A MAGYAR KOCKÁZATI ÉS MAGÁNTŐKE EGYESÜLET VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR KOCKÁZATI ÉS MAGÁNTŐKE EGYESÜLET VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA melyet Budapesten, a 2016. február 26-án tartott Közgyűlésen hozott határozatokkal összhangban foglaltak a módosításokkal egységes szerkezetbe. A módosításokat kövér, dőlt betű jelzi. I. Általános rendelkezések

1.

Az Egyesület neve magyarul:

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület

Az Egyesület rövidített elnevezése magyarul: MKME Az Egyesület neve angolul:

Hungarian Venture Capital and Private Equtiy Association

Az Egyesület rövidített elnevezése angolul: HVCA 2.

Az Egyesület székhelye: 1013 Budapest, Pauler utca 11.

3.

A Tagok az Egyesületet a következő célok megvalósítása érdekében hozták létre: 3.1

A Tagok egyeztetett nézeteit és a kockázati és magántőke ágazati érdekeit képviselni a kormánnyal, pénzügyi és szabályozó szervekkel, valamint más kereskedelmi, illetve hivatásos testületekkel folytatott párbeszédek során.

3.2

Rendszeres szakmai fórumot biztosítani a Tagok közti eszmecserére.

3.3

A Tagok szakmai tevékenysége során alkalmazandó üzleti etika legmagasabb normáinak kidolgozása és fenntartása.

3.4

Részt venni a kockázati és magántőke konstrukciók magyarországi elterjesztésében és terjeszteni az erre vonatkozó információkat.

3.5

Kapcsolatokat biztosítani a nemzetközi kockázati és magántőke ágazattal annak érdekében, hogy a máshol már megszerzett, Magyarországon is alkalmazható tapasztalatokhoz az Egyesület tagjai hozzáférjenek.

4.1

Az Egyesület jogi személy, mely bírósági nyilvántartásba vételét követően saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

4.2

Az Egyesület határozatlan időtartamra jött létre.

4.

Budapest - 712001.12

II. A tagsági jogviszony 5.

6.

5.1

Az Egyesület Teljes Jogú Tagja lehet az a jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli szervezet, aki Magyarországon üzletszerű főtevékenységként, vagy fontos melléktevékenységként saját, vagy mások pénzeszközeit, részesedés ellenében, elsősorban tőzsdén nem jegyzett illetve nem forgalmazott cégekbe (társaságokba vagy más üzleti vállalkozásokba) fekteti be. Tevékenységére tekintettel az Egyesületnek külföldi jogi személy tagja is lehet. A külföldi tagságnak feltétele, hogy a jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli szervezet a saját joga szerinti cégnyilvántartásban szerepeljen.

5.2

Az Egyesület Társult Tagja lehet az a jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely szolgáltatásai és tevékenysége a kockázati- és magántőke szektorral kapcsolatosak és az Egyesületet céljának elérésében támogatni tudja és kívánja (a Teljes Jogú Tagok, a Társult Tagok és az Egyéni Tagok a továbbiakban: a "Tagok").

5.3

Az Egyesület Egyéni Tagja az a természetes személy lehet, aki az Egyesületet céljának elérésében támogatni tudja és kívánja.

5.4

Az Egyesület Tagjának az Elnökséghez intézett Alávetési és Belépési Nyilatkozattal lehet jelentkezni. A belépő személynek kötelezettségeket kell vállalnia, az Egyesület Alapszabálya, valamint Etikai és Magatartási Kódexe betartására. Az Elnökség megvizsgálja, hogy a jelentkező megfelel-e a tagság követelményeinek. A tagsági jogviszony az Elnökség által kiadott tagfelvételi nyilatkozattal jön létre.

Teljes Jogú Tagok jogállása 6.1

Az Egyesület Teljes Jogú Tagjait egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik

6.2

A Teljes Jogú Tag képviselője jogosult: 6.2.1 az Egyesület rendezvényein és tevékenységében részt venni, az Egyesület

Közgyűlésén minden kérdésben indítványt előterjeszteni és szavazni, 6.2.2 megválasztása esetén az Egyesületben tisztséget viselni, 6.2.3 az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni, 6.2.4 Egyesületi tagságát levélpapírján feltüntetni és erre egyébként is hivatkozni. 6.3

A Teljes Jogú Tag köteles:


6.3.1 az Egyesület Alapszabályát, Etikai és Magatartási Kódexét, a Közgyűlési és

Elnökségi Határozatokat és döntéseket betartani, az Egyesület ajánlását figyelembe venni, 6.3.2 az Egyesületet, üzleti titkot nem sértő információ rendelkezésre bocsátásával

támogatni, 6.3.3 tagdíjat fizetni. 7.

