli elsõ olyan kábelkifejtési pont (hálózati végpont), amelyet az elõfizetõ végberendezés elõfizetõi tulajdonban, vagy harmadik személy tulajdonában álló hálózattal elérni képes. A határozat 1. b) pontja MARUO l-es mellékletének 2.5. pontját kiegészítette az elõfizetõi szolgáltatás-átvételi pontra vonatkozó meghatározással. E szerint az elõfizetõi szolgáltatás átvételi pont olyan fizikai kapcsolódási pont, amelyen keresztül egy elõfizetõi végberendezés csatlakoztatásával az elõfizetõ a szolgáltatást igénybe tudja venni és úgy a csatlakozást, mint a szétválasztást, az elõfizetõ saját hatáskörében meg tudja valósítani. Ez a pont a helyihurok-átengedés esetén központ felõli elsõ csatlakozó ajzat vagy alközponti rendezõ, a helyi bit folyam hozzáférés átengedés esetén az ADSL-modem felõli csatlakozási pontja. A határozat 2-es pontja a MARUO törzsszövegének VI.2.2. D.I. 1. pontját törölte és helyébe a következõ szövegrészt határozta meg:– „a helyi hurok igénybejelentés (vagy egyedi igénybejelentés helyi hurokra vonatkozó része) olyan szolgáltatásra irányul, amely nem tartozik a MARUO hatálya alá és ezt a Magyar Telekom a jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta vagy,………” A határozat 2. b) pontja szerint az átengedési keretszerzõdés 4.2.3.D.I.1. pontja törlésre került és helyébe a következõ szövegrészé lépett: – „1-es pont a helyihurok-igénybejelentés (vagy egyedi igénybejelentés helyi hurokra vonatkozó része) olyan szolgáltatásra irányul, amely nem tartozik a MARUO hatálya alá és ezt a Magyar Telekom a jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta vagy………….” A határozat 1.8. pontja q helyi hurok teljes átengedése, a helyi hurok részleges átengedése, és a helyibitfolyam-hozzáférés szolgáltatás esetében késedelmi kötbér mértékét a korábbihoz képest felemelte, és helyi hurok teljes átengedése havidíjának tizenötszörösében, illetve a helyi hurok részleges átengedése tényleges havidíja tizenötszörösében, valamint a

2009/32. szám


6595

helyibitfolyam-hozzáférés szolgáltatás havidíj tizenötszörösében határozata meg úgy, hogy a kötbér mértéke a kötbéralap 20% lett naponta. A fenti rendelkezéseket a határozat az alábbiak szerint indokolta: A határozat rendelkezõ része I.1. és 2. pontja tekintetében kifejtette, hogy a gyakorlatban problémaként jelentkezett, hogy az irodaházakban és lakóparkokban kialakult gyakorlat szerint, az épületen belüli kábelezést az ingatlan üzemeltetõje biztosítja, így a helyi hurok egy része nem tartozik a kötelezett szolgáltató hálózatához, és ez alapul szolgál a helyi hurok átengedésére szolgáló igény kötelezett szolgáltató általi elutasításához. A jogosult szolgáltatók ezért kérték az ebbõl eredõ kérdések rendezését a referenciaajánlatokban. Az alperes megállapította, hogy két esetkörrõl lehet szó. Az egyik, amikor a jogosult által átengedni kért helyi hurok egyáltalán nem tartozik a kötelezett hálózatához, tehát az teljes egészében más tulajdonában van. Ilyenkor idegen tulajdonú hálózatról beszélünk, amikor is a kötelezettnek nem áll fenn a 11. piaci határozat alapján az idegen tulajdonú helyi hurok tekintetében az átengedési kötelezettsége. Más a helyzet a másik esetben, amikor az átengedni kért helyi hurok elsõ szakasza a kötelezett tulajdonában áll, a másik szakasza pedig egy, vagy több harmadik személy tulajdonában áll. Ezek vegyes tulajdonú hálózatnak minõsíthetõk. Az egyik ilyen eset, amikor a rendezõ és a köztes hálózati pont közötti szakasz a kötelezett tulajdonában áll, míg a köztes hálózati ponttól az elõfizetõ végberendezésének tényleges csatlakozási pontjáig tartó hálózati szakaszon az elõfizetõ tulajdonjoga áll fenn. Ha az elõfizetõ tulajdonában van a köztes hálózati ponttól a végberendezés csatlakozási pontjáig tartó hálózati szakasz, akkor az elõfizetõ a szándékát arra vonatkozóan, hogy a saját tulajdonú hálózatát a jogosultnak átengedje, vélelmezni kell, hiszen éppen a jogosult általi szolgáltatás nyújtás céljából köt vele az elõfizetõ elõfizetõi szerzõdést. Az Eht.-nak a 2. § b), d) bekezdésében meghatározott céljával ellentétes, ha ilyen esetben nem jönne létre az átengedés, hiszen a jogalkotói szándéka nyilvánvalóan nem lehetett az, hogy egy olyan esetben amikor a hálózatnak egy szakasza az elõfizetõ tulajdonában áll, meghiúsuljon az általa jogosulttól igényelt szolgáltatás arra tekintettel, hogy az Eht. 188. § 45. pontja szerinti helyi hurok ezen szakasza nem a kötelezett tulajdonában áll. Ugyanez a helyzet, amikor a köztes hálózati pontól az elõfizetõi végberendezés tényleges csatlakozási pontjáig terjedõ hálózati szakasz harmadik személy tulajdonában áll, és vele a jogosult szolgáltató a hálózathoz való hozzáférés tekintetében megállapodást köt, a hálózat vegyes tulajdonú jellege ilyen esetben sem szolgálhat alapul arra, hogy a kötelezett és a jogosult között ne jöjjön létre átengedési szerzõdés. A határozat szerint ezek a problémák abból eredtek, hogy az Eht. 188. § 23. pontjában meghatározott elõfizetõi hozzáférési pont definícióját a korábbi MARUO leszûkítette. Az Eht. ezen pontja szerint az elõfizetõi hozzáférési pont az a hálózati végpont, amelyen keresztül az elõfizetõ végberendezés csatlakoztatása révén igénybe vehet hálózati szolgáltatásokat. Ezzel szemben az eddigi MARUO szerint csak az alközponti rendezõ vagy a központ felõli csatlakozó aljzat volt elõfizetõi hozzáférési pontnak tekintendõ. Ennél az Eht. definíciója azonban tágabb, mert lehetõvé teszi olyan hálózati végpont elõfizetõi hozzáférési pontnak való tekintését, amely a kötelezett és az elõfizetõ közötti hálózat szakaszon belül a rendezõhöz közelebb található, mint az a pont, ahol a végberendezés csatlakoztatása megtörténik. Az Eht. szerint ugyanis minden olyan hálózati végpont elõfizetõi hozzáférési pontnak tekintendõ, amelyen keresztül egy végberendezés csatlakoztatása útján elõfizetõi szolgáltatás potenciálisan igénybe vehetõ. A szolgáltatások igénybevételének lehetõsége azonban nem csak a végberendezésnek a csatlakozó aljzathoz való csatlakoztatása útján, hanem más hálózati végponthoz (p1. kifejtõelemhez, tápfejhez) való csatlakoztatása útján is fennáll. Ennek akkor van különösen jelentõsége, ha a csatlakozó aljzatig (alközponti rendezõig) tartó elõfizetõi hurok épületen vagy telephelyen való kábelezésén keresztül üzemel (irodák, lakóparkok, társasházak stb.). Ilyen esetben az elõfizetõ más ponton csatlakozik a szolgáltatóhoz, mint amelyen a szolgáltatás átveszi tõle. Ilyen esetben célszerû a két pontot egymástól megkülönböztetni. Ezért kerül be a definíciók közé egy új fogalom, az – elõfizetõiszolgáltatás-átvételi pont – ez a két pont akkor esik egybe, ha az elõfizetõi hurok egészen a csatlakozó alzatig (alközponti rendezõig) a szolgáltató tulajdonába és üzemeltetésében van. Mindebbõl következik, hogy a új MARUO-ban szükséges volt a elõfizetõi hozzáférési pont Eht.-ban foglalt definíciójához való igazítása a MARUO-ban szereplõ definíciónak. A határozat rendelkezõ részének I.8. pontját a határozat a 4.A melléklet 5. pontjára tett alperesi beavatkozói észrevételek nyomán indokolta meg. E szerint a MARUO-ban foglalt kötbér elõírásnak alkalmasnak kell lennie a jogosultat ért kár részbeni, vagy teljes megtérítésére, és egyben alkalmasnak kell lennie a szerzõdésszerû teljesítés hatékony elõmozdítására. A kötbér kártérítési funkciója tekintetében a 11. piaci határozat rendelkezõ rész I. c) (IX.) pontja tartalmaz rendelkezést, mely alapján a referenciaajánlatban meghatározott kötbér mértékének arányosnak kell lennie a minõségi mutató, illetve eljárási határidõk be nem tartása következtében a jogosult szolgáltató vagyonában felmerülõ kárral és a jogosult szolgáltatót ért nem vagyoni kárral. Az alperes a kötbér tizenötszörösre emelésekor figyelemmel volt az átengedett hurkok alacsony számára is, továbbá arra, hogy a magasabb kötbér a hurokátengedési piac fejlõdéséhez hozzájárulhat, csökkenthetik a jogosultak számára jogosultak esetében fönnálló azon kockázati tényezõket, amelyek elsõsorban a jogosult szolgáltatók nem vagyoni kárát növelheti. Így figyelembe kellett azt venni, hogy az elõfizetõi szolgáltatásnak a kötelezetti késedelmes tejesítésébõl adódó az elõfizetõk által a jogosultnak tulajdonított elhúzódó megkezdése, a jogosult üzleti jó hírnevének csökkenését eredményezheti, amely piacvesztéshez vezethet. E mellett a kötbér mértékének emelését

6596


2009/32. szám

indokolta az is, hogy a módosított MARUO-ban megállapított és jóváhagyó díjak jelentõs mértékben csökkentek, így a kötbér változatlanul hagyása a kötbér mértékét is csökkentette volna. E mellett a kötbér maximum is eltörlésre került azért, mert az eddig szabályozásban az elmulasztott teljesítési határidõ utolsó napjától számított 5. naptól nem tudta a kötbér funkcióját betölteni, nem mozdította elõ a mihamarabbi teljesítését a szerzõdésben vállalt kötelezettségeknek. E mellett a II. rendû alperesi beavatkozói javaslatnak megfelelõen hasonló okokból szükséges volt a hiba elhárítási határidõ minõségi mutató nem teljesítése esetére is a fizetendõ kötbért is hasonlóan szabályozni. A felperes tárgyaláson és elõkészítõ irattal pontosított keresetében kérte a határozat rendelkezõ részének I.1. a), b) pontjainak, valamint I.2. pontjának törlését, továbbá az I.8. pontjának megváltoztatását akként, hogy a fizetendõ kötbér alapja az érintett díj kétszerese legyen, a kötbér mértéke pedig a kötbéralap 10%-a naponta. Másodlagosan kérte a határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatását. Perköltségi igénye nem volt. A határozat I.1. a), b) pontja és a I.2. pontjában foglaltak tekintetében azzal érvelt, hogy az Eht. 188. § 48. pontja szerint a helyi hurok teljes átengedése a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ helyi hurokhoz való hozzáférés biztosítását jelenti. Ehhez képest, amennyiben valamely köztes hálózati ponttól, nem a felperes tulajdonában álló hálózat szakaszt találhat, úgy a fizikai áramkör egészére nem vonatkozhat az Eht. 188. § 48. pontjában foglalt definíció. Kifejtette, hogy a határozat az Eht. 188. § 23. pontjában leírt definíciót figyelmen kívül hagyta, azon jelentõsen túlterjeszkedett, amikor az elõfizetõi hozzáférési pontba a hálózat olyan pontjait is beleértette, amelyek nem végpontok, azokhoz az elõfizetõ vagy a felhasználó nem a végberendezését csatlakoztatja fizikai, logikai értelemben. Ilyennek minõsül elsõsorban a tápfejhez történõ csatlakoztatás. Ezzel szemben a Eht. szerinti elõfizetõi hozzáférési pont definíciója csak az alközponti rendezõre, vagy csatlakozó aljzatra vonatkoztatható. Nem vitás az, hogy e jogszabályi rendelkezések mellett számos lakópark, irodaház esetében nincsen mód helyi hurok teljes átengedésére, amely a gyakorlatban valóban jelenthet olyan problémát, hogy ilyen esetekben a jogosult szolgáltatók nem tudnak hozzáférni az elõfizetõkhöz, vagy a felhasználókhoz. Ez azonban a törvényi szabályozásból következik. Lehet, hogy a törvényi szabályozás e probléma tekintetében nem megfelelõ, de ha így is lenne, felperesi álláspont szerint a jogszabályi elõírásoktól a hatóság határozatával nem térhet el. Mindezért a határozat sérelmezett pontjai az Eht. 188. § 23., 45. és 48. pontjaiba ütköznek. Mindezen túlmenõen megsértette alperes az Eht. 138. § (7) bekezdését és az elektronikus hírközlési szolgáltatás minõségének a fogyasztók védelmével összefüggõ követelményeirõl szóló 229/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8. § (1) bekezdését is, amelyek szerint a felperesnek biztosítania kell, hogy a hálózat az illetéktelen hozzáféréstõl védett legyen, és számlázási rendszere zárt legyen. Amennyiben tápfejhez történõ csatlakoztatás történik, ezt a felperes biztosítani nem tudja, hiszen a tápfejben több elõfizetõi kifejtõ elem található. A határozat I.8. pontjával kapcsolatosan kifejtette, hogy a határozatban szereplõ kötbérszabályozás jogellenes, a megállapított kötbérek eltúlzottak. Felperes álláspontja szerint eltúlzott kötbér sérti az Eht. 24. (1) bekezdés e) pontját, amely szerint a hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni az arányosság alapelvét, e mellett az Eht. 52. § (1) bekezdését is, amely pedig azt írja elõ, hogy a jelentõs piaci erejû szolgáltatókra indokolt és arányos kötelezettségeket kell kiszabni. Továbbá az Eht. 88. § (6) bekezdése is kimondja, hogy a hálózati szerzõdések késedelmes, vagy hibás teljesítése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató, a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. Ebbõl következik, hogy a kötbérrendelkezések során nem lehet figyelembe venni a jogosult szolgáltató oldalán fönnálló esetleges elmaradt hasznot. A bíró kérdésére felperes elõadta, hogy az Eht. 88. § (6) bekezdése vonatkozásában felhasználó alatt a jogosult szolgáltatót kell érteni. Felhasználó fogalma ugyanis egy széles fogalom. Mindezek alapján felperes szerint az Eht. 88. § (6) bekezdését is sérti a határozati kötbérszabályozás. Felperes álláspontja szerint akkora kötbér lenne jogszerû, mint amekkorát a felperes fizet az elõfizetõnek akkor, ha a elõfizetõ felperessel kötné meg a szerzõdést és a felperes késedelembe vagy hibás teljesítésbe esne. Kifejtette továbbá, hogy a piaci szolgáltatóknál általános gyakorlat az, hogy a helyihurok-átengedésen alapuló kiskereskedelmi szolgáltatásra 30 napos létesítési határidõt vállalnak. Ehhez képest a hurokátengedésnek az igénybejelentéstõl számított maximum 13 munkanapon belül valósulnia. Mindebbõl következik, hogy ha a felperes 13 napot csúszik még akkor sem éri semmiféle kár a jogosult szolgáltatót, ezért sem indokolt a határozatban alkalmazott kötbér alkalmazása. Mindemellett látni kell azt is, hogy a más szolgáltatók esetében pl. a Monortel referenciaajánlatában nem törölte el az alperes a kötbérplafont, másrészt a kötbéralap is messze alacsonyabb, mint a felperes számára megállapított. Ez pedig jó mutatja azt, hogy indokolatlanul és aránytalanul magas kötbért állapított meg a felperes számára az alperes. Látni kell továbbá azt is, hogy a kötbérfizetési kötelezettségen túlmenõen, ha a hatóság azt látja, hogy a felperes rendszeresen nem tartja be a referenciaajánlatban foglalt határidõket, rendszeresek a késedelmek, akkor megvizsgálhat egy idõszakot, és ha ebben az idõszakban a késedelmek mennyiségét eltúlzottnak tartja, azt észleli, hogy esetlegesen szándékosan a jogosult szolgáltatókat akadályozta volna felperes abban, hogy rendesen tudják nyújtani a szolgáltatásukat, akkor bírsággal sújthatja a felperest. E mellett jogvitás eljárás keretében is van mód felperessel szemben is eljárni. Mindebbõl pedig következik, hogy van elegendõ eszközrendszer arra, hogy a felperes szándékosan ne akadályozza a jogosult szolgáltatókat, szolgáltatásuk megfelelõ nyújtásában. Emiatt nem szükséges ilyen aránytalanul magas kötbérrendelkezéseket alkalmazni. Felperes keresetében bemutatta azt is, hogy a díjak csökkenéséhez képest, jóval nagyobb arányban sokszorozódott meg a kötbér összege.

