Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐIOSKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Alap, nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány
A MAGYAR KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSA AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS UTÁN
Készítette: Mózes Anikó Marianna Budapest, 2006
1
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS
5.
1. FEJEZET
6.
1.1. Mi is az a kkv?
6.
1.2. Kkv-k Magyarországon
6.
1.3. Kkv-k Európában
10.
1.4. A kkv-k gondjai
14.
2. FEJEZET
19.
2.1. Hazai programok
19.
2.1.1. Széchenyi Terv
20.
2.1.2. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program
21.
2.1.3. Lánchíd Faktoring Program
27.
2.1.4. Garanciadíj támogatás
28.
2.1.4.1. A Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása
28.
2.1.4.2. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalása 2.2. Uniós programok
29. 30.
2.2.1. A kkv-k finanszírozásának története az EU-ban
30.
2.2.2. A Strukturális Alapok
32.
2.2.3. Közösségi Kezdeményezések
36.
2.2.4. Közösségi Programok
38.
2.2.5. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program
39.
2.2.6. Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program
43.
3. FEJEZET
47.
3.1. Az Inter-Európa Bank Rt. története 2
47.
3.2. A bank pozíciója
48.
3.3. Piaci stratégia
49.
3.4. Vállalkozói hitelek, támogatások
50.
3.4.1. Vállalkozásfejlesztési Hitel
50.
3.4.2. MultiMed Hitel
52.
3.4.3. IEB-AGRÁR-EXIM Exporttámogató forgóeszköz Hitelkonstrukció
54.
ÖSSZEGZÉS
58.
3
BEVEZETÉS
„Halat adni, vagy megtanítani halászni?”1 A költői kérdés a kis- és középvállalkozások segítésére vonatkozik, és a legjobb, leghatékonyabb megoldás megtalálására. A feladat nem egyszerű, de szakemberek sokasága keresi
a
választ:
hogyan
segítsünk
a
kisvállalkozásoknak
úgy,
hogy
azok
ne
kényelmesedjenek el, hanem életképesekké, erősekké és versenyképesekké váljanak mind a hazai, mind a világpiacon? Dolgozatom témája a magyar kis- és középvállalatok számára elérhető hazai és uniós források bemutatása, melyek hosszú távon segítik a kkv szektor fejlődését és versenyképesebbé tételét az európai piacon. Elsősorban a pályázati és egyéb támogatott forrásokra koncentrálva épül fel a dolgozat. Az első fejezetben szeretném bemutatni mekkora súlyt képvisel a kkv szektor a magyar, illetve a világgazdaságban, melyhez a legtöbb forrást Kállay Lászlótól és Román Zoltántól merítettem, illetve az Observatoryof European SMEs 2002-es, 2003-as jelentéseiből. Ezután a dolgozat legnagyobb részét a kis- és középvállalatok rendelkezésére álló hazai és uniós források bemutatása fogja képezni hagyatkozva sok Internetes oldalra (például a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és egyéb intézmények honlapjai) és egyéb kiadványokra. Végül az utolsó fejezetben pár, az Inter-Európa Bank Rt-nél található vállalkozói hitel, támogatást szeretnék bemutatni. Dolgozatom témája szorosan kapcsolódik az Inter-Európa Bank Rt-hez, ahol 15 hetes szakmai gyakorlatomat töltöttem. Volt szerencsém megismerni a Bank működését, a Bank által nyújtott szolgáltatásokat, és bepillantani a „színfalak” mögé. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak, Mező Csabának, Kissné Tóth Szilviának és Takács Ingridnek, akik türelemmel tanítottak engem, és Kissné Buday Edinának, aki a külső konzulensem volt.
1
Forrás: Kállay [2004] 293. oldal
4
1. FEJEZET
1.1. Mi is az a kkv? Kkv-nak, azaz kis- és középvállalkozásnak minősült 2004. december 31-éig az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió forint vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió forint volt2. Ezen belül: •
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió ft vagy mérlegfőösszege maximum 5 millió ft.
•
Mikrovállalkozásnál a foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, az árbevétele és mérlegfőösszege pedig megegyezik a kisvállalkozásokra meghatározott értékkel.
2005. január 1-jétől az EU meghatározása van érvényben hazánkban is, mely szerint a foglalkoztatotti létszám ugyanannyi maradt minden kategóriában, de emelkedtek az árbevételi határok: •
középvállalkozások árbevételi határa évi 50 millió euró, mérlegfőösszege 43 millió euró
•
kisvállalkozások árbevétele vagy mérlegfőösszeg 10 millió euró lehet
•
és a mikrovállalkozások árbevétele vagy mérlegfőösszege 2 millió euró.
További kritérium, hogy a vállalkozásban az állam, az önkormányzat vagy a kisvállalkozói körön kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25 százalékot.
1.2. Kkv-k Magyarországon Magyarországon a 20. század elején hasonló gazdasági szerkezet volt a vállalkozásokat illetően, mint most. A piac szabadon alakulhatott, az állam nem szólt bele a piaci folyamatokba. Román szerint 1938-ban a kkv-k aránya a foglalkoztatottak számában 50 %
5
felett volt3, és ez volt jellemző a 2. világháborút követően is. Természetesen a tervgazdaság bevezetését követően mindez gyökeresen megváltozott, az államosítás következtében a magánvállalkozások szinte teljesen meghaltak. Enyhülés a ’68-as gazdasági reform után volt tapasztalható, minek következtében elindult némi magángazdálkodás4, ami megalapozta a későbbi piacgazdaságba való átmenetet megkönnyítését. A rendszerváltást követően, a többi volt szocialista országhoz hasonlóan, Magyarországon is elindult egy jelentős mértékű vállalatalapítási hullám. A vállalkozások száma évről évre dinamikusan nőtt, a növekedés üteme 1997 után kezdett el csak lassulni. Az új vállalkozások a volt szocialista nagyvállalatok egyes egységeinek szétválásával, privatizációval jöttek létre vagy pedig a már az 1980-as évekre kialakult “második gazdaság” folytatásaként. Az elmúlt 15 évben egy millió vállalkozás jött létre, és kialakultak a működéshez szükséges törvényi keretek is. A kis- és középvállalkozások száma Magyarországon az utóbbi pár évben fokozatos növekedést mutat, és még ennél is több a regisztrált vállalkozások száma, melynek közel 80%-a volt működő vállalkozás5. Ez annyit tesz, hogy jelenleg körülbelül 1 millió regisztrált vállalkozás létezik, és 850 ezer működő6, miközben a nagyvállalatok aránya csökkenőben van. A működő vállalkozásoknak több, mint 99%-a, 2001-ben 99,9%-a kis- és középvállalkozás volt, melynek legjelentősebb hányada mikrovállalkozás. Hozzá kell azonban tenni, hogy sok mikrovállalkozást csak másodfoglalkozásként űznek, illetve gyakoriak a látszatvállalkozások. Mindezek megnehezítik a foglalkoztatással és egyéb gazdasági mutatókkal kapcsolatos statisztikai méréseket. Kállay László7 szerint a következő okok azok, amiért fontosak a kkv-k a nemzetgazdaságok számára: •
Gyorsabb gazdasági növekedés: mivel a kkv-k teljesítménye fontos része a jövedelemteremtésnek,
és
bizonyos
ágazatokban
(kézműipar,
kereskedelem,
szolgáltatások) jelentős szerephez jutnak. •
Verseny: A kkv-k jelenléte a piacon erősíti a versenyt.
2
Forrás: Kállay [2004] 31. oldal Forrás: Román [2004] 19 oldal 4 Úgynevezett vállalati gazdasági munkaközösségek (GMK) jöttek létre, a vállalati dolgozók a rendes munkaidő után a vállalati esazközeivel magán munkákat végezhettek. A pártvezetés ettől remélte az egyre nyilvánvalóbb gazdasági hanyatlás megállítását. A reform azonban nem hozta meg a várt eredményeket, mivel a dolgozók a rendes munkaidőben már nem is akartak dolgozni, lévén, hogy az összes munkát “maszek”-ban akarták elvégezni. 5 A KSH azokat a vállalkozásokat tekinti működőnek, amelyek a tárgyévben, illetve az előző év során adóbevallást nyújtottak be, illetve a tárgyévben vagy az azt megelőző évben alakultak. [Kőhegyi, 1998] 6 Forrás: Román [2004] 20. oldal 3
6
•
Munkahelyteremtés: a leggyakoribb érv a kkv-k mellett (lásd fent).
•
Rugalmasság: A nagyvállalatoknál gyorsabban tudnak reagálni a piaci és a keresletben rejlő változásokra. Rugalmasságuk pont kis méretükben, alacsony létszámukban rejlik. Bár a nagyvállalatoknál egyértelmű előny a nagy tőketartalék és magas árbevétel, az életben mégis sokszor a gyorsaság és nem a nagyság számít.
•
Regionális és helyi fejlődés
•
Innováció
•
Társadalmi kohézió erősítése: az alacsony jövedelműek munkahelyteremtésével, emberközelibb működésével, a helyi piacra termeléssel.
•
Hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek segítése: az önálló jövedelemteremtés képességének erősítésével.
•
Női és fiatal vállalkozók: Szintén az önálló gazdasági tevékenység ösztönzésével.
•
Strukturális átalakulás elősegítés
•
Küzdelem a szegénység ellen
•
A globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése: A kommunikáció és a közlekedés költségei csökkennek, ami támogatja a vállalatok közti együttműködést.
Az 1. táblázat néhány fontosabb gazdasági mutatóval szolgál a hazai vállalatokkal kapcsolatban. 1. táblázat A hazai vállalkozások néhány mutatója 2001-ben százalékban KKV Alkalmazott nélküli Mikrov. Kisv. Középv. összesen Nagyv. Összes v. Megoszlás 64,3 32 3 0,6 0,1 100 99,9 Foglalkoztatottak 11,6 26,9 13,8 15,1 32,6 100 67,4 Nettó árbevétel 1,6 11,7 7,9 17,8 61 100 39 Hozzáadott érték 1,2 9,3 8,7 16,5 64,3 100 35,7 Saját tőke 1,3 4,2 3 9 82,5 100 17,5 Export 0,3 2,7 2,6 11 83,4 100 16,6 Forrás: Kállay [2004] 228. oldal A táblázat értékeiből jól látható, hogy Magyarországon a vállalkozások 99.9 %-a kkv, és ezen belül is az alkalmazott nélküli vállalkozások aránya a legnagyobb, mintegy 64,3 %, és ezt 7
Forrás: Kállay [2004] 23-26. oldal
7
követik a mikrovállalkozások 32 %-kal. A foglalkoztatást tekintve közel 70% dolgozik a kisés középvállalkozások szektorában, a nagyvállalatok a foglalkoztatottak csupán egyharmadát tidhatják magukénak. Itt is jelentős arányt képviselnek a mikrovállalkozások. A kisvállalatok részesedése 14% körül mozog, a közepes vállalkozásoké egy kicsit több, 15 % körül van. A kkv-k számának és súlyának folyamatos növekedése ellenére a gazdaságon belül tapasztalható némi aránytalanság a kkv-k és a nagyvállalatok között. Magyarországon a kkv-k bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulása 35 százalékot tesz ki, szemben a nyugateurópai országokban tapasztalható 50-55 százalékkal. Cél, hogy a GDP-ből is nagyobb arányban részesüljön, és így javuljon az egyensúly a kkv és nagyvállalati jövedelmek között, melyet alátámasztanak a nettó árbevételi adatok is. Hasonló következtetés vonható le a még szerényebb exportadatból, mely egyértelműen megmutatja, hogy a tőkeszegény kkv-k főleg a hazai, helyi piacra termelnek. Az 1. mellékletben látható, a Magyar Gazdaságelemző Intézet által készített táblázat mutatja a hazai vállalatok ágazatok szerinti megoszlását, és ebből kiderül, hogy az összes kkv típuson belül a legtöbb cég az ’ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások’ és a ’nagy- és kiskereskedelem’ kategóriába esik. A nagyvállalatok esetében sokkal diverzifikáltabb az eloszlás, mivel tőkeerősségükből kifolyólag szinte bármivel képesek foglalkozni az adott vállalat nagyságától függően. Összegezve az eddigieket a kkv-k: •
a teljes vállalati kör 99,9%-át adják
•
magas munka- és alacsony tőkeintenzitással dolgoznak
•
a foglalkoztatottak körülbelül 70%-át fedik le, tehát fontos munkahelyteremtő szerepe van
•
a GDP-nek viszont csak a 25-30%-t adják
•
10 %-a foglalkozik exporttal, és a teljes exportnak pedig csak a 20%-t
•
forgalmának 17%-a származik kivitelből, szemben a nagyvállalatok 23%-val
•
általában alacsonyabb jövedelmekkel rendelkeznek, mint a nagyvállalatok
•
2005 első félévében a vállalkozói hitelek több, mint felével, azaz 2623 milliárd forinttal rendelkeztek
•
rugalmasak és gyors az alkalmazkodó képességük
•
a családtagok gyakran közreműködnek
8
•
a személyes kapcsolatok jelentősége nagyobb mind az üzleti partnerek, mind a munkatársak esetén
•
versenyélénkítő hatása van
•
kisebb piaci rések betöltésével diverzifikálja a termékeit
•
általában kevésbé termékenyek, és érzékenyebbek a külső hatásokra.
A 2. melléklet a hazai kis- és középvállalkozások SWOT-elemzését tartalmazza8, mely további jellemzést ad helyzetükről, tulajdonságaikról.
1.3. Kkv-k Európában Az európai körképhez főként az Európai Bizottság által támogatott Observatory of European SMEs intézet jelentéseire támaszkodom. A 19 európai országon belül9 (az EGT országai és Svájc) összesen 19,3 millió vállalkozás volt 2003-ban. A 2. táblázat adataiból kiderül, hogy ennek mindössze 0,2%-a nagyvállalalat. Emellett viszont a foglalkoztatottaknak csak a kétharmada dolgozik a kkv szektorban. Azonbelül a mikrovállakozásoké a legnagyobb rész, mintegy 56%. Az átlagos nyugat-európai kkv 5 főt foglalkoztat. 2. táblázat Általános adatok Európa 19 országának vállalkozásairól KKV Nagyvállalatok Összes Vállalkozások száma 1000 db 19 270 40 19 310 Foglalkoztatottak 1000 fő 97 420 42 300 139 710 Átlagos foglalkoztatotti létszám Fő 5 1 052 7 Millió Éves forgalom euró 0,9 319 1,6 Forrás: Observatory of European SMEs (2003) A
kkv-kon
belül
90
százalék
a
kevesebb
mint
tíz
munkavállalót
alkalmazó
mikrovállalkozások aránya, a legtöbb európai vállalat 3 alkalmazottal működik, az átlagos méret pedig 5 alkalmazottat feltételez. A kisvállalati szektor az európai munkavállalók 53 8
Forrás: Kállay [2004] 237. oldal
9
százalékát, azaz csaknem 100 millió főt foglalkoztat, és a vállalati forgalom fele is ezekhez a vállalatokhoz kötődik. Az átlagos foglalkoztatotti létszám az összes vállalatnál 7, de az országok között nagy különbségek mutatkoznak (például Görögországban ez a szám 2, míg Hollandiában 12). A vállalkozások közel fele egyáltalán nem is alkalmaz másokat, ilyenek az egyéni vállalkozók és a családi vállalkozások. Ha szűkítjük a kört az Európai Unióra 2004-ig 20 millió kkv volt, a csatlakozás óta számuk további 6 millióval nőtt. Csupán 40 ezer cég számít nagyvállalatnak. A vállalkozások fele alkalmazottak nélküli, míg 44 százalékuk mikrovállalkozás. Az átlagos méretű EUvállalkozás 6 főt alkalmaz. A foglalkoztatottak 66 százalékát a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adják. A kis- és középvállalkozások adják a forgalom hatvan százalékát. 3. táblázat A 13 ország vállalkozásainak összehasonlítása az EGT-vel Mikrov.
Kisv.
Középv.
Összes KKV
Nagyv.
Összes v.
10 csatlakozott + 3 jelentkező ország 5 670 95% 10 210 33,2%
230 3,8% 4 970 16,2%
50 0,8% 5 350 17,3%
5 950 99,6% 20 530 66,9%
10 0,4% 10 150 33,1%
30 670
2
22
107
3
919
5
17 820 92,2% 55 040 39%
1 260 6,5% 24 280 17%
180 1% 18 100 14%
19 270 99,7% 97 420 70%
40 0,3% 42 300 30%
139 710
Foglalkoztatott vállalkozásonként 3 19 Forrás: Observatory of European SMEs (2003)
98
5
1 052
7
Vállalkozások Foglalkoztatott
1000 db % 1000 fő %
Foglalkoztatott vállalkozásonként
5 970
EGT + Svájc Vállalkozások Foglalkoztatott
1000 db % 1000 fő %
9
19 310
A jelentés a 2003-as évet elemzi, ezért az unióhoz újonnan csatlakozott országokat még nem veszi bele az elemzésbe, hanem külön tárgyalja.
10
Az elemzést kiterjesztve az újonnan csatlakozott országokra (+ Törökország, Románia és Bulgária)10 megállapítható, hogy itt is nagy különbségek fedezhetőek fel a foglalkoztatottak száma alapján. Látható (3. táblázat), hogy a kelet-közép-európai országoknál ugyanolyan nagy a kkv-k aránya, mint a nyugat-európai országokban, azonban az átlagos vállalkozói méret kisebb (kivéve a Balti-államok esetében). A foglalkoztatottak esetében is hasonlóságot mutat a két országcsoport, mindkét térségben közel a 70% dolgozik. A 13 kelet-közép-európai országban összességében közel 6 millió vállalkozás található, melyek mintegy 30 millió embernek adnak munkát. Ugyanúgy, ahogy a 19 nyugat-európai országban, itt is a mikrovállalkozások vannak a legnagyobb arányban. 4. táblázat Vállalkozásonként foglalkoztatott átlagos munkaerő (fő)
Bulgária Ciprus Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Málta Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Törökország Összes ország
1995
1999
9 4 6 12 9 17 11 4 5 3 8 6 4
8 4 5 9 4 15 11 4 5 6 8 6 4
6 5 6 6 Európa 19 Forrás: Observatory of European SMEs (2002)
Változás 1995-1999 -1 0 -1 -3 -5 -2 0 0 0 +3 0 0 0 -1 0
A 4. táblázat megmutatja hogyan változott 1995 és 1999 között az országok vállalatainak méret szerinti megoszlása. Ami az átlagos vállalati méretet illeti, az adatok az évek során fokozatosan idomultak a 19 nyugat-európai ország értékeihez, és ezzel párhuzamosan gazdasági struktúrájuk is. Az összes ország közül egyedül Romániában nőtt az átlagos
10
A jelentés készítésekor ez a három ország ugyanolyan jelölt ország volt, mint a mára már csatlakozott tíz új tagország, a jelentés ezért jellemzi ezt a 13 országot együtt.
