A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
2011.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Magyar Kézilabda Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Magyar Köztársaságban működő, a kézilabda sportágban sporttevékenységet folytató sportszervezetek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a kézilabda sportágat irányító önkormányzati elven alapuló, kiemelten közhasznú szervezetként tevékenykedő egyesület (országos sportági szakszövetség) (2) Működését a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. Törvény, (a továbbiakban Ptk.) az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvény (a továbbiakban Et.), a Sportról szóló 2004. évi I. Törvény (a továbbiakban St.), illetőleg a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (a továbbiakban Kszt.), valamint Alapszabálya, továbbá a baseli székhelyű Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) és a bécsi székhelyű Európai Kézilabda Szövetség (EHF) alapszabályai szerint fejti ki. (3) A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el. (4) A Szövetség jogi személy, jogi személyek a Szövetség szervezeti egységeként a megyei (budapesti) Kézilabda Szövetségek (a továbbiakban megyei szövetség). (5) A Szövetség tevékenysége a Kszt. 26. § c/14. pontja alapján közhasznú tevékenységnek minősül. A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
2. § (1) A Szövetség neve:
Magyar Kézilabda Szövetség, rövidített neve: MKSZ. Hungarian Handball Federation (HHF)
(2) A Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. III/305. (3) A Szövetség működési területe: Magyarország (4) A Szövetség alapítási éve: 1933.
3. § (1) A Szövetség jelvénye: köralakban keret-szerűen a kör bal felső karéjából kiinduló, nagy betűkkel szedett MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG felirat, benne sematikus, labdát felugorva lövő, a fej és a jobb testfél tekintetében piros, a bal testfél tekintetében zöld, és közötte fehér színnel hagyott alak, jobb kezében arany színű labdával. (2) A Szövetség pecsétje: kör alakú felírás a Szövetség nevének feltűntetésével, középen a Szövetség jelvénye.
2
(3) A Szövetség zászlaja: csúcsán álló háromszög alakú, az egyik oldalán piros, fehér, zöld színek, közepén az állami címerrel, a másik oldalán fehér alapon a Szövetség jelvénye és neve, mindkét oldalon aranyszínű szegély.
4. § (1) A Szövetség működése felett törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorol. (2) A Szövetség tagja a Nemzetközi Kézilabda Szövetségnek (IHF) és az Európai Kézilabda Szövetségnek (EHF), amelyeknek alapszabályait, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. (3) A Szövetség, annak tagjai, a tag sportolói és hivatalos személyei, a Szövetség szervezeti egységei, szervei és testületei, valamint ezek hivatalos személyei tevékenységük során kötelesek a (2) bekezdésben foglalt szabályokat, valamint a Szövetség jelen Alapszabályát és más szabályzatait, továbbá a kézilabda sportág verseny- és játékszabályait mindenkor betartani. A tag a nevezés benyújtásával nyilatkozik ezen szabályzatok ismeretéről és elfogadásáról. (4) A Szövetség gondoskodik arról, hogy tagjai, szervezeti egységei, szervei és testületei, valamint tisztségviselői, alkalmazottai és megbízottai megismerjék és betartsák a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szabályzatokat és szabályokat. A Szövetség gondoskodik arról, hogy ezen szabályzatok és szabályok magyar nyelven a Szövetség honlapján mindenki számára elérhetőek legyenek.
II. A SZÖVETSÉG FELADATAI 5. § A Szövetség Magyarország területén irányítja, szervezi és ellenőrzi a kézilabdasportot (beleértve ebbe a strandkézilabdázás, szivacskézilabdázás, utcai kézilabdázás /street handball/, csörgőlabda és kerekesszékes kézilabda sportágakat is), mint közhasznú tevékenységet, közreműködik az St-ben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.
6. § (1) A Szövetség kizárólagosan jogosult a) meghatározni és kiadni a működéséhez szükséges szabályzatokat; b) a sportág nemzetközi szabályaival és az Alapszabállyal összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, beleértve a strandkézilabdázást is; c) megrendezni a Magyar Nemzeti Bajnokságot, illetve a Magyar Kupát; d) meghatározni és kiadni a hazai és a nemzetközi versenynaptárt;
3
e) f)
g) h)
i) j) k)
működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken; megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetségek, illetve a sportági külföldi szakszövetségek által megkívánt hozzájárulást magyar kézilabdázók külföldi vagy külföldi kézilabdázók magyarországi versenyzéséhez; képviselni a sportágat a nemzetközi szervezeteiben, és részt venni azok munkájában. szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok (szponzorációs és kereskedelmi szerződések) hasznosításának módjait és feltételeit; a h) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, a Nemzetközi Edzőképző Központot működtetni, edzői tevékenységet engedélyhez kötni és ennek feltételeit meghatározni.
(2) A Szövetség az (1) bekezdésben megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül a) meghatározza a sportág utánpótlás és egyéb fejlesztési céljait, erre tervet dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról; b) jogszabályok és szabályzatai alapján maga, illetve a megyei szövetségei és a régió igazgatóságok útján gondoskodik a sportágban a kézilabdázók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról; c) erre vonatkozó jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, kézilabdázókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza; d) meghatározza a sportlétesítmények a sportág szempontjából történő használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket; e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat; f) érvényesíti a doppingtilalmat; g) megfelelő feltételek fennállása esetén megköti a NEFMI Sportért Felelős Államtitkársággal, illetve a Magyar Olimpiai Bizottsággal, valamint a Magyar Paralimpiai Bizottsággal a támogatási szerződést; h) a Szövetség egészére kiterjedően támogatási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében; i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek, illetve más gazdálkodó szervezetek előtt; j) alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését; k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetségek szabályzataiban és a jogszabályokban, így elsősorban a sporttörvényben, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat. l) adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek.
4
(2) A versenyszerű kézilabdázó egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a Szövetség állapítja meg. (3) A nemzeti válogatott keretek működtetése során a Szövetségre a sportszervezetekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA A SZÖVETSÉG TAGJAI 7. § (1) A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai jogok és kötelezettségek terjedelme alapján tevékenykedhetnek. (2) A Szövetségnek ezen alapszabály szerint közvetlenül tagja minden a Szövetség versenyrendszerében résztvevő sportszervezet, amely felvételét kéri, a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára kötelezőnek ismeri el, a tagdíjat megfizeti és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.