2009/32. szám


6597

A bíró kérdésére a felperes elõadta, hogy az Eht. 188. § 23., 22. és 26. pontjának összevetésébõl az állapítható meg, hogy nem csak az a felhasználó aki az elektronikus hírközlési szolgáltatást használja, hanem az is aki igényli ezt a szolgáltatás. Az „igényli” esetkör annyiban különbözik csak a használattól, hogy az igénylõ az, aki egyszeri igénybevételt kér, nem rendszeresen használja a hálózatot. Kifejtette, hogy a felperes a felhasználókkal szemben szerzõdéses jogviszonyban nem állt, csak az elõfizetõkkel, így azokban az eseteken, amikor a tápfejhez csatlakozó vezeték mondjuk a társasház, vagy a lakópark, vagy az irodaház tulajdonosának a birtokában van, és õk se felhasználónak sem elõfizetõnek nem tekinthetõk, legfeljebb egy harmadik személynek. Ebbõl következik az, hogy elõfizetõi hozzáférési pontként nem értelmezhetõ az õ kábelének a csatlakoztatása. Természetesen elõfordul olyan is, hogy akivel a felperes a bérleti szerzõdést köti az idegen tulajdonú hálózatra, az azonos az elõfizetõvel, és ilyen esetben létrejön egy polgárjogi jogviszony, és elektronikus hírközlési jogviszony is. Ha ennek a két jogviszonynak az alanya más, akkor merül fel az alperes által említett probléma, amelyet azonban a jogszabály nem tud kezelni. Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását, perköltségi igénye nem volt. Elõadta, hogy határozatában foglaltak mindenben helytállóak, amennyiben felperes álláspontja elfogadható lenne, az ahhoz vezetne, hogy ugyan az elõfizetõ maga szeretné egy másik szolgáltató szolgáltatását igénybe venni, és az adott esetben az elõfizetõé vagy a felhasználóé az adott kábel, amin csatlakoztatni kívánna egy adott szolgáltatónak a hálózatához, de ezt nem teheti meg mert felperes arra hivatkozik, hogy nem az övé, hanem az éppen az igényt bejelentõ felhasználóé, vagy elõfizetõé az adott kábelszakasz. Az alperes álláspontja szerint a tápfejhez történõ csatlakozás a hálózati végponthoz történõ csatlakozásnak egy közvetett módja, ahogy erre az Eht. 188. § 23. pontja is utal. A kötbérrendelkezések vonatkozásában szintén a határozatában foglaltakat tartotta fenn, megismételve és kiemelve azt, hogy bár az elmaradt haszon nem lehet a kötbér része, de az okozott nem vagyoni kár viszont igen. Errõl szól a határozat is. Az I. rendû alperesi beavatkozó mindenben csatlakozva az alpereshez, kérte a felperes keresetének elutasítását, perköltségi igénye nem volt. Kifejtette, hogy az I. rendû alperesi beavatkozó is egy nagyobb vezetékes szolgáltató, akinek számos olyan esete volt, amikor vegyes tulajdonú volt a hálózat, és mivel a jogszabály nem határozza meg azt, hogy pontosan milyen berendezés minõsül elõfizetõi hozzáférési pontnak, ezért bármely olyan berendezés lehet amelyet fizikailag és logikailag csatlakoztattak a felperes hálózatához. A jogszabály nem mondja azt sem, hogy a végberendezésnek az elõfizetõ vagy a felhasználó tulajdonában kell lennie, tehát az lehet egy harmadik személy tulajdonában is. Ugyanakkor amit fontos kiemelni, az az, hogy ez a harmadik személy az elõfizetõvel mindig valamilyen jogviszonyban áll. A felhasználó fogalma magában foglalja nem csak azt aki használja de azt is aki igényli az elektronikus hírközlési szolgáltatást, de akár szélesebb értelmû hírközlési tevékenységet is, és ebbõl az általánosabb szóhasználatból is következik, hogy itt egy nagyon széles körrõl van szó, ebbe akár beleérthetõ a jogosult szolgáltató is, de mind azon személyek; akik az elõfizetõvel valamilyen olyan jogviszonyban vannak, amely összefüggésbe áll az elektronikus hírközlési tevékenységgel. Ilyen értelemben a az elõfizetõtõl független harmadik személyekrõl nem beszélhetünk. A kötbérrendelkezésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy I. rendû alperesi beavatkozó kötbérfizetési kötelezettsége is pont ugyanúgy változott, mint felperesé, tizenötszörösek lettek, ezzel szemben nem élt jogorvoslattal az alperesi beavatkozó, mert elfogadta ennek indokoltságát. Ha felperes elérné ebben a perben, hogy alacsonyabb kötbéreket alkalmazzon, akkor ezzel súlyosan sérülne a közel azonos méretû piaci szereplõknek az esélyegyenlõsége. A Monortel esete eltérõ felperesétõl és I. rendû alperesi beavatkozóétól, hiszen egy jóval kisebb szolgáltatóról van szó, akinek csak egy darab primer körzete van csak, és ez a típusú probléma nem merült fel ilyen mértékben, mint a nagy szolgáltatók esetében, ahogy a Monortel referenciájának jóváhagyása iránti eljárásban erre vonatkozó észrevételt más érdekelt nem is tett. Ami a harmincnapos határidõt illeti, e körben tejesen irreleváns felperes érvelése. Lehet, hogy felperesnek 13 napon belül kell teljesíteni a kötelezettségét, de ennek nincs jelentõsége, hiszen az üzleti elõfizetõk esetében van a felvetett kérdéskörnek gyakorlati jelentõsége, az üzleti elõfizetõk gyakran ki tudnak alkudni rövidebb teljesítési határidõket mint harminc nap. Ezen túlmenõen a felperesnek nem 13 naptári nap, hanem ennyi munkanap alatt kell teljesítenie, továbbá az elõfizetõ felé történõ jogosulti teljesítéshez a jogosult szolgáltatónak be kell adnia az igényét. Ezt ráadásul a jogosult szolgáltató nem teheti meg akármikor, csak a kötelezett által meghatározott idõpontokban és mennyiségben, e mellett a kötelezett szolgáltató mint teljesítési segéd eljárása után még további mûszaki feladata is van a jogosult szolgáltatónak. Mindebbõl következik, hogy felperes mint kötelezett szolgáltató teljesítési határideje és a tipikus létesítési határidõk között nincs semmilyen releváns kapcsolat a kötbér szempontjából. Látni kell továbbá azt is, hogy mivel elsõsorban üzleti elõfizetõkrõl van szó, ezekben esetekben jóval magasabb kötbéreket képesek kialkudni az üzleti elõfizetõk, így nem lehet kiindulni a felperes szokásos elõfizetõk irányába történõ kötbér vállalásaiból. Nem vitás, hogy létezik piacfelügyeleti eljárás is, arra az esetre hogyha a felperes szándékosan megszegné a referenciájában foglaltakat. Azonban a két jogintézmény célja nem ugyanaz, az alperes bírságot szabhat ki, és az nem a jogosult szolgáltató számlájára folyik be, ekként a jogosult szolgáltatónál keletkezõ kár ekként nem térülhet meg. Mind emellett a bírságoláshoz a szándékosságot bizonyítani kell, ami jóval nehezebb, mint önmagában az objektív késedelem bekövetkezésének igazolása.

6598


2009/32. szám

A II. rendû alperesi beavatkozó szintén mindenben csatlakozott az alpereshez, kérte a felperes keresetének elutasítását, perköltségi igénye nem volt. A II. rendû alperesi beavatkozó mint tipikusan a jogosult szolgáltatókat képviselõ társadalmi szervezet kifejtette, hogy a felperesnek addig, amíg kisebb ügyfelekrõl van szó, vagy pedig lakótelepi társasházakról ez a fajta probléma nem jelentett semmiféle gondot. Ez kizárólag akkor merül fel számára problémaként, amikor nagyobb ügyfelek jelentkeztek, illetve nagyobb ügyfelekrõl volt szó. Felperes érvelését komolyan vennénk, akkor az esetek 90%-át érintené ez a kérdés, és akkor ezek szerint az esetek 90%-ában helyihurok-átengedési kötelezettsége nem lenne a felperesnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy amikor ez az átengedés megtörténik, akkor senki sem azt kéri a felperestõl, hogy olyan hálózati szakaszokról rendelkezzen, ami nem az õ tulajdona. Mindössze arról van szó, hogy addig ameddig az õ hálózata tart, addig rendelkezzen, és saját hálózati szakaszára kösse meg a szerzõdést, és a szerzõdésben kell rendezni azt a kérdést, hogy ki és miképpen biztosítja a pl. a hálózat zártságát. Egyébként az elõfizetõi szerzõdések rendelkezésébõl következik, hogy az elõfizetõ felé a hálózat zártságát a jogosult szolgáltató kötelezettsége biztosítani, így a felperes oldalán nem keletkezhet olyan probléma, hogy ezáltal nyílttá válna a hálózata. Különösen így van ez tekintettel arra, hogy felperes hálózata jelenleg is zárt maga hivatkozott keresetében erre vonatkozó tanúsítványra, márpedig számos esetben múltban is átengedte a helyi hurkot akkor is, amikor ilyen nem az õ tulajdonában lévõ vezetékhez kapcsolódót a hálózata. A II. rendû alperesi beavatkozó álláspontja szerint az alkalmazott kötbérek nemhogy magasak, inkább alacsonynak tekinthetõk, ehhez képest felperes elõadását alaptalannak tartja. A bíróság megállapította, hogy felperes keresete nem alapos. A bíróságnak két jogkérdésben kellett állást foglalnia. Az elsõ kérdés arra vonatkozott, hogy mi az elõfizetõi hozzáférési pont helyes értelmezése, a tápfejhez történõ csatlakoztatás is beletartozhat-e (1. kérdés). A második kérdés azt volt, hogy az alperes határozatában szereplõ kötbér elõírások jogszabálya ütközõ módon eltúlzottak-e (2-es kérdés). 1. kérdés Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. tv. (továbbiakban Eht.) 188. §-a a következõ jelen ügyben releváns definíciókat használja: „21. Elektronikus hírközlõ végberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan része, amelynek rendeltetése az elektronikus hírközlõ hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, az elõfizetõi hozzáférési ponton keresztül az elektronikus hírközlõ hálózattal való együttmûködés céljából. 23. Elõfizetõi hozzáférési pont: azon hálózati végpont, amelyen keresztül az elõfizetõ, vagy felhasználó egy elektronikus hírközlõ végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe. 26. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amely használja vagy igényli az elektronikus hírközlési tevékenységeket, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. 45. Helyi hurok: a helyhez kötött telefonhálózatban az elõfizetõi hozzáférési pontot a rendezõvel vagy az annak megfelelõ eszközzel összekötõ fizikai áramkör. 48. Helyi hurok teljes átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult számára, amelynek során a helyi hurok vagy helyi alhurok teljes frekvenciasávjának használatát engedik át.” A felperes alapvetõ állítása az volt, hogy az elõfizetõi hozzáférési pont csak az alközponti rendezõ vagy a csatlakozó aljzat lehet. Álláspontja szerint a tápfej kifejezetten nem minõsülhet olyan hálózati végpontnak, amely egyben elõfizetõi hozzáférési pontnak tekinthetõ, ilyenkor nem a végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása történik meg. Nem vitatta a felperes, hogy az Eht. 188. §-ában szabályozott releváns definíciók ilyen módon történõ értelmezése indokolható szabályozási célokkal ellentétes eredményre vezethet, azonban-e definíciókat az alperes nem jogosult átértelmezni. A bíróságnak ennek tükrében azt kellett vizsgálnia, hogy az Eht. 188. §-ában foglalt érintett definíciók, elsõsorban az elõfizetõi pont fogalma, az csak a csatlakozó aljzatot, és az alközponti rendezõt jelenheti-e, vagy más hálózati végpont is szóba jöhet, így például a tápfej. Ennek során a bíróság azt is vizsgálta, felperesi érvelésre tekintettel, hogy a hálózat zártsága valóban csak az alközponti rendezõ illetve a csatlakozó aljzathoz történõ csatlakozás esetén biztosítható-e, és ezekben az esetekben felperesi logikát követve biztosítható-e a rendszer zártsága. Az Eht. 188. § 21. pontja szerint végberendezés minden olyan termék vagy annak egy része, melynek rendeltetése az elektronikus hírközlõ hálózatra történõ kapcsolódás akár közvetve az elõfizetõi hozzáférési ponton keresztül. Nem volt vitatott, ilyen közvetve történõ kapcsolódás pl. az alközponti rendezõn keresztül történõ kapcsolódás is. A bíróság álláspontja szerint minden olyan esetben amikor a tételes jogi szabályozás esetében felmerül annak lehetõsége, hogy a jogszabály céljával jelen esetben a szabályozási céllal ellentétes vagy nem minden helyzetet képes kezelni, akkor két lehetséges jogértelmezés közül mindig azt a jogértelmezést kell választani, mely a jogértelmezés elfogadott eszközei alkal-