11
foglalkoztattoti létszám. Ennek az oka lehet az egyre több beáramló külföldi tőke, mely nagyvállalati formájában érkezik az országba. Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben ez a szám, mely azt mutatja, hogy a foglalkoztatottak kezdenek átáramolni a nagyvállalati szektorból a kkv-k felé. Fontos következtetéseket lehet levonni, ha összehasonlítjuk Európát a világgazdaság másik fontos hatalmával, az Egyesült Államokkal. A táblázatból kiderül, hogy az USA-ban is a vállalkozások több, mint 99%-a kkv, a foglalkoztatás adatai viszont azt mutatják, hogy az amerikai lakosság több, mint fele nagyvállalatoknál dolgozik. Ebből a szempontból Japán és Európa hasonlítanak, hiszen Japánban közel 70%-a a foglalkoztatottaknak kkv-nál dolgozik, és itt is csak 0,25% körül mozog a nagyvállalatok aránya. 5. táblázat Európa 19 és az USA összehasonlítása 2002-ben Mikrov. Európa 19 Vállalkozások
Kisv.
Középv.
Összes KKV
Nagyv.
Összes v.
40
19 310
1000 db
17 820
1 260
180
19 270
Vállalkozások megoszlása % Foglalkoztatottak 1000 fő
92 55 040
7 24 280
1 18 100
100 97 420
3
19
98
5
1 052
7
1000 db
19 988
1 009
167
21 164
59
21 223
Vállalkozások megoszlása % Foglalkoztatottak 1000 fő
94 27 872
5 20 061
1 15 660
100 63 593
94
3
Foglalkoztatottak vállalkozásonként USA Vállalkozások
Foglalkoztatottak vállalkozásonként 1 Forrás: Observatory of European SMEs (2002)
20
0* 100 42 300 139 710
0* 100 66 042 129 635 1 119
6
*A nagyvállalatok aránya körülbelül 0,25%.
A régiók közti különbségek okai elsősorban kulturális, szociális és történelmi okokra vezethető vissza, továbbá az USA-ban meglevő hatalmas hazai piac, illetve az a tény, hogy az európai tőkepiacok meglehetősen szétszabdaltnak tekinthetők az egységes amerikai vagy
12
japán szabályozáshoz képest. Sokat számít továbbá, hogy Európában szigorú feltételek vannak életben a vállalati fúziók és egyesülések szabályozására11.
1.4. A kkv-k gondjai Kállay szerint a vállalkozás növekedését akadályozó tényezők közt első helyen szerepel a magas adó- és társadalombiztosítási terhek, ezt követi az erős verseny és a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, majd a kevés megrendelés, a tisztességtelen verseny és a tőke- és hitelhiány.12 Általában véve a kis- és középvállalatoknál központi kérdés a pénzhez jutás, azaz a finanszírozás.
Ez általában problémát okoz számukra, és ennek oka kis méretükben és
gyengeségükbe rejlik, azaz nem tudják érvényesíteni a méretgazdaságosság előnyeit, „túl magas az általuk igénybe venni szándékozott erőforrások és szolgáltatások relatív tranzakciós költsége”13. Bármelyik kereskedelmi bank szívesen finanszíroz egy erős nagyvállalatot, ahol kicsi a vissza nem fizetés kockázata. Az óriási bevétellel rendelkező cégek könnyen ki tudják gazdálkodni a törlesztő részleteket. Ezzel szemben a kis cégeknek sokszor nincs elég bevételük a törlesztésre vagy egyáltalán nincs is olyan biztosítékuk, amit a bank elfogadna fedezetnek (1. grafikon). Így meg sem kapják a hitelt. Tehát alapvetően a tőkehiányukból erednek finanszírozási problémájuk. Ha kapnak is hitelt, sokszor olyan kondíciókkal kapják azokat, amelyeket a nagyvállalatok esetében szokás alkalmazni, magyarán szólva a hitelkonstrukciók sokszor nem alkalmazkodnak a kkv-k tulajdonságaihoz, igényeihez. A 6. táblázat a kkv-k üzletpolitikájának középpontjában álló leggyakoribb gondolatokat összegzi 2001-ben százalékos formában. A felmérés szerint a mikrovállalkozásoknál a leggyakoribb a túlélésért folytatott harc, bár biztató, hogy még ezeknél a vállalkozásoknál is nagyobb százalékban fordul elő a növekedés. A 21-21 %-os túlélést és konszolidációt nagynak tartom, ezen kell az államnak segítenie, hogy a növekedés és innováció több figyelmet kaphasson. Biztató továbbá az is, hogy a középvállalkozások esetében már jóval nagyobb a növekedés szerepe, és kisebb mind s túlélés, mind a konszolidáció jelentősége.
11
Forrás: Rumbold-Molnár Eszter [2003] műhelytanulmánya: A KKV-k helye az európai és a magyar foglalkoztatásban, 8. oldal 12 Forrás: Kállay [2004] 289. oldal
13
6. táblázat Mi áll a kkv-k üzletpolitikájának középpontjában? (%) 2001 Mikrov. Kisv. Középv. Összes v. Harc a túlélésért 21 14 8 20 Konszolidáció 21 21 18 21 Növekedés 29 30 38 29 Több nyereség 9 12 14 9 Jobb minőség 11 14 12 11 Innováció 7 7 8 7 Egy/Nincs válasz 2 2 2 2 Összesen 100 100 100 100 Forrás: Román [2004] 13. oldal Az Európai KKV Kutatóintézetek által létrehozott Hálózat (ENSR) közétett jelentései arra is választ kerestek, hogy a kkv-k miben érzik magukat versenyképesnek14. A válaszadók 64 %-a a fogyasztó kiszolgálását említette, 63 %-a a terméket/szolgáltatást, 47 %-uk az árat, és 23 %uk a helyet. Az eredmény nem meglepő, hiszen a közvetlenebb, barátiasabb kiszolgálás és az egyedi igényekhez való jobb alkalmazkodás jellemzőbb a kkv-kra, mint a nagyvállalatokra. Sok fogyasztó inkább egy kedves kis üzletet választ a vásárlására, ahol már esetleg ismerik, és alkalmazkodnak az igényeihez, mint egy zsúfolt hipermarketet, ahol úgy érzi nem kap megfelelő kiszolgálást. Sok marketinggel és pszichológiával foglalkozó könyv tárgyalja ennek okait, és a kisvállalkozások helyesen meg is lovagolják ezen tényezőket. A lenti grafikon a leggyakoribb véleményeket mutatja be vállalati oldalról a banki hitelekkel kapcsolatban, pontosabban, hogy miért nem kapnak a vállalkozások hitelt. 1. grafikon Miért nem kapnak a kisvállalkozások hitelt? Nincs elég biztosíték
11%
23%
7% 54%
5%
A bank nem találja elég "jónak" a vállalkozást A bank nincs megelégedve a kapott információkkal Egyéb okok
Nem válaszolt 13 14
Forrás. Kállay [2004] 35. oldal Forrás: Román [2004] 14. oldal
14
Forrás: Observatory of European SMEs (2003)
Bár számos egyéb, alternatív finanszírozási forrás jelent már meg, még mindig egész Európában a banki hitelek képzik a források legnagyobb részét. Hogy ez miért jelent gondot arra Apatini Kornélné mutat rá jól: „A tartós tőkehiány kielégítésének közgazdaságilag nem megfelelő formája a hitel, mert az állandósuló hitel mellett történő gazdálkodás a magas adósságszolgálati terhek miatt a vállalkozás fejlődése helyett annak folyamatos működési problémáit, stagnálását, esetenként tönkremenetelét vonja maga után. Ha ugyanis valamely vállalkozás tartós tőkehiányát hitelből finanszírozza, a tőkét pedig a vállalkozásból nem lehet kivonni, a hiteligény állandósul, és a vállalkozás banki szempontból előbb-utóbb hitelezhetetlenné válik.”15 A 7. táblázatból is kiderül, hogy csak kevesen élnek a hagyományos hiteltől eltérő, más típusú lehetőségekkel. 7. táblázat Finanszírozási források igénybevétele 9%
Bankgarancia 16
2% Kölcsönös kezességvállalás 2% Kamattámogatás Vissza nem térítendő 2% tőketámogatás 82% Egyik sem ezek közül 5% Nem válaszolt Forrás: Observatory of European SMEs (2003) A
kkv-knál
nagyobb
jelentőséggel
bírnak
a
rövid
lejáratú
kölcsönök,
mint
a
nagyvállalatoknál, lévén, hogy a leggyakoribb probléma a forgóeszköz finanszírozása. Általában
a
cég
bizonytalanabb
helyzete
miatt
nagyobb
kamatokat
fizetnek
a
nagyvállalatoknál, így csak kevés hitelt tudnak felvenni. Sokszor maguk a cégek sem elég tájékozottak a különböző támogatásokat illetően (8. táblázat), nem ismerik a különböző pályázati forrásokat, és így nem juthatnak számukra megfelelőbb, kedvezőbb konstrukciójú hitelekhez. Ezt a tényt felismerve egyre több Internetes oldal kíván segítséget nyújtani, és teljes körű információkat szolgáltatni a témában. Nagyobb cégeknél már van olyan személy, aki ezért felelős.
15
Forrás: Apatini Kornélné [1999] 20. oldal
15
8. táblázat A leggyakoribb okok, amiért a kkv-k nem jutnak támogatásokhoz Nem tudtak az adott támogatásról Nincs támogatás az adott ágazatra Túl nagy adminisztratív akadályok Túl alacsony a támogatás mértéke
14% 6% 3% 1%
Nincs szükség az adott típusú 69% támogatásra 6% Egyéb ok miatt 4% Nem válaszolt Forrás: Observatory of European SMEs (2003) Magyarországon az imént felsorolt általános nehézségek mellett, speciális problémák is nehezítik a kis- és középvállalkozások életét17: •
a piacgazdaság építése csak 15 éve kezdődött el, a cégeknek még nincs olyan nagy múltja
•
ebből következően nincs elég tapasztalata sem
•
hiányzik a menedzsment gyakorlat is
•
nem elég fejlett az üzleti etika
•
hiányzik a hosszú távú gondolkodásmód, helyette a gyors meggazdagodás reménye.
Ha már sikerült megtalálni a megfelelő forrásokat, a következő akadály általában a pályázati anyag benyújtása és az adminisztratív teendők ellátása. Már maga a pályázat megírása is komoly feladat, amely speciális tudást kíván meg, és ehhez jön a rengeteg mellékelni való dokumentum. Sok cég már itt megbukik, és esik el értékes millióktól. Persze az üzleti élet felismerve az újfajta keresletet, egyből pályázatíró irodákkal és különböző EU-s tanácsadó cégekkel reagált. Azonban a képzés nem tudja ilyen gyorsan követni a piaci kívánalmakat, így sokszor maguk a pályázatírók sem értenek jobban hozzá, mint ügyfeleik, akik megbízzák őket. Persze már léteznek minőségi cégek, akik ezzel foglakoznak, de a „pályázatíró” kifejezés még nem garantál semmit. A 3. melléklet foglalja össze a leggyakoribb hibákat a pályázatokkal kapcsolatban. És a végső próba pedig természetesen maga a pályázat elbírálása. Egy jól megírt pályázatot is el lehet utasítani, ha túl sokat jelentkeznek. Manapság általában előre meghatároznak egy bizonyos keretösszeget, amit szétoszthatnak a jelentkező vállalatok közt.
16
Mutual guarantee schemes
16
A fenti elemzések alapján nyilvánvaló, hogy a kis- és középvállalkozások jelentős súlyt képviselnek mind Európa, mind Magyarország gazdaságában, és ezért hazánk és az Unió fejlődése szempontjából is elengedhetetlen támogatásuk. A leghatékonyabb eszközöket megragadva kell olyan segítséget adni számukra, mellyel hosszú távon képesek fejlődni, erősödni. Véleményem szerint az olyan támogatások tudnak a legsikeresebbek lenni, amelyek az innovációra épülnek és megadják a vállalkozások számára azt a kezdő lökést, amely után további segítség nélkül lesznek képesek fejlődni. Ennek első lépése a megfelelő támogatások konstrukcióinak kitalálása, hiszen a kkv-k, és azon belül az egyes kategóriák is sajátos problémákkal küzdenek. Különböző megoldásokra van szükség. A „Gondolj először a kicsire” (Think Small First) elv a mai napig érvényben van, hiszen a legapróbb piaci változásoktól kezdve a legnagyobbakig, általában a legkisebb, és sokszor leggyengébb vállalkozások sínylik meg. A gyakran emlegetett lisszaboni cél - mely szerint az Unió 2010-re a világ legversenyképesebb
gazdasági
régiója
kíván
lenni
–
elképzelhetetlen
a
kis-
és
középvállalkozások helyzetének javítása, terheinek csökkentése, adminisztrációs és finanszírozási feltételeinek javítása nélkül. Ez fokozottan érvényes a tervutasításos rendszerből elindult, az Európai Unióhoz nemrégiben csatlakozott, új tagországok fejlődési kilátásaira. Ennek a fejezetnek az
17
Forrás: Apatini Kornélné [1999] 18-19. oldal
17
2. FEJEZET
Ebben a fejezetben a teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni a magyar kkv szektor számára elérhető hazai és uniós finanszírozási lehetőségeket. A kezdetben kizárólag hazai forrásokból táplálkozó pályázati rendszert, az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés idején kiegészítették az előcsatlakozási alapok (Phare, ISPA, SAPARD), majd a csatlakozást követően hazánk jogosulttá vált az unió fejlesztési alapjainak, a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználására. Mindez oly széles palettát nyújt a vállalkozók számára, hogy a rendszer néha áttekinhetetlennek tűnhet, és elvesznek a pályázatok sűrűjében. Manapság egyre több Internetes oldal, portál18 és nyomtatott kiadvány kíván segítséget nyújtani a vállalkozások számára, hogy jobban átláthassák a bonyolult rendszert, és pontosabb információkat kapjanak. A pályázati források csatornái összegezve: I. Hazai nemzeti költségvetés II. Uniós források: 1. Előcsatlakozási alapok (Phare, ISPA, SAPARD) 2. Strukturális Alapok 3. Kohéziós Alap19 A Kohéziós Alap közvetlenül nem kapcsolódik a kkv-khoz, mégis közvetett hatással van azokra. Például nagy infrastrukturális beruházásoknál szerephez juthatnak a kis- és főleg a középvállalkozások, de ez egyéb beruházások esetén is fennáll.
2.1. Hazai programok A rendszerváltást követően, miután a gazdaságpolitika középpontjába a piacgazdaság került, egyre több szó esett a kis- és középvállalkozásokról. Dokumentumok, határozatok, rendeletek 18
Például: www.kkvportal.hu, www.gkm.gov.hu, www.nfh.gov.hu, http://gvop.hu, stb. A Kohéziós Alap eltér a Strukturális Alapoktól, dimenzióját tekintve nem regionális, hanem tagállami orientációjú, programorientált támogatás helyett pedig projektenként finanszíroz. Ebből az alapból tehát kkv-k nem részesülnek! Ez az alap eredetileg a Gazdasági és Monetáris Unióhoz csatlakozó elmaradottabb tagállamok – Írország, Spanyolország, Görögország és Portugália – hosszú távon megtérülő környezetvédelmi és közlekedési beruházásainak elősegítésére jött létre és így külön eszköznek számít.
19
18
és célkitűzések születtek a témában. Az aktuális kormányok vállalkozásfejlesztési célokat tűztek ki, és azokhoz programokat rendeltek. A kkv-k versenyképesebbét tétele a prioritások közé sorolták. A következőkben szeretném bemutatni a legfontosabb pályázatokat, támogatásokat, melyek ezeket a célokat szolgálják.
2.1.1. Széchenyi Terv A kormány a magyar gazdaság középtávú (2001-2006) fejlesztési programjaként alkotta meg a Széchenyi Tervet, melynek elsődleges céljai a dinamikus gazdasági növekedés, az európai felzárkózás segítése, és a versenyképesség javítása. A kkv-k fejlesztése központi kérdése a tervnek. A terv alprogramjai: o Vállalkozáserősítő Program o Kutatás, Fejlesztési és Innovációs Program o Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Program o Turizmusfejlesztési Program o Regionális Gazdaságépítési Program o Autópálya-fejlesztési Program o Lakásprogram A 4. mellékletben részletezem a Vállalkozáserősítő Program tartalmát, míg a 5. melléklet tartalmazza a 2001-2002 évek során meghatározott pályázati források összegeit. 2001-2002-ben 5300 kis- és középvállalkozás jutott pénzhez mintegy 70 milliárd forint összegben. A Széchenyi Terv kkv-kra vonatkozó legfontosabb súlypontjai „a vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítése, nem produktív funkcióinak támogatása és működési feltételeinek javítása”20. Legfőbb eszköze a vissza nem térítendő közvetlen támogatások. 2002-ben az új kormány felülvizsgálta az addigi eredményeket, és úgy döntött, hogy 2004-re a Széchenyi Tervet a Nemzeti Fejlesztési Terv21(NFT) részévé kell tenni, és összhangba kell
20 21
Forrás: MGI 2002 éves jelentés, 8. oldal Lásd később.
19
hozni
az
NFT
Gazdasági
Versenyképesség
Operatív
Program22(GVOP)
kis-
és
középvállalkozások fejlesztési prioritása keretében megjelölt intézkedésekkel. 2002-től bizonyos pályázatok a fent említett változások következtében megszűntek, és maga a Széchenyi Terv is zsugorodott, és helyébe a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) lépett.