Társult és Egyéni tagok jogállása 7.1

Az Egyesület Társult Tagjainak képviselőit és Egyéni Tagjait egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve 7.1.1 az Egyesület Elnökségének két tagját a Társult Tagok jelöltjei közül választja a

Közgyűlés 7.2

A Társult Tagok képviselői és az Egyéni tagok jogosultak 7.2.1 az Egyesület rendezvényein és az Egyesület Közgyűlésén részt venni, 7.2.2 az Egyesület Közgyűlésén minden kérdésben tanácskozni, ezen kívül szavazni

kizárólag az alábbi kérdésekben a)

Éves Beszámoló elfogadása

b)

Éves Költségvetés elfogadása

c)

Az Elnökség Társult Tagok képviselői közül választandó két Elnökségi tagjának megválasztása

d)

A Gazdasági Vezető Elnökségi tagok közül történő kiválasztása

e)

A Felügyelőbizottság Társult Tagok képviselői közül választandó legalább egy felügyelőbizottsági tagnak a megválasztása

7.2.3 megválasztása esetén az Egyesületben tisztséget viselni, 7.2.4 az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni, 7.2.5 Egyesületi tagságát levélpapírján feltüntetni és erre egyébként is hivatkozni. 7.3

A Társult és Egyéni Tag köteles: 7.3.1 az Egyesület Alapszabályát, Etikai és Magatartási Kódexét, a Közgyűlési és

Elnökségi Határozatokat és döntéseket betartani, az Egyesület ajánlását figyelembe venni, 7.3.2 az Egyesületet, üzleti titkot nem sértő információ rendelkezésre bocsátásával

támogatni,


7.3.3 tagdíjat fizetni. 8.

Képviselet A Tag – az egyéni Tag kivételével - képviseletére állandó vagy eseti írásbeli meghatalmazást adhat.

9.

A tagsági viszony megszűnik: 9.1

Az Elnökséghez írásban intézett kilépési nyilatkozattal; A Tag tagsági jogviszonyát az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

9.2

A jogi személyjogutód nélküli megszűnésével;

9.3

Természetes személy halálával;

9.4

A tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával; Ha az Alapszabály a tagságot feltételhez köti, és a Tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt. A Tag kizárását kimondó közgyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot a Taggal írásban, igazolható módon a határozattól számított harminc (30) napon belül közölni kell. A tagsági jogviszony a felmondási idő leteltének napjával szűnik meg.

9.5

Kizárással; 9.5.1

Azt a Tagot, aki jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát, Etikai és Magatartási Kódexét vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az Egyesület kizárhatja.

9.5.2

Tagdíjfizetés elmulasztása esetén a Tag csak akkor zárható ki, ha a fizetési kötelezettség elmulasztásáról az Elnökség írásban értesíti a Tagot és az értesítésben legalább 8 napos határidő szabásával felszólítja a Tagot a tagdíj megfizetésére. A Tag az értesítésben szabott határidő eredménytelen elteltét követő 8. naptól zárható ki.

9.5.3

Az Egyesület Tagja kizárásáról a tagdíjfizetés elmulasztása esetén a 9.5.2 pont szerinti eljárás alapján az Elnökség, minden más esetben pedig az Etikai Bizottság indítványa alapján a Közgyűlés dönt a 9.5.4 pont szerinti eljárásban.


9.5.4

Az eljárás alá vont Taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani, hogy az érintett Tag a védekezéseit és bizonyítékait előadja. A kizárást tárgyaló Közgyűlés összehívására a 10.4 pont irányadó azzal, hogy a Közgyűlésre az érintett Tagot meg kell hívni, és itt lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa. A Közgyűlés a határozatát a kizárással érintett Tag személyes meghallgatása után hozhatja meg, kivéve, ha a Tag a védekezés és a meghallgatása lehetőségével nem kívánt élni. A kizárást tárgyaló Közgyűlés lebonyolítására a 10.9 pont megfelelően irányadó azzal, hogy a kizárás kérdésében az érintett Tag nem szavazhat. A Tag kizárását kimondó közgyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a Taggal írásban, igazolható módon a határozattól számított (30) napon belül közölni kell. A tagsági jogviszony a kizáró határozat meghozatalával szűnik meg.