2009/32. szám


6599

mazásának korlátai között, a szabályozás céljával, alapelveivel összhangban áll. Nem vitás, hogy az elektronikus hírközlési piac gyorsan változó piac, a technológia gyorsan változik, amely könnyen elavulttá teheti, illetve folyamatos változtatásra késztetheti a jogi szabályozást. Éppen ezért az Eht. 188. §-ának érintett definíciói is olyan absztrakt tág mérlegelést engedõ megfogalmazást használnak, amely biztosíthatja a jogi szabályozás stabilitását. E definíciók konkrét tartalmának meghatározása döntõen az alperes feladata, melynek az alperes jelen ügyben a referencia ajánlat konkrét megszövegezése körében tett eleget. A bíróság megítélése szerint az Eht. 188. § 23. pontjának elõfizetõi hozzáférési pontra vonatkozó definíciója kellõen tág ahhoz, hogy azon nem csak alközponti rendezõt és a csatlakózó aljzatot, de akár tápfejet, vagy más olyan hálózati végpontot is érthessünk, amelyen elektronikus hírközlõ végberendezés fizikai, logikai csatlakoztatása akár közvetetten megtörténik. A bíróság az elõfizetõi hozzáférési pont definíciójából elsõsorban azt emeli ki, hogy nem csak az elõfizetõ, de vagylagosan a felhasználó is csatlakoztathatja végberendezését fizikailag és logikailag, hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében. A felhasználó az egy nagyon széles fogalom, amely lehet természetes személy, jogi személy, vagy akár jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet. És lehet olyan is, aki használja, de akár olyan is, aki csak igényli az elektronikus hírközlés tevékenységet és nem feltétlenül önmagában az elektronikus hírközlési szolgáltatást. Ahogy a felperes a kötbér rendelkezések kapcsán is elõadta, például az Eht. 88. § (6) bekezdése is a felhasználó fogalmát is olyan fogalomként használja, mely szélesen értelmezhetõ, és felperes maga is jogosult szolgáltatóként értelmezi a „felhasználó” kifejezést az adott jogszabályi kontextusban. A bíróság megítélése szerint az Eht. 188. § 23. pontja is szélesen értelmezhetõ, hiszen nem csak az elõfizetõ végberendezésének fizikai, logikai csatlakoztatásáról lehet szó az elõfizetõi hozzáférési ponton, hanem az elõfizetõvel valamely jogviszonyba álló harmadik személy is csatlakoztathatja saját végberendezését, az elektronikus hírközlõ hálózattal való együttmûködés céljából akár nem csak saját érdekében, és ez lehet bármely olyan hálózati végpont, ahol a fizikai, logikai csatlakozás lehetséges. A felperes keresetében elsõsorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy amennyiben a tápfejhez történik a csatlakozás, akkor a hálózat zártsága nem biztosítható. Felperes érvelésének fõ vonulata ez volt. Ugyanakkor felperes maga hivatkozza 2009. március 23-án a bíróságra benyújtott beadványának 6. oldalán, hogy a hálózat zártságához szükséges MSZ17128-3:1997-es szabványnak történõ megfelelés. A Szabvány 2.6. pontja szerint az elõfizetõi szolgáltatás hozzáférési pont az elõfizetõ birtokában van, ezért az elõfizetõ feladata a hálózat zártságának biztosítása, neki kell olyan védelmi rendszert kialakítani, ami a hálózat zártságát biztosítja, vagy ilyet kell igényelnie a szolgáltatótól. Azt is rögzíti a szabvány, hogy az elõfizetõi szolgáltatás hozzáférés pont az elõfizetõ birtokában van. Bíróság megítélése szerint a felperes által ezen szabványból idézett szöveg egyrészt jól rámutat arra, hogy az elõfizetõi szolgáltatási hozzáférési pont nem a szolgáltató tulajdonában van feltétlenül, másrészt az elõfizetõnek sem kell, hogy a tulajdonában legyen, mert lehet csak a kezelésében/birtokában. Bíróság számára ebbõl a megszövegezésbõl is az következik, melyet II. rendû alperesi beavatkozó elõadott, – és a perben a felperes ezt az elõadást nem vitatott -, hogy az elõfizetõi szerzõdésben kell rögzíteni, ahogy a felperes által idézett Szabvány szövegében is megtalálható -, hogy milyen módon történik a hálózat zártságának biztosítása. Alperes is utalt arra a beadványában, hogy vannak eszközök arra, hogy a jogosult szolgáltató a hálózat zártságát a saját oldaláról biztosítsa, ekként errõl a kötelezett szolgáltatóval a köztük lévõ szerzõdésben is meg tudnak egyezni. Mivel ezeket az érveket a felperes külön részletes elõadással nem vitatta, ezért a felperes a Pp. 164. § (1) bekezdésére is figyelemmel nem bizonyította azt, hogy a határozat I.1. ab) és I.2. pontjai a hálózat zártságára vonatkozó jogszabályokba ütköznének. A fenti álláspontot támasztja alá az a felperesi nyilatkozat is, amely szerint ha egy alközponti rendezõ több elõfizetõ kiszolgálását is lehetõvé teszi, akkor az azt jelentené, hogy az alközponti rendezõ, elõfizetõi hozzáférési pontnak nem minõsülne. Felperes elismerte, hogy lehetséges mûszakilag ez az eset, bár a felperes ezt nem szokta alkalmazni. (9. jegyzõkönyv 7. oldal 4. bekezdés.) A bíróság megítélése szerint ebbõl a felperesi nyilatkozatból is az következik, hogy a felperesi azon állítás, hogy az alközponti rendezõ, illetve a csatlakozó aljzat tekinthetõ kizárólag elõfizetõ hozzáférési pontnak nem lehet helytálló, hiszen ha a felperesi értelmezés vesszük alapul, akkor elõfordulhat olyan eset is, amikor egy alközponti rendezõ sem minõsül elõfizetõi hozzáférési pontnak, tehát a felperesi elõadás ebben az értelemben ellentmondásos. A bíróság utalni kíván az Eht. 188. § 24. pontjára is, amely definiálja az elõfizetõi hozzáférést nyújtó szolgáltató fogalmát. Ha felperes álláspontja helytálló lenne, akkor olyan esetekben, amikor a felperes maga nyújt az elõfizetõknek szolgáltatást oly módon, hogy a hálózati kábel amihez csatlakozik, nem az elõfizetõ tulajdonában van, akkor a felperes nem minõsülne még ilyen esetben sem elõfizetõi hozzáférési szolgáltatónak, hiszen nem tudná ilyen esetben – legalábbis felperesi logika szerint – az elektronikus hírközlés végberendezést fizikailag, logikailag csatlakoztatni saját hálózatához még közvetve sem. Mindebbõl következik, hogy a bíróság nem osztotta felperes jogértelmezését. A bíróság megítélése szerint, bár a korábbi referencia ajánlat szabályozásában valóban az elõfizetõi hozzáférési pont konkretizálása során egyes technikai megoldások nem szerepeltek, de ez nem jelentette azt, hogy a jelenlegi szabályozás, amely immár kiterjed más konkrét megvalósítási lehetõségekre is, az Eht. elõfizetõi hozzáférési pontra vonatkozó definíciójába ütközne.

6600


2009/32. szám

A bíróság megjegyzi, hogy felperes a tárgyaláson nem vitatta a II. rendû alperesi beavatkozó azon elõadását amely szerint amennyiben a felperes elõadását elfogadnánk, akkor az esetek 90%-ában nem fenne helyi hurok átengedési kötelezettsége a felperesnek, továbbá nem vitatta azt sem, hogy korábban számos esetben – nem üzleti elõfizetõk esetén – átengedett helyi hurkot jogosult szolgáltatóknak a felperes által jelenleg sérelmezett módon. Ha pedig a bíróság ezt a elõadást a Pp. 163. § (2) bekezdése alapján valónak fogadja el, és azt is elfogadja szintén a Pp. 163. § (2) bekezdése alapján, hogy felperes hálózata zárt, akkor ebben az esetben csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy a helyi hurok átengedése ilyen esetekben a hálózat zártságát nem veszélyezteti. Minderre tekintettel a bíróság felperes keresetét az elsõ jogkérdésben alaptalannak találta. 2. kérdés Az Eht 24. § (1) bekezdés b) pontja szerint a hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni az arányosság alapelvét. Az Eht. 52. § (1) bekezdése értelmében a Tanács azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem kellõen hatékony, azonosítja az érintett piacokon a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatót, illetve szolgáltatókat; valamint a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóra, illetve szolgáltatókra a XI–XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elõ, vagy a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés elsõ elvégzését megelõzõen jogszabályban, illetve azt követõen a hatóság határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt. Az Eht. 88. § (6) bekezdése szerint a hálózati szerzõdések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A bíróság megállapította, hogy nem ütközött az Eht. felperes által megjelölt szakaszaiba az alperesi határozat kötbérrendelkezései. A bíróság megítélése szerint ezek, a kötbérrendelkezések nem eltúlzottak, éppen abból az okból, amelyet az alperes határozatában megjelölt. Szemben a felperesi állásponttal, e kötbérrendelkezések nem igazodhatnak azon standard kötbérrendelkezésekhez, amelyet felperes alkalmaz általánosságban elõfizetõi tekintetében. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a szabályozás célja a verseny erõsítése, melynek egyik módja az, hogy a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókkal versenyzõ vállalkozások kedvezõbb feltételeket biztosítsanak az elõfizetõnek, mint amit általában a jelentõs piaci erejû szolgáltató szokott biztosítani, nem hatékony verseny körülményei között. A kötbér meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy a kötbér az egy olyan minimum kár álltalány, amelynek nagyságrendileg a nem teljesítés, késedelmes teljesítés esetén keletkezõ várható kárhoz kell igazodnia. Nyilvánvaló, hogy a jogosult szolgáltatónak nem csak az a kára, hogy az elõfizetõnek kötbért kell fizetnie, hanem elsõsorban az, hogy az új elõfizetõnek a bizalma megrendülhet a szolgáltató szolgáltatásában. Megrendülhet úgy, hogy a késedelmes teljesítéséért nem a jogosult szolgáltató, hanem éppen ebben a bizalomnak a megrendítésében érdekelt kötelezett szolgáltató – egyben versenytárs szolgáltató – a felelõs. Jogszerûen járt el alperes, amikor a hatékony verseny szempontjából e kiemelten fontos szempontot a kötbér kialakításakor is figyelembe vette. Különösen fontos ennek a szempontnak a figyelembevétele olyan jelentõs piaci erejû szolgáltatók esetében, akik a piac meghatározó szereplõi, akik esetében egyéb érdekeltek az esetleges szerzõdési partnerek kifejezetten észrevételezik a referencia jóváhagyása iránt eljárásban a kötbérek alacsony voltát. Jelen esetben ezt történt. Mindezért nem lehet kiindulni abból, hogy a korábbi szabályozáshoz képest hány %-kal, és milyen mértékben növekedtek meg ezek a kötbérértékek, hiszen a kötbér megemelésének egyik oka épp azok a piaci tapasztalatok voltak, amelyek észrevételek formájában határozat tervezetének észrevételezése során meg is jelentek. A felperes az általános hivatkozásokon túl konkrétan az Eht. 88. § (6) bekezdésére hivatkozott, amely kimondja, hogy a kár részét nem képezheti az elmaradt haszon. A bíróság ezzel a felperesi megállapítással egyetért. Az alperes nem azt állapította meg, hogy az elmaradt hasznot kéne a jogosult szolgáltatónak a kötbéren keresztül megtéríteni, hanem azt mondta, hogy a tényleges kárt és a késedelmes teljesítéssel elõálló nem vagyoni kár megtérítésére kell alkalmasnak lennie a kötbérnek, amikor minimum kárátalányként funkcionál. A nem vagyoni kár fogalma pedig különbözik az elmaradt haszon fogalmától. A jogosult szolgáltató elõfizetõi oldalon fennálló reputációja, szolgáltatásának minõségével kapcsolatos megítélése, az ebben a körben szenvedett kár nem vagyoni kárnak tekinthetõ. Elmaradt haszonnak az az összeg lenne tekinthetõ, amely bevételtõl, illetve nyereségtõl azért esik el a jogosult szolgáltató, mert az elõfizetõ a késedelmes teljesítés miatt a szolgáltatóval kötött szerzõdéstõl eláll, és ekként elmarad a szolgáltatás nyújtása, amely szerzõdéstõl függõen hosszabb határozott idõtartamot is kitehet. Ilyennek a megtérítésérõl azonban a kötbérrendelkezésen keresztül nincs szó az alperes határozatában sem. Mivel a felperes a határozat nem vagyoni kár körében rögzített indokolása tekintetében nem tudott ésszerû érvet felhozni azzal szemben, hogy a nem vagyoni kár figyelembevétele mellett miért lenne eltúlzott az alperesi határozat rendelkezései, ezért a bíróság a felperes keresetét e körben is alaptalannak találta.

2009/32. szám


6601

A bíróság megjegyzi, hogy a hatóság közel hasonlóan jelentõs piaci szereplõ, az I. rendû alperesi beavatkozó esetében, azonos kötbérrendelkezéseket alkalmazott. A Monortel esetében azért nem került sor hasonlóan szigorú kötbérrendelkezések alkalmazására, mert a piaci szereplõk a Monortel referenciaajánlatának határozattervezetére ilyen tartalmú észrevételt nem tettek. A bíróság megállapította, hogy tartalmilag nem is, de a formális logika szabályai szerint mindebbõl az következik, hogy az egyetlen primer körzettel rendelkezõ, a jelentõs piaci erejû szolgáltatók között a perbeli idõszakban egyik legkisebb vezetékes szolgáltató esetében nem merült fel ez a versenyprobléma olyan súllyal, amely a kötbér rendelkezések esetében a nem vagyoni kár, érvényesítését is szükségessé tették volna, amely éppen abból következik (legalábbis formailag), hogy a piaci szereplõk vagy társadalmi szervezeteik nem tartották szükségesnek észrevételt tenni. Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes keresetét teljes egészében a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította. A bíróságnak a perköltségrõl ilyen kérelem hiányában a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján döntenie nem kellett, a bíróság az illetékrõl az Itv. 43. § (3) bekezdése és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján határozott.

Budapest, 2009. április 2.

6602


2009/32. szám

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának közzétételei Határozatok Iktatószám: FK/615-185/2009. Tárgy: fellebbezés elbírálása Határozat A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke (a továbbiakban: másodfokú hatóság) a GTS-Datanet Távközlési Korlátolt Felelõsségû Társaság (a továbbiakban: GTS-Datanet Kft. vagy fellebbezõ) által a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: elsõfokú hatóság) 2009. április 30-án kelt HB-615-144/2009. számú, frekvenciahasználati jogosultságról szóló pályázat eredményét és nyertesét megállapító határozata (a továbbiakban: elsõfokú határozat) ellen benyújtott fellebbezését elutasítja, és az elsõfokú határozatot helybenhagyja.

A másodfokú határozat a közléssel jogerõssé válik, ellene fellebbezésnek helye nincs. Jelen másodfokú határozat ellen a kézhezvétel napjától számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással, a Fõvárosi Bíróságnak címzett, de az elsõfokú határozatot hozó hatóságnál elõterjesztett keresettel lehet élni, a tárgyiilleték-feljegyzési jogra tekintettel illeték elõzetes lerovása nélkül. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A keresetben kérhetõ a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztése.