8. § (1) A tagfelvétel ügyében a sportszervezet székhelye szerint illetékes régió igazgatóságok döntenek. A régió igazgatóság döntésével szemben az érdekelt 30 napon belül jogorvoslattal élhet, melynek folytán a másodfokú döntés az MKSZ Elnöksége hatáskörébe kerül. (2) Tagsági viszonyt csak egy jogcímen lehet létesíteni. (3) A Szövetség és a régió igazgatóságok tagjaikról nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás tartalmazza a tag sportszervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét. (4) A szövetségi tagság megszűnik kilépéssel az MKSZ Fegyelmi Bizottsága általi kizárással jogutód nélküli megszűnéssel (5) A tag kizárására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére három hónapnál hosszabb időtartamig nem tesz eleget, illetve ha a Szövetség alapszabályát és egyéb szabályzatát, valamint határozatait, illetve a verseny- és játékszabályokat súlyosan és vétkesen megszegi. Kizárásra fegyelmi eljárás során hozott jogerős fegyelmi határozatba foglalt fegyelmi büntetésként kerülhet sor. A fegyelmi eljárás lefolytatására a Szövetség Fegyelmi Szabályzatát kell alkalmazni, azzal, hogy a tag kizárását a Fegyelmi Bizottságnál a Szövetség Elnöksége kezdeményezheti. (6) A tagdíj mértékét és fizetésének szabályait az Elnökség évente határozza meg. A tagdíjat a Szövetség számlájára kell befizetni, kivéve a megyei bajnokságban szereplő sportszervezeteket, akik a tagdíjat közvetlenül a területileg illetékes, a tagfelvételről
5
döntő régió igazgatósághoz fizetik, amelyek a tagdíjat a sportszervezet székhelye szerint illetékes megyei szövetség működésére fordítják.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 9. § (1) A tagok jogai: a) részt vehet – küldöttei útján – a Szövetség Küldöttgyűlésén és határozatainak meghozatalában, b) küldöttei útján választhat és küldöttei, illetve jelöltjei útján választható, c) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, amelyre a Szövetség érintett szervének legkésőbb 30 napon belül írásban kell válaszolnia, e) ajánlásokat tehet a Szövetség szervezeteit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására, f) a Szövetség elnökétől és főtitkárától tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről, g) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltűntetheti szövetségi tagságát. (2) A tagok kötelezettségei: a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése, b) a Szövetség, az IHF és az EHF Alapszabályának, szabályainak, szabályzatainak, a verseny- és játékszabályoknak betartása, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak végrehajtása, c) a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságból ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése, d) a sportág népszerűsítése, e) a tagdíjnak az Elnökség által megállapított határidőig történő megfizetése.
TISZTELETBELI ELNÖKÖK, TISZTELETBELI ELNÖKSÉGI TAGOK ÉS PÁRTOLÓI CÍMEK ADOMÁNYOZÁSA
10. §
(1) A Küldöttgyűlés tiszteletbeli elnöki címet adományozhat a Szövetség azon volt elnökeinek, akik kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.
6
(2) Tiszteletbeli elnök cím adományozható azoknak a személyeknek is, akik több évtizeden keresztül kimagasló érdemeket szereztek a kézilabdázás fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában. (3) A Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagja cím azoknak adományozható, akik az elnökség tagjaként vagy más fontos területen több évtizeden keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták. (4) A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek és elnökségi tagjainak személyére a Küldöttgyűlés jelölőbizottsága vagy az Elnökség tehet javaslatot. (5) A Szövetség pártolója cím használatára jogosult az a természetes személy, aki rendszeres társadalmi munkájával és ehhez fűződő rendszeres – a Szövetség által meghatározott – díj fizetésével a Szövetség munkáját támogatja. A pártolói cím odaítélése az Elnökség hatáskörébe tartozik. (6) A Szövetség támogatója cím használatára jogosult az a jogi személy, amely a Szövetség közhasznú létét elismerve azt rendszeres pénzügyi vagy egyéb támogatással segíti.
IV. A SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI SZERVEI 11. § A Szövetség szervei: a) a küldöttek gyűlése (a továbbiakban és előzőekben Küldöttgyűlés) b) az Elnökség c) Társadalmi Tanácsadó Testület d) a Felügyelő Bizottság e) a megyei (budapesti) szövetségek (továbbiakban: megyei szövetségek) f) régió igazgatóságok g) az NB I-es Liga, h) az Amatőr Tanács i) a bizottságok és albizottságok j) az MKSZ iroda
V. A SZÖVETSÉG LEGFELSŐBB SZERVE KÜLDÖTTGYŰLÉS 12. § (1) A Szövetség legfelsőbb szerve a tagok küldötteiből álló Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlésen dönteni kell legalább 3 fő mandátum vizsgáló bizottság, 1 fő jegyzőkönyvvezető, 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő és 3 fős szavazatszámláló bizottság
7
megválasztásáról, akiknek a megbízása az adott Küldöttgyűlésre szól. Küldöttgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni.
A
(2) A Küldöttgyűlést az elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívnia. A Küldöttgyűlés időpontját az elnökségnek legalább 30 nappal korábban kell megállapítania és ugyanekkor írásban kell tagjait értesíteni a Küldöttgyűlés helyszínéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről. (3) A Küldöttgyűlést az Elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, ha a) a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri; b) a bíróság azt elrendeli. c) az Felügyelő Bizottság indítványára (4) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály elfogadása és módosítása; b) az Elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, továbbá az Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása; c) a Szövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása; d) a Szövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása és megszüntetése; e) a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása; f) a Szövetség elnökének, alelnökeinek, az elnökség tagjainak, az Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása g) tiszteletbeli elnök illetve tiszteletbeli elnökségi tag címek odaítélése, illetve visszavonása; h) mindaz, amit jogszabály és az alapszabály a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (5) Az Elnököt, az alelnököt (alelnököket) és az Elnökség további tagjait a Küldöttgyűlés 4 évre választja, azzal, hogy az utóbb megválasztott elnök, alelnök, vagy elnökségi tag mandátumának érvényessége a többi elnökségi tag mandátumának érvényességéhez igazodik. Az Elnökség tagjai újraválaszthatóak és visszahívhatók. Amennyiben bármilyen okból az Elnökség tagjainak több, mint 50 %-a utóbb kerül megválasztásra, úgy a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) mandátuma igazodik az újonnan megválasztott tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) mandátumához, azzal, hogy amennyiben ilyen módon a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) mandátuma az ilyen meghosszabbítással a 4 évet meghaladná, úgy valamennyi elnökségi tag (beleértve az elnököt és az alelnököket is) megbízatása a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) megválasztásától számított 4 év elteltével szűnik meg. (6) A Szövetség Küldöttgyűlése négy év időtartamra – figyelembe véve és megfelelően alkalmazva az (5) bekezdésben foglaltakat – Elnökből, továbbá kettő tagból álló Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az MKSZ Küldöttgyűlésén tanácskozási joggal részt vehetnek.
8
(7) A Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének hiányában a Küldöttgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról, közhasznúsági jelentésről és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet. (8) A Szövetség köteles könyvvizsgálót is megbízni gazdálkodásának ellenőrzésére. A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a Küldöttgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.
A KÜLDÖTTGYŰLÉSEN SZAVAZÁSRA JOGOSULT TAGOK HATÁROZATKÉPESSÉG 13.§ (1) A tagokat a Küldöttgyűlésen a küldöttek az alábbiak szerint képviselik: a.) az NB I. osztályban szereplő sportszervezetenként: 1-1 fő b.) az NB I/B osztályban szereplő három sportszervezetenként: 1-1 fő c.) az NB II. osztályban szereplő négy sportszervezetenként: 1-1 fő d.) megyei bajnokságban induló öt sportszervezetenként: 1-1 fő e.) az a tag, amely bármely osztályban férfi és női szakosztályt is működtet, a szakosztályok e tekintetben külön sportszervezetenként veendők figyelembe f.) az a tag, amely több bajnoki osztályban is indít csapatot, csak egy sportszervezetként vehető számításba és rá arra a legmagasabb osztályra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyben csapatot indít. (2)
A küldöttek megbízása a (3) – (4) bekezdés szerinti tájékoztatás Szövetséghez történő beérkezésétől hatályos.
(3)
A küldötteket NB I-ben az NB I-es sportszervezeteknek NB I/B-ben és NB II-ben az Amatőr Tanács és a területileg illetékes régió igazgatóságok által szervezett gyűlésen, a megyei bajnokságban induló sportszervezeteknek a megyei Szövetség által szervezett gyűlésen kell megválasztani és tájékoztatni arról az MKSZ irodát a Küldöttgyűlést megelőző legkésőbb 20 nappal, azzal, hogy az írásbeli tájékoztatást a 20. nap éjfélig elsőbbségi küldeményként postára kell adni.