9.5.5

Az Egyesület Tagja kérheti a bíróságtól a kizárása ügyében hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc (30) napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a Tag kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

9.5.6

Az Etikai Bizottság a jogszabályt, Alapszabályt, Etikai és Magatartási Kódexét vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsító Taggal szemben az etikai eljárás során lefolytatott vizsgálat eredményétől függően a következő intézkedések meghozatalára jogosult: a) b) c)


megállapíthatja, hogy az érintett Tag magatartása jogszabályba, az Alapszabályba, illetve az Etikai és Magatartási Kódexbe, egyesületi határozatba ütközik, felszólíthatja a Tagot a jogszabállyal, Alapszabállyal, illetve az Etikai és Magatartási Kódexbe ütköző, egyesületi határozattal ellentétes magatartás abbahagyására, indítványozhatja, hogy a Közgyűlés döntsön a Tagnak az Egyesületből történő kizárásáról, amennyiben a Tag jogszabályt, Alapszabályt, az Etikai és Magatartási Kódexet, illetve az egyesületi határozatot

súlyosan sértő magatartást tanúsított vagy az Etikai Bizottság felszólítása ellenére sem hagy fel az azokkal ellentétes magatartással. Ez utóbbi esetben indítvány csak akkor tehető, ha előtte az Etikai Bizottság 8 napos határidő kiszabásával felszólította a Tagot a jogszabállyal, Alapszabállyal, az Etikai és Magatartási Kódexszel, illetve az egyesületi határozattal ellentétes magatartás abbahagyására, és a 8 napos határidő eredménytelenül telt el. 9.5.7

Az Etikai Bizottság az etikai eljárásban döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. III. Az Egyesület Szervezete

10.

A Közgyűlés 10.1

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a Tagok összességéből áll.

10.2

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 10.2.1 az Alapszabály módosítása, 10.2.2 Etikai és Magatartási Kódex módosítása, 10.2.3 az Egyesület Elnökségének megválasztása, illetve az Egyesület jogszerű

működésének fenntarthatósága és szakmai feladatainak ellátása érdekében az Egyesület Elnöksége, vagy valamely Elnökségi tag mandátumának 12.5 pont szerinti meghosszabbításáról való döntés, az Elnökség tagjainak visszahívása és díjazásának megállapítása, 10.2.4 az Egyesület Költségvetésének és Éves Pénzügyi Beszámolójának – ezen belül az

Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása, 10.2.5 az Etikai Bizottság elnökének és Tagjainak megválasztása, 10.2.6 az Egyesület Elnökének megválasztása, 10.2.7 az Egyesület Gazdasági Vezetőjének az Elnökség tagjaiból történő megválasztása, 10.2.8 döntés az Egyesület megszűnéséről, egyesüléséről vagy szétválásáról, 10.2.9 olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját

Tagjával, Elnökségi tagjával, a Felügyelőbizottsági tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt, a jelenlegi és a korábbi egyesületi Tagok, az Elnökségi tagok és a Felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

10.2.10


a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

10.2.11

ha szükséges, a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

10.2.12

10.2.13

10.3

a végelszámoló kijelölése.

Az Egyesület Közgyűlését évente legalább egyszer, a pénzügyi év végét követő négy hónapon belül össze kell hívni. Ugyancsak össze kell hívni a Közgyűlést, ha (a) azt bíróság rendeli el, (b) az Elnökség azt indítványozza, (c) a Tagok legalább egyharmada, az ok és a cél megjelölésével, az Elnökségtől írásban kéri, (d) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, (e) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy (f) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. A 10.3 (d) –(f) pontban meghatározott okból összehívott Közgyűlésen a Tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

10.4

A Közgyűlést az Elnökség meghívóval írásban hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívót a Közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően az Egyesület Titkársága küldi meg igazolható módon, elektronikus levélben vagy postai úton.

10.5

A Teljes Jogú Tag a meghívóban szereplő napirenden kívül a napirendre további javaslatot tehet, a meghívó kézhezvételétől számított egy héten belül. A Tagnak ezt a javaslatát az annak megtárgyalásához szükséges iratokkal és a javaslat indokolásával együtt, valamennyi tag részére közvetlenül írásban meg kell küldenie. Az így javasolt téma napirendre tűzéséről a Közgyűlés dönt.