Indokolás Az elsõfokú hatóság az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § k) és m) pontja szerinti hatáskörében, a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 78/2006. (IV. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ápszr.) 3. § (2) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva 2008. október 22-én pályázati felhívást tett közzé mikrohullámú rádióátviteli rendszerekhez (26 GHz) kapcsolódó, 2×56 Mhz sávszélességû frekvenciablokk (az ún. „E” blokk) kizárólagos frekvenciahasználati jogosultságának elnyerésére. 2008. november 28-án – a pályázatok benyújtására rendelkezésre álló határidõben – az „E” blokk vonatkozásában az Antenna Hungária Mûsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. (1119 Budapest, Petzval J. u. 31–33.; cg: 01-10-04270), és a GTS-Datanet Távközlési Kft. (2040 Budaörs, Ipartelep u. 13–15., cg: 13-09-100567) (a továbbiakban együtt: pályázók) nyújtottak be részvételi jelentkezést és ajánlatot. A hatóság a pályázókat 2008. december 16-án résztvevõként nyilvántartásba vette és értesítette õket ennek tényérõl, továbbá arról, hogy 2008. december 18-án tárgyalási fordulót tart. Az elsõfokú hatóság a pályázókkal 2008. december 18-án a Pályázati Kiírási Dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) 4.3. pontja szerinti tárgyalást folytatott. A DH-36334-155/2008. sz. jegyzõkönyv tanúsága szerint a fellebbezõ részérõl a tárgyaláson nem jelent meg képviselõ. Az elsõfokú hatóság a fellebbezõt hiánypótlásra és a viszont-ajánlat tételre hívta fel. Ezt követõen a pályázók – így a fellebbezõ is – 2008. december 22-én viszontajánlatot tettek. A pályázati bizottság elvégezte a pályázók ajánlatának és viszont-ajánlatának a Dokumentáció szerinti részletes értékelését, majd az Ápszr. 17. § (1) bekezdése szerinti záró jegyzõkönyvében indokolással ellátott döntési javaslatot tett az elsõfokú hatóságnak. Az elsõfokú hatóság a pályázati bizottság döntési javaslatával és annak indokolásával egyetértett. Ennek megfelelõen az elsõfokú hatóság a 2009. április 30-án kelt, HB-615-144/2009. számú határozatával megállapította, hogy az „E” blokk pályázati eljárása eredményesen zárult, és a pályázat nyertese az Antenna Hungária Mûsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.

2009/32. szám


6603

Az elsõfokú határozata ellen a GTS-Datanet Kft. - a törvényes határidõn belül - fellebbezéssel élt, amelyben kérte a másodfokú hatóságot, hogy az elsõfokú határozatot semmisítse meg, és kötelezze az elsõfokú hatóságot új eljárás lefolytatására. A fellebbezõ a fellebbezésében elõadta, hogy álláspontja szerint az elsõfokú hatóság a pályázati eljárás során megsértette a Dokumentáció és az Ápszr. rendelkezéseit, az alábbiak miatt: – A Dokumentáció 1.2. pontja szerint az ún. „C”–„G” frekvenciablokk (amelybe beletartozik az „E” blokk) vonatkozásában a tárgyalások kezdete legkorábban 2009. január 7-e. Ennek ellenére az elsõfokú hatóság – jogellenesen, idõ elõtt – már 2008. december 18-án tárgyalási fordulót tartott, amelyen a pályázókat viszontajánlat tételére hívta fel – A Dokumentáció Fogalommeghatározások címû részének bb) alpontja szerint viszontajánlat tételére csak a tárgyalási szakaszban van lehetõség, és mivel az elsõfokú hatóság a tárgyalási szakaszt a Dokumentáció 1.2. pontjában rögzített határidõ elõtt kezdte meg, a beérkezett viszontajánlatok jogellenesek. – A fellebbezõ szerint az elsõfokú hatóság a döntését kizárólag a jogszerûtlen viszontajánlatok értékelése alapján hozta meg, így az kihat az ügy érdemére. – Az elsõfokú hatóság a pályázat elbírálásáról szóló határozatát az Ápszr. 29. § (3) bekezdésében meghatározott határidõn túl hozta meg és tette közzé. A másodfokú hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 104. § (3) bekezdése szerint az eljárása során az elsõfokú eljárást és határozatot, valamint a fellebbezésben foglaltakat vizsgálta, és megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott az alábbiak miatt: A pályázati eljárásra vonatkozó hatásköri és jogszabály-alkalmazási szabályokat az Eht. és az Ápszr. rögzíti részletesen. Az Eht. 17. § (2) bekezdése, illetve a 10. § k) és m) pontja alapján a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala a gazdálkodás körében gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és az azonosítók vonatkozásában, továbbá – többek között – eljár a polgári célú frekvenciagazdálkodással és az azonosítógazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyekben. Az Ápszr.-ben szabályozott hatósági eljárás egy sajátos, speciális tárgyú eljárás, amelyben a hatóság, mint állami szerv a fenti szabályok alapján az Ápszr. és a Ket. eljárásrendjét alkalmazva - mérlegelése alapján - teljesíti a polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 17. § e) pontja alapján kizárólagos állami tulajdonba tartozó frekvenciákkal való gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségét. A másodfokú hatóság megállapította, hogy a Dokumentáció 1.2. pontja szerint – amely a pályázat tervezett menetrendjérõl szól – az „E” blokk vonatkozásában a tárgyalások kezdetének legkorábbi dátumaként 2009. január 7. szerepelt. Az elsõfokú hatóság a 2008. december 16-án kelt levelével értesítette a fellebbezõt, hogy résztvevõként nyilvántartásba vette, és hogy 2008. december 18-án tárgyalási fordulót tart. Az elsõfokú hatóságnak a tárgyalási forduló idõpontjának elõrehozatalával az volt a célja, hogy meggyorsítsa a pályázati eljárás lefolytatását. Tekintettel a pályázat kiírását követõen kibontakozott és mind jobban elmélyülõ gazdasági válságra, amely mind a hazai, mind a nemzetközi gazdálkodási környezetet jelentõsen megváltoztatta, az elsõfokú hatóság indokoltnak látta a tárgyalási szakasz mihamarabbi megkezdését annak érdekében, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül lehetõség nyíljon a megváltozott gazdasági környezetbõl adódó kérdéseknek a pályázók és a hatóság közötti tisztázására. A fellebbezõ a tárgyalási forduló tartásáról szóló értesítést 2008. december 17-én kézhez vette, azonban ennek ellenére a tárgyaláson nem volt jelen. A tárgyalásról szóló DH-36334-155/2008. sz. jegyzõkönyvet 2008. december 19-én kézhez vette a fellebbezõ, és az abban foglalt felhívásoknak eleget tett. Bár a 2008. december 22-én kelt viszontajánlatában jelezte, hogy álláspontja szerint a 2008. december 18-i tárgyalási forduló dátuma és a viszontajánlat-tételre szóló felhívás eltér a Dokumentációban foglalt menetrendtõl, a tárgyalás megtartása és a viszont-ajánlat tételre való felhívás ellen azonban nem tiltakozott, erre nézve csak egy megjegyzést tett. Mivel tehát sem a tárgyalás napjáig, sem azt követõen nem tiltakozott a fellebbezõ a tárgyalási forduló megtartása ellen, ezért a tárgyalások kezdetének a Dokumentáció 1.2. pontjában szereplõ várható idõpontjának módosítása a tárgyalás napján hatályosult. A másodfokú hatóság ugyanakkor vizsgálta azt is, hogy a tárgyalási forduló Dokumentációban rögzített idõpontja elõtti megtartásából a fellebbezõnek származott-e bármilyen joghátránya. A fellebbezõ a fellebbezésében nem hivatkozott arra, hogy bármilyen joghátrány érte volna emiatt, és ilyet a másodfokú hatóság sem állapított meg. Az elsõfokú hatóság a Dokumentáció 4.3.1. pontjában foglaltak szerint, a megkülönböztetéstõl mentesség, az objektivitás és az átláthatóság elvének betartásával kezdeményezett közvetlen tárgyalást a pályázókkal. A tárgyalás helyszínérõl és idõpontjáról a fellebbezõt elõzetesen értesítette (az értesítést a fellebbezõ 2008. december 17-én vette át), felhívta a fellebbezõt a megfelelõ képviseleti joggal rendelkezõ képviselõ útján való képviseletre a tárgyaláson, a fellebbezõ részérõl viszont ennek ellenére nem jelent meg képviselõ a 2008. december 18-án tartott tárgyaláson. A tárgyaláson elhangzott felhívásokról az elsõfokú hatóság a fellebbezõt a DH-36334-155/2008. sz. jegyzõkönyv megküldésével értesítette,

6604


2009/32. szám

és ennek megfelelõen a fellebbezõ a viszontajánlatát és a tulajdonosi szerkezetre vonatkozó nyilatkozatát határidõben be tudta nyújtani. A fellebbezõ számára az elsõfokú hatóság lehetõvé tette a frekvenciapályázati eljárásban a jogai gyakorlását – így a tárgyaláson való részvételt és a nyilatkozattételt is – és a fellebbezõ részérõl elmulasztott tárgyalásról, valamint az ott elhangzott felhívásokról az elsõfokú hatóság a fellebbezõt idõben értesítette, ennek megfelelõen a tárgyalást követõ eljárási cselekményeket (a viszontajánlat és a hiánypótlás benyújtását) is határidõben el tudta végezni a fellebbezõ. A fellebbezõt tehát a tárgyalási forduló idõpontjának módosításával nem érte semmilyen joghátrány, és ilyen joghátrány elszenvedésére a fellebbezõ sem hivatkozott a fellebbezésében. A jóhiszemû eljárásnak a Ket. 6. § (1) bekezdésében megfogalmazott követelménye alapján továbbá a fellebbezõnek – ha az elsõfokú hatóság eljárását bármely okból jogsértõnek vélte – a jogsértõnek vélt eljárási cselekményt követõen haladéktalanul jeleznie kellett volna az elsõfokú hatóság számára, hogy az eljárására irányadó szabályok vélelmezett megszegése miatt a fellebbezõ az eljárást jogsértõnek tartja. Azonban a fellebbezõ a tárgyalási forduló megtartásának és a viszontajánlatoknak a jogellenességére csak a rá nézve kedvezõtlen döntés meghozatalát követõen, az elsõfokú határozat elleni fellebbezésében hivatkozott, az eljárás folyamán ezek ellen nem tiltakozott. A fellebbezõ abból a ténybõl, hogy az elsõfokú hatóság a tárgyalási fordulót a Dokumentációban rögzített, tervezett idõpontnál elõbb kezdte meg, azt a téves következtetést vonja le, hogy a pályázati eljárás tárgyalási szakasza meg sem kezdõdött, és így a pályázók által benyújtott viszontajánlatok jogellenesek és nem szolgálhatnak a pályázat eredménye megállapításának alapjául. Sem a vonatkozó Ápszr., sem a Dokumentáció nem tiltja, hogy az elsõfokú hatóság a tervezettnél elõbb kezdje meg a részvételi nyilvántartásba vett pályázókkal a tárgyalási szakaszt. Ennek bekövetkezése esetére sem az Ápszr., sem a Dokumentáció nem helyez kilátásba semmiféle jogkövetkezményt, különösen nem a fellebbezõ által vélelmezettet. Ebbõl következõen a pályázók által benyújtott viszontajánlatok nem jogellenesek, hanem azok érvényesek és a pályázatok elbírálásánál figyelembe vehetõk voltak. Az Ápszr. 29. § (3) és (4) bekezdése értelmében a pályázat elbírálásának az eredményét legkésõbb a pályázati felhívás közzétételét követõ 180. napon kell közzétenni. Az elsõfokú hatóság a pályázati felhívást 2008. október 22-én tette közzé, így a fentiek szerinti határidõ 2009. április 20-a volt. Az elsõfokú hatóság a pályázat eredményét megállapító határozatát – amely a pályázati bizottság 2009. április 15-én kelt záró jegyzõkönyvén alapul – 2009. április 30-án hozta meg és tette közzé, ezzel 10 nappal túllépte az Ápszr.-ben megállapított határidõt. A jogszabályban meghatározott eljárási határidõ kismértékû, mindössze 10 napos túllépését a pályázatok értékelésének megnövekedett idõigénye indokolta. A pályázat kiírásának idõpontját követõen a gazdálkodási környezetnek a gazdasági válság kibontakozása következtében bekövetkezett változása miatt a pályázatok elbírálása különösen körültekintõ megfontolást igényelt annak érdekében, hogy az elsõfokú hatóság maradéktalanul eleget tegyen a frekvenciakészlettel mint rábízott állami vagyonnal való hatékony és rendeltetésszerû gazdálkodásra irányuló kötelezettségének. Az Ápszr. az elsõfokú döntés meghozatala és közzététele határidejének elmulasztásához (túllépéséhez) semmiféle jogkövetkezményt nem fûz. A másodfokú hatóság továbbá megállapította, hogy a határidõn túli döntéshozatalból a fellebbezõnek nem származott joghátránya, erre õ maga sem hivatkozott. A fentieken túlmenõen a Legfelsõbb Bíróság következetes gyakorlata alapján a jogszabályban megállapított eljárási határidõknek a közigazgatási hatósági eljárásokban való túllépése nem hat ki az ügy érdemére, így az nem alapozza meg az elsõfokú eljárás jogsértõ voltát. A másodfokú hatóság megállapítása szerint az elsõfokú hatóság ugyan eltért – kis mértékben túllépte – a döntése meghozatalára és közzétételére az Ápszr.-ben elõírt határidõt; de ez a fenti indokokra tekintettel nem hatott ki az ügy érdemére. A fentiek alapján az elsõfokú határozat megalapozott és érdemét tekintve jogszerû, ezért a másodfokú hatóság az elsõfokú határozatot helybenhagyta, és a fellebbezést elutasította. A másodfokú hatóság a döntését az Eht. 16. § l) pontjában, valamint Ket. 105. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági jogkörében eljárva, a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések és indokok alapján hozta meg.

2009/32. szám


6605

A határozat meghozatalánál a bírósági felülvizsgálat lehetõségérõl szóló tájékoztatás az Eht. 37. § (2)–(3) bekezdésein, valamint a Ket. 109. § (1) és (3) bekezdésein és a Ket. 110. § (1) bekezdésén alapul. A közigazgatatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke tekintetében pedig az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés h) pontja az irányadó.

Budapest, 2009. június 12. az NHH Tanácsa elnökének nevében és megbízásából: dr. Rozgonyi Krisztina s. k., alelnök

A határozatot kapják: 1. NHH Hivatala Általános Felügyeleti Igazgatóság (1133 Budapest, Visegrádi u. 106.) 2. GTS-Datanet Távközlési Kft. (2040 Budaörs, Ipartelep u. 13–15.) 3. Antenna Hungária Mûsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. (1119 Budapest, Petzval J. u. 31–33.) 4. Irattár

Iktatószám: FK/615-186/2009. Tárgy: fellebbezés elbírálása Határozat A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke (a továbbiakban: másodfokú hatóság) a DIGI Távközlési és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság (a továbbiakban: DIGI Kft. vagy fellebbezõ) által a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: elsõfokú hatóság) 2009. április 30-án kelt HB-615-146/2009. számú, frekvenciahasználati jogosultságról szóló pályázat eredménytelenségét megállapító határozata (a továbbiakban: elsõfokú határozat) ellen benyújtott fellebbezését elutasítja, és az elsõfokú határozatot helybenhagyja. A másodfokú határozat a közléssel jogerõssé válik, ellene fellebbezésnek helye nincs. Jelen másodfokú határozat ellen a kézhezvétel napjától számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással, a Fõvárosi Bíróságnak címzett, de az elsõfokú határozatot hozó hatóságnál elõterjesztett keresettel lehet élni, a tárgyiilleték-feljegyzési jogra tekintettel illeték elõzetes lerovása nélkül. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A keresetben kérhetõ a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztése.