(4)
Az NB I-es sportszervezetek a küldött nevét a sportszervezet bejegyzett képviselőjének aláírásával írásban közlik a Szövetség elnökével, a Szövetség irodájába való megküldéssel, legkésőbb a (3) bekezdésben megjelölt időpontig.
(5)
A küldöttválasztó gyűlésekről /(3) bekezdés második és harmadik albekezdés/ az azokat szervező amatőr tanács, illetve a megyei szövetség és régió igazgatóság jegyzőkönyvet és jelenléti ívet köteles felvenni, és a jegyzőkönyvben, vagy külön íven szerkesztett határozatban köteles rögzíteni a küldöttválasztás eredményét. A gyűléseket követő 5 munkanapon belül a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, illetve ha külön íven került megszövegezésre, a küldöttválasztás eredményét tartalmazó
9
határozatot eredeti példányban, a jegyzőkönyv hitelesítőinek választott 2 személy által aláírva kell a Szövetség irodájába megküldeni a Szövetség elnökének. A küldöttválasztó gyűlés időpontjáról és helyéről a meghívókat a küldöttválasztás előtt legalább 8 nappal ki kell küldeni az érintett sportszervezeteknek. (6)
A megválasztott küldöttek mandátuma a rendes Küldöttgyűlésre és az azt követő, a következő évi rendes közgyűlésig megtartott valamennyi esetleges rendkívüli Küldöttgyűlésre érvényes.
(7)
A küldöttek visszahívhatók, a visszahívásra a megválasztásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. Amennyiben a küldött meghal, vagy a megválasztására jogosult szervezetnek akadályoztatását jelenti be, vagy küldötti mandátumáról lemond, úgy a megüresedett helyre a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint kell új küldöttet választani.
14. § A Küldöttgyűlésre meghívandók:
(1) a)
tanácskozási joggal a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság, a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve egyéb sportszövetségek képviselője,
b)
tanácskozási joggal a Szövetség bizottságainak és albizottságainak vezetői,
c)
a hírközlő szervek képviselői,
d)
tanácskozási joggal tiszteletbeli elnökök, tiszteletbeli elnökségi társelnökök és más, az Elnökség döntése alapján meghívandó vendégek.
e)
tanácskozási joggal a megyei Szövetségek elnökei, a Liga elnöke, az Amatőr Tanács elnöke, a szövetségi kapitányok és a szakmai igazgató
f)
tanácskozási joggal az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai
tagok,
A Küldöttgyűlés határozatképessége:
(2) a)
a Küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele megjelent,
b)
ha a Küldöttgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra várakozás után sem határozatképes, a Küldöttgyűlést 8 napon túli és 30 napon belüli időpontra újból össze kell hívni, amely Küldöttgyűlés, az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes; a fenti szabályok figyelembevételével a megismételt Küldöttgyűlést is lehetőség szerint minden év május 31. napjáig össze kell hívni
c)
a határozatképességet a Küldöttgyűlésen a döntések előtt ellenőrizni kell.
10
A KÜLDÖTTGYŰLÉS NAPIRENDJE 15. § (1) A Küldöttgyűlés napirendjét a Szövetség Elnöksége állapítja meg és terjeszti a Küldöttgyűlés elé. Az Elnökség jogosult a Küldöttgyűlés napján és helyszínén rendkívüli napirendi pont felvételére is, ha az összes kiadható mandátumhoz viszonyítottan a küldöttek többsége azt megszavazza. (2) A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal benyújtják az Elnökségnek. Az e határidő után vagy a Szövetség Küldöttgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha az összes kiadható mandátumhoz viszonyítottan a küldöttek többsége azokat megszavazta. (3) Az Alapszabály módosítására bármely tag és az Elnökség tehet javaslatot. Az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot a tag köteles a Küldöttgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően írásban benyújtani a Szövetség elnökének, azzal, hogy ezen időpontig a javaslatnak be kell érkeznie. Az Alapszabály módosítására kizárólag írásos előterjesztés alapján kerülhet sor.
A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁROZATHOZATALA 16. § (1)
A Küldöttgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel (szavazólap felmutatásával) történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(2)
A Küldöttgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség – az Alapszabály 12. § (5-6) bekezdéseiben meghatározott – tisztségviselőit. A Küldöttgyűlés egyszerű többséggel a tisztségviselő választásra is nyílt szavazást rendelhet el. A Küldöttgyűlés szavazásra jogosult küldötteinek 1/3-a más kérdésben is indítványozhat titkos szavazást. A megválasztható tisztséggel azonos számú jelölt esetén a választás nyílt szavazással is történhet.
(3)
A titkos szavazás szavazólap urnába helyezésével történik. A szavazatok összesítését a szavazatszámláló bizottság végzi.
(4)
Az egyszerű többséget a jelenlévő küldöttek több mint felének „igen” szavazata jelenti.
(5)
Az Alapszabály 12. § (5-6) bekezdéseiben meghatározott tisztségviselőket választó Küldöttgyűlés előtt legalább egy hónappal a Szövetség Elnöksége jelölőbizottságot hoz létre. A jelölő bizottságnak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát ezen bizottság elnöke terjeszti a Küldöttgyűlés elé. A jelölőlistát a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel kiegészítheti.
11
(6)
A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv pontos elkészítése érdekében az elhangzottak elektronikus úton, hang- és képfelvétel formájában is rögzíthetők, erről a Küldöttgyűlésen résztvevőket a Küldöttgyűlés megnyitásakor tájékoztatni kell. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Küldöttgyűlésen elhangzott felszólalások és javaslatok lényegét, valamint a hozott határozatokat, azok tartalmát, időpontját, hatályát és a döntéshozatali arányt. A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető, továbbá két, a Küldöttgyűlésen megválasztott személy hitelesítik.
(7)
A Szövetség Küldöttgyűlése nyilvános.
(8)
A Küldöttgyűlés határozatait, döntéseit, valamint a közhasznú szervezetként működő Szövetség éves beszámolóját a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság hivatalos lapjában, illetve a Szövetség honlapján közzé kell tenni. A Küldöttgyűlésen hozott határozatokról és döntésekről a megyei szövetségek útján vagy egyéb módon (Hírlevél) a tagokat is értesíteni kell.
VI. ELNÖKSÉG AZ ELNÖKSÉG ÖSSZETÉTELE 17. §
(1) Az Elnökség létszáma 8 fő (elnök, 2 alelnök, és 5 elnökségi tag). (2) Az Elnökségnek csak olyan magyar állampolgár vagy Magyarországon bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el. Ezen tisztségekre olyan személy is megválasztható, aki nem tag képviselője. Az Elnökség tagjai közül 1-1 főt a Küldöttgyűlés az NB I-es Kézilabda Liga női-, illetve férfi csatapainak képviselőjeként választ meg, rájuk az NB I-es Kézilabda Liga jogosult javaslatot tenni, és a Liga javaslata alapján a javasolt személyek felkerülnek a jelölőlistára. (3) Az Elnökség tagjainak főbb jogai és kötelezettségei: a) részvétel az elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában, b) észrevételek, javaslatok tétele a kézilabdázással és a Szövetség működésével kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a kézilabdázással összefüggő ügyekben a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel Küldöttgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Szövetség képviselete, f) a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása,
12
g)
közreműködés minden olyan feladatban, amely a kézilabdázás fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak.