2.1.2. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SzVP) A kis- és középvállalkozások számára az uniós csatlakozás lényegesen nagyobb kihívást jelentett, mint a nagyvállalatoknak. Ahhoz, hogy a hazai vállalkozások megfeleljenek ezeknek a kihívásoknak, szükség van a megerősítésükre, versenyképességük növelésére. A magyar kormány mindezt felismerve alkotta meg a középtávú, 2003-2006-ra vonatkozó Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot, mely három vezérlő elv, az egyenlő hozzáférés, az átláthatóság és a tisztességes verseny alapján működik. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program célja, hogy23: - elősegítse a növekedésben lévő kis- és középvállalkozások további fejlődését, a hazai és külföldi piacokon történő terjeszkedését; -
gazdaságpolitikai
támogatást
biztosítson
a
stagnáló,
de
életképes
kis-
és
középvállalkozásoknak a helytálláshoz és a működéshez az Európai Unió egységes piacán; - segítséget nyújtson a hátrányos helyzetű vagy hátrányos térségben lévő kis- és középvállalkozásoknak az egyenlő esélyek megteremtéséhez. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program továbblép az alapvetően egyetlen eszközre - a vissza nem térítendő támogatásokra - építő Széchenyi Terven, s lehetővé teszi a kis- és középvállalkozások számára, hogy különböző, számukra a legkedvezőbb megoldást kínáló pénzügyi eszközök között választhassanak. Ilyenek az új hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciók, visszatérítendő támogatások, s nagyobb hangsúlyt kap a szolgáltatás- és hálózatfejlesztés is.
22 23
Lásd később. Forrás: www.gkm.gov.hu
20
A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program összhangban áll a Kisvállalkozások Európai Chartájában megfogalmazott követelményekkel, és hozzásegíti a magyar vállalkozásokat ahhoz, hogy sikereket érjenek el a nagy lehetőségeket kínáló egységes európai piacon. Pillérek24 1. Kiszámíthatóság: az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésével hosszú távra kiszámítható gazdasági környezet kialakítása a kis- és középvállalkozások számára. 2.
Versenyképesség
és
teljesítménynövelés:
a
kis-
és
középvállalkozások
versenyképességének növelése, támogatása. 3. Gyorsuló alkalmazkodás: a kis- és középvállalkozások felkészítése az európai uniós csatlakozásra, általános és szakmai ismeretek átadása. 4. Esélyteremtés: a hátrányos helyzetben lévő vagy hátrányos térségben működő vállalkozások felzárkóztatása, egyenlő esélyek biztosítása. 5. Európai uniós pályázatok: a kis- és középvállalkozások felkészítése az európai uniós támogatások igénybevételére. 2003-tól lehetőség van a 2001-től működő, 15 millió forint árbevétel alatti mikro- és kisvállalkozások számára az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) alkalmazására, aminek révén a részt vevő vállalkozások adminisztrációs és adóterhei számottevően mérséklődnek. November 7-én fogadta el az Országgyűlés a 2006-os adócsomagot melynek a kkv-kat érintő fontosabb pontjai:25 -
Megszűnik a helyi iparűzési adó 2007. december 31-vel.
-
Az adóköteles jövedelem első 5 millió forintjára vonatkozó adókulcs 16 százalék helyett 10 százalék lesz (ezzel csak azok az adózók élhetnek, akik nem vesznek igénybe adókedvezményt és dolgozóinak átlagosan legalább a minimálbér másfélszeresét fizetik).
-
2006-tól az iparűzési adó megszűnéséig a teljes helyi iparűzési adó társasági adóalapot csökkentő tétel lesz, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a helyi iparűzési adó mostani 150 százaléka helyett 200 százaléka érvényesül a társasági adóalapban (a levonási jog azonban csak az adózás előtti nyereség mértékéig érvényesíthető)
-
Továbbá változni fognak a társadalombiztosítási járulékok.
-
Az ÁFA 25-ről 20 százalékra fog csökkeni.
24 25
Forrás: www.gkm.gov.hu Forrás. www.hvg.hu (Adóváltozások 2006: mire kell figyelni?)
21
-
Megszűnik az a jelenleg érvényben levő szabály, amely szerint szolgáltatásnyújtásnak minősül és így ÁFA köteles a vállalkozás által a saját tevékenységéhez végzett szolgáltatás, ha a szolgáltatás az immateriális javak között aktiválandó, és amennyiben a vállalkozás mástól venné igénybe a szolgáltatást, nem illetné meg adólevonási jog. A megszűnő rendelkezés a tárgyi adómentes tevékenységet végző vállalkozásokat érinti.
Kedvezőbb hitelfeltételek a mikro- és kisvállalkozásoknak Az egyenlő hozzáférés elvét követve támogatják a vállalkozások hozzájutását a pénzügyi szolgáltatásokhoz (hitelekhez), hiszen a mikro- és kisvállalkozások, méretükből adódóan, kedvezőtlenebb
feltételekkel
kapnak
hitelt,
mint
a
nagyvállalatok.
Speciális
hitelkonstrukciókkal, kamattámogatással és garancianyújtással kívánják megkönnyíteni a hozzáférést a kedvezőbb hitelekhez. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban új vállalkozásfejlesztési elemként jelenik meg
a
Technológiai
Felzárkóztatási
Beruházási
Hitelprogram.
Ennek
keretében
kedvezményes hitelt kapnak a növekedésben lévő kis- és középvállalkozásoknak fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. A cél olyan modernizációs fejlesztések támogatása, amelyek többletértéket termelnek, növelik a termékek feldolgozottságát és hozzájárulnak a vállalkozások exportképességéhez. A 10-15 éves futamidejű hitelt, mintegy 120-150 milliárd forint értékben, a Magyar Fejlesztési Bank, illetve a kereskedelmi bankok folyósították 2003ban. A program révén 300-350 milliárd forint beruházási többlet valósulhat meg 2003-ban, ami húzóhatást gyakorolhat a beszállító vállalkozásokra is. Az állam támogatni kívánja azon vállalkozások tőkéhez jutását is, amelyek valamilyen okból nem rendelkeznek a modernizációhoz, technológia-fejlesztéshez szükséges saját forrással, s így elesnek a hitelfelvétel lehetőségétől is. Ezért állami kockázati tőketársaságokon keresztül (Kisvállalkozás Fejlesztő Pénzügyi Rt., Beszállítói Befektető Rt., Corvinus Rt, regionális fejlesztési társaságok) tőkéhez juthatnak e vállalkozásokat. A magán kockázati tőkepiac, illetve az ún. üzleti angyal intézményének létrejöttének ösztönzése és bekapcsolása révén további források is elérhetővé válnak. Támogatást biztosítanak továbbá a beszállítói tevékenység elősegítésére és a határon túli befektetések ösztönzésére.
22
Konkrét fejlesztési célok megvalósítását ösztönözik az alábbi pályázatok keretében:26 - a feldolgozóipari vállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházások támogatása, - a beszállítói tevékenységet javító támogatás - a vállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatás. A mikro-, kis- és középvállalkozások piaci versenyképességét javító szolgáltatások igénybevételét és vezetői információs rendszerek bevezetését a következő pályázatok támogatják: - korszerű vállalatirányítási rendszerek támogatása - minőségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása - a vállalkozások interneten való megjelenésének támogatása - a vállalkozások közötti hálózatépítés támogatása - a versenyképességet javító üzleti tanácsadói szolgáltatások támogatása - a vállalkozások által igénybe vett faktoring támogatása. A versenyképesség javítása mellett fontos célként jelent meg a kis- és középvállalkozások felkészítése az európai uniós csatlakozásra. A vállalkozások még a csatlakozás előtt átfogó képet kaptak az Európai Unió működéséről, a belső piac szabályairól, ezzel is támogatva későbbi helytállásukat, növekedésüket. Ebben segít a vállalkozói körökben igen hasznosnak ítélt Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis- és középvállalkozásoknak című kézikönyv. Az EU-val kapcsolatos hasznos információk olvashatók a www.gkm.gov.hu/eu internetes oldalon is. Ezen kívül 2003/2204-ben téma- és szakmaspecifikus tájékoztató kiadványokat készített a GKM, illetve célirányos képzési programokat, konferenciákat szerveztek. A kormány támogatást nyújt továbbá a szakmai és érdekvédelmi szervezetek EU-integrációs tevékenységéhez. Hazánk európai uniós csatlakozásának sikeressége nagyban függ attól, hogy megfelelően elkészített pályázatokkal le tudjuk-e hívni a Közösségi Támogatási Keretben (KTK) számunkra meghatározott pénzügyi forrásokat. Ehhez szükséges a vállalkozások felkészítése sikeres pályázatírásra. Az eredményes pályázatkészítést elismert tanácsadói kör bevonásával kívánja a kormány biztosítani. Sajnos a piacon jelenleg megtalálható sok pályázatíró cég nem mindegyike elég gyakorlott és jól képzett, a szakmának még több tapasztalatra van szüksége.
26
Forrás: www.gkm.gov.hu
23
A hazai kkv-k átlagos nagysága az európai uniós tagországok vállalkozásaival összehasonlítva igen alacsony. Számolnunk kell tehát azzal, hogy méretükből adódóan csak korlátozottan vagyunk versenyképesek az Európai Unió belső piacán. Ennek következtében kulcsfontosságú a vállalkozások hálózati együttműködésének, összeolvadásának ösztönzése. Az SZVP keretében ezért pályázati támogatásokat hirdetnek vállalatközi együttműködések, hálózatok építése, klaszterek elterjedésének ösztönzése céljából. Alapvető cél a vállalkozások esélyegyenlőségének javítását. Ennek keretében támogatják a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (pl. roma kisebbségek), valamint a hátrányos helyzetű térségek vállalkozásait. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vállalkozásait emelt
támogatási
mértékkel,
speciális
oktatási
programokkal,
valamint
az
ún.
pályaorientációs rendszer kifejlesztésével segítjük. A hátrányos helyzetű térségekben működő
vállalkozások
részére
célzott
támogatási
programokat
kínálnak,
továbbá
rendelkezésre állnak a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázati támogatásai, amelyek munkahelyteremtő beruházásokhoz adnak vissza nem térítendő támogatást.
A 4 lépcsős hitelprogram A kis- és középvállalkozások forráshoz jutását segítő intézkedései sorában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003-ban alakította ki a 4 pilléren álló, számos hitelintézettel és szervezettel együttműködő kedvezményes hitelrendszert, az ún. 4 lépcsős hitelprogramot. A cél az állami támogatás segítségével az üzleti források mozgósítása. 1. Mikrohitel Program A legkisebb méretű mikrovállalkozások igényeihez idomul a Mikrohitel Program, melynek keretében kamattámogatással, garanciavállalással olcsóbb hitelhez juthatnak a kisebb vállalkozások. Az egy vállalkozásnak adható maximális hitelösszeg 2005. február 8-án 3-ról 5 millió forintra emelkedett,a futamidő pedig 5 évre. A hitel futamideje 3 millió forintos összeg-határig maximum 3 év, 3-5 millió forintos hitelek esetében maximum 5 év lehet., a kamat
mértéke
a
kamatfizetéskor
érvényes
jegybanki
alapkamattal
azonos,
a
felhasználhatósága pedig alapvetően a fejlesztésekre korlátozódik, kivétel a hitelösszeg 50 %áig terjedő, fejlesztéshez kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozás. A hitelkérelmek alapján megítélt mikrohitel összegének 50 %-a a későbbi elszámolás kötelezettsége mellett 24
előfinanszírozható. Jelenleg már a kereskedelmi bankok nyújtják a vállalkozásoknak ezt a hitelfajtát. 2003-ban 3,5 milliárd forintot folyósítottak, 2004-ben csupán 1,43 milliárd, és 2005 szeptember 23-ig 848 mikrovállalkozásnak 3,3 milliárd forintot hagytak jóvá, amiből addigra 2,37 milliárdot folyósítottak is.27 2. Széchenyi Kártya Az egyszerűsített eljárású Széchenyi Kártya segíti a legalább egy éves múlttal rendelkező vállalkozókat a napi likviditási problémáik áthidalásában. A gyors forráshoz jutás jelenti a legnagyobb vonzerőt, valamint nem szükséges saját erő felmutatása, az összeg szabadon felhasználható. A KA-VOSZ Rt, mint közreműködő szervezet mellett 5 bank, az OTP, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Postabank (Erstebank), a Volksbank és a Takarékbank vesz részt a konstrukció lebonyolításában. 2005. január 1. és 2006. december 31. között minden Kártya esetében egységesen 2 százalékpont a kamattámogatás mértéke a Hitelgarancia Rt. kedvezményes garanciavállalásán túl. 2004. július 1-től a maximális hitelkeret 10 millió forintra emelkedett. 3. Midihitel Program 2003. őszén indult el a Midihitel Program, amely a mikro- és kisvállalkozások legfeljebb 10 millió forint külső forrást igénylő fejlesztési elképzeléseit hivatott támogatni a hitelintézeti szektor bevonásával. A GKM a hitelhez 4 % kamattámogatást nyújt 3 éven keresztül. A konstrukció minden eddiginél nagyobb lefedettséget biztosít, így a fővárosi mellett a vidéki mikro- és kisvállalkozók kedvezményes hitelhez jutási lehetősége is javul. A Program lebonyolításába ugyanis a hagyományosan KKV ügyfeleket kiszolgáló takarékszövetkezetek is bekapcsolódnak. Eddig 12 bank és 147 takarékszövetkezet írta alá az együttműködési megállapodást a GKM-mel. A hitelintézetek az érdemi hitelkihelyezéseket a konstrukció keretében 2004-ben kezdték meg. 4. Európa Hitel A kereskedelmi bankok az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram ágazati megkötés nélkül - szinte bármely vállalkozás számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy az Európai Uniós csatlakozáshoz kapcsolódó technológiai felzárkóztatásához szükséges
27
Forrás: Napi Gazdaság XV/192. szám 2. oldal Bakonyi Attila: Újra pörög a mikrohitel
25
beruházási elképzeléseit megvalósítsa. A legjelentősebb forrással rendelkező hitelprogram keretében 10 és 1500 millió Ft között juthatnak a vállalkozások fejlesztési hitelhez. A 80 milliárd forintos keret terhére a kis- és középvállalkozások 10-500 millió forint összegben igényelhetnek fejlesztéseikhez pénzügyi forrást. A hitelekhez a Kormány árfolyam-garanciát biztosít, így azok kamata évi 6-6,5 %. A hitel futamideje 4-15 évig terjedhet, melyből maximum 2 év a türelmi idő. A konstrukciót a Magyar Fejlesztési Bank és a csatlakozott 21 bank kínálja. Smart Hungary A gazdaságban kulcsszerepe van a beruházásoknak, ezért a SZVP Smart Hungary programjának célja, hogy növelje a hazai beruházásokat (és működőtőke beáramlást) úgy, hogy az olcsó bérmunka helyett a magasabb hozzáadott értéket képviselő befektetéseket vonzza. Adójellegű, illetve közvetlen támogatásokból álló és beruházási közérzetet javító intézkedésekből áll. 2003-tól bevezették a fejlesztési adókedvezményt, melynek mértéke nem érheti el a beruházás költségének 50%-t. Szintén ekkortól létezik az adómentes fejlesztési tartalék, mely évente egyszer a nyereség 25%-ig, max. 500 millió forintig képezhető, és beruházási célokra használható fel. A fejlesztési tartalékképzés lehetőségét bármely vállalkozás igénybe veheti. Az intézkedés révén már 2003-ban 25 milliárd forint beruházástöbblet valósulhat meg. A vállalkozások számára az adó- és adminisztrációs terhek folyamatos csökkentésével kíván az állam hosszabb távra kiszámítható, stabil környezetet biztosítani. Ennek keretében 2003ban alacsonyabb lett az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Az üzleti környezet javítását célozza meg a bürokrácia leépítése is.
2.1.3. Lánchíd Faktoring Program 2003. szeptemberében indult a mikro és kisvállalkozások részére a Lánchíd Faktoring Program, melynek keretében faktoring díjtámogatás mellett egy vállalkozásnak 60 millió Ft követelés faktorálására nyílik lehetősége. A szolgáltatás végzésére 2003-ban 20 faktor céggel, illetve bankkal kötött a GKM szerződést. A Program közreműködői körének bővítésére 2004ben megjelent felhívás eredményeként már 33 pénzügyi vállalkozás, hitelintézet ajánlja a kedvezményes faktoring szolgáltatást.
26
2.1.4. Garanciadíj támogatás 2000 óta működik a vállalkozások legfeljebb 40 millió forint összegű hitelhez jutását segítő garanciadíj támogatás. A GKM a Hitelgarancia Rt.-n és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványon keresztül a készfizető kezesség díjának 50 %-át nettó módon megkapja. A vállalkozónak plusz adminisztrációt a konstrukció nem jelent, mivel egy nyilatkozat kitöltésével hozzájuthat a támogatáshoz. 2.1.4.1. A Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása28 A Hitelgarancia Rt. (HG Rt.) a hazai kis- és középvállalkozások hitelhez jutását segíti elő készfizető kezességvállalásával (garanciájával) olyan esetekben, amikor a bank a hitel vagy a bankgarancia igénybevételéhez szükségesnek tartja a vállalkozás által felajánlott biztosítékok kiegészítését, megerősítését. A kezességvállalást igénybe vevők köre: a kezességvállalást kizárólag a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük
támogatásáról
szóló
törvény
alapján
kis-
és
középvállalkozásnak minősülő vállalkozások és egyéni vállalkozók vehetik igénybe, amelyek megfelelnek a HG Rt. üzletszabályzatának. A kezességvállalás mindazon bankok, takarékszövetkezetek hiteleihez és bankgaranciáihoz kérhető, amelyek részvényesei a HG Rt-nek. A kezességvállalás mértéke, futamideje (6. melléklet): A kezességvállalás mértéke max. 80%. Egyidejűleg több ügylethez is igényelhető a kezességvállalás, de ezek együttes összege nem haladhatja meg a 600 millió Ft-ot. A kezességvállalás futamideje akár 15 évig is terjedhet. Díjak: A HG Rt. kezességvállalásáért fizetendő garanciadíj fizethető évenként vagy a teljes futamidőre előre, egy összegben is (max. 5 éves futamidőig) (1. melléklet). Minimum díj: 10.000 Ft.