Indokolás Az elsõfokú hatóság az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § k) és m) pontja szerinti hatáskörében, a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 78/2006. (IV. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ápszr.) 3. § (2) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva 2008. október 22-én pályázati felhívást tett közzé 450 MHz-es frekvenciasávon nyújtható rádiótávközlési szolgáltatás egy frekvenciablokkjának (az ún. „B” blokk) kizárólagos frekvenciahasználati jogosultságának elnyerésére.

6606


2009/32. szám

2008. november 28-án – a pályázatok benyújtására rendelkezésre álló határidõben – a „B” blokk vonatkozásában a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. (1134 Budapest, Váci út 35.; cg: 01-09-667975), és a Mobile Wireless Broadband Hungary Távközlési Zrt. (a továbbiakban: MWBH) (1061 Budapest, Andrássy út 38. IV. em. 7., cg: 01-10-045721) (a továbbiakban együtt: pályázók) nyújtottak be részvételi jelentkezést és ajánlatot. Az elsõfokú hatóság a pályázókat 2008. december 16-án résztvevõként nyilvántartásba vette. Az elsõfokú hatóság a pályázókkal 2008. december 18-i kezdettel a Pályázati Kiírási Dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) 4.3. pontja szerinti tárgyalást folytatott. Ezt követõen a pályázók 2008. december 22-én viszontajánlatot tettek. A pályázati bizottság elvégezte a pályázók ajánlatának és viszont-ajánlatának a Dokumentáció szerinti részletes értékelését, majd az Ápszr. 17. § (1) bekezdése szerinti záró jegyzõkönyvében indokolással ellátott döntési javaslatot tett az elsõfokú hatóságnak. A pályázati bizottság javasolta az elsõfokú hatóságnak, hogy nyilvánítsa a DIGI Kft. ajánlatát érvénytelenné, ugyanakkor nyilvánítsa a pályázatot eredményessé és az MWBH-t nyertessé. Az elsõfokú hatóság a pályázati bizottság döntési javaslatával és annak indokolásával csak részben értett egyet. Ennek megfelelõen az elsõfokú hatóság a 2009. április 30-án kelt, HB-615-146/2009. számú – az Ápszr. 16. § (7) bekezdése szerinti részletes indokolással ellátott – határozatával a pályázók pályázatait érvénytelennek nyilvánította és megállapította, hogy a „B” blokk pályázati eljárása eredménytelenül zárult. Az elsõfokú határozat ellen a DIGI Kft. – a törvényes határidõn belül – fellebbezéssel élt, amelyben kérte a másodfokú hatóságot, hogy az elsõfokú határozat megváltoztatásával állapítsa meg, hogy a pályázati eljárás eredményes volt és annak nyertese a DIGI Kft. A fellebbezõ a fellebbezésében elõadta, hogy álláspontja szerint mind a pályázati bizottság, mind pedig az elsõfokú hatóság megsértette a Dokumentációban meghatározott pályázati eljárási rendet a hiánypótlás és információkérés, valamint az értékelés vonatkozásában; ezért az elsõfokú határozat ténybelileg megalapozatlan és egyben jogszabálysértõ, az alábbiak miatt: – Az elsõfokú határozat – és a pályázati bizottság – összemossa a Dokumentáció 4.3.4. pontjában meghatározott két jogintézményt, a hiánypótlást és az információkérést. A Dokumentáció 4.5.1. pontja alapján: „…A nyilvánvalóan irreális mértékû ajánlatokat a pályázati bizottság jogosult figyelmem kívül hagyni, és az ajánlattevõt új ajánlat tételére felszólítani.” Az idézett rendelkezésbõl egyértelmûen megállapítható, hogy irreális mértékû ajánlat esetén, amely irrealitás az ajánlat bármely tartalmi eleme vonatkozásában fennállhat, a pályázati bizottság ugyan jogosult azt figyelmen kívül hagyni, azonban ez esetben a pályázót új ajánlat tételére kell felszólítani. A szövegbõl ugyanis nem az következik, hogy a pályázati bizottság vagylagosan dönthet, hanem az, hogy a két rendelkezés együttesen érvényesül. – Az elsõfokú hatóság által a tárgyalási szakaszban feltett kérdések információkérések voltak; azaz egy alkalommal sem merült fel sem bármely vállalás irrealitása, sem annak lehetséges érvénytelensége. Az elsõfokú hatóság viszontajánlat tételére hívta fel a fellebbezõt, amelyre csak érvényes ajánlat esetén van lehetõség. – A Dokumentáció 4.3.5. pontja szerinti, az elsõfokú hatóságnak azon joga, hogy a pályázatot bármikor eredménytelenné nyilváníthatja, nem feltétel nélküli. Erre akkor van lehetõség, ha egyáltalán nem érkezik ajánlat, avagy valamennyi ajánlat (viszontajánlat) érvénytelen. A Dokumentáció 4.1.2. pontjában foglalt elõírás alapján az ajánlat érvénytelensége körében a kiírónak még az érdemi értékelés megkezdése elõtt állást kell foglalnia, arra ugyanis sem a jogszabályi elõírások, sem a Dokumentáció nem biztosít semmiféle lehetõséget, hogy az érdemi értékelés megkezdése után kerüljön sor az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására. – A kiíró megállapította – és az elsõfokú határozat tartalmazza is – hogy az ajánlat érvényes. A pályázati bizottság sem állapította meg az irrealitást. Tehát az elsõfokú hatóság a pályázati bizottság és a saját korábbi álláspontjával megy szembe akkor, amikor utóbb mégis az érvénytelenséget mondja ki. E körben újabb jogsértés, hogy a pályázati bizottság a DIGI Kft. pályázatának érvénytelenné nyilvánítását javasolja az elsõfokú hatóságnak, ugyanis erre egyrészt az eljárás ezen szakában nincs lehetõsége, másrészt ilyen javaslat megtételére a pályázati bizottságot sem az Ápszr. 16. §-a, sem a Dokumentáció nem jogosítja fel. Az a tény miszerint az elsõfokú hatóság utóbb érvénytelennek nyilvánít egy korábban általa érvényesnek nyilvánított pályázatot, szintén nélkülöz minden jogszabályi alapot. – A 10 % mértékû árbevétel-arányos díjrész megalapozatlanságára vonatkozó határozati megállapítással kapcsolatban a fellebbezõ álláspontja az, hogy ha ezen százalékos mérték – ki nem mondott irrealitásra, vagy jogszabálysértõ módon kimondott – érvénytelenségre vezetne, ez esetben az eredeti ajánlata marad érvényes, amely 7% mértékû árbevétel-arányos díjrészt tartalmazott. Ezen ajánlat értékelése azonban teljes mértékben elmaradt, amivel mind a pályázati bizottság, mind az elsõfokú hatóság megsértette az ajánlatok értékelésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségét.

2009/32. szám


6607

A másodfokú hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 104. § (3) bekezdése szerint az eljárása során az elsõfokú eljárást és határozatot, valamint a fellebbezésben foglaltakat vizsgálta, és megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott az alábbiak miatt: A fellebbezõ a Dokumentáció 4.5.1. pontját csak részben, szövegkörnyezetébõl kiemelve idézi, és ebbõl azt a téves következtetést vonja le, hogy az „…irrealitás az ajánlat bármely tartalmi eleme vonatkozásában fennállhat,…” és ekkor a pályázót új ajánlat tételére kell felhívni. A Dokumentáció 4.5.1. pontjának – a fellebbezõ által is idézett – vonatkozó része teljes egészében úgy szól, hogy: „A teljes pályázati díjra tett ajánlat – a) értékelési szempont – értékelése esetében a kiíró a pályázatokat az ajánlott díj mértéke alapján rangsorolja, és a legjobb ajánlatra az ezen értékelési szempontra fent megállapított legmagasabb pontszámot adja. A többi ajánlat pontszáma úgy kerül megállapításra, hogy az adott ajánlatot a legjobb ajánlat százalékában kell kifejezni, majd az így kapott százalékot az adható legmagasabb pontszámmal be kell szorozni. A nyilvánvalóan irreális mértékû ajánlatokat a pályázati bizottság jogosult figyelmen kívül hagyni, és az ajánlattevõt új ajánlat tételére felszólítani.” A fellebbezõ – fenti – álláspontjával ellentétben a Dokumentáció 4.5.1. pontjában megfogalmazott irrealitás, és az ebbõl következõ új ajánlat tételére való felhívási jogosultság kizárólag csak a teljes pályázati díjra tett ajánlat, és nem az ajánlat bármely (más) tartalmi eleme vonatkozásában áll fenn. A Dokumentáció 4.3.4. pontja szerinti, a tárgyalások során a kiíró által kért információk a benyújtott pályázat jobb megértését, és nem a pályázat értékelését szolgálták; így fel sem merülhetett a fellebbezõ pályázata valamely elemének irrealitása, vagy érvénytelensége. A fellebbezõ pályázatának érdemi értékelésére nem a pályázati eljárás ún. tárgyalási szakaszában, hanem azt követõen került sor. Ekkor vizsgálta meg és értékelte a pályázati bizottság és az elsõfokú hatóság a DIGI Kft. pályázatát – összességében és egyes pályázati elemeiben – annak megalapozottsága, tartalmi érvényessége tekintetében. A másodfokú hatóság kiemeli, hogy pályázati eljárás lefolytatása keretében a tényállás tisztázása során az eljáró elsõfokú hatóság kötelezettsége a pályázati eljárás szempontjából releváns tények és körülmények feltárása, ez nyújtja a megalapozott döntés meghozatalának elõfeltételét. Amennyiben a Dokumentációban elõírt adatok nem teljeskörûen állnak rendelkezésre, vagyis az ajánlat hiányos, továbbá amennyiben az ajánlat az alaki, vagy a tartalmi hiányossága folytán a Dokumentáció feltételeinek nem felel meg, akkor az elsõfokú hatóság a pályázót hiánypótlásra jogosult felhívni. A másodfokú hatóság hangsúlyozza, hogy a döntéshozatalt megalapozó tényállás tisztázása során a pályázatok tartalmi elbírálása során – tehát alakilag hiánytalan, érvényes ajánlat esetén – is sor kerülhet hiánypótlási, nyilatkozattételi felhívásra, illetve információkérésre. A fellebbezõ álláspontjával szemben a felhívás alapján új üzleti terv azonban már nem nyújtható be, ez ugyanis a pályázat lényeges feltételeinek a módosítását jelentené, amely a pályázó által a Dokumentáció 4.2. pontja alapján vállalt ajánlati kötöttség miatt nem lehetséges. A másodfokú hatóság megjegyzi, hogy az üzleti terv vonatkozásában – értelemszerûen – viszontajánlat sem tehetõ a Dokumentáció 4.3.2. pontja alapján. A fellebbezõ – a fellebbezésében írtak szerint – ellentmondást lát abban, hogy az elsõfokú határozat ún. rendelkezõ része a DIGI Kft. pályázatát érvénytelennek nyilvánítja, ugyanakkor az elsõfokú határozat indokolása (a 3. oldalon) kimondja, hogy a fellebbezõ ajánlata érvényes volt. E körben a fellebbezõ – ellentétben a pályázati bizottsággal, az elsõfokú hatósággal és az elsõfokú határozattal – nem tesz különbséget a formai (alaki) és a tartalmi érvényesség/érvénytelenség között. Az elsõfokú határozatnak az a megállapítása, hogy fellebbezõ ajánlata érvényes volt, a formai (alaki) érvényesség megállapítása. A Dokumentáció 3.1 pontja alapján a benyújtott dokumentum formai megvizsgálását követõen az elsõfokú hatóság – az ajánlatok tartalmi elbírálását megelõzõen – a jogszabályokban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek megfelelõ jelentkezõk nyilvántartásba vételérõl határozott. Kiemelendõ, hogy az elsõfokú határozat indokolása (8. oldal, II.) külön is hangsúlyozza, hogy a DIGI Kft. pályázatának tartalmi érvénytelenségét az ott részletesen megindokolt mérlegelési szempontok figyelembevételével állapította meg. A Dokumentáció 4.3.5. pontja nem tartalmazza a fellebbezõ által vélelmezett, a pályázat eredménytelensége megállapításának feltételhez kötöttségét. A Dokumentáció e vonatkozásban azt tartalmazza, hogy: „…A kiíró … a pályázat eredménytelenségét bármikor megállapíthatja …”, tehát az eredménytelenség megállapítása nincs feltételhez kötve. Jogsértést lát a fellebbezõ abban, hogy a pályázati bizottság javasolta a pályázatának érvénytelenné nyilvánítását, ugyanis – álláspontja szerint – erre az eljárás ezen szakaszában a pályázati bizottságnak nincs lehetõsége, illetve erre az Ápszr. 16. §-a nem jogosítja fel.

6608


2009/32. szám

Az Ápszr. 16. § (2) bekezdés d) pontja szerint a pályázati bizottság a pályázati eljárást lezáró döntésre tesz javaslatot az elsõfokú hatóságnak. E jogszabályhely a da) és db) alpontjában csak példálódzó felsorolást tartalmaz a döntési javaslat tekintetében, de semmiképpen sem tiltja meg a pályázati bizottság konkrét ügyben tett javaslatának a megtételét. Erre tekintettel, jogszabályi tiltás hiányában a pályázati bizottság javaslata nem volt jogsértõ. A fellebbezõ álláspontjával szemben ugyancsak nem tekinthetõ jogsértõnek, hogy a pályázati bizottság a záró jegyzõkönyvben tett javaslatot a pályázat érvénytelenné nyilvánítására, ugyanis az Ápszr. 17. § (1) bekezdése és az Ápszr. 2. számú melléklete egyértelmûen meghatározza, hogy a pályázati záró jegyzõkönyv tartalmazza – többek között – a pályázati bizottságnak az eljárás során hozott döntéseit, illetve a pályázat eredményessé vagy eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó döntési javaslatát és annak indokolását. Az árbevétel-arányos díjrész megalapozatlanságát kimondó elsõfokú határozati megállapításra vonatkozó fellebbezõi álláspont – amely szerint, ha a viszontajánlatban tett 10%-os mértéket az elsõfokú hatóság nem fogadja el, akkor az eredeti ajánlatban szereplõ 7%-os mérték marad az érvényes – szintén téves. A viszont-ajánlattal a fellebbezõ módosította az eredeti ajánlatát, és amennyiben a DIGI Kft. fenti értelmezése lenne a helytálló, úgy az azt jelentené, hogy a fellebbezõ nem tett viszontajánlatot. Megjegyzi a másodfokú hatóság, hogy a fellebbezõ az elsõfokú határozatnak a DIGI Kft. pályázata tartalmi érvénytelenségét megalapozó, megindokolt megállapításaival kapcsolatban – az árbevétel-arányos díjrész kivételével – semmiféle, és különösen nem érdemi észrevételt nem tett a fellebbezésében. A másodfokú hatóság megállapítása szerint, a fentieket figyelembe véve az elsõfokú határozat ténybelileg megalapozott és jogszerû, ezért a másodfokú hatóság az elsõfokú határozatot helybenhagyta, és a fellebbezést elutasította. A másodfokú hatóság a döntését az Eht. 16. § l) pontjában, valamint Ket. 105. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági jogkörében eljárva, a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések és indokok alapján hozta meg. A határozat meghozatalánál a bírósági felülvizsgálat lehetõségérõl szóló tájékoztatás az Eht. 37. § (2)–(3) bekezdésein, valamint a Ket. 109. § (1) és (3) bekezdésein és a Ket. 110. § (1) bekezdésén alapul. A közigazgatatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke tekintetében pedig az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés h) pontja az irányadó.