(4) Az Elnökségi tagság megszűnik: a) ha a megbízás lejár, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással e) kizáró ok bekövetkezésével. (5) Az elnök, az alelnökök, illetve az elnökség tagjai visszahívhatók. A visszahívást a Szövetség legalább 75 tagja, vagy legalább 2 fő elnökségi tag együttesen kezdeményezheti. A kezdeményezést a kezdeményezők írásban juttatják el a Szövetség főtitkárához, melyet a főtitkár 30 napon belül köteles az Elnökség elé terjeszteni. Az Elnökség köteles legalább 30, legfeljebb 45 napon belüli időpontra Küldöttgyűlést összehívni, melynek napirendjére kell tűzni a visszahívásra vonatkozó kezdeményezést. A visszahívási kezdeményezés írásos előterjesztését az Elnökség a küldötteknek megküldi. A kezdeményezést már összehívott küldöttgyűlésre is beterjesztheti a Szövetség legalább 75 tagja, vagy legalább 2 fő elnökségi tag, mely esetben a kezdeményezést legkésőbb az adott küldöttgyűlés bezárásáig kell írásban levezető elnök részére átadni. (6) A visszahívás titkos szavazással történik, azzal, hogy a küldöttgyűlés egyszerű többséggel elrendelheti nyílt szavazás lefolytatását is. Érvényes és eredményes a visszahívás az érintett személyre, vagy személyekre vonatkozóan, amennyiben a határozatképes Küldöttgyűlésen jelen lévő küldöttek több, mint fele a visszahívást megszavazza. (7) A Küldöttgyűlés egyszerű többséggel dönthet úgy is, hogy nem az egyes elnökségi tagokat, hanem az Elnökséget, mint testületet hívja vissza, mely esetben a szavazás egységesen az Elnökség valamennyi tagjára vonatkozik. Kivételt képez ez alól az olyan elnökségi tag személye, akinek a megválasztása és a visszahívásról döntő Küldöttgyűlés időpontja között 6 hónap még nem telt el. Az ilyen elnökségi tagok csak abban az esetben hívhatók vissza, ha tisztségükre méltatlanná váltak, és ez esetben is személyükre akkor is külön kell szavazni, ha egyébként a visszahívás az Elnökségre, mint testületre vonatkozik. Amennyiben a Küldöttgyűlés az Elnökséget, mint testületet hívja vissza, de az elnökségi tagok között van olyan, akinek a megválasztása óta 6 hónap még nem telt el, úgy ezen személyek mandátuma továbbra is megmarad, és csak a megüresedett helyekre lehet új választást kiírni. (8) Amennyiben a visszahívás miatt az Elnökség létszáma a 19. §. (5) bekezdésben rögzített létszám alá csökken, a Küldöttgyűlés dönt azonnali választásról, mely esetben a jelölőlistát a Küldöttgyűlés a jelenlévők javaslatai alapján egyszerű többséggel állítja össze. Amennyiben a jelölőlista összeállítása bármilyen okból akadályba ütközik, vagy egyébként a küldöttek egyszerű többséggel úgy határoznak, úgy a választásra új Küldöttgyűlést kell összehívni, mely esetben az új Küldöttgyűlés időpontjáról - melyet legalább 30, legfeljebb 60 napon belüli időpontra kell tűzni – is dönteni kell.
13
AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE ÉS FELADATAI 18. § (1) A Szövetség tevékenységét a Küldöttgyűlések közötti időszakban az Elnökség, mint a Szövetség képviseleti (ügyintéző) szerve irányítja. Az Elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azonban az Elnökség indokolt esetben – különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén – ettől eltérően is rendelkezhet. (2) Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni. (3) A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásaitól, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (4) A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő június 30-ig a Szövetség honlapján el kell helyezni. (5) Az Elnökség feladatai: a) a Szövetség Küldöttgyűlésének előkészítése és összehívása, b) a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása, illetve szervezése, c) a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása, d) a szervezeti- és működési-, gazdálkodási-, a fegyelmi- stb. szabályzatok megállapítása és módosítása, e) az évi költségvetés előterjesztése, f) bizottságok, albizottságok létrehozása, megszüntetése és működtetése (kivéve azokat a bizottságokat, amelyeket a küldöttgyűlés hoz létre és szüntet meg), g) bizottságok és albizottságok vezetőinek és tagjainak megbízása és felmentése, h) az MKSZ főtitkárának kinevezése és munkaszerződéssel történő alkalmazása.
14
i)
j) k) l)
m) n) o) p) q)
r) s) t) u) v) w)
szövetségi kapitányok, szakmai igazgató, régió igazgatók és az SZMSZ által az Elnökség kinevezési és felmentési jogkörébe sorolt más személyek megbízása és felmentése, tagfelvételi kérelmek II. fokon történő elbírálása, a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, mesteredzői címre, állami kitüntetésekre, a Szövetség támogatója címre és egyéb elismerések adományozására vonatkozó javaslattétel, döntés a hatáskörébe tartozó elismerések adományozásában; a világversenyeken résztvevő küldöttségek összetételének jóváhagyása, a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása és gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése, az olimpiai felkészülési terv elfogadása, kapcsolattartás a NEFMI Sportért Felelős Államtitkársággal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel és a sportszervezetekkel döntés – a Szakmai és Versenybizottság albizottságaként működő játékvezetői albizottság elnökének javaslata alapján – a nemzetközi minősítésű játékvezetők IHF-hez és EHF-hez történő felterjesztése kérdésében, az éves tagdíj összegének és a tagdíjfizetési szabályzat megállapítása, döntés könyvvizsgáló személyéről és díjazásáról, döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség Küldöttgyűlése hatáskörébe utal. a megyei Szövetség működési rendjének meghatározása a Szövetség pártolóinak nyilvántartása, a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjainak kinevezése és visszahívása.
(6) Az Elnökség a kézilabdázást jelentősen támogató magánszemélyt a két küldöttgyűlés közötti időszakban „társelnök” címmel ruházhat fel, aki tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein. (7) Az Elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli – a költségvetésben nem szereplő –, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. (8) Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, továbbá gazdasági társaság alapítása, abban tulajdon szerzése, üzletrész, illetve más tagsági jogok elidegenítése, megterhelése, azzal, hogy a Szövetség csak olyan gazdasági társaság tagja lehet, ahol felelőssége nem korlátlan. (9) A Szövetség képviseletében az Elnökség a magyar kézilabdasport támogatása és fejlesztése céljából alapítványokat hozhat létre. Az alapítványok kuratóriumainak tagjaira vonatkozó javaslatok megtétele az Elnökség, mint az alapító ügyintéző és képviseleti szerve kizárólagos hatáskörébe tartozik. (10) A banki utalványozási jogkört a tisztségviselők és az Elnökség tagjai közül kettő személy együttesen gyakorolhatja.