28
Forrás: www.gkm.gov.hu
27
A kezességvállalási kérelem benyújtása, bírálati időtartama: A kezességvállalási kérelmet nem a vállalkozások, hanem a bankok és a takarékszövetkezetek nyújtják be a Hitelgarancia Rt-hez. A HG Rt. kezességet vállal a Széchenyi Kártyahitelhez is.
2.1.4.2. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalása29 Célja a kis- és középvállalkozóknak az agrárágazatban illetve a vidékfejlesztésben megvalósítandó fejlesztéseihez illetve tevékenységeik végzéséhez szükséges hitelfelvétel segítése hitelgarancia (készfizető kezesség) biztosításával. Hitelgaranciát kérhet: egyéni és természetes személyek többségi tulajdonában álló társas vállalkozás, ha a központi költségvetési törvény, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabály nem zárja ki a viszont-garanciára jogosultak köréből. Az alkalmazottak létszáma nem haladhatja meg a 250 főt, továbbá ha az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 4 milliárd forintot, a mérleg főösszeg pedig a 2,7 milliárd forintot. Nem részesülhetnek alapítványi garanciában a külföldi szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek. Paraméterek (6. melléklet): az Alapítvány a hagyományos hitelgaranciáknál a kérelem alapján általában 50-80 százalékban viseli a hitelezés kockázatát, mely a hitel és az egy évi induló ügyleti kamat összegére vonatkozik. 40 millió forint garantált hitelösszegig 80 százalékos, 40 - 150 millió forintig 60 %-os, 150-300 millió forintig pedig 50 %-os hitelgaranciát tud biztosítani. A garantálható hitel összegének maximuma 300 millió forint.30 Díjak: az Alapítvány részéről biztosított garancia díj mértéke egyrészt a hitelszerződés futamidejétől, másrészt a garantálandó hitel összegétől függ. A díjkulcsok alapján számított értéket arányosan növelni kell, ha a hitelgarancia mértéke az 50%-ot meghaladja. A díjat előre, egy alkalommal, vagy pedig évente kell fizetni. A garancia azon a napon lép hatályba, 29
Forrás: www.gkm.gov.hu Az Alapítvánnyal együttműködő bankoknál: Budapest Bank Rt., CIB Bank Rt., Erste Bank Hungary Rt., Postabank Rt., ING Bank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Magyar Fejlesztési Bank Rt., Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., Konzumbank Rt., OTP Bank Rt., Takarékbank Rt., stb.
30
28
amikor a bank a garancia díjat átutalta az Alapítványnak. 20%-os díjkedvezmény jár ismételt garancia kérelem esetén, ha a hitelfelvevő a korábban garantált hitelszerződésében vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a legfeljebb 40 millió Ft összegű hitelekhez kapcsolódó kezességvállalásoknál 50%-os díjtámogatást ad. Futamidő: a garantálható hitelszerződés futamideje minimum 180 nap, maximum15 év. Elbírálás: a garancia kérelmet a hitelt folyósító bankhoz kell bejelenteni az Alapítvány formanyomtatványának kitöltése útján. A hitelkérőnek az Alapítványhoz egyéb írásos anyagot benyújtani nem kell. A bank a hitelbírálat során vizsgálja meg, hogy a vállalkozó megfelel-e az Alapítvány előírásainak. A bank kedvező hiteldöntés esetén az Alapítványnak megküldi a garancia igénylő lapot és a kért mellékleteket. Az Alapítvány a garancia kérelmet legkésőbb öt napon belül elbírálja és a bank részére megküldi a szükséges dokumentumokat. Ha egy vállalkozás tárgyévi fennálló hitele 40 millió forint, vagy annál nagyobb és az igényelt garantálandó kölcsön 30 millió forint vagy azt meghaladó 60 % garanciánál, akkor az Alapítvány az elbíráláshoz kiegészítő adatok megadását is kéri.
2.2. Uniós programok Az EU célja az „egység a sokféleségben” elvvel összhangban nem az adottság-jellegű különbségek eltűntetése, hanem az ezekből adódó hátrányok mérséklése, a kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók versenyképességének – fejlesztési beruházások támogatása útján történő – javítása révén a fennálló jövedelmi különbségek csökkentése, számszerűsíthető gazdasági
jellemzők
alapján
kimutatható
tartós
elmaradottság
csökkentése
vagy
megszűntetése.
2.2.1. A kkv-k finanszírozásának története az EU-ban Annak ellenére, hogy egyértelmű a kkv-k szerepének fontossága az EU csak az elmúlt 10-15 évben kezdte el intenzíven támogatni ezt a vállalkozói szférát. Sőt, az integráció első 25 évében a Római Szerződéssel kifejezetten tiltotta a támogatásukat. Az ipari versenyképesség növekedését a nagyvállalatoknak tulajdonította, így minden intézkedésének ezek a vállalatok
29
voltak az alanyai. 1955 és 75 között, Európa országai bíztak abban, hogy a fejletlen térségek maguktól, vagy esetleg egy általános gazdasági fellendüléstől indíttatva be tudják hozni lemaradásukat, és kifejezetten tiltották például a kis- és középvállalkozások támogatását. Azonban az idő bebizonyította az Unió számára, hogy az erős piaci versenyben a kkv-k nem tudnak életben maradni. A nagy regionális gazdasági különbségek, komoly társadalmi feszültségekhez, kevésbé tartós gazdasági fejlődéshez továbbá a piac optimálisnál rosszabb kihasználásához vezettek. Az olajválság mutatott rá véglegesen a kisvállalkozások nagyobb alkalmazkodóképességére és fontos gazdasági szerepére. Ekkor terjedt el a „Small is beautiful” azaz a „A kicsi szép” mondás, melyet a globalizáció tovább erősített. Továbbá ilyen erősítő tényezők volt: a megnőtt igény az egyedi termékek felé, a műszaki fejlődés következtében csökkenő minimális hatékony üzemnagyság, az önálló munkára való igény növekedése és az outsourcing31. Az addigi tapasztalatokra hallgatva az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben ténylegesen megindította a regionális különbségeket kiegyenlítendő fejlesztési programját, melyet előtte csak elviekben képviselt. Európa továbbra is hitt a verseny erejében, azonban megértette, hogy ki kell egyenlíteni a régiók esélyeit, ki kell hozni minden régióból a legtöbbet. Ezért pénzügyi alapokat állítottak fel, melyek az elmaradott régiók infrastruktúráját, a helyi gazdaság diverzifikálását, a munkaerő képzettségét, valamint a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztését tűzték ki célul. Felismerték, hogy az unió fejlődése nem csak a nagyvállalatoktól függ, és a kkv-k fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, így a munkanélküliség elleni harcban. Az első közösségi kis- és középvállalati politikát 1983-ban fogadták el, az első átfogó keretprogram pedig 1986-ban készült el. Ezt követte az 1991-ben megjelent első több évre szóló program, amit azóta több is követett. A Maastrichti Szerződés nem csak a közös pénz feltételeit fogalmazta meg, hanem a kkv-k támogatását és versenyképességének közösségi szintű javítását. Ezt követően rengeteg kkv versenyhátrányt oldani kívánó program, dokumentum látott napvilágot. 1993-ban a Bizottság elfogadta a „Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás – kihívás és utak a XXI. században” című Fehér Könyvet. Ezt követte 1994-ben az integráló kis- és középvállalkozói program, majd 1995-ben az innovációs támogatásokról szóló Zöld Könyv, mely három pillért határozott meg: korlátok lebontása, kockázat és eredméyn közti egyensúly helyreállítása és a társadalmi elismertség fokozása.
31
Forrás: Román Zoltán [2004] 2. oldal
30
1997-ben indult el a vállalkozókészséget erősítő luxembourgi folyamat, majd 2000-ben Lisszabonban elfogadták azt az új stratégiát, amelynek célja, hogy az Európai Unió 10 éven belül a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb régiója legyen. Most már világos, hogy ez a kkv-k nélkül elképzelhetetlen. Ugyanebben az évben látott napvilágot a Kisvállalkozási Charta is, amely meghatározza a kis- és középvállalkozások helyét, szerepét az Unióban, illetve tíz pontos eszközrendszert ír elő32. Szintén 2000-ben alakult meg az Unió kkvpolitikájáért felelős Vállalkozási Főigazgatóság (Enterprise DG) Hasonló célokat fogalmazott meg a 2001-2005-ös időszakra vonatkozó vállalkozásfejlesztési program is, melyhez 450 millió eurós keret tartozik (ld. később).
2.2.2. A Strukturális Alapok Az Európai Unió fejlesztési alapokat hozott létre Strukturális Alapok néven azzal a céllal, hogy támogassa az elmaradottabb területeket, növelje az életszínvonalat, és erősítse a társadalmi és gazdasági kohéziót. A Strukturális Alapok az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei. Az Előcsatlakozási Alapok Az Európai Unióba belépni kívánó országok számára három előcsatlakozási program áll rendelkezésre, ezek az ISPA, SAPARD és a PHARE. A 2000-től alkalmazott új eszközök jelentős változást hoztak: a korábbi egy helyett három előcsatlakozási program működik, kétszer akkora pénzalappal. Problémákat okozhat azonban, hogy a három eszköz teljesen eltérő szabályokkal működik. Az ISPA a csatlakozás előtti strukturális politika eszköze, ami a környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosítja. Az ISPA a kohéziós alap előfutára. A SAPARD 2000 óta működő speciális csatlakozási program, ami a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés számára ad segítséget. A SAPARD a mezőgazdasági alap előfutára. A PHARE a strukturális alapok előfutára, mely 1989-ben indult, de 2000-től kezdve főként a gazdasági és szociális kohézióra összpontosít. Az ezen belül működő "twinning" program lehetővé teszi magyar szakembereknek, hogy európai uniós kollegáikkal együtt dolgozva 32
Például: vállalkozói ismeretek oktatása, hatékonyabb szabályozás, információszerzés lehetősége, üzleti tevékenységet támogató rendszerek kiépítése, a kkv-k uniós és nemzeti szintű képviselete.
31
növeljék intézményeink hatékonyságát. A PHARE programok már 1990 óta futnak hazánkban az intézményépítést és a beruházások támogatva. Ezen programok lényege, hogy a jelölt országok megismerkedjenek az Európai Unióban honos struktúrákkal, intézményekkel, támogatási formákkal, és felkészüljenek a tagság pillanatától kezdődően rendelkezésre álló Strukturális és Kohéziós Alapok támogatásainak felhasználására. A Strukturális Alapok és hazánk Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Azonban 2004. május elsejétől, amikor is csatlakoztunk az Unióhoz, gyakorlatilag megszűntek ezek a programok, és mi is egyenesen a különböző Strukturális Alapokból részesülünk (bár a kifizetések még 2004 után is élnek). Annak érdekében, hogy fel tudjuk használni a kapott pénzeket, meg kellett határozni az ország fejlesztési céljait egy Nemzeti Fejlesztési Terv keretében és a hozzá tartozó, azt irányító intézményrendszert.
A Strukturális Alapok kizárólag kiegészítő hozzájárulást nyújtanak a programok nemzeti finanszírozásához, ami a magánszektor esetében a költségek legfeljebb 50%, állami, önkormányzati szektor esetében maximum 75%-át jelentheti. Az EU már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, azonban csak 1988-óta nevezik az Európai Regionális Alapot (ERDF), az Európai Szociális Alapot (ESF) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EAGGF GF) együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már az utolsó bővítés során felállított Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) is hozzátartozik. A Strukturális Alapok költségvetését 6 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 6 éves periódusokra szólnak. A legutóbbi periódus 2000 és 2006 közé esik, amelynek a félidejében csatlakozott Magyarország az Unióhoz. Az EU 15 régi tagállama 190.900 millió eurót költhet ebben a ciklusban. A 2000-2006-os periódusra a Strukturális Alapok teljes költségvetése 213 milliárd euró.
32
A lehető legjobb eredmények elérése érdekében, a Strukturális Alapok 94%-a a következő három célkitűzésre koncentrálódik:33 1. Célkitűzés Területi célkitűzés, azaz régiókra vonatkozik. 1 főre jutó vásárlóerő paritáson számított GDP alapján ítélik meg. Segíti a felzárkózásban az elmaradott régiókat, infrastrukturális beruházásokkal valamint a gazdasági versenyképességet aktivitást növelő intézkedésekkel. Feltétel: A régiónak az EU-s átlag GDP 75%-a alatt kell lennie. Kivételek a távoli térségek, a svéd partvidék, tengerentúli megyék és ritkán lakott északi területek. Területi egység: NUTS 2 Alapok: ERFA, ESZA, EMOGA, HOPE 2. Célkitűzés Ez is területi célkitűzés, segíti a gazdasági és társadalmi változásokat ipari, vidéki, városi vagy halászat függő területeken, amelyek strukturális nehézségekkel néznek szembe. Feltétel: Külön megegyezés tárgya az EU-val. Általában olyan területek kapják meg ezt a minősítést, ahol kiugróan magas a munkanélküliség (pl. be kellett zárni gyárakat, bányákat, és most új ipari létesítményeket kell odavonzani), a bűnözés, alacsonyak a bérek (pl. modern iparágak nem tudnak kifejlődni, mert nincs elég szakképzett munkaerő, ezért fejleszteni kell a munkaerőt). Területi egység: NUTS 3 Alapok: ERFA, ESZA 3. Célkitűzés Horizontális (tematikus) célkitűzés, azaz nem regionális lehatárolásai vannak. Képzési módszerek modernizálása és foglalkoztatottság előmozdítása. Feltétel: A programnak a fenti célkitűzést kell segítenie. Minden régió részesülhet a támogatásból, kivéve az 1. célkitűzés alá eső régiók, mivel ezek a régiók már részesülnek az ESZA forrásából. Alapok: ESZA E célokat a fent említett négy alap kezeli és további négy közösségi program34 szolgálja. 33 34
Forrás: www.nfh.gov.hu Lásd később.
33
A regionális politika eszközeinek működését megalapozó négy alapelv: 1. Addicionalitás A regionális politikával kapcsolatban az Unió a kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy az általa nyújtott támogatásokkal nem kiváltani, hanem kiegészíteni kívánja a tagállami támogatásokat. A kiegészítő jelleg megtartása érdekében minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. Tehát a Közösség nem támogat olyan programokat és célokat, melyeket a tagország nem finanszíroz. Az alapelv értelmében az önkormányzatoknak és a politika központi szereplőinek megfelelő összegeket kell felmutatniuk minden olyan projekthez, melyet közösségi forrásból kívánnak finanszírozni. 2. Koncentráció A koncentrációnak két dimenziója van. Egyrészt a regionális politika rendelkezésére álló eszközök koncentrációját értjük alatta, másrészt pedig a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítását. A pénzügyi eszközök koordinációja a különböző forrásokból - Strukturális Alapok, Európai Beruházási Bank, tagállami támogatások - származó összegek együttes felhasználását jelenti. A cél az intézmények közötti partnerség és a különböző források típus (hitel, garancia, kamattámogatás) szerinti koordinációjának és konzisztenciájának megteremtése. Ezzel párhuzamosan az Unió igyekszik ezeket a támogatásokat minél kevesebb régióban szétosztani. Ez a kettős koncentráció próbálja biztosítani a támogatási keretek valódi gazdasági hatásosságát. Az elmúlt években az alapelvnek köszönhetően ezekben a régiókban nőtt az egy főre jutó támogatások mértéke. Ez a források bővítésével és a támogatott területeken élő lakosság számának csökkenésével magyarázható. 3. Partnerség Az elv a regionális programok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében szereplők együttműködésére utal. Emellett jelzi, hogy a Közösség által nyújtott támogatások kiegészítik, és nem helyettesítik a nemzeti támogatásokat, valamint, hogy a különböző szintek mindegyike részt vesz a programozás szakaszaiban. A partnerségnek egyaránt van horizontális és vertikális vetülete, hiszen a különböző döntéshozatali szintek együttműködését éppúgy magában foglalja, mint helyi önkormányzatokét. Ez utóbbi célja, hogy a kistelepülések ne versenytársakat, hanem lehetséges partnereket lássanak egymásban a támogatásért folyó harcban. Több kistelepülés együtt nagyobb projektek végrehajtására is 34
képes lehet, hiszen az összefogás során a rendelkezésükre álló önrész is nagyobb, és így az elnyerhető támogatás összege is nő. 4. Programozás Ez az alapelv az uniós finanszírozás egyik legnagyobb problémáját oldotta meg azáltal, hogy az egyes projektek finanszírozása helyett a hosszabb távú, komplex, a fejlődést jobban segítő célkitűzéseket és prioritásokat állította a középpontba. Ez annyit jelent, hogy a programkészítésnek három lépcsője van: a Nemzeti vagy Regionális Fejlesztési Terv (Development Plan), a Közösségi Támogatási Keretterv (Community Support Framework) és a Működési vagy Operatív Programok (Operational Programme). A 7. melléklet mutatja be a hosszú távú cél és az operatív programok közti szinteket. Sokszor a gyakorlatban oly módon nyújt az Unió segítséget, hogy kategorizálja a vállalkozásokat fejlődési szakaszuk szerint. Másféle támogatásra van szüksége egy „befutott” fejlett cégnek, és másra egy éppen megalakult, az életben maradásért küzdőnek. A 7. melléklet ezt a fajta csoportosítást és segítségnyújtást szándékozik szemléltetni.