Budapest, 2009. június 12.

az NHH Tanácsa elnökének nevében és megbízásából: dr. Rozgonyi Krisztina s. k., alelnök

A határozatot kapják: 1. NHH Hivatala Általános Felügyeleti Igazgatóság (1133 Budapest, Visegrádi u. 106.) 2. DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. (1134 Budapest, Váci út 35.) 3. Irattár

2009/32. szám


6609

Közlemények Tájékoztatás a piacfelügyeleti eljárásokban a Nemzeti Hírközlési Hatóság által hozott és a hatóság honlapján 2009. május hónapban közzétett érdemi határozatokról Sorszám

Határozat száma

Tárgy

Szolgáltató/igénybe vevõ forgalomba hozó/forgalmazó

Elsõfokú határozatok

HM/4408-3/2009.

A Magyar Telekom Nyrt. elõfizetõi igény kezelésével és szerzõdéskötéssel, valamint panaszkezeléssel kapcsolatos tevékenysége tárgyában. 2009/05/11

2.

HB-1582-9/2009.

A Magyar Posta Zrt. postai küldemények kezelési és kézbesítési, valamint panaszkivizsgálási tevékenysége tárgyában. 2009/05/13

3.

HS/8327-4/2009.

A T-Kábel Magyarország Kft. elektronikus mûsorkalauz T-Kábel Magyarország Kft. szolgáltatás tárgyában. 2009/05/14

4.

HS/7054-5/2009.

A Magyar Posta Zrt. kézbesítésének megfelelõsége tárgyában, 2009/05/14

Magyar Posta Zrt.

5.

HS/8521-5/2009.

A Forrás Waldorf Iskola kézbesítés jogszerûsége tárgyában 2009/05/14

Forrás Waldorf Iskola

6.

HM/8416-5/2009.

A LINE Pressz Kft. jogosulatlan postai tevékenysége tárgyában. 2009/05/21

7.

HM/9658-7/2009.

Az Externet Nyrt. elõfizetõi szerzõdés felmondásával kapcsolatos, valamint panasz- és ügyfélszolgálati tevékenysége tárgyában. 2009/05/21

Externet Nyrt.

8.

HM/6414-2/2009.

Az Externet Nyrt. elõfizetõi szerzõdés módosítási és hibaelhárítási tevékenysége tárgyában. 2009/05/21

Externet Nyrt.

9.

HM/9507-1/2009.

Az Externet Nyrt. elõfizetõi szerzõdés felmondásával kapcsolatos, valamint panaszkezelési tevékenysége tárgyában. 2009/05/21

Externet Nyrt.

10.

HM/2670-2/2009.

Az Enternet 2001 Kft. hibaelhárítási tevékenysége tárgyában. 2009/05/21

Externet Nyrt.

11.

HM/6449-1/2009.

Az Externet Nyrt. szolgáltatás szüneteltetési és panaszkezelési tevékenysége tárgyában. 2009/05/21

Externet Nyrt.

1.

Magyar Telekom Nyrt.

Magyar Posta Zrt.

LINE Pressz Kft.

6610 Sorszám

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ Határozat száma

Tárgy

2009/32. szám Szolgáltató/igénybe vevõ forgalomba hozó/forgalmazó

HM/9228-7/2009.

Az Externet Nyrt. elõfizetõi szerzõdés felmondásával kapcsolatos, valamint panasz- és ügyfélszolgálati tevékenysége tárgyában. 2009/05/21

Externet Nyrt.

13.

HM/3605-2/2009.

Az Externet Nyrt. hibaelhárítással, panaszkezeléssel és egyoldalú szerzõdésmódosítással kapcsolatos tevékenysége tárgyában. 2009/05/21

Externet Nyrt.

14.

HP/499-14/2009.

A ViDaNet Zrt. internet szolgáltatás nyújtásának jogszerûsége tárgyában. 2009/05/21

ViDaNet Zrt.

15.

HP/1106-7/2009.

A Magyar Posta Zrt. postai szolgáltatás panaszkivizsgálása tárgyában. 2009/05/21

Magyar Posta Zrt.

16.

HP/4092-7/2009.


Magyar Posta Zrt.

HP/2185-5/2009.

A Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. televíziómûsorjel-átvitel azaz Digi TV szolgáltatása igénybevételi feltételeinek általános szerzõdési feltételekben történõ nem megfelelõ szerepeltetése tárgyában. 2009/05/21

Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.

HP/6459-5/2009.

A TARR Építõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. mûsorterjesztés szolgáltatás hiba- és reklamációkezelési (panaszkezelési) eljárása tárgyában. 2009/05/21

TARR Építõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

HP/9895-6/2009.

A Global Export-Import Kft. által forgalomba hozott Sunny Bell ST-60 modellszámú vezeték nélküli csengõ (villogóval) megfelelõsége tárgyában. A határozat ellen fellebbezés érkezett. A másodfokú határozat száma: FK/9895-11/2009. 2009/05/21

Global Export-Import Kft.

20.

HP/11897-7/2009.

A TECHNOCOM Kábeltechnikai Gyártó és Forgalmazó Kft. által forgalomba hozott AEG RIO 35 modellszámú vezetékes távbeszélõ készülék megfelelõsége tárgyában. 2009/05/21

TECHNOCOM Kábeltechnikai Gyártó és Forgalmazó Kft.

21.

HP/12579-5/2009.


Magyar Posta Zrt.

22.

HP/11900-6/2009.

Az ITM Technológia Kft. által forgalomba hozott Hagenuk BIG 44 modellszámú vezetékes távbeszélõ készülék megfelelõsége tárgyában. 2009/05/21

ITM Technológia Kft.

23.

HB 3007-1/2009.

A MOSONMAGYARÓVÁRI VÁROSI TELEVÍZIÓ Kft. jogszerûtlen frekvenciahasználata tárgyában. 2009/05/25

Mosonmagyaróvári Városi Televízió Kft.

12.

17.

18.

19.

2009/32. szám


6611

Sorszám

Határozat száma

Tárgy

Szolgáltató/igénybe vevõ forgalomba hozó/forgalmazó

24.

HS/12866-2/2009.

Az Antenna Hungária Zrt. szerzõdéses feltételek nyilvánosságra hozatala tárgyában. 2009/05/27

Antenna Hungária Zrt.

25.

HS/1934-7/2009.

A FiberNet Kommunikációs Zrt. elõfizetõi hozzáférési pont létesítése tárgyában. 2009/05/27

FiberNet Kommunikációs Zrt.

26.

HS/9456-7/2009.

A GTS-DataNet Távközlési Kft. számlához mellékletként csatolt hívásrészletezõ megküldése tárgyában. 2009/05/27

GTS-DataNet Távközlési Kft.

Másodfokú határozatok

1.

FK/8327-9/2009.

A HS/8327-4/2009. számú döntés ellen a T-Kábel Magyarország Kft. elektronikus mûsorkalauz szolgáltatása tárgyában 2009/05/14.

2.

FK/1106-12/2009.

A HP/1106-7/2009. számú döntés ellen a Magyar Posta Zrt. postai szolgáltatás panaszkivizsgálása tárgyában. 2009/05/21

FK/9895-11/2009.

A HP/9895-6/2009. számú döntés ellen a Global Export-Import Kft. által forgalomba hozott Sunny Bell ST-60 modelszámú vezeték nélküli csengõ villogóval berendezés nem megfelelõsége tárgyában. 2009/05/21

3.

T-Kábel Magyarország Kft.

Magyar Posta Zrt.

Global Export-Import Kft.

A határozatok megtekinthetõek a www.nhh.hu >> piacfelügyelet >> nyilvántartások menüpontnál.

Sorszám

Szolgáltató név

6612

Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások nyilvántartásba való bejegyzésének tényérõl

Szolgáltatás típus

Duna-Távközléselektronikai Kft.

Televíziómûsor-elosztás

2


Rádiómûsor-elosztás

3


Internet-hozzáférési (elérési) szolgáltatás helyhez kötött

4

KFKI Rendszerintegrációs Zrt./KFKI Rendszerintegrációs Zrt.

Bérelt vonali elõfizetõi szolgáltatás

5


VPN-alapú hangátviteli szolgáltatás

6


Hálózat mûködtetése virtuális szolgáltató számára

7


Helyhez kötött telefonszolgáltatás

8


Internet-hozzáférési (elérési) szolgáltatás helyhez kötött

9


Egyéb hangátviteli szolgáltatás

10


Egyéb hálózati szolgáltatás

11


Egyéb elõfizetõi adatátviteli szolgáltatás

12

Leskó és Nagy Kft.

Helyhez kötött telefonszolgáltatás

13

TELEUNION Kábeltelevíziós Szolgáltató, Kereskedõ Kft.

Televíziómûsor-elosztás

14

TELEUNION Kábeltelevíziós Szolgáltató, Kereskedõ Kft.

Rádiómûsor-elosztás


1

2009/32. szám

Sorszám

Szolgáltató

Szolgáltatás

Dátum

Compronet Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Szolgáltató törlése

2008. 03. 30.

2

Farkas János


2008. 12. 31.

3

Private Holding Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


2009. 01. 01.

4

Data-Gral Számítástechnikai, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.


2009. 04. 29.

5

Leveleki József


2008. 12. 31.

6

Digit Kábel Tv


2008. 10. 01.

7

Mivi-Net kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


2009. 01. 01.

8

Inectel Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


2009. 05. 31.

9

Dráva Kábel Híradástechnikai Javító Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

Mûsorelosztó szolgáltatás – Vásárosbéc – törlése

2009. 05. 31.

10

Kábel TV Marussi Tibor


2009. 05. 13.

11

Rados László Computer Kereskedelmi Bt.


2008. 03. 31.

13

ncm.hu Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


2008. 01. 01.

14

Albertirsai Kábeltelevízió Szolgáltató Kft.

Egyéb hangátviteli szolgáltatás

2009. 06. 16.


1

2009/32. szám

Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások nyilvántartásból való törlésének tényérõl

6613

6614


2009/32. szám

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleményei Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a 2009. július 1-je és július 31-e között alkalmazható, az APEH által közzétett üzemanyagárak alakulásáról A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a fogyasztói üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben elõírt szabályok változásának következményeként növelik, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett szabályok változásával összefüggõ fogyasztói áremelés idõpontjától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni.” A leírtakra tekintettel az általános forgalmi adó és a jövedéki adó emelkedése miatt 2009. július hónapra az üzemanyagárak a következõk szerint számolhatók el: Ólmozatlan motorbenzin: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin

292 Ft/l

Gázolaj

271 Ft/l

Keverék

317 Ft/l

LPG-autógáz

162 Ft/l

Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a Tv. 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a következõ technikai számot adja, amelyre elsõ alkalommal a 2010. évben lehet rendelkezni: Sorszám

1.

Kedvezményezett

Technikai szám

Szivárvány Gyülekezet

1892

Szikora János s. k., elnök Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

2009/32. szám


Az Országos Rádió és Televízió Testület közleményei Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumába 2009. március 27-én sorsolt civil szervezetekrõl és delegáltjaikról

1. Országos Horvát Önkormányzat 2. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 3. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 4. Magyarok Világszövetsége 5. Erasmus Kollégium Egyesület 6. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége 7. Magyar Film- és Videovágók Egyesülete 8. Magyar Mûveltség Szolgálat 9. Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület 10. Szívvel és Lélekkel Óvodapedagógusok Egyesülete 11. Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete 12. Magyar Mezõ- és Erdõgazdasági Érdek-képviseleti Szövetség 13. Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület 14. Magyar Természetbarát Szövetség 15. Magyar Nõk Szövetsége 16. Magyar Piarista Diákszövetség 17. Élhetõbb Alkonyért Egyesület 18. Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége 19. Magyar Diáksport Szövetség 20. Magyar Önkormányzatok Szövetsége 21. Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség

dr. Al-Emadné Balatinácz Marianna dr. Szederkényi Károly Jónás Miklós Rácz Sándor Bárány Tibor Kemény Kocsárd Palotai Éva Kozák Attila dr. Lupkovics Gábor Farkasné Egyed Zsuzsanna Hámori István Péter Gráf Csilla Zelnik Bálint Duró Imre Nagy Ágnes Farkas Zsolt dr. Madarász Imre Pós Péter Szlatényi György Kása Csaba Végi József

Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumába 2009. március 27-én sorsolt civil szervezetekrõl és delegáltjaikról 1. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 2. Magyarországi Református Egyház 3. Hit Gyülekezete 4. Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége 5. Egyházi Közmûvelõdési Egyesület 6. Független Magyar Szalon 7. Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége 8. Magyar Közgazdasági Társaság 9. Igazságügyi Fogalmazók és Titkárok Országos Egyesülete 10. Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 11. Helyi Televíziók Országos Egyesülete 12. Polgári Kör 13. Ifjúsági Caritas Egyesület 14. Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület 15.Szülõk a Hallássérült Gyermekekért Egyesület 16. Magyar Nanbudo Szövetség 17. Magyar Önkormányzatok Szövetsége 18. Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetsége

dr. Biernacki Karol dr. Kovács Barnabás dr. Szabó Patrik Tibori Szabó Zoltán dr. Kádár Zsolt Bogár Katalin dr. Lipcsey Ildikó Kerekes György dr. Kõhalmi Attila Lázár András Széles Tamás Hardy F. Gábor Mikesy Árpád Zsák Jánosné Simonné Toldi Ágnes Király József Kovács Balázs Gráf Csilla

6615

6616

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumába 2009. március 27-én sorsolt civil szervezetekrõl és delegáltjaikról

Magyarországi szervezetek 1. Magyar Sakkszövetség 2. Magyar Katolikus Egyház 3. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus 4. Magyar Országos Horgász Szövetség 5. Ifjúsági Elsõsegélynyújtók Országos Egyesülete 6. Magyar Bábmûvészek Szövetsége 7. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 8. Hallgatói Szolgáltatók Országos Szövetsége Egyesület 9. Magyar Operatõrök Társasága 10. Magyar Üzletasszonyok Egyesülete 11. Magyar Public Relations Szövetség 12. Kiss Áron Magyar Játék Társaság 13. Magyarországi Romák Baloldali Szövetsége 14. Politológus Hallgatók Országos Egyesülete 15. Oltalom Karitatív Egyesület