15
AZ ELNÖKSÉG MŰKÖDÉSE 19. § (1) Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze, az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével. Az Elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a Küldöttgyűlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, készíti el – szervezeti és működési szabályzatában – ügyrendjét. (2) Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves ülésterv alapján legalább kéthavonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az Elnök, a főtitkár, a Felügyelő Bizottság nevében annak elnöke, vagy az elnökségi tagok egyharmada ok és cél megjelölésével indítványozza. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható. (3) Az Elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni a Szövetség főtitkárát, szakmai igazgatóját, jogi szakértőjét, a versenyigazgatót, férfi és női szövetségi kapitányát, az Amatőr Kézilabda Tanács elnökét, az NB I-es Kézilabda Liga elnökét, a Felügyelő Bizottság elnökét, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett más személyeket. (4) Az Elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 14 napon belül ismételten össze kell hívni. (5) Amennyiben a két Küldöttgyűlés közötti időszakban a Szövetség Elnökségének létszáma 5 alá csökken, 30 napon belül Küldöttgyűlést kell összehívni, új elnökségi tagokat kell választani. (6) Ha az Elnökségi ülésen szavazategyenlőség keletkezik, a határozati javaslat elvetettnek minősül. (7) Bármely elnökségi tag kívánságára többségi határozattal megerősített titkos szavazással is dönthet. (8) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv pontos elkészítése érdekében az elhangzottak elektronikus úton, hang- és képfelvétel formájában is rögzíthetők, erről az elnökségi ülésen jelenlévőket az ülés megnyitásakor tájékoztatni kell. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelenteket, az ülésen elhangzott felszólalások lényegét, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat és döntéshozatal arányát. A határozatokról az érintett szerveket és személyeket, továbbá az megyei szövetségek Hírlevél útján vagy egyéb módon 15 napon belül értesíteni kell, és ugyanezen határidőn belül a határozatokat a Szövetség honlapjára fel kell tenni.
16
AZ ELNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS FELÜLVIZSGÁLATI JOGKÖRE 20. § (1) Felügyeleti jogkörében az Elnökség a Szövetség által létrehozott szervei (kivétel: Küldöttgyűlés, Felügyelő Bizottság) és a tisztségviselőinek a kézilabda sportág egészét érintő ügyekben hozott első fokú jogerős határozatait – kérelemre a megyei szövetségek jogerős I. fokú határozatait - megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az Alapszabállyal, vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, illetőleg a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség vagy valamely bizottság jogerős és kihirdetett határozataival ellentétes. (2) Felülvizsgálati jogkörében az Elnökség a megyei szövetségek alapszabályait, szabályait megsemmisítheti, és a megyei szövetségeket új eljárás lefolytatására utasíthatja, illetve megváltoztathatja,
VII. TISZTSÉGVISELŐK ELNÖK, ALELNÖKÖK, ELNÖKSÉGI TAGOK, FŐTITKÁR, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE ÉS TAGJAI
ELNÖK 21. § (1) A Szövetség élén az Elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az Elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. (2) Az Elnök feladatai és hatásköre: a) vezeti a Küldöttgyűlés és az Elnökség üléseit, b) képviseli a Szövetséget, c) közreműködik az Alapszabály és az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a Küldöttgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében, d) figyelemmel kíséri a Szövetség bizottságainak munkáját, e) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről, f) kapcsolatot tart a megyei szövetségekkel, g) aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, h) intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Küldöttgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe, i) az Elnökség határozatának megfelelően munkáltatói jogkört gyakorol a főtitkárral szemben, j) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség hatáskörébe utal.
17
(3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alábbi személyek helyettesítik: általános alelnök, alelnökök, főtitkár vagy az Elnök által erre a célra megbízott elnökségi tag, vagy tisztségviselő. Az Elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjában a Szövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja. (4) Az alelnökök feladatait, hatáskörét és jogkörét az Elnökség határozza meg.
Főtitkár 22. § (1) A Szövetség szervezetének vezetője a Szövetséggel munkaviszonyban álló főtitkár. (2) A főtitkár feladatai és hatásköre: a) a tisztségviselőkkel és a Szövetség szerveivel együttműködve összehangolja a Szövetség és a megyei szövetségek, valamint a régiós igazgatóságok tevékenységét, biztosítja az Alapszabály, valamint a hatályos jogszabályok, illetve a szabályzatok betartását. b) összehangolja az Elnökség, a bizottságok, a tisztségviselők és a munkaviszonyban álló dolgozók, valamint a társadalmi segítők munkáját. c) szervezi és figyelemmel kíséri a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását. d) előkészíti a Küldöttgyűlést, illetve az Elnökség üléseit. e) a Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve, egyéb jogviszonyban állók esetében az arra vonatkozó jogszabály alapján gyakorolja mindazon jogokat, amelyek nem tartoznak az elnökség, vagy az elnök kizárólagos hatáskörébe. f) felelős a gazdálkodási rend megtartásáért, az elnök akadályoztatása esetén, annak meghatalmazásával aláírási és utalványozási jogköre van. g) az elnök akadályoztatása esetén, annak meghatalmazásával képviseli a Szövetséget, illetve felhatalmazás alapján helyettesít más tisztségviselőket. h) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről. i) gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, határozatai nyilvántartásáról és végrehajtásáról. j) közreműködik a hazai és nemzetközi versenynaptár összeállításában. k) a szövetségi kapitányok véleményének figyelembevételével javasolja az elnökségnek a válogatott csapatok hazai mérkőzéseinek színhelyét és időpontját, a nemzetközi tornákon, versenyeken, mérkőzéseken résztvevő küldöttségek személyi összetételét. l) gondoskodik a Szövetség nyilvántartásainak vezetéséről. m) figyelemmel kíséri a Szövetséget érintő jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a Szövetség szabályzatainak módosítását. n) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket szabályzatok, a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség hatáskörébe utalnak.
18
(3) A főtitkár tevékenységéről az Elnökségnek köteles beszámolni. (4) A Szervezeti és Működési Szabályzat főtitkár-helyettesi tisztséget (munkakört) állapíthat meg.
VIII. TÁRSADALMI TANÁCSADÓ TESTÜLET 23. §. (1)
(2)
(3)
(4) (5) (6)
A Társadalmi Tanácsadó Testület 15 főből álló Testület, melynek tagjait a Szövetség tagjai által írásban javasolt személyek köréből határozatlan időre az Elnökség választja meg, és amelynek tagjait az Elnökség jogosult visszahívni. A Társadalmi Tanácsadó Testület tagjai a kézilabda sportágban, illetve az élet más területein kiemelkedő eredményeket elérő, illetve szakterületükön kiemelkedő súllyal rendelkező személyek lehetnek. A Társadalmi Tanácsadó Testület vezetését a Társadalmi Tanácsadó Testület elnöke látja el, akit az Elnökség kér fel erre a tisztségre. A Társadalmi Tanácsadó Testület munkáját, tevékenységét a Testület elnöke szervezi, az üléseit ugyancsak ő hívja össze. A Társadalmi Tanácsadó Testület ügyrendjét maga fogadja el és azt az Elnökség hagyja jóvá. A Társadalmi Tanácsadó Testület az Elnökség tanácsadó szerveként működik, minden ügyben jogosult javaslatot, illetve észrevételeket és indítványokat tenni. A Társadalmi Tanácsadó Testület kiemelt feladata a) a Magyar Kézilabdázásért Emlékérem jogosultjának személyére való kizárólagos javaslattétel joga, b) hazai és nemzetközi események, programok megszervezéséhez, előkészítéséhez való segítségnyújtás, c) segítségnyújtás a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, fenntartásában, ápolásában. IX.
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 24. § (1) A St-ben meghatározott Ellenőrző Testület jogkörét a Szövetségben a Felügyelő Bizottság gyakorolja. (2) A Küldöttgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló Felügyelő Bizottságot választ. (3) Az Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymásnak, a képviseleti és ügyintéző szervek vezetőinek és tagjainak a Ptk. szerinti értelmezésben közeli hozzátartozói.