10.6

A Közgyűlés levezető Elnöke az Egyesület Elnöke. Indokolt esetben a Közgyűlés levezető Elnökének más személyt is kijelölhet.

10.7

A Közgyűlés a jelenlévők közül szavazatszámlálót, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetésére pedig jegyzőkönyvvezetőt választ. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés által választott két Tag


képviselője hitelesíti. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés időpontját és helyét, a Közgyűlésen elhangzottak lényegét, a hozott határozatokat, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet az Egyesület székhelyén alkalmas időben az Egyesület minden Tagja megtekintheti. 10.8

Ha a Közgyűlésen minden Tag jelen van, a Közgyűlés egyhangú határozatával olyan témát is napirendre tűzhet melyet a 10.4 vagy a 10.5 pontja szerint előzetesen napirendre tűzni nem javasoltak.

10.9

A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele (50% + 1 fő) jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Az azonos napirenddel másodszor összehívott Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes. Amennyiben a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

10.10 A Közgyűlés a tisztségviselők megválasztása kivételével határozatait nyílt szavazással, a

10.11 pontban meghatározottak kivételével a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza. A Tagok szavazati jogukat személyesen vagy képviselő (meghatalmazott) útján gyakorolhatják. 10.11 Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes

szótöbbséggel hozott határozata, az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező Tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 10.12 A Közgyűlésen a határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat

kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít, b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja, e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy, f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 10.13 A tisztségviselők megválasztásánál a jelölési eljárásra és közgyűlési döntéshozatalra

vonatkozó közös szabályok mellett speciális szabályok is vonatkoznak az alábbi tisztségviselők megválasztására: • Elnök, • Teljes Jogú Tagok közül választható Elnökségi Tagok (2-6 fő) • Társult tagok közül választható Elnökségi Tagok (2 fő)


• Teljes Jogú Tagok közül választható Felügyelőbizottsági tagok (2 fő) • Társult Tagok közül választható Felügyelőbizottsági tag (1 fő) 10.13.1

Közös szabályok: (A)

A jelölés az alábbi módok szerint történhet: •

a közgyűlési meghívó kiküldése előtt a Jelölő Bizottság tagokhoz intézet felhívására történő pályázó nyilatkozattal

•

a Közgyűlés előtt legalább 15 nappal az Egyesület Titkárságán történő pályázatleadás útján. A jelöltnek a pályázatához mellékelnie kell három Teljes Jogú Tag támogató nyilatkozatát. a) Jelölő Bizottság: az Elnökség a Közgyűlések személyi kérdéseinek előkészítésére három fős Jelölő Bizottságot hoz létre legkésőbb a következő, tisztújító Közgyűlésre vonatkozó közgyűlési meghívó Tagoknak történő kiküldéséig. A Bizottság harmadik tagját a kijelölt két személy határozza meg. b) Jelölő Bizottság hatásköre: A Bizottság jogosultsági és összeférhetetlenségi szempontból vizsgálja a pályázatokat, a Közgyűlés elé kerülő jelöltekkel kapcsolatban ajánlásokat nem tehet.

(B)

10.13.2

Döntéshozatal: Az egyes tisztségviselői kategóriákra és azokon belül a nyitva álló pozíciókra a szavazás külön történik. Személyi kérdésekben a Közgyűlés titkos szavazással dönt. Megválasztottnak tekintendő: •

a legtöbb szavazatot kapott, adott kategóriában nyitva álló pozíciók számával megegyező számú jelölt

•

amennyiben egyenként rendelkeznek legalább a szavazatok 50%-val.