Kalota József Szalay Ferenc Szabó Regina Ildikó Hermann Krisztina dr. Biernacki Karol Kisfalvi József Szilágyi Virgil Tar Judit Mária dr. Szeles Péter dr. Györgyi Erzsébet Ruva Pál Sándor Szávay István Iklódy László

Határon túli szervezetek 16. Romániai Magyar Demokrata Szövetség 17. Magyar Koalíció Pártja (Szlovákia) 18. Magyar Koalíció (közös jelölés) 19. Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség 20. Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Szövetsége 21. Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség 22. Magyar Egyesületek Szövetsége 23. Magyarok Világszövetsége

Gálfalvy György Ladányi Lajos Siflis Zoltán Zver Helena (Ilona) Fetes Katalin Kõszeghy Elemér Najbauer Tamás Ladó László

dr. Kunos Péter Osztovits Ágnes

2009/32. szám

2009/32. szám


6617

IX. Hirdetmények ALAPÍTVÁNYOK PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA A Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztõ, Kutatási és Oktatási Szabadelvû Alapítvány 2008. évi pénzügyi beszámolója JELENTÉS a Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztõ, Kutatási és Oktatási Szabadelvû Alapítvány 2008. évi tevékenységérõl a 2003. évi XLVII. törvényben elõírtak szerint A pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 3/A. § elõírásának megfelelõen a Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztõ, Kutatási és Oktatási Szabadelvû Alapítvány (a továbbiakban: alapítvány) elkészítette és közzéteszi a 2008. évi tevékenységérõl szóló jelentést, mely tartalmazza az alapítvány egyszerûsített éves beszámolóját is. A jelentést az alapítvány kuratóriuma 1/2009.06.24. számú határozatával egyhangúlag elfogadta. A jelentés a 2003. évi XLVII. törvény 3/A §. (3) bekezdésében meghatározott szerkezetet követi.

a) pont A számviteli törvény elõírásai alapján készített egyszerûsített éves beszámolót, amely mérlegbõl, eredménykimutatásból, valamint kiegészítõ mellékletbõl áll az 1. és a 2. melléklet tartalmazza.

b) pont A 2008. évi költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó kimutatás

Célszerinti tevékenység közvetlen költségei ebbõl: Liberális klubok támogatása Magánszemélyek kutatási tevékenységéhez nyújtott támogatás Képzések, konferenciák, rendezvények Külsõ szervezetek támogatása ebbõl: Republikon Intézet támogatása Kutatások Rendezvények Kiadványok Egyéb szervezetek támogatása Cél szerinti tevékenység közvetett költségei Mûködési költségek Mindösszesen

(E forint) 67 844 3 784 4 165 835 59 060 40 000 2 500 3 140 12 120 1 300 5 686 10 029 83 559

6618


2009/32. szám

c) pont Kimutatás a Szabó Miklós Szabadelvû Alapítvány vagyoni helyzetérõl adatok ezer Ft-ban 2007. év

2008. év

Indulótõke Tõkeváltozás Mérleg szerinti eredmény

594 16 567 8 139

594 24 706 28 655

Összesen

25 300

53 955

Az alapítvány saját tõkéje a beszámolási idõszakban az elõzõ évhez képest növekedett.

d) pont A 2008. évi cél szerinti juttatások kimutatása Cél szerinti juttatás

Összeg (E forint)

Liberális klubok támogatása Magánszemélyek kutatási tevékenységéhez nyújtott támogatás Alapítvány által szervezett rendezvények Külsõ szervezetek támogatása – Republikon Intézet Kutatások támogatása Rendezvények támogatása Kiadványok kiadásának támogatása Egyéb szervezetek támogatása

3 784 4 165 835 40 000 2 500 3 140 12 120 1 300

e) pont A 2008. évi kapott támogatások kimutatása A Szabó Miklós Tudományos Ismeretterjesztõ Kulturális Szabadelvû Alapítvány 2008. évi költségvetési támogatása 109 700 ezer Ft volt. Az alapítvány a központi költségvetésbõl származó normatív támogatáson túl más, a költségvetés alrendszereitõl (elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szervezeteitõl) származó támogatást nem kapott.

f) pont Az alapítvány vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások összege a 2008. évben Az alapítvány vezetõ tisztségviselõinek (ügyvezetõjének) nyújtott juttatás a 2008. évben: Munkabér és járulékai: 2926 ezer Ft. Az alapítvány kuratóriumának elnöke és tagjai semmilyen juttatásban és költségtérítésben sem részesültek.

g) pont Az alapítvány 2008. évi tevékenységérõl szóló rövid tartalmi beszámoló A Szabó Miklós Szabadelvû Alapítvány szellemi háttérintézményként fõként a liberális eszmék, programok, politikák gondolati megalapozásában kap kitüntetett szerepet. Az alapítvány kutatásokat végez a magyar liberalizmus jelenlegi és múltbeli – szellemi, ideológiai, anyagi, infrastrukturális stb. – helyzetének felderítésére. Az alapítvány fontosnak tartja, hogy segítsen megfogalmazni egy többé-kevésbé koherens, más nézetrendszerektõl jól megkülönböztethetõ liberális politikai alternatívát. Feladatai között szerepel a po-

2009/32. szám


6619

litikai kultúra fejlesztése, politikai ismeretterjesztés, politikai napirend kutatások elemzése elvégzése. Errõl a területrõl kiemeljük a Republikon Intézet és a Jelenkutatások Alapítvány támogatását. Az alapítvány célul tûzte ki liberális hálózat kiépítését az ország területén. Ennek megfelelõen támogatja a már létezõ és az újonnan alakuló liberális klubokat, segítve ezzel a liberalizmus terjedését, egyben közösségépítõ funkciót is betöltve. Az alapítvány 2008-ban 39 liberális klub részére biztosított támogatást programjaik lebonyolításához. Az alapítvány kiemelt céljának tekinti fiatalok bevonását az alapítvány munkájába és a magyar liberalizmus erõsítésébe, s támogatja a liberális fiatalok különbözõ kezdeményezéseit. 2008-ban több fiataloknak szóló rendezvényt támogatott (pl. LIFE nyári egyetem, táborozás, Liberális Szabadegyetem). Az alapítvány 2008-ban 15 szervezetnek ítélt meg támogatást könyv és folyóiratok kiadására, megjelentetésére, filmkészítésre, ismeretterjesztõ és kulturális rendezvényekre. E támogatások közül kiemeljük a Beszélõ folyóiratot, az Antirasszista Világnapot, az évek óta rendszeresen megrendezett Nagykanizsai Liberális Bált, a Tarjáni Városlakó címû folyóiratot, a Lakótelepi Vigasságok rendezvényét. Az alapítvány saját szervezésû rendezvényeként több közéleti szereplõ és politikus részvételével köszöntötte Konrád Györgyöt 75. születésnapja alkalmából. 2008-ban 4 magánszemély részesült alapítványi támogatásban kutatási programjuk megvalósítására és több fiatal kapott tandíjtámogatást. Az alapítvány a rendelkezésére álló összegeket fõként pályázatok és ösztöndíjak formájában költi el. Az alapítvány kuratóriuma 2008-ban 5 alkalommal ülésezett, ülései minden alkalommal határozatképesek voltak, ülésein összesen 80 döntést hozott. Az alapítvány kuratóriumának elnöke 2008-ban Petõ Iván volt, 2009. januárjától dr. Fodor Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke. A kuratórium tagjai: Csillag István, Juhász Pál, dr. Sándor Klára és Török Gusztáv Andor. Az alapítvány ügyvezetõ igazgatója Koncz Imre. Budapest, 2009. június 24. Koncz Imre s. k., ügyvezetõ igazgató

A Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztõ, Kutatási és Oktatási Szabadelvû Alapítvány 2008. évi egyszerûsített éves beszámolója Az alapítvány tevékenységérõl a 2003. évi XLVII. törvény 3/A. §-a szerint készült jelentés 1. sz. melléklete MÉRLEG Adatok E Ft-ban Sorszám

A tétel megnevezése

Elõzõ év

Elõzõ év(ek) helyesbítései

Tárgyév

a

b

c

d

e

1

A) Befektetett eszközök

6 394

2

I. Immateriális javak

3 366

2 534

3

II. Tárgyi eszközök

3 028

2 383

4

III. Befektetett pénzügyi eszközök

5

B) Forgóeszközök

6

I. Készletek

7

II. Követelések

9

III. Értékpapírok

10

IV. Pénzeszközök

11

C) Aktív idõbeli elhatárolások

12

Eszközök összesen

26 905

0

54 822

13

D) Saját tõke

25 300

0

53 955

14

I. Indulótõke

594

20 511

0

0

504

4 917

49 245 446 40 005

20 007

8 794 660

594

6620


Sorszám

2009/32. szám


Elõzõ év

Elõzõ év(ek) helyesbítései

Tárgyév

b

c

d

e

a 15

II. Tõkeváltozás

16

III. Lekötött tartalék

17

IV. Értékelési tartalék

18

V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységbõl

19

VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységbõl

20

E) Céltartalékok

21

F) Kötelezettségek

22

I. Hátra sorolt kötelezettségek

23

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

24

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

25

G. Passzív idõbeli elhatárolások

26

Források összesen

16 567

24 706

8 139

28 655

277

0

527

277

527

1 328

340

26 905

0

54 822

Budapest, 2009. május 30.

EREDMÉNYKIMUTATÁS Adatok E Ft-ban Elõzõ év

Sorszám


a

b

Alaptev.

Váll. tev.

Elõzõ év(ek) helyesbítései Összes

Alaptev.

c

Váll. tev.

Tárgyév

Összes

Alaptev.

d

Váll. tev.

Összes

e

1

1. Értékesítés nettó árbevétele

2

2. Aktivált saját teljesítmények értéke

3

3. Egyéb bevételek

111 915

4

ebbõl: támogatások

111 300

5

– alapítói

6

– központi költségvetési

111 300

0

7

– helyi önkormányzati

0

0

0

8

– társadalombiztosítási

0

0

0

9

– továbbutalási célú

0

0

10

– egyéb támogatás

0

0

100

100

11

4. Pénzügyi mûveletek bevételei

75

0

2 324

2 324

12

5. Rendkívüli bevételek

0

0

13

ebbõl: támogatások

14

– alapítói

0

0

0

15

– központi költségvetési

0

0

0

16

– helyi önkormányzati

0

0

0

17

– társadalombiztosítási

0

0

0

18

– továbbutalási célú

0

0

0

19

– egyéb támogatás

20

A) Összes bevétel (1.±2.+3.+4.+5.)

21

6. Anyagjellegû ráfordítások

15 746

22

7. Személyi jellegû ráfordítások

13 778

23

8. Értékcsökkenési leírás

1 515

0

0

0

0

0

111 915

0

109 890

0

109 800

111 300

0

0

0 111 300

75

0

0

0

0

111 990

0 109 890 0

0

0

0

0 111 990

0

0

0 109 700

109 700

0

0 0

0

0 0

0

109 800

0

0

0

112 214

0

112 214

15 746

0

6 451

6 451

13 778

0

8 623

8 623

1 515

0

1 476

1 476

2009/32. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ Elõzõ év

Sorszám


a

b

Alaptev.

Váll. tev.

6621

Elõzõ év(ek) helyesbítései Összes

Alaptev.

c

Váll. tev.

Tárgyév

Összes

Alaptev.

d

24

9. Egyéb ráfordítások

72 635

72 635

25

ebbõl: továbbutalt támogatás

72 635

26

10. Pénzügyi mûveletek ráfordításai

27

11. Rendkívüli ráfordítások

28

B) összes ráfordítás (6.+7.+8.+9.+10.+11.)

29

C) adózás elõtti eredmény (A–B)

30

D) Adófizetési kötelezettség

31

E) Tárgyévi eredmény (C–D)

Váll. tev.

Összes

e

0

67 009

67 009

72 635

0

67 009

67 009

0

0

0

0

0

0

103 674

0

103 674

0

0

0

83 559

0

83 559

8 139

0

8 139

0

0

0

28 655

0

28 655

8 139

0

8 139

0

0

28 655

0

28 655

0

0 0

0

Kiegészítõ melléklet a Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztõ, Kutatási és Oktatási Szabadelvû Alapítvány 2008. évi egyszerûsített éves beszámolójához Az alapítvány tevékenységérõl a 2003. évi XLVII. törvény 3/A. §-a szerint készült jelentés 2. sz. melléklete ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítõ melléklet a Szabó Miklós Szabadelvû Alapítvány. 2008. január 1-jétõl december 31-ig terjedõ idõszak tevékenységérõl készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló, ezen belül a kiegészítõ melléklet összeállításában a 2000. évi C. számú többször módosított törvény a számvitelrõl, valamint az érvényben levõ adótörvények szolgáltak. Az alapítvány 2004. január 30-án kezdte meg a tevékenységét. Az alapítványt a Fõvárosi Bíróság Pk. 61. 077/2003 számon 9043. sorszám alatt vette nyilvántartásba. A cég székhelye: 1143 Budapest, Gizella út 36 Adószáma: 18181483-1-42. TB-törzsszáma: 1477339012. Az alapítvány induló vagyona: 594 ezer Ft. Az alapítvány alapítója: a Szabad Demokraták Szövetsége. Az alapítvány célja: a modern, európai liberális politikai kultúra magyarországi népszerûsítése. A mérlegkészítés idõpontja: 2009. május 30.

A beszámolási kötelezettség és a könyvvezetés Az évközi adatfeldolgozást számítógéppel, a NIARA Kft. Sigma Contó programja segítségével végezte a Csúz és Társa Kft. a Szabó Miklós Szabadelvû Alapítvány megbízása alapján. A 2008-as év gazdálkodásáról az alapítványi egyszerûsített éves beszámolót állította össze a számviteli törvényben rögzített elveknek megfelelõen. Bejegyzett könyvelõ: Csúz Barnabásné, 1202 Budapest, Bem u. 21. Nyilv.sz.: 136201 Az egyszerûsített éves beszámoló mérlegbõl, eredménykimutatásból, kiegészítõ mellékletbõl áll. Az alapítvány kettõs könyvvitelt vezet, az eredménykimutatást összköltségeljárással állítja össze, beszerzéseit költségként számolja el.

Az eszközök és források értékelése Az értékelési elvek, eljárások az érvényes számviteli politikában rögzített szempontoknak megfelelõek. Az alapítvány a valós értékelés elvét nem alkalmazza. Az alapítvány befektetett eszközei tárgyi eszközök (bútor) és vagyoni értékû jogok.

6622


2009/32. szám

Befektetett pénzügyi eszközökkel, kamatozó értékpapírokkal az alapítvány a beszámolási idõszakban nem rendelkezett. Készletek: az alapítványnak a beszámolási idõszakban nem volt készlete. Követelések, kötelezettségek: bekerülési értéken kerültek a mérlegbe. Az alapítványnak nem volt határidõn túli, valamint kétes kinnlévõsége. A pénzeszközök: könyv szerinti (bekerülési) értéken szerepelnek a mérlegben. A beszámolóban levõ pénzeszközök közül a bankszámlák az év utolsó banki kivonatain szereplõ összegekkel, a pénztár a tényleges pénzkészlettel egyezõ értékkel került a mérlegbe. Forgatási célú értékpapírral (diszkont kincstárjeggyel) az alapítvány év végén rendelkezett. Az aktív idõbeli elhatárolás a beszámolási idõszakban 660 ezer Ft volt.