19
(4) Az Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja. A Bizottság feladatainak ellátására külső szakembereket is igénybe vehet. (5) Az Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja. A Szövetség Küldöttgyűlése és az Elnökség javaslatot tehet vizsgálandó témakörökre. (6) Az Felügyelő Bizottság feladatai különösen: a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a Szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. (7) Az Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása érdekében jogosultak az Elnökség ülésein részt venni, a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos irataiba, könyveibe betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják, a szövetség tisztségviselőitől és a bizottságoktól jelentést, a Szövetség tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek. (8) Az ellenőrzések megkezdéséről az Felügyelő Bizottság elnöke az Elnököt és a főtitkárt köteles tájékoztatni. Az ellenőrzés során az Felügyelő Bizottság a pénzügyi, gazdasági, illetőleg belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (9) Az ellenőrzés tapasztalatairól az Felügyelő Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja az Elnökséget. Amennyiben a vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, kezdeményezi az Elnökség soron kívüli összehívását, ha a feltárt jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény olyan jellegű, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása Elnökségi döntést tesz szükségessé; tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (10) A feltárt jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről, azok eredményéről az Felügyelő Bizottság az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 nap elmúltával utóvizsgálat keretében tájékozódik. (11) Amennyiben a jogszabálysértés további fennállását észleli, az Felügyelő Bizottság kezdeményezi rendkívüli Küldöttgyűlés összehívását melyet az elnökségnek teljesítenie kell a 13. §. (3) bekezdése szerint. (12) Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, az Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. (13) Az Felügyelő Bizottság jogait és kötelezettségeit a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. (14) Tevékenységéről a Bizottság elnöke a Szövetség Küldöttgyűlésének évente köteles beszámolni. 20
(15) Az Felügyelő Bizottság működésére – az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (16) A Felügyelő Bizottság elnöke, illetve tagjai részére a Szövetség Elnöksége díjazást állapíthat meg. (17) A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak visszahívására a 17. §. (5) – (8) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
X. TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
25. § (1) Az Elnökség határozatának hozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b./ pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának – tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (2) A Szövetség elnöke, alelnökei, főtitkára nem lehetnek a megyei szövetségek és a régió igazgatóságok tisztségviselői, illetve a megyei szövetségekkel munkaviszonyban álló személyek. (3) Nem lehet a Szövetség tisztségviselője az a személy, aki olyan, két évnél nem régebben megszűnt közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget - a szervezet megszűnését megelőző két éven belül legalább egy évig – amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki (4) Nem lehet a Szövetség Felügyelő Bizottságének elnöke vagy tagja, illetőleg a Szövetség könyvvizsgálóként nem alkalmazhatja azt a személyt, aki a Szövetség Elnöke, alelnöke vagy elnökségi tagja, a Szövetséggel Felügyelő Bizottsági megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a Szövetségtől származó egyéb juttatásban részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, az előzőekben felsorolt kizáró okkal érintett személyek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa.
21
XI. A SZÖVETSÉG JOGI SZEMÉLYISÉGŰ SZERVEZETE ÉS HATÁSKÖRE A MEGYEI (BUDAPESTI) KÉZILABDA SZÖVETSÉGEK 26. § A Megyei Szövetség feladatai a Szövetség által részére megállapított működési rend szerint (1) a)
b) c)
d) e) f) g)
a Szövetség feladatai közé nem utalt megyei bajnokságok és kupák szervezése, működtetése, az ebben résztvevő sportszervezetek tevékenységének összehangolása, a működéséhez szükséges belső szabályzatok elkészítése, a nemzetközi és hazai versenynaptár a Szövetség által történő jóváhagyását követően a megyei szövetség versenyeivel kapcsolatos hazai versenynaptár elkészítése, az edzőképzésben valamint sportszakember képzésben, továbbképzésben való közreműködés, a szövetség által meghatározott utánpótlásterv végrehajtásában való közreműködés, mindazon feladatok ellátása, amit a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata ekként előír, a megyei szövetség feladatait a régió igazgatóságokkal együtt végzi.
(2) A megyei szövetség vezetőit maga választja meg. (3) A megyei (budapesti) kézilabda szövetségek a Magyar Kézilabda Szövetség tisztújító Küldöttgyűlése előtt kötelesek a soron következő tisztújításukat elvégezni.
27.§ (1)
A Szövetség Küldöttgyűlése jelen Alapszabályi rendelkezés elfogadásával a megyei szövetségeket, mint a Szövetség szervezeti egységeit, jogi személyiséggel ruházza fel.
(2)
A megyei szövetségek legfőbb szerve a megyei szövetségi közgyűlés, melynek hatásköre megegyezik a Szövetség Közgyűlésének (Küldöttgyűlésének) a hatáskörével. A megyei szövetség ügyintéző-képviseleti szerve a megyei elnökség. Az elnökség tagjait a megyei szövetség közgyűlése maga választja, a választás eredményét pedig köteles a Szövetségnek 30 napon belül bejelenteni.
(3)
A megyei szövetségek vezetésének és működésének rendje megegyezik a Szövetségre vonatkozó hasonló szabályokkal, szabályzatai pedig a helyi
22
körülmények figyelembevételével meg kell hogy feleljenek a Szövetség hasonló szabályzatainak. (4)
A megyei szövetségek a területre utaló elnevezést használhatják.
(5)
A székhelye szerint illetékes megyei szövetségek maguk állapítják meg és a Régió Igazgatóságokon keresztül szedik be a megyei bajnokságban szereplő sportszervezetek tagdíját, ezen felül pedig az NB II-ben szereplő sportszervezetek csapatai után a tagdíj 50 %-át. A nevezési díj 100 %-át a Szövetség az adott bajnokságot rendező megyei szövetség rendelkezésére bocsátja a területileg illetékes régió igazgatóságon keresztül.
(6)
A megyei szövetség önállóan gazdálkodik, saját bevételei a tagdíj bevételekből, egyéb jogcímen való befizetésekből, a sporthivatalok támogatásaiból, természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek felajánlásaiból, adományaiból állnak össze. A megyei szövetség jogosult saját nevében szponzorálási szerződéseket, illetve helyi önkormányzatokkal támogatási szerződéseket kötni, az ebből származó bevételekkel maguk rendelkeznek.
(7)
A megyei szövetségek jogosultak közhasznú működésük elősegítése érdekében, másodlagosan gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytatni.
(8)
A Szövetség kéri a Fővárosi Bíróságot, mint az őt nyilvántartó bíróságot, hogy a 19. alszámán a megyei szövetségeket jegyezze be. A bejegyzés alapjául szolgáló adatokat az Alapszabály melléklete tartalmazza.
(9)
Jogi személyiségű szervezetek: Budapesti Kézilabda Szövetség – Budapest Baranya Megyei Kézilabda Szövetség – Pécs Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség – Kecskemét Békés Megyei Kézilabda Szövetség - Békéscsaba Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kézilabda Szövetség – Miskolc Csongrád Megyei Kézilabda Szövetség – Szeged Fejér Megyei Kézilabda Szövetség – Dunaújváros Győr-Moson-Sopron Megyei Kézilabda Szövetség – Győr Hajdú-Bihar Megyei Kézilabda Szövetség – Debrecen Heves Megyei Kézilabda Szövetség – Eger Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kézilabda Szövetség – Szolnok Komárom-Esztergom Megyei Kézilabda Szövetség – Tatabánya Nógrád Megyei Kézilabda Szövetség – Salgótarján Pest Megyei Kézilabda Szövetség – Budapest Somogy Megyei Kézilabda Szövetség – Kaposvár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabda Szövetség – Nyíregyháza Tolna Megyei Kézilabda Szövetség – Szekszárd Vas Megyei Kézilabda Szövetség – Szombathely Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség – Veszprém Zala Megyei Kézilabda Szövetség – Zalaegerszeg
23
XII.