2.2.3. Közösségi Kezdeményezések Az Európai Unió létrehozott négy különleges programot, ún. Közösségi Kezdeményezéseket, hogy közös megoldásokat találjon az Unió egészét érintő problémákra. A közösségi kezdeményezések a gazdasági és társadalmi kohéziós célok érdekében működnek. Míg a Strukturális Alapok fejlesztéseit nemzeti szinten koordinálják, addig a közösségi kezdeményezéseket központilag, Brüsszelből irányítják. A közösségi kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő jellegű, innovatív megközelítések támogatása. A Kezdeményezésekben részt vevők kötelezik magukat az eredményeik közkinccsé tételére annak érdekében, hogy más tagállamokban és tagjelölt országokban is fel lehessen használni a megszerzett tapasztalatokat. Az előző programszakaszban (1994-99) tucatnyi Közösségi Kezdeményezés működött. A jelenlegi (2000-2006) programozási időszakban az Európai Bizottság a hatékonyság és átláthatóság érdekében a Közösségi Kezdeményezések számát négyre csökkentette. A
35
Közösségi
Kezdeményezések
finanszírozására
a
Strukturális
Alapok
kötelezettségi
előirányzatainak 5,35% -t (10,4 milliárd euró) fordítják. A csatlakozás után hazánkban az EQUAL (kb.26,8 millió euró) és az INTERREG (kb.60,9 millió euró) program indult el. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban 2001-től folynak kísérleti jellegű LEADER típusú programok, melyek tovább fejlesztése eredményezte az Agrár és vidékfejlesztési operatív program LEADER + intézkedését. Interreg35 A határokon átnyúló, nemzetek közötti és interregionális együttműködést és tervezést támogatja. Az Interreg program projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozzák. •
Határmenti projektek támogatása: közös tervezés pl. határmenti KKV hálózatainak kialakítása, a közszállítás akadályainak megszüntetése,
•
Olyan nagy méretű transznacionális "európai régiók" területrendezési stratégiáinak kidolgozását támogatja, amelyek az adott területeken több szomszédos EU tagállamot lefednek.
Equal A kezdeményezés célja a munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdése. Az EQUAL program keretében támogatható témakörök az Európai Foglalkoztatási Stratégia alapján kerültek kidolgozásra, fő prioritásai: •
Munkavállalási képesség, foglalkoztathatóság javítása
•
Vállalkozások és a vállalkozói készségek fejlesztése
•
Alkalmazkodóképesség növelése
•
Egyenlő esélyek férfiak és nők számára
Az Equal program projektjeit az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozzák. Leader + A program célja a vidéki térségek fejlesztése a helyi szintek aktív közreműködésével a partnerség elve alapján. •
Új technológiák, eljárásosok alkalmazása a térségi termékek versenyképességének javítása érdekében
35
Forrás: www.nfh.gov.hu
36
•
A vidéki térségben élők életminőségének javítása
•
Adott térség természeti és kulturális értékeinek optimális kihasználása
Urban A válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik elősegíteni. Olyan városi fejlesztési stratégiákat támogat, amelyet a helyi vezetők dolgoznak ki szociális partnerek, privát szervezetek, lakossági csoportok, egyéb partnerségek bevonásával. Az Urban program projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozzák. •
új technológiák terén képzések szervezése,
•
autómentes területek kialakítása
•
közszolgáltatások fejlesztését taglaló tanulmányok készítése
•
közterületek felújítása
2.2.4. Közösségi Programok A közösségi programok azok a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, amelyek átfogják a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét. Olyan célkitűzéseket szolgálnak, amelyek több országot, vagy akár az egész Közösséget érintik, kiemelt jelentőséggel bírnak, és irányításuk közösségi szinten valósítható meg a leghatékonyabban. Az Európai Tanács 1993-as koppenhágai csúcstalálkozójának döntése alapján már 2004 előtt az integrációs felkészülés érdekében egyes közösségi programokhoz a társult közép-kelet európai országok is csatlakozhattak. Magyarország 1997 óta, 17 közösségi programban vett részt. A közösségi programok ún. új generációs szakasza 2000-től indult el, és Magyarország folyamatosan csatlakozott az Unió közösségi programjaihoz. Az Európai Unióban mintegy 35 Közösségi Program van folyamatban. Ezek közül a legjelentősebbek és Magyarországon a legismertebbek a következők: Közös Programok általános jellemzői36: •
Csak közösségi, határokon átnyúló összefogással lehet pályázni
•
A pályáztatás kiforrott, átlátható, határidőzött rendszerben folyik.
•
Fő szempont az elbírálásnál a magas szakmai színvonal.
•
Pályázat bírálat az Európai Bizottságban, Brüsszelben történik.
36
Forrás: www.nfh.gov.hu
37
•
A pályázat beadási nyelve angol, melyhez ismerni kell az Unió intézmény- és pályázati rendszerében használt kifejezéseket.
•
Az Unió bármely területéről érkező magas szakmai színvonalat képviselő pályázatok miatt a nyerési arány 15-25 %.
A Közösségi Programok támogatásai az unió horizontális céljaihoz kapcsolódnak, azaz az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a környezeti terhelés csökkentéséhez. Ennek alapján főbb támogatási területeik: •
Kutatás és fejlesztés (K+F)
•
Szociális terület, egészségügy
•
Oktatás, képzés
•
Környezetvédelem
•
Energetika.
A 9. melléklet az összes közösségi programot tartalmazza.
2.2.5. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A magyar kis- és középvállalkozások hazánk EU csatlakozása után az Európai Unió Strukturális Alapjainak forrásaihoz a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatokon keresztül juthatnak hozzá. Az elkészült program az adott többéves periódusra (jelenleg 20042006-ra) tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit. Az NFT-t Magyarország megtárgyalta az Európai Bizottsággal, és elfogadása után megszületett a Közösségi Támogatási Keret. Ez a dokumentum már tartalmazza a többéves költségvetést is, vagyis azokat az összegeket, amelyekkel a tagállam és a Közösség finanszírozza a fejlesztési terv megvalósítását. A Közösségi Támogatási Keret elfogadása után a végrehajtásának leírását tartalmazó Operatív Programot szintén a Bizottságnak kell jóváhagynia, az illetékes nemzeti/regionális hatóságok ajánlása alapján. Ezekben a dokumentumokban intézkedésekig lebontva szerepel a végrehajtás többéves menete.
38
A 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) által meghatározott célokat, stratégiát és a fő támogatási prioritásokat öt operatív program37 valósítja meg, ezek egyike, az összes forrás kb. negyedét kitevő a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), mely többnyire a hazai vállalkozói (kkv) szektor számára nyújt pályázati lehetőséget. A Nemzeti Fejlesztési Terv általános célkitűzése az EU társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjéhez történő felzárkózás elősegítése, a társadalmi kohézió növelése. Ennek egyik alapvető feltétele a gazdaság hosszabb időszakon keresztül fennálló magas növekedési üteme, amihez egy versenyképes, az egységes piacon is jól teljesítő gazdaság szükséges. Ezért az NFT egyik specifikus célja a gazdasági versenyképesség növelése, és így Gazdasági Versenyképesség Operatív Program elsődlegesen e cél teljesülését segíti elő. Ez alapvetően a termelőszféra támogatását, azaz a vállalkozások versenyképességének javítását jelenti, és ez a cél a kulcsterületekre irányuló közvetett és közvetlen beruházásokon keresztül valósul meg, elősegítve a vállalatok termelékenységét és a fejlettebb üzleti környezet kialakulását. Célja a foglalkoztatás növelése a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A gazdasági innovációkat támogatja a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés támogatásával. Az Operatív program célja emellett az elektronikus gazdaság és az elektronikus közigazgatás kiépítése. A versenyképesség növelésére irányuló általános cél elérése érdekében a GVOP három specifikus célkitűzést határoz meg: •
A tudásalapú gazdaság és az innovációs kapacitások fejlesztése
•
Technológia-intenzív ipar és szolgáltatások fejlesztése
•
A kis- és középvállalkozások fejlesztése a gazdaság dualitásának csökkentése érdekében
Az Operatív Program négy prioritást jelöl ki a támogatások területeként:38
37
Ezek: Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP), Gazdasági Versenyképesség OP (GVOP), Humán Erőforrások Fejlesztése OP (HEOP), Környezetvédelem és Infrastruktúra OP (KIOP), Regionális Fejlesztés OP (ROP)
39
1. Prioritás: Beruházás - ösztönzés A beruházások alapvető jelentőségűek Magyarország és a többi tagország vállalkozásainak és az üzleti infrastruktúra modernizálásának érdekében. Ebből kifolyólag a GVOP támogatja a termelőkapacitások modernizálását, különös tekintettel azokra a területekre, ahol ez alkalmassá teszi a vállalkozásokat arra, hogy nagyobb vállalatok beszállítóivá váljanak; valamint támogatja a feldolgozóipart és szolgáltató központok létrehozását. Az ehhez kapcsolódó intézkedések a magyar vállalkozások és a multinacionális vállalatok közötti integrációt mozdítják elő. A GVOP a magas minőségű üzleti infrastruktúra fejlesztését is ösztönzi az ipari parkok, inkubátorházak, technológiai transzfer és logisztikai központok fejlesztésével, ami előmozdítja a regionális növekedési pólusok fejlődését. A többi prioritástól eltérően, e prioritás nagyobb beruházásokat is támogat. 2. Prioritás: Kis- és középvállalkozások fejlesztés A kis- és középvállalkozások jelentős lehetőségforrásai a magyar gazdasági fejlődésnek, következésképpen az operatív program olyan intézkedéseket is tartalmaz, ami kifejezetten ezek igényeire összpontosít. A cél e lehetőségeknek a kihasználása és a jelenleg fennálló, a kisebb, kevésbé hatékony hazai, és a nagy, modern külföldi tulajdonú vállalatok közötti szakadék
áthidalása.
Az
intézkedések
a
műszaki
technológiai
beruházásokat,
minőségbiztosítási rendszerek bevezetését, a termelő-berendezések modernizációját, a vállalkozásoknak az EU standardjaihoz való felzárkóztatását, innovatív termékek létrehozását támogatja. A kkv-k üzleti tanácsadáshoz való hozzáférését, az üzleti menedzsment fejlesztését, a kkv-k közötti együttműködést is támogatja e prioritás. 3. prioritás: Kutatás-fejlesztés és innováció A magyar, elsősorban kis- és középvállalkozások érdekében a magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások, eljárások kifejlesztését támogatása döntő jelentőségű. A források az információs és kommunikációs technológiák, biotechnológia, anyagtudomány
és
környezetbarát
eljárások,
termékek,
szolgáltatások
területeire
koncentrálódnak. Az intézkedések a közszféra és a privát szektor K+F beruházási igényeit is figyelembe veszik, különös tekintettel a non-profit kutatóintézetek és vállalkozások közötti kutatási partnerkapcsolatok fejlesztésére.
38
Forrás: http://gvop.hu
40
4. prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés Az információs és kommunikációs technológiáknak, a gazdasági és piaci információknak, valamint az általuk elérhető adatoknak nagy szerepük van minden ágazatban. Mivel az ilyen jellegű
technológiáknak
a
hozzáférhetősége,
alkalmazása
jelenleg
egyenlőtlen
Magyarországon, a GVOP azokat a területeket támogatja, ahol a fejlesztés különösen szükséges, ide értve az üzleti szempontból jelentős szolgáltatások, alkalmazások, tartalmak és infrastruktúra fejlesztését. A GVOP támogatja az IT alapú üzleti rendszerek bevezetését a kkv-k hatékonyságának növelése, és a partnereik felé történő információátadás fejlesztése érdekében. Mivel jelenleg nincs megfelelő korszerű üzleti célú digitális tartalom Magyarországon, a GVOP támogatja az ilyen adattartalmak előállítását a KKV-k tudásbázisának növelése érdekében. A OP üzletbarát e-közigazgatás szolgáltatásainak fejlesztését is megcélozza, a közigazgatás és a vállalkozások közötti információáramlás hatékonyságának fokozása érdekében. A GVOP a távoli, elszigetelt, hátrányos helyzetű térségek információs társadalomba való bekapcsolását, a szélessávú távközlés infrastruktúra elterjesztését is támogatja azokon a területeken, ahol a magánszféra szolgáltatói nem tudnák azt önállóan megtenni. A 10. mellékletben a 2005. évi európai uniós társfinanszírozású GVOP pályázatok szerepelnek, a 11-12. mellékletben pedig példaként említem két pályázat tartalmát. Horizontális elvek A két horizontális elv, a fenntartható fejlődés és az esélyegyelőség elve a GVOP végrehajtása során több szinten érvényesül. A versenyképesség növelését célzó intézkedések eltérő módon és mértékben hatnak a fenntartható fejlődésre és az esélyegyenlőségre. A két horizontális elv alkalmazásának elősegítése érdekében a fenntarthatóság környezetvédelmi szempontjai és az esélyegyenlőség a projekt-kiválasztási kritériumok között szerepel. A projektkiválasztás során előnyben részesülnek azok a pályázók, amelyek projektjükben a környezetvédelmet illetve az esélyegyenlőséget fokozott mértékben érvényesítik. Projekt-kiválasztás A projekt-kiválasztás során pontozásos módszerrel történik a projektek értékelése. Az egyes kiválasztási kritériumokhoz kapcsolódó előre meghatározott pontszámok alapján kerül sor a projektek közötti sorrend megállapítására, így a horizontális elvek érvényesítését is pontozással értékeli a bíráló bizottság. 41
Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság Az FKTB működésének célja a kormány fejlesztéspolitikai tevékenységének hatékonyabbá tétele, Magyarország európai felzárkózásának, a stabil gazdasági környezet kialakításának, a társadalmi fejlődés biztosításának, valamint a fenntartható fejlődés megvalósításának elősegítése a tárcaközi koordináció biztosítása és erősítése révén. Az FKTB feladata a fejlesztéspolitikában és a fejlesztési támogatások rendszerének működtetésében érintett minisztériumok, testületek fejlesztéspolitikai tevékenységének összehangolása, különösen a fejlesztési tervek elkészítésének nyomon követése, összehangolása, egyeztetése és javaslatok kidolgozása. 1999. őszétől kezdve koordinálta az első, majd a második nemzeti fejlesztési terv, valamint az öt operatív program elkészítését. Feladataival és működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket a Nemzeti Fejlesztési Hivatal látja el. Az FKTB a vonatkozó kormányhatározatban szereplő, ügykörébe tartozó feladatok ellátására több albizottságot
(Pénzügyi,
Értékelési,
Kohéziós-ISPA,
Információs
Társadalom,
Decentralizációs) hozott létre. A GVOP prioritásaihoz rendelt keretösszegek bővebben a 13. mellékletben szerepnek.
2.2.6. Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program (2001-2005) A kis- és középvállalatok támogatásának és fejlesztésének legfontosabb közösségi eszközei a Többéves Programok és az ezekhez kapcsolódó ún. közös akciók. Az Európai Unió Bizottsága 2000. év végén zárta le a 1997-2000 közötti Harmadik Többéves KKV-fejlesztési programját. A programban Magyarország részlegesen vett részt 1998. decemberétől 2000. december 31-ig. Az újabb programok megvalósításával a 2001. jan. 1-jétől újjászervezett Vállalkozási Főigazgatóságot bízták meg (Enterprise DG). Törekvéseiknek az "Enterprise Europe", azaz a "Vállalkozások Európája" jelszót adták. Az EU Tanácsa 2000-ben határozatot hozott a 2001-2005-re szóló Többéves Vállalat és Vállalkozási Program (Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship and in Particular for SMEs 2001-2005) elindításáról, amely a 2000. végéig hatályos harmadik program eredményeire épül, annak gondolatmenetét folytatja, illetve a Kisvállalati Charta céljai megvalósításának az eszköze.
42
A program a következő általános célkitűzéseket alkalmazza az összes európai vállalkozás és vállalkozó esetében:39 A vállalkozói szellem előmozdítása: melynek lényege az üzleti jártasságok kibontakoztatása az európai társadalmak valamennyi rétegében, a tagállamok oktatási rendszereinek korszerűsítése, az elemi iskolától az egyetemi szintig. Így növekedhet az üzleti kockázatvállalás, a vállalkozói gondolkodásmód és a vállalkozások tevékenységének fejlesztéséhez szükséges innovációs készség. Az elektronikus kereskedelem fejlesztése: E terén Európa még mindig le van maradva a világ fejlettebb részéhez képest, ezért e területen a tagállamok politikáiban jelentős előrelépéseket kell tenni. Az üzleti finanszírozási lehetőségek javítása: Az utóbbi évek során világossá vált, hogy a pénzügyi piacokon a legnagyobb hátrány a kezdő és a csúcstechnológiai vállalkozásokat éri. Ők jutnak a legnehezebben pótlólagos tőkéhez, ezért közösségi szinten új akciók indulnak be az "Üzleti Angyalok" hálózatának fejlesztésével és a kockázati tőketársaságok alapításának megkönnyítésével. Az Üzleti Környezet Egyszerűsítési Akciócsoportjának (BEST) jelentései világosan mutatják a követendő utat. A többéves programnak ezért az államigazgatás és a szabályozás egyszerűsítését kell megcéloznia, és érzékenyebbé kell tennie a gazdasági és társadalmi szükségletekre, elő kell mozdítania az új oktatási és képzési módszereket; javítania kell a pénzügyi forrásokhoz jutást, és támogatnia kell a kutatási és az innovációs eredmények felhasználását. Értékes és hatékony háttérszolgáltatások a vállalkozások számára: A programnak lehetővé kell tennie a megfelelő konzultációt, a kutatást és elemzést, emellett ösztönöznie kell az üzleti hálózatok fejlesztését, és olyan új eszközök megteremtéséhez kell vezetnie, amelyeket a vállalkozások szükségletei határoznak meg. Felkészülés az Európai Unió következő bővítésével teremtett kihívásokra: Az Európai Unióban működő vállalkozásokat segítették abban, hogy felkészüljenek a közép- és keleteurópai új piaci lehetőségekre, ugyanakkor az újonnan csatlakozott államok vállalkozásai és vállalkozói számára ugyanolyan előnyös legyen ez a változás, mint unióbeli partnereik
39
Forrás: www.gkm.gov.hu
43
számára. A programnak elő kell mozdítania a vállalkozások bekapcsolódását a kibővített egységes piacba, és segítenie kell őket a megváltozott versenykörnyezethez való alkalmazkodásban. Az eszközök közé tartoznak: az innováció, a technológia átadása, az elektronikus kereskedelem, a pénzügyi engineering, az oktatás és képzés, a kapcsolat a nagy cégek és a kisebb cégek között, az interaktív információs rendszerek fejlődése és az igazgatási és szabályozási egyszerűsítés állandó problémája. A fenti akciók megvalósításához 2001-2005 között 450 millió euró áll rendelkezésre a közösségi költségvetésben. A késedelmes fizetések leküzdéséről szóló irányelv40 A legtöbb európai vállalkozás szenved a késedelmes fizetéstől, a cégek fele öt éven belül tönkremegy emiatt. Így az EU irányelvet dolgozott ki a kisvállalkozások védelmében. - Írásbeli szerződés hiányában, illetve ha a szerződés erről nem rendelkezik, a számla keltétől számított 21 nap a fizetési határidő. - A késedelmes fizetések utáni minimális törvényes kamatlábat az európai piaci kamatlábakat követő referencia kamatláb plusz 8 százalékpontos résben javasolja meghatározni. - Gyorsabb eljárások bevezetése bírói beavatkozás nélkül (hacsak nem vitatják az adósságot), amelyekben kevés a formalitás, és csekély költséget vonnak maguk után. A 20 000 eurós küszöb alatti adósságok esetében pedig a hitelező egyszerűsített jogi úton hajthassa be az adósságot, függetlenül attól, hogy vitatott-e vagy sem. A magyarországi Euro Info Központok (EIC) •
felvilágosítást adnak az EU belső piacának szabályozásáról, EU-szabványokról, EUközbeszerzésekről, tenderekről, támogatási rendszerekről, pályázati lehetőségekről;
•
tanácsot adnak a megfelelő információk beszerzési forrásainak felkutatásával, illetve szakértőkhöz irányítással;
•
segítséget nyújtanak az üzleti partnerkeresés területén.