Speciális szabályok (A)

Az Elnökre vonatkozó speciális szabályok: a) Két (vagy több) jelölt közötti szavazategyenlőség esetén közöttük meg kell ismételni a szavazást. b) Amennyiben egyik jelölt sem érte el az 50%-os támogatottságot, akkor a két legtöbb szavazatot kapott személy között kell megismételni a szavazást. Ebben az esetben a relatív többséget szerzett jelöltet kell megválasztottnak tekinteni. c) Ha a megismételt szavazás alapján sem születik döntés, akkor a fennmaradó jelöltek között az Elnökség jelen lévő tagjai döntenek


zárt ülésen egyszerű többségi szavazással. Azok a jelöltek –akik egyben az Elnökség tagjai – nem vehetnek részt a döntéshozatalban. d) A választás minden páros év júniustól – decemberig tartó időszakban történik, a mandátum a következő év január 1-től kezdődik, és két évig tart. (B)

A Teljes Jogú Tagok közül választható Elnökségi Tagokra vonatkozó speciális szabályok: a) Amennyiben az első szavazási körben a főszabály szerint bejutottak száma eléri az Elnökségbe megválasztandók minimális számát (4 fős elnökséghez), akkor a választás befejezettnek tekinthető. b) Két (vagy több) jelölt közötti szavazategyenlőség esetén közöttük meg kell ismételni a szavazást. c) Ha a megismételt szavazás alapján sem születik döntés, a Teljes Jogú Tagok képviselői dönthetnek oly módon, hogy az Elnökség számát a maximális számig (Teljes Jogú Tagok képviselői közül választható tagok 6 fő) emelik valamennyi fennmaradó jelölt Elnökségi taggá választásával..

(C)

(D)

A Társult Tagok közül választható Elnökségi Tagokra vonatkozó speciális szabályok: a)

Amennyiben az első szavazási körben a főszabály szerint bejutottak száma eléri az Elnökségbe a Társult Tagok képviselői közül megválasztandók minimális számát, akkor a választás befejezettnek tekinthető.

b)

Két (vagy több) jelölt közötti szavazategyenlőség esetén közöttük meg kell ismételni a szavazást.

c)

Ha a megismételt szavazás alapján sem születik döntés, akkor a fennmaradó jelöltekről a Társult Tagok kizárólagosan szavazhatnak. Ebben az esetben a relatív többséget szerzett jelöltet kell megválasztottnak tekinteni illetőleg egy jelölt esetében azt, aki legalább a szavazatok 1/3-val rendelkezik. .

Teljes Jogú Tagok közül választható Felügyelőbizottsági tagok a) amennyiben az első szavazási körben a főszabály (10.13.1 (B)) szerint bejutottak száma eléri a Felügyelőbizottságba megválasztandók minimális számát, akkor a választás befejezettnek tekinthető.


b) két (vagy több) jelölt közötti szavazategyenlőség esetén közöttük meg kell ismételni a szavazást. c) amennyiben az adott pozíció tekintetében egyik jelölt sem érte el az 50%-os támogatottságot, akkor a két legtöbb szavazatot kapott személy (illetőleg ha csak egy jelölt volt, akkor az ő tekintetében) között kell megismételni a szavazást. Ebben az esetben a relatív többséget szerzett jelöltet kell megválasztottnak tekinteni illetőleg egy jelölt esetében azt, aki legalább a szavazatok 1/3-val rendelkezik. d)

(E)

ha a megismételt szavazás alapján sem születik döntés, a Teljes Jogú Tagok képviselői dönthetnek oly módon, hogy a Felügyelőbizottság számát a maximális számig (Teljes Jogú Tagok képviselői közül választható tagok 3 fő) emelik valamennyi fennmaradó jelölt Felügyelőbizottsági taggá választásával.

Társult Tagok közül választható Felügyelőbizottsági tag a)

amennyiben az első szavazási körben a főszabály (10.13.1 (B)) szerint bejutottak száma eléri a Felügyelőbizottságba megválasztandók minimális számát, akkor a választás befejezettnek tekinthető.

b)

két (vagy több) jelölt közötti szavazategyenlőség esetén közöttük meg kell ismételni a szavazást. c) amennyiben az adott pozíció tekintetében egyik jelölt sem érte el az 50%-os támogatottságot, akkor a két legtöbb szavazatot kapott személy (illetőleg ha csak egy jelölt volt, akkor az ő tekintetében) között kell megismételni a szavazást. Ebben az esetben a relatív többséget szerzett jelöltet kell megválasztottnak tekinteni illetőleg egy jelölt esetében azt, aki legalább a szavazatok 1/3-val rendelkezik. d) ha a megismételt szavazás alapján sem születik döntés, a Tagok dönthetnek oly módon, hogy a Felügyelőbizottság számát a maximális számig (Társult Tagok képviselői közül választható tagok 2 fő) emelik valamennyi fennmaradó jelölt Felügyelőbizottsági taggá választásával.