A SZÖVETSÉG NEM JOGI SZEMÉLYISÉGŰ SZERVEZETI EGYSÉGEI RÉGIÓ IGAZGATÓSÁGOK 28. §. (1)
A Régió Igazgatóságok a Szövetség nem önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei. A Régió Igazgatóságok a területükön lévő megyei kézilabda szövetségek munkáját összehangoló, segítő és egyes ügyekben centralizáló feladatokat látnak el.
(2)
A Szövetség 8 Régió Igazgatóságot hoz létre, azzal, hogy az egyes Régió Igazgatóságok kialakítása, összetételének meghatározása a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatában történik. A Régiók kialakításában az Elnökségnek törekednie kell arra, hogy a kialakított Régiók csak feltétlenül szükséges esetben kerüljenek átalakításra, törekedni kell az állandó régiós összetétel fenntartására. A Szövetség versenyrendszereiben történő versenyeztetésnek az SZMSZ-ben meghatározott Régiókat alapul véve kell igazodnia.
(3)
A Régió Igazgatóságok alapvető feladatai: -
-
a területükön lévő megyei szövetségek tevékenységének szabályozása, összefogása, koordinálása; a megyei szövetségek infrastrukturális és személyi igényeinek felmérése, begyűjtése, a begyűjtött igények benyújtása az Elnökséghez, közreműködés az igények kielégítésében; döntés a régió területén székhellyel rendelkező sportszervezetek tagfelvételi ügyeiben; közreműködés a küldöttválasztások és az Amatőr Tanács választás kapcsán; a területükön lévő megyei szövetségek részére lehetőségük szerint szakmai-, könyvviteli-, jogi-, gazdasági- és egyéb szolgáltatás nyújtása; mindaz, amit a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata ekként meghatároz.
(4)
A Régió Igazgatóságok konkrét feladatait, valamint a megyei szövetségekkel való együttműködés részletes rendelkezéseit a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(5)
A Régió Igazgatóságok élén a régió igazgatók állnak, akiket a Szövetség Elnöksége választ, és hív vissza, ezen jogkörön felül felettük, és a Régió Igazgatóságok egyéb tisztségviselői felett a munkáltatói jogokat a Szövetség főtitkára gyakorolja.
24
NB I-ES KÉZILABDA LIGA 29.§ (1) A NB-I-es Kézilabda Liga (továbbiakban Liga) a legmagasabb nemzeti bajnokságban szereplő női és férfi kézilabda sportszervezetekből áll. Feladata érdekképviselet, a női és férfi kézilabdázás hagyományainak ápolása, fejlesztése, szakmai színvonalának emelése. A felnőtt és utánpótlás válogatottak tevékenységének támogatása. A „fairplay” szellemének védelme. (2) A Liga legmagasabb szerve a LIGAÜLÉS mely a Tagok képviselőinek gyűlése. Két Ligaülés között a Liga Tanács – mely két női és két férfi sportszervezet képviselőiből áll – végzi a feladatait és munkájáról beszámol a Ligaülésnek. A Ligatanács tagjait a Ligaülés választja meg és menti fel. (3) A NB-I-es Kézilabda Liga a sportszervezetek érdekképviseletét az alábbiak szerint látja el az Elnökséggel való együttműködésében: A Ligát véleményezési jog illeti meg: a kézilabda sportág fejlesztésével és az utánpótlás nevelés, képzés terveinek kialakításával kapcsolatos feladatokat, elképzeléseket, a szakmai továbbképzések tartalmi és végrehajtási rendjét, az edzőképzés és az edzői engedély szabályait, a válogatott szövetségi kapitányok és az edzők személyének kiválasztásában, a nemzeti válogatottak felkészülési program időpontjainak elfogadásánál, a nemzeti válogatott játékosok rendelkezésre bocsátásának rendjénél.
a)
A Ligát egyetértési jog illeti meg: a versenykiírás rá vonatkozó részei esetében, a Liga reklámjogainak értékesítéséről szóló döntésnél, az Stv. 37. §-a alkalmazásával a sportszervezetek vagyoni értékű jogának minősülő közvetítési jogok értékesítésére vonatkozó szabályzat elfogadásánál. Az NB I-es Liga a Magyar Kézilabda Szövetség tisztújító Küldöttgyűlése előtt kötelesek a soron következő tisztújításukat elvégezni.
b)
(4)
30.§ AMATŐR KÉZILABDA TANÁCS (1)
Az Amatőr Tanács az amatőr sportszervezetek által megválasztott 15 tagból áll.
(2)
Az Amatőr Tanács az amatőr sportszervezetek érdekképviseletét az alábbiak szerint
25
látja el: A Tanács véleményezi és a Szövetség Elnöksége elé terjeszti döntés céljából: a versenyrendszerben résztvevő sportszervezetekre vonatkozó általános pénzügyi és szakmai követelményeket, a sportrendezvények rendezésével, illetve a sportlétesítmények technikai színvonalával kapcsolatos követelményeket, az amatőr versenyrendszerben résztvevő csapatokra vonatkozó követelményrendszert, javaslattételi joggal rendelkezik · az átigazolási szabályzat elkészítésében, · a versenynaptár és a versenykiírás elkészítésében, · az utánpótlással kapcsolatos döntések előkészítésében (3) Ellátja a megyei Szövetségek érdekképviseleti munkáját. (4) Ellátja a Küldöttgyűlés küldötteinek megválasztásával kapcsolatos reá háruló feladatokat. (5) Az amatőr versenyrendszer átszervezése, átalakítása az Amatőr Kézilabda Tanács egyetértésével történhet. (6) Az Amatőr Kézilabda Tanács a Magyar Kézilabda Szövetség tisztújító Küldöttgyűlése előtt kötelesek a soron következő tisztújításukat elvégezni. (7) Az Amatőr Tanács választása választó gyűlésen történik. A választó gyűlést a Szövetség Elnöksége hívja össze. A választó gyűlésen a 13. §. b) – d) alpontja szerinti sportszervezetek küldötteik útján vesznek részt. A küldöttállításra a 13. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
BIZOTTSÁGOK 31. § (1) A Küldöttgyűlés és az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes – bizottságokat, illetve albizottságokat hozhat létre. Állandó bizottság létrehozására a Küldöttgyűlés, albizottság és ideiglenes bizottság létrehozására a Küldöttgyűlés és az Elnökség egyaránt jogosult. A bizottságok vezetőit és tagjait az Elnökség bízza meg és hívja vissza. (2) A bizottságok hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat, a bizottságok működtetésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott bizottsági szabályzatok, illetve bizottsági ügyrendek határozzák meg, amelyek az Alapszabállyal ellentétesek nem lehetnek. (3) A bizottságok döntési-, vélemény-nyilvánítási-, javaslattételi- és képviseleti joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyre létrehozták.