A Bizottság döntésének megfelelően 1999 második felétől hét központ működik Magyarországon. A szolgáltatások alapvetően ingyenesek vagy önköltségesek. A joganyagok a központokban angol és francia nyelven állnak rendelkezésre. A Gazdasági és Közlekedési
40
Forrás: www.magyarorszag.hu
44
Minisztérium támogatást nyújt ahhoz, hogy az információk magyar nyelven is a kisvállalkozások minél szélesebb köre számára elérhetők legyenek.
45
3. FEJEZET
3.1. Az Inter-Európa Bank Rt. története41 Az Inter-Európa Bank Rt. (IEB) jogelődje, az INTERINVEST Külkereskedelmi Hitelintézet Bt. - melyet a magyar külkereskedelmi szektor 43 vezető vállalata alapított - exportfejlesztő projektek finanszírozására létrehozott intézményként kezdte meg működését 1981 januárjában. A jogszabályi környezet változása kedvező alapot teremtett a tevékenységi kör bővítéséhez, így az INTERINVEST 1988. január 1-jén részvénytársasággá alakult, s ezzel egyidejűleg neve INTERBANK Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet Rt.-re változott. 1988 végén a belföldi bankok közül elsőként vizsgáltatta felül könyveit egy neves nemzetközi könyvszakértő céggel, a KPMG Peat Marwick Treuhand GmbH-val. A részvénytársaság kereskedelmi banki jogosítványokat kapott, ezek a devizaműveletekre szóló engedéllyel váltak teljes körűvé, miután 1989. június 15-én az olasz Istituto Bancario San Paolo di Torino 10 millió USD értékű, újonnan kibocsátott részvény megvásárlásával az INTERBANK 22,51%-os részvényesévé vált. Nemzetközi tevékenységét és tulajdonosi szerkezetének változását fejezi ki jelenlegi cégneve: az Inter-Európa Bank Rt. Az IEB legnagyobb részvényese jelenleg is a SANPAOLO IMI SpA, Olaszország egyik vezető pénzügyi csoportja. A magyar pénzintézetek közül elsőként az IEB "A" fajtájú részvényeit vezették be a Budapesti
Értéktőzsdére
1994
júliusában.
1997
októberében
bevezették
a
bank
tartalékvagyonának részvénytőkévé alakításával kibocsátott "A" fajtájú részvényeket is, így az IEB Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvényeinek száma megkétszereződött. A bank 1998 márciusában alaptőkéjét nyilvános részvényjegyzés révén 1,4 milliárd forinttal felemelte. 2000 novemberében - a tőzsdei likviditás növelésének szándékával - a bank 10 000 forintról 1000 forintra változtatta részvényeinek névértékét. Tevékenységének bővülésével és üzleti partnerei számának növekedésével párhuzamosan 1991-ben megkezdte országos fiókhálózatának kiépítését. A 2002. év végén hálózata 23 egységből állt; ám értékesítési csatornái ennél sokrétűbbek: ügynökhálózat és az elektronikus elérési lehetőségek széles skálája áll az ügyfelek rendelkezésére.
41
Forrás: www.ieb.hu
46
A bank nagy figyelmet fordított az univerzális pénzügyi szolgáltatások kialakítására. Ezt segítette elő 1998-ban az egyik legnagyobb, addig banki háttér nélkül működő brókercégnek, a New York Broker Budapest Rt. és a Europool Befektetési Alapkezelő Rt. többségi tulajdonának megszerzése. 2001-ben a jogszabályi környezet változásaihoz igazodva, a piaci kihívásokra adott válaszként sor került a brókercég tevékenységének integrálására a bank tevékenységébe, megtörtént a brókercég üzleti állományának átruházása a bankra - ezáltal az IEB univerzális szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetté vált, míg az IE-New York Broker Rt. a továbbiakban a bank ügynökeként tevékenykedik tovább. 2003. február 27-én a bank stratégiai tulajdonosának, a SANPAOLO IMI SpA-nak a 100%-os tulajdonában álló SANPAOLO IMI Internazionale SpA nyilvános vételi ajánlatot tett a bank "A" fajtájú, névre szóló törzsrészvényeire. Az ajánlatban szereplő vételi ár 2000,- Ft/részvény. Ezzel egyidejűleg sor került a bank jegyzett tőkéjének 32,509%-át képviselő, a SANPAOLO IMI SpA tulajdonában lévő részvénycsomag SANPAOLO IMI Internazionale SpA-ra történő átruházására.
3.2. A bank pozíciója Pozícióját tekintve az Inter-Európa Bank a hazai középbankok42 mezőnyének középső felében helyezkedik el. 2004. év végén a bank konszolidált mérlegfőösszege 206,4 mliilárd forint volt, saját tőkéje 14,3 milliárd forint, és 2,144 milliárd forint adózott eredményt ért el.43 A középbankok közül mérlegfőösszeg alapján az ötödik, adózott eredmény és saját tőke tekintetében pedig a hatodik. Az elhelyezett betétek és a nyújtott hitelek esetében is megelőzi a középbankok átlagát, különösen lakossági oldalon. Az Inter-Európa Bank stratégiai tulajdonosa az olasz SANPAOLO IMI SpA. Nemzetközi tekintetben is előkelő helyet foglal el, a magyarországi hitelintézetek külföldi anyavállalatai között a 16. helyet foglalja el. A banknak sikerült felhívnia magára a figyelmet azzal, hogy: ¾ a pénzintézetek közül elsőként jelent meg a tőzsdén ¾ 1994-ben elsőként vezette be az elektronikus (HomeBanking) és a telefonos (BankoTel) banki szolgáltatásokat
42
A Top 10 bank: OTP, K&H, MKB, CIB, Erste, Raiffeisen, HVB, OTP Jelzálog, MFB, Budapest Bank; a középbankok: Budapest, Bank, Citibank, ING, ÁÉB, IEB, MTB, Volksbank, Commerzbank. 43 Forás: belső dokumentumok
47
¾ először kínálta az FHB hiteleket ¾ elnyerte „Az év bankbiztonsági megoldása 2002” díjat a bankkártya-visszaélések megakadályozására kifejlesztett módszerére
3.3. Piaci stratégia Az Inter-Európa Bank hazánkba jövetelekor kizárólag vállalati szolgáltatásokat nyújtott, ezért hagyományosan vállalati bankként lett közismert. A piac verseny hatására és a növekedés érdekében azonban körülbelül 8 éve kibővítette szolgáltatásait lakossági kínálattal is. Azóta ezen a területen is sikereket ért el, köszönhetően például versenyképes betéti kamatainak. A bank azonban a mai napig is nagy hangsúlyt helyez a vállalatok részére nyújtott szolgáltatások kialakítására. A piaci igények legmagasabb színvonalú kiszolgálása érdekében a bank 2004 nyarán felállította a külön a kisvállalati szegmenssel foglalkozó üzletágát. A korábban nyújtott szolgáltatásokat mostantól ez az új szervezeti egység felügyeli, és a közeljövőben több új termékkel kíván a piacra lépni. A bank saját meghatározása szerint a legfeljebb 250 millió forint éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozásokat tekinti kisvállalkozói ügyfeleknek (kivéve minden Rt.). Ezen ügyfelek részére az alábbi szolgáltatások állnak rendelkezésre, az általános vállalati szolgáltatásokon túlmenően: •
Számlavezetés: - Partner számla - Partner Plusz számla - Ezen két termék csomag verziója
•
A bankszámlához kapcsolódó egyéb szolgáltatások: - Vállalati bankkártyák - Kártyaőr - IEB eCommerce - Egyéb „testre szabott” megoldások
•
Hitelek: - Partner kölcsön - Midi hitel - KKV beruházói program (a MFB refinanszírozásával) - Orvos hitel 48
- Agrárfejlesztési hitelprogram - Inter-Európa-Exim Exporthitel A bank az elsők között vezetett be elektronikus termékeket, amelyekkel az ügyintézés nagyon leegyszerűsödik. Ezen termékek: a BankoWEB, a BankoNET, a BankoLINE és az eBroker. Az Inter-Európa nemcsak hitelt nyújt, de segítséget is ad EU-s és kormányzati vissza nem térítendő támogatások igényléséhez, és közreműködik a pályázatok menedzselésében, a projektek sikeres megvalósításában. Szakértők, pályázati tanácsadók állnak a vállalkozások rendelkezésére. Uniós ajánlati csomagok: 9 uniós projekt-előkészítési hitelek 9 uniós projektek előfinanszírozását, likviditását biztosító hitelek 9 uniós projektek saját forrásának biztosítására szolgáló hitelek 9 bankgarancia-ígérvény pályázat benyújtásához 9 bankgarancia a nyertes pályázatok szerződéskötéséhez
3.4. Vállalkozói hitelek, támogatások 3.4.1. Vállalkozásfejlesztési Hitel44 (A Magyar Fejlesztési Bank refinanszírozásával működő hitelprogram) A hitelprogram célja a magyar gazdaság általános versenyképességének fejlődését szolgáló modernizáció, az infrastruktúra- és a technológiafejlesztést előidéző beruházások támogatása, a magántőke közszolgáltatások végzésébe való bevonásának elősegítése és a vállalati nemzetköziesedés ösztönzése. A hitelprogram kiemelt célja a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítése, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, továbbá
44
Forrás: www.ieb.hu
49
fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő forrás nyújtása. Típusát illetően éven túli beruházási hitel, összege: 5-1000 millió forint. A hitelprogram keretösszege 310 milliárd forint. A hitel felhasználható: •
tárgyi eszközökbe való beruházáshoz, beszerzéshez vagy létesítéséhez, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezéséhez, ezek rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység (szállítás, üzembe helyezés, közvetítés, stb.) vagy a beszerzéshez hozzákapcsolható egyéb tevékenységhez (tervezés, előkészítés, lebonyolítás) vagy a meglévő tárgyi eszközök bővítéséhez
•
a beruházáshoz és a fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, egy egész üzemre vonatkozó
licenc,
know-how-k
vagy
nem
szabadalmazott
technikai
tudás
megvásárlásához •
a
beruházáshoz,
fejlesztéshez
közvetlenül
kapcsolódó
tartós
forgóeszköz
finanszírozásához.
A hitel nem használható fel: •
megkezdett beruházás finanszírozására
•
szinten tartó beruházás finanszírozására
•
más hitel kiváltására, üzletrész, részvény vásárlására
•
ÁFA finanszírozására, kivéve ha a hitelfelvevő ÁFA visszaigénylésre nem jogosult
•
az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatásokra
•
az import áruk helyett hazai áru használatának finanszírozására
A hitelfelvevők köre: •
egyéni vállalkozók, mikro- kis- és középvállalkozások
•
munkahelyteremtő beruházás esetén nagyvállalatok és kht-k is
A célok, melyekre igényelhető a támogatás a 13. mellékletben találhatóak meg.
50
3.4.2. MultiMed Hitel45
A 229/2001 Kormányrendelet tette lehetővé, hogy a háziorvosok, házi gyermekorvosok a minimumlistán szereplő műszerekre, számítógépre, berendezési tárgyakra havi 25.000 Ft állami támogatást kapjanak. Az 50.000 Ft-os havi részletből akár 2.300.000 Ft-os, 5 éves futamidejű hitel törleszthető úgy, hogy ezeken kívül az orvosnak semmiféle anyagi terhe nem keletkezik. Fogorvosoknál ezek az összegek 35.000 – 35.000 Ft-ot (összesen 70.000 Ft-ot), 3.100.000 Ftos hitelt jelentenek. Feltételek: Futamidő: 2 – 5 év Hitelösszeg: maximum 3 millió forint Saját erő: alaphelyzetben nincs Törlesztés: a teljes futamidő alatt nem változik Kamatláb: a futamidőnek megfelelő állampapír hozama + 4 % Forrás: a futamidőhöz alkalmazkodó állampapír Külön biztosíték: a vásárolt eszközön kívül nincs. Hitelvizsgálati díj: 1 % (kivéve ha az ügyfél a kártyapénzből származó bevételeit az InterEurópa Bank Rt-nél vezetett számlára irányítja). Kezelési költség: nincs Folyósítási jutalék: nincs Rendelkezésre tartási jutalék: nincs Plusz szolgáltatások: A konkurens bankok alaphelyzetben megelégszenek azzal, hogy ezt az „ingyenpénzt” felhasználják a nyújtott hitel törlesztésére és nem bajlódnak azzal, hogy a fennálló kamattámogatást is beleépítsék. Erre a kamattámogatásra az orvosnak magának kell pályázni, ezért a pénzügyi affinitás hiányában nem is szoktak vele foglalkozni, pedig a kamattámogatás jelentős: 40 % - 70 % közötti, a jegybanki alapkamat függvényében. A sikeres pályázáshoz 25 % saját erő szükséges.
45
Forrás: www.ieb.hu
51
Itt nyújthat az IEB Vállalkozási Üzletága segítséget: a pályázati adatlapok kitöltéséhez központi segítséget, akár modelleket is adnak, így a fiókok úgy tudják értékesíteni ezt a terméket, hogy közben elvégeznék az orvosok helyett a pályázati lapok kitöltését is. (Ettől függetlenül a pályázó az orvos lenne.) A megkapott támogatás pedig azt jelenti, hogy az orvos az állami támogatási összegen felül nemcsak, hogy nem fizet semmit, hanem még pénzt is kap, amit szabadon felhasználhat – ellentétben az állami támogatással. A Hitelkérelemhez benyújtandó legfontosabb dokumentumok: •
Személyi igazolvány
•
Társas vállalkozás esetén: társasági szerződés, vagy vállalkozói igazolvány (alapítói okirat, cégbírósági bejegyzés és módosításai és a társaság által vezetett éves beszámoló/adóbevallás – ajánlott)
•
Nemleges igazolás a köztartozásokról (adó, TB)
•
(Orvosi kamarai igazolvány – ajánlott)
•
(MOK által kiadott határozat, a jogerőre emelkedett működtetési jogról – ajánlott)
•
Önkormányzattal kötött feladatátvállalási megállapodás az egészségügyi tevékenységre vonatkozóan (ajánlott)
•
(vagy OEP-pel kötött érvényes finanszírozási szerződés – ajánlott)
•
ÁNTSZ működési engedély
•
“OEP finanszírozási értesítő” a hitelkérelem időpontjától visszafelé számított: legfrissebb (vagy: 6., 12., 18. és 24. hónap) - háziorvosok és házi gyerekorvosoknál
•
Önkormányzattal kötött megállapodás (vagy nyilatkozat az orvostól) az eszközök biztosítására
•
Amennyiben nem kívánja OEP támogatását bankunkhoz irányítani, akkor az utolsó 3 havi vállalkozói számlájára vonatkozó bankszámlakivonat (ahová az OEP utal)
•
Aláírási címpéldány
Hitelbírálati idő: •
A szükséges dokumentumok hiánytalan benyújtásától számított max. 5 munkanap
Biztosítékok: •
Tartozáselismerő nyilatkozat
52
•
Kft esetében a praxisjogot tulajdonló orvos készfizető kezessége
•
Vételi opció, jelzálogjog az eszközre
•
A támogatás engedményezése
Egyéb feltétel: A folyósítás az eladó számlájára történik, úgy, hogy a teljes vételár kifizetésre, az eszköz pedig az orvos tulajdonába került –ez a feltétel az utófinanszírozásnál is fennáll.