A MÉRLEGHEZ ÉS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELEMZÉS A mérleg A mérlegfõösszeg az eszköz és forrás oldalon: 54 822 ezer Ft. Eszközök A befektetett eszközök Az alapítvány befektetett eszközeinek értéke a tárgyidõszak végén 4917 ezer Ft. Az immateriális javak nettó értéke a mérlegfordulónapon 2534 ezer Ft. A tárgyi eszközök nettó értéke a mérlegfordulónapon: 2383 ezer Ft. A befektetett pénzügyi eszközök adatai Befektetési célú értékpapírral, adott kölcsönnel, hosszú lejáratú bankbetéttel az alapítvány a mérlegfordulónapon nem rendelkezett. A forgóeszközök: A forgóeszközök állománya 49 245 ezer Ft, melybõl 446 ezer Ft a követelések egyenlege. A követelések téves utalás miatti követelés összege, illetve magánnyugdíj-pénztári túlfizetés. Készletek: Az alapítványnak sem vásárolt, sem saját termelésû készlete nincs. Értékpapírok Az alapítvány a mérlegfordulónapon 40 005 ezer Ft értékû diszkont kincstárjeggyel rendelkezett. Pénzeszközök A pénzeszközök záróegyenlege: Pénztár Elszámolási betétszámla Összesen:

268 ezer Ft. 8 526 ezer Ft. 8 794 ezer Ft.

Aktív idõbeli elhatárolások Mérlegértéke 660 ezer Ft a fordulónapon. Források Saját tõke Az alapítvány induló vagyona: 594 ezer Ft. Tõkeváltozás értéke évzáráskor: 24 706 ezer Ft. Lekötött tartalék: értéke évzáráskor 0 ezer Ft. Mérleg szerinti eredmény A tárgyévben az alapítvány mérleg szerinti eredménye: 28 655 ezer Ft. Céltartalékok 2008-ban az alapítvány céltartalékot nem képzett, nem minõsítette kétesnek a kinnlévõségeit. Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Az alapítványnak hosszú lejáratú kötelezettsége nincs.

2009/32. szám


6623

Rövid lejáratú kötelezettségek Év végi záró állománya 527 ezer Ft, melynek összetétele: befizetési kötelezettség szja 116 ezer Ft, Tb 112 ezer Ft, munkaadói és munkavállalói járulék, EHO 30 ezer Ft, munkabérek 269 ezer Ft. Passzív idõbeli elhatárolások összege az év végén 340 ezer Ft.

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS Az alapítvány a számviteli törvény szerint egyéb szervezetnek minõsül, ezért az eredménykimutatását az alapítványokra vonatkozó szabályok szerint készítette el. Az alapítvány tárgyévben gazdálkodótevékenységet nem folytatott, csak az alapítványi mûködéséhez, az alapítványi célok megvalósításához szükséges kiadási voltak. Költségeit költségnemenként, összköltségeljárással számolja el. A bevételek bemutatása Az alapítvány állami költségvetésbõl gazdálkodott. Az állami támogatásból származó bevétele 109 700 ezer Ft., magánszemélyektõl kapott támogatás 100 ezer Ft, a pénzügyi mûveletek bevételei 2324 ezer Ft, egyéb bevétel(támogatás visszafizetés) 90 ezer Ft. Az alapítvány kiadásai az alapítvány cél szerinti mûködése és az alapítvány mûködési költségei szerint kerültek csoportosításra. Az anyagjellegû ráfordítások összege: Az igénybe vett szolgáltatások összege: Az egyéb szolgáltatások költsége: Az egyéb ráfordítások részletezése: Liberális klubok támogatása Kutatási tevékenység támogatása Egyedi kérelemre adott támogatás

6451 ezer Ft 6267 ezer Ft. 184 ezer Ft. 3 784 ezer Ft. 4 165 ezer Ft. 59 060 ezer Ft.

A terv szerinti értékcsökkenési leírás 1476 ezer Ft. Az alapítvány az értékcsökkenést lineáris módszerrel számolja el. Az elszámolás évente egyszer, év végén történik. A létszám- és bérgazdálkodás fõbb adatai: Az alapítvány tárgyévben 2 alkalmazottat foglalkoztatott munkaviszonyban, 1 fõt számlás megbízással. A bérköltség 5668 ezer Ft, megbízási díj 300 ezer Ft. Az egyéb személyi jellegû kifizetések 1170 ezer Ft, a bérjárulékok 1763 ezer Ft. A személyi jellegû ráfordítások tárgyévi összege 6450 ezer Ft. Az alapítvány tárgyévi összes ráfordítása 83 559 ezer Ft. Az adózás elõtti eredmény 28 655 ezer Ft. Az alapítványnak társasági adófizetési kötelezettsége nincs, mivel gazdálkodási tevékenysége tárgyévben nem volt. SPECIÁLIS KIEGÉSZÍTÉSEK A beszámolási idõszakban az alapítványt az APEH, Tb nem ellenõrizte. Az alapítvány bevallási és befizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. A 2008. évrõl az alapítvány elkészítette a vonatkozó törvényi elõírás szerinti jelentését. Az alapítvány kuratóriuma az alapítvány egyszerûsített éves beszámolóját és a tevékenységérõl készített jelentést elfogadta.

6624


2009/32. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában – a Kreátor Info Kft. szervezésében – megjelent a

Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében címû kiadvány A két kötetbõl álló kiadvány célja, hogy az egyes részterületeket sorra véve bemutassa, hogy melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket a helyi önkormányzatok a rendeleteik megalkotásánál elkövetnek, mégpedig a jelentõsebb alkotmánybírósági határozatok tükrében. Mindezen túl egy önálló kötet tartalmazza az Európai Bíróság azon ítéleteit, amelyekben helyi vagy regionális önkormányzatok, illetve helyi vagy regionális hatóságok voltak érintettek, vagy ellenük folyt az eljárás. E kiadvány olyan fontos információk gyûjteménye, melyet a helyi önkormányzatok felhasználhatnak majd a helyi jogalkotás elõkészítésénél. A „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû könyvben tematikus sorrendben kerül rendszerezésre az egyes témakörök szempontjából fontos AB határozatok rövid, kivonatolt tartalma, amely minden jegyzõ és helyi döntéshozó számára – az önkormányzati rendeletalkotáshoz – szükséges és elengedhetetlen jogforrás. E mellett az egyes önkormányzati rendeletalkotási tárgykörökre vonatkozóan az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazást adó hatályos jogszabályok, az egyes rendeletek fõbb tartalmi elemeinek és ezen elemekhez kapcsolódó AB döntések ismertetésére is sor kerül. Az AB határozatok lényegi kérdéseinek felvázolása mellett a megsemmisített rendeletek, szakaszok helyett helyes megoldásokra is utal a kiadvány a célból, hogy segítséget nyújtson a jegyzõ számára a helyi jogalkotási problémák megoldásához. A kötet fõ gerincét alkotják a következõ önkormányzati témákban alkotott alkotmánybírósági döntések: a helyi jogalkotás általános kérdései és a jogi alapelvek érvényesülése az önkormányzati rendeletekben, a helyi adó, a hatósági ár, a szociális támogatások, gyermekvédelmi ellátások, lakás- és helyiséggazdálkodás, hulladékgazdálkodás, állattartás, közterület-használat, vásárok és piacok rendje, építésügy, önkormányzati vagyon, költségvetés, útépítési és közmûépítési díj, az önkormányzat szervezete és mûködése. Külön érdekessége a kiadványnak, hogy a szerzõk olyan alkotmánybírósági határozatokat is bemutatnak, amelyek idõközben a magyar jogszabályok módosítása, illetve a közösségi jognak való megfelelés okán nem alkalmazhatók, ezzel ugyanis elkerülhetõ, hogy adott esetben a jogalkotó olyan határozatra hivatkozzon a szabályozás során, amely okafogyottá vált. Magyarország uniós csatlakozása óta kiemelt jelentõsége van a közösségi elõírások betartásának is mind a helyi önkormányzati rendeletek alkotása, mind pedig a helyi önkormányzatok törvényes mûködésének biztosítása során. Így a kiadvány az Európai Bíróság ítéleteinek rövid ismertetése mellett az adott helyzetben alkalmazandó közösségi jogszabály hivatkozását, a helyes értelmezést és a követendõ magatartást is tartalmazza. Más tagállamok önkormányzatainak negatív tapasztalatai nagy segítségül szolgálhatnak a jegyzõk számára a közösségi jogszabályok helyes alkalmazásához és a közösségi jogsértések elkerüléséhez.

2009/32. szám


A „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kötet szerzõi a magyar önkormányzati rendszer és az Európai Unió joganyagának kiváló ismerõi: Dr. Gyergyák Ferenc fõtanácsadó (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága) Dr. Orova Márta fõosztályvezetõ-helyettes (Önkormányzati Minisztérium, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) Sárközyné dr. Szabó Piroska, jegyzõ Dr. Zöld-Nagy Viktória közigazgatási jogász (Önkormányzati Minisztérium, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadványt ajánlja az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 384 oldalterjedelmû kiadvány ára: 3948 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]).

..........................................................................................................................................................

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a „Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében” címû kiadványt (ára: 3948 Ft + postaköltség), ..................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ......................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

6625

6626


2009/32. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

KOSSUTH-, ÁLLAMI ÉS SZÉCHENYI-DÍJASOK 1948–2008 címû könyvet Másodszor rendezte kötetté a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Kossuth-, Állami és Széchenyi-díjjal kitüntetettek névsorát, illetve a díjakkal kapcsolatos jogszabályokat, dokumentumokat. A 2008-as kiadásnak tehát szerves, tartalmi elõzménye az 1998-ban, a Kossuth-díj alapításának 50. évfordulója alkalmából megjelent, de kereskedelmi forgalomba nem került, A Kossuth-díj, az Állami Díj és a Széchenyi-díj fél évszázada címû kislexikon. Annak elõtte, 1988-ban látott napvilágot az Akadémiai Kiadó és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának közös gondozásában a Kossuth-díjasok és állami díjasok almanachja 1948–1985 címû munka. A sorrendben harmadik, összegzõ könyv idõszerûségét is az évforduló adja: hatvan évvel ezelõtt, 1948-ban adták át az elsõ Kossuth-díjakat. A könyv közreadásában az a szándék vezette a kiadót és a szerkesztõket, hogy az olvasó teljes áttekintést kapjon hat évtized Kossuth-, állami és Széchenyi-díjasairól, e rangos elismerések alapításának és odaítélésének körülményeirõl. A két kötet 550 oldal terjedelmû, ára 19 900 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

KOSSUTH-, ÁLLAMI ÉS SZÉCHENYI-DÍJASOK 1948–2008 címû, 550 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 19 900 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

2009/32. szám


6627

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Dr. Kiss Eliza

BorJogász címû kötetét A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó olyan jogi kézikönyvet tesz a szakértõ olvasó asztalára, amely a Kiadótól megszokott pontossággal és a teljesség igényével ad eligazítást a jogterület és a szakhivatalok világában. A könyv szerzõje dr. Kiss Eliza jogász és közigazgatási szakember, akinek a magyar borászat iránti elhivatottsága a borásztársadalom széles köre elõtt közismert.

A BorJogász-ból a magyar szõlész és a borosgazda tudni fogja, mi a „jogi csízió” szakmájának ügyes-bajos dolgaiban, így a kiadvány reményeink szerint minden magyar gazda polcán helyet kaphat, de remélhetõleg haszonnal forgatják majd az agrár-szakigazgatásban dolgozók, az agrár-felsõoktatásban tevékenykedõk, a kutatóintézetek munkatársai és mindenki, aki szeretne megfelelõ támpontot kapni a jogterületen történõ eligazodáshoz. A kötet 390 oldal terjedelmû, ára 4977 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Dr. Kiss Eliza

BorJogász címû, 390 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4977 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


6628


2009/32. szám


Kondorosi Ferenc A VILÁG VÉGVESZÉLYBEN? A NEMZETKÖZI JOG ÚJ KÉRDÉSEI címû kötetét Válságban van-e a világ? Netán végveszélyben? Rémisztõ, fellengzõs, fantasztikus regényt ígérõ a cím, de az utána következõ sorok kijózanítanak. Jogról, jogi megközelítésrõl, a nemzetközi jog erejérõl, hatásáról – s a kihívások súlya alatt valljuk meg –, gyengeségeirõl ír a könyv szerzõje, aki nem ígér könnyû olvasmányt, de optimista, mivel bízik a jogot létrehozó kultúra megtartó hatásában és a jogi normákat vezérlõ értékekben. A szerzõi hitvallás zárógondolata pedig nem más, mint hogy a jog hidat teremt a civilizációk között. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 4410 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Kondorosi Ferenc A VILÁG VÉGVESZÉLYBEN? A NEMZETKÖZI JOG ÚJ KÉRDÉSEI címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4410 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre.

Keltezés: ........................................


2009/32. szám


6629


Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû kiadványát A könyv a büntetõhatalom gyakorlását abból a szempontból vizsgálja, hogy a bíróság és az ügyészség függetlensége és számonkérhetõsége hogyan befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Az író három, egymással szorosan összefüggõ témakört dolgoz fel. Az elsõ a bírói függetlenség és számonkérhetõség kérdése, valamint ezek szervezeti biztosítékai. A második témakör az ügyészség szerepét és alkotmányos státuszát érinti. A harmadik a büntetõeljárási törvény elkészültének folyamatát rekonstruálja abból a szemszögbõl, hogy miként befolyásolta a bírói és ügyészi szervezet a kodifikációt. Hack Péter ebben a kötetben azt szeretné bizonyítani, hogy a jogalkotó által megfogalmazott eljárási szabályok, illetve az igazságszolgáltatás szervezeteit szabályozó joganyag csak részben határozzák meg azt, hogy a büntetõ igazságszolgáltatás hogyan zajlik. Annak megértéséhez, hogy mi hogyan mûködik ezen a rendszeren belül, tisztában kell lennünk azokkal a szervezeti érdekekkel is, amelyek az eljárás egyes szereplõinek szerepfelfogását, döntéseinek hátterét meghatározzák. Ez a megközelítés indokolja, hogy a szerzõ mûvében azon tényezõk elemzésére koncentráljon, amelyek akadályozzák, hogy ezek a szervezetek optimálisan teljesítsék feladatukat. A kötet 382 oldal terjedelmû, ára 4830 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû, 382 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 4830 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................... ............................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .......................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


6630


2009/32. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az

EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft 312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ...................................... hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

A Hivatalos Értesítõt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztésért felelõs: dr. Latkóczy Antal, Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6. Telefon: 266-9290, www.mhk.hu. A papír alapon terjesztett Hivatalos Értesítõ a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. Terjesztés, telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241-es mellék.

HU ISSN 1418–0588 09.1698 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE

Recommend Documents