26
(4) A Szövetség állandó bizottságai: a) Utánpótlás Bizottság b) Nemzeti Válogatottak Bizottsága c) Szakmai és Versenybizottság d) Kommunikációs-, PR és Marketing Bizottság e) Nemzetközi Bizottság f) Szervezet Működtetési Bizottság g) Fellebbviteli Bizottság Az Elnökség tagjai ellátják 1-1 bizottság működésének felügyeletét. (5) A Fellebbviteli Bizottság bírálja el az Elnökség nevében és helyett átruházott jogkörben a) a bizottságok által első fokon, nem a kézilabda sportág egészét érintő ügyekben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket, b) a megyei szövetségek által hozott másodfokú határozatok ellen benyújtott panaszokat. c) a megyei szövetségek fegyelmi bizottságai által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket. A Bizottság a megtámadott határozatokat helybenhagyhatja, megváltoztathatja, megsemmisítheti vagy a határozatot hozó szervet – a fegyelmi ügyek kivételével – meghatározott szempontok szerinti új eljárásra utasíthatja.
NEMZETKÖZI EDZŐKÉPZŐ KÖZPONT 32. § (1) A Szövetség és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával kötött együttműködési megállapodás alapján szervezi és végzi a kézilabda gyakorlatvezetői, edzésvezetői, európai mesteredzői oktatást és képzést, annak elvégzéséről bizonyítványt ad. (2) Közreműködik az meghatározásában.
edző
engedélyrendszer
kidolgozásában,
feltételeinek
(3) Szervezi és végrehajtja az edzők továbbképzését.
AZ MKSZ IRODA 33. § (1) A Szövetség sportszakmai, ügyviteli, gazdálkodási és adminisztrációs feladatai ellátása érdekében hivatali szervezetet hoz létre, melynek központi szervezete az MKSZ IRODA. Az MKSZ IRODA létszámát, valamint működési rendszerét az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok gazdaságos ellátását. 27
(2) Az MKSZ IRODA tevékenységét a főtitkár irányítja. (3) Az MKSZ IRODA vezetői: a)
az Iroda adminisztrációját, gazdálkodását, valamint a versenyrendszer működtetését felügyelő, egyben ügyvivői feladatokat is ellátó főtitkár, aki az MKSZ IRODA első számú vezetője,
b)
az adott bizottság működéséért felelő bizottsági elnökök.
(4) A Iroda felépítését és feladatait, továbbá a felelősségi és az alá-fölé rendeltségi viszonyokat a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
XIII. A SZÖVETSÉG SZABÁLYZATAI 34. § (1) A Szövetségnek biztosítania kell a Szövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését. (2) Az Alapszabály rendelkezései szerint az Elnökség az alábbi szabályzatokat köteles elfogadni és folyamatosan karbantartani. a) b) c) d) e) f) g) h)
a szervezeti és működési szabályzat; a versenyszabályzat; a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzat; a sportfegyelmi szabályzat; a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzat; a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzat; tagdíjfizetési szabályzat. pályahitelesítési szabályzat.
(3) A Szövetség szabályzatait a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság hivatalos lapjában közzé kell tenni, és a Szövetség honapján mindenki számára elérhetővé kell tenni. (4) A Szövetség Sportfegyelmi Szabályzatát e törvény, valamint a sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes előírásokat megállapító külön jogszabály alapján készíti el.
28
XIV. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA 35. § (1) A Szövetség jogi személy, az egyesületek és a közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és évi költségvetése alapján gazdálkodik. (2) A Szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze: a) tagsági díjak b) magán- és jogi személyek támogatásai c) alapítványok és közérdekű célú kötelezettségvállalások d) rendezvények bevételei e) a tagszervezetek által befizetett – jogszabályban vagy elnökségi hatáskörben megállapított – díjak f) a Szövetség által kiszabott pénzbüntetések g) televíziós közvetítések jogdíjai és az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítása, h) reklámtevékenységből származó bevételek i) intézményi háttér működéséből származó bevételek j) nemzetközi szervezetektől származó részesedés k) állami támogatás l) gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételek m) átigazolási jutalékok n) egyéb bevételek (3) A Szövetség vagyona: a) készpénz b) készpénzre szóló követelés c) bankbetét, folyószámlán lévő összeg d) értékpapír e) ingatlan és ingó vagyon f) vagyoni értékű jog (4) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért – befizetett tagdíjon túlmenően – nem felelnek. (5) A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdaságivállalkozási tevékenységét és az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi. (6) A Szövetség vállalkozási tevékenységét kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
29
(7) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja. (8) A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. (9) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (10) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási szabályzat határozza meg. (11) A Szövetség kiadásai: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, valamint d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani. (12) A Szövetség az Alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján nyilvánosságra hozhatja. (13) A nemzeti válogatott keret felkészülésével és versenyzésével kapcsolatban a kézilabdázók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a Szövetség viseli. (14) Ha a Szövetség feloszlása, jogutód nélkül való megszűnése esetén az Alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, erről a Küldöttgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatban.
XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36 § (1) Ezen egyesületi és közhasznú alapon működő Szövetség jogutódja az 1989. évi 9. tvr. alapján működött korábbi Magyar Kézilabda Szövetségnek, amelynek Alapszabálya 2004. április 27. napján hatályát veszti. (2) A Fővárosi Bíróság a Magyar Kézilabda Szövetséget 19. sorszám alatt a sportági országos szakszövetségek nyilvántartásába kiemelkedően közhasznú szervezetként 2001. március hó 1. napján bejegyezte. (3) A jelen Alapszabályban rögzített, nem a Szövetség szervezeti egységének tekintendő szervezet megszűnése esetén annak jogutódja, jogutód nélküli megszűnés esetén pedig a feladatkörét ténylegesen ellátó szervezet értendő. (4) A Szövetség tagjai egymás közötti vitáikat a bírósági út igénybevételét megelőzően kötelesek a Szövetség ilyen hatáskörrel rendelkező Bizottsága, vagy Albizottsága bevonásával egyezség útján megkísérlik megoldani.
30
(5) Jelen Alapszabály módosításai a Küldöttgyűlés általi elfogadásának pillanatától hatályosak. Jelen Alapszabály 17. §. (5) bekezdés utolsó mondata 2011. október 23-án hatályát veszti. (6) Jelen Alapszabály Társadalmi Tanácsadó Testületre (VIII. Fejezet) vonatkozó rendelkezései 2012. január 1-én lépnek hatályba. (7) Jelen Alapszabály Régió Igazgatóságokra (28. §.) vonatkozó rendelkezései 2012. január 1-én lépnek hatályba, azzal, hogy a Régió Igazgatóságok szervezetileg ebben az időpontban jönnek létre, Alapszabály és SZMSZ szerinti tevékenységüket pedig az Elnökség egyedi határozatban meghozott napján kezdik meg. Eddig az időpontig a Régió Igazgatóságok feladatait a megyei szövetségek látják el. (8) Jelen Alapszabály bizottságokra vonatkozó 31. §. (4) bekezdése szerinti rendelkezései 2012. január 1-én lépnek hatályba, addig az időpontig a Szövetség állandó bizottságai az alábbiak: a) Edzőbizottság b) Emlékbizottság c) Etikai Bizottság d) Fegyelmi Bizottság e) Fellebbviteli Bizottság f) Játékvezetői Bizottság g) Jogi-, Igazgatási és Átigazolási Bizottság h) PR, Televíziós és Marketing Bizottság i) Orvosi Bizottság j) Sajtó és Propaganda Bizottság k) Strandkézilabda Bizottság l) Utánpótlás Bizottság m) Versenybizottság n) Szenior Bizottság o) Licencia Bizottság p) „Parasport Bizottság” Budapest, 2011. október 22. Magyar Kézilabda Szövetség Küldöttgyűlése A kiadvány hiteléül: Vetési Iván elnök Ellenjegyzem:
Ifj. Dr. Kersch Ferenc ügyvéd
31