3.4.3. IEB-AGRÁR-EXIM Exporttámogató forgóeszköz hitelkonstrukció46
A hitelnyújtás célja a mezőgazdasági termelés és feldolgozás piaci versenyképességének javítása, a termelés és az értékesítés előfinanszírozása, a felvásárlás és raktározás, valamint a halasztott fizetésű értékesítési ügyletek elősegítése a 25/2004. (III.3.) FVM rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően. A konstrukció keretében a hitelt az Eximbank nyújtja, az Inter-Európa Bank Rt. bankgaranciával biztosított ügyfelei részére. Az igénybevevők köre: A kedvezményes kamatozású forgóeszközhitel az alábbi tevékenységet folytató igénylőknek nyújtható:
46
•
a húsfeldolgozást
•
a halfeldolgozást
•
a gyümölcs, zöldségfeldolgozást
•
a növényi-, állati olajgyártást
•
a tejfeldolgozást
•
a malomipari termékek gyártását
•
az egyéb élelmiszer gyártást
•
a bortermelést végzők, valamint
•
a zöldség-, gyümölcstermesztő vállalkozások
•
a mezőgazdasági termelők, bejegyzett integrátorok
Forrás: www.ieb.hu
53
A hitel az igénylők által előállított termékek saját nevükben történő, illetve a mezőgazdasági termelők által létrehozott termelő, értékesítő szervezetekben lebonyolított értékesítésének előmozdítására egyaránt felvehető. A főbb feltételek: - annak igazolása, hogy a vállalkozásnak nincs lejárt köztartozása, nem áll csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás hatálya alatt, munkavállalók bejelentés nélküli alkalmazását az utóbbi két évben terhére nem állapították meg, és az utóbbi három éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott, vagy valamilyen kedvezménnyel kapcsolatos kötelezettségét nem szegte meg, továbbá rendelkezik tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel, - az áru- és szolgáltatás szállításáról szóló érvényes értékesítési szerződés benyújtása, - magyar származási bizonyítvány benyújtása, - az IEB hitelképességi eljárásán való megfelelés, illetve a bankgarancia kiadásához szükséges biztosítékok megléte. Igényelhető hitelösszeg: Az értékesítési szerződés értékének maximum 75%-áig terjedő összeg, de minimum 10 MFt, maximum 500 MFt vagy ennek megfelelő devizaösszeg. Igénybevételi lehetőség: Egy pályázó részére egy naptári évben több alkalommal is nyújtható, de az adott naptári évben a folyósított hitelösszeg összességében nem haladhatja meg az 500 millió forintot, vagy ennek megfelelő devizaösszeget (a maximum igénybe vehető összegbe beleszámítanak az Eximbank által megvásárolt azon követelések összegei is, amelyhez az FVM szintén biztosít kamatkedvezményt). A hitel devizaneme: HUF, USD, EURO A hitel maximális futamideje: Az értékesítési szerződés(ek) érvényességi idejéhez igazodva, de legfeljebb 18 hónap. A kamatláb mértéke: Az Inter-Európa Bank az ügyfélért bankgaranciát vállal az Eximbank felé. Az Eximbank által nyújtott hitel kamatlába: 54
•
100 millió Ft alatti hitelösszeg esetén: 6 havi USD, EURO LIBOR ill. BUBOR+1,2% p.a.
•
100 millió Ft-ot elérő vagy e feletti hitelösszeg esetén: 6 havi USD, EURO LIBOR ill. BUBOR+1,0% p.a.
A kamatkedvezmény mértéke és időtartama: Mérték: a hitel devizaneme szerinti alapkamat (6 havi USD, illetve EURO LIBOR, illetve BUBOR) 50%-a Időtartam: a hitelszerződés megkötésétől számított legfeljebb 1 évig. A kamatkedvezmény futamideje alatt a hitelfelvevő a kamatkedvezménnyel csökkentett kamatösszeget fizeti. A garanciadíj kedvezmény mértéke és időtartama: Mérték: az IEB által felszámított évi max. 3% garanciadíjnak az 50%-a. Időtartam: a hitelszerződés megkötésétől számított legfeljebb 1 évig. A kedvezmény időtartama alatt a hitelfelvevő a kedvezménnyel csökkentett garanciadíj összeget fizeti. MEHIB biztosítási díjkedvezmény (nem kötelező): Szükség szerint a “nem piacképes” biztosításokhoz kapcsolódóan a MEHIB díjtáblázatának alapulvételével a biztosítási díj 50%-a mértékéig terjed. Folyósítási jutalék: Nincs. A kamatvisszafizetés esedékessége: Havonta, illetve lejáratkor. A hitelszerződések megkötésének végső határideje: 2004. december 31. volt. Egyéb feltétel: Pénzforgalmi bankszámla nyitás/vezetés az Inter-Európa Bank Rt.-nél.
Az imént leírt IEB-s hitelek azt bizonyítják, hogy a bank fel van készülve a kis- és középvállalkozások megfelelő finanszírozására, különböző hitelekkel és támogatásokkal kívánja kielégíteni az igényeket. Persze a verseny nagy a bankok között, az Inter-Európa is próbál minél kedvezőbb feltételekkel hitelt nyújtani, hogy minél több ügyfelet csábítson magához. Természetesen ilyen jellegű hiteleket, támogatásokat más bankok, pénzintézetek is ajánlanak, íme néhány példa:
55
•
Budapest Bank Budapest Mikrohitele
•
Magyar Export-Import Bank Rt. hitelei (Eximhitel, stb.)
•
MFB Rt. hitelei (KVP hitelprogram, agrárhitel, stb.)
•
Európai Befektetési Bank (EIB) – CIB hitelmegállapodás
•
Raiffeisen Bank Európa Beruházási Hitele
•
EBRDD – Volksbank hitelkerete
Véleményem szerint a banknak tovább kellene diverzifikálnia termékeit és több csatornán kéne hirdetnie magát. Az ügyfelek általában elégedettek a bank nyújtotta szolgáltatásokkal, a kondíciókkal és a kiszolgálással. Az egyedi megállapodásokat nagyon sikeresnek tartom, hiszem minden vállalkozás más és más, minden egyes cégnek más az igénye. Az egyedi kondíciók megalapozzák a hosszú távú együttműködést a bank és a vállalat között. Manapság egy-egy új vállalati ügyfél, főleg ha az hitelfelvétellel kíván élni, kincset ér a bankok számára. Személyesen tapasztaltam, hogy a vállalati hitelezők a legteljesebb körű kiszolgálásban részesítik az ügyfeleket.
56
BEFEJEZÉS
Az elmúlt hetek kutatómunkája optimizmussal töltött el a hazai kis- és középvállalatok fejlődésével, versenyképesebbé tételével kapcsolatban. Először megvizsgáltam, hogy milyen szerepet töltenek be a kkv-k a nemzetgazdaságok és az Unió életében, és megpróbáltam rávilágítani, hogy mennyire fontos mind gazdasági, mind társadalmi szempontból ez a szektor. A legfontosabb okok, amiért nélkülözhetetlenek a gazdaságokban, az a munkahelyteremtő és versenyképességbeli szerepük. A foglalkoztatottak 70%-t kitevő kkv-k amellett, hogy megélhetést biztosítanak rengeteg embernek, fontos szerepet játszanak az innovációban és a gyorsan változó piaci keresletek rugalmas kialakításában. Ezek elengedő okot szolgáltatnak arra a kormányoknak, és az Unió vezetőinek, hogy kiemeltem kezeljék ezt a réteget. Mindehhez speciális támogatási rendszerre van szükség, jól átgondolt és kidolgozott finanszírozási forrásokkal, pályázatokkal. Nem véletlen, hogy az Unió már közel 25 éve foglalkozik ezzel a témával, és kutatja a vállalkozások problémáit, és az arra adható hatékony megoldásokat. A dolgozatom tulajdonképpen ezt hivatott bemutatni: a vállalatok számára kínálkozó lehetőségeket, a hazai és uniós vállalkozói környezetet, a pályázati és egyéb források sokszínűségét, és az Unió általános és vállalkozásfejlesztési törekvéseit. Sorra vettem pár hazai támogatást, mint például a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot, és ezt követően az uniós lehetőségeket mutattam be, mint a GVOP vagy a Többéves Vállalkozásfejlesztési Program. Először zűrzavarosnak tűnhet a több forrásból táplálkozó rendszer, de gondos odafigyeléssel minden vállalat megtalálhatja a számára ideális megoldást. A sokszínű pályázatokhoz érdemes szakember tanácsát kikérni. A különböző forrású pályázatok különböznek az azt adó intézményben, a támogatás formájában, mennyiségében, a pályázat elbírálás elvében, a pályázható vállalkozások körében, a célokban és még sok egyéb dologban, de pont ez a néha átláthatatlan rendszer adja meg a források sokszínűségét. A cél minden esetben olyan vállalkozás és beruházási cél támogatása, mely segíti az adott vállalatot abban, hogy versenyképesebb legyen, és fejlődni tudjon. Hiszen magának az EU-nak is ez az alapvető célkitűzése: tudásalapú, versenyképes régióvá válni. Befejezésként Inter-Európa Bankos támogatásokat hozok fel példának, hogy érzékeltessem, hogy hazánkban csak egy bank milyen széleskörűen próbálja az igényeket kielégíteni. És ehhez természetesen hozzájön az összes többi bank és egyéb intézmény kínálata is.
57
Ha értékelnem kéne a kkv-kat érintő jelenlegi helyzetet, akkor azt kell hogy mondjam, hogy pozitív változásokat, eredményeket véltem felfedezni, és bizakodó vagyok a jövőt illetően is. Szerintem a magyar leleményesség ki fogja tudni használni a lehetőségeket, és tovább fog erősödni a szektor több és biztosabb munkahelyeket teremtve, és így magasabb életszínvonalat biztosítva a társadalom számára. Ezt az állítás támasztják alá az adatok, és maga az a tény, hogy 2004 májusa után klasszisokkal megnövekedett az Unióból érkező támogatások összege, 2007 után pedig még ennél is sokkal több fog jönni. A kérdés számomra inkább az, hogy az uniós támogatásokat más országok mennyire hatékonyan használják fel, mennyire találják meg a piac azon szegmenseit, ahol előnyt szerezhetnek, illetve, hogy a világgazdaság más nagyhatalmai hogyan fognak a jövőben fejlődni47.
47
Például az olcsó kínai textildömping miként hat a hazai termelőkre és kereskedőkre, illetve hogyan tud az Unió reagálni arra.
58
IRODALOMJEGYZÉK
Könyv: Andrew J. Szonyi – Dan S. Steinhoff [1983] Park Kiadó: Kisvállalkozások menedzselésének alapjai
Apatini Kornélné [1999] Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó: Kis- és középvállalkozások finanszírozása
Bayer B. József [1986] Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó: A kis- és középvállalatok és a gazdasági fejlődés
Elmar Altvater [1996], Pécsi Tudományegyetem: Nyugat-Európai integráció és kelet-európai átalakulás a potenciális vállalati székhelyek globális versengésében
Fülöp Gyula [1994] Aula Kiadó: Kisvállalkozói gazdálkodás
Horváth Zoltán [2002] Magyar Országgyűlés: Kézikönyv az Európai Unióról
Kállay
László
–
Imreh
Szabolcs
[2004]
Aula
Könyvkiadó:
A
kis-
és
középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana
Román Zoltán [2004] Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány: Európai mindennapok II., A kisvállalatok helyzete és segítésük az Európai Unióban
Sonja
Schörghuber
[1998]
Budapesti
Vállalkozásfejlesztési
középvállalkozások: Az EU nagyjai
59
Központ:
Kis-
és
Internet:
http://www.euoldal.hu/palyazatok.php 2005.10.28.
http://europa.eu.int/index_hu.htm 2005.10.28. http://europa.eu.int/pol/reg/index_hu.htm
http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/observatory_en.htm http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/smes_observatory_2003_ report2_en.pdf http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/smes_observatory_2003_ report1_en.pdf http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/smes_observatory_2003_ report4_en.pdf http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/smes_observatory_2003_ report7_en.pdf http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/smes_observatory_2003_ report8_en.pdf http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/execsum_2002_en.pdf http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/smes_observatory_2002_ report1_en.pdf http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/ensr_2003_tables/tables_ survey_2003_general_parta.pdf http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/ensr_2002_tables/survey_ tables_ensr_2002_size.xls http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/ensr_2002_tables/survey_ tables_ensr_2002_sector.xls http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/ensr_2002_tables/survey_ tables_ensr_2002_country.xls
http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal/page?_pageid=1090,30070682,1090_33076576&_dad=po rtal&_schema=PORTAL 2004.10.18.
60
http://www.fn.hu/index.php?id=195&cid=106576 2005.11.20.
http://www.gkm.gov.hu/ 2005.09.28. http://www.gkm.gov.hu/feladataink/eu http://www.gkm.gov.hu/feladataink/eu/gvop/miazagvop.html http://www.gkm.gov.hu/data/233210/GVOP.pdf http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras/mikrohitel.html http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras/szechenyikartya.html http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras/kkvtokefejl.html
http://gvop.hu/tenerum.php 2005.09.28. http://gvop.hu/tenerum.php?pid=11 http://gvop.hu/tenerum.php?pid=67 http://gvop.hu/down/gvop_pkd.pdf http://gvop.hu/down/gvop.pdf http://gvop.hu/tenerum.php?pid=15 http://gvop.hu/tenerum.php?pid=17 http://gvop.hu/tenerum.php?pid=16 http://gvop.hu/tenerum.php?pid=64 http://gvop.hu/tenerum.php?pid=39 http://gvop.hu/tenerum.php?pid=54
http://hvg.hu/gazdasag/20051109ado2006.aspx 2005.11.22.
http://www.ieb.hu 2005.09.28. http://www.ieb.hu/vallalatoknak/kisvallalkozasok/default.asp http://www.ieb.hu/vallalatoknak/hitel/default.asp http://www.ieb.hu/vallalatoknak/eu_projektek/default.asp
61
http://www.itdh.hu/itdh/nid/eicpalya 2005.11.12.
http://kkv.mfor.hu/cikk.php?article=419&pat=2 2005.11.12
http://www.kkvportal.hu 2005.09.28. http://www.kkvportal.hu/index.phtml?04230233701504005402630700731206530705236700 8042314019011044007017307307012046004042011004026000003013043061027303301 http://www.kkvportal.hu/index.phtml?04230233701504005402630700731206530705236700 8042314019011044007009307007312054323057009010034000301012054053 http://www.kkvportal.hu/index.phtml?04230233701504005402630700731206530705236700 804231401901104400702001230100805630206200930403930901730204005400200830430 2 http://www.kkvportal.hu/index.phtml?04230233701504005402630700731206530705236700 804231401901104400700301000200606400404600300402630201601404606000200530430 2 http://www.kkvportal.hu/index.phtml?04230233701504005402630700731206530705236700 8042314019011044007017303305013066315066000306033303016017040061016003 http://www.kkvportal.hu/index.phtml?04230233701504005402630700731206530705236700 804231401901104400701730730701204600404201130603831701800404605701900131831 4057317050009304046376331324011007347356366
http://www.magyarorszag.hu 2005.11.20. http://www.magyarorszag.hu/parbeszed/gazdasag/topic.html?fid=823&mohu_location=C_To pList
http://manager.mfor.hu/cikkek/cikk.php?article=18653&ter=15 2005.11.12.
http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm 2005.09.15. http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=2&i=4376 http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=2&i=250 http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=5&i='doc/eu/strukt/eu_strukt_alt.htm' http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?p=2&t=2&i=4 62
http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?p=2&t=2&i=398 http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=2&i=9 http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=2&i=376 http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=5&i='doc/eu/kozprogr/eu_kozprogr_alt.htm' http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=5&i='doc/eu/kozprogr/eu_kozprogr_kozp.htm' http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=2&i=393 http://www.nfh.gov.hu/doc/EU%20Terv/EUterv_kism.pdf http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=5&i='doc/EU%20Terv/EUterv_celkituzesek.htm' http://www.nfh.gov.hu/doc/Uj_NFT/NFT_jelentes_2003.12.pdf
http://www.okiszinfo.hu/Zt23.htm 2005.10.28.
http://www.szkartya.hu/ 2005.10.22. http://www.szkartya.hu/index.php?id=1&cid=132 http://www.szkartya.hu/index.php?id=21 http://www.szkartya.hu/index.php?id=38&cid=1039
http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=106848&p=1 2005.12.01. http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=104594
Folyóirat: Napi Gazdaság: XV/186. 2.o. Bodolóczki Linda: Egyszerűsödik a GVOP; XV/191. 2.o. Molnár Csaba: Brüsszel a támogatások jegelésével fenyegetőzik?, Bodolóczki Linda: Átcsoportosítják a GVOPpénzeket; XV/192. 2.o. Bakonyi Attila: Újra pörög a mikrohitel; XV/193. 1.o. Ki nyeri meg a kkv-kat?, 3.o. Alulbecsült támogatási igény, B. Varga Judit: Sok kicsi (ma még) kevésre megy, Kolozsi Pál Péter: Mikrovállalkozások uralják Európát, Bodolóczki Linda: Négy pályázat még nyitott; XV/194. 2.o. Egerszalóki Tímea: Szemléletváltás és ezermilliárd forint 63
kellene; XV/229. 4.o. Decembertől birtokfejlesztési hitel az FHB-től; XV/231. 1,3.o. Molnár Barbara: Fukarkodó multik, bulizós kisvállalatok?, 6. o. Gáti Tibor: Kevesebb uniós pénzt kapnak az új tagállamok?
Vezetéstudomány: 1995. 6.szám, Eibel Katalin – Bauer András – Berács József: A kis- és közepes vállalatok útkeresése (A nemzetközi piacralépés esélyei)
Világgazdaság: 37/229. 4.o. Baksa Roland: Programfejlesztésre lesz szükség, 5.o. Tar Gábor: Lassú a pályázatok elbírálása, Kocsi Margit. Csatát nyertek a magyar régiók
Egyéb: Nagy Tímea [2005] szakdolgozat: Kis- és középvállalkozások finanszírozása főként „EU-s nagyítóból” nézve
Rumbold-Molnár Eszter [2003] műhelytanulmánya: A KKV-k helye az európai és a magyar foglalkoztatásban
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiadott GVOP (2004-2006) dokumentum [2004]
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiadott Széchenyi Terv, a jövő pillérei című könyv [2001]
A Magyar Gazdaságelemző Intézet által kiadott 2002. évi jelentés a kis- és középvállalkozások helyzetéről [2002]
Az Observatory of European SMEs jelentései [2002, 2003]
Személyes beszélgetés Kissné Buday Edinával (Inter-Európa Bank központi fiókigazgató helyettes) és Mező Csabával (Inter-Európa Bank XIII. kerületi kirendeltség fiókvezető) 64
IEB-s belső dokumentumok
65
MELLÉKLETEK
66
1. melléklet
A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete vállalati méretkategóriánként a vállalati szektorban 2001-ben (%)
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás Erdőgazdálkodás Halászat Bányászat Élelmiszer, ital gyártás Dohánytermék gyártás Textil-, ruha-, szőrme-, bőr-, lább. Fa-, papírp., kiadói, nyomdai tev. Koksz, kőolaj, nukl. fűtőa. fd., vegyi t. gy.
Alk. nélküli
Mikrov.
Kisv.