Az Elnökség 11. 11.1

Az Egyesület tevékenységét 4-8 tagú Elnökség irányítja, amelynek tagja az Elnök, a Gazdasági Vezető és az Előző Elnök a korábbi Elnöki mandátumát követő első évben. (Ebből adódóan kivételes esetekben 9-tagú is lehet az Elnökség). Az Elnökség az


Egyesületet érintő minden olyan ügyben illetékes, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. Az Egyesület gazdálkodásáért az Elnökség felelős. Az Elnökség köteles gondoskodni az Egyesület éves tevékenységéről szóló jelentés elkészítéséről. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. 11.2

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés – a tárgyévet megelőző évre vonatkozó éves beszámoló elfogadásával lehetőleg egyidejűleg – 2 éves időtartamra választja. A hivatalban lévő Elnökségi Tag a helyébe lépő új Elnökségi Tag megválasztásáig látja el feladatát, kivéve az Elnököt, akit a hivatalban lévő Elnök mandátuma második évének júniustól decemberig tartó időszakában választ a Közgyűlés, és a következő év január elsején lép hivatalba. Ha valamely Elnökségi Tag tisztsége bármely okból a mandátum lejártát megelőzően megszűnik, a Közgyűlés döntésétől függően a megüresedett hely a mandátum lejártáig nem kerül betöltésre, vagy a megüresedett helyre választott új Elnökségi Tag ezt a tisztséget csak az eredeti mandátumból hátralévő időtartamra tölti be.

11.3

Az Elnökség, illetve annak bármely tagja a megbízatása ideje alatt bármikor visszahívható. Az Elnökséget, illetve Elnökség tagját Közgyűlés hívhat vissza. Az Elnökség tagjának visszahívása a tagok legalább egyharmadának az Elnökséghez benyújtott írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést, a meghívóban előre tájékoztatva a tagokat a visszahívási szándékról. A visszahívást tárgyaló Közgyűlés összehívására és lebonyolítására a 10.4-10.12 pontok megfelelően irányadók azzal, hogy a visszahívás kérdésében az Elnökség érintett tagja nem szavazhat.

11.4

Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

11.5

Nem lehet az Elnökség tagja:

11.6

(a)

akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

(b)

akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet,

(c)

az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Elnöki, illetve az Elnökségi tagi tisztséget betöltő személyek egy alkalommal választhatók újra ezen tisztségek valamelyikére. Amennyiben az Egyesület jogszerű működésének fenntarthatósága, vagy az Egyesület által ellátott szakmai tevékenység azt indokolja, akkor az Elnök, az Elnökség vagy az Elnökség valamely tagjának, illetve


tagjainak mandátuma a Közgyűlés határozata alapján egyszeri alkalommal a Közgyűlés által szükségesnek tartott időtartammal, de legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható. Az Elnökségi tag, illetve az Elnök, újraválasztása esetén, az újraválasztással elnyert mandátum lejártát követő 2 éven belül nem választható meg Elnökségi taggá, illetve Elnökké. 11.7

Az Elnökség tagjának tisztsége megszűnik: (a)

a megbízatás 2 éves időtartama lejár;

(b)

az Egyesületnek küldött írásbeli nyilatkozattal lemond tisztségéről;

(c)

a Tag, amelyet megválasztásának időpontjában képviselt, megszűnik az Egyesület tagja lenni;

(d)

magánszemély tag meghal;

(e)

a Tag, amelyet megválasztásának időpontjában képviselt, jogutód nélkül megszűnik;

(f)

az Elnökség tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

(g)

az Elnökség tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

11.8

Üléseit az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökség másik tagja hívja össze, évente legalább egy alkalommal az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal, a napirend igazolható módón, írásban (elektronikus levélben) való megküldésével. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – az Elnökség bármely tagja írásban kérheti az Elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni az Elnökség ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról.

11.9

Az Elnökség határozatait a jelenlevő Elnökségi tagok nyílt, egyszerű többségi szavazásával hozza, szavazategyenlőség esetén döntés nem hozható. Az Elnökség határozatképes, ha az Elnökségi tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Az Elnökség ülésén a határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít, b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja, e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy, f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Az Elnökség üléseiről és határozatairól jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben a szavazati arányt is rögzíteni kell. Az Elnökség határozatait tartalmazó jegyzőkönyvet az Elnökség minden tagjának meg kell küldeni. Az


Elnökség írásban is hozhat határozatot, amelyet az Elnökség következő ülésén ismertetni kell. 11.10 A Közgyűlés és az Elnökség meghatározott célok elérésére munkabizottságokat hozhat

létre, ezek hatáskörét kijelölheti. 11.11 Az Elnökség a Közgyűlések személyi kérdéseinek előkészítésére Jelölő Bizottságot hoz

létre a jelen Alapszabály 10.13.1 (A) (a) pontjának megfelelően. 11.12 Az Elnökség ülésének előkészítésére, lefolytatására és a jegyzőkönyv vezetésére

vonatkozó szabályozást az Elnökség maga határozza meg. 11.13 Az Elnökség jogosult az Egyesület Tagjainak tagsági kategóriákba történő besorolását

felülvizsgálni annak érdekében, hogy a Tag besorolása annak tényleges tevékenységével összhangban legyen. 11.14 Az Elnökség tagjai ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni. Az Elnökség

feladataira vonatkozóan egyebekben a Ptk. 3:80. §-ában foglaltak az irányadók.

11.15 Az Egyesület Elnökét és Elnökségét – kivéve a Társult Tagok képviselői által betöltendő

két Elnökségi pozíciót - a Teljes Jogú Tagok képviselői közül a Teljes Jogú Tagok választják. Az Egyesület két, a Társult Tagok képviselői által betöltendő Elnökségi pozíciójára jelöltek közüli választásban az Egyesület teljes tagsága részt vesz. A Gazdasági Vezetőt a megválasztott Elnökség tagjai közül az Egyesület teljes tagsága választja meg. Az Elnök, és a Gazdasági Vezető feladataikat költségtérítés mellett külön díjazás nélkül látják el. Az Elnök és a Gazdasági Vezető a Közgyűlésnek felel. 11.16 Az Egyesület bankszámláján első helyi aláírási joga van az Elnöknek vagy a Gazdasági

Vezetőnek, második helyi aláírási joga van az Ügyvezető Titkárnak. 11.17 Az Egyesület Gazdasági Vezetője kezeli az Egyesület eszközeit, forrásait és a pénztárát. A

Gazdasági Vezető vezeti az Egyesület törvényesen előírt gazdálkodási nyilvántartásait, elkészíti az Egyesület költségvetését és éves mérlegét. A Gazdasági Vezető feladatának ellátásához, esetenként az Elnökség által jóváhagyandó költségkeretben, külső szakmai segítséget vehet igénybe. 11.18 Az Egyesület titkársági feladatainak ellátására munkatársakat vehet igénybe.

Az

Egyesület titkárságát az Elnök irányítja. 11.19 Az Egyesület képviseletét az Elnök és a Gazdasági Vezető önállóan látja el.

Akadályoztatásuk esetén képviseletre az Elnökség által kijelölt Elnökségi Tag jogosult. Az Elnökség által meghatározott keretek között az Elnök meghatalmazással feljogosíthatja az Ügyvezető Titkárt az Egyesület önálló képviseletére. Az Ügyvezető Titkárt az Egyesület Elnöksége nevezi ki határozatlan időre. Az Ügyvezető Titkár az Elnökségnek felel.


11.20 Az Etikai Bizottságra vonatkozó szabályokat jelen Alapszabályon felül az Etikai és

Magatartási Kódex tartalmazza. IV. Felügyelőbizottság 12. 12.1

A Felügyelőbizottság az Elnökség tevékenységét ellenőrző szerv, amely (3) –(5) tagból áll: Elnök és tagok. Legalább egy fő a Társult Tagok képviselői közül, legalább két fő a Teljes Jogú Tagok képviselői közül kerül megválasztásra. A Felügyelőbizottsági tagok jelölésére az Alapszabály 10.13.1 (A) pontjában meghatározott szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása az Alapszabály 10.13.2 (D) és (E) pontjai szerint történik. A választás titkos szavazással történik, és a megbízatás három (3) évre szól. A Felügyelőbizottság elnökét a Felügyelőbizottság tagjai választják maguk közül egyszerű többséggel, nyílt szavazással.

12.2

Üléseit a Felügyelőbizottság Elnöke, akadályoztatása esetén a Felügyelőbizottság másik tagja hívja össze, évente legalább egy alkalommal az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal (indokolt esetben kivételesen 3 nappal), a napirend igazolható módón, írásban (elektronikus levélben) való megküldésével. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az Elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelőbizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. A Felügyelőbizottság ülését az Elnök vezeti, határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén döntés nem hozható. A Felügyelőbizottság maga állapítja meg az ügyrendjét.