2,1 0,1 0 0
2,9 0,2 0 0
7,2 0,2 0,1 0,5
9,1 0 0 0,7
1,2 0,4 0 0,5
3,2 0,3 0 0,5
0,6
1,2
3,9
5,4
6,5
5,6
0
0
0
0,1
3,2
2,1
0,8
0,8
2,8
4,3
1,7
2,1
3
3,1
4,7
3,4
1,9
2,5
0,5
1,2
2,7
4,7
12,2
9
0,2
0,5
1,1
1,8
1,9
1,7
2,2
2,4
6,8
6,5
2,7
3,6
3,3
4,3
7,5
8,8
13,9
11,5
0,4
0,6
1,3
1,3
0,3
0,6
Középv. Nagyv. Összesen
Nemfém ásványi termékek gyártása Fémalapanyag, fémfeld. termékek gyátása Gép-, berendezés, villamosgép, jármű gy. Bútorgy., egyéb feld. ip., nyersanyag . v. ny. Vill.energia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Járműjavítás Nagy- és kiskereskedelem
0 6,4 1,7
0,1 8,3 3,4
0,3 13,3 3,5
0,5 7,5 4
8,1 2,5 1,8
5,4 4,8 2,4
13,6
24
15,9
17,6
7,8
11,7
Szálláshely szolg. és vendéglátás Szállítás Posta és távközlés
1,3 2,9 0,1
1,5 5,3 0,2
3,1 5,7 0,3
1,5 4 0,6
1,1 5,5 9,7
1,4 5,2 6,4
67
Pénzügyi tev. és kiegészítő szolg. Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás
1,2
1
0,5
0,7
7,8
5,3
47 2,6
29,2 1,1
15,5 0,6
15,5 0,1
6,5 0
11,4 0,2
4,7
3,8
0,7
0,2
0,1
0,6
1,8
1,4
2,7
2,6
100
100
100
100
Egyéb közösségi, személyi szolg. 5,4 4,8 Összesen 100 100 Forrás: MGI 2002-es évi jelentés, 102. oldal
68
2. melléklet
A magyar kkv szektor SWOT-elemzése Erősségek: Gyengeségek: • A gazdasági átmenet 15 éve alatt • Az európai színvonaltól jelentősen kompetitív környezetben szerzett elmaradó jövedelemteremtő képesség tapasztalatok és termelékenység • Jó szakmai és javuló • Alacsony tőkeintenzitás menedzsmentképzettség • Alacsony tőkefelhalmozási képesség és hajlandóság • Rugalmasság, gyors adaptációs készség, specializáció. • A hitelképes vállalkozások alacsony aránya • Új vállalkozói generációk belépése • A nagyvállalatokkaé szembeni • A nem hatékony irányított, kis versenyhátrányt csökkentő vállalkozói tőkeerejű vállalkozások magas aránya hálózatok kialakulása • Az infokommunikáció használatának alacsony szintje és lassú terjedése, és ebből adódóan a gobális versenypozíció romlása Lehetőségek: Veszélyek: • A nemzetközi normákkal összhangban • Versenyhátrány a nagy cégekkel levő befektetési és üzleti klíma szemben • A gazdasági szolgáltatások széles • Ha a hatékonyság javulása nem elég spektrumának kínálata gyors,a globalizáció kedvezőtlen hatásai erősödhetnek • Fejlett és tovább fejlődő infrastruktúra (főleg telekomm.) • A közlekedési infrastruktúra nem kellően gyors fejlődése, bizonyos • A globalizáció kedvező hatásainak helyeken romlása érvényesülése • Nemzetközi összehasonlításban magas • Az új gazdaság lehetőségeinek munkaerőköltség kihasználása elsősorban a termelékenység növelésére • Viszonylag kevés vállalkozást elérő, rossz hatékonyságú kkv-fejlesztési • Közép és hosszú távon a növekvő politikák vásárlóerő miatt bővül a hazai piac • Magas ingatlanárak és bérleti díjak • Adminisztratív terhek csökkenése • A jövedelemcentralizáció fokozódása, • Egyes elmaradó területek ennek révén a nemzetközi felfejlesztése részben a versenyképesség gyengülése kisvállalkozásokra támaszkodva • Magas szintű külföldi tőkebefektetések Forrás: Kállay [2004], 237. oldal
69
3. melléklet
Formai hibák •
nem annyi példányban nyújtották be, ahány elő volt írva
•
nem a megfelelő szöveg szerepelt a borítékon vagy a példányokon
•
nem megfelelő időben nyújtották be
•
a formanyomtatványt elektronikus formában nem csatolták
•
a formanyomtatvány bizonyos részeit megváltoztatták (formátum)
•
a pályázati anyag nincs megfelelően szignálva, aláírva
•
a formanyomtatvány hiányosan lett kitöltve
•
a mellékletek közül hiányzik valami
•
az igazolások nem megfelelőek, vagy hiányoznak
Jogosultsággal kapcsolatos hibák •
a pályázó nem tartozik bele a pályázók körébe
•
a pályázó tulajdonosa nem felel meg a pályázati útmutatóban foglalt feltételeknek
•
a pályázó olyan tevékenységet végez, ami miatt nem pályázhat
•
a pályázó utolsó 2 évi gazdálkodási adatai miatt nem pályázhat
•
a pályázónak 60 napot meghaladó köztartozása van
•
a pályázó megkezdett projekthez igényel támogatást
Tartalmi hibák •
a projekt elszámolható költségei nem elszámolható költségeket is tartalmaz
•
a pályázó valótlan adatot szolgáltat
•
a projekt költségvetése irreális
•
a projekt mérete nincs összhangban a pályázó méretével, képességeivel
•
a pályázó nem felel meg a csekély összegű (de minimis) támogatás felételeinek
•
az igényelt támogatás nem esik a pályázati útmutatóban megjelölt minimális és maximális érték közé
Forrás. http://gvop.hu
70
4. melléklet
A Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő Programja: 1. Kis- és középvállalkozás fejlesztési alprogram: •
Mikro-, kis- és középvállalkozások általános üzleti, működési feltételeinek javítását célzó alprogram
•
Kis- és középvállalkozások technológiai innovációját támogató alprogram
•
Kis- és középvállalkozások külpiaci aktivitását segítő alprogram
•
Minőségfejlesztési alpr.
•
Kézműves mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló alpr.
•
Ágazat-, szakma- és rétegspecifikus alpr.
2. Hídképző alprogram: •
Integrátori beszállítói alpr.
•
Kkv hálózatfejlesztési alpr.
•
Kkv-k információs gazdaságba való bekapcsolódását segítő alpr.
•
Információtechnológiai kezdő vállalkozások támogatását célzó alpr.
3. Befektetésösztönzési alprogram: •
Szolgáltató közigazgatás kialakítása
•
Közvetlen befektetésösztönzési eszközök
Forrás: Kállay [2004] 248. oldal
71
5. melléklet
A Széchenyi Terv forrásai (milliárd forint) Programok
2001
2002
Vállalkozáserősítő
31,4
37,3
Lakásprogram
69,9
72,6
25
28,1
17,5
37
15
28,9
5
6
Energiatakarékossági
2,3
2,3
Aktív foglalkoztatási
1,2
1,2
Autópálya-építési
132,1
120,9
Összesen
299,4
334,3
Turizmusfejlesztés Kutatási, fejlesztési és innovációs Információs társadalom és gazdaságfejlesztési Regionális gazdaságépítési
Forrás: MGI 2002 éves jelentés, 193. oldal
72
6. melléklet
A Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása, évenkénti díjfizetési módozat: Készfizető
Évenkénti díjfizetési
kezességvállalás
módozat
mértéke
esetén
- 50 %
1,15 %
51 - 60%
1,25 %
61 - 70%
1,30 %
71 - 80%
A Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása, egyösszegű díjfizetési módozat: Készfizető
2 év
3 év
4 év
5 év
1,55
1,90
2,30
2,60
%
%
%
%
1,65
2,10
2,50
2,80
%
%
%
%
1,70
2,20
2,60
2,90
%
%
%
%
1,80
2,30
2,70
3,00
%
%
%
%
kezességvállás mértéke - 50%
51 - 60%
61 - 70%
71 - 80%
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalása: Garantált hitelössz.
Futamidő :
(Ft)
1 évig
73
1-3 év 3-7 év 7 év
felett 1-1.000.000 Ft-ig
1000Ft
1000F 1000F t
1000Ft
t
1.000.000-20.000.000 Ft
0.25%
0.5% 0.75%
1.0%
20.000.000-50.000.000Ft
0.60%
1.1%
1.4%
1.6%
50.000.000-100.000.000 Ft-
0.8%
1.4% 1.75%
2.1%
100.000.000-150.000.000 Ft
1,0%
1.65% 2.1%
2.5%
150.000.000-300.000.000Ft
1.2%
2.0%
3.0%
tól
Forrás: www.gkm.gov.hu
74
2.6%
7. melléklet
Az EU hosszú távú célja és operatív programjai közti szintek
Forrás: www.kkvportal.hu
75
8. melléklet
TÁMOGATÁSOK
NÖVEKEDÉSI SZAKASZOK
TÍPUSA Induló váll.
Növekvő váll.
Fejlett váll. Banki finanszírozás,
Pénzügyi támogatás
Üzleti tanácsadás
Működőtőke-finanszírozás,
tőkepiacokhoz való
Induló támogatások,
beruházásösztönzés,
hozzáférés, MBO/MBI
kölcsönök, tőkejuttatás
kockázati tőke
finanszírozás
Cégalapítás, cégbejegyzés,
Marketingstratégia,
Üzleti stratégia, ellátási lánc
üzleti tervezési tanácsadás
szervezeti változatatások
fejlesztése, tudáshálózatok
Menedzseri Emberi erőforrások
Vállalkozói ismeretek,
készségfejlesztés,
készségek
munkaerőtoborzás és -képzés szakértői képzési programok Minőségi szabványok,
K+F tanácsadás,
Technológiatranszfer, IT
Innováció és technológia
termékfejlesztés
használata
Műszaki infrastruktúra
Vállalkozási inkubátorházak
Forrás: Kállay [2004] 151. oldal
76
Munkaerőmenedzsment,
9. melléklet
Közösségi Programok -
EU6 kutatásfejlesztési és demonstrációs keretprogram
-
eEUROPE akcióprogram
-
eCONTENT (digitális tartalomfejlesztés)
-
Safer use of internet (biztonságos internethasználat)
-
IDA (hatóságok közötti adatfeldolgozás)
-
eTEN (e-szolgáltatások elterjesztése)
-
ALA (Fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal)
-
ARGO (Határvédelem, vízumpolitika, menekültügy igazgatási együttműködése)
-
CIVIL PROTECTION (Polgári jogvédelem, polgárok védelme)
-
COMBATING DISCRIMINATION (Társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem)
-
DAPHNE (Erőszak és bűnözés elleni fellépés)
-
DAPHNE II (Program az erőszak ellen (2004 - 2008))
-
E-LEARNING (Oktatási és képzési rendszerfejlesztés)
-
ERASMUS MUNDUS (Közösségi akcióprogram az oktatás minőségének javítására
-
FISCALIS 2007 (Adóügyi együttműködés)
-
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA (Foglalkoztatáspolitika és szociális ügyek)
-
GENDER EQUALITY (Nemek közötti egyenlőség, egyenjogúság fejlesztése)
-
IFJUSÁG 2000-2006 (Ifjúsági együttműködések és programok)
-
INCENTIVE MEASURES IN THE FIELD OF EMPLOYMENT (EIM) (Ösztönző eszközök a foglalkoztatás területén)
-
JOGI EGYÜTTMŰKÖDÉS (Keretprogram polgárjogi témákban)
-
KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KERETPROGRAM (Együttműködés az egészségügy területén)
-
KULTÚRA 2000 (Kulturális együttműködés az európai országok között)
-
LEONARDO DA VINCI (Európai intézmények együttműködése a szakképzés területén)
-
MAP (Többéves vállalat- és vállalkozásfejlesztési program)
-
MARCO POLO (Intermodális teherszállítmányozás fejlesztése, átstrukturálása)
-
MEDIA PLUS (Audiovizuális fejlesztések és politikák)
-
PERICLES (A hivatalos fizetőeszköz, az Euró hamisításának leküzdése)
-
SOCRATES (Európai intézmények együttműködése a felsőoktatás területén)
-
TEMPO (Intelligens szállítmányozási rendszerek)
-
TEMPUS III (Felsőoktatási rendszerek fejlesztése)
-
Town Twinning (Testvérvárosi kapcsolatok)
77
-
VÁM 2007 (Vámügyi együttműködés)
-
LIFE III – környezetvédelem és természetvédelem
-
Intelligens energiát Európának keretprogram
-
SAVE (energiatakarékossági programok)
-
ALTENER (alternatív energiák hasznosítása)
-
Coopener (együttműködés a harmadik világ országaival)
-
STEER (fejlesztések az energiaszállítmányozás területén)
Forrás: www.itdh.hu
78
10. melléklet
A 2005-ös GVOP pályázatok Nagyberuházások • Technológiai korszerűsítés (GVOP-2005-1.1.1.) • Regionális vállalati központok létesítése (GVOP-2005-1.1.2.) • Feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük (GVOP-2005-1.1.3.) • Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése (GVOP-2005-1.2.1.) • Logisztikai központok és szolgáltatásai kfejlesztése (GVOP-2005-1.2.2.) Műszaki, technológiai fejlesztések, egyéb támogatások kkv-k számára • Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése (GVOP-20052.1.1.) • Korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása (GVOP- 2005-2.1.2.) • Emeltszintű, szakmaspecifikus tanácsadás kis- és középvállalkozások számára (GVOP-2005-2.2.2.) • Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés szervezésének támogatása (GVOP2005- 2.3.1.) Kutatás, fejlesztés, innováció • Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és az ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (TST) (GVOP-2005-3.3.1.) • Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése (GVOP-2005-3.3.2) • Vállalati innováció támogatása (KKV) (GVOP-2005-3.3.3.) Informatikai pályázatok • Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek (GVOP-2005-4.1.1.) • Üzleti partnerek közötti E-kapcsolat fejlesztése (GVOP-2005-4.1.2.) • Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára (GVOP2005-4.2.1.) • Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése (GVOP-2005-4.2.2.) • Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein (GVOP-2005-4.4.1.) • Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein (GVOP-2005-4.4.2.) Forrás: http://gvop.hu
79
11. melléklet
---- GVOP 2.2 ---Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése A kis- és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének készsége. A magyar kis- és középvállalkozások körében a jó műszaki, tudományos felkészültség gyakran nem párosul menedzsment-képességekkel, s sok esetben hiányzik a marketing-szemlélet is. Emellett az általában vett alapszintű vállalkozói ismeretek is hiányosak, mivel a közoktatásban a gyakorlati gazdasági ismeretek terjesztése viszonylag szűk körű "Vállalkozói kultúra fejlesztése" című intézkedés ezen szükséges ismeretek megszerzésére ösztönzi a vállalkozásokat. Az intézkedés 2006 végéig 4,07 milliárd forint keretű támogatást tesz lehetővé. Az intézkedés célja a vállalkozások sikeres működéséhez szükséges ismeretek elterjesztése, ezáltal a KKV-szektor hatékonyságának növelése. Cél továbbá a mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességét javító üzleti szolgáltatások támogatása, hogy a szektor minél olcsóbban tudja igénybe venni az üzleti tanácsadók szolgáltatásait. Az intézkedés egyfelől központi program keretében lehetővé teszi a KKV-knek, hogy nonprofit szervezetektől ingyenes alapszintű tanácsadást vehessenek igénybe, max. félmillió forint értékben. Másfelől - pályázati felhívás keretében - emeltszintű, szakmaspecifikus tanácsadásra pályázhatnak, amelyhez max. 2 millió Ft-tal támogatható a tanácsadónak fizetendő óradíjuk. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 4,07 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére a két és fél év alatt. Forrás: www.nfh.gov.hu
80
12. melléklet
---- GVOP 2.3 ---Együttműködés fejlesztése a vállakozói szektorban A kis- és középvállalati, valamint a döntően külföldi tulajdonban lévő, modern nagyvállalati szektor közötti teljesítménybeli eltérés komoly veszélyt jelent a magyar gazdaságra nézve. A KKV-k versenyhátrányukat együttműködések kialakításával csökkenthetik, mivel méretüknél fogva a sikeres piaci helytálláshoz szükséges egyes tevékenységek megszervezésére sokszor nem képesek. Az együttműködés által a KKV-knak lehetősége nyílik, hogy egyesítsék kompetitív előnyeiket. Ezért az "Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban" című intézkedés a KKV-k közötti összefogást, hálózatosodást tűzte ki célul. Az intézkedésre rendelkezésre álló támogatási keret 2006 végéig 7,87 milliárd forint. Az intézkedés két pályázaton keresztül valósul meg. Az intézkedés a KKV-k közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása érdekében célul tűzi ki olyan területileg koncentrált, vagy szakmailag szerveződött vállalati együttműködések (pl.: franchise, kisvállalkozói társaságok, beszerzési társaságok) szerveződését, melyek meghatározott termékek előállítási (ill. szolgáltatás-nyújtási) feltételeinek javítására irányulnak. A KKV-k közötti együttműködés szervezése c. pályázat keretében projektenként max. 5 millió Ft támogatás adható, a következő tevékenységekre: új mikro kis- és középvállalkozásokból álló hálózatok alapítása, szervezése; hálózat tagjai által megvalósuló nagyberuházások előkészítése, pályázati benyújtása; együttműködő vállalkozások működésének folyamatos felügyelete, "mentoringja". Erre a területre a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozások, alapítványok, vagy közalapítványok pályázhatnak. Az Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása c. pályázat keretében projektenként a teljes költség legfeljebb 50%-a, de max. 60 millió Ft támogatás adható, a következő tevékenységekre: a vállalkozások közös beruházásai műszaki gép, berendezés illetve licenszbeszerzése, know-how transzfer termeléshez kötődő ingatlan építés, meglevő hálózatok fejlesztése, közös arculat kidolgozása, vagy adatbázis fejlesztéseesetén. Erre a területre a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozások pályázhatnak. Az intézkedés céljainak eléréséhez összesen 7,87 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére. Forrás: www.nfh.gov.hu
81
13. melléklet
82
Forrás: GKM Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (2004-2006)
83
14. melléklet
84
Forrás: www.ieb.hu
85
ÁBRÁK
86
1. ábra
Forrás. Európa Terv (2004)
87