12.3

A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben az Elnökség tagjaira vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Elnökség tagja.

12.4

A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

12.5

A Felügyelőbizottság köteles a Tagok elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni. A Felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.


12.6

A Felügyelőbizottság az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az Egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. V. Tagdíjfizetési Kötelezettség

13. 13.1

Az Egyesület Tagja vagyoni hozzájárulásként tagsági díjat fizet, amelynek mértéke Teljes Jogú Tag és Társult Tag esetén 250.000 Ft/év; Egyéni Tag esetén pedig 80.500 Ft/év.

13.2

A Teljes Jogú, a Társult- és az Egyéni Tagok tagsági díját a mindenkori Elnökség a megelőző év december 30-ig ismerteti a Tagokkal. A tagsági díjról az Egyesület a Tagnak számlát bocsát ki a tárgyév január 31-ig. A Tagok a tagsági díjat az Egyesület által kibocsátott számla kiállítását követő 15 napon belül kötelesek befizetni. A naptári év második felében belépő tag a mindenkori tagdíj felét fizeti meg. Tagdíj kiegészítésre bármely tag jogosult saját döntése alapján.

13.3

Az Elnökség határozatával az Egyesület Tagját meghatározott időre részben, vagy egészében mentesítheti tagdíjfizetési kötelezettsége alól. VI. Az Egyesület Gazdálkodása

14. 14.1

Az Egyesület gazdálkodása éves költségvetés alapján, oly módon folyik, hogy az Egyesület kiadásaira bevételei fedezetet nyújtsanak. Az Egyesület éves költségvetését a Közgyűlés a tárgyévet megelőző év december 31-ig köteles elfogadni. Az Egyesület bevételei elsősorban a Tagok tagdíjából és a szponzorok által fizetett hozzájárulásból tevődnek össze.

14.2

Az Egyesület pénzügyi éve a naptári év. Az Egyesület gazdálkodásáról készített éves mérleget a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség az éves mérleget szükség szerint könyvvizsgálóval ellenőriztetheti.

14.3

A 2003-as naptári évtől kezdődően a törvényi előírásoknak megfelelően az Egyesület áttért a kettős könyvvitel szabályain alapuló számviteli nyilvántartási rendre. VII. Az Egyesület Megszűnése


15. 15.1

Az Egyesület megszűnik: 15.1.1 a Közgyűlés elhatározza az Egyesület egyesülését vagy szétválását, 15.1.2 a Közgyűlés kimondja a megszűnését, 15.1.3 arra jogosult szerv megszünteti,

feltéve, mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt törli a nyilvántartásból, 15.1.4 az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása

lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, 15.1.5 az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén az Egyesület vagyonára nézve, végelszámolást kell készíteni. Abban az esetben, ha az Egyesület megszűnik, a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonról történő rendelkezésre a Ptk. 3:85 §-a az irányadó. A tagok kötelezettsége csak az esedékes, de még nem teljesített tagsági díjak megfizetésére korlátozódik, a tagok az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók. Budapest, 2016. február 26. _______________________ Zsembery Levente Elnök Alulírott, dr. Ormai Gabriella ügyvéd ezennel igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosításra a 9.1-9.6, 10.1-10.2, az eredeti 11.2-11.11, 12.1-12.2, 12.4, 12.6, 13.5, 14.1 és 16.1 pontok módosítása, továbbá a számozás 10. fejezettől kezdődő megfelelő módosítása, valamint az új 7.2.2 e), 11.3-11.5, 11.7-11.8, 11.14 pontok és az új 12. fejezet beillesztése adott okot, amely változások vastagon szedett dőlt betűvel kerültek megjelölésre jelen Alapszabályban. A jelen Alapszabálynak a 2016. február 26. napján megtartott Közgyűlésen elfogadott módosításai (nem vastagon szedett) dőlt betűvel jelöltek. Készítette és ellenjegyezte: Budapesten, 2016. február 26. napján


_______________________ dr. Ormai Gabriella ügyvéd


A MAGYAR KOCKÁZATI ÉS MAGÁNTŐKE EGYESÜLET VÁLTOZÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

Recommend Documents